Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013
2014. december
Kolofon PROJEKT Operatív program Szlovénia – Magyarország 2007 – 2013
Életciklus-elemzés (LCA): Környezetvédelmi értékelés és termék- vagy szolgáltatásfejlesztés CÍM: Életciklus-elemzés (LCA): Környezetvédelmi értékelés és termék- vagy szolgáltatásfejlesztés EREDETI KIADVÁNY How to Know If and When it’s Time to Commission a Life Cycle Assessment. International Council of Chemical Associations. SZERKESZTŐ dr. Krajnc Damjan KIADÓ Az ECO-HUB projekt vezető partnere Maribori Egyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kara GRAFIKAI SZERKESZTÉS ÉS TÖRDELÉS www.agd.si AZ ÁBRÁK TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉSE Varga Iris NYOMDA Koštomaj Nyomda PÉLDÁNYSZÁM 150 példány MEGJELENÉS ÉVE 2014. december A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfianszírozásával valósul meg CIP - Kataložni zapis o publikaciji Univerzitetna knjižnica Maribor 502.15:005.963.43 ÉLETCIKLUS-elemzés (LCA) : környezetvédelmi értékelés és termék - vagy szolgáltatásfejlesztés / [szerkesztő Krajnc Damjan]. - Maribor : Kémia és Vegyészmérnöki Tanszék, 2014 150 példány ISBN 978-961-248-471-2 1. Krajnc, Damjan, 1976COBISS.SI-ID 80601601
2
Újrahasznosított biológiailag lebomló Cyclus papírra van nyomtatva, amely a Blue Angel, Eco-label, EMAS, ISO 14001 és a NAPM tanúsítványokkal rendelkezik.PROJEKT
Kapcsolat:
Krajnc Damjan Maribori Egyetem (Univerza v Mariboru) Kémia és Vegyészmérnöki Tanszék (Fakulteta za kemijo in kemijsko tehnologijo)
Tartalomjegyzék
2000 Maribor, Smetanova ulica 17 T: +386 (0)2 229 44 72 • M: 041 323 503 F: +386 (0)2 252 7774 E-mail cím:
[email protected]
oldal:
04
A brossúráról
05
Mi az »életciklus-elemzés«?
08
Milyenek az LCA elemzés használatnak az előnyei?
08
A termék funkcióinak meghatározása
09
Az LCA elemzések
11
Miért fontos az LCA kivitelezése az ISO 14040 összhangban?
11
Indikátorok, amelyek általánossan alkalmazva vannak az LCA-nál
15
Hogyan lehet hasznosan felhasználni az LCA elemzést?
16
Mit nem várunk el az LCA elemzéstől?
17
Hogyan lehet eldönteni, hogy az LCA a megfelelő eszköz?
20
LCA előnyei
20
LCA korlátai
20
Az LCA megközelítései
21
Területi, átfogó és egyszerűsített LCA
21
Kiterjedt teljes LCA
21
A termékek összehasonlítása
22
Attribúciós LCA (ALCA) és következtető LCA (CLCA)
22
Eszközök az LCA eredményekről való kommunikációra
22
Környezeti Termék Nyilatkozatok (EPDs – Environmental Product Declarations)
22
Termékkategóriák szabályai (PCRs – Product Category Rules)
23
Vízlábnyom
24
Szénlábnyom
24
cLCA és az elkerült kibocsátások:
25
Az LCA elemzés fő szempontjai:
25
26
Az LCA kivitelezésénél felhasznált szakértelem / szakmai követelmények
26
Tanácsok azoknak, akik először szeretnék elinditani az LCA-t
27
Az LCA eredmények használata és az ezekkel való kommunikáció
28
Tanácsok azoknak, akik először szeretnék elinditani az LCA-t
28
Összefoglaló
Elérhetőség, minőség és adatforrás
3
A brossúráról Számos idegen nyelvű tankönyv, útmutató és referens dokumentum létezik az életcikus-elemzés kivitelezéséről az ISO szabványokkal összhangban. Ezek mellett olyan anyagokat hiányolunk vagyis olyan anyagokra lenne szükség, amelyek segítenének meghatározni mikor van itt az idő az életciklus-elemzésre. A kiadvány ismerteti a különböző LCA céljait, előnyeit és korlátait, valamint az életciklus-elemzéshez hasonló eszközöket. Megtudhatják melyek a legtöbbször alkalmazott indikátorok az elemzésnél, miért fontoss, hogy az eléletciklus-elemzés kivitelezése összhangban legyen az ISO 14040 szabvánnyal, valamint hogyan lehet hasznosan felhasználni ezt az eszközöt. A kiadvány útmutatásokat nyújt arról, hogy hogyan lehet meggyőződni arról, hogy az LCA a megfelelő eszköz számunkra és leírja az elemzés megközelítéseit, valamint a legfontosabb szempontjait. Megtudhatják, hogy mely szakértelem és eszközök szükségesek az elemzés kivitelezéséhez. Tippek ad meg azok számára, akik gondolkodnak az első LCA kivitelezéséről, valamint útmutatókat a használatáról és eredményeikről való kommunikációhoz. Amennyiben nem bíztosak az LCA előnyeiről és céljairól, valamint szeretnének erről többet megtudni, az előttük lévő kiadvány idelás lehetőség. Reménykedve abban, hogy az információk hasznosak lesznek számukra, sok üzleti és környezetvédelmi sikert kivánunk. Ha további információkhoz szeretnének jutni az ipari kötnyezetvédelmről, kattintsanak az eco-hub honlapra. Krajnc Damjan
4
Mi az »életciklus-elemzés«? Az életciklusról való gondolkodás a termék környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak vizsgálását jelenti a termék teljes életútja során. Az életciklus-elemzés (LCA, Life Cycle Assessment) értékeli ezeket a hatásokat a termék teljes életútja során, a nyersanyagok bányászatától és előkészítésétől a termék gyártásán, disztribúcióján, használatán, javításán és karbantartásán keresztül, valamint a használat után keletkező termékhez szükséges hulladék hasznosításáig vagy kezeléséig (1. ábra).
1. ábra: A termék életciklusa.
Ez a kézikönyv bemutatja az életciklus-elemzésről való gondolkodást és hogyan használhatja fel a vállalat a fenntartható gazdasághoz való hozzájárulásának megértésére. A teljes életciklus-elemzés segíteni fog azonosítani a termék vagy szolgáltatás pozitív és negatív aspektusait. Az LCA elemzés kivitelezésénél a tervezési/fejlesztési fázis általában kimarad, mert gyakran azt feltételezzük, hogy nem járul jelentősen hozzá a végeredményekhez. Természetesen figyelembe kell vennünk ebben a fázisban elfogadott döntések fontosságát, amelyek erősen befolyásolják az életciklus más fázisaiban megjelenő környezeti hatásokat. A termék tervezése jelentős hatással van a későbbi fázisokban való teljesítményére (pl. a gépkocsi tervezése többé-kevésbe meghatározza a használat fázisban az üzemanyag-fogyasztást és a kilométerenkenti kibocsátások keletkezését, jelentős hatással van az újrahasznosításra is a használat utáni
5
fázisban (end-of-life)). Ha az LCA elemzés célja a termék és szolgáltatás javítása (az egyik legfontosabb LCA alkalmazás), akkor a tanulmányt már a korai tervezési fázisban kell kivitelezni a más tervezési folyamatokkal öszhangban. Ez hasonlóan érvényes a termék életciklusán belül elvégzett tervezésre vagy javításra is érvényes, különössen akkor, ha potenciális interakciók lehetségesek más folyamatokkal vagy élet-szakaszokban. Az LCA az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) 14040 szabványosított. A jellegzetes típusú rendszer korlátai, határai, amelyeken belül van kivitelezve az elemzés, a következőket tartalmazzák: a. a bölcsőtől a kapuig: a nyersanyagkinyeréstől a gyár kapuig. b. a bölcsőtől a sírig: a nyersanyagkinyeréstől a használaton keresztül a termék ártalmatlanításáig. c. a kaputól a kapuig: az életciklus egy bizonyos pontjától (például, ahol a bemeneti nyersanyagok belépnek a termelési üzembe) az életciklus egy másik bizonyos pontjáig (például, ahol a végtermék a végfelhasználóhoz van eljutattva). A rendszer határai a kutatás kitűzött célja alapján vannak meghatározva. A kutatás célja a nyersanyagok környezetre való hatásának, köztes részeknek vagy a végtermékek megértése. Vannak olyan modellek és konceptusok, amelyek az életciklus-elemzés megközelítésből erednek, mint a »bölcsőtől a bölcsőig« modell, amelyet McDonough és Braungart fejlesztettek. Ezek a megközelítések kiegészítik az LCA-t, de amikor a termék az élettartam végén újrahasznosítva van, az LCA végrehajtók a »bölcsőtől a bölcsőig« kifejezést néha a »bölcsőtől a sírig« tanulmányok jelölésére használják. Az ISO tömören meghatározza az »életciklus-elemzést« mint egy technikát a termék környezeti aspektusainak és lehetséges hatásainak értékelésére: az elemzés szánkékának és céljainak meghatározása, leltár elkészítése, relatív be- és kimenetek a termék rendszerből, lehetséges környezeti hatások értékelése, amelyek kapcsolatban vannak a be- és kimenetekkel, valamint az eredmények értelmezése, amelyeket a leltár elemzés és hatások értékelése fázisban kapunk (2. ábra), összefüggésben a kutatás céljaival.
2. ábra: Az életciklus-elemzés négy egymással összefüggő fázisban történik.
6
1. A szándék és célok a következőket tartalmazza: a végrehajtott tanulmány szándékának meghatározása a termék funcióját beleértve, a célcsoportok és az eredmények használatának meghatározása, a rendszer határainak meghatározása (a bölcsőtől a kapuig, a bölcsőtől a sírig, a kaputól a kapuig), az adatokhoz fűződő követelmények meghatározása, a kutatás korlátainak észrevétele, időbeli és földrajzi referenciák létrehozása.
3. A hatások értékelése a következőket tartalmazza: A hatások kategóriáinak, indikátorok kategóriáinak, jellemzési modellek, ekvivalencia faktorok használata, valamint a mérlegelési eredmények használata a nyers adatok konverziójára potenciális emberi egészségre és környezetre való hatásokba.
2. A felhasznált források és kibocsátások leltár elemzése (LCI) a következőket tartalmazza: Ki- és bemeneti adatok gyűjtése, ellenőrzése és összesítése a nyersanyagok, energia, környezetbe való kibocsátások, valamint az életciklus mindegyik fázisában létrejött hulladékok mennyiségének fogyasztása
4. Az eredmények értékelése: fontos fázis, amely az első három fázison keresztül mint egy ismétlődő folyamat folyik a projekt célok keretében az eredmények értékelésére. Az eredményeknek át kell esniük egy külső értékelésen, ha szeretnénk őket hasonlító állításokra felhasználni a vállalaton kívül (pl.ha azt állítjuk, hogy az A terméknek alacsonyabb vagy magasabb a környezetre való hatása mint a B terméknek). A kutatás eredményeinek ki kell emelniük a fontos hatásokat és olyan javaslatokat kell megadniuk, amelyekkel csökkenteni lehet az anyagok felhasználását és a környezet terhelését. 7
Milyenek az LCA elemzés használatnak az előnyei? Az LCA segíthet a termék, amely legkisebb negatív hatással van a környezetre, kiválasztásánál. Ezt az információt környezetvédelmi megoldások segítségére lehet felhasználni, valamint a gazdaságos és minőséges termékek keresésére is. A módszer meghatározza az eszközök (pl. vízszűrőkkel való levegő tisztitás negytív hatással van a felhasznált vízre) és/vagy életciklusok közti lehetséges környezeti hatások átvitelét (pl. az újrafelhasznált anyagok feldolgozásának fázisa és a nyersanyagok bányászatának fázisa között). A hagyományos módszerek használatánál ezeket az átviteleket valószinűleg nem vennénk észre, és így elveszítenénk az eredmények pontosságát. Példaként nézzünk meg két termék összehasonlítását: Első pillantásra azt mondhatnánk, hogy a »Termék A« környzetbarátabb a »Termék B«-nél, mert a »Termék B« életciklusában több szilárd hulladék keletkezik. Az LCA használatával megmutathatjuk, hogy a »Termék A« nagyobb hatással van a környezetre a vízbe, talajba és levegőbe kibocsátott mérges anyagok mennyisége miatt. Az eredmények összehasonlításával arra a következtetésre juthatunk, hogy a »Termék B« a kisebb mennyiségű vízbe, talajba és levegőbe kibocsátásai miatt megfelelőbb választék a több szilárd hulladék ellenére.
A termék funkcióinak meghatározása Az LCA kutatás tevékenységi területének meghatározásánál egyértelműen meg kell adni a termék működésének specifikus funkcióit vagy működési jellemzőit. A funkcionális egység definiálja és számszerűsíti a meghatározott funkciókat, valamint összhangban kell lennie a tanulmány tevékenységi területével és céljával. Általában tartalmazza a termék szonosítását, funkciók mennyiségét, idő és minőségi értékét. Amikor a környezeti hatások elemzését két termék összehasonlítása érdekében végezzük el, szükséges a termékek funkcionális összehasonlíthatósága. Mivel a kiválasztott terméket a későbbiek során – környezeti hatás szempontjából – más kifejlesztett alternatívákkal vagy a piacon található ha¬sonló termékekkel hasonlítjuk össze, fontos ezt az összehasonlítást ugyanaz a funkcionális egység alapján kivitelezni. Különösen az összehasonlítás kivitelezésekor fontos, hogy a funkcionális egység minden termékre vonatkozóan egyforma legyen. Pl. az italok különböző csomagolásainak egyenértékű funkción kell alapulniuk, ez pedig az ital meghatározott térfogata. A funkcionális egységet ilyen esetben a következőképpen lehet definiálni: „a csoma-
8
golás tömege, amelyet a specifikus ital térfogata igényel”. A funkcionális egység általában a referencia folya¬mat árammal van kifejezve. Pl. az 1 m2 festett fal funkcionális egységének referencia árama a festék mennyisége lehet, amely a falfestéshez szükséges a meghatározott tulajdonságok alapján (pl. lefedettség stb.). A funkcionális egységnek az alternatívákra nézve neutrálisnak kellene lennie, viszont specifikusnak a hely, minőség és a funkció időtartamát tekintve. Pl. ha egyszeri haszná-latra alkalmas terméket hasonlítunk össze az újrafelhasználhatóval (pl. evőeszközök, poharak, ruhák stb.), akkor a funkcionális egység nem alapulhat a terméken, hanem a termék funkcionalitásán (pl. 1000 étkezés, 1000-szeres használat stb.)
Az LCA elemzések Az életciklus-elemzés eredetileg a késő 1960-as és korai 1970-es években volt kifejlesztve, az olajválság idejében. Az emberek sorban álltak a benzinért és az energiaköltségek szédületesen magasak voltak. A vállalatok annak módját keresték, hogyan lehetnének energiatakarékosabbak, a felhasználókat pedig energiahatékony termékek érdekelték. A vállalatok elkezdték az LCA alkalmazását belső használatra a térmékeik javítására. Így kezdeményezni kezdték az első életciklus leltárok elkészítését. Az első tanulmányok, amelyek ma mint az LCA (rész-) elemzései vannak elismerve, a késő 1960-as és korai 1970-es évekből származnak. Abból az időszakből, amelyikben a környezeti kérdések, mint a források és energia hatékony használata, a környezetszennyezés ellenőrzése, valamint a szilárd hulladékok, a szélesebb körű nyilvánosság kérdésévé váltak. Az energiahasználat elemzések keretei, amelyek kivitelezése eddig pár évig folyt, később tágult és tartalmazza a természetes forrásokkal kapcsolatos követelményeket, a kibocsátások által okozott terheléseket és a hulladékok keletkezését. Az első tanulmányok egyikét (sajnos nem volt megjelentetve), amely számszerűsítette a különböző italcsomagolások forrásait, kibocsátások által okozott terheléseit és a hulladékáramait, a Midwest Research Institute (MRI) végezte el 1969-ben a CoCa Cola vállalat számára. Ugyanez a szervezet további tanulmányokat készített az Environmental Protection Agency számára is, amelyet Svájcban hajtottak végre. Ezek a tanulmányok jelentették az olyan LCA fejlesztésének kezdetét, mint ma is ismerünk. MRI „a források és környezeti profil elemzése” (Resource and Environmental Profile Analysis - REPA ) fogalmat használta az ilyen tanulmányok megnevezésére, amely a termék termelési láncának szisztematikus elemzésén alapult („bölcsőtől a sírig”). A nyilvánosság érdeklődésének csökkenése és a számos meg nem jelentetett tanulmány után rohamosan növekedni kezdett az érdeklődés az LCA iránt (1980 után). Az összehasonlítás folyamata (»az A termék jobb a B terméknél?«) alatt kiterjedt és heves viták keletkeztek. Ez érthető, mert az alternatív termékek számos sajátossággal rendelkeznek. Például, a fluoreszkáló izzóknak hosszabb az élettartamuk és energiahatékonyabbak mint a
9
hagyományos izzószálas égők, de a termelésüknél több anyag és nehéz fém van felhasználva. Egy másik tipikus példa a tejcsomagolás (üveg, műanyag és karton összehasonlítása). Az 1980-as években kezdtek kialakulni a termék rendszerek energia és tömeg életciklusainak leltárai. Számos terméknél meg volt határozva, hogy a környezeti hatások nygyobb része nem a termék használatánál keletkezik, hanem az előállításánál, szállításánál vagy lerakásánál. Folyamatosan fontossá vált a termék életciklusának figyelembe vétele. Ebből származik az életciklus-elemzés ötlete mint a »be- és kimeneti áramok, valamint lehetséges környezeti hatások értékelése a termék teljes életciklusában«. A 1990-es években a SETAC (Society of Environmental Toxicology and Chemistry) LCA workshopokat szervezett és az LCA keretében különböző fázisokat határozott meg. Két év múlva az LCA keret át lett nézve és egy új fázis lett hozzáadva »az elemzés szándéka és célja«. Így meglett határozva az LCA elemzés négy pillére: az elemzés szándéka és célja leltár elemzés hatások értékelése értelmezés. Miután az ISO egy sorozat környezetkezelési szabványt fejlesztett, amelyek technikai bizottságokat vontak bele az LCA szabvány fejlesztésére, az LCA szabvány világszerte elérhető lett. Ezen erőfeszítések csúcspontja egy önkéntes nemzetközi szabvány lett, amely még ma is használatban van, mint az LCA végrehajtására vonatkozó szabvány. A népszerűsége miatt, kreativabbá vált a használata. Jelenleg hulladék égetésről, termelési rendszerekről, építési és más anyagokról, turizmusról stb. készülnek LCA tanulmányok. Ha az előző tanulmányok korlátoltak voltak egy pár környezeti hatás kategóriára (mint a kumulatív energiahasználat és a szilárd hulladékok), jelenleg minél jobban figyelembe vannak véve a problémásabb hatások (pl. biológiai sokféleśeg és a zaj) és az elemzések kiterjesztése a gazdasági és társadalmi hatásokra. Tanui vagyunk az alap modellek összetettségének is. Az LCA felvirágzott a használat, hatály és globális szinten.
10
Miért fontos az LCA kivitelezése az ISO 14040 összhangban? Hitelesség: biztosíték arról, hogy az LCA tökéletes, az ISO szabványokkal összhangban van kivitelezve és megismételhető, a felhasználóknak segít hinni az eredményekben. Globális természetű: Habár az LCA »felvétel«, a folytonos javításnak a fogalma és a globális gazdaság »zölditése« a fenntartható anyagok kezelésével és felhasználásával az LCA-ba van gyökerezve. A globális szabvány regionális elfogadása: Világszerte az országok elfogadták az LCA-t a platformák és adatok fejlesztésére specifikus régiókban. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Program (United Nations Environment Programme – UNEP, Socyety for Enviromental Toxicology and Chemistry – SETAC) keretében meg van adva az Életciklus kezdeményezés. Ez az életciklusról való gondolkodásnak fogalma, amelynél a regionális LCA, életciklus áráról való infomációk és a társadalmi LCA vannak felhasználva. Gazdaság kiterjedése: Felhasználás a fejlődésnél és az LCA információk nyilvános kicserélése azokkal, akik felhasználásában érdekeltek.
Indikátorok, amelyek általánossan alkalmazva vannak az LCA-nál Az életciklus módszere ´magában foglalja a fenntarthatóság három pillérét, a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet. Az életciklus-elemzés jelentése: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (U.S. Environmental Protection Agency – EPA) elvei és gyakorlata egy összefoglaló táblázatot határoz meg, amely a legtöbbször felhasznált LCA indikátorokat és a használatukról való informaciókat tartalmazza. Néhány ilyen indikátor a folytatásban lesz részletesebben leírva:
11
Kumulatív energiaigény (CED - Cumulative Energy Demand): A funkcionális egység elérésénél elfogyasztott összes energia a teljes életciklus alatt (beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén). Kumulatív fosszilis energiaigény (CFED - Cumulative Fossil Energy Demand): A CED alcsoportja, a funkcionális egység elérésénél felhasznált összes energiát írja le, amelyek a fosszilis energiahordozókon alapulnak, a teljes életciklus alatt (beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén). A fosszilis energiahordozók alatt a szénre, kőolajra és származékaira, földgázra gondolunk.
Ózonlebontó potenciál (ODP – Ozone Deplention Potencial): Kategória, amely tükrözi a gázok közös kibocsátásainak relatív hatását, amelyek lebontják a sztratoszférikus ózont a termék vagy szolgáltatás teljes életciklusában. Ezek a funkcionális egység elérésénél vannak felhasználva, beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén. A sztratoszférikus ózon egy természetesen jelenlévő gáz, réteg formájában létezik a felső légkörben, amely védi az élő sejteket a túlzott UV sugárzástól (pl. bőrrákot vagy alacsonyabb terméshozamot okozhat a túlzott expozició). 12
Kumulatív megújuló energiaigény (CRED - Cumulative Renewable Energy Demand): A CED alcsoportja, a funkcionális egység elérésénél felhasznált összes energiát írja le, amelyek megújuló forrásokból származnak, a teljes életciklus alatt (beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén). A megújuló energia magában foglalja a nap-, fotovoltaikus, víz-, szél-, hullám- és geotermikus energiát. Globális felmelegedési potenciál (GWP – Global Warming Potencial), más néven szénlábnyom: JKategória, amely tükrözi a klímaváltozást egy adott időszakban (általában 100 év), az összes levegőbe való üvegházhatású gázok kibocsátásainak szempontjából (szén-dioxid (CO2) és más CO2 ekvivalensek, mint a metán (CH4) és dinitrogén-oxid (N2O)) a funkcionális egység elérésénél a teljes életciklus alatt, beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén.
A savasodás potenciál (AP - Acidification Potential): Kategória, amely tükrözi a savas gázok levegőbe való közös kibocsátásainak relatív hatását (pl. kén-oxidok (SOX), a nitrogén-oxidok (NOX), sósav (HCl), hydroflouric sav (HF), ammónia (NH4)) a termék vagy szolgáltatás teljes életciklusában a funkcionális egység elérésénél, beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén. Ezen kibocsátások lerakódása a folyók, tavak és talaj savasodását okozhatják, valamint korróziót is. Eutrofizáció potenciál (EP - Eutrophication Potential): Kategória, amely tükrözi az algák túlzott elszaporodását a korlátozott tápanyagok kibocsátásai miatt (vegyületek, amelyek foszfort és nitrogént tartalmaznak) közvetlenül vagy közvetve a vízbe (tavak, lassú folyók, folyótorkolatok, stb.) és talajba a termék vagy szolgáltatás teljes életciklusában a funkcionális egység elérésénél, beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén.
Fotokémiai ózon előállítási potenciál (POCP - Photochemical Ozone Creation Potential): Kategória, amely tükrözi az összes illékony szerves vegyületek (VOCs) és nitrogén-oxidok közös kibocsátásainak relatív hatását a termék vagy szolgáltatás teljes életciklusában a funkcionális egység elérésénél, beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén. A VOCs kibocsátások (nem-metán szénhidrogének) és nitrogén-oxidok napfény jelenlétében kémiai reakciók formájában ózont (O3) termelnek közel a talajszinthez (fotokémiai szmog). 13
A felhaználók vízlábnyoma és a kibocsátások vízlábnyoma: A teljes életciklusban szükséges víz mennyiséget írja le, a funkcionális egység elérésénél, beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén. Gyakran el van osztva friss és tengeri vízre, a forrástól függően (folyó, tó, szökőkút, tenger). Öko és az emberi toxicitás értékelése: A toxicitás modellek, mint az USEtoxTM, meghatározzák a vegyi specifikus jellegzetes faktorokat, amelyek számszerűsítik a vegyi kibocsátások hatását a környezetre és emberi egészségre, valamint a gazdaságra úgy, hogy értékelik az expoziciót és hatást.
Közvetlen földhasználat-változás (LUC Direct land use change): Fontos indikátor, még fejlesztésben van, kapcsolatban áll a földhasználat változtatással az „eredeti” állapotból (erdő, legelő, rét, mező, degradálódott földterület, stb.) az alteratív állapotba a mezőgazdasági és erdészeti termékek termelésére (pl. bio-üzemanyag nyersanyaga) az üvegházhatású gázok kibocsátásainak változtatatásával és a szén tárolásával e földön. Földhasználat közvetett megváltozása (ILUC - Indirect land use change): Fontos indikátor, még fejlesztésben van, másodlagos felszínborítás változásait foglalja magába, ami az elsődleges területhasználat-változtatásnak az eredménye. Az elsődleges földhasználat változtatások kiszorítják a kereskedelmi növénytermesztést, amiket a későbbiekben máshol állítanak elő és emiatt további változásokhoz vezet egyik állapotból a másikba az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, valamint a talajban való széntárolással. 14
Hogyan lehet hasznosan felhasználni az LCA elemzést? Az LCA hasznos, mert: támogatást nyújt a döntéshozatalnál, kiemeli a hatékonyságra való lehetőségeket az értékláncon keresztül; megérti az ipari rendszereket, amelyek bele vannak vonva a termékek gyártásába és a végfelhasználók számára kivitelezett szolgáltatásokba; az ipari rendszerek optimalizálása azonosítja a műveleteket a marketingláncon belül, amelyeknek a legnagyobb lehetőségük van a fejlődésre („hot spots”);
bíztosítva van az, hogy a változások, amelyek az ipari rendszer egyik részének javítására voltak kivitelezve, nem fogják „a terhet átiranyítani” a problémák átvitelével vagy új kérdést teremteni a lánc másik részében; tájékoztatják a döntéshozókat a kompromisszumokról, milyen hatása lehet egyes döntésnek a hatások egyensúlyára a környezeti hatások kategóriáján keresztül; például egy adott technológia végrehajtása, az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentésére, nagyobb vízfehasználást eredményezhet; összehasonlíthat kettő rendszert, amelyek egyforma szolgáltatást/terméket nyújtanak a funkcionális egység definiciója szerint. Itt fontos megemlíteni, hogy a különbségek kisebbek 10 %-nál a tipikus kvalitatív LCA belül, a fontos különbségeknek nagyobbnak kell lenniük; az LCA elemzés ésszerűen hasonlítja össze a termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyek egyforma funkcinális egységet nyújtanak; különböző termékek összehasonlítása nem érdemes; meghatározza, hogy a javításba való beruházás a marketinglánc egyik részében okoz-e fontosabb javulást a teljes életcikluson keresztül; meghatározza a lehetőségeket a javulásra egy szervezet folyamatainak és hasonló folyamatok iprari átlagának összehasonlító elemzésével; bíztosítja az adatokat a lábnyom elvégzéséhez, mint a szénlábnyom; környezeti állítások alá vannak támasztva LCA adatokkal. 15
Mit nem várunk el az LCA elemzéstől? Az LCA kutatást képzeljük el mint egy terhet mérő »idő felvételt«. Minnél kisebbek a termék vagy rendszer életciklusán keresztül megjelenő hatások, annál kisebb a lábnyom. Az LCA méri a terhelést – mi megy be (mennyi energiára és nyersanyagra van szükség a termék előállítására) és mi jön ki (mennyi hulladék, vízszennyező és kibocsátás a levegőbe) a termék teljes életciklusában. Tehát mit nem várhatunk az LCA elemzéstől: nem méri a termék vagy a részeinek hatékonyságát – nem mondja meg, hogy a vizsgált termék jobb vagy rosszabb más termékektől. Megadja az életciklus beés kimeneteit, amelyek a termék előállításánál jelennek meg. nem veszi figyelembe a környezeti jogszabályokat. A megfelelés általában a kiindulási alap – felesleges szilárd hulladék nem keletkezik, be vannak tartva a vizt és levegőt illető szabványok – az LCA előírja, hogy a mért termék rendszernek meg kell felelnie a helyi, regionális vagy nemzetközi környezeti szabványoknak. általában nem tartalmazza a termelő rendszer befektetési berendezéseit (ahol a termék elkészül). Ugyanugy nem tartalmazza a termelő rendszerhez kapcsolodó energiát és hulladékokat, beleértve az épületek, gépjárművek és ipari gépek gyártására szükséges berendezéseket. átlagban nem tartalmazza a személyzet igényeit támogató elemzéseket, az energia és hulladék elemzéseket, amelyek kapcsolatban vannak a K+F, az értékesítést és adminisztratív szeméĺyzetet, valamint más ezzel összefüggő tevékenységet. átlagban nem méri a kondicionáló épitési területet. A fűtésnél szükséges üzemanyag és erő, valamint a hűtés és a termelési létesítmények világítása is kimarad a számításokból. A helyiség kondicionálására felhasznált energia a termelési üzemekben, amelyek hőkezelést hajtanak végre vagy más módon használnak fel nagy mennyiségű energiát, alacsonyabb a rendszerben felhasznált energiához hasonlítva. átlagban nem nyújt információkat az alkalmazottak közvetlen hatásairól. Például, az ingázás, üzleti utazások és élelmiszerhulladékok nincsenek belevonva az LCA tanulmányba. nem biztosít azonos szintű kittettségi számításokat mint a koclázatértékelési elemzés. Például, az életciklus-elemzés bizonyos élelmiszer csomagolásra némely LCA hatások adatait biztosítja, beleértve a toxicitást az emberekre és környezetre. A konckázatértékelés, az LCA hatályán kívül, elsősorban bizonyos vegyi anyag expoziciójára öszpontosít az élelmiszer csomagolásban, beleértve a szigorú migráció mérést és a felhasználási faktorok kiszámítását, amelyek az élelmiszerek expozicióját mérik, valamint a megfelelő napi bevitelt. nem határozza meg a specifikus intézkedések sorrendjék. Csak eredményeket ad, amelyek segítenek a döntéshozóknak jobb döntéseket hozni és az értékelt kompromisszumokon alapulnak. 16
Hogyan lehet eldönteni, hogy az LCA a megfelelő eszköz? Ha szeretnénk átvizsgálni több mint egy termék környezeti vagy energetikai hozzájárulását, és át kell vizsgálnunk a kompromisszumokat a módosítások kivitelezésénél, amelyek segíthetnek azonosítani olyan pontokat, ahol csökkenteni lehet a termék rendzser teljes lábnyomát, akkor szélesebb körű megközelítésről kell gondolkodnunk, mint azt az LCA bemutatot. Az LCA a »rendszer elemzés« eszköze, amely a teljes rendszer elemzésével foglalkozik. Szükséges a végfelhasználóknál (felhasználók és végfelhasználó szervezetek) való szolgáltatásnyújtásra (elsősorban termékek felhasználóinak). Figyelembe kell venni több életciklus fázist, folyamat egységét és áramot, például: bemeneteket és kimeneteket a termelési/feldolgozási sorozatban; disztirbúciót/ szállítást; a termékek használatát és karbantartását; a folyamat hulladékok és termékek eltávolítását; a használt termékek feldolgozását (beleértve az újrahasznosítást, újrafelhasználást és energetikai hasznosítást); segédanyagok gyártását; befektetési berendezések gyártását, karbantartását és degradációját; további műveleteket, mint például a világítás és fűtés; egyéb szempontokat, amelyek kapcsolatban vannak a hatások értékével (ha van ilyen).
17
A rendszert hasznos leírni egy folyamatábrával, amely bemutatja a folyamat egységeket és azok kapcsolatait. Az alap folyamatábrán láthatóak a tanulmányozott rendszer azon specifikus folyamat egységei, amelyek az életciklus mindegyik fázisában jelen vannak. Ilyen folyamatábra a 3. ábrán látható.
3. ábra: Egyszerűsített folyamatábra példája (alumíniumból készült termék életciklus fázisainak egyes folyamatszakaszainak bemutatása).
18
Az LCA-t és annak eredményeit »funkcionális egységre« kell megadni. Az ISO a funkcionális egységet a következőképpen határozza meg: a termék rendszer kvantitatív működése, amely referens egységként van használatban az LCA kutatásokban. A funkcionális egységről gondolkodhatunk mint egy egyenértékű mérésről vagy »funkcióról«, ami az LCA kutatás központja. Lehetővé teszi a különböző dolgok összehasonlítását a kompromisszumok felismerésének céljából. Példa: 1 liter tej, amely elérhető a maribori szupermarketekben. 1 m2 szőnyeg, amelyet újrahasznosítani lehet, ellenáll a foltoknak, élettartama 10 év és alkalmas az irodák közti folyósókra, ami ki van téve komoly kopásnak. Az LCA-nak átfogó áttekintése van a szolgáltatásnyújtáson a be- és kimenetek, működési egységek mérésével, hogy biztosítani tudja a végfelhasználó számára a szolgáltatásokat. A bemenetek tartalmazzák a nyersanyagokat, alkatrészeket és energiát, a kimenetek pedig a termékeket, melléktermékeket és hulladékokat. Ezek az anyagok és energia áramok úgy a felhasználó felé folynak mint a melléktermékek és hulladékok irányába is. Az elemzésben pedig a funkcionális egység formájában vannak összegyűjtve. LCA a definiciója szerint nem egy környezeti paraméterre öszpontosít, hanem az összes lényeges szempontot tanulmányozza. Az LCA átfogó jellege miatt nem a legmegfelelőbb eszköz egy művelet értékelésére az ipari rendszeren belül vagy a termék kockázati aspektusának a használatára. A 4. ábrán látható, hogy az LCA az eszközök közül csak az egyik, amelyet figyelembe kell venni a döntéshozatal folyamatában. Ilyen esetekben ajánlott a kockázatértéklés vagy a környezeti paraméterek értékelése és a termék kockázatértékelése egy specifikus területre. Az életciklus-elemzések hasznosak a társadalomra és környezetre való nagyobb rendszer hatásainak meghatározására is. A vállalatok néha fejleszteni szeretnék a kaputól kapuig modell leltárait, ami segítséget nyújthat a szélesebb körű LCA kutatásnál. Például, a műanyag gyanták gyártói szeretnék kifejleszteni a szükséges adatokat a gyanta életciklus-elemzéshez, a bölcsőtől a kapuig modellhez. Ilyen kutatások ismétlése nyomkövető rendszereket nyújthat a környezeti programokhoz.
4. ábra: A döntéshozatal teljes folyamata, az LCA elemzést beleértve.
19
LCA előnyei Analitikai módszer, amely az adatokon alapul. Figyelembe veszi a termék vagy szolgáltatás teljes életciklusát. Hangsúlyozza a kompromisszumokat. A rendelkezésre álló különböző módszerek a hatások értékelésére az eszközt robosztussá tehetik a különböző nézőpontok figyelembevételével. Rugalmas eszköz. Támogatja a döntéshozatalt.
LCA korlátai Sok adatra van szüksége. A felvétel megnézése – nem veszi figyelembe az időbeli változásokat. Bemeneti adatokat biztosít a döntéshozatalhoz, nem pedig végleges választ (kompromisszumok miatt). Nem bírja kiszámítani a hatásokat olyan területekre, amelyekre nincsenek numerikus modellek. Nem létezik abszolút tudományos alap az LCA eredmények csökkentésére egy közös eredményre vagy számra. De léteznek aggregációs módszerek, amelyek felhasználhatóak a környezeti eredmények normalizálásánál és mérlegelésénél.
Az LCA megközelítései Az LCA megközelítések hozzásegíthetnek a környezetvédelemhez és fenntarthatósági fejlődéshez a globális kihívások leküzdésével. A 5. ábra bemutatja a termék javítás folyamatának ismétlődő jellegét, amelyet az iparágak zöme a termék piacra való bevezetésénél használ. Tehát melyik »típusú« megközelítést kell kiválasztani? Kezdjük a legegyszerűbb kérdésekkel: Mit szeretnénk elérni az LCA-val? Melyik kérdésekre keressük a választ? Mely döntéseket szeretnénk támogatni? Ki fogja elolvasni a tanulmányt? Ki fogja felhasználni az eredményeket?
20
5. ábra: Termék javítása – ismétlődő folyamat.
Folytatásban különböző életciklus-elemzésék típusait és eszközöket mutatunk be, amelyek az LCA származtatottak. A fenti öt kérdéstől függően lehetséges, hogy még több kutatást kell elvégezni, az LCA-t belevonva. Ezek köre nyúlhat a területi vagy átfogó életciklus-elemzésektől, olyanok számára, akik a kompromisszumok »durva első áttekintését« szeretnék a tökéletes életciklus-elemzésig, ami összehasonlíthatja, vagy mégsem, a különböző termék rendszereket.
Területi, átfogó és egyszerűsített LCA Talán első alkalommal találkoznak az életciklus-elemzéssel és szeretnének ötletet kapni a legfontosabb terhelésekről (energia, levegő, víz, szilárd hulladék) a termék teljes életciklusában. Önok számára ez a legmegfelelőbb lehetőséget nyújtja a termék lábnyomának csökkentésére. A területi és átfogó életciklus-elemzések durva és elkészített tanulmányok, amelyek sokszor feltételeznek és megközelítő / helyettesítő adatokat tartalmaznak a termék közös eredményeinek jelölésére. Ezek olyanok, mint ha az LCA teljes módszertana volt volna használatban. Az egyszerűsített LCA specifikus és meghatározott egyszerűsítéseket alkalmaz, hogy tökéletesebb eredményhez juthasson, de nem olyan sigorúkat, mint a teljes LCA.
Kiterjedt teljes LCA Ha szeretnék számszerűsíteni az energiát, nyersanyagokat és kibocsátásokat (levegő, víz, hulladékok) az életciklus leltárán keresztül, valamint a hatások teljes elemzését kivitelezni, a be- és kimeneti energia, valamint olyan anyagok, mint az éghajlatváltozás, savasodás, fotokémiai szmog vagy fosszilis energiaforrások kimerülése. Ebben az esetben a teljes LCA-t kellene kivitelezniük az ISO 14040 szabvánnyal öszhangban. A »teljes LCA« tanulmány mindig a bölcsőtől a sírig vagy bölcsőtől a bölcsőig modelleket tanulmányozza, valamint a szolgáltatás egységen (funkcionális egységen) alapul, amit a végfelhasználónak bíztosítunk.
A termékek összehasonlítása Az ISO 14040 szabványok előrejelzésekkel voltak fejlesztve, hogy az LCA tanulmányok a termékek vagy rendszerek összehasonlítására szolgáljanak, és hogy ezekből követelmények jöjjenek létre. Ha »összehasonlító értékelést« fognak végrehajtani, akkor ismerkedjenek meg az ISO szabványokkal. Ez magában foglalja: az érdekelt felek azonosítását a folyamat korai fázisaiban; külső ellenőrzések használatát (szakértői értékelés) a folyamaton keresztül, beleértve a megjegyzések kezelését, amelyek a szakértői értékelés során jelenhetnek meg; és a teljes LCA végrehajtását (bizalmas információk nélkül), amely nyilvánosan elérhető lesz az ügyfelek számára (nem csak az egyes eredmények összefoglalói). E szabályok betartása segíthet az összehasonlító LCA kivitelezésénél, amely olyan információkat fog biztosítani, amelyeket az elemzéseink kritikusai és támogatói megismételhetnek. 21
Attribúciós LCA (ALCA) és következtető LCA (CLCA) Az attribúciós LCA a következő kérdésre adja meg a vállaszt: »A termék jelenlegi termelési fázisában, melyek azok a folyamati és anyagi áramok közös kibocsátásai az életciklusban (termelés, használat és ártalmatlanítás)?«. A következtető LCA pedig a következő kérdésre próbál feleleltet adni: »Milyen a közös kibocsátásokban való változás (negatív vagy pozitív), amelyek a termék termelési fázis határának megváltoztatásából származnak«?
Eszközök az LCA eredményekről való kommunikációra Környezeti Termék Nyilatkozatok (EPDs – Environmental Product Declarations) Az ISO 14025 a Környezeti Termék Nyilatkozatok alapja, a gyökerei pedig a hagyományos LCA kutatásokból származnak. Az EPDs egy nyilatkozat, amely feltárja a termék vagy szolgáltatás környezeti hatékonyságát a teljes életciklusban. E nyilatkozat nem környzeti fölény (nem szabad összekevernünk az összehasonlító LCA-val) és ismert még más néven is, még pedig mint III típusu Környezeti Nyilatkozat vagy III típusu Ökocímke. Több ország, mint Farnciaország, igényli az EPDs előállítását. Az Egyesült Államokban biztosítottak a szénlábnyomot érintő jogyszabályok, ami az EPDs része. Ezek az LCA kutatásokon alapulnak és az LCA némely legfontosabb eredményeinek összegzését (szénlábnyom, savasodás, a fosszilis tüzelőanyagok kimerítése, globális felmelegedés) fogják tartalmazni, beleértve a környezeti komponenseket is – újrahasznosított anyagok tartalmát, energia tartalmát, »nem tartalmaz vegyszereket« nyilatkozatot és valószinűleg a logót (ha vállalatról van szó).
Termékkategóriák szabályai (PCRs – Product Category Rules) Az EPD végrehajtásának előfeltétele a Termékkategóriák szabályainak (PCR) előállítása egy adott termékre vagy szolgáltatásra az ISO 14025 megfelelően. A PCR fejlesztése érdekelt szakértőket tartalmaz, amelyek adott iparokat és más érdekelt feleket képviselnek. Nemrégiben fejlesztették őket ki az élemiszerekre, szigetelő termékekre és autóalkatrészekre. 22
A PCR-nek írányítania kell a jövőbeni LCA kivitelezést, ami az EPD elkészítésének támogatására szolgál, specifikusan egy iparágazatra vagy termékre. Célja az, hogy néhány egyértelmű és reprodukáló »alap szabályokat« határozzon meg a következőre: mit kell tartalmaznia az LCA tevékenységi területnek és mely módon lesz kivitelezve. A PCR-t független szakértők átvizsgálják és a »program kezelő« az, aki kezeli az EPD rendszert és az ehez kapcsolódó PCR-t. Mindegyik EPD, amely PCR alapul, a rendszeren belül érvényes (általában egy harmadik fél által készített vizsgálat és ellenőrzés után) és amikor jóvá van hagyva rendelkezésre fog álni mint a termelő EPD regisztrált terméke.
Vízlábnyom A vízlábnyom hálózat (www.waterfootprint.org) a friss vízforrások hatékony és igazságos használatát próbálja buzdítani és elősegíteni a fenntartható használatra való átmenetelt az egész világon. Ezt a »vízlábnyom« előmozdításával, a közösségekben, kormányokban és vállaltokban való figyelemfelkeltéssel próbálja elérni, valamint biztató vízkezelés formájában, amely csökkenti a vízhasználat negatív környezeti és társadalmi hatásait. A vízfelhasználat értékelése az életcikluselemzésen belül az UNEP/SETAC Az életciklus kezdeményezése arra céloz, hogy biztosítva
legyen a koherens keret, amelyen belül a termékek és folyamatok környezeti hatékonyságai vannak mérve és összehasonlítva, mint a friss vízhasználat és ezzel kapcsolatos környezeti következmények. Az ISO 14046: 2014 szabvány – A vízlábnyom, a következőre öszpontosít: feltételek és meghatározások; a vizek leltározása és a vízáramokról készített alap számítások; a vízre való hatások értékelése és a vízlábnyom profil követelményei; jelentés és kritikai felülvizsgálat.
23
Szénlábnyom A szénlábnyom az éghajlatváltozás indikátora, amelyet a teljes LCA segítségével lehet kiszámítani. Az üvegházhatású gázok kibocsátásainak (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid és más üvegházhatású gázok) összegét mutatja be a termék teljes életciklusán keresztül, amelyek a termelés, a felhasználás és a hulladékgazdálkodás alatt keletkeznek. Specifikus szabványok léteznek a szénlábnyom előállítására, amelyek az LCA szabványokon alapulnak. A Britt Szabványügyi Intézet (The British Standard Institute – BSI) 2008 októberében kifejlesztette a PAS 2050, 2011 októberében pedig kijavította. A PAS 2050 már világszerte sok vállalat használja. WRI/WBCSD a GHG Protokol-t fejlesztette ki, amelyet 2010-ben 60 vállalat
tesztelt és 2011 októberében pedig ki volt adva. ISO 14067: 2013 – A termékek szénlábnyoma. A szénlábnyom tanulmáyozása alatt mindhárom szabvány segítséget nyújt a döntéshozatalnál a követelményeivel és útmutatóival. A döntések tartalmazzák az LCA kérdéseket, mint a cél meghatározása, a tevékenységi területet, az adatgyűjtés stratégiáit, a határok meghatározását és a jelentést. Emelett ezek a szabványok a szénlábnyommal kapcsolatos specifikus kérdésekre való követelményeket is nyújtanak, beleértve a fölhasználat megváltoztatását, a talajban lévő szén tartalom megváltoztatását, az időkeret megváltoztatását és a zöld villamosenergiát.
cLCA és az elkerült kibocsátások: A szén LCA (Carbon LCA vagy cLCA) olyan módszer, amelyet a Japán Vegyipar Egyesülete használ (Japan Chemical Industry Association) a termék szénlábnyomáról való kommunikációnál, amely megmutatja a kibocsátások megakadályozását vegyszerek használatával. Nemzetközi szervezetek, mint a WBCS és WRI, valamint más nemzeti egyesületek, felismerték az egységesen elismert »kritériumok« szükségességét, amelyek lehetővé tennék egy átlagos módszer és szabvány fejlesztését a »megakadályozott kibocsátások« kiszámítására, amelyet egy (kémiai) termék vagy technológia realizálhat, a (vegy-) iparok közott. Ez a módszer megfelel a két különböző alternatívák kozötti szén kibocsátások különbségének úgy, hogy a felhasználónak megmaradnak ugyanazok az előnyök. Mikor ki lesznek fejlesztve a kibocsátások megelőzésére szolgáló öszhangú kritériumok, akkor várható, hogy ez csak egy új mérőeszköz lesz a hagyományos LCA-val.
24
Az LCA elemzés fő szempontjai: Elérhetőség, minőség és adatforrás Adatok az LCA kutatáshoz össze lehetnek gyűjtve a forrásnál, a vállalat saját adatokat is felhasználhat (elsődleges adatok), másrészt a kutatás általános is lehet, ahol nyilvános vagy megvásárolt adatok vannak felhasználva (másodlagos adatok). Az összes kutatásnál figyelembe kell venni az adatok minőségére vonatkozó követelményeket, amelyek az LCA kutatás céljától és tevékenységi területétől is függnek. Pontosság: az adatok változékonyságának értékei minden kifejezett katégóriára (pl. variancia) Teljesség: az elsődleges adatok elhelyezkedésének aránya a potenciális számtól, amely mindegyik folyamat egység kategóriára létezik. Reprezentativitás: a kvalítatív érték mértéke, ameddig az adathalmaz a lakosság érdekének valódi érdekeit tükrözi (pl. földrajzi lefedettség, időtartam és technológiai lefedettség). Az adatgyűjtés folyamatára rászánt idő értékelése: az elsődleges adatok gyűjtése általában az LCA legidőigényesebb része. Fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt a ráfordított idő és a tanulmány pontosságát érintő források között. Így megfelelő információkat kapunk, amelyek segíteni fogják a döntéshozatal folyamatát. Konzisztencia: a kutatási módszer egységességének kvalitatív értékelése az elemzés különböző részeinél van használatban. Ismétlődés: a hatály kvalitatív értékelése, ameddig az módszertanról és adat értékekről való információk független kivitelezőnek lehetővé teszik a tanulmányban bemutatott eredmények megismétlését. Amikor a felmérés nyilvános összehasonlító állítások támogatására van felhasználva, akkor javasolt, hogy az adatokkal kapcsolatos követelmények a kutatás alzáradékában le vannak írva. Ezen kívűl, figyelmet kell szentelni az adatok bizonytalanságának is (pl. hatály, statisztikai disztribúciónak). A 6. ábra bemutatja a teljes LCA tanulmány szükséges fázisait és hatásait.
6. ábra: LCA elemzés. A környezeti tevékenység teljes értékelése.
25
Az LCA kivitelezésénél felhasznált szakértelem / szakmai követelmények Amikor ki kell számítani a jövedelemadót, gyakran könyvvizsgálót kell alkalmaznunk, hogy átvezet bennünket a jogyszabályokon, amikor pedig orvosi segítségre van szükségünk, akkor képzett orvoshoz fordulunk, aki kezelni tudja a betegségünket. Hová, kire fordulhat, ha újonc az életciklus-elemzés területén? Persze egy LCA szakértőre, aki jól ismeri az LCA-t. 1960 óta az öko-profil feltalálása után (ma nyilvántartási adatok néven ismert vagy life cycle inventory data) az LCA adatbázis területe üzleti eszközzé vált. Mit jelent ez azok számára akik első alkalommal végzik az LCA kutatást? Öszpontosíthatnak az LCA használatára – mit szeretnének megtanulni, összegasonlítani vagy megmutatni az LCA kutatáson keresztül? Az LCA szoftver sokéves folyamatokon és adatokon alapul. Ma már adatbázisok, hatásvizsgálati módszerek és LCA szoftverek állnak rendelkezésre - az LCA szakértő segíthet az igényeiknek megfelelő döntéseket hozni.
Tanácsok azoknak, akik először szeretnék elinditani az LCA-t Tudniuk kell mit szeretnének. Konzultáljon életciklus-elemzés szakértővel. Használjanak forrásokat az életciklus regionális központjaiból világszerte, mint az Életciklus Brazil Egyesülette (ABCV – Brasilian Association for Life Cycle), az Életciklus-elemzés Amerikai Központja (ACLCA – American Center for Life Cycle Assessment), az Életciklusról való gondolkodás Európai Platformja (European Platform on Life Cycle Thinking). Ezek jó források és gyakran ezekben a csoportokban részt is vehetnek. Kérdezzék meg az LCA szakértőjüket, ha ismeri és követi az ISO 14040 LCA szabványait, valamint más jó gyakorlatokat, pl. ILCD. Mutassa be, hogyan fogja követni az LCA négy pillérét.
26
Az LCA eredmények használata és az ezekkel való kommunikáció Az életciklus-elemzésnek megvam a lehetősége arra, hogy a szabályozásoknak megfelelően új modellt bitrosítson, ami a környezeti hatások teljes átvizsgálásán alapul, nem csak a kémiai kockázat menedzsmenten. Az ismétlődő LCA folyamat hatékony eszköz, mert több tényezőt mérhet egyszerre – energia, nyersanyagok, szennyvíz, hatások. Az LCA eredmények nagy mértékben az emberektől is függnek, amelyek a kutatásban résztvesznek – önök, kollégáik, LCA tanácsadó – valamint milyen módon tudnak együttműködni. Globális szinten sok állami és magán szervezet (beleértve a multinacionális cégeket, kis- és középvállalkozásokat, városokat, regionális kormányzatokat) elkötelezte magát a társadalmi és környezeti teljesítményük javítására az életciklus megközelítések elfogdásával. Számos magánszemély a vásárlás mellett való döntésnél a boltokban vagy online elérhető információkat használja. Mit kell figyelembe venni az LCA kivitelezése és az eredmények használata előtt? Minnél nagyobb pontosság – minnél frissebb adatok felhasználása (elsődleges adatok, amelyeket össze kell gyűjteniük, vagy adatbázisok, amelyek a régiójukra vagy folyamataikra fontosak) Szándék és cél – győződjenek meg arról, hogy ismerik a kutatásuk hatályait. »hulladék be = hulladék ki« - Ne válasszanak rövídebb utakat. A teljes minőség és adatgyűjtés az elején, jó reprezantatív eredményeket jelent a végső jelentésben. Kommunikáció – az LCA segíthet az állítások indoklásában; a termék vagy rendszer környezeti hatékonyságáról való állítások indoklásában; az összehasonlításról való állítások indoklásában. De ne feledjék, hogy az LCA eredmények »zöld mosása« és »válogatása« hatástalan és potenciálisan etikátlan kommunikációt jelent, mert nem tesszük nyilvánossá az összes eredményt. Zöld marketing – figyeljenek a »zöld mosásra«. Ne használják az eredményeket konteksztuson kivűl, legyenek transzparensek és ügyeljenek arra, hogy a környezeti állításaikat indokolni lehessen. az LCA tanulmány elkötelezettség – megfelelő belső forrásoknak (mérnökök, folyamat menedzserek és a beszállítókkal való összekötések) segíteni kell az LCA kivitelezőnek a megfelelő adatbázisok előállításánál. Ne feledjék, az LCA nem éppen egy »alkalmazkodni és elfelejteni« megközelítés. Erős elkötelezettség az LCA kivitelező és megrendelő között a legmegfelelőbb mód arra, hogy minnél minőségesebbek, relevánsabbak és hasznosabbak legyenek az elvégzett kutatások. Hiszünk abban, hogy a fenntartható gazdaságra való átmenetelt akkor lehet elérni, ha a döntések szilárd, tudományos információkon alapulnak. Ha azt szeretnénk, hogy a zöld gazdaság meghozza a szükséges változásokat a Földön való élet biztosítására a jövőben, akkor a fenntartható termékek, beruházások és politikáról való döntéseket, az életciklusról való gondolkodásnál és a gyakorlatban történő kezelésnél, megközelítéseknél és életciklus eszközöknél kell használni.
27
A külső értékelés fontossága (peer review) Belső LCA kuktatások külső értékelése nem kötelező, de ajánlott. Ha a tanulmány összehasonlító állításokra van kifejlesztve, amelyek később lesznek nyilvánossá téve, akkor a külső értékelést az ISO 14040:2006, 7.3 összhangban kell elvégezni. A külső értékelés célja az LCA tanulmány Nemzetközi Szabvány módszertanának, adatainak, jelentéseinek való megfelés ellenőrzése, amivel az eredmények hitelességét biztosítja. Ezért fontos, hogy megértsék a tanulmány céljait, hogy eldöntsék mit fognak belevonni a cél és tevékenységi terület fázisba, és hogy az értékelés az ISO 14040/44 szabvánnyal összhangban történt. A fő szempontok, amelyekre öszpontosítani és amelyről jelenteni fog az értékelés: a kutatás teljessége, pontossága, a cél és tevékenységi területtel való öszhang (a külső értékelés jelentésének az LCA jelentés mellett kell rendelkezésre állnia az ISO szabványokkal öszhangban). A felülvizsgálati eljárást a következő módon lehet végrehajtani: Eljárás egy lépésben (az eredmények felülvizsgálása és jóváhagyása a kutatás végén). Folytatódó eljárás (pl. a foylamat három különböző fázisában vannak az eredmények felülvizsgálva – cél és tevékenységi terület, LCI és LCA – a végén pedig jóváhagyva, hogy pontosság és átláthatóság legyen biztosítva). A Külső Értékelési Bizottság általában kettő vagy három szakértőből áll. A Bizottságot az a szakértő vezeti, melyik az értékelési jelentést fogja elkészíteni. A Bizottságnak tartalmaznia kellene a többi érdekelt felet is, amelyek érintettek az LCA tanulmányban, mint a kormányzati szervzetek, civil szervezetek vagy versenytársak.
Összefoglaló E rövid brossúra célja az iparban lévő vezetők, vagy sokkal szélesebb körű közönség segítése az életciklusról való oktatásnál és arról, hogy hogyan és mikor rendeljék meg a teljes életciklus-elemzést. A brossúra egyensúlyozottan mutatja be az életciklusról való gondolkodás előnyeit – figyelembe veszi a termék teljes életciklusában megjelenő környzeti, társadalmi és gazdaśagi hatásokat – és elég aprólékos adatokat arról, hogy mikor van itt az idő az LCA végrehajtásához. Reméljük, hogy ez a brossúra segítséget fog nyújtani az LCA típus és elemzési eszköz kiválasztásában, a megfelelő fenntartható döntéshozatalnál a legújabb információk és módszerek alapján, amelyek be vannak mutatva a fenti fejezetekben. 28
ISBN 978-961-248-471-2
Naložba v vašo prihodnost Operacijo delno financira Evropska unija Evropski sklad za regionalni razvoj
Befektetés a jövőbe A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg