Szikszó Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése

Szikszó Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2./A-2008-0198 B. Költségvetés készítés és elfogadás folyamatának szabályozása Helyzetértékelés és javaslattétel 2011.

Szikszó Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése

I. Tartalomjegyzék

I. Tartalomjegyzék ................................................................................................................................ 2 II. Bevezetés .......................................................................................................................................... 3 III. A költségvetés tervezés helyi gyakorlata .................................................................................... 4 IV. Divízionális működési rendhez igazodó költségvetés tervezés............................................... 8 V. Pilot-projekt készítése ................................................................................................................... 12 VI. Pilot-projekt értékelése ................................................................................................................ 16 VII. 1. számú Melléklet: Szikszó Város Önkormányzatának Költségvetés-tervezési Kézikönyve (minta) ............................................................................................................................. 18 VIII. 2. számú Melléklet: Rendelet minta a költségvetési és zárszámadási rendeletek tartalmi meghatározásáról ............................................................................................................................... 35

2


II. Bevezetés

A projektben keressük a költségvetés készítésének az új környezeti adottságokhoz jobban igazodó lehetőségét. Új megoldásnak tekintjük az önkormányzat tekintetében a divízionális elveket megjelenítő - a gazdaságban már jól bevált eljárás - tervezési eljárás bevezetését. Az új tervezési eljárás bevezetését három fázisban kívánjuk megtenni:  divízionális költségvetés tervezési tanulmány elkészítése,  „pilot projekt" keretében tervkészítés,  értékelés és tervezési kézikönyv elkészítése. A tervezési eljárás két új szemléletet valósít meg, a költségeket két csoportba soroljuk a tervezés szempontjából: tervezési norma alapján teljesítmény- vagy feladatfüggőre, és bázisalapúra. A különböző csoportokba soroltakat más - más eljárással kell megtervezni, melyek tervezésére javaslatot fogalmazunk meg a Költségvetés tervezési Kézikönyvben. Az önkormányzat tekintetében a divízionális struktúrát az alábbiak szerint kívánjuk kialakítani:  központi (fej szervezeti) egységeknek tekintjük a hivatal szervezeti egységeit,  divízióknak tekintjük a feladatok végrehajtásában önálló hatáskörrel rendelkező egységeket (pl.: önkormányzati szolgáltató vállalatok, közalapítványok stb.). Vizsgálati módszerek:  Dokumentumelemzés  vezetői mélyinterjúk

3


III. A költségvetés tervezés helyi gyakorlata A helyi önkormányzatok működésének, gazdálkodásának alapvető feltétele a jól megtervezett költségvetés. A költségvetési rendelet elkészítéséért a jegyző a felelős az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény rendelkezései alapján. A költségvetési rendeletet a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg. A költségvetési gazdálkodás alapvető szabályait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.), valamint, mivel a helyi önkormányzatok az államháztartás egyik alrendszerét alkotják, az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény (továbbiakban: Áht.), továbbá annak végrehajtásáról szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) és az adott költségvetési évre

vonatkozó

előírásokat

részletesen

tartalmazó

költségvetési

törvény

(továbbiakban: Költségvetési törvény) tartalmazza. A helyi önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatok kiadásai, és bevételi forrásai egységesen jelennek meg a költségvetésben. A helyi önkormányzatok teljes bevételét és kiadását az önkormányzati mérleg és az államháztartás mérlege tartalmazza. Az önkormányzati feladatok ellátását szolgáló pénzügyi forrásokat az Országgyűlés az

éves

Költségvetési

törvényben

a

központi

adókból

átengedett

rész

meghatározásával, a normatív állami hozzájárulásokkal és egyéb támogatások összegével határozza meg. Az állami támogatások mellet a bevételi források között kell a saját bevételek is azonosítani, melyet az Ötv 82. §-a az alábbiakban nevesít: a) törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók; b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj;

4


c) illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint; d) átvett pénzeszközök; e) az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada; f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; g) a helyi önkormányzat egyéb bevételei; h) a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt állt, nem közüzemi vállalatoknak az Állami Vagyonügynökség által történt értékesítéséből származó összeg külön törvényben meghatározott része. Az Önkormányzat a költségvetés kiadási oldalán jeleníti meg: a) az intézmény fenntartási és működtetési kiadásait. Ezek közé tartoznak az önkormányzat intézményeinek működési kiadásai, pl. polgármesteri hivatal igazgatási feladatai, bölcsődék, óvodák, iskolák stb. b) a településüzemeltetési kiadásokat. Pl. közvilágításra fordított kiadások, temető üzemeltetés, parkok terek fenntartása, hulladékkezelés stb. c) a

felhalmozási

kiadásokat.

Korábban

létrehozott

tárgyi

eszközök

állag

megóvására, ill. megújítására szolgálnak. Az önkormányzatok költségvetésüket a költségvetési törvény elfogadását követően készítik el és költségvetésükről önkormányzati rendeletet alkotnak. A költségvetési rendeletet a költségvetési év február 15-ig napjáig kell benyújtani a Képviselő-testület felé. A költségvetési rendeletet a költségvetési koncepció alapozza meg, melyet a költségvetési évet megelőző év november 30-ig fogad el a Képviselő-testület. A költségvetés tervezés lesarkítva: a költségvetési koncepció elkészítésével kezdődik, és a költségvetési rendelet elfogadásával zárul.

5


Szikszó Város Önkormányzatának költségvetés tervezési folyamatát a 2010. évi költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet tervezésében követtük nyomon, ezt tekintjük kiinduló állapotnak. A

költségvetési

dokumentumokon

túl

áttekintettük

a

tervezés

megalapozottságát szolgáló dokumentumokat is – stratégiai tervek, Képviselőtestületi döntések, intézményi adatszolgáltatások, egyeztetési jegyzőkönyvek, véleményezési

eljárás

dokumentumai-

melyek

alapján

az

alábbi

megállapításokat tesszük: 

A költségvetés tervezése előtt nem kerülnek számbavételezésre a stratégiai programokban

(Gazdasági

Program,

szakágazati

koncepciók)

meghatározott, az adott költségvetési évet érintő stratégiai célok. A közszolgáltatások

szervezése,

a

felhalmozási

kiadások

tervei

ezen

dokumentumokkal csak esetlegesen vannak összhangban. 

Az önkormányzat alapdokumentumaiban nincsenek külön bontva az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, az önként vállalt feladatokra

nem

készül

külön

gazdaságossági

elemzés,

azokat

az

önkormányzat adottnak és elfogadottnak tekinti, nem készít alternatív megoldásokra javaslatot. 

A költségvetés tervezéshez nem készül teljes körű pontos, segédtáblákkal kiegészített költségvetés

tervezési

körlevél,

így előfordul,

hogy az

adatszolgáltatók a tervezés során elcsúsznak a határidőkkel, hátráltatva ezzel a tervezés szoros ütemtervét. 

A tervezés bázis alapon történik, nem jelenik meg a feladatfinanszírozás lehetőségének modellje a tervezés során.

6




A költségvetés tervezés során a felülről jövő elvárások kerülnek előtérbe, politikai szinten meghatározott költségvetési kereték közé kell beszorítani az egyes szakterületekre vonatkozó költségvetési kereteket, melyek nem veszik figyelembe a szakma igényeit, szükségleteit.



Az intézményi adatszolgáltatásokból készülő elemi költségvetés tervezet kiadási oldala és a valós pénzügyi források között egyes feladatoknál - mint közoktatási feladatok – jelentős a különbözet, a tervezés során így konfrontáció alakul ki.



A tervezési folyamat hosszú, több interakciót tartalmaz, több körben külön egyeztetés folyik az intézményekkel, majd az összevont előirányzatok tekintetében

az

Önkormányzat

vezetésével,

az

egyes

véleményező

szervekkel, míg kialakul a végleges tervezet. 

A költségvetési koncepció maga szűkszavú, nem nyújt elég információt az összehasonlításra a bázis év és a költségvetési év finanszírozásának, feladatellátásának egyensúlyának

szerkezeti

változásairól,

megteremtését

valamint

szolgáló,

a

költségvetés

tervezési

irányelvek

meghatározásáról. 

A költségvetési rendelet tartalmazza mindazon mellékleteket, melyet az Ámr előír, azonban azok szerkezete, formája rendezetlen, az egyes mellékletek nem

konzisztensek

egymással,

nem

mutatja

be

mérlegszerűen

a

költségvetési egyensúlyt. A költségvetési rendelet egyes mellékletei World dokumentumként, míg mások Excel formátumban jelennek meg, valamint egyes mellékletek a PM által közétett költségvetési jelentés tábláiból állnak. A költségvetési rendelet szövegezése pontatlan, nem tagozódik címekre, nem

tartalmazza

pontosan

az

előirányzatok

feletti

rendelkezési

jogosultságokat, a nevesített hatásköröket.

7


Az itt összegzett hiányosságok alapján a fejlesztési célokat az alábbiakban határozzuk meg: 

Tervezés módszertanának felülvizsgálata



A tervezés folyamatának racionalizálása



Tervtáblák átalakítása



Informatikai támogatás elősegítése

IV. Divízionális működési rendhez igazodó költségvetés tervezés

Az önkormányzatok célja, hogy a helyi lakosság, és gazdálkodó szervezetek számára biztosítsa a megfelelő életminőséghez igazodó közszolgáltatásokat és a helyi közigazgatást. Ezen keretek között jogszabályokban – az Ötv.-ben és a szakágazati jogszabályokban - előírt kötelezően ellátandó, vagy önként vállalt közfeladatok megszervezése is részét képezi az önkormányzati működésnek, s ezen keresztül a költségvetésnek. Szikszó Város Önkormányzatának költségvetési kiadásokat vizsgálva az látható, hogy

az

önkormányzat

kiadásainak

túlnyomó

részét

a

közszolgáltatások

biztosítására, azaz működtetésére fordítja, mely 2010. évben mintegy 90 %-át tette ki az Önkormányzat költségvetésének. A felhalmozási kiadásokra, így csak a költségvetés 10 %-a jut. Ez az arány az elmúlt években is megközelítőleg azonosan alakult. A gyakorlatban a tervezés, a végrehajtás és beszámoltatás során, a feladatok tényleges volumene, illetve erőforrásigénye helyett az intézményi működéshez szükséges intézményfinanszírozás kerül előtérbe.

8


Az Önkormányzat jelenleg bázis alapú tervezési módszertant alkalmaz a költségvetés tervezés során, melynek lényege, hogy a költségvetési évet megelőző év (bázis év) teljesítési adati alapján tervezik meg a költségvetési év bevételi forrásait és kiadási előirányzatait. Bázis alapú tervezés módszertana: A költségvetési év előirányzatainak megtervezéséhez a bázis év eredeti előirányzata képezi alapot, majd számba kell venni a bázis év szerkezeti változásaiból következő előirányzat-módosításokat (pl. év közben indult feladatnál a költségvetési évben már teljes éves előirányzattal kell számolni, míg az év közbeni feladat megszűnésnél már a költségvetési évben nem kell számolni). A szerkezeti változásokból adódó költségvetési előirányzatok csökkentő és növelő tételei után el kell végezni a szintre hozást. A szintre hozás során a bázis év előirányzataiból ki kell venni a csak a bázis évet terhelő egyszeri kiadásokat, valamint be kell tervezni a költségvetési év egyszeri előirányzatait (pl. jubileumi jutalmak, vagy egyszeri felújítási előirányzatokat), valamint minden előirányzatot éves szintre kell hozni, mivel a költségvetés tervezésekor még nem állnak rendelkezésre a bázis év teljesítési adatai. A szintre hozás magában foglalja az előirányzatok inflációval történő korrigálását is. Az így keletkezett előirányzatok képezik a költségvetési év előirányzatait. A Bázis alapú költségvetés-tervezés módszertanának előnyei:  tapasztalati adatokra épül  összehasonlítható  az államháztartási rendszerben elterjedt és elfogadott tervezési módszertan A Bázis alapú költségvetés-tervezés módszertanának hátrányai:  a bevételi források tekintetében csak a saját bevételeknél alkalmazható, mivel az állami támogatásokat, átvett pénzeszközöket jogcímenként pontosan meg kell

határozni,

a

költségvetésben

az

igényelt

állami

támogatások

előirányzatának pontosan meg kell egyezni a Pénzügyminisztérium által visszaigazolt összeggel,

9


 nem ösztönzi a költségvetési szerveket a hatékony gazdálkodásra, mivel a bázis teljesítését veszi alapul, azaz ha valamely intézmény túlköltekezett az a költségvetési évben ezen előirányzatnak alapulvételével gazdálkodhat a költségvetési évben is  sok a korrekciós tétel, nagy a hibalehetőség a tervezés során. A

bázis

alapú

tervezés

mellett

több

tervezési

módszertant

is

ismert

a

közgazdaságtan elmélet, mint a null-bázisú tervezést, feladat alapú tervezés, valamint a program költségvetés tervezést. Null - bázisú költségvetés tervezés módszertana A null-bázisú költségvetés tervezés lényege az, hogy a költségvetésbe csak számítással és jogszabállyal alátámasztott indokokkal lehet a bevételi forrásokat és a kiadási előirányzatokat megtervezni. A bázis helyett, tényleges felmérésen alapul. A költségvetést úgy kell megtervezni, mintha új feladatokról és új szervezeti struktúra kialakítására kerülne sor. A null bázisú költségvetés tervezés legnagyobb előnye, hogy minden előirányzatot tételesen kell kidolgozni és indokolni, míg hátránya, hogy időigényes, széles körű szakértelmet igényel (pl.: közüzemi díjak tervezése), mellyel a költségvetési szervek nem minden esetben rendelkeznek. Hátránya a tervezésnek az is, hogy kevésbé biztosítja az összehasonlíthatóságot, hiszen nincs bázis érték. A null-bázisú költségvetés tervezést azonban több területen mégis érdemes használni, ilyen terület a személyi juttatások és munkaadói járulékok előirányzatának tervezése, ahol a tényleges állományi létszám alapján – név szerint, a törvényi besorolásnak és ágazati sajátosságoknak megfelelően – kell megtervezni a költségvetését. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat 2010. évi költségvetésében a személyi juttatások és járulékai az önkormányzat költségvetésének mintegy 40 %-át teszik ki,

10


ezért ezt a felülvizsgálatot minden évben célszerű megtenni. A személyi juttatások tervezéséhez az Ámr. 84-90. §-ai részletes segítséget nyújtanak. A bevételi források között a normatív állami támogatások tervezése történik ezzel a módszerrel, hiszen a központi költségvetési támogatásokat a normatíva igénylésben meghatározott mutatószámok és a Költségvetési törvényben megállapított fajlagos összegek alapján, melyek évről évre változnak, kell meghatározni a Költségvetési rendeletben. A Központi költségvetésből kapott támogatások és az Önkormányzat költségvetési rendeletében, ezen jogcímeken meghatározott bevételi források egyezőségét

a

költségvetési

információszolgáltatás

keretében

a

Magyar

Államkincstár vizsgálja.

Feladatalapú tervezés Az Önkormányzat költségvetésében a működési kiadások mellett felhalmozási kiadások is szerepelnek. A fejlesztéseket feladat alapú tervezéssel célszerű végrehajtani. Alapvető elvárás, hogy a fejlesztések a tényleges bekerülési értékek alapján szerepeljenek a költségvetésben, melyhez a költségvetés tervezés során költségbecsléseket kell készíteni, vagy árajánlatokat kell bekérni. A költségvetési rendeltben a felújításokat célonként, míg a felhalmozási kiadásokat feladatonként kell megtervezni. A feladatalapú tervezés szemlélete egyre gyakrabban jelenik meg a költségvetés tervezésének szinte minden területén elvárásként, melynek célja, hogy az adott feladatmennyiség ellátásához mekkora a gazdálkodás létszám- és erőforrás igénye, mennyi kiadást indokolt a végrehajtáshoz hozzárendelni. Ezen tervezési módszertan az államháztartásban még nem elterjedt, a kialakításának feltételei nem állnak minden önkormányzatnál rendelkezésre.

11


Programalapú költségvetés tervezés A programalapú költségvetés tervezés olyan költségvetési rendszer, amelynek jól definiált célja, a cél teljesülését mérő indikátora, költsége, határideje és – jelentős döntési szabadsággal felruházott felelőse van. Ezen tervezési módszertanban a program a költségvetés általános rendező elve, a döntési alapegysége. Az önkormányzati alrendszerben ezen tervezési módszertant kevésbé alkalmazzák, mivel a feladatok nagyrészt állandóak és folyamatosak, nem köthetők egy meghatározott

cél

eléréséhez.

A

programtervezést

pályázati

projektek

megvalósításánál lehet legjobban alkalmazni, ahol meghatározott feladat elvégzése, vagy beruházás megvalósítása a cél. A program tervezés ezen esetekben is inkább a finanszírozási ütemezésben valósul meg, a projekt előrehaladásához igazodóan. Az itt bemutatott költségvetés tervezési módszertanok alapján a jelenlegi kizárólag bázis alapú tervezési modellel ellentétben az Önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott egyes bevételi forráscsoportokat és kiadási előirányzatokat kisebb csoportokra bontjuk, és az egyes csoportokat a hatékonyság, gazdaságosság és eredményesség elveit szem előtt tartva eltérő tervezési módszertan alkalmazásával tervezzük meg.

V. Pilot-projekt készítése A Pilot projekt készítésének célja, egy olyan új szemlélettel elkészített költségvetés tervezési modell kialakítása, mely a rendelkezésre álló források tételes számbavétele alapján

az

önkormányzati

feladatellátáshoz

igazodó,

megalapozott

kiadási

előirányzatokat határoz meg. A Pilot projekt elkészítése során a tervezési modellek mellett szem előtt kell tartani az államháztartás gazdálkodási elveit, melyeket az alábbiakban foglalunk össze:

12


 Egységesség elve  Globális fedezettség elve  Teljesség (bruttó elszámolás) elve  Részletesség elve  Valódiság elve  Nyilvánosság elve  Bevételi előirányzatok kötelezettsége, a kiadási előirányzatok jogosultsága  Pénzforgalmi szemlélet  Azonos szerkezet elve  Tárgyéven túli kötelezettségvállalás korlátozása  közbeszerzési kötelezettség elve. A divízionális, azaz kisebb egységekből összeállított költségvetés tervezés területeit az alábbiakban foglaljuk össze:  alapvetően a bázis alapú költségvetés módszertanának megtartása  null bázisú költségvetés tervezés a személyi előirányzatok és munkaadói járulékok előirányzatainak tervezése során  null bázisú tervezés a központi költségvetési támogatások igénylése során  feladatalapú

tervezési

modell

bevezetése

a

felhalmozási

kiadások

tervezésében. A pilot projekt keretében számba vettük a stratégiai dokumentumokban foglalt, a költségvetési évet érintő fejlesztési és program-terveket. A stratégiai dokumentumok alapján, annak végrehajtásához pénzügyi forrásokat kerestünk. Áttekintettük az állami támogatások igényléséhez készült mutatószám felméréséket, intézményi adatszolgáltatásokat, és megállapítottuk, hogy nincs olyan forrás melynek igénybevételére még jogosult lenne az Önkormányzat. Egyeztetési anyagként elkészítettük null bázisú tervezési elvek alapján a központi költségvetés támogatásaiból származó bevételi forrásokat, az egyezőség alapján ezen bevételi források tervezése megalapozott.

13


A személyi juttatások előirányzatainak null bázisú tervezéséhez a létszámelőirányzatok alapján minden egyes munkavállalót a Kjt. Ktv és Mt. előírásai szerint besoroltuk a megfelelő fizetési fokozatba. Megterveztük a munkáltatói döntéseken alapuló juttatás-eltérítést, a jogszabályi kötelezettség alapján járó bérpótlékokat, helyettesítési díjat, túlóradíjat, az egyszeri személyi jellegű kiadásokat (mint jubileumi jutalom).

A

személyi

juttatásokat

tehát

munkavállalónként

költségvetési

előirányzatonként tervezetük meg. A munkaadókat terhelő járulékok alapját képező személyi juttatások előirányzatokat összesítve terveztük meg ezen előirányzatot. Az így összesített kiemelt előirányzatokat hasonlítottuk össze a már elfogadott költségvetési előirányzatokkal. A kiemelt előirányzatok közötti eltérés megalapozza javaslatunkat, hogy a jövőben a személyi előirányzatokat null-bázisú tervezési módszertannal készítsék el. Az egyes kiemelt előirányzatok mellett az egyes költségvetési szervek feladatalapú költségvetés tervezésének alapelveit is rögzítettük, melyek alapján a feladatalapú tervezés és –gazdálkodás négy fő lépésből áll: 1. Tervezés 2. Mérés 3. Értékelés 4. Beavatkozás 1. Tervezés: A tervezés keretében a feladatok mentén állítottuk össze az intézmények, esetenként a szervezeti egységek terveit. 2. Mérés: A mérés elkészítésének alapja az előző év során a feladatokhoz kapcsolódó

erőforrás-felhasználás,

a

kapcsolódó

kiadások,

illetve

teljesítménymutatók. A felmérés intézményi szinten zajlik, lefedi a teljes költségvetést, azonban csak azon feladatok esetében kell az információkat részletezni, amelyek esetében értelmezhető a tervezés ezen megközelítése. 3. Értékelés: Az értékelés keretében kétféle elemzést lehet elvégezni: a) A feladatok mentén elvégzett mérés eredményeit, illetve az előzetesen megállapított tervek értékeit összevetve lehet értékelni az intézmények

14


gazdálkodását, teljesítményét. Következtetéseket lehet levonni arról, hogy mennyire voltak reálisak a tervek, illetve az intézmények egymáshoz képest mennyiben teljesítettek jól. b) Az értékelés keretében meg lehet vizsgálni, hogy a következő időszakra vonatkozó tervezési keretek mellett hogyan alakul a feladatok finanszírozása és kiadásigénye, mennyiben képes az önkormányzat a közfeladat-ellátást a megadott költségvetési keretek között biztosítani. 4. Beavatkozás: A feladatalapú tervezés során akkor kell beavatkozni, ha a költségvetési források szűkülnek, vagy a feladatok elmaradnak, vagy ha a gyakorlattól eltérő minőségű közszolgáltatást igényel a helyi közösség. A beavatkozás a feladatokhoz igazodó, célzott beavatkozási pontokra irányulhat. A feladatalapú tervezéssel összefüggésben mind az Intézmények, mind a Polgármesteri Hivatal kétségeket fogalmazott meg, mivel a közszolgáltatási rendszer szinte minden eleme a kötelező önkormányzati feladat-ellátási körbe tartozik. Nem látják az összehasonlíthatóságot megalapozottnak, mivel az Önkormányzat azonos feladatellátás megvalósítására csak egy intézményt tart fenn. Az intézmények komplex,

több

szakágazatot

érintő

feladatellátást

is

nyújtanak,

ahol

részfeladatonként is eltérő a teljesítmény meghatározása, mely alapján egyértelműen megfogalmazható feladat-mutatókat nem lehet meghatározni. Az intézményi gazdálkodásban a megalapozott költségvetés készítéshez, az intézményi struktúra, a rendelkezésre álló erőforrások alapján továbbra is a bázis alapú tervezést javasoljuk alkalmazni, azzal, hogy a bázis alapú költségvetés tervezés lépéseit –szerkezetváltozás, szintre hozás, többlet előirányzat igény vizsgálata- szigorúbban alkalmazzák. A feladatalapú tervezés a felhalmozási kiadások tervezésére a fenti elvek alapján maradéktalanul megvalósítható, annak bevezetése év közben is lehetséges.

15


VI. Pilot-projekt értékelése A Pilot projekt keretében készült javaslatokat az önkormányzati vezetőkkel áttekintettük és az alábbi megállapításokat és javaslatokat tesszük:  A Pilot Projekt keretében meghatározott tervezési módszertan bevezetését támogatják az ott meghatározott részterületeken.  A költségvetés tervezés során a stratégiai dokumentumok és a költségvetés tervezés

kapcsolatát

szorosabban

határozzák

meg,

figyelemmel

azok

megvalósíthatóságára, azok pénzügyi forrásaira.  A költségvetés tervezés folyamatában, az év közbeni előirányzatok közül a felhalmozási kiadások tekintetében a feladatalapú tervezési módszertant alkalmazzák, a felhalmozási előirányzatokhoz építési beruházás esetén legalább tervezetői költségbecslést, míg árubeszerzésnél legalább két ajánlatot kérnek be. A feladatalapú tervezésnél szakmai és pénzügyi elemzéseket készítenek

annak

érdekében,

hogy

a

leghatékonyabb

megvalósításra

törekedjenek.  A következő költségvetési évre a bázis alapú költségvetés tervezés tekintetében a korrekciós tételeket külön is végigvezetik. Nagyobb hangsúlyt fektetnek az azonos típusú egységeinek

összehasonlító

feladatot ellátó elemzésére

a

intézmények, költségvetési

vagy azok keretszámok

meghatározásakor.  Hosszabb távon törekednek a feladatalapú költségvetés terezés területeinek kiszélesítésére a felhalmozási kiadások ezen tervezési módjának megőrzése mellett.

16


A tervezési módszertanok, a pilot-projekt alapján, valamint az önkormányzat vezetőivel történt egyeztetés alapján az alábbi Költségvetés tervezési Kézikönyvet javasoljuk elfogadni.

17


VII.

1.

számú

Melléklet:

Szikszó

Város

Önkormányzatának

Költségvetés-tervezési Kézikönyve (minta)

Szikszó Város Önkormányzatának Költségvetés-tervezési Kézikönyve „A jó költségvetés tervezése akkor kezdődik, amikor a bázis év költségvetési rendeletét a Képviselő-testület elfogadta” Stratégiai Tervezés A költségvetés-tervezés folyamatában a legfontosabb cél, hogy az igazodjon az Önkormányzat stratégiai dokumentumaihoz. Stratégiai dokumentumnak tekintjük: 

az Önkormányzat Gazdasági Programját



a Közoktatási Intézkedési Tervet



a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót



az egyéb szakágazati jogszabályok alapján, a Képviselő-testület által elfogadott koncepciókat, városfejlesztési stratégiákat.

A stratégiai tervezésnél a lehető legtöbb kiadási és bevételi tétellel kell számolni, szakítva a bázis szemlélettel. Helyette olyan kiadási és bevételi mértéket meghatározó naturáliákat kell alkalmazni, melyek segítségével, illetve az ezekre vonatkozó költségelemek és fajlagos mutatók segítségével a jelenlegi tapasztalatok alapján a jövő a lehető legnagyobb pontossággal megbecsülhető. A költségvetésnek a legszorosabb kapcsolata az Önkormányzat Gazdasági Programjával van. A gazdasági program egy minimum négy évre szóló elképzelés, tartalmazza azokat a célokat és elképzeléseket, melyet a polgármester és a Képviselő-testület el kíván érni.

18


Az Ötv. 91. §- alapján a gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat,

amelyek

a

költségvetési

lehetőségekkel

összhangban,

a

helyi

társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági

program

tartalmazza

különösen:

a

fejlesztési

elképzeléseket,

a

munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási-politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. A költségvetési koncepció egy terv, melyben a gazdasági program, a Költségvetési törvény-tervezet, és a már előre látható befolyásoló tényezők hatását figyelembe véve próbálja megadni a következő év gazdálkodásának alapjait. A költségvetési rendelet a gazdasági program éves szintre lebontott, és a törvényi változásokkal, egyéb hatásokkal korrigált leírása. A fentiek alapján az éves költségvetés tervezésében a stratégiai dokumentumok időarányos

teljesülését

dokumentumokban

kell

figyelembe

meghatározott

célok

venni, az

elemezni adott

kell,

hogy

költségvetési

ezen évben

megvalósíthatók-e, ha igen ahhoz milyen forrásokra van szükség, azok hogyan állnak rendelkezésre és milyen jövőbeni költségvetési hatásokat generálnak a megvalósításukkal. A

stratégiai

dokumentumokban

meghatározott

célok

mellett

a

bázis

év

feladatellátásának struktúráját is át kell tekinteni, hogy szükséges-e a már ellátott feladatok további fenntartása, ha nem azt hogyan lehet megszüntetni, milyen hatással lesznek a lakosság életkörülményeire, valamint azt is vizsgálni kell, hogy a szükséges feladatok ellátása megfelel hatékonysággal működik-e, ha nem hogyan

19


lehet azt hatékonyabbá tenni, vagy a szervezeti struktúra átalakításával, vagy a források allokálásával. Minden esetben számba kell venni az Önkormányzat önként vállalt feladatait, azok hatékonyságát, eredményességét elemezni kell. A stratégiai tervekből fakadó feladatok, a feladat-ellátás struktúrájának elemzése és a költségvetési év feladatainak meghatározása egyrészt fenntartói, politikai kérdés, másrész szakmai és pénzügyi kérdés. A

költségvetési

év tervezési

irányelveinek

meghatározása

a

Költségvetési

Koncepcióban jelenik meg, melynek alapját a stratégiai dokumentumokból nyert információk alapozhatják meg. A költségvetési koncepció elkészítése előtt a stratégiai irányleveket egyeztetni kell. Az egyeztetésen részt vesz: 

polgármester



alpolgármesterek



jegyző



aljegyző



Pénzügyi Osztály vezetője

Előkészítésért felelős:

jegyző

Határidő:

költségvetési koncepció benyújtását megelőző 30 nap

A Költségvetési Koncepció A költségvetési koncepció elkészítése előtt a jegyző körlevelet bocsát ki a tervezésben részt vevő, valamint adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek vezetői felé, melyben meghatározza az érintettek feladatit azok határidejét és a felelőseket. A körlevél kibocsátásáért felelős:

jegyző

Határidő:

költségvetési

koncepció

benyújtását

megelőző 30 nap

20


A koncepció összeállítása során figyelembe kell venni: 

a stratégia tervekben szereplő feladatok időarányos célkitűzéseinek egyeztetett megvalósíthatóságát



az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait és a feladatellátáshoz szükséges, rendelkezésre álló forrásokat



a korábbi évek áthúzódó kötelezettségvállalásait



a Képviselő-testület költségvetési évet érintő döntéseit



a szakmai tervek alapján előállt előzetes kalkulációk adatait



a

helyi

költségvetés

készítésre

vonatkozó

rendeletek

illetve

egyéb

szabályozásokat; 

Makrogazdasági adatokat



Költségvetési törvénytervezet (központi költségvetés);

A Pénzügyi Osztály - az egyes szakterületüket figyelembe véve - a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, az intézményvetők és az önkormányzat támogatásával

működő,

önkormányzati

feladatot

ellátó

egyéb

gazdálkodó

szervezetek képviselőinek bevonásával, valamint a pénzügyminisztériumi tájékoztató alapján elkészíti a költségvetési koncepciót. Az egyeztetés keretében az intézményeknek lehetőséget kell biztosítani intézményspecifikusan a költségvetés tervezési problémák átbeszélésére, egyéni igényeik, véleményük figyelembevételére. Az intézményi szakmai tervek alapján háttér kalkulációkat végez a Pénzügyi Osztály a szakterületért felelős szervezeti egység bevonásával. A háttér kalkulációk felhasználásával készül a költségvetési koncepció, amely már összevontan tartalmaz összegszerű javaslatokat. Az intézmény információszolgáltatási kötelezettsége a költségvetési koncepció elkészítéséhez: 

Jegyzői levél alapján intézményi javaslat készítése



adattáblák összeállítása, a megfogalmazott javaslatok alapján adatszolgáltatás, egyeztetés a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályával.

21


A kisebbségi Önkormányzatok információszolgáltatási kötelezettsége a költségvetési koncepció elkészítéséhez: 

Jegyzői levél alapján javaslat készítése



adattáblák összeállítása, a megfogalmazott javaslatok alapján adatszolgáltatás, egyeztetés a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályával.

A kisebbségi önkormányzatok önálló költségvetési koncepciót fogadnak el. A költségvetési koncepciójuk elkészítésében a Polgármesteri Hivatal a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény 27. §-a, az Áht. 68. § (3) bekezdése, valamint az Ámr. 37. §-a alapján megkötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint működik közre. Az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, és egyéb támogatásban részesülő szervezetek információszolgáltatási kötelezettsége a költségvetési koncepció elkészítéséhez:  a közszolgáltatási, feladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges működési támogatási igény meghatározása gazdasági elemzések alapján 

a hatályos szerződések alapján a feladat-ellátáshoz átadott vagyonhoz kapcsolódó felhalmozási kiadásokhoz tervezett támogatások meghatározása költségbecslés, vagy árajánlat kérés alátámasztásával

A koncepció tartalmaz minden olyan vezetői szándékot, ami a költségvetési terv tételeire vonatkozik, illetve azokat befolyásolja. Ezek jellemzően a következők: 

Az önkormányzati működést meghatározó, a költségvetési gazdálkodást befolyásoló jogszabályi környezet változásai.



Az államháztartás makrogazdasági mutatói.



A Költségvetési törvénytervezet alapján a várható állami támogatások rendszere, az állami támogatások változásának hatása a finanszírozásra, a költségvetési forrásokra.

22




A

helyi

adóbevételekkel

kapcsolatos

várakozások,

a

makrogazdasági

tendenciákra alapozva. 

A feladatellátás szerkezetén tervezett változások, azok várható gazdasági hatásai.



Az önkormányzat működési kiadásainak tervezését befolyásoló tényezők, valamint az egyes kiadás csoportokkal kapcsolatos elvárások megfogalmazása. Ezen belül külön ki kell emelni a kiemelt előirányzatok közül a személyi juttatásokon belül a munkavállalóknak adható juttatások tervezett mértékét, a dologi kiadások tervezését meghatározó tervezett inflációt.



Stratégiai dokumentumok, és a korábban vállalt áthúzódó kötelezettségvállalások alapján az adott költségvetési évre vonatkozó fejlesztési tervek ezekre rendelkezésre álló források.

A Költségvetési Koncepciót a Képviselő-testület döntése előtt meg kell tárgyalni az SzMSz-ben

meghatározott

Bizottságoknak,

valamint

a

Kisebbségi

Önkormányzatoknak, akik saját költségvetési koncepciót fogadnak el, mely része az Önkormányzat Költségvetési Koncepciójának. A bizottságok véleményével, valamint a kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepciójával együtt a költségvetési koncepciót a képviselő-testület megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés készítés munkálatairól. Előkészítésért felelős:

jegyző Pénzügyi Osztály vezetője

Előterjesztő:

polgármester

Határidő:

I-III negyedéves költségvetési jelentés benyújtásával egyidejűleg, november 30.

Adatszolgáltatás a költségvetés tervezéshez

23


A

költségvetési

koncepció

elfogadását

követően

a

tervezési

iránylevek

meghatározása után, valamint a Költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg kezdődik meg a költségvetési rendelet összeállítása. Az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szervezetek már a költségvetési koncepció

összeállításához

is

adatot

szolgáltattak,

azonban

a

részletes

adatszolgáltatásra a koncepció elfogadást követően kerülhet csak sor. A költségvetés tervezése során a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya biztosítja a tervezési munka megszervezését, szabályszerű végrehajtását, az adminisztrációs és információ szolgáltatási és feldolgozási kötelezettségek teljesítését, közreműködik az

önállóan

gazdálkodó

költségvetési

szervek

elemi

költségvetésének

összeállításában, lefolytatja a költségvetési szervek vezetőivel az egyeztetési eljárást. A költségvetés összeállításához a Költségvetési Koncepció, a Költségvetési törvény, valamint a Pénzügyminisztérium által közétett Útmutató alapján kér adatszolgáltatást a Polgármesteri Hivatal. A részletes adatszolgáltatásra a jegyző tervezési körlevelet bocsát ki, melyben tájékoztatja

az

adatszolgáltatásra

kötelezetteket

a

fent

meghatározott

dokumentumokban foglaltakról, az adatszolgáltatás tartalmáról, annak felelőseiről és az adatszolgáltatási határidőkről. Az adatszolgáltatáshoz egységes, költségvetési táblákat készít a Pénzügyi Osztály. Az intézmény adatszolgáltatásának a költségvetés készítéséhez legalább az alábbi adattartammal szolgáltat adatot: a tervezett: 

saját bevételeket



a személyi juttatásokat munkavállalónként, előirányzatonként és összesítve, külön táblába foglalva a jubileumi jutalmakat, a munkáltató által adható természetbeni juttatásokat, munkavállalók nyugdíjazásának költségvonzatait



a létszámkereteket



munkaadókat terhelő járulékokat

24




dologi kiadásokat kiadási előirányzatonként



élelmezési

kiadásokat

ellátottakra

és ellátási

napokra

bontva,

valamint

összességében 

ellátottak pénzbeli juttatásait jogcímenként összesítve



fejlesztési igényeket építési beruházásnál, felújításnál előzetes kalkulációval, valamint

eszközbeszerzésnél

legalább

két

árajánlattal

a

beruházás

szükségességének szöveges indokolásával 

pályázati projektek leírást, mely tartalmazza az önkormányzati döntést a pályázat benyújthatóságáról, a saját forrás összegének meghatározását, a pályázati projekt várható kezdésének és befejezésének időpontját, valamint a pályázatban benyújtott finanszírozási ütemtervet.

Az önállóan működő költségvetési szervek adatszolgáltatása alapján, az elemi költségvetést a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya készíti el. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetésüket maguk készítik el és azt indokolással együtt megküldik a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályára. Az egyeztetett szakmai feladatok és a pénzügyi keretek meghatározása alapján a gazdasági ügyintézők egyeztetik le részleteiben az elemi költségvetés tervezeteket. A Polgármesteri Hivatalon belül az egyes szervezeti egységek vezetői vesznek részt a szakterületüket érintő költségvetési előirányzatok megtervezésében, melyet a Pénzügyi Osztály koordinál. Az önkormányzat költségvetési támogatásából működő gazdasági szervezetek (közszolgáltatási szerződés alapján, vagy egyéb feladat-ellátási szerződés alapján a feladatellátók) adatszolgáltatási kötelezettségére a jegyző szintén körlevelet bocsát ki a szerződésekben meghatározott feladatok ellátásához szükséges működési támogatási

igény

meghatározásához,

vagyonhoz

kapcsolódó

felhalmozási

valamint

a

kiadásokhoz

feladat-ellátáshoz tervezett

átadott

támogatások

meghatározásához.

25


A költségvetési rendelet összeállítása, valamint a költségvetési rendelet I. és II. fordulójának tárgyalása során a Polgármesteri Hivatal kiegészítő információkat kérhet az adatszolgáltatóktól. Tervezési Körlevél összeállításáért, adatszolgáltató táblák elkészítéséért felelős:

Pénzügyi Osztály vezetője

Tervezési körlevél kiadásáért felelős:

jegyző

Határidő:

költségvetési

koncepció

elfogadását követő 20 nap Adatszolgáltatásért felelős:

költségvetési szervek vezetői gazdálkodó

szervezetek

képviselői Határidő:

körlevélben meghatározva

A költségvetési rendelet tervezet összeállítása Az adatszolgáltatók által leadott költségvetési javaslatok összegyűjtése, és egyeztetése után elkészülnek az összesítő táblázatok az önkormányzati szintű költségvetés megalkotásához. Ha a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig, amelyre az szól, a Képviselőtestület nem állapította meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy a helyi önkormányzat bevételeit

folytatólagosan

beszedhesse

és

kiadásait

fedezhesse,

illetve

meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a rendelet keretein belül. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe kell beilleszteni.

26


Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a naptári év kezdetéig nem alkotta meg és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet a hatályát vesztette, akkor a polgármester jogosult a helyi önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére. Az így folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe kell beilleszteni. A

költségvetési

rendelet

összeállításánál

a

tervezési

módszertanok,

az

adatszolgáltatások alapján először a bevételi forrásokat kell megtervezni. A bevételi források számbavétele után a működési és felhalmozási kiadásokat kell megtervezni. A bevételi forrásokat és tervezett kiadásokat egyensúlyba kell hozni. Amennyiben a költségvetési bevételek és kiadások különbözete negatív, és a bevételek tovább nem növelhetők a kiadások tovább nem csökkenthetők a tervezés során akkor a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében a hiány finanszírozásának tervezését is el kell végezni. A költségvetési hiány belső és külső forrásokból finanszírozható az Áht. 69. § -ában meghatározott finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel. A költségvetési rendelet összeállítása során a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályvezetője a jegyzővel és a polgármesterrel folyamatosan egyeztet a keretszámokról, a költségvetési egyensúly felállításának lehetőségeiről. A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti a jegyzőkönyvben foglaltakat a Költségvetés tárgyalásakor a Képviselő-testülettel ismertetni kell. Az elkészült költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester nyújtja be a Képviselőtestület elé. Felelősök: A költségvetési rendelet-tervezet összeállításáért:

jegyző

27


Pénzügyi vezető Határidő: A költségvetési rendelet-tervezet összeállítása:

a benyújtást megelőző 20 nap

Az elfogadás rendje Az összeállított költségvetési rendelet tervezetet a polgármester nyújtja be a Képviselő-testület felé legkésőbb a költségvetési év február 15-ig. Amennyiben az Országgyűlés a költségvetési törvényt nem fogadja el december 31-ig, úgy a polgármesternek a Költségvetési törvény elfogadását követő 45 napon belül kell a Képviselő-testület elé terjeszteni a költségvetési rendelet-tervezetet. Az költségvetési rendelet-tervezetet a Képviselő-testület SzMSz-ében meghatározott bizottságnak tárgyalni kell. A költségvetési rendelet elfogadása előtt azt véleményezni kell az alábbi szerveteknek is: 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény 16. §- a alapján a Közalkalmazotti Tanácsnak véleményezni kell a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét, valamint ha a tervezet szerkezeti átalakításról létszámcsökkentésről rendelkezik.



A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII törvény 66. §- a alapján a helyi munkavállalói

érdekképviseleti

szervek

köztisztviselői

juttatásokról

jutalmazásról

a

véleményt

alkotnak

valamint

ha

a

a

tervezett

költségvetés

tervezetben létszámcsökkentés szerepel; 

A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII törvény 20. § (2) bekezdés és 65. § (3) bekezdés alapján az Üzemi Tanácsnak, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezeteknek ki kell kérni a véleményét, ha a költségvetési rendelet – tervezetben a Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók nagyobb csoportját érintő átszervezésre vonatkozó javaslatot is tartalmaz.

Az Ötv. 103/B § alapján 2012. évtől a Képviselő-testület SzMSz-ében meghatározott társadalmi részvételi eljárást kell lefolytatni.

28


A Kisebbségi Önkormányzatok saját költségvetésüket határozatban fogadják el, mely beépül az Önkormányzat költségvetésébe. A Képviselő-testület nincs döntési kompetenciája a kisebbségi önkormányzat költségvetés felett. Amennyiben az Önkormányzat könyvvizsgálatra kötelezett, úgy a költségvetési rendelet tervezethez a könyvvizsgáló jelentést is csatolni kell. A kötelező könyvvizsgálatról az Ötv. .92/A és 92/B §-ok rendelkeznek. A költségvetési rendelet – tervezettel egyidejűleg, vagy azt megelőzően kell a Képviselő-testületnek tárgyalni a költségvetést megalapozó egyes önkormányzati rendeleteteket. Ilyen rendeletek lehetnek, pl. a közüzemi díjmegállapításról, azaz a hatósági ármegállapításról szól önkormányzati rendeletek, a lakások és egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet. A Költségvetési rendelet –tervezetet, amennyiben két fordulóban tárgyalja a Képviselő-testület úgy az I. fordulóban a keretszámokat fogadja el, valamint módosító indítványokról szavaz, mely alapján a II. fordulóban fogadja el a módosító indítványok alapján átdolgozott költségvetési rendeletet. A költségvetési rendelet tárgyalásakor ismertetni kell a véleményező szervek írásban megküldött véleményét, a társadalmi véleményezés eredményét, az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekkel folytatott egyeztetésről készült jegyzőkönyv megállapításait. A költségvetési rendeletről a Képviselő-testület minősített többséggel szavaz. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a Képviselő-testület SzMSz-ében foglaltak alapján. Felelősök: A költségvetési rendelet-tervezet elkészítéséért: jegyző Egyeztetési eljárás lefolytatásáért:

jegyző költségvetési szervek vezetői

Társadalmi véleményezésért

jegyző polgármester

29


A költségvetési rendelettervezet benyújtásáért:

polgármester

A költségvetési rendelet elfogadásáért:

Képviselő-testület

A költségvetési rendelet kihirdetéséért:

jegyző

Központi költségvetés felé történő Információszolgáltatásért


Határidők: A költségvetési rendelet-tervezet elkészítése:


Egyeztetési eljárás lefolytatása:

költségvetési rendelet-tervezet I. fordulós tárgyalását megelőző napig

Társadalmi véleményezés


A költségvetési rendelettervezet benyújtása

február 15-ig

A költségvetési rendelet elfogadása

a benyújtást követő 30 napon belül

A költségvetési rendelet kihirdetése:

elfogadást követő 8 napon belül

Központi költségvetés felé történő Információszolgáltatás

benyújtást követő 30 napon belül

a

PM

által

közétett

30


tájékoztatóban

meghatározott

határnapig A költségvetési rendelet tartalma A költségvetési rendelet két részből áll a szöveges rendeletből, és annak mellékleteiből. A szöveges rendelet megalkotásánál a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásait kell figyelembe venni az Áht. és az Ámr. előírásain túlmenően. A költségvetési rendelet, valamint a zárszámadási tartalmi követelményeit az Áht. 118. §-a alapján a Képviselő-testületnek külön önálló önkormányzati rendeletben kell meghatározni, mely rendelet-tervezetet a Kézikönyv melléklete tartalmazza. A költségvetési rendeletet az alábbi szerkezetben kell elkészíteni: 1. az önkormányzati rendelet megalkotójának, számának címének neve (az Önkormányzat SzMSz-ében meghatározott formában 2. az

önkormányzati

rendelet

megalkotására

felhatalmazó

jogszabályi

rendelkezések meghatározása 3. A költségvetési rendeletet címekre bontva kell megalkotni az alábbi tartalmi meghatározások figyelembevételével:  Az önkormányzati rendelet hatálya  Értelmező rendelkezések (ha szükséges)  Az önkormányzat fő gazdasági mutatói  Az önkormányzat bevételei  Az önkormányzat kiadásai  A forráshiány finanszírozása  A létszám előirányzattal való gazdálkodás  Kisebbségi önkormányzatok költségvetése  Költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok

31


 Információ-szolgáltatás  Átruházott hatáskörök  Záró rendelkezések  polgármester, jegyző aláírása  Mellékletek A költségvetési rendelet mellékleteit a Pénzügyi Osztály készíti el a rendelet tervezet szöges részével együtt, melyet a jegyző hagy jóvá, mint a költségvetés készítésért felelős személy. Költségvetés végrehajtás, előirányzat módosítás A költségvetés végrehajtásának nyomon követése a havi negyedéves, féléves jelentések alapján valósul meg. Annak érdekében, hogy naprakész legyen az előirányzat felhasználás, és mind a Polgármesteri

Hivatal,

mind

az

intézmények

naprakész

információval

rendelkezhessenek informatikai támogatás szükséges. Ennek megvalósítása érdekében javasoljuk a jelen projekt keretében a C. modulban a költségvetés teljesülés monitoring rendszerének számítógépes támogatása céljából került beszerzésre került szoftvert a tesztidőszak után bevezetni. A szoftver segítségével mind a finanszírozó, mind a felhasználó látja az előirányzatok teljesülését, és szükség szerint tehet intézkedéseket, akár a zárolásra, akár többletforrás biztosítására, illetve ezen szoftver segítséget nyújt az év közbeni megalapozott előirányzat módosítások szükségességének alátámasztására. A beszámolási kötelezettség Az éves költségvetés teljesüléséről készült beszámoló, azaz a zárszámadási rendeletet elkészítéséért a jegyző, a benyújtásért a polgármester, míg annak elfogadásáért a Képviselő-testület felelős.

32


A zárszámadási rendeletet a költségvetési évet követő 4 hónapon belül kell benyújtani a Képviselő-testületnek. A kisebbségi önkormányzatok a zárszámadási határozataikat a költségvetési évet követő április 10-ig fogadják el. A zárszámadási rendelet két részből áll a szöveges rendeletből, és annak mellékleteiből. A szöveges rendelet megalkotásánál a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásait kell figyelembe venni az Áht. és az Ámr. előírásain túlmenően. A zárszámadási tartalmi követelményeit az Áht. 118. §-a alapján a Képviselőtestületnek külön önálló önkormányzati rendeletben kell meghatározni, mely rendelettervezetet a Kézikönyv melléklete tartalmazza. A zárszámadási rendelthez, amennyiben az Önkormányzat könyvvizsgálatra kötelezett, a könyvvizsgáló írásos jelentését is a zárszámadási rendelthez kell csatolni. A rendelet-tervezetet az Képviselő-testület SzMSz-ében meghatározott bizottságnak tárgyalni kell. A zárszámadási rendelet kihirdetése a jegyző feladata a Képviselő-testület SzMSzében meghatározottak szerint. Felelősök: A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítéséért: jegyző Társadalmi véleményezésért


A költségvetési rendelettervezet benyújtásáért:

polgármester

A zárszámadási rendelet elfogadásáért:

Képviselő-testület

A zárszámadási rendelet kihirdetéséért:

jegyző

Központi költségvetés felé történő Információszolgáltatásért

jegyző

33


polgármester Határidők: A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítése:


Társadalmi véleményezés


A zárszámadási rendelettervezet benyújtása

költségvetési évet követő négy hónapon belül

A zárszámadási rendelet elfogadása

költségvetési évet követő négy hónapon belül

A költségvetési rendelet kihirdetése:

elfogadást követő 8 napon belül

Központi költségvetés felé történő Információszolgáltatás

a

PM

tájékoztatóban

által

közétett

meghatározott

határnapig

34


VIII. 2. számú Melléklet: Rendelet minta a költségvetési és zárszámadási rendeletek tartalmi meghatározásáról

Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/2011 (.. ..) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeleteinek tartalmi meghatározásáról Szikszó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 118. §-ában kapott felhatalmazás alapján az a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva alapján az alábbiakat rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed Szikszó Város Önkormányzata költségvetésére, a költségvetés

módosítására,

valamint

a

költségvetés

végrehajtásáról

szóló

zárszámadásra. 2. § (1) A költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell: az Önkormányzat költségvetési mérlegét, melyet tájékoztató jelleggel működési és felhalmozási célú bevételek és kiadások bontásban is be kell mutatni, valamint ezen mérlegekben elkülönülő soron kell megjeleníteni a bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési hiány, vagy többlet összegét, a hiány belső és külső finanszírozásának módját; az önállóan működő és gazdálkodó, illetve az önállóan működő költségvetési szervek bevételeit forrásonként, főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben;

35


a működési kiadási előirányzatokat önállóan működő és gazdálkodó, illetve az önállóan működő költségvetési szervenként, intézményen belül feladatonként, kiemelt előirányzatonként; a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként; az éves létszámkeretet önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő költségvetési szervenként teljes és részfoglalkoztatottak szerint, valamint ugyanezen bontásban a közfoglalkoztatottak létszám-előirányzatait; feladatonként, támogatott szervezetenként elkülönülve az Önkormányzat által céljelleggel adott támogatásokat; elkülönülő mellékletben a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a Ruszin Kisebbségi Önkormányzat bevételeit és kiadásait; az Önkormányzat több évre vállalt kötelezettségeit, tervévet is beleértve 5 éves időszakra vonatkozóan; mérlegszerűen a tervévet követő két év várható bevételi és kiadási előirányzatait (gördülő tervezés); az Önkormányzat által tervévben nyújtott közvetett támogatásokat a mentesség és kedvezmény jogcímenkénti elkülönítésével; az Önkormányzat által vállalt nem kötelező feladatok bevételeit és kiadásait; a bevételi és kiadási előirányzatok várható teljesüléséről készített előirányzatfelhasználási ütemtervet, melynél figyelembe kell venni a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségeket; az Európai Unió támogatásával megvalósuló programok bevételeit és kiadásait projektenként elkülönítve; külön tételt (mérlegsort) kell, hogy képezzen az általános és céltartalék, melyen belül el kell különülnie a költségvetési törvényben előírt államháztartási tartalék képzésére szolgáló előirányzatnak; a tervévet megelőző év költségvetési adatait.

36


(2)

A zárszámadási rendelet – a pénzügyi teljesítés adatainak tartalma és

szerkezete

–

a

költségvetési

rendelethez

igazodik

azzal,

hogy

azzal

összehasonlítható formában kell elkészíteni a tényleges adatokra vonatkozóan. A zárszámadási rendeletnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell: a 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A.§-a alapján az Önkormányzat vagyonmérlegét,

vagyonkimutatását

teljes

vagyoni

körre

vonatkozó

részletezéssel; az intézményenkénti és a Polgármesteri Hivatalra vonatkozó pénzmaradványt; az adósság állományát lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban, valamint szintén a 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 11.§ (4) bekezdése alapján az un. Egyszerűsített beszámolót (egyszerűsített mérleg, egyszerűsített pénzforgalmi jelentés, egyszerűsített pénzmaradvány kimutatás, egyszerűsített eredménykimutatás).

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott költségvetési és zárszámadási

rendeletek kiemelt előirányzatai az alábbiak szerint kerülnek megállapításra:

Bevételi előirányzatok

Kiadási előirányzatok

- saját bevételek

- személyi juttatások

- élelmezési bevételek

- munkaadókat terhelő járulékok

- OEP-támogatás

- dologi kiadások

- normatív állami támogatás

- ellátottak pénzbeli juttatásai

- átvett pénzeszközök

- élelmezési kiadások

- önkormányzati támogatás

- céljelleggel adott támogatások

- előző évi pénzmaradvány

- felhalmozási kiadások - felújítási kiadások

37


3. § A költségvetési rendeletben rendelkezni kell: az Önkormányzat által a munkavállalóknak (közalkalmazottak, köztisztviselők egyéb bérrendszer hatálya alá tartozó munkavállalók) részére adott évben biztosított béren felüli juttatásokról; a költségvetési előirányzatok évközi módosításainak szabályairól; a költségvetés végrehajtása során az átruházott jogkörökről, ezen belül kifejezetten a hitelműveletek feletti rendelkezési jogosultságról, egyéb, a költségvetési gazdálkodást részletesen szabályozó előírásokról. 4. § A Képviselő-testület a költségvetési és zárszámadási rendeletek kötelező mellékleteit jelen rendelet 1-28. számú melléklete szerinti mérlegek, kimutatások szerinti tartalommal hagyja jóvá. 5. § (1) Ezen rendelet 2001. …..hónap 1. napján lép hatályba, de rendelkezéseit először a 2012. évi költségvetési rendelet összeállításánál kell figyelembe venni. (2) A rendelet kihirdetéséről Szikszó Város Jegyzője gondoskodik az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon. Szikszó, 2011. polgármester

jegyző

38

Szikszó Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése

Recommend Documents