ISSAI 300
A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org
Az ellenırzés lefolytatásának standardjai a számvevıszéki ellenırzésben
INTOSAI SZAKMAI STANDARDOK BIZOTTSÁG PSC TITKÁRSÁG RIGSREVISIONEN • LANDGREVEN 4 • P.F. 9009 • 1022 KOPPENHÁGA K • DÁNIA TEL.:+45 3392 8400 • FAX:+45 3311 0415 •E-MAIL:
[email protected]
INTOSAI Fıtitkárság - RECHNUNGSHOF (osztrák számvevıszék) DAMPFSCHIFFSTRASSE 2 A-1033 Bécs AUSZTRIA Tel.: ++43 (1) 711 71 • Fax: ++43 (1) 718 09 69 E-MAIL:
[email protected]; HONLAP: http://www.intosai.org
Fordították:Malatinszkyné dr. Lovas Irén, Giday Zoltán (1999. szeptember) A fordítást felülvizsgálta a 2001. évi átszerkesztés után: Ákos Endre, Bodonyi Miklós, Malatinszkyné dr. Lovas Irén, Németh Péterné, Szarka Péterné, Tóth Pál (2004. elsı félév) Lektorálta: Az Állami Számvevıszék Módszertani Bizottságának Terminológiai és Fordításlektorálási Munkacsoportja (2010. augusztus)
0.1. Az ellenırzés lefolytatására vonatkozó standardok célja, hogy kritériumokat illetve általános kereteket fogalmazzanak meg az ellenır által követendı, indokolt, módszeres és kiegyensúlyozott lépésekhez vagy tevékenységekhez. Ezek a lépések és tevékenységek az ellenıri munka azon szabályait jelentik, amelyeket az ellenırzési bizonyítékokat keresı ellenır alkalmaz egy bizonyos eredmény elérése érdekében. 0.2. Az ellenırzés lefolytatásának standardjai meghatározzák az ellenırzési munka elvégzésének és irányításának kereteit. Ezek a standardok egyrészt kapcsolódnak az általános ellenırzési standardokhoz, amelyek alapvetı követelményeket határoznak meg az ellenırzési feladat végrehajtásához. Másrészt kapcsolódnak – az ellenırzés eredményei megismertetésének szempontjait is tartalmazó – jelentéskészítési standardokhoz, mivel az ellenırzés lefolytatására vonatkozó standardok alkalmazásával kapott eredmények alkotják az ellenıri vélemény (záradék) vagy ellenırzési jelentés tartalmának fı forrását. 0.3.
Az ellenırzés lefolytatásának valamennyi ellenırzési típusra alkalmazható standardjai az alábbiak: (a)
Az ellenırnek az ellenırzést úgy kell megterveznie, hogy az biztosítsa a magas színvonalú ellenırzés gazdaságos, hatékony és eredményes, valamint megfelelı idıben történı elvégzését (lásd 1.1. pont).
(b)
Az ellenırzést végzık munkáját minden szinten és az ellenırzés minden szakaszában, az ellenırzés teljes ideje alatt megfelelıen felügyelni kell és a dokumentált munkát egy tapasztalt ellenırnek felül kell vizsgálnia (lásd 2.1. pont).
(c)
Az ellenırnek az ellenırzés kiterjedésének és hatókörének meghatározása során vizsgálnia és értékelnie kell a belsı kontrollrendszer megbízhatóságát (lásd 3.1. pont).
(d)
A szabályszerőségi (pénzügyi) ellenırzések során vizsgálni kell a vonatkozó törvényeknek és egyéb szabályoknak való megfelelést. Az ellenırnek úgy kell megterveznie az ellenırzés lépéseit és az eljárásokat, hogy azok kellı bizonyosságot nyújtsanak azon hibák, szabálytalanságok és jogsértések feltárásáról, amelyek közvetlen és lényeges hatással lehetnek a pénzügyi beszámolókban szereplı összegekre vagy a szabályszerőségi ellenırzés eredményeire. Az ellenırnek annak is tudatában kell lennie, hogy elıfordulhatnak olyan jogsértések, amelyek közvetett és lényeges hatást gyakorolhatnak a pénzügyi beszámolókra vagy a szabályszerőségi ellenırzés eredményeire. A teljesítmény-ellenırzések során -– ha az ellenırzési célok teljesítéséhez szükséges – értékelni kell a vonatkozó törvényeknek és egyéb szabályoknak való megfelelést. Az ellenırnek úgy kell megterveznie az ellenırzést, hogy az kellı bizonyosságot adjon az ellenırzési célokat jelentıs mértékben érintı jogsértések feltárásáról. Az ellenırnek továbbá különös figyelmet kell fordítania a jogsértés lehetıségére utaló helyzetekre vagy ügyletekre, amelyek közvetett hatást gyakorolhatnak az ellenırzés eredményeire. Bármilyen, az ellenırzésre lényeges hatást gyakorló esetleges szabálytalanságra, jogsértésre, csalásra vagy hibára utaló jel esetén az ellenırnek ki kell terjeszteni az eljárásokat annak érdekében, hogy igazolja vagy elvesse az ilyen gyanút. A szabályszerőségi ellenırzés a számvevıszéki ellenırzés lényegi eleme. Az egyik fontos cél, amit az ellenırzés ezen típusa meghatároz a legfıbb ellenırzı intézmény számára, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel gyızıdjön meg az állami költségvetés és az elszámolások teljességérıl és valódiságáról. Ezáltal a Parlament és az ellenırzési jelentés más felhasználói megbizonyosodhatnak az állam pénzügyi kötelezettségei mértékérıl és annak alakulásáról. E cél eléréséhez a legfıbb ellenırzı intézmény megvizsgálja a kormányzat elszámolásait és pénzügyi beszámolóit azért, hogy bizonyosságot szerezzen arról, hogy az összes mővelet esetében szabályosan történt-e a kötelezettségvállalás, a végrehajtás, a jóváhagyás, a kifizetés és a nyilvántartásba vétel. Az ellenırzési eljárás eredménye – ha nem tárnak fel szabálytalanságot – általában a „felmentés” megadása (lásd 4.1. pont).
(e)
Az ellenırnek az ellenırzött szervezetre, programra, tevékenységre vagy területre vonatkozó megítélése és következtetései alátámasztásához megfelelı, tárgyhoz tartozó és ésszerő bizonyítékot kell szereznie (lásd 5.1. pont).
(f)
A szabályszerőségi (pénzügyi) ellenırzés és más típusú ellenırzések során az ellenıröknek elemezniük kell a pénzügyi beszámolót, hogy megállapíthassák, betartották-e a pénzügyi beszámolók készítésére és közzétételére vonatkozó számviteli standardokat. A pénzügyi beszámoló elemzését olyan mélységben és terjedelemben kell elvégezni, hogy az ésszerő alapot szolgáltasson a pénzügyi beszámolóra vonatkozó véleménynyilvánításhoz (lásd 6.1. pont).
1.
Tervezés
1.1.
Az ellenırzés lefolytatásának standardjai kimondják:
az ellenırnek az ellenırzést úgy kell megterveznie, hogy az biztosítsa a magas színvonalú ellenırzés gazdaságos, hatékony és eredményes, valamint megfelelı idıben történı elvégzését (lásd 0.3. (a) pont). A tervezésre vonatkozó ellenırzési standardot az alábbi bekezdések fejtik ki. 1.2. A legfıbb ellenırzı intézménynek elsıbbséget kell biztosítania a törvény által számára elıírt ellenırzési feladatoknak, és meg kell határoznia a törvényi felhatalmazása alapján tetszılegesen megválasztható területek fontossági sorrendjét. 1.3.
1.4.
Az ellenırzés megtervezése során az ellenırnek: (a)
meg kell határoznia az ellenırizendı szervezet mőködési környezetének alapvetı jellemzıit;
(b)
meg kell ismernie a beszámoltatás rendjét;
(c)
figyelembe kell vennie az ellenıri vélemények, következtetések vagy jelentések formáját, tartalmát és felhasználóit,
(d)
meg kell határoznia az ellenırzési célokat és a megvalósításukhoz szükséges vizsgálatokat;
(e)
azonosítania kell a fı irányítási rendszereket és kontrollokat, továbbá egy elızetes értékelést kell végeznie, hogy meghatározza ezek erısségeit és gyengeségeit;
(f)
meg kell határoznia a vizsgálandó ügyek lényegességét;
(g)
felül kell vizsgálnia az ellenırzött szervezet belsı ellenırzését és annak munkaprogramját;
(h)
értékelnie kell, hogy milyen mértékben támaszkodhat más ellenırök, például a belsı ellenırzés tevékenységére;
(i)
meg kell határoznia a leghatékonyabb és a legeredményesebb ellenırzési megközelítést;
(j)
felülvizsgálatot kell végeznie annak meghatározása érdekében, hogy történtek-e megfelelı intézkedések a korábban tett megállapítások és javaslatok alapján; valamint
(k)
biztosítania kell az ellenırzési terv megfelelı dokumentálását és a javasolt ellenırzési munka lefolytatását.
Egy ellenırzés tervezése általában az alábbi lépéseket tartalmazza: (a)
információgyőjtés az ellenırzött szervezetrıl és szervezeti felépítésérıl a kockázatbecslés és a lényegesség meghatározása érdekében;
(b)
az ellenırzési célok és a hatókör meghatározása;
(c)
elızetes elemzés elvégzése az alkalmazandó ellenırzési megközelítés és a késıbb lefolytatandó vizsgálatok jellegének és terjedelmének meghatározásához;
(d)
az ellenırzés tervezésekor elıre látható egyedi problémák kiemelése;
(e)
az ellenırzés költségvetésének és ütemtervének elkészítése;
(f)
az ellenırzés munkaerıigényének meghatározása és az ellenırzést végzı csoport kijelölése; valamint
(g)
az ellenırzés hatókörének, céljainak és értékelési kritériumainak megismertetése, valamint – ha szükséges – azok megvitatása az ellenırzött szervezettel.
Az ellenırzés során a legfıbb ellenırzı intézmény a tervet szükség esetén felülvizsgálhatja.
2.
Felügyelet és felülvizsgálat
2.1.
Az ellenırzés lefolytatásának standardjai kimondják:
az ellenırzést végzık munkáját minden szinten és az ellenırzés minden szakaszában, az ellenırzés teljes ideje alatt megfelelıen felügyelni kell és a dokumentált munkát egy tapasztalt ellenırnek felül kell vizsgálnia (lásd 0.3. (b) pont). A felügyeletre és a felülvizsgálatra vonatkozó ellenırzési standardot az alábbi bekezdések fejtik ki. 2.2. A felügyelet elengedhetetlen az ellenırzési célok teljesítésének biztosítása és az ellenırzési munka magas színvonalának fenntartása szempontjából. A megfelelı felügyelet és kontroll ezért minden esetben szükséges, függetlenül az egyes ellenırök szakmai hozzáértésétıl. 2.3.
A felügyeletnek az ellenırzés tartalmára és módszerére is irányulnia kell, valamint biztosítania kell, hogy: (a)
az ellenırzést végzı csoport tagjai világosan megértsék és egységesen értelmezzék az ellenırzési tervet;
(b)
az ellenırzést a legfıbb ellenırzı intézmény ellenırzési standardjaival és gyakorlatával összhangban végezzék el;
(c)
az ellenırzési tervet és annak lépéseit hajtsák végre, kivéve, ha az attól való eltérést engedélyezik;
(d)
a munkadokumentumok elegendı bizonyítékot tartalmazzanak valamennyi következtetés, javaslat és vélemény megfelelı alátámasztására;
(e)
az ellenır teljesítse a kitőzött ellenırzési célokat; valamint
(f)
az ellenırzési jelentés megfelelı módon tartalmazza a következtetéseket, a javaslatokat és a véleményeket.
2.4. Minden elvégzett ellenırzési munkát egy tapasztalt ellenırnek kell felülvizsgálnia az ellenıri vélemények vagy jelentések véglegesítése elıtt. A felülvizsgálatot az ellenırzési folyamat minden egyes szakaszában el kell végezni. A felülvizsgálatnak, amely a tapasztalatok és az ellenırzési feladatok végrehajtása megítélésének több szintjét eredményezi, biztosítania kell, hogy: (a)
valamennyi értékelés és következtetés kellıképpen megalapozott legyen, azokat megfelelı, tárgyhoz tartozó és ésszerő ellenırzési bizonyítékok támasszák alá, amelyek megalapozzák a végleges ellenıri véleményt vagy jelentést;
(b)
minden hibát, hiányosságot és szokatlan ügyletet helyesen azonosítottak, dokumentáltak és kielégítıen rendeztek vagy a legfıbb ellenırzı intézmény magasabb beosztású tisztviselıjének tudomására hoztak; valamint
(c)
a jövıben elvégzendı ellenırzések lefolytatásához szükséges változtatásokat, korszerősítéseket meghatározzák, rögzítsék valamint vegyék számításba azokat a késıbbi ellenırzési tervekben és a munkatársak szakmai fejlesztése során.
2.5. Ez a standard másképpen érvényesül a testületi formában mőködı legfıbb ellenırzı intézmények esetében. Ebben a struktúrában a döntéseket, kivéve a rutin jellegőeket, az adott ügynek megfelelı szinten, testületi alapon hozzák meg. Testületi döntés születik az elvégzendı vizsgálatokról, azok hatókörérıl és az alkalmazandó módszerekrıl.
3.
A belsı kontrollrendszer vizsgálata és értékelése
3.1.
Az ellenırzés lefolytatásának standardjai kimondják:
az ellenırnek az ellenırzés kiterjedésének és hatókörének meghatározása során vizsgálnia és értékelnie kell a belsı kontrollrendszer megbízhatóságát (lásd 0.3. (c) pont). A belsı kontrollrendszerre vonatkozó ellenırzési standardot az alábbi bekezdések fejtik ki. 3.2. A belsı kontrollrendszer vizsgálatát és értékelését az elvégzendı ellenırzés típusának megfelelıen kell végezni. A szabályszerőségi (pénzügyi) ellenırzés esetében a vizsgálat és az értékelés többnyire azokra a kontrollokra terjed ki, amelyek elısegítik a vagyon és az erıforrások védelmét, valamint biztosítják a számviteli nyilvántartások pontosságát és teljességét. A szabályszerőségi (megfelelıségi) ellenırzés esetében a vizsgálat és az értékelés fıként azokra a kontrollokra irányul, amelyek támogatják a vezetést abban, hogy a szervezet megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és egyéb szabályoknak. A teljesítmény-ellenırzés esetében a vizsgálat azokra a belsı kontrollokra irányul, amelyek segítik az ellenırzött szervezet tevékenységének gazdaságos, hatékony és eredményes ellátását, és biztosítják a vezetés által meghatározott irányelvek követését, valamint megbízható pénzügyi és vezetıi információk idıben történı átadását. 3.3. A belsı kontrollrendszer vizsgálatának és értékelésének terjedelme az ellenırzés céljaitól és attól függ, hogy az ellenır milyen mértékben kíván támaszkodni a rendszerre. 3.4. A számítógépesített számviteli vagy más információs rendszerek esetében az ellenırnek meg kell állapítania, hogy a belsı kontrollok megfelelıen mőködnek-e, biztosítva az adatok sérthetetlenségét, megbízhatóságát és teljességét.
4.
A vonatkozó törvényeknek és az egyéb szabályoknak való megfelelés
4.1.
Az ellenırzés lefolytatásának standardjai kimondják:
A szabályszerőségi (pénzügyi) ellenırzések során vizsgálni kell a vonatkozó törvényeknek és egyéb szabályoknak való megfelelést. Az ellenırnek úgy kell megterveznie az ellenırzés lépéseit és az eljárásokat, hogy azok kellı bizonyosságot nyújtsanak azon hibák, szabálytalanságok és jogsértések feltárásáról, amelyek közvetlen és lényeges hatással lehetnek a pénzügyi beszámolókban szereplı összegekre vagy a szabályszerőségi ellenırzés eredményeire. Az ellenırnek annak is tudatában kell lennie, hogy elıfordulhatnak olyan jogsértések, amelyek közvetett és lényeges hatást gyakorolhatnak a pénzügyi beszámolókra vagy a szabályszerőségi ellenırzés eredményeire. A teljesítmény-ellenırzések során – ha az ellenırzési célok teljesítéséhez szükséges – értékelni kell a vonatkozó törvényeknek és egyéb szabályoknak való megfelelést. Az ellenırnek úgy kell megterveznie az ellenırzést, hogy az kellı bizonyosságot adjon az ellenırzési célokat jelentıs mértékben érintı jogsértések feltárásáról. Az ellenırnek továbbá különös figyelmet kell fordítania a jogsértés lehetıségére utaló helyzetekre vagy ügyletekre, amelyek közvetett hatást gyakorolhatnak az ellenırzés eredményeire. A szabályszerőségi ellenırzés a számvevıszéki ellenırzés lényegi eleme. Az egyik fontos cél, amit az ellenırzés ezen típusa meghatároz a legfıbb ellenırzı intézmény számára, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel
gyızıdjön meg az állami költségvetés és az elszámolások teljességérıl és valódiságáról. Ezáltal a Parlament és az ellenırzési jelentés más felhasználói megbizonyosodhatnak az állam pénzügyi kötelezettségei mértékérıl és annak alakulásáról. E cél eléréséhez a legfıbb ellenırzı intézmény megvizsgálja a kormányzat elszámolásait és pénzügyi beszámolóit azért, hogy bizonyosságot szerezzen arról, hogy az összes mőveletet esetében szabályosan történt-e a kötelezettségvállalás, a végrehajtás, a jóváhagyás, a kifizetés és a nyilvántartásba vétel. Az ellenırzési eljárás eredménye – ha nem tárnak fel szabálytalanságot – általában a „felmentés” megadása (lásd 0.3. (d) pont). A vonatkozó törvényeknek és egyéb szabályoknak való megfelelésre vonatkozó ellenırzési standardot az alábbi bekezdések fejtik ki. 4.2. A törvényeknek és egyéb szabályoknak való megfelelés vizsgálata különösen fontos a kormányzati programok ellenırzése során, mert a döntéshozóknak tudniuk kell, hogy betartják-e a törvényeket és egyéb szabályokat, azok elérik-e a kívánt eredményeket, és ha nem, akkor milyen módosításokra van szükség. Továbbá törvényekkel hoznak létre kormányzati szervezeteket, programokat, szolgáltatásokat, tevékenységeket és funkciókat, amelyekre további külön szabályok és rendelkezések vonatkoznak. 4.3. Az ellenırzés tervezéséhez ismerni kell azokat a követelményeket, amelyeknek az ellenırzött szervezet meg kell, hogy feleljen. Mivel egy ellenırzés során számos törvény és egyéb szabály alkalmazható, az ellenıröknek szakmai megítélésükre kell támaszkodniuk annak megállapítása során, hogy mely törvényeknek és egyéb szabályoknak lehet jelentıs hatása az ellenırzési célokra. 4.4. Az ellenırnek továbbá különös figyelmet kell fordítania a jogsértés lehetıségére utaló helyzetekre vagy ügyletekre, amelyek közvetett hatást gyakorolhatnak az ellenırzés eredményeire. Ha az ellenırzés lépései és a eljárások azt jelzik, hogy jogsértések történtek vagy történhettek, az ellenırnek meg kell határoznia, hogy ezek a cselekmények milyen mértékben gyakorolnak hatást az ellenırzés eredményeire. 4.5. E standardnak megfelelıen lefolytatott ellenırzések során az ellenıröknek olyan ellenırzési lépéseket és eljárásokat kell kiválasztaniuk és végrehajtaniuk, amelyek szakmai megítélésük szerint az adott körülmények között megfelelıek. Az ellenırzési lépéseket és eljárásokat úgy kell megtervezni, hogy az ellenırök elegendı, megfelelı és tárgyhoz tartozó ellenırzési bizonyítékot szerezzenek, amely kellı alapot biztosít megítéléseikhez és következtetéseikhez. 4.6. Általánosságban a vezetés a felelıs az eredményes belsı kontrollrendszer létrehozásáért annak érdekében, hogy biztosítsa a törvényeknek és egyéb szabályoknak való megfelelést. A törvényeknek és egyéb szabályoknak való megfelelés vizsgálatára vagy értékelésére irányuló ellenırzési lépések és eljárások megtervezése során az ellenırnek értékelnie kell a szervezet belsı kontrolljait, és fel kell mérnie annak kockázatát, hogy a kontrollok rendszere nem akadályozza meg vagy nem tárja fel a követelményektıl való eltérést. 4.7. Amikor az ellenırzési lépéseket és eljárásokat kiterjesztik a jogsértések vizsgálatára is, az ellenıröknek megfelelı szakmai gondossággal és körültekintéssel kell eljárniuk annak érdekében, hogy ne zavarják meg egy lehetséges jövıbeli vizsgálat vagy jogi eljárás lefolytatását. Mindez nem gyakorolhat hatást a legfıbb ellenırzı intézmény függetlenségére. A megfelelı gondosság jelentheti jogi tanácsadás igénybevételét és az illetékes jogalkalmazó, végrehajtó szervezetekkel való konzultációt a követendı ellenırzési lépések és eljárások meghatározásához.
5.
Az ellenırzési bizonyíték
5.1.
Az ellenırzés lefolytatásának standardjai kimondják:
az ellenırnek az ellenırzött szervezetrıl, programról, tevékenységrıl vagy funkcióról alkotott véleménye és következtetései alátámasztásához megfelelı, tárgyhoz tartozó és ésszerő bizonyítékot kell szereznie (lásd 0.3. (e) pont). Az ellenırzési bizonyítékra vonatkozó ellenırzési standardot az alábbi bekezdések fejtik ki. 5.2. Az ellenırzési megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat bizonyítékokra kell alapozni. Mivel az ellenıröknek ritkán van lehetıségük arra, hogy az ellenırzött szervezetre vonatkozó minden információt
mérlegeljenek, kulcsfontosságú, hogy az adatgyőjtési és mintavételi módszereket gondosan válasszák meg. Ha a számítógépes rendszerbıl nyerhetı adatok az ellenırzés fontos részét képezik, és az adatok megbízhatóságának nagy jelentısége van az ellenırzési célok megvalósításában, akkor az ellenıröknek meg kell gyızıdniük arról, hogy ezen adatok megbízhatóak és tárgyhoz tartozóak. 5.3. Az ellenıröknek az ellenırzési bizonyítékok összegyőjtéséhez alaposan ismerniük kell az olyan módszereket és eljárásokat, mint például a szemle, a megfigyelés, a megkérdezés és a megerısítés. A legfıbb ellenırzı intézménynek biztosítania kell, hogy az alkalmazott módszerek megfelelıek legyenek az összes, érték szerinti lényeges hiba és szabálytalanság ésszerő feltárásához. 5.4. A megközelítési módok és eljárások megválasztásakor figyelmet kell fordítani a bizonyíték minıségére, azaz a bizonyíték legyen megfelelı, tárgyhoz tartozó és ésszerő. 5.5. Az ellenıröknek az ellenırzési bizonyítékokat – csakúgy, mint a tervezés alapját és terjedelmét, az elvégzett munkát, valamint az ellenırzés megállapításait – a munkadokumentumokban kell megfelelıen rögzíteniük. 5.6.
A megfelelı dokumentálás több szempontból is fontos: (a)
megerısíti és alátámasztja az ellenıri véleményeket és jelentéseket;
(b)
növeli az ellenırzés hatékonyságát és eredményességét;
(c)
információforrásként szolgál a jelentések elkészítéséhez, az ellenırzött szervezettıl vagy máshonnan érkezı kérdések megválaszolásához;
(d)
bizonyítékként szolgál arra, hogy az ellenır az ellenırzési standardoknak megfelelıen járt el;
(e)
elısegíti a tervezést és a felügyeletet;
(f)
segíti az ellenır szakmai fejlıdését;
(g)
hozzájárul annak biztosításához, hogy a kijelölt munkát megfelelıen elvégezzék; valamint
(h)
az elvégzett munka bizonyítékául szolgál a késıbbi hivatkozásokhoz.
5.7. Az ellenır nem feledkezhet meg arról, hogy a munkadokumentumok tartalma és rendezettsége az ellenır szakmai hozzáértésének, tapasztalatának és tudásának szintjét tükrözi. A munkadokumentumoknak kellıen teljesnek és részletesnek kell lenniük annak érdekében, hogy azokból az ellenırzéssel korábban kapcsolatban nem álló, gyakorlott ellenır utólag is megbizonyosodhasson arról, hogy milyen munkát végeztek a következtetések alátámasztása érdekében.
6.
A pénzügyi beszámoló elemzése
6.1.
Az ellenırzés lefolytatásának standardjai kimondják:
a szabályszerőségi (pénzügyi) ellenırzés és más típusú ellenırzések során az ellenıröknek elemezniük kell a pénzügyi beszámolót, hogy megállapíthassák, betartották-e a pénzügyi beszámolók készítésére és közzétételére vonatkozó számviteli standardokat. A pénzügyi beszámoló elemzését olyan mélységben és terjedelemben kell elvégezni, hogy az ésszerő alapot szolgáltasson a pénzügyi beszámolóra vonatkozó véleménynyilvánításhoz (lásd 0.3. (f) pont). A pénzügyi beszámoló elemzésére vonatkozó ellenırzési standardot az alábbi bekezdések fejtik ki. 6.2. A pénzügyi beszámoló elemzésének célja meggyızıdni a pénzügyi beszámoló különbözı elemei közötti és azokon belüli, elvárt összefüggések meglétérıl, valamint meghatározni a váratlan összefüggéseket és bármilyen szokatlan tendenciát. Ezért az ellenırnek alaposan elemeznie kell a pénzügyi beszámolót és meg kell gyızıdnie az alábbiakról:
(a)
a pénzügyi beszámolót az elfogadott számviteli standardoknak megfelelıen készítették-e el;
(b)
a pénzügyi beszámolót az ellenırzött szervezet körülményeinek figyelembevételével készítették-e el;
(c)
a pénzügyi beszámoló különbözı elemeihez elegendı magyarázatot főztek-e; valamint
(d)
a pénzügyi beszámoló különbözı elemeit megfelelıen értékelték-e, számították-e ki és mutatták-e be.
6.3. A pénzügyi elemzés módszerei és technikái nagymértékben függnek az ellenırzés jellegétıl, hatókörétıl és céljától, valamint az ellenır tudásától és ítélıképességétıl. 6.4. Ha a legfıbb ellenırzı intézménynek a költségvetési törvények végrehajtásáról jelentést kell készítenie, akkor az ellenırzés során: (a)
a bevételek tekintetében meg kell bizonyosodni arról, hogy a tervezett elıirányzatok összhangban vannak-e a költségvetés eredeti elıirányzataival, és arról, hogy a nyilvántartásba vett adók, vámok és illetékek, valamint a ténylegesen befolyt bevételek ellenırzését el lehet-e végezni az ellenırzött tevékenységre vonatkozó, éves pénzügyi beszámolókkal történı összehasonlítás révén;
(b)
a kiadások tekintetében a költségvetésben szereplı elıirányzatok rendeltetésszerő felhasználásának, a költségvetést módosító törvények, valamint a pénzmaradvány tekintetében a megelızı év pénzügyi beszámolójának ellenırzését kell elvégezni.