SZKMÖE SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE MÉHÉSZEK ÖNÁLLÓ EGYESÜLETE
ALAPSZABÁLY Lezárás dátuma: 2012. február 27.
Készült: Újszász, 2012. február 27. napján
EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések 1) Az egyesület neve:
Szolnok és Környéke Méhészek Önálló Egyesülete Rövidített neve: SZKMÖE
2) Székhelye:
5052. Újszász, Akácfa út 1/a.
3) Alapításának kelte: 1992. december 2. 4) Bejegyezte: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 5) Bejegyző határozat száma: Pk.61.257/1992. 6) Az egyesület működését a jelen alapszabály, az Egyesülési Jogról szóló 2011. CLXXV. sz. törvény alapján kívánja folytatni. 7) Az egyesület jogi személy. 8) Az egyesület tudomásul veszi, hogy törvényességi felügyeletét az Ügyészség gyakorolja. 9) Az egyesület pártoktól független, azoktól támogatást nem kap. Országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, nem támogat, és ezt a jövőre nézve is kizárja. Pártok részére támogatást nem nyújt, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. II. Az egyesület célja A méhészet és a méhészek tevékenységének támogatása. A méhészek érdekeinek érvényre juttatása, elősegítése. A magas színvonalú termelés biztosítása. A szakmai fejlődés elősegítése. Az értékesítés során a közös tevékenységből eredő előnyök kiaknázása. A méhészet társadalmi elismerésének a kivívása, a megszerzett elismerés megőrzése. Ezen tevékenységek során a természetvédelem érdekeinek szem előtt tartása, annak érvényesülésének elősegítése. Az egészséges életmód megteremtése érdekében a méz emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásának a propagálása. A mézfogyasztás népszerűsítésével az egészséges életmód elterjesztése. Az egészséges táplálkozás megvalósítása érdekében kifejtendő ismeretterjesztéssel, annak elősegítése. Az egyesület tevékenységi körét céljainak, feladatainak megvalósítása érdekében végzett közhasznú tevékenysége jelenti. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. E célok megvalósítása érdekében az egyesület: 1) Aktívan tevékenykedik a méhészek, az egyesületi tagok jogainak az érvényesítése érdekében. A jogok megismerése, megismertetése érdekében minden lehetőséget megragad. 2
2) Hatékony segítséget nyújt a méhészeknek, a tagoknak ahhoz, hogy a kötelezettségeiket pontosan megismerjék, s azokat be is tartsák. 3) A méhészetnek a megye, az ország gazdasági életében igyekszik megfelelő rangot kivívni. 4) Részt vesz az egyesületi tagok szakmai tevékenységének szervezésében. Így különösen téli időszakban méhésztanfolyamokat szervez, azokra jól képzett előadókat biztosít. Az egyesületi összejövetelek alkalmával helyi vagy vidéki előadókat biztosít. A fejlettebb termelési tapasztalatokat átadja a méhészek, az egyesületi tagok részére. 5) Szervezi a termelést, a megtermelt méz és egyéb méhészeti termékek értékesítésébe besegít. Ismerteti tagjaival a felvásárló szerveket és az érvényes mézárakat. 6) A méhészeket, az egyesületi tagokat érintő bármely vitás ügyben (vegyszer által okozott károsodás, lopás, tűzeset, stb.) bíróság által bejegyzett igazságügyi szakértőt biztosít. 7) Gondoskodik az egyesület a méhészek, a tagok művelődési és kulturális igényeinek a kielégítéséről. Méhésztalálkozókat, méhészkirándulásokat, méhészvacsorákat szervez. 8) A tagok érdekében állandó kapcsolatot tart fenn a helyi önkormányzati szervekkel, méhészeti kutatóintézetekkel, anyanevelő telepekkel, továbbá az Apimodia (Méhészek Világszövetsége) magyarországi képviseletével. 9) Méhészeti kiállításokat szervez, a tagok által szervezett kiállítások sikerességét tevékenységével előmozdítja. 10) Fontos feladata az egyesületnek az is, hogy ismertesse széles körben az emberekkel a méhészet környezetvédelemre gyakorolt rendkívül pozitív hatását. A köztudatban el kell terjeszteni azt a tényt, hogy a méhek szerepe a beporzásban nélkülözhetetlen. Az ipari jellegű mezőgazdaság által használt kemikáliák és rovarölő szerek hatására a természetben a megporzásért felelős rovarok, a fauna ezen része meggyérült, egyes tagjai nem érzékelhető egyedszámra csökkentek, talán ki is pusztultak. Ebben a tragikus helyzetben a méhészek által tartott házi méh vette át a megporzás szerepét a kiirtott természetes rovarvilágtól. Meg kell ismertetni a magyar társadalommal azt a felbecsülhetetlen értéket, amelyet a méhészet, a méh, a növényvilág fennmaradásában betölt. Ezen apró rovarok megporzási tevékenységükkel, nagyságrendekkel nagyobb hasznot produkálnak a természetben, – a nemzetgazdaságban is –, mint a méztermelésükkel. A háziméh nemesítése során elveszítette azon tulajdonságait, hogy természetes körülmények között fennmaradjon, fennálló betegségeivel szemben védekezni tudjon. E ponton értékelődik fel a méhész szerepe, aki hozzáértésével segíti ezen állatokat. A fenti célok alapján az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben felsorolt következő tevékenységeket végzi: (1) Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (8) Természetvédelem, állatvédelem (9) Környezetvédelem.
3
Az egyesület a fenti közhasznú tevékenységei ellátása során a tagokon kívül bárkit részesít a közhasznú szolgáltatásaiból. A dolog természetéből ez egyértelműen adódik. Az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem terén kifejtett valamennyi ismeretterjesztő, prevenció érdekében kifejtett tevékenységébe az egyesület igyekszik bevonni mindenkit, s így kívánja ezeket a fontos tevékenységeket eredménnyel végezni. Az egyesület közhasznú szervezetként működik: – A tevékenységéből képződő nyereséget, bevételeit céljainak elérése és feladatainak ellátása érdekében végzett tevékenységének fejlesztésére fordítja, tagjai közt azt fel nem osztja. – Az egyesület által végzett közhasznú szolgáltatásokat nem csak a tag vezeti igénybe. III. Az egyesület tagsága 1) Az egyesületnek tagja lehet minden természetes és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is, aki belépési nyilatkozatában elfogadja az egyesület célkitűzéseit és vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket, valamint az egyesület munkájában tevékenyen részt vesz. 2) Az egyesület tagja lehet a fentiek szerint tehát jogi személy is, aki/amely az egyesület céljaival egyetért, és a belépéskor vele kötendő együttműködési megállapodás szerint vállalja az egyesület támogatását. 3) Az egyesület pártoló tagja lehet bárki, aki belépési nyilatkozatban vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és/vagy anyagi támogatását. 4) Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet (a közgyűlés határozata alapján) az a személy, aki kiemelkedő tevékenységével támogatta az egyesület munkáját. 5) Alapító tagnak az számít, aki 1992. december 2. napjáig bezárólag belépett az egyesületbe. 6) Az egyesületbe való ki- és belépés önkéntes. 7) A tagság a felvétellel keletkezik. 8) A tagság megszűnik: kilépéssel, a tagdíj, illetve a vállalt anyagi támogatás fizetésének egy évnél hosszabb ideig történő elmulasztásával, magánszemély elhalálozásával, a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, valamint fegyelmi büntetésként kizárással. IV. A tag jogai 1) Részt vehet az egyesület munkájában, rendezvényein, igénybe veheti az egyesület által nyújtott kedvezményeket és lehetőségeket. 2) A tag bármely tisztségre választhat.
4
3) A tag általánosságban bármely tisztségre korlátozás nélkül választható. 4) Az elnöki posztra csak akkor jelölhető a tag, ha magyar állampolgár, betöltötte a 18. életévét, valamint jogi értelemben alkalmas az egyesület képviseletére. 5) A tag részt vehet az egyesület döntéseinek meghozatalában és megvalósításában. 6) Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő valamennyi kérdésben. 7) Az egyesület rendezvényein, céljait megvalósító más programokon munkát vállalhat. 8) Az egyesület irataiba, gazdálkodásába betekinthet, bármely kérdéssel kapcsolatban információt kaphat. V. A tag kötelességei – Az egyesületi alapszabály betartása. – Az egyesület célkitűzéseiben segíteni, a közös munkában közreműködést vállalni. – Mindenben az egyesülethez méltó magatartást tanúsítani. – Az általa vállalt bármely feladat, kötelezettség maradéktalan, legjobb tudás szerinti teljesítése. – Tagsági díjat fizetni. Az éves tagdíj mértékének változtatása a közgyűlés hatásköre. Ennek esedékessége az üzleti év március 31. napjáig. Folyamatos tagság csak folyamatos tagdíjfizetés esetén ismerhető el. A tagdíjfizetés elmaradása nem automatikusan szünteti meg a tagsági viszonyt. A mulasztó tagot előzetesen írásban fel kell szólítani a tagdíjfizetési kötelezettségére, s ha az nem vezet eredményre, csak akkor szűnhet meg a tagsági viszony. Amennyiben az ilyen tag sérelmezi a tagsági viszonyának ilyen tartalmú megszüntetését, úgy a tagsági viszonyának megszűnéséről az egyesülettől kapott értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Az értesítésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati záradékot a fenti tartalommal. – A tag által (mint rendező) szervezett rendezvények, események után az egyesület felé elszámolást készíteni az egyesület által biztosított pénzeszközök felhasználásáról, az esetleges hiányt megtéríteni. – Ha a tag az egyesület célkitűzéseit durván megsérti, vagy kivonja magát a közös munka alól, a tagot a közgyűlés kizárhatja. A közgyűlés ilyen értelmű határozata ellen a tag a közgyűlési határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslatért folyamodhat a bírósághoz. A közgyűlési határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati záradékot. A határozatot tértivevényes, ajánlott postai küldeményként kell feladni a kizárt tag részére. VI. Az egyesület közgyűlése A közgyűlés a tagok összességéből álló testület, évenként legalább egyszer ülésezik. Az elnökség kérésére, vagy ha a tagok 1/3-a írásban kéri, 15 napon belül soron kívül össze kell hívni. A közgyűlés pontos helyét, idejét és napirendjét a tagsággal legalább 15 nappal előbb levélben kell közölni. Soron kívül összehívott közgyűlés esetén legalább 10 nappal előbb kell a levelet kiküldeni. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: – Az egyesület megalakulásának, valamint más egyesülettel, társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása
5
– az alapszabály elfogadása és módosítása – az elnökség és a tisztségviselők 3 évre történő megválasztása – a közhasznúsági jelentés elfogadása – az elnökség és a tisztségviselők két közgyűlés közötti munkája beszámolójának elfogadása – az éves költségvetés főbb számainak megállapítása, elfogadása és annak realizálásának ellenőrzése – az egyesület vagyonának befektetéséről való döntés – tiszteletbeli tag megválasztása – a tag kizárása. A közgyűlés működése: – A közgyűlés nyilvános. – A közgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 50 %+1 fő részt vesz a döntések meghozatalában. – Ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor azt az eredeti időponthoz képest 30 perccel később újból össze lehet hívni, azonos napirenddel. Az újból összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Amennyiben a megismételt közgyűlés összehívására az eredeti napirendi kérdésekben, az eredeti napon és helyszínen kerül sor, az eredeti meghívóban a tagot figyelmeztetni kell arra, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Amennyiben a megismételt közgyűlést nem az eredeti közgyűlés napjára hívják össze, a tagokat erről külön írásbeli meghívóban kell értesíteni, amelynek tartalmaznia kell a megismételt közgyűlés tényét, helyét és idejét, és az arra történt figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében, a megjelentek számától függetlenül határozatképes. – A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza (a jelenlévők 50 %-a + 1 fő). – Általában nyílt szavazással dönt. – Titkos szavazást kell elrendelni a tisztségviselők megválasztásakor, visszahívásakor, illetve ha a közgyűlés valamely kérdésben való határozathozatalhoz titkos szavazás mellett dönt. Ehhez a szavazásra jogosultak legalább 1/3-ának kívánsága szükséges. VII. Az egyesület elnöksége Az elnökség az egyesület közgyűlése által választott testület, amely a közgyűlés határozatainak szellemében szervezi az egyesület munkáját két közgyűlés között. Az elnökség összetétele és működése: – Az elnökség 3 tagból áll, az elnökség tagjai között van az elnök és az elnökhelyettesek. Az egyesület elnöki tisztségét az a tag tölti be, aki az elnökségi tagokra (3 jelölt) leadott szavazatok közül a legtöbbet kapta. – Az elnökség szükség szerint, de legalább évente ülésezik, az elnökség soron kívül is összeül, ha az elnök, vagy két elnökségi tag, vagy a tagság 20 %-a írásban kéri összehívását. – Az elnökség üléseit az elnök vezeti. – Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet bármikor a tagság rendelkezésére bocsát. – Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás formájában hozza, határozatképességéhez valamennyi tagjának jelenléte szükséges. – Az elnökség ülésein megfigyelőként bármely tag részt vehet, vitás kérdésekben ismertethetik álláspontjukat. A szavazásban azonban nem vesznek részt.
6
– Az elnökség tagjaira (beleértve az elnököt is) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben leírt összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. – Az elnökség üléseinek összehívására az elnökség elnöke, – aki egyben az egyesület elnöke – jogosult. Az elnökség üléseire meghívó formájában kell az értesítést elküldeni az elnökség további tagjainak. A meghívónak tartalmaznia kell az elnökségi ülés helyét, idejét, valamint a napirendjét. A meghívót vagy postán ajánlott küldeményként kell eljuttatni az érdekelteknek, vagy pedig személyesen kell részükre átnyújtani. Ez utóbbi esetben az átvétel tényét igazoltatni kell a címzettel. Az elnökség feladatai: – A közgyűlés határozatai szerint szervezi az egyesület működését. – Dönt az egyesület pénzeszközeinek felhasználása felől a közgyűlés által meghatározott keretek között. – Felelős az egyesület gazdálkodásáért, pénzügyi fegyelméért. – Segíti az elnököt a képviselettel és az egyesület vezetésével együtt járó feladatai ellátásában. – Felelős a közgyűlés elé kerülő beszámoló elkészítéséért és a közgyűlés előkészítéséért, ezen belül gondoskodik az elnökség, a közgyűlés üléseinek összehívásáról, a közgyűlési meghívó elkészítéséről, amelynek tartalmaznia kell a közgyűlés elé kerülő napirendi pontokat. – Elkészíti az egyesület éves munkatervét. – Megbízza azt a személyt, aki az elnök mellett a gazdálkodással, pénzügyekkel kapcsolatosan aláírási joggal rendelkezik. Jelen idő szerint az aláírási jogot az elnök és egy elnökhelyettes együttes aláírásukkal gyakorolják. VIII. Az egyesület elnöke, elnökhelyettese 1) A közgyűlés által választott tisztségviselők, akik egyben tagjai az egyesület elnökségének is. 2) Az elnök jogosult az egyesület képviseletére. 3) Az elnöki posztot csak nagykorú magyar állampolgár töltheti be. 4) Az elnököt távollétében az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnök feladatai, jogköre: – képviseli az egyesületet külső kapcsolataiban, – összehívja az elnökséget, előkészíti és vezeti annak üléseit, – a közgyűlés és az elnökség döntései szerint irányítja és vezeti az egyesület munkáját. Az elnökhelyettes feladata, jogköre: – az elnök jogkörét és feladatkörét, az elnök távolléte, vagy akadályoztatása esetén gyakorolja. A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok: A vezető tisztségviselők, a közgyűlés által választott tisztségviselők egyben tagjai az egyesület elnökségének, az egyesület elnöke és a két elnökhelyettese.
7
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b) pont) élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben, legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. IX. Az egyesület gazdálkodása – Az egyesület tagdíjakból, támogatásokból, tevékenységéből származó bevételekből gazdálkodik, a társadalmi szervezetekre vonatkozó pénzügyi szabályok betartásával. – A befolyt pénzek felosztását az egyesület elnöksége végzi a közgyűlés határozatai alapján. A döntésbe bármely tagnak beleszólási joga van (fent leírtak szerint). – Ha a felosztással kapcsolatban a tagok több mint 20 %-ának kifogása van, írásban feltett kérdéseiket, javaslataikat soron kívüli elnökségi ülésen kell megvitatni. – Az egyesület gazdálkodásáért az elnökség felel. – Az egyes rendezvények, vagy megvalósítandó feladatok pénzügyeiért felelős embert („témafelelős”) az elnökség nevezi ki. – A témafelelős köteles az elnökségi üléseken folyamatos tájékoztatást adni az anyagiak felhasználásáról, majd pontos elszámolást készíteni. – Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért nem felelnek. – Az egyesület éves bevétele az 5 000 000 Ft-ot nem haladja meg. – Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. – Az elnökséget szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
8
X. Vegyes rendelkezések Az egyesület vagyona megszűnése esetén az OMME Országos Magyar Méhész Egyesületre száll át. Az egyesület irataiba bármely tag korlátozás nélkül betekinthet. Az egyesület beszámolóiba (elnökségi ülés, közgyűlés, közhasznúsági jelentés) bárki betekinthet, arról térítés ellenében másolatot készíthet. Az egyesület közhasznú szolgáltatásairól bárki információkat kaphat. Az egyesületi közgyűlésekről és az elnökség üléseiről is jegyzőkönyvet kell felvenni. A közgyűlési jegyzőkönyvet az elnökség három tagja, kettő fő jegyzőkönyv hitelesítő, valamint a jegyzőkönyvvezető együttesen írják alá. Az elnökségi ülésről felvett jegyzőkönyvet mindhárom elnökségi tag aláírja együttesen. A jegyzőkönyv egy példányát az egyesület elnöke köteles megőrizni az egyesületi irattárban. A jegyzőkönyv az egyesület működési helyén az ülést követő 15. naptól megtekinthető. Az egyesület elnöke gondoskodik az egyesület közgyűlése és az egyesület elnöksége döntéseinek nyilvántartásáról oly módon, hogy a folyó sorszámozással és évszámmal jelölt döntéseket a Határozati Nyilvántartásban tartja nyilván. A Határozati Nyilvántartásból ki kell tűnnie a határozatot hozó fórum döntésének, a döntés időpontjának, hatályának, a döntést támogatók és ellenzők számának. Az egyesület által létrehozott egyesületi szolgáltatás esetén a fenti nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a szolgáltatás igénybevételének módját. Az egyesület működési módjának és a szolgáltatás igénybevétele módjának nyilvánosságáról az egyesület elsősorban az SZKMÖE székhelyén kifüggesztéssel, valamint saját honlapján is gondoskodik. A Határozati Nyilvántartás elválaszthatatlan mellékletét képezik az egyes közgyűléseken és elnökségi üléseken felvett jegyzőkönyvek eredeti példányai. A Határozati Nyilvántartás megőrzéséről az egyesület székhelyén az egyesület elnöke gondoskodik. Előzetes bejelentést követően az elnökség köteles bárki számára betekintési lehetőséget adni. A közgyűlési és az elnökségi határozatokat az érintettekkel postai úton kell közölni. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba előzetes bejelentés alapján bármelyik tag betekinthet, azokról jegyzeteket készíthet. Az egyesület a közgyűlés és az elnökség döntéseit nyilvánosságra hozza. A határozatok szövegét az egyesület székhelyén kifüggeszti. Az egyesület elnöksége minden év március 31. napjáig köteles beszámolni az egyesület közgyűlésének az előző évi működésről és gazdálkodásról. Köteles továbbá gazdálkodásának
9
legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni. Az elnökség elnöke gondoskodik az egyesületi vagyon éves felhasználásáról szóló jelentés elkészítéséről. A közhasznúsági nyilvántartásba vételt követően közhasznú szervezetnek minősülő egyesület köteles az éves beszámoló tárgyévet követő május 31. napjáig történő elkészítéséről gondoskodni, majd a beszámoló fenti időpontig történő jóváhagyásával egyidejűleg köteles közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezen szerveitől kapott támogatás mértékét, f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőnek nyújtott támogatások értékét, illetve összegét, g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznú szervezet éves beszámolója és éves közhasznúsági jelentése nyilvános, abba bárki betekinthet, illetőleg arról saját költségére másolatot készíthet. Az éves beszámolót az egyesületi közgyűlés nyílt szavazással, kézfeltartással, tagjai szavazatának egyszerű többségével hozza. A közgyűlés és az elnökség ülései nyilvánosak. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni a napirend közlésével. A közgyűlést az elnökség készíti elő és hívja össze. Az elnökséget szintén szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Ezen testületek összehívásának rendjét, a napirend közlésének módját, az ülések nyilvánosságára vonatkozó szabályokat, a határozatképességre és a határozathozatal módjára vonatkozó szabályanyagot a fenti rendelkezések már tartalmazzák. Szintén a fentiekben nyert megfogalmazást összeférhetetlenségére vonatkozó szabályanyag.
a
vezető
tisztségviselőinek
Az éves beszámoló jóváhagyásának a módjára vonatkozó előírások szintén a fentiekben már rögzítést nyertek. Ezen létesítő okirat pontosan tartalmazza már a fentiekben a Kht. 7. §. (3) bekezdésben megfogalmazottakat. Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a
10
társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 14) „Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.” Az egyesület beszámolójának közlése, valamint az egyesület közhasznúsági jelentése, a Magyar Méhészek Országos Egyesülete, valamint az egyesület saját honlapján jelenik meg. Ezen okiratot Kalóné Tekes Magdolna elnök készítette el. Újszász, 2012. február 27.
Záradék Ezt az alapszabály módosításokkal egységes szerkezetét az egyesület 2012. február 27. (hétfő) napján megtartott közgyűlésén elfogadta, egyhangú határozatával. Újszász, 2012. február 27. Kalóné Tekes Magdolna elnök
11
