IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR
TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ A FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI TANULMÁNYAIKAT 2015 SZEPTEMBERÉBEN MEGKEZDŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE
SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS IFJÚSÁGSEGÍTŐ SZAKIRÁNYA
Szerkesztette: Dr. Demeter Katalin és Ladáné Dauda Györgyi
Felelős kiadó: Dr. Mikonya György Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar dékánja
Budapest 1
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015.
BEVEZETÉS A SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS IFJÚSÁGSEGÍTŐ SZAKIRÁNYÁHOZ Tisztelt Hallgató! Köszöntjük az az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán, amely kar az 1869-ben alapított Budai Állami Tanítóképezde jogutódja. Intézményünkben 2004-től 2012-ig indult ifjúságsegítő felsőfokú szakképzés, kezdetben a pedagógusképzés szakmacsoportba, majd 2008-tól a szociális szolgáltatások szakmacsoportba sorolva. A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV szabályozza a felsőoktatási tanulmányokat. A törvény eltörölte a korábbi felsőfokú szakképzést és helyébe a felsőoktatási szakképzést állította, ezzel egyértelműen a felsőoktatás hatáskörébe utalta ezt a képzési formát. A felsőoktatási törvény valamennyi szabálya, ide értve a hallgatók jogait és kötelességeit, a felsőoktatási szakképzés hallgatóira is vonatkozik. A felsőoktatási szakképzés az UNESCO 2011-ben elfogadott nemzetközi osztályozási rendszere szerint ISCED 5 szintű szakképesítést ad, amelyet oklevél tanúsít. Ez a képzési forma utat nyit a szakképzésből a felsőoktatásba. AZ EU felsőoktatási rendszerének képzési szintjei: alapképzés BA, BSc (3 vagy 4 éves); mesterképzés MA, MSc (általában 2 éves); doktori képzés PhD, DLA (általában 3 éves). A felsőoktatásban a tanulmányi munka mértékét kreditekben mérik. Egy kredit kb. 30 munkaórának felel meg. Kreditet csak felvett és nyilvántartott, elégtelentől különböző érdemjeggyel záruló félévi munkával lehet szerezni. A szociális és ifjúsági munka [ifjúságsegítő] felsőoktatási szakképzés felsőfokú ifjúságsegítő asszisztens (Youth Work Assistant) szakképzettséget tanúsító oklevelet ad, ami jellemzően az alábbi munkakörök betöltésére jogosít: ̶ 3515 Ifjúságsegítő ̶ 2499 Egyéb szakképzett oktató, nevelő ̶ 3410 Oktatási asszisztens ̶ 3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású ̶ 3910 Egyéb ügyintéző A végzettség továbbtanulásra jogosít kreditbeszámítással az alábbi besorolási alapképzési szakokon: szociális munka, szociálpedagógia; óvodapedagógus, tanító (sikeres alkalmassági vizsgával); pedagógia, közösségszervezés (a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerint: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500139.KOR). Az ifjúságsegítő felsőoktatási szakképzés 2 éves, a szakképzettségét tanúsító oklevél szerzéséhez két év alatt 120 kreditet kell teljesíteni (a kredit a tanulmányi munkát méri, kb. 30 órának felel meg 1 kredit). A tanterv összeállításának alapja a 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200039.EMM valamint a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200230.KOR. A tájékozatóban – törekedve a változó jogszabályi feltételeknek való megfelelésre, folyamatosan frissített – tantervi információkat adunk közre. Az óra- és vizsgaterv táblázata mutatja a tantervben előírt tantárgyakat, óraszámaikat, számonkérési formáikat. Tanulmányait figyelemmel kell adminisztrálnia az elektronikus rendszerben. Egy-egy félévét akkor kezdhet el, ha regisztrál, és felveszi a szükséges kurzusokat, figyelve az előfeltételekre. A tantárgyfelvétel eredményességét minden félév elején ellenőriznie kell, a felvett kurzusok listáját érdemes minden tantárgyfelvételi időszak végén kinyomtatni. 2
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. A korábban végzett tanulmányok kreditjeinek beszámítását az ELTE Tanító- és Óvóképző Karára való felvételkor, átvételkor kell kérnie. Párhuzamos tanulmányok esetén félévente lehet kreditbeszámítást kérni. A szabadon választható tanegységek más karon, más intézményben is teljesíthetők, ezek beszámítását is kérvényezni kell. A SZORGALMI IDŐSZAK ÉS A VIZSGAIDŐSZAK TANULMÁNYI MUNKÁJA A szorgalmi időszak óráin a részvétel lehet kötelező és ajánlott, a féléveket gyakorlati jegy (gyj – 5 fokú, vagy m – 3 fokú), kollokvium, vagy szigorlat zárja. A szakmai gyakorlatokon a részvétel kötelező. A három hónapos szorgalmi időszakot vizsgaidőszak követi, a vizsgákra az előírások szerint jelentkezni kell. .Kredit csak sikeresen teljesített, érdemjeggyel/minősítéssel lezárt tanegységért kapható. A teljesítések bejegyzését a félévek végén ellenőriznie kell, ezt is érdemes kinyomtatni. Ha a teljesítések bejegyzésében hibát lát, jelezze azt a HKR: https://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf által szabályozott módon. Tanulmányait záróvizsgával fejezi be, a záróvizsgára jelentkezés feltétele a tantervben előírt tantárgyak: a 120 kredit teljesítése, és a szakdolgozat benyújtása az előírt határidőig. Kísérje figyelemmel a jogszabályokat, az egyetemi szabályzatot, továbbá a kari tanulmányi honlapot, ahonnan a szükséges dokumentumok és űrlapok is letölthetők. Vegye igénybe az egyetemi évek alatt kínálkozó lehetőségeket a tanulás, a tudomány, a művelődés, az egyetemi közélet, a nemzetközi kapcsolatok terén; töltse diákéveit az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán tartalmasan és sikeresen.
3
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. A SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS IFJÚSÁGSEGÍTŐ SZAKIRÁNYÁNAK óra- és vizsgaterve K u l c s k o m p e t e n c i a modul (a vonatkozó KKK rendelet 8. pontja alapján) – 12 kredit kredit 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév előfelt. Tantárgyak I. FSZIF1 Kommunikációs alapismeretektanulásmódszertan, bevezetés az ifjúságsegítő képzésbe FSZIF2 Információfeldolgozási, ügyviteli, adatkezelési ismeretek FSZIF Szakmai idegen nyelvi ismeretek I. FSZIF Szakmai idegen nyelvi ismeretek II. FSZIF29 Munkaerőpiaci alapismeretek/ jövőtervezés/ ifjúsági munkanélküliség FSZIF30 Gazdasági, pénzügyi alapismeretek ɵ Összes kredit
2
2+0 koll.
2
0+2 gyj.
2
0+2 gyj.
2
0+2 gyj.
2
2+0 koll.
2
2+0 koll.
ɵ
12
6 kredit
4 kredit Képzési terület szerinti közös modul (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) – 21 kredit FSZIF3 2 2+0 Filozófia, etika - szakmai etika koll. FSZIF4 2 2+0 koll. Jogi és közigazgatási alapismeretek FSZIF5 2 2+0 Szociológiai alapismeretek koll. FSZIF17 2 2+0 koll. FSZIF5 . Családszociológia, életmód FSZIF18 2 2+0 koll. Család- gyermek- és ifjúságvédelem FSZIF19 2 2+0 koll. Társadalomismeret – a magyar társadalom szerkezete FSZIF31 3 3+0 Magyarország a 20-21. században – koll. társadalomtörténet FSZIF6 2 2+0 Bevezetés a pszichológiába koll. FSZIF20 2 2+0 koll. Fejlődéslélektan FSZIF7 2 2+0 A szociálpszichológiai alapjai koll. Összes kredit 21 8 kredit 10 kredit 3 kredit
ɵ 2015 őszén vehetik fel 4
2 kredit
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. S z a k k é p z é s i m o d u l (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) – 57 kredit Tantárgyak II.
kredit 1. félév szám
2. félév
3. félév
FSZIF8 Készségfejlesztés segítő kapcsolathoz I.
2
FSZIF21 Készségfejlesztés segítő kapcsolathoz II.
2
0+2 gyj
FSZIF8
FSZIF32 Készségfejlesztés segítő kapcsolathoz III.
2
0+2 gyj
FSZIF21
FSZIF9 Ifjúságsegítés I.
4
FSZIF22 Ifjúságsegítés II.
4
0+2 gyj
FSZIF9
FSZIF10 Ifjúságpolitika. Fiatalok társadalmi részvétele és érdekképviselete FSZIF23 Ifjúságszociológia
3
FSZIF33 Helyi ifjúsági munka, önkéntesség és civil ifjúság munka/ helyi közösségek szervezése
2
0+2 gyj.
2+0 koll.
. 2+0 koll.
3
2+0 koll. 2+0 koll.
ɵ FSZIF24 Társadalom- és szociálpolitika, jóléti ellátások FSZIF25 Társadalom- és szociálpolitika, a szociálpolitika intézményrendszere FSZIF26 Kisebbségek a társadalomban
2
2+0 koll.
2
0+2 gyj.
2
2+0 koll
FSZIF34 Projekt- és szervezet-menedzsment, pályázatírás ɵ FSZIF11 Egészségfejlesztés
2
2
2+0 koll.
FSZIF12 Drog- és bűnmegelőzés ֍
2
2+0 koll.
FSZIF13 Közösségfejlesztés – animáció ֍
2
0+2 gyj.
2
0+2 gyj
FSZIF14 Nem-formális tanulás, korszerű pedagógiák, élménypedagógia ֍ 2016-ban vehetik fel
4. félév előfelt.
0+2 gyj.
5
FSZIF10
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. Tantárgyak III.
kredit 1. félév szám
2. félév
3. félév
4. félév előfelt.
FSZIF27 Andragógia, kultúraközvetítés
2
0+2 gyj.
FSZIF28 Ifjúsági közösségfejlesztés és gyakorlata I.
3
0+2 gyj
FSZIF35 Ifjúsági közösségfejlesztés és gyakorlata II.
5
60 óra gyj.
FSZIF28
3
0+2 gyj
FSZIF35el együtt
3
0+3 gyj
3
3+0 koll.
nyári tábor
FSZIF36 Ifjúsági közösségfejlesztés gyakorlatkísérő szemináriuma FSZIF37 Válsághelyzetben lévő fiatalok segítése, iskolai szociális munka ɵ FSZIF38 Európai ifjúsági programok, nemzetközi kapcsolatok Összes kredit
57 15 kredit 19 kredit 23kredit
Szakmai gyakorlati modul 30 kredit SZAKMAI GYAKORLAT (szakdolgozat) Összes kredit a teljes képzésben
560 óra gyj
30 kredit 120 kredit
6
30 kredit
29 kredit
31 kredit
30 kredit
FSZIF36!
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. TANTÁRGYI PROGRAMOK, TANTÁRGYLEÍRÁSOK KULCSKOMPETENCIA MODUL Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK, tanulásmódszertan, bevezetés az ifjúságsegítő képzésbe (intézménylátogatás)
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K1 gyakorlati foglalkozás, tréning formában megszervezve a tanév első két hetében 30 óra (10 óra levelező tagozaton) A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek(-): A stúdium célja: kulcskompetencia fejlesztése, a komplex információk befogadásával és kezelésével kapcsolatos képességek összefüggő fejlesztése elsősorban a verbális, a vizuális és az írásbeli kommunikáció terén. A szövegértés és szövegalkotás, a „reading literacy” kibontakoztatása, ami feltétele a társadalom életében való részvételnek. A hatékony tanulási módszerek megismerése, a sikeres felsőoktatási – és szakmai tanulmányok végzéséhez szükséges kutatási, módszertani alapok megszerzése. Főbb témák: A kommunikáció fogalma, jellemzői, típusai, a kommunikatív kódok rendszere. Kommunikációelméleti modellcsoportok. A nem-verbális kommunikáció. A fiatalok sajátos kommunikációs kultúrája (sms, chat, you Tube, stb.).A kommunikációs technológiák hatása a nyelvre és a gondolkodásra. Szóbeliség és írásbeliség. Nyelv és gondolkodás az elektronikus médiumok korában. Nyelvhasználati és közösségi szintek a kibertérben a nyelv, a szimbólumok. A meggyőző kommunikáció stratégiái. A tanulás mint kulcskompetencia; a felsőfokú képzés munkaformáinak, szervezésének, célravezető technikáinak megismerése. Motiváció, az önfejlesztés rövid és hosszú távú céljainak kitűzése. Tanulási stílusok, módszerek, stratégiák ismerete, olvasási, jegyzetelési módszerek. Könyvtárhasználat, adatgyűjtés, információk rendszerezése. A tanulást segítő metakognitív stratégiák Az ifjúságsegítésben felhasználható kutatási módszerek. Irodalom 1. Buda Béla (1994): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Bp. 2. Oroszlány Péter (2004): Tanulásmódszertan. Tanácsok, módszerek, gyakorlatok a tanulási képesség fejlesztéséhez. Metódus-Tan, Bp. 3. Mérő László (1998): Észjárások. Tercium, Budapest. Tantárgy neve: INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSI ÜGYVITELI ÉS ADATKEZELÉSI ALAPISMERETEK
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K gyakorlati foglalkozás hetente 2 óra (10 óra levelező tagozaton) A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek - … A stúdium célja: olyan alkalmazói szemlélet kialakítása, amely képessé teszi a hallgatót az adott feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtésére, rendszerezésére, tárolására és feldolgozására. Főbb témakörök: fájlkezelés, haladó szövegszerkesztés, weblapszerkesztés, a web design alapjai, táblázatkezelés, grafikonok készítése és formázása, prezentációkészítés, pdf-fájlok készítése és szerkesztése, digitális kép-és hangfeldolgozás, web 2.0-ás lehetőségek alkalmazása. Könyvtárak, adatbázisok, archívumok használata, táblázatkezelés, grafikonok, prezentációk készítése. Kiadványok szerkesztéséhez szükséges alapismeretek. Iratkezelés, az ügyvitelszervezés szabályai, hivatalos levelezés. Követelmény az egyes témakörökben önálló munkák elkészítése, melyek az informatikának az önálló szakmai munkában történő alkalmazását tanúsítják.
1
K= kötelező, KV= kötelezően választható
7
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. Irodalom Bártfai Barnabás: (2004): A számítógép használata és a fájlkezelés (Operációs rendszerek) BBS-Info Kft. B Forgó Sándor, Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos (2001), Médiainformatika. Líceum Kiadó Eger Komenczi Bertalan, Információ, ember és társadalom Líceum Kiadó, Eger 2009. Szabó Csaba – szerk.(2006): Kézikönyv ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szervezéséhez. HAYICO Kecskemét Tantárgy neve: SZAKMAI IDEGEN NYELV I. ANGOL VAGY NÉMET
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: KV gyakorlat, hetente 2 óra (10 óra levelező tagozaton) A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek A tantárgy célja a hallgatók általános idegen nyelv tudásának gyarapítása komplex módon, a négy nyelvi készség (beszéd, beszédértés, olvasás, írás) mindegyikének fejlesztésével. A hallgatók felkészítése a záróvizsga, illetve a diploma megszerzéséhez szükséges, a Képesítési Követelményekben előírt nyelvvizsga letételére. További célja, hogy járuljon hozzá olyan szakemberek továbbképzéséhez, akik a célnyelv középfokú szintű gyakorlati elsajátítása során megalapozott nyelvi, nyelvtani ismereteik birtokában képesek ismereteiket hatékonyan alkalmazni munkájuk során; képesek a célnyelven középfokú szintű, szóbeli és írásbeli kommunikációra; felhasználják számítógépes, internetes ismereteiket nyelvi ismereteik pontosítására, bővítésére. Követelmények: részvétel a gyakorlati foglalkozásokon, a gyakorlati feladatok elvégzése a nyelvórákon és egyéni hallgatói munka keretében. A hallgató legyen képes írásban (két zárthelyi dolgozat formájában) és szóban (órai munka) is számot adni megszerzett ismereteiről. A hallgatók rendelkezzenek azzal a nyelvi kompetenciával, melynek birtokában képesek kifejteni véleményüket szóban és írásban, egyre árnyaltabb szókinccsel, a megértést zavaró nyelvi hibák nélkül. Irodalom a német nyelvhez
Gaidosch, Ulrike – Christine Müller (2009): Zur Orientierung. Basiswissen Deutschland. Hueber Verlag: Ismaning. Gottstein-Schramm, Barbara – Susanne Kalender – Franz Specht (2010): Schritte. Übungsgrammatik. Hueber Verlag: Ismaning. Namuth, Kerstin – Thomas Lüthi (2000): Gesprächstraining Deutsch für den Beruf. Hueber Verlag: Ismaning. Irodalom az angol nyelvhez Mann, Malcom – Steve Taylor-Knowles (2009): Destination, Grammar and Vocabulary (B2, C1-2). Macmillan. Németh, Katalin (2002): Angol Nyelvtan Alap-, Közép-, Felsőfokon. Székesfehérvár: Lexika Kiadó. Németné Hock, Ildikó (1995): Express English 1.- Angol Nyelvkönyv. Lexika Kiadó, Székesfehérvár. Oxenden, Clive – Selingson, Paul (1999): English File 2. OUP, Oxford
Tantárgy neve: IDEGEN NYELV II. ANGOL VAGY NÉMET A tanóra típusa: KV gyakorlat hetente 2 óra (10 óra levelező tagozaton) A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek: Idegen nyelv I. 8
Kreditszáma: 2
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. A tantárgy célja a hallgatók általános idegen nyelv tudásának gyarapítása komplex módon, a négy nyelvi készség (beszéd, beszédértés, olvasás, írás) mindegyikének fejlesztésével. A hallgatók felkészítése a záróvizsga, illetve a diploma megszerzéséhez szükséges, a Képesítési Követelményekben előírt nyelvvizsga letételére. További célok: az előző félévi ismeretekre építve továbbfejleszteni a hallgatók nyelvtudását; kialakítani a mindennapi életben és munkájuk során használható megbízható nyelvi kompetenciát; hozzájárulás olyan szakemberek képzéséhez, akik képesek összefüggő szövegeket, hivatalos levelet a célnyelvről magyar nyelvre fordítani; képessé tenni a hallgatót szakirányú ismereteinek az idegen nyelv felhasználásával történő bővítésére. Követelmények: részvétel a gyakorlati foglalkozásokon, a gyakorlati feladatok elvégzése a nyelvórákon és egyéni hallgatói munka keretében. A hallgató legyen képes írásban (két zárthelyi dolgozat formájában) és szóban (órai munka) is számot adni megszerzett ismereteiről. A hallgatók rendelkezzenek azzal a nyelvi kompetenciával, melynek birtokában alkalmazni tudják nyelvinyelvtani ismereteiket munkahelyi életszituációkban; tudják használni nyelvtudásukat a köznyelvi normáknak és a beszédetika követelményeinek megfelelően. Irodalom a német nyelvhez Babári Ernő – Babári Ernőné (2002): Német társalgási gyakorlatok alap- és középfokú nyelvvizsgára készülőknek. Lexika Tankönyvkiadó: Székesfehérvár. Becker, Dr. Norbert – Dr. Jörg Braunert (2008): Alltag, Beruf und Co. 1-6. Kursbuch und Arbeitsbuch. Hueber Verlag: Ismaning. Dreyer-Schmitt (2004): Übungsbuch zur deutschen Grammatik. Hueber Verlag: Ismaning. Irodalom az angol nyelvhez Németh, Katalin (2002): Angol Nyelvtan Alap-, Közép-, Felsőfokon. Székesfehérvár: Lexika Kiadó. Oxenden, C. –Selingson, Paul (1999): English File 2. Oxford: OUP. Tantárgy neve: MUNKAERŐ PIACI ALAPISMERETEK / Jövőtervezés
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (10 óra levelező tagozaton) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: III. félév Előtanulmányi feltételek(-): … A stúdium célja: a munkaerőpiac sajátosságainak megismerése, felkészülés a pályaorientáció, a munkavállalás és a karriertervezés segítésére. Főbb témák: A munkaerőpiac és sajátosságai. A jövőtervezés, az életpálya-tervezés elméleti alapjai. Az önismeret és a reális énkép szerepe pályatervezésben. A pályakezdés sajátosságai, életpályaszakaszok. A szakmai tudás, a motiváció az önbizalom és az önérvényesítés jelentősége a munkaerőpiaci eredményességben. Az álláskeresés lépései. Az önéletrajz, a motivációs levél és az interjú. Álláskeresési technikák, a hagyományos és a legújabb fórumokon. A karriermenedzsment alapfogalmai. A karrier-tanácsadás, az egyéni karrier-stratégiák. Követelmény: Az álláskeresési technikák ismerete. Felkészítés önéletrajzírásra, motivációs levél írására, állásinterjúra. Irodalom Rigó Róbert –Kántor Judit (2012): Jövőtervezés. „Az ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 2. kötet, Kecskemét, ISBN 978-615-5192-06-7 Henczi Lajos – szerk. (2008): Munkaerő-piaci ismeretek. NSZFI, Budapest Koncz Katalin (2004): Karriermenedzsment. Aula Kiadó, Budapest
4. Dr. Lajtai Virág, Lakatosné Török Erika et al (2006): Karriertervezés és -– menedzselés. Fiatalok munkahelyi beilleszkedését segítő fejlesztő program. Kecskeméti Főiskola, Kecskemét
9
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. Tantárgy neve: GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (10 óra levelező tagozaton) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: III. félév Előtanulmányi feltételek (-): … A stúdium célja: a magánszemélyek és a vállalkozások pénzügyi és gazdálkodási feladatainak megoldásához szükséges alapismeretek elsajátítása. Főbb témák: a közgazdaságtan alapfogalmai, gazdaság és a gazdálkodás, szükségletek és javak, termelés, termelési tényezők. A gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrája. A háztartás, az üzleti szervezet (vállalat), az állam (kormányzat). Piacgazdasági alapfogalmak és szereplőik. A pénz lényegére vonatkozó legfontosabb elméletek; a pénz fogalma és funkciói. A pénzügyi rendszer struktúrája és működése: az államháztartás alrendszerei, az állam költségvetése; az adók és járulékok. A szociális és egészségügyi ellátórendszer az államháztartásban. Magánszemélyek és vállalkozások pénzügyei (adószámítás, bankügyletek, megtakarítások, hitelek, ÁFA). Pénzügyi alapfogalmak (számla, könyvelés, bizonylat, pénzügyi mérleg, számvitel). Követelmény: a magánszemélyek és a vállalkozások pénzügyi és gazdálkodási feladatainak elemi ismerete. Irodalom
Simanovszky Zoltán – Solt Katalin -–Bálint Dénes (2000): Közgazdaságtan alapfokon. Mester Kiadó, Tatabánya Vígvári András – Lamanda Gabriella – Galbács Péter (2007): A pénzügyek alapjai. Ervik, Budapest Merényi Zsuzsanna, Megyesi Gabriella et al.: Az én pénzem. Pénzügyi oktatási program. http://www.penziskola.hu/content/pop-toerzsanyag-letoeltes
KÉPZÉSI TERÜLET SZERINTI KÖZÖS MODUL Tantárgy neve: FILOZÓFIA, ETIKA – SZAKMAI ETIKA Kreditszáma: 2 A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek (-): … A stúdium célja: az életvezetési kompetenciát megalapozó erkölcsi tudatosság fejlesztése, felkészítés a gyermekek és fiatalok erkölcsi ítéletalkotásának, problémaelemzési készségének fejlesztésére; a társadalmi szolidaritás és felelősség gyakorlatára. Fő témakörök: erkölcs és jog: a társadalom szabályozó rendszerei.. Az erkölcsi normák, elvek és értékek különböző történeti megközelítései. Szabadság és felelősség. Az erkölcsi ítéletalkotást megalapozó értékek hierarchiája és az erkölcsi konfliktushelyzetek. Médiaetikai problémák elemzése. A társadalmi szolidaritás: a kirekesztés elleni fellépés és a segítségnyújtás erkölcsi kérdései. Az ifjúságsegítés etikai aspektusai: a kliens és a segítő kapcsolata. Irodalom Heller Ágnes (1994): Általános etika. Cserépfalvi, Budapest Látlelet. Kutatási összefoglaló az előítéletesség és intolerancia hazai helyzetéről. Political Capital 2008. Karl Barth (1990): Ember és embertárs. Európa Bp. 1990. Nagy Ádám szerk. (2008): Ifjúságügy. Ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Palócvilág – ÚMK. Bp.
10
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. Tantárgy neve: JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek (-) A stúdium célja: Az alapvető állampolgári kompetenciák erősítése, képesség és szándék megalapozása a demokrácia és a politikai szabadság közegében való cselekvésre; a folyamatok tárgyilagos értelmezésére az állam politikai rendszerének ismeretében; a jogkövető magatartás megalapozása. Főbb témakörök: átfogó ismeretek nyújtása az állam fogalomrendszeréről, a jogállami követelményekről és a jog alapvető fogalmairól. A jogállamiság és az Alkotmány; Alaptörvény, az állami funkciók. Államszervezet Magyarországon. Állampolgári részvétel az államéletben és a politikai hatalomgyakorlásában. Az emberi és állampolgári jogok – a gyermekek jogai; kisebbségi jogok. Tanulói jogok és kötelességek a közoktatásban, hallgatói jogok és kötelességek a felsőoktatásban. Önkormányzatok, a helyi önkormányzatok, feladatai, szervezetei. Az egyesülési jog és a civil szervezetek jogi szabályozása. Családjog. Az atlanti és az európai integráció; az Európai Unió polgárainak jogai, közös jogintézményei. Információszabadság és adatvédelmi alapismeretek. A közigazgatási eljárás jogi szabályai, alapfogalmai, alapeljárás, jogorvoslat. A közigazgatási eljárás adminisztrációja. A jogsértések jogi következményei. (polgárjogi, szabálysértési, büntetőjogi alapismeretek). Irodalom 1. Szilágyi Péter: Jogi Alaptan (2011): Közigazgatási alapvizsga tankönyv (Nemzeti Közigazgatási Intézet, Budapest http://www.nki.gov.hu/images/akademia/av/tananyag/uj/alapvizsgatankonyv2012.pdf (Jogi alapismeretek 13 – 40. oldal, Közigazgatási alapismeretek 41 – 63. oldal,Közigazgatási eljárás 102 – 116. oldal, Európai uniós alapismeretek 127 – 140. oldal, Információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek 167 – 174. oldal) Jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye 1991. évi LXIV. törvény A gyermek jogairól szóló, 1989. november 20-án, New Yorkban kihirdetett ENSZ Egyezmény kihirdetéséről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2007. évi CLXVIII. törvény az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről
Tantárgy neve: SZOCIOLÓGIAI ALAPISMERETEK A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek(-): …
11
Kreditszáma: 2
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. A stúdium célja: a szociális szakterület eredményes művelését megalapozó ismeretek és módszerek körében való eligazodás segítése. Főbb témák: a szociológia tárgya és jellege; ismeterek a szociológia kialakulásáról, főbb történeti szakaszairól, interdiszciplináris kapcsolatairól. A szociológia és a kultúra, a művelődés, az oktatás kapcsolata. A szociológia szakterületei, vizsgálati irányai. A szakszerű empirikus vizsgálati módszerek, az eredmények értékelésének eljárásai. A szociológia gyakorlati jelentősége, a szociológus szerepei. Követelmény: az alapfogalmak, az alapvető irányzatok ismerete, eligazodás az empirikus vizsgálatok módszertani irodalmában. Irodalom Anthony Giddens (2008): Szociológia. Osiris, Budapest. Earl Babbie (2003): A társadalomtudományi kutatás módszertana. Balassi, Budapest Kovách Imre (szerk.) :Társadalmi metszetek - Hatalom, érdek, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon. Napvilág, 2006, Budapest. http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/113758/1/LakiLRendszervaltozasokMagyarorszagon-20-szazad.pdf
Tantárgy neve: CSALÁDSZOCIOLÓGIA; ÉLETMÓD
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek (-): Szociológiai. alapismeretek A stúdium célja: a családi szocializáció folyamatának megismerése, felkészülés a gyermekvédelmi és családvédelmi feladatok feltárására. Főbb témák: A társadalmi csoportok, intézmények és a család közötti kölcsönös kapcsolat. A család mint támogató rendszer és a családot támogató rendszerek A család fogalmának és funkcióinak megközelítései. A család szerkezetének változásai. A család működése és működési zavarai. A hagyományok, az életmód, a szokások, az életvitel fogalma, meghatározó tényezői, szerepük a családi szocializáció folyamatában. Irodalom Cseh–Szombathy László (1997): Családszociológiai problémák és módszerek; Gondolat, Bp. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (OSIRIS Bp.2006) vonatkozó fejezete Nagy Ádám szerk. (2008): Ifjúságügy. Palócvilág – ÚMK. Budapest
Tantárgy neve: CSALÁD -, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM
Kreditszám: 2
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek -… A stúdium célja: felkészülés a család és gyermekvédelmi feladatok feltárására, a lehetséges megoldások keresésére. A gyerek, az idős, a beteg és a fogyatékos ember helye a családban, magányosság a családon belül. A társadalom ártó-védő hatása; a család mint támogató rendszer és a családot támogató rendszerek. A hátrányos helyzetű és/vagy krízisbe került családokban nevelt gyermekek segítése, az „újratermelődési spirál” megszakítási lehetőségeinek feltárása. A családi életciklus, életút; az életútinterjú mint a család szerkezetének, történetének, értékeinek és normáinak vizsgálati módszere. A gyermek- és családvédelem alapfogalmai. A gyermek- és családvédelem jogi 12
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. szabályozása. A gyermekvédelmi jelzőrendszer és a családi nevelést segítő intézmények. A gyermekbántalmazás, a gyermekvédelem helye, helyzete, lehetőségei, feladatkörei. Irodalom Szilvási Léna szerk. (1996) Gyermek – Család –Társadalom, Szociális munka gyermekes családokkal Kézikönyv. Hirschler Rezső Szociálpolitikai Egyesület, ELTE Szociológiai Intézet, Budapest
Herczog Mária (2006): Gyermekvédelmi kézikönyv, Budapest
Nagy Ádám szerk. (2008): Ifjúságügy. Palócvilág – ÚMK. Budapest
Tantárgy neve: TÁRSADALOMISMERET, A MAI MAGYAR TÁRSADALOM SZERKEZETE
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K gyakorlati foglalkozás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek (-): … A stúdium célja: hogy a hallgatók megismerkedjenek a XX. század második felének, valamint a XXI. század első évtizedének társadalmi – gazdasági - kulturális folyamataival. A társadalmi folyamatok hatásaival, az értékek és az életmód összefüggéseivel. Főbb témái: A magyar társadalom a két világháború között. A társadalom a művelődés és a politika összefüggései a második világháború után. A művelődés és az életmód változásának összefüggései. Az értelmiség és az értelmesség helye és szerepe a társadalmi folyamatokban. Az “érték” változásai. A politikai folyamatok és különböző módszerei, eszközei hazánkban 1945 után. A társadalompolitika változásai Magyarországon a XX. század második felében.. Társadalmi csoportok és az életmód összefüggései. Társadalmi devianciák megítélésének változásai. Kultúra és közönség. A befogadó-csoportok sajátosságai. A tömegkommunikáció és kultúraközvetítés hatása a vélemények alakulására. A beszédcselekvés hagyományos és új szinterei. A mozi, a film, internet valamint a televízió szerepe az ezredforduló kulturális intézményrendszerében. Irodalom 1. Aczél Endre (2010): Acél-sodrony – Hatvanas évek Park Könyvkiadó, Budapest 2. Andorka Rudolf: Társadalmi változások és társadalmi problémák (1940-1990) in: Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1994-től napjainkig Argumentum-Osiris,2004. 3. Angelusz Róbert-Tardos Róbert (2006): Hálózatok a magyar társadalomban in Társadalmi metszetek (szerk. Kovách Imre) Napvilág, Budapest. 4. Valuch Tibor (2008): Hétköznapok Kádár János korában. Corvina 23-99p; 124-171p 5. Bibó István (1986): Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem in Bibó István válogatott tanulmányok II. kötet, Magvető, Budapest. Tantárgy neve: MAGYARORSZÁG A 20–21. SZÁZADBAN, TÁRSADALOMTÖRTÉNET
Kreditszáma: 3
A tanóra típusa: K előadás, hetente 4 óra (levelező tagozaton 20 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: III. félév Előtanulmányi feltételek (A stúdium célja: átfogó képet adni Magyarország 20. századi társadalom- és művelődéstörténetéről, hogy hallgatóink annak (narratíváinak) tárgyszerű ismeretével, humánus történeti szemlélettel, a másság iránti tisztelettel, toleranciával, ugyanakkor értékes nemzeti hagyományaink iránt 13
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. elkötelezettséggel, a konstruktív problémamegoldás szándékával közelítsenek napjaink problémáihoz. Főbb témaköreink melyeket a század egészén áttekintünk: az emberi és polgári jogokra vonatkozó elképzelések alakulása Európában és Magyarországon. Hazánk népességének alakulása, demográfiai sajátosságaink, gazdaságunk, társadalmunk, foglalkoztatási és jövedelmi viszonyaink, településszerkezetünk néhány sajátossága, hatásuk egészségi állapotunk, várható élettartamuk, időfelhasználásunk, életminőségünk stb. alakulására. A magyar társadalom iskoláztatásának, kulturális fogyasztásának trendjei, hazánk nemzetiségi és vallási összetétele. Magyarország az Európai Unióban. Irodalom 1. Romsics Ignác: Magyarország története. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2007. 2. Glatz Ferenc szerk.: Magyar Tudománytár 2. k. Táj, település, régió. 4. k. Társadalom, politika, jogrend. 5. k. Gazdaság. 6. k. Kultúra. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó, 2002. 2003. 2004. 2006. megfelelő részei 3. Enyedi György szerk.: Magyarország az ezredfordulón. Országtanulmány. Ceba Kiadó, Bp., 2000. 4. Balogh Sándor – Sipos Levente szerk.: A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai 1848-1993. Napvilág Kiadó, 2002. (vonatkozó részei) 5. Romsics Ignác (2012): Magyar sorsfordulók. 1920-1989. Osiris, Budapest. 6. Magyarország Alaptörvénye (2011.) Tantárgy neve: BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek (-): … A stúdium célja:: a hallgatók megismertetése a pszichológia különböző nézőpontjaival, alapfogalmaival és elméleteivel, melyek a további tantárgyak tudásalapját képezik; a pszichológiai érdeklődés, az ön és társismeret igényének felkeltése, a hétköznapi és a tudományos ismeretek ütköztetése, szemléletformálás. Főbb témakörök: az általános pszichikus folyamatok működése, a személyiség fogalma, személyiségelméletek; az interakciók és a kommunikáció alapjai, a társas megismerés folyamata, a csoportok jellemzői és működése, a társas hatások. Követelmény: szóbeli kollokvium, a szorgalmi időszak végén írott zárthelyi dolgozat alapján megajánlott jegy szerezhető. Irodalom 1. Atkinson és Hilgard (2008): Pszichológia. Osiris–Századvég, Budapest. 2. N. Kollár Katalin- Szabó Éva (2006, szerk.) : Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest. 3. Forgács József (1994): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Budapest. 4. Rudas János (2001): Delphi örökösei. Új Mandátum KK. Budapest. Tantárgy neve: FEJLŐDÉSLÉLEKTAN
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek(-): … A stúdium célja a fejlődést meghatározó belső és külső folyamatok és hatások ismertetése, a személyiséget alkotó pszichés funkciók fejlődésének és integrálódásának folyamatának ismertetése, a megfelelő pedagógiai attitűd, empátia és tolerancia kialakításának elősegítése, az általános és egyedi 14
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. vonások értelmezése, a különbségek elfogadásának megalapozása. Főbb témakörök:: A fejlődés mint egész életen át tartó folyamat, a fejlődés alapkérdései, elméletei. A szocializáció folyamatai. A méhen belüli fejlődés és az újszülöttkor. Korai kötődés és szeretetkapcsolat. Mozgás- és kognitív fejlődés 03 éves korban. Az anyanyelv elsajátítása. Társas- érzelmi és ösztönfejlődés csecsemőkortól kisiskolás korig. Óvodáskori kognitív fejlődés és az iskolakészültség. Kisiskoláskori kognitív fejlődési sajátosságok. Társas- és érzelmi fejlődés, énkép és önszabályozás kisiskolás korban. Serdülő- és felnőttkor. Követelmény: A hallgatók rendelkezzenek pontos pszichológiai fogalmakkal, alapvető ismeretekkel a gyermek fejlődéséről és a fejlődést meghatározó alapfolyamatokról, legyenek jártasak az életkori és egyéni sajátosságok felismerésében. Irodalom Cole, M., Cole, S. R. (1998) : Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest Rogers, Carl R (2003): Valakivé válni. Edge 2000, Bp. Goleman, Daniel (1995): Az érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó, Vikár György (1999): Az ifjúkor válságai Animula, Budapest
Tantárgy neve: A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ALAPJAI
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek: A stúdium célja: a szociálpszichológia nézőpontjának, módszereinek megismerésével segít eligazodni a közélet társas interakcióinak jelenségei mögött meghúzódó pszichológiai mechanizmusok között és megalapozza a fiatalok társas kapcsolatainak, az egyes társadalmi csoportokhoz való viszonyaiknak megértését. Főbb témái: a szociálpszichológia tárgya, kapcsolódása a társadalmi folyamatokhoz, elméleti keretei. A társadalmi környezet kitüntetett célpontjai: mások, mint személyek észlelése. A társas én. Társas csoportok észlelése, előítéletek, sztereotípiák, diszkrimináció. A társas identitás: a társadalmi környezet csoportjaihoz való viszony jellemzése, az egyéni motiváció és a saját csoportokhoz való viszony. Attitűdök, attitűdváltoztatás: az észrevétlen befolyástól a meggyőzésen át a manipulációig és a viselkedés összefüggése. Csoport folyamatok, a csoport dinamikája, konfliktusok - belső és külső -, tömeglélektani jelenségek. Irodalom Eliot R. Smith és Diane M. Mackie (2001): Szociálpszichológia. Osiris, Budapest Aronson, Eliott (1998): A társas lény. Közgazdasági és Jogi K., Budapest J.P.Forgas (1994): A társas érintkezés pszichológiája Gondolat Budapest.
15
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. SZAKKÉPZÉSI MODUL Tantárgy neve: KÉSZSÉGFEJLESZTÉS SEGÍTŐ KAPCSOLATOKHOZ I.
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K gyakorlati foglalkozás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek (-): … A stúdium célja: az ifjúságsegítő feladatainak ellátásához szükséges szociális és életviteli kompetenciák, alapvető készségek fejlesztése és tudatos működtetése. Az önismeret, a reális énkép kialakításának segítése. Az önnevelés igényének felkeltése. .A kommunikációs szituáció felelősségének tudatosítása. Bevezetés a segítő kapcsolat gyakorlatába. Főbb témakörök: Ön- és társismereti tapasztalatok szerzése speciális technikák alkalmazásával, az önismereti csoportépítés gyakorlatának modellálása. Információgyűjtés, problémaelemzés, és kezelés, önvédelmi technikák. Bizalmi légkör kialakítása a csoportban: hitelesség, empátia; szabályok, a társas viselkedés, a csoportkohézió kialakítása. A csoportmunka határai: a személyiség sérthetetlenségének gyakorlati megvalósítása. Strukturált önismereti gyakorlatok – különböző technikák megismerése. Az ifjúságsegítés pszichológiai módszereinek alkalmazása a modellcsoportban, csoportdinamikai jellegzetességek megfigyelése. Non-direktív, interaktív tanulás facilitátor vezetésével. Irodalom Rudas János (2004): Delfi örökösei. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. Önismereti csoportok. (szerk. Rudas János) Animula, Bp. Bagdy Emőke–Telkes József (1998): Személyiségfejlesztő módszerek., Tankönyvkiadó, Bp. Dr. Tringer László (2006): Gyógyító beszélgetés. Medicina, Budapest.
Tantárgy neve: KÉSZSÉGFEJLESZTÉS SEGÍTŐ KAPCSOLATOKHOZ II.-III.
Kreditszáma: 2+2
A tanóra típusa: K gyakorlati foglalkozás hetente 2 óra mindkét félévben (levelezőn 10-10 óra) A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: II-III. félév Előtanulmányi feltételek: Készségfejlesztés segítő kapcsolatokhoz I. A stúdium célja: az ifjúságsegítő feladatainak ellátásához szükséges szociális és kommunikációs kompetenciák, alapvető készségek fejlesztése és tudatos működtetése;a hatékony kommunikáció és kooperáció gyakorlása;a vitázó és érvelő képesség fejlesztése. A vezető és szervezőképesség kibontakoztatása. A kommunikációs szituáció felelősségének tudatosítása; bevezetés a segítő kapcsolat gyakorlatába. Főbb témái: a verbális és nem-verbális kommunikatív aktusok jelentésének kontextus- és kultúrafüggése. A különböző kommunikációs technikák ismerete, gyakorlása. Az információ torzulása, torzítása, az inkongruens kommunikáció kritikai elemzése. A kétszemélyes és a többszemélyes interakciókban részt vevők személyiségjegyeinek szerepe a kommunikációban (empátia; szubmisszió-dominancia; asszertivitás, stb.), a hatékony kommunikációs technika személyiség- és szituációfüggő megválasztása problémahelyzetben. A konfliktusok, játszmák típusai, kialakulásuk okai, tranzakcióanalízis. Az ifjúságsegítő gyakorlatában alkalmazható konfliktuskezelés módszerei; mediációs gyakorlatok.
16
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. Irodalom Járó Katalin - szerk.(1999): Játszmák nélkül. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Helikon Kiadó, Bp. Mérő László(1996): Mindenki másképp egyforma. A játékelmélet és a racionalitás pszichológiája. Tercium Kiadó. Bp. Berne, E.(1984): Emberi játszmák. Gondolat, Bp. Tantárgy neve: IFJÚSÁGPOLITIKA. FIATALOK TÁRSADALMI RÉSZVÉTELE ÉS ÉRDEKKÉPVISELETE
Kreditszáma: 3
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek A stúdium célja a politikai rendszer áttekintése az ifjúságsegítés feladatainak és lehetőségeinek metszetében. Főbb témakörei: Az ifjúsági munka, az ifjúsági szakma, az ifjúságügy áttekintése. Célcsoportdilemmák. A politika, ágazati politika, horizontális politika, integrált ifjúságpolitika, szakpolitika, közpolitika, ifjúsági stratégia, ifjúsági politika. Ifjúságpolitikai modellek Európában (kormányzati magatartásformák, ifjúságpolitikai tipológiák). Az ifjúságpolitika története Magyarországon napjainkig. Az ifjúsági terület jogi szabályozása és intézményrendszere. Az ifjúsági közfeladatok jogszabályi háttere, Kapcsolódás az alaptörvényhez és egyéb jogszabályokhoz. Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS), Új Nemzedék Jövőjéért Program Önkormányzati törvény. Ifjúsági intézményrendszer, szervezeti struktúrák. Forrásallokáció, pályázati rendszerek. A társadalmi egyeztetés rendszere. A helyi ifjúsági munka, helyi szolgáltató rendszer. Nemzetközi kitekintés – Európai dimenzió. Követelmény: az ifjúsági munka politikai-jogi környezetének ismerete. Irodalom Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka. (szerk.: Nagy Ádám) – Palócvilág Alapítvány, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. „Hogy általuk legyen jobb” - Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009-2014. Az Új Nemzedék Jövőjéért Program – a kormány ifjúságpolitikai keretprogramja, 2012.
Tantárgy neve: IFJÚSÁGSEGÍTÉS I. A SZEMÉLYES IFJÚSÁGSEGÍTÉS ÉS MÓDSZEREI.
Kreditszáma: 4
A tanóra típusa: K gyakorlati foglalkozás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek (-) A stúdium célja: a hallgató váljon képessé a felnőtté váló fiatalokkal kapcsolatos konkrét segítő helyzetek azonosítására, a szükséges feladatok meghatározására és elvégzésére, illetőleg a szakszerű segítés megszervezésére. Főbb témakörei: az ifjúságsegítés fogalmi keretei és összefüggésrendszere: ifjúsági munka, ifjúságsegítés, szocializációs tér, szocializációs rendszerek. Felnőttség –gyermekkor. A társas támogatás szinterei, személyes környezet, önkéntesség, hivatásos segítők. Az intézményes környezet, humán segítés és intézményei, ifjúságsegítés és intézményei. Társadalmi alapintézmények: család, iskola funkciói és szerepük a felnőtté válásban. Ifjúságsegítés a gyakorlatban. Az ifjúságsegítés célja, célrendszere, tevékenységeinek tartalma és formái (edukatív, korrekciós, közvetlen, közvetett, egyéni, csoportos, eseti, folyamatos). Egyéni segítés, közvetlen 17
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. ifjúságsegítés és közösségi színterek. Segítő szerepek. Intézményrendszer az ifjúságsegítés szolgálatára. Követelmény: Az alapvető ifjúságsegítő módszerek alkalmazásához szükséges jártasság. Irodalom http://ncsszi.hu/kapocs-folyoirat-1_12 Eric Berne (1984): Emberi játszmák. Gondolat, Budapest. Kézikönyv az ifjúságsegítéshez http://www.mobilitas.hu/kapcsos
Tantárgy neve: IFJÚSÁGSEGÍTÉS II. A SZEMÉLYES IFJÚSÁGSEGÍTÉS ÉS MÓDSZEREI
Kreditszáma: 4
A tanóra típusa: K gyakorlati foglalkozás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek: Ifjúságsegítés I.-személyes ifjúságsegítés módszerei A stúdium célja: a hallgató váljon képessé a felnőtté váló fiatalokkal kapcsolatos konkrét segítő helyzetek azonosítására, a szükséges feladatok meghatározására és elvégzésére, a segítő erőforrások mozgósításra, illetőleg a szakszerű segítés megszervezésére. A hallgató jártasságot szerezzen a gyakorlati helyzetekben szükségessé váló információs tevékenységekben és tanácsadói feladatokban. Főbb témakörei: Elvek és szempontok: a segítés elvei, mentálhigiéné, elsőfokú és másodfokú változás, hátrányos helyzet, krízis helyzet, védekező helyzet, addikció. Az érett felnőtt személyiség, az ifjúságsegítő személyisége, kompetenciái. A segítő tevékenységek, folyamatok, erőforrások, partnerek, együttműködések. Tanácsadás, sürgősségi munka sajátossága, gyakorlata. Dokumentálás, esetmegbeszélés, szupervízió, továbbképzés, követés. Irodalom Elliott Aronson (1980): A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest P.Watzlawick –J. H. Weakland –R. Fisch (1990): Változás a problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest. Fekete György: Mentálpedagógia – neveléstudomány – pedagógusok. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 11. sz. 29-36. o. Tantárgy neve: IFJÚSÁGSZOCIOLÓGIA
Kreditszáma: 3
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek: Szociológiai alapismeretek A stúdium célja: hogy a hallgatók: ismerjék az ifjúságkutatás európai és magyarországi történetét, az ifjúságszociológia módszereit, hazai és nemzetközi helyzetét, az ifjúságszociológia alapvető szakirodalmát. Főbb témái: az ifjúságszociológia európai és magyarországi története, ifjúságszociológiai elméletek, ifjúságszociológia megközelítések és módszerek. Az 1989-2010 közötti nemzedéki kultúra sajátosságai, az életmód, a normák változásai, és ezek hatása a magyar társadalomra. Települési és regionális eltérések az ifjúság világában, az egyenlőtlenségek társadalmi összefüggésrendszere. Ifjúsági szubkultúrák. A mentális és fizikai egészség feltételei, az egészséges életmód specifikumai. Deviancia és depriváció. Vallási szokások a Kárpát-medencében élő fiatalok körében. Az e-kultúra hatása a társadalomra, az ifjúságra, manipulációs technikák hatásai. A fiatalok helyzete az ezredfordulón – értékrend és kulturális 18
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. fogyasztás. Követelmény: az alapfogalmak és a vizsgálati módszerek ismerete, tájékozódás a szakirodalomban. Irodalom Cohen, Phil (1997/2006) Az ifjúsági probléma újragondolása. In Gábor Kálmán - Jancsák Csaba: Ifjúságszociológia - szemelvények, 2006. Belvedere Meridionale, Szeged Bauer–Németh–Szabó (2011): Adalékok a magyar ifjúságkutatás történetéhez in: Arctalan (?) nemzedék (szerk: Bauer–Szabó) NCSSZI, Budapest Somlai Péter (2007) A posztadoleszcensek kora. In Somlai Péter - Bogár Virág - Tóth Olga – Kabai Imre: Új Ifjúság –Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről, szerk.: Somlai Péter) Napvilág Kiadó, Budapest.
Tantárgy neve: HELYI IFJÚSÁGI MUNKA, ÖNKÉNTESSÉG ÉS CIVIL IFJÚSÁGI MUNKA, HELYI KÖZÖSSÉGEK SZERVEZÉSE
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: III. félév Előtanulmányi feltételek: Ifjúságpolitika A stúdium célja: az ifjúsági munka komplex értelmezése, a személyeknek, a helyszíneknek, a helyzeteknek és a céloknak megfelelő módszerek megválasztására való felkészítés, különös tekintettel az esélyegyenlőség érvényesítésére. Főbb témakörei: Önkormányzatiság, autonómia, önkormányzati ifjúsági munka A települési önkormányzatok ifjúsági feladatai, ifjúsági szakfeladatok, ifjúsági szolgáltatások. Helyzetelemzés, ifjúságkutatás. Ifjúsági stratégia, cselekvési terv. Párbeszédrendszer működtetése – a részvétel (participáció) Az önkormányzati ifjúsági munka forrásoldala. Ifjúsági szolgáltatások. Az információs szolgáltatások szintjei, küldetés, célok, feladatok, alapelvek. Szakmai-etikai kódex. Az ISZOSZ. A telefonos és elektronikus ifjúsági munka. Ifjúsági közösségi tér. Multifunkcionális közösségi tér Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZK stb.). Felkereső ifjúsági munka, a mobil ifjúsági szolgálatok Rendezvények, táborok, képzések. A diákönkormányzat munkája. Ifjúságsegítés a virtuális térben. Követelmény: a megismert módszerek megfelelő alkalmazása megadott helyi szervezet munkájának tervezésében. Irodalom Bodor Tamás – Rapi István – Takácsné dr. Pálhegyi Beáta (2011): A helyi ifjúsági munka (TÁMOP-5.4.4.-09/2-C- 2009-0002 projekt keretében készült kézirat), Kecskemét Kézikönyv az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szervezéséhez (szerk.: Szabó Csaba) - HELPI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Kecskemét Bodor Tamás (2006): Táborszervezés. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szombathely. Tantárgy neve: TÁRSADALOM ÉS SZOCIÁLPOLITIKA, JÓLÉTI ELLÁTÁSOK
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek (-): A stúdium célja: a társadalmi integráció megteremtésére irányuló politika alapjainak, legfontosabb 19
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. jogszabályainak megismertetése, felkészítés a szabályok gyakorlati alkalmazására: a szociálpolitikai támogatások ügyeiben való segítségnyújtásra. Főbb témák: a szociálpolitika helye a társadalomban, a szociálpolitika jelentése, eszközei, szociálpolitika mint közpolitika, az igazságosság megközelítései, ideológiák a szociálpolitikában. A szociális gondoskodás története, a szükségletek fogalma, társadalmi jellege. A jóléti állam, a jóléti redisztribúció. A szociálpolitika közgazdasági vonatkozásai. Szegénység, szegénységkutatások, gyermekszegénység. Fiatalok a munkaerőpiacon, oktatásból a munkába való átmenet. Irodalom Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába. Napvilág, Budapest, Mózer Péter: Szociálpolitika jövő időben. Esély, 2011/6, 3-34. oldal http://www.esely.org/kiadvanyok/2011_6/01mozer.pdf Módosított Európai Szociális Karta, Strasbourg, 1996. május 3. http://mddsz.ucoz.org/az_europai_szocialis_charta.pdf Surányi Éva, Danis Ildikó, Herczog Mária – szerk.(2010): Családpolitika más szemmel. Gazdasági és Szociális Tanács, 2010. Zombori Gyula (1997): A szociálpolitika alapfogalmai. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest Tantárgy neve: TÁRSADALOM ÉS SZOCIÁLPOLITIKA, A SZOCIÁLPOLITIKA INTÉZMÉNYRENDSZERE
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K szeminárium hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek (-): … A stúdium célja: a szociális rendszer hazai intézményeinek, ezek feladatainak, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzájutás szervezeti formáinak a hallgatókkal való megismertetése, esettanulmányok készítésének gyakorlása. Főbb témakörei: A narratív interjú módszertana, felhasználhatósága. A szervezet fogalma, a bürokratikus szervezet. A szociális törvény, az önkormányzati törvény Gyermekekre vonatkozó szociális ellátások, szolgáltatások, generációk közti szolidaritás Aktív korúakra vonatkozó szociális ellátások, szolgáltatások, foglalkoztatáspolitika, munkanélküliség, hajléktalanság Idősellátás, nyugdíjrendszer; hátrányos helyzetűek ellátása; a migrációból származó problémák megoldását segítő ellátások. A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció, Európai Uniós szintű szociálpolitika, civil szervezetek a szociálpolitikában. Irodalom 1. Verdes Tamás – Scharle Ágota – Váradi Balázs: Intézet helyett – A fogyatékos személyeket támogató szociálpolitika megújításának lehetséges irányairól. Esély 2011/4, 3-34. oldal. http://www.esely.org/kiadvanyok/2011_4/01averdes.indd.pdf 2. Müller, C. W. (1992): Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá? (Ford.: Pik K.) Budapest, ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszéke és a T-Twins Kiadó. 3. Ferge Zsuzsa (2000): Elszabaduló egyenlőtlenségek. A szociális szakképzés könyvtára. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület és az ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszéke, Budapest 4. Esping-Andersen, Gösta (1991): Mi a jóléti állam? In: Ferge Zsuzsa és Lévai Katalin (szerk.): A jóléti állam. 5. Pál, T. (1996): Kérdések - dilemmák - viták. In: Ágoston–Kozma–Pelle–Somorjai (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Budapest, Szociális Szakmai Szövetség.
20
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. Tantárgy neve: KISEBBSÉGEK A TÁRSADALOMBAN
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K ea. hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja kollokvium A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): II. Előtanulmányi feltételek (-): … A stúdium célja, hogy megismertesse a hallgatókat a többség és kisebbség integrációjának kérdésével, illetve az integráció legfontosabb szociológiai és társadalomlélektani nehézségeivel (esélyegyenlőtlenség, megkülönböztetés, előítéletek, stb.). Főbb témakörei: A kulturális rétegződés, a társadalmi-kulturális többség és kisebbség, a másság és az idegen, az etnicitás és az interetnikus viszonyok fogalma. Régi és új paradigmák a nacionalizmus és az etnicitás tanulmányozásában. A kisebbségi lét társadalomlélektana. Többség és kisebbség együttélése a Kárpát-medencében. Nemzeti kisebbségek Magyarországon. A vallási kisebbségek; a nyelvi kisebbségek. A zsidóság, mint vallási csoport és kisebbség. A nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségek és a nők helyzete. Migránsok, a menekültek és a menekültügy. A fogyatékosok esélyegyenlősége A hazai roma kisebbség helyzete, a roma és nem roma civil szervezetek intézményi hálózata valamint a romák társadalmi integrációját célzó törekvések. A cigányokkal szembeni megkülönböztetés szociológiai – szociálpszichológiai magyarázata. Irodalom 1. Kisebbségszociológia (szöveggyűjtemény) Szerkesztette: Örkény Antal és KoltaiZsuzsanna 2009. ONLINE TANANYAG (Ez a szöveggyűjtemény az 1997-ben az ELTE TÁTK Kisebbségszociológiai Tanszéke által kiadott Kisebbségszociológiai szöveggyűjtemény újraszerkesztett és kibővített változata. Minoritás Könyvek, Budapest, 1997.) 2. Csepeli György, Örkény Antal, Székelyi Mária (2002): Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi Kiadó, 151-170. old. 3. Hárs Ágnes (2001): „Népességmozgások Magyarországon a XXI. század küszöbén”, in 4. Migráció és Európai Unió. . szerk: Lukács Éva és Király Miklós, SzCSM, Budapest, 2001. 43 – 63. old.
Tantárgy neve: PROJEKT - ÉS SZERVEZETMENEDZSMENT, PÁLYÁZATÍRÁS
2 kredit
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: gyakorlati jegy, A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): III. Előtanulmányi feltételek (-): … A stúdium célja: a hallgatók ismerjék meg az ifjúsági projekt- és szervezetmenedzsment fogalomrendszerét, az ifjúságsegítő gyakorlati munkájában való alkalmazásra fókuszálva praktikus ismeretek közvetítése. Pályázati lehetőségek, csatornák keresése és a pályázati technikák alkalmazása terén gyakorlat szerzése, hogy a képzés végére legyenek képesek önállóan projektet megtervezni, megvalósítani és dokumentálni. Felismerjék a különböző társadalmi szükségletek mentén létrejött adekvát szervezeti formákat. Főbb témakörei: a szervezetek funkciói, formái, jellemzői, a jól működő szervezet, szervezetfejlesztés. A projekt- és szervezetmenedzsment, ifjúsági projekt fogalom- és eszközrendszere. Projekt – történet, szemlélet, módszer, a projekt fajtái. A projektciklus-projektszakaszok az ifjúsági projektekben. Szükségletek, igények meghatározása. A cél, célcsoport, az idő, az eredmény, erőforrások, és a költség összefüggései. Stratégia és megvalósulás, a projekt általános leírása: tevékenységek,- és ütemezésük, erőforrások allokációja, költségvetés készítése. 21
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. Projekt dokumentációk : projekt terv, pályázat, rész- és végbeszámoló, státuszjelentések .A projektek kommunikációja, az ifjúsági közösség eredményeinek „értékesítése”. A projekt csapat, jól működő projekt team szerepek. A projekt, mint eszköz a fiatalok kompetenciafejlesztésében. Stratégiai menedzsment az ifjúsági szervezetben, Vezetés és döntések az ifjúsági szervezetben (Ifjúsági) szervezetalapítás, szervezetmenedzsment, időmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment: tagság, önkéntesség, munkavállalók az ifjúsági szervezetben. A szervezeti együttműködés, mint eszköz a fiatalok kompetenciafejlesztésében. A csoport, mint tanuló egység fejlesztése. Pályázatfigyelés, Pályázatírás, partnerség és konzorcium, a siker. A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN) 1. Vajda Árpád - Fabulya Edit (2012): Ifjúsági projekt- és szervezetmenedzsment. „Az ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 12. kötet, Kecskemét, ISBN 978-615-5192-16-6 2. Szervezetmenedzsment, T-KIT sorozat, Mobilitás, 2004. 3. Csepeli György (2001): A szervezkedő ember. www.mobilitas.hu/niida Tantárgy neve: EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS
2 kredit
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek (-): … A stúdium célja: olyan hallgatók képzése, akik felkészültek a korszerű, differenciált egészségfejlesztési programok tervezésére, megvalósítására, értékelésére, és ehhez megfelelő egészségtudományi ismeretekkel rendelkeznek. Főbb témakörei: Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos nemzeti stratégiai dokumentumok, valamint a hazai intézményhálózat tanulmányozása. Az egészség komplex szemléletéből fakadó, az egyénekhez, csoportokhoz és helyzetükhöz alkalmazkodó feladatok kiválasztása. A mentálhigiéné szerepe az egészség – magatartásban, önismeret, önbizalom erősítése, tudatos egészség- és életstratégia kialakításának lehetőségei. A helyes táplálkozás, egészséges szokásrendszer kialakítása, speciális módszerei. A társas viszonyok szerepe az egészségmagatartásban, szexuális kultúra. Irodalom Forrai Judit (2002): A magánélet és az egészség kultúrája. Dialóg Campus Kiadó. Bp. Ralph Grossmann – Klaus Scala (2004): Egészségfejlesztés és szervezetfejlesztés. Egészséges színterek fejlesztése, JGYF Kiadó Szeged Benkő Zsuzsanna –Tarkó Klára: (2005) Iskolai egészségfejlesztés. JGYF Kiadó, Szeged 4. Benkő Zsuzsanna (szerk.) (1994): Az egészségneveléstől az egészségfejlesztésig, JGYTF Kiadó, Szeged Tantárgy neve: DROG-ÉS BŰNMEGELŐZÉS
2 kredit
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek(-): … A stúdium célja: az ifjúságsegítő feladatainak ellátásához szükséges gyakorlati kompetencia elérése, ami a hallgatót képessé teszi a gyermekek, fiatalok mentális és társadalmi 22
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. veszélyeztetettségének megelőzésében való közreműködésre, a veszélyeztetettség felismerésére, szakszerű segítség közvetítésére. Főbb témakörei: A gyermekekre és a fiatalkorúakra vonatkozó jogi szabályozás. Bűnmegelőzési projektek, módszerek és technikák, az ifjúságsegítés szerepe a bűnmegelőzésben. Az áldozattá válás megelőzése. A családi konfliktusok és a családon belüli erőszak felismerése. A tudatmódosító szerek fajtái. A kábítószerek jellemzői, osztályozásuk A drogok hatásai, következményei. A drogfogyasztás tünetei. A drogfogyasztás előjele, hajlamosító tényezők. A drogfogyasztó magatartás kialakulása. A fiatalkori drogfogyasztás lehetséges okai. Addikció és abúzus. A drogprobléma megelőzése, prevenció, terápia az iskolában, a közösségi színtereken. A mentális egyensúly segítése önismeret-fejlesztéssel, konfliktuskezelési technikák gyakorlásával. A gyógyítás szolgálatában álló intézmények hálózata. A drogbetegek ellátását végző hazai egészségügyi intézményrendszer. A civil szféra, az egyházak, önsegítő csoportok szerepe a drogmegelőzésben, illetve a rehabilitációban. A drogfogyasztás törvényi szabályozásának elméleti keretei az Európai Unióban és az egészségügyi világszervezetben és hazánkban, Nemzeti Stratégia a kábítószer –probléma kezelésére Az ifjúságsegítő közreműködése a drogprevencióban és a rehabilitációban. Irodalom 1. Lévai Miklós (1991): Kábítószerek és bűnözés: elméleti kérdések és a hazai helyzet Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 2. Buda Béla (szerk.)(2002): Drogok, drogprevenció, ifjúsági problémák, intézményi szerepzavarok. Nemzetközi Drogmegelőzési Intézet, Bp. 3. Paksi Borbála – Demetrovics Zsolt (2003): A drogprevenciós gyakorlat megismerése. L’Harmattan Kiadó, Bp.
Tantárgy neve: KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS - ANIMÁCIÓ
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K gyakorlati foglalkozás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek(-): … A stúdium célja: a közösségfejlesztés és a szociokulturális animáció gyakorlatának megismertetése, a szakmai kulcskompetenciák felismertetése és fejlesztése, képessé tenni a hallgatót az animáció módszereinek széleskörű alkalmazására. Főbb témakörök: a közösségfejlesztés lehetőségei és módszerei, aktivitás, cselekvő részvételre építő csoportos és egyéni munka, közösségi erőforrások. A játék, mint a rekreáció, az oktatás és a pedagógiai fejlesztés eszköze, játéktanítás, játékszituációk elemzése. A fizikai és pszichikai biztonság feltételeinek megteremtése, baleset megelőzés. Az animáció módszerei, az animátor szerepei, elvárások az animátorral szemben. Az animáció és az önkéntes munka. Követelmény: általános forgatókönyv készítése szabadidős tevékenységek tervezésére és szervezésére. Irodalom Dr. Vercseg Ilona - Kovács Edit (2012): Ifjúsági közösségfejlesztés (animáció). „Az ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 7. kötet, Kecskemét, ISBN 978-615-5192-1 Bányai Sándor – Makai Katalin – Muskovits István szerk (2005-2012): Szabadidő-kalauz. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. sorozata, Budapest Sőregi Viktória szerk. –(2008) Több, mint játék. Természetjáró Fiatalok Szövetsége, Budapest
23
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. Tantárgy neve: NEM-FORMÁLIS TANULÁS, KORSZERŰ PEDAGÓGIÁK, ÉLMÉNYPEDAGÓGIA
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K gyakorlati foglalkozás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek: A stúdium célja: a tanulási folyamatok megszervezésének megismerése nem formális tanulási környezetben. Az együttműködési- és konszenzuskészség, a szolidaritás és a tolerancia fejlesztése. Főbb témakörök: a nem-formális és informális tanulás fogalma, sajátosságai, szinterei, lehetőségei és eszközei, szerepe az ifjúságsegítésben, a jó gyakorlatok. Élménypedagógia, tapasztalati tanulás, interkulturális nevelés. A nem-formális tanulás szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében. A nemformális tanulás tervezése, szervezése; a tanulási célok és tanulási módszerek összehangolása a célcsoporttal. Adaptációk az aktuális lehetőségek és szükségletek mentén. A csoportkísérés, csoportsegítés módszerei. A tanulás értékelése nem-formális környezetben. A kortárssegítő, a mentor, a animátor és a tréner szerepe. Követelmény: tervezet készítése adott célcsoport nemformális tanulásának tervezésére és szervezésére. Irodalom Kraiciné Szokoly Mária (2003). Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum, Bp. Knausz Imre (2000): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési Alapítvány, Bp. Kompasz. Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez (2004) Az Európa Tanács Kiadványa Ifjúságügy, ifjúsági szakma. Módszertani kézikönyv. (2010) Mobilitás, Bp. Tantárgy neve: ANDRAGÓGIA ÉS KULTÚRAKÖZVETÍTÉS
Kreditszáma: 2
A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra) A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek (-): … A stúdium célja: az életpálya-építés és a felnőttkori tanulás elméleti, módszertani megalapozása a fiatalok és közösségeik egész életen át tartó tanulásának segítése érdekében. Főbb témakörei: Az andragógia helye a neveléstudományok rendszerében, tárgya, főbb területei és sajátosságai. A felnőttkori tanulás jellemzői, motivációi. A tanulóbarát tanulási környezet fogalma, jellemzői. A felnőttoktató szerepei, kompetenciái. A felnőttoktatás főbb módszerei. Nyitott képzés és távoktatás; az információs társadalom kihívásainak felnőttképzési vonatkozásai. Andragógia történeti távlatokban: Lifelong learning és lifewide learning: a tanulás formális, nonformális és informális csatornái és színterei. Kultúraelméleti alapvetés, szocializáció és kultúra, kulturális fogyasztás. Kultúraközvetítés intézményrendszere és funkcióik. A multikulturális és interkulturális tér. A hazai ifjúság kultúrafogyasztási szokásai. Az ifjúsági szubkultúrák. A közösségi élmények, az erőszak csökkentésének esélyei és lehetőségei a közösségi művelődési programokkal, élményekkel. Irodalom Kraiciné Szokoly Mária – Csoma Gyula (2012): Bevezetés az andragógia elméletébe és módszertanába. ELTE, Budapest. Kraiciné Szokoly Mária (2004): Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum K., Budapest Bauer Béla–Laki László– Szabó Andrea (szerk.): Ifjúság 2000, 2004, 2008 kutatások kötetei Antalóczy Tímea - Füstös László - Hankiss Elemér (2009): (Vész)jelzések a kultúráról. NO.1. MTA PTI. ,Budapest.
24
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. Tantárgy neve: GYAKORLATA I-II.
IFJÚSÁGI
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
ÉS
GYAKORLATKÍSÉRŐ SZEMINÁRIUM
3+5 kredit
2
A tanóra típusa: heti 2ó gy (levelezőn félévi 10) 60 óra nyári tábor (levelezőn 20 óra) heti 2ó gy (levelezőn félévi 10) A számonkérés módja: gyakorlati jegy, gyakorlati jegy, gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): Ifjúsági közösségfejlesztés I. II. félévben Ifjúsági közösségfejlesztés II. tábor: nyáron, tantárgyfelvétel: III. félévben Gyakorlatkísérő szeminárium III. félévben Előtanulmányi feltételek (-): Az Ifjúsági közösségfejlesztés I., előfeltétele az Ifjúsági közösségfejlesztés II-nek, a Gyakorlatkísérő szeminárium csak az Ifjúsági közösségfejlesztés II.-vel együtt vehető fel A stúdium célja: az ifjúságsegítő szakmai felkészültségének, gyakorlati kompetenciájának fejlesztése, mely képessé teszi arra, hogy megismerje a közösségben rejlő lehetőségeket, a fiatalok sajátos közösségeit, a különböző ifjúsági csoportok tagjaival kapcsolatot építsen, kezdeményezze ifjúsági csoportok szerveződését, segítse a csoportok közös tevékenységét, megismertetni a közösségfejlesztés szemléleti és módszertani alapjait a saját elhatározáson és döntéseken alapuló, helyi cselekvés előmozdításáért. Főbb témakörei: A közösségek elmélete, ifjúsági közösségek, a közösségfejlesztés története, közösségfejlesztési műhelyek. A közösségfejlesztés alapelveinek érvényesülése az ifjúsági munkában: bevonódás, részvétel, aktivitás, empowerment. A helyi önkormányzat, és közösség (települési) kapcsolata az ifjúsági közösséggel: közösségi fejlesztési tervek ismerete, készítése az ifjúsági közösségek, szervezetek erősítésére. Prioritások és veszélyek az ifjúsági munkában. Ifjúsági jogszabályok: kötelezettségek és lehetőségek: a helyi önkormányzatok ifjúsággal kapcsolatos dokumentumai (koncepciók, stratégiák, stb.). Kötelezettségek és valós lehetőségek. Közösségi terek – fizikális és virtuális valóságukban. A közösségi tervezés módszertana (pl. a fiatalok bevonásának módszerei, projektmenedzsment ismeretek alkalmazásával). Közösség a közösségen belül, új tevékenységi körök, partnerkeresés, koordináló munka. A közösségszervezés módszerei: 1. Aktiváló módszerek: párbeszéd körök – svéd tanulókör; "közösségi felmérés" gyűjtőmódszer; – SWOT analízis; fantázia projekt, közérzet interjúk készítése,chat, blog és közösségi portálok, kép-hang módszerek, közösségi események szervezése, közösségi produkciók, - Fórum Színház, Mural Painting, közösségi kert, tehetségkutatók, stb., közösségi akciók, rendezvények. Jó példák az ifjúsági közösségfejlesztésben. A közösségszervezés módszerei: 2. Együttműködési módszerek: cselekvési – módszerei és technikái. Akciócsoport létrehozása. Hogyan alakítsunk egyesületet? A lobbyzás, a pénzszerzés "ABC"-je. A közösségfejlesztés etikai kérdései.
A nyári tábori terepgyakorlat egyik célja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazása, a kellő önbizalom megszerzése, a tábor tervezése, előkészületei, (hely, idő, célközönség, stáb, kommunikáció, eszközök, költségvetés, utaztatás stb.) szervezése, maga a táboroztatás és a végzett munka értékelése, portfólió készítés és bemutatás, megerősítik hallgatóinkat pályaválasztásuk helyességében, a sikerek motiválják őket a képzés elvégzésére és további tanulási tervek megfogalmazására. Irodalom 1. Dr. Vercseg Ilona - Kovács Edit (2012): Ifjúsági közösségfejlesztés (animáció). „Az 2. ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 7. kötet, Kecskemét, ISBN 978-615-5192-11-1 3. Nagy Ádám – szerk.(2007): Ifjúságsegítés. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp.. 4. Ifjúsági „szubkultúrák” (2004) MTA Politikatudományi Intézet, Bp. 5. Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid – szerk. (2008.) :Integrált közösségi és szolgáltató terek. – Módszertani kézikönyv. Bp. 25
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. Tantárgy neve: VÁLSÁGHELYZETBEN LÉVŐ FIATALOK SEGÍTÉSE
3 kredit
A tanóra típusa: szeminárium heti 3 óra (levelezőn 15 óra) A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): III. Előtanulmányi feltételek (-): … A stúdium célja: az ifjúságsegítő szakmai felkészültségének, gyakorlati kompetenciájának fejlesztése, mely képessé teszi arra, hogy felismerje a szükségletek egymásra épülésének folyamatát. Azonosítsa a fizikai és/vagy mentális veszélyeztetettséget, a válsághelyzetet, és szakmai kompetenciahatárain belül szakszerű segítséget nyújtson. Főbb témakörök: a válsághelyzet kialakulásnak okai, folyamata, észlelése, azonosítása, típusai. A fiatalokkal való kapcsolat felvételének technikái. A direkt és az indirekt (szociális) segítségnyújtás módszerei és technikái. A gyermekekre és a fiatalkorúakra vonatkozó jogi szabályozás. Bűnmegelőzési projektek, módszerek és technikák, az ifjúságsegítés szerepe a bűnmegelőzésben. Az áldozattá válás megelőzése. A családi konfliktusok és a családon belüli erőszak felismerése. A tudatmódosító szerek fajtái, hatásai és következményei, a drogfogyasztás előjelei, „hajlamosító” tényezők, tünetek, addikció és abúzus. A gyermek és fiatalkorú bűnözés sajátosságai, a büntethetőség és a büntetés problematikája, a jóvátétel. Intézményes segítőhelyek, segítség igénybevételének módjai a gyakorlatban. A fogyatékosságból fakadó esetek kezelésének technikái, módszerei. Irodalom 1. Buda Béla (szerk.) (2002): Drogok, drogprevenció, ifjúsági problémák, intézményi szerepzavarok. Nemzetközi Drogmegelőzési Intézet, Bp.. 2. Nagy Ádám (szerk.) (2008): Ifjúságügy, ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Palócvilág Alapítvány –ÚMK, Bp.. 3. Lévai Miklós (1991): Kábítószerek és bűnözés: elméleti kérdések és a hazai helyzet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. Tantárgy neve: EURÓPAI IFJÚSÁGI PROGRAMOK, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
3 kredit
A tanóra típusa: heti 3 óra, (levelezőn félévi 15 óra) A számonkérés módja kollokvium A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): III. Előtanulmányi feltételek (--): … A stúdium célja: interkulturális kompetenciák fejlesztése: megismerés, megértés, közös cselekvés, és együttműködés. A fiatalok - európai - társadalmi részvételét, saját és korosztálya érdekeinek felismerését segítő szakmai ismereteit, személyes, társas és módszer- kompetenciáit fejlessze. A hallgatók érzékenyítése a sokféleség, a kulturális másság, a multikulturalitás, az interkulturalitás, témaköreiben, az kommunikációra é együttműködésre. Főbb témakörei: Az interkulturális kommunikáció és tanulás, Európai oktatási térség, képzési és képesítési rendszer, a fiatalok munkavállalása, ifjúsági munkanélküliség Európában. Önkéntesség, önkéntes munka, a megszerzett tudás elismerése. Ifjúságpolitikák, nemzetközi kitekintés - Európai dimenzió, Európai Unió.Fiatalok Lendületben Program - Youth in Action, 2007-2013, Ifjúsági Fehér Könyv, Eurodesk, információ, Lisszaboni stratégia, Európai Ifjúsági Paktum Meghatározó nem-kormányzati szervezetek (Nemzeti ifjúsági Tanácsok: EYF-European Youth Forum). Az Európa Tanács ifjúságpolitikai tevékenysége Az ENSZ ifjúságpolitikai tevékenysége, UNICEF – az ENSZ Gyermekalapja) 26
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. A két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok szerepe. A határon túli magyar fiatalok helyzete az együttműködés lehetőségei, jó példák. Irodalom Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka (szerk.: Nagy Ádám) (2008.) – Palócvilág Alapítvány, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2 Új Nemzedék Jövőjéért Program – a Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja, 2011. Kátai Gábor (2006): Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában - Belvedere Meridionale – Szeged 5. A SZAKMAI GYAKORLAT LEÍRÁSA Tantervi egység, modul neve: IFJÚSÁGSEGÍTŐ SZAKMAI GYAKORLAT
Kreditszáma: 30
Tantervi helye: IV. félév Erős előfeltételek: Ifjúsági közösségfejlesztés gyakorlatkísérő szemináriuma Készségfejlesztés segítő kapcsolathoz III. A szakképzettség feladatprofiljának való megfelelés bemutatása: Az intézményi gyakorlat feladatai – az intézménytől nagymértékben függnek. Jellemzően a főbb feladatok: –a gyermek és ifjúsági korosztály körében fejlesztő, támogató, segítő tevékenység végzése szociális, közművelődési és pedagógiai területen; –a szociális segítés alapfeladatainak ellátása a rászoruló fiatalok körében; –információs és tájékoztató, tanácsadó tevékenység végzése, ifjúsági szolgáltatás nyújtása; –a fiatalok társadalmi részvételének, közösségi aktivitásának serkentése; –a gyermekek és fiatalok öntevékenységének, érdek- és jogérvényesítő tevékenységének elősegítése; –a gyermekeket és a fiatalokat célzó szolgáltatások együttműködésének kialakításában, fejlesztésében való közreműködés; –az ifjúsági munkával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs tevékenység ellátása A gyakorlat a hallgató megszerzett szakmai ismeretei, reális önismerete és a lehetőségek alapján választott szakmai területen történik, egyre nagyobb szerepet kap az önálló ismeretszerzés, a rendszerben való gondolkodás, az összefüggések felismerése, a tudatos, szakmai információgyűjtés és kapcsolatépítés a gyakorlatvezető (tutor) irányítása mellett, kellő gyakorlat teljes értékű segítőifjúságsegítő munkává válhat. A szakmai gyakorlat félévében kell a szakdolgozatot benyújtani. Munkatapasztalat beszámítása a teljesítésbe: Dokumentummal igazolt, 5 éven belüli, legalább 1 éves időtartamú teljes munkaidőben foglalkoztatott ifjúságsegítői munka, vagy legalább 2 éves részmunkaidőben (4 – 6 óra) munka, vagy legalább 1 és fél éves e területen végzett önkéntes munka. **** AZ IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS ZÁRÓVIZSGA_SZABÁLYZATA JAVASLAT AZ ELTE HKR https://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf TÓK (kari különös) SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA (alább a szabályzat jóváhagyásra váró pontjait tettük közzé) 493. § (3) A záróvizsga eredményének kiszámítási módja: (h) Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzésben a szakdolgozat értékeléséből és védéséből a záróvizsga-bizottság által kialakított érdemjegy (egy jegy), és a komplex szóbeli záróvizsga érdemjegye. A záróvizsga eredménye e két érdemjegy átlaga 495.§ (1) Az oklevél minősítésének kiszámítása (g) Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzésben a következő három jegy átlaga határozza meg az oklevél minősítését: a szakdolgozat értékelése és védése (egy jegy), a szakmai gyakorlat kari követelmények által megszabott érdemjegye, valamint a komplex szóbeli vizsga érdemjegye. 27
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. ZÁRÓVIZSGATÉTELEK -2015 A SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS IFJÚSÁGSEGÍTŐ SZAKIRÁNYÁN ELMÉLETI TÉTELEK 1. Az ifjúságsegítést megalapozó szociológiai, ifjúságszociológiai és kutatás-módszertani ismeretek ‒ Anthony Giddens (2008): Szociológia. Osiris, Budapest
‒ Bauer–Németh–Szabó (2011): Adalékok a magyar ifjúságkutatás történetéhez. in: Bauer–Szabó (szerk.): Arctalan (?) nemzedék NCSSZI, Budapest ‒ Somlai Péter (2007): A posztadoleszcensek kora. In: Somlai Péter (szerk.): Új Ifjúság. Napvilág Kiadó, Budapest
‒ Cohen, Phil (1997/2006) Az ifjúsági probléma újragondolása. In Gábor Kálmán Jancsák Csaba: Ifjúságszociológia - szemelvények, 2006. Belvedere Meridionale, Szeged ‒ Mészáros György (2014): Szubkultúrák és iskolai nevelés. Iskolakultúra könyvek, Veszprém. http://mek.oszk.hu/13400/13473/13473.pdf ‒ Babbie, Earl (2003): A társadalomtudományi kutatás módszertana. Balassi, Budapest ‒ Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest, 3. fejezet: A szociológia módszertana ‒ Solt Ottilia (1998): Interjúzni muszáj. In: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások 1. Beszélő, Budapest, 1998. 29-48. old 2. Jogi alapismeretek; tájékozódás a hazai jogszabályok rendszerében
‒ Szilágyi Péter: Jogi Alaptan (2011): Közigazgatási alapvizsga tankönyv (Nemzeti Közigazgatási Intézet, Budapest http://www.nki.gov.hu/images/akademia/av/tananyag/uj/alapvizsgatankonyv2012.pdf Kijelölt fejezetek: Jogi alapismeretek 13–40., Közigazgatási alapismeretek 41–63., Közigazgatási eljárás 102–116., Európai uniós alapismeretek 127–140., Információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek 167–174.
‒ Magyarország Alaptörvénye; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV ‒ 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200033.TV ‒ 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról – http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000257.KOR ‒ 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól–http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400140.TV ‒ 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100112.TV
‒ 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV ‒ 3. A magyar társadalom szerkezete. Szegénység, társadalmi egyenlőtlenségek
‒ Romsics Ignác (2012): Magyar sorsfordulók. 1920-1989. Osiris, Budapest ‒ Kovách Imre RendszervaltozasokMagyarorszagon-20-szazad.pdf http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/113758/1/ ‒ Andorka Rudolf: Társadalmi változások és társadalmi problémák (1940-1990) in: Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1994-től napjainkig Argumentum-Osiris,2004. ‒ Angelusz Róbert-Tardos Róbert (2006): Hálózatok a magyar társadalomban in Társadalmi metszetek (szerk.:Kovách Imre)Napvilág, Budapest 28
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. ‒ Valuch Tibor (2008): Hétköznapok Kádár János korában. Corvina 23-99p; 124-171 ‒ Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába, Osiris, Egyenlőtlenség, szegénység c. fejezet, 116-154. old. ‒ Ferge Zsuzsa (2008): Miért szokatlanul nagyok a magyarországi egyenlőtlenségek? Esély, 2008. 2. szám. 3-14. o., http://www.esely.org/kiadvanyok/2008_2/FERGE.pdf
‒ Szívós Péter (2014): A magyar háztartások jövedelme és fogyasztása nemzetközi összehasonlításban: felzárkózás vagy leszakadás? http://www.tarki.hu/adatbankh/kutjel/pdf/b324.pdf ‒ Szalai Júlia (2001): A szociális segélyezés "hasznáról" = INFO–Társadalomtudomány 15. ‒ 2001. 54. (49-58) http://www.fszek.hu/szociologia/szszda/szalai_szocialis%20segelyezes.pdf 4. Kisebbségek a társadalomban. A hátrányos megkülönböztetés jelenségei Magyarországon. A hazai cigányság helyzete. Az egyenlő bánásmód követelménye
‒ 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100179.TV ‒ 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300125.TV ‒ Aronson, Elliot (2008): A társas lény, Akadémiai Kiadó, Budapest 9. fejezet: Az előítélet
‒ Örkény Antal és Koltai Zsuzsanna – szerk. (2009). Kisebbségszociológia (szöveggyűjtemény)– e-tananyag ‒ Csepeli György, Örkény Antal, Székelyi Mária (2002): Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi Kiadó, 151-170. old. ‒ Simonovics Bori (2014): Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b339.pdf ‒ Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II. Tartósan rászorulók–szegény családban élő gyermekek–romák (2011-2020) EMMI 2014 http://www.kormany.hu/download/1/9c/20000/Magyar%20NTFS%20II%20_2%20mell%20_N TFS%20II.pdf
‒ Nyárády Gáborné dr. (szerk.) (2008): Esélyegyenlőség Egyenlő Bánásmód. A hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban, KSZK, Budapest ‒ Neményi Mária – Szalai Júlia (2005): Kisebbségek kisebbsége (cigányokkal kapcsolatos előítéletek) Új Mandátum Kiadó, Budapest ‒ Bányai Emőke – Benkő Fruzsina (2012):A feminizmus és a szociális munka: elmélet és gyakorlata. http://tatk.elte.hu/file/BEVEZETES_A_SZOCIALPOLITIKA_NEM.pd 5. Szocializációs tér, szocializációs rendszerek. A családok helyzete a mai Magyarországon. A családi ellátások
‒ 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800084.TV ‒ Nagy Ádám–Trencsényi László (2012): Szocializációs közegek a változó társadalomban, A nevelés esélyei: család, iskola, szabadidő, média. ISZT Alapítvány ‒ Somlai Péter (2013): Család 2.0. Napvilág Kiadó, Budapest ‒ 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100211.TV
‒ Makay Zsuzsanna: Családtámogatás, munkavállalás, gyermeknevelés. In: Monostori Judit - Őri Péter - Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2015 http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2467/2168
‒ Herczog Mária (2011): Fejlődés a környezetben: család, intézmény, társadalom. In: Danis Ildikó – Farkas Mária – Herczog Mária – Szilvási Léna: A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. NCsSzI. Budapest, 11. fejezet
‒ Surányi Éva–Danis Ildikó–Herczog Mária – szerk. (2010): Családpolitika más szemmel. Gazdasági és Szociális Tanács 29
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. ‒ Harcsa István – Monostori Judit (2011): Demográfiai folyamatok és a családformák pluralizációja Magyarországon. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b326.pdf 6. Fejlődéslélektani alapismeretek. A gyermekek jogai. Család-, gyermek- és ifjúságvédelem ‒ Cole, M., Cole, S. R. (2006) : Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest ‒ Rogers, Carl R (2003): Valakivé válni. Edge 2000, Budapest
‒ Goleman, Daniel (1995): Az érzelmi intelligencia - részlet. Háttér Kiadó In:. Kollár Katalin- Szabó Éva (2006, szerk.) : Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest ‒ 1991. évi LXIV. törvény A gyermek jogairól szóló, 1989. november 20-án, New Yorkban kihirdetett ENSZ Egyezmény kihirdetéséről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100064.TV ‒ 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV ‒ 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről ‒ http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100211.TV ‒ Herczog Mária (2001): Gyermekvédelmi kézikönyv, KJK KERSZÖV, Budapest ‒ Veczkó József A gyermekvédelem alapfogalmai és intézményei 2002. 53-84. old
‒ 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV ‒ Révész György (2004): Szülői bánásmód – gyermekbántalmazás. Új Mandátum, Budapest ‒ Gáspár Károly (2004): Gyermekvédelmi és gyámügyi kézikönyv KERSZÖV, Budapest 7. Társadalompolitika és szociálpolitika. A szociális munka, az ifjúságsegítés ‒ Esping-Andersen, Gösta (1991): Mi a jóléti állam? In: Ferge Zsuzsa és Lévai Katalin (szerk.): A jóléti állam. ‒ Ferge Zsuzsa (2012): Vágányok és vakvágányok a társadalompolitikában, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012. 153-183. oldal
‒ Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába. Napvilág, Budapest, ‒ Mózer Péter: Szociálpolitika jövő időben. Esély, 2011/6, 3-34. oldal http://www.esely.org/kiadvanyok/2011_6/01mozer.pdf ‒ Zombori Gyula (1994): A szociálpolitika alapfogalmai. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest 9-25. o., 41-60. old. ‒ Hegyesi Gábor - Kozma Judit (2002): A szociális munka – áttekintés, In.: Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest
‒ A szociális munka nemzetközi definíciója. In: A szociális munkás-képzés globális alapelvei. Iskolaszövetség, 2006., http://odin.deefk.hu/library/061016_globalstandards.pdf, 4-6. ‒ 1993. III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV
‒ Ifjúságügy - Ifjúsági szakma, ifjúsági munka - Módszertani kézikönyv http://niida.hu/ifjusagugy 8. Ifjúság, oktatás, képzés, önkéntesség Európában. Magyarországi ifjúságpolitika
‒ Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika (2014) Brüsszel http://europa.eu/pol/pdf/flipbook/hu/education_training_youth_and_sport_hu.pdf
‒ Módosított Európai Szociális Karta, Strasbourg, 1996. május 3. http://mddsz.ucoz.org/az_europai_szocialis_charta.pdf ‒ 2009. évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900006.TV&kif=Eur%F3pai+Szoci%E 1lis+Karta
‒ 2007. évi CLXVIII. törvény az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700168.TV& 30
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. ‒ Új Nemzedék Jövőjéért Program – a Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja, 2011. ‒ Kátai Gábor (2006): Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában - Belvedere Meridionale – Szeged
‒ Szentgyörgyi József, Szabó Mátyás, Hajdu Nóra, Boros László (2013): Kérdések és válaszok az Európai Unióról. Napvilág, Budapest ‒ Az európai önkéntesség szakpolitikai útmutatója P. A. V. E. Az Önkéntesség Európai Éve Szövetség kiadványa. 2011. http://www.onkentes.hu/ ‒ „Hogy általuk legyen jobb” - Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009-2014.
‒ Az Új Nemzedék Jövőjéért Program – a kormány ifjúságpolitikai keretprogramja, 2012. 9. Foglalkoztatáspolitika; a munkanélkülieket segítő szociálpolitikai ellátások és intézmények. Pályaorientáció, a munkavállalás és a karriertervezés segítése ‒ 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100004.TV ‒ 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100106.TV ‒ Rigó Róbert –Kántor Judit (2012): Jövőtervezés. „Az ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 2. kötet, Kecskemét ‒ Henczi Lajos – szerk. (2008): Munkaerő-piaci ismeretek. NSZFI, Budapest ‒ Koncz Katalin (2004): Karriermenedzsment. Aula Kiadó, Budapest ‒ Dr. Lajtai Virág, Lakatosné Török Erika et al (2006): Karriertervezés és -–menedzselés. Fiatalok munkahelyi beilleszkedését segítő fejlesztő program. Kecskeméti Főiskola
‒ Cseres-Gergely Zsombor – Molnár György (2014): Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerő-piac. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b331.pdf ‒ Kövér Ágnes (2012): A munkaerőpiaci szempontból sérülékeny társadalmi csoportok. In: Dr. Kövér Ágnes (szerk.) Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség a foglalkoztatáspolitikában. ELTE TáTK 148-192. oldal, http://tatk.elte.hu/kiemelt-projektjeink/kepzesfejlesztes-az-osszetartozasert 10. Az ifjúságsegítés formái. Egyéni segítés és közösségi színterek. A konfliktuskezelés alapjai.
‒ Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka (szerk.: Nagy Ádám) (2008.) – Palócvilág Alapítvány, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest ‒ Egan, Gerard (2011): A képzett segítő. A segítés problémamegoldó és lehetőségkibontakoztató megközelítése. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Segítő munka, hivatás, segítő modell: 9-88 o. ‒ Tringer László (2007): A gyógyító beszélgetés. Medicina Könyvkiadó, Budapest ‒ Berne, Eric (2013): Emberi játszmák, Háttér Kiadó, Budapest, Játszmaelemzés, Jó játszmák c. fejezetek ‒ Járó Katalin (szerk.)(2011): A játszmák világa. Háttér Kiadó, Budapest ‒ Mérő László (1996): Mindenki másképp egyforma. Tercium Kiadó. Budapest
‒ Kézikönyv az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szervezéséhez (szerk.: Szabó Csaba) - HELPI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Kecskemét ‒ Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid – szerk. (2008.) :Integrált közösségi és szolgáltató terek. – Módszertani kézikönyv. Budapest ‒ Kiss Andrea, Takács Katalin, Csóka Dóra (2010): Ha a hegy nem megy... - A felkereső ifjúsági információs munka. http://niida.hu/publikaciok/576 ‒ Kányai Kinga, dr. Árvai Éva Anna, Kertész Tibor, Wagner János (2010) Alternatív
konfliktuskezelés az ifjúsági munkában. http://niida.hu/publikaciok/495 ‒ 11. A szociális csoportmunka. Közösségfejlesztés, animáció, élménypedagógia ‒ Albert-Lőrincz Enikő (2004): A csoportokkal való munka módszertani kérdései. Sapientia tankönyvek. Scientia Kiadó, Kolozsvár. 23-34 o. ‒ Bodor Tamás (2006): Táborszervezés. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szombathely 31
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. ‒ Dr. Vercseg Ilona – Kovács Edit (2012): Ifjúsági közösségfejlesztés (animáció). „Az ‒ ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 7. kötet, Kecskemét
‒ Barcy Magdolna (2012): Csoportmódszerek alkalmazása a segítésben és a fejlesztésben. Pszi-könyvek. Akadémiai Kiadó, Budapest ‒ Rudas János (2007): Delfi örökösei. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest ‒ Bányai Sándor – Makai Katalin – Muskovits István szerk (2005-2012): Szabadidő-kalauz. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. sorozata, Budapest
‒ Sőregi Viktória szerk. –(2008) Több, mint játék. Természetjáró Fiatalok Szövetsége, Budapest ‒ Vercseg Ilona (2011): Közösség és részvétel. A közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának elmélete. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület – ELTE Szociális Szakképzés Könyvtára, Budapest ‒ Lovász Károly (2005): Élménypedagógia. Lectum Kiadó, Szeged ‒ Sövényházi Edit- Kispéter Andrea (2008): Élménypedagógia - Csapatépítő játékok. Bába és társai Kiadó, Szeged 12. Az állam, a helyi önkormányzatok, a nonprofit szektor és az informális szektor szerepe a szociális szükségletek kielégítésében. A helyi ifjúsági munka
‒ Bodor Tamás – Rapi István – Takácsné dr. Pálhegyi Beáta (2011): A helyi ifjúsági munka ‒ (TÁMOP-5.4.4.-09/2-C- 2009-0002 projekt keretében készült kézirat), Kecskemét ‒ 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100175.TV ‒ Hoffmann István (2011): A helyi önkormányzatok szerepe a személyes jellegű szociális szolgáltatások megszervezésében. Esély 2011. 6. 35-63.o., http://www.esely.org/kiadvanyok/2011_6/02hoffman.pdf ‒ Bullain Nilda (1998): A nonprofit szervezet, mint működő intézmény, In: Török M. - Vincze K. (szerk.): Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. Soros – NIOK Iroda, Budapest 52 –62.o. ‒ Vajda Árpád - Fabulya Edit (2012): Ifjúsági projekt- és szervezetmenedzsment. „Az ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 12. kötet, Kecskemét, ISBN 978-615-5192-16-6 ‒ Szervezetmenedzsment, T-KIT sorozat, Mobilitás, 2004. ‒ Csepeli György (2001): A szervezkedő ember. www.mobilitas.hu/niida
‒ Nagy Ádám - Nizák Péter - Vercseg Ilona: Civil társadalom, nonprofit világ, UISZ, 2014 13. A nem-formális tanulás, az andragógia, a kultúraközvetítés szerepe az ifjúságsegítésben
‒ Kraiciné Szokoly Mária (2004). Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum, Budapest ‒ Knausz Imre (2000): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest ‒ Kompasz. Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez (2004) Az Európa Tanács Kiadványa ‒ Kraiciné Szokoly Mária – Csoma Gyula (2012): Bevezetés az andragógia elméletébe és módszertanába. ELTE, Budapest ‒ Dr. Bajusz Klára (2011): A felnőttkori tanulás szakágazatai. http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/felnottkori_tanulas/index.html
‒ Bányai Sándor - Szivák Judit (szerk.)(2010): MódszerLesen. Kompetenciafejlesző módszerek tanároknak. Oktatásinformatikai módszerek. RAABE, Budapest ‒ Ollé János –Papp-Danka Adrienn –Lévai Dóra –Tóth-Mózer Szilvia –Virányi Anita (2012): Oktatás-informatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/oktatasinformatikai-modszerek/ ‒ Bauer Béla–Laki László– Szabó Andrea (szerk.): Ifjúság 2000, 2004, 2008 kutatások kötetei ‒ Antalóczy Tímea–Füstös László–Hankiss Elemér (2009): (Vész)jelzések a kultúráról. NO.1. 32
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. MTA. PTI. , Budapest 14. Fogyatékossággal élő fiataloknak nyújtott szociálpolitikai ellátások és segítő szolgáltatások. A megváltozott munkaképességűek rehabilitációja ‒ Bánfalvy Csaba (2006): Gyógypedagógiai szociológia. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest ‒ Bass László (szerk.)(2008): Amit tudunk és amit nem… az értelmi fogyatékos emberek helyzetéről Magyarországon. Kézenfogva Alapítvány, Budapest ‒ 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100191.TV ‒ Bujdosó Balázs – Kemény Ferenc (2008): Fogyatékosság és rehabilitáció. Szociális Szolgáltatások Szakmacsoport. NSZFI, Budapest Kemény Ferenc: Fogyatékos személyeket ellátó szociális intézményrendszer: 93-116 o.; Bujdosó Balázs: Érdekvédelem: 117-149 ‒ Kálmán Zsófia – Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, ‒ Budapest ‒ Verdes Tamás – Scharle Ágota – Váradi Balázs: Intézet helyett – A fogyatékos személyeket támogató szociálpolitika megújításának lehetséges irányairól. Esély 2011/4, 3-34. oldal. http://www.esely.org/kiadvanyok/2011_4/01averdes.indd.pdf 15. Egészségfejlesztés. Drog- és bűnmegelőzés. Deviancia-elméletek. Ifjúságsegítő munka deviánsnak minősített csoportokkal ‒ Forrai Judit (2002): A magánélet és az egészség kultúrája. Dialóg Campus Kiadó. Budapest ‒ Ralph Grossmann – Klaus Scala (2004): Egészségfejlesztés és szervezetfejlesztés. Egészséges színterek fejlesztése, JGYF Kiadó Szeged ‒ Benkő Zsuzsanna –Tarkó Klára: (2005) Iskolai egészségfejlesztés. JGYF Kiadó, Szeged ‒ Urbán R., Buda B., Hevesi K., Kökönyei Gy., Nagy H., Rigó A., V. Komlósi A., Várnai D. (2007): Mentális egészségfejlesztési stratégia – pozitív egészségfejlesztés és primer prevenció. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest ‒ Demetrovics, Zsolt (2007): A droghasználat funkciói. Akadémiai Kiadó, Budapest ‒ Miletics Marcell: Drogmentes, vagy drogtoleráns társadalom. http://www.matrixegyesulet.hu/drogmentes.html ‒ Paksi Borbála – Demetrovics Zsolt (2003): A drogprevenciós gyakorlat megismerése. L’Harmattan Kiadó, Budapest
‒ 2014-es Éves jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről az EMCDDA számára http://mek.oszk.hu/03400/03477/pdf/7_drog.pdf.
‒ Rácz József:– Fokasz Nikosz– Szűgyi Zoltán (2001): Devianciák. Bevezetés a devianciák szociológiájába/Szabálykövet(el)ők és bajkeverők. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest A ZÁRÓVIZSGÁN A FELADAT ‒ a fenti 15 tétel közül húzott egy tétel ismertetése ‒ a szakdolgozat védése, valamint ‒ a gyakorlati feladatok előre elkészített vázlatai közül egy ismertetése, ezek lehetnek például: 1. Az online ifjúsági munka gyakorlata: tanácsadás 2. Pályázati munka a gyakorlatban 3. Munkavállalást támogató tevékenység a gyakorlatban 4. Az esélyegyenlőség érvényesítésének segítése a gyakorlatban 5. Életvezetési, prevenciós tanácsadás a gyakorlatban 6. Ifjúsági programok szervezése a gyakorlatban 7. Közösségfejlesztés a gyakorlatban
33
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ (ifjúságsegítő felsőoktatási szakképzés) A szakdolgozat írása és megvédése a felsőoktatásban a tanulmányok eredményességének, a hallgatók felkészültségének bizonyítására szolgál. A szakdolgozat írásával és védésével a jelölt bizonyítja, hogy képes egy választott téma önálló feldolgozására – tanulmányai során szerzett ismereteit alkalmazva, a szakszerű kutatás szabályainak betartására, a témára vonatkozó szakirodalmi források gyűjtésére, rendszerezésére, kritikai elemzésére, a tudományos igényű szövegalkotás tartalmi és formai szabályainak betartására. A hallgató joga és kötelessége a szakdolgozat témájának megválasztása. A választható szakdolgozati témák kiírása és jóváhagyása a tanszékek hatásköre. A tanszékek oktatói az őszi félév harmadik hetéig minden szak és tagozat számára témajegyzéket tesznek közzé. A szakdolgozati útmutató az általános érvényű elvárásokat összegzi. Az általánostól eltérő, sajátos követelményekről a témavezető (konzulens) oktató informálja a szakdolgozót. A szakdolgozat technikai szerkesztése A szakdolgozat minimális terjedelme 40.000 karakter, szóköz, jegyzetek és mellékletek nélkül. A szakdolgozatot A4-es papírra nyomtatva, két fűzött és egy elektronikus adathordozóra rögzített példányban kell benyújtani. A dolgozat végére be kell köttetni a kitöltött, aláírt eredetiségi nyilatkozatot, ami tanúsítja, hogy a szakdolgozat önálló munka eredménye, amely a szerzői jogvédelmi szabályok, az idézésre és a forrás megjelölésére vonatkozó előírások betartásával készült. A nyilatkozat tartalmának valótlansága esetén a dolgozatot vissza kell vonni, a hallgató ellen fegyelmi eljárás indítható. A dolgozatba be kell köttetni a kitöltött konzultációs lapot is. A szöveg formája: ‒ Betű: Times New Roman, 12 pontos, Sortávolság: 1,5 p, bal margó 4cm, jobb, alsó és felső margó 3 cm. A szakdolgozat elemeinek elrendezése: ‒ fedőlap ‒ belső borító, üres oldal ‒ címoldal: a címet és a fontos adatokat tartalmazó oldal ‒ tartalomjegyzék (ezen a lapon kezdődik az oldalszámozás) ‒ Címek, alcímek tipográfiai kiemeléssel. ‒ a szakdolgozat fejezetei (nagyobb fejezetek új oldalon kezdve) ‒ általános bibliográfia (amennyiben készült) ‒ irodalomjegyzék vagy felhasznált irodalom ‒ mellékletek (amennyiben készültek) ‒ a hallgató által kitöltött és aláírt nyilatkozatot (a TO honlapjáról tölthető le) ‒ kitöltött konzultációs lap. Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar SZAKDOLGOZAT
IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGEK
Témavezető: Dr. Tan Anna beosztás
Példa Magda 2015
Szerző: Példa Magda szak
Budapest 2015
34
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE TÉMAVÁLASZTÁS A hallgató választhat az évente frissített és közzétett témák közül, illetve kezdeményezhet önállóan témát. A szabadon választott témához témavezetőt a téma tudományterületét gondozó tanszék oktatói közül lehet felkérni. Egyetemen kívüli témavezető engedélyezéséről a témában illetékes tanszékvezető a hallgató írásban benyújtott kérelme alapján dönt. Ha a választott oktató nem tudja vállalni a témavezetést, a hallgatónak más oktatót és/vagy témát kell keresnie a témaválasztás határidejéig. A felsőoktatási szakképzésben a tanulmányok utolsó előtti félévében, legkésőbb a félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig kell témát választani. A utolsó tanulmányi félév regisztrációs időszakának végéig lehet témát változtatni. Az alábbi lapot a konzultációkon alá kell íratni a témavezetővel. Három konzultációs alkalom kötelező. SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓS LAP A hallgató neve, kódja: szak, tagozat, szakirány (műveltségterület, specializáció): A szakdolgozat címe: A témaválasztás dátuma: A témavezető neve: tanszéke: FELADATOK A dolgozat céljának kijelölése. Ütemterv készítése. A módszerek meghatározása. A források feltérképezése. Bibliográfia készítése, bemutatása. Vázlat készítése, bemutatása. Egyeztetés a szakirodalom feldolgozásának főbb szempontjairól. A vizsgálat céljának, tervének meghatározása (kutatás esetében). A szakirodalom feldolgozásában való előrehaladás bemutatása. A vizsgálat körülményeinek, eszközeinek pontosítása – empirikus munka esetében. Az egyes fejezetek főbb tartalmi elemeinek bemutatása. A vizsgálati eredmények és az elemzés bemutatása (kutatás esetében). A BENYÚJTÁS ENGEDÉLYEZÉSE március 30 –ig (téli záróvizsga esetében október 30-ig) A szakdolgozat védésre bocsátható. A szakdolgozat nem felel meg a követelményeknek. A DOLGOZAT BENYÚJTÁSA a tanulmányok zárásának félévében április 20-ig (téli záróvizsga esetén november 20-ig). A szakdolgozatot A4-es papírra nyomtatva, két fűzött példányban kell benyújtani – átvételi elismervény ellenében – a TO-ra. A határidő módosítására nincs lehetőség.
35
DÁTUM, a témavezető aláírása
DÁTUM, a témavezető aláírása
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. A SZAKDOLGOZAT TARTALMA, SZERKEZETI ELEMEI, AZOK SORRENDJE A dolgozat címe
Utal a dolgozat tartalmára. Alcímmel pontosítható.
Áttekintést ad a dolgozat szerkezetéről, az oldalszámokkal az arányos tagolásról. Fejezetcímekre, azok bontásaként alcímekre tagolt, általában tíz-húsz részegységnél nem több elemű. Tartalmazza a dolgozat célját, a témaválasztás indoklását, a dolgozatban Bevezetés alkalmazott (forrásfeltáró, adatgyűjtési, elemzési, értékelési) módszereket, ismerteti a dolgozat felépítését. A dolgozat fő része, Elméleti alapvetés Utal a dolgozat központi problémájához közvetlenül kapcsolódó kutatási fejezetekre tagolva előzményekre, elméletekre, körvonalazza a maga számára irányadónak tekintett fogalomkészletet, jelezve, ha több megközelítésre van példa a szakirodalomban. Kérdőíves kutatást, interjúzást tartalmazó dolgozatokban a vizsgálat céljával összefüggő hipotézisek megfogalmazására is ebben a részben kerülhet sor. A téma részletes kifejtése, a kutatás lehetséges hasznosításának terve Tartalmazza a dolgozat résztémáinak rendszerezett kifejtését, a forrásművek körültekintő elemzését, az eltérő álláspontok ütköztetését, az összefüggések feltárását, a szerző argumentációját. A dolgozatok témáik szerint differenciáltan tartalmazzák az eredmények gyakorlati hasznosításának módjára vonatkozó javaslatokat. Tartalomjegyzék
A dolgozat céljának összevetése a megvalósítással, az eredmények és lehetséges hasznosításuk kiemelése, empirikus vizsgálatot tartalmazó munka esetében a hipotézisek és az eredmények összevetése, esetleg további vizsgálati irányok kijelölése. A művek értékelő válogatása alapján készült jegyzék, amely felsorolja Bibliográfia egy adott téma hiteles forrásokból gyűjtött legfontosabb szakirodalmát. Bővebb, mint az irodalomjegyzék. A szakdolgozatban akkor indokolt a közlése, ha nagyon eltér a felhasznált irodalomtól. A felhasznált Ez a jegyzék minden művet (könyvek, könyvekből származó tanulmányok, fejezetek, szakfolyóiratok cikkei, kéziratok; vagy akár forrásművek jegyzéke kiállítási katalógus, hangfelvétel, elektronikus forrás stb.) tartalmazzon, amire a dolgozat írója az adott téma kidolgozása során hivatkozott, vagy amit idézett. A választott téma jellegétől függően készülhet olyan, a dolgozat végére Mellékletek illesztett anyag, amely dokumentálja, alátámasztja, illusztrálja a dolgozat tartalmi elemeit. Több melléklet csatolása esetében érdemes számmal, címmel ellátott jegyzéket készíteni a közölt dokumentumokról, képekről, ábrákról, grafikonokról, térképekről. A mellékletek forrását is fel kell tüntetni. Összefoglalás
36
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. A HIVATKOZÁSOK A közzétett tudományos igényű művekben, így a szakdolgozatban is be kell tartani a hivatkozás standard szabályait: minden alkalommal pontosan jelölni kell a szakdolgozat megírásához felhasznált forrásművet (lehet könyv, könyvrészlet, könyvfejezet, szakfolyóiratok cikke, kézirat; vagy akár kiállítási katalógus, hangfelvétel, elektronikus forrás stb.). A hivatkozás: közzétett adat, gondolat, következtetés tartalmi, nem feltétlenül szó szerinti átvétele a dolgozat szövegébe építve. Ebben az esetben is kötelező a forrás pontos megadása, a mű azonosító adatainak szabályszerű ismertetése. Az idézet (citátum) a hivatkozás speciális esete, rövid, szó szerinti átvétel idegen szerző művéből. Kötelező idézőjellel megkülönböztetni a szövegtől. A szó szerinti idézetből részletet kihagyni csak abban az esetben lehet, ha nem másítja meg az idézet értelmét; jelölése: […]. A pontos hivatkozások a szerzői jog védelme mellett a források visszakereshetőségét hivatottak biztosítani. A hivatkozott forrásmű azonosító adatait a szövegbe illesztve, zárójelben, vagy láb-, ill. végjegyzetként lehet közölni. A szakirodalmi hivatkozás azonosító adatai, amelyeket kötelező feltüntetni: ‒ szerző (szerzők, szerkesztő, szerkesztők) ‒ cím (tanulmánykötetben a kötetcím és a tanulmány címe is) ‒ kiadás helye (folyóirat cikke esetén a folyóirat címe) ‒ kiadás éve (folyóirat cikke esetén év és sorszám is) Ha a műből nem állapítható meg a kiadó és a kiadás helye, illetve ideje, a „H. n.” (Hely nélkül) és /vagy „K. n.” (Kiadó nélkül), illetve az É. n. (Év nélkül) jelölést alkalmazzuk. A fellelés pontos helyének jelölése általában oldalszámokkal történhet, idézet setében kötelező megjelölni. A hivatkozások szabályszerű jelölése több formában történhet. A formai előírásokhoz ajánlott a Magyar Pedagógia szerzőknek szánt hivatkozási, idézési útmutatásait követni: http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50 A webes hivatkozásnak is tartalmaznia kell a hivatkozott szöveg szerzőjének nevét, a mű címét, a közzététel időpontját és az oldalért felelős kiadót. A világháló változékonysága miatt a weboldal azonosító adatai mellett a letöltés időpontját is jelölni kell. Az irodalomjegyzékben minden művet (könyvek, könyvekből származó tanulmányok, fejezetek, szakfolyóiratok cikkei, kéziratok; speciális dokumentumok: kiállítási katalógus, hangfelvétel, elektronikus dokumentum stb.), amit a dolgozat írója az adott téma kidolgozása során idézett, hivatkozott, bemutatott, fel kell tüntetni. A hivatkozások egy ajánlott, szabályos módját a Magyar Pedagógia útmutatásai alapján írjuk le: Hivatkozások a szövegben (a családi neveket dőlt betűvel írjuk) ‒ A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik (White 2010). A szerző(k) nevére a dolgozat szövegében,a szöveg részeként is lehet hivatkozni (…az eredményt White adta közre 2010-ban megjelent tanulmányában). ‒ Két szerző nevét az "és" választja el egymástól. Például (Black és White, 2010). Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között "és", például (Fekete, Fehér és Barna, 2010), az első előfordulást követően rövidíthető a nevek felsorolása (Fekete és mtsai, 2010). ‒ Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva, például (Bloom, 1955, 1956). ‒ Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el, például (Fekete, 2008; Fehér, 2009; Szürke és Barna, 2010). ‒ Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg, például (Nagy, 2002a; Nagy 2002b). ‒ A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozást pontos oldalszámmal kell jelölni például (White, 2010. 32. o.).
37
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. Hivatkozások az irodalomjegyzékben Önálló könyvek ‒ Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel. Például: Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest. ‒ Szerkesztett könyvek ‒ Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel. Például: Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.): Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford. Könyvfejezetek ‒ Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel. Például: ‒ Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale. 57-84. ‒ Folyóiratban megjelent cikkek ‒ Szerző(k), (évszám): Tanulmány cím. Folyóiratcím, évfolyam [kötet] száma. Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel. Az évfolyam száma bold (gépelésnél aláhúzva). ‒ Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram is (sometimes) worth ten thousand words. Cognitive Science, 9. 11. sz. 65-99. ‒ Az irodalomjegyzékben az oldalszámok mellett nem szerepel az "o" betű, a "szám" rövidítése "sz.". Minden tétel végén pont van. Korábbi kiadások, fordítások jelzése Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik. Például: (Neisser, 1976/1984) a szövegben, majd a jegyzékben: Neisser, U. (1976/1984): Megismerés és valóság. Gondolat, Budapest. A szerzők neveinek jelölése A zárójeles, szövegközi hivatkozásban általában csak a családi név szerepel. Az irodalomjegyzékben a magyar szerzők teljes nevét szerepeltetjük, ahogyan a szerző az idézett publikációban használja (pl.: Kürti Istvánné, Kürti Jarmila, Kádárné Fülöp Judit, Nagy József, Nagy J. József). Magyar szerző idegen nyelven megjelent munkájára a külföldi szerzőkre érvényes írásmód vonatkozik. Például: Nagy, J. és Szebenyi, P. (1990): Hungarian reform: towards a curriculum for 1990s. Curriculum Journal, 1. 3. sz. 247-254. Az irodalomjegyzékben a külföldi szerzők megnevezését is a családi névvel kezdjük, ettől vesszővel elválasztva következik a keresztnév, vagy következnek a keresztnevek kezdőbetűi; például: Anderson, J. R.
38
IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2015. A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSE, VÉDÉSE A szakdolgozatot – a témát gondozó tanszék vezetője által megbízott – egy vagy több szakértő értékeli. Az előzetes szakvéleményt a tanszék a záróvizsgát megelőzően eljuttatja az érintett hallgatónak. A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSE A hallgató neve, kódja: szak, tagozat, szakirány (műveltségterület): A szakdolgozat címe: A bíráló neve, beosztása: A bíráló tanszéke/munkahelye: 1. A téma- és címválasztás (érdekesség, újszerűség; relevancia, a választás motívumai) max. 5 pont 2. A téma kidolgozottsága A szakirodalom feltárása (köre, relevanciája, minősége) Az összegyűjtött anyag mennyisége, minősége, elrendezése, bemutatása Elemzés, értelmezés (az elemzési szempontok megválasztása, az elemzés mélysége, minősége, pontosság, egyértelműség, az eredmények értelmezése max. 20 pont 3. Stílus, formai megvalósítás ‒ Nyelvi megformálás (helyesírás, nyelvhelyesség, stílus) ‒ Szerkesztés (a szerkezet összhangja a tartalommal; a tagolás arányossága, a jelölés, stb.) ‒ Könyvészeti követelmények (az irodalomjegyzék címleírásainak szabályossága; a hivatkozások jelölésének pontossága) ‒ Mellékletek (a témához való szerves kapcsolódás, mennyiség, minőség) max. 5 pont 26 - 30 pont jeles (5) 22 - 25 pont jó (4) 17 - 21 pont közepes (3) 13 - 16 pont elégséges (2) 0 - 12 pont elégtelen (1) A szakdolgozat javasolt érdemjegye az összesített pontszám alapján*: ............(számmal)… …………………..(betűvel) ……………………………………………….a bíráló aláírása Budapest, 20xx. …………… Az elégtelenre minősített dolgozat szerzője csak a következő záróvizsga-időszakban vizsgázhat, kijavított, nem elégtelenre értékelt dolgozattal. A szakdolgozatot a záróvizsga-bizottság előtt kell megvédeni. A hallgató feladata a szakdolgozat védésén: a dolgozat koncentrált bemutatása, (vetítés esetén 5-6 dia: ábrák, grafikonok számára) reflexió a bírálat megállapításaira a védést vezető szakértő kérdéseinek megválaszolása a bizottság meggyőzése a témában való felkészültségről. A védés értékelésének szempontjai: a téma kifejtésének szakszerűsége, rendszeressége a témakörben, annak szakirodalmában való tájékozottság a bemutatás szakmai színvonala, eredetisége a vitatott problémák kezelésének módja, az érvelés színvonala nyelvi igényesség
39
