Szivós Márton. szívember. Egy igazi. Bölöni László Mesteredző, ékezettel. Vass Ádám Az ellentétek embere. Boros Csaba Zenéről, sportról, Cipőről

www.presztizssport.com

Bölöni László Mesteredző, ékezettel

Vass Ádám Az ellentétek embere

Boros Csaba Zenéről, sportról, Cipőről

Kubatov Gábor „A Fradi nemzeti büszkeség”

Méhes Gábor Hivatásos sportrajongó

Szivós Márton

Egy igazi

szívember 495 Ft ⁄ 2. évfolyam 5. szám ⁄ 2014

Egyedi gépek fejlesztése, tervezése, gyártása,kivitelezése, értékesitése, üzembe helyezése, karbantartása. Célszerszámok, termelési segédeszközök, idomszerek és magas pontosságú darabok gyártása.

Cím:

Stefani Hungária gépgyártó Kft. H-9027 Gyo ´´r, Tó u. 2.

Elérheto´´ségek: Tel.:+36 96 510 160 Fax.:+36 96 510 161 E-mail: info@stefanihungaria .hu www.stefani.eu

MEGÚJULT ERŐVEL

Forgalmazott márkáink: traktorok, kombájnok bálázók

nehéz talajművelő gépek

talajművelő gépek, zöldtakarmány kezelők

vetőgépek, sorköz kultivátorok

pótkocsik

önjáró és vontatott permetezők, ködképzők

lazítók, árokásók

Amiért érdemes bennünket választania: • Ismert és elismert márkák a legkedvezőbb árakon • Országosan 8 telephellyel rendelkező, olajozottan működő szerviz és alkatrész hálózat • Rugalmas kiszolgálás, több mint 12 év gépkereskedelmi tapasztalat

Tavaszi akciós ajánlataink után érdeklődjön az alábbi elérhetőségeken: 2942 Nagyigmánd, Gépállomás utca 1. Tel: 34/569-090, 34/569-091; Fax: 34/569-093 [email protected]; www.investkft.hu

előszó

zép volt a tavalyi nyár. Az egyik porecsi nyaralóközpont elegáns éttermének óriáskivetítőjén néztem a horvát–magyar vízilabda világbajnoki elődöntőt. A horvát góloknál a vendégek 99 százaléka őrjöngött, míg maréknyi magyar társaságunk a Benedek-csapat találatait jutalmazta tapssal. A magyar sikert hozó – 11-10-re végződő – derbin Szivós Marci hármat vágott, oroszlánrésze volt abban, hogy az új kapitány csapata vb-döntőt vívhasson. A finálét – a montenegróiak 8-7-es legyőzését – már itthon izgultuk végig, kevés embert láttam jobban örülni, mint akkor Szivós Mártont. A majd’ két méteres pólós olyan boldog volt, akár egy gyermek. Kijárt már neki a siker, kétszer maradt le az olimpiáról. Szivós az évek alatt meghatározó játékossá nőtte ki magát a magyar bajnokságban, aztán jött a derült égből villámcsapás. Egy bajnoki mérkőzésen rosszul lett, szívproblémái adódtak, az orvosok infarktust diagnosztizáltak nála. Jelenleg a rehabilitáció rögös útját járja, sorsáról május végén döntenek az orvosok. Ha zöld utat kap, örömmel veti újra magát a vízbe, megpróbálja kiharcolni az Eb-csapatba kerülést. Drukkolunk, hogy sikerüljön! Ha mégsem folytathatná karrierjét, akkor is marad a vízilabdában, elmondása szerint edzőként dolgozna: „Ez egy huszonvalahány éve tartó folyamatos szerelem a részemről. Közben civakodtunk is, sértődgettünk egymásra, de az érzelem intenzitása mit sem változott.”

Szívügyek

Valódi szerelem ez. Szívügy.

balogh zoltán

Felelős szerkesztő: Benkő Péter / Tel.: 70/396-6792 / Email: [email protected] Szerkesztő: Balogh Zoltán / Tel.: 70/395-3267 / Email: [email protected] Főmunkatárs: Kovács „Kokó” István Kiadó: Pentacool Kiadó és Szolgáltató Kft. / 1108 Budapest, Újhegyi út 14. Ügyvezető: Nagy György / Tel.: 70/3968-447 / Email: [email protected] Website: www.presztizssport.com / Tel.: 70/395-3267 / Email: [email protected] Korrektúra és terjesztés-ellenőrzés: Lángtan Szolgáltató Kft. Tel.: 70/635-0716 / Email: [email protected] Hirdetésfelvétel: Budapest: Tel.: 70/410-3128 / Email: [email protected] / Email: [email protected] Kelet-Magyarország: Kincses Róbert / Tel.: 70/530-0999 / Email: [email protected] Nyugat-Magyarország: Papp Árpád / Tel.: 70/626-0182 / Email: [email protected] Capital Invested & Marketing Kft. / 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 30/A / Email: [email protected] / Tel.: 20/949-0327 Formatervezés, gyártás, alternatív terjesztés: Digital Press Consulting Kft. / 1118 Budapest, Rétköz u. 22. Felelős vezető: Valkóczi Zsolt Ferenc / Tel.: 20/920-9290 / e-mail: [email protected] Tördelés, grafikai munkák: Veszprémi Fesztiváliroda Kft. / 8200 Veszprém, Cserhát ltp. 4/d fsz. 3. Sokszorosítás: KORREKT NYOMDA / Ügyvezető: Barkó Imre / www.korrektnyomda.hu Terjesztés: MAGYAR LAPTERJESZTŐ ZRT. 1097 Budapest, Táblás u. 32. / MAGYAR POSTA ZRT. 1138 Budapest, Dunavirág u. 2–6. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazgatóság. Postacím: 1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető e-mail-en: [email protected] és telefonon: 06-80/444-444 Előfizetés: 1 hónap 450 Ft. Előfizetés: 1 év 5400 Ft. Előfizetés: 1/2 év 2700 Ft. Előfizetés: 1/4 év 1350 Ft ISSN 2064-1990 Minden jog fenntartva. A lapban megjelent írások, illusztrációk, fotók szerzői jogvédelem alatt állnak, teljes vagy részbeni utánközlésük, sokszorosításuk csak a kiadó hozzájárulásával lehetséges. A kiadó nem vállal felelősséget a megjelent hirdetések tartalmáért.

címlapfotó: Tischler Zoltán

4

presztízs sport ⁄ 2014 – 2/5.

KUHN SZÁLASTAKARMÁNY GÉPEK ÉS TAKARMÁNYOZÁS GÉPEI

KUHN

Szögeltes és körbálázók

KUHN

Rendképzők és rendterítők

KUHN

tárcsás és dobos kaszák

ti a z á ly á p a i k a lj á n z Has támogatást és hívja ! a m g é m t e k in e r e s termékmenedz Termékmenedzserek: Hoffmann Zoltán: +36 30 955 8800; [email protected] Czibere László: +36 30 552 0097; [email protected]

KUHN

ó r já n ö s é t t o t a t n vo takarmánykeverő és - kiosztó kocsik

tartalom

32

8

58

24

80

50 Pattog a labda Az ellentétek embere

Címlapsztori 8

Több, mint huszonöt tetoválás. Megmagyarázhatatlan vonzalom a halált és különböző démonokat ábrázoló alakokhoz. Rengeteg saját, óriási fájdalmat kifejező rajz. Ezek alapján akár egy elborult tetoválóművészre vagy rocksztárra is gondolhatnánk, pedig egy tizenegyszeres magyar válogatott futballistáról, Vass Ádámról van szó.

Egy igazi szívember – Szivós Márton

Civil a pályán 32

…Szivós Márton végigjátszotta a meccset, de utána egy játékostársa kórházba vitte, és infarktust állapítottak meg nála. Néhány napos kezelés után abban a reményben engedték ki orvosai, hogy ha minden rendjén alakul, néhány hetes pihenés után újrakezdheti a játékot, és akár résztvevője is lehet a nyári Európabajnokságnak. Ebben a várakozásteli időszakban került sor a beszélgetésre – Szegő András interjúja.

Mester emberek Mesteredző, ékezettel 24 „Labdával születtem. Ott volt mellettem mindig, lassan hozzászoktunk egymáshoz, és már nem is váltunk el” – vallja a játékosként száz feletti román válogatottságig jutó, legelismertebb aktív magyar futballtréner, Bölöni László.

6


Zöld-fehérben „A Fradi nemzeti büszkeség” 50 Kubatov Gábor Fradi-elnökkel szurkolótáborról, stadionépítésről és a magyar foci helyzetéről Kovács „Kokó” István beszélgetett.

„Milyen szép volt, amikor még…”

58

Sportról, presztízsről, a zenekarról, az ikrekről, arról, hogy egyszer még egy gólt is rúgott. Szakmáról, zenésztársakról, a sport presztízséről és a páratlan Cipőről – interjú Boros Csabával, a Republic együttes énekes-basszusgitárosával.

Sportriporter-faggató Hivatásos sportrajongó 80 A riporterberkekben csak Zümiként emlegetett Méhes Gábor szenvedélyesen szereti a foglalkozását – bevallása szerint még egyetlen közvetítése után sem volt elégedett magával. Tősgyökeres szegedi, büszke apuka, egykorvolt vízi úttörő, aki azt is tudja, hogyan kell „láthatatlan” kajak-kenu futamot kommentálni.

8


Újr

Az ellentétek embere

ai

t th on

Több, mint huszonöt tetoválás. Megmagyarázhatatlan vonzalom a halált és a különböző démonokat ábrázoló alakokhoz. Rengeteg saját, óriási fájdalmat kifejező rajz. Ezek alapján akár egy elborult tetoválóművészre vagy rocksztárra is gondolhatnánk, pedig egy tizenegyszeres magyar válogatott futballistáról van szó. Vass Ádámmal beszélgettünk.

E

szöveg: Ujvári Máté Fotók: mtkhungaria.hu/Baróczi János, Sas Gábor

dzés után találkoztunk, rögtön feltűnik sok tetoválása közül kettő: az egyik kézfejére a „love”, azaz a szeretet, míg a másikra a „hate”, azaz a gyűlölet lett varrva.

Nincs mögöttes tartalmuk. Nem nagyon szoktam túlgondolni a tetoválásaimat, ami megtetszik, azt megcsináltatom. Csupán pár olyan van, ami konkrét, az egyik a nyakamnál lévő magyar címer, ami önmagáért beszél. A másik egy rovásírás, ami kifejezi a világnézetemet, de hogy ez pontosan mi, azt nem árulnám el. Szüleim persze kezdetben nem igazán örültek neki, jöttek a szokásos beszólások, hogy börtöntöltelék vagyok, de aztán idővel elfogadták. Ez vagyok én, ezek a dolgok tetszenek.


9

Újra itthon

Furcsa függőség

Haza, de mégsem haza

Márpedig Vass Ádám testét rengeteg koponya és fájdalmat szimbolizáló motívum borítja. Ez alapján depressziósnak is gondolhatnánk, de ezt határozottan cáfolja. Fogalma sincs, ez honnan jött. Pedig ő maga is szeretné tudni a választ, ezért még pszichológust is felkeresett, de a szakember sem fejtette meg Ádám lelkét. Ugyanakkor ez a dark életérzés a rajzokban is visszaköszön.

Azt viszont pontosan tudja, hogy közel tízévnyi légióskodás után miért az MTK-hoz igazolt.

Mindig is szerettem rajzolni, de egy-két éve kezdtem el több időt fordítani erre. Ebben tudom magam teljesen kiélni, amikor rajzolok, festek. Egyszer Kolozsváron egy egész napon át csak festettem, nem ettem semmit, minden bajom volt, de úgy voltam vele, hogy nekem ezt be kell fejeznem. Olyan, mintha felgyulladna egy lámpa az agyamban. Életvidám srác vagyok, de hogy mi történik akkor, amikor leülök a vászon vagy a papír elé, azt magam sem tudom. Egyébként van tetováló felszerelésem is, de eddig csak egyszer használtam. Apukám lapockájára varrtam egy rákot, mert az a csillagjegye. Tetszett neki.

A belgiumi túra – mert azt sajnos nem nagyon tudom máshogy nevezni – borzasztó rosszul sikerült. Általában csak a cserepadon ültem. Közösen úgy döntöttünk, hogy felbontjuk a szerződést, és bár voltak külföldi ajánlataim, már nem akartam mindenképpen kint maradni. Azt éreztem, hogy kicsit fel kell töltődnöm itthon. Hiányzott a családom is, hiszen tizenhat éves korom óta sosem voltam Magyarországon egy hónapnál többet. Nagyon örültem az MTK megkeresésének, és boldogan jöttem haza. Többször is mondtam, hogy nekem a Fradi a mindenem, de ők most nem kerestek, csak tavaly. Nyáron náluk edzettem egy hónapot, akkor még Ricardo Moniz volt a vezetőedző. Kaptam tőlük egy ajánlatot, de én azt akkor elsőre – különböző okok miatt – nem fogadtam el. Azt mondták, hogy nagyon szeretnének, de ennél jobb szerződést nem tudnak kínálni, ezért kérték, gondolkozzak rajta pár napot. Végül úgy döntöttem, elfogadom, mert én is nagyon szerettem volna a Fradiban futballozni. Viszont mikor ezt jeleztem, mondták, hogy sajnálják, de időközben szponzori problémáik adódtak, ezért mégsem tudnak leigazolni. Emiatt nagyon csalódott voltam. Főleg az bántott, hogy úgy éreztem, nem teljesen őszinték velem. Két ember sosem mondta ugyanazt, én pedig nem szeretem, ha hülyének néznek. Aztán nagyjából egy hét múlva leigazolták Mateost a Real Madridtól, ami elég furcsa volt, és bizony fájt is. Folyamatosan azt hangoztatták, hogy Fradi-nevelés vagyok, és a végén már szinte én is könyörögtem, mégsem lett az egészből semmi.

Ahogy anno a válogatott meccs utáni kifakadásából sem.

Amikor az őszinteséget nem díjazzák

Vass Ádám 2006 novemberében debütált a felnőtt válogatottban, alig több, mint tizennyolc évesen. 2008. október 15-én, az Alpok Adria-kupa U20-as mérkőzésén Magyarország 4-1re kikapott Szlovákiától. A meccs előtt keresték meg a csapat kapusát, Somodi Bencét, akit háromezer euróval akartak bundázásra bírni. 2009. augusztus 12-én a magyar U21-es válogatott Wales ellen kapott ki 4-1-re. Ezután állt ki a nyilvánosság elé Vass. Utoljára 2010. szeptember 7-én húzhatta magára a címeres mezt, egy U21-es mérkőzésen.

Vass Ádámot teljesen kikapcsolja a rajzolás, festés

10


Vass Ádám a Fradi ifiből került Angliába, a Stoke City csapatához. Ott a felnőtteknél nem, csak a tartalékoknál játszott. 2007 nyarán igazolt Olaszországba, Bresciába. Öt idényen keresztül, összesen 142 meccsen lépett pályára, ebből húszszor az élvonalban. 2012 nyarán szerződtette a CFR Cluj, de a kolozsváriaknál csak egy szezont játszott. Tavaly ősszel a belga KV Oostende csapatához került, de ott mindössze négy találkozón számítottak rá. Januárban az idény végéig szóló megállapodást kötött az MTK-val, ahol márciusban élete első NB I-es meccsét játszotta.

A szlovák meccs előtt mentek oda Somához (a Puskás Akadémia jelenlegi kapusa – a szerk.), hogy mellé kéne nyúlni pár labdának. Nagyon jóban voltam Bencével, ő pedig el akarta ezt mondani valakinek, és engem választott. Aztán jött a meccs, vezettünk 1–0-ra, de végül kikaptunk, és volt egy nagyon gyanús szituáció: Bencére vitték rá a labdát, ami valahogy túljutott rajta, gurult a kapunk felé, és úgy éreztem, hogy a védőnk menthetett volna, mégsem tette meg. De nem ekkor, hanem a következő,

Wales elleni meccs után tettem szóvá. Kikaptunk, de nem ezzel volt a baj, hanem úgy éreztem, volt egy-két elfogadhatatlan, és megmagyarázhatatlan teljesítmény. Berúgtam az öltözőajtót, és üvöltöztem, olyan stílusban, amit most nem idéznék. De egyszerűen nem bírtam tovább. Ezután szóltunk Bencével a holland szövetségi kapitányunknak, Wilco van Buurennek, aki csak nézett ránk, és nem akart hinni a fülének. Azt mondta, ő még ilyet nem is hallott. Utána pár hét múlva vissza is ment Hollandiába.

Vass Ádám az MTK színeiben tért vissza a magyar labdarúgás vérkeringésébe


11

Újra itthon

Joker az MTK-pályán

Értelmetlen vacsora Vass Ádámot ezután természetesen kihallgatták a nyomozók, akiknek elmondta a konkrét neveket is, kik akarták bundázásra késztetni Somodi Bencét. Azt ígérték, hogy intézkednek majd, de végül nem így lett.

Nagyon elszántak voltak, hogy ez így nem mehet tovább, de amíg őket utána is hívták az összetartásokra, és a mai napig NB I-ben meg máshol játszanak, addig én egyszer csak nem kaptam újabb válogatott meghívót. Egy idő után tisztában voltam vele, hogy ezért nem kerülök be. Nagyon furcsa volt ez az egész, hiszen még nem volt felnőtt meccsem a profik között, amikor Várhidi Péternél debütálhattam a nagyválogatottban. Aztán amikor a Bresciában az olasz élvonalban is folyamatosan futballoztam, akkor nem kellettem. (Az MTK játékosaként az új szövetségi kapitány, Pintér Attila behívta az idei összetartásokra – szerk.) Egyszer mondjuk kiutazott Egervári Sándor akkori szövetségi kapitány,

12


és együtt vacsoráztunk, de az sem sült el valami jól. Szinte számon kért engem és leszidott, hogy miért dobálózok alaptalanul nevekkel. Én mondtam neki, hogy ezek nem alaptalan dolgok, Soma a szemembe mondta, hogy mire kérték meg! Egyáltalán nem a levegőbe beszéltem, de ő csak azt kérdezte, miért vádaskodom… De ott végleg összeállt a kép. Igazából ezzel a kiutazással is csak azt akarták szerintem letudni, hogy megnéztek, beszéltek velem. Kijöttek, hogy eggyel kevesebb gond legyen, de igazából semmi értelme nem volt. Ez nagyon szíven ütött. Főleg azért, mert ha azt mondták volna, hogy Ádám, ne haragudj, nem vagy most elég jó, azt elfogadom. De hogy egy válogatott meccs után én kiállok, elmondom mi történt valójában, és én iszom meg az egésznek a levét… Ez számomra felfoghatatlan. Aztán meg persze behívtak szinte mindenkit, boldog-boldogtalant, nekem pedig egy év kellett ahhoz, hogy ezt teljesen rendezzem magamban. De nincs már bennem harag, csak könnyebb lett volna, ha nem hazudoznak nekem, hanem egyenesen elmondják, hogy ez van. Komolyan, nem értem, hogy mire volt jó ez az egész. De én nem bántam meg semmit.

MEGÚJULT A LIMAGRAIN, MEGÚJUL A TERMÔFÖLD

Amire még a gazda szeme is felcsillan!

Megújult kukorica genetikánk – A tudomány ígéretes alkotásai LG 30.369 – Limanova; LG 30.360; LG 30.440; LG 30.430

Gyommentes életre terem – A CL technológia éllovas napraforgói LG 56.58 CL; LG 56.33 CL; LG 56.46 CL

A siker forrása az ember – LG az Ön szolgálatában! Keresse kollégáinkat!

LG 2.0 – Ismerje meg új web oldalunkat www.lgseeds.hu

Magról magra, magasabbra

Csak lazán

Rajczi Péter:

„A fradisták mindig b.ziztak,

pedig a nőket szeretem” A Presztízs Sport olvasói minden hónapban megismerhetik egy-egy válogatott labdarúgónkat – lazább, könnyedebb megközelítésből. Ezúttal az egykori újpesti támadó, a Mezőkövesden április 30-án a munkavégzés alól felmentett Rajczi Péter válaszolt magazinunk kérdéseire, melyekből többek között kiderült, hogy milyen „kedves ajándékokat” kapott a Fradi szurkolóitól, mi köze a magyar hidegvérű lótenyésztéshez, de elmondja azt is, miért nem tartozik a magyar klubvezetők kedvencei közé. Szöveg: Privacsek András / Fotó: Czagány Balázs Mi volt a legkülönösebb „ajándék”, amit a Fradiszurkolóktól kaptál egy-egy derbin? Engem rendszeresen b.ziztak, bár nem tudom miért, hiszen a nőket szeretem. Persze, adtak kézzelfogható „ajándékokat” is: ha dohányoznék, valószínűleg öngyújtóra egész életemben nem kellene költenem, annyi landolt mellettem a derbiken. Pénzt szintén kaptam a fradistáktól: különböző érmékkel dobáltak, de száz és kétszáz forintosból kevés volt, úgy tűnik, nem tartottak túl sokra… Minek kellett volna ahhoz történnie, hogy Fradi-játékos legyél? Annak, hogy ne az Újpest, hanem a Ferencváros igazoljon le, amikor eljöttem Kaposvárról. Előtte egyik csapatot sem helyeztem a másik elé, így ha akkor a Fradi jelentkezik be értem, most egy picit másról szólna ez a beszélgetésünk… Utána viszont fel sem merült bennem, hogy az ősi riválishoz menjek, igaz, nem is hívtak. Igaz, hogy az átlagnál őszintébb vagy, ezért több helyen meggyűlt a bajod a vezetőkkel? Sajnos igaz. Újpesten a belga „jóemberrel” voltak nézeteltéréseim, a Megyeri úton az ő tisztogatásának az áldozata lettem. Kecskeméten sem volt nagyobb szerencsém a tulajjal, mondtam is neki: ha nem tudja normálisan finanszírozni a csapatot, korrektebb lenne, ha átadná másnak a stafétabotot.

14


Ez nem nagyon tetszett neki, másnap már nem kellett edzésre mennem… Mezőkövesden nem tudom mi volt a bűnöm, de itt is a vezetők döntöttek úgy, hogy Rajczi ne legyen tagja a csapatnak. Ki a kedvenc magyar edződ, és ki az, aki a legtávolabb áll tőled? Nem azért, hogy hízelegjek neki, de Véber Gyuri edzői filozófiája nagyon közel áll hozzám. Ő a játékosságra helyezi a hangsúlyt, emellett kiváló edzéseket tartott. Horváth Ferenc szintén egy nagyon felkészült, profi szakember, aki sok újdonságot próbál ki, igazi modern tréner. Nekem az edzőkkel nem nagyon akadt gondom – talán Mészöly Géza az egyetlen, akinél a közös munkánk vége felé már kialakultak kisebb súrlódások –, inkább vezetői szemmel voltam problémás. Mi volt a legmegdöbbentőbb tetted életedben? Az, hogy magyar hidegvérű lovak tenyésztésébe fogtam az öcsémmel. Ezt a fajtát régen munkára használták, de aztán a gépesítéssel háttérbe szorultak. Van egy csődörünk, amelyik már kétszer megnyerte a Kaposvári Állattenyésztési Napok nagydíját, de legutóbb az OMÉK-on (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás) is aranyérmes lett. Bevallom, csak kicsit tudok lovagolni, de az öcsémnek néha besegítek a kocsihúzásba. Igaz, a góllövés egyelőre jobban megy…

ÖNT IS VÁRJA BEREKFÜRDŐ! vidékin „le nn, az alföld tengersík világom. én az ott n, hon yok vag ott em, lelk sas ult bad Börtönéből sza m…” láto t njé tele vég ák rón a ha petőfi sándor

Kedves Olvasó,

n fekKözségünk az Alföld közepé és a-tó Tisz a n, gba nsá szik a Nagyku ai Vajna Páv . ben ésé ölel ágy tob Hor a nyomán Ferenc főgeológus kutatásai gyvíz, gyó a az nk nálu fel tör óta 8 192 szobo úsz hajd a még amelyet sokan lóinál is jobbnak tartanak. brómot E csodálatos, főként jódot és ek kövízn ű szín tartalmazó, arany rvi betegek Mekkája alat t Berekfürdő a mozgássze ek zed évti últ elm az n tőe csonttöréses balszönhe egy y vag eri dsz ren gyászati, ideg k, szintén enyhülett. Akik azonban más (nőgyó dne nve z rész t) betegségekben sze gyógykezelések eset utáni rehabilitációban ves más és piás terá fizio a víz ereje által, t saját rheumin lésre, gyógyulásra lelhetnek a vala ), ti masszázs, gyógymasszázs k megfeleyne (gyógymedence fürdő, víz alat igén den min már ma t A vendégeke ák, valavárj ce matológiai szakrendelés révén. den kme edencék, uszoda és gyerme Vendégház, és lően felújítot t, kültéri gyógym ping Kem mál Ter ló kíná láshelyeket mint a fürdővel egybeépült, szál ház. megvásárolt Orgona Vendég rég nem st mo en eléb köz a valamit ez év szeptembeól a közelmúltban elnyert forrásb A fejlődés itt nem áll meg, ndot. Teszik mind stra ői ürd ekf jellemzik majd a ber kellemetlenséget réig folyamatos fejlesztések en ől lehetőség szerint semmily be a most még d ezt úgy, hogy a vendégek ebb maj zár ilisig ápr csupán januártól 2 elületű ifjúsági ne érezzenek, előreláthatóan, vízf -es beltéri és egy kültéri 550 m t a meglévő min működő fedett fürdő. Két új vala ka szté vála d a fürdőzni vágyók dagodnak. gaz el élménymedencével bővül maj ekk nak, és különböző élményelem k az intézjana trál beltéri medencék is megújul cen kon ban job k az is, hogy még bővülnek de ak Nem titkolt vágya a fürdőne lódn l összefüggésben modernizá mény gyógyászati jellegére, ezze i kezelések. gyászat is ,az orvosi és különféle gyó ott, és meg is hódí„bereki víz” sokakat meggyógyít ő fölé gyönyörű, lett má alom fog án sor idők Az csak a gyógyvízben rejlik. A fürd Az egyedülállóan tott. A hely varázsa azonban nem t rendkívül bensőséges, derűs. gula han a így k, ulna bor fák g öre zonancia nem zavarja. itását semmi külső-belső diss ligetes kialakítású fürdő intim leginkább a terméhely a ez évtizedek alat t kiderült: lt elte az ően het zön kös ek Enn csöndre, nyugalomra, embereknek, akik elsősorban szetkedvelőknek való, olyan ynak. pihenésre és gyógyulásra vág és máris a pusztán tarövid sétát kell csupán tenni, Ha belefáradtunk a fürdésbe, tos a naplemente… dála cso nt nké horizontig, és esté láljuk magunkat, ahol ellátni a el hozzánk Berekfürdőre. Hívjuk, és várjuk: látogasson rakoztató és kulturális vendéglátás, kiszolgálás, a szó A kiváló gyógyvíz, a figyelmes , látnivaló biztosan ény élm i rny eze lta a Természet kíná eseinek népes programok színes csokra és relm sze ő tlakozik majd a Berekfürd megnyeri Önt is, és idővel csa családjához. Torkos György ügy vezető igazgató, Berek-Víz Kft.

Berek - Víz kft.

5309 Berekfürdő, Berek tér 11.

mácIó: fürdőpénztár, Inforerek -viz.hu

gyaszat@b tel.: 06 59/519 029 e-mail: gyo

: ügyfélszolgálatI Iroda .hu

kozpont@berek-viz tel./fax: 06 59/319 302 e-mail:

ndégház: termál kempIng és Veg@ berek-viz.hu

kempin tel./fax: 06 59/319 162 e-mail:

rdő BerekfürdőI strandfü furdo.hu

www.furdo.berekfurdo.hu, www.b

erek

Pattog a labda

Ki lesz világbajnok? 16


Június 12-én huszadik alkalommal rajtol el a labdarúgás legrangosabb eseménye, a világbajnokság. Különös színezetet – konkrétan zöld-sárgát – ad az eseménynek, hogy a helyszín Brazília lesz, ahol az emberek vallásos áhítattal tekintenek erre a sportágra, és istenítik sztárjait. De nemcsak a brazilok szegezik tekintetüket egy hónapon keresztül a vb-re, az egész világ izgatottan várja a rajtot. A helyszínen, a stadionokban „csupán” 3 334 524 néző foglalhat helyet, de hogy a televízió elé az egész világon hányan ülnek majd le, azt megbecsülni is alig lehet. Ez nem meglepő, ha belegondolunk, hogy az eseményt a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) rendezi, amely szervezetnek több – egész pontosan 209 – tagállama van, mint az ENSZ-nek. Fotó: Profimedia-red dot A közelgő futballfiesztával kapcsolatban tettünk fel – nem csak szakmai – kérdéseket a magyar labdarúgásban tevékenykedő és azt rajongásig szerető, ismert személyiségeknek. A riportalanyok: Balajcza Szabolcs, az Újpest kapusa; Eperjes Károly színművész, a színészválogatott tagja; Fitos József volt válogatott labdarúgó, Polonkai Attila válogatott labdarúgó, jelenleg a Puskás Akadémia játékosa. Aki kérdez: Őze Tibor Pro Licences edző, jelenleg a Magyar Labdarúgó Szövetség akadémiai koordinátora, Grassroots menedzser. Ő. T.: „Panem et circenses!” („Kenyeret és cirkuszt!”) Ezt követelte az ókorban Róma népe akkori vezetőitől. A brazil mindennapokban óriási szerepe van a labdarúgásnak, az elmúlt időszakban mégis tüntetések sora zajlott a világbajnoki rendezéssel kapcsolatban. Drága stadionépítés, az átlagember számára szinte kifizethetetlen tömegközlekedési díjak, korrupció, rendőri erőszak – ezeket mind összefüggésbe hozták a labdarúgással. Akkor hogy is van ez? Balajcza Sz.: Rióban rengetegen élnek feltűnő szegénységben. A tüntetők úgy gondolják, ha a vb-re költött horribilis összegeket a szegény rétegek sorsának javítására fordítanák, javulna a helyzetük. Ahogy elkezdődik a vb, őket is lenyűgözi majd a játék, és az esetleges brazil sikernek ugyanúgy örülnek majd, mint a többi honfitársuk. De kell a siker... Eperjes K.: Anarchisták mindig voltak és lesznek. Sok megoldatlan gond van Brazíliában – például a drog és a közbiztonság hiánya. Nem is értem, miért a futball vb ellen tüntetnek, hiszen ezekhez a labdarúgásnak semmi köze. Fitos J.: Ilyen a világ. Sok helyen tüntetnek azok, akik úgy érzik, ezáltal jobban tudják érvényesíteni érdekeiket. Azonban az őrület el fogja nyomni ezeket a hangokat, mindent felülír a foci. Talán Európában nem így lenne, de Brazíliában igen. Polonkai A.: Brazíliában az átlagember számára nehéz a megélhetés, nagy a szegénység. Az emberek a vb nyilvánosságát felhasználva akarják felhívni a figyelmet saját nehézségeikre.


17

Pattog a labda

Ő. T.: A vb-k történetében eddig Anglia, Argentína, Brazília, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Uruguay nyert. Avatunk „újoncot”? Ki lesz a győztes? B. Sz.: Lesznek meglepetések, de a végső sorrend a spanyol, brazil, német, argentin csapatok között alakul ki. E. K.: Brazil-német döntőt várok, de számomra nem lenne meglepetés a holland-spanyol vagy francia-argentin döntő sem. F. J.: A vb olyan, mint a BL. Az előcsatározásokon lehet meglepetés, de a legjobb négybe más, mint a nagy futballnemzetek, nem jut be. A spanyolok megtorpantak, jellemzően kirakatcsapatuk, a Barca sorra kapja a „kokikat”. P. A.: Lehet meglepetés, de azok az országok az esélyesek, akiknek erős elit bajnokságuk van. Szerintem közülük a spanyol csapat a legegységesebb.

Ő. T.: És az outsiderek? Mindig van olyan csapat, akire esküszünk, hogy nem éli túl a csoportkört, aztán egyszer csak ott van a nyolc között… A múltban ilyen volt Kamerun vagy Horvátország. Most melyik ország lesz a meglepetés? B. Sz.: Én Belgiumra és Horvátországra gondolok, ugyanakkor egyik afrikai csapatban sem érzem a potenciált. E. K.: Nekem talán nem is lenne oly nagy meglepetés a Modric és Mandzukic vezette Horvátország, de mondhatnám Kolumbiát is, akinek van egy Falcaója. De sokan kíváncsiak a belgákra is. F. J.: A belgákat várom a nyolcba, mert a jó játékosaik talán nincsenek annyira kifacsarva. Afrikai csapattól nem várok meglepetést, mert kelekótyák. Jól játszanak, megy a „szambá-

18


zás” meg a „drogbázás”, aztán egyszer csak luftot rúg a kapus, elcselezi magát a centerhalf, fölöslegesen kiállíttatja magát a gólvágó. És ugye a vb-n nüánszok döntenek… Megjegyzem, azért az ázsiai csapatokat sem szabad lesajnálni! P. A.: Szerintem a belga csapat, hiszen mostanra már látszik új utánpótlásprogramjuk hatása, több játékosuk európai topbajnokságban játszik. Ő. T.: Szakmámból adódóan különös tekintettel figyelem az edzőket. Feltűnt, hogy a vb-n részt vevő csapatok több mint egyharmadának a szövetségi kapitánya túl van a hatvanadik életévén. Fabio Capello 68, Roy Hodgson 67, Scolari 66, Del Bosque 64 éves, de még nincs vége a sornak. Ráadásul a csapataik sikeresek. Mi ennek az oka? B. Sz.: Szövetségi kapitánynak rutinos edző kell! Olyan, aki sok csapatnál sok mindent átélt. A rutin megszerzéséhez pedig idő kell, no meg persze sikerek. E. K.: Komolyodik a világ! De a viccet félretéve, ez a jelenség nem új. Már 1954-ben Bernben Sepp Herberger és Sebes Gusztáv sem volt tinédzser. A dolog teljesen normális. Az indiánok életére is nagy hatással van a vének tanácsa. F. J.: Magamról is tudom, hogy sok mindent másként láttam 36 évesen, mint 56 esztendősen. Az élettapasztalat elengedhetetlen, de csak azok az edzők jöhetnek szóba, akik nyitottak az újdonságokra. Az előbb felsorolt szövetségi kapitányok ilyenek. P. A.: A válogatottakban kész, képzett, klubjukban felkészített játékosok szerepelnek. A motiváció terén a stratégia, a csapatjáték meghatározásában a tapasztalat meghatározó jelentőséggel bír. Ő. T.: Befejezésül érdekelne, milyen fontos kérdések merülnek fel bennetek a közelgő vb-vel kapcsolatban? B. SZ.: Kíváncsi vagyok, tovább tart-e a labdabirtoklásra épülő játék uralma, vagy átveszi helyét a biztonságos védekezésből indított gyors kontrajáték. E. K.: A forrongó világ nem fojtja botrányba, esetleg tragédiába a világ legszebb játékának felemelő seregszemléjét. F. J.: Meddig megy a futball az „üzletiesedés” felé? Mikor veszik már észre az illetékesek, hogy 22 játékosnak kicsi, szűk a pálya. Ideje lenne egy játékossal kevesebbet pályára küldeni, hogy legyen hely a szép megoldások kivitelezésére. P. A.: A futballt játszani próbáló csapatok lesznek-e sikeresebbek, vagy azok, amelyek a másik játékát akarják megfojtani? Azt ugye nem kell ecsetelnem, melyik válasznak örülnék…

Veszprém • Székesfehérvár • Győr • Tatabánya • Szombathely • Budapest

Az lehetsz, ami akarsz!

Man at Work www.manatwork.hu

Munkaerő-kölcsönzés Munkaerő-közvetítés Fejvadászat Outsourcing

Legenda

Jöjjön el a Te országod! Szubjektív emlékképek Varga Zoltánról szöveg: Koltay Gábor Fotó: archív

V

arga Zoli életét 1968-tól árnyékként kíséri a mexikói olimpiai játékok idején, még a mérkőzések megkezdése előtt történt disszidálásának ténye. Az előző részben részletesen szóltam erről, Zoli is őszintén vallott róla 1985-ben készült filmemben. Ezzel kapcsolatban idézem a Ferencváros nagytekintélyű, megkérdőjelezhetetlen erkölcsiségű játékosa, sikeres edzője, Dalnoki Jenő egykori véleményét: „Elítélendő, hogy elhagyta az országot, és különösképpen, hogy ezt az olimpián tette. De hát voltak azért szép dolgai is. Nagyon nagy játékos volt ő is és Albert Flórián is, két dudás pedig egy csárdában nem fért el – ahogy a magyar közmondás is tartja. Azt hiszem, hogy az akkori vezetők követtek el nagyobb hibát, mert azt a rivalizálást nem tudták mederben tartani. A Honvédban nem kettő, hanem legalább hat dudás volt az ’50-es években – Puskás, Bozsik, Czibor, Kocsis, Grosics, Lóránt –, mégis jól kijöttek egymással. Minálunk ketten sem tudtak megférni. Ez elsősorban a vezetők hibája.” Nem véletlen, hogy Varga Zoli sohasem találta meg igazán a helyét a világban. Magyar volt, esetlen és ügyetlen – a pályán kívül. Hiába csillogott a zöld gyepen, a partvonalon kívül kihasználták, de súlyos hibákat is elkövetett, mert huszonhárom évesen itthon nem készülhetett fel a profi életre, nem alakulhattak ki azok a készségei, amelyek a tehetségen kívül még szükségesek az élet dolgainak tudatos alakításához. Az 1985 novemberében, Varga Zoli akkori németországi, ingolstadti lakásán készült interjúból idézek. Zoli, 1968-ban tisztában voltál az értékeiddel? Most, hogy te mondod, milyen nagy játékos voltam annak idején; ezt én akkor nem így éltem meg. Mi bekerültünk a berlini Hertha első csapatába a román Gergely Lászlóval. A bundabotrányban mi ketten lettünk föláldozva. Végső soron annyira megértő ember vagyok, hogy amikor később átgondoltam a dolgokat, még megpróbáltam valahol meg is érteni őket. Mi

20


6/4. rész

voltunk az idegenlégiósok, minket parentáltak el. De mesélek egy másik történetet. Amikor NyugatBerlinben bejelentették, hogy játszani kezdek, hirtelen kinyílt egy Varga nevű étterem. Mi a fene, kinyitottam egy éttermet? A lényeg, hogy egy Varga József nevű magyar emberről van szó, aki azt remélte, hogy a névazonosság miatt mindenki azt fogja majd gondolni, ez a Varga az a Varga. Csak a Varga nevet írta ki, a Józsefet már nem. Aztán, mint ahogy nekem pechem volt, valószínűleg neki is, hiszen amikor a Bundesliga vesztegetési ügyben eltiltottak, bizonyára nem nagyon ment az üzlete. Ha már itt tartunk, megkérdezem: milyen kapcsolatban voltál a kinti magyarokkal? Találkoztál-e neves magyar edzőkkel? Kevés magyarral volt kapcsolatom, de azokban is csalódtam. Ennél fogva nincs is magyar ismerősöm. Egyszer találkoztam Lóránttal, azt hiszem Berlinben, de csak a német focimentalitásról beszélgettünk. Csernait is ismertem személyesen, a testvérével együtt játszottam a magyar olimpiai csapatban. Egyszer levélben megpróbáltam tőle segítséget kérni, amikor a Bayern München neves edzője volt. Menedzsert kerestem, aki nekem, mint edzőnek segíteni tud. Még választ sem kaptam, nemhogy segítséget. Úgy könyveltem el a dolgot, hogy talán a levél el sem jutott hozzá, amit persze nem nagyon tudok elképzelni. De megértem őt is. Albert Flóri azt mondta nekem veled kapcsolatban, hogy „a lehető legjobb korban volt, hiszen huszonhárom évesen, ereje teljében maradt kint. Fokozatosan mind a Ferencvárosban, mind pedig a válogatottban meghatározó egyéniséggé nőhette volna ki magát.” Én már sok szemrehányást kaptam, hogy az életben mindenkinek talán túl magasra teszem a mércét, így saját magamnak is. Szeretek dolgozni, kínozom is magam, harcoltam Né-

metországban is, és álltam a sarat. Szerintem ez nevelés kérdése is. A német gyerekek, a német játékosok alapvetően a teljesítmény elérésére vannak nevelve. Egészen kicsi korukban már tudják, hogy melyik irányba kell majd menniük. Ha én így lettem volna felkészítve, ha én előre tudtam volna, hogy mire van szükségem ahhoz, hogy egyről a kettőre jussak, anélkül, hogy az arcomat elveszítsem, akkor bizonyára többre vittem volna. A magam menedzselését sohasem tudtam megvalósítani. Huszonhárom éves koromban két évig nem játszhattam az eltiltás miatt, majd a Bundesliga-botrány következtében újabb két évet ki kellett várnom. A büntetés egy részének elengedése után átmentem Skóciába (Aberdeen) huszonnyolctól huszonkilenc éves koromig, majd Hollandia következett (Ajax Amsterdam) huszonkilenctől harminc éves koromig, utána pedig az akkor másodosztályú német Borussia Dortmund. Nagyon fiatalon, harmincegy évesen abbahagytam a futballt. Ha most az éveket gyorsan összeszámoljuk, körülbelül öt évet futballoztam huszonhárom és harmincegy éves korom között – ez nagyon kevés… Rengeteg pechem volt, olyan dolgokba keveredtem, amelyekről nem tehettem. Sokat gondolkoztam azon, hogy milyen hülyeségeket csináltam. Vajon miért történt mindez? Annyi minden összejött pár év alatt, ami egy normális embernek az egész életében sem. Mindent lenyeltem és megpróbáltam a dolgokat úgy elviselni, ahogy voltak. És közben nagyon sokat tanultam, ez az egyetlen pozitívum. Többek között nyelveket, hiszen négy országban játszottam, felkészültem az edzőségre. Óriási lehetőség volt, hogy ilyen sok helyen, ennyi jó tréner alatt dolgozhattam. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem, hogy át tudjam majd adni a játékosoknak. A sok negatívum mellett a pozitívumok között tartom számon azt is, hogy negyvenegy éves koromban kitanultam az irodai kereskedői szakmát. Sokan hülyének néztek. Ha éppen úgy alakulnának a dolgaim, hogy nem dolgozhatok mint tréner, akkor irodai kereskedő leszek. Zoli, visszatekintve pályafutásodra, mi volt számodra a legfontosabb? Most nyilván valamelyik gólomra vagy mérkőzésemre gondolsz, de én általánosságban válaszolnék. Az életben igazán akkor voltam boldog, amikor dolgozhattam, azt csinálhattam, amit szeretek, s ha láttam, hogy a munkámmal az embereknek örömet szerzek. Ez szerintem egy óriási dolog. Szeretem a családomat, imádom a gyerekeimet. Ez minden. Szeretnél-e egyszer a Ferencváros kispadján ülni? Megcsinálnám. Örömmel megcsinálnám. Talán még más csapatnál is, nem csak a Ferencvárosnál. A sors elégtételt szolgáltatott Zoli számára, amikor szeretett egyesülete, a Ferencváros történetének egyik mélypontján, 1996-ban szinte közfelkiáltással lett a Fradi edzője. Nagy elégtételnek gondoltam, de lelkem mélyén éreztem, hogy Zoli, az „örök vesztes” ezt a lehetőséget sem tudja majd hosszú távon megragadni. Saját hibájából, vagy mások akaratából? (Folytatás a következő számban)


21

Nyitott száj

A mi kis filmünk T

im Robbins és Morgan Freeman főszereplésével készült egy amerikai film 1994-ben, melynek címe: A remény rabjai. Ez az alkotás arról szól, hogy egy igazságtalanul elítélt férfi nem hajlandó beletörődni a bírósági ítéletbe, harcol a börtönszemélyzet kegyetlensége és a rabok gyűlölködése ellen, közben abban reménykedik, kiderül az igazság és kiszabadulhat. Amikor ősszel az MLSZ-ben elkezdtek a változtatással foglalkozni, azt hittem, ez egy olyan folyamat lesz, amelynek a végén felcsillan a remény, és valakik olyan útra terelik a magyar labdarúgást, ami után több örömben lesz részünk, mint bánatban. Tévedtem, súlyosan. Annak ellenére, hogy kiesett néhány ember a körből, az eredmények meg a helyzet semmiben sem változott, sőt rosszabb lett. A legutóbbi pofánvágást – direkt nem arculcsapásnak írom, mert ez annál jóval alpáribb volt – a gibraltári nemzeti együttestől kapta a korosztályos magyar fiatalember válogatott. 2-2-es döntetlent játszott Magyarország U18-as nemzeti csapata Gibraltár U19-es korosztályával. Elsőre naná, hogy kihasználták a mentegetők a ziccert, mondván, egy évvel öregebb volt az ellenfél. Csak emiatt lett enyhén hamusítva a világraszóló égés. Maga az eredmény még a sokkterápiához szokott magyar nemzetnek is meghökkentő, főként, ha azt vesszük, Gibraltár eddig arról volt híres, hogy: – a legenda szerint itt sejtették a világ végét, – itt él az egyetlen európai majomfaj, a berber makákó, – az egyik közút keresztezi a repülőtér leszállópályáját, ahol ha adott esetben nem adják meg a röpcsinek a jobbkezet, akkor a biztosítós betétlap kitöltés a hagyományostól kicsit tovább tart, – a hét négyzetkilométeres országban egy focipálya (talán az egyetlen) közvetlenül a reptér mellett található, adott esetben egy Gohér-módra elvégzett szöglet magát a repülő hajtóművét rongálná. (Nem mellékesen az is megérne egy dolgozatot, hogy a magyar professzionális labdarúgó állítottból milyen fizikai erőt közölt a labdával, úgy, hogy az nyolc méter magasról a kapu háta mögött négy méterrel érjen földet!) – Gibraltár lakossága 29 ezer fő, a 18-19 évesek létszáma 300-600 fő közötti, de ebben már a lányok is benne vannak, – a gibraltári szövetség 2013 óta tagja az UEFA szervezetnek, – nem szeretik a meccseket az itt fellépő vendégfocisták, mert olyan munkaszagúak a gibraltáriak, akik munkaruhában esnek be játszani egyet, – fa hiányában a helyi kutyák jobb híján a lámpaoszlopokat vizelik rozsdásra. Ez mind érdekes adalék a „rettegett” ellenfél felületes megismeréséhez. Talán ettől még nem lett volna senki sem zabos. Attól viszont igen, ahogyan az aktuálisan hivatalos magyar szakvezető kijelentette: látott bíztató jeleket, az eredmény nem rossz, és ha azt vesszük, hogy az ellenfél foggal-körömmel védekezett, akkor kimondottan feszenghetünk a büszkeségtől az eredmény láttán. Aha. Igen. Innentől kezdve pedig pereg a mi filmünk. Aminek címe: A reménytelenség rabjai! Horti Gábor

22


nagy lászló e. v.

Mûanyag-feldolgozás: fröccsöntés, vákuumformázás, csomagolóanyag, bliszter gyártása

H-3556 Kisgyõr, Jókai Mór u. 21. E-mail: [email protected]

Szöveg: Szász Adrián Fotó: MTI

Mesteredző, ékezettel Bölöni László ott szeret élni, ahol dolgozni lehet „Labdával születtem. Ott volt mellettem mindig, lassan hozzászoktunk egymáshoz, és már nem is váltunk el” – vallja a játékosként száz feletti román válogatottságig jutó, legelismertebb aktív magyar futballtréner. Akinek a francia, belga és portugál földön elért edzői sikerei, és más klasszisok mellett Cristiano Ronaldo felfedezése is kevés volt ahhoz, hogy rájöjjünk: a sportág itthon is sokat nyerhetne személyével. Az MLSZ a közelmúltban igyekezett megnyerni őt, ám Bölöni László végül maradt – Katarban.  Miben más a katari futball, mint az itthoni?  Keresi a fejlődés útját, és ehhez nem hiányzik, ami máshol igen… Olyan játékosok írnak alá – legutóbb Lisandro López –, akik fizetését az egész magyar labdarúgás nem tudná kitermelni, és olyan edzők forognak – Gerets, Lazaroni –, akik tudják, hány darab bőrből van összevarrva a futball-labda. Ha a legjobb magyar focistát kihoznám, mire a reptértől eljutna az öltözőig, az értéke harminc százalékát elveszítené; mire elkezdene edzeni, még tizenötöt, s mire az első meccsig elérne, csak negyven százalékon állna. A körülmények, a klíma miatt.

24


Akiben nincs piszok akaraterő, azt a társai a könnyebb ellenállás felé húzzák, és nem veszi fel itt a harcot.

Hol fogat tömött, hol az ellenfél hálóját – gólokkal  Jó lehet néha hazajönni. Mondjuk a szülőföldjére, Marosvásárhelyre, ahol játékosként majd’ másfél évtizedet töltött…

Legnagyobb sikerei

Életpálya

Játékosként román bajnok (1985), BEK-győztes (1986, a döntőben kihagyott tizenegyesét sosem feledi), Európai Szuperkupa-győztes (1987) – mind Steaua. Száznyolcszoros román válogatott – huszonhárom góllal, Eb-résztvevő (1984, a selejtezőkben az olaszoknak lőtt emlékezetes, győztes gólt). Edzőként portugál bajnok és kupagyőztes (2002, Sporting Lisszabon), belga bajnok (2009, Standard Liege). A keze alatt indult Cristiano Ronaldo felnőtt karrierje (2001-2003, Sporting).

 Sosem kívánkoztam el otthonról, még akkor sem, mikor elmentem, de magam ástam meg a gödröt, amibe végül beleestem. Ha kis gödröt vájtam volna, ki tudtam volna mászni belőle, így viszont nem sikerült. Történt ugyanis, hogy nem akartam elzavarni az értem bejelentkező Steauát, inkább olyan feltételeket kértem tőlük, amelyekről azt gondoltam, úgysem teljesítik. Teljesítették, költözhettem Bukarestbe… De nem bántam meg: beleszerettem a csapatba!  Addigra már román válogatottsági rekorder volt, fogorvosi diplomával a zsebében.  Hat évet dolgoztam is a szakmában: Vásárhelyen gyerekfogászként, Bukarestben pedig saját rendelőt kértem a stadionba. Egyre több beteget fogadtam, mindent én csináltam a takarítástól a sterilizálásig. Sajnálom, hogy mára távol estem a mesterségtől, de úgy fest, jól választottam, mikor a futballra helyeztem a hangsúlyt.  Már a BEK-győzelemért is megérte… Nem bánja, hogy csak ezután, jóval harminc felett igazolhatott külföldre? Mikor ’87-ben Belgiumba kerültem, hogy belekóstoljak a profi világba, nagy csalódás ért. Bukarestben sokkal szervezettebb, tudatosabb munka folyt! Hallasz rengeteg fantasztikus dolgot, aztán kisül, hogy talán csak alábecsülted, ami nálad van… Korábban nem mehettem, az „ember tervez, kommunista párt végez” módi miatt. Az első romániai sportoló voltam, aki hivatalos szerződéssel Nyugatra került: én repesztettem meg a jeget, ami csak később tört meg.

Tárgyaltam két értékes és lelkes emberrel az MLSZ-től, de hiába hallgattam volna a szívemre, decemberben nem csaphattam be az ajtót Katarban – nyárig él a szerződésem.  A magyarsága miatt sosem érte hátrány?  A Steauában nem, a válogatottnál igen. Fájt, mikor ezért maradtam ki, de néha az az erős, aki állja a pofont, nem az, aki adja. Most mondhatnám, hogy a „Szűzmáriás Úristent” odaadtam

Bölöni László 2009-ben belga bajnokságot nyert a Standard Liege-zsel

volna a magyar címeres mezért, de a helyzet úgy kívánta, hogy a román futballért tegyek. És akkoriban nehezebb volt: nem szerb, szlovák, fehérorosz ellenfél jött szembe, hanem Jugoszlávia, Csehszlovákia, Szovjetunió. Vb-re huszonnégyen, Eb-re csak nyolcan jutottak. Büszkén viseltem a sárga mezt, örülök, hogy beférkőztem a romániai szurkolók szívébe, és itt mindenkire gondolok! A nevemben az „ö” betűkön persze mindig ott voltak az ékezetek, mert külön büszkeséget jelentett a kisebbséget képviselni…

Büszkén viseltem a sárga mezt, örülök, hogy Beférkőztem a romániai szurkolók szívébe, és itt mindenkire gondolok! (…) az adottságaimmal – kapura lövés, szervezés – meccseket tudtam eldönteni.  Mely erényei révén válhatott magyarként a román drukkerek kedvencévé is?  Azt a párérintős játékot, amelyre képes voltam, kevesen tudták. Látni kellett hozzá a pályán, s közben a labdával is tudni bánni. Fizikailag nem lehetett elnyűni, az adottságaimmal – kapura lövés, szervezés – meccseket tudtam eldönteni. A karakterem hasznára vált az edzőimnek.

Városok és randevúk  Végül Ön is a tréneri pályán kötött ki. Nancy-ban kezdte…  Francia diplomát szerezve, egy nehéz világban sikerült egy kis helyet találnom a nap alatt. De ahol dolgozni lehet, ott szeret az ember élni. Én vittem ki Rudolf Gergőt is, kár, hogy nem dolgoztunk többet együtt, megszorongattam volna a valamijét…


25

Életpálya  Ehelyett a román válogatottnál, majd Lisszabonban „szorongatta” – világsztárokét.  A válogatottat második, továbbjutó vb-selejtezős helyen adtam át, hogy két gyönyörű évet töltsek a Sportingnál – sikerekkel, nagy „randevúkkal”. Quaresma, Hugo Viana, Pepe, Nani. Jardel szomorú meséje arról, hogyan tud valakit pillanatok alatt tönkretenni a kábítószer… Cristiano Ronaldóról tudtam: nem mindennapi értéket tartok a kezemben, és nem mindennapi emberrel dolgozom. Ma már más világban él, de ha jótékonysági célból keresem, azonnal jön.

Cristiano Ronaldóról tudtam: nem mindennapi értéket tartok a kezemben, és nem mindennapi emberrel dolgozom. Ma már más világban él, de ha jótékonysági célból keresem, azonnal jön.

 Rennes, Monaco, Liege, Lens, Szaloniki következett… A teljesség igénye nélkül.  Talán Rennes-ben végeztem a legjobb munkát – kieső csapatból a francia bajnokság komoly tényezői lettünk. Monaco karrierem legnagyobb tévedése, amit tízből tízen elkövettek volna. Épp akkor távozott egy kiváló elnök, mert konfliktusba került a herceggel… Soha annyit nem dolgoztam, mint ott, de soha nem is ért annyi szomorúság. Liege-ben őrült hajszával védtük meg a bajnoki címet: a pontegyenlőség miatti oda-visszavágós döntő kemény adrenalintöltet volt! Lens csodás klub, negyvenezer állandó néző szerelme varázsolja egyedivé. Nem bánom, hogy elvállaltam a feladatot, de az anyagi nehézségek miatt nem menekülhettünk a kieséstől. A PAOK-nál pedig sokat tanultam a görög nép fantasztikus küzdelméből – a válság ellen…

Család és szabadidő Édesapja, István tisztviselő volt. Édesanyja, Ilona labdagyárban is dolgozott, ma ő és a fivér, István Magyarországon él. Felesége, Bölöni Zakariás Klára színésznő, aki hivatását „férje őrültségéért” adta fel. Lánya, Eszter fogorvos Franciaországban. A 61 éves Lászlót érdekli a politika, szabadidejében olvas, okos emberekkel beszélget és Leonard Cohen muzsikáit hallgatja.

26


Az egykori több mint százszoros román válogatott a belga csapat vezéreként a Bajnokok Ligája légkörébe is belekóstolhatott

Foglalkoztatja a sportág hazai helyzete  A magyar futball is sokat tanulhatna – Öntől.  Hívtak legutóbb szövetségi kapitánynak, és korábban egyszer szakmai igazgatónak. Hasznos lehetek a pályán és az irodában is, ha mindkét helyen igényt tartanak rám, de teljesen elszakadni a pályától még nem ízlene… Tavaly tárgyaltam két értékes és lelkes emberrel az MLSZ-től, de hiába hallgattam volna a szívemre, decemberben nem csaphattam be az ajtót Katarban – nyárig él a szerződésem. Megértettem a magyarokat is: választaniuk kellett. Ha most van szükséged száz euróra, nem segít, ha csak két hét múlva tudok adni…  Mit gondol a játékosállományunkról?  A kapusok rendben vannak, de a nemzetközileg elismert mezőnyjátékosok közül Gera kifelé megy, új Benét, Mészölyt, Farkast nem látni. Valahogy a tehetség és a karakter nem klappol a körülményekkel… Akik a német bajnokságban szerepelnek, nem rosszak, de Huszti kapcsán furcsállom, hogy valaki a válogatottba ne menjen el! Hallottam a konfliktusáról a kapitán�nyal, de intelligens ember túlteszi magát ezen. Dzsudzsáknak volt neve, és most sem az a baj, hogy az orosz bajnokságban játszik, hanem az, hogy ő sem nemzetközi szintű vezér.  Van elképzelése a bajok okáról, és arról, miként orvosolhatók?  Harminc éve, mikor a világfutball elkezdett iparággá válni, Magyarországon törés következett be. Hittük, hogy ott a tehetségünk, nehéz helyzetben úgyis összeállunk, majd lesz valahogy… Akkor kerültünk lépéshátrányba. Az egyik társadalmi rendszerből a másikra való átálláskor az állami támogatások megszűntek, a maszek pénz meg nem volt elég a csapelzárás pótlásához. A klubokban a szakma is megrekedt, kezdett elszakadni a nemzetközi szinttől. A románoknál a Fazekas-, Albertféle generáció húsz évvel később jött, ez biztosította a túlélést. Most ők is hasonló gondokkal küzdenek, Magyarországon meg a gödör szép lassan mély lett. De hiszem, hogy van megoldás! Foglalkoztat a gondolat, hogyan juthatnánk egyről a kettőre. Többes szám első személyben fogalmaz. Nyitott egy későbbi, esetleges itthoni kihívásra?  Profi edző erre úgy válaszol: minden lehetőség érdekel. Az életem már Magyarország, Erdély és Franciaország között fog zajlani, bármerre is „tangózom” éppen. Utóbbi két helyen van lakásom, és ha rajtam múlik, előbb-utóbb Budapesten is lesz…

Tömegverekedésbe oltott foci Kivégzettek feje helyett ma már díszes labdát kergetnek

900 éves múltra tekint vissza az az össznépi, őrült futballmeccs, amelyet egy angol városka utcáin rendeznek meg minden év kora tavaszán. A Royal Shrovetide Football amolyan rögbi-foci keverékbe oltott tömegverekedés. Manapság szerencsére labdával űzik – pedig eredetileg, a XII. század környékén még kivégzettek levágott feje volt a „játékszer”… Szöveg: Hanti Gábor Fotó: Profimedia-red dot 200-200 elszánt férfi küzd a gólért

Mindenki a labdát akarja megkaparintani

28


Földön, vízen, levegőben megy a harc

ŐSFOCI elő, hogy a wales-i herceget érte ez a megtiszteltetés (innen a Royal, azaz Királyi megkülönböztetés), legutóbb 2003-ban Károly herceget nyerte meg a szervezőbizottság. Egykor két vízimalom (a város két végében, egymástól csaknem öt kilométerre található Sturston Mill és Clifton Mill) malomkövei voltak a „kapuk”, 1996 óta azonban már két kőpiramis.

H

Városszerte bedeszkázzák az ajtókat és az ablakokat

úshagyó kedden és hamvazó szerdán rendre turisták ezrei szállják meg az alig hétezer lelkes középangliai kisvárost, Ashbourne-t, hogy tanúi lehessenek a Royal Shrovetide Football kétnapos, oda-visszavágós meccsének. Idén mindkét napon a felsővárosiak győztek 1-0-ra.

Alsó, felső, de a király az ász A pálya gyakorlatilag az egész település (az ajtókat, ablakokat bedeszkázzák), a 200-200 fős csapatok tagjait pedig a városkát kettészelő Henmore folyócska jelöli ki. Az Up’ards a felsővárosiakat, a Down’ards az alsóvárosiakat fedi. A főtéren megejtett „középkezdés” után ők igyekeznek gólt elérni a másik ellen. A helyi mester, John Harrison által kézzel festett, portugál parafa dugóval lezárt labdát rendszerint egy híresség dobja a játékosok közé egy pódiumról. Először 1928-ban fordult

A derbik őse Minden derbik ősét (a labdarúgásban így nevezik a városi riválisok rangadóit) a modernkori futball és rögbi ükapjának is tekinthetjük. Az első írásos emlék 1683-ból datálódik, ez azonban csak az angol forradalom utáni újjászületés – a helyiek egészen a 12. századig visszavezetik az eseményt. Akkoriban még a kivégzett gonosztevők levágott feje szolgált „labdaként”, de azóta a külsőségeit és a szabályrendszerét tekintve is sokat finomodott a játék. A résztvevőknek amúgy a modernkori futballról és rögbiről nincs jó véleményük: „A focisták játszadoznak másfél órát, aztán napokig azt pihenik ki. Mi egymás után két nap, akár nyolcnyolc órán át küzdünk. Aztán megyünk ünnepelni a kocsmába” – így egy résztvevő.

Csak az ötórai tea szent A gól akkor érvényes, ha a játékos egymás után háromszor az ellenfél gúlájához érinti a labdát, amely a víztől és a sártól négykilósra szívja meg magát. Ha a 14 órai kezdést követően, az ötórai tea előtt valamelyik félnek sikerül az ellenfél bázisáig juttatnia, akkor újrakezdik a következő gólig. Ellenben, ha 17 óra után esik az első találat, azzal vége az aznapi küzdelmeknek. Régen az volt a szabály, hogy nem volt szabály. Manapság azonban, amikor a súlyos sérülések miatt a betiltás réme fenyegeti a rendezvényt, bizony nem szabad átlépni bizonyos határokat. Megengedett ugyan a birkózás és a verekedés majd’ minden formája, de – szerencsére – nem lehet például gyilkolni, gondatlanságból ölni és „indokolatlan” erőszakot alkalmazni. Mind ritkább a komoly sérülés, de korábban bizony boldog volt az egész város, ha egy-egy összeakaszkodás alkalmával nem történt haláleset. A labdát kézzel és lábbal is lehet érinteni (tilos viszont az elrejtése táskába, a ruha alá vagy egyéb furfangos helyekre); nem vihető motorizált és ló vontatta járművön sem.

Ivócimborákból gyűlölködők A gyerekeket illik távol tartani a harctól, amelynek nem lehet színhelye a temető, a templomkert, a háborús emlékmű és a magántulajdonú kertek. Ezekre a szabályokra az úgynevezett Shrovetide Marshal ügyel, aki legtöbbször a párharc kiöregedett, korábbi hőseiből, gólszerzőiből kerül ki. Az óriási tömegverekedéshez hasonló küzdelemben a nézők számára lehetetlen kivenni, hogy ki kivel van. A résztvevők azonban jól ismerik egymást, tudják, ki lakik a patak egyik partján, ki a másikon. Mint mondják, az év 363 napján a legjobb barátok, ivócimborák is lehetnek, de a kétfelvonásos mérkőzés napjain „gyűlölniük kell egymást”.

A kocsmákban állítják ki a korábbi meccsek labdáit


29

Nyitott száj

Puskás, KISPEST, Hungary! I

gen nagy vihart kavar manapság „a” Puskás Ferenc körüli herce-hurca... Nem is csoda, ugyanis a Puskás-hagyatékot „ápoló” felcsútiak mindent megtesznek azért, hogy egy ország legyen pipa rájuk. Nem politikai és nem is gazdasági érdekek miatt írom le ezeket a sorokat, egész egyszerűen a kispesti mivoltom okán. Üdvözlöm, hogy hazám kormányának szívügye a honi labdarúgás felvirágoztatása. Nem tartozom azok közé, akik demagóg módon kórházat kiáltanak stadionok helyett, mert hiszem azt, hogy minél többet költünk a sportra, annál kevesebbet kell az egészségügyre. Az sem érdekel, kiknek a kezében van a Puskás-márkanév, és ezzel mennyit keresnek. Nem érdekel! De miért kell ennyire agresszívan belesulykolni az emberekbe, hogy Puskás = Felcsút? Nem egyenlő! Puskás = Kispest! Egy interjúban hazaérkezése után rákérdeztek: – Kispest? Puskás Ferenc: – Áh! Világváros! Ha Pest felől jövünk, jobb oldalon van a Wekerle-telep, ahol a feleségemet megismertem [...], utána a Templom tér, ahol ezelőtt harmincegy éve megkérték a kezemet. Utána jön a másik rész, a Petőfi utcai iskola, ahova néha-néha bejártam. Utána az Erzsébet tér, ahova rengeteget jártunk futballozni. A Zrínyi utca, ahol a nagyanyám lakott, szemben a Pénzvold Feri bácsi kocsmája, három lépcsőn kellett felmenni. Bal oldalt a Hoffer gyár, jobb oldalt a gránitgyár, és közte a futballpálya... (Forrás: Az Aranycsapat című film) Ennek tükrében kissé fura, amikor a felcsúti Puskás-szobor avatóján a miniszterelnök arról szónokol, hogyan lett egy vidéki fiúból ünnepelt sztár. Nos, a Száguldó Őrnagy 1927 április elsején született a budapesti Uzsoki utcai kórházban, majd egy évesen került Kispestre... Igaz, 1950-ig Kispest még nem volt Budapest része, de nem is volt vidék. Ez nyelvbotlás volt? Vagy mi? Majd kiszalad a stadionavatóra egy Puskás figura sárga-kék színekben – ami önmagában sértő és megalázó... Hát mi folyik itt Felcsúton? Kik ezek a magyar első osztályban Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia néven? Cvitkovics, Gallardo és a többi zsoldos? Valaki magyarázza már meg, miért jó, hogy Puskás Ferenc nevével – kiöregedett sztárokkal – bukdácsol egy felcsúti csapat az NB I-ben, nem mellékesen oda-vissza hetet rámol nekik a Kispest... Ha ez hagyományőrzés, akkor igen rossz szájízt hagy az emberekben, és nem csak a kispestiekében. Puskás Öcsi neve eddig egyesítette a világ magyarságát. Most széthúzza őket. Köszönjük! Rekop György

30


STABIL MÉSZTEJ

ELSŐKÉNT MAGYARORSZÁGON

A SipŐcZ KfT-TŐL!

Sipocz

csak természetesen...

Sipőcz Kft.

1173 Budapest, Határhalom u. 2. Tel.: +36 1 / 999 1988 [email protected], www.sipocz.hu

A stabilmésztej egy olyan mésztej, amely: · stabilan lebeg a vízben, nagy fajlagos felülete miatt · könnyen felkeverhető, nem igényel állandó keringtetést, vagy keverést · vízben gyorsabban oldódik más mész alapú adalékanyagokhoz képest · lúgos kémhatása miatt kiválóan alkalmas vizek pH értékének a beállítására · tökéletes a savak semlegesítésére · ideális a nátrium-hidroxid oldat kiváltására · természetes, és környezetbarát a nátriumhidroxiddal ellentétben

A termék kapható 35%-os koncentrációval, továbbá a Stabilmésztej fagyálló változata is kapható!

Szennyvízkezelésnél: · az iszap nedvességtartalmát csökkenti · összetétele miatt nincs hagyományos só (NaCl) képződés · használatával elkerülhető a nátrium kibocsátás · a szennyvíz kéntartalmát megköti, az így képződő gipsz a szennyvízből könnyen leválasztható · a szennyvíz zsírtartalmát nagyobb mértékben csökkenti

Többet mésszel … Csomagolás: 200 literes hordóban, 1000 literes ibC tartályban vagy ömlesztett állapotban.

Egy igazi

szívember Szivós Márton Egy klasszikus vízilabdás dinasztia harmadik generációs tagja. Szivós István, kétszeres olimpiai bajnok unokája, ifj. Szivós István szintén olimpiai és világbajnok fia. Maga is világbajnok. A sportág egyik meghatározó személyisége, akire ugyanúgy jellemző a fegyelem és a megbízhatóság, mint bravúros rögtönzőkészsége, technikája. Néhány hete döbbenetet okozott, amikor egy bajnoki mérkőzés közben rosszul lett. Végigjátszotta a meccset, de utána egy játékostársa kórházba vitte, és infarktust állapítottak meg nála. Néhány napos kezelés után abban a reményben engedték ki orvosai, hogy ha minden rendjén alakul, néhány hetes pihenés után újrakezdheti a játékot, és akár résztvevője is lehet a nyári Európabajnokságnak. Ebben a várakozásteli időszakban került sor a beszélgetésre egy körúti cukrászdában. szöveg: Szegő András Fotó: Tischler Zoltán, Kovács Anikó

Pá, Reál Madrid! Eleven élményt őrzök lelkem legmélyén édesapáddal kapcsolatban… Vagy győztes gólt dobhatott valami világverseny döntőjében, vagy foghúzással lehetett kapcsolatban…

32


Lidércesebb! Az akkori Duna moziban éppen előttem ült a maga két méterével egy Monica Vitti-filmnél, amiből így egy kockát sem láttam. Megkérem majd, hogy utólag mesélje el, miről szólt… Köszönöm, de gyanítom, hogy négy évtized távlatá-

ból nem lenne ugyanaz… De gondolom, nálad sem kap röhögőgörcsöt, aki mögötted ül. Feliratos filmnél biztos, hogy sokat nem lát a szövegből, de azért akkora problémát talán nem okozok. Én sajnos nem nőttem olyan magasra, mint apukám…

Visszatérésre várva

Miért sajnos? A magas emberek arról szoktak panaszkodni, hogy mennyire sok nehézséget is jelent kilógni az emberek közül. Őket hívja ki először felelni a tanár… Ez legfeljebb első iskolás éveimben okozhatott gondot, mert később megtanultam adott esetben

borsószemnyire összehúzni magamat. A pólóban viszont annál jobb, minél magasabb az ember. Annál tovább érnek a karjai. Az előnyt jelent a játékban. Ennyire meghatározó tényezője életednek a vízilabda? Így is terelődött az életem, szerintem nem egészen véletlenül, még ha ez soha nem is lett kimondva. Gondolod, hogy nem csupán a sors keze irányított? Legalábbis, ha az egyik kezével a sors, akkor a másikkal az apukám. Miért akarta? Ő akkoriban már a Fradi edzője volt, és sokszor levitt magával tréningre. Jól elvoltam, sok haverom lett, szerettem is a légkört. A sportág alapjait a KSI-ben sajátítottam el, ám kamaszkoromban jött egy dackorszakom, amikor úgy éreztem, hogy ez nekem smafu, én focizni akarok. Apu ellenvetést sem tett, sőt másnap levitt fociedzésre. Nagy lelkesedéssel vágtam bele, ám a végén földig lógó orral bandukoltam az öltözőbe, ugyanis egyszer sem találkoztam a labdával, egész idő alatt csak futkostam. Később esett csak le a tantusz, hogy talán ez sem volt egészen véletlen. Hogy talán apu szólt egy-két kedves szót annak érdekében, hogy megszívassanak, és elvegyék a kedvemet a focitól, és visszabattyogjak az uszodába. Megkérdezted már tőle? Igen, de valahogy rendre kitérő választ ad. Mindenesetre hálás


33


„Mindenféle szempontból az uszoda a legjobb nevelőhely.” lehet neki Ronaldo, ahogyan hálás vagyok én is. Nekem valóban az uszoda világa a közegem, anélkül biztosan sivárabb, szegényebb lett volna az életem. Szerintem mindenféle szempontból ez a legjobb nevelőhely. Te is leviszed majd a gyerekeidet? A fiamat, ha lesz, egészen biztosan. A lányom esetében jobban örülnék, ha inkább a versenytáncot választaná. A lányoknak szerintem nagyon kemény játék, legalábbis én nem szeretném, ha az én kislányomat ott ütnék meg rugdosnák, a fiam viszont csak edződne tőle. Viszont itt elég nagy a kiszolgáltatottság. Egyrészt a bírónak, másrészt a csapattársaknak. Meg

34


egyáltalán, hogy bekerülj a csapatba… Ez szinte mindegyik csapatsportágnak velejárója. Szerintem nagyon pozitív energiát is adhat, ha folyton meg kell küzdened azért, hogy bizonyíthasd a képességeidet…

A sport sok mindenre megtanít És ha hiába bizonyítod...? Ne haragudj, de éppen Te voltál az, aki kétszer is az utolsó pillanatban pottyantál ki az olimpiai csapatból. Úgy, hogy a szakemberek

javarésze szerint ott lett volna a helyed… Akik engem szeretnek, azok ezt mondják, akik a riválisomat szerették, azok ezt tartották helyesnek… Ez nagyon szubjektív dolog, kár rajta meditálni, hogy mi lett volna, vagy hogyan lett volna. A sport sok mindenre megtanít. Általa az eddig leélt harminchárom év alatt tanulhattam annyit, mint esetleg más kétszer annyi idő alatt sem. Nem arról van szó, hogy a sport más lenne, mint az élet bármely egyéb területe, csak itt valahogy minden felfokozottabb, sűrűbb, drámaibb módon történik. Itt minden problémával muszáj szembesülni és megoldani, mert pillanatokon belül új helyzet jön, ami újabb megoldandó feladatokat állít. Nem lehet odázni, hárítani, mert kicsúszik a kezedből minden. Ebből a sok jól-rosszul megoldott problémából kialakulhat egy olyan tapasztalatbázis, amely az élet

egyéb területén is majd viszonylag biztos irányítóbázis lehet. Értékesebb, kiegyensúlyozottabb emberré tehet. Az, hogy apukád a sportág egyik nagy legendája, szerinted mennyiben befolyásolta az életedet vagy a pályádat? Hátrányt jelentett vagy előnyt? Ráadásul még a nagypapád is a mai napig ikon… Nem tudok rá pontos választ, hogy mi lett volna másként, mert én csak így, nagy legendák utódjaként élek. Az indulásnál nyilván némi előnyt jelentett, mert jobban odafigyeltek rám, meg motivációként is segített, mivel folyamatosan éreztem a késztetést, hogy többet és többet teljesítsek, nehogy bárkinek eszébe jusson, hogy nekem könnyebb ezzel a névvel. Az teljesen egyértelmű volt, hogy nem jön le edzésre, nem szól bele a mindenkori edzőim dolgába, ahogyan ő maga sem tűrte, hogy más belekotnyeleskedjék. Azt biztosan Te is tudod, hogy amikor értek pályád során méltatlanságok, vagy olyanok, amit ő annak érzett, úgy magyarázta, hogy a vele való konfliktusokat torolják meg rajtad. Keserű volt, és indulatos… Természetes, hogy egy apa túlérzékeny, ha úgy érzi, hogy sérelem érte a gyermekét, és kétségbeesésében keres magyarázatokat. Én nem éreztem, hogy miatta érnének engem sérelmek, hiszen a sportágban abszolút tekintély, és szinte mindenki szereti. De például volt a Fradi elnöke is, és akadtak konfliktusai… Ott igen, ott inkább lehettek. Nem is haragszik azokra, akik esetleg keresztbe tettek? Nem foglalkozom ezzel…

Fogalmam sem volt, hogy mi történt Ilyen egyszerűen átlibbensz? A korral lehiggadtam. Régebben voltam durcás lázadó is. Lassan megtanultam jelentőségüknek megfelelően kezelni a dolgokat és különbséget tenni fontos és nem fontos között.

„…folyamatosan éreztem a késztetést, hogy többet és többet teljesítsek, nehogy bárkinek eszébe jusson, hogy nekem könnyebb ezzel a névvel.” De tudjuk okvetlenül, hogy mi a fontos, és mi nem?! Hiszen pár hete, amikor beugrottál a medencébe, az volt a fontos, hogy legyőzzétek a Vasast, amikor pedig a végén kimásztál, az lett a fontos, hogy kapsz-e levegőt, pontosabban, hogy életben maradsz-e egyáltalán? De erről nekem fogalmam sem volt. Azért is mentem vissza az első nyilallás után a medencébe, mert azt hittem, hogy valami rándulás, vagy húzódás történt. Kérdezte is az edzőm: biztos nincs semmi baj? Mondtam, hogy biztos. Eszembe nem jutott, hogy a szívem-

mel van probléma. Annyi volt előttem, hogy viszonylag kevesen vagyunk, hogy úgy áll a meccs, hogy nyerhetünk is, tehát akkor vissza kell, menjek a medencébe, és hajtani. Szerintem elég jó is voltam a lefújásig. Ezt csodálom is a sportolókban, ahogyan a célig, vagy a mérkőzés végéig képesek szinte emberfeletti teljesítményre. De a nem-sportolók is! Van olyan, hogy valaki vezet tizenvalahány órát, aztán elalszik a garázsban. Vagy nénikék cipelnek olyan nehéz szatyrokat, amit mi talán nem is tudnánk…


35


Persze, csak drámaibb látni, hogy egy birkózó a levegőben tart egy másik 120 kilós palit, aztán jön a gong, vége a meccsnek, és le sem tud jönni egyedül a szőnyegről… Igen, erre vagyunk trenírozva. Olyannyira, hogy szerintem abban a helyzetben a mostani tudásommal is azt mondanám, hogy nem hagyom cserben a csapatot, hanem amíg bírom fizikálisan, visszamegyek. Nem tudom racionális érvekkel józanul elmagyarázni, mi az, ami ilyenkor viszi az embert. Nem volt ebben semmi hősiesség vagy vakmerőség. Ahogyan azon sem érdemes fantáziálgatni, hogy mi lett volna, ha tudom, hogy baj van. Nem tudtam… Ahogyan az is rendre lenyűgöz, amikor az ötödik leütés után bedobja a törölközőt az edző egy bokszolónál, az meg perel, hogy miért adta fel, ő még küzdeni akart… Igen, dolgozik az adrenalin, és már nem mindig működik az önkontroll.

36


Nem mindig látja magát reálisan az ember, szükség van, hogy valaki kívülről is lássa. Az én esetemben azonban még ilyesmi sem lehetett. Ha betörik az orrod, azt lehet látni, ha infarktusod van, azt nem. Ráadásul ilyesmi bárkivel, bármikor előfordulhat… Így van, csak egy pályán lévő sportoló esetében még sokkolóbb a helyzet, mint például szegény Fehér Miklós vagy Kolonics Gyuri esetében, mert van egy illúziónk, hogy ti vagytok az egészség megtestesítői, folyton mozogtok, helyesen táplálkoztok, sportszerűen éltek, akkor ugyan mi bajotok lehetne?! És időnként rádöbbenünk, hogy még ez sem mentség, veletek is történhet ilyesmi… Pontosan erről van szó. Bármikor, bárhol, bárkivel történhet egy ilyen malőr. Éppen ezért nem is tulajdonítok jelentőséget ennek a történetnek… Kérdezhetem, hogy nem mersz vagy nem akarsz? Nincs semmi tanulság belőle, csak

csócsálni lehetne. Szorongani, elméleteket gyártani, jeleket keresni, és az égvilágon semmi értelme. Úgy fogom fel, mintha pusztán egy sérülés történt volna. Ahogy a csont összeforr, a seb beheged, úgy ez is meggyógyul. Úgy látszik, létezik egy őrangyalom, aki a nagy bajban vigyázott rám. Te mennyire érzékelted, hogy nagy baj van? Ezt nem tudom, de valószínűleg nem is akarom rekonstruálni. Az biztos, hogy amikor az orvos azt mondta, hogy minden valószínűség szerint folytathatom a pályafutásomat… hú, majdnem azt mondtam, hogy nagy kő gördült le a szívemről! Tehát inkább azt mondom, hogy nagyon megnyugodtam… Hiszen ha már megtörtént ez a kisiklás, akkor ez a legjobb eset. Szerinted történt benned valami változás? Ha valaki előttem azt találná mondani, hogy a következő összecsapás „élet-halál meccs lesz”, arról igen cifrákat gondolnék. Lehetnek fontos, jelen-


37


És ha eléred, észre fogod venni? Tudod, vannak szomorú példák, amikor mégoly nagy klasszisok nem vették észre, és folytatták… Vannak barátaim, akik biztosan figyelmeztetnének, de szerintem én mindenkinél hamarabb veszem majd észre. Szigorú, és nem részrehajló kritikusa vagyok önmagamnak. De érzem, hogy ez még kicsit arrébb van. Mit jelenthet számodra az, hogy kicsit? Talán pár évet is. Május végén adhatnak engedélyt az orvosok, hogy teljes intenzitással folytassam. Akkor nagyon neki fogom durálni magamat, hogy ezt a kihagyást pótolhassam, és méltó legyek arra, hogy a szövetségi kapitány beválogasson akár a bővebb, majd az Eb-keretbe.

„Szigorú, és nem részrehajló kritikusa vagyok önmagamnak. Észre fogom venni, ha elértem a határaimat.”

tős mérkőzések, de az élet-halál kérdés kicsikét arrébb van. Tehát a visszatérésem után még jó néhány jelentős, és fontos mérkőzésre készülök. Harminchárom éves vagy, másfél évtizede vagy ott a sportág legelső vonalában. Miért annyira fontos még, hogy visszatérj, harcolj, pofozkodj, rugdoss, birkózz, vagy téged pofozzanak, rugdossanak annak a reményében, hogy

38


hátha egy góllal többet dob a csapatod? Ez egy huszonvalahány éve tartó folyamatos szerelem a részemről. Közben civakodtunk is, sértődgettünk egymásra, de az érzelem intenzitása mit sem változott. A jövőmet is a vízilabdában képzelem el, persze edzőként, de addig még játékosként vannak céljaim. Kíváncsi vagyok, még vajon meddig vagyok képes kitolni a határaimat.

Szerinted ez bizalmi kérdés lesz a részéről? Nagyon jól ismerjük egymást csapattársként is, ellenfélként is, játszottam már az irányítása alatt. Ha nem lennék tökéletes állapotban, egy szemvillanásból éreznénk, hogy mi a teendő. Nem akarnám sem őt, sem a csapatot kínos helyzetbe hozni, se magamat égetni nagy nyilvánosság előtt. Mondanám tehát az első jelre, hogy sok sikert, srácok! Beszéltetek erről? Erről konkrétan nem, de tegnap is ott volt az ellenőrző vizsgálaton, és nagyon örült, hogy megfelelőnek találták az állapotomat. Tudsz azért mozogni? Ma már jógáztam is, aztán jöhet az úszás, majd fokozatosan következhetnek a nagyobb terhelések. A lényeg az, hogy fizikálisan összetartsam magamat. Ki fogsz jönni az első mérkőzésemre? Feltéve, ha megígéred, hogy nem a papád fog ülni előttem…

Fantázia

A focitáltos álma BEK-győztes Honvéd, aranylabdás Puskás, vb-résztvevő Egervári-csapat? Világbajnok Aranycsapat S ha már Rákóczi világot hódított, mi „Koppány, ha Istvánt legyőzöd, Nem pusztulnak a hősök, Hatalmas, nagy lesz itt a nép. […] Mohácsnál győzni fogunk, Dózsa lesz György királyunk, Nagyhatalom századokon át. Rákóczi világot hódít, Kossuth-tal valóra válik A Duna-menti Köztársaság.”

Torda táltos jövendölésénél tartottam az István, a király című rockopera hallgatásakor, amikor egy NB I-es meccsre leltem a tévében. A képernyőre bambulva arra gondoltam: ha Koppány vezér akár csak hosszabbítás utáni tizenegyespárbajban győzött volna, jobban csipkednék magukat, ne adj’ Isten egymáshoz passzolnának a focisták? szöveg: Hanti Gábor illusztráció: presztízs sport

40


lett volna az 1938-as párizsi, majd az 1954-es berni vb-döntőnk végkimenetele? Igazán kiderülhetne már: ácsi, vissza az egész, a hajrában annulált Puskás-gól szabályos volt, s végül az Aranycsapat nyert! Ha akkor a Nationalelf nem gyűri össze a papírformát, idehaza nem késett volna legalább pár évet a forradalom és a Kádár-rezsim? Ha nem emigrálnak legjobbjaink, hányszoros BEK-győztes lenne a legrangosabb kupasorozatot ihlető Honvéd? Hányszoros aranylabdás Puskás? Ha együtt marad a Sebes-féle sikercsapat, 1958-ban mire ment volna ellene Brazília a 17 éves Pelével? A csehek elleni ’62-es negyeddöntőben megadták volna Tichy gólvonal mögé pattant bombáját? ’66-os brazilverőink túlélték volna a „nagy testvér” szovjetek elleni negyeddöntőt? A csehek elleni ’69-es „futballmohács” előtt a dán kapus nem törte volna derékba Albert karrierjét?

A Mezey-válogatott ’86-ban nem megterhelő hegyvidéki edzőtáborban készült volna a mexikói éghajlatra és a pihent szovjetekre? Megúszhattuk volna a ’97-es, Jugoszlávia elleni vbpótselejtezőt? Csak azt a kabaréba illő finn flippergólt felednénk – az 1-12-es összesítésnél még a felnégyelés is kellemesebb!

Épül az Öcsi Stadion is Képzeletemben a tavalyi selejtezősorozat is diadalmenetté változik, ha… Nem, nem kell hozzá bukaresti helytállás, sőt az amszterdami 8-1es felsülés is belefér – csak a hazai magyar–román meccs 92. percében Stark játékvezetőnek kellett (volna) lefújnia a Varga elleni szabálytalanságot. Ha akkor nem egyenlít 2–2re Chipciu, válogatottunk játszhat pótselejtezőt a görögök ellen, és biztos, hogy túl is jut rajtuk. Méghozzá a válogatottba visszatérő Huszti Szabolcs, és a sebtében honosított Leonardo góljaival.

Ez esetben Egervári kapitány népszerűsége az eget verdesi: utcákat neveznek el, szobrokat formálnak róla, és Győrben végre kiállítása is nyílik a rajzaiból. Ott az ETO-t máig Pintér dirigálja, így Horváthnak sincs módja átülni a történelmi nyeretlenségi sorozata után a kiesőjelölt Pakstól a bajnoki címvédő kispadjára. A vb-részvétel rég tapasztalt futballhisztériát vált ki az országban. A drukkerek csak úgy tódulnak az NB I-es mérkőzésekre; a tervezett stadionok befogadóképességét megduplázzák, sőt továbbiak építését követeli a nép. Így az új Puskás-stadion és a Pancho Aréna után, az 1800 fős falvakban sorra épülnek az Öcsi, a Sváb, a Száguldó Őrnagy, a Feri és a Cañoncito Pum stadionok is.

Ha, ha, ha Csányi Sándor immár örökös MLSZelnökként, a bankszektor és a húsipar helyett a szárnyaló ajándéktárgy-bizniszre vált: milliószámra

fogynak a nemzeti színű sálak, mezek, zászlók, öngyújtók és egyéb csecsebecsék. A slágerlistát az újra ös�szeállt Dolly Roll Viva Brazil című száma vezeti. A válogatottat már titkos vb-esélyesként kezelő magyar szurkolók tízezreit utaztatja DélAmerikába a poraiból újraéledő Sólyom Airways. A Kolumbia elleni nyitómeccs szakkommentátora amondó: az sem baj, ha a Japán és Elefántcsontpart előtt kivívott továbbjutás után az oroszokat kapjuk, hiszen már nem kell lefeküdnünk nekik. A folytatásra nem emlékszem. Arra ébredtem, hogy a tévében már vége a meccsnek. A 0-0 után mikrofonvégre kapott spíler szerint, „ha a labda nem pattan el a legrosszabbkor, és ha az ellenfél kapusa nem véd, akkor győzünk”, de hozzáteszi: „a futballban sajnos nincs ha”. Szóval, már megint a régi (bakelit) lemez. Istvánék bizony felnégyelték Koppányt, éppen úgy, mint a csehek a magyar válogatottat Marseille-ben.


41

kultúra

Hass, alkoss, gyarapíts szöveg: Soós Tamás A sport művészete. Zavarbaejtő cím – mert olyan kérdéseket vet fel, amire úgy gondoljuk, tudjuk a választ. De csak azért, mert nem szoktuk feltenni a kérdést. Szerencsére Gundel Takács Gábornak az a dolga, hogy feltegye azokat. A sportriporter interjúkötetéből pontosan az derül ki, amit a címe ígér: hogyan lehet művészien sportolni, edzeni, edzősködni. Ne aggódjunk, nem érkezik rá élből se lilaködös magyarázat, se pedig sok „asszembe” fűzött „mindenféleképpen”. A slusszpoént már a Nagy Tímea párbajtőrözővel folytatott beszélgetésben lelövik: a sport művészete nem feltétlenül a szépségben rejlik. Az maximum a sport esztétikája. Tímea például munkás, küzdő vívóként, kifejezetten kellemetlen stílussal lett kétszeres olimpiai bajnok, és sosem törekedett arra, hogy látványosan ossza a tusokat. A sport művészete alkotás – elsősorban a sportoló személyiségéé. A szerző olyan szemszögből tudja – lásd a címet – megragadni a megszólaltatott sportemberek pályafutását, küzdőstílusát, személyiségét, amiből komplett sport- és életfilozófiájuk kibomlik. S kibomlik belőle az is, mi az a hit- vagy meggyőződésbeli plusz, mi az, amit ők belelátnak akár az ökölvívásba, akár a kézilabda kapusságba, amitől a fizikai cselekedeteken felül is értelmet kap a testmozgás. A gyakran bensőséges hangulatú interjúk a sportolók életútját kedélyes történetekben, az adott korszakot is felelevenítő vis�szaemlékezésekben rajzolják fel. Akár az előző rendszerben a lovaik miatt vidéki kis tanyára „bújó” Lázár-testvérekről,

42


akár a kövérkés kislányról van szó, akiről senki nem hiszi el, hogy jó vívó lehet. Ők mégis sikerre váltják ambíciójukat. Talán az edzőkkel – Egervári Sándorral, Rátgéber Lászlóval, Fábiánné Rozsnyói Katalinnal, Kemény Dénessel – készített interjúkból világlik ki legjobban, hogy a sport művészetéhez a rendszer, az összefüggések átlátása is hozzátartozik. Nem a túlmisztifikált intuíció, hanem a tudásanyag az, ami olyan helyzetbe hozza aztán az éles szituációban gyorsan reagáló sportolót, amit különlegessége, megismételhetetlensége okán még sokáig emlegetnek. Gundel Takács Gábor könyvének tehát következetesen végigvitt témája van, olyan szűrője, aminek fénytörésében a szokott kérdések és válaszok is sokkal érdekesebbnek tűnnek fel. Aki azt hiszi, hogy egy interjúkötet nem lehet olyan érdekfeszítő olvasmány, mint például egy regény, az nyugodtan cáfolja tévképzeteit A sport művészetével. Sokoldalúsága és irigylésre méltó szakmaisága szavatolja, hogy a beszélgetésekben Kovács „Kokó” István, Fábián László vagy épp Pálinger Katalin nemcsak meghatározó sportélményeiről számol be, de a sportág eszmeiségét és fejlődéstörténetét is felvillantja. Az ember mögött a szakma, a szakma mögött az ember titkai sejlenek fel. Talán ez az interjúkészítés művészete. Gundel Takács Gábor: A sport művészete – Beszélgetések arról, amit nem lehet megtanítani. Alexandra Kiadó, 2010. 288 oldal, 3500 Ft

Pöttinger Novadisc 265 tárcsás fűkasza • mechanikus ütközésbiztosítással • csúszótalpak a hosszabb élettartam érdekében • pengekulcs és tartalék pengék Akciós ár: 5.500 EUR +áfa

Pöttinger Novacat 262 tárcsás fűkasza • középső felfüggesztésű kaszagerendely • opcionálisan szerelhető gumihengeres illetve verőujjas szársértővel • 2,6 ha/h-s területteljesítmény Akciós ár: 6.900 EUR +áfa

Vitasem 302 mechanikus gabonavetőgép • 1000 L-es magtartály • hidraulikus nyomjelző • fellépő, kiszolgáló pódiummal • Compass művelőút kapcsoló • Perfect magtakaró pálcasor • tömörítőkerék garnitúra Akciós ár: 11.300 EUR +áfa

Pöttinger Top 611 A- 2 rotoros rendképző • 3,4- 6,2 méteres, hidraulikusan változtatható munkaszélesség • tandem futómű, Multitast tapogatókerékkel • egyoldali, nagy hajlásszögű kardántengely Akciós ár: 12.900 EUR +áfa

Pöttinger Hit 540 N- 4 rotoros függesztett rendterítő • 7 db „SUPER C” fog karonként • tapogatókerék, függesztő lánccal • szabadonfutós kardántengely Akciós ár: 5.300 EUR +áfa

Részletek: Tóth Sándor termékmenedzser +36 30 413 2290 [email protected]

Civilben is a pályán

44


Bendegúz, NHL és világbajnoki cím Szuper Levente a védés helyett a családot választotta Még csak 34 éves, de már legenda. Tinédzserként bajnokságot nyert a Fradival, majd el kellett döntenie, hogy a színészi pályát vagy a jégkorongot választja. Hiába volt sikeres az Indul a bakterház Bendegúzaként, a hokira voksolt. Másfél évtizedes karrierjének két csúcspontja az NHL és a divízió I-es világbajnokság megnyerése volt. Ma viszont már egyáltalán nem hiányzik neki a játék, minden idejét kitölti a Vasas jégkorong-szakosztályának irányítása és a család, amely májusban újabb taggal bővül. szöveg: Privacsek András Fotó: Profimedia-red dot, Sas Gábor


45


A„Bocsánat, feleségde még és avangyermek legyőzte a hokit egy rövid megbeszélésem” – mondja Szuper Levente a Jégpalota alagsorában a 8-as számú öltöző előtt. „Semmi probléma, addig legalább megtanulok korcsolyázni” – gondolom magamban. Persze korcsolya híján nehéz lett volna, meg aztán Levi is megérkezett pár perc múlva. A beszélgetésünk helyszíne az öltőző, ahova folyamatosan szállingóznak a leendőbeli Szuper Leventék. „Pörög az életem rendesen, ha időm engedi, edzéseket tartok a fiatal kapusoknak. A fő tevékenységem persze a Vasas szakosztályának igazgatása, ami rengeteg munkával jár – kezd bele a korábbi kiváló hálóőr. – Kétszázötven gyerek és tizenhárom edző tartozik hozzám, van tennivaló bőven, de számomra most már első a család. Van egy kétéves kislányom és hamarosan érkezik a kisfiam is.” Arra a felvetésemre, hogy hiányzik-e neki a védés, elég egyértelmű választ ad. „Valójában időm sincs rá, hogy ezen morfondírozzak. Két

Szuper munkában

46


éve hoztam egy döntést, amit egyáltalán nem bántam meg. Azt az életformát már nem akartam folytatni, ami a válogatottsággal jár: meccsek, edzőtáborok, utazgatások, idegeskedés, rengeteg távollét. Szeretném száz százalékosan megélni az apa- és a férjszerepet. Ha tehetem, én viszem bölcsödébe a kislányunkat, megpróbálok minden fürdetésénél jelen lenni, szóval ma már ezek a legfontosabb dolgok számomra.” Furcsa mindezt egy olyan „megszállottól” hallani, akinek korábban a hoki volt a mindene. „Én is öregszem – mosolyodik el. – A tavalyi világbajnokság előtt viszont nem tudtam és nem is akartam nemet mondani a szövetségi kapitány és a társak hívásának. Előtte egy évig nem volt csapatom, úgyhogy hathetes felkészüléssel a hátam mögött dobtak a mélyvízbe a telt házas Arénában. Volt bőven veszítenivalóm, hiszen ha nem jön be, akkor sok mindent lerombolhattam volna abból, amit korábban rengeteg munkával felépítettem. Szerencsére azonban jól jöttem ki a »beugró« szerepből, a kazahok elleni meccs például egészen fenomenálisra sikeredett.”

Indul a bakterház és a Fradi „A hoki és a színészet sokáig párhuzamosan volt jelen az életemben. Szerencsére mindkét területen értem el sikereket, hiszen több szinkronszerepem volt, de a csúcsot Bendegúz alakítása jelentette az Indul a bakterház színpadi változatában. A jégkorongban pedig szinte gyerekként bajnok lettem a Fradival, ami hatalmas élmény volt számomra 17 évesen. Ekkor el kellett döntenem, hogy merre tovább. Jött egy megkeresés Németországból, ezzel pedig el is dőlt a sorsom. A színészi vénám azonban megmaradt, így ha kapnék egy kihívást jelentő felkérést, biztosan elgondolkodnék rajta…”

„A feljutásra is megvolt az esélyünk” Szuper Levente a divízió I-es világbajnokság után értékelte a magyar csapat teljesítményét. „Egy rossz meccsünk volt, a többit jónak mondanám, kár az ukránok elleni találkozóért, de ilyen mérkőzés mindig van. Jó volt látni, hogy néhány fiatalra biztosan lehet számítani a jövőben, megvan az esély, hogy vezérré váljanak. Ugyanakkor van egy kis hiányérzet is bennem, mert látva a szlovén és osztrák csapatot, még akár a feljutásra is lett volna esélyünk. A kapitány hároméves tervet tett le az asztalra, amit a szövetség elfogadott, ebből most járt le az első év. Drukkolnunk kell neki, és bízni benne, hogy a periódus végére a tervet maradéktalanul megvalósítja. Hetényi Zoli teljesítményét külön kiemelném, ő igazi vezér volt a kapuban, valamint le a kalappal a szurkolóink előtt, ismét bebizonyították, hogy ők a legjobbak!”

ASzuper magyar csoda annak az aranygenerációnak volt a tagja, amelyik Saporróban csodát tett, és feljutott az elitbe. Azt a csapatot aligha lehet összehasonlítani a mostanival, de én mégis teszek egy próbát. „Rengeteg fiatal tehetségünk van, akikből pár év múlva klasszis játékosok válhatnak. Most azonban azt látom, hogy az egyéniségek kicsit eltűntek, kezd a sportág a tucat felé elmenni. Van a csapatban mondjuk húsz játékos, és mindenki ugyanazt tudja. A mi generációnk baromi színes volt, ahány ember, annyi egyéniség, és biztos vagyok benne, hogy részben ebben volt az erőnk. Pat Cortina, a szövetségi kapitányunk a különböző felfogású srácokból egy olyan egységet gyúrt, amely végül feljutott a csúcsra – mondja egyre vehemensebben. – A mi sikereinkkel azok az ajtók is megnyíltak, amelyekről korábban még azt sem gondoltuk, hogy bekopog-

A magyar válogatott eredményei a Dél-Koreában rendezett divízió I-es világbajnokság A csoportjában: –Dél-Korea 7-4 / – Ukrajna 0-3 / – Szlovénia 0-2 / – Ausztria 4-5 (hosszabbítás után) / – Japán 5-4 (szétlövésekkel) A mieink a csoport 5. helyén végeztek, Szlovénia és Ausztria jutott fel az elitbe, DélKorea pedig kiesett a divízió B csoportjába.


47


tathatunk rajtuk. Olyan kultusz övezett minket, amilyenre már nagyon rég nem volt példa a magyar csapatsportágak történetében. Hatalmas utat jártunk be, hiszen ’98-ban a C-csoportból feljutottunk a B-be, majd tíz év elteltével a legjobbak közé. Közben rengeteg részsikerünk volt, mindvégig éreztük, hogy ez a generáció valami nagyon nagy tettet vihet véghez. 2008-ban ez össze is jött, amikor megnyertük a divízió I-es világbajnokságot és feljutottunk az A-csoportba. Egy évvel később Svájcban minden jégen töltött perc ünnep volt nekünk. Tudom, hogy a sportban nincs „ha”, de ha a nyitómeccsünkön a szlovákok ellen kihúzzuk az utolsó tizenhárom másodpercet és hosszabbításban nyerünk, akkor bennmaradunk – meséli némi nosztalgiával. – A vb második felére elfogytunk és kiestünk, de így is hatalmas élmény volt. A mi sikereinkből rengeteget profitált a magyar jégkorongsport, sok gyerek kezdett el miattunk hokizni. A következő generációnak lesz a feladata, hogy az utat, amit mi kiköveztünk, kigyomláltunk és az akadályokat elgördítettük, végigjárják.”

„Játszik majd magyar az NHL-ben” Az út egyik fontos megállója lehet egy magyar jégkorongozó debütálása az NHL-ben. Szuper Levente ehhez nagyon közel volt, és úgy érzi, már nem kell sokat várni, hogy valamelyik honfitársunk befejezze azt, amit ő elkezdett. „Az én időmben még duplán vagy inkább triplán kellett bizonyítani, hiszen

48


akkoriban azt sem tudták a tengerentúlon, hogy Magyarországon van hoki. Ma már nincsenek ilyen problémák, köszönhetően az elmúlt évek sikereinek. Előbb-utóbb játszik majd magyar korongos az NHL-ben, ebben biztos vagyok Levente, a sapporói aranycsapat tagjaként – mondja határozottan. – A Calgaryban előidény-meccsen sikerült jégre lépnem, az alapszakaszban viszont csak a padig jutottam. Sajnos a nagy áttörés nem valósulhatott meg, mivel a rossz szereplés miatt a tulajdonosok kicserélték a teljes vezetést és az edzői stábot. Az újak pedig hozták a saját embereiket. Hiába voltam a klub legnagyobb ígérete, tudomást sem vettek rólam. Akkor óriásit csalódtam abban a rendszerben, hiszen azt hittem, hogy csakis a teljesítmény számít. A St. Louisnál még próbálkoztam, de aztán elhagytam Észak-Amerikát. Lehet, türelmesebbnek kellett volna lennem, és kevesebbszer elmondanom a véleményemet, de akkor már tudtam, hogy Európában csinálok karriert, ami maximálisan sikerült is.”

A futók ezt választják 2014 nyarán! ÁD?

TE BEVÁLLALN

KELL EGY CSAPAT! Sok mindent meg lehet egyedül csinálni, lehet egyedül futni, aludni, enni, de egy váltóversenyen elindulni… az képtelenség. Így hát kell egy csapat! Nem kell mást tenni, mint a résztvevőknek június 15-én minden vidámságukkal, elhatározásukkal, össze- és kitartásukkal rajthoz állni a 21. K&H mozdulj! maratonés félmaratonváltón és teljesíteni a 21,097 km-es vagy a 42,195 km-es távot. De ha a kitartás csak kistávra elég, akkor ott a minimaraton váltó. Induljon a csapatgyűjtés! Nevezz magadon kívül kettő vagy öt embert és már indulhat is a buli! Mert a csapat készülhet együtt - az is buli, pihenhet edzés után együtt – az is buli, és végül rajthoz állhat az esemény napján – ez lesz a legnagyobb buli! Gondoltunk azokra is, akiknek a váltóverseny távja nem elég nagy kihívás, ők egyéniben is teljesíthetik a félmaratoni távot. Helyszín: Budapest, 56-osok tere. Távok: • 6 fős váltóban maratoni táv 6 x 7032 m • 3 fős váltóban félmaraton 3 x 7032 km • 3 fős minimaraton váltó 3 x 2013 m • félmaraton egyéniben 21,0975 km Bővebb információ, nevezés: www.futanet.hu

BRUTÁLFUTÁS 3.0 A kocogás a föld bármely országában igen népszerű sportág. Sokan űzik hobbiként egészségük, ttségük megőrzésére, karbantartására vagy az elszántabbak tűrőképességük, határaik feszegetésére. Mindezt teszik futópályán körözve, vagy a természetben. Na de mocsarassá sarasított emelkedőkön vagy éppen mély homokban, esetleg szalmabálákon átugrálva? Nos, ezt csak a legbátrabbak vállalják be. Nem egy hagyományos futóverseny, inkább egy katonai kiképzőpálya, egy akadályverseny és egy futóverseny keveréke. A helyszín eleve különleges, egy igazi, épített motocross pálya 14 dombbal/ugratóval Nyáregyházán. Egy kis ízelítő a pályából: • mocsarassá sarasított és meredek emelkedők, lejtők • mély homokban futás • álcaháló alatt kúszás • szalmabálákon átmászás • vizes árkon átkelés • kacskaringós labirintus • felszántott szakaszok Szóval, egy kicsit koszos leszel. De mit számít ez, ha a kitartásodat, vakmerőségedet és felkészültségedet bizonyíthatod? Kortól és nemtől függetlenül bárki nevezhet a versenyre, nem kell terepfutónak vagy elvetemült túlélőtáborokban kiképzett alanynak lenned. Persze, nem árt, ha szeretsz/szoktál futni és még egy kis merészség is van benned. VÁLLALD BE, HA MERED!

Helyszín: Nyáregyháza, MotoCross pályaIdőpont: 2014. június 21. Infó: www.brutalfutas.hu

Pusztán futás

BRUTÁLFUTÁS BUDAPEST 1.0 AUGUSZTUS 30.

Augusztus utolsó hétvégéjére ne tervezz programot, mi már tervezzük neked!Egy brutális 5 kilométeres „városnézés” keretében bemutatjuk Neked hazánk egyik sportszentélyét: • kipróbáltad már milyen a Puskás Ferenc stadion lelátóján lépcsôzni? • jártál már a Millenáris velodromjának meredek falán futócipôben? • futottál már a Stadionok területén levô alagutakban? • láttad már a Kisstadion körfolyosóját füstfelhôben? • ugráltál át autóroncsokon és rohantál keresztül buszokon? • megnézted korábban a stadion régi VIP páholyát belülrôl? • tudod milyen egy igazi városi akadályfutás? Ha a fenti kérdések közül legalább kettôre NEM a válasz, akkor ott a helyed a 2014 legôrültebb futóeseményén augusztus utolsó hétvégéjén! Bővebb infó: www.futanet.hu

11. E.ON Délibáb Terepfutás július 12. – Hortobágy A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, a Világörökség része, amely számtalan lehetőséget hordoz magában a sportolásra. Kedved szerint futhatsz, túrázhatsz, bringázhatsz, no és ott a hagyományos csikósbemutató, a szintén hagyománnyá vált slambuc- és gulyásparti, és a Hortobágy csodálatos állat- és növényvilága, a rackajuhok, a szürkemarhagulya. Ha felkészült és mindenre elszánt vagy, teljesítsd a Délibáb Félmaratont ebben a rendkívüli környezetben, vagy válassz a 7 és 14 kilométeres távok közül. Az eseményen kipróbálhatod magad kerékpárban (42,2 vagy 22,7 km) és túrában (22,7, vagy 7 km) is!

www.futanet.hu

„Ha valaki fradista lesz, az egy életen vagy a gyermekein keresztül tovább is tart…”

50


Zöld-fehérben

„A Fradi nemzeti büszkeség” Kubatov Gábor Fradi-elnök szurkolótáborról, stadionépítésről és a magyar foci helyzetéről Szöveg: Kovács „Kokó” István Fotók: Sas Gábor

’92-ben a barcelonai olimpia után nem úgy mentek a dolgok, ahogy szerettem volna. A támogatók elfordultak, a pénztárcám lassan, de biztosan laposodott. Az olimpiai bronzéremért kapott sokszázezer forintot hetek alatt sikerült átadnom a zenészeknek és a felszolgálóknak, igaz, jó pár vidám estével gazdagodtam. Januárban, a legnagyobb télvíz idején lerobbant a több sebből vérző Opel Kadett GSI-m, és nem hogy szerelőre, de még az elszállítására sem volt pénzem. Épp a Simon sörözőben szomorkodtam a kilátástalan helyzeten, amikor egy fradista barátom megkérdezte, miért nem viszem ki a Gabihoz? „A Kubatov Gabi jó gyerek, megcsinálja, aztán majd ha lesz pénzed, kifizeted.” A találkozásra emlékszem, valahol egy régi orosz laktanya területén egy tip-top, patyolattiszta műhely, ahol a Ferencváros jelenlegi elnöke saját kezűleg adta vissza az autómat, és ezzel együtt az életkedvemet is. Lehet, hogy ki sem fizettem? Nem tudom, de hogy volt nála hitelem, az biztos.


51

V

Zöld-fehérben

alahonnan innen indult a barátságunk és a kölcsönös tiszteletünk, ami nem változott akkor sem, amikor autószerelőből politikus, majd Fradi-elnök lett. A köszönéskor megjelenő diszkrét mosoly közös gyermekkort és jó pár együtt megélt történetet idéz. Minden gyerek, aki közel kerül a Fradihoz, arról álmodozik, hogy egyszer a csapat játékosa, kapitánya, gólkirálya lesz, de szerintem elnök senki nem akar lenni, hiszen gyerekként talán nem is tudtuk, hogy egyáltalán van elnök. Én is játékos akartam lenni, lettem is, de ha létezne ilyen kimutatás, akkor valószínűleg én lettem volna minden idők

„…a magyar csapatok közül szinte csak a Fradiban van meg az a potenciál, hogy akár nyereségesen is lehessen üzemeltetni.” 52


„Mi itt a Fradiban szakítunk a magyar labdarúgás legnagyobb hibájával, az őszinteség hiányával.”

legügyetlenebb jobbhátvédje. Szegény Dukon Béláéknak kellett megküzdeni azzal a gondolattal, hogy ha az ellenfél az én oldalamon támad, akkor hamarosan védeni kell a kapusunknak. Hat éves koromtól egészen tizenhárom éves koromig próbálkoztak velem az edzők, de be kellett látniuk, hogy engem képtelenség megtanítani erre a gyönyörű játékra. Néztem a nagycsapatot – Vépi, Martos, Magyar, Pusztai, Szokolai és a többiek –, és eldőlt, hogy én inkább a lelátóról veszem ki a részem a Fradi sikeréből. Te döntöttél a Fradi mellett, vagy családi, baráti kapcsolat kötött a csapathoz? Ha megkérdezel tíz gyereket, hogy „miért vagy fradista?”, a válasz egyértelmű: „azért, mert apám is az volt”. És ez egy nagyon fontos értéke a klubnak, hogy itt a tradíciók, a kötődés generációkon átvezetve, több életen át tart. A Fradi nem divatcsapat, hogy ha jól megy, akkor mindenki neki szurkol, ha pedig gyengébben, akkor már nem. Ha valaki fradista lesz, az egy életen vagy a gyermekein keresztül tovább is tart, maximum nem él együtt a csapattal, és ezzel fejezi ki, hogy esetlegesen elégedetlen a szerepléssel, de nem tagadja meg a csapatot, nem lesz belőle másik klub szurkolója. Amennyire elegáns és kimért vagy a jelenlegi életedben, olyan voltál szurkolóként is? Természetesen az ember tizen-huszonévesen forró fejűbb és meggondolatlanabb, mint mondjuk 3 gyermekes apaként. Fiatal szurkolóként vadak voltunk és fékezhetetlenek, de az ott tanult és látott élmények nagy segítséget adtak nekem a jelenlegi munkám során, akár a szurkolókkal való kapcsolatteremtésben, az ultrákkal való együttműködésben, vagy akár a politikában, hiszen egy szociológiai tanulmányt is lehetne írni a szurkolótábor működéséről, összetételéről. Látom, hogy sok klub elnöke nem érti, és talán nem is akarja megérteni ezt a világot, pedig ők az egyik legfontosabb tartozékai a szurkolótábornak. Ha az ember ismeri az ő lélektani hátterüket, ha tud az ő fejükkel gondolkodni, akkor együtt lehet és együtt is kell velük dolgozni a klub érdekeit szem előtt tartva. Közben politikus lettél, mi lett a műhellyel és a csapattal? Szegény feleségem, akinek nagyon sokkal tartozom, akarvaakaratlanul autószerelő és műhelyvezető lett egyszemélyben, a csapat pedig szép lassan egyre nehezebb helyzetbe került. Én ezt már a túloldalról, a sajtótribünről néztem, és azt vettük észre a barátaimmal, hogy nemcsak a játékkal, hanem a rendszerrel is baj van. Én kényszeres rendmániás vagyok, körülöttem – legyen az autó vagy iroda – mindennek rendben kell lennie. Ha visszaemlékszünk az Albert stadionra, ott a végére már semmi nem volt a helyén, a vécék, a büfé, a létesítmény borzalmas állapotban volt. Amilyen a stadion, olyan a csapat is, hiszen igényes munkát csak igényes környezetben lehet végezni. Van egy-két sport és egy-két kivétel, mint esetleg a kubai bunyósok, de a labdarúgás ma már nem az a sport, ahol a grundon is lehet magas szintű képzést végrehajtani. Az a tudat, hogy lerongyolódott a stadion és vele a csapat, már akkor elkezdett fájni, és tudtam, hogy a felemelkedés addig nem is fog elkezdődni, amíg ezt a részt nem teszi rendbe valaki.

„Sok klub elnöke nem érti és talán nem is akarja megérteni az ultrák világát, pedig ők az egyik legfontosabb tartozékai a szurkolótábornak.” Akkor még mások próbálták – sikertelenül – megoldani a csapat és a stadion problémáit. Nekik miért nem sikerült? Az akarat valószínűleg megvolt mindenkiben, aki munkára jelentkezett, és tudom, hogy Dámosy Zsolt barátunk is jót akart, de nem volt mindenki mellette, és nem volt hozzá megfelelő erő és támogatás. Az akkori kormánynak esze ágában sem volt foglalkozni a Fradi sorsával, de szerencsére a jelenlegi kormánynál nem volt kérdés, hogy a Ferencváros, az ország emblematikus és legnagyobb szurkolótáborával rendelkező labdarúgóklubja, vissza kell kerüljön magyar tulajdonba. Jó üzletet kötött az állam? Nem is kérdés, ugyanannyiért vette vissza, mint amennyiért eladta, és közben finanszírozva volt a klub. De a jövőt illetőleg is megkockáztatom, hogy a magyar csapatok közül szinte csak a Fradiban van meg az a potenciál, hogy akár nyereségesen is lehessen üzemeltetni. Látjuk és érezzük, hogy a jövő egyik záloga a sport, a csapatsportok, és azon belül a labdarúgás. A jelenlegi kormány kiemelt stratégiai ágazatként tekint a magyar sportra, hiszen a sport olyan, mint az iskola, annyi mindent lehet belőle tanulni. Persze nem tankönyvből, de a munkába vetett hit, a sportszerűség és a győzelmi vágy, a sikerre való törekvés megtanulása egészséges, tiszta lelkű és fejű társadalmat eredményez.

És ebben az első lépcső, hogy legyen a Fradinak egy szép stadionja? Nem fontossági sorrendben, de ez is ugyanolyan fontos, mint az utánpótlásképzés. Ma már alap az, hogy normális kapuk, labdák és mezek legyenek. Nemrég megmértük a csapat népszerűségét: a reprezentatív minta alapján egymillió fradista érzelmű ember él az országban, és akkor még nem beszéltünk a határainkon kívül élőkről – ez a szám nagyságrendekkel több, mint bármelyik magyar csapatnál. De ha korosztályokra bontjuk, akkor a fiataloknál már nincs ekkora előnyünk. És ez – amellett, hogy a Fradi jövőjét illetőleg egy fontos probléma – a piaci verseny és az üzleti szempontok miatt is egy megoldandó feladat. Ennek több oka van, és eb-


53

Zöld-fehérben

ből csak az egyik, hogy tíz éve nem volt bajnok a csapat. Legalább olyan fontos, hogy a szülők nem hozták ki az omladozó stadionunkba a gyerekeket, mert nem érezték, hogy biztonságos, hogy komfortos és kényelmes szórakozást kínálunk, mert könnygázsprét fújtak a tömegbe, mert kilométereket kellett rendőrkordonban megtenni egy Fradi–Újpest meccs előtt. És ha a gyermek nem jön ki a stadionba, akkor nem akar majd Leonardo, Holman vagy Böde Dani lenni, és akkor megszakad a tradíció. Egy-két éven belül lesz az országban számtalan olyan stadion, ahová nagy élmény lesz majd kilátogatni. Egyelőre nagy az öröm, lesznek szép stadionok, profi módon üzemeltetve, de megtölteni csak a csapat tudja majd. Mi itt a Fradiban szakítunk a magyar labdarúgásban megszokott dologgal, ami egyébként a legnagyobb hibája is, nevezetesen az őszinteség hiányával. Bele kell nézni egymás szemébe, és világosan megmondani, hogy itt és itt hibáztál. A magyar labdarúgás szereplői egymást védve és támogatva elérték, hogy Albánia és Gibraltár utánpótlás csapatai ellen is bajba tudunk kerülni. És akkor még nem beszéltünk a magyar játékosok, menedzserek, az edzői kar, az újságírók sajátos viszonyáról és kapcsolatáról. Mi úgy döntöttünk, hogy ebből a

rendszerből nem kérünk, olyan edzőt hozunk egy olyan kultúrából, amire egyrészt jelenleg felnézhetünk, másrészt joggal támaszkodhatunk. Előbb jött Moniz, aki akkor ott volt a világ lagjobb kétszáz edzője között. Ricardo segítségével már egy működő struktúrát sikerült felépíteni, és mostanra még eg�gyel magasabb kategóriába léptünk Thomas Doll-lal, hiszen egy olyan edző vezeti a csapatot, aki már volt Bundesliga-harmadik és játszott német kupadöntőt. Nemcsak az első csapat irányításához kértük a segítségét, hanem a teljes tudását ki szeretnénk használni. 2004-ben a német labdarúgást átalakították, pedig nem álltak akkor sem olyan rosszul. Azt a tudást, amit akkor ott felhalmoztak, mi most behozzuk a Fradiba: a kiválasztást, a karakterek mérését, a korszerű utánpótlás-nevelést, és akkor a Fradiból egy nemzetközi mércével mérve is jó csapat lehet. Az a cél, hogy csak minőségi légiósokat igazoljunk az FTC-be, és ezzel egyidejűleg egyre több saját nevelésű játékost tudjunk beépíteni a felnőtt csapatunkba. Szép tervek, szép célok, boldog lesz a Fradi-család. De mi lesz a törzsszurkolókkal? Hiszen szép lassan ebből a szerethető, nagy múltú, de mégis emberléptékű Fradiból egy európai nagycsapat, mondhatni nagy cég növi ki magát. A Fradi-család mindig is család marad, még ha háromnégyszeresére is duzzad. Sőt ha jönnek az eredmények és jól megy a csapatnak, akkor a szurkolók is maradéktalanul elégedettek lesznek. És igaz, hogy a profizmus kívülről nézve talán néha személytelennek tűnik, de nálunk minden komoly döntés előtt leültünk, leültem a szurkolókkal. Én rendszeres látogatója vagyok a Fradi Baráti Körnek, nincsenek titkaink, és mi azért vagyunk és dolgozunk, hogy a szeretett klubunk a legjobb legyen, és ezáltal a legtöbb örömet szerezze nekik és persze az országnak is, hiszen a Fradi egy nemzeti büszkeség.

„Az a cél, hogy csak minőségi légiósokat igazoljunk az FTC-be és ezzel egyidejűleg egyre több saját nevelésű játékost tudjunk beépíteni a felnőtt csapatunkba.”

54


Sziget-VaSker kft.

VasudVar 2310 SzigetSzentmiklóS, “Szigetfő” tanyaközpont. HrSz 0171/40. tel: 24/366-707 Főbb termékeink: ▪ finom-, durva-, bordáslemezek ▪ alumínium horganyzott lemezek ▪ zártszelvények, idomacélok ▪ szerkezeti, fűtés-, gáz- és horganyzott acélcsövek ▪ BetonaCÉlok, SÍkHÁlók ▪ fekete és horganyzott lágyhuzalok ▪ kerítésfonatok, horganyzott csatornák ▪ kör-, lapos- és négyzetacélok ▪ zárak, lakatok, zárbetétek és több száz egyéb termék

FIGYELEM! ▪ nagy áruválaszték ▪ Házhoz szállítás ▪ előzékeny, gyors kiszolgálás ▪ ind.i.a kovácsolt kerítés- és díszítőelemek ▪ nagy összegű vásárlásnál jelentős árengedmény

novella

A fotó illusztráció.

Popovics Tamás

Az igazi győztes

mindig egyedül van 56


A

tömeg ujjongva ünnepelt. Az afro-amerikai fiú kezét emelték a magasba. Ez egyáltalán nem volt meglepő annak tudatában, hogy abszolút favoritként érkezett az arénába. Makulátlan mérlege, külső szemlélő számára páratlannak tűnő arányai, és fiatalosan pimasz magabiztossága sem engedte az ellenkezőjét feltételezni.

A jövő sztárját látta benne mindenki. Ezt ő maga is így gondolta a mérkőzés előtti pillanatokban. Akkor még hitt a legyőzhetetlenségében… A magyar fiút tölteléknek vitték. Csúnya szó és hálátlan szerep. A kis nemzet korosodó kisemberének hálátlan, degradáló szerepe. Csak azzal nem számolt senki, hogy a kisember ezt a darabot nem hajlandó a forgatókönyv szerint eljátszani a színpadon állva, népes publikum előtt. Eldöntötte, átírja a történetet a saját szájíze szerint. Döntése és elszántsága meghozta a maga sajátságos, suttogón viharos, tapsok nélküli győzelmét, a vele járó hangtalan győzelmi mámorral. – Az utolsó mérkőzésed – mondta magának a gongszó előtt, majd tovább folytatta belső monológját. – Az utolsó. És itt nem hibázhatsz! Fejedet lehajtod, kezek fenn, és védekezel! Ez is csak egy mérkőzés. Veszítenivalód ugyan mi lenne? Művészien vigyázol magadra, nevetségessé teszed az ellenfél minden erőfeszítését, a végén belemarsz, aztán felmarkolod a pénzt, és búcsú nélkül irány haza! Több idő nem volt gondolatokra. A gong tolakodó hangja megadta a jelet a kezdésre. Az ellenfél magabiztosan robbant be a szorító közepére és egy hanyag, kézfogást szimbolizáló érintés után mintegy sima vízfelület alól előtörő váratlan szökőár, úgy zúdította ütészáporát a kis nemzet kisemberére. Domináns, látványos belépő és hasonló képet mutató kilenc menet következett. Látványos kilenc menet az avatatlan szemek számára, és találatok nélküli, felesleges csapkodás a hiteles szakavatottak szerint. Briliáns védekezést mutatott be a kis nemzet kisembere. Ellene még a nagy számok törvénye sem volt képes igazolni magát. Aznap nem. A végső menet következett. A kis nemzet kisemberének most jött el az ideje, hogy a saját forgatókönyve szerinti csattanóval zárja le utolsó, szorítón belüli csatáját. A fáradtság legkisebb jelei sem mutatkoztak rajta. Tudatossága, rutinja és ösztönösen profi védekezése nem hagyott nála rést a pajzson. Egyetlen komolyabb ütés elszenvedése nél-

kül szaladtak el a hárompercek. A szünetekben sem ült le, mintegy büszkén mutatva sebezhetetlenségét. A menetek alatt könnyedén elhajolgatva, tenyérrel, vállal, könyökkel levédve hárította az ütéseket, miközben egyre sem válaszolt. Tisztelte ellenfelét, de megmosolyogta vehemenciáját és feleslegesnek tartott energiapocsékolását. – Fiatal még és túlzottan magabiztos – nyugtázta magában. A tömeg őrjöngött, megsemmisítésre szomjúhozott. A jövő sztárja mindent beleadott. Idő előtt, az utolsó menet végét jelentő gongszó elhangzása előtt akarta befejezni a mérkőzést. Mindenáron ki akarta szolgálni a közönsége vérittas vágyait. De a kis nemzet kisemberének ehhez nem volt kedve asszisztálni. Az évek rutinja tudatta vele, hogy nincs sok hátra a menetből. Hagyta magát beterelni a sarokba. Érezte ellenfele megsemmisítésére törekvő szándékát. Ha lehet, még jobban összpontosított a védekezésére. A jövő sztárját a tömeg ujjongása még nagyobb vehemenciára ösztönözte. És akkor hibázott. Könnyelmű volt. Egója föléje kerekedett, és felelőtlenül ellenfele megsemmisítésére törekedett. Kezeit könnyedén leengedte, látványosan készült a végső csapásra. Ekkor a kisember előbújt fedezéke mögül, és egy villámgyors kombinációval a földre terítette ellenfelét, akinek szemei a pillanattal karöltve óriásira duzzadtak, és orra erősen vérezni kezdett. A rémület jelei mutatkoztak az arcán. De a kisember nem rohant rá, nem akarta őt a földbe döngölni… Az utolsó menet végét jelző gongszó megmentette a jövő sztárját a végső összeomlástól. Az afro-amerikai fiú kezét emelték a magasba. A tömeg őrjöngött, istenítette, miközben ő odalépett a magyar fiúhoz, és kezet nyújtott neki. Magabiztossága már nem tolakodott, és csak annyit mondott szinte suttogva: thanks. Szemei már nem hittek a legyőzhetetlenségében… (A szerzőnek nemrég jelent meg a Csavargó élet című könyve.)


57

„MILYEN SZÉP VOLT, AMIKOR MÉG, MILYEN SZÉP LESZ, AMIKOR MAJD” 58


Most nem a csend beszél

Interjú Boros Csabával, a Republic együttes énekes-basszusgitárosával

A

Sportról, presztízsről, a zenekarról, az ikrekről, arról, hogy egyszer még egy gólt is rúgott. Szakmáról, zenésztársakról, a sport presztízséről és a páratlan Cipőről… szöveg: Dr. Borbély Zoltán Fotók: Republic, Ursz Tímea, archív

szerző kifinomult műismeretről tanúbizonyságot téve a kérdéseiben egy-egy Republic-sort rejtett el, erre érdemes lesz figyelni, mint ahogy az interjúra is, hamarosan kezdjük, ne menjenek sehova! (Ismeretlen bemondó, a XXI. századból fennmaradt felkonferáló szöveg-töredék.) „Amikor még fiatal voltam…” – így kezdődik az egyik számotok, amely aztán rombolásba torkollik, mondván: „törjön szét!” A fiatalság számomra nem csak múlt idő, mivel nem érzem magam öregnek. Édesapám, dr. Boros István filozófiából doktorált, és a mai napig, hetvenöt évesen velünk focizik péntekenként. Hihetetlenül jó érzés, hogy három generáció – Bálint fiam, aki júniusban lesz tizenkilenc éves, jómagam, aki novemberben leszek ötvenkettő, és a mindig napbarnított, kiválóan focizó édesapám – együtt játszik. Én sem érzem magam öregnek, mert az ember nem öregszik meg, ha a gondolatait rendben tartja. Édesapám egy rövidnadrágos, „félmeztelenül működő” ember, aki Hegel és Kant írásaival a fejében állandóan a kertben tevékenykedik, füvet nyír, beszélget a szomszédokkal, borozgat, és mindkettőnknél jobban focizik, ami nem véletlen, hiszen szülőhelyemen, Csornán a megye I-ben játszott, egészen addig, amíg egy meccsen dupla lábcsonttörést nem szenvedett… Visszatérve a dalunkban megénekelt törésre: előfordult, hogy ablakokat berugdostunk, autókat eltologattunk, pedig akkor még kevesebb volt az autó, az is inkább Trabant vagy Wartburg, ünnepnapokon egy-egy Lada. Érdekes azonban, hogy a sport mindenkinek ott volt az életében. Az én gyerekeim már nem sportolnak annyit, Bálintot inkább a zene és a színház érdekli, Ákos pedig örök gyerek… Szaladtál-e utcákon? („Gyerek vagyok, és utcákon át szaladok…”)

Lakótelepen nőttem fel, és állandóan a labdát kergettük, vagy szereztünk két téglát, no nem azért, hogy bármit széttörjünk, hanem, hogy a járdaszegély felhasználásával kapukat csináljunk és focizzunk. „Utcákon” tehát rengeteget szaladtam, de rendszeresen elfutottam Győrből a kismegyeri Napóleon emlékműig és vissza, ami legalább 15-20 kilométer távolságot jelentett. Kevesen tudják azonban, hogy tornászként kezdtem a pályafutásom és serdülő válogatott is voltam! Edzőm a legendás Röck Samu volt, akinek a kezei alatt nőtt fel a későbbi olimpiai bajnok, Borkai Zsolt is, aki két évvel fiatalabb nálam, de együtt edzettünk, amire nagyon büszke vagyok. Képzeld,

Az a gól még Illovszky Rudi bácsinak is tetszett


59


Tovább él a „Köztársaság” - sajnos már Cipő nélkül

még az Állami Balettintézetbe is felvettek, de én maradtam a tornánál! 1972-ben területi bajnok is lettem, hat szerből négyben első, egyben második, csak korláton harmadik. Mondhatnám, hogy nem kedveltem a „korlátokat”, de ez nem lenne igaz, mert a nyújtóval is hadilábon álltam, a szabadon választott műfajban viszont jól működtem. Az életben is tudomásul veszem a korlátokat, de szeretem tágítani őket. A lovat szerettem, és hogy lásd, én is ismerem a számainkat, a nyújtó gyakorlatnál nálam folyamatosan a „kés hegyén táncolt az élet”. Volt olyan, amikor tényleg a kés hegyén táncolt az életed? Egészségileg nem volt ilyen, de amikor Cipő meghalt, nemcsak én, hanem az egész zenekar szó szerint a kés hegyén táncolt. Elsőre fel sem fogható, amikor egy ilyen markáns egyéniség elmegy mellőlünk, közülünk… Nagyon fontos volt, hogy akkor nemcsak a közönségünk, hanem az egész szakma kiállt mellettünk, tudatosítva, hogy a Republicra szükség van! Legutóbb a Tankcsapda zenekar állt ki mellettünk, de amikor Cipő kómába került, először Bródy János, majd az Omegás Benkő Laci hívott fel minket és sírva mondta, hogy az egész szakma egy zenekar, itt mindenki egy zenekarban játszik! Ez nagyon jólesett, és bár a kés hegyén táncoltunk, ez megerősített minket. Egy kiváló fiatalember, Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere azt mondta, amikor Cipő kómába került, de még reménykedtünk, hogy a nyáron mindenképp lépjünk fel náluk. Ha Cipő rendbe jön, akkor azért, ha bármi történne vele, akkor pedig érte! Játsszatok, gyerekek, játsszatok… Azt mondják, hogy az ember a játékban ismerszik meg a legjobban. Ki milyen a sportban, a játékban az együttes tagjai közül? A dobosunk, Nagy László Attila huszonnégy éve karatézik és önvédelmet tanít iskolákban, a hangszere pedig segít abban, hogy a focipályán jó ütemben szereljen. Gitárosaink kö-

60


zül Patai Tamás a Budafokban focizott, majd tíz évet karatézott, nagy munkabírású középpályás, jelenleg pedig az egyik legnagyobb türelmet igénylő sportágat űzi: horgász. Másik gitárosunk és vokalistánk, Halász Gábor kosárlabdázott, majd tizenöt évig játékvezetőként is tevékenykedett, egészen addig, amíg egy diákolimpia (!) döntője után a szülők meg akarták „várni”, és egy borgőzös hang is megtalálta a „mindjárt kikapom a címkét a pólódból!” felkiáltással. Azóta már nem vezet kosármeccset, inkább fut, kerékpározik, de kiváló asztaliteniszben és tollaslabdában is. Én a torna és a „majdnem balett” után a Győri Vasas ETO-ban fociztam mint középpályás és csatár, majd a Vasas öregfiúkban játszhattam Müller Sándorral, dr. Izsó Ignáccal, Vancsa Mikivel, de velünk focizott Nemcsák Karcsi és Eperjes Károly is. Én minden meccset úgy játszom, hogy az utolsó pillanatig meg lehet fordítani! Cipő a pályán is nagyon akart, igazi győztes típus volt a játékban és a színpadon egyaránt. Rengeteget futott, és volt néhány kockázatos belépője… Egyszer még egy gólt is rúgtam… Többet is, de ha maradandó gólról kell beszélnem, akkor a legfontosabb, amit egyszer egy elfutás után a Pasaréti úton lőttem a Vasas öregfiúkban, és Illovszky Rudi bácsi is megdicsérte. Az életemben három gólra mindig emlékezni fogok. 1974-ben a vb-döntőn, a német–holland meccsen Gerd Müller góljára, aki a másodikat lőtte, máig emlékszem a közvetítő riporter szavaira: „zsebkendőnyi területen fordult meg és lőtte be a második gólt!” A másik két gól pedig az 1999es BL-döntőből emlékezetes, ekkor már nem a németeknek, a Bayern Münchennek, hanem a Manchester Unitednak szurkoltam: soha nem felejtem el Sheringham 91. és Solskjaer 93. percben szerzett gólját, mindkettő David Beckham szögletéből született, és két perc alatt megfordította a meccset! Magyarországon pedig Várady Béla minden szabadrúgása örök emlék marad, ha 16-20 méterre a kaputól szabadrúgást kapott


a Vasas vagy a válogatott, akkor az egész közönség már azt kiabálta, hogy „Béla, Béla!”A góllövőknél is fontosabbak azonban azok a sportolók, akik igazi, nagy presztízsű (ugye, érted?) emberek, és akiket hihetetlenül tisztelek. Ilyen Erdei Zsolt, aki a mi Szállj el, kismadár! című számunkra vonult be a profi meccsein, és egyszer énekelt is velünk a Jöjj hozzám bárhonnan című dalunkban, amelynek van egy olyan sora, hogy „ahogy a madár, repülj velem!”. Zsolt bevonuló zenéje egyébként egy kölcsönös összekacsintás, soha egy fillér jogdíjat nem kértünk, mert nekünk fontos volt, hogy amikor bárhol a világon nyert, a mi dalunkra vonult be – ezt pénzben nem lehet kifejezni! Már említettem „edzőtársamat”, Borkai Zsoltot, aki ugyanúgy példakép, mint Magyar Zoltán, Müller Sándor, Izsó Ignác, vagy éppen Kökény Bea és az 1995-ben világbajnoki ezüstérmet szerzett női kézilabda-válogatott, akikhez leutaztunk Győrbe, és a Zöldfa étteremben még egyszer eldalolásztuk nekik a Szállj el, kismadár! című számunkat. „Gyerek vagyok és korlátokon repülök Gyerek vagyok és szobák mélyére vágyom Hintában ülsz, én egy cukrászdában ülök A hinta elszállt és érkezik az álom…” Mi jut eszedbe ezekről a sorokról? Az ikreim, Ákos és Bálint 1995. június 14-én születtek, de a két gyerek nem egyforma… Az ún. B-magzat – ezt szaknyelven így hívják –, Ákos oxigénhiányos állapotban született, agyvérzéssel, így közepesen súlyosan sérült gyermek. Mindig vidám, azonban jóval visszább jár a saját koránál. Most érte el a „szórakozom apával” fejezetet, amiben képzelheted, mekkora örömömet lelem… Játsszatok gyerekek, játsszatok… Bocs, tudom, hogy ez már volt, de most annyira illik ide! Amikor kicsik voltak, együtt ellegózgattak, macikkal játszottak, diavetítőztünk. A Misi mókus volt a kedvencük, Bálint kívülről fújta. A kis Maki, Ákos most cudar rossz, de rengeteg fajta zenét hallgat, imádja például a Hattyúdalt (a József Attila Színház zenés komédiája, amely a Republic együttes dalaira épül – a szerző, aki tájékozott), és nagyon jó a zenei ízlése. Nem alakoskodik, mivel nem is tud. Ha hall egy Mozartot vagy egy Beatles dalt, akkor olyan, mintha színeket festene, szépnek tűnik neki, és azt mondja: „Apa, ez szép!”, de ha rossz zenét hall, amivel nem tud harmóniát kialakítani, akkor kérlelhetetlenül megmondja, hogy „Apa, ez csúnya!” Ha a háttérből hallod ezeket az éles hangokat, az ő, mivel tudja, hogy róla beszélünk. Egyébként a Republic számait felismeri, a kedvencei közé tartozik, de vigyáznom kell vele, mert „rojtosra” hallgatja, begyűjti az összes CD-t, DVD-t, de még a régi VHS kazettákat is! „Gyere, Szuszi”

62


A Boros család férfi szekciója: (balról) Bálint, Ákos és Csaba

Rajzoljunk álmokat? Ez a legújabb dalunk, amely egy általános megfogalmazás, mindenki magáévá teheti, mindenkihez szól és mindenkiről szólhat, akár Ákosról is… Zárásul kivételesen nem egy Republic dalcímmel kérdeznék. Milyen volt Cipő viszonya a gyermekeidhez? Cipő látszólag egy zord pasas volt, aki ritkán mutatta ki az érzelmeit, azokat a dalokon keresztül fogalmazta meg. Végigkísérte a gyerekeim növekedését, bár Ákos az említett okok miatt kisebb a koránál, olyan, mint egy kis Maki, úgy is becézzük, meg Szuszinak vagy Szuszeknek, mivel az átlagnál sokkal többet aludt. Amikor Bálint elkezdett zenélni a Zoom nevű együttesével, gyakran felléptek előttünk afféle előzenekarként. Egyszer Cipő meg is kérdezte, amikor nem látta Bálintékat, hogy „mi van, a Zoom nem jön?” – ez nála a dicséret legmagasabb foka volt. A legszebb jelenet azonban Ákoshoz kapcsolódik. Mint mondtam, Cipő nagyon nehezen mutatta ki az érzelmeit, de amikor egyszer meglátta Ákoskát, felcsillant a szeme, megjelent a legendásan vékony szája sarkában egy pajkos mosoly, óriási szeretettel megragadta, megrázta, és azt mondta: „Gyere, Szuszi!”

Augusztus 23-án kerül megrendezésre az IRONMAN 70.3 Budapest, a triatlonversenyt Magyarország legismertebb Ironman-je, Kropkó Péter szervezi.

Triatlonos útikalauz vállalkozó

A

Öt méter repülés

z ember hajlandó hónapokig hajnalban kelni, órákig futni télen-nyáron, hóban-fagyban edzeni, csak hogy öt métert repülhessen. Nekem már többször is sikerült, és idén még legalább kétszer tervezem. Pár hete lefutottam a bécsi maratont, és még haza se értem, a legnagyobb közösségi oldalon már több százan gratuláltak a like gomb megnyomásával. Sokan tudnak idei terveimről, az Ironmanről, és sokan értetlenkedve teszik fel a kérdést: miért? Miért kell majd’ minden nap sportolni, mi a jó a futásban, és miért kell maratont futni? Tényleg, miért? Mi a jó a maratonban? Miért vágnak neki több tízezren, évente akár többször is a Budapest-Velence távolságnak? Ahhoz, hogy valaki hónapokig készüljön és odaálljon a starthoz, komoly indokra van szükség, nem lehet egy „pénteken kitalálom, vasárnap lefutom” gondolattal nekivágni. Ismerek olyan futótársat, akinek ez a táv a „bakancslistáján” szerepel évek óta. Van, aki magának akar bizonyítani, van, aki a szerelmének, családjának. Van olyan, akinek a maratoni táv maga a cél, van, akinek csak eszköz a célja elérésében. Mindenkinek megvan az oka, és az mindenkinek más és más. A starthoz álló tömegben csak kevesen foglalkoznak az amúgy is ingatag lábakon álló legendával, miszerint egy katona vitte a győzelem hírét a csata helyszínéről Athénba. Valószínűleg egy fantáziadús meseíró szüleménye a történet, hiszen az alaptörténet több sebből is vérzik. Athén és Marathon távolsága a legrövidebb úton kevesebb, mint 36 kilométer. A spártai vert had a tengeren napok alatt sem kerülte volna meg a félszigetetet, tehát nem is kellett volna sietni a hírrel. Ráadásul abban az időben már rég „feltalálták” a lovat, mint korabeli közlekedési „eszközt”, ráadásul Philippidész nevű futó katonáról nem is írtak semmit a korabeli történetírók. Az olimpiára is csak egy angol költő verse miatt vették fel a versenyszámot – szerencsére, mert az első újkori olimpián Kellner Gyuszi bácsi bronzérmet szerzett a magyar csapatnak. Mindezek ellenére a maratoni futás az amatőr sportolók kedvenc célversenye. Kemény, emberpróbáló feladat, de korántsem lehetetlen, és ma már a módszertannak, ét-

64


kezésnek, felszereléseknek köszönhetően gyakorlatilag veszélytelen. Volt szerencsém az elmúlt másfél évben négy alkalommal áthaladni a célvonalon, és lassan, de biztosan kijelenthetem, hogy maratonista vagyok. Maratonista vagyok, pedig még nem találkoztam a fallal, nem ájultam el, és nem is hívtam papot a verseny felénél. Sőt minden méterre emlékszem, minden sarok, minden lépés, minden mosoly, minden biztató szó itt van a szívemben. Mert a maratoni futás nekem arról szól, hogy sok ismeretlen emberrel közösen, egymástól függetlenül rendszeresen edzve felkészülünk, majd elutazunk egy városba, ahol komoly pénz befizetése után a legnagyobb örömmel, együtt nekivágunk a távnak, és a saját életkorunknak és felkészültségünknek megfelelően teljesítjük. Örömmel, vidáman, nevetve. És nemcsak a jól ismert és sokat emlegetett endorfin jótékony hatása miatt, hanem a büszkeség, a saját és egymás teljesítménye előtti tisztelet, a közönség szeretete miatt is, ami olyan élményt varázsol minden futó lelkébe, hogy feledni tudja a vérző lábat, az izomlázat, a kimerültség okozta fájdalmakat. Az ember a felkészülés alatt megváltozik, és egy picit talán a világ is változik körülötte. Nem mondom, hogy jobb ember lesz, de egész biztos, hogy pozitív változáson megy keresztül. És itt elsősorban nem a szinte garantált súlyveszteségről beszélek, hanem arról, hogy megtanulja tisztelni a teljesítményt, megismeri a természetet, és nem utolsósorban a saját határait. És a végén, ha jól végezte a dolgát, akkor jöhet a nagy futás, ami nem kell feltétlenül, hogy a maratoni táv legyen, de ez a több órás feladat nyerte el a társadalomban a választóvonal szerepét, ez lett a civilek olimpiai döntője, hiszen kevés olyan meghatározó élmény adatik meg az életében, mint egy maratoni táv teljesítése. A célba érkezés pillanata. Cross the finish line… 42 190 méter futás és a végén öt méter repülés. Igen, az ember azért hajlandó végigfutni az egész versenyt, ha kell, megmászni a képzeletbeli falat, hogy a végén öt métert repülhessen, ő legyen a hős, a rocksztár, a bajnok! És hogy megéri ezért az öt méterért hónapokat edzeni és néha bizony szenvedni? Ezt csak az kérdezheti, aki még nem repült… Kovács „Kokó” István

A viadalon Kovács „Kokó” István is megméretteti magát, magazinunk főmunkatársa barátja és mentora, Kropkó Péter útmutatásai alapján készül. Most induló sorozatunkban „A két férfi, egy eset” projektünket egészen a rajtig követhetik figyelemmel olvasóink.

kedvű sportemberek részére

F

Milyen terheléssel lehet teljesíteni egy 70.3-as IRONMAN-t?

urcsa, de a maratoni futás során a szervezetünket ért terhelés bizonyos szempontból jelentősebb, mint amit az IRONMAN 70.3 során kapunk. Ahogyan erről már korábban írtam: különlegesen működik a szervezetünk, minél kisebb területre zúdul rá a feladat, annál jobban kimeríti az erőforrást, és onnan nehezebb visszatérni a normál állapotba. Minél összetettebb a sport, annál kevésbé sérülésveszélyes. Ezért van az, hogy például a gerelyhajítás sokkal pontosabb munkát igényel – és sérülésveszélyesebb –, mert kevés izom dolgozik, mint a tízpróba, és a kenuban is több a kockázat, mint az eve-

Az IRONMAN egy újszerű kihívás, amivel ki lehet lépni az éves sportrutinból. Komolyan és egészségkárosítás-mentesen hívogatja azokat, akik rendszeresen futnak. zésben, vagy akár a kajakban. Az első alkalommal a legtöbb maratoni futót az állóképességi oldal akadályozza meg a verseny befejezésében, nem volt a lábában elég kilométer, nem edzett eleget. Ez nagyon látványos akadály, és bizony egy top IRONMAN-bajnok is majd’ négy órát versenyez a féltávon, mire kijelenthetjük, hogy ő nyert. Bár mindenki megérti, amikor valaki a maratoni futópályán kidől, vagy feladja, mert nem készült fel, de a szervezet egy extrém állóképességű versenyen nemcsak, sőt el-

sősorban nem egy „beszállítási anyagcsere háborúban” vesz részt. Nem olyan látványos, de az egész szervezet totális küzdelemben áll a kihívással. Az edzésmunkával felkészületlen területek, súlyos akár maradandó sérüléseket is szenvedhetnek, például az ízületek vagy speciális izomcsoportok túlterhelésével. Sokan a maratont már nem is fizikai, hanem pszichés versenynek tartják, és néhány hét felkészüléssel „sikerrel” keresztül is „verik” a testükön vágyukat, hogy maratont csináljanak. A vágyunkat a szervezet lassabban tudja követni. Pontosabban a feladathoz hozzá kell szoktatni, erősíteni. Az izomzatnak hárm-hat hónap is elég, de a csont és az ízület több mint fél évet is kér, hogy a startnál ne csak az agyunk, de a fizikumunk is jelen legyen. A 70.3-as IRONMAN-t választva is egy falat kell a lelkünkben áttörni ahhoz, hogy egy ilyen triatlonos távon versenyezhessünk. Hiszen első pillantásra itt is a táv riszató. És tényleg, mégis csak 70.3 mérföldet, vagyis 113 kilométert kell legyűrni úszva, kerékpározva és futva. A táv teljesítése több mint négy órát vesz igénybe egy három órás maratonistának, de a lassabbak bizony beleszaladhatnak a hét órás „Half Iron”-ba is. Ez az időhossz feszélyezi a legtöbb első indulót, azt, aki még csak kacsingat az IRONMAN felé. Pedig itt az ízületeknek és a futó izmoknak „csak” egy félmaratont kell kibírniuk a végén... Az IRONMAN egy újszerű kihívás, amivel ki lehet lépni az éves sportrutinból. Komolyan és egészségkárosítás-mentesen hívogatja azokat, akik rendszeresen futnak. Akik már lefutották a fél- vagy az egész maraton huszonegy-negyvenkét kilométeres távját, fél év alatt sérülésmentesen felkészülhetnek az első saját – és Magyarországon is először megrendezett – 70.3-as IRONMANjükre.

Kropkó Péter


65

Edzéslesen a Kis-Dunán A szürke hétköznapok általában nem szórakozással telnek a világbajnokok számára. Ezt mi magunk is megtapasztalhattuk két magyar kenus klasszis dunai edzésén.

N

Szöveg: Vásárhelyi Tamás Fotók: Pálfi Balázs

em így terveztük. A tavasz közepe általában rengeteg napsütést, zöldülő fákat, sűrű és buja növényzetet hoz, a természet ébredése – különösen egy vízi sportág esetében – ilyenkor már rendkívül hangsúlyos. Mi is éppen ezért, a csodaszép háttér reményében időzítettük lapzárta elé edzéslátogatásunkat a Vasbányai Henrik–Mike Róbert kenus pároshoz. Más kérdés, hogy az időjárás végül nem fogadott kegyeibe bennünket…

A KSI világbajnok kenusai a kora reggeli időpontnak megfelelően még fáradt ábrázattal készülődnek a csepergő esőben, a vízre tett hajóban viszont már lelkesen, üzemi hőfokon falják a kilométereket, így – zuhogó eső ide vagy oda – fotós kollégámmal mi sem maradhatunk ki a párost kísérő edző, Oláh Tamás motorosából. A résztávos edzés során akad néhány

66


pihenő szakasz, így bőven jut idő beszélgetni a mesterrel, igaz, amikor pereg a stopper, nem ildomos kérdezni. Az edző ugyanis folyamatosan kommunikál, számol, fejből nyomja a percenkénti csapásszámot, azonnal reagál a fiúk minden rezdülésére. „Némi szerencse is kell egy ilyen jó páros összerakásához. Ha szegény Tóth Márton nem sérül meg tavaly, le-

Dunai hajósok


67

Dunai hajósok

het, hogy jóval később próbáltuk volna ki ezt az összeállítást. Ami az egyik versenyzőnek pech, az másnak szerencse” – ad filozofikus megközelítést a kezdeteket firtató kérdésre a kis motoros hajót Fa Nándorhoz hasonló stabilitással és ügyességgel kormányzó tréner. Éles hangja nemcsak Henrikék fülében visszhangzik, de a kedd délelőtt egykedvűen pecázó idősebb urak figyelmét is felkelti. Utóbbiak azért túl nagy lelkesedést nem mutatnak, mélabúsan, egykedvűen figyelik a vizet csendesen, de annál sebesebben hasító, nemzeti színekben pompázó kenut.

PILLANTÁS A MOTOROSBÓL Már hosszú percek óta haladunk déli irányban a soroksári Kis-Dunán. Az időnként becsapó víz felerősíti a közvetlen sportélményt, közel fél óra elteltével viszont belém hasít a gondolat, hogy nekik innen még vissza is kell evezniük. Nekünk persze könnyű, ott van a narancssárga, pöfögő motoros, amiben ülünk. Aggódni azért a fiúk miatt sem kell, a páros remek ritmusa végig megmarad, igaz, olykor elkél a bíztatás, majd

68


az edzés közepén feléjük nyújtott frissítő is. A rutinos dunai vadkacsák már jó előre kitérnek világbajnok kenusaink elől, az újoncok közül viszont kettő is csak „last minute” kerüli el a kínos ütközést. Lassan megszokom a motor folyamatos berregését, ami a vízen talán még idegesítőbb is lehet, mint a folyamatos edzői jelenlét. Meg is kérdezem, vajon nincs-e időnként gyilkos hajlam a fiúkban az őket kíméletlenül üldöző motoros iránt. „Kell, hogy itt legyek velük, lássam, hogyan dolgoznak” – válaszol Tamás, majd egy kacsintás kíséretében hozzáteszi: „Időnként azért szükségük van arra, hogy egyedül jöjjenek ki, akkor magukra hagyom őket a vízen.” Az edzés előre tervezett, de abszolút személyre szabott, ez jól látszik a visszaúton is, ahol egy combosabb négy perces résztáv végén láthatóan „fullos” hajrát húznak a fiúk. Némi könnyítés ugyanis kijár a betonkemény utolsó harminc másodpercért, a csepeli panelházak teteje már amúgy is feltűnik a horizonton, így Robiék is tudják, hamarosan vége a délelőtti edzésnek. A két világbajnok fejet leszegve evez, de látszik, hogy a szemük sarkából figyelik az edzőt és a számukra folyton mérceként, amolyan virtuális ellenfélként szolgáló kísérő

Dunai hajósok

Mike Róbert (balról) higgadtsága Vasbánya Henrikre is jó hatással van

hajót. („Időnként beszólnak, ha hallják, hogy a motoros hangja jobban felbőg, és ezzel próbálom őket nagyobb tempóra késztetni. Akkor persze sohasem panaszkodnak, ha lassítok, mert látom, hogy fáradtak és nem bírják velünk az iramot.”) Már látszik a szemeken, hogy nagyon végeznének, de még menni kell egy kicsit. A mester aztán előbb-utóbb kiadja a „Gyertek haza!” ukázt, ami nekünk magasabb sebességi fokozatot, a srácoknak még jó másfél kilométernyi evezést jelent. A fiúk jönnek is becsülettel, igaz, ezzel még nem ér véget számukra a délelőtti edzés, Robi nyújt, szárítkozik, Henrik viszont elmegy pár percre egyest edzeni. Látogatásunk végeztével aztán egy közeli étteremben vár rájuk a kiadós, a srácok szája

íze szerint tervezett – a meleg égövi edzőtáborok költségvetésén megspórolt – ebéd. Pihenő, némi lazítás, majd délután újabb vizes tréning, este pedig futás vagy konditermi edzés zárja a programot. Estére biztosan nem kell őket álomba ringatni, pedig ez már a könnyített fázis. A sikerpáros ugyanis túl van a téli alapozáson, az olimpiai bronzérmes kenus, Zala György – ahogy Robi fogalmaz – „szadista” erőnléti gyakorlatain.


69

Dunai hajósok

A„Ebben NYUGALOM SZERELMESEI a lengyel hajóban nyertük meg tavaly a vb-t, de mindig lehet jobb a technika, mi is keressük a megújulást. A napokban értünk haza Portugáliából, ahol az egyik rivális gyártó hajóját teszteltük” – meséli már az edzés végén Robi, aki kettőjük közül jóval rutinosabbnak számít. Henrik is inkább őt nevezi meg az egység kapitányának, hátulról mégiscsak ő adja a lendületet a hajónak. „Kifejezetten nehéz edzés volt a mai, mert rövid távokat és intenzíven mentünk, ráadásul a versenyeket modellezve gyakoroltuk az ötszázas és kétszázas megindulásokat is” – folytatja, majd hozzáteszi, a csúcsforma nem most kell, hanem majd augusztusban. „Ez egy ilyen szakma, csinálni kell akkor is, ha az ember pokolian fáradt” – zárja le a gondolatot immáron kisimult ábrázattal.

A GYORS SIKERSZTORI Vasbányai Henrik és a hét évvel idősebb Mike Róbert a 2013-as szezon elején térdeltek össze egymással, párosuk szinte az első pillanattól kezdve tökéletesen működik. Ezt az ezer méteres távon szerzett tavalyi Eb-ezüstjük, majd a duisburgi világbajnokságon 500-on elért második helyük és az 1000-en (olimpiai táv!) szerzett vb-címük gyorsan meg is mutatta. A tavaly az év edzőjének választott Oláh Tamás (valamint a Henrik nevelőedzőjének számító Varga Zsolt) irányításával a páros ebben az évben is idehaza – a Gubacsi hídnál található Kolonics György Vízisport Központban – készült fel a szegedi Világkupára és a reményeik szerint címvédést hozó moszkvai világbajnokságra.

70


A páros „gyűjti” a kilométereket, a csúcsformát augusztusra időzítik

Tavaly a világbajnoki cím után keresték őket néhányan, de nem volt igazán nagy felhajtás körülöttük, azóta is szép csöndben, nyugodtan készülhetnek. „Jó, hogy kijöttetek hozzánk, mert nekünk itt van a megszokott világunk. Szereti mindenki, ha foglalkoznak vele, de nekünk az ideális az, amikor az érdeklődés, a szereplés nem jár együtt a napi ritmusunk megtörésével” – mondja Robi, aki láthatóan örül annak is, hogy vb-címe ellenére sem ismerik fel tömegesen: „Ez szerintem sok lenne nekem, nem vágyom rá”. A hajóban és a parton is – talán koránál fogva – ő tűnik a komolyabbnak az egységből, de ez a visszafogottság segít(h)ette Henriket is hozzáállásának megváltoztatásában. „Észhez kellett térnem, mert a londoni olimpia előtt nem jöttek úgy az eredmények, ahogy vártam. Be kellett látnom, hogy ez azért volt, mert nem úgy álltam a dolgokhoz. Amikor lent voltam edzésen, megcsináltam, amit kellett, de azon kívül nem vállaltam pluszt. Most jobban figyelek az étkezésre, a pihenésre és adott esetben a különmunkára is” – meséli a tengernyi tetoválásával még a vagány kenus srácok között is feltűnő Henrik.

CÉLKERESZTBEN: RIÓ „Mostanában heti háromszor kondizok, sőt tavaly május óta a páros edzések után rendre levezetek még két kilométert egyesben is, mert nem szeretném, ha az ott használt mozgás kiesne” – teszi hozzá Henrik, ami jól mutatja, hogy mindketten tudják, a páros sikerek alapja a kemény egyéni alapozás. A duó ifjabb tagja születési dátuma alapján idén még az U23-as korosztályba tartozik, így nem kizárt, hogy a felnőttbeli párosozás mellett ott egyéniben is elindul majd világversenyeken. A népszerűségüket firtató óvatos (mégsem kérdezhetem, hogy világbajnok kenusként könnyű-e csajozni…) kérdésre Henrik elmondja, hogy nem igazán mozog olyan közegben (nincs ideje), ahol új emberekkel találkozna, de ha mégis, akkor sem igazán ismerik fel: „Ahhoz szerintem olimpiát kellene nyerni” – teszi hozzá mosolyogva a 2013-as év legjobb magyar kenusa. Na, igen, a riói olimpia. A 2016-os esemény már most is ott lebeg a Vasbányai–Mike páros gondolataiban. Másképpen talán nem is lehetett volna túlélni ezt a kőkemény Oláh-féle edzést ezen az esőáztatta, hűvös áprilisi reggelen…

kultúra

Alapozz könyvvel! szöveg: Soós Tamás Az emberiségnek van egy nagy mulasztása: nem gyártott még mondást – vagy közhelyet, kinek mi tetszik – arról, milyen jó is várakozni. Mert tovább tart, mint amire várunk, és mindig a boldogság ígéretével kecsegtet. Mint egy drog, teljesen olyan. Nincs ez másképp a sporteseményeknél sem: a legizgalmasabb pillanatokat persze a döntő vagy a finálé hozza – már ha kiélezett a küzdelem –, mégis, a hosszan tartó rákészülésnek, a felvezető hónapoknak is megvan a maga bája. A 2014-es FIFA világbajnokságra hangol a Gabó Kiadó is, méghozzá egy borítótól borítóig remek kézikönyvvel. Legnagyobb előnye, hogy minden réteghez szól: leköti azokat is, akiknek a fociról egy sörreklám jut eszébe, de azoknak is tud okosakat mondani, akik éjfélig is képesek kipeckelni a szemüket egy-egy összefoglaló vagy meccsismétlés kedvéért. A könyv gerincét és súlyát a brazíliai világversenyre kijutott 32 csapat – szakmai – ismertetése adja, amelyben nemcsak az országok vezetőedzőinek és legnagyobb reménységeinek rövid pályafutását, de a vb-re való kijutásuk történetének kalandjait is megismerhetjük – felkészültségük és játékstratégiájuk mellett. A FIFA Hivatalos Kézikönyve tehát jó tippeket ad, hogy ne alkohollal, hanem némi előzetes tudással lehessen jobban él-

vezni a vb összecsapásait. A könnyed stílusban adagolt, élvezetes felkészülésből természetesen a házigazda ország futballjának, stadionjainak, és – a 2013-as Konföderációs Kupa alatti tüntetéssorozat miatt – gazdasági helyzetének ismertetése sem maradhat ki. Kiderül, hogyan honosodott meg Brazíliában a labdarúgás, milyen társadalmi feszültségeket enyhíthet a sportág, és miért is akkora a népszerűsége, hogy egy egész nemzet aktuális lelkiállapotát is meghatározhatja. A könyv a kötelező trivia-szekciót is érdekességekkel tölti fel, amit a statisztikák szerelmesei hol nevetve (hogyan tudtak úgy kiesni a svájciak a 2006-os vb-ről, hogy egy gólt sem kaptak?), hol az infónak örülve (miben világbajnoki csúcstartók a magyarok?) böngészhetnek végig. A világbajnokságot szorosan követőknek viszont a Műsorfüzet lehet a leggyakrabban forgatott fejezetük, amiben saját kezűleg jegyzetelhetik az idei év legrangosabb sporteseményének góljait, eredményeit. Ez a kézikönyv színes-szagos, finom tapintású, eszes kiadvány – a legalaposabb alapozó a világbajnokságra. Andrew McDermott (főszerk.): FIFA Világbajnokság Brazília 2014 – Hivatalos kézikönyv. Gabó Kiadó, 2014.


71

Legjobbak

A győri női kézilabda Európa csúcsán

A NEMES BOSSZÚ, avagy fejben is jobbak voltunk Ebben a csarnokban csak a Győr nyerhetett – mondta kissé lehangoltan Dragan Adzsics, a Buducsnoszt Podgorica szakvezetője a meccs után, és ezzel a játékosai is mélyen egyetértettek. Teljes mértékben igazuk volt, mert a Győri Audi ETO női kézilabda-csapata úgy győzött 27-21-re a BL-döntőben a Papp László Sportarénában, hogy egy szemernyi kétséget sem hagyott senkiben: a májusi első vasárnap csak győri diadalt hozhat. Szöveg: Deák Horváth Péter Fotó: Őszi SzIlvia

72


(JÓ) FEJEK GÖRBICZ ANITA

L

enyűgözően játszottak, és védték meg bajnoki címüket a tízezer tomboló szurkoló előtt. Nagy csapat a Győr: a szupersztárok, vagyis a BLgólkirálynő Görbicz Anita, a kapuszseni Katrine Lunde, a beállós Heidi Löke vagy a nehézbombázó Eduarda Amorim szárnyakat adtak a többieknek is. Például a jobbszélső Orbán Adrienn-nek, aki rendkívül fontos gólokat lőtt (szám szerint négyet), labdákat lopott, fáradhatatlanul száguldozott, öröm volt nézni, akár csak Bognár-Bódi Bernadettet, aki a lelke mélyén már lemondott arról, hogy valaha is tagja lehet BL-győztes csapatnak. No hát, ennyit a kishitűségről, és azt még érdemes hozzátenni, hogy az ETO a szélekről 9(!) gólt szerzett. A győri csapat nemes bosszút állt a Buducsnoszton, hiszen van-e, aki elfeledte volna az ominózus podgoricai, márciusi középdöntő mérkőzést, amelyen Milena Knezsevics – előre megfontoltan – lefejelte Görbicz Anitát. Erre az európai kézilabda szövetség röhejes, és felháborítóan csekély büntetést szabott ki rá, Knezsevics a döntőben már pályára léphetett. Az a legkevesebb, hogy a szurkolók a „parkettába fütyülték”, nem találta a helyét, feszült volt, Kovacsics Anikó (cserébe egy piros lapért) még le is terítette a második félidőben. Az igazi sértett Görbicz Anita egész egyszerűen nem ért rá Knezseviccsel foglalkozni, ő zseniálisan szabott fazont, adott álompasszokat, lőtt szédületes gólokat, miközben az őrületbe kergette az ellenfelet, és a lelátón vandálkodó Barbárok elnevezésű montenegrói huligánokat. Arról már nem is beszélve, hogy remek ütemérzékről tett tanúbizonyságot, amikor a magasba emelte a BL-serleget, mert vele együtt újra európai magasságokba emelkedett egy csapat is, amely nem megszerezte, hanem megvédte a címét, és ez – márcsak az álmoskönyvek szerint is – sokkal, de sokkal nehezebb.

Ebben a csarnokban csak a Győr nyerhetett – mondogatták a podgoricai játékosok, mert végig érzékelhették, hogy más forgatókönyv nem létezik ilyen csodálatos közönség előtt. A Győri Audi ETO veretlenül nyerte meg a sorozatot! Kész, ennyi!

Görbe óriási! Ő volt a döntő egyik hőse, pedig előtte féltettük egy kicsit. Hogy mitől? Az előzményekre való reagálástól, a „bosszúvágytól”, hiszen márciusban két fej villant meg. Az egyik Knezsevicsé, amely egy másik fejen, Anitáén csattant Podgoricán. Feltettük a kérdést: a Győr csapatkapitánya, a BL gólkirálya (oh, az a 87 gól…) vajon a döntők döntőjén az izzó hangulatban törleszteni fog? Igen, törlesztett! De csak a játékával, mert ő a fejét nem másra, csak gondolkodásra használta. Pofonegyszerű…

KATRINE LUNDE A kapuból minden más. Katrine Lunde, a győriek norvég hálóőre szédületesen védett, remekül irányította a védelmet, a szeméből a magabiztosság, az elszántság sugárzott. A kétszeres olimpiai bajnok már a tavalyi BL-döntőben is megkeserítette a Larvík életét, most a Buducsnoszt volt soron. Eufóriában játszott. Ki tudná feledni, amikor a döntő hajrájában kettős emberhátrányban(!) előbb Petrovics ziccerét fogta ki, majd a hatosra bezúduló Knezsevics lövését kapta ki káprázatos bravúrral, aztán a parkettán hanyatt fekve emelte magasra ökölbe szorított kezét, és felkiabált az égre, de hát ez a csoda nem volt más, mint egy földi tünemény.

AMBROS MARTIN A győriek vezetőedzője tényleg jó fej. A 45 éves szakember hihetetlenül jó stratéga, a végletekig képes elmerülni a szakmai rejtelmekben, képes kizárni a körülötte nyüzsgő, zajongó világot, ha a mérkőzésre koncentrál. És mindehhez rendkívül szerény. Ott volt Lucas nevű fiával a Győrött rendezett késő esti ünnepségen, néhány órával a budapesti döntő után. A városháza előtti téren felállított színpad környékén szurkolók ezrei várták a város büszkeségeit. A spanyol szakember a mikrofont kérte, és magyarul mondta el a legfontosabbat: – Köszönöm szurkolók, köszönöm csapat! ... Tavaly jó volt, ez k.rva jó! Női kézilabda BL négyes döntő Budapest Papp László Sportaréna Döntő: Győri Audi ETO – Buducsnoszt Podgorica 27 – 21 A 3. helyért: Vardar Szkopje – FC Midtjylland 34 – 31


73

Az ázsiai nők már évszázadok óta ismerik a karcsú alak titkát. Ők az ördögnyelvre, egy Ázsiában őshonos növényre esküsznek, melyet ma már előszeretettel alkalmaznak a közel-keleti orvoslásban is. Az ördögnyelv Magyarországon is kezd teret hódítani: jótékony hatásairól Csisztu Zsuzsa sportolóval, műsorvezetővel, jogásszal és férjével, dr. Ketskés Norbert orvossal, táplálkozástudományi szakértővel beszélgettünk.

Szöveg: Dr. Miliosz Nikolett Fotó: Hajas Orsolya, archív

Ördögnyelv, az ázsiai csodanövény 74


Mozgás mellé

könnyebb lett az emésztésem. Az is nagy előny, hogy kevesebbet gondolok az étkezésre.  Ezen eredmény eléréséhez elegendő magát az ördögnyelvet alkalmazni, vagy változtatni kellett az étkezési szokásokon is?  Nagyon fontos kihangsúlyoznom, hogy ugyanazt eszem, mint mielőtt az ördögnyelvvel megismerkedtem volna, de a családommal mindig is igyekeztünk a lehető legegészségesebben táplálkozni. Édesanyám alapelveit követem, minden héten piacra megyek. Nagyon sok friss zöldséget, gyümölcsöt, fehérjét, fehér húst fogyasztunk. Igyekszem kerülni a finomított szénhidrátot, helyette xilitet, bio nádcukrot, teljes kiőrlésű lisztet, valamint rozslisztet használok, és olívaolajjal, mangalicazsírral készítem az ételeket. Imádok főzni, nagyon jóízűeket eszünk, de próbálom az alapanyagokat úgy összeválogatni, hogy az ne menjen a minőség rovására, és lehetőség szerint egészséges hozzávalók kerüljenek az ételeinkbe.

 Ma már számtalan módszer létezik, amivel elérhetjük a vágyott alakot. Miért pont erre a Magyarországon még viszonylag új, természetes növényszármazékra esett a választása?  Az ördögnyelvet számomra a férjem ajánlotta. Benne maximálisan megbízom, hiszen orvosként és táplálkozástudományi szakértőként régóta foglalkozik behatóan testsúly optimalizálással és személyre szabott étrend összeállításával. Nem nagyon hiszek a drasztikus módszerekben, annak a híve vagyok, hogy lehetőség szerint természetes anyagokat vigyünk be a szervezetünkbe. Amikor a terhességet és a szoptatást követő időszakban szerettem volna minél hamarabb visszatérni a terhességem előtti súlyomhoz, minél természetesebb, ugyanakkor sikerélményt is garantáló módszert kerestem. Mindössze annyi a dolgom, hogy főétkezések előtt minden alkalommal be kell vennem egy kapszulát, amely egyrészt csillapítja az éhségérzetemet, másrészt az étkezések során hamarabb érzem magam teltnek. Bár én a kapszulát testsúly optimalizálás céljából vetettem be, az sem volt utolsó szempont, hogy az ördögnyelv számtalan egyéb jótékony hatással is rendelkezik. Büszkén mondhatom, mostanra sikerült visszanyernem a terhesség előtti alakom, ám anélkül, hogy különösen nagy erőfeszítést kellett volna tennem, hiszen ez a módszer sokat segít nekem abban, hogy hamar érezzem a változást, sikerélménnyel állhassak a mérlegre.  Mennyi idő alatt sikerült elérni ezt a látványos eredményt?  Amíg a kisebbik fiamat szoptattam, természetesen semmiféle fogyókúráról nem eshetett szó. Ősszel, amikor ez a folyamat abbamaradt, tapasztaltam némi fogyást, ám még mindig maradt rajtam 2-2,5 kg, amitől szerettem volna megszabadulni. Ekkor hívtam segítségül az ördögnyelvet, úgyhogy körülbelül három hónapja szedem a kapszulát. Emellett a mozgás sem hiányzik az életemből: sportolok és jógázom is. Elmondhatom, hogy semmiféle negatív mellékhatást nem tapasztaltam, sőt

„A praxisomban gyakran tapasztaltam, hogy a szigorú, drasztikus módszerek egy idő után visszaütnek, hiszen felborítják a szervezet fontos mechanizmusait, amelyeket csak nehezen lehet korrigálni – magyarázza dr. Ketskés Norbert szakértő. – Az ördögnyelv viszont egy természetes anyag, legfontosabb tulajdonsága, hogy a gyomorba jutva az eredeti méretéhez képest akár százszorosára is képes megduzzadni olyanformán, hogy a folyadékot magába szívja. Ezen tulajdonságánál fogva nemcsak nagy rosttartalmat biztosít a gyomor és a bélrendszer számára, de teltségérzetet okoz, és csökkenti az éhségérzetet is. Méregtelenítő, egyszersmind tisztító funkcióval is rendelkezik, hiszen azoktól a káros anyagoktól – ideértve a koleszterint, trigliceridet is –, amelyek a táplálkozással jutnak be a tápcsatornánkba, megtisztítja a szervezetet. A finomított szénhidrátokat sem engedi felszívódni, így optimalizálja az ingadozó vércukorszintet. A tablettát főétkezések előtt kell bevenni, akkor fejti ki a legoptimálisabb hatást, de emellett nagyon fontos a napi 2,5-3,5 liter folyadék elfogyasztása is. Egyik legkényelmesebb tulajdonsága, hogy nem igényel speciális étrendet. Nyugodt szívvel ajánlom azoknak, akik fogyni vágynak, de azoknak is, akik valamilyen gyomor- vagy bélrendszeri problémával küzdenek.”


75

Akitől mindig zeng az aszfalt Abszolút közönségkedvenc, eredménytől függetlenül. A Zengőmotorsport pilótája, Michelisz Norbert nemcsak jubilált, hanem újra kicsalogatta a nézőket Mogyoródra. 76


Aszfaltszaggatók

Michelisz Norbert pontokat gyűjtött a Hungaroringen

szöveg: Ujvári Máté / Fotó: Száva-Nagy Zsolt

Semmihez sem fogható Rajt a lelke a mindennek Ez az érzés persze azonnal tovaszállt, ahogy felbőgtek a motorok a túraautókban, és a pilóták felsorakoztak a rajtrácson. hangulat A közönség is egyből tombolni kezdett, óriási erővel zúgott a Több tízméteres sor állt egy asztal előtt vasárnap délelőtt. Messziről nem láttam, ki vagy mi van a tömegen túl, de picit közelebb érve már nem volt kérdés: Michelisz Norbert autogramjára vadásznak ennyien, és nem is hiába. A WTCC privátvilágbajnoka mosolyogva állta a rohamokat, mindenkihez volt néhány kedves szava. Pedig bőven lett volna oka az idegeskedésre, hiszen a szombati időmérőn egy lengőkar okozta a vesztét, és emiatt vasárnap csak a tizenegyedik helyről rajtolhatott mindkét futamon. „Norbi fantasztikus volt az időmérőn, hibátlan, az életemre esküszöm, hogy ha nincs ez a technikai probléma, akkor pole pozíciót szerezhetett volna!” – mondta Zengő Zoltán csapatvezető, ami a jelenlegi, Citroenek uralta szezonban óriási dolog lett volna – pláne hazai pályán. A magyar drukkerekre persze így sem lehetett panasz. Nem hozott túlságosan jó időt a Magyar Nagydíj hétvégéje, nemcsak beborult, hanem időnként esett is. Ráadásul csípős, őszt idéző hűvös szellő uralta egész nap a ringet.

„Hajrá, Norbi!, Hajrá, Norbi!”, ebbe az ember óhatatlanul is beleborzongott. A magyar szurkolók megint fantasztikus hangulatot teremtettek! Aztán szép lassan kialudtak a lámpák, és elindultak a versenyzők… Ismét pokoli hangzavar lett Mogyoródon, szóltak a dobok, sípok, mindenféle hangszer előkerült, és úgy tűnt, Michelisz Norbi is remekül olvassa a kottát, hiszen – szinte egy kanyar után egyből! – a tizenegyedik helyről indulva feljött a hatodik pozícióba! Szédületes kezdés volt, egy olyan manőver, amelyet élete végéig büszkén mutathat meg bárkinek. A Zengőmotorsport boxában is óriási volt az öröm, vastapssal jutalmazták a bátor akciót, majd mindenki mosollyal a szája szélén nézte tovább a futamot, miután Zengő Zoltán elkiabálta magát: „Láttátok, mekkora rajt volt?!” A magyar pilóta ráadásul kitűnő védekezést mutatott be a kilencszeres ralivilágbajnok, Sebastian Loeb ellen is, amiért a közönség újabb frenetikus hangorkánnal jutalmazta „hősünket”.


77

Aszfaltszaggatók

A túraautó-világbajnokság idei harmadik versenyhétvégéjét Magyarországon, a Hungaroringen rendezték. Michelisz Norbert az első futamon a hatodik helyet szerezte meg, a győzelem a címvédő francia Yvan Mülleré lett. A második futamot az olasz Gianni Morbidelli nyerte meg, a Zengőmotorsport versenyzője pedig tizedik helyen zárt. A hungaroringi versenyhétvégén így összesen kilenc pontot szerzett Michelisz Norbert.

Minden jó, ha a vége jó A WTCC versenyhétvégék során mindig két futamot rendeznek egymás után, és ez csak azért érdekes, mert a későbbi jelentette összességében a századik futamát Michelisz Norbertnek. A századikat! A Honda Civic azonban nem túl hálás, és időzíteni sem tud, ahogy a többi pilóta sem. A második verseny ugyanis jóval kevesebb izgalmat hozott, és Michelisz Norbert végül tizedékként zárt. A boxban azonban nyoma sem volt a csalódottságnak, ahogy a ringen sem. Mindenki érzékelte, hogy a Zengőmotorsport kihozta magából a maximumot, csodálatos érzés volt látni, hogy a magyar drukkerek sem távoztak szomorúan. Már akik egyáltalán azonnal hazaindultak, hiszen többségük maradt, és újra több ezren üvöltötték: „Szép volt, Norbi!”

„Reménykedtem benne, hogy előttem esetleg többen összemennek, és még feljebb léphetek, de sajnos nem így történt. Az autómban most ennyi volt, összességében elégedett vagyok. Nyilván sokkal jobb lett volna dobogós helyekért csatázni, de a szombati időmérő után ez remek teljesítmény. A közönség pedig... Egyszerűen szavakkal nem is tudom kifejezni, milyen érzés volt előttük versenyezni. Annyi erőt adtak megint, amit szerintem el sem tudnak képzelni! Évről évre ezért várom mindig a Magyar Nagydíjat, mert ehhez fogható élmény sehol máshol nem ér” – mondta Michelisz Norbert,

78


aki a hosszú és fárasztó versenyhétvége, valamint a kötelező sajtóesemények után, boldogan osztott ki újabb aláírásokat, a rá többórája váró szurkolóknak. Jó volt látni, mennyire örültek neki, felderültek az arcok, ahogy megpillantották őt. A nap legvégén pedig, amikor már az emberek többsége távozott, a Zengőmotorsport egy óriási tortával kedveskedett Norbinak, rajta természetesen ott virított a százas szám. Megérdemelten falatozhattak, hiszen megint megcsinálták. Megtöltötték a ringet, és több ezer embernek okoztak egy újabb emlékezetes napot.

NézzeN

más szemmel a biciklire!

KeréKpározzoN másképp!

Fedezze Fel

a bringázás másik oldalát!

Lassan, de biztosan fejlődik a hazai kerékpáros infrastruktúra és a kétkerekű kultúra. Ma már nyilvánvaló, hogy egy kerékpár nem csak közlekedési eszköz, hanem szabadidős- és sporteszköz is, vagyis egyre inkább az élményről szól. Az új dimenziók új megközelítést igényelnek, amiben élen jár a Tó Sport Kft. által életre hívott VelenceBike Kerékpáros Kompetencia Központ. „Minden általunk szervezett eseményen stratégiailag figyelünk arra, hogy ne csak sportolók, de családok és a gyerekek, is megtalálják a maguk kerékpáros élményét” – mondta Juhász Gyula tulajdonos. A VelenceBike a kerékpározás hagyományos élményén túlmutató egyedi, személyre szabott szolgáltatásokat kínál. Természetes, hogy működik egy professzionális Shimano szerviz, de ha még nincs mit szervizeltetnünk, a Cube ingyenes tesztbringáiból mindenki kiválaszthatja a neki legmegfelelőbb darabot. Ha már van biciklink, de szeretnénk egy tökéletes nyerget, a Selle Italia „idmatch” rendszere segít megtalálni az optimális típust. A Kompetencia Központban Magyarországon először van lehetőség prémium kategóriás elektromos kerékpárok ingyenes tesztelésére, ha pedig túrázni szeretnénk, komplett, akár három napos tesztprogramok közül is választhatunk. Az érdeklődők saját közegükben, terepen, országúton vagy kerékpárúton próbálhatják ki az általuk preferált stílusú kétkerekűeket. A legkisebbeket kerékpáros sporttábor várja. A túrákhoz minőségi bicikliket, biztonsági eszközöket és szakképzett oktatókat is biztosít a VelenceBike. Ha akarunk, tekerhetünk családosan vagy céges munkatársainkkal, a túravezetők úgy állítják össze a programot, hogy mindenki gazdag élményekkel térhessen vissza a hétköznapokba. „Hiszünk abban, hogy mindenki kerékpárosnak született, csak közben esetleg valami változott az életében. A mi célunk az, hogy a kellemes élménnyel egyre többen rátaláljanak ismét a bringázásra” – mondta Juhász Gyula, a VelenceBike tulajdonosa.

80


Amikor a riportert faggatják

Hivatásos sportrajongó Méhes Gábort mindig megtalálják a nagy feladatok Van Vitray Tamásnak egy remek könyve, a Hivatásos sportrajongó. Kölcsönvettem ezt a címet – remélem, a szerző nem haragszik meg a plágiumért –, mert szerintem tökéletesen illik Méhes Gáborra. A riporterberkekben csak Zümiként emlegetett kommentátor szenvedélyesen szereti a foglalkozását, és bár mindig kínosan ügyel arra, hogy a lehető legaprólékosabban felkészüljön egy feladatra, saját bevallása szerint még egyetlen közvetítése után sem volt tökéletesen elégedett magával. Tősgyökeres szegedi, büszke apuka, egykorvolt szépreményű vízi úttörő, aki még azt is tudja, hogyan kell „láthatatlan” kajak-kenu futamot kommentálni.

A

szöveg: Somlai Attila Fotó: Sas Gábor

kár alelnök úrnak is szólíthatnám. „Valóban van egy ilyen titulusom a szegedi férfi kosárlabdaklubban, de ez a pozíció azért nem jár bőrfotellel és kubai szivarral – tiltakozik Méhes Gábor, a Sport TV kommentátora. – Ott segítek, ahol tudok, ha kell, a plakátragasztást is szívesen vállalom. A szponzorkereséshez ugyan nem értek, de igyekszem nyitott szemmel járni, és esetenként felkutatni azokat a potenciális támogatókat, akik hajlandóak áldozni a mi kis kosárcsapatunkra.”

Nem lett a négyrészes szekrény ördöge Él-hal a sportágért, vagy ahogy ő mondja: kosárbolond. Ebben egy tragikus sorsú korszakos zseninek, Drazsen Petrovicsnak is nagy szerepe volt. „Szinte családtagként tekintet-


81

Amikor a riportert faggatják

tem rá – mondja komoly hangon Méhes Gábor. – Szegeden tudtuk fogni a jugoszláv televíziót, így az ottani labdajátékbajnokságok minden fontos pillanatát tökéletesen lehetett követni. Amikor Petrovics a Cibonához került, még nem voltam tízéves, és teljesen rabul ejtett a klasszisa. Hetente legalább két mérkőzést láttam, fejből tudtam a jugoszláv kosárlabdabajnokság teljes adatbankját.” Így már érthető a rajongás, az viszont némiképp meglepő, hogy nem tette próbára magát imádott sportágában. „Gyermekkoromban futballoztam, és egy ideig kenuztam, köszönhetően annak, hogy amikor én általános iskolás voltam, még létezett a vízi úttörőség fogalma” – húzza ki magát az egykori kölyökkenus. Aki igazából sohasem álmodott világbajnoki vagy olimpiai győzelmekről. Mindig is sportkommentátornak készült. „Az

Beatles-túra Liverpoolban Méhes Gábor a zenéért is nagyon tud rajongani. Arra persze nincs ideje, hogy végigturnézza a kedvencekkel az országot, de egy-egy koncerten azért feltűnik. „A sport és a zene a nagy szenvedélyem, meg hát természetesen a két lányom: őket mindenek fölé és mindenek elé sorolom. Ákos dalait nagyon szeretem, ha adódik egy országos turné, három-négy helyszínre biztosan ellátogatok, illetve Paul McCartney koncertjeire is szívesen elmegyek, ha a közelben lép fel. Gyerekkorom óta hatalmas Beatles-rajongó vagyok, ezt is a szüleimnek köszönhetem. Tavaly édesanyám hatvanadik születésnapja remek apropót szolgáltatott egy ötnapos családi Beatlestúrához: óriási élmény volt végigjárni azokat a liverpooli helyszíneket, ahol annak idején az ifjú sztárok is megfordultak” – meséli lelkesen Zümi, a zenerajongó.

cig levegőt sem kaptam… Voltak álmatlan éjszakáim, de szorgalmasan jártam a TF-re, és Hamza István tanár úr rengeteget segített, így lassan összeállt a kép” – eleveníti fel a Csollány-győzelem közvetítéséig vezető út első lépéseit Méhes Gábor. Soha nem tekintette presztízskérdésnek, hogy neki is „legyen” olimpiai bajnoka, de egy kommentátor számára mégiscsak az a non plus ultra, ha világgá kürtölheti, amint a „saját” sportolója csúcsra ér a legnagyobb versenyen. „Amikor az egyik francia kolléga a döntő előtt jelezte, hogy ő teljesen biztos Szilas sikerében, hirtelen szaporábban vert a szívem. Leírhatatlan érzés volt, hiszen nagyon sokat dolgoztam azért, hogy le tudjam közvetíteni azt a győzelmet.”

első lépéseket Szegeden tettem meg, s a kezdetekben Barok István, a gimnáziumi testnevelő tanárom egyengette az utamat. Viszonylag gyorsan felismerte, hogy nem leszek a négyrészes szekrény ördöge, ugyanakkor látta, hogy milyen fontos nekem a sport, és nem szeretett volna elveszíteni.”

Amikor eláll a lélegzet És Méhes Gábor nem is veszett el. Sőt, olyan karriert épített, amiről nagyon sokan talán még álmodni sem mernek. Már gimnazistaként belekóstolhatott a sportújságírásba, még nem volt huszonkét éves, amikor bekerült a Telesporthoz, még nem töltötte be a huszonhármat, amikor életében először élőben közvetíthetett (egy röplabda Eb-selejtezővel debütált), huszonhat esztendősen pedig a csúcsra ért: ő kommentálhatta Csollány Szilveszter olimpiai aranyérmes gyűrűgyakorlatát. „Egy Kaposvár–Szeged röplabdameccsről buszoztam hazafelé, amikor Juni György, a Telesport akkori főszerkesztője hívott a jó hírrel: benne vagyok a sydney-i ötkarikás játékokra utazó csapatban. Pár nap múlva jelentkezett a részletekkel, és közölte, hogy a torna lesz a sportágam. Néhány másodper-

82


Kommentátor, nem turista

Méhes Gábor számára a felkészülés szent és sérthetetlen. Éppen ezért külföldi útjai során sem barangolja be a sportesemények helyszínéül szolgáló városokat. „Nekem egy utazás a repteret, a szállodát és a stadiont jelenti. Már akkor lelkifurdalásom lenne, ha csak két-három órát másnak szentelnék, hiszen engem nem turistának delegálnak egy sporteseményre, hanem azért, hogy a lehető legjobban felkészüljek a közvetítésre.” Amikor a kalandos élményekről faggatom, nem tud semmilyen blikkfangos sztorival szolgálni, de azt azért megjegyzi, hogy a technika ördöge olykor vele is kibabrál. „Egyszer például egy C–2 1000 méteres selejtezőt kommentáltam egy kajak-kenu vb-n, amikor szóltak a kollégák, hogy a képi összeköttetés rendben volt, a hangom viszont valahol 300 méternél elment. Nem volt mit tenni, még egyszer leközvetítettem a futamot, úgy, hogy én azt már nem láttam” – osztja meg velem Méhes Gábor a „láthatatlan” közvetítés kulisszatitkait. Még órákig tudnám hallgatni. Hihetetlenül imponáló a mondataiból, a személyiségéből áradó szenvedély és alázat. Vallja, hogy az embernek nem kell üldöznie a feladatokat, hiszen azok előbb-utóbb úgyis szembejönnek azzal, aki rászolgál. Milyen igaz.

Termékeink Kukorica

Étkezési gríz

Goromba töret

Sörgríz

Középtöret

Extruder gríz

Finomtöret

Csíra

Takarmányliszt

Étkezési liszt Pehelyliszt

CORNMILL HUNGARY KFT. 2942 Nagyigmánd, Burgert Róbert Agrár-ipari Park 03/10. Tel.: +36 34 356-762 Fax: +36 34 356-610 E-mail: [email protected] Honlap: www.cornmill.hu

Új hősökre várva

A régi nagy csapatok a kicsiknél óriások A férfiaknál ígéretesebb a jövőkép, a BVSC és a Statisztika a tehetségnevelésben továbbra is kiemelkedő Szöveg: Szőllősi Péter Fotó: Kalocsai Richárd, flickr.com/ittfworld

A fővárosi óriásklubok továbbra is uralják a hazai asztalitenisz-utánpótlást, de új vidéki fellegvár tűnt fel a térképen. A szolnokiak játékosa, Szudi Ádám idén megvédheti tavaly szerzett ifjúsági Eb-címét. 84


Lakatos Tamás és Molnár István Patrik

A

z elmúlt években az ifjúsági fiú Európa-bajnokságokon remekeltek a mieink, öten jutottak el legalább az elődöntőig, de egyikőjükből sem lett olyan kiemelkedő felnőtt játékos, mint amilyenről álmodoztunk. Közülük Zombori Dávid és Nagy Krisztián már a bő keretből is kikerült, Zwickl Dániel pedig lemondta a válogatottságot. Jakab János és Kosiba Dániel a 147., illetve a 140. helyen áll a világranglistán.

Ecseki Nándor

Jelenleg a hazai utánpótlásból kiemelkedik Szudi Ádám, reméljük, ő a jövőben bekerül a világelitbe. Az ifjúsági

Európa-ranglistán a 2. helyet foglalja el, és a tavalyi évben Európa-bajnoki címet szerzett párosban Lakatos Tamással. Négy év elteltével szólt újra a magyar himnusz U18-as kontinensviadalon. Ádám idén kijutott a nandzsingi ifjúsági olimpiára, miután a selejtező torna első kiemeltjét, a brazil Calderanót 4-1-re legyőzte. A nyári Európa-bajnokságon is elsősorban tőle várható, hogy érmet szerez, talán nem is egyet. Erre jó esélye nyílik az egyes mellett párosban a budaörsi színeket képviselő Ecseki Nándorral, aki 15. helyen áll az európai rangsorban, valamint csapatban, ahol a nyírbátori Majoros Bencével egészülnek ki. Ádámhoz hasonlóan szintén a Jászkun Volán SC versenyzője a legelőkelőbb helyen rangsorolt magyar serdülő asztaliteniszező, Molnár István Patrik (19.). Nem véletlen, hogy ez a klub nyerte el „A hónap műhelye” címet idén januárban, és külön kiemelendő, hogy ezt (eddig) egyedüli asztalitenisz csapatként érték el. Ráadásul főállású edző nélkül! Októberig csak kétasztalos állandó edzőteremmel rendelkeztek, azóta egy négyasztalos létesítménnyel bővültek lehetőségeik.


85

Új hősökre várva

Felülmúlta a kínai egyéni rekordot a japán páros Tavaly tizenhat évesen a kínai Fan Cendong minden idők legfiatalabb World Tour verseny győztese lett, miután megnyerte a lengyel nemzetközi bajnokságot, jelen pillanatban már harmadik a világranglistán, vélhetően nem sokáig... Ezt a rekordot idén két tizenhárom éves japán lány elvette Fantól, hiszen Ito és Hirano diadalmaskodott a német nyílt versenyen. Ennél is komolyabb sikert ért el 1971-ben, tizennyolc évesen Klampár Tibor, ugyanis párosban világbajnok lett Jónyer Istvánnal Nagojában.

Fővárosi nagyhatalmak Az országos utánpótlás pontversenyben a fiúknál évek óta a BVSC-Zugló SI és a KSI SE áll a lista élén. A nagy múltú „vasutasok” már három éve nem szerepelnek a felnőtt első osztályú bajnokságban, azóta csak az utánpótlásképzésre koncentrálnak. Ha nem is olyan számban, mint évtizedekkel ezelőtt, de azért jönnek fel újabb tehetségek, egyikük a tizenkét éves András Csaba, aki Olaszországban az egy évvel idősebbek között nyert nemzetközi bajnokságot, és a BVSC az ő vezetésével diadalmaskodott az idén márciusban rendezett országos újonc csapatbajnokságon. Az elmúlt időszakban egyre többször lehetett hallani, hogy anyagi gondokkal küzd az egyesület, ráadásul tavaly több alkalommal is betörtek a Szőnyi úti csarnokba, ez is tovább nehezítette a helyzetet. A KSI-nél váltás történt abból a szempontból, hogy a kétezres évek elején a leány versenyzők felkészítésére helyezték

86


a hangsúlyt, mostanság viszont csak fiúkkal foglalkoznak. Nem is akárhogyan, hiszen Lakatos Tamás – ahogy arról már szó esett – ifjúsági Európa-bajnok lett párosban, az ifi olimpián négy évvel ezelőtt negyedikként zárt, valamint a május elején véget ért felnőtt csapat-világbajnokságon is szerepelhetett. „Mögötte” pedig jönnek a szépreményű fiatalok, akik remekeltek az országos csb-ken, akik a serdülők és az ifjúságiak között is aranyérmet szereztek. Az egykori Jégszínház termeiben nagyszerű körülmények között edzhetnek a fiatalok.

korlatokat, nem súlyzókkal, tehát nem is eszközigényes. A technikai képzésben nagy hiányosságokat látok, amelyeket, ha nem javítunk ki minél hamarabb, akkor a játékos fejlődése megrekedhet” – mondta Varga Zoltán, aki heti kéthárom edzést vezényel a keret tagjainak. Szükség is van a rengeteg tréningre, hiszen csak így lehet tartani a lépést a külföldi ellenfelekkel. A válogatott játékosok közül néhányan magántanulók, a többség pedig egyéni „tanrendes”, így meg tudják oldani, hogy délelőtt és délután is gyakorolhassanak.

Technikai hiányosságok Statisztika: mindent Varga Zoltán, a serdülő fiú válogatott edzője kiemelte, roppant fontos a klubok az utánpótlásnak! szerepe, amikor arról kérdeztük, mi kell A lányoknál a huszonötszörös BEK-győztes ahhoz a sok edzésen kívül, hogy fejlődjenek a fiatalok. „Ha egy srác válogatott edzésen mindent megtesz, végig odafigyel, az még korántsem elég, ugyanolyan koncentrációra van szükség az egyesületi edzésen is. Ez kulcsfontosságú, de a többségnél nincs ezzel gond.” A fizikai állapotot tekintve is hasonló a kép, azonban a technikai kivitelezéssel nem elégedett a szakvezető. „A fizikai felkészültség nagymértékben függ az egyéni adottságoktól. Itt is ki kell emelnem a klubok jelentőségét, hogy végeztessenek kondicionális gyakorlatokat a játékosokkal. A 15 éven aluli játékosoknak saját testükkel kell végezni a gya-

András Csaba

Statiszika az utánpótlás szakosztályi sorrend szinte örökös első helyezettje, tavaly is nagy fölénnyel diadalmaskodott. Idén az U13-asok között statisztikás házi döntőt rendeztek a csapatbajnokságon, és a serdülők között sem találtak legyőzőre. A BVSC-hez hasonlóan felnőtt csapatuk nem szerepel a legfelsőbb osztályú nemzeti bajnokságban. A főállású edzőik nagy része a klub korábbi kiváló játékosa volt. Főhadiszállásuk a Marczibányi téri Ormai-csarnok, ami a felnőtt válogatott otthonául is szolgál. A második helyet fővárosi riválisuk, a Postás SE szerezte meg, amelyet a Jászkun Volán SC követett.

ORSZÁGOS MÁRKAKÉPVISELET MEZŐGAZDASÁGI PÓTKOCSIK

SPECIÁLIS FELÉPÍTÉSŰ

KOMMUNÁLIS PÓTKOCSIK

PÓTKOCSIK

• FORGÓZSÁMOLYOS • EGYTENGELYES • TANDEM

EURÓPA LEGSZÉLESEBB PÓTKOCSI KÍNÁLATA

CSAK NÁLUNK!

ÁLLATSZÁLLÍTÓK

SZEMÉLYAUTÓ UTÁNFUTÓK A TELJES VÁLASZTÉKRÓL ÉS AZ ÁRAKRÓL ÉRDEKLŐDJÖN: Czibere László termékmenedzser 06 30 / 552 0097 [email protected]

Hoffmann Zoltán termékmenedzser 06 30 / 955 8800 [email protected]

Természet, sport, szabadidős tevékenységek széles palettája, mozogni vágyó emberek, sőt, állatok együtt: ez nyerő keveréket alkothat, ha profin szervezik meg a programokat. Május elején Debrecen mellett a Dorcas kemping nagy területén hatalmas sporteseményt hozott „ég alá” az OSZT (Országos Szabadidő és Sport Tábor). Médiatámogatóként jelen volt a Presztízs Média is, amely látványos pultjával és hoszteszeivel, valamint igényes kiadványaival bárki számára elérhető volt a kétnapos rendezvény alatt.

k n u t z o OSZT a sport ! n e b é s z í preszt Szöveg és fotó: Ko

88


ppányi Szabolcs

B

erecz Péter crossfit trénerrel, az OSZT főszervezőjével beszéltünk az első ilyen rendezvény tapasztalatairól, s arról, mi motiválta őt.

A„Sokféle sokféleség varázsa sportot kipróbáltam már, s ebből jött az ötlet 2013 májusában, hogy mi lenne, ha ezeket egy helyszínen össze hoznánk. Itt nem méricskélik, hanem jobban megismerik egy mást az egyes ágazatok képviselői. Amikor elkezdtem felépí teni az egészet, felvettem többféle sportág hírességével a kapcsolatot, s kiderült, hogy nyitott kapukat döngetek, más is gondolt már hasonlóra, ezért döntöttem: csináljuk meg!” Így került képbe jó néhány olyan név – Kathi Béla testépítő, Mészáros László fekvenyomó vagy éppen Darázs Ádám erősember: mind nemzetközi klasszisok a maguk területén – is, akiket az izmok világában nem kell bemutatni. Aztán jöttek a többiek: a bulit az Animal Cannibals duója, Qka MC és Ricsipí konferálta, míg kvízjátékot Növényi Norbert olimpiai bajnokkal lehetett játszani, de Schobert Norbival és Rubint Rékával is együtt tornázhatott a tömeg. „A helyszín adta magát, hiszen a kislányommal és a kutyusommal sokszor járok ide a Vekeri-tó környékére kosárlabdázni, ahol akár egyedül is remekül érzem magam, hiszen gyönyörű a környezet” – utalt Berecz Péter arra, hogy sokat nem gondolkozott azon, hová is vigye az eseményt.

Oszt, jó! Az elsőt – tervei szerint – újabb OSZT fesztiválok fogják követni, ráadásul évente akár több alkalommal, és nem csupán itt, hanem az ország különböző helyszínein. „Más sportokat is szeretnék majd bevonni. A magyar sportágválasztó szervezőivel szintén szeretnék összeállni jövőre, aztán hozzunk ide kenusokat vagy hegymászókat is akár! Igaz, az első rendezvény tapasztalataiból okulva néhány dolgon változtatok majd, de egészében véve nagyon elégedett vagyok a mostanival, mivel vevők rá az emberek” – beszélt a jövőről is a főszervező.

Minden, mi szem-szájnak (testnek) ingere A tábor valóban kapós volt. Egy debreceni stadionavatásról híres május 1-je utáni napon kezdődő, ráadásul nem tökéletes időjárás mellett megrendezett programdömpingről van szó, amelyet így is legalább ezer ember látogatott meg. S ami külön öröm, jelentős része ezeknek a vendégeknek rövidebbhosszabb időre maga is beállt mozogni. Sőt, voltak, akik konkrétan ezért érkeztek ide: zumbáztak, vagy a nagy erőt és kitartást kívánó Nyílt Civil Bajnokságon indultak, illetve jó páran a közös kettlebell programon, netán a Spártai Versenyen vettek részt.” Akinek ez túl sok tesztoszteront jelentett volna, talált mászó falakat vagy fitneszgépeket, illetve katonai és paintball fegyvereket, amelyeket szintén ki lehetett próbálni bizonyos pavilonoknál, szakemberek segítségét igénybe véve. Ha négylábú kedvenccel érkezett valaki, nekik is akadtak közös programok, míg a csupán nézelődőket mazsorettek, földi vagy légi jár művek távirányítású modelljei, önvédelmi bemutatósok vagy éppen László Gyula Guiness-rekorder labdazsonglőr műsora szórakoztatta, akárcsak a gyerekeket a nekik szóló játékok. A nemcsak a testnek, de a szemnek is „táplálékul” szolgáló kickbox aerobikról vagy thai-bóról nem is beszélve. A finom falatok pavilonjai mellett bőven helyet kaptak táplálék kiegészítőket vagy egészséges, mégis ízletes ínyencségeket áruló pultok is, de a természeti tájakat bemutató kiadványokat is megtalálhatta az érdeklődő.

Azokra is gondoltak a szervezők, akiknek a kevés is sok. A Budapesti Hajléktalan Óvoda gyermekeinek szánt játékokat adományként gyűjtötték egybe. Ennek népszerűsítésére egyedi ötlettel álltak elő: mintha csak a Star Wars-filmekből lépett volna elő, egy jedi lovag és egy marcona rohamosztagos, illetve mindenki kedvence, R2-D2 mászkált a tömegben, közös fotók készítésére ragadtatva sokakat. A Presztízs Média is megragadott minden alkalmat a sportos, egészséges életmód, valamint az érdekes-értékes sztorik nyomtatásban történő bemutatására, ezek terjesztésére, oly módon, hogy exkluzív kiadványaival lepett meg minden fesztiválozót. Legközelebb ismét OSZT-ozzunk együtt! (X)


89

Harmóniában a test és a lélek

Ősök földjén Páger István Hatha jóga oktatóként 1998 óta saját csoportjaival több ízben ellátogatott Erdélybe. Nem véletlen, hiszen rokoni szálak kötik e tájhoz. Szöveg: Zsók Enikő Fotó: Toró Attila, Profimedia-red dot

M

égy a nagymama földjét is megnézni – mondták a szüleim. Milyen nagymama? – kérdeztem vissza. Még karon ülő voltam, mikor az apai nagyanyám meghalt, nem ismertem. Az ő családja szászsebesi volt” – pontosítja Páger István a rokoni szálak eredetét. A sepsiszentgyörgyi előadására ezúttal egymaga érkezett. Főként jógáról, annak tanításáról, testi-lelki-szellemi táplálékáról beszél, de amikor szóba kerülnek a gyökerek, hangja tagadhatatlanul megváltozik, az ésszerűség gyeplőjét a lelkiség ragadja magához.

90


 Mit jelent a Hatha fogalma?  A Hatha jóga a jógarendszer egyik legalapvetőbb jógája, maga a kezdet. Ahol a test van előtérbe helyezve, egy tornagyakorlat, ami a mai ember számára könnyebben befogadható, egyszerű és elérhető. Viszont a Hatha jóga magában hordozza a teljességet, az ellentéteket jelenti, benne lakik a Nap (Ha) és a Hold (Tha). A kint és a bent – az ellentétek kiegyenlítődését jelenti. A testünk, lelkünk, szellemünk hármasa közti egyensúlyra való törekvést. Másik értelme az akarat iga.

Akaratom igája szerint működöm testemben, lelkemben, szellememben. Mi az én akaratom igája? Hogy egészséges legyek.  „Ép testben, ép lélek” – él a néphagyományban.  Ha ép a test, akkor a lélek is rendben van. Ezt aknázza ki a Hatha jóga, a lélek legkisebb rezdülését is megérzi a test, viszont a test kellemetlenségét vagy jó állapotát is a lélek. Ez a kölcsönhatás segíti az ember életműködését. A test, a lélek és a szellemiség – a szabad akarat – jó használata. Meg kell tanulnunk, hogyan figyeljünk önmagunkra, és általa a világra.

A figyelem összpontosítása egy mankót ad ahhoz, hogy a világot megértsük, azt jól tudjuk megélni. Kapcsolatban legyünk mindennel és mindenkivel. Kapcsolatok építése, megtartása. És nem utolsó sorban saját ép test, ép lélek állapotának elérése, megőrzése. Így kapcsolódik az ember az univerzumhoz, a teremtő erőkhöz.  A Hatha jóga javítja a test esetleges hibáit. Ez hogyan érzékelhető, miben nyilvánul meg?  A jógagyakorlatok több ezer éves tanításai megfigyeléseken alapulnak. Ha valamilyen betegségben, rendellenességben


91

Harmóniában a test és a lélek

Mi a jóga? A jóga nem vallás, hanem egy kikristályosodott igazság – fogalmaz Páger István. – Az élet lehető legjobb megélését célozza a test, a lélek, a szellem szintjén. Ez azért fontos, mert ha az ember az életét éli – óvoda, iskola, középiskola, egyetem, szakosodás –, egyre beszűkülnek a keretek. A világ beszűkül számomra, nem tudom egészségesen látni, érzékelni, a világról és önmagamról alkotott kép torzulhat. Az életnek arról kellene szólnia, hogy megismerjük és éljük, ez olyan, akár a hagyomány: nem megismerni, élni kell. Mennyivel jobb egészségesnek lenni, mint úgy élni, hogy most már eltelt az idő, hatvanévesen illik ilyen meg olyan betegnek lennem. Kiss Sándor – aki közvetlen tanítványa volt az európai jóga úttörőjeként ismert Selvarajan Yesudiannak –, az én mesterem kilencvenévesen olyan gyakorlatokat végzett, ami a kezdőknek is dicsőségére válna. Majd eljött az idő és elment.

92


szenvedő embernek bizonyos mozdulatsor, meditációs – lelki – program adott, akkor elindul benne egy változás. Indiában, ha egy gyerek megbetegedett, rögtön küldték a guruhoz, aki megmondta, mit kell tenni. Rájöttek, hogy különböző kényszerített testhelyzetekkel – ászanák, avagy kitartott pózok – a szervezet érzékeli a változást, ami kissé drasztikus, hiszen nem a megszokott állapot. A szervezet számára diszharmóniának tűnő dolgot vissza akarja rendezni. Elindít egy folyamatot, amivel egyszerre rendezi a valódi és a látszólagos diszharmóniát. Immunitáserősítő hatása van, így általa az öngyógyító készség is növekszik.  Az előadás alatt elhangzott egy nagyon fontos kulcsmondat: „Ti vagytok a világ hordozói”. Ekkor tudatosodott bennem, hogy csupa nő hallgatja Önt. Miért?  Ha megnézünk egy jógi működéséről szóló előadást kint Indiában – ott, ahol nincs nyugati ember –, túlnyomó többségben nőt találunk. Mert ti, nők, a világ terheit hordozzátok, amint említettem. Ti vagytok azok a különleges teherbíró képességű társai a férfiaknak, akik olyan dolgokat is elbírtok, amit mi nem. A nő hordozza a gyermeket, ő tartja a tűzhely melegét, a ház rendjét, ő általa van rend, avagy rendetlenség, jó vagy rossz beosztás, szeretet vagy szeretethiány. A nőknek ez egy felismerni való feladatuk, hál’ Istennek érzik, mert bennük van. A férfiaknak régebben megtanították, hogy nekik harcolni kell, a külvilágot megtartani, másoknak nem illendő gyengeségről, lelkiségről beszélni. Régen a férfi elment a paphoz, meggyónt, és azzal el volt intézve. A külvilág, ha hamisan is, de erős férfinak látta. Ezért megmaradt a „ha belehalunk is, erősek maradunk” felfogás. Ez a tudat nagyon lassan hígul. A férfi nem meri használni a női oldalát, a nőnek ez természetes. A nőben kiegyenlítődik, mert meg akarja tanulni, hogyan viseljen el több terhet, és akarja árasztani azt a szeretet, ami az ő feladata a világban. Amikor eljön egy férfi a csoportba, mindig elmondom a hölgyeknek, figyeljenek rá, hiszen ő a férfiak krémje. Meri vállalni a gyengeségét, a női oldalát, kívánja megismerni a nőt más oldalról, vállalja azokat a dolgokat, amiket neki is meg kellene csinálnia az egészségéért. A férfi életkora ma még rövidebb, mint régebben. És az van, hogy a férfi hősiesen eltartja a családot, és ebbe belehal, mert megbetegszik. Nincs meg az ellenpólus, ezért szükséges, hogy ha valaki eljön jógára, ott megkapja ezt a felismerést.

Vetômag termeltetés – feldolgozás – forgalmazás

le e n Pa

ül k él n k

„A rokik érdekében nyitom ki a számat” Interjú a paralimpikon Illés Fannival A Miss Colours International 2014 győztesével, a 22 éves paralimpikon Illés Fannival készítettem interjút a verseny után. Fanni a 2012-es londoni paralimpián nyolcadik lett, folyamatosan versenyez, sikerei vannak. Impulzív, határozott személyisége magával ragadó: lendületesen, őszintén beszél, mondatainak súlya és mélysége van. Lehetetlen vele közhelyekről, közhelyesen társalogni, nem megy neki a „small talk”. Amikor megkérdeztem, hogy érzi magát a győzelme után, milyen hatással volt a verseny a magánéletére, rögtön a lényegre tért.

szöveg: Barna Zsuzsa Fotó: Kalocsai Richárd, Colours Rehab

Fanni nyolcadik helyen végzett a londoni paralimpián

94


„Úgy gondolok magamra, hogy Fanni vagyok, lábak nélkül – ha ez érdekel valakit –, de én így vagyok ép.”


95

Panelek nélkül

A Rajtra várva

z utóbbi időben rengeteg médiafelkérést kaptam, ez elég fárasztó volt – kezdi a beszélgetést Fanni. – Zoli, a párom is kicsit nehezen viselte a sok interjút, de mellettem állt végig mindenben. Hogy milyen hatással volt mindez a magánéletemre? Hát… Vannak előnyei és hátrányai is. Az uszodában azért kaptam az ívet rendesen, azt hiszem, az úszótársaim nem igazán értették, hogy miért is jelentkeztem erre a versenyre. Talán kicsit álszentnek tartanak, hogy én csak úgy teszek, mintha nem lennék megelégedve a külsőmmel, közben meg ilyen versenyekre járok. Pedig tényleg meglepődtem, amikor kimondták a nevemet, nem hittem, hogy nyerhetek. Hogy lennék megelégedve a külsőmmel? Melyik nő van megelégedve…? Szerencsére már ezt is egyre lazábban veszem, és ebben a kedvesemnek is nagy szerepe van. Régen például iszonyú erősen sminkeltem, talán így kompenzáltam, nem is tudom. Ma már csak egy kis szempillaspirál, alapozó, aztán indulok is. Ebben a győzelemben pedig inkább a lehetőséget látom. Eb-

96


ből a szempontból örülök a nyilvánosságnak, fontos nekem a rokik érdekképviselete. A koronát fel sem tettem azóta, de tudom, mi a dolgom vele. Rengeteg ismerőst és barátot szereztem, igazi barátot is, nekem már ezért megérte. Tudom, hogy rájuk számíthatok. Az ilyesmit rögtön tudja az ember, mint a szerelemnél. Ha már a szerelemnél tartunk: a barátod ugye egészséges? Én is egészséges vagyok. Mondjuk most éppen meg vagyok fázva, de amúgy egészséges vagyok. Meg a barátom is az. (nevet) Igen, egyébként Zoli ép. Ez mennyire befolyásolja a kapcsolatotokat? Semennyire. Vannak rosszindulatú megjegyzések, hogy folyton együtt vagyunk, és hogy Zoli mennyit segít nekem. De én teljesen önellátó vagyok, nem azért vagyunk annyit együtt, hogy mindent megcsináljon helyettem. Szimplán csak jó együtt lenni. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen fiatalon megtaláltam a társamat, ez keveseknek adatik meg. Mindig tudtam, hogy milyen férfit akarok, és amikor megismertem Zolit, biztos voltam benne, hogy igen, ő az. Annyira figyelmes, olyan intelligens. Még a vécéülőkét is lehajtja!

„Szerintem az emberekben van a hiba, mind a két oldalon. Ha mindkét fél részéről megvan az elfogadás és a szándék, csak akkor lehet továbblépni.” Ez valóban nem sok nőnek adatik meg! Feltűnt, hogy előszeretettel használod a roki szót a mozgássérültekre. Igen, szeretem magunkat így becézni. Ezen sokan kiakadnak, pedig szerintem nagyon jó lenne, ha az ép társaim is lazán vennék ezt a dolgot. Bár köztünk is van olyan, akinek nem esik jól az ilyesmi, és inkább rokkantnak vagy mozgássérültnek hívja magát. Én nem szeretek ebből nagy ügyet csinálni. Úgy gondolok magamra, hogy Fanni vagyok, lábak nélkül – ha ez érdekel valakit –, de én így vagyok ép. Ezt kaptam a Jóistentől, ezt szoktam meg. Engem épnek neveltek a szüleim. Hihetetlenül sikeresen úszol, bár a londoni nyolcadik helyed után fel akartad adni. Miért? Csalódás volt a nyolcadik hely. Maximalista vagyok. Tényleg komolyan gondoltam, hogy nem úszom többet, ráadásul a vállamat is akkor műtötték. A rehab része volt az úszás, így kénytelen voltam visszamenni a medencébe. De úgy éreztem, hogy kön�nyebb lenne úszás nélkül. Az állandó edzések, a versenyek… De amikor fél év után először beleugrottam a vízbe, és rettenetesen fájt a vállam, hirtelen úgy éreztem, mindegy, mennyire fáj, nekem ezt csinálnom kell. Akartam, nagyon. Rájöttem, hogy nagyon hiányozott – a víz, és a napi ritmus is, üres volt az életem nélküle.

„...nekem ezt csinálnom kell.”


97

„…nekünk egyetlen lépcső olyan, mintha nektek egy másfél méteres falat kéne megmászni segítség nélkül. Nem lehetetlen, de szörnyű nehéz.”

Mit gondolsz, hogyan lehetne a mozgássérültek – „rokik” – életét jobbá tenni? Mit tudsz te személyesen tenni ezért? Egyedül nem vagyok elég ehhez, ide tényleg összefogás kell, és szemléletváltás mind a két irányból. Nem szeretek ezzel arcoskodni, de voltam például három hétig Miamiban egy edzőtáborban. Olyan jó érzés volt, hogy nem bámultak meg, felszabadultan tudtam közlekedni. Itthon nagyon gátlásos vagyok. Szerintem az emberekben van a hiba, mind a két oldalon. Nem vagyunk egymáshoz közel hozva. Azért itt is van

98


haladás, például már közvetítik a paralimpiát is. Hallottam olyat, hogy minek mutogatják „ezeket”, pedig Nyugaton mindenhol benne vagyunk a tévében, mindenhol közvetítik, és nagy az érdeklődés. Szóval nagyon fontos, hogy elfogadjanak minket. A másik, hogy egy roki igenis mozduljon ki! Menjen szórakozni, szerezzen barátokat. Lehet így is, én is így élek. De ha mindkét fél részéről megvan az elfogadás és a szándék, csak akkor lehet továbblépni. Mit üzennél az ép társaidnak? Kérdezzenek! Ha kérdeznek, hogy segíthetnek-e, vagy hogy egyáltalán kell-e segítség, az már jó kiindulási alap. Aztán az akadálymentesítéssel kapcsolatban: üzenem az épeknek, hogy nekünk egyetlen lépcső olyan, mintha nektek egy másfél méteres falat kéne megmászni segítség nélkül. Nem lehetetlen, de szörnyű nehéz. Tervezem is, hogy egyszer egy akadálymentesítési napon felállíttatok egy ilyen falat, aztán tessék, lehet próbálkozni! Vagy amikor mankóval sorban állok utazáskor (a buszok nagy része persze nem akadálymentes, így kénytelen vagyok műlábbal és mankóval menni), elém tolakodnak, lökdösnek… Emberek, legyetek toleránsak! Lehet, hogy én jöttem egy másik bolygóról, de ha tényleg így van, én néha úgy szeretnék oda visszamenni. Szerintem az senkinek se lenne jó, ha te oda vis�szamennél! Hát, lehet. Akkor itt maradok, és kinyitom azt a nagy számat. Ez volt az értelme ennek a versenynek, hogy így legalább még többen hallják, amit mondok.

Társaságok és egyéni vállalkozások

teljes körű könyvelését vállaljuk garanciával.

SYNTAX-Szolg. Kft. 1145 Bp., Erzsébet királyné útja 10b. I/1. Tel.: 467-0471. E-mail: [email protected]

Padlógázzal

Száguldás, Járt már Afrika tetején, de Európa bajnoka. Huszonegy éves, de már azt tervezi, mit csinál negyvenévesen. A száguldást sítalpakon kezdte, ma már a négy kerék a mindene. Lenne miért nagyképűnek lennie, de ő mégis megmaradt szerény vidéki srácnak. Bemutatjuk a 2013-as év legjobb magyar autóversenyzőjének választott Szabó Krisztiánt.

100


ösztönből A B-terv még nem terv

Egy főiskolai óráról érkezett az interjúra. Nem lógott el, az nem szokása, egyébként a budapesti International Business School másodéves hallgatója gazdálkodás és menedzsment szakon. Azt mondja, szeretné egyszer átvenni a családi vállalkozást, de ez most még csak B-terv. Ha teheti, Krisztián minden szabadidejét annak az életformának szenteli, amely már tizenéves kora óta rabul ejtette, így hát a csapata főhadiszállásának számító váci Vörösházban futottunk össze. „Az iskolában nem mondtam senkinek, hogy autóversenyzek, csak azt, hogy szeretem az autósportokat. Nem azzal kezdek egy bemutatkozást, hogy Európa-bajnok vagyok. Nem akarok még véletlenül sem nagyképűnek tűnni” – kezdi őszintén. Krisztián sportos, de azt

is mondhatnánk, hogy örökmozgó családban nőtt fel Szokolyán, ahol mai napig élnek Szabóék. Két lánytestvére van, no és ott az édesapa, Szabó László, aki maga is versenyszerűen quadozott. Ezzel megfertőzte Kriszt is, aki gyerekként sokat lovagolt, majd síelt (nem is akárhogyan, nyert síkrossz ifjúsági magyar bajnokságot!), de a quad tabu maradt. „Nem engedték, mondván, fiatal vagyok, a quad pedig veszélyes, túl nehéz, és ha rám esik az erdőben, ott halok meg. Ekkor jött egy új ötlet! Nagy álmom gyerekkoromtól fogva, hogy a Dakaron versenyezhessek. Tapasztaltabb dakarosok ajánlották, hogy kezdjek autókrosszal, mert ez jó alap lehet. Biztonságosabb, be vagyok kötve, a bukócső is körülöttem van. Eleinte édesanyám féltett, de most már megszokta ő is. Mindig van egy páréves tervem, de a végcél a Dakar, mindegy, hol rendezik.”

Szöveg: Tóth Bálint Fotó: XLavina, Szalay Iván


101

Padlógázzal

2013, az áttörés éve Autókrosszban hamar jöttek a sikerek: 2009-ben, tizenhét évesen megnyerte a junior Európa-bajnokságot, majd 2010-ben megvédte címét és a Nemzetközi Automobil Szövetség az Év Felfedezettjének választotta – az elismerést Jean Todt-tól, a Ferrari korábbi Forma-1-es csapatfőnökétől vehette át. 2011ben Krisz váltott, és már a felnőttek között indult a Buggy1600as kategóriában, első évében az összetett pontverseny 6. helyén végzett, 2012-ben 5. lett. Aztán jött a 2013-as év, Krisztián győzelemmel nyitott kedvenc pályáján Lettországban, majd egy kivételtől eltekintve minden futamon az első négyben zárt a „szöcskével”. A felnőttek között is a kontinens legjobbja lett, év végén pedig a legjobb hazai autóversenyzőnek választották,

azonban ezt is szerényen vette tudomásul. „Meglepett az elismerés, de nagyon jólesett, hogy a sok magyar siker közül az enyémet értékelték a legtöbbre. A család büszke erre, de én az év közbeni munkával megnyert Eb-címre sokkal büszkébb vagyok. Azt a pályán értem el, és az valós mérce.”

Autokrossz vagy ralikrossz?

Az autokrossz olyan gyorsasági verseny, amelyet nem szilárd burkolatú, 800-1400 méter hosszú pályán rendeznek. Az autókat, a vázakat a versenyzők vagy kisebb műhelyek építik. A junioroknál teljes egészében, míg a Buggy1600-ban nagy részben motorkerékpárból származó motorok hajtják az autókat (Krisztiánét egy több, mint 250 lóerős Suzuki Hayabusa motor). Kategóriák: Touring Autocross (karosszériás autók), Buggy1600 (max. 1600 cm³-es motorral), SuperBuggy (max. 4000 cm³), Junior buggy (max. 600 cm³). Ezzel szemben a ralikrosszban épített pályán, csak részben szilárd burkolatú pályán karosszériás raliautók versenyeznek egymással „test a test ellen”. A burkolt felület (aszfalt, beton) 35-60 százalék.

102


Al-Attijah nyomdokain

A lovaglást és a síelést már említettük, de Krisztián 2008-ban ismerőseivel egy hónapot töltött Afrikában, és feljutott a Kilimandzsáró tetejére is. Most pedig új hobbi után néz. Szeretném kipróbálni a sportlövészetet, a skeet nagyon tetszik. Az ötlet Nasszer Al Attijah-tól jött, ő az egyik kedvenc tereprali pilótám. Olvastam, hogy lő, a londoni olimpián bronzérmes lett. Ahogy nézem az autósportot, azt látom, nem kifejezett autóversenyzők alkotják az élmezőnyt, hanem jó sportolók, akik más sportágból jönnek, és komplexitásukkal itt is sikeresek. Alphand alpesi, Chicherit freestyle síelő volt, de ma már a lengyel síugró, Malysz is ralizik. Minden fejben dől el.” Ki tudja, talán látjuk még Szabó Krisztiánt olimpián is?

A 2014-es évben már teljesített három tesztversenyt Krisztián a májusi németországi Eb-rajt előtt (Túrkevén és a cseh zónabajnoki futamon nyert, Németországban 3. helyen végzett). Ezekre a versenyekre egy átalakított távolsági busszal utazik az XLavina Motorsport csapata, és idén sűrűn szelik majd át Európát: tizenkét hétvége alatt lezavarják a kilencfutamos bajnokságot. „Pap Laci a legfőbb tanácsadóm, jó szeme van az autókrosszhoz, ő tanított meg a finomságokra. Mi építjük az autót az utolsó csavarig, szeretek képben lenni a technikával. Szoktam szerelni, főleg versenyen, ha csak rövid idő áll rendelkezésre a javításra két futam között.” Krisztián szavaiból hihetetlen céltudatosság és eltökéltség árad. Mintha karrierjében minden lépés ki lenne számolva, hogy a nagy álom, a tereprali esetleg már világraszóló sikert is hozzon. Teljesítménye javulása érdekében ahhoz a személyi edzőhöz jár (Matics Zsolt), aki a túraautós Michelisz Norbertet is készíti, tavaly az Eb-cím felé tartva sportpszichológushoz is fordult, mert nyomást érzett. Megkockáztatom, a főiskolán angolul zajló oktatást először majd nagy győzelmek után, nemzetközi interjúknál kamatoztatja, de már idén is feljebb léphet.

„A címvédés a cél, de ez teljesen kiszámíthatatlan a sportágban. A következő terv a ralikrossz. Az egy drágább sport, de nézettebb is. Azt mondják, az évtized leglátványosabb sportága lehet. Az a promóter, amelyik a salakmotort is felfuttatta világszerte, a jogok megvételével világbajnokságot csinált ebből is. A Forma-1 a legnézettebb, de az a baj vele, hogy másfél órás egy futam, míg a ralikrossz 5-7 kör mindössze. Ennyi idő alatt kell megoldani mindent. Ehhez azonban tesztelnem kell ralivagy pályaautót, hogy megtanuljam az aszfaltot is, mert most murván megyünk.” Önismeret és önuralom fejlesztése céljából Afrika legmagasabb csúcsát is elérte (lásd keretes írásunkat), de tudja, hol vannak a határai: nem tud többet, mint egy pályaautós. „Teljesen más a két stílus. Pályán a versenyzők mennek ötven kört, de azt két tizedes szóráson belül. A hosszútávfutáshoz vagy az úszáshoz hasonló, ahol nagyon stabil teljesítményt kell nyújtani hosszú időn keresztül. Terepraliban azért jobbak az „öregek”, mert ott sok tapasztalat kell ahhoz, hogy gyorsan reagáljon valaki a változásokra. A helyzetfelismerés a kulcs. Autókrosszban is meg tud változni körről körre a pálya, keletkezik egy gödör, elered az eső, vagy valaki keresztbe áll. Én nem kitartó és monoton, én robbanékony vagyok. Abban vagyok jó, hogy maximum öt percig, de akkor 120 százalékon tudok koncentrálni és teljesíteni. Nem tudom, mit csinálnék, ha nem autóznék. A mai napig izgulok verseny előtt, de csak a rajt pillanatáig tart ez a láz. Verseny közben viszont már nem, ott már az ösztön vezérel. Nincs ennél jobb!”

Krisz számíthat a csapatra

Kicsi a rakás...

Izgulni is tudni kell


103

Katarzis

„A sport nem lehet cél” A sport is a kultúra része – akár ez a Kropkó Péter-idézet is lehetne új rovatunk mottója, amelyben a kultúrához fűződő viszonyukról, legérdekesebb film-, könyv-, színházés zeneélményeikről faggatjuk hazánk sportolóit. Az első Katarzisban világhírű triatlonosunkról, Kropkó Péterről derül ki, hogy Shakespeare-színész, de azt is megtudjuk, milyen viszony fűzi Zsukov orosz tábornokhoz, és mit csinál általában, mikor felcsattan az AC/DC Highway To Hell című slágere. 104


Szöveg: Soós Tamás fotó: peterkropko.com Valószínűleg kevesen tudják, de játszottál egy Shakespeare-darabban is. Mindig is szerettem megvalósítani az álmaimat. Volt, amit sikerült, volt, amit nem, de ezeket sem feledem el. Főleg, hogy gyerekkorban több álmunk, vágyunk keletkezik, mint később. Egyszer a Három kívánság című műsorban engem kértek fel egy gyermekvágy teljesítéséhez, és cserébe felajánlották, hogy egy kérésünket nekünk is teljesítik. Mivel anyagi jellegű kérés nem volt illendő – és nem is teljesítették volna –, így egy gyerekkori vágyam megvalósítását kértem, hogy „kipróbálhassam magam” a művészet területén. Örömmel segítettek, és

Katarzis

felléphettem a Vígszínházban a Vízkereszt, vagy amit akartok című Shakespeare-darabban. Miért pont Shakespeare? Ezt már akkor álmodtam mellé: hát milyen komoly már, hogy elmondhatom, hogy Shakespeare-színész vagyok! És az vagyok?! Milyen Shakespeare-idézetet választanál a triatlon mottójául? „Az igazi szerelem útja egyszer sem sima.” Triatlonosról még nem forgattak játékfilmet. Ha producer lennél, és filmet készítenél a triatlonsportról, kiről-miről szólna? Nem a legjobb profikról – őket a megvalósításba vonnám be, mint a Wimbledon című filmnél. A film egy hétköznapinak tűnő, de nálunk nehezebb helyzetben levő emberről szólna, aki meg akarná csinálni az Ironmant, és arról, hogyan oldja meg az előtte tornyosuló kihívásokat. Persze megcsinálja, de addigra nem a verseny teljesítése lesz az üzenet lényege, hanem az, hogy ő új jövőképet, a személyisége pedig új értéket kap az emberek között. Kedvenc film? A már említett Wimbledon: nemcsak aranyos film, de a színészek – a film szempontjából – tökéletesen mozogva elhitetik, hogy valódi, profi teniszezők. A film után kerestem is, hogy kik a főszereplők, mert csak a profik mozoghatnak ilyen jól. Aztán kiderült, hogy John McEnroe-ék koreografálták és tanították be a meccseket. Ha zenehallgatással készültél egy versenyre, mit hallgattál? Elsősorban AC/DC-t, ZZ Topot, kemény rockot. De jöhet a Kraftwerktől a house-ig bármi. Edzés közben rádiót szoktál hallgatni. Hosszú, lassú futás (2 óra) vagy hosszú, lassú kerékpár (5 óra) alatt mehet a rádió az első kétharmadban, később már erősen koncentrálni kell a romló feltételek miatt. Gyors edzéseken, vagy versenyen nem lehet rádiót hallgatni. A szobrászattal is közeli a kapcsolatod: Japánban szobrot mintáztak rólad. Mit szóltál hozzá? Igen, ez az urbánus legenda, ha még pár évet várunk, meglesz nekem az olimpiai arany is. „Sajnos” csak emlékművem van a japánoknál, végül is tényleg hatszor nyertem a szigeteken. Impozáns könyvgyűjteménnyel bírsz. Melyik darabját tartod a legnagyobb becsben? Ma már minden fenn van a neten, a könyvek veszítettek a jelentőségükből, de a megtestesült bölcsesség a könyvespolc. A ’70-es, ’80-as évek irodalmi sorozatait is végigolvastam. Nagyon szeretem a történelmet, sokáig a Napóleon sztori érde-

kelt, hogy irányította a kis senki „Korzikárul” Európát, és hatott is rá erősen. Ma a kedvenc könyvem sem szépirodalmi, hanem Zsukov orosz tábornok önéletrajzi könyve. Mennyire másként látta, mint amit itt átéltek az emberek… másrészt aki elolvasta, az nem csodálkozik el azon, ami a Krímben zajlik. Te is írtál könyvet, 2006-ban jelent meg a Megtettem, mert elhittem. Mi volt a legnagyobb kihívás a könyvírásban? Maga az, hogy megírjak egy könyvet. Olyan a különbség a könyvolvasás és a könyvírás között, mint a verseny megnyerése és megrendezése között. A legfontosabb, hogy találjunk társakat, akik segítenek a célkitűzésben, és részt akarnak venni az adott cél megvalósításban. Ők az edzők, a te feladatod inkább a végrehajtás, a többi meg jön magától. Szerintem sikerült, mert sportkönyvekben a hatezer eladott példány határozottan nagy siker Magyarországon. Melyik a legjobb sportoló által írt motivációs könyv, amit olvastál? Szándékosan nem olvastam előtte ilyen jellegű könyveket, de utána elolvastam Lance Armstrong könyvét. Nagyon profi csapat csinálta! A másik kedvencem Az 50 méteres dzsungel, amit az 1972-es müncheni olimpián hét aranyat szerző úszó, Mark Spitz edzője, Sherman Chavoor írt. Minden úszónak alapmű. A Magyar Triatlon Szövetség alelnökeként hangsúlyoztad: a sport is a kultúra része. Hogyan tükröződött ez az utánpótlás-nevelésben? Nem hiszek a sportterületek szétválaszthatóságában, ez az életünk szerves része kell, hogy legyen. Minden magyar embernek joga, hogy hozzájuthasson a lehetőséghez, ha élsportolni akar, vagy csak okosan, sérülésmentesen szeretne sportolni. Ezért közel ötven klub létesítését hajtottuk végre országszerte, hiszen a triatlon alapvetően jól tömegesíthető sport, és ma már a közvetlen élsport alatti utánpótlás legjobbjai túlnyomó többsége ezekből a klubokból nőtt ki, és megháromszorozódott az igazoltak létszáma Kőszegtől, Nyíregyházáig. Négygyerekes családapa vagy, és a gyerekeid nevelésében nemcsak a sportolásra, hanem a tanulásra is nagy hangsúlyt fektetsz. Milyen elveket hagyományozol az utódaidra? Nyilas Misi után szabadon: először légy ember, aztán légy jó ember, tanulj meg tanulni, és nem árt, ha jól teszed azt. Ha marad energiád, sportolj, de ha nem teszed oda magad keményen, és nem köteleződsz el, akkor inkább olvass még többet, hogy ne rabold az idődet. A sport nem lehet cél, de nagyon komoly eszköz a boldogságunk megtalálásához.


105

INVESZTÁLJON A NÖVÉNYVÉDELEMBE!

Elérhetőségek: 2942 Nagyigmánd, Gépállomás utca 1. Tel: +36 34 569 090, 34 569 091 Fax: +36 34 569 093 [email protected] www.investkft.hu Értékesítés: Villám Ferenc munkagép üzletágvezető +36 30 552 0197 [email protected]

RANGER 2500 • megbízható, nagy teljesítményű, könnyen kezelhető membrán szivattyú • HC 5500 vezérlőegység magyar nyelvű kezelőfelülettel • Turbofiller vegyszerbekeverő • EAGLE keret 18-20-21 méter

• Selfsteer nyomkövető vonórúd rendszer • 2500 literes tartály • 5 szakaszos permetező keret szakasz szűrővel

NAVIGATOR • megbízható, nagy teljesítményű, könnyen kezelhető membrán szivattyú • HC 5500 vezérlőegység magyar nyelvű kezelőfelülettel • Turbofiller vegyszerbekeverő

• EAGLE keret 18-24 méter • tartályméret 3000-4000-5000 • rögzítőfékkel, légfék előkészítéssel

Velünk épül a Vasút!

Technika és minôség!

Szivós Márton. szívember. Egy igazi. Bölöni László Mesteredző, ékezettel. Vass Ádám Az ellentétek embere. Boros Csaba Zenéről, sportról, Cipőről

Recommend Documents