Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013
Tartalom I. BEVEZETŐ ............................................................................................. 6 II. NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................. 7 III. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM…………………………………………………………………………..9 1. Óvodánk arculata, az óvoda jellemző adatai............................................... 9 2. Óvodánk nevelési alapelvei, célkitűzései, feladatai .................................... 13 2.1. Alapelvek ......................................................................................... 13 2.2. Nevelési célok ................................................................................... 13 2.3. Az óvodai nevelés feladata ................................................................. 15 3. Nevelési területek ................................................................................ 17 3.1. Az egészséges életmódra nevelés, gondozás ......................................... 17 3.2. Étkezési szokások ............................................................................. 19 3.3. Öltözés-vetkőzés ............................................................................... 20 3.4. Mozgás ............................................................................................ 20 3.5. Pihenés, alvás ................................................................................... 21 3.6. Környezetegészség ............................................................................ 21 3.7. Egészséges napirend, életrend ............................................................ 22 3.8. Közösségi nevelés, szocializáció .......................................................... 24 3.9. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére .................................. 25 4. Az óvodai élet tevékenységei ................................................................. 26 4.1. Játékra nevelés ................................................................................. 26 4.2. Mozgásfejlesztés ............................................................................... 34 4.3. Anyanyelvi nevelés ............................................................................ 40 4.4. Vizuomotoros fejlesztés ...................................................................... 43 4.5. Zenei nevelés ................................................................................... 47 4.6. Egyéni fejlesztés ............................................................................... 50 4.7. Kiegészítő, speciális terápiák............................................................... 52 4.8. Munkajellegű tevékenységek .............................................................. 53 4.9. Tanulás ............................................................................................ 56 4.10. Önkiszolgálásra nevelés .................................................................... 58 5. Hagyományok az óvodában ................................................................... 60 6. Gyermekvédelmi feladatok .................................................................... 62 7. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ................................ 63 8. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló tevékenységek ............... 65 2
9. Szülők, gyermek, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége ................................................................ 66 10. Az ellenőrzés és értékelés rendszere ..................................................... 66 IV. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................ 68 1. Az intézményi pedagógiai alapelvek érvényesülése érdekében: .................. 68 2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárás……………………………………………………………………………….…..71 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................... 75 4. Az iskola egészségnevelési programja ..................................................... 77 5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 79 6. Iskolai környezeti nevelési program ........................................................ 81 7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................... 82 8. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák .................................... 83 9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................ 89 10. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök................................... 94 10.1. Az osztályfőnök feladatai .................................................................. 94 10.2. Az osztályfőnöki munka tervezése ...................................................... 96 10.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról ........ 96 10.4. Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői ................ 97 10.5. Az osztályfőnöki órák témái a helyi tanterv alapján .............................. 98 11. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje………………………………………………….……………………………………………………..100 11.1. Sajátos nevelési igényű tanulók ....................................................... 100 11.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ...................................................................................... 105 11.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik……………………………. ........................................................................ 106 11.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését segítő tevékenységek ............................................................................. 107 12. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok - a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái……………….. .................................................................................. 108
3
12.1. Az iskola közösségeinek együttműködése ......................................... 108 12.1.1. Az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése ............... 108 12.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése................................ 109 12.1.3. Az intézmény vezetősége és az iskola közösségeinek együttműködése 109 12.2. Az szülői munkaközösség és az iskola közösségeinek együttműködése .. 110 12.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése ............... 110 12.4. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ............................................................................. 111 12.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése ................. 112 12.6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel .......................................... 115 13. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ................................................ 117 14. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei .............. 119
V. HELYI
TANTERV ............................................................................... 120
1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, ........................................................... 121 1.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon a tanulásban akadályozott tanulók számára ................................................................. 124 1.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5-8. évfolyamon a tanulásban akadályozott tanulók számára ................................................................. 124 1.3. Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az értelmileg akadályozott tanulók számára 1-8. évfolyamon .......................................... 125 1.4. Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók kerettantervének adaptációja autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók számára 1-8. évfolyamon: .......... 126 1.5. Tantárgyak és óraszámok a speciális szakiskola 9/E évfolyamán ............ 127 1.6. Tantárgyak és óraszámok a speciális szakiskola 9-10. évfolyamán.......... 128 2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .......................... 130 3. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ........................................................................ 131 4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............ 141 5. A tanulók fizikai állapotának mérése ..................................................... 141
4
VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ....................... 151
VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ....................................................................... 153
5
Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)
I. BEVEZETŐ Ajánlás Az iskolarendszerre ugyanúgy jellemző a változás, a folyamatos átalakulás, mint az élő organizmusra. Az is igaz, hogy az állandó változó világban egyre nehezebb tájékozódni, ezért kellenek a pedagógiának is kapaszkodók, stabil pontok. Szükségük van erre a szülőknek is, akik tele vannak aggodalommal a különleges gondozást igénylő, gyógypedagógiai megsegítésre szoruló gyermekük iskoláztatásával kapcsolatosan. A folytonosság kell a nevelőtestületnek, a fenntartónak, hogy a pedagógiai munka rövidebb vagy hosszabb távon tervezhető legyen. Az egységes, a közös szabályozók alkalmazása mellett az iskoláknak meg kell tanulni elszakadni az egyenlőség, az egységesítés eszméjétől és meg kell mutatni az eltérő arculatot, a specialitást, az egyediséget. Az iskola pedagógiai programját nem az minősíti, hogy önmaguk írjuk minden egyes részletét, vagy mások jónak ítélt programjából részleteket, egységeket átemelünk, de még az sem, hogy ezt milyen terjedelemben tesszük. A program igazi értékét a tartalma, szerkesztettsége és a pedagógiai koncepciója mutatja meg. Egyetlen iskola pedagógiai programja sem lehet tökéletes és hiánytalan az örökösen változó világunkban. Szükséges a folyamatos karbantartása, kiegészítése, kritikája. A pedagógiai programnak jelentős szabályozó funkciója van, éppen ezért fontos a szülőknek, a fenntartónak, az oktatás minden szereplőjének, de közülük is a legfontosabb azoknak a gyógypedagógusoknak, akik elkötelezetten végig gondolják, előkészítik az iskola jövőjét. 6
II. NEVELÉSI PROGRAM
Pedagógiai alapelveink - intézményünk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -
Nevelési programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy sajátos nevelési igényű, tanulásban, értelmileg akadályozott, illetve autista tanulókkal foglalkozunk. Pedagógiai munkánkban továbbra is építenünk kell azokra az értékekre, amelyek iskolánkat eddig is jellemezték. A célok és feladatok megfogalmazásakor figyelembe vesszük azokat az alapelveket, amelyek az oktató-nevelő tevékenységünkben nélkülözhetetlenek. A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben tanító gyógypedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. A nevelő hatások egységének biztosítása A nevelés csak akkor tud, mint céltudatos és tervszerűen szervezett hatásrendszer funkcionálni, ha van olyan erő, amely a különböző nevelési tényezők, együttműködését biztosítja. Ez az erő az iskola nevelőtestülete. Nevelőmunkánk színvonalát csak úgy növelhetjük, ha a gyermekek nevelésére, személyiségük formálására vonatkozó feladatokat együttesen valósítjuk meg. Nevelési következetesség biztosítása A nevelő hatások egységét „felkínálni” egy nevelőtestület csak akkor tudja, ha következetes nevelési normák és attitűdök közvetítésében, valamint megegyeznek a nevelési módszerek súlypontázására. Iskolatípusunkban, a tanulásban akadályozott gyermekek pszichikus sajátosságai, a perszeveráció jelensége miatt a következetességnek kiemelten fontos szerepe van.
7
Pozitívumokra való támaszkodás elve A tanulásban akadályozott gyermekek „tanulási korlátaik” miatt nagyon sok kudarcnak vannak kitéve. Ezek a negatív élmények magatartási síkra is begyűrűznek: a tanulók félszeggé, szorongóvá vagy önvédő mechanizmusaik miatt agresszívvé válnak. A tanulásban akadályozott gyermekek számára így különösen fontos, hogy kockázatmentes légkörben megmutathassák ötleteiket, s nyitottabbá váljanak egymás, valamint a pedagógusok iránt. Az említett okok miatt válik a pozitív megerősítés iskolatípusunkban kiemelkedően fontossá. Egyéni bánásmód elve A tanulásban akadályozott gyermekek tanulási képességeik, pszichikus tulajdonságaik tekintetében rendkívül változatos képet mutatnak. Ez nélkülözhetetlenné teszi iskolatípusunkban az egyéni bánásmód elvének alkalmazását. Az elv fontosságát erősíti a gyógypedagógiában az a „forradalmian új” felfedezés, miszerint a teljesítményorientáltság csökkentésével, az egyéni bánásmóddal, a differenciált foglalkozás keretével a már kialakult tanulási korlátok enyhíthetőek. A nevelő hatású elvárások interiorizálódásának az elve Mindennek alapja, hogy a gyermek megérti, mit kívánunk tőle, milyen cél érdekében tevékenykedik, másrészt magában foglalja a cél elfogadását, az érzelmi, akarati melléállást is. Serdülő és ifjúkorban már a tanulásban akadályozott gyermekektől is elvárható, hogy egy-egy nevelési normát ne a büntetéstől való félelem vagy a nevelő személye miatt kövessenek, hanem mert megértették annak értelmét. A nevelési normák „értelemmel való feltöltése” iskolatípusunkban azonban a pedagógusoktól rendkívül nagy türelmet és a már említett következetességet követeli meg. Mindehhez az osztályfőnöki órák kerete kevés lehetőséget ad, a tanítási nap egészében kontrollálni kell a nevelőnek, hogy a közvetített nevelési normái a tanulóban tudatosodtake. Önállóság és aktivitás elve A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének és oktatásának egyik legfontosabb feladata, hogy felkészítse őket az önálló és aktív életre, munkára. A „tanulásban akadályozott” gyermek is éppen a gyermeki létéből adódóan önállóságra törekszik, csak ez az önállósulási folyamata lassúbb és nagyobb segítséget igényel, mint korlátok nélkül élő társaiknál. 8
III. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM
„ Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni és fülével hallani, meg kell hallani, meg kell tanulnunk a gyerek élményvilágának a szintjén beszélni. Meg kell tanulnunk mindenekelőtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, s mindezzel elősegítsük a szabad kommunikációt, a nyitott személyiség kibontakozását. Ennek feltétele pedig nem kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, amelyből nyílt és derűs légkörben, ésszerű szabályok között, a gyermek felelőssége is kicsírázik.” (Mérei Ferenc)
1. Óvodánk arculata, az óvoda jellemző adatai A köznevelési törvény biztosítja, hogy minden sérült, akadályozott fejlődésű gyermek születése pillanatától, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kapjon. Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, interaktív funkcióinak, belső erőtartalékainak kibontakoztatását. A korai életkor a különösen plasztikus képezhetőség időszaka, így ez a korszak az értelmi fejlődésben zavart gyermeknél a gyógypedagógiai munka egyik legfontosabb szakasza. A gyermekek a Szakértői Bizottság javaslatára kerülnek az óvodába, a bizottság tesz javaslatot a kiemelt fejlesztési területekre. Óvoda kép Óvodai programunk jelentősen eltér a többségi óvodák nevelési programjaitól, hiszen programunk a családban élő, tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, valamint autista óvodás korú gyermekek nevelését hivatott segíteni. Munkánkat a gyermekközpontúság, a rugalmasság, valamint speciális nevelési szükségletekhez igazodó terápiás eljárások alkalmazása jellemzi. Igyekszünk praktikus és esztétikus környezet megteremtésével, az elfogadó, szerető és biztonságot adó légkör kialakításával segíteni a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását. A rugalmasan összeállított foglalkozások mindig a gyermek speciális nevelési szükségleteihez igazodnak. Az óvodai foglalkozások komplexen összeállítottak és egymással szoros kapcsolatban vannak. 9
A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések, az életkorban, fejlettségi szintben, az akadály súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivizációs szint miatt minden területen nehezebben induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció szegények. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokon jut el a célig, addig sajátos nevelési igényű gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfokok megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. A pedagógus - szorosan együttműködve a családdal - célzottan igyekszik kihasználni azokat az időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése „szenzibilis fázisban” van. Az optimális fejlesztés a transzferhatás következtében az egész személyiségre hat, a gyermek pszichomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció tréning zajlik, hanem egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet. A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különböző funkciók egymásra épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermekeknek s, hogy a tanítási technikák könnyen érthetőek, elsajátíthatóak legyenek. A „tanulás” akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete őt elfogadja, megérti. Három „alapelv”-nek kell érvényesülni: „Ölelj át! „ „Tegyél le! „ „ Hagyjál békén! „. Ez jelenti egyrészt az életkor specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folyamatok állomásait, másrészt azt, hogy a sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak: • Így meg kell tanulni elengedni, letenni a gyermeket, örülni az első önálló kísérleteknek, s ezt elő kell segíteni, illetve szükségleteit oly módon figyelembe venni, hogy a napirendben legyenek a pihenést, a nyugalmat biztosító idők, fázisok, ahol azt tesz, amit akar, természetesen a felnőtt felügyelete mellett. • Miután a spontán tanulás is sérült, gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság belőlük, tudatosan kell kiépíteni a tanulási helyzeteket. • Meg kell tanulniuk az összes érzékszerv bevonásával a helyes érzékelést, észlelést, mint a magasabb mentális folyamatok kialakulásának első lépcsőfokát.
10
• Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a megismerés folyamatában az emlékezet és figyelem, hisz csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az emlékezet pedig függ a figyelemtől. A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a viszonylag jó utánozó készségre, a felnőtt központúságra támaszkodva lehet eredményt elérni. A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára, a játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képességfejlesztés legyen az mozgás, pszichomotoros vagy nyelvikommunikációs fejlesztés. A játék nincs ellentétben a tanulással. Játék közben a gyermek tanul: tanul szociális szerepet, érzelmeket, motívumokat, beállítódást, tanulja a környezet személyi és tárgyi világának elsajátítását. Az óvodába bekerülő gyermekek foglalkoztatása nemcsak humánus missziót lát el, de egyfajta hiányt pótol a sajátos nevelésű igényű kisgyermekeknél, a különböző fejlődési rendellenességgel született gyermekeknél. A csoportban komplex fejlesztés történik minden területre kiterjedően. A gondozás- nevelés és oktatás egységes folyamatában oldjuk meg a testi, lelki, érzelmi, erkölcsi nevelést. A munkába a lehetőséghez mérten a családot is bevonjuk. Az óvoda a 2010/2011 tanévtől az intézményen belül teljesen elkülönítve, külön bejárattal és játszóudvarral működik. Az átépítésnek köszönhetően a gyermekek számára tágas, világos, otthonosan berendezett csoportszoba családias hangulatot áraszt. Az óvodai bútorok, egyes játszóhelyek elhelyezése lehetőséget biztosít az önfeledt szerepjátékra, a szeparált elvonulásra, képeskönyv nézegetésre, és valamennyi tevékenységhez a biztonságos körülményekre. A napirend túlnyomó részét a csoportszobában töltjük, itt zajlik a foglalkozások többsége, az étkezések és a pihenések is. A gyermekek számára mosdóhelyiség található.
csoportszoba
mellett
kialakított
óvodai
A levegőzés a játék az intézmény területén, zárt, kisgyermekek számára kialakított udvaron történik. Itt a gyermekek játék és mozgásigényét különféle játékeszközök szolgálják: homokozó, csúszda, gyermekpavilon, gyermekméretű kerti bútor. Az óvodában a gyermekek átlagosan 8 órát töltenek szeretetteljes, derűs légkörben. Kiemelt helyet kap az óvodában a családi nevelés segítése.
11
A beszoktatás Fontos, hogy a szülők nyugodtan bízzák ránk gyermekeiket. Minden szülőnek lehetőséget adunk, hogy megnézze az óvodai csoportszobát, feltehesse kérdéseit az itt folyó pedagógiai fejlesztő munkával, az óvodás élettel kapcsolatban. Célunk: A gyermekek zökkenőmentes beszoktatása a csoportba, a gyermekek egész személyiségének fejlesztése, egyénre szabott különleges gondozása, nevelése. A feltételekhez és igényekhez igazodva a csoportba folyó pedagógiai munka tudatos megtervezése. A kisgyermekeket bevezetjük az új miliőbe, életükben egy új szakasz kezdődik. Fokozatos átmenetet biztosítunk a családból érkező gyermekeknek, s fontos, ez az átmenet örömszerző legyen. Eljuttatjuk a gyermekeket az óvodai élet során, hogy a közösség számára természetes közeg legyen, jól érezze magát, szívesen jöjjön az óvodába. Az édesanya bevonása feltétlenül szükséges a beszoktatás alatt. Az óvodai élet megszervezését az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei alapján valósítjuk meg. Gyermekkép Óvodásaink különleges gondozást, speciális nevelést igényelnek. Ezt szem előtt tartva építettük fel nevelési programunkat. Idegrendszeri sérülésük miatt sokszor direkt módon kell megtanítani őket mindazokra, amelyeket a gyermekek a többségi óvodában indirekt módon sajátítanak el. Kíváncsiságuk alacsonyabb szintje, illetve hiánya miatt nem várható, hogy mindig önként kapcsolódjanak be egy tevékenységbe. Törekszünk kialakítani bennük az összetartozást érzését, a problémamegoldó készséget, az önértékelést. A humort is fejlesztjük úgy, hogy a kognitív funkciók fejlesztésén túl az alapvető gyermeki tevékenység: a játék megmaradjon. Mindenhez nagyon jól képzett szakemberekre, a gyermekek feltétlen elfogadására van szükség, hogy mindent megtegyünk a gyermekek szocializációja érdekében.
12
Pedagóguskép Tapasztalataink szerint a hozzánk kerülő gyermekek speciális nevelését képzett gyógypedagógusok- óvodapedagógusok tudják kielégíteni, mivel többségük a tanulásban akadályozottságán, értelmi akadályozottságán kívül társuló fogyatékosságokat is mutat (pl.: autisztikus vonások, hallássérülés, súlyos magatartási, beilleszkedési problémák, mozgássérülések stb.). A pedagógusok szülőkkel való kapcsolatát a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a gyermekekről nyújtott teljes körű és valós információ nyújtása, a családi vonatkozású információk szigorú titokként való kezelése jellemzi.
2. Óvodánk nevelési alapelvei, célkitűzései, feladatai
2.1. Alapelvek Pedagógiai munkánk kiindulópontja a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatása, emberi jogainak és szabadságának tiszteletben tartása. • A gyermekek ellátásban.
teljes
jogú
tagként
vegyenek
részt
az
óvodai
• Olyan szolgáltató rendszert biztosítunk, amely tiszteletben tartja a gyermeket, mint fejlődő személyiséget, elősegíti testi, lelki, értelmi fejlődését és különleges védelemben részesíti. • A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvoda egyrészt folytatja a család nevelő munkáját, másrészt új és speciális nevelési hatásokkal egészíti ki.
2.2. Nevelési célok Mindazoknak a feltételeknek a biztosítása, mely figyelembe veszi: • a gyermek speciális szükségleteit, • életkori és érési sajátosságait, 13
• a gyermek egyéni fejlődési tempóját, • az egyéni teherbíró képességét. Mindezek mellett érzelmi biztonságot nyújt, harmonikusan fejleszti a személyiséget, a testi, értelmi, szociális képességeket. Kiemelt céljaink • A gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsuk a sérült gyermekek különleges gondozási szükségletéből adódó óvodai nevelését, fejlesztő felkészítését, felzárkóztatását, különös hangsúlyt fektetve a személyre szóló fejlesztésre. • A gyermekek életkorának, állapotának figyelembe vételével juttatjuk el őket egyéni képességeik maximumára. • Az óvodai nevelés keretében felkészítsük a eredményes szocializációra, az iskola érettségre.
gyermekeket
az
Fejlesztési célok Az óvodai élet mindennapjaiban tudatos, átgondolt megszervezésével, a gyermekek állandó tevékenykedtetésével, a gyakorlási lehetőségek állandó biztosításával, az érzékszervek folyamatos tréningjével szeretnénk elérni, hogy a gyermekek: • szeressék és igényeljék a közösséget, amely biztonságot nyújt, • fogadják el a pedagógus irányítását, • tudjanak egymás mellett játszani, fogadják el egymást, • ismerjék meg a játékeszközök használatát, • legyenek játékban, munkában, tanulásban kitartóak, • értsék a hozzájuk intézett gesztussal kísért utasításokat, kéréseket, • igényeljék a mesét, verset, • ismerkedjenek meg tapasztalati úton környezetükkel, tudjanak abban tájékozódni, • fejlettségüknek megfelelően tudjanak kommunikálni, tudjanak kérni, ha kell segítséget kérni, • ismerjék testrészeiket, azok nevét, • ismerjék nevüket, életkorukat, lakcímüket, • próbáljanak önállóan önkiszolgálást végezni, fésülködni, enni, öltözni, WC-t használni,
kezet
mosni,
• mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, igényeljék a szabadban történő mozgást, sétát, játékot,
14
• tudjanak örülni kezük „munkájának”, manipuláljanak különböző anyagokkal, ismerjék meg azok tulajdonságait, és hogy azokból szép „alkotásokat” lehet készíteni, • figyelmüket tudják rövid ideig lekötni, feladathelyzetben maradni, legyen csírája az elemi feladattudatnak, • tudjanak utánozni, • fejlődjenek értelmi, testi, szociális képességeik, • alakuljanak ki alapvető szokásaik pl.: köszönés, kérés, kivárás. Tudjanak elemi szabályokhoz alkalmazkodni, egymásért elemi munkát végezni.
2.3. Az óvodai nevelés feladata Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése. Egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítását, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését, az iskolában történő beválás érdekében. Testi nevelés • A gyermekek testi és lelki szükségleteinek és komfortérzetének kielégítése; • Az egészséges életmódra nevelés, gondozás, mozgás, egészségvédelem, egészséges életmód szokásainak megalapozása; • A mozgás megszerettetése, a rendszeres mozgás biztosítása. Érzelmi nevelés és szocializáció • Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésén keresztül a szokásrendszer széleskörű kialakítása és megerősítése, a személyiség komplex fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésével; • Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az alapvető erkölcsi értékek közvetítésével, bizalomerősítő és kapcsolatteremtő eljárások megismertetésével, a másság elfogadtatásával;
15
• A gyermekek közösségi magatartásának kialakítása, az óvodai életbe való beilleszkedés elősegítése, a konfliktusmentes iskolai beilleszkedés megalapozása. • Tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felnőtt irányítását elfogadni • Értsék az egyszerű verbális utasításokat, azokat hajtsák végre • Használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak játékukra, ismerjék azok helyét • Kívánságaikat, kérésüket, szükségleteiket tudják közölni, használjanak nonverbális jelzéseket i • Sokrétű tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, tudjanak abban tájékozódni. Ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait. • Tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre irányítani. • Alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés, vetkőzés, étkezés, WC használat terén. Ha kell, fogadjanak el és kérjenek segítséget.
Értelmi nevelés
• A praktikus ismeretek, készségek-, képességek fejlesztése a mindennapi életben szükséges egyszerűbb tevékenységek elsajátíttatása, • Az igény felkeltése az esztétikai értékek befogadására, a szépre, annak szeretetésére és megóvására. • Egyéni képességekhez igazodó képességfejlesztés, az általános tájékozottság fejlesztése, a terápiás eszközök, eljárások fokozott mértékű alkalmazása, az óvodai oktató-nevelőmunka egész folyamatában.
16
3. Nevelési területek
3.1. Az egészséges életmódra nevelés, gondozás Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermek egészsége, későbbi igényei megalapozása érdekében kapja meg szükségleteinek megfelelő gondozást, s egyre inkább legyen számára természetes igény az egészséges életmód. Az egészség szomatikus, harmóniát jelent.
pszichikus,
és
szociális
elégedettséget,
A gondozás során olyan szükségleteket elégítünk ki, amelyek elősegítik a növekedést, fejlődést, a gyermekeknek szociális biztonságérzetet adnak, segítik a harmonikus társas kapcsolatok kialakulását. A gondozás az óvodai munka alapvető tevékenysége, napirendünk rugalmas, így lehetőség van az előre nem tervezett programok, események beépítésére. A családra hatva, azzal együttműködve építjük ki a sajátos nevelési igényű kisgyermekek helyes szokásrendszerét, egészséges életmódra nevelését. A következő területeken: •
A szükségleteiknek megfelelő gondozás.
•
A higiénés szokások kialakítása.
•
A helyes táplálkozás.
•
A szabad levegőn való tartózkodás.
•
A helyes öltözködés.
•
Mozgás, testedzés.
•
Pihenés, alvás.
•
Környezetegészség.
•
Egészséges napirend, életrend.
Mindezek együttesen szolgálják azt, hogy az óvodások teherbíró képessége, edzettsége, a betegségekkel szembeni ellenállása, fizikai erőnléte fokozódjon. A mozgás, a célzott foglalkozások, a környezet kínálta spontán tanulási helyzetek hozzájárulnak az érzelmi neveléshez is. A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. Az óvodáskorú gyermek igényli az ismert és áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirendet, biztos támpontokat. A sajátos nevelési igényű kisgyermekek életében a napi ritmuson túl a megszokott kereteknek is nagy jelentősége van.
17
A szokások kialakításának területei Törekedni kell arra, hogy a gyermek egészsége érdekében kapja meg a szükségleteinek megfelelő gondozást a következő területeken. Higiéniás szokások kialakítása, testápolás, szobatisztaságra nevelés: Az óvodai védőnő rendszeresen ellenőrzi csoportja tagjainak tisztaságát. Nem elég a bőr tisztaságát ellenőrizni, hanem időnként a haj, a fejbőr, a körmök ápoltságát is. Amennyiben rendellenességet tapasztal, felhívja a szülő, illetve a gyermekfelügyelők figyelmét. Szülői értekezleteken, fogadóórán megbeszéljük a szülőkkel a napi egyszeri fürdés, a rendszeres fogmosás, a heti hajmosás, körömvágás szükségességét. Az óvodai élet folyamán számtalan lehetőség nyílik arra, hogy megismerkedjenek a gyermekek a tisztálkodás egyes fázisaival. A rendszeres, következetes nevelés alapján életelemükké válhat pl.: az étkezés előtti, WC-használat utáni kézmosás, igénylik a tiszta, rendezett külsőt. Minden olyan esetben, amikor elfoglaltságuk vagy állapotuk szükségessé teszi (pl.: homokozás, gyurmázás) mossanak kezet szappannal, meleg vízzel. Sokuk még nem megbízhatóan szobatiszta. Fontos a rendszeres ültetés. Ha ennek ellenére is előfordul enurézis a gyermeket meleg vízzel zuhanyoztathatjuk le. A gyermekeknek jellel ellátott törölközőjük van. A kezdetektől tanítjuk őket a saját holmijukat használni. Minden gyermeknek rendelkeznie kell jellel ellátott fésűvel. A frizurájuk legyen könnyen kezelhető, ne zavarja őket a látásban, legyen rendezett. Zsebkendő használata fontos. a tiszta zsebkendő helyét, illetve a használt gyűjtőhelyét megismerve a nagycsoportosok önállóan is használják. A helyes orrfúvásra is meg kell tanítani őket a dobhártya és a hallójárat védelmében. Célok • a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság; • ruhájuk ujját tűrjék fel; • tudják a csapot kinyitni, elzárni; • saját törölközőjét ismerje föl, töröközzön meg kis segítséggel; • étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni; • tűrjék a fésülést; • kérjenek zsebkendőt, tudjanak orrot fújni; • üljenek helyes testtartással;
18
• pelenka nélküli rendszeres ültetéssel nappal „száraz maradjon” állapottól el kell jutni az után jelzés, majd szükséglet jelzésig; • a bilitől a WC használatáig; • tanulják meg kérni a WC papírt WC használat után.
3.2. Étkezési szokások A fejlődő, növekvő gyermekek korszerű táplálkozására nagy gondot kell fordítani. Ahhoz, hogy a szervezetük optimálisan fejlődjön, az év minden szakában megfelelő mennyiségű fehérjére (hús, tojás, rizs), zsírra, cukorra, vitaminokra és ásványi sókra van szükségük. A főzelékek tartalmaznak kellő mennyiségben vasat és foszfort is. Élelmezésük legyen változatos, igyanak sok tejet, és egyenek sok tejterméket. Két héten belül ne ismétlődjenek ugyanazok az ételek. Az egyes étkezések között legalább három óra teljen el, ennyi idő szükséges a gyomor ürítéséhez. Derűs, barátságos környezetben esznek. Szépen terített asztal várja őket. Kényelmesen ülnek az asztal mellett. Ügyelünk arra, hogy mindenki akkora adagot kapjon, amennyit biztosan meg tud enni. Lehetővé tesszük kérésre a repetát. A húst, savanyúságot felaprítva, a befőttet kimagozva tálaljuk. Segítjük, megetetjük az önállótlanokat. Célok •
esztétikus környezetben fokozatosan alakuljanak az étkezési szokások, az etetéstől az önálló kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a pohárból ivást, a rágást, a szalvéta használatát;
•
sem evésnél, sem ivásnál nem engedjük játszani őket;
•
nem kevergethetik, nem szórhatják szét az ételt;
•
ne nyúljon társa tányérjába;
•
ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, leszedni, letörölni, szemetet kivinni;
•
fontos az étkezésnél megtanulása is.
a
helyes
mérték,
az
asztalt
a
tempó
19
3.3. Öltözés-vetkőzés A szülők nagy része gyermekét a szokásosnál jobban félti a megfázástól. Gyakran túlöltözteti. Meggyőzzük a szülőket az időjárásnak megfelelő öltözködésről. Hűvösebb időben a réteges öltözködés a célszerű. Az egyes ruhadarab legyen megfelelő méretű, kényelmes, könnyen kezelhető, szabad mozgást biztosító, nem túl kényes. Elengedhetetlen a bejáró gyermekeknél a váltóruha és cipő. Megkívánjuk, hogy a szülők gondoskodjanak pótruháról (alsónadrág, zokni, nadrág, pulóver, ing. Célok •
a célszerű, könnyen le-felvehető kényelmes ruhadarabok segítik az önállóságra nevelést;
•
fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet, ruháikat ne dobálják szét;
•
a fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes darabok levetését, majd kis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését;
•
cipő, zokni lehúzása, sapka, sál levétele, kigombolt nadrág le-felhúzása WC-használatkor, kabát fel-levétele;
•
igazításnál, gombolásnál kell segíteni;
•
ruháikat próbálják segítséggel helyrerakni.
3.4. Mozgás A sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásukban is eltérnek ép társaiktól. A fejlődési tempó nagyfokú lelassúbbodottsága, a fejlődés szabálytalansága, egyenetlensége befolyásolja pszichoszomatikus fejlődésüket. Ehhez járul, hogy gyermekeinknél a mozgásfejlődés során bizonyos fázisok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, illetve hibásan rögzülnek. Ez a mennyiségi és minőségi eltérés megmutatkozik a mozgáskoordináció és egyensúlyérzék zavarában, a mozgásfolyamatok kivitelezésének pontatlanságában, a testséma, a téri-, időorientáció fejlődésének elmaradásában, ügyetlen, lassú mozgásban vagy hipermotilitásban. A figyelem zavara miatt gyakran képtelenek. Esetleges társuló mozgássérüléssel is számolnunk kell.
egyszerű feladatok fogyatékosságként
utánzására jelentkező
20
A mozgásfejlesztés foglalkozáson, de az egész napi tevékenységük során is alkalmunk van mozgásuk korrekciójára. Itt is elvünk a fokozatosság és a rendszeresség. Szükséges, hogy az időjárásnak megfelelően, a nap jelentős részét, szabad levegőn töltsék. Ha lehetőség van rá a mozgásfejlesztés foglalkozást és az egyéni mozgáskorrekciót is az udvaron végezzük. A mozgásfejlesztés foglalkozásokon kívül a mozgásos játékok széles skálája, az ötperces torna, a szabad játék is lehetőséget nyújt nagy mozgásigényük kielégítésére. A mozgást a foglalkozások közti pihenésben is alkalmazzuk.
3.5. Pihenés, alvás Az egészséges életritmushoz hozzátartozik a pihenés és az alvás is. Akkor alszik nyugodtan a gyermek, ha megfelelő, pihentető légkört, csöndet biztosítunk számára, a belső ingerei (teli hólyag, végbél, esetleg eldugult orr) nem zavarják. A délutáni fektetésnél igyekszünk kiszűrni minden külső zajt. A fektetés alatt sem szabad magukra hagyni a gyermekeket, a délutános pedagógus fektet és betakar. Lefektetés előtt alaposan szellőztessünk és a fektetés alatt is résnyire nyitva hagyjuk az ablakot. Vigyázzunk arra, hogy a huzat, hideg ne érje a gyermeket. Erős napfény ellen sötétítő függönnyel védekezünk. A gyermekek ruháit meglazítjuk, cipőt levetik. Aki nem tud aludni, csöndben feküdjön. A többi alvást igénylőket hagyjuk tovább aludni. 3.6. Környezetegészség Az óvodai élet megszervezésénél alapvető szempont a környezetegészségügyi követelmények és a sajátos nevelési igényű kisgyermek igényelte védő életmódnak megfelelő esztétikus és balesetmentes környezet. A csoportszoba, WC, illetve mosdó, átvevő-öltöztető az iskola többi részétől elkülönítve van kialakítva. A belső terek kialakítását az egyszerűség és a célszerűség jellemzi, Nagyméretű ablakok biztosítják a természetes megvilágítást. Dekorációban alkalmazzuk az összhangot (a textíliák színe, szőnyeg stb.). A csoportszobát zöld növények díszítik. A gyermekeket barátságos vonzó, derűs légkör, egyszerű, praktikus, könnyen kezelhető bútorok, illetve berendezés veszi körül. Nincs zsúfoltság, elegendő helyük van a szabad mozgásra. Gyakran szellőztetünk. Minden gyermeknek van jellel ellátott törölközője, fésűje. A gyermekek holmijának elhelyezésére a feltételek biztosítottak. 21
Törekszünk az óvodai alapfelszerelési jegyzék módosított változata szerint felszerelni eszköztárunkat. Az óvoda udvara alkalmas a gyermekek levegőztetésére. Az udvaron van napos és árnyékos hely egyaránt, lehetőség van arra, hogy a gyermekek kedvük szerint mozoghassanak.
3.7. Egészséges napirend, életrend A jó napirend megteremti a közösségi élet feltételeit, lehetőséget ad az egész napos változatos tevékenységre, a nevelési célkitűzések megvalósítására. Már az óvodába lépés első pillanatától törekszünk arra, hogy a gyermekek meghatározott életritmus szerint éljenek és az óvodai élet során az egészséges életmóddal kapcsolatos szokásaik kialakuljanak. Ez lassú folyamat, az egyes gyermekek között az egyéni sajátosságok miatt természetesen eltérések vannak. Az óvodai élet alkalmat nyújt a szociális tanulásra (közlekedés, játék, vásárlás stb.) a derűs légkör, sok együttes élmény alapján. Kialakul a biztonságérzet a gyermekben, ezt szolgálja a rendszeresség. A gyermekek tevékenységeiben megfelelően változik a játék, a mozgás, a pihenés. A pihenést megköveteljük, de az alvást nem erőltetjük. Az egészséges életvezetés tartalmazza a szabadidő helyes kihasználását. Játék, munka, tanulás, mozgás mind szerepel óvodai életünkben. Célunk: a biztonságos, szeretetteljes légkör biztosítása óvodánkban. A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, a szabad játék számtalan lehetőséget ad az egymás figyelésére, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának segítésére. Megtanulják az elemi illemszabályokat pl.: csendes és hangos helyzetek, lábtörlés, köszönés stb. A sajátos nevelési igényű óvodások szívesen tevékenykednek, „segítenek”. Ha a gyermek érzi munkája fontosságát, szívesen hajt végre egyszerű feladatokat önmaga ellátására, társai javára. Az egyszerű – „add ide!”, „hozd ide!”, „rakjuk el!”, – jellegű feladatoktól fokozatosan jutnak el a gyermekek az elemi „naposi” feladatokig. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.
22
Az óvoda napirendje 07.30 - 08.30
gyülekező, szabad játék
08.30 - 08.40
tisztálkodás, önkiszolgálás
08.40 - 09.00
reggeli, WC, kézmosás
09.00 -11.00
kötött-kötetlen foglalkozások (egyéni, mikrocsoportos)
11.00 - 12.00
levegőzés, önkiszolgálási feladatok fejlesztése
12.00 - 12.45
ebéd, tisztálkodás
12.45 - 13.00
tisztálkodás, ágyazás
13.00 - 14.30
mese, alvás, pihenés
14.30 - 15.00
öltözés, teremrendezés
15.00 - 15.15
önkiszolgálás, uzsonna
15.15 - 16.00
játékra nevelés, egyéni fejlesztés.
Tevékenységek a napirendben Tevékenységek Játék, egyéb tevékenységek
3-4-5,6,7 év szabadon
választott 5
Előkészületek az étkezéshez, étkezések
1, 1/2
Öltözködés és testápolási teendők
1 1/4
Pihenés
1 1/2
Napi testedzés
15 perc
Heti rend megszervezésének alapelve Az óvodában vegyes csoport működik, elsősorban a nyugodt, biztonságos légkör megteremtésére törekszünk, a gyermekek számára a szokásrendszer kialakítását segítjük elő. A heti rendet úgy igazítjuk, hogy elegendő idő legyen a játék tevékenységére. A heti rend igazodik a gyermek életkori sajátosságaihoz.
23
A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A heti rend kialakításánál figyelembe kell vennünk az egyes óvodai foglalkozások óraszámát, a speciális fejlesztések beosztását. A foglalkozások időtartama 15-30 perc, a gyermekek egyéni adottságaitól függően.
Heti rend A foglalkozás neve
Heti gyakorisága
Anyanyelv és kommunikációfejlesztés
5 foglalkozás
Mozgás-ritmusfejlesztés
3 foglalkozás /csoportos/
Vizuomotoros készségfejlesztés
2 foglalkozás
/csoportos/
/csoportos/ Zenei nevelés alapjai
1 foglalkozás /csoportos/
Játékra nevelés
5 foglalkozás
Egyéni fejlesztés
1 foglalkozás gyermekenként
Önkiszolgálásra nevelés
Mindennapos tevékenységbe ágyazva
Levegőzés, szabad játék
Naponta kb. egy óra
3.8. Közösségi nevelés, szocializáció • Türelmes, odaforduló, testközeli magatartással törekszünk arra, hogy a gyermekek beilleszkedése zökkenőmentes legyen. A szülők igényeihez igazodva lehetőség van a fokozatos szoktatásra, ill. a szülők is részt vehetnek a beszoktatásban. • A gyermekek behozhatják otthonról kedvenc játékaikat, melyeket egész nap rendelkezhetnek.
24
• A gyermekek a nevelés folyamatában nem magányosan, hanem egy közösség tagjaiként vesznek részt, amelyhez meg tanulnak alkalmazkodni, tájékozódni az új helyzetben. Megismertetjük az új gyermekeket a tárgyi környezettel, alapvető szabályokkal, melyeket mindenkivel gyakoroltatunk. • Figyelünk, hogy társaikat ne zavarják a különböző tevékenységeikben, törekszünk arra, hogy minél előbb megismerjék egymás nevét, jelét. • Lefekvéskor – ha szükséges – melléjük ülünk, hogy félelmeiket eloszlassuk. • Felmérjük, hogy van-e hátrányos, ill. veszélyeztetett gyermek a csoportban. • A beszoktatási idő alatt megpróbáljuk megismerni a családokat is.
3.9. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére • A gyermekek követik az utasításokat, • felszólítás nélkül köszönnek, megköszönik, ha kapnak valamit, • tisztelettel viselkednek a felnőttekkel szemben, • az együttélés alapvető viselkedési szabályait, alapvető udvariassági formuláját megtartják, • elkérik a játékszereket egymástól, ha tőlük kérik, átadják, • óvatosan bánnak a használati- és játéktárgyakkal, • segítenek egymásnak játék, öltözés, séta, étkezés, stb. közben, • érdeklődnek egymás iránt, meghallgatják egymást, • a megkezdett tevékenységet befejezik, • szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. A közösségi nevelés biztosítja a gyermek tevékenységi formákat, a társas kapcsolatokat.
fejlődéséhez
szükséges
Segíti és serkenti a szocializációt és szélesíti a gyermek bevezetését a társadalmi környezetbe. Eljuttatja a gyermekeket az együttléttől, az együvé tartozásig és az együttműködésig, az „éntől a mi” tudatának kialakulásáig. Kialakulnak a közösségi szokások, alkalmazkodnak megszerzett megélt élményekkel gazdagabbak, lesznek.
egymáshoz
a
Minden ember életében a rítusok, szokások jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a személyiségfejlődést. A szokás valamilyen művelet 25
többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket teremteni, a kialakult feltételes reflexeket meg kell erősíteni.
kell
Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várjuk el a gyermektől. A sajátos nevelési igényű óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének következményeit, itt az utánzásnak, a modellkövetésnek van nagy jelentősége. Figyelni kell a fokozatosságra, az egymásutániságra, a fontossági sorrendre. A szokások kialakításának alapvető feltétele a pozitív példa. A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes rend segíti a szokások kialakítását. A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban soha nem nélkülözheti az ellenőrzést, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, büntetést. A gyermekek a pedagógusban, illetve a velük kapcsolatban, levő felnőttekben érzelmi támaszt keresnek.
4. Az óvodai élet tevékenységei 4.1. Játékra nevelés Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás. Formája:
egyéni
csoportos
Ideje:
heti 5 alkalommal
heti 2 alkalommal
Időtartama:
5 perc
15 perc
A személyiség fejlődésében meghatározó szerepe van a játéknak, amely a gyermeki fejlődés velejárója. A játék jelen van minden célzott foglalkozáson, a játék ismeretszerző funkcióval bír, nélkülözhetetlen a beszédfejlesztésnél, a mozgásnevelésnél, a finommotorika fejlesztésénél. A játékra nevelés együtt játszást, együttes cselekedtetést jelent.
26
A sajátos nevelési igényű gyermek játékának jellemzői Játék az 5-7 éves értelmileg akadályozott s enyhén sérült gyermeknek is elsődleges tevékenysége, melynek szintje egyénenként változó. A sajátos nevelési igényű gyermekek játékát nem életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. Tükrözi az adott gyermek sérülés okozta elmaradását, értelmi állapotát. Játéka nem csupán alacsonyabb szintű, mint ép társaié, hanem minőségileg is más. Sokszor hiányzik belőle a természetes kíváncsiság, a kreativitás, az alkotás vágya, esetleg igényli a felnőtt irányítását, jelenlétét. A játékoknak nagy jelentősége van a mozgások koordinációjában és az ismeretszerzés területén: tárgyak tulajdonságainak, mozgathatóságának, térbeli elhelyezkedésének, egymáshoz való térbeli viszonyainak, helyzetének megismerésében. A játékban változik, fejlődik a gyermek érzelmi, akarati élete. A játékban elért sikerek a gyermeket megelégedéssel tölthetik el. Fejlesztik a biztonságukat, öntudatukat. Sajátos nevelési igényű gyermekeknél sokszor hiányzik az indíték a játékhoz. Hiányozhat a játék adekvát használata, szegényes, a játékokkal kapcsolata, fantáziája, az érzelmi erők és akarati tényezők bekapcsolhatósága csökkentett. Mindezek és még fel nem sorolt egyéb gátló tényezők fennállása miatt fokozottabb gonddal kell törekedni a játékindíték megteremtésére, megfelelő játszani tudás kialakítására. Célok • A játékkedv felkeltése; • az adekvát játékhasználat megtanítása; • az egymás melletti tevékenység támogatása; • az együttes játék örömének felfedezése; • az elemi szerepjátékok és a konstruálás megtanítása; • a mozgás, a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése; • különböző minőségű, színű, formájú, nagyságú segítségével ismeretnyújtás a környezet tárgyairól; • mondókák, énekes játékok segítségével elemi megtanulása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése;
anyagok szabályok
• önálló, kitartóbb játékra nevelés; • mintakövetés, modellkövetés. 27
• Tudjanak egyszerű építményt kézügyességük, gondolkodásuk.
konstruálni,
fejlődjön
a
• A szerepjáték elemei jelenjenek meg a játékukban. Kapcsolódjanak be a közjátékokba, az elemi szabályokat ismerjék és tartsák be. • Az évszaknak megfelelő játékok előtérbe helyezése. • A játék örömforrássá válása, melynek derűjével, vidámságával, élményeivel segíti a gyermeket a nehezebb feladatok (munka, tanulás) elvégzésében. • Kíváncsiság felkeltésével segítsen kialakítani a gyermekben a közös játék igényét, amely megnyitja az utat a közösséggé szerveződés felé. • A játékokban való aktív részvétellel, az itt szerzett tapasztalatokkal, a gyermekek értelmi szintjének, mozgásának, manipulációs és konstruáló képességének magasabb szintre emelése. • A mindennapi helyzetek pontosabb le-utánzásával közelebb kerülni a valóság helyes megismeréséhez.
Feladatok • Megtanítani a gyermeket a játékeszközök célszerű és sokoldalú használatára • megfelelő játékszereket biztosítani, játékszituációt teremteni és sikerélményt nyújtani • eljuttatni a gyermeket arra a fokra, hogy számára a játék örömforrássá váljék • fejleszteni az önbizalmat, szerepvállalásra és a
hogy
a
gyermek
képes
legyen
• játékok alkotó módon való megélésére, újraformálására • kialakítani olyan pozitív magatartást, amely képessé teszi a szabályés • versenyjátékokban való estleges vereség elviselésére is • tudatosítani, hogy az egyén viselkedésétől függ a játéktárgyak épsége, további • használhatósága, a csapatjátékokban nyújtott teljesítményeitől, ügyességétől a játszó csapat sikere • segíteni, rendezni a megfigyelések, séták kirándulások alkalmával szerzett élményeket, tapasztalatokat.
28
Területei • Finommotorikát fejlesztő játékok: biztosítjuk a játékhoz szükséges eszközöket, helyet. Figyelemfelkeltéssel próbáljuk felkelteni a gyerekek érdeklődését és ösztönözni őket az önálló építésre. • Megismerő tevékenységet fejlesztő játékok: a játékszituációkat felhasználva segítjük az egyéb foglalkozások eredményességét. Miközben játszik, megismeri a környező világot, az emberi viszonyokat. Lehet a rögzítés eszköze is, hiszen játék közben átismétli a látott, a hallott, tapintott, ízlelt dolgokat. • Mozgásos játékok: ezek segítik saját teste, téri viszonyok megismerését, az alakmozgások összerendezését. A körjátékok, népi játékok segítik a beszéd fejlődését, a ritmusnevelést, az elemi szabályok elsajátítását. • Játékok a szabadban: elsősorban az évszaknak megfelelő sokoldalú játékmódok kialakítása. • Szerepjátékok: a gyermekek élményeihez kapcsolódva biztosítjuk a kiegészítő eszközöket. Az utánzás, a pontosabb megfigyelés, a minta lassan előhívja az elemi szerepjátékot, ahol a látott, hallott, átélt dolgokat próbálja megismételni. • Barkácsolás: játék kiegészítő eszközök, közös bábok készítésével ösztönözzük a gyermekeket a barkácsolásra. Ünnepekhez kapcsolódóan ajándéktárgyakat készítünk közösen. • Bábozás, dramatizálás: Bábokkal és fejdíszekkel ösztönözzük a gyerekeket a közös bábozásra, dramatizálásra
Megtanulandó játékok Finommotorikát fejlesztő játékok: − ki-be pakolás; − válogatás; − építés vízszintesen; − építés függőlegesen; − építés különböző nagyságú, alakú elemekből; − építés minta után; − illesztés; − fűzés;
29
− ujjak ügyesítése, mondókákkal, mesékkel A megismerő tevékenységet fejlesztő játékok: − képes lottó; − szétvágott képek összeillesztése; − hasonlóság, különbség észrevételét segítő játékok; − memory; − kép történet kirakása; − sorozatok; − hallási differenciálást fejlesztő játékok; − tájékozódás hang alapján; − tárgyak felismerése tapintás útján. Mozgásos játékok: − köralakítás; − körbejárás; − párválasztás; − körjátékok; − menetelés, vonatozás; sétálás; − egyensúlyozó játékok; − célba futás. Játékok a szabadban: −
homokozás
−
csúszdázás
−
mászókázás
−
pancsolás
−
húzás, tolás
−
építés.
−
labdagurítás, elkapás, dobás;
−
futkározás;
−
ugrálás;
−
körjáték a szabadban;
−
hógolyózás, szánkózás, csúszkálás;
−
kerékpározás 30
Szerepjáték elemei: − baba ringatása, etetése, altatása, sétáltatás, öltöztetés; − autó tologatása, szállítás, garázsépítés, közlekedés; − utazás; − orvos, beteg; − fodrász; − takarítás; − boltos; − mese dramatizálása. Bábozás: − felnőttekkel közösen ismerkedés bábokkal.
Játékeszközök kiválasztásának szempontjai • a gyermek fejlettségi szintje; • az adott feladat; • az esztétikum; • a tartósság, könnyen tisztíthatóság; • ne veszélyeztesse a gyermek testi épségét; • legyen választási lehetőség; • legyen a játék a gyerek számára könnyen elérhető; • állandó helyen legyen a játék; • fejlesztő jellegű legyen; • megfelelő számban álljon a csoport rendelkezésére. A kezdeti időszakban a gyerekek leggyakrabban egyedül kezdenek játszani. Előfordul, hogy több gyermek egymás mellett azonos műveletet végez. Ez a tevékenység a feladatok fokozatos nehezítésével a szerepjátékokig fejleszthetők. A játékot az önkéntesség jellemzi. Nem szabad azonban hagyni, hogy egy-egy gyermek félrevonultan, magába zárkózva üldögéljen, akkor, ha nem szemlélődik, hanem valamilyen önbántó, öningerlő, sztereotip tevékenységet végez. A játékszituáció helyes megteremtésével, a 31
„játszás-siker” felébresztésével, szeretetteljes légkör kialakításával, a gyermek már meglévő pozitív tulajdonságaira támaszkodva olyan játék kialakítására késztetjük, amelyben sikerélményhez juthat, s ez további, nehezebb feladatok elvégzésére ösztönzi. A játék a nevelés, a tanulás, a munka jellegű tevékenység egyik forrását is jelenti. Eszköz az ügyesség, akaraterő, gondolkodás fejlesztésében, a környezet megismerésében, a hasznos munkához való kedv megteremtésében, kialakításában, helyes szokások elsajátításában. A játékban figyelemmel kell lenni a gyermek meglevő ismereteire, manipulációs készségére. A játékszituációban eltöltött idő fokozatos nevelésével, a játék tartalmának mélyítésével fejlődik a gyermek figyelme, a szituációkra, élethelyzetekre való visszaemlékezéssel pedig emlékezete. A játékban való spontán megnyilatkozás segíti a beszédszervek pontosabb működését, a gondolatok mind helyesebb kifejezését. A játékban fejlődik a gyermek mozgása is. Új mozgásformák kialakítása, ismert mozgásuk gyakorlása megelőzi a hibás mozgások létrejöttét, elősegíti azok korrekcióját. A gyakorló játéknak csak rövid ideig van szerepe. Jelentőségük inkább egy-egy új játékszer, eszközhasználatának megismerésében van. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy-egy gyermek hosszabb ideig gyakorló játékot játszik- az okot megkeresve- igyekszünk ezen a fejlődési fokon átsegíteni őket. A mozgásos érzékszervi gyakorló játékok segítik az alapozó funkciók fejlettségbeli különbségeinek kiegyenlítődését. Játékuk továbbfejlesztésével meg kell tenni az első lépéseket az egyszerűbb szerepjátékok felé. A szerepjáték fejlesztése, irányítása a mi feladatunk. Közvetett, vagyis azokat a feltételeket kell biztosítanunk, helyzeteket megteremtenünk, amelyektől a játék függ: a nyugodt, derűs légkör, élmény, megfelelő hely, elegendő idő, kellő számú és változatú játékszer, érdeklődtető játékszituáció. Játéktémája, tartalma függ a gyermek ismereteitől, tapasztalataitól. Befolyásolja őket a fentiekhez kapcsolódó érzelem is. A szerepjátékoknak nagy a közösségformáló ereje. Kezdetben a szerepek egybefolynak összefonódnak, később a differenciálás, életszerűség, a hozott szereposztás is kivitelezhető. A bábozás és dramatizálás a szerepjátékot gazdagítja ezért lehetővé tesszük, hogy a gyermekek a mese-, vers-, filmélményeiket saját elgondolásaik alapját játsszák el. Gondoskodunk a kellékekről, különféle eszközökről. Barkácsolás keretében készített eszközök jól felhasználhatók. A bábjáték elindítója a pedagógus élményt nyújtó játéka. A csoporton belül alakulóban vannak a társas kapcsolatok, de az érzelmi kötődés elsősorban a pedagógushoz fűződik, jelenlétünk szinte elengedhetetlen. Ha szükséges, báb segítségével keresünk kapcsolatokat a visszahúzódó 32
gyermekekkel, s őket is játékra késztetve, saját játékával élményt nyújtva kedvet ébresztünk az utánzásra. A bábjáték nem csak gyönyörködtető, vágyakat kifejező, hanem feszültséget, belső konfliktusokat feloldó játék. Segítünk, ha a gyermekek nem tudják elkezdeni a játékot, ha a konfliktusokat nem tudják megoldani, ha a játék témája negatív tulajdonságok, magatartási formák kialakulásához vezetnek. Barkácsolás tevékenység során a gyermekek különböző anyagokkal vagy eszközökkel kötetlen formában – amennyiben erre képesek- saját elképzeléseik alapján hoznak létre valamit. A műveletek során különböző anyagok tulajdonságaival is megismerkednek. Ez a játékforma vezet el a hasznos tevékenység (munka) irányába különböző eszközöket véve igénybe a gyermekek megismerik azok használatát. A személyes bemutatás mellett biztosítanunk kell a megfelelő tárgyi feltételeket (hely, anyag, szerszám) is. Csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyit a gyermekek igényelnek, és amennyi szükséges a munka eredményes befejezéséhez. A játék a nevelés minden területére kihat, szerepe az ismeretszerzés, a rendszerezés, a képzelőerő, a gondolkodás fejlesztése, a beszédkészség gyakorlása, a közösségi érzés a szokások kialakítása, a helyes érzelmi – akarati befolyásolás és az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésében meghatározó. A játékfajták közül a szabályjátékok kívánják leginkább tőlünk irányítást és a megfelelő vezetést. Estenként, rövidebb időre egy-egy gyermek is átveheti ezt a szerepet, de nem önállóan, hanem a nevelő segítségével. A jól vezetett szabály- és versenyjátékoknak igen lényeges nevelő hatása van. Ezért fontos, hogy az érdeklődés hanyatlása előtt befejezzük azt, a jókedvvel, a magas aktivitási szinttel játszott szabály- és versenyjátékok elemeiben visszahozzák a gyakorlójáték, a funkciójáték alapozó jellegét és hatásait. Szabályjáték a közösségi élet fejlesztésének egyik alapvető eszköze. Itt alakulhatnak ki olyan pozitív érzelmek, amelyeknek a segítségével a gyermekek képesek lesznek a sikertelenség elviselésére. Fel kell hívni a figyelmet egymás segítésére, valamint hibák esetén azok kijavítására. Mivel a gyermekek játékfejlettsége különböző, legyenek a csoportban azonos játékokból különböző méretűek, legyenek öltöztethető, húzható, rakosgatható játékszerek, természetes anyagok, bábok kellő számmal. Minden évszakban biztosítjuk a gyermekeknek megfelelő játékát a szabadban. Sétákat, kirándulásokat szervezünk, megteremtjük a lehetőségét az udvaron is a szerepjátéknak, bábozásnak, rajzolásnak.
33
Külső környezet átalakításánál felügyelet mindig folyamatos:
elsődleges
szempont
a
biztonság,
• Az udvaron önállóan is biztonságosan játszhassanak, megteremtjük a lehetőségét itt is a szerepjátéknak, bábozásnak, a rajzolásnak, (udvari asztalok), gyurmázásnak, barkácsolásnak. • Fontosnak tartjuk, hogy az eszközök (homokozó eszközök, motorok, labdák, karikák) megfelelő számban álljanak a gyermekek rendelkezésére.
Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ! A gyermekek elsajátítják a játékszerekkel és az együtt játszással kapcsolatos elemi szabályokat. ! A tevékenységükhöz vigyáznak.
megfelelő
játékszert
tudnak
találni,
arra
! Kialakul náluk a kisebb nagyobb csoportokban való együtt játszás igénye. ! Alkalmasak a szerepvállalásra, a szerep cselekményéhez való kapcsolódásra. ! A gyermekek játékszerekkel, eszközökkel végzett cselekvése megközelítően tükrözi a valósághelyzetet, életszerűséget. ! Szabályés versenyjátékok esetén alávetik követelményeknek és elviselik az esetleges vereséget is.
magukat
4.2. Mozgásfejlesztés Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását szolgáló foglalkozási forma. Formája:
csoportos
Ideje:
heti 3 alkalom
Időtartama:
20-30 perc
Csoportunkba kerülő gyermekek általában később kezdenek ülni, állni, járni. Szembetűnő a mozgásuk, a mozgásuk ügyetlensége, amelyhez a ritmus, tempó, a dinamika zavara is csatlakozik. Mindez a testtartásban, a 34
harmónia nélküli, darabos, nehézkes alapmozgásokban, a csoszogó, imbolygó, bizonytalan járásban, a finommozgások kezdetlegességében nyilvánul meg. Gyakori a hiperaktivitás vagy éppen a mozgásszegénység. Előfordul a mozgásos sztereotípia (pl.: tic, grimasz). A gyerekek egy részénél kifejezett mozgásfogyatékosság is előfordul. Mindezek szükségessé teszik, hogy a mozgásfejlesztésnek nagy szerep jusson. Mozgásos játékok a tanult mozgásformák játékos gyakorlása, egyszerű szabályok megismerése, a versenyszellem előhívása, a foglalkozás játékos lezárása szempontjából is fontos. Ezek a játékok azokból az elemekből épülnek fel, amelyek a foglalkozásokon megjelentek. Játék formájában szolgálják a rögzítést, gyakorlást. Alkalmat kínálnak versenyzésre, páros gyakorlatra, együttes játékra. Siker, kudarc átélését reprezentálják. Megtanulják a gyerekek ezek elfogadását, ezzel alkalmazkodóképességük is fejlődik az ügyességük, erőnlétük mellett. A foglalkozások része a légző gyakorlat is. Célja a hasi légzés kialakítása, a helytelen ritmusú légzés korrigálása és a túlnyomóan szájon át történő ki-be légzés helyett az orron át történő belégzés megtanítása.
Célok • A gyerekek alkalmazkodjanak a foglalkozások rendjéhez, értsék az egyszerű verbális utasításokat. • Alakuljon ki náluk a természetes mozgásigény, örömmel és szívesen mozogjanak. Tudjanak mozgást utánozni. • Az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot. Tanulják meg a tornaszerek, játszótéri játékok használatát. • Tudjanak rövidebb – hosszabb ideig a felnőttre és egymásra figyelni. • Az elemi szabályokat ismerjék és tartsak be. • Erősíteni a gyermekek egészséges testi fejlődését. Feladatok • Megismertetni a gyermekekkel olyan gyakorlatokat, játékokat, amelyek elősegítik szervezetük fejlődését, növelik erejüket, ellenálló képességüket, edzettségüket. • Fejleszteni a gyermekek természetes mozgását, mozgásbiztonságát. • Segíteni az összerendezett mozgások kialakulását, a célszerű, akaratlagos mozgások kivitelezését. 35
• Fejleszteni a gyermekek ügyességét, gyorsaságát.
megfigyelő-
és
utánzókészségét,
• Hozzájárulni a feladatok megértéséhez, azok teljesítése révén az értelmi erők fejlesztéséhez. • Növelni a gyermekekben az összetartozás erejét, a megerősíteni a közösségi érzést. • Segíteni az egészséges életmódra való nevelés eredményességét, az egészséges életmód szokásainak betartását. • Biztosítani, hogy a rendszeres mozgás a gyermekek számára öröm és sikerélmény forrása legyen. Mivel gyermekink a külvilág megismerésére kevésbé törekednek, mint ép társaik, korlátozott a kutató, fejfedező kíváncsiságuk, ezért a külvilág ingereinek felfogása és feldolgozása is korlátozott. E téren is több segítséget igényelnek. A gyakorlatok során a multiszenzoros megközelítés vezet eredményhez. Egyformán kell vizuális, akusztikus, taktikus, kinesztetikus ingerek nyújtásával, több érzékszerv egyidejű bekapcsolásával elősegíteni a mozgások tanulását. Különböző feladatok végrehajtásakor olyan mozgásmintákat kell elsajátíttatnunk, amelyek a mozgásos folyamatok alapkövei lesznek, ezek elősegítik a mindennapi élethez szükséges mozgások automatizálását. A mozgásfejlesztés területei • játékos utánzó gyakorlatok: átmozgató gyakorlatok;
ún.
• alapmozgások gyakorlatok;
korrigálását,
kialakítását,
mobilizáló,
az
egész
testet
gyakorlását
célzó
• mozgásos játékok. Játékos utánzó gyakorlatok: Céljuk az együttes tevékenységek, a közös öröm, a sikerélmény biztosítása. Hozzájárulnak a gyermekek testi-lelki harmóniájának javításához, megfelelő pszichoszomatikus állapotának kialakításához. A csoportos együttlétben megtapasztalják azokat a csoportot összetartó erőket, mint egymás tiszteletben tartása, egymásra figyelés, nyugalom, biztonság, rugalmasság, közeledés, távolodás. A mondókákkal, dalokkal, versekkel kísért, lehetőleg az egész testet bemelegítő, gimnasztikai elemeket tartalmazó gyakorlatoknál, a mozdulat és a vers, mondóka, dal egymást erősítik, előhívják. 36
Alapmozgások kialakítása, gyakorlása, korrigálása: Különböző testhelyzetekben igyekszünk az egész testet megmozgató gyakorlatokkal pontosabb, ügyesebb, összerendezettebb mozgást kialakítani, a testséma fejlesztést, valamint az egyensúlyérzék fejlesztést szolgálni. Játékos gyakorlatokkal bírjuk utánzásra a gyerekeket, s ezzel a megismerő tevékenységet, az emlékezetet, figyelmet is fejlesztjük, valamint megismertetjük őket a különböző kézi szerekkel. Gyakorlatok: − rendgyakorlatok; − kartartások: nyújtott, hajtott, vegyes; − karkörzések; − állások: alapállás, lábujjon, sarkon, talpélen, guggoló állás, terpeszállás; − ülés: nyújtott, terpesz, török; − fekvés: hanyatt, hason, oldalt; − függés: függőállás, függeszkedés; − járás: kis- és nagy lépéssel előre, oldalra gyors, lassú tempóban, különböző minőségű talajon, vonalak között, vonalon, tárgyak kikerülésével, tárgyak átlépésével, hullámvonalon, irányváltoztatással, különböző eszközökkel, lépcsőn járás; − futás: gyors, lassú tempóban, tempóváltással, különböző irányban, irányváltással, különböző szélességű vonalak között, futás közben akadály átlépése, megkerülése, 37
futkározás, célba futás, futás eszközökkel a kézben; − ugrás: szökdelés, átugrás, leugrás, ki-beugrás; − dobás-fogás: elkapás eldobás, célba dobás, − támaszgyakorlatok: csúszás, kúszás, mászás, gurulás; − egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok: lábujjhegyen állás nyitott, majd csukott szemmel fél lábon megállás, statikai egyensúlyhelyzetből kibillenés, egyensúlyozás vonalon, gerendán, járás közben tárgy egyensúlyozása, egyensúlyozás labdán, forgások, hintázás, állatmozgások utánzása, húzás, tolás játékeszközökön.
Mozgásos játékok: Minden foglakozáson elengedhetetlen a játékosság mellett valamilyen játékkal lezárni a nagymozgások fejlesztését. A foglalkozások része a légző gyakorlat is. Célja a helyes légzés kialakítása, a helytelen ritmusú légzés korrigálása, és az orron át történő belégzés megtanítása.
38
A célok megvalósulásának kritériumai A gyakorlatok bemutatását szóbeli instrukció követi. Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek az együttes, szervezett mozgáshoz nincsenek hozzászokva, mozgásuk rendezetlen, az irányító szavakkal nehezen fogják fel. Ügyelünk arra, hogy az utasítás ne haladja meg a gyermekek szókincsét, értelmi képességét. A felszólítás rövid, és a lényeget tartalmazza. A gyakorlatok végzése nem kényszer, nem erőltetjük mindenáron azok elvégzését. A foglalkozások megtervezésénél a játékosság szempontját érvényesítjük. Egy-egy foglalkozásra gyakorlatokat úgy válogatjuk össze, hogy az egész szervezetre ható, minden oldalú fejlesztést biztosítunk. Figyelembe véve a gyermekek egyéni sajátosságait, a mozgássérült vagy gátolt gyermek feladatát az ő képességeihez mérjük. A megfelelő időben adott segítség fontos szerepet játszik az önbizalom, a magabiztosság fejlesztésében. A foglalkozások megtervezésénél fontos szempont a fokozatosság elvének betartása. Ez nem csak az egyszerűbbtől a bonyolultabb, a könnyebbtől a nehezebb felé való haladásra, hanem az időtartamra is vonatkozik. A gyakorlatok végzését tornateremben és szabadban egyaránt végezzük. Nem csupán a kötelező foglakozásokon gyakoroljuk a mozgásfejlesztés anyagát, hanem felfrissítő gyakorlatként a napi 10-15 perces torna keretében, valamint egyéb (játék) foglalkozásokon is. Az ölt utáni mosakodás öltözés, vetkőzés, foglalkozások utáni mosakodás az önkiszolgálásban és az egészséges életmód szokásainak betartásában is segítik a gyermekeket. Igyekszünk elérni, hogy otthon is legyen meg a gyermek mozgási lehetősége, legyen minél többet a szabad levegőn. Felvilágosítjuk a szülőket arról, hogy minden gyermeknek megvan a természetes mozgásigénye, és a testi-lelki fejlődésnek egyik feltétele a derűs, sokoldalú játékos mozgás.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére • Megismerik a feladatok végzésével kapcsolatos vezényszavakat, az utasításnak megfelelően (állj fel, indulj, stb.) cselekednek. • Egyenletesen tudnak járni, adott jelre megállni. • Tudnak járás közben átlépni, vagy kikerülni dolgokat. • Képesek futni irány- és tempóváltoztatással. • Az ugrásokat könnyedén, félelem nélkül próbálják végezni. • A gimnasztikai gyakorlatokat segítség nélkül, önállóan végzik. 39
• Megtanulnak versenyszerűen játszani, és a szabályokat betartani. • A mozgásfejlesztés öltözni, mosakodni
foglalkozások
után
megpróbálnak
önállóan
4.3. Anyanyelvi nevelés A kommunikációs készség fejlesztését, megismerését segítő foglalkozási forma. Formája:
csoportos
Ideje:
25-30 perc
a
közvetlen
környezet
A sajátos nevelési igényű gyermekeknél kommunikációs igényű beszédnevelésről kell beszélni. A kommunikáció fejlesztésénél figyelembe kell venni mindazokat a non-verbális ismerethordozókat, amelyek az emberi kapcsolatrendszerben szerepet játszanak. Ilyen vizuális elemek pl.: a mimika, tekintetváltás, gesztusok; taktilis elemek pl. érintés, simogatás; auditív elemek pl. a hang intenzitása, ritmusa, hanglejtés. Rá kell venni őket a környezetből jövő jelzések iránti érzékenységre és megfelelő válaszadásra. Az értelmi fejlődési zavar egyik fő társulás tünete a különböző mértékű beszédfejlődésbeli elmaradás. Nem csak a beszédfejlődés egyes fokozatai késnek, hanem a nyelvi differenciáltság is tökéletlen marad. Az élmények diffúz és pontatlan átélése csökkent nyelvi adottságukat és képességeket eredményez. Megrekednek preverbális kommunikáció szintjén, súlyos esetben nem vagy alig lépik ezt túl. Jellemző az artikulációs hibák nagy száma, ami részben működési eredetű, részben beszédszervek fejlődési rendellenességeivel függ össze. A sérült gyermekek jellemzője, hogy kognitív, emocionális és szociális területen oly mértékben gátoltak, hogy nehéz őket motiválni. Többségüknél megkésik a beszédfejlődés, makacs pöszeség található. Nyelvük tartalmilag szegényes, tényleges szókincsük lassan bővül, az utánzott szavakat nem képesek adekvátan beszélni. Célok • a gyermek beszéd iránti utánzóképességek fejlesztése;
érdeklődésének
felkeltése,
• a gyermek beszédmegértésének fejlesztése; • beszédösztönző légkör kialakítása; • kommunikációs igény felébresztése; • a verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása; • a beszédszervek ügyesítése; 40
• a beszéd indítása, a passzív, ill. az aktív szókincs bővítése; • hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése; • grammatikai rendszer kiépítése; • a közvetlen környezet tárgyairól, személyeiről, jelenségeiről, élővilágáról, cselekvéseiről, történéseiről tapasztalatok, ismeretek szerzése; • a kognitív funkciók, fejlesztése;
megfigyelőképesség,
emlékezet,
képzelet
• figyelmét rövid ideig egy-egy cselekvésre tudja összpontosítani; • neveljen a helyes viselkedési formák és az alapvető higiénés szokások elsajátítására. Feladatok A beszédfejlesztés jelen van a gyermek egész napi tevékenységében, tehát nem tekinthető egyetlen foglalkozás megvalósítandó feladatának. Beszédfejlesztése szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás, a játék fejlesztéséhez, mintegy összefonódik ezekkel. Verbális fejlesztés nem csak célként, hanem eszközként is megjelenik a megismerési folyamatban. A környezet megismerésének feladata, hogy a gyermekek képességeikhez mérten minél több tapasztalatot szerezzenek (bekapcsolva a mozgást és a különböző érzékszerveket) az őket körülölelő természeti és társadalmi környezetből. Ehhez egy sokat beszélő, megértő környezet megteremtése szükséges, amely a gyermek minden rezdülésére azonnal reagál. A pedagógus modell értékű személy, érdeklődése, empátiás készsége, egyénisége biztosítja a gyermekkel való jó érzelmi kapcsolat kialakulását. Speciális feladatok • az érdeklődés felkeltése; • a kérdés, a kijelentés rövid, egyszerű megfogalmazása; • nonverbális elemek támogató alkalmazása; • a beszédmegértés fejlesztése; • az otthonról hozott közlési formákra támaszkodás; • az ismeretek tevékenységbe ágyazott nyújtása; • a környezet megismerése érdekében a kognitív funkciók célzott fejlesztése, az észlelés (látás, tapintás, szaglás, hallás, ízlelés), a figyelem, megfigyelőképesség, az emlékezet és a gondolkodás fejlesztése;
41
• a figyelem növelése;
tartósságának,
terjedelmének,
akaratlagosságának
• a gondolkodás és a nyelv fejlesztésének összekapcsolása. A környezeti neveléshez szervesen kapcsolódnak a különböző irodalmi alkotások, versek, mesék, mondókák, az ábrázoló tevékenységek, az ahhoz felhasznált anyagok, a zenei nevelés és a testmozgás. Nincs a környezetben elhanyagolható, felesleges, lényegtelen tényező. Témakörök a környezet megismerésére • Megértik a közvetlenül nem jelen lévő dolgokra és jelenségekre vonatkozó (szocializált) beszédet is. • Tudnak képeket, tárgyakat, egyszerű összefüggéseket felismerni, erről szóban beszámolni. Ismerik a nagyságbeli, alakbeli különbségeket, tájékozottak a térbeli elrendezésekben. Ismerik az alapszíneket. A gyermekek felfogják fejlődésüket, tudják, hogy iskolások lesznek. Meg tudják mondani Óvodások lettünk: nevek, jelek, felnőttek neve, tájékozódás az óvoda helységeiben; Testünk: saját név, jeltudatosítása, saját testrészei, testrészek másokon; Család: a család tagjainak felismerése, megnevezése, szülők, testvérek, a család otthoni tevékenysége; Az ősz: őszi természet megfigyelése (gyűjtés), őszi időjárás, őszi gyümölcsök, őszi zöldségek, őszi öltözködés (testséma fejlesztése); A tél: a téli természet megfigyelése, téli örömök, téli öltözködés (testséma fejlesztése), a téli ünnepek (mikulás, karácsony, farsang); A tavasz: a tavaszi természet megfigyelése, a tavaszi időjárás, a tavaszi virágok, gyümölcsök, zöldségek, a tavaszi öltözködés (testséma fejlesztése), a tavaszi ünnepek (húsvét, anyák napja); Az óvoda: csoportszoba, fürdőszoba, konyha, udvar; Otthoni tevékenységek: mosás, takarítás, főzés, terítés, mosogatás, ágyazás; A közlekedés: a járművek felismerése, közlekedés járműveken, helyes viselkedés a járműveken, elemi közlekedési szabályok elsajátítása; Az állatok: a házkörül élő állatok, a vadon élő állatok; Az utca: üzletek, vásárlás (járművek, járókelők); Foglalkozások: fodrász, orvos, boltos; Játékok: szobai játékok, játszótéri játékok. 42
Az óvodás- értelmileg sérült- gyermekek megfelelő fejlődése érdekében kívánatos, hogy a nap folyamán minél több lehetőséget kapjanak a természeti és társadalmi környezet területén közvetlen tapasztalatok gyűjtésére és az irányított anyanyelvi nevelésre. A tapasztalatszerzés terén is az iskolára való előkészítés az elsődleges célpont. A foglalkozáson ezért sok egyéni feladatot adunk a gyermekeknek. Lehetőséget teremtünk minél több összehasonlításra, kiválasztásra, csoportosításra. Ismereteket bővítünk, viszonylag kevés anyag sokoldalú megfigyeltetésére, gondolkodtató feldolgozására törekszünk. Fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére • Részt vesznek az ünnepekre való felkészülésben, örülnek az ünnepeknek. •
Tudják nevüket, címüket.
• Érdeklődnek környezetük iránt, képesek megfigyelni a környezetükben lévő tárgyakat, jelenségeket. Minél több konkrét tapasztalatot, ismeretet gyűjtenek. • A megfigyelt tárgyakat, állatokat, növényeket, megfelelő csoportba tudják sorolni. • A foglalkozások alatt a gyermekek fegyelmezettek, érdeklődőek, aktívak. Tartósabb a figyelmük. A megismerési folyamatok (figyelem, érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet és gondolkodás) oly mértékű fejlettségével rendelkeznek, mellyel egyre inkább képessé válnak részletek megragadására, a külső világképi, szemléletes gondolkodás útját való megismerésére.
4.4.
Vizuomotoros fejlesztés
A finom motorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyermek ábrázoló készségét fejlesztő foglalkozás. Formája:
csoportos
Ideje:
heti 2 foglalkozás
Időtartama:
15-20 perc
Célok • Kéz-és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozás; • a kéz izomerejének szabályozása; • célirányos mozgások kialakítása; 43
• a szem- és kéz közötti koordináció kialakítása; • az ujjak tapintásérzetének fokozása; • a csuklók, az ujjak laza mozgatása; • a látás, tapintás, mozgásérzet együttes szabályozása; • a dominancia kialakulásának segítése; • a testséma fejlesztés; • az ábrázoló kedv felkeltése; • az ábrázolás megismertetése;
eszközeinek
és
különböző
technikáknak
• a helyes ceruzafogás kialakítása; • a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése; • a téri tájékozódás fejlesztése; • az analizáló- szintetizáló készség kialakítása; • egyszerű ok- okozati összefüggése felismertetése; • a beszédkészség fejlesztése; • alapszínek és egyszerű formák megismertetése.
Feladatok Kettős feladatot lát el, egyrészt pontosabb célzott manipulálásra teszi alkalmassá gyereket, másrészt az ábrázoló kedvet igyekszik felkelteni • törekedni kell a pontos megfigyelésre; • megtanítani a tárgyak fixálását; • eszközök fogását, elengedését, osztályozását ismerjék meg; • tapintással tárgyakat különböztessenek meg; • azonos tárgyakat csoportosítsanak, különbségeket vegyenek észre; • párosítsanak, ritmikus sort alkossanak; • ismerjék fel a hiányt; • egyszerű mértani formák osztályozását végezzék; • elemeket illesszenek össze; • ujjtornával ügyesítsék a kéz ujjait; • fejlessze a gyermek ábrázoló képességét.
44
Az ábrázolás, alakítás, fejlesztésének lehetőségei: Mintázás:
- homok
formázás, építés, formakitöltés;
- víz
töltögetés, pancsolás;
- gyurma
lapítás, sodrás, gömbölyítés, formálás;
- agyag Festés:
formázás.
- kézzel, tenyérrel; - 5 ujjal; - Ököllel; - 1 ujjal; - eszközökkel
szivacs ecsettel, vastag ecsettel.
Nyomdázás:
- Szivaccsal; - Dugóval; - Terményekkel; - Játéknyomdával.
Papírmunkák:
- Gyűrés; - Tépés; - Sodrás; - Ragasztás; - Nyírás.
Rajzolás:
- Vastag zsírkrétával; - Vastag színessel; - Grafitceruzával.
45
! Fejlesztjük a gyermekek önbizalmát azzal, hogy képességeik szerinti feladatokat adunk nekik. A munkák értékelése is a gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodik, és a teljesítményre vonatkozik. ! Rajzolás, mintázás, és kézimunka foglalkozások kitűnő alkalmat kínálnak arra, hogy érvényesítsük az egyéni bánásmód elvét. A feladatok megkedveltetéséhez az is hozzájárul, hogy megteremtjük a lehetőségeit a foglalkozásokon kívüli ábrázolási tevékenységnek. ! A gyermekek ábrázolási készségét, képességeit, esztétikai fogékonyságát olyan szintre hozzuk, hogy képesek legyenek az érzékelt valóságot az ábrázolás eszközeivel kifejezni, (illetve azzal megpróbálkozni). Meg kell teremteni az egységes alapot melyre majd az iskolai első osztályos írás- és vizuális kultúra tanítása építhet. ! A gyermekek figyelemmel kísérik a magyarázatot és fegyelmezetten, egymást nem zavarva dolgoznak. Ez azonban nem jelent néma csendet, hiszen az alkotáshoz oldott légkör szükséges. ! A feladatok sikeres végrehajtása során elősegítjük a gyermekek látási, tapintási, mozgási érzékelésének összerendeződését. Hozzájárulunk a sérült funkciók korrekciójához. A gyermekek figyelmét az önkéntelenről a szándékos felé tereljük, növeljük önbizalmukat, s a gondos feladatvégzésre irányuló akaratukat. ! A gyermekek segítenek az eszközök, anyagok rendben tartásában, év végén pedig a szép munkákból összeválogatott kiállítás rendezgetésében. ! Rajzolás, mintázás, kézimunka anyagát más foglalkozásokkal is összehangoljuk. ! Irányítjuk a gyermekek figyelmét a valóság formáinak, színeinek, arányainak megfigyelésére. ! Mindig a valóságos formát állítjuk a gyermek elé. A gyermekek főként az általuk jól ismert, hozzájuk közel álló tárgyakat, eseményeket ábrázolnak. ! Nagy jelentőségűnek tartjuk a formai, színbeli emlékezet fejlesztését az ábrázolás szempontjából. Emlékezet útján elsősorban tárgyakat ábrázoltatunk, melyet először a gyermekek látással, tapintással érzékelnek, majd megbeszéljük az ábrázolás módját: formáját, színét, arányait. Csak ezután rajzoltatjuk, festetjük, mintáztatjuk meg a tárgyat. ! A ceruza, kréta, papír és festék mindig a gyermekek számára elérhető helyen található. Az ábrázolási és a kézimunka eszközöknek olyan felhívó jellege van, hogy a gyermekek biztosan megkedvelik a velük való tevékenységet, ha sikerélményhez juttatjuk őket. ! A festésnél elsősorban a foltok festésére törekszünk. Itt inkább a színeken van a hangsúly, nem a formán. 46
! A mintázásnál használt anyagok közül legjobb az agyag. Maradandó, ki lehet szárítani, ki lehet festeni, mintákkal lehet ellátni. Megismertetjük a gyurmát és a lisztgyurmát a gyermekekkel, mely egyszerűen előállítható. ! Fejlesztjük a kézügyességet, a szerkesztő, kombináló képességet, valamint a ritmus-, szín- és formaérzéket. A barkácsolás elemit tartalmazva lerakjuk a későbbi gyakorlati foglalkozások alapjait. ! A díszítések esztétikai élményt nyújtanak és fejlesztik a gyermekek szép iránti érzékét az által, hogy meghatározott formákkal díszítünk és szabályosan sor közé szorítva alkalmazzuk a mintát. ! Egyes foglalkozásokat, – amennyiben hely és mód van rá-, a szabadban tartjuk. ! A családdal tartott jó kapcsolat, a szülők tájékoztatása elősegíti a fejlődést az által, hogy otthon is biztosítják gyermeküknek az ábrázolás- kézimunka különféle lehetőségeit. A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére • Év végére a gyermekek a foglalkozások aktív résztvevőivé válnak, szívesen használják a megismert anyagokat, eszközöket. • Tudják, hogy melyikkel milyen tevékenységet lehet végezni, mit lehet vele kifejezni, ábrázolni. • Képesek az adott feladat elvégzésére. Munkájuk tiszta, egymásra, egymás munkájára vigyázva dolgoznak. • Kréta, ceruza, ecsetfogásuk használják ezeket.
megfelelő,
és
kellő
nyomatékkal
• Képessé válnak a szép meglátására és befogadására. Esztétikai érzékük fejlődik. • Szívesen néznek képzőművészeti alkotásokat, melyek emlékképpel rendelkeznek.
4.5. Zenei nevelés Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására. Formája:
csoportos
Ideje:
heti 1 alkalom
Időtartama:
10-15 perc 47
Célok • A gyermekek szívesen, kedvvel vegyenek részt az ének-zenei foglalkozásokon. • Életkoruktól, egyéni fejlettségüktől függően tudjanak előadni néhány mozgással kísért dalt, énekes játékot, egy- két ünnepi gyermekdalt. • Az általános nevelési célkitűzéshez, sokoldalúan kapcsolódik.
az
ének,
zenei
nevelés
• Az értelmi fejlődésben elmaradt gyermekek személyiségének harmonikus nevelése, a személyiségzavarok korrigálás zenei élmények nyújtásával, az éneklés élményével. • Az esztétikai nevelés szolgálata, a gyermek érzelmeinek gazdagítása. Fejlesztjük a közösségi magatartását a tanulók egymással kapcsolatos erkölcsi benyomásait, mozgásuk összerendezettségét. • Ritmuson, dallamon kívül fontos a helyes szövegkiejtés, a beszéd fejlesztése is. • A gyermekek értelmi képességeinek, figyelmének, emlékezetének fejlesztése. Feladatok • Legelső feladatunk felkelteni a gyermekek zenei érdeklődését. (a zene hallgatás során a gyermekek esztétikai élményt szereznek, a közös versmondás, éneklés, énekes játékok erősítik az összetartozás érzését.) • Feladatunk kialakítani bizonyos elemi zenei képességeket, és készségeket: érzékelik és létrehoznak egyenletes lüktetést, tudják kezelni a ritmust játszó hangszereket, felismerik a halk- hangos zörejeket, a mély- magas hangokat, a gyors-lassú tempót. • Elsajátítanak néhány sarokkal dobbantás.
tánclépést:
forgás
egyedül,
oldallépés,
• További feladatunk – a gyermekjátékok keretében – fejleszteni a gyermekek mozgásának tér- formaérzékelését. • A zenehallgatások során énekes meséket is bemutatni, megértésüket szemléltetőképpel, bábbal, magyarázattal segíteni. • Összehangolni az ének-zene foglalkozásokat a többi tevékenységgel és az ünnepekkel.
48
Területei • mozgással kísért mondókák, • énekes játékok, • alkalmi gyermekdalok, • zenehallgatás, • zenei képességfejlesztés.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére !
A gyermekek szívesen vesznek részt az ének-zene foglalkozásokon.
! Év végére a csoporttal együtt, nevelői segítség nélkül is el tudnak mondani, és el tudnak játszani 3-6 mondókát, 8-10 dalt, dalosjátékot és néhány ünnepi éneket. ! A gyermekek különbséget tudnak tenni a magas és mély hangok között. ! Felismerik a halk és hangos zörejeket, hangokat. ! Megkülönböztetnek 2-3 zörejt, hangszert, gyermekhangot. ! Egyenletes lüktetést tudnak létrehozni tapssal, dobbantással. ! Felismerik a jól begyakorolt dalokat a dallamokról is. ! Tudják kezelni a dobot, háromszöget, cintányért. ! Fejlődik a gyermekek zenei hallása, ének hangja. ! Fejlődik a figyelmük, esztétikai érzékük, közösségi magatartásuk. ! Foglalkozáson figyelmesek, fegyelmezettek. ! Az óvodai csoportban is sok nemes érzelemfelkeltésére képes az ének és a játék, a dal és a mozgás spontán hatása. ! Átsegíti a gyermekeket a kezdeti gátlások leküzdésében. Jó átmenetet teremt, az oldottabb, kötetlenebb, játékos óvodai csoport és az iskolai kötöttebb, rendezettebb több önszabályozást igénylő foglalkozásai között. ! A módszeres énekléssel és zenehallgatással élményeket nyújtunk. Felkeltjük a gyermek zenei érdeklődését, fejlesztjük a zene hallását és ritmusérzékét. ! A magyar játékdalok tanításával megkezdjük a zenei anyanyelv alapjainak lerakását, a közös énekléssel a zene megszerettetését készítjük elő. ! A foglalkozáson megalapozzuk az későbbi énektanítást. Elérjük, hogy növekedjék a gyermekek ének-zene iránti szeretete és igénye. 49
! A tárgyak és zörejek hangszínének megfigyelését tervszerűen beillesztjük a nevelőmunkába. ! Beiktatunk felelgetős, szerepcserés, párválasztásos játékokat, táncokat egyszerű lépsekkel, mozdulatokkal. Ilyenek pl.: a forgás egyedül és párosával, az oldallépés, a sarokkal dobbantás. ! A játékdalt a játékkal együtt tanítjuk meg. Az anyagot a csoport fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez mérten a helyi igényeknek, lehetőségeknek megfelelően válogatjuk ki. ! Az ének-és zenehallgatás nagy figyelemkoncentrációt igényel, ezért nem külön alkalmazzuk, hanem beépítve a foglalkozásokba, az anyaghoz kapcsolódóan vagy hangulatkeltésként. Ha mégis önállóan mutatunk be, pl.: egy énekes mesét, annak közös élmény, esemény az alapja.
4.6. Egyéni fejlesztés A gyermek speciális nevelési szükségletéhez, a képességstruktúra egyenetlenségéhez igazodó sérülés specifikus fejlesztés. Formája:
individuális képességfejlesztés
Ideje:
naponta
Időtartama:
5-15 perc
Célok • hatásfokozó, erősítő, támogató, kiegyenlítő esetleg tehetséggondozó tevékenység a tanulási munkatevékenység, illetve közösségi élet nehézségeinek leküzdése érdekében; • esetleges társuló sérülésekből adódó problémák kiküszöbölése; • növelni az együttműködő készséget, a kitartást, feladattartást; • a figyelem, az emlékezet fejlesztése a nyelvi zavarok kiküszöbölése, a beszédszervek ügyesítése, a beszédindítás; • a finom motoros készség, a formakivitelező készség fejlesztése; • megfigyelőkészség fokozása; • a kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín, forma) szerint, a rész-egész viszony észrevétele.
50
Feladatok Az együttműködéshez nélkülözhetetlen a szándékos figyelem. Olyan játékszituációt kell biztosítani, amely a gyermek számára érdekes lesz. Fontos, hogy sor kerüljön a fixálás, a tárgyra irányultság, a tárgy szemmel való követése, a változás, illetve állandóság megfigyelésére. Szerep jut a foglalkozásokon az adott feladathoz illő rövid mondókák, versek, énekek mondogatására, mutatására. A tárgyakkal történő manipulációk mellett a képek is jelentőséget kapnak. A tárgyat képpel, a képet képpel egyeztetik, észrevetetik a hiányt, azonosságot, különbséget, változást, rész-egész viszonyt. A mozgásfejlesztésre irányuló gyakorlatok: − a testkép, testfogalom, testséma fejlesztése; − a vesztibuláris rendszer fejlesztése; − egyensúlyt fejlesztő gyakorlatok; − a két test félmozgásának összerendezése; − téri tájékozódás fejlesztése; − mozgás-és beszéd (ritmus) összekapcsolása. A beszédindítást segítő gyakorlatok: − a beszédre való figyelés fejlesztése; − beszédmegértés segítése; − a beszédszervek ügyesítése; − aktív szókincs bővítése; − a verbális és non-verbális jelzések megtanítása; − a grammatikai rendszer kiépítése; − színek egyeztetése, megnevezése, osztályozás, válogatás, csoportosítás, fő fogalom alá rendezés, jelzők megismertetése; − ritmikus sorok kialakítása. Megismerő tevékenység fejlesztését szolgáló gyakorlatok: − az érzékelést, az észlelést fejlesztő gyakorlatok; − figyelem, megfigyelőkészség fejlesztése; − a figyelem tartósságának fokozás;
51
− az emlékezet fejlesztése, a felidézés segítése, az azonosságkülönbség felismerése; − analizáló- szintetizáló készség fejlesztése; − fő fogalom alárendelés; − a szerialitás fejlesztése. A vizuomotoros koordináció fejlesztését szolgáló gyakorlatok: − ujjak ügyesítése; − kézügyességet fejlesztő gyakorlatok; − fixációs gyakorlatok; − a szem-kéz koordináció fejlesztése; − az ábrázolókészség fejlesztése; − helyes ceruzafogás, fejlesztése;
kellő
nyomaték
kialakítása,
rajzkészség
− a téri orientáció, alak- háttér differenciáló készség fejlesztése.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermekek egyéni fejlesztését játékos feladathelyzetek kialakításával oldjuk meg. A személyes kötődés a speciális foglalkoztatási forma hatására felerősödik az egyéni siker motivációs ereje.
4.7. Kiegészítő, speciális terápiák - logopédia - konduktív terápia - alapozó terápia - ayres terápia - célzott kognitív fejlesztés
52
4.8. Munkajellegű tevékenységek Az óvodásaink munkaképessége között egyénileg is jelentős különbségek vannak. Egyesek könnyen megoldanak olyan feladatokat, amelyek másokat legyőzhetetlen nehézségek elé állítanak. A sérült gyermekek munka jellegű tevékenységhez való valamint a munkavégzés tempója igen széles skálán mozog.
viszonya,
Az óvodai csoport növendékei eleinte a munkajellegű tevékenység ütemében is nagy eltérést mutatnak. Vannak lassúak és gyorsan elkészülők. Helyes a munka jellegű tevékenység elvégzésére fordítható időt az átlaghoz szabnunk.
Célok • A gyermekek tanulják meg a munkaeszközök célszerű használatát, tudjanak eligazodni környezetük térbeli viszonyai között. • A munkajellegű tevékenységek járuljanak hozzá a fogyatékos gyermek személyiségének harmonikus személyiségéhez. • A képességének megfelelő munkajellegű tevékenység végzésével fejlődjön a gyermek mozgása, gondolkodási funkciói, erkölcsi élete, ízlése. • Közvetlen tapasztalatokon keresztül fejlődjön ki a munkajellegű tevékenységgel kapcsolatos pozitív érzelmi viszonya. Feladatok • Elősegíteni az elemi munkaképesség kialakulását. Eljuttatni a gyermekeket az önkiszolgálásban a részleges vagy teljes önállósághoz. A gyermekek mossák meg a kezüket, arcukat, testápolás során rendeltetésszerűen használják a tisztálkodási eszközöket. Öntevékeny segítsenek ruházatuk és környezetük tisztán tartásában, rendrakásban. • Megalapozni ezzel az egészséges életmód szokásainak a rendjét, a helyes magatartást, továbbá a gyermekek tevékenységének fokozatos célirányossá válást. • Kialakítani a gyermekben azt a képességet, hogy társaival közösen tudjon tevékenykedni. • Vegyenek részt a terítésben, a kerti munkákban. • Fejleszteni a gyerekeknek azt a képességét, hogy hosszabb ideig tudjanak figyelni, és tudják a tevékenységet befejezni.
53
• Elősegíteni- a siker és örömérzés felkeltésével – a munkajellegű tevékenység megszerettetését, a közösségi tudat elemi fokon való kialakulását. • Fejleszteni a gyerekek személyiségét, segíteni a fogyatékosság okozta személyiségzavarok leküzdésében. Pozitív jellemvonásokat erősíteni. • Pontosságra, rendszeretetre, kitartásra, munkájának megbecsülésére nevelni.
a
társak
és
felnőttek
A gyermek munkajellegű tevékenysége a kezdetekben játékon keresztül szerveződhet a legsikeresebben. Munka jellegű tevékenységre és ahhoz való alkotóviszonyra azonban csak a pedagógiailag megfelelően átgondolt és irányított tevékenységek nevelhetnek, köztük lehet a játék is. A gyermek tevékenységvágyát, azt a törekvését, hogy amit a felnőttek végeztek el helyette, azt most önállóan oldja meg – segítségével felkeltjük a munka jellegű tevékenység iránti érdeklődését. Az első munkajellegű tevékenység szorosan kapcsolódjék a játékhoz: például a játékok elrakása, rendrakás a polcokon, takarítás a babaszobában. A gyermek munkajellegű tevékenysége – mint az önkiszolgálásra, öntevékenységre nevelés eszköze – a nevelőmunka szerves része. Játékos jellege mellett figyelembe veendő, hogy a gyermek külső ösztönzés hatására végzi: például a naposnak el kell végezni előírt teendőit. Ez a külső hatás megfelelő nevelő munka mellett később belső szükségletté válik. A gyermek látja, átéli tevékenysége hasznát, azt a változást, amelyet a környezetére gyakorol. Megtanulja, hogy a tevékenységére szükség van, ha nem végezné el, valamilyen hiányosság maradna vissza. A munkajellegű tevékenység és játék megkülönböztetéséhez már az óvodai csoportban hozzá kell szoktatnunk a gyermeket. A gyermek saját személyével kapcsolatos munkajellegű tevékenység (az önkiszolgálás, testápolás, étkezés, öltözködés) nagyrészt a gondozási feladatok során valósul meg. Mint nevelési feladata az önálló tevékenységben is jelentkezik. Érezniük kell a gyermekeknek, hogy a tevékenység nem csak önmaguk, hanem a közösség számára is végzett jellegű tevékenység, amely része a csoport előtt álló feladatoknak. Ezért fontos helye van a motívumok között az igazságos ellenőrzésnek és értékelésnek. Az önkiszolgálással egy időben jelenik meg, feladatvállalásban először még a gyermek egyéni érdeke szerepel, később a gyermeki tevékenység haszna a csoport felé is irányul. Ebben a szakaszban a közösen végzett munka jellegű tevékenységre is sor kerülhet.
54
Közösségi munkajellegű tevékenységekhez soroljuk a naposságot és csoport mindennapi életében adódó munkajellegű tevékenységeket. Rendszeresen, vagy alkalomszerűen több gyermek, esetleg az egész csoport végez munkajellegű tevékenységet. Ilyenkor gondoskodnunk kell arról, hogy minden gyermeknek jusson képességeinek megfelelő tevékenység, legyen anyag és eszköz. Ekkora a gyermekek olyan – erejükhöz mérten olyan munkajellegű tevékenységet végeznek, amely nélkülözhetetlen közösségi élet rendjében. A kertben, élősarokban levő növények gondozása során a gyermekek közvetlenül átélik tevékenységüknek a természetre gyakorolt hatását. Megfigyelik azokat a változásokat, eredményeket melyek munka jellegű tevékenységük során létrejönnek. A munkát a szerint is értékelni kell, hogy mennyire vitte előre a közösség ügyét. A munkára nevelést az óvodai csoportban is össze kell kapcsolni, a becsületességre, a fegyelemre, a kitartásra, kötelességtudatra való neveléssel. A munka csak akkor örömteli, csak akkor erősíti a gyermek önbizalmát, ha reális, teljesíthető követelmények elé állítja a gyermeket. Az erőfeszítést igénylő, de teljesíthető munkajellegű tevékenység sikere hatalmas ösztönző erő. A közösségi munka jellegű tevékenység tulajdonképpen nem az önkiszolgálásból nő ki, hanem gyakran megelőzi azt. A közösségért végzett tevékenység sikere feletti öröm segíti a gyermeket a saját személyével kapcsolatos munkában (pl.: ruhák felvétele, cipőfűzés, kapcsolás). Az óvodai csoportban célszerű az egyéni képességek, készségek mérlegelés alapján „testhezálló megbízásokat” és „felelős funkciókat” adni a gyermekeknek. Ez az egyéni képességek differenciált fejlesztésére ad lehetőséget. Fel kell hívnunk a szülők figyelmét, hogy a gyermek már a családban is a munkajellegű tevékenység értékes tapasztalataival tehet szert az egész család érdekét szolgáló munkában, ha úgy nevelik, mint a családi közösség felelős tagját.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek megmossák a kezüket, arcukat az étkezések előtt. Szükség szerint öntevékenyen közreműködnek ruházatuk és környezetük tisztaságának megóvásában, a rendetlenség megszüntetésében. Tudnak a nevelő nélkül önállóan is elvégezni ismert, gyakorolt naposi teendőket. Étkezéskor segítenek a terítésben, tudnak a tálból merni, a pohárba vizet önteni. Étkezés előtt megterítik az asztalokat, kiosztják az étkezéshez 55
szükséges eszközöket, kínálják a nem folyékony ételeket. Étkezés után letörölik az asztalokat. Játékszereiket, foglalkozási eszközeiket kiosztják, vagy összeszedik és helyrerakják. Segítenek egymásnak az öltözködésben, vetkőzésben. Vigyáznak a helyiségek rendjére. Szükség szerint átrendezik a termet. A díszítésben öntevékenyen segítenek. Időnként nagytakarítást végeznek a babasarokban, a játékpolcon. Részt vesznek az udvar rendezésében, tisztaságának megőrzésében.
4.9. Tanulás Nevelőmunkánkban a tanulás folyamatosan jelen van. A napi tevékenységek során adódó spontán tapasztalatszerzés lehetőségeit éppúgy kihasználjuk, mint a tudatosan szervezett és kötetlen foglalkozások rendszerét. Az óvodai csoportunkba kerülő sérült gyermek megismerő tevékenysége, beszéde és gondolkodása elmarad az ép társakétól. Számtalan sajátos nehézséggel küzdenek a feladatok megoldásában. Általában nehezen választják el a lényegest a lényegtelentől. Gyakran előfordul, hogy valamely eszközön éppen az ragadja meg a figyelmüket, ami a feladat szempontjából lényegtelen, így nehezített annak megoldása. Gyakori eset, hogy a gyermek nem látja át a feladatot, figyelmét csak egy része ragadja meg és ezzel meg is elégszik. Nehezíti munkáját az ismeretek felidézésének fogyatékossága, a beszédtevékenység szabályozó funkciójának a hiánya. Általában nem tesz fel kérdéseket. Nem képes önmaga ellenőrzésére és nem tudja szóban megindokolni tetteit. Célok Sokrétű feladatot jelent az óvodáskorú gyermekek előkészítése az iskolai oktatásra. Az ismeretnyújtás éppen úgy fontos, mint a gondolkodás és a beszéd fejlesztése. A gyermeket a különféle feladatokkal, – amelyekkel mennyiségi összefüggések, viszonyok felismerését gyakorolja –, egyúttal megismerkedik az őt körülvevő tárgyakkal, jelenségekkel, számos természeti és társadalmi törvényszerűséggel. Az elemi tapasztalatok szerzésével, az elemi törvényszerűségek megállapításán keresztül fejlődik a gyermek logikus gondolkodása. A pontos, világos kifejezés megkövetelésével fejlesztjük beszédüket. A fentiek érdekében a foglalkozások módszereinek megválasztásánál fokozott mértékben kell szem előtt tartanunk a tanulásban akadályozott gyermek pszichikus tulajdonságit is.
56
• Képessé kell tenni a gyermeket arra, hogy felismerje a legelemibb mennyiségi viszonyokat, térformákat. • Az ismeretnyújtáson túl olyan képességek kell kialakítani, amelyek elősegítik további ismeretek befogadását. • A gyermek reális világképének kialakítása.
Feladatok • Megismertetni a gyermekekkel a környező világ legegyszerűbb mennyiségi viszonyait, térbeli formáit. • Ismereteket nyújtani, fejleszteni a gyermekek emlékezetét, gondolkodását, beszédkészségét. • Elemi szinten elsajátíttatni a nagyság és térbeli viszonyokat, legfontosabb formai tulajdonságokat. • Elemi tapasztalatokat nyújtani a mennyiségek egymással való összehasonlításáról, bontásáról, kiegészítéséről. • Megalapozni olyan általános képességeket, tulajdonságokat jellemvonásokat, mint az önbizalom, önellenőrzés képessége, kitartás, közösségért való munka. Sokrétű feladatot jelent az óvodáskorú gyermekek előkészítése az iskolai oktatásra. Az ismeretnyújtás éppen úgy fontos, mint a gondolkodás és a beszéd fejlesztése. A gyermeket a különféle feladatokkal, – amelyekkel mennyiségi összefüggések, viszonyok felismerését gyakorolja –, egyúttal megismerkedik az őt körülvevő tárgyakkal, jelenségekkel, számos természeti és társadalmi törvényszerűséggel. Az elemi tapasztalatok szerzésével, az elemi törvényszerűségek megállapításán keresztül fejlődik a gyermek logikus gondolkodása. A pontos, világos kifejezés megkövetelésével fejlesztjük beszédüket. A fentiek érdekében a foglalkozások módszereinek megválasztásánál fokozott mértékben kell szem előtt tartanunk az értelmi fogyatékos gyermek pszichikus tulajdonságit is.
Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Bizonyos ismeretszerzési tanulási készséggel, beállítódással bírnak, érzelmeik bizonyos fokig differenciálódtak (pl.: kialakultak az intellektuális érzelmek csírái, a tanulást illetően motiválhatók). Rendelkeznek az akarat megfelelő fejlettségével, mely az érzelmek dominanciáját – az iskolai munka érdekében – aktuálisan korlátozni tudja bizonyos elemi szabály – és feladattudat révén.
57
Megfelelő magatartással kialakul beilleszkedés igénye és készsége.
a
közös
tevékenységbe
való
4.10. Önkiszolgálásra nevelés Mindennapos tevékenységforma, nem külön órarendszerű foglalkozás. Kellő időt adva a gyakorlásra, fokozatosan kis lépések elvét alkalmazva végezzük a részfeladatokat. Formája:
egyéni, ill. csoportos
Ideje:
értelemszerűen a WC használattal, tisztálkodással, étkezéssel, öltözéssel, teremrendezéssel kapcsolatosan naponta.
Célok • a gyermek szükségleteinek megfelelő komfortérzés biztosítása, gondozás, gondoskodás; • nagyon apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése; • verbális utasítások megértése, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése; • a testrészek, ruhadarabok viszonyának felismerése; • alapvető higiénés szokások kialakítása; • az ápoltság, a tisztaság igényének felkeltése; • helyes viselkedési formák elsajátítása; • téri tájékozódás elősegítése; • a rászorultság, a kiszolgáltatottság helyett az „én is tudom” függetlenség érzésének segítése. A gyermekek az önállóság terén is különböző fejlettséget mutatnak. Alkalmat és időt kell adni a gyermekeknek, amit már önmaga el tud végezni, azt nem szabad helyette megtenni. Az óvodának alapozó szerepe van e téren. Az önállóság bizonyos területei nem csak a gyermek életkorától függnek, hanem fiziológiai érettségtől (pl.: szobatisztaság), mozgásos ügyességtől (pl.: öltözés), s nem utolsó sorban értelmi állapotától. A gyermekek apró lépésekben, rövid gesztussal kísért utasítások, illetve utánzás alapján tanulnak. Kezdetben a gyermekekkel együtt végezzük a cselekvést, majd a könyöknél irányítjuk (öltözködés), aztán csak szükség esetén segítünk, míg önálló nem lesz. Minden fejlesztést az adott gyermek fejlettségi szintjéhez mérünk, s arra építünk, amit már tud. Fontos, hogy az ügyetlen próbálkozást is értékeljük, jutalmazzuk.
58
Feladatok Az étkezési szokásoknál: • kanalazás megtanítása (merítés, szájhoz vétel, az étel megrágása, nyelés); • a poharazás: a pohár felemelése, kortyolás, nyelés, a pohár letétele; • szalvéta használata; • villával való ismerkedés; • kérés, megköszönés; • rágás megtanítása; • a helyes tempó elsajátítása; • kenyér vagy kifli fogása, leharapása, a kenyér és a rajta lévő együttes elfogyasztása; • a terítés folyamatának megismerése (pl.: szék, tányér, kanál, pohár, szalvéta egymáshoz rendelése); • az étel és a hozzávaló eszközök felismerése. A tisztálkodás terén: • • • • • •
• • • • •
a vízcsap kinyitása, elzárása; szappan használata, utána kézöblítés; saját törölköző felismerése; a kéz, arc szárazra törlése segítséggel; önálló kéz- és arcmosás; fogmosásnál együttműködés (száraz, majd nedves fogkefe, fogkrémes fogkefe elfogadása, szájöblítés megtanítása), önálló fogmosás; „baleset” vagy kirándulás esetén zuhanyozáskor együttműködés (kéz, láb felismerése); fésülés tűrése, önálló próbálkozás; igény a tiszta, ápolt külsőre; étkezés előtti, utáni, bizonyos munkafolyamatok (pl.: festés, gyurmázás) utáni kézmosás igényének felkeltése; orrfújás megtanítása, zsebkendő használatának igénye, a piszkos zsebkendő szemétbe dobása.
A szobatisztaságra nevelésnél: • • • • • • •
rendszeres ültetés mellett a szükséglet megfigyelése; a jelzés megtanítása (után jelzés, mutatás, hangadás) WC vagy bili és a szükséglet elvégzése közti kapcsolat felismerése; kérdésre jelezze szükségletét; önmagától jelzi szükségletét, képes visszatartani addig, míg WCre ér; biliről a gyermek WC-re szoktatása; WC-papír használata segítséggel; „baleset” jelzése; 59
• • •
a WC használat utáni kézmosás megtanítása; ajtó nyitás-csukás megtanítása; a WC használatához szükséges ruhadarabok le- felhúzása.
Öltözés-vetkőzés esetén: • együttműködés az öltözésnél, vetkőzésnél; • sapka, sál levétele; • cipzár lehúzása; • egyszerű ruhadarabok levétele (cipő, zokni, nadrág); • vetkőzésnél kis segítségnyújtás (kigombolás, kikötés, cipőfűzés, meglazítása); • egyszerű ruhadarabok felvétele; • kis segítséggel öltözés (ruha elejének megmutatása, gombolás, stb.); • bizonyos ruhadarabok teljesen önálló felvétele. Önálló munkafeladatoknál • saját hely felismerése (étkezésnél, alváskor, stb.); • játékok helyrerakása; • közös teremrendezés, székek felrakása; • egyszerű eszközök bevitele, kiosztása; • egyszerű üzenet közvetítése óvodán belül; • saját ruhadarabok felismerése, elrakása; • társak segítése; • szemét összeszedése; • lépcsőn járás.
5. Hagyományok az óvodában A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi hangulat, az emlékezés sok közös élményt jelent. Erősíti az összetartozást, segíti az egymásra figyelést, az egymásnak segítést. Fokozza önmaguk megismerését, önbizalmukat. Hagyományok, ünnepek kialakítása Óvodai csoportjainkban minden gyermek születésnapját megünnepeljük. Részt veszünk az iskola szervezésében megrendezésre kerülő ünnepeken, ünnepélyeken: •
Karácsonyi ünnep
•
Március 15-i ünnepély
•
Alapítványi műsor 60
•
Gyermeknap
•
Adventi gyertyagyújtások
Óvodánkban programok:
hagyományosan
•
Márton napi liba-buli
•
Tök-Jó Party
•
Télapó ünnepély
•
Karácsonyi ünnep
•
Farsangi-bál
•
Húsvéti tojáskeresés
•
Anyák napja
•
Évzáró
megrendezésre
kerülnek
az
alábbi
Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy felvegyük a kapcsolatot a többségi óvodásokkal, amit a programunkba építünk. Félévente közös program: a látogatás a többségi óvodába járó gyermekekhez, illetve a gyermekek fogadása az óvodánkban. Ezek a közös programok lehetőséget adnak, hogy betekintést nyerjünk egymás életébe, munkájába. Az óvodásainknak alkalmuk nyílik megismerni a többségi óvodások életét. Szociális integráció elősegítése: Többségi óvodások vendégül látása • Karácsonyi ünnep, az Attila ovisok műsora óvodásainknak • Ugráljunk, mint a verebek, mozgásos délelőtt a Napraforgó ovisokkal • Közös gyermeknap az Attila úti óvodások meghívására Évente két alkalommal részt veszünk a város óvodásainak szervezett nagyszabású programon a Ficánkolón, ahol óvodásaink is szerepelnek mozgásos-zenés műsorral. A hagyományok minden közösség éltében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi hangulat, majd a rá való emlékezés, fényképek, filmek nézése sok közös élmény forrása lehet. Minden esetben a családias, bensőséges ünnepi készülődést tartjuk fontosnak. Erősíti az összetartozást, az egymásra figyelést, az egymásnak segítést. Ünnepeinkre közös ajándékkészítéssel készülünk.
61
6. Gyermekvédelmi feladatok A gyermekvédelmi tevékenység áthatja az óvodai élet egészét. A nevelőmunkák mindennapjaiban, a gyermekkel töltött idő minden mozzanatában érvényesül azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, a rászorulók esetében védő- óvó intézkedéseket tegyen, fokozott figyelemmel kísérje a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek életét. A gyermekvédelem fő feladata, hogy megelőzze, elhárítsa és enyhítse a gyermek egészséges testi és személyiség fejlődését gátló tényezőket. A gyermekvédelmi munka kiindulópontja a felderítés, az okok feltárása, kezelése. Fontos hogy a felderítés után a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítő szervhez. Partnerként kezeljük a szülőket. A fejlesztés középpontjában az anya – gyermek kapcsolat erősítését helyezzük, segítünk abban, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze gyermeke viselkedését, reálisan ismerje gyermekek állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait.
Célok • A gyermekek és környezetének alapos megismerésével a gyermek fejlődését hátrányosan befolyásoló tényezők feltárása és azok megszüntetésének elősegítése. • A szülőben kilátástalanság helyett fejlesztő beállítódás kialakítása.
Feladatok • Alapvető feladataink közé tartozik a gyermekvédelmi preventív munka; • A gyermekvédelmi felelős feladata a mindennapi nevelőmunka során nem megoldható problémák kezelése; • A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása, és testi épségének óvása a családon kívül; • A gyermek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskola gyermekfogászati szűréseken, szakorvosi ellátáson keresztül (szemészet, fülészet, ortopédia, stb.) a segédeszközök igény szerinti hozzáférhetőségéig; • A gyermek intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkoztatás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, stb.) a gyermek igénye szerint;
62
• A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle – a pénzbeli és természetbeli – támogatások felkutatása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás; • Segítségnyújtás a játékidő kulturált eltöltéshez az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez; • Gyors és hatékony intézkedést tenni a gyermeket veszélyeztető helyzetekben; • Folyamatosan ellenőrizni a gyermek eredményeit, a rendszeres óvodába járást szükség esetén eljárást kezdeményezni; • Segítséget nyújtani a gyermeknek kulturális és szociális hátrányaik csökkentése érdekében.
Alkalmazott módszerek ! Többszöri családlátogatás, nevelési segítség, tanácsadás; ! Gyermekek irányítása nevelési tanácsadóba; ! Javaslat a igénybevételére;
Gyermekjóléti
Szolgálat
szolgáltatásainak
! Segélykérelem kezdeményezése, illetve kérelem véleményezése; ! Javaslat az gyermek ideg vizsgálatára kezdeményezés gondoskodási vételére;
gondozói, gyermekpszichiátriai a gyermek gyermekvédelmi
! A gyermek súlyos bántalmazása, abúzus gyanúja esetén rendőrségi feljelentés; ! Eset megbeszélés.
7. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Azok a gyerekek, akiket különböző szociális tényezők gátolnak adottságukhoz mért fejlődésükben, szociálisan hátrányos helyzetűek. Elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárultak a helyzet kialakulásához. Családi mikrokörnyezet • gazdasági helyzet, lakásviszonyok • egy főre eső családi jövedelem • kulturális helyzet (alacsony iskolázottság) • családi hagyományok (erkölcsi, szociális nevelési hagyományok) • a család életvitele 63
Családi házon kívüli környezet • utca, lakókörzet negatív hatásai • lakókörzet negatív hatásai • kapcsolat kifogásolható egyénekkel.
magatartású
erkölcsű
csoportokkal,
Óvodai környezet • naponta távolról való bejárás • nem megfelelő gyermek-nevelő viszony A szociálisan hátrányos helyzetben levő tanulók esetében meg kell keresni a gyermek lakhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálatot, javaslatot tenni a támogatásra. Amennyiben az intézmény adományból vagy más forrásból elosztható szociális segítség nyújtására alkalmas eszközökhöz jut, úgy a rászorultság elvét kell érvényesíteni. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák •
habilitációs foglakozások
•
mentálhigiénés programok
•
szociális juttatások lehetőségeinek kihasználása (ruhatár pótlás, )
•
segélyek igénylése, élelmezési költség 50%-nak térítési díjként történő fizetése, utazás térítése TB-n keresztül
• •
külső segítők, adományozók felkeresése pályázatok készítése konkrét programok (üdülés, kirándulás)
végrehajtásához
64
8. A gyermekek, tevékenységek
tanulók
esélyegyenlőségét
szolgáló
Óvodánkra a befogadó szemlélet, egyéni bánásmód, esélyteremtés a jellemző. Nincs hátrányos megkülönböztetés, a gyermek érdekeit képviseljük sokszor még a szülővel szemben is. Mindenki számára azt próbáljuk megadni, ami szükségleteinek, képességeinek megfelelő. A SNI, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet a hétköznapok velejárója. A gyermekeket családtagjaikkal együtt bevonjuk az óvoda szervezett tevékenységeibe, programjaiba. Minden gyermek komplex nevelést igényel, nem vehetjük el tőlük a játék örömét, élményét, ezért a tevékenységeket, fejlesztésüket körültekintően szervezzük meg. Ügyelünk a diszkrimináció-mentességre, a szegregációs hátrányok enyhítésére. Intézményünk gyógypedagógiai jellegéből adódóan, az integráció más értelmet kap, mint a többségi óvodákban. Az óvodai nevelés célja itt nem a nevelési-oktatási integráció, hanem a társadalmi integrációra való felkészítés, a társadalmi szemléletformálás. Ennek érdekében zajlanak óvodai programjaink, ill. a többségi óvodákkal közösen szervezett programok. Intézkedés Óvodánk bemenet szabályozott, tehát csak a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiállított óvoda kijelölő birtokában van módunk a gyermekek felvételére. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a védőnői szolgálattal, nevelési tanácsadóval ismertetjük intézményünk profilját, befogadóképességét, a bekerülési feltételeket, hogy ne fordulhasson az elő, hogy a sérült kisgyermek későn kerül fejlesztő környezetbe. Biztosított • egész napos óvodai gondozás – nevelés - oktatás • óvodai szocializáció mellett, hátrányt csökkentő beavatkozásképp: o gyógypedagógia alkalmazása o egyéni fejlesztés biztosítása o szülőkkel való folyamatos kapcsolat, o együttműködés Felelősséget érzünk azért, hogy munkánk, pedagógiai programunk a társadalmi fejlődés, a környezet igényeinek figyelembe vételével valósuljon meg. 65
9. Szülők, gyermek, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége Az óvodai nevelés, a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott, és kezdeményező. A kapcsolattartás formái: • szülői értekezlet • kölcsönös támogatás • koordinált pedagógiai tevékenység •
10.
családlátogatás
Az ellenőrzés és értékelés rendszere
Az ellenőrzés célja, hogy bemutassa az intézmény törvényes működését, a nevelési programjában leírtak megvalósulását, a megfelelő színvonal szolgáltatás biztosítását. A programellenőrzés és értékelés rendszere ! Az ellenőrzési formaként folyamatos megfigyeléseket, feljegyzéseket készítünk, ! Elemezzük a gyermekek cselekedeteit, viselkedéseit. ! Az ellenőrzés részben folyamatosan, részben ciklusonként, bizonyos céllal végezzük, pl.: szokások elsajátítása, erőfeszítés, munkában való részvétel, vagy egyes fejlesztési terület eredményei. ! Félévenként a magatartást, viselkedés változását, a képességek fejlődését, továbbhaladás lehetőségeit, stb. vizsgáljuk. ! Vizsgáljuk, hogy az óvodai csoportból kikerülve hogyan illeszkedtek be a gyermekeink iskolai életbe.
66
A gyermekek fejlődésének értékelése A gyermekek fejlődésének értékelésében közös elveket dolgoztunk ki. A tanév elején pedagógiai megfigyeléseket végzünk. Mindezek, valamint a gyermekek gyógypedagógiai – pszichológiai – orvosi vizsgálati leletei alapján készítjük el a gyermek félévre szóló egyéni terápiás tervét, és tervezzük meg a csoport munkáját. A közös elvek alapján keressük a lehető legjobb megoldást egy-egy gyermek esetében. Ez munka gyakran kiegészül a gyermeket kezelő szakorvos, pszichológus véleményével. Munkánkra jellemző folyamat ellenőrzés, a pedagógiai vizsgálatot félévkor, és év végén is megismétlik.
67
IV. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
1.
Az intézményi érdekében:
pedagógiai
alapelvek
érvényesülése
1.)Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, • diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o tanuló és tanuló, o tanuló és nevelő, o szülő és nevelő, o nevelő és nevelő között. 2.)Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: • a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, • iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, • az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, • szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, 68
• • • •
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
3.) Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, • igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, • ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, • intézményünk nevelői fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4.) Iskolánk minden esélyegyenlőséget.
tanuló
számára
biztosítani
kívánja
az
Ennek érdekében • biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5.)Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • humánus, • erkölcsös, • fegyelmezett, • művelt, • kötelességtudó, • érdeklődő, nyitott, • kreatív, alkotó, • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, • képes a problémák érzékelésére és megoldására, 69
• • • • • • • • • • •
• • • • • • • • • • • • • • •
gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban egyéni képességeinek megfelelően, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását használni tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait a tőle elvárható módon helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy a felsorolt tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
70
2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg életkor, tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembevételével. Céljaink között kiemelt helyen szerepel: • Képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában. • Differenciált szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során. • Hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon. • Terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulók fejlesztésében. • Eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése. • A tanulók felkészítése a továbbtanulásra, továbbképzésre. • Önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása. • A személyiség gazdagítása önelfogadással, mások elfogadásával, a toleráns magatartással. • Az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel, az értékekkel. Az általános célkitűzések teljesülésének kritériuma Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten. • Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom birtoklása. • Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő cselekedet megnyilvánulás különféle helyzetekben. • Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudásaz egyéni adottságokhoz, sérüléshez viszonyítottan – törekvés a továbbtanulásra a reális elképzelések talaján. • Erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben. • Önmaga és a társak másságának ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése. • Szokások hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete. • Népcsoport, a gyökerek elfogadása szégyen nélkül, értékek felismerése, óvása. • A rongálás megfékezése, elítélése.
71
Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
72
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások - Követelés. kialakítását célzó, - Gyakoroltatás. beidegző módszerek. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
73
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka: •
minden tantárgyból megfelel a nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott
továbbhaladás
feltételeinek.
(Természetesen
elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az
iskolánk
helyi
tantervében
megfogalmazott
követelményeknek.) •
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy
a
középiskolás
követelményeknek
a
későbbiekben
megfeleljen, •
ismeri
a
kulturált
viselkedéshez,
az
emberek
közötti
kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, •
határozott, megvalósítható elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
A fejlesztő nevelés-oktatás területén cél a dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése. Az érzékelés az észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele. Az oktatás egymásra épülő és / vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai a következők: 1. A valóság megragadásának segítése, a szenzomotoros funkciók fejlesztése a figyelem, az érzékelés, az észlelés, a differenciálás, az emlékezet és a szerialitás szintjén. Az önindította mozgások segítése és azok következményei/ a tér felfedezése, az idő strukturálása…/ 2. a valóság ábrázolásának segítése: - utánzás tanítása, utánzásra késztetés - szimbolikus játékra ösztönzés - rajz, alkotás elősegítése - verbális vagy AAK eszközökkel segített önkifejezés, komplex kommunikációs helyzetek 3. Az elemi gondolkodási funkciók fejlesztése 74
-téri megismerés -több szempontú gondolkodás elősegítése
3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Feladatunk e tekintetben rendkívül összetett, nagy körültekintést, szervezettséget és szakértelmet igényel. Munkánkat nehezíti az a tény, hogy a többségi iskolától eltérően az oktatási- nevelési folyamat nem minden tanuló számára képez 1-8. osztályig felmenő egységet, hiszen az áthelyezési gyakorlat következtében a tanulók egy része nem első osztálytól vesz részt a képzésben. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos általános pedagógiai feladatok Mi jellemző iskolánk tanulóira:
Feladataink:
Motiváció hiánya Belső kontroll hiánya Kitartás hiánya Gondolkodás és cselekvés közötti összhang megteremtésének képtelensége Kudarctól való félelem Figyelem terelhetősége
Motiváció felkeltése Belső kontroll kialakítása Kitartás fejlesztése Összhang megteremtése
Kifejezett depencia Túl kicsi, túl nagy önbizalom Cél elővételezésének hiánya Felelősség áthárítása
Szembenézés a kudarccal Figyelemkoncentráció fejlesztése Depencia oldása Reális önbizalom kialakítása Reális célok kialakítása Felelősség vállalása
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
megismertetése,
75
2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
76
A fejlesztő nevelés-oktatás területén a személyiség kibontakoztatásának első lépcsője a saját test megélése, majd koncentrikusan bővülve,egymásra építkezve, midig saját tapasztalatokra támaszkodva válik a gyerekek számára elérhetővé a tágabb környezet. Cselekvéses élmények útján lehetővé kell tenni számukra, hogy megtapasztalják a dolgok azonosságait, különbségeit, az események ok-okozati összefüggéseit. A mindennapi életben biztosítani kell számukra a választás és az önálló döntés lehetőségét és döntésük következményeinek megtapasztalását. Mindezt komplex kommunikációs megerősítéssel kísérve, testi-lelki egészségüket biztosítva, hogy a képességeiktől függően a lehető legjobban tudjanak alkalmazkodni a környezet normáihoz a maguk egyéni módján.
4. Az iskola egészségnevelési programja 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: •
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
•
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
•
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel o a táplálkozás, o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, o a családi és kortárskapcsolatok, o a környezet védelme, o az aktív életmód, a sport, o a személyes higiénia, o az elsősegély-nyújtás alapismeretei, o a szexuális fejlődés területén.
2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: o testnevelés órák; o játékos, 77
o o o o
egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás;
b) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, életvitel és gyakorlati ismeretek, biológia tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó, a felső tagozatos valamint speciális szakiskolai tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: o minden fél évben osztályonként egy-egy gyalogtúra szervezése; o minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az intézmény valamennyi évfolyamán az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele o félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egyegy osztályfőnöki óra megtartásában; o a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) A fejlesztő nevelés oktatásban a tanulók napirendbe ágyazottan folyamatos megtapasztalás útján sajátítják el az egészséges életmód elemeit. Ezek: - a szükségleteknek megfelelő ápolási feladatok, ahol a gondozóval kialakított bensőséges kapcsolat nem csak a testi, hanem a lelki egészség pillére is. - megfelelő szokásrendszer kialakítása étkezés-étkeztetés, öltözésöltözködés, higiénés tevékenységek ellátása közben, a szokásrendszer rögzülése és az egyes készségek javulásának függvényében egyre önállóbban. - csoporton belüli kapcsolatok segítése közös örömszerző tevékenységekkel - a napi tevékenységek átláthatóan ismétlődő rendszeressége, amely biztonságot nyújt gyermekeink számára.
78
5. Az elsősegély-nyújtási kapcsolatos iskolai terv
alapismeretek
elsajátításával
1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók •
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
•
ismerjék meg az élettannal, legfontosabb alapfogalmakat.
•
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
•
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
•
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
•
ismerkedjenek működésével;
•
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
meg
a
anatómiával
mentőszolgálat
kapcsolatos
felépítésével
és
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; • a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében •
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
•
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
•
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegélynyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását következő tevékenységformák szolgálják: •
elsősorban
a
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
79
-
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések
-
rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés égési sérülések forrázás vágási sérülések
TANTÁRGY környezetismeret
Természetismeret (biológia kémia fizika)
testnevelés életvitel és gyakorlati ismeretek
•
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödiknyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: •
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;
•
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó, a felső tagozatos valamint szakiskolai tanulók számára.
80
6. Iskolai környezeti nevelési program 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: •
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
•
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
•
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o a környezet fogalmával, o a földi rendszer egységével, o a környezetszennyezés formáival és hatásaival, o a környezetvédelem lehetőségeivel, o lakóhelyünk természeti értékeivel, o lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést tevékenységformák szolgálják:
elsősorban
a
következő
a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, földrajz tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: o minden fél évben osztályonként egy-egy környékre a környezeti értékek felfedezésére;
gyalogtúra
a
o évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó, felső és speciális szakiskola tagozatos tanulók számára; o minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; o a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában o ÖKO szakkör működtetése a természetes és épített környezetünk megóvása, és a fenntarthatóságra nevelés érdekében. 81
7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
82
5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanulók a sérülés jellege miatt korlátozottan képesek a hagyományos értelemben vett közösséggé szerveződni. A pedagógusok feladata a csoportos tevékenységek tervezése, szervezése, irányítása az egyes tanulók igényeinek, szociális és kommunikációs fejlettségének megfelelően. Valamint a csoportban kívánatos viselkedési formák tanítása, bátorítása a nemkívánatosak tudatosítása és átváltoztatása.
8. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 83
Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.
A differenciált tanulásszervezés terén szempontokra kell figyelemmel lenni:
különösen
a
következő
•
Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
•
A tanulásszervezés meghatározó aktivitásának kibontakoztatása.
•
Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
•
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
•
Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
•
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
•
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
szempontja
a
tanulók
84
2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek • Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-án, 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a végzős osztályosok ballagásakor. Nemzeti ünnepeinket faliújságok, plakátok készítésével és közös műsorral ünnepeljük. • Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. • A többségi intézmények számára nyitott rendezvénnyel emlékezünk meg minden évben az Autizmus Világnapjáról (április 2.), valamint a Fogyatékos Emberek Világnapjáról (december 3.). • Kiemelkedő eseménye az évnek a Gyermekjáték és Tánctalálkozó, amelyet a Zala Megyében működő társintézmények tanulói számára szervezünk. A bemutatkozás iskolánként történik, megmutatva a szereplési készséget, kedvet, a magatartást, az együttműködést. Erre az eseményre vendégeket is hívunk. • Anyák Napján a kisiskolás korosztály együtt köszönti műsorral, virággal, ajándékkal a meghívott édesanyákat, nagymamákat. • Játék, vetélkedő, sportolás vár a tanulókra gyermeknapon. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a felső tagozat és a speciális szakiskolai tanulók választott képviselői útján gyakorolhatják. Az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes 85
szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. • Az 5-8. évfolyamon a gyenge eredményt mutató tanulók részére egyéni korrekciós felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. • További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. • A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, o akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, o akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. • Tanulásban Akadályozott Tanulók Országos Komplex Tanulmányi Versenye, • Koncz Dezső Országos Komplex Tanulmányi Verseny az értelmileg akadályozott gyermekek számára, • Szépíró verseny a sajátos nevelési igényű tanulók számára, • „Felfénylő szavak” Országos Szavalóverseny, • Felmenő rendszerű Diákolimpia. 86
A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Költségeit (pl. útiköltség, nevezési díj) a fenntartó biztosítja a versenyzők és kísérőik számára. h) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek hazánk természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. j) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az 87
költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. l) Önképzés és tapasztalatcsere céljával évente egy alkalommal nevelőtestületi kirándulást szervezünk valamely társintézmény meglátogatásával. m) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. n) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. o) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. p) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
88
9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai
1.
A pedagógusok alapvető feladatai •
•
•
•
• • • • • • •
2.
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a nevelésseloktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás • • • • •
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
89
•
•
• •
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
3. A tehetséges tanulók gondozása •
•
• • •
4.
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére, a tanulók kiválasztása mérésekkel igazoltan történik. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése • Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. • A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. • A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. 90
• A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. • Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. 5.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása • • • •
6.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel • • •
7.
Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
Munkafegyelem, a munkához való viszony • • • •
A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
91
8.
Folyamatos, aktív részvétel a munkaközösség tevékenységében • • • •
9.
nevelőtestület
és
a
szakmai
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés • • • •
Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
10. Az iskolai munka feltételeinek javítása • • • • • •
Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
11. Részvétel a nevelőtestület szakmai előkészítésében és végrehajtásában
életében,
a
döntések
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. • Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. • Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében •
92
• • • 13. Az • • • • • • •
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. iskola képviselete A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.
14. A vezetői feladatok ellátása • • •
Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal • •
• •
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
93
10.
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
10.1. Az osztályfőnök feladatai • Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. • Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. • Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. • Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. • Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. • Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. • Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. • Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. • Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. • Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. • A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. • Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. • Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. • A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. • Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. • A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. • Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
94
• Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. • Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. • Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. • Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. • Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). • Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. • Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. • Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. • A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. • Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. • A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. • Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. • A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. • Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). • Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. • Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. • Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. • Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. 95
• Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. • Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). • Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.
10.2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A • • • •
tanév elején összeállított munkaterv Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. • Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. • Az osztály diákközösségének vezetői. • Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.
b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán • Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. • Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. • Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.
10.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról • • • •
Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló 96
• • • • • • • •
Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról • • • • • • • • • • • • • • • •
Tanulók száma Osztályozott tanulók száma és aránya Osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
10.4. Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői ! ! ! ! ! !
Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya
97
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén • Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). • Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). • A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). • Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. • Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). • A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). • A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: ! ! !
Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?
10.5. Az osztályfőnöki órák témái a helyi tanterv alapján a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin • • • • •
A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. 98
• •
Az iskola környékére vonatkozó veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai.
közlekedési
ismeretek
és
b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák •
•
•
•
Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.
99
11. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük • • • •
a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.
11.1. Sajátos nevelési igényű tanulók • Intézményünkben kizárólag sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása folyik. • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján, a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelését oktatását a 32/2012.(x.8.) EMMI rendelet 3. sz. mellékleteként kiadott A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. • .A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. • A tanuló annyi ilyen foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A heti időkeret megállapításánál figyelembe vesszük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményében foglaltakat, valamint az intézményünkben iskolát kezdő tanulók állapot felmérésének eredményeit. A rehabilitációs foglalkozások a diagnózis felállítása után elkészített egyéni fejlesztési tervek alapján folynak, szakaszoknak megfelelően. 100
• A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 2011.évi CXC. tv. 6. melléklete határozza meg. A fejlesztő, habilitációs foglalkozások szervezeti formái: • • •
Tanórai keretek között Fejlesztő foglalkozásokon Szabadidős tevékenység során
A fejlesztő, habilitációs foglalkozások szervezeti keretei: • • •
Osztály keret, Mikro csoport, Egyéni foglalkozás keretében.
Rehabilitációs foglalkozások az alsó tagozatban: Célja azoknak a pszichés funkcióknak a fejlesztésére irányul, amelyek közvetlenül megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket. A fejlesztés tartalma a különböző tevékenységek, cselekvések végzésekor lezajló pszichikus folyamat valamennyi összetevőjére irányul, azaz biztosítja a pontos differenciált észlelés, az összerendezett, koordinált mozgás, az információk összekapcsolásának, pontos visszaadásának, az emlékezetnek, a szándékos figyelemnek az integrált fejlődését. A fejlesztés színterei: A figyelem fejlesztése Figyelem: Tulajdonsága: Fajtái:
az emberi tudat kiemelő, szelektáló folyamata. terjedelem, kapacitás, megosztás, összpontosítás spontán, szándékos
A figyelem tulajdonságainak és fajtáinak fejlesztése egyaránt fontos. Témakörök szerint: • Vizuális figyelem • Auditív figyelem • Taktilis figyelem • Mozgásos figyelem
101
A percepció fejlesztése Érzékelés: Észlelés /percepció/:
a környezet energiáira adott megkülönböztetett idegi válasz, az információk regisztrálása (felfogása). az érzékszervi benyomások tárggyá, jelentéssé szerveződése.
Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása cselekvéseken keresztül: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása, ezáltal az észlelésen keresztül a környezet megismerése és leképezése. Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek, tulajdonságok szerinti összehasonlítása (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonságok alapján, a hasonló és megkülönböztető jegyek több szempontú összehasonlítása. Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján rendezés (pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint) Témakörök szerint: • Vizuális észlelés • Auditív észlelés • Taktilis észlelés • Mozgásos észlelés Az emlékezet fejlesztése Az emlékezet során az érzékletek újra felidéződnek anélkül, hogy az azt létrehozó ingerek hatnának, az így felelevenített érzéklet az emlékkép. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymás utánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre, visszaemlékezés tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése. Témakörök szerint: • Vizuális emlékezet • Auditív emlékezet • Taktilis emlékezet • Mozgásos emlékezet
102
A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata, a testvázak kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása: nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok. Mozgás-kivitelezés tempó, erősség, ritmus szerint. Tér- és időbeli tájékozódási képesség kialakítása. Testséma fejlesztése. Térbeli hely- és helyzet felismerése, megnevezése. Térbeli helyzetek megfogalmazása, relációs szókincs fejlesztése. Téri pozíciók, irányok viszonyítása, megnevezése önmagához képest. Testrészek megnevezése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni időpont, időköz, az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése.
Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonematikus hallás fejlesztése, a beszédhelyzetekhez alkalmazkodó hangerő, hangejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betű-felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok).
103
Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociáció megerősítése.
Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása, a viselkedés elemzése nyomán. Megtisztelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása.
Rehabilitációs foglalkozások a felső tagozatban és a speciális szakiskolában: A korrekciós fejlesztés célja a tanulási kompetencia kialakítása, amely arra törekszik, hogy a tanulót képessé tegye arra, hogy leküzdje saját tanulási nehézségeit, saját hibáit feltárja, kijavítsa, illetve saját lehetőségeit felhasználja. Az én-erősítő nevelési koncepció során megtanítjuk a tanulókat arra, hogy mit tegyenek a feladatmegoldások tervezésénél, szervezésénél, megoldásnál, önellenőrzésnél. Fontos az önálló megismerési módok alakítása, az emlékezeti technikák elsajátítása, az önellenőrzési technikák feldolgozása. Fontos az egész személyiség: az ösztönző rendszer (gyenge tanulási érdeklődés, szükségletzavar, önvédő magatartás, a megismerési aktivitás alacsony szintje, igényszint problémák), a tájékozódó rendszer (önismereti problémák, csökkenő önmegvalósítás, önálló ismeretszerzési módok fejletlensége), a végrehajtó rendszer (gyenge önállóság), az értékelő rendszer (hibás önértékelés, igényszint, negatív önviszonyulás, kritikátlanság) együttes fejlesztése.
Gondolkodási képességek fejlesztése Feladata: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyező és eltérő - jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölémellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás). 104
Tanulási képességek fejlesztése Feladata: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, koncentráció a tanulás idején - zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés. Kommunikációs képességek fejlesztése Feladata: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása, konkrét tanulási folyamatban, nyelvi megnyilatkozások tartalmi, formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok a helyesírási hibák elemzése, ok feltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer. A habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata a középfokú oktatás területén: az életvezetési technikák elsajátítatása a gondolkodási képességek, tanulási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése, az információs kommunikációs technikák ismerete és a szociális beilleszkedéshez szükséges személyiség fejlesztés.
11.2. A beilleszkedési, tanulási, enyhítését szolgáló tevékenységek • • • • • • • • • •
magatartási
nehézségek
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); 105
• • • • • •
szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
11.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik A tehetség pszichológiai értelemben azt jelenti, hogy valaki egy tevékenységben vagy tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. A mi iskolatípusunkban tehetséges gyermeknek minősül az, aki az értelmi fogyatékos gyermekek között valamely területen vagy területeken az átlagosnál magasabb teljesítményt tud nyújtani. A képességek fejleszthetőségének ténye lehetőséget nyújt arra, hogy oktatásunk különös gondot fordítson egyes tevékenységekben minél magasabb szint elérésére. • • • • • • • • • •
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).
106
11.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését segítő tevékenységek A kudarc komplex jelenség. Nem csupán az értelmi képességek fejlettsége, hanem egész személyiség problémája, amelyben az értelmi motivációs tényező- az intellektus mellett- fontos összetevőt jelent. Az előidéző okok és megnyilvánulási formák igen különbözőek és összetettek, a legáltalánosabb ok a tanulási nehézség megléte. A fejlesztő munka feladata a felzárkóztatás, illetve azoknak a képességeknek a kialakítása, fejlesztése, rögzítése, melyek nélkül elképzelhetetlen a gyermekek zavartalan ismeretszerzése. A fejlesztés általában preventív jellegű több éves folyamat, de korrekciós jelleggel is bír. Jelentheti a meglévő, jól működő alapkészségek továbberősítését, mely a kompenzációs stratégiák, kialakulásához vezethet, javítva ezzel a tanulók iskolai teljesítményét. • • • • •
• • • • • • • • • • •
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tananyag eredményes elsajátítása, a helyes tanulási szokások kialakítása érdekében napközis ellátás megszervezése az általános iskola valamennyi évfolyamán, tanulószoba megszervezése a speciális szakiskola évfolyamain a szülők igényei szerint nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
107
12. Az
iskola
szereplőinek
együttműködésével
kapcsolatos
feladatok - a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
12.1. Az iskola közösségeinek együttműködése 12.1.1. Az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: • az igazgatóság ülései, • az iskolavezetőség ülései, • a különböző értekezletek, • megbeszélések. 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint a munkaközösség vezetőkön és írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: • az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, illetve a szülői munkaközösséggel.
108
12.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: • a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, • iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, • iskolán kívüli továbbképzések, • a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
12.1.3. Az intézmény vezetősége és az iskola közösségeinek együttműködése 1. Az intézmény vezetősége az iskola közösségeivel az intézmény vezetősége teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. Az intézmény vezetősége rendszeres időközönként – évente legalább négy alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az intézményi tanács tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményi tanács felé továbbítani. 3. Az intézmény vezetősége ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: • a közalkalmazotti tanács elnöke • a szakszervezeti bizalmi, • a szülői munkaközösség elnöke • az iskolai diákönkormányzat képviselője. 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni az intézményi tanácsot. 109
12.2. Az szülői együttműködése
munkaközösség
és
az
iskola
közösségeinek
1. A szülői munkaközösség az iskola közösségeivel a választmányának teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. Az szülői munkaközösség választmányának tagjai rendszeres időközönként – évente legalább három alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket a szülői munkaközösség választmányának tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség felé továbbítani. 3. A szülői munkaközösség ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: • az iskola igazgatója, • igazgató helyettes. 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni az szülői munkaközösség választmányát.
12.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola 110
igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.
12.4. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: • a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); • tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; • sportélet; • túrák, kirándulások szervezése; • kulturális, szabadidős programok szervezése; • a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben • az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; • a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.
111
7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: • az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, • a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.
12.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése
1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.
112
b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. c) Szülői értekezlet Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, o a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. d) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) e) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. f) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
113
4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösség elnökéhez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az iskola honlapján; • az iskola fenntartójánál; • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelői szobájában; • az iskola igazgatójánál; • az iskola igazgatóhelyettesénél.
114
12.6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel
1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: • Az intézmény fenntartójával: Klebersberg Intézményfenntartó Központ, (Budapest, Szalay u. 10-14.) Nagykanizsai Tankerület. • Az intézmény működtetőjével: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) • A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestülete és Polgármesteri Hivatala (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) • A Zala Megyei Pedagógiai Intézet (8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10.) • A Zala Megyei Pedagógiai Intézet Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (8900 Zalaegerszeg, Apáczai tér 5/A) • A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel • Térségi Pedagógiai Szakszolgálat és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (8800 Nagykanizsa, Rózsa u. 9.) • Zala megyében működő gyógypedagógiai intézmények vezetőivel és tantestületeivel. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: • Az iskolát támogató Alapítvány a Fogyatékosokért kuratóriumával (Nagykanizsa, Rózsa u. 9.) • Kanizsa Kulturális Központ (8800 Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskolavezetés rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvosi hálózat illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.
115
4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekvédelmi Központtal (Nagykanizsa, Zrínyi u. 51.). A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős.
116
13.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: • osztályozó vizsga, • pótló vizsga, • javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha • a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, • engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel • osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, • javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.
117
8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI
SZÓBELI
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
118
14. Az iskolába átvételének elvei
jelentkező
tanulók
felvételének
és
1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • a gyermek lakcímkártyáját; • a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: • a tanuló anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 7. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.
119
V. HELYI
TANTERV
Az elkövetkező években a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik, hiszen !
a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,
!
illetve
a
Nemzeti
alaptanterv
bevezetéséről
szóló
rendelet
szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően
minden
tanévben
felmenő
rendszerben
–
kerül
bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: !
az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik;
!
míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell megszervezni a nevelő-oktató munkát.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze:
TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017
1.
2.
3.
4.
5.
ÉVFOLYAM 6. 7.
8.
9.
10.
11.
12.
2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013
120
A
táblázatban
használt
jelölések
az
alábbi
pedagógiai
programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: •
2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.
•
2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) 1. Iskolánk helyi tanterve az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet 4. számú mellékletben kiadott kerettantervre épül: Kerettanterv megnevezése: •
Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)
•
Kerettanterv a középsúlyosan számára (18. évfolyam)
•
Kerettanterv a speciális szakiskolák számára
2. Iskolánk helyi tantervében tantárgyak tananyagai megegyeznek az oktatási meghatározott tananyaggal
értelmi
fogyatékos
tanulók
a kötelező tanítási órák keretében tanított és követelményei teljes egészében miniszter által kiadott kerettantervekben és követelményekkel.
3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: 121
ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Technika, életvitel és gyakorlat Magyar nyelv és irodalom Technika, életvitel és gyakorlat Magyar nyelv és irodalom Technika, életvitel és gyakorlat Magyar nyelv és irodalom Technika, életvitel és gyakorlat Magyar nyelv és irodalom Technika, életvitel és gyakorlat Magyar nyelv és irodalom Technika, életvitel és gyakorlat Magyar nyelv és irodalom vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat vizuális kultúra
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
4. A jelenlegi központi kerettanterv a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak a tananyagok és a követelmények évfolyamonkénti bontását, az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározását tartottuk. 5. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása. A tananyag évfolyamonkénti bontását, a hozzá tartozó követelményeket és óraszámokat a Pedagógiai Programunk 1. számú melléklete tartalmazza.
122
6. Intézményünkben integráltan oktatunk értelmileg akadályozott tanulókat. Számukra a kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontását, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározását a Pedagógiai Programunk 2. számú melléklete tartalmazza. 7. Intézményünkben külön csoportban oktatunk autista tanulókat. Számukra a kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontását, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározását a Pedagógiai Programunk 3. számú melléklete tartalmazza. 8. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának rehabilitációs pedagógiai programját a 4. számú melléklet tartalmazza. 9. A speciális szakiskola 9/E évfolyamának tantárgyi szerkezete, tananyaga, óraszáma, követelménye teljes mértékben azonos a kerettantervben szereplővel. 5. számú melléklet. 10. A speciális szakiskola OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához kapcsolódó 9-10. évfolyamának kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontását, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározását, a hozzá tartozó követelményeket és óraszámokat a Pedagógiai Programunk 6. számú melléklete tartalmazza.
123
1.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon a tanulásban akadályozott tanulók számára
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
8
8
7
8
4 1 2 2 1 -
4 1 2 1 2 -
3 1 2 2 2 1
4 1 2 2 2 1
2
2
2
2
5
5
5
5
25
25
25
27
1.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5-8. évfolyamon a tanulásban akadályozott tanulók számára
5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és irodalom 5 5 5 4 Idegen nyelv 2 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi 2 2 2 2 és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret 1 Természetismeret 2 2 4 4 Földrajz 1 1 2 Ének-zene 2 2 1 1 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Informatika 1 1 1 1 Technika, életvitel és 2 2 2 2 gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 Rendelkezésre álló 28 28 31 31 órakeret Tantárgyak
124
1.3. Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az értelmileg akadályozott tanulók számára 1-8. évfolyamon
A nevelés – oktatás fejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek
Informatika Testi nevelés
Évfolyamok Tantárgy 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Kommunikáció
4
4
4
5
5
5
5
5
Olvasás-írás
4
4
4
4
4
4
4
4
Számolásmérés Játékra nevelés
3
3
4
4
4
4
4
4
2
2
2
2 2
2
2
2
2
2
3
3
2
2
2
2
Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás
2
2
Életvitel és gyakorlat Környezetismeret
2
2
Ének-zene
2
2
2
2
2
2
2
2
Ábrázolásalakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés
3
3
2
2
2
2
3
3
1
1
5
5
31
31
5
5
5
5
5
5
Testnevelés Összesen
25
25
25
26
28
28
125
1.4. Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók adaptációja autizmus spektrum zavarral számára 1-8. évfolyamon:
kerettantervének küzdő tanulók
Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelés –oktatás fejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Életvitel és gyakorlat
Természeti környezet Művészetek
Informatika Testi nevelés
Évfolyamok Tantárgy 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Kommunikáció Olvasás-írás
4
4
4
5
5
5
5
5
4
4
4
4
4
4
4
4
Számolásmérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás
3
3
4
4
4
4
4
4
2
2
2
2 2
2
2
2
2
2
3
3
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat Környezetismeret Ének-zene Ábrázolásalakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés
Összesen
2
2 2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
3
3
2
2
2
2
3
3
1
1
5
5
31
31
5
25
5
25
5
25
5
26
5
28
5
28
126
1.5. Tantárgyak évfolyamán
és
Műveltségterület
óraszámok
a
Tantárgy
speciális
szakiskola
Heti óraszám
Éves óraszám
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
5
180
Idegen nyelv
Idegen nyelv
2
72
Matematika
Matematika
5
180
Ember és társadalom
Erkölcstan
1
36
Állampolgári ismeretek
2
72
Ember a természetben
Természetismeret
3
108
Művészetek
Műszaki rajz, vizuális nevelés
3
108
Informatika
Informatika
2
72
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Pályaorientáció
2
72
Szakmai alapozó ismeretek
4
144
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
5
180
Osztályfőnöki óra
1
36
35
1260
Mindösszesen
9/E
127
1.6. Tantárgyak és évfolyamán
óraszámok
a
speciális
szakiskola
9-10.
Az éves óraszám megadásánál 9. évfolyamon 36 héttel, 10. évfolyamon 35 héttel számolunk. A következő – tanulásban akadályozottak számára kidolgozott – részszakképesítésű szakma bevezetését tervezzük:
21 814 01 CSALÁDELLÁTÓ részszakképesítés speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak (st) számára a 34 811 02 Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó szakképesítés kerettanterve alapján I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, –
a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 21 814 01 Családellátó részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó 27/2012 (VIII.27.)NGM rendelet alapján készült szakmát vezetjük be.
128
Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: 9. évfolyam heti óraszám Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)
A részszakképesítés (756+70+735+72+70) szabadsávval együtt.
9. évfolyam éves óraszám (36 héttel)
10. évfolyam éves óraszám (35 héttel)
10. évfolyam heti óraszám
10,5
378
11,5
402,5
21
756+70
21
735
31,5
1134+70
32,5
1137,5
1,5
54
1,5
52.5
2
72
2
70
35
1260+70
36
1260
oktatására fordítható idő nyári összefüggő gyakorlattal
1703 óra és szakmai
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai követelménymodulok
Heti óraszám 9. évfolyam
Tantárgyak
elméleti gyakorlati Élelmiszerek, táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, -gondozás
11033-12 Család- és háztartásellátás Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartásellátási gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám
10. évfolyam össz. gyak.
elméleti gyakorlati
2
2
1
1,5 70
1
1,5
17
4
16
5
17 21
70
16 21
Jelmagyarázat: össz.gyak./összefüggő szakmai gyakorlat 129
2.
A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. • tartalmában, információiban, a feldolgozás mélységében igazodjon a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteihez • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a tanulók ingyenesen használhatják. 7. Tanítási évközben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök ruházati és más felszerelések, beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.
130
8. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelést kérhet a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozásokon való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körben nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. 9. A szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal, hogy kizárja a tanórai foglalkozásokon tanított tananyag elsajátításához szükséges felszerelések megvételére.
3.
A tanulók tanulmányi munkájának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése
magatartásának
és
1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az második-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom,
idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, földrajz ellenőrzésénél: • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
131
5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők
többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: • az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, • a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)
6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
7. A tanulmányi teljesítmények értékelésénél figyelembe kell venni a tanuló fogyatékosságából adódó eltéréseket: biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli számonkérésnél lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (számológép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli számonkérés szóbeli számonkéréssel vagy a szóbeli számonkérés írásbeli számonkéréssel történő felváltását.
8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a
különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: • Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. •
A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadiknyolcadik évfolyamon, valamint a 9-10. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
•
Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: ! ! ! !
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL 132
•
A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
9. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon, valamint a speciális szakiskola valamennyi évfolyamán félévkor és év végén, a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: • • • • •
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
11. A
tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
12. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat
tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
13. A
tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0 - 33 % 34 - 50 % 51 - 75 % 76 - 90 % 91 -100 %
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
133
14. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az elsőnyolcadik évfolyamon a • példás (5), • jó (4), • változó (3), • rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
15. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
16. Iskolánkban
a magatartás követelményei a következők:
értékelésének
és
minősítésének
a) Példás (5) az a tanuló, aki: • • • • • • • • •
a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.
b) Jó (4) az a tanuló, aki: • • •
a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
134
• • •
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása.
c) Változó (3) az a tanuló, aki: • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; • a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; • feladatait nem minden esetben teljesíti; • előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; • igazolatlanul mulasztott; • osztályfőnöki intője van.
d) Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; • több alkalommal igazolatlanul mulaszt; • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. • • • •
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
17. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az elsőnyolcadik évfolyamon a • • • •
példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 135
18. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén
az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
19. Az
iskolában a szorgalom követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:
értékelésének
és
minősítésének
• képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; • munkavégzése pontos, megbízható; • a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; • a tanórákon többnyire aktív; • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; • taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: • tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. 136
d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: • • • • • • •
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
20. A fejlesztő nevelés, oktatásban a tanulók értékelése félévkor és év
végén szöveges formában, tájékoztató jelleggel történik. A súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanulók számára az iskolai normák, elvárások felismerése és alkalmazása – sérülésükből fakadóan – akadályozott. Magatartás alatt értjük a gyermek környezetéhez való alkalmazkodó önkontrolljának mértékét.
adaptív viselkedésének, képességének szintjét,
•
a megadott, tanult viselkedési szabályokat betartja.
•
a megadott viselkedési szabályokat felnőtt segítségével képes betartani.
•
alkalmanként segítséggel sem tartja be a tanult viselkedési szabályokat, ilyenkor inadaptív viselkedést mutat (pl. hipermotilitás, passzivitás, sztereotip viselkedés, esetleg agresszió, autoagresszió).
•
gyakran autoagresszív, agresszív, vagy egyéb súlyos viselkedésproblémát mutat (pl. szökés). Önmagát, környezetét súlyosan veszélyezteti.
Szorgalom fogalmával jellemezzük, minősítjük a gyermek motiválhatóságát, aktivitásának, aktivizálhatóságának mértékét. •
bizonyos tanult aktivitásokat önként, külső motiváció nélkül is elvégez, teljesítménye egyenletes. 137
•
biztos motivációs bázissal rendelkezik, teljesítménye egyenletes.
•
csak bizonyos körülmények között aktivizálható.
•
nem aktív, nem motivált, csak teljes irányítással képes elvégezni aktivitásait.
21. Azt a tanulót, aki képességihez mérten • • • •
•
példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
22. Az iskolai jutalmazás formái.
a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret, • napközis nevelői dicséret, • osztályfőnöki dicséret, • igazgatói dicséret, • nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén • szaktárgyi teljesítményért, • példamutató magatartásért, • kiemelkedő szorgalomért, • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 138
f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g) A diákönkormányzat és a nevelőtestület javaslata alapján a több éven át kiemelkedő teljesítményért, közösségi munkáért, példamutatásért „Az év diákja” cím, melynek jutalma egy gravírozott serleg.
23. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 24. Azt a tanulót, aki • • • •
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
25. Az iskolai büntetések formái: • • • • • • • • • • •
szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás.
26. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül,
amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.
27. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok
betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; • a szándékos károkozás; • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; • ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 139
28. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 29. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
140
4.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján: az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: ! a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, ! iskolai sportkörben való sportolással, ! kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
5.
A tanulók fizikai állapotának mérése
1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május
hónapban.
összeállításra.
(A
Lásd:
felmérés Módszerek
a a
„Hungarofit tanulók
teszt”
fizikai
alapján
került
felkészültségének,
teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják,
és
ezt
az
értesítő
könyvön
keresztül
a
szülők
tudomására hozzák.
141
3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:
1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet:
a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti.
Feladat:
térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.
Értékelés: az utolsó nyom és az elugró-vonal közötti távolságot mérjük méterben.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72
2
1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75
3
1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78
4
1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81
5
1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84
6
1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87
7
1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90
8
1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93
9
1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96
10
1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
142
11
1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02
12
1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05
13
1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08
14
1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11
15
1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14
16
1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17
17
1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20
18
1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24
19
1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28
20
1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32
21
1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47
2
1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
3
1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53
4
1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56
5
1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59
6
1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62
7
1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65
8
1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68
9
1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71
10
1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74
11
1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77
12
1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80
13
1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84
14
1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87
15
1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90 143
16
1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94
17
1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98
18
1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02
19
1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05
20
1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08
21
1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11
2. feladat:
HASONFEKVÉSBŐL
TÖRZSEMELÉS
ÉS
LEENGEDÉS
FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti
a
talajt,
és
mindkét
karja
laza
tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.
144
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52 145
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL
FELÜLÉS
TÉRDÉRINTÉSSEL
FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja.
Laza
tarkóra
tartás
előre
néző
könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat.
Hanyattfekvés
és
újabb
felülés
következik
folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
146
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
évfolyam
147
4. feladat:
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10
65 68 71 74 76 78 80
82
11
70 73 76 79 81 83 85
87
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
14
85 88 91 94 96 98 100 102
FEKVŐTÁMASZBAN
KARHAJLÍTÁS-
ÉS
NYÚJTÁS
FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső
fekvőtámasz
(tenyerek
vállszélességben
előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat:
a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
148
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
5
7
9
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42
11 13 15 17 19
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11 149
7
5
6
7
8
9
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
11
9
10 11 12 13 14 15 16
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
10 11 12
3. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám
Minősítés
0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló
150
VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai
program
felülvizsgálatát,
teljes
értékelését,
–
minden
és
szükség
fejezetre esetén
kiterjedő e
–
pedagógiai
programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: • az iskola igazgatója; • a nevelőtestület bármely tagja; • a nevelők szakmai munkaközösségei; • a szülői munkaközösség; • az iskola fenntartója.
151
2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményét. 3. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből
a
fenntartóra
vagy
a
működtetőre
a
jogszabályi
előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az
iskola
pedagógiai
programja
nyilvános,
minden
érdeklődő
számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.szivarvanyegyminagykanizsa.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola
igazgatójától,
igazgatóhelyettesétől,
valamint
az
iskola
pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az iskola honlapján; • az iskola fenntartójánál; • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelői szobájában; • az iskola igazgatójánál; • az iskola igazgatóhelyettesénél; • a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.
152
VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény pedagógiai programját az intézmény vezetősége a 2013. év 08.hó 30. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény pedagógiai programját a szülői munkaközösség 2013. év 08. hó 30. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény pedagógiai programját a diákönkormányzat a 2013. év 08. hó 30. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013. év 08. hó 30. napján tartott ülésén elfogadta.
A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.
Intézmény
Kelt: Nagykanizsa, 2013. augusztus 30.
................................................. igazgató
153
