Szilágyi Anikó* Szıke Andrea** NYELVTANULÁS MAGÁNTANÁRRAL
1. BEVEZETİ A BSc képzés bevezetésével az idegennyelv-oktatás struktúrája is átalakult. Örvendetes, hogy a Turizmus szakirány hallgatóinak ismét két nyelvvizsgát kell letenniük és ennek megfelelıen két idegen nyelvet tanulhatnak, azonban az egyes nyelvekre szánt idıkeret és óraszám megváltozott. Jelenleg mindkét idegen nyelvet három-három féléven át heti négy-négy órában tanulhatják a hallgatók, szemben az eddigi négy félév – heti hat, illetve négy óra, majd két félév – heti hat, illetve négy óra gyakorlattal. A Kereskedelem-Marketing szakirány hallgatói ugyanakkor az eddigi kettı helyett már csak egy nyelvet tanulnak három félévig, heti négy órában, és számukra csak egy nyelvvizsgát ír elı a szabályozás. A három félévi heti négy óra mindkét szakirány esetén visszalépést jelent, kevesebb idı áll rendelkezésre a megfelelı szaknyelvi ismeretek megszerzésére. Ennek fényében elıtérbe kerülnek a hallgatók elızetes nyelvi ismeretei, készségei, kompetenciái, amelyekre a szaknyelvtanároknak támaszkodniuk kell. Csak a jó általános nyelvtudással (B2 szintő általános nyelvvizsgával) rendelkezı hallgatók képesek arra, hogy a szaknyelvet a képzés során megfelelıen elsajátítsák, és az elıírt szakmai nyelvvizsgát megszerezzék. A jó általános nyelvtudás megszerzése azonban nemcsak a középiskolákban történhet. Köztudott, hogy a középiskolai oktatás mellett számos diák magántanárhoz, illetve nyelvtanfolyamra is jár, hogy nyelvtudását bıvítse, szinten tartsa vagy éppen az általános nyelvvizsgára felkészüljön. Mivel fıiskolánkra és karunkra minden évben jóval több hallgató akar bekerülni, mint ahányan felvételt is nyernek, a nyelvvizsga pluszpontjai sokat jelenthetnek a felvételi során. Nyelvtanfolyamot, amelyen fel lehet készülni a nyelvvizsgára, számos nyelviskola meghirdet, azonban jó magántanárt, aki valóban ismeri az adott nyelvvizsga követelményeit, nehezebb találni. 2. SZAKIRODALMI HÁTTÉR HELYETT (NÉHÁNY SZÓ A MAGÁNTANÍTÁSRÓL) A magántanításnak, tehát annak a tanítási-tanulási szituációnak, amikor egy diákot egy tanár oktat, az ókorig visszanyúló hagyományai vannak, módszertana mégis elhanyagolt területnek számít a szakirodalom tekintetében. Sem az általános didaktikai szakirodalom, sem a nyelvpedagógia nem foglalkozik kellı mértékben ezzel az igen fontos területtel. Még nem jelent meg olyan tudományos igényő mő, amely átfogóan mutatja be a magántanítás elméleti hátterét és módszertani tanácsokkal is szolgál.
*
BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet, Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, fıiskolai adjunktus. ** BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet, Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, fıiskolai adjunktus. 87
SZILÁGYI A., SZİKE A.: NYELVTANULÁS MAGÁNTANÁRRAL Magántanítás esetén is ugyanaz a tevékenység célja, mint a csoportos oktatáskor, de a munkaforma, a módszerek és a tanár-diák viszony attól eltérıek. A magántanítás során az egyénre, az egyén fejlıdésére fókuszálunk, mivel „a diák egyedi nyelvi, kommunikációs és tanulási igényekkel, háttérrel és tapasztalattal és kialakult preferenciákkal rendelkezı személy, aki azért választja az egyéni oktatást, hogy a tanulási-tanítási folyamatot e tényezık maximális szem elıtt tartásával tervezzék meg számára”. (SZILÁGYI – SZİKE 2007: 17) A magántanítás tehát olyan kapcsolatnak is tekinthetı, amelyben mindkét fél egyszerre alá-, fölé- és mellérendelt, több szempontból is. Egyrészt a diák az, aki sajátos igényeivel megfogalmazza a kurzus és a tanár feladatát, a kurzus tartalmát és kitőzi a célját. A tanár ehhez a tartalomhoz biztosítja a formát, a célhoz a stratégiát, és a diák által igényelten kívül megtölti további tartalommal is az órákat. Mindez alkalmazkodást, együttmőködést, empátiát igényel – és teljes részvételt a munkában. A magántanulás során azonban a diákoknak jóval önállóbbnak is kell lenniük, hiszen ha kérdésük akad, nincs kivel megbeszélni a következı hétig, és a heti tananyag elsajátítását is maguknak kell beosztaniuk. Ezért célszerő a magántanulót a nyelvtudás fejlesztése mellett az önálló tanulásra is felkészíteni és eleinte még közvetlenül, késıbb már szinte csak jelzésszerően irányítani – persze csak akkor, ha ı ezt igényli, illetve ha mi ezt az elıbbre lépés szempontjából szükségesnek érezzük. (Részletesen lásd: SZILÁGYI – SZİKE, 2007) A fenti rövid gondolatsorból is megállapítható tehát, hogy sem a tanár, sem a diák helyzete nem olyan egyszerő, mint ahogyan elsı pillanatban gondolnánk. A magántanításnak nemcsak elınyei, de korlátai is lehetnek. Ezek megismerése, feltárása segítheti a magántanítással foglalkozók munkáját és alapot nyújthat a módszertani keretek kidolgozásához-bıvítéséhez. A BGF KVIFK Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék tanáraiként már eddig is azt tapasztaltuk, hogy hallgatóink közül nagyon sokan szintén nemcsak iskolai keretek között, hanem magántanárnál (is) tanultak idegen nyelvet. „Általános tapasztalatainkat” szerettük volna empirikus vizsgálattal is megerısíteni vagy megcáfolni. Ezért a 2006/2007. tanév I. félévében elindítottunk a karon egy (terveink szerint) longitudinális kutatást, azzal a céllal, hogy feltérképezzük, hogy milyen tapasztalataik és elvárásaik vannak hallgatóinknak a magántanárral történı nyelvtanulással kapcsolatban. 3. A KUTATÁS 3.1. A kutatási kérdések és célok Kutatásunk megtervezésekor nem fogalmaztunk meg hipotézist, csak kutatási kérdéseket, amelyek a magánúton történı nyelvtanulás okainak, céljainak, pozitívumainak és negatívumainak feltárására irányultak, és szerettük volna felmérni a magántanítás szerepét a nyelvvizsgára való felkészülésben is. Célunk, hogy a kutatás eredményeit a fıiskolai oktatásban is megpróbáljuk hasznosítani. 3.2. A kutatás módszertana Kutatásunk során a kérdıíves módszert választottuk. Saját tapasztalataink és a feltételezett gyakorlat alapján összeállítottunk egy kérdıívet, amelynek végsı változatát a szakértıi validálás és a próbakitöltés után készítettük el. A kérdıívet 2006. szeptemberben a BGF KVIFK 362 elsıéves hallgatója töltötte ki, 2007 szeptemberében pedig 324 kitöltött kérdıívet kaptunk vissza. Mivel longitudinális vizsgálatot tervezünk, 5 éven belül egy kb. 1500-1700 fıs populáció válaszait tudjuk elemezni és értékelni. Az elsı két felmérés adatainak bevitele és elemzése excel programmal történt, de a késıbbiekben az SPSS szoftverrel is szeretnénk további releváns számításokat végezni. Jelen cikkben csak az elsı két felmérés eredményeit ismertetjük, illetve hasonlítjuk össze néhány gyakoriság bemutatásával.
88
SZILÁGYI A., SZİKE A.: NYELVTANULÁS MAGÁNTANÁRRAL 4. EREDMÉNYEK Míg 2006-ban a megkérdezett 362 diák 81%-a járt magántanárhoz és többségük a középiskolai tanulmányok idején, addig a 2007-es felmérésben résztvevı 324 hallgató 71%-a jelezte, hogy tanult magántanárnál, elsısorban középiskolai tanulmányai mellett. A tanult nyelvek között az angol vezet (78%, ill. 83%), megelızve a németet (61%, ill. 59%), majd messze leszakadva következnek a neolatin nyelvek (összesen 12%, ill. 11%) valamint egyéb nyelvek (2-2%). Jelen tanulmányban ezért elsısorban az angol és a német nyelvre vonatkozó eredményeket mutatjuk be. A legjellemzıbb, hogy a diákok középhaladó szinten kezdtek el magánúton angol (48%, ill. 46%) és német (42% ill. 45%) nyelvet tanulni, de viszonylag magas a kezdık aránya (angol: 28%, ill. 29%; német: 32%, ill. 26%) is. A két felmérés összesített adataiból az derül ki, hogy mindkét nyelvet átlagosan kb. 24 hónapig (angol: 24,32; német: 24,04 hónap) tanulták hetente kétszer (angol: 1,88; német: 1,82 alkalom/hét) magántanárnál a diákok és alkalmanként 1,7 tanítási órának megfelelı idıt töltöttek el a nyelvórán (angol: 1,7; német: 1,73 óra/alkalom). Leggyakrabban a nyelvvizsga megszerzése és a kevésnek talált iskolai órák miatt jártak magánórákra az angolul és németül tanuló diákok, ahogy ez az 1. ábrán is látható.
1. ábra Miért tanult magántanárnál? 2006 és 2007 összesen, százalék (angol: n = 420, német: n = 313) A 2. ábrából megállapítható, hogy leginkább a nyelvtan és a beszédfolyékonyság területén éreztek fejlıdést a megkérdezettek, de nem elhanyagolható azok aránya sem, akik több önbizalommal rendelkeznek a magántanárral való tanulás után, illetve az íráskészségük fejlıdését jelölték meg.
89
SZILÁGYI A., SZİKE A.: NYELVTANULÁS MAGÁNTANÁRRAL
2. ábra Magántanárnál milyen területen fejlıdött a legjobban? 2006 és 2007 összesen, százalék (angol: n = 420, német: n = 313) Ha a magántanárral történı tanulás elınyeit vizsgáljuk, látható, hogy kitőntetett szerepet tulajdonítanak a diákok a személyes figyelemnek, amelyet az egyéni tananyag, az egyéni tempó és az egyénre szabott magyarázat követ. (3. ábra) A magántanárral szembeni elvárások is azt mutatják, hogy a diákok számára a legfontosabb az elvárásaikhoz való igazodás, amely megelızi a felkészültséget és a szakmai tudást. (4. ábra)
3. ábra Ön szerint milyen elınyei vannak a magánúton történı nyelvtanulásnak? 2006 és 2007 összesen, százalék (n = 686) A magántanárral való tanulásnak viszonylag kevés hátrányát említik a megkérdezettek, a legnagyobb problémát az anyagi vonzat jelenti, úgy tartják, hogy magántanárhoz járni nagyon költséges (37%). A megkérdezettek 11 százaléka kifogásolta, hogy nincs meg a lehetıség a mások elıtt való szereplésre és 10 százalékuk említette hátrányként a csoportmunka hiányát.
90
SZILÁGYI A., SZİKE A.: NYELVTANULÁS MAGÁNTANÁRRAL
4. ábra Mit vár el egy magántanártól / miért ajánlaná magántanárát másnak is?1 2006 és 2007 összesen, százalék (n = 686) A válaszadó 686 diák összesen 1029 nyelvvizsgával rendelkezik, ez azt jelenti, hogy egy diákra 1,5 nyelvvizsga jut. Nem minden megkérdezettnek volt a felmérés idején általános nyelvvizsgája, de akadtak olyan diákok is, aki három nyelvbıl is sikeres vizsgát tettek. A nyelvek között az angol (555 nyelvvizsga) és a német nyelv (395) dominanciája figyelhetı meg. Az összes válaszadó 81%-a rendelkezik angol nyelvvizsgával, 58%-uk tett sikeres nyelvvizsgát német nyelvbıl, 7% a neolatin nyelvek aránya, míg egyéb (orosz, horvát, eszperantó stb.) nyelvekbıl összesen 4%-uk rendelkezik nyelvvizsgával.
5. ábra Hogyan készült fel a nyelvvizsgára? 2006 és 2007 összesen, százalék (angol: n = 555, német: n = 395) 1
Az „óra célnyelven” kategóriát 686 válaszadóból ketten említették, ezért szerepel 0 százalékkal az ábrán. 91
SZILÁGYI A., SZİKE A.: NYELVTANULÁS MAGÁNTANÁRRAL A magánórák célja – mint említettük – leginkább a nyelvvizsgára való felkészülés volt, ezt megerısítik azok az adatok is, amelyek azt mutatják, hogy a legtöbb megkérdezett az iskolai órán és magántanárnál készült fel a nyelvvizsgára. (5. ábra) 5. KÖVETKEZTETÉSEK, ÖSSZEGZÉS Az eddigi eredményekbıl megállapítható, hogy a magánúton történı nyelvtanulás egyik legfıbb oka a kevés iskolai óra és legfontosabb célja a nyelvvizsgára való felkészülés. A megkérdezettek elsısorban azért választották a nyelvtanulás ezen formáját, mert fontos számukra a személyes figyelem és az „individualizált” oktatás. Ez a megállapítás az elvárásokban is igazolódik – ami megfontolandó tanulság lehet a csoportos oktatás számára is, már csak azért is, mert a magántanítás a legtöbb diák számára költséges megoldást jelent. 6. TOVÁBBI LEHETİSÉGEK Kutatásunkat – ahogyan a 3.2. pontban említettük – szeretnénk továbbfolytatni. A kérdıíves felmérés mellett interjúkat tervezünk tanárokkal és diákokkal is, akik tapasztalatokkal rendelkeznek errıl az oktatási formáról. Természetesen a bemutatott gyakoriságok mellett további számításokat is elvégzünk az összefüggések és különbségek feltárására. IRODALOM SZILÁGYI ANIKÓ – SZİKE ANDREA (2007): 1 tanár + 1 diák, 1 könyv azoknak, akik üzleti nyelvet tanítanak magánúton. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
92
