76
tiszatáj
lehetetlen néhány mondatban összefoglalni. Tudja, hogy ml1veltség nélkül nincs demokrácia. Szabadegyetemet tart, a magas színvonalú ismeretterjesztés híve. Benedek Marcellnek otthont jelentett a Világosság.De az irodalmi élet és politikai vonatkozásai nem hagyják nyugodtan. Gaál Gábor "korparancsokat" hirdeto vezércikkeket ír, elkezd6dik a Toldi-vita, Benedek Marcell Arany Jánost védi. A komor környezet, a gyanakvás légköre el11ziszeretett Erdélyébol Benedek MarceIlt. Jékely és Benedek irodalmi tevékenysége Budapesten folytatódik. Igaza volt Jékelynek, aki Másodvirágzásc., Benedek Marcellnek ajánlott versében így fogalmazott: "Jönnek gonoszjár6 napok. Kioltom / a tüzeket, elborítom szemem, / s maradék emberi mivoltom / katalepsziás álomba teszem." Kántor Lajos irodalomtörténeti munkája val6ban egy másfajta erdélyi kr6nikát tár elénk. A pillanathoz kötodcSpublicisztikai ml1vektcSlelzárk6zik, o mindeneke16tt az ut6kor mérlegeléséhez, a higgadt irodalomtörténeti összegzéshez gy11jtöttössze rengeteg adatot. Nem feleslegesaz erdélyi sajt6 - példáula Világosság - hatalmaseroorengetegében járnunk, ha kézen fog minket egy olyan avatott vezeto, mint Kántor Lajos, aki tudja, merre vezetnek az erdoben az utak, hogyan juthatunk elobbre. Kántor Lajos erdélyi kr6nikája az "egyetlen menedékhez": a múlt igazi értékeihez vezet el minket. S így válik munkája a publicisztikai pillanatnyiságon mindig túllépo irodalomtörténetté, az egymásnak szegezodo nézetek, cikkek, vélemények, alkotások teljességévé. Ezt a hagyományt, ezt az elkötelezettséget, ezt az erdélyi örökséget fogalmazza meg Jékely Zoltán 1968-ban; "Ha van nekem ilyen, vagyis saját pr6zanyelvem, akkor természetesen Erdélynek köszönhetem. Apám enyhén székelyes mondatlejtése - a sz6kincs eroltetése nélkül -, nagyanyám, anyám kolozsvári, mond6kákkal s11r11nÍ1Íszerezett cívisnyelve, a vasárnapi istentiszteletek Károli-bibliás nyelvkincse, székelyföldi vagy kalotaszegi osztálytársaim j6ízl1, csavaros-népies tájnyelve, Als6-Fehér megyei szolgál6lányok történetei, Benedek Elek itt-sem-volt, ott-sem-volt mesevilágának nyelve..." S ezt az erdélyi nyelvet, hagyományt, múltat, értékeket kell megorizni a jelent s tán
-
a jövot is építve. (Héttorony Könyvkiadó, 1992.)
%~,~
Szlovákia magyar közélete KI KICSODA KASSÁTÓL PRÁGÁIG? Ahogy a könyvkiad6k általában, alexikonszerkeszteS ml1helyek is megszaporodtak a rendszerváltozás 6ta. Az Akadémiai Kiad6 végr~ val6ban elkezdte a nagylexikon munkálatait, és készít néhány szaklexikont, így az Uj magyar irodalmi lexikont. Mellette azonban létrejöttek különféle vállalkozások. A Petofi Irodalmi Múzeum 1990-ben Viczián János gondozásában elkezdte Gulyás Pál ír6i életrajzlexikonának folytatását; Nagy Csaba munkájaként pedig A magyar emigráns irodalom lexikonának sorozatát. A Kassák Kiad6 Ványi Ferenc 1926-ban megjelent irodalmi lexikonának hasonmása után jövore ígéri két kötetben a huszadik századi magyar irodalom lexikonát.
77
1994. február
A szekszárdi Babits Magyar-Amerikai Kiad6 Rt. még nagyobb vállalkozásba fogott: részint átvette a Révai nagy lexikon hasonmás kiadásának megval6sítását, amelybe a Szépirodalmi Könyvkiad6 belerokkant, részint pedig nekilátott a Révai nagy lexikon új sorozatának elokészítéseként A századvég magyarságacímmel kortárslexikon-sorozat kiadásához. A lexikográfiának who's who (ki kicsoda?) mufaját hazánkban néhány kezdemény (Ki kicsoda?Kortársak lexikona, 1937; Keresztény magyar közéleti almanach, 1940) után nagy késéssel a Kossuth Kiad6 honosította meg (1969, 19722,19753,19814).A rendszerváltozás után a Biográf szerkesztoség vállalta a kockázatot a cseppfoly6s gazdasági-társadalmi viszonyok közep~tt a Magyarki kicsoda1990kiadásával, benne 6000 hazai közéleti személyiség adataival. Ujabb merész lépésként jelentek meg a hazai könyvpiacon még nagyobb vállalkozásukkal, az immár 12 000 címsz6t tartalmaz6 Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1992, majd a több mint 12 500 rövid életrajzot nyújt6 Magyarésnemzetközi ki kicsoda 1994 címu kiadványukkal. Ez minoségben is túlszárnyalt valamennyi eloze'>t;célszeru rövidítéseivel, kisebb betutípusával elérte a mufaj nemzetközi színvonalát. Címe ellenére nem igazán kortárslexikon a Magvete'>Könyvkiad6nak még 1989ben megjelent Kortárs magyar írók kislexikona címu kiadványa, mert következetlenül fölvette az elhunytakat is: önkényes szempontja szerint mindazokat, akik a Kádárrendszert61 1959-ben újjászervezett ír6szövetségnek tagjai voltak. Ez volt egyik oka, hogy az általam elkezdett munkát 1987-benabbahagytam, s a kiad6 nélkülem folytatta. A Babits Kiad6 kortárslexikon-sorozatában két éven belül tucatnyi szakmai kötetet tervez. A sorozatszerkeszt6 Viczián Jánosnak a Magyar Nemzet 1993. július 29-ei számában megjelent nyilatkozata szerint egy-egy kötete a sajt6ban, a sportéletben, a közgyujteményekben (könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban) és a kiad6kban, az egészségügyben, a muvészeti életben, a mezogazdaságban és a fels6oktatásban muköd6 jeles szerepl6k életrajzát nyújtja majd. Segédkönyvként társul a sorozathoz a Címszólexikon, amely minden eddigi magyar lexikon címszavát összesíti. Ismét külön kötet tartalmazza az Országos Széchényi Könyvtár köteles példányaib61 összeállott gyászjelentés-gyujteményének jegyzékét (NecrologiumHungaricum). A vállalkozás else'>kötete, amely Szlovákia 1223 magyar közéleti szereplojénekadatait tartalmazza, kétféle sorozatszámot is visel: a bels6 címlapon fönt A századvég magyarsága1., lent A Révai új nagylexikona segédkönyvei1. láthat6. Nem világos ekétféle sorozat egymáshoz val6 viszonya. Melyik a nagyobb, amelynek része a másik? A kiadvány, eleve vállalt korlátai ellenére, dicséretes. A szerkesztok tudták, hogy körleveleikre nem minden címzett válaszol, így adattáruk szükségképpen csonka lesz. De hát: aki bújt: bújt, aki nem: nem. Aki nem tart igényt alexikonbeli halhatatlanságra, magára vessen.
J611ehet,
a kimarad6k
szempontjait
is meg lehet érteni. Az el6sz6,
miután fölsorolja a korábbi szlovákiai életrajzi lexikonokat, almanachokat, adattárakat, monográfiákat, antol6giákat, hozzáteszi: "Adatgyujtésünket nehezítette az a széles körben ismert tény, hogy a II. világháború után a megtorlás éveiben a szlovák soviniszták e lexikonok és évkönyvek alapján állították össze a háborús bunösök, a kitelepítend6k, a deportáland6k névsorait. Ennek emléke ma is riaszt6an hatott, több embert arra indított, hogy elzárk6zzék a lexikonunkban val6 szereplést61. Hasonl6 félelem támadt a pártállam magyar tisztségviseloinek körében is, akik a megtorlást61 tartva, többségükben nem kívántak szerepelni lexikonunkban. Néhány értelmiségi, muvész, tudományos kutat6, közéleti ember, elomenetelét féltve, nem merte ország-világ ele'>ttmegvallani magyarságát."
78
dszatáj
Annál csodálatosabb, hogy több szabályos szlovák vezetéknevú (pl. Hlavaty, Holubek, Homyák, Huncík, Kolár, Majercík, Paulickf, Pilecky, PindeS, Sliacky, Sutyák, Szkukálek, Zemovicky) magyarnak tartja magát. Számos asszonynévbeSImeg az derül ki, hogy férje szlovák. Bizonyára a szlovákosító anyakönyvezés következménye, hogy Mózsi Sándor nevének írásmódja 1960óta MóZiI A névtan is talál elemeznivalót e lexikonban. Számomra pl. érdekes, hogy a jellegzetesen dorozsmainak ismert Czékus, jánoshalminak tartott Agócs is akad a magyar Fölvidéken. Nagy szolgálatot tesz a kiadó a szlovákiai magyarság nemzeti tudatának ébrentartásában, ösztönzésében ezzel a kiadvánnyal. A parlamenti képvise16kön kívül írók, tanárok, papok, színészek, orvosok, polgármesterek stb. neve - bátorítás az óvatoskodóknak, hogy nem szükségszen1 magyarságuk megtagadása. Ezerféle foglalkozású magyar közéleti szerepleSttart nyilván a kötet mutatója. Köztük van a református püspök -1990 óta Mikó JeneS- és az az általános iskolai tanuló, Nagy Anna (..1978),aki 1991ben a kassai Kazinczy-napok kiejtési versenyén második helyen végzett. Táncdalénekes, nótafa, gyúró, váltókezel6, seStjuhász is található a lexikonban. A legérdekesebb foglalkozású számomra ez volt: fedélzetmester,költól Ez a lexikon is csorbát ejt a ki kicsoda, a kortárslexikon mlífaján: fölvesz néhány elhunytat is. (pl. Blaskovics József, Duka Zólyomi Norbert, Klór Károly, Krocsány DezseS,Molnár Tibor, Virág József.) Jórészt a munkálatok közben hunytak el, így értheteS,ha a szerkeszteSknek(a pozsonyi SzeSkeJózsefnek és a budapesti Viczián Jánosnak) nem volt szívük a már megszerkesztett címszavak kihagyásához. De olyan is akad, aki még 1985-ben hunyt el, mint Varsányi László. Az anyaggydjtést a bevezeteSszerint 1991 nyarán zárták le. Ekkor választották a prágai egyetem nyugalmazott professzorát, Rákos Pétert a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság szegedi közgyulésén elnökké. Ez kimaradt a róla szóló címszóból. Néhány esetben nem ártott volna a név kiejtését fonetikusan is leírni. Pl. Chovan nonától meg lehetett volna tudni, hogy a családi hagyomány szerint vezetéknevét CSDvánnak vagy kovánnak kell-e ejteni. A lexikonnak föladata a helyes ejtést rögzíteni, terjeszteni. Kár, hogy a kötet nem ad fölvilágosítást a régi magyar és a mai szlovák helységnevek megfeleléséreSI.Lengyel Sándor katolikus lelkész lakáscíme Horné Saliby; hogy ez FelseSszeli,csak azétJ tudhatjuk, mert a címszógan el6bb olvastuk, hogy 1990 óta FelseSszelinplébános. Amde aki nem tudja, hogy Samorin magyar neve Somorja, azt sem fogja tudni, hogy Bugár Béla parlamenti képviseleS,a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, ott lakik. A betdrendben rossz helyen vannak az olyan vezetéknevek, amelyek el6tt megkülönbözteto névrövidítés van. G. Kovács László helye nem a G. betd elején, hanem a Kovácsok közt, H. Kubik Kataliné Kubicka után, Sz. Danyi Iréné Danter Izabella után. Igaz, utalók találhatók itt, de ezek fölöslegessé válnak, ha a szerkesztok a betdrendi szabályok szerint járnak el. Két helyen is elofordul Laczkóné Kiss Ibolya neve. A liptószentmikIósi orvosnak, a szlovákiai magyar irodalom érdemes alakjának nevét a Magyarirodalmi lexikon (1963) L. Kiss Ibolyának írja. (Szerinte 1904-ben született, de amikor 1980-ban elhunyt, azt írták róla, hogy 86 évesen érte a halál, tehát 1894-ben születhetett.) Nevét a Ki kicsoda KassátólPrágáigfmindkét helyen és a mutatóban is hibásan írja, mert férje szlovák volt, Milos Lacko. Tehát helyesen Lackoné KissIbolya.
1994. február
79
Megelégedéssellátom, hogy a lexikon beSvenélt rövidítésekkel. A lásd rövidítése azonban nem lehet ld., mert ezt érvényes helyesírási szabály rögzíti 1. alakban. Az olyasfajta mozaikszavak, mint a Csemadok vagy a Matesz, nem írható csupa nagybetuvel, mint a MÁ V, hiszen nem csupán a kezdeSbetukettartalmazza. Furcsán hat az ilyen takarékoskodás is: "Bartha Tibor- és Vörös Vincénével", "Csanda Sándor- és Vörös ]úliával". A rag csak akkor takarítható meg, ha azonos. Csúf szepleSa címben a fölösleges köteSjel(Kassától- Prágáig). A bevezeteSbenazt állítja a szerkeszteSség,hogy ez az elseSmagyar életrajzgyújtemény, amelyhez mutatók készültek. Ez nem egészen igaz. Az eleSbbemlített kortárs írólexikonhoz ugyanis - igaz, utóbb, 1991-ben, külön füzetben, A Somogyi-könyvtár kiadványai 32. számaként - irányÍtásommal Juhász Zsuzsa elkészítette a Kortárs magyar írók évfordulónaptárát, vagyis az év minden napjára eseSszületésnapok kimutatását. Az igaz viszont, hogy ennyiféle mutató még sohasemkészült lexikonhoz, s ebben ez a kiadvány minta lehet. Munkálatait ötletesen könnyítette meg, hogy a címszavakat sorszámozták, így egyrészt már kéziratban elkészÍthették, hiszen a tételszámok nem változtak a nyomdai szedés után, mint a lapszámok, másrészt könnyebb a keresés, hiszen nem kell egész lapon végigfuttatni a szemet, csupán a szám megjelölte sorokon. Ez még a terjedelmesebb címszavak esetében is ritkán több mint egy lap. A személynévmutató a címszavakban elMorduló összes nevet kiugrasztja. Itt néha a fölöslegesen sok zavar, mert ideSpocsékoló lapozásra készteti a használót. Nevek olyan összetételben is szerepelnek itt, amelyek más mutatóban megismétleSdnek.Fábry Zoltánról15 tételt kapunk, ám ha sorban fölütjük eSket,kiderül, hogy közülük egy a róla elnevezett klubról, ketteSa róla elnevezett díjról, egy a róla készült színpadi murol, egy a fényképeirol, egy a szobráról, egy a házáról szólj tehát csak nyolc nyújt érdemi közlést életmuvérol. A többinek tárgymutato'ban volna helye. A Fábry Zoltán Foiskolai Klub és a Fábry-díj szerepel is az intézmények mutatójában. Ámbár itt is következetlenségre bukkanunk: egyrészt ez utóbbi mutatóban csak egy tételt találunk a díjról (1131), holott még egyben (1029) elofordul, másrészt a Fábry-napok (991) itt szerepel, Fábry neve alatt azonban nem. Még nagyobb a csalódásom Juhász Gyula nevének elMordulásai kapcsán. Az itt található 7 tétel egyike sem rejt érdemi közlést a költo rol. Egy tétel (496) nem is ot jelzi, hanem az egyik címszó tulajdonosát, az 1956ban született Juhász Gyula párkányi vámhivatalnokot. A többi hatból négy a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klubra utal (mind megtalálható az intézményi mutatóban is!), egy az ugyancsak nyitrai Juhász Gyula Irodalmi Színpadra, egy pedig egy róla szóló irodalmi musorra. A születési helyek és a születésnapok mutatójában csak kicsivel több papírt kívánt volna, ha a rejtvényként ható tételszámok helyett mindjárt a neveket sorolták volna föl. Ez megkönnyítené a használó dolgát. Egyébként egyetlen szegedi születésu szerepel: a már említett Dodekné Chovan ilona (*1917). A cikkekben eloforduló helységnevek mutatójának logikus helye rögtön a születési helyek mutatója után volna. A születési évek mutatójának e pillanatban nem sok értelmét találom. Legföljebb érdekesség, hogy a lexikonban szereplok legfiatalabbja 1978-ban, legidosebbje 1900-ban született. A napok mutatója a köszöntési alkalmakon kívül talán demográfiai tanulságokra is alkalmas. Mi lehet az oka, hogy az év 365 napjából 17 "terméketlen nap", olyan, amelyen több mint ezer fo átlagában nem született senki? (Febr. 2., 15., márc. 1., 5., ápr. 26., 27., júl. 28., aug. 7.,28.,29., szept. 10., nov. 3.,10.,21., dec. 15.,24.,31.)
80
dszatáj
Ha az é16k megérdemlik, hogy kisebb-nagyobb környezetük születésnapjukon köszöntse, az elhunytak évfordulóiról is illik megemlékezni. Ha már a Ki kicsoda megszegte a mdfaji szabályt, és fölvette az elhunytakat, a halálozási napok mutatóját is megadhatta volna. A foglalkozások mutatójának rendszere sem mindig logikus. Lelkész rendszó nincs, hanem az ez alá tartozó fogalmak szét vannak tördelve, szórva ilyenekre: bencés szerzetes,premontrei szerzetes, református lelkész, református püspök, református püspökhelyettes, római katolikus esperes-plébános,római katolikus kanonok, római katolikus lelkész, római katolikus plébános. Helyesebb lett volna lelkész címszó alatt alosztásokkal tagolni mindezt: így egy helyen, mégis elkülönítve, tehát két elonyt egyesítve lehetne oket megtalálni. Hasznos a kötet elején adott tájékoztatás az 1919 óta bekövetkezett közigazgatási változásokról és az iskolarendszerrol, a végén pedig a magyar nyelvd lapokróL Talán bíráló észrevételeimet a szerkesztok hasznosíthatják akövetkezó kötetekben. Ezeket érdeklodéssel várjuk.
91:ú/' $~
Tyúkmonysültnyi
ido
Azaz amíg egy tojás megfo, legfeljebb annyi ido jut olvasásra azoknak, akik nem hivatásszerden, inkább csak kedvtelésbol, ismereteik gyarapítására, élményeik gazdagítására vesznek könyvet a kezükbe. A MagyarországKrónikája kis kötetei így már pusztán terjedelmük alapján is bizton jelentos olvasótáborra számíthatnak, hisz a 12 részbol álló sorozat egy-egy könyve egyetlen nyugodtabb délutánon vagy csendesebb estén elolvasható. Ám a kiadó nemcsak arra gondolt, mennyire kevés napjainkban az írott szóra szánható ido, de olvasáskultúránk újabb jelenségeihez is igazodni igyekezett. Mivel a sorozat kötetei egy átlagos méretd zsebben is jól elférnek, azokat bárhová magával viheti a lelkes érdeklodo, s pillanatnyi nyugalmát rögtön az olvasásnak szentelheti. Aki pedig nem híve a hevenyészett, alkalom diktálta ismeretszerzésnek, szeret alaposabban elmélyedni olvasmányaiban, s netán azok egymásutánját még megtervezni is képes, a 12 kis könyv erre is módot kínál. Januártól decemberig nem múlhat el hónap anélkül, hogy Magyarország történetének újabb fejezete fel ne táruljon. Egyelore csak a december okozhat gondot, mivel a sorozat záró darabjának tervezett, a legutóbbi negyven év históriáját tárgyaló kötet eddig még nem jelent meg. A Magyarország Kr6nikája köteteinek tehát már a kiadása jelzi a felismerést, miszerint a tudományos igényu munkák kelendosége a könyvpiac törvényeihez val6 alkalmazkodáson legalább annyira múlik, mint a kiadványok tartalmi újdonságán, érdekességén. Ez ut6bbi már a Szerzok felelossége,ám ez esetben a kiad6i találékonyságot szerencsésen egészítette ki a kivál6 alkot6közösség. Magyarország történetét a magyarság születésétol napjainkig az egyes korszakok avatott kutatói dolgozták föl, köztük néhány olyan fiatal szakember, akiknek jelen munkája bátran sorolhat6 elso, j6reményu tudományos szárnypr6bálgatásaik közé.
