Szilvágyiak az ágostai hitvallású evangélikus egyházban egyház
Összeállította: Szilvágyi Gábor 2012-2017
Az eddig fellelt adatok szerint a Szilvágyiak aktív szerepvállalása az evangélikus egyházban több, mint háromszáz évre tekinthet vissza. Az első személy Szilvágyi Mihály volt, aki az 1600-as években született Alsó-Szilvágyon (ma Vasszilvágy, Vas megye). Apja Szilvágyi Mihály, anyja Fábri Anna.1 Sajnos az ordinációs anyakönyv kivonatában a születési ideje nincs feltüntetve (ebből az időből nem maradt fenn anyakönyv). A Királyi Könyvekben található egy pereskedés2 1699-ből, melyben több Szilvágyit is említenek név szerint, többek között Szilvágyi Mihályt, valószínűleg ő volt az édesapja a lelkészséget választó Mihálynak. Nem tudni, hogy a pereskedés, az ellenreformáció, esetleg a Rákóczi szabadságharc (a Vas vármegyei nemesség nagy része Rákóczihoz csatlakozott) mozdítja ki a Szilvágyiakat régi lakóhelyükről, de ezután jelennek meg a Dunántúl kemenesalji, bakonyi részein. Szilvágyi Mihály 1710-ben Kis-Pécen iskolamester.3 Sajnos az itteni anyakönyv 1712 és 1721 közötti része hiányzik, ezért nem tudni, hogy meddig van ezen a településen, de 1713-ban már Bakonyszombathelyen iskolamester.4 Az 1715-ös esztendőben itt születik István fia, aki később evangélikus lelkész lesz. 1720-tól ismert a település új tanítójának neve, feltehetőleg ez évben távozhatott innen. 1721-ben Éva lánya születésekor ismét Kis-Pécen (ma Kajárpéc, Veszprém megye), az evangélikus anyakönyvben, mint „Ludi moderator” szerepel (lásd az alábbi képet).
-2-
Ebben az évben átkerül Tésre tanítónak.5 1722.06.22-én a felvidéki Bittsén (mivel a Dunántúlnak ekkor nem volt püspöke) Tésre ordinálják.1 Egyes munkákból az vehető ki, hogy Nagyszokolyra ordinálták6, de a Szilvágyi család iratai között fellelhető levél azt igazolja, hogy Szilvágyi Mihály 1723 és 1737 között volt Nagyszokoly prédikátora.7 Ezt erősíti meg, hogy a református anyakönyvben 1736-ig többször szerepel, mint evangélikus prédikátor. Ezután nem tudni mi lett a sorsa, 1737-ben már nem ő a lelkész, de a halotti anyakönyvben sem szerepel. Fia, Szilvágyi István (1715.04.12. Bakonyszombathely - 1771.02.19. Lovászpatona) is evangélikus lelkész lett. Hornyánszky Viktor munkájából19 kiderül, hogy tanulmányait a wittenbergi egyetemen végezte (lásd az alábbi képet).
Előbb Nagyszokolyban (1737) szolgált7, majd Nagyszékelyen és valószínűleg egyidejűleg Bábonyban (ma Bábonymegyer) lett licenciátus. Mivel „eltiltatván ottani nyájunk vallásbeli szabadságától” (Hrabovszky György), közel egy évtized után el kellett hagynia a gyülekezetet. Nemeskéren 1747. április 11-én Perlaky József Superintendens Lovászpatonára ordinálta lelkésznek. Itt egészen haláláig (1771) szolgált. Aktívan részt vett az egyházmegye munkájában, az 1750-es években több gyűlésen viselt tisztséget, és részt vett például Hrabovszky Sámuel, Perlaky Gábor, Kuzmits István, Vajda Ferenc és Horváth Mihály prédikátorok vizsgáztatásában és felszentelésében.8
-3-
Részletek a győri egyházmegye 1754-es és 1756-os feljegyzéseiből
Az alábbi képen az általa 1747-ben megkezdett lovászpatonai anyakönyv első lapja látható.
-4-
Bejegyzése Hrabovszky Sámuel albumába 1755 (OSzK)
A környékbeli lelkészek közötti jó kapcsolatokat jelzi, hogy pl. 1758-ban Kutsán István fia születésekor Bárány János és Szilvágyi István, Szilvágyi István fia születésénél pedig Perlaky János és Kutsán István voltak a keresztszülők. A pietista Bárány János halála (1758) alkalmából verssel emlékezett meg róla.9 Fennmaradt Hrabovszky Sámuel későbbi püspök albumába írt bejegyzése 1755ből.10 Felesége – Zitkovszky Terézia – családja révén is kötődött a lutheránus egyházhoz. Teréziának rokona volt István, aki az országgyűlésben igyekezett az evangélikusok érdekeit képviselni. Teofil fiát is lelkésznek szánja, aki tanult Pozsonyban, Besztercebányán, Csetneken és Sopronban. 1767-ben soproni tanulmányai befejezésekor, írta Hajnóczy Károly Sándor (H. Dániel a líceum korábbi igazgatójának fia, ruszti lelkész) emlékkönyvébe az alábbiakat:
-5-
Ezután a wittenbergi egyetemen tanul tovább. Lovászpatona urával, Festetich Károly gróffal jó kapcsolata volt, rendszeresen leveleztek egymással.11 1768-ban két nagy csapás is éri a lelkészt. Először januárban a 24 éves orvos fiát, Szilvágyi Gábort kell eltemetnie, majd júliusban írja az anyakönyvbe, Nota Bene bejegyzésében, hogy Wittenbergben elhunyt az ott tanuló Teofil fia.
1771-ben bekövetkezett halálakor a templomban Hrabovszky Sámuel búcsúztatja. Hrabovszky György megemlíti, hogy gyerekként ő is jelen volt apjával a szertartáson. A temetésén részt vett gr. Festetich Károly, akivel a lelkész igen szívélyes viszonyban volt.11
-6-
Lánya Terézia, Horváth Sámuel tamási prédikátor felesége lesz. Szilvágyi István egy másik lánya, Jusztina az édesanyja Holkó Sámuel velegi lelkésznek. Szilvágyi István fia volt még József és Mózes. Előbbi keresztapja Perlaky János és Kutsán István, utóbbié Kutsán István és Szakonyi Ferenc lelkészek voltak. A kevés fennmaradt információ szerint Mózes, korai haláláig Gicen volt ispán. Az ő fia (István unokája), Szilvágyi Sámuel (Gicz 1799.11.02 – Tab 1861.05.25.). 181821 között Hömökbödögén tanít, 1819 novemberben, fia születése alkalmából, mint „Helybeli evangelikus oskula Tanító úr” szerepel az anyakönyvben. 1821-22-ben fél évet tölt Zalagalsán, (az anyakönyvben csak annyi szerepel vele kapcsolatban, hogy 3 hónapos kislánya elhunyt). 1823-29 között Gyönkön található, ahol Eszter lánya születésekor, mint „Magyar Rector” említtetik. 1826-ban itt születik Antal fia, aki 1848-ban önkéntes Nemzetőr lesz, és részt vesz a szabadságharcban.
Az 1829-as év már Tabon találja, ahol Sámuel fia születésekor (1830) Ludi Magister Tabiensis-nek titulálják az anyakönyvben. 1835-ben Lajoskomáromba kerül, ahol 1837-ig tanít. 1837-1841 között Tolnanémediben szolgál. 1841-ben visszahívják Tabra, ahol még húsz évig vezeti az iskolát, 1861-ben bekövetkezett haláláig. Az anyakönyvekben gyakran megjelenik a neve, mint aki a temetési szertartást végezte. A lelkészek és tanítók közötti családi kapcsolatok később is megtalálhatóak, pl. Sámuel fia polgári foglalkozást űzött, de felesége Karolina, Szalay József galsai lelkész lánya volt. József apja Szalay János mórichidai evangélikus tanító, licenciátus (40 évig tanít itt), anyja Tompos Judit, aki Tompos Balázs esperes rokona volt. Szilvágyi Sámuel tanító másik fia Szilvágyi Károly (1819.11.03. Homokbödöge – 1888.05.02. Ajka). Tabon, majd a gyönki református gimnáziumban végezte tanulmányait. 1839-től nyugdíjazásáig Ajkán volt evangélikus tanító. 1846-ban kezdeményezte a Somló-vidéki Tanítóegyesület megalakítását. „Ennek az egyesületnek tagjai Szilvágyival élükön tevékenyen részt vettek a szabadságharc mozgalmának helyi szervezetében, s ezért üldözést is szenvedett”.12 „Szilvágyi Károly ott volt a világosi fegyverletételnél és később üldöztetést és börtönt szenvedett.”13 Szilvágyi Károly házában 1857. október 6-án (!) alakul meg hivatalosan az egyesület. A közeli dombon hét szederfát ültettek a honfoglaló vezérek emlékére, és tizennégy gesztenyefa ültetésével tisztelegtek a kivégzett aradi tizenhármak és Batthyány Lajos miniszterelnök elött.14 Mindezt a sötét Bach korszakban tették!
-7-
Részlet az egyesület megalapítására tett felhívásából (1846): „Tudjuk azt, hogy korunk szelleme, hazánk, s ennek lelkesebb férfiai mit igényelnek az elemi iskolai tanítói kartól: nevelni kell. Tudjuk azt, hogy egy jó tanító hazája s az emberiség nemes keretében mily üdvös hatású munkás lehet, ellenben azt is tudjuk, hogy egy magát ki nem képzett tanító nem csak egyeseket, hanem azon kort, amelynek kebelében létezik, egy századra vissza süllyeszti a tudatlanság mély örvényébe. Azért üljünk össze a gyermek világ kisded bölcsője mellett, s tanakodjunk annak jövője felett korszerűség s erre nézve alakítsunk egy néptanítói egyletet, hova is össze gyülekezvén az eszmecserék által képezhetjük egymást…”
Szilvágyi Károly az egyesület egyik vezetője volt. Ma Ajkán utca van róla elnevezve. Az általa alapított egyesület egészen 1948-ig működött. Sírja az ajkai öregtemetőben található. A mellékelt képen látható sírköve, melyen születési éve tévesen van feltüntetve (1819 helyett 1820).
Ajkán született fia, Szilvágyi Gyula (1843.08.11 – 1901.06.26). Ő 1869-1870-ben Nemespátrón volt segédlelkész. 1871-től tíz éven keresztül Nagykanizsán szolgált. Ebben az időben készítette a „Vezérfonal előkészítéssel a confimatiora” című munkáját „Felsőbb nép-, polgári és középtanodák használatára”. A somogyi esperesség iskolai bizottmányának alelnöke. 1881-ben a légrádi (Délvidék, Zala megye) gyülekezet lelkésze lett. 1894-ben, az országba
-8-
érkezésekor elsőként mondott beszédet Kossuth hamvai felett. Légrádon, húsz év szolgálat után, 1901-ben hunyt el. Az ő lánya Szilvágyi Irén, akinek a neve az első világháború éveiben megtalálható a Pápai Református Nőnevelő, Tanítóképző Intézetének hallgatói között, mint légrádi illetőségű tanuló. 1916-ban, a tanítónői oklevelet nyertek között említik. 1918-ban Eszékre nevezik ki tanítónak. A lelkész Jolán lánya is Pápán tanult.
Egyházi iratokból és anyakönyvekből az alábbi szolgálati helyeket sikerült megállapítani az eddig említett Szilvágyiaknál: Szilvágyi Mihály 1710-1713 Kis-Péc - tanító 1713-1720 Bakonyszombathely – tanító 1720-1721 Kis-Péc – tanító 1721-1722 Tés – tanító 1722-1725(?) Tés – lelkész 1723(?)-1737 Nagyszokoly - lelkész Szilvágyi István 1737 Nagyszokoly – licenciátus (lelkész) 1737-1747(?) Bábony és Nagyszékely – licenciátus (lelkész) 1747-1771 Lovászpatona - lelkész Szilvágyi Sámuel 1815-1818 Bőny – tanító 1818-1821 Homokbödöge – tanító 1821-1822 Zalagalsa – tanító 1823-1829 Gyönk – tanító 1829-1834 Tab – tanító 1835-1837 Lajoskomárom – tanító 1837-1841 Tolnanémedi – tanító 1841-1861 Tab – tanító Szilvágyi Károly 1839-1887 Ajka - tanító Szilvágyi Gyula 1870-1871 Nemespátró – segédlelkész 1871-1881 Nagykanizsa – mb. lelkész, tanító 1881-1901 Légrád - lelkész
-9-
További Szilvágyiak az evangélikus egyházban Az evangélikus egyház és a Szilvágyiak kapcsolatában még további nevek említhetőek, de ezek rokoni kapcsolata az eddig említett Szilvágyiakkal egyelőre nem bizonyított, bár a név nem túl gyakori volta, a rokonságot sejteti. - Szilvágyi István (Szivágyi alakban, de a név az 1600/1700-as években gyakran jelent meg ebben a formában írt írásmóddal) 1706-ban Gencs evangélikus tanítója volt. 1708-ban a Hőgyésziek hívják meg, 1710-ben már segédtanító is működik mellette.15
- Szilvágyi Sámuel, aki 1722-1725 között Sárszentlőrinc első evangélikus tanítója volt Szenicei Bárány György lelkész mellett. A helybeli hálás közösség egykori tanítóinak emléktáblát állított nagyrabecsülése jeléül.
- Szilvágyi József. Eperjesen tanul, tagja az ottani diáktársaságnak több, a magyar szellemi élet később ismertté lett alakjával együtt.16 1844-ben a Pesti Divatlap szerkesztője mutatja be az olvasóknak, egy írásának megjelenése alkalmából, megemlítve, hogy 14 nyelvet beszél. Ekkor Jefrem Obrenovics, emigráns szerb miniszter (aki a szerb fejedelem öccse) fiának nevelője volt. 1845-ben a Honderű című lap számol be arról, hogy I. Lajos Fülöp francia király lányát, Clementine-t és gyermekeit tanítja a magyar nyelvre Szilvágyi József. Ezekben az években több könyv fordítójaként szerepel, de saját írásai is megjelennek a Pesti Divatlapban.
Udvari-és állami kézikönyv 1848 március
- 10 -
Mint a fenti képen is látható az Eperjesi Kollégium magyar irodalom és a francia valamint az angol nyelv professzora 1847.06.23-tól. A szabadságharc idején nemzetőrnek áll. 1848 decemberében a Schlickkel vívott Kassa melletti csatában nyomtalanul eltűnik. Hozzátartozói a Pesti Hírlapban még 1849 nyarán is többször jelentetnek meg felhívást, jutalmat ígérve annak, aki hírt ad róla. Hörk József: Az eperjesi ev. ker. collegium története című munkájában már egyértelműen az írja, hogy Szilvágyi József odaveszett a csatában. (Időközben sikerült kideríteni, hogy Szilvágyi István és Prepeliczay Anna gyermekeként 1814.03.17-én született Pesten. Az E jelzésű családfán található, a Sopron vármegyébe elszármazott ágon). - Szilvágyi Sándor, aki 1835-ben Gyönkön volt tanító.17 Az Internetes hivatkozáson kívül nem található más információ róla. Valószínű, hogy a Szilvágyi Sámuel név téves olvasatáról van szó. - Szilvágyi János Szupatakon ev. tanító 1863-1864 (nincs további információ). - Szilvágyi László (szül.: 1922.03.02. Kőszeg, an.: Salzer Jozefa). Az 1943 évi Hivatalos Közlöny szerint kinevezték a délvidéki Szentfülöpre (ma Szerbia) népiskolai tanítónak. 1946 október 6-án a csákánydoroszlói gyülekezet meghívja kántortanítónak, a településen menekült állami tanítóként működő Szilvágyi Lászlót. 1947. december 26-án az ünnepi közgyűlésen letette az esküt.18 1948ban, az iskolák államosításakor Kőszegdoroszlón lett tanító és innen is ment nyugdíjba. (Időközben bizonyítást nyert, hogy, Szilvágyi László távoli rokona a dolgozatban szereplő Szilvágyiaknak, annak a Szilvágyi Istvánnak a leszármazottja, aki az 1700-as évek legelején költözött Alsó-Szilvágyról a Sopron megyei FölsőSzoporra. Az ő testvére volt Szilvágyi Mihály, a korábban említett Szilvágyi Mihály lelkész apja. Szilvágyi László származása megtekinthető az E jelzésű családfán. 2017.10.31.
- 11 -
Hivatkozások
1. 2. 3. 4. 5. 6.
EOL, Ord., G.III, 44,50: Bittsei kerület és utódainak ordinációs könyve Királyi Könyvek Levéltári jelzet: A57 – Libri Regii – 31.kötet – 373-375.oldal Hrabovszky György Életleírásai. Soproni Evangélikus Levéltár Bakonyszombathelyi ev. ak.-ben keresztszülőként van bejegyezve A kis-péci ev. ak.-ben tési „Ludi Magister”-nek nevezik a keresztszülő Sz.M.-et Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. Században 7. Greskovits Imre nagyszokolyi lelkész 1825-ös igazolása. Győr Megyei Levéltár 8. Protocolon Pastorum Evangelicorum Diocesi Jaurenensi 1703-1795 - MOL mikrofilmtár 9. Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. 10. Inscriptiones Alborum Amicorum 7367. 11. Pölöskei István: Lovászpatona. Pápa 2009. 12. „Pápai Független Kisgazda” hetilap 1947.06.28.-i száma. Ortutay Gyula kultuszminiszter megkoszorúzza Szilvágyi Károly síremlékét 13. Magyar Országos Tudósító 1947 14. Sipos Ottó Tibor: A hazáért mindent. veol.hu 2014.06.16. 15. Lukács István: A Kemeneshőgyész-Magyargencsi evangélikus gyülekezet története 16. Bodolay Géza: Petőfi diáktársaságai 17. Honlap: sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Gyonk/index.htm 18. MEDIT Doroszlói jegyzőkönyvek 19. Hornyánszky Viktor: Beiträge zur Geschishte evangelischer Gemeinden in Ungarn Pest, 1867
- 12 -
