Szociális és gyermekvédelmi szabályozók LAK STANDARDJAI A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOKBAN

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók

LAK LAKHATÁS MINŐSÉGFEJLESZTÉSÉNEK STANDARDJAI A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOKBAN

Készítette: Dr. Bartholy Judit Kelemen Mária Popovics Edit

LAKdoc

Létrehozás dátuma: 2007.03.11.

16/1. oldal


Tartalom 1. Bevezetés................................................................................................................................ 3 2. Alkalmazási terület................................................................................................................. 4 3. Rendelkező hivatkozások....................................................................................................... 5 4. Fogalommagyarázat ............................................................................................................... 6 5. A standard leírása ................................................................................................................... 8 LAK 1. standard: Tárgyi és személyi minimum feltételek .................................................... 8 LAK 2. standard: A lakhatási lehetőség településbe ágyazott elhelyezése............................ 8 LAK 3. standard: A lakhatási forma megválasztása a szükségletek alapján ......................... 9 LAK 4. standard: A lakás mérete, elrendezése, berendezése a lakók igényeihez igazodik ................................................................................................. 10 LAK 5. standard: Az elhelyezés az egyéni és a speciális igények figyelembevételével történik ................................................................................................................................. 11 LAK 6. standard: Normalizált életritmus és életkörülmények............................................. 11 LAK 7. standard: A lakók érdekeinek minden szempontból megfelelő házirend................ 12 LAK 7. standard magyarázata.............................................................................................. 12 LAK 8. standard: Biztonságos életfeltételek........................................................................ 13 LAK 9. standard: Párkapcsolat a lakhatást felnőtt személyeknek nyújtó szociális intézményekben.................................................................................................................... 13 LAK 10. standard: Szakmai megújulásra önképzésre kész elkötelezett személyzet ........... 14 LAK 11. standard: A lakhatási szolgáltatások minőségének költségkímélő javítása .......... 15 LAK 12. standard: Rehabilitációs intézetekre és lakóotthonokra vonatkozó speciális standard ................................................................................................................................ 15 6. Szakirodalom........................................................................................................................ 16

LAKdoc


16/2. oldal


Mottó: A lakókörülmények minősége döntő szerepet játszik abban, hogy valaki ki tudja-e bontakoztatni azokat a képességeit, amelyek a lehető legnagyobb önállóságot, tartalmas, teljes életet biztosítják számára.

1. BEVEZETÉS A standard célja: A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében biztosított lakhatás alapvető szakmai követelményeinek meghatározása annak érdekében, hogy a lakhatási feltételek azonos minőségűek és színvonalúak legyenek mindenütt, földrajzi elhelyezkedésre, fenntartóra való tekintet nélkül. További cél: A szociális intézményrendszer által biztosított lakhatási formák további fejlesztése, a szolgáltatás minőségének emelése. A koncepció kialakításánál figyelemmel kell lennünk a szolgáltatást igénybevevők koruk, állapotuk, élethelyzetük által meghatározott különleges /sajátos/igényeire, a lakhatási idő intervallumára /átmeneti, 5 év, határozott idő, határozatlan idő/, a különböző célcsoportoknak nyújtott lakhatással kapcsolatos követelmények /elvárások/ specifikumaira. A standard kidolgozása során számba kell venni az e területre vonatkozó törvényeket, szabályokat és gyakorlatot, amelyek révén az állami, egyházi és civilszolgáltatók biztosítják az emberi méltósághoz és a lakhatáshoz való alapvető jog feltételeit, hozzájárulnak a szegénység felszámolásához és a társadalmi lét nagyobb egyenlőségéhez. Kapcsolat a többi normatív szabályozóval –

Felvétel, elbocsátás (FEB)

–

A szolgáltatásokhoz kapcsolódó dokumentáció (DOK)

–

A szolgáltatásokat igénybevevők jogai, tájékoztatás, adatkezelés (ETA)

–

Vezetés, igazgatás (VEZ)

–

Humán erőforrás-menedzsment (HEM)

–

Minőségmenedzsment, minőségfejlesztés (MIN)

–

Kommunikáció, információ, marketing (KOM)

LAKdoc


16/3. oldal


–

Épületek és berendezések működtetése és biztonsága (ÉBM)

–

Rendszer együttműködés (REN)

–

Ápolás, gondozás, fejlesztés (ÁGF)

–

Rehabilitáció (REH)

–

Gyermekek átmeneti gondozása (GYAE)

–

Nevelőszülői, gyermekotthoni ellátás (NGYE)

–

Időskorúak részére nyújtott szolgáltatások (IDŐ)

–

Fogyatékossággal élő emberek és krónikus betegek részére nyújtott szolgáltatások (FOGY)

–

Pszichiátriai betegek részére nyújtott szolgáltatások (PSzI)

–

Szenvedélybetegek részére nyújtott szolgáltatások (SzEN)

–

Hajléktalanok részére nyújtott szolgáltatások (HAJ)

–

Lakhatási gondokkal küzdők (LGK)

–

Szolgáltatást igénybevevő szerinti (szolgáltatási) eredmények (SzER)

–

Felhasználói/hozzátartozói elégedettség (FHE)

2. ALKALMAZÁSI TERÜLET Ez a standard valamennyi lakhatást biztosító szociális és gyermekvédelmi szolgáltatással szembeni követelményeket tartalmazza. A standard valamennyi szervezetre, intézményre vonatkozik, amely a szóban forgó szolgáltatást nyújtja.

Lakhatási formák Átmeneti Szolgáltatást igénybevevő

Tartós bentlakást nyújtó intézmények

elhelyezést nyújtó Ápolást-

intézmény (1 évre szóló elhelyezés)

LAKdoc

gondozást nyújtó Rehabilitációs int.

Lakóotthon

int.


16/4. oldal


Időskorúak

Időskorúak gondozóháza

Idősek otthona Fogy. személyek rehab. célú

Fogyatékossággal élő személyek

Fogyatékos

Fogyatékos

Fogyatékos

személyek átmeneti

személyek

személyek

otthona

otthona

rehabilitációs int.

lakóotthona Fogy. személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona

Pszichiátriai betegek

Szenvedélybetegek

Pszichiátriai betegek átmeneti otthona

Pszichiátriai betegek otthona

Szenvedélybetegek Szenvedélybeteátmeneti otthona

gek otthona

Pszichiátriai

Pszichiátriai

betegek

betegek rehab.

rehabilitációs int. célú lakóotthona Szenvedélybete-

Szenvedélybete-

gek rehabilitációs

gek rehab. célú

int.

lakóotthona

Hajléktalan személyek átmeneti Hajléktalanok

Hajléktalanok

szállása

otthona (éjjeli

Hajléktalan személyek rehabilitációs int.

menedékhely) Gyermekotthon, Állami gondoskodásban felnőtt gyerekek

Befogadó otthon:

Különleges

Speciális

CSÁO GYÁO

gyermekotthon

gyermekotthon

Lakásotthon, Utógondozó otthon, Külső férőhely

3. RENDELKEZŐ HIVATKOZÁSOK 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

LAKdoc


16/5. oldal


1992. évi LXXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 235/1997. évi Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről

4. FOGALOMMAGYARÁZAT A standard-leírásban alkalmazott fogalmak magyarázatát a „Fogalommagyarázat a szociális és gyermekvédelmi normatív dokumentumokhoz” című gyűjtemény tartalmazza. További fogalmak: A LAK standard értelmezéséhez szükséges speciális fogalmak magyarázata. Biztonság: A biztonság több oldalról közelíthető meg. A tartós lakhatást igénybevevők biztonsága szemszögéből jelenti, hogy hosszútávon számíthat az adott lakhatási formára, hogy képes finanszírozni, pénzügyi biztonságban élhet, hogy beleegyezése nélkül nem lehet áthelyezni. Jelenti továbbá a fizikai biztonságot, hogy tartalmas életvitelének feltételei adottak. Az egyén képes fontos szükségleteit kielégíteni, szociális helyzete, fizikai, pszichológiai állapota és intellektusa függvényében méltóságát megőrizni és élvezni az életet.

LAKdoc


16/6. oldal


Diszkrimináció: A lakhatás igénybevétele nem lehet privilégium. A célcsoport minden tagját esélyegyenlőség illeti meg nemre, etnikai hovatartozásra, életkorra, vallási vagy politikai hovatartozásra, illetve szexuális irányultságra való tekintet nélkül. Létbizonytalanság: A lakhatás biztonsága bármely szempontból veszélyeztetett. Integratív együttlakás: A lakóközösséget heterogenitás jellemzi életkor, képességek, önállóság, egészségi-, illetve mentális állapot /fogyatékosok esetében a sérülés típusa és súlyosságának foka/ tekintetében. Integrált lakóotthon: A település lakóövezetébe épített, a szomszédok felé nyitott ház. A benne lakók a város/település egyenrangú polgárai, akik ugyanúgy résztvesznek a város/település életében, mint bárki más. Igénybe veszik a városban/településen működő szolgáltatásokat, de maguk is képesek segítségnyújtásra. (Nemcsak elfogadni képesek a segítséget.) Lakás: A lakás otthont, védettséget, biztonságot, intim szférát jelent, lehetőséget a visszavonulásra, a bensőséges élet megóvására, alkalmas helyet, ahol az ember önmaga lehet, nem kell szerepet játszania. Különbejáratú helyiség vagy helyiségek és az azokhoz tartozó berendezési tárgyak együttese, amelyek a lakhatás alapvető funkcióit képesek kielégíteni, azaz alkalmasak alvás, tisztálkodás, háztartásvezetés, tanulás és szabadidő céljait szolgálni, valamint alkalmasak a benne lakó személyek alapvető igényeinek kielégítésére, funkcionálisan és esztétikailag egyaránt. Lakóközösség: Együttlakók koordinált csoportja, akik közösen megalkotott és elfogadott szabályrendszer szerint élnek. A lakóközösség tagja interakciók sorozatán keresztül vesz részt a közösség életében, ahhoz tartozónak érzi magát. Önálló életvitel: Az önálló életvitelt folytató lakók életük irányítását és mindennapi életük tennivalóit saját döntéseik alapján önrendelkező módon valósítják meg. (Re)integráció nehezítettsége: Különböző társadalmi, gazdasági, és egyéb okok (megélhetési nehézségek, iskolázatlanság, kompetencia hiányok, munkaerő-piaci megfelelés elégtelensége, előítéletek, lakhatási gondok, intoleráns társadalmi környezet) miatt nehéz vagy lehetetlen visszakerülni a társadalomba.

LAKdoc


16/7. oldal


5. A STANDARD LEÍRÁSA LAK 1. standard: Tárgyi és személyi minimum feltételek AZ

ÁTMENETI VAGY TARTÓS LAKHATÁST BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYEKBEN A LAKHATÁSNAK A

SZOCIÁLIS TÖRVÉNYEN ÉS A SZABÁLYOZÓ RENDELETEKBEN ELŐÍRT TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI MINIMUM FELTÉTELEI ADOTTAK.

LAK 1. standard magyarázata A lakhatási szolgáltatások minőségének szükséges, de nem elégséges feltétele a minimális (vagy annál jobb) tárgyi és személyi feltételek megléte, így a lakhatási standardok közül nem hiányozhat. LAK 1. standard felülvizsgálati szempontjai Minden lakhatási szolgáltatást nyújtó fenntartó éves hivatalos ellenőrzése során a minimális tárgyi és személyi feltételek megléte ellenőrzésre kerül.(Az ellenőrzést a területileg illetékes Közigazgatási Hivatal és Módszertani Központ képviselője végzi.) Fizikai körülmények ellenőrzése Interjú a lakókkal a lakhatási körülményeikre kiterjedő elégedettségükre Komplex ellátás ellenőrzése

LAK 2. standard: A lakhatási lehetőség településbe ágyazott elhelyezése A

BENTLAKÁSOS

INTÉZMÉNY

TELEPÜLÉSBE

ÁGYAZOTTAN,

AZ

ADOTT

TELEPÜLÉS

LAKÓÖVEZETÉBEN HELYEZKEDIK EL. TÖMEGKÖZLEKEDÉSSEL JÓL MEGKÖZELÍTHETŐ.

LAK 2. standard magyarázata Ahhoz, hogy a lakhatást nyújtó szociális intézet lakói-minél jobban csökkentve az esetenként kényszerűen meglévő szegregációt-a település egyenlő jogú polgáraiként részt vehessenek a lakóközösség életében, az intézménynek a település lakóövezetében, nem pedig attól távol kell épülnie.

LAKdoc


16/8. oldal


Kivételt képezhet ez alól a Speciális Gyermekotthon, amely olyan súlyos beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek számára biztosít lakhatást, ahol éppen az a cél, hogy az intézmény lakott helytől távol, legyen, így a gondozottak korábbi deviáns kapcsolataikat és függő életmódjukat nem tudják működtetni. Gyermekotthonok esetében kiemelt szempont, hogy egészséges környezetben, forgalmas közúttól lehetőleg távol helyezkedjen el. LAK 2. standard felülvizsgálati szempontjai Empirikus úton, az intézmény elhelyezkedésének megtekintésével A település térképének tanulmányozásával

LAK 3. standard: A lakhatási forma megválasztása a szükségletek alapján A LAKHATÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEKBEN A SZOLGÁLTATÁS CÉLJÁT, FELADATAIT, TARTALMÁT AZ

IGÉNYBEVEVŐK

KORA,

EGÉSZSÉGI,

MENTÁLIS

ÁLLAPOTA,

TOVÁBBI

ÉLETÉNEK

PERSPEKTÍVÁJA ÁLTAL TÁMASZTOTT SZÜKSÉGLETEK HATÁROZZÁK MEG.

LAK 3. standard magyarázata Az idősek otthonában az önmaguk ellátásáról nem, vagy csak segítséggel képes időskorú emberekről gondoskodnak azzal, hogy számukra lelassult életritmusuknak, koruknak megfelelő nyugodt, pihentető, orvosi ellátással is összekötött teljes körű ellátást biztosítanak élethosszig tartóan. Ugyancsak az ápolás-gondozás, állapotjavítás, szintentartás, harmonikus létfeltételek határozatlan ideig tartó biztosítása a feladata a pszichiátriai betegeket, fogyatékossággal élő személyeket, szenvedélybetegeket és hajléktalanokat befogadó ápoló-gondozó intézeteknek. Ezzel szemben a rehabilitációs intézmények személyhez igazított komplex intenzív rehabilitációs célú fejlesztő program megvalósításával előkészíti a szolgáltatást igénybevevők (re)integrációját. Így a lakhatásuk körülményeinek, feltételeinek lehetőség szerint azt a következő aktív életciklusban várható életkörülményeket kell modelleznie, amelyre felkészítjük a határozott idejű intézményi évek alatt. Erre leginkább a rehabilitációs célú lakóotthon alkalmas.

LAKdoc


16/9. oldal


A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek gondozási helyének kijelölésére a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (TeGyeSz) a gyámhivatal felkérésére, a gyermek igényei, illetve az ellátórendszer lehetőségei szerint a jogszabályban foglaltak alapján tesz javaslatot. A gyermek számára legmegfelelőbb gondozási hely kiválasztása a megyei/fővárosi szakértői bizottságok (SZB) vizsgálata alapján történik. E vizsgálat figyelembe veszi a gyermek egyéni szükségleteit, állapotát, szükség szerint a gyermek családjától, korábbi óvodájától vagy iskolájától való távolságot, korábbi hozzátartozóival való kapcsolattartásának lehetőségeit, valamint a gyermek véleményét. Az átmeneti vagy tartós nevelésben élő gyermekek számára a nevelőszülő háztartása, a gyermek- vagy lakásotthon nyújt otthont nyújtó ellátást, amely a lakhatást is tartalmazza.

LAK 4. standard: A lakás mérete, elrendezése, berendezése a lakók igényeihez igazodik A

LAKÁS

FIZIKAI

SZÍNVONALA:

TÁGASSÁGA,

FELSZERELTSÉGE,

BERENDEZÉSE,

AKADÁLYMENTESSÉGE, HANGULATA, OTTHONOSSÁGA, A BENTLAKÓK IGÉNYEINEK MEGFELELŐ.

LAK 4. standard magyarázata A gyermekek számára életkortól függően az alábbi fő igények kielégítését kell biztosítani: Alvás, tanulás, étkezés, (lakásotthonok, illetve csoportos gazdálkodás esetén a főzésről is gondoskodni kell) szabadidő/játék, személyi higiéné, intimitás Ahogy a gyermekek részére létesített lakásotthonban a tanuló fiatalok életvitele szerint szükség van tanulásra alkalmas zajtalan körülményeket biztosító helyiségre, íróasztalra, számítógépre , úgy az idős embernek a kényelmét fotel, ha kell segédeszközök szolgálják. Pl. kapaszkodó korlát fut végig a folyosó falán. Ugyanez vonatkozik a szobák saját ízlés szerinti díszítésére, hangulatossá tételére. Fontos, hogy a lakhatást igénybevevő a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa, ezért rendelkeznie kell zárható szekrénnyel és nyitott polcokkal, valamint olyan falfelülettel is, amelyet saját igényei szerint díszíthet.

LAKdoc


16/10. oldal


LAK 5. standard: Az elhelyezés az egyéni és a speciális igények figyelembevételével történik AZ

ÁTMENETI VAGY TARTÓS ELHELYEZÉST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEKBEN AZ ELHELYEZÉSI

KÖRÜLMÉNYEK TEKINTETÉBEN AZ ELLÁTÁST IGÉNYBEVEVŐK EGYÉNI IGÉNYEIT SZÉLESKÖRŰEN FIGYELEMBE VESZIK.

LAK 5. standard magyarázata Már az előgondozás folyamán megismerjük leendő lakónk korábbi életét, körülményeit, hogy számára a legmegfelelőbbet tudjuk kínálni lehetőségeinken belül. A szobatársak kiválasztása, száma, a később kialakult barátságok, kapcsolatok, életérzést meghatározó tényezők. Tapasztalataink szerint egyre nagyobb a jogos! igény az egyszemélyes szobákra, de sajnos ezek száma elenyészően kevés. LAK 3., 4., 5. standardok felülvizsgálati szempontjai A szolgáltatást igénybevevők életminőség vizsgálata A szolgáltatást igénybevevők és hozzátartozóik elégedettségi felmérése Intézményi jogviszonyok igénybevevők általi megszüntetésének kezdeményezése oka, száma Áthelyezések oka száma

LAK 6. standard: Normalizált életritmus és életkörülmények AZ

IDEIGLENES VAGY TARTÓS BENTLAKÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYBEN NORMÁLIS NAPI

ÉLETRITMUS BIZTOSÍTOTT.

LAK 6. standard magyarázata A normalizált életkörülmények szerint el kell különülnie a lakáscélú lakótérnek az egyéb tevékenységek – munka, fejlesztő foglalkozások, szabadidős programok – helyszíneitől. E standard értelmében a napirendnek a természetes életvitel normáihoz kell igazodnia. Nem megengedhető, hogy különböző helyi – munkaszervezési nehézségek, létszámhiány vagy egyéb okok miatt a normálistól eltérő időben legyenek az étkezések vagy a merev szabályok miatt valaki ne vehessen részt számára fontos intézményen kívüli programban.

LAKdoc


16/11. oldal


Az intézményekben élők életvitelének a lehető legjobban kell közelíteni a hasonló társadalmi helyzetű saját otthonban élő kortársakéhoz. LAK 6. standard felülvizsgálat szempontjai A házirend vizsgálata abból a szempontból, hogy keretein belül mennyire teszi lehetővé a különböző eltérő életformát igénylő lakók normális életvitelét. Továbbá a 3. 4. 5. standard felülvizsgálati szempontjai

LAK 7. standard: A lakók érdekeinek minden szempontból megfelelő házirend Az intézetek jogkövető, intézményi változásokat nyomon követő házirendben szabályozzák azokat az együttélési normákat, amelyek elfogadása és betartása a közösség nyugalma és biztonsága érdekében mindenkitől elvárhatóak. A házirend együttélést szabályozó részleteit a lakók bevonásával, együtt, javaslataik alapján készítik.

LAK 7. standard magyarázata Tekintettel arra, hogy a házirend az intézményi lakhatást igénybevevők érdekében, a szolgáltatás kiszámíthatóságát, stabilitását biztosítja, elképzelhetetlen az érintettek igényeinek figyelmen kívül hagyása. Az együttélésre vonatkozó elvárások saját maguk által történő megfogalmazása és elfogadása elősegíti a betartást. Az érdekérvényesítést erősíti az érdekképviseleti fórum fenntartói jóváhagyást megelőző előzetes véleményezése. „A lakóotthonban lakók joga, hogy önállóan meghatározzák a házirendben az életvitelükkel kapcsolatos együttélési szabályokat” (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 96. § (3) bek.

LAK 7. standard felülvizsgálati szempontjai Házirend tanulmányozása LAKdoc


16/12. oldal


Érdekvédelmi Fórum szabályzatának és jegyzőkönyveinek átnézése Interjú a lakókkal a házirendben megfogalmazottak érvényesüléséről

LAK 8. standard: Biztonságos életfeltételek A

LAKHATÁS MINDEN FORMÁJÁNAK LEGLÉNYEGESEBB ISMÉRVE A BIZTONSÁG (SZEMÉLYI ÉS

„VAGYONI” EGYARÁNT). LAK 8. standard magyarázata A biztonság érzését nagymértékben meghatározza a fizikai környezet, az infrastruktúra, a szakdolgozók száma és felkészültsége, a profiltisztaság milyensége. Ezzel ellentétesen hat a zsúfoltság, az értelmileg sérültek, pszichiátriai betegek, idősek keveredése, a személyzet túlterheltsége, a hiányzó státuszok. Érvényesüljön a magánlak sérthetetlensége! A lakónak joga van a visszavonulásra, hogy magára csukja az ajtót, hogy ne zavarják, és engedélye nélkül ne léphessen be senki. Az otthonban biztonságban kell éreznie magát, és biztonságban tudni személyes féltett tárgyait. Nem lehet fenyegetett, kiszolgáltatott helyzetben! A biztonság lényeges kritériuma az intézményi férőhely fenntarthatósága. A tartós intézményi lakhatás fenntartható, ha a lakó a működtetési költség rá eső részét finanszírozni képes. LAK 8. standard felülvizsgálat szempontjai Korlátozó intézkedés eljárásrendjének és jegyzőkönyveinek tanulmányozása Érdekképviseleti Fórum jegyzőkönyveinek tanulmányozása Ellátottjogi képviselő feljegyzései Értéknyilvántartási, vagyonmegőrzési-,pénzkezelési szabályzatok tanulmányozása

LAK 9. standard: Párkapcsolat a lakhatást felnőtt személyeknek nyújtó szociális intézményekben A felnőttek lakhatását biztosító szociális intézmény kétszemélyes szobák rendelkezésre bocsátásával teszi lehetővé az intimitást, az elfogadott társadalmi normák szerinti kultúrált együttélést. LAKdoc


16/13. oldal


LAK 9. standard magyarázata A normális felnőtt léthez hozzátartozik a meghitt párkapcsolatra való igény. A bentlakásos intézetekbe kényszerülők sem lehetnek hátrányban e tekintetben a saját otthonukban élő kortársaikkal szemben. LAK 9. standard felülvizsgálati szempontjai Kétszemélyes szobák meglétének ellenőrzése Szóbeli információ a szolgáltatást igénybevevőktől

LAK 10. standard: Szakmai megújulásra önképzésre kész elkötelezett személyzet A

KÜLÖNBÖZŐ LAKHATÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKAT BIZTOSÍTÓ SZERVEZETEK

BIZTOSÍTJÁK

AZ

ERRE

A

FELADATRA

SPECIÁLIS

TUDÁSSAL

RENDELKEZŐ

SZEMÉLYI

FOLYTONOSSÁGOT IS JELENTŐ MUNKATÁRSAKAT.

LAK 10. standard magyarázata A szociális intézmények munkatársainak képesítési előírásai pontosan meghatározottak az 1/2000. (II. 17.) SzCsM rendeletben. Tekintve azonban, hogy minden intézmény más, még azonos profilú intézményen belül is számtalan helyi sajátosság érvényesül, a meglévő alapképzettségen túl az igényes szakszerű tartalmi munkához elengedhetetlen a célcsoport szerinti specializálódás. Az idősek otthonába gerontológiai-, a pszichiátriai betegekhez pszichiátriai, a fogyatékos emberek kíséréséhez gyógypedagógiai, a gyermekotthonokba gyermekpszichológiai ismeretek is szükségesek. Mindezeken túl kívánatos, hogy intézeten belül adott munkaterülethez is készüljenek fel a szakdolgozók speciális ismereteik időről időre történő bővítésével. Jól szolgálják ezt a kötelező továbbképzések, ill. feladatorientált belső képzések. A

szolgáltatást

igénybevevők

életminősége

szempontjából

kiemelt

jelentőségű

a

szakszemélyzet állandósága, a fluktuáció minimálisra csökkentése. LAK 10. standard felülvizsgálati szempontjai Intézeti továbbképzési terv tartalmi vizsgálat

LAKdoc


16/14. oldal


Belső képzési terv témáinak vizsgálata

LAK 11. standard: A lakhatási szolgáltatások minőségének költségkímélő javítása A

LAKHATÁST NYÚJTÓ SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGI JAVÍTÁSA NEM JELENT MINDEN ESETBEN

AUTOMATIKUSAN MEGNÖVEKEDETT KIADÁSOKAT.

LAK 11. standard magyarázata A meglévő struktúrák optimalizálásán keresztül (pl. munkaerő-átszervezés) a rendelkezésre álló források jobb kihasználásával,

rejtett tartalékok kiaknázásával (pl. hozzátartozó

önkéntesek bevonásával, szakmai létszámok átcsoportosításával) járulnak hozzá a szolgáltatások színvonalának emeléséhez. LAK 11. standard felülvizsgálati szempontjai Team megbeszélések gyakorlatának vizsgálata Protokollok alkalmazásának tartalmi, és mennyiségi mutatói

LAK 12. standard: Rehabilitációs intézetekre és lakóotthonokra vonatkozó speciális standard A

REHABILITÁCIÓS INTÉZET ÉS A REHABILITÁCIÓS CÉLÚ LAKÓOTTHON A KOMPLEX

FOGLALKOZÁSI,

EGÉSZSÉGÜGYI,

MENTÁLHIGIÉNÉS,

ÉS

SZOCIÁLIS

–

KÉPZÉSI,

REHABILITÁCIÓ

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TEREPE.

LAK 12. Standard magyarázata A rehabilitációs intézet és a rehabilitációs célú lakóotthon a szociális tanulás, a szociális kompetenciák bővülésének, fejlődésének, az individuális személyiség kibontakozásának fontos helyszíne. Az önálló életvezetés megtanulásának, visszaállításának terepe. A szolgáltatást igénybevevők életvitelének segítése során a szakdolgozó nem dönt az érintettek helyett, hanem koordinál, a pozitívumokat erősíti, indirekt módon orientál, és csak akkor avatkozik be, ha ezt az együttélés feltétlenül megköveteli.

LAKdoc


16/15. oldal


A lakóotthonban a lakóhelyzet normalizálása, a bentlakók önálló életvitelének kialakítása nagyobb differenciáltsággal, több kockázattal és egyéni felelősséggel jár. Szakmai követelmény, hogy a rehabilitációs programban résztvevőknek azt a minimálisan feltétlenül szükséges döntést előkészítő támogatást nyújtsuk, amellyel biztosítjuk saját tettei döntései és sorsa feletti felelősségének átélését. LAK 12. standard felülvizsgálati szempontjai Sikeresen rehabilitáltak száma

6. SZAKIRODALOM Fészek szakmai füzetek 1. Esély a teljesebb életre. Kézenfogva alapítvány, Budapest, 2001. Fészek szakmai füzetek 2. Értelmet az életüknek. Kézenfogva alapítvány, Budapest, 2001. Hatos Gyula: Értelmileg akadályozott felnőttek pedagógiai kísérése. ELTE BGGYFK, 2000. Hatos Gyula (szerk.): Értelmileg akadályozott emberek lakóközösségei külföldön. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, 1995. Kézikönyv: A kiscsoportos lakóotthonokban dolgozó segítő részére. Kézenfogva alapítvány, Budapest, 2003. Kövér Ágnes – Gazsi Adrienn: A fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősége Magyarországon. (Kézirat) Norbert Schwarte – Ralf Oberste-Ufer:

LEWO

Életminőség a felnőttkorú értelmi

fogyatékosok lakóformáiban. Segédeszköz a minőségfejlesztéshez. dr. Stollár

János (szerk.): A fogyatékos embereket segítő-ellátó szociális intézmények

modernizációs programja. NCSSZI-ESZCSM, Budapest, 2004. Zászkaliczky Péter (szerk.): A függőségtől az autonómiáig. Helyzetértékelés és jövőkép a kiscsoportos lakóotthonokról.

LAKdoc


16/16. oldal

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók LAK STANDARDJAI A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOKBAN

Recommend Documents