Szlovák egészségügyi tájékoztató rendszer és a magyar tájékoztatási gyakorlat összehasonlítása

Szlovák egészségügyi tájékoztató rendszer és a magyar tájékoztatási gyakorlat összehasonlítása

HUSK/1101/1.4.1/0019 projekt 2014.06.27.

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.


Tartalomjegyzék I.

Bevezetés......................................................................................................................................... 4

II.

Egészségpolitikai környezet............................................................................................................. 4 II.1. Demográfiai helyzet ..................................................................................................................... 5 II.2. Igazgatási környezet ..................................................................................................................... 7 Szlovákia .......................................................................................................................................... 7 Magyarország ................................................................................................................................ 13 II.3. Jogszabályi környezet ................................................................................................................. 15 II. 4. Egészségügyi ellátások igénybevétele ....................................................................................... 18 II.6. Betegjog érvényesítés ................................................................................................................ 26 II.7. Költségvetésből biztosított egészségügyi ellátások................................................................... 28

III.

Ellátás szervezési szintek ........................................................................................................... 30 III.1. Alapellátás ............................................................................................................................. 30 III.2. Járóbeteg-szakellátás ............................................................................................................ 33 III.3. Fekvőbeteg-ellátás ................................................................................................................ 35 III.4. Sürgősségi ellátás .................................................................................................................. 37 III.5. Mentés................................................................................................................................... 40 III.6. Gyógyszerellátás .................................................................................................................... 41

IV.

Szlovákia ügyeletszervezési (készenlét szervezési) környezete ................................................ 42 IV.1. Alapellátáshoz szervezett ügyeleti ellátási formák ............................................................... 44 IV.2. Ügyeleti ellátásszervezésben résztvevő intézmények, szolgáltatók ..................................... 45

V.

Magyarország-Szlovákia tájékoztatási gyakorlatának összehasonlítása ....................................... 46 V.1. Közigazgatási tájékoztatási gyakorlat ......................................................................................... 48 V.1. 1. Jogszabályi környezet összehasonlítása ............................................................................. 48 V.1. 1. Ügyelet szó fogalmi összehasonlítása ................................................................................ 48 V.1.2. Ügyeleti ellátásszervezés gyakorlata ................................................................................... 50 V.1.3. Ellátásszervezés közigazgatási területeinek összehasonlítása ............................................ 52 V.1.5. Ügyeleti adatáramlás folyamata ......................................................................................... 55 V.1.6. Ügyeleti adatok szerkezete ................................................................................................. 55 V.1.7. Ügyeleti adatgyűjtés közigazgatási szabályozása ................................................................ 56 V.1.8. Az ügyeletszervezés problematikái ..................................................................................... 57 2


V.2. Lakossági tájékoztatási gyakorlat összehasonlítása ................................................................... 58 V.2.1. Nyomtatott média ............................................................................................................... 59 V.2.2. Online média ....................................................................................................................... 59 V.2.3. Mobil megjelenések ............................................................................................................ 61 V.2.4. Egyéb megjelenések ............................................................................................................ 61 VI.

Összefoglalás .......................................................................... Chyba! Záložka nie je definovaná.

VII.

Felhasznált források .................................................................................................................. 63

3


I.

Bevezetés

A jelen összehasonlító tanulmány célja, hogy a két ország szomszédos megyéire kifejleszteni kívánt ügyeletfigyelő rendszer specifikálásához, rendszerelemzéséhez és adatszervezéséhez támpontot nyújtson, feltárva mindazokat a fejlesztés tekintetében fontos stratégiai pontokat, melyek kidolgozása révén a projektben megfogalmazott információs rendszer megvalósíthatóvá válik. A tanulmány áttekintést nyújt a két ország egészségpolitikai környezetéről, ellátásszervezéséről és szintjeiről, az egyes ellátórendszerekhez történő hozzáférésről, különös tekintettel a váratlan helyzeteket kezelő sürgősségi betegellátás környezetére koncentrálva. A két ország egészségügyi rendszerének általános áttekintése segítséget nyújt abban, hogy megfelelő összehasonlításban lehessen látni a két ország egymással szemben fennálló egészségügyi ellátásszervezésének hasonlóságát vagy különbözőségét, a váratlan helyzetek kezelésére kialakított ellátási formák azonosságát és eltérését, saját, - szomszéd, - illetve harmadik ország állampolgárainak ezen országokban működő ellátásokhoz való hozzáférését, információszolgáltatásaik szokásrendszerét, megjelenését.

II.

Egészségpolitikai környezet

Szlovákiában, mint ahogyan Magyarországon is, az Alkotmány írja elő, hogy mindenkinek joga van az egészségügyi ellátáshoz. A Szlovák Alkotmány 40. cikkelye szerint „Mindenkinek joga van az egészség védelméhez. Az egészségbiztosítás alapján az állampolgárnak joga van az ingyenes egészségügyi ellátásra és egészségügyi segédeszközökre a törvényben meghatározott feltételek szerint.“ Az általános szabályozás szerint minden, Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkező természetes személynek kötelező szlovákiai egészségügyi biztosítással rendelkeznie, függetlenül az állampolgárságától. E szabályozás alól kivételt képez, azaz nem rendelkezhet szlovákiai egészségbiztosítással az a személy, aki külföldi munkajogviszonnyal rendelkezik, és a munkajogviszony helye szerinti külföldi államban egészségbiztosítással rendelkezik, külföldön egyéni vállalkozást folytat, és a vállalkozás helye szerinti államban egészségbiztosítással rendelkezik, több mint hat hónapot tölt az Európai Unión kívüli országban, ott egészségbiztosítással rendelkezik, ugyanakkor Szlovákiában nem rendelkezik munkajogviszonnyal vagy nem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet. Az európai uniós jogszabályok előírják, hogy egy uniós állampolgár csak az Európai Unió egy tagállamában rendelkezhet kötelező egészségügyi biztosítással.

4


Akinek nem lehet kötelező egészségbiztosítása Szlovákiában, önkéntes alapon köthet kiegészítő (magán) egészségbiztosítást. Magyarország alaptörvénye szerint „minden betegnek joga van – a jogszabályokban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan (napi 24 órában) hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz”. A polgárok testi és lelki egészséghez való jogának az érvényesülését Magyarország a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. Az egészségügyi ellátás igénybevétele biztosítási jogviszonyhoz kötött, azonban az egészséget veszélyeztető helyzetek elhárítása és az ahhoz való hozzáférés esélyegyenlősége alapvető állampolgári jogon alapszik, jogviszony nélkül is igénybe vehető minden Magyarországon tartózkodó ember számára. Az ellátáshoz történő hozzáférés állandó lakosai számára ingyenesen biztosított, melynek finanszírozását egészségbiztosítási rendszerek garantálják. Az egészségügyi ellátásszervezés jogi szabályozása és gyakorlata a szakigazgatási szervek összehangolt munkájára épül, szabályozó és irányító szerepe kulcsfontosságú.

II.1. Demográfiai helyzet Demográfiai helyzet Szlovákiában Szlovákia lakossága az ezredforduló óta folyamatosan nő (jelenleg 5,4 millió fő), ami éves szinten 0,09 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor megfigyelhető a lakosság elöregedése is. A következő évtizedekben nem csak Szlovákia, de az összes európai ország számára problémát jelent majd az ország lakosságának elöregedése. Az aktuality.sk hírportál vonatkozó beszámolója felhívja a figyelmet a Demográfiai Kutatóközpont 2012 év végén megjelentett, az ország népességére vonatkozó prognózisaira. E szerint jelenleg mintegy egymillió nyugdíjas él az ötmilliós Szlovákiában, 2060-ra a számuk akár meg is duplázódhat. A legnépesebb csoport éves lebontásban is a 70-74 éveseké lesz. A lakosság legnagyobb részét a szlovák nemzetiség alkotja, melynek aránya legmagasabb a Żilina-i kerületben 98 %, és a Trenčin-i kerületben 97,9 %-kal, legkisebb a Nitra-ikerületben 68,2 %. Ami a magyar nemzetiségű lakosság földrajzi elhelyezését illeti a legmagasabb arányuk a következő kerületekben és járásokban van: -

a Nitra-i kerületben a lakosság 30,2 %-a magyar nemzetiségű és a következő járásaiban nagyobb arányú a magyar nemzetiségű lakos:a Komárno-i járásban 72,2 %, a Nové Zámky-i járásban 41,5 %, a Šala-i járásban 40,2 % a Levice-i járásban 31,6 %. 5


A Trnava-i kerületben a lakosság 24,8 %-a magyar nemzetiségű. E kerületben nagyobb arányú a magyar nemzetiségű lakos a Dunajská Streda-i járásban 87,2 %, ezt követi a Galánta-i járás 41,3 %kal. -

-

A Banská Bystrica-i kerületben nagyobb arányú magyar nemzetiség lakos él a következő járásaiban a Rimavska Sobota-i járásban a lakosság 44,1 %-a, a Lučenec-i járásban 33,8 %, a Vel'ký Krtíš-i járásban 30,7 % ésa Revúca-i járásban 25,9 %. A Košice-i kerületben a Rožňava-i járás emelkedik ki ezen a téren 35,2 %-kal, s majd a Trebišovi-i követi 33,0 %-kal. A többi járásban már ez az arány kisebb a Bratislava-i kerület Senec-i járásában a lakosság 24,4 % magyar nemzetiségű. A Košice-i környéki járásban 16,4 %, a Michalovce-i járásban 13,3 %, és a Nitra-i járásban 8,2% a magyar nemzetiségű lakos.

A Szlovák Köztársaság területe közigazgatási és egészségügyi ellátás szervezési szempontból 8 kerületre lett felosztva, amelyen belül összesen 79 járás került kialakításra. Kerületek Kiterjedése km2 Járások száma Lakosság száma %-ban Banská Bystrica-i 9 455 13 12,4 Bratislava-i 2 053 8 11,5 Košice-i 6 753 11 14,1 Nitra-i 6 343 7 13,4 Prešov-i 8 993 13 14,3 Trenčin-i 4 501 9 11,4 Trnava-i 4 148 7 10,2 Žilina-i 6 788 11 12.7 Együtt 49 034 79 100% (Megjegyzés: Közigazgatásilag Bratislava 5 és Košice 4 városi járásra tagolódik.) A 79 járáson belül, a városi járások (9) közül, a legkisebb a Bratislava I. városi járás, a legnagyobb városi járás a Košice II. városi járás. Szlovákia mortalitási adatait tekintve a vezető halálok a keringési rendszer betegségei, amelyek 2009-ben a haláleseteknek közel felét idézték elő (44,6 százalék). A második leggyakoribb halálokot a daganatok jelentik (19,6 százalék), mindkét nemben mérsékelten növekvő az arányuk, közülük is a légcső, a tüdő és a bélrendszeri daganatok okozzák a legtöbb halálesetet. Sorrendben a légzőrendszer betegségei és a külső okok (5,1- 5,1 százalék) következnek. Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás aránya 4,9 százalék, 2010-ben 340 ezer főt kezeltek cukorbetegséggel, a betegség prevalenciája 6,27 százalék volt. (2)

Demográfiai helyzet Magyarországon A Demográfiai Portré 2012. évi kiadása alapján Magyarország lakóinak száma az 1980-as évek eleje óta egyre kevesebb. 1981 és 2012 között közel 750 ezer fővel csökkent a népesség, jelenleg 9,9 millió fő, és sajnálatos módon éves szinten 0,21 százalékos fogyás jellemző. A korösszetételt az idősek arányának folyamatos emelkedése mellett a ﬁatalok arányának csökkenése jellemzi. A népesség csaknem egynegyede betöltötte a 60. életévét, illetve minden hatodik polgár elmúlt 65 éves, miközben a 20 év alattiak aránya csupán a népesség egyötöde. 6


A népességszám legújabb előrejelzése szerint további létszámcsökkenés és fokozódó öregedés várható. 2060-ig a népesség száma másfél millió fővel csökken, az idősek, a legalább 60 évesek aránya megközelíti a 40 százalékot, és az idősek száma a 20 éven aluliak számának több mint kétszerese lesz. Magyarország jelentős mortalitásbeli többletet mutat nem csupán az Európai Unió legfejlettebb országaihoz képest, hanem az unióhoz hazánkkal egyszerre vagy később csatlakozott országokhoz viszonyítva is. A vezető halálok a keringési rendszer betegségeihez köthető – ez a betegségcsoport a halálozások közel felét (46%) teszi ki. Különösen az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás szintje riasztóan magas (az összes halálozás 23,5%-a), a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás több, mint felét adva. A keringési rendszer betegségeihez köthető halálozás másik kiemelkedően fontos csoportját a cerebrovascularis betegségek adják, amelyek a teljes halálozás 10 százalékát teszik ki. A daganatok okozta mortalitás a második leggyakoribb halálok, a halálozások valamivel több, mint negyedét (27,1 százalékát) teszi ki. A férﬁak daganatos halálozása Magyarországon 39–50 százalékkal, a nők daganatos halálozása 28-37 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. A más országokhoz viszonyított relatív hátrány az utóbbi években növekedést mutat. Az emésztőrendszeri betegségek 7,2 százalékban, a légzőrendszeri betegségek 4,8 százalékban, egyéb betegségek 8,4 százalékban felelnek a halálozásért. Külsődleges okokhoz (öngyilkosság, baleset, más külső ok) 6,5 százalékban köthető a mortalitás.

II.2. Igazgatási környezet Szlovákia

Az egészségügyi ellátás-szervezés alapelve Szlovákiában Az egészségügy Szlovákiában az Egészségügyi Minisztérium alá tarozik. A közegészségügyi hálózat az egészségügyi biztosító társaságokkal kötött szerződés alapján biztosítja a legtöbb egészségügyi szolgáltatást. Az egészségügyi ellátások olyan tevékenységekből és intézkedésekből állnak, amelyeknek a célja, hogy fenntartsák és meghosszabbítsák az egyének életét, hozzájáruljanak az életminőség javításához és védelméhez , támogassák az egészség helyreállítását, javítását, segítsék a személyek helyes egészségügyi állapotfelmérését, továbbá hozzájáruljanak a jövő generáció egészségvédelméhez, egészséges fejlődéséhez. Az egészségügyi ellátórendszer felelős a megelőzésért, a kezelésért, a rehabilitációért, a fizikai és szellemi teljesítőképesség fenntartásáért és fejlesztéséért, a munkaképesség biztosításáért, az „egészséges“ élet meghosszabításáért, és az új generáció életének egészséges fejlődéséért. Fontos eleme az egészségügyi ellátórendszernek a szolidaritás , amely biztosítja a rendelkezésre álló egészségügyi ellátórendszer elérhetőségét minden polgár részére. A szlovák egészségügy legfontosabb problémái közé tartozik:

7


a viszonylag alacsony hatékonyságú egészségügy, a megtizedelt általános kórhazak, a felnőtt háziorvosi ellátás elégtelen működése, a geriátriai és krónikus betegségben szenvedők katasztrófális ellátása, az egészségbiztosítási rendszer túlszabályozottsága, és a konkurencia hiánya, a fiatal orvosok számára a speciális és certifikált képzést nyújtó oktatási rendszer elégtelen működése.

Egészségügyi Minisztérium Az egészségügy irányító szerve az Egészségügyi Minisztérium (Ministerstvo zdravotníctva), alapvető, fő feladatai közé tartozik az egészségpolitika kialakítása, a törvények kidolgozása, az egészségügyi intézmények szakmai irányítása, egészségvédelmi és egészségfejlesztési programok felügyelete, a közvetlen irányítása alá tartozó intézmények működtetése. A kormány tevékenységének szervezéséről és a központi állami közigazgatás szervezéséről szóló 575/2001 Z. z. sz. törvény szerint az Egészségügyi Minisztérium: - az egészségügyi ellátás, - az egészségvédelem, - az állami egészségbiztosítás, - az egészségügyi dolgozók továbbképzésének, - a természetes gyógyfürdők,természetes gyógyító erőforrások, természetes ásványvízek, - az egészségügyi termékek, szolgáltatások és ellátások árpolitikájának, valamint az egészségügyi intézmények irodahasznosítását meghatározó árpolitika központi államigazgatási szerve. A minisztérium hatáskörébe tartozik , különösen: -

az állami egészségügyi politika fejlesztésére irányuló prioritások meghatározása, javaslatok kidolgozása; az egészségügyi ellátási rendszer szakszerű irányítása, felügyelete; standard terápiás és diagnosztikai eljárások meghatározása; az egészség védelmére, megőrzésére és helyreállítására irányuló nemzeti programok irányítása; egészségügyi kutatási tevékenységek koordinálása, valamint a kutatási eredmények gyakorlatba ültetése; az egészségügy egységes képzési rendszerének biztosítása, az orvosképzési rendszer irányítása és ellenőrzése; az egészségügyi szakemberek továbbképzésének szabályozása; az oklevelek, engedélyek kiadását érintően, és egyéb döntések esetében speciális szabályozási jogkör érvényesítése; illetékes hatóság a közegészségügyi biztosítás összehangolásában, és az egészségügyi eszközök biztosításában; értesítési hatóság az egészségügyi szakemberek továbbképzési rendszerét illetően; az egészségügyi információs rendszer fejlesztési koncepciójának kidolgozása és integrálása; a nemzeti egészségügyi nyilvántartási rendszer vezetése, fenntartása; etikai bizottságot hoz létre az egészségügyi ellátást érintő etikai kérdések értékelésére, beleértve az orvosbiológiai kutatásokat; nemzetközi együttműködést biztosít az egészségügyi ellátás területén;

8


-

más központi kormányzati szervek munkájával összehangolva biztosítja az egészségügyi ellátások koordinációját; felkészül a válsághelyzetekre és biztosítja a válságkezelő intézkedések végrehajtását.

Egészségbiztosítók Szlovákia egészségügyi rendszere kötelező egészségbiztosításon alapul, amely több-biztosítós rendszerben működik. Kötelező egészségbiztosítással rendelkezik az a személy: 1. Akinek az állandó lakóhelye a Szlovák Köztársaságban van és nem alkalmazott vagy vállalkozó másik államban, továbbá nem tartózkodik hosszú távon (több mint 6 hónap) másik államban; 2. Akinek nincs állandó lakhelye Szlovákiában és ezzel egy időben: alkalmazott vagy vállalkozó Szlovákiában; menekült; külföldi diák; letartóztatott, illetve bebörtönzött külföldi állampolgár Szlovákiában; a biztosított biztosítással nem rendelkező családtagja , aki egy másik EU tagállamban született; kiskorú külföldi állampolgár jogi képviselő nélkül, akinek a bíróság meghatározta nevelőintézetbeli elhelyezését.

Az általános adózáson alapuló egészségügyi rendszert Szlovákiában 1994-ben váltotta fel az egészségbiztosítás. 2010-től három egészségbiztosító működik az országban: -

-

A biztosítók között a kezdetektől a legnagyobb az állami tulajdonú Általános Egészségbiztosító (VsZP) és a másik állami tulajdonú a Közös Egészségbiztosító (SZP) 2010ben történő összevonás eredményeképpen működő (100%-ban állami tulajdonú) Általános Betegbiztosító Pénztár - Všeobecná zdravotná poisťovňa, a.s. (piaci részesedése: 67%); A Dovera - DÔVERA zdravotná poisťovňa, a.s.,- magán Egészségbiztosító (piaci részesedése: 25%); és a Union - Union zdravotná poisťovňa, a.s. - magán Egészségbiztosító (piaci részesedése: 8%).

Az egészségbiztosítók fő feladata, hogy szerződést kössenek az egészségügyi szolgáltatókkal és fizessen nekik azokért az ellátásokért, melyeket biztosítottjaik számára nyújtanak. Annyi és olyan egészségügyi szolgáltatóval kell szerződniük, hogy a szolgáltatók minimális hálózatát biztosítani tudja (ezt a nyolc régióra lebontva a 751/2004. évi kormányrendelet határozza meg). Minden olyan háziorvossal szerződniük kell, akihez legalább egy biztosítottjuk „feliratkozott”, és szerződniük kell mindegyik gyógyszertárral is. Az egészségbiztosítónak kötelessége meghatározni és nyilvánosságra hozni (többek között weboldalán) legalább kilenchavonta azokat a kritériumokat, melyeket szerződései megkötése előtt megvizsgál, illetve vizsgálódása során felhasznál: így a szolgáltatók szakmai személyzetétől és tárgyitechnikai felszerelésétől elvárt színvonalat, a szolgáltatók monitorozására használt minőségi indikátoraikat, és a minőségbiztosítási rendszertől elvárt tanúsítványt. Az egészségbiztosítónak a 9


kritériumainak megfelelő szolgáltatókat rangsorolnia kell, és ennek alapján kell leszerződnie. A minőségi indikátor kidolgozásakor az ellátás hozzáférhetőségét, a forrásfelhasználás hatékonyságát, az ellátás adekvátságát és hatékonyságát, a betegelégedettséget és az ellátás eredményességét kell figyelembe venni. A minőségi indikátorokat az Egészségügyi Minisztérium dolgozza ki tanácsadó cégekkel, az egészségbiztosítókkal és az Egészségügyi Felügyeleti Hivatallal együttműködve. A kötelező betegbiztosítási rendszer biztosítási fedezetet nyújt az egészségügyi intézményekben nyújtott kezelésekre és bizonyos gyógyszerekre. Ennek biztosítása az egészségügyi szolgáltatókkal kötött szerződések alapján a három betegbiztosítási pénztár feladata. A tényleges egészségügyi ellátást települési egészségügyi központok, kórházak, klinikák, szanatóriumok és gyógyfürdők nyújtják. A kötelező betegbiztosítási rendszer egy minden lakosra kiterjedő (lakóhellyel való rendelkezésen alapuló) általános egészségügyi ellátási rendszer, amelyet a munkavállalók, a munkáltatók, az önálló vállalkozók és az állam (a gyermekek, a nyugdíjasok, a munkanélküliek stb.) által fizetett kötelező biztosítási járulékokból finanszíroznak. A biztosítottaknak bizonyos esetekben önrészt kell fizetniük. A természetbeni ellátások elsődlegesen gyógykezeléseket, orvosi beavatkozásokat, gyógyszereket, orvostechnikai eszközöket, diétás élelmiszereket, fürdőkúrákat foglalnak magukban, amennyiben rendeletetésük az egészség zavarainak kezelése vagy megelőzése, a fájdalom csökkentése, a megelőzés, a diagnosztikai vizsgálat, a terápia, a rehabilitáció stb. Finanszírozott ellátások Kizárólag az egészségügyi intézmények vagy orvosok által végzett szolgáltatásokat fedezi az állami egészségbiztosítási rendszer. A gyógyászati támogatások korlátozott költségmegosztás alapján vehetők igénybe. A betegeknek kiszabott díjak a következők: 1,99 EUR a sürgősségi szolgáltatásokért (kórház, háziorvosi ügyelet); 0,17 EUR minden rendelvényért; 0,07 EUR megtett kilométerenként betegszállítás esetén. Nem kell önrészt fizetni a fogyatékkal élő betegek szállítása, a dialízisben, onkológiai vagy szívsebészeti ellátásban részesülő betegek esetében. A gyógyszereket, orvosi eszközöket és diétás termékeket részben vagy teljes egészben téríti meg az állami egészségbiztosítási rendszer (eseti alapon). A fogászati ellátás tekintetében a szerződött fogorvosok közül szabadon lehet választani. A fogászati szolgáltatásokat a betegbiztosítási pénztárak és a szolgáltatók közötti megállapodásban szereplő árak szerint térítik meg. A fogászati vizsgálatért a betegnek nem kell fizetnie. Az előírt normák feletti anyagfelhasználás esetén azonban a teljes költséget a betegnek kell megfizetnie. Az egészségbiztosítási rendszer tagjaként működő bármely orvost felkeresheti a beteg. Első látogatása hallgatólagos megállapodásnak minősül arról, hogy legalább hat hónapig az adott orvos beteglistáján marad. A betegek a szakorvosokat közvetlenül vagy saját orvosuk beutalójával kereshetik fel, és szabadon választhatnak a kórházak közül.

10


Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) Az egészségbiztosítók és tevékenységük, valamint az egészségügyi szolgáltatók és tevékenységük felügyeletére, az egészségügyi ellátás minőségének ellenőrzésére és a betegjogok védelmére Pozsony székhellyel 2004-ben létrehozták az Egészségügyi Felügyeleti Hivatalt (ÚDZS), melynek országszerte 24 területi irodája van. (Olyan egészségügyi rendszerben, ahol több, állami és magántulajdonban levő egészségbiztosító is működik nem nélkülözhető a hatósági jogosítványokkal rendelkező felügyeleti szerv.) A hatóság jelentős kompetenciákkal rendelkezik az egészségügyi rendszerek irányítása, értékelése és tervezése terén is, továbbá az állampolgári panaszokat is kezeli. Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal felügyel a biztosítás színvonalának betartására és a biztosítók folyamatos fizetőképességének megtartására, továbbá a szolgáltatók működésének minőségére is. Jelentős hatáskörrel bír a diagnózis-terápiai osztályozási rendszer kialakításában és a DRG finanszírozási rendszer bevezetéséhez szükséges adatok gyűjtésében.

Kategorizációs Bizottság Az Egészségügyi Minisztérium tanácsadó testülete, mely az Egészségügyi Minisztérium, az Orvosi Kamara és az egészségbiztosítók képviselőiből áll – a 11 tagból 3-3 tagot a minisztérium és az egészségbiztosítók, 5 tagot pedig a szakmai szervezetek képviselői delegálnak – és közreműködik a társadalombiztosítási támogatások megítélésében (pld.: gyógyszerek, orvostechnikai eszközök TB támogatása). A bizottság tanácsadó testületekből (albizottságok, amelyekben az orvosszakmák legjobb képviselői működnek közre) tevődik össze, amelyek írásban ajánlják a miniszternek a kategorizációt, azaz, hogy mely betegségek esetén kell a betegeknek, részleges vagy teljes hozzájárulást fizetniük, illetve mely betegségek esetén nem kell hozzájárulást fizetni. A kategorizáció a bizottság tudományos kritériumok alapján felállított szakértői véleményét foglalja magába, az ajánlást a bizottság tagjainak többségi véleménye alapján dolgozzák ki. A kategorizációs bizottság hivatalosan csak tanácsot ad, javaslataitól a minisztérium eltérhet. A kategorizációs bizottságok: Gyógyszerek Kategorizáló Bizottsága Orvostechnikai Eszközök Kategorizáló Bizottsága Diétás Élelmiszerek Kategorizáló Bizottsága Speciális Gyógyászati Anyagok Kategorizáló Bizottsága

Önkormányzati régiók Az egészségügy területén az önkormányzati régiók biztosítják a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma feladatainak teljesítését. Részleges decentralizációs hatalomról van szó, a régió az egészségügy zökkenőmentes működését biztosítja: - engedélyeket ad ki az egészségügyi intézmények működésére; - kinevezi az etikai bizottságot; - jóváhagyja orvosbiológiai kutatásokat az egészségügyi intézetekben; - a szolgáltató megszűnése esetén fenntartja, megőrzi az orvosi feljegyzéseket; - a szolgáltató engedélyének ideiglenes felfüggesztése esetén biztosítja a helyettesítést.

11


Az önkormányzati régió kompetencia alá tartozó felügyelet az egészségügyi szolgáltatásokat érintően és a szolgáltatói kötelezettségek megszegésének esetén érvényesíthet szankciókat. A decentralizáció óta - 2003/01/01 - az önkormányzati régiók az egészségügyi intézmények tulajdonosaiként járnak el. A legtöbb egészségügyi intézmény részvénytársasággá vagy non- profit szervezetté alakult, illetve privatizálták vagy hosszú távú bérleti konstrukcióban magánszolgálók részére került átadásra.

Egészségügyi szolgáltatók Egészségügyi szolgáltató az a fizikai vagy jogi személy, aki az egészségügyi intézmény működésére vonatkozó engedély alapján, vagy külön jogszabály szerint kiadott engedély, illetve önálló orvosi praxisra vonatkozó licenc alapján, továbbá külön előírás szerint iparengedély alapján egészségügyi ellátást nyújt. Az egészségügyi ellátásokat a beteg alapellátás, járóbeteg-szakellátás és fekvőbeteg-ellátás formájában tudja igénybe venni állami és magán egészségügyi intézményekben. A közegészségügyi szolgáltatókat nyilvánosan elérhető szolgáltatók alkotják, akik az egészségügyi ellátást legalább egy egészségbiztosító társasággal kötött szerződés alapján végzik. Az egészségügyi szolgáltatók minimális hálózatát (nyolc régióra lebontva) törvény felhatalmazása alapján a 751/2004. évi kormányrendelet határozza meg. Eszerint a háziorvosok száma 1884, a házi gyermekorvosok száma 1014 alá nem csökkenhet. Az orvos- és ápolónő-ellátottság a pozsonyi és kassai megyében magasabb az országos átlagnál, a többi megyében alacsonyabb. A magas fluktuáció miatt Szlovákiában is problémát jelent az orvos- és az ápolónőhiány. Jellemző az orvosok közkórházakból az ambuláns magánszférába való vándorlása. A háziorvosok privát praxisban dolgoznak. A magánpraxis kialakítása engedélyhez kötött, a magánorvosok az egészségbiztosítóval kötött szerződés alapján kapják fejkvóta szerinti díjazásukat. Az egészségbiztosító köteles minden olyan háziorvossal szerződést kötni, akihez legalább egy beteg feliratkozott. Az alapellátásban a szabad orvosválasztás elve érvényesül. A szakorvosoknak mintegy háromnegyed része dolgozik magán praxisban. Önálló rendelők működtetői, vagy foglalkoztatottként dolgoznak magánintézményben. Sok szakorvos - függetlenül attól, hogy magánpraxist fenntart-e, az állami vagy önkormányzati tulajdonban levő kórházak járóbeteg-rendelőiben vagy rendelőintézetben dolgozik. A szakorvosok szolgáltatásokon alapuló pontrendszer szerint kapják díjazásukat az egészségbiztosítóval kötött szerződés alapján. A szakellátás súlypontját a fekvőbeteg-ellátás jelenti. A fekvőbeteg-intézmények típusai: általános kórházak, oktató kórházak, specializált intézmények és gyógyfürdők. 2003 óta a kórházak egy része az önkormányzatok tulajdonába került, a legnagyobb (oktató) kórházak és a specializált intézmények költségvetési intézményként állami tulajdonban maradtak. A magán kórházi ágyak aránya elenyésző. A minimális hálózatról szóló kormányrendelet a fekvőbeteg-ellátást illetően megjelöli a súlyponti és a rögzített hálózatot, valamint a minimális ágykapacitást szakma és megyék szerinti bontásban.

12


Gyógyszertárak A szlovák egészségügyi intézményeket és lakosokat a mintegy 250 nagykereskedelmi szállítócég és a több mint 1500 gyógyszertár látja el. A gyógyszertárak túlnyomó többségét privatizálták. A gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának megítélésében a Kategorizációs Bizottság működik közre. A referenciaárazás rendszerében 2009-től az EU 26 tagországa termelői árait vetették össze, majd az EU-ban fellelhető hat legalacsonyabb ár átlaga alapján határozták meg az árat a hazai piac számára. 2011. december 1-től szigorodtak a szabályok, a gyógyszeráraknak az EU-ban alkalmazott második legalacsonyabb árhoz kell igazodniuk. Gyógyszerészeti ellátást a 140/1998 sz. törvény szabályozza. Négy különböző intezmény biztosítja az egészségügyi ellátás ezen formáját: - Kórházi gyógyszertárak - Közforgalmú gyógyszertárak - Orvostechnikai eszközöket forgalmazók - Ortopédiai- protetikai és audio-protetikai egészségügyi eszközöket forgalmazók. Gyógyszertárak minden kisebb városban és turistaközpontban rendelkezésre állnak, hétköznap általában 8.00 és 18.00 óra között tartanak nyitva, hétvégén és ünnepnap pedig biztosított a 24 órás gyógyszertári ügyelet.

Magyarország

13


Kormány A Kormány, mint a végrehajtó hatalom központi szerve határozza meg a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről. Nemzeti Erőforrás Minisztérium A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma minden, az egészségügyi ágazattal kapcsolatos feladatot felügyel. Elsősorban stratégiai kidolgozó, információ-szolgáltató, szabályozó szerepet tölt be. Regionális Fejlesztési Tanácsok Legfontosabb feladataik az egészségügyi régió egészségpolitikai programjának összeállítása, annak évenkénti értékelése, szükség szerinti módosítása, kiegészítése, valamint koordináció és érdekegyeztetés az egészségügyi régió területén működő egészségügyi közszolgáltatók, fenntartók és a lakosság, illetve a betegszervezetek között. Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Feladatai közé tartozik az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alapnyilvántartásának vezetése, az egészségügy területén működő szakértői tevékenységgel összefüggő hatósági feladatok ellátása, valamint a külföldön szerzett egészségügyi oklevelek és bizonyítványok elismerése, valamint a hazai bizonyítványról, oklevélről, illetve hazai szakmai gyakorlatról szóló bizonyítvány kiállítása. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Centralizált és egyben dekoncentrált szervezet, amelynek központi és területi szervei ellátják a népegészségügy, valamint az egészségügyi szakigazgatás és koordináció körében meghatározott állami feladatokat és hatásköröket. Az ÁNTSZ-nek az egészségmegőrzésben, a minőség-, és az ellátások ellenőrzésben is jelentős szerepe van. Országos Egészségbiztosító Pénztár Az OEP feladata, hogy közvetlenül finanszírozza ún. finanszírozási szerződés útján az intézmények, egészségügyi szolgáltatók teljesítését.. Egészségbiztosítási Felügyelet Az Egészségbiztosítási Felügyelet tevékenységi körei: a biztosítottak egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmének ellátása, az egészségbiztosítási szolgáltatások minőségének ellenőrzése, piacfelügyeleti eljárás végzése. Helyi – települési önkormányzatok

A helyi-települési önkormányzatok feladatai az egészségügyi alapellátás körében, hogy gondoskodjanak a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a területi védőnői ellátásról és az iskolaegészségügyi ellátásról. Az alapellátási szakmai tevékenységek között olyan szolgáltatások is 14


szerepelnek, amelyek kapcsán a jogalkotó eltekintett a kötelezéstől. Ilyen feladatok a foglalkozás-egészségügyi alapszintű ellátás és a háziápolás. Egészségügyi szolgáltatók Működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók, akik részben közalkalmazotti jogviszonyban, (szakorvosok,) részben praxisjog intézményében (háziorvosok) részben magánvállalkozás formájában (fogorvosok, gyógyszertárak) végeznek egészségügyi ellátásokat. Intézményi környezet Az intézményi környezet felépítését az alábbi ábra szemlélteti.

II.3. Jogszabályi környezet A Szlovák Köztársaság alkotmánya az egészségbiztosítás alapján mindenki számára garantálja az egészség védelméhez való jogot. Az egészségbiztosítás alapján az állampolgároknak joguk van az ingyenes egészségügyi ellátásra a törvényben meghatározott feltételek szerint. Szlovákia egészségügyi rendszerét, benne a finanszírozási rendszer működését alapjaiban ma is a 2004-ben kiadott hat reformtörvény határozza meg: -

az egészségügyi ellátásra az egészségbiztosításra az egészségbiztosítókra és az egészségügyi felügyeletre az általános egészségbiztosításból fedezett egészségügyi ellátásra az egészségügyi ellátás szolgáltatóira és a szakmai szervezetekre valamint a mentőszolgálatra vonatkozóan.

A 2004-es szlovák egészségügyi reform fontos célkitűzése volt, hogy a lakosságot az egészségi állapotával kapcsolatban felelősségteljesebb magatartásra ösztönözze, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatos elvárásokat a lehetőségekhez közelítse.

A reformtörvények az alábbi fő szabályozásokat tartalmazzák: 580/2004 sz. törvény az egészségbiztosításról: A rendszer elveinek rögzítése mellett két biztosítási típust vezetett be, az általános kötelező egészségbiztosítást és az egyéni kiegészítő egészségbiztosítást, mely önkéntes, és a kötelező biztosításon felüli szolgáltatások igénybevételét téríti. (A kiegészítő magánbiztosítás a mai napig nem terjedt el.) A törvény nagyobb felelősségi jogkörrel ruházza fel az egészségbiztosítókat a járulékok beszedése és a tartozások behajtása terén.

15


576/2004 sz. törvény az egészségügyi ellátásról Alapvető célja, hogy az egészségügy átláthatóbb legyen, ezért pontosan definiálja az egészségügyi ellátást, a szolgáltatások formáit, a jogokat és kötelezettségeket. A törvény fontos részét képezik a betegek tájékoztatáson alapuló beleegyezésére vonatkozó előírások, különös tekintettel az orvosbiológiai kutatások, a sterilizáció és a transzplantáció gyakorlására. Meghatározza azokat a szolgáltatásokat (étkeztetés, szállás, betegszállítás, adatfeldolgozás stb.), amelyek ugyan nem jelentenek közvetlen egészségügyi ellátást, de a betegek számára különböző mértékű hozzájárulási díjakat állapítanak meg.

581/2004 sz. törvény az egészségügybiztosítókról és az egészségügyi felügyeletről Előírta, hogy az egészségbiztosítóknak 2005. év folyamán részvénytársaságokká kellett alakulniuk. A törvény áttekinthető pénzügyi kapcsolatokat és piaci szabályokat vezet be az egészségbiztosítók gyakorlatában. A törvény célja, hogy az egészségbiztosítás célszerűbbé és hatékonyabbá váljon, és megszűnjön a közpénzek pazarlása. Az egészségbiztosítók a szükséges engedélyek megszerzése után működhetnek, nem vállalkozhatnak, nem létesíthetnek saját egészségügyi intézményeket, nem végezhetnek gyógyszerforgalmazást. A minél több biztosított megnyerése érdekében igyekezniük kell megfelelő szolgáltatói csomagot kínálni. Mindenki olyan biztosítót választhat, amely számára a legelőnyösebb csomagot kínálja. Mindenkinek meg kell kapnia a szükséges ellátást, ha a biztosító nyereséget ér el, azt a várólistán szereplő betegek kezelésének térítésére köteles felhasználni, továbbá a szolgáltatókkal szembeni tartozásait kell kiegyenlítenie. A betegek évente egyszer változtathatnak biztosítót, és a biztosítók kötelesek minden olyan általános orvossal szerződést kötni, akihez legalább egy beteg feliratkozott. Emellett a biztosítóknak minden gyógyszertárral is szerződést kell kötniük, de fel is mondhatják a szerződést. Az egészségbiztosítók szabályos működésének, valamint a szolgáltatók tevékenységének felügyeletére és ellenőrzésére létrejön a felügyeleti hivatal. A hivatal felügyel a biztosítás standard színvonalának betartására és a biztosítók folyamatos fizetőképességének megtartására. Ehhez megkapja a szükséges jogköröket, a parlament ellenőrzése alatt. A hivatal fenntartásához szükséges anyagi forrásokat az egészségbiztosítók finanszírozzák a kötelező befizetésekből.

577/2004 sz. törvény az általános egészségbiztosításból fedezett egészségügyi ellátás mértékéről A törvény meghatározza azokat a betegségcsoportokat, amelyek gyógyítása közfinanszírozással történik, valamint meghatározza azoknak a betegségeknek a körét és prioritását, amelyek gyógyításáért fizetni kell. Az alap szolgáltatási csomag nem állandó, a technológiai fejlődés, a betegség-struktúra és a lakossági vásárlóerő függvényében változik. Az alap szolgáltatási csomag minden betegséget tartalmaz, a betegségek prioritási helyüktől függően abban különböznek, hogy kezelésük, gyógyításuk során a betegnek kell-e, s ha igen, milyen mértékű hozzájárulást fizetni. Az

16


egészségügyi ellátások igénybe vétele során nő mind az orvos, mind a beteg felelőssége. Az orvos tájékoztatja a beteget a diagnózisról és a szükséges kezelés díjáról, amely alapján a beteg eldöntheti, hogyan és mikor akarja kezeltetni a betegségét.

578/2004 sz. törvény az egészségügyi ellátás szolgáltatóiról és a szakmai szervezetekről Liberalizálta az egészségügyi piacot, lehetővé tette a szabad vállalkozást az egészségügyben. Új fogalom a törvényben az ún. minimális hálózat, amely az állam által meghatározott optimális hálózatot jelenti, ami alá nem csökkenhet az adott területen dolgozó egészségügyi szolgáltatók száma. A minimális hálózat struktúrája régióként változó, attól függően, milyenek a közlekedési és összeköttetési viszonyok Ez a törvény szabályozza a kamarák működését is. A kamarai tagság nem kötelező, hanem önkéntes. Bővítették a szakmai szervezetek körét egy új kamara létrehozásával, amely az egyéb egészségügyi dolgozók (asszisztensek, laboránsok, technikusok stb.) érdekeit képviseli.

579/2004 sz. törvény a mentőszolgálatról Szabályozza a mentőszolgálatot, az orvosi elsősegéllyel való szoros együttműködést írja elő. Az egészségügyi hálózat egyedül ebben az esetben szigorúan kötött, itt nem alakulhat ki verseny, a biztosítóknak minden mentőszolgálattal szerződést kell kötniük. A mentőállomások számát kétszeresére kell növelni, és a mentőknek az európai normához illeszkedően a hívástól számított 15 percen belül el kell érniük a beteget.

Szlovákia közérdekű adatkezelését és szolgáltatását az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 211/2000 sz. törvény szabályozza.

Magyarország egészségügyi ellátó rendszerét hét törvény szabályozza: -

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet a mentésről

17


Magyarország közérdekű adatkezelését és szolgáltatását hét törvény szabályozza: -

-

Az adatvédelmi törvény 2011. évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadat-kereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról.

II. 4. Egészségügyi ellátások igénybevétele Szlovákiában az egészségbiztosításról szóló reformtörvény szerint a rendszer szolidáris és univerzális, az egészségbiztosítást a beszedett kötelező járulékokból finanszírozzák. Az általános egészségbiztosításban való részvétel kötelező az egész lakosság számára. Mindenki szabadon választhat egészségbiztosítót. Kötelező biztosítást minden, Szlovákia területén élő személynek, és bizonyos, hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat leszámítva mindenkinek járulékot kell fizetnie a jogosultság megszerzéséhez. A csökkent munkaképességűek és a munkanélküliek számára a járulékok mértéke alacsonyabb, ugyanakkor létezik járulékfizetési felső határ is (ilyen pl. a magyar egészségbiztosításban nincs). Az önkéntes biztosítást nyújtó magánbiztosító társaságok szerepe marginális a szolgáltatások széles skáláját tartalmazó szolgáltatási csomag és a betegek számára előírt viszonylag alacsony hozzájárulási kötelezettség miatt. Az országban 3, egymással versengő egészségbiztosító nyújtja és finanszírozza a szolgáltatásokat a biztosítottak részére, akik jövedelmük alapján járulékot fizetnek, illetve bizonyos kategóriák után (emigránsok, hajléktalanok, stb.) az állam fizet. A szolgáltatások a biztosítottaik számára térítésmentesek, kivéve a sürgősségi ügyeleti ellátást, a gyógyszerek felírását, a betegszállítást, továbbá bizonyos esetekben a gyógyfürdő, és a fogászati ellátást. Szlovákiában a hazai és a külföldi állampolgárok részére biztosított egészségügyi ellátások Az általános szabályozás szerint minden, Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkező természetes személy jogosult egészségügyi ellátásra, függetlenül az állampolgárságtól, a szlovákiai egészségügyi

18


biztosítás elsősorban a szlovákiai állandó lakhelyhez, illetve a szlovákiai munkajogviszonyhoz vagy vállalkozáshoz kötött. Az állandó lakhelyhez kötött szabályozás alól kivételt képez, azaz nem rendelkezik szlovákiai egészségbiztosítással az a személy, aki külföldi munkajogviszonnyal rendelkezik, vagy egyéni vállalkozást folytat, és a munkajogviszony ill. vállalkozás helye szerinti külföldi államban rendelkezik egészségbiztosítással, valamint aki több mint hat hónapot tölt Európai Unión kívüli országban, ahol egészségbiztosítással rendelkezik, ugyanakkor Szlovákiában nem rendelkezik munkajogviszonnyal vagy nem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet. Ha például egy magyar állampolgár állandó lakhellyel rendelkezik Szlovákiában, és magyar munkajogviszonya van, akkor Szlovákiában nem jogosult a kötelező egészségügyi ellátásra. Ha magyarországi munkajogviszonyát és az ezzel együtt járó magyar egészségbiztosítását megszünteti, akkor Szlovákiában egészségbiztosítást kell kötnie. Ez esetben a kiválasztott szlovákiai egészségbiztosítóhoz való bejelentkezéskor igazolnia kell, hogy mind a külföldi munkajogviszonya, mind pedig a külföldi egészségbiztosítása megszűnt, ugyanis az európai uniós jogszabályok előírják, hogy uniós állampolgár csak az Európai Unió egy tagállamában rendelkezhet kötelező egészségügyi biztosítással. Amennyiben az ellátást igénybe vevő nem tudja igazolni az ellátásra való jogosultságát szlovák egészségbiztosítási kártyával, az Európai Gazdasági Térség tagállamiban érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyával is jogosulttá válik az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra, ugyanolyan feltételek mellett, mint Szlovákia biztosított polgárai.

Magyarországon egy egészségbiztosító (Országos Egészségpénztár) finanszírozza az egészségügyi szolgáltatásokat tagjai részére kötelező társadalombiztosítás rendszerének keretében, járulékfizetési kötelezettség alapján, mely hasonlóan Szlovákiához – mindenki számára kötelező. Tagjainak azokat tekinti, akik Magyarországon valamely biztosításra jogosító jogviszonnyal rendelkeznek (pl: munkaviszony) nem pedig állampolgársági statusuk alapján. Magyarországon az egészségügyi szolgáltatás jogviszonyhoz kötött, a szolgáltatást igénybe vevők jogállása ezek alapján lehet: a.) biztosítási jogviszonyban álló biztosított b.) biztosítottnak nem minősülő személy c.) egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak A biztosítási kötelezettség munkavégzésre irányuló, vagy egyéb jövedelemszerző jogviszony alapján jön létre, de Magyarországon járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkavégzésre irányuló jogviszonyban állókat is, akik azonban az egészségbiztosítás ellátásai közül csak a természetbeni ellátásokra szereznek jogosultságot.

19


Azoknak is fizetni kell járulékot, akiknek a jövedelmi korlát miatt nem régebben nem kellett helyette a járulék befizetését más is átvállalhatja. A biztosítottnak nem minősülő, vagy egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultaknak is egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget ír elő a jogszabály, mely tételes összegű, havi összege 2012-ben 6390 forint (napi összege 213 forint). Azok a munkavállalók, akik mezőgazdasági, turisztikai idénymunkásként, vagy alkalmi munkavállalóként dolgoznak, nem szereznek biztosított jogviszonyt, és a tételes összegű járulékfizetési kötelezettséget sem teljesíti, csak baleseti egészségügyi szolgáltatásra szereznek jogosultságot. A munkavállalás céljából Magyarországra érkező külföldi állampolgár főszabály szerint a Magyarországon belföldinek minősülő munkáltatóval fennálló munkaviszonya kezdetétől biztosítottnak számít, utána a munkáltató az egészségbiztosítási ellátásokra jogot keletkeztető közterhet fizet. Magyarországon tanuló külföldi állampolgárok esetében egészségügyi szolgáltatásra csak az az itt tanuló külföldi diák jogosult, aki nemzetközi szerződés, vagy az oktatásért felelő s miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll. Menekülteket a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik, és fizetendő kötelezettségek terhelik, egészségügyi ellátásra való jogosultságukat az OEP által kiadott TAJ kártyával kell igazolniuk. Magyarországon ideiglenesen tartózkodó, külföldi állampolgárok az egészségbiztosítóval megállapodást köthetnek a saját, valamint az együtt élő gyermek egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A megállapodást kötő nagykorú személy a minimálbér 50 %-a (a 2012. január 1-jétő l érvényes 93.000 Ft-os minimálbér alapulvételével 46.500 Ft), a 18 évesnél fiatalabb gyermek pedig a minimálbér 30%-ának (27.900 Ft) megfelelő összeg havi megfizetésével szerezhet megállapodáson alapuló egészségügyi ellátásra jogosultságot.

Európai kitekintés – Egészségügyi ellátás az Európai Gazdasági Térségben Az Európai Unió egészségügyi rendszereinek közös célkitűzései alapján az egészségügyi ellátások során tiszteletben kell tartani az egyetemesség, az egyenlő bánásmód, a kiváló minőség és a szolidaritás elveit. Az egészségügyi ellátás szervezése, tervezése és finanszírozása a tagállamok hatáskörébe tartozik, így az egészségügyi ellátásra való jogosultság számos tekintetben eltér az Európai Unió, illetve tágabban az Európai Gazdasági Térség országaiban és más országokban. Egy személy alapvetően abban a tagállamban jogosult az egészségügyi ellátás igénybevételére, ahol a járulékot fizeti, és csak egy országban rendelkezhet társadalombiztosítással. Az Európai Unió viszont arra törekszik, hogy a személyek szabad mozgásának jogával élő, EU-tagállamokba utazó állampolgárok és családtagjaik részére más tagállamok területén is biztosítsa az ellátások igénybevételére való jogosultságot. Az uniós szabályozások alapján az állampolgárok otthon megszerzett jogait más tagállamok is elismerik; ha otthon már rendelkeznek biztosítással, nem kell új társadalombiztosítást kötniük más tagállamban (kétszeres biztosítás tilalma); egyetlen tagállamban 20


sem szenvedhetnek hátrányos megkülönböztetést azon az alapon, hogy más állam állampolgárai; korábbi biztosításai nem vesznek el, a biztosításban töltött időt a szolgáltatások nyújtásakor figyelembe veszik. Az Európai Unióban, illetve az Európai Gazdasági Térségben egészségügyi ellátást a következő jogforrások, szabályok szerint lehet igénybe venni: a) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelete, illetve annak végrehajtási rendelete alapján (EU Rendeletek); b) A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv alapján. Egészségügyi ellátás igénybevétele ideiglenes külföldi tartózkodás esetén Az ideiglenesen, például turistaként külföldön tartózkodó állampolgárok az Európai Gazdasági Térség országaiban bizonyos – orvosilag szükséges – egészségügyi szolgáltatásokat a társadalombiztosítással szerződött szolgáltatóktól a küldő ország egészségbiztosításának terhére, a fogadó ország állampolgáraihoz hasonlóan vehetik igénybe. A szolgáltatások igénybevételére vonatkozó jogosultság igazolására az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) szolgál. A jogosultság az alábbi országokra terjed ki: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus (görög rész), Csehország, Dánia, Egyesült Királyság (Anglia). Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Az EGT tagállamain kívül 2006. márciustól Horvátországban és Svájcban is ugyanilyen feltételekkel számíthatunk ellátásra. A Kártyával közvetlenül lehet az adott tagállam társadalombiztosítási/egészségbiztosítási szervével szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóhoz fordulni, a tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra tekintettel orvosilag szükséges ellátások igénybevétele céljából. A jogosult a külföldi ellátást az egyenlő bánásmód elvének megfelelően tudja igénybe venni a másik EGTtagállamban. Az egészségügyi szolgáltatónak úgy kell ellátnia a biztosítottat, mintha az az adott tagállamban lenne biztosított. Az adott tagállamban biztosítottak által is fizetendő önrészekre/kötelező hozzájárulásokra az EEK nem nyújt fedezetet, és a legtöbb országban önrész/kötelező hozzájárulás is fizetendő. Ezek mértéke országonként eltérő, a 2010. évi adatok alapján összefoglalva: ORSZÁG

SZOLGÁLTATÁS

AZ ÖNRÉSZ NAGYSÁGA

Ausztria

Gyógyszerek tételenként Kórházi ellátás

4,25 EUR 7,7-9,0 EUR/nap

Belgium

Orvos/fogorvos Szükséges gyógyszer Kórházi ellátás

25-40 % 2 EUR/recept 14,1 EUR/nap

Bulgária

Minden eü-i ellátás

1-2 EUR

Ciprus

Orvos/fogorvos Kórházi ellátás

14,5-20,5 EUR 20 EUR/nap 21


ORSZÁG

Csehország

Dánia Észtország

Finnország

Franciaország

Görögország Hollandia

SZOLGÁLTATÁS

AZ ÖNRÉSZ NAGYSÁGA 52-123 EUR általány

Gyógyszer

30 CZK

Kórházi ellátás

60 CZK/nap

Sürgősségi ellátás

90 CZK

Fogorvos általában Gyógyszerek

100% 1-100 %

Gyógyszerek

20 EEK + az ár 25%-a

Kórházi ellátás

25 EEK/nap

Gyógyszerek

10 EUR és az árat meg kell előlegezni

Orvosi ellátás Fogorvosi ellátás Sürgősségi ellátás Kórházi ellátás Betegszállítás Orvos Laboratóriumi vizsgálatok Gyógyszerek

11-22 EUR 35 EUR 37 EUR 26 EUR/nap 9,25 EUR költségek 30%-a az összeg 40%-a az ár 35-85 %-a

Kórházi ellátás

a költségek 20%-a vagy 16 EUR/nap

Gyógyszerek

az ár 25 %-a

Fogorvos általában

a beteg maga fizeti

Gyógyszerek

gyógyszerfajtától függően, egyedi

Írország

Általában nincs önrész

Izland

Orvosi kezelés Fogorvosi kezelés Gyógyszerek

600-1500 ISK a díj 100%-a az ár 0-100%-a

Lengyelország

Fogorvosi ellátás Gyógyszerek

a költségek 100%-a az ár 50%-70%-a

Lettország

Fogorvosi ellátás

a költségek 100%-a

Liechtenstein

Kórházi ellátás 30 nap után

67 CHF

Litvánia

Gyógyszerek

az ár 0%-50%-a

Orvosi ellátás

a díj 5-20%-a

Fogorvosi kezelés

38,28 EUR kezelés felett 5%

Kórházi ellátás az első 30 napra

9 EUR/nap

Gyógyszerek

az ár 20%-60%-a

Luxemburg

Málta

nincs önrész

22


ORSZÁG

SZOLGÁLTATÁS

AZ ÖNRÉSZ NAGYSÁGA

Fogorvosi kezelés

15-194 font

Gyógyszerek tételenként Orvos/fogorvos

5,90 font 10 EUR

Gyógyszerek

az ár 10%-a

Kórházi ellátás

10 EUR

Norvégia

Orvos Gyógyszerek Fogorvos

117-290 NOK az ár 36-100%-a az ár 100%-a

Olaszország

Orvos Gyógyszerek

36,15 EUR az ár100%-a

Portugália

Orvos Gyógyszerek

1,5-5,0 EUR az ár 20-100 %-a

Románia

Gyógyszerek

a támogatáson felüli rész

Spanyolország

Gyógyszerek

az ár 40 %-a

Orvos

100-250 SEK

Gyógyszerek

900 SEK árú gyógyszereket teljes áron kell megvenni, e felett 10-50% önrész fizetendő

Kórházi ellátás

80 SEK/nap

Orvos/gyógyszer Sürgősségi ellátás Betegszállítás Orvos

1 EUR alatt 2-5 EUR 0,1 EUR/km 5-20 %

Nagy-Britannia

Németország

Svédország

Szlovákia

Szlovénia

Kórházi ellátás a költség 15 %-a Forrás: Patika Magazin Online, megjelenés dátuma: 2010. július 28. A szolgáltatás orvosilag szükséges jellegét a kezelőorvos bírálja el. Orvosilag szükségesnek nem csak az azonnal nyújtandó szolgáltatások minősülhetnek. Amennyiben az igényelt ellátást – a beteg állapotára való tekintettel – nem feltétlenül szükséges rövid időn belül nyújtani, a szolgáltatónak figyelembe kell vennie, hogy az illető személy milyen hosszú időt kíván az adott államban tölteni. Az ellátási csomag, így az orvosilag szükséges ellátások köre tagállamonként eltérő, és emiatt előfordulhat, hogy bizonyos típusú ellátások – pl. mentés – esetén a kártyát nem fogadják el. Az Európai Bizottság határozatai alapján orvosilag szükséges ellátásnak minősül pl. a dialíziskezelés, az oxigénterápia és a szüléssel kapcsolatos ellátások. A kártya nem használható fel, ha a biztosított egészségügyi szolgáltatás igénybevételének céljából utazott másik tagállamba. A szerződés nélküli magánszolgáltató által nyújtott ellátás költségeit a beteg saját maga fizeti. Ez utóbbi esetben az EEKval utólag sincsen lehetőség a költségek megtéríttetésére. Mivel az EEK csak a társadalombiztosítással szerződött szolgáltatóknál használható fel, és sok tagállamban a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető szolgáltatások köre nem teljes körű,

23


továbbá egy külföldön elszenvedett baleset esetén a hazaszállítás is általában térítésköteles, az EEK igénylése mellett ajánlatos megfontolni utasbiztosítás/sportbiztosítás megkötését is. Például hegyi balesetek esetén a felkutatás, hegyi mentés, valamint a völgybe való szállítás igen költséges díjköteles tételek, amelyre az EEK nem terjed ki, de utasbiztosítás/sportbiztosítás köthető rá. Az EEK a tagállamban egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek részére térítésmentesen igényelhető. A kiállításhoz (amennyiben a szolgáltatásra való jogosultság a hatósági nyilvántartásból nem állapítható meg) az alábbi dokumentumok szükségesek: személyazonosságot igazoló okmány; TAJ számot igazoló okmány; nem rendezett biztosítási jogviszony esetén a jogosultságot bizonyító okmányok. A kártya érvényessége alapvetően a kiállítástól számított 36 hónap (kivéve a külszolgálatot teljesítő köztisztviselők esetében, ahol a várható külszolgálat időtartama, de legfeljebb 48 hónap). Amennyiben az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv az igényelt kártyát nem tudja azonnal elkészíttetni, a kártya adatait tartalmazó „Ideiglenes Kártyahelyettesítő Nyomtatvány”-t ad ki, amellyel az ellátások ugyanolyan módon és mértékben vehetők igénybe, mint a kártyával. E nyomtatvány érvényességi ideje 90 nap, kiváltása térítésmentes. Ha valaki nem váltotta ki az EEK-t, akkor is mindenképpen a társadalombiztosítással szerződött orvos vagy intézmény szolgáltatásait vegye igénybe, mert költségeinek egy részét utólag a küldő tagállamban nagy valószínűséggel megtérítik. A kártya nélkül igénybe vett ellátásokért a beteg a külföldi szolgáltató által megállapított és kiszámlázott összeget köteles saját maga megfizetni. Ez az összeg eltérhet attól, amit a külföldi szolgáltató a vele szerződésben álló biztosítótól akkor kapott volna, ha az ellátást az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján. Ilyen esetben a kezeléskor kiállított eredeti számlákat és a kiegyenlítésére vonatkozó igazolást be kell nyújtani az állandó lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnak. Az illetékes egészségbiztosítási pénztár csak azt az összeget fizeti ki, amennyibe az ellátás az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján került volna.

Egészségügyi ellátás igénybevétele külföldi munkavállalás, tanulás esetén Az uniós szabályozás alapvető elvei a következőek: -

a dolgozókra annak az országnak a jogrendszere (és ellátási rendszere) vonatkozik, ahol munkát végeznek, függetlenül attól, hogy hol van az állandó lakhelyük; az Európai Unió bármely tagállamának dolgozói állampolgárságuktól függetlenül azonos bánásmódban részesülnek az adott ország saját állampolgáraival; az egyik tagállamban szerzett jogokat a dolgozók ’magukkal vihetik’ a másik tagállamba; a biztosítási idők meghatározása során a különböző tagállamokban szerzett jogosultsági időket össze kell számítani.

Az uniós szabályozás hatálya csak az állami biztosítási rendszerekre terjed ki, nem vonatkozik a kollektív szerződésekre, ágazati megállapodásokra, önkéntes vagy kötelező kiegészítő ágazati, szakmai vagy egyéb nem állami programokra. Ha valaki nem abban az uniós országban dolgozik, mint ahol él, mind lakhelye, mind munkahelye szerint jogosult egészségügyi ellátásra. Ehhez be kell jelentkezni a munkahely szerinti ország egészségügyi ellátórendszerébe, ott kell fizetni a járulékokat,

24


és az ottani hatóságoktól be kell szerezni az egészségügyi ellátásra való jogosultságot igazoló S1 nyomtatványt. Ennek segítségével lehet bejelentkezni a lakóhely szerinti ország egészségügyi ellátórendszerébe jogosultságot szerezni az ottani egészségügyi ellátásokra. Egyes uniós országokban (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, Görögország, Lettország Luxemburg, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia) a munkavállaló hozzátartozóit ugyanazon jogosultságok illetik, meg, mint magát a munkavállalót. Más országokban (Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Hollandia, Írország, Litvánia, Olaszország, Spanyolország, Svédország) élő vagy dolgozó munkavállalók esetében viszont a hozzátartozók számára kétoldalú megállapodások nélkül csak sürgősségi ellátás vagy a lakóhely szerinti ország által kiállított, a tervezett gyógykezelésre való jogosultságot igazoló S2 nyomtatvány szerinti ellátások járnak. A kiküldött munkavállalók, önálló vállalkozók esetében a másik tagállamban történő – rövid távú, két évnél nem hosszabb idejű – munkavégzés során a dolgozó, önálló vállalkozó továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint lesz biztosítva úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna. A kiküldetés időszakára az A1 nyomtatvány igazolja a munkavégzés helye szerinti ország illetékes hatóságának, hogy az adott dolgozó jogosult egészségügyi ellátásra, továbbra is abban az államban marad biztosított, amelyből kiküldték, és hogy a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól. A külföldön tanuló, kutató vagy szakmai gyakorlatot folytató állampolgárok alapvetően a külföldön dolgozókhoz hasonlóan jogosultak egészségügyi ellátásra. Ha alkalmazásban állnak, be kell jelentkezniük a fogadó ország ellátási rendszerébe, ha nem állnak alkalmazásban, kiválthatják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, ha pedig meghatározott időre kerülnek kiküldésre másik tagállambeli egyetemre vagy kutatóintézetbe, akkor a kiküldött munkavállalókhoz hasonló módon járhatnak el (maradhatnak a küldő ország biztosítási rendszerében). Egészségügyi ellátás igénybevétele nyugdíjasok esetében Az Európai Unióban a nyugdíjasok és családtagjaik a lakhelyük szerinti államban jogosultak teljes körű egészségügyi ellátásra. Ha az adott országtól részesülnek nyugdíjban (függetlenül attól, hogy más országtól kapnak-e nyugdíjat vagy sem), akkor annak az országnak az egészségbiztosítási rendszerébe tartoznak. Ha a lakhely szerinti országban nem részesülnek nyugdíjban vagy más hasonló juttatásban, akkor annak az uniós országnak az ellátórendszeréhez tartoznak, amelytől nyugdíjat kapnak, vagy ha több ilyen van, akkor ahhoz, amelyben a leghosszabb ideig voltak biztosítottak. Egyes uniós tagállamok a nem ott lakó nyugdíjasok számára is biztosítanak teljes körű egészségügyi ellátást, amennyiben korábban ott dolgoztak, és ez alapján nyugdíjat kapnak. Egészségügyi ellátás igénybevétele tervezett külföldi gyógykezelés esetén Az Európai Unión belül egy tagállam biztosítottja jogosult arra, hogy az adott ország állam polgáraival azonos feltételekkel és ugyanolyan áron orvosi kezelésben (gyógykezelésben) részesüljön a többi uniós országban. Egyes gyógykezelések esetében a tagállamok az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét a rendelkezésre álló kapacitásokat meghaladó igények esetében korlátozhatják. Tervezett külföldi gyógykezelés igénybevételéhez előzetesen engedélyt kell kérni, amelyet az egészségbiztosító a tervezett gyógykezelésre való jogosultságot igazoló S2 nyomtatványon adhat 25


meg. Az engedély megadása esetén az egészségbiztosító az egészségügyi ellátás teljes költségét fedezi. A külföldi gyógykezelés iránti előzetes engedélyre vonatkozó kérelmet az egészségbiztosító nem utasíthatja el, ha a társadalombiztosításba befogadott, szükséges kezelést az adott országban orvosilag indokolt időn belül nem tudja biztosítani.

II.6. Betegjog érvényesítés A betegek jogai államonként különböző módon vannak szabályozva. Az Európai Betegjogi Charta a betegjogok egységes európai kezelésének kereteként került kidolgozásra és 2002. novemberében elfogadásra. Bár a charta nem minősül az Európai Unió hivatalos dokumentumának, mégis több uniós dokumentum, döntés utal rá. Az Európai Betegjogi Charta tizennégy jogot foglal magában, amelyek a következőek: 1. A megelőzési vizsgálatokhoz való jog: minden személynek joga van a betegséget megelőző vizsgálatokhoz. 2. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés joga: minden személynek joga van az őt megillető egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez. A hozzáférés mindenki számára garantált, pénzügyi, illetve földrajzi helyzete, továbbá a betegség típusára vagy a kezelés idejére való tekintet nélkül. 3. Az információhoz való jog: minden személynek joga van hozzáférni az egészségügyi helyzetére vonatkozó információkhoz, csakúgy, mint a betegellátás megismeréséhez, a technológiai, illetve tudományos újításokkal egyetemben. 4. A hozzájárulási jog: minden személynek joga van azon rendelkezésre álló információkhoz való hozzáférésre, amelyek hozzásegítik a vele kapcsolatos egészségügyi kérdésekben való aktív részvételhez; ezen információk alapfeltételei mindenfajta kezelésnek, beleértve a tudományos kutatásban való részvételt is. 5. A szabad választás joga: minden személynek joga van a megfelelő információk alapján a különböző kezelési módozatok és ellátási lehetőségek *intézmények, orvosok+ között való választásra. 6. A titoktartás és bizalmas adatkezelés joga: minden személynek joga van a személyes adatainak bizalmas kezeléséhez, beleértve az egészségi állapotára, illetve a szükséges ellátásokra vonatkozó információkat; továbbá mindenkit megillet a diszkréció a diagnosztikus vizsgálatok, a szakértői látogatások, illetve a gyógyszeres/műtéti kezelések során. 7. A beteg ideje tiszteletben tartásának joga: minden személynek joga van az ellátáshoz rövid és belátható időn belül. Ez a kezelés minden szakaszára igaz. 8. A színvonalas ellátáshoz való jog: minden személynek joga van a színvonalas *előírásoknak és protokolloknak megfelelő legmagasabb szintű+ ellátáshoz, figyelembe véve a minőségre vonatkozó előírásokat. 9. A biztonsághoz való jog: minden személynek joga van az egészségügyi rendszer hibái, orvosi mulasztások és hibák okozta bántalom elkerüléséhez, továbbá joga van a minőségi szolgáltatáshoz való hozzáféréshez.

26


10. Az új eljárásokhoz való jog: A nemzetközi előírásoknak megfelelően, függetlenül gazdasági és pénzügyi megfontolásoktól, minden személynek joga van hozzáférni a legfejlettebb módszerekhez, beleértve a különböző diagnosztikai eljárásokat. 11. A szükségtelen fájdalom és szenvedés elkerülésének joga: minden személynek joga van a fájdalom *szenvedés+ legnagyobb mértékű elkerüléséhez, kezelésének minden egyes szakaszában. 12. A személyre szabott kezelés joga: minden személynek joga van az igényeire szabott diagnosztikai és gyógyászati kezelésekhez. 13. A panasz joga: minden személynek jogában áll panasszal élni sérelmei esetén, illetve joga van a válaszhoz vagy bármilyen egyéb visszajelzéshez. 14. Kártérítés joga: minden személynek joga van rövid időn belül a kártérítéshez, ha egészségügyi ellátása során bármilyen fizikai, erkölcsi vagy lelki sérelem érte. A fenti jogok minden európai uniós állampolgárra vonatkoznak, figyelembe véve azonban, hogy az ellátási szükségletet befolyásolhatja a beteg kora, neme, vallása, társadalmi–gazdasági státusza, műveltsége stb.

Szlovákiában a betegek jogait Szlovákiában védi a szlovák törvényalkotás, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal, és az Európai Betegjogi Charta. 576/2004 sz. törvény, 11.§: 1. Mindenkinek joga van az egészségügyi ellátáshoz; 2. A megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog mindenkit egyformán megillet, összhangban az egyenlő bánásmód elvével. Tiltott a diszkrimináció nemi, faji és etnikai hovatartozás, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság, bőrszín, nyelvhasználat alapján, szakszervezeti tevékenység, nemzeti vagy társadalmi származás, fogyatékosság, életkor, vagyoni helyzet vagy egyéb helyzet alapján. 3. A törvény által meghatározott jogok biztosítása és a kötelezettségek végrehajtása során tilos más kárára visszaélni. Nem érheti negatív diszkrimináció a polgárokat az őket megillető jogok gyakorlása során, ha panasszal élnek, jogi keresetet vagy büntetőeljárást indítanak az egészségügyi ellátást végzőkkel szemben. 4. Bárki, aki úgy véli, hogy az egyenlő bánásmód elvével összefüggő jogai vagy érdekei sérültek, jogi védelmet kérhet a bíróságtól. 5. A szolgáltató nem szankcionálhatja illetve nem különböztetheti meg hátrányosan azt a személyt, aki a törvény alapján él a jogérvényesítéssel. 6. Mindenkinek joga van a szolgáltató szabad megválasztására, ez a jog azonban nem vonatkozik a) arra a személyre, aki börtönbe van avagy szabadságvesztését tölti, illetve b) menedéket kérvényez. 7. A szolgáltató választási jog nem vonatkozik azokra, akik tagjai: a) a Szlovákiai Köztársaság fegyveres erőinek, b) a rendőrségnek, c) a Szlovák Információs Szolgálatnak, d) a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, e) a börtönőri és bírósági őrség testületének, f) a vasúti rendőrségnek, g) a tűzöltő és a mentőszolgálati testületnek.

27


A felsorolt személyek számára hatósági vagy szolgáltató iroda jelöli ki az egészségügyi szolgáltatót. 8. Az egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele során mindenkit megillet: a) az emberi méltóság védelme, a fizikai és szellemi állapot tiszteletben tartása, b) az egészségi állapotára vonatkozó információk megismerése, c) a megfelelő tájékoztatás az egészségügyi ellátások céljáról, természetéről, igénybe vételük esetén a következményekről és kockázatokról, d) az egészségügyi ellátás visszautasításának joga, kivéve azokban az esetekben, amikor a törvény alapján lehet beleegyezés nélkül is nyújtható egészségügyi ellátás (§ 6. bek.8) e) a szabad döntés joga, hogy részt vesz-e orvosbiológiai kutatásokban, f) a szervek, szövetek és sejtek halált követő eltávolításának és átültetés céljára történő átadásának visszautasítása, g) titoktartás és a bizalmas adatkezelés joga: az egyén egészségügyi ellátásában résztvevő személyeknek az egyénről az ellátás során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatokat bizalmasan kell kezelniük, kivéve, ha az egészségügyi dolgozó a titoktartás alól nincs mentesítve, h) a szenvedés elkerülésének, enyhítésének joga, 9. Mindenkinek joga van megtagadni a boncolást.

Magyarország elkötelezett a betegjogok érvényesítése iránt nemzeti és nemzetközi vonatkozásban egyaránt. Az egészséggel, az egészségügyi szolgáltatásokkal, az ellátásokat nyújtó intézményekkel foglalkozó 1997. évi CLIV. törvény (az Egészségügyről) rendelkezik a betegeket az egészségügyi ellátások során megillető jogairól és őket terhelő kötelezettségeiről. Az országban betegjogi képviselet működik, melyek alapelvei, etikai normái a következők: - Jog a beteg állapotának megfelelő, hozzáférhető és esélyegyenlőségen alapuló ellátáshoz, - Szabad orvosválasztás joga, - Kapcsolattartás hozzátartozókkal (állandóan a beteg mellett tartózkodhatnak), - Vallásgyakorlás joga, - Az intézmény elhagyásának joga, - Felvilágosítás, tájékoztatás (a vele kapcsolatos beavatkozásról, várható eredményről, kockázatokról a gyógykezelés minden stádiumában), - Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, - Az ellátás visszautasításának joga, - Orvosi titoktartáshoz való jog, - Emberi méltóság tiszteletben tartása. - Fájdalommentes élethez való jog.

II.7. Költségvetésből biztosított egészségügyi ellátások Szlovákiában a kötelező betegbiztosítási rendszer egy minden lakosra kiterjedő (lakóhellyel való rendelkezésen alapuló) általános egészségügyi ellátási rendszer, amelyet a munkavállalók, a

28


munkáltatók, az önálló vállalkozók és az állam (a gyermekek, a nyugdíjasok, a munkanélküliek stb.) által fizetett kötelező biztosítási járulékokból finanszíroznak. Az egészségügyi ellátás formáit az 576/2004 sz. törvény szabályozza, amely szerint az egészségügyi ellátás szintjei az alábbiak: a) járóbeteg ellátás: - elsődleges járóbeteg-ellátás (háziorvosok és magánorvosok nyújtják); - specializált járóbeteg-ellátás – járóbeteg szakellátás, amely biztosító- és orvosfüggő; b) fekvőbeteg ellátás az alábbi intézménytípusokban: - általános kórházak; - oktatókórházak (egyetemi klinikák); - speciális intézmények; - gyógyfürdők. c) egyéb orvosi ellátás.

Kizárólag az egészségügyi intézmények vagy orvosok által végzett szolgáltatásokat fedezi az állami egészségbiztosítási rendszer. A gyógyászati támogatások korlátozott költségmegosztás alapján vehetők igénybe, ilyen a sürgősségi ügyeleti ellátás, a gyógyszerek felírása, a betegszállítás, továbbá bizonyos esetekben a gyógyfürdő, és a fogászati ellátás. Nem kell önrészt fizetni a fogyatékkal élő betegek szállítása, a dialízisben, onkológiai vagy szívsebészeti ellátásban részesülő betegek esetében. A gyógyszereket, orvosi eszközöket és diétás termékeket részben vagy teljes egészben megtéríti az állami egészségbiztosítási rendszer (eseti alapon).

Magyarországon az egészségügy a közellátás része, melynek fenntartása és folyamatos működésének biztosítása állami feladat. Költségvetési támogatással igénybe vehető orvosi ellátásokat az állam a központi költségvetésből vagy az Egészségbiztosítási Alapból támogatja. a.) költségvetési támogatással igénybe vehető alapvető orvosi ellátások az ún. „egészségügyi alapcsomag” (alapellátás) keretein belül; (lásd következő fejezet); b.) központi költségvetésben nem befogadott szolgáltatások, az egészségügyi szolgáltató által meghatározott térítési díj ellenében, állami támogatás nélkül vehetők igénybe. (magánpraxisban végzett szolgáltatások, szépészeti beavatkozások, fogpótlások, stb.); c.) sürgősségi ellátás, mely Magyarország területén tartózkodó minden személyeknek, az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony (pl. biztosítás) előzetes igazolása nélkül, az egészségügyi ellátási alapjaként vehetők igénybe; d.) járványügyi ellátás (a kötelező védőoltást, a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot és kötelező orvosi vizsgálatot, járványügyi elkülönítést és a fertőző betegek szállítását foglalja magába;

29


e.) mentés, melynek igénybevételéhez való jog Magyarországon– állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit megillet.

III.

Ellátás szervezési szintek

Szlovákiában az egészségügyi ellátórendszer decentralizációja és a gyors ütemű privatizáció következtében az egészségügyi intézmények hálózata a 90-es évek elején megváltozott. A kórházak állami és önkormányzati tulajdonban vannak. Irányításuk állami kontrollja erős, de biztosítási felügyelete is jól működik. Finanszírozási csatornáit társadalombiztosítási formában realizálja. Az önkormányzati kórházak egy része részvénytársaságként működik. Az egészségügyi szolgáltatók helyzetét illetően - kórház kivételével - szabad a piacra lépés, a közfinanszírozásba való befogadás azonban kérdéses. A gyógyszertárak és a diagnosztikai laboratóriumok, valamint a járóbeteg-ellátás közel 90 százaléka magánkézben van. A mentésben és sürgősségi ellátásban nagyrészt magán szolgáltatók dolgoznak. 2012. október 1.-től ismét érvénybe lépett a minimális egészségügyi alapellátás modellje. A biztosítóknak kötelezően szerződést kell kötniük a hálózatba tartozó szolgáltatókkal, amelyek az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartoznak és az állam szempontjából stratégiai fontosságúak. Szlovákiában az egészségügyi ellátás szintjei az alábbiak: d) járóbeteg ellátás: - elsődleges járóbeteg-ellátás (háziorvosok és magánorvosok nyújtják); - specializált járóbeteg-ellátás – járóbeteg szakellátás, amely biztosító- és orvosfüggő; e) fekvőbeteg ellátás az alábbi intézménytípusokban: - általános kórházak; - oktatókórházak (egyetemi klinikák); - speciális intézmények; - gyógyfürdők. f) egyéb orvosi ellátás.

III.1. Alapellátás Az alapellátás az a lakosság-közeli ellátási forma, amely az általánosan igénybe vett "alap" (nem szak) ellátásokat biztosítja. Az alapellátás hosszú távú, folyamatos, személyes kapcsolaton alapuló, a lakosság által nemre, korra és a betegség természetére tekintet nélkül, a lakos által közvetlenül, a lakóhelye közelében – egyenlő eséllyel igénybe vehető –, behatárolt szakmai kompetenciájú gyógyító ellátások, és egyes egészségügyi szakszemélyzet által nyújtott prevenciós, rehabilitációs és gondozó jellegű ellátások összessége. Az alapellátás a lakos egészségi állapotáért felelős, jellemzően tartós orvosválasztás alapján.

30


Szlovákiában a járóbeteg egészségügyi alapellátás kiterjed az általános és specializált ellátásra, az előbbi főként az elsődleges háziorvosi ellátást jelenti, a specializált ellátás során pedig a különböző szakorvosok, illetve a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók látják el a beteget. A járóbeteg ellátás során az azt igénybe vevő személyek egészségügyi állapota nem követeli meg a 24 órás folyamatos egészségügyi ellátást. A járóbeteg ellátás a biztosított otthonában is nyújtható (otthoni ellátás, szakápolás). Elsődleges járóbeteg-ellátást nyújthat a háziorvos, a gyermekorvos és a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező nővér. Specializált járóbeteg-ellátást nyújthat a fogorvos, a szakorvos, és a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozó. Alapellátás Szlovákiában jóformán a beteg és az orvos „első találkozása” egy adott betegség során. Az „első találkozás” hallgatólagos megállapodásnak is minősül arról, hogy a beteg legalább hat hónapig az adott orvos beteglistáján marad. Az alapellátásban – jóformán kivétel nélkül magánpraxisban – dolgozó orvosok lehetnek háziorvosok, gyermekorvosok, nőgyógyászok és fogorvosok. Az alapellátás ugyan a szándékok szerint kapu lenne az egészségügyhöz, gyakran előfordul azonban, hogy a betegek a háziorvost kikerülve közvetlenül fordulnak az ambuláns szakellátó intézményekhez. A háziorvosok privát praxisban dolgoznak. A magánpraxis kialakítása engedélyhez kötött, a magánorvosok az egészségbiztosítóval kötött szerződés alapján kapják fejkvóta szerinti díjazásukat. Az egészségbiztosító köteles minden olyan háziorvossal szerződést kötni, akihez legalább egy beteg feliratkozott. Az alapellátásban a szabad orvosválasztás elve érvényesül, kivéve, akiknek a 576/2004 sz. törvény 11.§ előírja a hatóságilag kijelölt szolgáltatót. Szlovákiában a járóbeteg egészségügyi szolgálat intézményei: - általános rendelőintézet, - specializált rendelőintézet, - elsősegélynyújtási rendelőintézet felnőtteknek, - elsősegélynyújtási rendelőintézet gyermekeknek, - speciális fogászati elsősegélynyújtási rendelőintézet, - mentőszolgálati rendelőintézet, - sürgősségi orvosi ellátási rendelőintézet - gyors mentőszolgálati rendelőintézet, - sürgősségi orvosi ellátási rendelőintézet, mobil intenzív egységgel , - helikopter mentőszolgálati rendelőintézet, - egynapos egészségügyi szolgáltató létesítmények, - gondozási központok, - poliklinika, - otthoni szakápolást nyújtó egészségügyi szolgáltató, - mobil hospice. Magyarországon is hasonló a helyzet, mind az orvosok praxis működését, mind a betegirányítási rendszert illetően. Az egészségügyi törvény 88.§-ának meghatározása szerint:

31


"Az alapellátás célja a közösség egészségét fejlesztő megelőző tevékenység, illetve az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése, a külön jogszabályban meghatározott kompetencia keretében történő gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett. Ezen kívül a szakorvoshoz történő irányítása a betegség megállapítása, kezelési terv készítése vagy terápiás ellátás céljából, a beteg gyógykezelése, házi ápolása és rehabilitációja a kezelőorvos által javasolt terápiás terv alapján, és szükség esetén a beteg otthonában történő ellátása, illetőleg a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése." Az alapellátás nem azonos a háziorvosi ellátással, és egy betegnek (szakfeladatonként) több alapellátó orvosa/gondozója is lehet. A háziorvosok - az önkormányzattal kötött megállapodás alapján látják el feladataikat, de tevékenységük szakmai-, tartalmi előírásait, személyi-, tárgyi feltételeit jogszabályok határozzák meg. Működésük az OEP-pel (Országos Egészségpénztár) kötött szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból kerül finanszírozásra, a hozzájuk bejelentkezett ellátásra jogosultak száma (kártyaszám) alapján. Az alapellátásban dolgozó orvosok praxisközösségére két szervezeti forma jellemző: -

a csoportos praxis (melyben azonos tudású és feladatot ellátó praxisok alkotnak praxisközösséget és a csoportpraxis, (melyben eltérő tudású, képzettségű orvosok működnek együtt.)

A polgárok háziorvosukat szabadon választják, és bármikor lehetőségük van másik orvoshoz történő átjelentkezésre is. A háziorvos ún. „kapuőr” szerepet tölt be, ő utalhat betegek szakrendelésre, vagy kórházi ellátásra. Magyarország alapellátásának szolgáltatásai: -

-

-

-

-

Megelőző ellátások (a terhes gondozásban való közreműködés, a közegészségügyijárványügyi feladatok ellátása, meghatározott életkorokhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése, népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok, egészségi állapot figyelemmel kísérése, egészségnevelés; Háziorvosi ellátás (melynek keretében a háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt a hozzá bejelentkezett lakosok számára. A betegek fogadása naponta, meghatározott rendelési időben, az orvosi rendelőben történik, gyermek, felnőtt, vagy vegyes életkor ellátására létrehozott praxisban.); Alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás; Védőnői ellátás (területi,- iskolai,- kórházi védőnői ellátás) melynek keretében a nő-, anya-, csecsemő- gyermek-, ifjú- és családvédelemben, valamint a közegészségügyi, járványügyi, egészségfejlesztési, egészségnevelési feladatokban végez szolgáltatást; Fogászati alapellátás, mely a fog és szájbetegek vizsgálatára, kezelésére, gondozására, szűrővizsgálatok elvégzésére, góckutatásra, sürgősségi ellátásra és szakellátásra történő irányításra terjed ki; Iskola- és ifjúság egészségügyi ellátás; Foglalkozás-egészségügyi alapellátás; Otthoni szakápolás, otthoni hospice szolgáltatás. 32


III.2. Járóbeteg-szakellátás

A járóbeteg-szakellátást Szlovákiában elsősorban a poliklinikának nevezett rendelőintézetek nyújtják, amelyek száma nem túl nagy és jellemzően csak a nagyobb városokban találhatók. Emellett már a ’90-es évek közepén megindult a rendelőintézetek privatizációja. Az ambuláns szakellátásban több, valamely egészségbiztosítóval szerződésben álló orvos tevékenykedik, aki a poliklinikától bérel rendelőt. A szakellátás igazi színtere továbbra is a gyakorlatilag teljesen állami (java részben közvetlenül a központi kormányzat által fenntartott) kórházi szektor. A betegek az alapellátásból általában közvetlenül a kórházakba kerülnek. Az egészségügyi ellátási törvény értelmében 2005 januárjától a betegeknek nem kellett kérniük a háziorvostól beutalót a szakorvos felkereséséhez, ennek ellenére egyes szakorvosok továbbra is ragaszkodtak hozzá. A beutaló rendszer rendezése érdekében a minisztérium törvénymódosítást adott ki, amely szerint 2008 januárjától a beutaló ismét kötelezővé vált. 2011. április 1-től viszont újra megszűnt a kötelező szakorvosi beutaló. Az egészségügyi ellátás szolgáltatóiról 2013. április 1-jén hatályba lépett új törvény ismét bevezette a háziorvosi beutaló rendszert, néhány kivételtől eltekintve . Így nem szükséges beutaló a szemész, a pszichiáter, a nőgyógyász, a bőrgyógyász szakorvosokhoz és a fogorvoshoz. A pácienseknek nem kell vizitdíjat fizetniük. A betegút – amit a beteg végigjár az egészségügyi ellátás során – általában a háziorvosnál kezdődik, és onnantól kezdve a beutalási rendet követi. Ez a finanszírozó vagy a tulajdonos által kialakított ellátás-szervezési megoldás meghatározza, hogy egyes betegségek esetén a beteg milyen láncolaton keresztül mely szolgáltatóknál veheti igénybe az ellátást. Ugyanakkor az ellátás-szervező a betegút szervezéssel garantálja is az ellátottaknak az így kialakított szolgáltatás-rendszer igénybevehetőségét. Egészségügyi szolgáltató szervezeten belül a diagnosztikus és terápiás egységek folyamatainak egymásutániságát jelenti, amelyeket a betegnek követnie kell ellátása során. Az irányított betegút az irányított betegellátás eszközrendszere, melynek lényege, hogy a beteg az ellátásához szükséges ellátási szinten és megfelelő szakembernél kapja meg a kezelést. A páciensek számára biztosított a szabad háziorvos és szakorvos megválasztása, de a szigorú betegirányítás gyakorlata ütközhet a betegek választási szabadságával. Sürgős esetekben az egészségügyi szolgáltatások közvetlenül elérhetők. Ez nemcsak azt jelenti, hogy sürgős esetben a nem biztosított személy is hozzáférhet az egészségügyi szolgáltatásokhoz, hanem azt is jelenti, hogy a betegek közvetlenül hozzáférhetnek a szakellátásokhoz. Ha a szolgáltatást mégsem fedezi a társadalombiztosítás, vagy az egészségügyi szolgáltató nem szerződött partner, a szolgáltatást igénybe vevő páciens részére mégis megtéríthetik az ellátást akkor, ha az egészségbiztosító társaság előzetesen engedélyt adott rá.

33


A betegút felvázolása:

Beteg

Sürgősségi ellátás igényel-e? NEM

Biztosított személy? Járulékot fizet?

IGEN

NEM

TB által fedezett egészségügyi ellátás

Nem jogosult ellátásra

IGEN

NEM Az egészségbiztosító az előzetes engedélyt megadta? NEM

IGEN IGEN

NEM

Szerződéses szolgáltató?

A TB által lefedett szolgáltatás?

IGEN

Magyarországon a szakellátás, betegségcsoport ellátására specializálódott, szakorvos által nyújtott, egészségügyi ellátás, mely a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző háziorvos beutalása alapján vehető igénybe. A szakrendelések rendelőintézetekben történnek, melyeknek törvényi előírás szerinti szakmai és működési minimumfeltételeknek kell megfelelni. Létezik egy speciális szakorvosi ellátásforma is, melyet mozgó szakorvosi szolgálatnak nevezünk, amely nem fix telephelyen működik, hanem egy-egy terület lakosságát úgy látja el, hogy a hozzá tartozó falvakban felváltva ("körforgásos" jelleggel) tart szakrendelést. Magyarországon elsősorban az anya és csecsemővédelem területén terjedt el. A járóbeteg-szakellátás igénybevételének általában az a feltétele, hogy a beteget a beutalásra jogosult orvos oda beutalja, a szakellátás pedig a betegfogadási lista alapján fogadja.

34


A szakellátás fő tevékenység-típusai: konzílium (más ellátó kérésére végzett vizsgálat, terápiás tanácsadás) epizód-terápia (egy probléma megoldásáig a beteg gyógykezelése, rehabilitációja, habilitációja szakgondozás (egy probléma, állapot tekintetében tartós kapcsolaton alapuló ellátás)

III.3. Fekvőbeteg-ellátás

Szlovákiában fekvőbeteg-ellátást nyújtanak a kezelőorvos ajánlására azon személyek számára, akik egészségi állapota megköveteli a több mint 24 órán át tartó egészségügyi ellátást, vagy bírósági döntés alapján biztosítják a fekvőbeteg-ellátást. A kórházak besorolásuk alapján általános kórházak (közkórházak, beleértve az általános helyi kórházakat, a regionális kórházakat, egyetemi klinikákat) vagy szakosított kórházak, az ott nyújtott egészségügyi szolgáltatástól függően. A kórházaknak is van ambuláns részlegük, ahol a kórházi szakorvosok nyújtanak szakosított ambuláns ellátást. A fekvőbeteg egészségügyi intézményekben közé tartoznak továbbá a szanatóriumok, a hospice, a nappali ellátást biztosító központok, a gyógyfürdők és a balneoterápiát alkalmazó intézmények, továbbá az orvosbiológiai kutató központok. Az Egészségügyi Minisztérium adja ki a szakosított kórházak, és az orvosbiológiai kutató központok működési engedélyét, minden más egészségügyi intézmény engedélyének ügyében az önkormányzati régiók az illetékesek. A szakellátás súlypontja Szlovákiában a fekvőbeteg-ellátás. 2003 óta a kórházak egy része az önkormányzatok tulajdonába került, a legnagyobb (egyetemi) kórházak és a szakosított intézmények költségvetési intézményként állami tulajdonban maradtak. Szlovákiában a lakosok 37%-ának van az állandó lakóhelyéhez közel általános kórház, így annak elérése nem ütközik akadályba. Az országban a fekvőbeteg-ellátás, bármely szakterületet beleértve (neurológia, traumatológia / ortopédia), maximum 45 perc alatt (autóval) bárhonnan elérhető. A kórházak önálló jogi személyiséggel rendelkező egységek, amelyek – ennek megfelelően – a törvény által lefektetett kereteken belül szabadon szerződhetnek az egészségbiztosítókkal. A finanszírozási szerződések rendezik a biztosító által fizetendő árakat és meghatározzák a kórházi kapacitásokat is. A magyarországi kórház-finanszírozással ellentétben egyébként Szlovákiában az ellátások után a biztosítók általában napi díjat fizetnek. A magán kórházi ágyak aránya elenyésző (néhány kisebb intézményben találhatók). A törvény által előírt nyilvános minimális szolgáltató hálózat a lehető legkisebb létszámú elérhetö szolgáltató az adott önkormányzati területen vagy az érintett régió területén olyan létszámban és összeállításban, hogy biztosított legyen a ténylegesen hozzáférhető, folyamatos, rendszeres és szakmai egészségügyi ellátás, az alábbi tényezők figyelembe vételével: 35


a) az érintett terület lakosainak száma, b) az érintett terület lakosságának morbiditása és mortalitása, c) a külföldiek migrációja és a külföldi állampolgárok száma az érintett területen, d) az állam biztonsága. Az állami szolgáltatók hálózata, a "nyilvános hálózat" a nyilvánosan elérhető szolgáltatókból áll, akik legalább egy egészségbiztosító társasággal leszerződtek. Ha a nyilvános hálózat az érintett területen kisebb mint az előírt minimális hálózat, a hatáskörrel rendelkező önkormányzati kerület és az Egészségügyi Minisztérium jelentést készít, és a tény megállapításától számított 90 napon belül az egészségbiztosító társaság kötelezett a minimum hálózat kiegészítésére. A minimális hálózat kiterjed a járó- és fekvőbeteg-ellátásra. Az általános és járóbeteg-szakellátás minimális hálózatát az orvosi állások számával határozza meg, a fekvőbeteg-ellátást illetően megjelöli a súlyponti és a rögzített hálózatot, a minimális ágykapacitást szakma és megyék szerinti bontásban tartalmazza. (Az ágykapacitás 2010 – 2012 között ca. 13%-kal csökkent, és további csökkentést terveznek.) A súlyponti hálózat 39 konkrét intézményt foglal magába (egyetemi klinikák, országos hatáskörű specializált fekvőbeteg-intézmények), amelyekkel az egészségbiztosítók kötelesek szerződést kötni. A rögzített hálózat 37 - nem konkrétan felsorolt - intézményt tartalmaz. Szlovákia területét 37 régióra (járáscsoportra) osztották fel, és az egészségbiztosítók minden régióból legalább egy olyan kórházzal kötelesek szerződést kötni, amelyek megfelelnek az előírt követelményeknek. A kórházi vagy szanatóriumi ápolásért a biztosítással rendelkezőknek nem kell fizetniük, viszont kapcsolódó szolgáltatásnak minősül a kísérő kórházi tartózkodása, akinek 3,32 eurót kell naponta fizetni (az első és az utolsó nap egy napnak számít). A díj megfizetése alól mentesítve van a 3 év alatti gyermek kísérője, szoptató anya csecsemővel, és a 18. életévét be nem töltött, onkológiai kezelés alatt álló gyermek kísérője.

Magyarországon az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteggyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása, amelynek igénybevétele: a beteg kezelőorvosa által történő beutalása, a beteg jelentkezése a beutalási rend (várólista) elfogadása alapján történik. A fekvőbeteg szakellátás különféle formáit a kórházak, klinikák, országos intézetek, szanatóriumok és egyéb intézmények látják el. Ezeket az egyes betegségek gyakorisága alapján, meghatározott lakosságszámra, területi egységenként, általában városokban biztosítják. A sürgős szükség esetét kivéve, ha a beteg beutaló nélkül, vagy a beutalási rendtől eltérően nem a beutalón megnevezett egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe a fekvőbeteg szakellátást, részleges térítést is köteles fizetni. A betegnek a fekvőbeteg ellátásban szabad orvosválasztási joga nincs, kivéve, ha részleges térítési díjat fizet. 36


A fekvőbeteg ellátásban bizonyos betegségek gyógykezelése orvos-szakmai szempontok alapján összeállított várólista, a betegellátás sorrendjét előzetes betegbesorolás útján meghatározó jegyzék szerint vehetők igénybe. A várólista szerinti sorrendet még térítési díj megfizetésével és méltányosságból sem lehet megelőzni. A várólisták szakmai szempontból két típusban kerülnek kialakításra: A központi várólista, mely jogszabály által meghatározott nagyköltségű ellátások igénybevételére váró betegek jegyzéke Az intézményi várólista, mely a fogadó intézmények kapacitásához igazodó, az ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzésének jegyzéke Az intézményi várólisták egy egységes, ún. „országos várólista nyilvántartásban” kerülnek vezetésre, mely az országos Egészségpénztár honlapján mindenki számára elérhető és megtekinthető.

III.4. Sürgősségi ellátás

Szlovákia A sürgősségi ellátás a hirtelen életveszélyes helyzetekben nyújtott halaszthatatlan egészségügyi szolgáltatás. 2004, az egészségügyi ellátás rendszerének változása után jelentősen javult a sürgősségi ellátás földrajzi lefedettsége. A Szlovák Köztársaság területének 95%-án biztosították a sürgősségi ellátás földrajzi és időbeli elérhetőségét a segélyhívást követő 15 percen belül. A terület fennmaradó 5%-án sokkal nehezebb elérni a sürgősségi ellátást. A sürgősségi állomások száma a reform hatályba lépésével a reform előtti 92-ről 280 állomásra nőtt, annak érdekében, hogy megfelelő elérhetőséget biztosítson a sürgősségi ellátások hozzáféréséhez. A sürgősségi állomások földrajzi elhelyezkedéséről az Egészségügyi Minisztérium dönt. Az egészségügyi biztosító társaságoknak kötelező leszerződniük a sürgősségi egészségügyi szolgáltatókkal (mentőszolgálatokkal), esetükben nincs versenyeztetés. A sürgősségi egészségügyi ellátás központja 2014. április 1-jétől a Szlovák Köztársaság Sürgősségi Orvosi Szolgálat operatív központja (Operačné stredisko záchrannej zdravotnej služby Slovenskej republiky www.emergency-slovakia.sk): -

állami járulékalapú szervezet, amelynek alapítója a Szlovák Köztársaság Minisztériuma,

Egészségügyi

-

biztosítja a sürgősségi orvosi ellátás segélyhívás fogadását , a segélyhívás feldolgozását és megválaszolását, szükséges esetben a végrehajtás során a mentőszolgálatnak utasítást ad a beavatkozásra,

-

irányítja, koordinálja és értékeli a sürgősségi orvosi ellátást, mentőszolgálatot úgy, hogy biztosítsa annak folyamatosságát és folytonosságát,

-

biztosítja a dolgozók szakmai képzését,

-

elsősegélynyújtási és elsősegély oktató tanfolyamokat szervez,

37


-

végzi a törvény értelmében meghatározott egyéb feladatokat.

Szervezetileg az igazgatóságból és a 8 regionális operatív központból (regionális diszpécser központok) áll. Szlovákiában 28 sürgősségi orvosi szolgáltató működik, magán-, és állami szervezetek egyaránt. A sürgősségi orvosi szolgálat hálózata 280 mentőszolgálati állomást foglal magába, oly formán, hogy a Szlovák Köztársaság területén mindenhol biztosított legyen sürgősségi egészségügyi ellátás megfelelő elérhetősége. A hívásra történő szükséges beavatkozás esetén elérhető kapacitás: - 92 mentőszolgálat, sürgősségi járóbeteg ellátó intézmény, szlovák rövidítése "RLP" (angolul: MRS – Medical Rescue System) – közöttük vannak speciálisan felszerelt mentőegységek, mint a mobil intenzív osztályokon „MIJ“, (angolul: MICU – Mobile Intensive Care Units); - 181 mentőszolgálat rohammentővel „RZP“, (angolul ERS – Emergency Rescue System); - 7 légi mentőszolgálat „VZZS“, (angolul HEMS – Helicopter Emergency Medical Servise). A mentőszolgálatok szervezeti struktúráját az alábbi ábra szemlélteti:

Forrás: www.emergency-slovakia.sk

38


Sürgősségi ellátást nyújtanak: - a mentőszolgálatok - a sürgősségi osztályok - a háziorvosi ügyelet - a fogorvosi ügyelet. Mentőszolgálat nyújt sürgősségi egészségügyi ellátást a hirtelen egészségi állapot változásnál, amely veszélyezteti az alapvető életfunkciókat vagy a páciens életét. A sürgősségi osztályok napi 24 órában egészségügyi ellátást biztosítanak. A 640/2008 sz. Kormányrendelet szerint a szolgáltatónak rendelkeznie kell sürgősségi osztályal. Háziorvosi ügyelet – általában hétvégén, pihenő és munkaszüneti napon 7.00 órától – 7.00 óraig működik, amellyel biztosított az állandó elérhetőség. Hétköznapon ügyeleti ellátást biztosít 15.30 – 16.00 órától 7.00 óráig. Fogorvosi ügyelet – általában munkanapokon: 16.00 - 18.00 óráig, és hétvégén, pihenő és munkaszüneti napokon általában 08.00 – 12.00 v. 08.00 – 16.00 óráig.

Sürgősségi egészségügyi ellátásra jogosult minden személy, minden esetben és minden körülmény között. A sürgősségi egészségügyi ellátásért nem kell fizetni. Sürgősségi egészségügyi ellátásnak számít: - a személy sürgős szállítása egészségügyi intézménybe, - sürgős szállítás egészségügyi létesítmények között, - transzplantációra váró szervdonorok, szövetdonorok és sejtdonorok sürgős szállítása. A szülés során végzett egészségügyi ellátás is sürgősségi ellátásnak számít. Az háziorvosi ügyeletben és a kórházak sürgősségi osztályán végzett sürgősségi egészségügyi ellátásnak ügyeleti díja van, a fizetendő összeg 1,99 euró. Ha a kivizsgálás után a biztosított személyt felveszik az intézménybe, akkor a díj nem fizetendő.

Magyarország Magyarországon a sürgősségi ellátás területén komoly problémák mutatkoznak. A mentőszolgálat évek óta tartó (de még mindig nem befejezett) fejlesztése, a progresszivitási szintek folyamatos átszervezése, az orvoshiány és a betegirányítási rendszer problematikája, az ellátók között kapcsolatot biztosító informatikai fejlesztések eddigi sikertelensége, a finanszírozás forráshiánya súlyosan érinti a sürgősségi ellátórendszer működését. Ennek kapcsán nemcsak társadalmi egyenlőtlenségek, hanem bizonyos ellátások túlterheltsége vált észlelhetővé, melynek érdekében a kormány jelenleg is kiemelt területként kezeli a sürgősségi rendszer átalakításának programját. Jelenleg érvényes szabályozás értelmében még Magyarország területén tartózkodó személyeknek az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony (pl. biztosítás) előzetes igazolása nélkül, az egészségügyi ellátási alapjaként un. „sürgős szükség” ellátásához kapcsolódó egészségügyi ellátások ingyenesen vehetők igénybe, ha azok a jogszabályban meghatározott, „sürgős szükség” fogalmi besorolásának és szakmai feltételeinek megfelelnek. Ezek az ellátási formák: A járványügyi ellátások (jogszabályban meghatározott formája)

39


Azonnali ellátásra szoruló személy mentése Sürgős szükség esetén a jogszabályban meghatározott állapotok ellátása Várandós nő,-, magzat és csecsemővédelmi ellátása Magyarországon tartózkodó személy elhalálozását követően a halott-vizsgálat, illetve a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal összefüggő ellátások Katasztrófa-egészségügyi ellátások, Sürgősségi ellátásokhoz kapcsolódó gyógykezelések. A lakosság sürgősségi ellátását: a háziorvosi szolgálatból munkaidőn túl (hétköznap délután 4 órától másnap reggel 8 óráig, hétvégén, pihenő és munkaszüneti napon egész nap) létrehozott alapellátási ügyeleti szolgálatai a munkavégzés helyszínén kívül szervezett készenléti szolgálatai a napi 24 órás, kórházakban kialakított Sürgősségi Betegellátó Osztályok (SBO) és a Mentőszolgálat (OMSZ) biztosítják. Ezek a magyarországi sürgősségi ellátás progresszivitási szintjei is. Életet veszélyeztető sürgős esetben első ellátási szint a mentők, akik diszpécser szolgálatuk által egyfajta „kapuőri feladatot” is ellátnak. Indokolatlannak ítélt hívásuk esetén csak tanácsadás szintjén állnak rendelkezésre, szakmai útmutatással segítik a betegeket állapotuk javításában. Háziorvosi és gyógyszertári ügyeletekkel sem kommunikációs sem informatikai kapcsolatuk nincs, ezekről az ellátásokról információkat nem tudnak adni. Az ellátásszervezés szempontjából második, a betegút szervezés szempontjából az első ellátási szint a háziorvosi ügyelet (lsd. következő fejezet). A harmadik ellátási szint pedig a Sürgősségi Betegellátó Osztályok.

III.5. Mentés Szlovákia a 2004-ben elkezdett fejlesztéseknek köszönhetően kimondottan fejlett sürgősségi ellátó hálózattal rendelkezik. Köszönhetően annak, hogy a mentőállomások száma jelentősen nőtt, a mentőszolgálat az ország 95% -án a hívástól számított 15 percen belül helyszínre tud érni. A sűrű mentőhálózatot kiépített járóbeteg ügyeleti rendszer egészíti ki, melynek keretében a járóbetegszakellátó intézmények 24 órás ügyeleten fogadják a sürgős eseteket. Ezen kívül a kórházak sürgősségi osztályai is fogadnak azonnal ellátandó járóbetegeket. A mentés Szlovákiában ingyenes, azonban a sürgősségi ellátás igénybevétele esetén 1,99 euró összegű ügyeleti díjat számítanak fel a biztosítottaknak –amennyiben az ügyeleti ellátást követően nem szükséges a további kórházi ellátás. Egészségügyi problémák esetén a 112-es hívószám él (gyors mentőszolgálat). Légi mentőszolgálat Közúti mentőszolgálat Hegyi mentőszolgálat

18 155 16 154, 18 154, 18 123, 18 124 18 300 40


Vízi mentőszolgálat Telefonos mentőszolgálat

02/5263 4407 0850/111 313 (szakemberek telefonos elsősegélynyújtása).

2003-ban az egészségügyi ellátással kapcsolatos szolgáltatásokra co-paymentet vezettek be (vizitdíj, kórházi napidíj, receptdíj, ügyeleti díj, betegszállítási díj). 2006-ban az új kormány első intézkedései között szerepelt a hozzájárulási díjak megszüntetése, illetve változtatása. Változatlanul megmaradt az ügyeleti díj, a kilométerenkénti betegszállítási díjkötelezettség illetve a receptdíj (csökkentésre került). Változás történt abban is, hogy a díjak teljes összege már a gyógyszertárak bevételét képezi.

Magyarország A mentés igénybevételéhez való jog Magyarországon– állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit megillet. Bárki jogosult mentőt hívni, tehát a mentést nem orvos is kezdeményezheti. A mentés megszervezése és fenntartása állami feladat, ezért az egészségügyi ellátórendszertől finanszírozása, felügyelete, szervezése és működtetése bizonyos mértékben elkülönül. A mentés - tevékenysége alapján a következő szervezési /ellátási feladatkörrel rendelkezik: általános mentés, koraszülött mentés és koraszülött szállítás, mozgóőrség, őrzött betegszállítás mentőszállítás rendezvény egészségügyi biztosítás A mentés sürgősségi igénye szerint: azonnali, 2 órán belüli, 2 órán túli feladatellátás. A mentők magyar hívószáma a 104, nemzetközi hívószáma a 112.

III.6. Gyógyszerellátás

Szlovákiában a gyógyszerészeti ellátást négyféle intézmény biztosítja: -

Kórházi gyógyszertárak Közforgalmú gyógyszertárak Orvostechnikai eszközek forgalmazók Ortopédiai- protetikai és audio-protetikai egészségügyi eszközöket forgalmazók. 41


Szlovákia is referencia-árrendszert alkalmaz az adott hatóanyaggal rendelkező termékek esetén. Az egészségbiztosító a meghatározott referencia-árat téríti meg a patikának. A biztosított azonban saját zsebből fizeti a referencia-termék és a kiváltott készítmény közötti, a jogszabály által előírt 0,17 euró összegű díjat, amelyet a recept illetve utalvány statisztikai feldolgozásáért számítanak fel.

Magyarországon a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó TB támogatott gyógyszerek kiszolgáltatását a gyógyszertárak, a TB által nem támogatott egyes gyógyszereket kiskereskedelmi vállalkozások is végezhetik. A gyógyszertárak gondoskodnak a Magyarország területén forgalmazott, társadalombiztosítás által támogatott gyógyszereknek a beszerzéséről és kiszolgáltatásáról. Alapításuk csak megfelelő személyi és tárgyi feltételrendszer biztosításával lehet, de önálló vállalkozási /gazdálkodási formában. A gyógyszertárak működési engedélyükben foglaltak alapján látják el a területi ellátási kötelezettségüknek megfelelően a lakosság gyógyszerellátását, nyitvatartási és ügyeleti beosztásuk alapján pedig munkaidőben és munkaidőn túli rendelkezésre állásuk biztosítását. Nyitvatartási rendjük alapján a gyógyszertárak működhetnek: nonstop nyitvatartási idővel (0-24 óráig) részleges nyitvatartási idővel (8-16 óráig, ügyelet: keddi napokon 16- 7 óráig) készenléti rendelkezésre állással (16-7 óráig) Tevékenységi formájukat illetően: közforgalmú gyógyszertárként intézeti gyógyszertárként készenléti gyógyszertárként A társadalombiztosítás által nem támogatott egyes gyógyszereket kiskereskedelmi vállalkozások is végezhetik, melyek Magyarországon jellemzően benzinkutak, drogériák által kerül forgalmazásra, azonban a lakosság bizalmatlansága miatt gyógyszerellátásban betöltött szerepe elenyészőnek tekinthető.

IV.

Ügyeletszervezési (készenlét szervezési) környezet

A sürgősségi betegellátó rendszerek jellemzően mindkét országban a nap 24 órájában igyekeznek biztosítani az optimális betegellátást, betegirányítást oly módon, hogy a beteg optimalizált állapotban, optimalizált időpontban kerüljön a lehető legoptimálisabb definitív ellátási helyre. Beavatkozási igény szempontjából a sürgősségi ellátásra szorulók köre öt csoportba sorolható: - az életveszélyes állapot; 42


-

az életveszély a kórkép vagy kialakult állapot természetéből fakadóan bármelyik pillanatban bekövetkezhet; nincs életveszély, de az azonnali ellátás elmaradása a szervezet vagy valamely szervrendszer/szerv maradandó károsodását okozhatja; nincs életveszély, de a beteget a szenvedésétől a legrövidebb időn belül meg kell szabadítani; nincs életveszély, de a beteg saját vagy közösségi érdekből azonnali ellátást igényel.

A nemzetközi gyakorlatban egyik elfogadott osztályozás szintjeit foglalja össze a Canadian e. d. Triage and acuity scale, az állapotfelmérés időfaktorát is megjelölve: 1. resuscitation (újraélesztés) – a nővér és az orvos azonnali beavatkozása szükséges; 2. emergent (kritikus állapot) – a nővér azonnali, az orvos 15 percen belüli állapotfelmérése, beavatkozása szükséges; 3. urgent (sürgős eset) – 30 percen belüli állapotfelmérés; 4. less urgent (kevésbé sürgős eset) – 60 percen belüli állapotfelmérés; 5. non urgent (nem sürgős eset) – 120 percen belüli állapotfelmérés. A nem sürgős csoportban is előírás, hogy 2 órán belül megtörténjen az állapotfelmérés.

Szlovákia A sürgősségi szolgáltatások szervezési szintjei Szlovákiában: -

az alkotmányos ügyeletet a konkrét egészségügyi intézmények, kórházak sürgősségi szolgáltató egységei biztosítják; az ambuláns ügyeleti szolgáltatások igénybe vétele kerületi határokhoz kötött, a szolgáltatás a felnőtt háziorvosokon, a gyermek háziorvosokon, fogorvosokon és egyéb szakorvosokon keresztül biztosított.

Az intézményi ellátásban (fekvőbeteg-ellátás) a sürgősségi szolgáltatásokat az egészségügyi szolgáltatók a sürgősségi betegellátó osztályokon (SBO) szervezik és koordinálják, és a sürgősségi szolgáltatásokért az egészségügyi dolgozók felelnek. A járóbeteg-ellátásban a sürgősségi szolgáltatásokat a felnőtt és a gyermek háziorvosok, valamint a speciális fogászati és egyéb szakorvosok nyújtják, abban az egészségügyi intézményben, amelyben a sürgősségi szolgáltatást működtetni jogosultak, a kiadott engedélyük alapján. Ahol biztosított a járóbeteg-ellátás, ott a sürgősségi orvosi szolgáltatás is biztosított mind járóbetegként, mind a páciens otthonában. A 24/7 (a hét minden napján, 24 órában rendelkezésre álló szolgáltatás) elsősegély orvosi szolgáltatás a sürgősségi egészségügyi ellátás egy speciális formája. Ambuláns orvosok dolgoznak az önkormányzati régióban alkalmazott ütemezés szerint (a páciens otthonában történő ellátást nem foglalja magában). A szolgáltatás maximális díja a kormány által szabályozott, a 24/7 elsősegély orvosi szolgáltatás díja általában egyezik a sürgősségi szolgáltatások díjszabásával. Nem kapcsolódik közvetlenül a sürgősségi orvosi szolgáltatásokhoz.

43


Magyarországon törvények szabályozzák a folyamatos betegellátás biztosítási kötelezettségét: részben szervezési, ellátási, működtetési és működtetői kötelezettség meghatározásával részben sürgős ellátásokat igénylő állapotok szakmai besorolásával. Az ügyeleti ellátás a munkaidőn kívül bekövetkező sürgősségi esetekben történő alapellátás biztosítását jelenti, melynek célja a váratlanul kialakult, de életet nem veszélyeztető egészségi állapotváltozások vizsgálata, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása. Az ügyeleti ellátás időtartama határozott, a napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig tart. A magyar sürgősségi betegellátó rendszer külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételeknek megfelelő ellátási szinteken működik: Fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett szinten, alapellátási ügyelet formájában Fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett szinten, központi ügyelet formájában Fekvőbeteg-ellátás keretében kialakított, sürgősségi betegellátó osztály biztosításával A munkavégzés helyszínén kívül szervezett készenléti szolgálat megszervezésével Sürgősségi centrum kialakításával Mentőszolgálat 0-24 óráig történő rendelkezésre állításával. Valamennyi nagyobb városban található kórház. A kisebb városokban és turistaközpontokban rendelők és gyógyszertárak állnak rendelkezésre. A gyógyszertárak munkanapokon általában 08:00 és 18.00 óra között tartanak nyitva, hétvégeken és ünnepnapokon mindig van ügyeletes gyógyszertár.

IV.1. Alapellátáshoz szervezett ügyeleti ellátási formák

Szlovákiában az elsődleges egészségügyi ellátás keretében biztosított a sürgősségi ellátáshoz való hozzáférés. A felnőtt és gyermek háziorvosi ügyelet hétvégén, pihenő és munkaszüneti napokon állandó elérhetőség mellett működik, hétköznapon pedig a rendelési idő után a következő rendelés kezdetéig biztosít ügyeleti ellátást.

Hétvégenként és munkaszüneti napokon a fogorvosi és gyógyszertári ellátás is biztosított a rászorulók számára ügyeleti rendszerben. Kerületenként járásokra lebontva, dátumra pontosan közzéteszik az ügyeletes fogorvosok, egészségügyi szolgáltatók és a gyógyszertárak nevét, pontos elérhetőségét, és az ügyeleti időszakot. Az ügyeleti időszak általában 4-5 órahossztól 12 órahosszig terjed. Súlyosabb esetekben a további sürgősségi ellátások állnak a rászorulók rendelkezésére, 24 órás elérhetőséggel: elsősegélynyújtás, rendelőintézeti ill. kórházi sürgősségi ellátás, mentés, az alábbi intézményesített háttérrel: - elsősegélynyújtási rendelőintézet felnőtteknek, - elsősegélynyújtási rendelőintézet gyermekeknek,

44


-

speciális fogászati elsősegélynyújtási rendelőintézet, mentőszolgálati rendelőintézet, sürgősségi orvosi ellátási rendelőintézet sürgősségi orvosi ellátási rendelőintézet, mobil intenzív egységgel , gyors mentőszolgálati rendelőintézet, helikopter mentőszolgálati rendelőintézet.

Magyarországon az alapellátáshoz szervezett ügyeletek a háziorvosok- a sürgős - a következő rendelési időig nem halasztható - orvosi tevékenységek elvégzése céljából szervezett szolgálata. Önkormányzatokkal kötött ún.„ellátási” szerződéses jogviszonyban látják el feladataikat, jogszabályban rögzített területi ellátási kötelezettséggel. A területi elven alapuló ellátás kötelezettsége minden, a praxis területén megbetegedőre (vendég, külföldi, ideiglenes lakos) vonatkozik. Az orvosok által biztosított ügyeleti ellátások formái a következőkben foglalhatók össze: gyermekorvosi ügyelet (a szolgáltató által, 0-14 éves korú gyermekek elsődleges alapellátására kijelölt helye) felnőtt orvosi ügyelet (a szolgáltató által, felnőttek elsődleges alapellátására kijelölt helye) vegyes ügyelet (a szolgáltató által, gyermekek és felnőttek sürgősségi alapellátására kijelölt helye fogorvosi ügyelet (jogszabály szerint ellátás-szervezésük a fővárosban, a megyeszékhelyen, valamint a megyei jogú városban legalább a heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon - legalább 6 órás rendelési időben kötelező.) központi ügyelet (több háziorvosi körzet, egy adott terület lakosságának folyamatos, vagy meghatározott időben történő alapellátási szintű sürgősségi ellátása az adott területet ellátó mentőszolgálattal együttműködő formában) készenléti szolgálat melynek keretében az ügyeletet ellátó a munkavégzés helyszínén kívül munkára készen rendelkezésre áll a napi munkaidőn kívüli esetleg felmerülő feladatok ellátására

IV.2. Ügyeleti ellátásszervezésben résztvevő intézmények, szolgáltatók

Szlovákia -

A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma, a Sürgősségi Orvosi Szolgálat Operatív Központja

-

A Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hatósága (Állami Tisztifőorvosi Hivatal)

-

Egészségügyi Felügyeleti Hivatal 45


-

Gyógyszerellenőrzési Állami Intézet

-

Országos Egészségügyi Információs Központ

-

Egészségügyi biztosítók

-

Ügyeleti ellátást végző szolgáltatók

Magyarország Önkormányzatok akiknek jogszabályi kötelezettsége az egészségügyi alapellátás biztosítása. Ezen belül a házi-orvoslás, a házi gyermekorvoslás, a védőnői ellátás, az iskolaorvoslás, a fogorvosi alapellátás és az ezek folyamatosságához szükséges ügyeletek fenntartása és biztosítása. Országos Egészség Pénztár (OEP) akiknek feladata az egészségügyi és ügyeleti ellátás finanszírozása. Kistérségi ügyeletszervezők, (ügyeletszervező társulások) akiknek feladata az önkormányzatok feladatkörének koncentrált ellátása és felügyelete, az általuk összesített kistérségi szintű alapellátás megszervezése. Ügyeletvezetők akik biztosítják az ügyeleti ellátások személyi, technikai és működési feltételét. Ügyeleti ellátást végző, alapellátó szolgáltatók alapellátást végző háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok, akik az OEP-pel szerződött finanszírozási formában, az ANTSZ ellenőrzési felügyelete mellett látják el az ügyeleti ellátással kapcsolatos feladatköreiket, valamint gyógyszertárak, akik működési engedélyeik alapján látnak el ügyeleti ellátási kötelezettséget. Állami Tisztifőorvosi Hivatal (ÁNTSZ) új nevén Kormányhivatal Népegészségügyi Szerve, aki ellenőrzi az ügyeleti ellátások működését, minőségét, szervezi a térségének megfelelő gyógyszertári ügyeleti ellátásokat, panaszt kezel, és közérdekű adatszolgáltatást végez a médiák számára. Országos Mentőszolgálat akik folyamatos rendelkezésre állással és diszpécserszolgálat működtetésével állnak az életet veszélyeztető, vagy katasztrófahelyzetek ellátására. Ők képeznek közvetlen kapcsolatot az alapellátás,- a rendőri, - és a tűzoltói szolgálat együttműködésében.

V.

Magyarország-Szlovákia tájékoztatási gyakorlatának összehasonlítása

46


Az Európai Unió "társadalombiztosítási joga" harmonizáció helyett koordinációra épül. Biztosítja valamennyi tagország személyei szabad mozgásának jogát, az EU tagállamokba utazó tagállami állampolgárnak és családtagjaik részére az ellátások igénybevételére való jogosultságát más tagállamok területén is. tiltja a kétszeres biztosítás kötelezettségét; elismerteti az állampolgár saját országában megszerezett jogosultságait más tagországokban is; mindazokra az ellátásokra, melyeket a tagállamok biztosítói jogosultsági szintjein finanszíroznak állampolgáraik számára – más tagországban történő szolgáltatás igénybevétel esetén az ingyenes szolgáltatásnyújtást deklarálja a sürgősségi ellátást minden ország állampolgárai számára az egyenlő bánásmód elvének betartásával és azonos színvonalú ellátási kötelezettségével szabályozza egységesen használható és kialakított formanyomtatványával az ellátás gördülékenységét szolgája. (E-111 kártya) A nyomtatvány nélkül igénybevett ellátásokért viszont a beteg (bármely országban is van) a külföldi szolgáltató által megállapított és kiszámlázott összeget saját maga kell, hogy megfizesse, bármely országban is történik az ellátás. Az Uniós alapelveknek megfelelő ellátásszervezés mindkét országban egyezőséget mutat, a továbbiakban az ügyeleti tájékoztatással kapcsolatos kérdések kerülnek vizsgálatra. A tájékoztatási gyakorlatok összehasonlításánál két csoportra bontott elemzés mutatkozik célszerűnek. -

A közigazgatási tájékoztatási gyakorlat összehasonlítása, amely során az ügyeletszervezés körülményei kerülnek vizsgálatra (igazgatási- szervezési kérdésköre, belső, adatáramlás folyamata szereplői, stb.) annak érdekében, hogy feltárja mindazokat az információkat, melyek a közös adatgyűjtés és adatkezelés megvalósítása és egységesítése szempontjából irányadó stratégia és lehetséges kockázatokat feltáró és hasznosítható információkat nyújthat.

-

A lakossági tájékoztatási gyakorlat elemzése során a két ország ügyeleteivel kapcsolatos média megjelenések és egyéb lakossági tájékoztató szokások kerülnek vizsgálatra és összehasonlításra, annak érdekében, hogy eredményei segítségével a felhasználói oldal igényeire támaszkodó, és a meglévő hibákat kiküszöbölő egységes információs rendszer jöhessen létre.

47


V.1. Közigazgatási tájékoztatási gyakorlat V.1. 1. Jogszabályi környezet összehasonlítása

Az ügyeleti ellátásokra vonatkozó jogszabályi környezet elemzése alapján megállapítható a két ország törvényi előírásainak azonossága. (Mindkettő az Uniós alapelveket és az Alapvető Emberi Jogok elvét követi és tartja be.) Mindkét ország alapelve -

a folyamatos egészségügyi ellátásszervezés biztosítása, a sürgősségi ellátórendszer folyamatos szervezése és fenntartása, az ellátásra igénybevételének, alapjogának és lehetőségének biztosítása; az egyenlő bánásmód elve valamennyi ország állampolgárai számára.

V.1. 2. Ügyelet szó fogalmi összehasonlítása

Szlovák értelmezés Ha egy szlovákiai magyar a rendelési időn kívül kénytelen felkeresni az orvost, akkor a pohotovosztyra, esetleg a készültség-re megy. Írásban, az előbbit nem használjuk, az utóbbit kórházban, rendelőintézetben láttam már kiírva, de a sajtóból is akad rá példa: „Ha készültségre megyünk, 20 koronát kell fizetni”. Ugyanebben az értelemben azonban az ügyelet szó is előfordul a lapokban, pl.: „Az ügyelet ideje alatt az orvos nem végez folyamatos munkát”. A szlovák–magyar szótárak e két szó mellett a pohotovosť megfelelőjeként közlik még a készenlét és a készség szavakat is. Mivel a szótárak rendszerint nem tartalmaznak elegendő információt az adott szövegkörnyezetbe illő magyar megfelelő kiválasztásához, vizsgáljuk meg közelebbről ezt a kérdést! A szlovák értelmező szótár szerint a pohotovosť szónak két jelentése van: 1. ’a gyors, ügyes, találó reagálás képessége’; 2. ’a gyors beavatkozásra kész állapot’. Bennünket a szó második jelentése érdekel, hiszen a készenlét, készültség és az ügyelet is az ebben a jelentésben használt pohotovosť megfelelői, s ez azért is lehetséges, mert e három szó szinonima, amint mai jelentésük is mutatja: -

készenlét ’azonnali cselekvésre, beavatkozásra (bevetésre, használatra) kész állapot’; készültség ’készenlét’, ill. ’készenlétben levő alakulat, csapat’; ügyelet ’ (a rendes munkaidőn túl tartott) készenléti szolgálat’.

48


Az elmondottakból azonban nem következik, hogy e szavak szabadon felcserélhetők volnának egymással, ez speciális jelentése miatt elsősorban az ügyelet-re érvényes. Mindenki számára jól ismertek az egészségügyi ügyeletek, pl. orvosi, gyermekorvosi, gyógyszertári, toxikológiai, állatorvosi ügyelet stb., de az azonnali hibaelhárítás céljából ügyeletet tartanak bizonyos szolgáltatók is. A szlovákban a pohotovosť a lekárska pohotovostná služba köznyelvi megfelelője, ezért a szlovákiai magyarban az ügyeletet ellátó orvost általában így nevezik: szolgálatos orvos, magyarországi (és standard) magyar megfelelője az ügyeletes orvos. Egyéb jellegű ügyelet esetében (pl. víz-, gáz-, villamos művek) a szlovákban a pohotovostná služba kifejezés a megszokott. A magyarban munkajogi terminusként az ügyelet mellett a készenlét-et is megkülönböztetjük, ez utóbbi esetben azonban a munkavállalónak nem kell a munkáltató által megszabott helyen tartózkodnia, de rendelkezésre kell állnia úgy, hogy könnyen behívható legyen a munkahelyére (pl. üzemzavar esetén). A szlovákban ilyen értelemben a pracovná pohotovosť, állami alkalmazottak esetében a služobná pohotovosť kifejezések a használatosak. Azonkívül a készenlét (pohotovosť) szót használjuk műszaki berendezések (pl. számítógép) használatra kész állapotának megnevezésére. Egyéb kontextusokban vizsgálva a készenlét és készültség szavak előfordulását, azt állapíthatjuk meg, hogy számos esetben valóban felcserélhetők egymással (kivéve a készültség-nek ’készenlétben levő csapat’ jelentését), pl. készenlétbe/készültségbe helyezték a rendőri erőket, máskor azonban bizonyos jelentéskülönbség figyelhető meg közöttük. A készültség szó ugyanis rendszerint olyan szituációra vonatkozik, amikor valamilyen veszélyhelyzetre való felkészülésről van szó, pl. hadi készültség, készültség a madárinfluenza miatt, rendőri készültség (zavargások miatt) stb. A készültség továbbá egyes állandósult kifejezésekre is jellemző, ilyen pl. sztrájkkészültség (štrajková pohotovosť). (4)

Magyar értelmezés A magyar értelmezésben és a lakosság hétköznapi szóhasználatában az „ügyelet” szó egyértelműen az egészségügyi szolgáltatások munkaidőn túli időszakát, és annak igénybevételének lehetőségét jelenti. A magyar ember ügyeletet keres, nem készenlétet, hisz e fogalom nyelvtanilag, szakmailag, tartalmilag és munkaügyi szempontból is jelentősen elkülönül. A magyar nyelv a készenlét fogalmát elsősorban műszaki ügyeletek, hibabejelentések kapcsán használja, tartalmában magát a feladatra történő rendelkezésre állás tényét, és nem a biztos helyen elérhető szolgáltatást értelmezi. Egészségi állapotának megváltozása esetén meghatározott helyen és időben történő ellátást keres, ennek hiányában a jól ismert mentőszolgálat telefonszámát hívja. (Ebből adódnak az indokolatlan hívások igen nagy része.)

49


V.1.3. Ügyeleti ellátásszervezés gyakorlata

Szlovákia Az 578/2004 sz. törvény az egészségügyi ellátás szolgáltatóiról és a szakmai szervezetekről szabályozása szerint a sürgősségi ellátás, elsősegélynyújtás nem független orvosi gyakorlat (§ 10 bek. 3.). A magánorvosi tevékenységre jogosult, engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató köteles az adott önkormányzati régió ügyeleti ellátásszervezési ütemterve szerint sürgősségi orvosi szolgáltatást nyújtani, amennyiben az általános járóbeteg-ellátásban praktizál általános orvosként, gyermekgyógyászként, fogorvosként vagy szakorvosi specializációval (tv. 79. § 1v) bek.). A mentőszolgálati engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóra nem ez a rendelkezés vonatkozik. Az adott önkormányzati régió az ellátási területének lefedettségére járásonként határozza meg és teszi közzé az ügyeletes egészségügyi szolgáltatókat, gyógyszertárakat. Például a Rimaszombati járásban a 2014. júniusi fogorvosi és gyógyszertári ügyeletről az alábbi információk érhetők el: Fogorvosok (08.00 és 12.00 óra között): Május 31-június 01., szombat-vasárnap: MUDr. Pálešová Marcella, Osgyáni Egészségügyi Központ, tel.: 047/56 94 666 Június 07-08., szombat-vasárnap: MUDr. Sekelská Dáša, Rimaszombat, Dobšinský u. 1744, tel.: 047/ 56 31566 Június 14-15., szombat-vasárnap: MUDr. Sklenková Eva, Rimaszombat, Daxner Alapiskola – Clementis u., tel: 0908/902 065 Június 21-22., szombat-vasárnap: MUDr. Štovčík Michal, Rimaszombat, Sport u. 14., tel.: 047/56 27 353 Június 28-29., szombat-vasárnap: MUDr. Illés Judit, Feledi Egészségügyi Központ, tel.: 047/56 98 537

Gyógyszertárak: Június 01., vasárnap (10.00-19.00): Kamilka gyógyszertár, (Hostinský u. 1883., tel.: 047/ 563 13 75) Június 07., szombat (15.00-19.00): Salvator gyógyszertár (SzNF u. 19. tel.: 047/56 32 668, 047/58 11 270) Június 08., vasárnap (08.00-20.00): Dr. Max gyógyszertár a Tescoban (Cukorgyári u. 4983, tel: 0901 961 091, [email protected]) Június 14-15., szombat-vasárnap (08.00-20.00): Dr. Max gyógyszertár a Kauflandban (Daxner tér, tel.: 047/56 34 332) Június 21., szombat (15.00-19.00): Nyugat-lakótelepi gyógyszertár (Dr. V. Clementis u. 4754, tel.: 047/501 15 58) Június 22., vasárnap (10.00-19.00): Rimava gyógyszertár (P. Dobšinský u. 4380., tel.: 47/58 12 3 51) Június 28., szombat (15.00-19.00): U leva gyógyszertár (Fő tér 4., tel.: 047/56 25 578) Június 29., vasárnap (10.00-19.00): Gyógyszertár a kórház mellett (Šrobár u., tel.: 047/5624413)

50


Forrás: http://gomorilap.sk/Roviden/Fogorvosi-es-gyogyszertari-ugyelet-juniusban/2435 A törvény nem szabályozza, milyen terjedelemben kell fogászati ügyeletet működtetni, ezért minden a fogorvosok és a megyei tisztiorvos megegyezésén múlik. Ami az éjszakai fogászati ügyeletet érinti, a megyei tisztiorvos és a fogorvosok kamarája sokszor ellentétes véleményen van, mert előbbi ugyan szorgalmazhatja az éjszakai ügyeletet (pld. önkormányzati régiónként két-két városban legyen éjszakai fogászati ügyelet), de a kamara sokszor az éjszakai ügyelet ellen van, mivel a fogászati ügyeletet felkereső páciensek száma eleve elenyésző, és többnyire olyan ügyfélkör, akik egyáltalán nem törődnek a fogaikkal1, vagy a saját fogorvosánál csak később kapna időpontot, és kezelését előre szeretné hozni. Az ügyeleten azonban tervezhető fogászati beavatkozás nem végezhető, csak az akut esetek ellátása történik. Tehát a külön éjszakai ügyelet biztosítása a legtöbb esetben egyáltalán nem kifizetődő. A fogászati ügyeleteken munkanapokon általában 16-tól 19 óráig, hétvégén és ünnepnapokon általában a délelőtti órákban működik a sürgősségi ellátás, de van, ahol egyáltalán nincs fogászati ügyelet. Folyamatos éjszakai fogászati sürgősségi ellátás Pozsonyban három helyen is elérhető. Magyarország 1. Az ügyeleti szolgálatra kötelezett háziorvosok praxisközösséget hoznak létre annak érdekében, hogy ügyeleti feladataikat megfelelő munkarendben, beosztásban és ellátási lefedettségben biztosítani tudják. 2. Maguk közül ügyeletvezetőt választanak, aki havi rendszerességgel elkészíti beosztásukat, koordinálja a felmerülő helyettesítési problémákat, gondoskodik az ellátó helyszínek működéséről, megfelelőségéről, az ügyeleti ellátás egyéb személyi feltételéről. (gépkocsivezető, asszisztens, stb.) Az ügyeletszervező a beosztást havonta továbbítja a kistérségi ügyeletszervező részére, faxon, e-mailben. (legtöbbször táblázatban szerkesztett formában.) 3. A kistérségi ügyeletszervező összesíti a településekről érkező adatokat, ellenőrzi és jóváhagyja, majd elkészíti a kistérségi szintre összesített adatállományt, melyet továbbít az illetékességi területéhez tartozó járási ANTSZ ügyeletszervező munkatársának. Többnyire faxon, vagy e-mailben (legtöbbször táblázatban szerkesztett formában.) 4. A járási ANTSZ ügyeletszervezője összesíti a kistérségekből érkező adatokat, (elvileg) ellenőrzi ellátási területeik lefedettségét, jóváhagyja, majd összesíti, megyei szintű adatállományt készít, melyet részben archivál, részben továbbít a média felé, részben az országos intézménye felé. Az ügyeleti adatok és ellátások több csatornán történő szervezésre illetve továbbítása komoly adattorzulási, illetve változáskezelési kockázatokat rejtve magában, ez jelent kritikus pontot a közigazgatás belső tájékoztatási gyakorlatában. Korszerű informatikai alkalmazással a kockázatok kivédhetők, melyeknek kifejlesztése a projekt első rendű célja.

1

A Fogorvosok Nyitrai Regionális Kamarájának elnöke, Július Ladický szerint nincs szükség munkaidőn túli ellátásra. „Az ügyelettel az esetek kilencven százalékában olyanok élnek vissza, akik évek óta nem jártak fogorvosnál. Miért kellene az ő hanyagságukat támogatni az adóinkból? A jelenlegi finanszírozási rendszerben a biztosítók sem fizetnek annyit, hogy abból fenntartható legyen az éjszakai ügyelet” (Forrás: http://ujszo.com/online/regio/2014/05/22/akinek-ejjel-faj-a-foga-utazzon-pozsonyba)

51


V.1.4. Ellátásszervezés a projekt szempontjából releváns közigazgatási területeinek összehasonlítása

Kassai kerület A Kassai önkormányzati kerületet (szlovákul Košický kraj) 1996-ban a közigazgatási reform keretében jött létre, a közigazgatási terület Szlovákia délkeleti részén található. Délről Magyarország, nyugatról a Besztercebányai kerület, északról az Eperjesi kerület, keletről Ukrajna határolja. A kerület nyugati részén a Gömör–Szepesi-érchegység fekszik, keleten a Keletszlovákiai-alföld húzódik, amely a magyar Alföld északkeleti nyúlványa. Fő folyói a Hernád, a Tarca, az Ondava, az Ung és a Laborc. Területe 6753 km², Szlovákia 13,8%-át fedi le. Népessége szerint a második legnagyobb kerület, lakóinak száma 775.509 fő (2013), a lakosok 20,2%-a 15 év alatti gyermek, 11%-uk magyar nemzetiségű (86 ezer fő). Népsűrűsége 115 fő/négyzetkilométer. A kerület székhelye és egyben legnagyobb városa Kassa (Košice), 242 ezer lakossal Szlovákia második legnagyobb városa. A 11 járásban 17 város és 444 falu van. A Kassai kerület a 221/1996 sz. törvény szerint a következő 11 járásra (okres) osztódik: Járások

Szlovák neve

Székhelye

Szlovák neve

Gölnicbányai járás

Gölnicbánya

Gelnica

Iglói járás

Okres Gelnica (Okres Spišská Nová Ves),

Igló

Spišská Nová Ves

Kassai I. járás

Okres Košice I

Kassa

Košice

Kassai II. járás

Okres Košice II

Kassa

Košice

Kassai III. járás

Okres Košice III.),

Kassa

Košice

Kassai IV. járás

Okres Košice IV

Kassa

Košice

Kassa-vidéki járás

Okres Košice–okolie

Kassa

Košice

Nagymihályi járás

Okres Michalovce

Nagymihály

Michalovce

Rozsnyói járás

Okres Rožňava

Rozsnyó

Rožňava

Szobránci járás

Okres Sobrance

Szobránc

Sobrance

Tőketerebesi járás

Okres Trebišov

Tőketerebes

Trebišov

Kassai kerület (Košický kraj)

52


Forrás: hu. wikipédia.org

Borsod – Abaúj - Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részében található. Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb és legnépesebb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye területének több mint 2/3 részét a középhegységek és a dombságok alkotják, amelyek az Északi-Kárpátok belső medencepereme felől, elsősorban az őket felszabdaló folyó- és patakvölgyeken át sajátos lejtőt képeznek a sík vidék felé földrajzi és kulturális értelemben egyaránt. A megye déli része ezért síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A Hernád és a Bodrog folyók közé ékelődő Zempléni-hegység középhegyi zónája ugyancsak sajátos adottságú peremlépcsőn át fut le a völgyekig: közismert a Bodrog felé eső keleti oldal, Tokaj-Hegyalja, kevéssé az Abaúji-Hegyalja. Önálló tája a Zempléni-hegységnek északon a Bózsva és mellékvizeinek medencéjében a Hegyköz, valamint a déli részen a Szerencsi-dombság. A síkságok a megye déli és délkeleti részét foglalják el, felszínük ugyancsak a folyóvizek járásához igazodik. A Bükkalja és a Tisza vonala között terül el a Mezőség, ami a folyó mentén a Borsodi ártér mélyebb fekvésű szakaszába fut. A Sajó és a Hernád összefolyásánál a Miskolci kapuban nyílik ki a táj a sík vidék felé, ettől keletre pedig a Harangod vidék és a Tisza ártéri síkját képező Taktaköz húzódik. Önálló egysége a megyének a Tisza és a Bodrog által határolt Bodrogköz, melynek területét kettészeli a szlovák magyar határ. Megyeszékhelye: Miskolc. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járásból, 15 kistérségből áll, melyek főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak: Járások

Települései száma

Székhelye

kistérségek településeinek száma

Cigánd

Székhely szerinti Kistérségi besorolásuk Bodrogközi kistérség

Cigándi járás

15

Edelényi járás

45

Edelény

Edelényi kistérség

47

17

53


Járások

Települései száma

Székhelye

kistérségek településeinek száma 36

Mezőkövesd

Székhely szerinti Kistérségi besorolásuk Encsi kistérség Abaúj-Hegyközi kistérség Kazincbarcikai kistérség Mezőcsáti kistérség Mezőkövesdi kistérség

Encsi járás

29

Encs

Gönci járás

32

Gönc

Kazincbarcikai járás

22

Kazincbarcika

Mezőcsáti járás

8

Mezőcsát

Mezőkövesdi járás

23

Miskolci járás

39

Miskolc

Miskolci kistérség

40

Ózdi járás

17

Ózd

29

Putnoki járás

26

Putnok

Sárospataki járás Sátoraljaújhelyi járás

16

Sárospatak

21

Sátoraljaújhely

Ózdi kistérség nincs kistérségi besorolása Sárospataki kistérség Sátoraljaújhelyi kistérség

Szerencsi járás

14

Szerencs

Szerencsi kistérség

18

Szikszói járás

24

Szikszó

23

Tiszaújvárosi járás

16

Tiszaújváros

Szikszói kistérség Tiszaújvárosi kistérség

Tokaji járás

11

Tokaj

Tokaji kistérség

11

24 32 9 21

16 19

16

A vizsgált területek földrajzi adottságaiból megállapítható, hogy a két megye, hasonló földrajzi adottságokkal rendelkezik, a településeinek közúton történő elérhetőségét természetes földrajzi képződmények befolyásolják. A nehezen járható hegyvidéki területek, közlekedési szempontból a helyi lakosság egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését korlátozzák, melyek az ügyeletfigyelő rendszer fejlesztése során a „legközelebb eső ügyelet” feldolgozását és térképi megjelentetését befolyásolják.

54


V.1.5. Ügyeleti adatáramlás folyamata

Szlovákia Az Országos Egészségügyi Információs Központ egy állami szervezet, amelynek alapítója a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma. Az Országos Egészségügyi Információs Központ feladatai közé tartozik: az egészségügyi informatika szabványosítása, adatok gyűjtése, egészségügyi statisztikák készítése, az egészségügyi rendszer megfelelő informálása, nemzeti egészségügyi adminisztratív regiszterek és nemzeti egészségügyi információs rendszerek értesítése, a megfelelő adatáramlás biztosítása, könyvtári és információs szolgáltatások nyújtása az orvostudomány és az egészségügy terén. A központ tevékenységei során együttműködik a Szlovák Statisztikai Hivatallal, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatallal, a Közegészségügyi Hivatallal, a Gyógyszerellenőrzési Állami Hivatallal, a Szlovák Tudományos Akadémia Intézeteivel, az egészségügyi szolgáltatókkal, az egészségügyi dolgozókkal, az egészségügyi szakmai szervezetekkel, az egészségbiztosítókkal és az orvosi egyetemekkel.

Magyarország A háziorvosok és gyógyszertárak ügyeleti adatáramlásának folyamata 5 szinten zajlik.

eü. ellátásszervezők (törzsadat) ügyeletvezetők (ügyeleti forrásadat) kistérségi ügyeletszervező térségi adatállomány járási adatszervező (ANTSZ) járási adatállomány országos adatgyűjtő(OTH) országos adatállomány

V.1.6. Ügyeleti adatok szerkezete Szlovákiában az ügyeleti adatok tartalmazzák az ellátási területet, az ügyelet helyszínére vonatkozó információt, telefonos elérhetőségét, szolgáltató megnevezését, és az ügyeleti időtartam megjelölését.

55


Magyarországon az ügyeleti adatok különböző szerkezetben jelennek meg, de közös ismérvvel rendelkező elemi egységet alkotnak. Egyedi ismérvei magukra az ügyeleti ellátások helyszínére vonatkozó információkról; Területi, térbeli ismérvei az ellátási területeik lefedettségéről; Időbeli ismérvei szolgálati és rendelkezésre állásukkal kapcsolatos adatokról; Minőségi ismérvei az ügyeleti ellátás progresszivitási szintjének ellátási és az ellátható betegek köréhez kötődő ellátási formák minősítéséről; Mennyiségi ismérvei az ellátásban résztvevő szolgáltatók számáról tájékoztat. Mindezek szöveges megjelentetése, fogalom rendszerbe ágyazottan történik, például: a „Miskolci Központi Ügyelet” kifejezés magába foglalja, hogy: mentőállomás köré szervezett ügyeleti ellátásról van szó, kiemelt kórházi háttérrel rendelkezik, térségében tartózkodó felnőtt és gyermek betegek fogadására egyaránt felkészült, több háziorvosi körzet, meghatározott időben történő alapellátási szintű sürgősségi ellátása.

V.1.7. Ügyeleti adatgyűjtés közigazgatási szabályozása

Szlovákia Az Országos Egészségügyi Információs Központ kommunikációs és információs részlege biztosítja a feldolgozott tevékenységek szerinti nyilvántartásokat, statisztikai adatokat, a részleg fogadja az adatokat, nyilvántartásokat készít, és feldolgozza azokat a követelményeknek megfelelően. A feldolgozott információk közül az Országos Egészségügyi Információs Központ szabványos statisztikai output listájából térítésmentesen biztosítják az adatokat, szemben a nem szokásos módon feldolgozott információkkal, mikor az adatbázisból a kimeneti adatokat a kérelmező szempontjai alapján külön válogatják le, díjazás ellenében. Az adatok közzétételekor, kiadásánál, terjesztésénél és a statisztikai adatok nyújtásánál az 540/2001 sz. törvényben rögzített adatvédelmi szabályozásokat betartják. Magyarország Közérdekű adatnak nevesíti a törvény az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeretet, függetlenül: kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, 56


illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra. Közérdekből nyilvános adatok, vagyis a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Az ügyeleti adatok Magyarországon közérdekből nyilvános adatnak minősül, melynek szabályozása kiterjedt és széleskörű. Magyarországon a közigazgatási intézmények adatszolgáltatási gyakorlata 2013 évben jelentősen megváltozott, amely alapján a közigazgatási szervek már csak bizonyos (jogszabályban nevesített) csoportok számára nyújthat díjmentes, nyilvántartásukból eredő közérdekű adatszolgáltatást, minden, más esetben „adatvásárlás”formájában és költségtérítés ellenében. Ennek közigazgatási eljárási rendje szabályozott és 3. fél számára kötelezően betartandó.

V.1.8. Az ügyeletszervezés problematikái

Szlovákiában az orvosi ügyeletek finanszírozása sokszor hátrányt szenved, előfordul, hogy az orvosok csak féléves késedelemmel kapják meg az ügyeleti szolgálatok díját. (Viszont ha az ügyeletes orvos nem veszi fel a szolgálatot, 3319 eurós büntetéssel sújtható.) Az Egészségügyi Minisztérium tervei között szerepel, hogy az ügyeletnek nem reggel hétig, hanem este tízig kellene működnie, már nem az orvos járna ki a beteghez, hanem a gyorsmentők. Az ügyeleti esetek nagy hányada (akár 75%-a) indokolatlan, sok beteg két-három napos vagy akár több hetes bajjal érkezik, amit már régen kezelni kellett volna, de sokan csak akkor jönnek, amikor már elviselhetetlen a fájdalom. Az is probléma forrás, hogy az ügyeleten rendelő orvosok hiába írnak ki a délután négytől reggelig működő ügyeleten gyógyszert, ha a gyógyszertári ügyeletek általában legkésőbb este kilenckor bezárnak (akut esetekben természetesen a beteget felveszik a kórházba, és itt kezelésben részesül). A gyógyszertáraknak nem éri meg tovább nyitva tartaniuk, hiszen az ügyeletért semmilyen külön juttatást nem kapnak sem a biztosítóktól, sem más közintézménytől - csak a 40 centes ügyeleti díjat kérhetik el az ügyfelektől, éjjel egyáltalán nem kifizetődő számukra az éjszakai nyitva tartás. Amennyiben a magyarországi határszakaszon a non-stop gyógyszertári ügyelet megoldott (pld. Komárom), a Szlovákiában kiállított receptekre is adnak ki gyógyszert Magyarországon, viszont ez a területi adottságok tekintetében a szlovák lakosság részére igen korlátozottan hozzáférhető.

57


Mind Szlovákiában, mind Magyarországon észlelhető problémakörök: • Felkészületlenség problematikája a határmentékre prognosztizálható „krízis” helyzetek megoldására (orvoshiányból adódó kapacitásterhelések, ellátási egyenlőtlenségek) •Határmentét nyomon követő, (határon átnyúló) adatkezelés hiánya (az ügyeleti ellátás lefedettségében „fehér foltok” észlelhetők) •Területileg korlátozott adatáramlás és kommunikáció (nincs adatkapcsolat a határmentén dolgozó egészségügyi alapellátás, gyógyszertár, fogorvosi ellátás, ügyeletszervezői között) • Adatkezelési és áramlási informatikai problematikák (a közigazgatás szereplői nem használják ki a korszerű IT lehetőségeit) • Folyamatos közigazgatási átszervezések (az új beteg utak kialakítása, ellátási térségek átszervezése, gyógyszertárak működési környezetet érintő tulajdoni változások)

V.2. Lakossági tájékoztatási gyakorlat összehasonlítása Szlovákia /Kassa megye Az egészségügyi ellátásról szóló 576/2004 sz. törvényt 2013.04.01-jei hatályba lépéssel módosította a 41/2013 sz. törvény, miszerint az önkormányzati régióknak kötelezettségük az orvosi ügyeleteket meghatározni és nyilvánosan közzétenni az önkormányzati kerületek honlapjain. Az orvosi ügyeleti adatbázis magában foglalja az orvosi ügyeletek helyét, az orvosi ügyeletek munkaidejét és az elsősegélynyújtó egészségügyi szolgáltatók listáját adott időtartamra. Az adott önkormányzati kerület honlapján közzétett ügyeleti adatközlés a megjelenését követő 10. nap kézbesítettnek minősül minden egészségügyi szolgáltató irányába, akik orvosi ügyelet tartására kötelezettek. A kassai önkormányzati régió honlapján keresztül folyamatos a nyilvánosság tájékoztatása az orvosi ügyeletekről, rendszeres a friss adatok közzététele, a tájekoztatást a Szociális és Egészségügyi Osztály Egészségügyi Alosztálya biztosítja.

Magyarország Az ügyeleti adatokkal kapcsolatos tájékoztatással kapcsolatban komoly problémák észlelhetők nemcsak az igazgatási, hanem egyéb médiafelületeken is. Eltérő szerkezetben, lakosság számára sokszor értelmezhetetlen módon kerülnek orvosi és ügyeleti információk megjelentetésre különböző weblapokon, kizárólag magyar nyelven, frissítési dátum és az adatszolgáltató azonosítása nélkül, karbantartás hiányosságát tükröző helytelen adatokkal.

58


Borsod megye – fokozott idegenforgalma ellenére- ügyeleti információkkal kapcsolatban jóval szerényebb tájékozódási lehetőséget biztosít polgárai számára, mint az ország bármely más megyéje, és ezekre is észlelhető az országos megjelenések problematikája.

V.2.1. Nyomtatott média Szlovákiában az Országos Egészségügyi Információs Központ által kiadott tematikus kiadványokban, statisztikai jelentésekben feldolgozzák az egészségügyi alosztályok által benyújtott összes adatot az egészségügyi statisztika területéről. Magyarországon törvényileg nem szabályozott, de már több évtizede kialakult szokás, hogy a megyei napilapok pénteki mellékletében a szerkesztők hétvégi ügyeleti tájékoztató rovatot tartanak fent, melyhez az információkat az illetékes megyei ÁNTSZ-től kapják. A lakossági igényeknek megfelelően több megye további információkkal is kiegészíti e rovatot, állatorvosi, temetkezési, hibaelhárítási ügyeletek közlésével is, ez azonban megyénként és médiánként változó. Borsod megye napilapja az „Észak-Magyarország” is leközöl információkat, pénteki számában az orvosi, gyógyszertári ügyeletek mellett, állatorvosi ügyeleti adatokkal kiegészítve. Hirdetőújságok: Főleg vidéken – hirdetési kiadványokban, és helyi reklámújságban jelennek meg gyógyszertári ügyeleti információk, melyek rendszertelen közlési szokásrendszere alapján feltételezhető, hogy az „üresen maradt” reklám hely kitöltését és nem a lakosság valódi tájékoztatásának szándékát szolgálják.

V.2.2. Online média Szlovákia A nyilvánosság számára az online sajtóorgánumokban és az interneten sok egészségügyi és naprakész ügyeleti információ áll rendelkezésre, például: http://www.ehealth.sk/ http://www.tooth-service.sk/ http://www.zzz.sk http://www.dunstreda.sk/hu/gyogyszertarak-ugyelet http://www.dunataj.sk/ugyelet/ http://gomorilap.sk/Roviden/Fogorvosi-es-gyogyszertari-ugyelet-juniusban/2435

59


Magyarország Online lakossági tájékoztatás tekintetében (hibái és hiányosságai ellenére) megbízható ügyeleti tájékoztatónak az ANTSZ ítélhető meg. ANTSZ központi portáljára (www.antsz.hu) kerülnek kihelyezésre mindazok az adatok, melyeket kistérségi szinteken gyűjt be. Az ügyleti adatok kihelyezése hektikus, gyakran tapasztalható, hogy a tárgyhó ügyeleti beosztásai csak eltérő időpontokban kerülnek megjelentetésre. Táblázatukban, adatkezelési hiányosságok észlelhetők, (Lemaradt vagy helytelen telefonszámok, téves vagy elavult utcanevek, stb.) Dr. Info elnevezésű betegtájékoztató weboldal (www.drinfo.hu) Egészségügyi Minisztérium 2004-ben, (angol mintára) hozta létre a Dr. Info elnevezésű betegtájékoztató rendszerét, azzal a céllal, hogy az un. „0. szintű” betegtájékoztatási és betegirányítási feladatokat átvegye és az akkori egészségpolitikai elvárásnak megfelelően ellássa. Ezt a célt (a jelentős állami forrásráfordítás ellenére) sem sikerült megvalósítani, és az elmúlt években már látható volt eredeti célkitűzéseitől történő eltávolodása. 2 év óta tapasztalható törekvése, hogy kereshető adatbázisban orvosi, intézményi, ügyeletkereső információs bázist alakítson ki, de csak egy egyszeri feltöltést igénylő gyógyszertári adatbázist tudott a mai napig létrehozni. Ügyeleti menüpontjai alatt az ANTSZ regionális weboldalait ajánlja. Városi honlapok: Az utóbbi években gyakorlattá kezdett válni Magyarországon is, hogy a települések honlapjain is megjelentessenek településükre vonatkozó ellátási és ügyeleti adatokat. Erre többnyire a „közérdekű információ”, vagy „hasznos tudnivaló” menüpontot használják fel, melyek többnyire statikus formátumúak, és legtöbbször csak az állandó ügyeleti helyszíneket jelölnek meg. Általános tapasztalat, az adatok karbantartásának hiánya, így több honlap ellenőrzésekor hibás adatszolgáltatás észlelhető. „Ugyeletesgyogyszertar.hu” weboldal Kereshető adatbázisban kínálja fel és jeleníti meg (kizárólag) a gyógyszertárak adatait, de ezek a tesztelés során tartalmi hibákat mutattak, ezért validált, hiteles információs portálnak e weboldal semmiképpen nem minősíthető. Ugyanez jellemző, az „ügyeletes gyógyszertár” kiválasztásakor megkapott találatokban is. Számtalan sora van azoknak a weblapoknak, melyek ügyeleti információközlésekkel is foglalkoznak, de valamennyire jellemző a hitelesítés és adatforrás megjelentetésének hiányossága, a naprakészség bizonytalansága, tehát mindazok az információk és feltételek, melyek alapján megbízható adatszolgáltatásnak lehetne minősíteni őket.

60


V.2.3. Mobil megjelenések

Szlovákia A Dôvera egészségügyi biztosító a biztosított ügyfeleinek az alábbi mobil megjelenést kínálja: A mobiltelefonos alkalmazás megkeresi a legközelebbi orvosi ügyeletet, ügyeletes gyógyszertárat, és a Dôvera biztosító ügyfeleinek lehetővé teszi a teljes elektronikus egészségügyi kártya használatot. Az alkalmazás már elérhető az Android számára is. A Dôvera mobil alkalmazás ingyenesen letölthető a Google play-en keresztül, minden funkciója használható a Dôvera biztosítónak köszönhetően. Az alkalmazást már több mint 6 ezer Iphone tulajdonosa használja és az Androiddal lehetséges lesz majd az alkalmazás letöltése, felszerelése és számos funkciók használása több ezer ember számára. Nagyon gyorsan képes megjeleníteni az információkat a legközelebbi gyógyszertárról, orvosi ügyeletetről, vérvételi helyekről. Nagyon praktikusak az információk az ügyeletes gyógyszertárakról és az orvosi ügyeletetekről. Például kellemetlen sérülés esetén gyorsan meghatározza a releváns egészségügyi szolgáltatót.

Magyarország 2013. január januárjában került bejelentésre az ” iPatika” kifejlesztésének eredménye. A fejlesztést a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet végezte, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adatbázisaira épülve. Az ingyenes patikakereső alkalmazás IOS rendszerű mobileszközökre adaptált fejlesztés, melyet a bejelentés alapján további bővítéssel egészül ki: gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazók bevezetésével, platform független reszponzív webalkalmazás fejlesztéssel, valamint natív applikáció Android rendszerű mobileszközökre történő megoldásokkal. Az adatbázis folyamatosan frissülő tartalmát a Magyar Gyógyszerészi Kamara tartja karban. Az eredmény nem teljes, adataiban a tesztelés /értékelés során komoly hiányosságok és pontatlan adatok megjelenése észlelhető.

V.2.4. Egyéb megjelenések

Szlovákia Az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos egyéb közlemények elérhetők az interneten, az egészségügyi szolgáltatók tájékoztató tábláin, az önkormányzatok egészségügyi alosztályain, hírleveleikben.

61


Magyarország Gyógyszertári, orvosi rendelők tájékoztatói táblái Törvényi előírás, hogy az adott település ügyeleti ellátására vonatkozó tájékoztató táblát az orvosi, fogorvosi rendelőkben és a gyógyszertárakban, a bejáratoknál, jól látható helyre ki kell függeszteni. Ennek valamennyi szolgáltató eleget tesz, de mivel a törvény nem szabályozza, hogy milyen adattartalommal és időintervallummal kell a tájékoztatásnak eleget tenni, ezért ennek megvalósítása is rendkívül módon eltérő gyakorlatot mutat. Van, aki a gyógyszertárak mellett az aktuális orvosi ügyelet helyszínét is feltünteti, van, aki csak a kórház sürgősségi ügyeletét. Van, aki mindkettőt, van, aki egyiket sem. Ami közös bennük: megjelenésük kizárólag, magyar nyelven történik.

62


VI.

Felhasznált források

1. SZLOVÁKIA EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERE ÉS EGÉSZSÉGÜGYI REFORMJA ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Iroda (2008) http://www.eski.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/szlovakia2008-formazott.pdf 2. WHO HFA Database, 2012 3. NÉHÁNY DEMOGRÁFIAI ADAT SZLOVÁKIA LAKOSSÁGÁRÓL AZ ÚJ KÖZIGAZGATÁS TAGOLÁSA SZERINT RNDr. Gejza Olas, (CSC., Katedra geografie Fakulty prírodných vied Univerzity Konštantina Filozofa, Tr.A. Hlinku I, 949 74 Nitra, Slovenská republika) http://geography.hu/mfk2001/cikkek/Olasz.pdf 4. Újszó weboldal http://ujszo.com/cimkek/kultura/2006/06/12/pohotovost-es-keszultsegkeszenlet-ugyelet, letöltés: 2013. febr.22.) 5. http://www.euraxess.sk/en/main/services-practical-information/daily-life/healthcare/ 6. http://europa.eu/youreurope/citizens/health/help-from-the-pharmacy/index_hu.htm 7. Szlovákia országtanulmány 8. TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY SZLOVÁKIA EGÉSZSÉGÜGYÉRŐL, 2012 (GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság) 9. KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET, DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 10. OBDK - Egészségügyi ellátás és betegjogok az Európai Gazdasági Térségben, 2014 11. http://www.eubetegjog.hu 12. EUROPEAN OBSERVATORY - Health Systems in Transition, Slovakia Health system review, 2011

63

Szlovák egészségügyi tájékoztató rendszer és a magyar tájékoztatási gyakorlat összehasonlítása

Recommend Documents