SZŐKE Júlia Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Osztrák-magyar határon átnyúló gazdasági együttműködések magyar szemmel Bevezetés A 20. század végétől a világgazdasági folyamatokat egyre inkább meghatározó globalizáció lehetővé tette a magyar kis- és középvállalatok (továbbiakban kkv-k) számára, hogy a nemzetközi gazdasági körforgásba bekapcsolódva a világpiac, és ebből adódóan határon átnyúló gazdasági együttműködések részeseivé váljanak. Ezt a tendenciát tovább erősítette a 2008-as gazdasági válság, elsősorban a kkv-k létfenntartási kényszere miatt. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok számának növekedése, illetve az abból származó problémák és nehézségek azonban ráirányították a figyelmet arra a tényre, hogy a gazdasági és üzleti döntések mellett kulturális aspektusokat is figyelembe kell venni, hiszen a vállalatok kulturális háttere az eltérő országok közötti kapcsolatokból adódóan különböző. Félreértés, konfliktus vagy kommunikációs probléma még az azonos kulturális háttérrel rendelkező partnerek között is kialakulhat együttműködésük során, de mindezek halmozottabban jelentkeznek, ha eltérő kulturális hátterű felek dolgoznak együtt. A különbségek pedig számos területen jelentkezhetnek, amelyek közül a leggyakoribbak a következőek (ABLONCZYNÉ – TOMPOS 2013: 2): - az időkezelés, - a bizonytalanság mint tényező elutasítása vagy elfogadása, - a konfliktusok kezelése, - a munkahelyi problémák és a magánélet különválasztása, - a részletekbe menő információáramlás igénye vagy elutasítása, - a rendszeres (heti) értekezletek elfogadása vagy elutasítása, - a megbeszélések légköre, - a tárgyalási technikák alkalmazása. A kulturális különbségek fontosságát és vizsgálatának létjogosultságát támasztja alá Hall is, aki szerint a „kulturális különbségek elég fontosak ahhoz, hogy romba döntsenek egy olyan együttműködést, amely gazdasági szempontból amúgy tökéletes lenne”. (HALL 1995: 21) A fentiek alapján jelen tanulmány a magyar és az osztrák kultúra közötti különbségeket veszi górcső alá azzal a céllal, hogy azonosítani tudja azokat a területeket, amelyek az együttműködések során konfliktusok, félreértések forrásai, okozói lehetnek. Az elemzés magyar szempontú, mivel a Nyugat-dunántúli régióban működő magyar tulajdonú kkv-k üzleti kulturális sajátosságait veti össze az osztrák kultúra jellemzőivel, és ebből von le következtetéseket az együttműködések problémás területeire vonatkozóan. Elméleti háttér Közismert, hogy a kultúrának számos definíciója különíthető el, elsősorban annak alapján, hogy mely tudományterület használja azt és mely célból. Tekintettel arra, hogy a jelen tanulmány alapját biztosító empirikus kutatás interdiszciplináris
1
megközelítést igényel, hiszen merít mind a kultúrantropológia, mind a gazdaságtudomány, mind pedig a regionális tudomány területéről, a kutatás során a következő kultúrafelfogást alkalmaztuk: „a kultúra az ember viszonya az objektiváció által teremtett világával… tehát a tudományokkal, művészetekkel, erkölccsel, vallással, hittel, az emberek mindennapi beállítódásával, magatartásával” (VITÁNYI 1996: 5-6). Más szóval, kultúra alatt azokat a magatartásformákat, értékeket értettük, amelyekkel az egyes dolgokhoz, emberekhez viszonyulnak az adott kultúra képviselői. Ezek az értékek, normák, viselkedési minták ugyanis eltérőek a különböző kultúrák esetében (ABLONCZYNÉ 2008: 1). Üzleti kultúrának pedig ezeknek a magatartásformáknak és normáknak az üzleti élet, a gazdasági együttműködések során megnyilvánuló jellegzetességeit tekintettük. Az empirikus kutatás elvégzéséhez, vagyis a magyar tulajdonú kkv-k üzleti kultúrájának feltérképezéséhez a kultúrakutatásban alapmodelleknek számító kultúrdimenziós modelleket, illetve azok egyes dimenzióit vettük alapul. Ennek megfelelően a kutatás elméleti hátterét képezi Hofstede (1980), Trompenaars (1995) és Hall (1975, 1990) modellje. Hofstede (1980) modellje négy dimenzió mentén különbözteti meg az egyes kultúrákat egymástól, amelyek a következőek: a hatalmi távolság mértéke, a bizonytalanságkerülés mértéke, az individualizmus-kollektivizmus mértéke, illetve a maszkulinitás-femininitás mértéke. Később a modell egy ötödik dimenzióval – az időorientáltsággal – is kiegészült (HOFSTEDE – BOND 1988), ez a dimenzió azonban nem képezi jelen kutatás tárgyát. A hatalmi távolság mértéke azt mutatja meg, hogy a hatalom egyenlőtlen elosztását a kisebb hatalommal rendelkezők milyen mértékben fogadják el (HOFSTEDE 1980), azaz mennyire tolerálják, ha pl. a magasabb pozícióban levőt magázniuk, esetleg beosztásuk, titulusuk alapján kell megszólítaniuk. A bizonytalanságkerülés arra világít rá, hogy a bizonytalan, kockázatos kimenetelű szituációkat egy adott kultúra képviselői mennyire tartják kerülendőnek vagy éppen kívánatosnak (HOFSTEDE 1980), vagyis mennyire igyekeznek pl. szabályokkal kivédeni a bizonytalan helyzeteket. Az individualizmus-kollektivizmus dimenziója megmutatja, hogy egy kultúrában az egyén érdekei és céljai vagy pedig a közösségé a meghatározóak (HOFSTEDE 1980). Az üzleti életben ennek megnyilvánulása lehet például, hogy a döntések egyénileg vagy csoportosan születnek. A maszkulinitás-femininitás mértéke arra vonatkozik, hogy az adott kultúrában a férfias vagy a nőies értékek dominálnak (HOFSTEDE 1980), vagyis, hogy a kultúrában pl. a pénz, a célok hajszolása, a nemek közti erős különbségtétel vagy ezzel szemben a nemek közti egyenlőség, az emberi kapcsolatok minősége, illetve a harmónia a meghatározó. Trompenaars (1995) modellje hét dimenziót foglal magában, amelyek közül jelen kutatásban kettőt, a specifikus-diffúz, valamint a neutrális-affektív dimenziót vettük figyelembe. A többi dimenzió ismertetésétől jelen tanulmányban eltekintünk. A specifikus-diffúz dimenzió annak alapján tesz különbséget az egyes kultúrák között, hogy a munkakapcsolat kiterjed-e a privát szférára vagy sem. (TROMPENAARS 1995) Specifikus kapcsolat esetén a két szféra teljesen elkülönül egymástól, diffúz kapcsolat esetében viszont a magánszférát teljesen áthatja az üzleti kapcsolat, vagyis pl. a főnökbeosztott viszony az élet minden területére kiterjed. A neutrális-affektív dimenzió ugyanakkor azt mutatja meg, hogy az érzelmek kimutatása milyen mértékben elfogadott az üzleti kapcsolatokban. (TROMPENAARS
2
1995) Neutrális kultúrákban az érzelemnyilvánításnak egyáltalán nincs helye a gazdasági kapcsolatok során, szemben az affektív kultúrákkal, ahol annak nagy szerep jut, főként a gesztikuláció és a mimika által. Hall (1975, 1990) modellje a két fentebb említett szerzőtől eltérően csupán két dimenzióból áll, a monokronizmus és polikronizmus, illetve az alacsony- és a magaskontextusú kultúrák dimenziójából. A monokronikus és a polikronikus kultúra közötti alapvető különbség az, hogy míg előbbi képviselői a munkavégzés során egyszerre csak egy dologra koncentrálnak, addig utóbbiak több dolgot is képesek egy időben végezni. (HALL – HALL 1990) Ennek az üzleti kapcsolatokban való egyik leggyakoribb megnyilvánulás formája a határidők, tervek betartása, illetve be nem tartása. Az alacsony- és magas kontextusú kultúrák közötti eltérés abban rejlik, hogy a kontextus, az üzenet az információ mekkora részét tartalmazza. (HALL – HALL 1990) Alacsony-kontextusú kultúrákban az üzenet magában foglalja az információ jelentős részét, míg a magas-kontextusú kultúrákban csupán kis részét tartalmazza, vagyis gyakori, hogy a „sorok között kell olvasni”. Az üzleti gyakorlatban ez többek között azt jelenti, hogy míg az alacsony-kontextusú kultúrák inkább az írásbeli, addig a magaskontextusú kultúrák inkább a szóbeli megállapodást részesítik előnyben. A kutatás ismertetése A jelen tanulmányban bemutatásra kerülő kutatási eredmények a szerző doktori kutatásának egy kisebb részét képezik. A doktori kutatás a Nyugat-dunántúli régió kisés középvállalatainak határon átnyúló gazdasági kapcsolatait vizsgálja kulturális aspektusból. A primer kutatás első fázisában kvantitatív, majd később kvalitatív kutatás lefolytatására került sor. Jelen tanulmány a kvantitatív kutatás eredményeinek egy részét ismerteti. A kutatás vizsgálati fókusza a mintába kerülés kritériumait is meghatározta, így az elemzés alanyai csak olyan magyar tulajdonú kis- és középvállalatok lehettek, amelyek a Nyugat-dunántúli régióban folytatják tevékenységüket és gazdasági kapcsolatot tartanak fent osztrák partnerrel. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a kkv-k lehatárolása a 2004. évi XXXIV. törvény kis- és középvállalkozásokat meghatározó definíciójával szemben, csak a foglalkoztatottak száma alapján történt, tekintettel arra, hogy a kutatás nem számviteli, hanem kulturális irányultságú. A kvantitatív kutatás, támaszkodva a hasonló jellegű és témájú korábbi kutatások módszertanára (vö. ABLONCZYNÉ – TOMPOS 2011a, TOMPOS 2012, TOMPOS – GARAI 2011) egy online kérdőíves felmérés keretében valósult meg. Az adatok felvételére 2012 júliusa és októbere között került sor az ún. „hólabda” módszer segítségével, vagyis a potenciális válaszadók először a szerző ismeretségi köréből kerültek ki, akik utána a kérdőív linkjének továbbításával biztosítottak újabb és újabb válaszadókat. A kérdőívet az említett időszak alatt 147 válaszadó töltötte ki. A kérdőív szerkezetét tekintve négy kérdésblokkból áll, beleértve a demográfiai adatokra vonatkozót is. Jelen tanulmány két kérdésblokkal foglalkozik. Az egyik kérdésblokk a vizsgált régió kkv-inak üzleti kultúráját térképezte fel. Ebben a kérdésblokkban a válaszadóknak egy 7-pontos Likert-skála segítségével (1: egyáltalán nem ért egyet, 7: teljes mértékben egyetért) kellett véleményt nyilvánítaniuk 16 attitűdállítással kapcsolatban. A 16 attitűdállítás az elméleti részben ismertetett kultúramodellek dimenzióira épített, és mindegyik dimenzióhoz két attitűdállítás kapcsolódott. A másik kérdésblokk az osztrák-magyar határon átnyúló
3
gazdasági kapcsolatok jellemzőit, problémás területeit, valamint azok megoldási módjait vizsgálta. Ebből a kérdésblokkból jelen tanulmányban a válaszok közül azokkal foglalkozunk, amelyek a kapcsolatok problémás szituációra vonatkoznak. Az osztrák-magyar határon átnyúló gazdasági együttműködések jellemzői magyar szemmel – kulturális aspektusból Az osztrák-magyar határon átnyúló gazdasági együttműködések jellemzőinek és a problémás területeknek a bemutatásához szükséges a két kultúra közti különbségek feltárása, illetve a gazdasági kapcsolatok során a magyarok által észlelt problémák azonosítása, majd a kettő egybevétésével meghatározhatóak, hogy mely eltérések mely problémákat okozzák. A Nyugat-dunántúli régió elemzésbe bevont magyar tulajdonú kkv-inak üzleti kultúrája a fent említett egyik kérdésblokk, vagyis a 16 attitűdállításra adott válaszok alapján a vizsgált nyolc kulturális dimenzió mentén így jellemezhető: - közepesnél kisebb hatalmi távolság, - kollektivizmus, - femininitás, - közepesen magas bizonytalanságkerülés, - diffúz kultúra specifikus vonásokkal, - neutrális kultúra affektív elvárásokkal, - monokronizmus, - alacsony-kontextusú kommunikáció. Ezek a sajátosságok arra engednek következtetni, hogy a vizsgált magyar kkv-k az üzleti életben bizonyos fokig távolságot tartanak a magas hatalommal rendelkezőkkel szemben, illetve inkább kerülik a bizonytalan szituációkat, ezért előnyben részesítik a csoportos döntéseket, a felelősség megosztását, az írásbeli megállapodásokat, és egyszerre csak egy dologra koncentrálnak. Mindemellett érzelmeiket elrejtik partnereik elől, ugyanakkor tőlük elvárják azok kimutatását. Ezeknek a jellemzőknek az osztrák kultúrával való összevetését mutatja az 1. táblázat. Az osztrák kultúra bemutatásánál a nemzeti kulturális sajátosságokat vettük figyelembe Hofstede (1980), Trompenaars (1995) és Hall (1975, 1990) kutatási eredményei alapján. Ugyanakkor egyes osztrák kulturális jellemzőket (pl. specifikus kultúra, monokronizmus, alacsony-kontextusú kommunikáció) magyarok körében végzett interjús felmérések is alátámasztanak (ABLONCZYNÉ – TOMPOS 2011b: 229), vagyis magyar üzletemberek is hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek az osztrák vállalatok kultúrájával kapcsolatban, mint amilyen következtetésre az említett kutatók jutottak a nemzet egészére vonatkozóan. Az 1. táblázat kitűnően illusztrálja, hogy a vizsgált nyolc kulturális dimenzióból négy dimenzió esetében jelentkeznek/jelentkezhetnek problémák, konfliktusok és félreértések a gazdasági kapcsolatok során. A legszembetűnőbb eltérés a két kultúra között a maszkulinitás vs. femininitás, valamint a diffúz vs. specifikus dimenziók esetében figyelhető meg. Fontos eltérésnek tekinthető a magyar kkv-kra jellemző kollektivista és az osztrákokra jellemző közepes individualista magatartás is. A negyedik, neutrális vs. affektív dimenzió esetében a probléma abban rejlik, hogy a vizsgált magyar kkv-k osztrák partnereiktől affektív viselkedést várnak el, holott Hofstede (1980) rámutatott arra, hogy Ausztria a leginkább neutrális az összes általa vizsgált ország közül.
4
1. táblázat: A vizsgált kkv-k üzleti kultúrájának összevetése az osztrák kultúrával – a potenciális problémás területek Kulturális dimenziók Hatalmi távolság Individualizmus vs. kollektivizmus Maszkulinitás vs. femininitás Bizonytalanságkerülés Specifikus vs. diffúz Neutrális vs. affektív Monokronizmus vs. polikronizmus Alacsony- vs. magaskontextus
Magyar kkv-k közepesnél kisebb kollektivizmus
Ausztria alacsony közepes individualizmus
femininitás közepesen magas diffúz neutrális, affektív elvárásokkal monokronizmus
maszkulinitás magas specifikus neutrális monokronizmus
alacsony-kontextus
alacsony-kontextus
Forrás: Kérdőíves felmérés, ill. Hofstede (1980), Trompenaars (1995), Hall (1975, 1990)
A kulturális eltérések okozta problémák bemutatásához elengedhetetlenül szükséges a magyar válaszadók által leggyakrabban tapasztalt problémák ismertetése is. Ezeket a kérdőív másik, jelen tanulmányban bemutatásra kerülő kérdésblokkja vizsgálta, és azt az eredményt kapta, hogy a kulturális eltérések okozta leggyakoribb problémák a válaszadó magyar kkv-k szerint a következőek: - kommunikációs félreértések, - az üzlet lebonyolításával kapcsolatos problémák, - pénzügyi problémák, - személyes sérelmek, - egyéb, például: o „a szokásjog alkalmazásával kapcsolatos problémák”, o „más üzleti környezet miatt, más üzleti döntésekre van szükség”. Az osztrák-magyar kapcsolatok során eltérésként jelentkező négy kulturális dimenzió és a válaszadók által leggyakrabban észlelt problémák összevetését mutatja a következő táblázat (2. táblázat) azzal a céllal, hogy azonosítsa, hogy az egyes problémás szituációk mely kulturális dimenzióval és eltéréssel hozhatóak összefüggésbe. 2. táblázat: A kulturális különbségek okozta problémák és a hozzájuk potenciálisan kapcsolódó kulturális dimenziók Kulturális dimenziók Individualizmus vs. kollektivizmus
Magyar kkv-k
Ausztria
Okozott probléma
kollektivizmus
közepes individualizmus
Maszkulinitás vs. femininitás Specifikus vs. diffúz
femininitás
maszkulinitás
diffúz
specifikus
üzlet lebonyolításával kapcsolatos probléma, pénzügyi probléma, egyéb kommunikációs félreértés, személyes sérelem, egyéb üzlet lebonyolításával kapcsolatos probléma, egyéb
5
Neutrális vs. affektív
neutrális, affektív vonásokkal
neutrális
kommunikációs probléma, személyes sérelem
Forrás: Saját kutatás és szerkesztés
A táblázatból jól látható, hogy a két legmarkánsabb kulturális eltérés (femininitás vs. maszkulinitás, illetve diffúz vs. specifikus kultúra) a pénzügyi problémák kivételével valamennyi probléma okozója lehet. A femininitás vs. maszkulinitás tekintetében a kommunikációs félreértések és ennek eredményeként a személyes sérelmek a leggyakoribb problémák, hiszen másként kommunikálnak és tárgyalnak a férfias és a nőies kultúrák, sőt mások a céljaik is. Ez a legélesebben akkor jelentkezik, amikor az üzleti együttműködésben férfiak és nők egyaránt részt vesznek. A specifikus vs. diffúz dimenzió esetében a leginkább jelentkező gond az üzlet lebonyolításával kapcsolatos, pl. az osztrákok részéről kevésbé gyakoriak és elfogadottak az üzleti ebédek vagy vacsorák, esetleg közös szabadidős tevékenységek az üzlet megkötése előtt vagy után. Ennek oka, hogy míg a magyar kkv-kat diffúz kultúra, vagyis a hivatalos és a magánszféra keveredése jellemzi, addig az osztrákoknál a két szféra élesen elkülönül. Szintén az üzlet lebonyolításával összefüggő problémákhoz vezethet a vizsgált magyar kkv-k kollektivista és az osztrákok individualista beállítódása. Itt elsősorban az okozhat gondot, hogy a feleket egy vagy több ember képviseli a tárgyalások során, illetve, hogy a szerződések megkötéséhez, aláírásához hány ember beleegyezése, engedélye szükséges. Ezek miatt pedig pénzügyi problémák is felmerülhetnek, főként akkor, ha időbeli késlekedés vagy szállítási probléma merül fel. A neutrális vs. affektív dimenzió vonatkozásában a fő gondot a magyarok osztrákokkal szembeni elvárása jelenti, amelynek nem teljesülése esetén kommunikációs problémák és személyes sérelmek egyaránt előfordulhatnak. Összegzés Jelen tanulmány az osztrák-magyar határon átnyúló gazdasági együttműködéseket, azok problémás területeit kulturális aspektusból magyar szemmel vizsgálta. Megállapította, hogy a magyar kkv-k üzleti kultúrája és az osztrák kultúra között négy jelentős kulturális eltérés figyelhető meg, amelyek leggyakrabban a magyar adatközlők szerint kommunikációs félreértéseket és az üzlet lebonyolításával kapcsolatos problémákat okoznak. A vizsgált magyar kkv-k ezekben látják a gazdasági kapcsolatok fő problémás területeit is. Ezekből a kutatási eredményekből az a következtetés vonható le, hogy a kulturális sajátosságok és főként a kulturális eltérések előzetes tanulmányozása döntő fontosságú lehet, mivel napjainkban az üzleti együttműködések során a gazdasági szempontok mellett már a kulturális szempontok sem elhanyagolhatóak.
6
Irodalom ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia: Workplace Discourse Between People with Different Cultural Backgrounds. In: Hungarian Electronic Journal of Sciences (online Paper LIN-081029-A), 2008. (2013. 10. 18.) http://heja.szif.hu/LIN/LIN-081029-A/lin081029a.pdf ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia, TOMPOS Anikó: Empirikus vizsgálat az üzleti és vállalati kultúra tükrében. In: „Növekedés és egyensúly” Kautz Gyula Emlékkonferencia 2013. június 11. elektronikus formában megjelentő kötete. Győr: Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, 2013. Paper 24. (2014. 01. 13.) http://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2013/kultura/ABLONCZY_TOMPOS_KAUTZ_ 2013.pdf ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia, TOMPOS Anikó: Az OPTICOM projekt kutatási tevékenységeinek bemutatása. In: Vállalati kommunikáció a 21. század elején. Miskolc: Z-Press, 2011a. p. 287-294. ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia, TOMPOS Anikó: Osztrák üzleti kultúra magyar szemmel. In: Porta Lingua 2011. Debrecen: Szaknyelvoktatók és –Kutatók Országos Egyesülete, 2011b. p. 225-230. HALL, Edward T., HALL, Mildred R.: Understanding Cultural Differences. Yarmouth: Intercultural Press, 1990. HALL, Edward T.: Rejtett dimenziók. Bp.: Gondolat, 1975. HALL, Wendy: Managing Cultures: Making Strategic Relationships Work. Chichester: John Wiley & Sons, 1995. HOFSTEDE, Geert: Culture’s Consequences: International Differences in Work-Related Values. Beverly Hills: Sage Publications, 1980. HOFSTEDE, Geert, BOND, Michael H.: The Confucius Connection: From Cultural Roots to Economic Growth. In: Organizational Dynamics, 1988, 16. évf. 4. sz. p. 5-21. TOMPOS Anikó: Magyar-osztrák üzleti együttműködések vizsgálata. In: A vállalati kommunikáció vizsgálatának nyelvészeti és interkulturális aspektusai. Miskolc: Miskolci Egyetem, 2012. p. 233-240. TOMPOS Anikó, GARAI Anna: Business Interactions in the Austro-Hungarian Crossborder Regions. In: Conference of the International Journal of Arts and Sciences 3(1) (CD), 2011. p. 23-30. TROMPENAARS, Fons: Riding the Waves of Culture. London: Nicholas Brealey Publishing, 1995. VITÁNYI Iván: A magyar társadalom kulturális állapota. Bp.: Maecenas, 1996.
7
