SZKA_106_34. A Föld és az élővilág érdekességei

SZKA_106_34

A Föld és az élővilág érdekességei

szka106_01_d.indd 199

2007.10.16. 21:52:02


2007.10.16. 21:52:02

tanulói A föld és az élővilág érdekességei – 6. évfolyam 201

34/1

Erdei Iskolai Zöld Napló Magyarország térképe

Lakóhelyünk: ................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................. Az erdei iskolánk helye: . ................................................................................................................ ............................................................................................................................................................. Az útvonal, amelyen odautaztunk: . ............................................................................................. ............................................................................................................................................................. Az erdei iskola ideje (dátuma): ...................................................................................................... Élményeim, megfigyeléseim az utazás alatt: ............................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................


2007.10.16. 21:52:05

202 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

tanulói

34/2

Az erdei iskola térképvázlata Rajzoljátok ide az erdei iskolátok térképvázlatát! Kérjétek hozzá a tanárotok segítségét! Amennyiben neki van térképe, kérjétek meg, hogy adjon belőle egy példányt, amit beragaszthattok a naplótokba!


2007.10.16. 21:52:05


34/3A

Vízkutató expedíció Az élet nem létezhet víz nélkül. Földünk felszínének kétharmadát víz borítja, és a testünk tömegének is több mint a felét alkotja. A folyókban, tavakban lévő édesvíz mennyisége azonban a tengerek sós vizének csak századrésze. A Föld különleges tulajdonsága, hogy ilyen nagy mennyiségű víz van rajta, és hogy az minden halmazállapotban megtalálható: lehet folyékony, de lehet szilárd jég vagy légnemű vízgőz is, és ezek állandóan átalakulnak egymásba, körforgásban vannak. A vizek felszíne alatt is változatos élővilág van, de ennek megfigyelése nem olyan egyszerű, mint a szárazföldi élőlények esetében. A magyarországi folyókban, patakokban, tavakban is érdekes és sokféle az élővilág. Nem kell búvárfelszerelést vennünk ahhoz, hogy megismerkedjünk a víz tükre alatt rejtőző csodákkal. Ha ügyesek vagyunk, egyszerű eszközökkel is megvizsgálhatók, megismerhetők a vízi élőlények. A vizek növényzete éppen olyan fontos a benne élő állatok számára, mint a szárazföldet borító erdők és rétek nekünk. Sőt a szárazföldi élőlények sem élhetnének a víziek nélkül. A vizekben a legnagyobb számban a legapróbb és legegyszerűbb testű növényeket találjuk. Ezek a moszatok, más néven az algák. A legkisebbek csak mikroszkóppal láthatók, szabad szemmel csak akkor vesszük észre őket, ha olyan sokan vannak, hogy zöldre festik a vizet. Bizonyára találunk egyszerű, zöld színű szervezeteket a partok közelében, amelyek vattához hasonló laza fonalakból állnak: ezek a fonalas moszatok. Néha csillogó buborékok gyöngyöznek a fonalaik között. Ez annak bizonyítéka, hogy a moszat élete, növekedése során – mint minden más zöld növény – oxigént termel, amely az élőlények nagy része számára nélkülözhetetlen, hiszen nélküle megfulladnánk. A vízben élő növényzet látja el oxigénnel a vizek állatvilágát, és hozzájárul a légkör oxigéntartalmának pótlásához is, méghozzá nagyobb mennyiségben, mint a szárazföldi növényzet! A víziállatok egy része a növényzetet eszi, „legeli”. Aki akváriumot tart és gondoz otthon, az tudja, hogy a vízicsigák milyen szépen tisztán tudják tartani az üvegfelületeket, mert folyamatosan elfogyasztják a zöld bevonatot képező moszatokat. A nagyobb testű halak egy része is „békés” növényevő, vagy apró állatokat fogyaszt csak, ilyenek például a pontyfélék. Más halak a többi halat fogyasztó ragadozók, ilyen például a csuka.

Vízkutatók Csoporttársaim, párom a kutatómunkában: ............................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Növény- és állathatározó könyveink: . ......................................................................................... ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................


2007.10.16. 21:52:05


tanulói

34/3B Vizsgálat helyszíne, a patak, folyó vagy tó neve: . ...................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. A megvizsgált víz és vízpart pontos helye: ................................................................................. ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................

A vízparti élővilág 1. A vízparton megfigyelhető növényzet típusa (például nádas, zsombékos, erdő, liget): . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... 2. A parton megfigyelhető fafajok (például enyves éger, magas kőris, kocsányos tölgy vagy mocsártölgy, fehér fűz, fehér nyár, fekete nyár): . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... 3. A vízben látott (gyökerező, úszó, lebegő) hajtásos növények: . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . .......................................................................................................................................................


2007.10.16. 21:52:05


4. A parton megfigyelt emlős- és madárlábnyomok: . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... 5. A vízen megfigyelt madárvilág: . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . .......................................................................................................................................................


2007.10.16. 21:52:05


tanulói

34/3C A víz vizsgálata Vizsgálati területünket olyan helyen jelöljük ki a tó vagy a folyó, patak partján, ahol a víz legfeljebb térdig ér, és ahol le lehet látni a víz fenekéig. Úgy válasszuk meg a helyszínt, hogy a partról vagy nagyobb kövekről száraz lábbal és ruházattal is elérjük mindazt, amit szeretnénk megfogni. (Felnőtt kísérővel, csónakból, ladikból is végezhető a megfigyelés.) A kisebb, de szabad szemmel még jól látható férgek, csigák, rákok, rovarok, pókok sokaságát találhatjuk meg a parthoz közeli sekély vizekben. Egyesek a víz felszínén találhatók, például a molnárkák úgy siklanak a felszínen, mintha korcsolyáznának. Sok rovarlárva alulról kapaszkodik meg a vízfelszínen, amely úgy viselkedik, mint egy vékony, de erős és rugalmas hártya. Sok állat a víztestben él, megint mások állandóan a meder fenekén vagy a víz alatti tereptárgyakon, növényeken „laknak”. 1. A levegő hőmérséklete: .............................................................................................................. Hőmérséklet a felszín közelében: ............................................................................................. A víz hőmérséklete kb. 50 cm-es mélységben:......................................................................... 2. Figyeljük meg a víz alatti világot úgy, hogy nem zavarjuk meg az ott élőket! Szabad szemmel vagy „vízbelátóval” vizsgáljuk meg, mit veszünk észre a felszín közelében, a köveken, az ágakon és a meder fenekén! 3. Vizsgálat céljából néhányat fogságba ejthetünk az állatok közül nagyon egyszerű eszközökkel is. Egy kis műanyag, nyeles teaszűrővel begyűjthetünk néhány lárvát, rákot, bogarat, és egy vízzel töltött befőttes üvegbe tehetjük őket. Másokat (csigákat, férgeket) egyszerűbb kézzel vagy csipesszel megfogni. Egyik állatot se pusztítsuk el, csak azonosítsuk őket! A Zöld Napló képein csak néhánynak a leírása és rajza látható, ezért lehet, hogy nem pont az adott fajt, csak a hozzájuk hasonló rokon fajokat sikerült megfogni. Nagyobb állathatározó könyvekben – ha van ilyen kéznél – több különféle faj képe és leírása is megtalálható. A vizsgálat után valamennyi állatot – sértetlenül – engedjük vissza a vízbe! 4. Egy befőttesüveg felfordított teteje kiválóan alkalmas arra, hogy rá tedd, és egy kevés vízben nagyítóval is szemügyre vedd a néhány centiméteres állatokat, anélkül hogy kárt tennél bennük.

A megfigyelt állat Neve: .................................................................................................................................................. Formája: . ...........................................................................................................................................


2007.10.16. 21:52:06


34/3D Mérete (milliméterben vagy centiméterben; olyan hosszú, mint ez a vonal _____ ): .......... Jellegzetes mozgása (úszva vagy vízfelületen, szilárd felületen mozog): ............................... Táplálkozása (ha megfigyelhető volt): . ........................................................................................ Minél több megfigyelt állatról készítsünk külön lapon feljegyzéseket, vázlatos rajzokat! Ha sok különböző állatot találunk a vízben, az azt jelzi, hogy a víz tiszta, azaz nem került bele szennyező, mérgező anyag, és az oxigén mennyisége is elegendő az állatok légzéséhez. 5. Ha a víz felszínén szabálytalan alakú, szivárványos gyűrűk, foltok láthatók, azt a vízbe került olajszennyezés okozhatja. Ez súlyosan károsítja a vízi élőlényeket! Mi se kezdjünk ilyen helyen vízvizsgálatot! Meg tudjátok-e a helyszínen állapítani, hogy honnan érkezhetett a vízbe a szennyező olaj? (Például a vízbe dobott kannából vagy hordóból, egy csónakból, a parton dolgozó gépekből, autókból stb.) A víz szennyezettségét jelzi az is, ha nagyobb mennyiségű fehér vagy szürkés hab kíséri a partjait. A szennyezett víz általában kellemetlen szagot is áraszt. Nem minden szennyeződés, ártalmas vegyszer és fertőző anyag látható és érzékelhető azonban ilyen egyszerűen. Ha sok elpusztult állatot találunk a vízben vagy a partján, vagy ha nagyon kevésféle élőlényt láthatunk benne, azt valamilyen vízben oldott mérgező anyag is okozhatja. Fontos tudnunk, hogy a legtöbb szennyező, fertőző vagy mérgező anyag szabad szemmel nem látható. A magyarországi folyóvizek, tavak nem elég tiszták, semmiképpen ne igyál belőlük, mert az betegséget okozhat!

Megfigyeléseink szerint a vizsgált víz minősége kiváló, tiszta

kissé szennyezett

erősen szennyezett

Ha a víz nagyon felmelegszik, akkor lecsökken benne a légzéshez szükséges oxigén mennyisége. Ez is oka lehet az állatok pusztulásának. 6. Vegyünk három vízmintát egy-egy nagyobb befőttesüvegbe a vizsgált vízből, különböző helyekről!


2007.10.16. 21:52:06


tanulói

34/3E A VÍZ SZÍNE

1.

2.

3.

Színtelen, átlátszó Zöldeskék Kékesszöld Barnászöld, vörösesbarna

Színe, átlátszósága alapján a víz minősége: ................................................................................ ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. 7. Vegyünk három vízmintát egy-egy kb. 2 dl-es, zárható üvegbe (lehet néhány tiszta ásványvizes műanyag palack is), különböző helyekről! Ezt a vizsgálatot a szálláshelyünkön tudjuk majd befejezni. A vízmintákat tartalmazó üvegeket otthon meleg vízbe téve melegítsük kb. 50˚C-ra, és ismételten szagoljuk meg. Változott a víz illata?

A VÍZ SZAGA

1.

2.

3.

Szagtalan Földillatú Kellemetlen szagú Jellegzetesen vegyszerszagú

Szaga alapján a víz minősége: ....................................................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................


2007.10.16. 21:52:06


34/3F A víz alatti világ megfigyelése. „Vízbelátó” készítése A szép és változatos víz alatti világot a víztükör elrejti a szemünk elől. Hogy megfigyelhessük, búvármaszkot kellene felvennünk, és lemerülnünk. Kevésbé mély vagy a sekély parti vizekben azonban ez sem lenne lehetséges. Helyette azonban készíthetünk magunknak „vízbelátót”, amely egy igen egyszerű eszköz, egy körülbelül fél méter hosszú, tíz centiméter átmérőjű, átlátszatlan falú cső, amelynek egyik végét átlátszó üveg- vagy műanyag ablak fedi. Ha a vízbe merítjük és a szabad végén keresztül belenézünk, megláthatjuk a vízben élő, ott úszkáló, rejtőzködő állatokat és a vízinövényeket. Készíthetünk vízbelátót igényesebb kivitelben is, akár iskolai technikaórán egy PVC vízvezetékcsőből, amelyre üveg vagy műanyag lapot rögzítünk úgy, hogy a víz ne szivároghasson bele. Ez a hosszú cső azonban kellemetlen útitársnak bizonyul, amikor egy túrához vagy táborozáshoz, erdei iskolai programhoz csomagolunk. Türelemmel és kis kézügyességgel a helyszínen is egyszerűen elkészíthetjük a saját eszközüket, könnyen hozzáférhető, hulladék anyagokból is.

Szükséges anyagok és eszközök:

• 1,5–2 l-es ásványvizes PET palack (2 db) • Átlátszó műanyag lap (pl. játék, élelmiszer csomagolóanyaga) vagy 20 cm-nyi háztartási műanyag fólia (Folpack) • Sötét színű (fekete, barna) hulladéktároló zacskó • Szigetelőszalag • Éles kés vagy olló A vízbelátó megtervezése, kiszabása, összeragasztása csoportos feladat, de az összeillesztése, ragasztása kimondottan „négykezes” tennivaló. Vágjuk le a két üres ásványvizes palack alját és tetejét olyan helyen, ahol a felülete sima, kör keresztmetszetű. A két darabot illesszük össze egyetlen csővé, és szigetelőszalaggal rögzítsük! A szalagot gondosan az illesztésre tekerve nem fog befolyni a víz a csőbe. (Ez a rész két ember együttműködését igényli.) Vonjuk be műanyag fóliával (Folpack) a cső egyik végét (mint a befőttesüveg száját szokás cellofánnal), és rögzítsük szigetelőszalaggal a fóliát! Ha a fólia peremét mindenütt leragasztjuk, nem engedi majd be a vizet. Ezután vonjuk be a cső falát megfelelő méretűre vágott fekete szemeteszsákkal, és rögzítsük szigetelőszalaggal. Ezzel el is készült a műszerünk. A felsorolt anyagok rendszerint kéznél vannak vagy könnyen beszerezhetők. A hulladékok újrafelhasználása maga is környezetbarát megoldás. (Az átlátszó műanyag csomagolódoboz és a szemeteszacskó, kukászsák is újrahasznosított műanyagból készül.) Csak akkor készítsük el a vízbelátó eszközünket, ha arra alkalmas helyet, érdekes élővizet találunk a közelben. A vízbelátó, ha megsérül, könnyen kijavítható. Ne felejtsük el, hogy használata után ismét hulladékká válik! Ne hagyjuk a helyszínen, hanem vigyük a megfelelő gyűjtőbe!


2007.10.16. 21:52:06

210

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

tanulói

A digitális fotó- és videodokumentálás nem elengedhetetlen feltétele a modul megvalósításának, de a közös élmények rögzítéséhez ajánljuk. Kellő gyakorlat nélkül azonban nehéz lenne szép és használható természetfotókat, növény- és állatképeket készíteni, ezért a megfigyeléseket inkább rajzban rögzítsük a Zöld Naplóba. Ez több sikerélménnyel jár, mint sok elrontott felvétel.


2007.10.16. 21:52:06

tanulói A föld és az élővilág érdekességei – 6. évfolyam

211

34/3G Rajzok a vízi szervezetek felismeréséhez


2007.10.16. 21:52:17

212


tanulói

34/3H 8. Patakokban, folyókban, a kavicsos parton sokféle, érdekes alakú és színű kavicsot találhatunk. Keress olyanokat, amelyek valami okból különösen tetszenek Neked! A legszebbeket vigyétek el a találkozóhelyre, hogy a többiek is megnézhessék. A legérdekesebb kavics rajza:


2007.10.16. 21:52:17


213

34/4A

Erdőkutató expedíció Az erdő a legösszetettebb, legváltozatosabb életközösségek egyike. A növényzet több egymás feletti szintet alkot. Mindegyik szintben – a lomkoronában, a fatörzseken, a cserjéken-bokrokon, a talajon – másféle élőlények élnek. Az Alföldet honfoglaló őseink még tölgyesekkel borított erdős pusztaként ismerték meg, a magasabb hegyeket tölgyerdők és bükkösök borították. Ma már csak az ország egyötödén találunk erdőket. A tűlevelű erdők, fenyvesek, illetve a sokfelé látható akácerdők és nyárasok ültetett, mesterséges erdők. Ezek élővilága szegényebb, mint a természetes, őshonos fajokból álló erdőké. Az erdők fái hosszú ideig élnek, és ha az erdő elpusztul vagy elpusztítjuk, akkor csak nagyon lassan vagy sohasem újul meg. Mai erdőinkben évszázadok óta gazdálkodunk, a kivágott fák felújulnak, vagy újratelepítik azokat. A füves növénytársulások, gyepek növényzete lágy szárú, alacsony növésű. A gyep is lehet évelő, áttelelő növényekkel, de fás növényzetet nem találunk rajta. Természetes gyepek boríthatják a meredek sziklafalakat, hegyoldalakat. A kiirtott erdők helyén is gyepek alakulnak ki, ha a növényzetet rendszeresen legeltetik vagy kaszálják. Az Alföld sík vidékén a változatos, gazdag élővilágú természetes gyepeknek ma már csak kicsi maradványterületeit találjuk meg, a többi helyén szántóföldeket, gyümölcsösöket, szőlőskerteket létesített az ember. A mezőkön termeljük az élelmiszer- és takarmánynövényeinket, a mezőgazdasági területek jelentette mesterséges környezetben. (Ez a mesterséges növénytakaró gyakran csak egyetlen kultúrnövényből áll.) Vizsgálatainkhoz olyan erdőrészt válasszunk, amelyen nem látszik az emberi tevékenység hatása, amely hasonlít a természetes, érintetlen erdőkhöz. Hasonlítsuk össze az erdő és a rét, gyep élővilágát! Csoporttársaim, párom a kutatómunkában:

Az általunk használt határozókönyvek:


2007.10.16. 21:52:17

214


tanulói

34/4B Az erdő szintjei

1. Az erdő lombkoronaszintjét alkotó fafajok, amelyeket felismertünk: . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . .......................................................................................................................................................

2. A fák kora A fák életkorát megbecsülhetjük a törzsük kerülete alapján. Ha mérőszalaggal megmérjük, hogy hány cm a törzs kerülete 1,5 méter magasságban, és ezt elosztjuk 2,5-tel, hozzávetőleg megkapjuk a fa életéveinek számát. (2,54 cm = 1 inch vagy 1 coll, magyarul egy hüvelyk, régi mértékegység) A mérés nem egészen pontos, mert a fák növekedési sebessége, vastagodása nem egyforma. Például egy 70 éves kocsányos tölgy kerülete 250 cm, a vele egyidős bükkfáé 260, egy fehér nyáré pedig 280 cm. Ha találunk az erdőben kivágott fát, számoljuk meg a tuskón az évgyűrűket, és mérjük meg a kerületét is!


2007.10.16. 21:52:20


215

34/4C 3. A legnagyobb fák magassága Becsüljük meg a fák magasságát! Úgy a legegyszerűbb, ha találunk és megmérünk egy földön fekvő, kidőlt fatörzset.

4. Felismert cserjefajok ......................................................................................................................................................... . ........................................................................................................................................................ . ........................................................................................................................................................ . ........................................................................................................................................................

5. Lágyszárú növények Sokat láttunk: . .............................................................................................................................. . ........................................................................................................................................................ . ........................................................................................................................................................ Ritka, kevés példányát találtuk csak: . ...................................................................................... . ........................................................................................................................................................ . ........................................................................................................................................................ Nem sikerült felismerni, azonosítani a növényhatározó könyvekből: . .............................. . ........................................................................................................................................................ . ........................................................................................................................................................ . ........................................................................................................................................................

6. Az állatok életének nyomai az erdőben Például lábnyomok, dagonya, rágásnyomok, ragadozó madarak köpetei, zsákmányszerzés nyomai, szaporodás nyomai (fészek, tojáshéj), levedlett szőr vagy bőr, ürülék stb.

7. Emlősállatok, amelyekkel találkoztunk Az erdő melyik szintjében láttuk? . ........................................................................................... . ........................................................................................................................................................ . ........................................................................................................................................................ . ........................................................................................................................................................


2007.10.16. 21:52:20

216


tanulói

34/4D 8. Madarak, amelyeket megfigyeltünk . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . ....................................................................................................................................................... . .......................................................................................................................................................

9. A hőmérséklet

• • • • •

A levegő hőmérséklete az erdő fái alatt: ................................................................................. Az erdő talajában mért hőmérséklet (5 cm mélységben): .................................................... A rét, füves terület felett mért hőmérséklet: ........................................................................... A rét talajában mért hőmérséklet (5 cm mélységben): .......................................................... Hol éreztük kellemesebbnek a levegőt? Az erdő fái alatt vagy a réten? .............................

10. A rét növényei (Ha nem tudjuk azonosítani valamelyik növényt, írjuk le részletesen a jellemzőit!) Tömeges, sok van belőle (rajz): ...................................................................................................... Ritka, egy-egy példányt láttunk: ................................................................................................... A legszebb virágú: . ..........................................................................................................................

11. Vizsgálat A gyepen jelöljünk ki egy 4 lépés hosszú, 4 lépés széles négyzetet! Olyan helyet válas�szunk, ahol sokféle növényt találunk, és nincs, vagy alig van a növényzet között csupasz, kopár felszín (talaj, szikla)! Vizsgáljuk meg, hogy hányféle különböző növényt találunk rajta! A gyepben (rét, sziklagyep) talált különböző növények száma: ............................................. Az erdő gyepszintjében talált különböző növények száma: ....................................................


2007.10.16. 21:52:20


217

34/5A

Földrajzi expedíció A kutatócsoport a Föld felszínét (kőzeteit, vizeit), a légkört és a látható égitesteket vizsgálja. Csoporttársaim, párom neve: ........................................................................................................ Eszközeink a tájékozódáshoz: ....................................................................................................... .............................................................................................................................................................

1. Tájékozódunk Állapítsuk meg, hogy hol vagyunk, és milyen útvonalon érjük el a célt! Kell egy jó térkép, és tudnunk kell azt helyesen használni. Először is be kell tájolnunk magunkat. Ehhez a legmegbízhatóbb segédeszköz az iránytű, amelynek mágnestűje megmutatja az észak-déli irányt.

2. Tájolás más eszközökkel A Nap évente kétszer, tavasszal és ősszel pontosan hat órakor kel, és hatkor nyugszik. Ez a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség. De minden nap, amikor a legmagasabban áll az égen, azaz delel, meg tudjuk állapítani az észak-déli irányt. Ekkor a tárgyak árnyéka észak felé mutat. Ha van hagyományos, mutatós (analóg) karóránk, akkor annak segítségével is meg tudjuk állapítani az észak-déli irányt. A Nap óránként látszólag 15 fokkal mozdul el az égen. Ha úgy állunk, hogy az óránk kismutatója a Nap irányába mutasson, akkor a 12 óra jele és a kismutató közötti szög felezője mutatja az észak-déli irányt. A hagyományok szerint a fák törzsének nedvesebb, árnyékos oldalát dúsabban borítja moha, és a kivágott fatörzsön látható évgyűrűk a napos, déli oldalon vastagabbak, szélesebbek. Ezekben a megfigyelésekben azonban nem bízhatunk. Ellenőrizzük iránytű segítségével, hogy pontosak-e ezek a tájolási módszerek!

3. Éjszakai tájolás Éjszaka, ha derült az ég, a Sarkcsillag irányát kell megtalálnunk, ez mutatja az északi irányt.


2007.10.16. 21:52:20

218


tanulói

34/5B

4. Tájékozódás térkép és tereptárgyak segítségével Most csak a térkép és a látható, felismerhető tárgyak segítségével tájékozódtunk. A domborzat jellemzői, amerre jártunk: ...................................................................................... ............................................................................................................................................................. Vizek, vízfolyások a környéken: . .................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Jellemző növénytakaró (erdők, rétek, szántóföldek stb.): ......................................................... ............................................................................................................................................................. Települések, jellegzetes épületek, utak, vasútvonal: .................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................


2007.10.16. 21:52:21


219

34/5C 5. Az éjszakai égbolt Hogyan tudjuk megállapítani, hogy a Hold miként változik? (Néha nappal is látható az égen.) Világosabb lesz-e holnap éjjel, ha tiszta az idő? A Hold nagyobb vagy kisebb részét fogjuk fényesnek látni?

A Hold változásai


2007.10.16. 21:52:25


tanulói

34/5D A földkéreg anyagai (Hegyvidéken kutatóknak) Helyszín: a............................................................................................................................hegység A vizsgálatok helye: ......................................................................................................................... A felkészülés során megtudtuk, hogy itt a hegyek anyaga leggyakrabban . .......................... ................................................................................................................................. kőzet(ek)ből áll. A kőzetek leírása, amelyeket találtunk és megvizsgáltunk: ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Szabad szemmel: . ............................................................................................................................ Nagyítóval: ........................................................................................................................................ Kinyomoztuk: ez a kőzet úgy keletkezett, hogy . ....................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Milyen módon hasznosítják a kőzeteket a környéken a helybeliek? Van-e kőbánya a közelben? ............................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Tudunk-e nevezetes barlangról a közelben? ............................................................................... ............................................................................................................................................................. Jellegzetes sziklaformák a környéken: . ........................................................................................ ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. A sziklákhoz fűződő történet, mese, legenda: ............................................................................ ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................


2007.10.16. 21:52:25


34/5E Eszközeink

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •


Zöld Napló Íróeszközök Mappa Növényhatározó Állathatározó Kézi nagyító Látcső Turistatérkép Térképvázlat Mérőszalag Vonalzó Körző Iránytű Gyűjtőeszköz (csipesz, műanyagszűrő) Gyűjtőedény (zárható befőttesüvegek) Zacskó Fonál Fényképezőgép Kamera

2007.10.16. 21:52:25


2007.10.16. 21:52:25

SZKA_106_34. A Föld és az élővilág érdekességei

Recommend Documents