SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010

Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

TARTALOMJEGYZÉK I.

II.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia lényege 1.1. Az IVS fejlesztéspolitikai összefüggései 1.2. Változások a korábbi kézikönyv előírásaihoz képest 1.3. Alkalmazott munkamódszer 1.4. Javasolt további lépések 2. Szigetszentmiklós város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.1. Helyzetelemzés 2.2. Városrészek, akcióterületek 2.3. Stratégiai rész 2.4. Megvalósíthatóság HELYZETELEMZÉS 1. Szigetszentmiklós szerepe a településhálózatban 1.1. A város szerepe szűkebb és tágabb környezetében 1.1.1. Szigetszentmiklós és térségének természetföldrajzi jellemzői 1.1.2. Kapcsolódás az egyes térszerkezeti egységekhez 1.1.3. Regionális, megyei, agglomerációs összefüggések 1.1.3.1. Lakónépesség alakulása az agglomeráció vizsgált településein 1.1.3.2. Gazdasági szervezetek változása az agglomeráció városaiban 1.1.3.3. Munkahelyek számának változása, munkanélküliségi ráta alakulása 1.1.4. Kistérségi szerepkör, Szigetszentmiklós vonzáskörzete 1.1.4.1. Szigetszentmiklós funkcionális vonzáskörzete 1.1.4.2. Középiskolai vonzáskörzet 1.1.4.3. Vonzáskörzet a foglalkoztatottak lakóhelye szerint 1.1.5. Szigetszentmiklós térségének közlekedés-földrajzi összefüggései 1.1.6. Szigetszentmiklós kistérségi szerepköre 2. Szigetszentmiklós helyzetelemzése 2.1. Gazdaság, gazdálkodás 2.1.1. Az önkormányzat gazdálkodása 2.1.2. Regisztrált és működő vállalkozások száma 2.1.3. A város vállalkozásainak helyzete 2.1.4. Gazdasági aktivitás térbeli különbségei 2.1.5. Kutatás-fejlesztés Szigetszentmiklóson 2.1.6. Idegenforgalom, turizmus 2.1.6.1. Helyi idegenforgalmi, kulturális attrakciók 2.1.7. Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei 2.1.8. Koncentrált gazdasági területen elhelyezkedő cégek jellemzői 2.1.9. Információs társadalom 2.1.9.1. Az e-ügyintézés helyi lehetőségei 2.1.10. Külső elérhetőség – közlekedés 2.2. Társadalom 2.2.1. Demográfia – lakónépesség számának alakulása 2.2.2. Lakónépesség korösszetétele, migráció 2.2.2.1. Lakónépesség korösszetétele 2.2.2.2. Természetes népmozgalom 2.2.2.3. Vándorlás, migráció 2.2.3. Képzettség-műveltség 2.2.4. Foglalkoztatottság 2.2.5. Egészségi állapot 2.2.6. Napi vándorlás egyenlege, jellege 2.2.7. Társadalmi szervezetek, civil szféra aktivitása 2.3. Lakókörnyezet 2.3.1. Településszerkezet-épített környezet 2.3.2. Lakásállomány 2.3.3. Közművek 2.3.3.1. Vízellátás 2.3.3.2. Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás 2.3.3.3. Közműolló 2.3.3.4. Csapadékvíz-elhelyezés

5. 5. 6. 8. 9. 10. 11. 11. 12. 15. 19. 20. 20. 20. 20. 21. 26. 28. 30. 32. 36. 36. 38. 40. 42. 43. 50. 50. 52. 53. 56. 59. 61. 61. 65. 68. 69. 69. 71. 73. 80. 80. 80. 83. 86. 87. 89. 91. 92. 93. 94. 95. 95. 95. 99. 99. 100. 101. 103.

2


2.3.4. 2.3.5.

2.4. Közszolgáltatások 2.4.1. 2.4.2. 2.4.3.

III.

2.3.3.5. Földgázellátás 2.3.3.6. Távhő ellátás 2.3.3.7. Villamos energia ellátás Helyi építészeti értékek Természeti környezet, zöldterületek 2.3.5.1. Természeti környezet 2.3.5.2. Zöldterületek 2.3.5.3. Levegőszennyezettségi adatok 2.3.5.4. Zajterhelési adatok

Tömegközlekedés Hulladékgazdálkodás Oktatási közszolgáltatások 2.4.3.1. Óvodai ellátás 2.4.3.2. Általános iskolai ellátás 2.4.3.3. Középiskolai ellátás 2.4.3.4. Egyéb oktatási intézmények 2.4.4. Szociális és gyermekjóléti ellátás 2.4.4.1. Bölcsődei ellátás 2.4.4.2. Idősek ellátása 2.4.4.3. Szociális segélyezés 2.4.5. Egészségügyi ellátás 2.4.5.1. Alapellátás 2.4.5.2. Szakosított ellátás 2.4.6. Kiegészítő táblázatok a város helyzetelemzésének értékeléséhez 3. Városrészek helyzetelemzése 3.1. Városszerkezet 3.1.1. Szigetszentmiklós településrészei 3.1.2. Városrészek beazonosítása 3.2. Az egyes városrészek rövid bemutatása 3.2.1. Városközpont negyed 3.2.2. Bucka negyed 3.2.3. Dunapart negyed 3.2.4. Városkörnyék negyed 3.2.5. Felsőtag negyed 4. Anti Szegregációs Terv – Helyzetelemzés 4.1. Bevezetés 4.2. Szegregáció és a szegregátum fogalma 4.3. Szigetszentmiklós város szegregációs helyzetelemzése 4.3.1. Szegregációs folyamatok Szigetszentmiklóson 4.3.1.1. Oktatás – Szigetszentmiklós óvodai ellátottsága 4.3.1.2. Oktatás – Szigetszentmiklós iskolai ellátottsága 4.3.1.3. Foglalkoztatottság a városban 4.3.1.4. Szociális segélyezés városrészek közötti megoszlása 4.3.2. Önkormányzati bérlakások 4.3.3. Kissebségi társadalom képviselete 4.3.3.1. A cigány kisebbség érdekképviselete 4.4. Szegregátumok, és veszélyeztetett területek Szigetszentmiklóson 4.4.1. A területek jellemzése - szegregátumok 4.4.2. A területek jellemzése – szegregálódó, erősen leromló területek 4.4.3. A területek jellemzése – veszélyeztetett területek STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) 1.1. Indikátorok 1.1.1. Vonzáskörzet, térségi szerepkör 1.1.2. Demográfia 1.1.3. Közlekedés 1.1.4. Gazdaság 1.1.5. Városi és természeti környezet, életminőség, szolgáltatások 1.1.6. Oktatás 2. Jövőbeni fejlesztési irányok 2.1. Átfogó cél

103. 104. 104. 104. 104. 104. 107. 108. 108. 110. 110. 111. 112. 112. 115. 117. 118. 118. 118. 119. 120. 121. 121. 122. 122. 124. 124. 125. 126. 128. 128. 132. 137. 140. 144. 147. 147. 147. 150. 150. 152. 156. 159. 161. 163 163. 164. 165. 171. 174. 176. 180. 180. 180. 180. 181. 181. 182. 182. 182. 183. 183.

3


IV.

2.2. Középtávú tematikus célok 2.2.1. Tematikus cél 1 2.2.2. Tematikus cél 2 2.2.3. Tematikus cél 3 2.2.4. Tematikus cél 4 2.2.5. Tematikus cél 5 2.2.6. Tematikus cél 6 3. Városrészi célok 3.1. Városrészi cél 1 – Városközpont negyed 3.2. Városrészi cél 2 – Városkörnyék negyed 3.3. Városrészi cél 3 – Bucka negyed 3.4. Városrészi cél 4 – Dunapart negyed 3.5. Városrészi cél 5 – Felsőtag negyed 4. A stratégia koherenciája, konzisztenciája, illeszkedése 4.1. Az IVS és a területi dokumentumok konzisztenciája 4.2. Az IVS és a városi dokumentumok konzisztenciája 4.3. A célrendszer koherenciája, városrészi célok egymásra hatása 4.4. Környezeti hatások kompenzálása 5. Fejlesztési akcióterületek kijelölése 5.1. A város akcióterületei 2007-2013 5.1.1. Akcióterület – Óváros központ funkcióbővítő rehabilitáció 5.1.2. Akcióterület – Ádám Jenő Többcélú Intézmény (ÁJTI) 5.1.3. Akcióterület – Kis-Duna komplex fejlesztése 5.1.4. Akcióterület – Bucka városrész szennyvízcsatornázása 5.1.5. Akcióterület – József Attila lakótelep szociális városrehabilitáció 5.1.6. Akcióterület – Gyártelep térségi intézményi szolgáltató terület 5.1.7. Akcióterület – Camfield fejlesztési terület 5.1.8. Akcióterület – Szent Miklós lakótelep fejlesztése 5.1.9. Akcióterület – Városi csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése 5.1.10. Akcióterület – Bucka-tó kármentesítése 6. Anti-Szegregációs Terv – Stratégiai rész 6.1. Beavatkozási lehetőségek 6.1.1. A többségi társadalom tájékoztatása 6.1.2. A hátrányos helyzetű csoportokkal való közvetlen kapcsolattartás 6.1.3. Lakhatási integrációt biztosító eszközök 6.1.4. Oktatási integráció biztosítása A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 1. Ingatlangazdálkodási terv 1.1. Általános ingatlangazdálkodási szempontok 1.2. Ingatlanok típusaira vonatkozó ingatlangazdálkodási alapelvek 1.2.1. Közfunkcióknak helyet biztosító ingatlanok 1.2.2. Lakóingatlanok 1.2.3. Gazdasági és szolgáltató funkcióknak helyet adó ingatlanok 1.2.4. Önkormányzati tulajdonú földterületek 1.2.5. Barnamezős területek 1.2.6. Közterületek, utak, közösségi terek, zöldfelületek 1.3. Akcióterületek és önkormányzati ingatlanok 1.3.1. Az egyes akcióterületek ingatlanjai, és a rájuk vonatkozó fejlesztési javaslatok 2. Az IVS nem fejlesztési jellegű tevékenységeinek ismertetése 2.1. Befektetés-ösztönző szabályozási környezet kialakítása 2.2. Városmarketing 2.3. Partnerség 2.3.1. Partnerség az IVS kidolgozása során 2.3.1.1. A lakossági kérdőíves felmérés eredménye 2.3.2. Partnerség megvalósulása az IVS végrehajtása során 2.3.3. Kommunikáció a partnerség működtetése érdekében 2.3.3.1. Belső kommunikáció 2.3.3.2. Külső kommunikáció 2.3.4. Szervezeti elvárások a stratégia megvalósítására 2.3.5. Településközi koordináció 2.3.6. A stratégia végrehajtásának monitoringja

183. 184. 185. 186. 186. 187. 187. 188. 188. 193. 198. 204. 207. 210. 210. 211. 214. 217. 218. 218. 220. 223. 225. 230. 232. 234. 235. 237. 239. 241. 243. 244. 244. 244. 245. 245. 249. 249. 249. 250. 250. 251. 254. 255. 259. 259. 259. 259. 267. 267. 267. 268. 268. 269. 275. 275. 275. 275. 278. 280. 280.

4


I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1., Az Integrált Városfejlesztési Stratégia lényege A hazai forrásokból, központi előirányzatokból (TEKI, CÉDE, stb.) finanszírozott fejlesztéseknek, valamint az I. Nemzeti Fejlesztési Terv támogatásainak megvalósulását korábban nem szabták olyan stratégiai tervezési dokumentum meglétéhez, amely „igazolta” volna egy-egy város konkrét fejlesztési elképzelésének megalapozottságát, előkészítettségét és társadalmi szükségességét. A hazai városok 2007-2013 közötti uniós forrásfelhasználását a Kormány már feltételhez, az Integrált Városfejlesztési Stratégia meglétéhez köti. Az IVS az ÖTM által is kimondottan ehhez az uniós költségvetési ciklushoz kötődő városrehabilitációs dokumentum, amely azonban alkalmas lehet az egyéb fejlesztési elképzelések megvalósításának megalapozására is. Az IVS felvázolja a város jövőképét, céljait, a város egész területét érintően városrészenként elemzi a városrészek erősségeit és gyengeségeit, valamint vázlatosan ismerteti a városrészek fejlesztési céljait, amelyből összeáll a hosszú távon elérni kívánt egészséges városszerkezet. Ez biztosítja a stratégiai gondolkodást és a fejlesztési célok szinergiáját, a fejlesztési elképzelések tervezhetőségét. Az IVS kijelöli továbbá a középtávú fejlesztés akcióterületeit, ahol koncentrált beavatkozással tervez változtatást elérni, s felvázolja az ezekhez kapcsolódó legfontosabb fejlesztési elképzeléseket. Az akcióterületek fejlesztése között időben és pénzügyi források tekintetében priorizál, kiemeli a legfontosabb fejlesztendő területeket és javaslatokat tesz a város-rehabilitációs célú támogatások felhasználására. A városfejlesztési stratégia másik alappillére a partnerségi alapú tervezés és megvalósítás. A város fejlesztése összetett érdekek mentén zajlik, mely érdekeknek többek között meghatározó szereplője az önkormányzat, a lakosság, gazdasági szereplők, és a civil szervezetek. A partnerségi alapú tervezés biztosítja, hogy a stratégiában megfogalmazott célok az érintett csoportok érdekeit figyelembe veszik, és a fejlesztés végrehajtása során támogatásukat maguk mögött tudják. Ez egyúttal elősegíti a különböző források feltárását és ideális kombinációjának kialakítását is. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs célú uniós támogatások elnyerésének. Az IVS egy – a minisztérium által 2007. október 5-én kiadott, illetve 2007. november 18-án pontosított kézikönyv útmutatásai szerint készült, ezt újították meg 2009. január 28-án. Azaz, meghatározott tartalmi (és időnként formai) elemei vannak, melyeknek szerepelniük kell az Integrált Városfejlesztési Stratégiában. Szándékunk szerint – ahol lehetőség volt erre – igyekeztünk a kötelező tartalmi elemeken túl olyan összefüggéseket is feltárni, melyek segítségével jobban áttekinthető a város helyzete, illetve könnyebben el lehet igazodni a stratégiai fejezet tartalmán is. Az IVS-nek kötelező igazodnia a meglévő települési tervezési dokumentumokhoz, így Szigetszentmiklós esetében a Településfejlesztési Koncepcióhoz és a településrendezési tervekhez

5


(szerkezeti és szabályozási). Ettől nem lehetett eltérni, de kiegészítések, aktualizálások beillesztésére természetesen sor került. A kézikönyv szerint a dokumentumhierarchia a következőképpen néz ki:

A kézikönyv is rögzíti, hogy a településfejlesztési koncepció a hierarchia csúcsán álló hosszú távú, 1520 évre szóló dokumentum, míg az IVS egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő stratégia, melynek célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Az eddigiekből következően a stratégia-alkotó, helyzetelemző rész kidolgozásánál egyaránt fel kellett használni a településfejlesztési koncepció, valamint a településszerkezeti terv és szabályozási terv (egyeztetési szakasz) egyes részeit. A kézikönyv 2009 januárjában módosult, ezért az IVS átdolgozása 2010 folyamán ennek megfelelően megtörtént.

1.1. Az IVS fejlesztéspolitikai összefüggései A 2007-13-as időszakban minden régió önálló regionális operatív programmal rendelkezik. A városrehabilitációs irányok alapvetően azonosak minden régióban. Az operatív program keretében a városrehabilitációs akciók célja egyrészről szociális típusú városrehabilitációs fejlesztések megvalósítása a városok szegregációs problémáinak kezelése érdekében, a leromlott vagy leromlással fenyegetett városrészek rehabilitációja és a lakosok társadalmi beilleszkedésének segítése. Másrészről cél a városok regionális gazdasági szerepének erősítése, ennek érdekében a városok ill. városrészek központi területeinek funkcióbővítése, központi térrel nem rendelkező városok ill. városrészekben ezek kialakítása és a városi életbe való szerves beillesztése. A városrehabilitációs akciók mindkét típusát integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani. A stratégiákkal szemben követelmény, hogy a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzanak. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történik, a koncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több beavatkozás együttes alkalmazásával. A városfejlesztési stratégiákkal és az ezek részét képező rehabilitációs akciókkal kapcsolatban egyaránt elvárás, hogy képesek legyenek mobilizálni és összehangolni mind a közösségi, mind a privát hozzájárulásokat, azaz az IVS-hez kapcsolódó pályázati kiírások kifejezetten támogatni fogják a PPP konstrukciókat.

6


Tehát az integrált városfejlesztési stratégia egy fontos eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban a városok beazonosítsák és koordinálják a különböző fejlesztési forrásokat és a stratégiához igazodó, mind gazdasági, mind társadalmi és környezeti értelemben fenntartható fejlesztéseket valósítsanak meg. A városfejlesztési akció jellegétől („szociális” ill. „gazdasági szerepet erősítő” beavatkozás), és a város méretétől és település hierarchiában betöltött szerepétől függően ajánlásként („szociális” akciók) illetve követelményként („gazdasági szerepet erősítő” akciók) kerül megfogalmazásra a különböző források együttes alkalmazása és a városfejlesztési szervezet kialakítása. -

funkcióbővítő fejlesztések: A városok, ill. városrészek központi területeinek funkcióbővítése, vagy funkcióerősítése történik meg, mely hozzájárul ahhoz, hogy a város kedvezőbb környezetet tudjon biztosítani mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások számára. A rehabilitációs tevékenység eredményeként a város városhierarchiában betöltött szerepének megfelelő városi funkcióit hatékonyabban és teljes körűen el tudja látni.

-

szociális típusú rehabilitáció: A rehabilitáció célja a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet megújítása és a szociális problémák kezelése révén, a szegregált településrészeken élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó tényezők megváltoztatása, folyamatok megállítása és megfordítása, leromlással fenyegetett városi lakótelepek (pl. panel lakótelepek) integrált akcióterületen alapuló rehabilitációja. Az IVS „lelke” tehát a városrészek lehatárolása, helyzetelemzése és a stratégia-alkotás mellett az akcióterületek kialakítása. A stratégiaalkotás célrendszere az alábbi ábra szerint értelmezhető:

A 7-8 éves tematikus célok, és a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi szintű célok teljesülése hozzájárul a tematikus célok teljesüléséhez, de aggregációjuk nem eredményezi teljes mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi szintű célok 2-3 éves időtávra szólnak, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú célok teljesüléséhez.

7


A 2007-2013 között fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése során be kell mutatni, hogy a város stratégiai fejlesztési céljait mely városrészek fejlesztése szolgálja. Itt nem csupán azt az egy-két akcióterületet kell kijelölni, melyre kész programmal rendelkezik az önkormányzat és ezeket a 2007-2013-as regionális operatív programokból tervezi megvalósítani, hanem városmérettől és városszerkezettől függően azt a maximálisan 8-10 rehabilitációs akcióterületet, amelyek a városfejlesztés gócpontjai, kiemelkedő fejlesztési célterületei. Minden egyes városrehabilitációs akcióterületet ki kell jelölni. Fontos hangsúlyozni, hogy az integrált városfejlesztési stratégiában az akcióterület kijelölése indikatív, dinamikusan változtatható terület, melynek pontosítására lehetőség van az akcióterületi terv elkészítése során. A városrész és az akcióterület kapcsolata háromféle lehet: a városrész lehet azonos a fejlesztendő akcióterülettel, az akcióterület lehet egy adott városrésznek a részhalmaza, ill. egy akcióterület több városrészt is részben vagy egészében magába foglalhat, nagyságát a fejlesztés indokoltsága határozza meg.

1.2. Változások a korábbi kézikönyv előírásaihoz képest Szigetszentmiklós Város Önkormányzata 2009. áprilisában fogadta el a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját – még a korábbi kézikönyv útmutatásai alapján. A megújított kézikönyvnek megfelelően ezért szükség volt a már elfogadott IVS módosítására, kiegészítésére. A módosítások lényege a következőekben foglalható össze: Elsősorban a városfejlesztésről szóló fejezet szorult kiegészítésre, az új előírások szerint hangsúlyosabban kell szerepeltetni a város szerepét a tágabb térszerkezetben. A korábban elfogadott IVS a korábbi előírásoknál jóval bővebben tárgyalta ezt a fejezetet, így csupán a következő kiegészítésekre volt szükség. A fejezetet a kézikönyv szerint tematikusan három részre lehet osztani. Az első a város szerepének településhálózatban betöltött szerepével foglalkozik (1), a második a város vonzáskörzetének bemutatásával (2), a harmadik pedig a város térségi munkamegosztásban betöltött szerepével. Mindezek alapján a korábban alkalmazott tematika megfelel az új kézikönyv előírásainak, mivel: Kézikönyv tematika (1) Kézikönyv tematika (2) Kézikönyv tematika (3)

SZSZM IVS 1.1.1 és 1.1.2 SZSZM IVS 1.1.3 SZSZM IVS 1.1.2

Az új előírások szerint két új funkció vizsgálatára is szükség volt. Ezért új fejezettel egészült ki a korábban elfogadott IVS, mint természetföldrajzi, valamint közlekedés földrajzi kitekintés. Ezek mellett a vonzáskörzeti funkciók tárgyszerűbb vizsgálatára is szükség volt. Ezt alapvetően a városba ingázók adatainak elemzésével lehetett elvégezni, ezért két – ilyen irányú vizsgálat is elvégzésre került. Az egyik a közszolgáltatási funkción keresztül elemezte a város szerepét a térségbe ágyazottan, ezt a városi középiskolákba ingázók állandó lakóhelye szerinti elemzés segítségével lehetett elvégezni, a másik analízis pedig Szigetszentmiklós legnagyobb iparűzési adót befizető cégeinek adatszolgáltatásán alapult: itt is a dolgozók állandó lakhelyének vizsgálata volt az elemzés alapja.

8


Új, városszerkezetről szóló fejezet elkészítésére volt szükség. A korábbi IVS ezt tárgyalta a 87-88. oldalon, így ez a fejezet tematikusan nem került átemelésre az első munkarészbe, hanem kiegészítve az új elemekkel, változatlanul az elemző munkarész végén szerepel. Az egyes ágazatok helyzetének értékelése során a legtöbb változás a gazdaságról szóló fejezetet érintette. Ilyenek – felsorolás szintjén - a gazdasági aktivitás térbeli különbségeinek megítélése, mely a helyi munkahelykoncentráció lokalitásainak beazonosításával valósult meg, valamint a kutatás-fejlesztés helyzete, a helyi turisztikai attrakciók bemutatása, a helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközeinek (városmarketingtevékenység, vállalkozás-támogató intézmények, fórumok bemutatása) a felsorolása, a kulturális programok ismertetése, a legjelentősebb iparűzési adót fizető cégek profilja, a koncentrált gazdasági területeken (ipari parkokban) elhelyezkedő vállalatok profilja, valamint az információs társadalom helyi állapotának a bemutatása. A napi vándorlás egyenlegének értékelése már a helyi társadalomról szóló fejezet új előírása, ezt becsléssel lehetett meghatározni, de új elem a civil szervezeti aktivitás bemutatásának szükségessége is. A környezeti állapot bemutatása is kiegészült néhány új elemmel, ilyenek a levegő-szennyezettségi mutatók, a zajterhelési adatok, a zöldfelületek méretére vonatkozó becslések, valamint a beépített terület nagyságára vonatkozó számítások. Mindezen kiegészítések mellett természetesen az egész adatállomány frissült, hiszen a KSH T-Star adatbázisban már a 2008-as adatok is elérhetőek. Ez azt jelenti, hogy az összes – a jelzett adatállomány alapján készült – táblázat, grafikon kiegészítésre kerül. Az a néhány tartalmi elem, amely bemutatása a 2007-es kézikönyv szerint még kötelező volt, 2009-ben pedig már nem, benne maradna Szigetszentmiklós IVS-ben. Az új kézikönyv értelmében az Anti Szegregációs terv már nem külön dokumentum, vagy melléklet formájában kerül elfogadásra, hanem az IVS részeként, azzal egységes szerkezetben. Az új Anti Szegregációs Terv részletesen elkülöníti a helyzetelemző, és a beavatkozásokat kezelő fejezeteket. Új elemként jelenik meg a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése, illetve a tervezett fejlesztések szegregációs hatásának felmérése. Külön figyelmet kell fordítani az ASZT beavatkozásaira vonatkozóan. Egyéb tekintetben a korábbi ASZT nem változott.

1.3. Alkalmazott munkamódszer Az egyes fejezetek készítésének módszere a feladat jellegéből fakadóan más-más munkamódszert igényelt. Az IVS készítése során alkalmazott munkamódszerek a következőek voltak. -

-

Társadalmi-infrastrukturális mutatók elemzése o önkormányzati adatbázis o KSH T-Star adatbázis o TEIR források alapján Dokumentumelemzés: o Szigetszentmiklós Város Településfejlesztési Koncepciója o Szigetszentmiklós Város Szerkezeti és Szabályozási Terve o Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója (2008. elfogadás alatt) o Csepel-szigeti és környéke Területfejlesztési Koncepciója (2001) o Csepel-sziget és környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Fejlesztési Programjának Stratégiája (2003)

9


o A Ráckevei kistérség fejlesztési Programjának Stratégiája (2006) o Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program (2003) o Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013 (2005) o Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 (2006) o Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) o Szigetszentmiklós Környezetvédelmi Programja (2003-2008) o Szigetszentmiklós Hulladékgazdálkodási Terve (2007) o Szigetszentmiklós Város Informatikai Koncepciója (2009-2013) (tervezet) o Szigetszentmiklós Város Közlekedésfejlesztési Koncepciója -

Egyéb módszerek: o Lakossági véleménynyilvánítás (kérdőíves megkérdezés) közel 500 fős mintavétel alapján, telefonon, illetve kérdőívek segítségével o adatszolgáltatás igénylése: 

Csonka János SZKI



Batthyány Kázmér Gimnázium



Kardos István SZKI



Leshegy Ipari Park, ÁTI-Sziget Ipari Park



magas iparűzési adófizető vállalatok adatai

o mélyinterjúk 

Szabó József polgármester



Pammerné Gaál Ágnes jegyző



Pongrácz Gábor főépítész

o az Anti-szegregációs terv készítéséhez interjúk, megbeszélések a hivatal érintett munkatársaival, a CKÖ vezetőjével o brain storming  Két alkalommal a PH vezető dolgozóinak részvételével, 2008. novemberében o folyamatos konzultáció a városi Projekt Iroda munkatársaival

1.4. Javasolt további lépések Szigetszentmiklós Önkormányzatának meg kell kezdenie az Akcióterületi Tervek kidolgozását a lehatárolt akcióterületekre vonatkozóan. Prioritási sorrend elfogadása célszerű abban a tekintetben, hogy mely fejlesztést tartja a város a legfontosabbnak a felsoroltak közül, és hogy melyek megvalósítására lát esélyt uniós források bevonásával. Városrehabilitációs pályázatoknál előírás, hogy kész Akcióterületi Tervvel rendelkezzen a város, egyéb fejlesztések esetében pedig a pályázati kiírásban szereplőeknek megfelelően élvezhetnek előnyt az Akcióterületi Tervvel rendelkező pályázatok.

10


2., Szigetszentmiklós város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.1. Helyzetelemzés A helyzetelemzés során Szigetszentmiklós térségi szerepének, funkcióinak megállapítása komparatív adatok értékelésével került bemutatásra. A térségi elemzés igazolja, hogy bár a város fejlődése gyors ütemű, ennek ellenére meglehetős lemaradásban van az agglomeráció hasonló lélekszámú településeivel összehasonlítva.

Az ábrán szereplő városok földrajzi elhelyezkedését jelző karikák mérete a lakosságszám nagyságát jelzi. A funkcióellátottság pedig színekkel került jelölésre. Legtöbb városi funkció kék színnel, legkevesebb fehérrel lett jelezve. Ez alapján Szigetszentmiklós fejlettsége a negyedik kategóriába tartozik.

Komoly ellátási, és közlekedési infrastrukturális és környezeti feszültségeket szülhet a jövőben, hogy a vizsgált tíz agglomerációs város közül Szigetszentmiklóson a leggyorsabb a lakosságszám növekedése. A kiköltöző lakosság iskolai végzettsége, képzettsége jellemzőbben középfokú, anyagi, vagyoni helyzetük is alig átlagosnak minősíthető. Egyedül a gazdasági fejlődés dinamikája jelentősebb más városok hasonló tendenciáinál, de itt is meg kell jegyezni, hogy lakosságszámra levetítve ugyanezeket az adatokat, ismét az utolsók közé szorul Szigetszentmiklós. A város egészének helyzetelemzése Szigetszentmiklós gazdasági, társadalmi adatainak ismertetésével és elemzésével, valamint az infrastrukturális és oktatási, szociális, egészségügyi adatainak értékelésével készült. Az adatok tíz éves idősoros vizsgálata pontosan rámutat a kedvező folyamatok alakulására, illetve a hiányzó infrastrukturális elemek okozta urbánus feszültségpontokra.

11


A város SWOT analízise a településfejlesztési koncepció alapján került aktualizálásra1: ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

   

        

LEHETŐSÉGEK

Infrastrukturális fejlesztések magas költségszintje Korszerű városközpont (agóra funkció) hiánya Falu, üdülőterület, lakótelep elkülönültsége Vagyongazdálkodási koncepció hiánya Átfogó és egységes városi adatbázis hiánya Városfejlesztési menedzsment iroda hiánya Vízparti terület közcélú kihasználatlansága Társadalmi és kulturális közélet hiánya Szervezett és összehangolt idegenforgalmi programkínálat hiánya  Várospropaganda, városmarketing hiánya VESZÉLYEK





  

            

Kiváló gazdaságföldrajzi pozíció Jó közlekedési, logisztikai adottságok Fiatal korstruktúra Versenyképes gazdasági ágazatok és vállalatok jelenléte Nincs jelentős környezetszennyező ipar Nagy kiterjedésű, jól hasznosítható földterületek Kiépült közigazgatási intézményhálózat

Kedvező fekvés – viszonylagosan alacsony ingatlanárak (tőkevonzás lehetősége) Gazdasági övezetek bővíthetők Innovációs fejleszthetőség (K + F) Vízpart fejlesztése Egészség- és sportturizmus (RSD, lovaglás, kerékpár, rekreáció, stb.) Kvalifikált műszaki és közgazdasági értelmiség bevonása a közéletbe Humán – emberközpontú, kultúra- és környezetbarát – várospolitika Speciális oktatással és innovációval növelhető a település vonzereje Együttműködés a város és a helyi cégek között Budapest (Csepel) és Szigetszentmiklós kapcsolatának erősítése Térségi gazdasági központ kialakítása Alulhasznosított területek (ÁTI-Sziget területe) Városközpont megújítása Szigeti gerincút-M0 fordítótengely gazdasági potenciálja

      

Kvalifikált munkaerő, illetve a fiatalok elvándorlása (távlat) Alvóváros jelleg fennmaradása Városi értékek elherdálása Iparterületi újrahasznosítás elmaradása Helyi tőkefelhalmozási képesség korlátozottsága Rendelkezésre álló anyagi és szellemi források szétforgácsolódása az adottságok között Környezeti értékek (vízpartok) elherdálása, környezetszennyezés A megnövekedett lakónépesség teljesíthetetlen feltételeket szab az önkormányzatra

2.2. Városrészek, akcióterületek A városrészek lehatárolását a Polgármesteri Hivatal készítette el. A városrészek lehatárolása igen nehéz feladatot jelentett, mert a településfejlődés folyamán nem alakult ki Szigetszentmiklóson egy olyan meghatározó karakter, amely településszerkezeti, funkcionális, társadalmi, vagy gazdasági jellegzetesség lenne, ezáltal egyértelműen beazonosítható városrészeket hozott volna létre. A település homogén jellemzőkkel rendelkezik, karakteres tájalkotó elem sem fedezhető fel. Mindezek alapján öt városrész került kialakításra. Felsőtag negyed

1

Városkörnyék negyed

Városközpont negyed

Bucka negyed

Dunapart negyed

Mivel az IVS alapvetően a városrészekre és akcióterületekre koncentrál, a városi SWOT-analízis a településfejlesztési koncepció alapján készült, a város helyzetelemzéséről szóló rész következtetéseinek kiegészítésével

12


Az akcióterületek kijelölése a hivatal korábbi elképzelései, illetve a brain stormingok és a munka során felmerült következtetések alapján történt meg. Az akcióterületek kijelölésének komplex szemléletben – azaz nem csak az egyes, már meglévő projektötletekre koncentrálva – kell történnie. Fontos, hogy csak olyan terület kijelölésére kerüljön sor, amelyen néhány éven belül valamilyen konkrét fejlesztést szeretne az önkormányzat megvalósítani. Az akcióterület fejlesztési célkitűzéseiről vázlatos elképzelést, költségbecslést kell készíteni, mely kötelező tartalmi eleme az IVS-nek. A kijelölt akcióterületeknek illeszkedniük kell a célrendszerhez és a megfogalmazott célokhoz, valamint a településfejlesztési koncepcióhoz. Mindezek alapján 10 akcióterület lehatárolása történt meg, valamint az egyes városrészek indikatív projektlistájának kialakításakor egy olyan kategória is felállításra került, amely a későbbiek során potenciális akcióterületté kinevezhető területeket és a vonatkozó fejlesztési elképzeléseket tartalmazza. Az akcióterületek kijelölése indikatív módon történt, a területek bármikor változtathatóak a későbbiek – akcióterületi tervek készítése – során. Elsősorban azok a területek (és a fejlesztési elképzelések) kerültek akcióterületi kategóriába, amelyekre már vagy van határozott fejlesztési

13


elképzelése az önkormányzatnak, vagy még ugyan nincsen, de mivel pályázati kiírás várható az adott fejlesztési elképzelés megvalósítására, szintén ide lett sorolva.

A lehatárolt akcióterületek és programjaik a következőek: -

Óváros központ rehabilitáció Ádám Jenő Többcélú Intézmény (ÁJTI) Kis-Duna Akcióterület Bucka városrész szennyvízcsatornázása József Attila lakótelep szociális városrehabilitáció Gyártelep térségi intézményi szolgáltató terület Camfield fejlesztési terület Szent Miklós lakótelep fejlesztése Városi csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése Bucka-tó kármentesítése

14


2.3. Stratégiai rész A város jövőképét a településfejlesztési koncepció határozza meg. Az IVS-nek kötelező az ehhez történő illeszkedése. Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: Hosszú távú jövőkép Szigetszentmiklós fejlett gazdaságú, identitását pozícionáló, élhető lakókörnyezetű multifunkcionális, a fővárostól elkülönülő agglomerációs társközpont, a Csepel-sziget vezető városa, kistérségi és igazgatási központja. A helyzetelemzésen alapuló jövőkép és a Szigetszentmiklós előtt álló kihívások alapján kijelölhetőek a város fejlesztésének stratégiai irányai, azaz hosszú-, és középtávú céljai, valamint a hozzá kapcsolódó rövid távú célok. Átfogó cél Központi funkciójú tartalmi elemekkel rendelkező fejlett humán-infrastruktúrára támaszkodva magas színvonalú oktatási, kulturális és szociális, valamint igazgatási szolgáltatásokat nyújt a város és térségének lakói számára. Szolgáltató intézmények koncentrált jelenléte a közösségi élet, a helyi identitás erősítésének generálására. A város lakosságának jelentős része helyben, vagy az agglomerációs hurokban dolgozik, a szolgáltatásokat helyben veszi igénybe. A célrendszer szándéka szerint a középtávú tematikus célok egymásra gyakorolt szinergikus hatásai eredményezik az átfogó célok megvalósítását. A tematikus célok megvalósítása már a mindennapi döntéshozatal, és végrehajtás keretein belül is érvényesülhet, célszerű a fontosabb előterjesztésekhez olyan megjegyzést is fűzni, hogy az adott napirend illeszkedik-e valamely tematikus cél megvalósításához.

Mindezek alapján a város középtávú, tematikus céljai a következőek: Tematikus célok

TC1

TC2

Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása. A városlakók kötődésének megteremtése, a város, mint áru „értékesítése”. A hagyományokhoz való kötődés átértékelése, a régebb óta itt élők és az új beköltözők számára differenciálható szigetszentmiklósi identitástudat kialakítása.

Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása és igazgatási vezető szerepének kialakítása a kistérségben. Magas hozzáadott szellemi értékkel rendelkező munkahelyek támogatása. Versenyképes, a kívánatos vállalati struktúra igényeinek (kvaterner szektor) megfelelő alap-, és középfokú oktatási rendszer kialakítása. Térségi szerepkörnek megfelelő, hiányzó intézményi funkciók kialakítása.

15


TC3

Komplex városi arculatfejlesztés. Szigetszentmiklós városi arculatának fejlesztése, szolgáltatási színvonalának növelése, szabadidős kulturális jellegének erősítése. Élhető kisvárosi környezet – agóra funkció – kialakítása.

TC4

Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság. A helyi identitás megteremtéséhez alkalmas hardware elemek kialakítása, Identitás-erősítő és versenyképes oktatás-fejlesztési komplex program a jövő nemzedéke számára.

TC5

Természeti környezet emberközpontú fejlesztése. Szigetszentmiklós környezetének védelme, turisztikai szolgáltatások pozícionálása. A táji-, természeti potenciál fenntartható fejlesztése és kihasználása.

TC6

Minőségi, többpólusú városi közlekedés. Szigetszentmiklós külső és belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése az élhető városközpont megteremtése érdekében.

A tematikus célok és a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi szintű célok teljesülése hozzájárul a tematikus célok teljesüléséhez, de ezek aggregációja nem eredményezi teljes mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi célok 2-3 éves időszakra készülnek, ezen időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú tematikus célok megvalósulásához. A városrészi célok meghatározása referenciapontot jelent az akcióterületi és az egyéb fejlesztésekhez is.

Városrészi célok: Városközpont negyed – Agóra funkció kialakításával vonzó és funkciógazdag városközpont létrehozása, meghatározott szerepkörű alközpontok megerősítése. Élhető lakókörnyezet és városias arculat. Városkörnyék negyed – Tudatos tervezési folyamatok hatására fejlődő gazdasági és lakókörnyezet. Bucka negyed – Átfogó infrastruktúra-fejlesztés az élhető lakófunkciók megteremtése érdekében. Rekreációs, közösségi területek fejlesztése, a városnegyed bekapcsolása a város vérkeringésébe. Kistérségi szerepkörnek megfelelő intézményi funkciók kialakítása Gyártelepen. Dunapart negyed – Az RSD komplex rehabilitációja keretfeltétel megteremtésével természeti adottságokra építő kistérségi turizmusfejlesztés. A szabad vízparti területek rekreációs fejlesztése, vendéglátó funkciók letelepítése és megerősítése. A városban élők identitástudatának formálása a terület adottságainak megismertetésével.

16


Felsőtag negyed – Szerves kapcsolódás megteremtése a városközponthoz, élhető lakóövezetek kialakítása.

A háromszintű célrendszer alapján az átfogó cél, a tematikus célok és a városrészi célok együttes érvényesülése, illetve megvalósulása szükséges. A célok egymásra hatását az IVS átfogó célrendszeri ábrája mutatja be:

17


18

JÖVŐKÉP Szigetszentmiklós fejlett gazdaságú, identitását pozícionáló, élhető lakókörnyezetű multifunkcionális, a fővárostól elkülönülő agglomerációs társközpont, a Csepel-sziget vezető városa, kistérségi és igazgatási központja.

15-20 ÉVES ÁTFOGÓ CÉL Központi funkciójú tartalmi elemekkel rendelkező fejlett humán-infrastruktúrára támaszkodva magas színvonalú oktatási, kulturális és szociális szolgáltatásokat nyújt a város és térségének lakói számára. Szolgáltató intézmények koncentrált jelenléte a közösségi élet, a helyi identitás erősítésének generálására. A város lakosságának jelentős része helyben, vagy az agglomerációs hurokban dolgozik, a szolgáltatásokat helyben veszi igénybe.

TEMATIKUS CÉLOK Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása.

Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása és igazgatási vezető szerepének kialakítása a kistérségben.

Komplex városi arculatfejlesztés.

Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság.

Természeti környezet emberközpontú fejlesztése.

Minőségi, többpólusú városi közlekedés.

VÁROSRÉSZI CÉLOK

Városközpont negyed – Agóra funkció kialakításával vonzó és funkciógazdag városközpont létrehozása, meghatározott szerepkörű alközpontok megerősítése. Élhető lakókörnyezet és városias arculat.

Városkörnyék negyed – Tudatos tervezési folyamatok hatására fejlődő gazdasági és lakókörnyezet

Bucka negyed – Átfogó infrastruktúra-fejlesztés az élhető lakófunkciók megteremtése érdekében. Rekreációs, közösségi területek fejlesztése, a városnegyed bekapcsolása a város vérkeringésébe. Kistérségi szerepkörnek megfelelő intézményi funkciók kialakítása Gyártelepen.

Dunapart negyed – Az RSD komplex rehabilitációja keretfeltétel megteremtésével természeti adottságokra építő kistérségi turizmusfejlesztés. A szabad vízparti területek rekreációs fejlesztése, vendéglátó funkciók letelepítése és megerősítése. A városban élők identitástudatának formálása a terület adottságainak megismertetésével.

Felsőtag negyed – Szerves kapcsolódás megteremtése a városközponthoz, élhető lakóövezetek kialakítása


2.4. Megvalósíthatósági rész A megvalósíthatósági rész tartalmazza a kötelezően előírt ingatlangazdálkodási tervet, ezen belül pedig az egyes akcióterületeken található – a tervezett fejlesztésekkel összefüggésben álló, illetve azzal nem érintett önkormányzati tulajdonú ingatlanok várható sorsát. A nem fejlesztési jellegű tevékenységek kiemelten fontos szellemi tevékenységei, hozzáadott értékei nem mérhető módon járulnak hozzá a stratégia végrehajtásának sikeréhez. Ki kell emelni ezek közül a város számára elengedhetetlenül fontos marketingstratégia hiányát, illetve az IVS megvalósítása során alkalmazandó kommunikációs eszközöket. A stratégia végrehajtásának meghatározott monitoring jellegű feladatai is vannak, ezeket az önkormányzat fogja végezni a hivatal szervezeti keretein belül.

19


II. HELYZETELEMZÉS 1. Szigetszentmiklós szerepe a településhálózatban 1.1. A város szerepe szűkebb és tágabb környezetében Szigetszentmiklós város Integrált Városfejlesztési Stratégiája szűkebb és tágabb kereteinek a meghatározását az országos területfejlesztési koncepció (97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról – OTK) alapján fogalmaztuk meg. A város településhálózati elhelyezkedését2 e makroszintű összefüggésrendszerbe illesztettük be, kiegészítve két fontos összefüggéssel. Az egyik, hogy külön értékeltük a város agglomerációban betöltött szerepét, valamint a kistérség településeivel alkotott kapcsolatrendszerét. Ez utóbbit finomabb megvilágításba is helyzetük, hiszen a Csepel-szigeti Önkormányzati Szövetség területi elhelyezkedéséből fakadóan indokolt volt a kistérség É-D-i megosztottságára külön figyelmet fordítani. 3

Először szükséges pontosítani a településhálózat fogalmát. A településhálózat fogalma azt a feltevést foglalja magában, hogy az egyes települések nem elszigetelten, egymástól függetlenül léteznek, hanem együttműködő rendszer elemeiként funkcionálnak s úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a háló csomópontjai. Ez a felfogás azt is feltételezi, hogy e rendszer bármely elemének megváltozása maga után vonja a rendszer többi tagjainak - valamilyen irányú - változását. Vagyis az, hogy Szigetszentmiklós fejlődése hogyan, miként alakul nemcsak belső, hanem külső tényezőkön – a környező településeken, a fővároson, a tágabban vett térség hasonló méretű településein – is múlik. Rokon fogalom a településhálózattal a településkörnyezet fogalma, amely egy olyan nagyrendszer, amely összekapcsolja a természeti-földrajzi és társadalmi környezetet, valamint a településszerkezet, ami pedig egy térségben a települések számát, a településsűrűséget, és a települések nagyságrendi tagolódását jelenti.

1.1.1. Szigetszentmiklós és térségének természetföldrajzi jellemzői A Csepel-sziget földrajzi értelemben nem tekinthető önálló entitásnak, mivel geológiai szempontból az ún. Csepeli-sík elnevezésű kistáj része.3 A Csepeli-sík területe 1250 km2, területe magában foglalja a teljes Csepel-szigetet, de a Duna két oldalán további településeket is; úgy, mint Adony, Apaj, Áporka, Kiskunlacháza, Dunavarsány, Kunszentmiklós, Kulcs, Kunpeszér, Dabas-Sári, Tass, valamint a főváros XXII. kerületének egy része, Budatétény, XXIII. kerülete, Soroksár, és XX. kerülete, Csepel. A Csepeli-sík jelentős (és a Csepel-sziget által 100%-osan érintetten) része az ún. Dunamenti síkság része. A Csepeli-sík részeként tehát a Csepel-sziget a második legnagyobb dunai sziget hazánkban, hossza mintegy 48 km, szélessége 3-10 km között váltakozik, területe pedig 257 km2. Földje alacsony fekvésű, 99 és 116 méter között változik4.

2

Az IVS kézikönyv, illetve a módszertani útmutatóban hivatkozott Országos Területfejlesztési Koncepció sem ad erre vonatkozóan pontos utalást. 3 Magyarország kistájainak katasztere I. MTA Földrajztudományi kutató Intézet Budapest 1990 p.38 Szerk.: Marosi Sándor – Somogyi Sándor 4 111 méter magas volt korábban a Szigetszentmiklós északi határában lévő Leshegy, melyen az M0-s autóút közelséges miatt 1996-tól ipari park létesült, így a magasságbeli kiszögellés eldózerolásra került. 116 méter magas a Csepelen található védett Tamariska-domb.

20


A többi dunai szigethez hasonlóan itt is azzal a jelenséggel találkozhatunk, hogy a síkságra lépő Duna széles mederbe kerülve lelassul, és szerterakja homokos, kavicsos hordalékait. Így alakult ki a szigetre (főleg annak északi részére jellemző futóhomokos felszín, az állandóan vándorló homokbuckák világa. A Csepel-szigetet a Duna és a Ráckevei-Soroksári Duna ága öleli körül. Az 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata 32-38 millió m3 között van. A Ráckevei (Soroksári) Duna partvonalának hossza – a mellékágakat is figyelembe véve - 180 km. A Duna-ág a medermorfológiai viszonyokat és a már elvégzett beavatkozásokat is figyelembe véve négy, egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható, melyek ökológiai szempontból más-más minőséget képviselnek. Jóval kevésbé jellemző a tagoltság a Csepel-sziget Nagy Duna ágára. Ez a szakasz a Kvassay-zsilipnél kezdődő – ún. budafoki ág, amely közvetlenül Csepelnél meglehetősen iparias jellegű képet mutat. Csepel déli részén aztán a Duna-part kezdi visszanyerni természet közeli formáját, bár lényegében a szigetszentmiklósi-lakihegyi M0-s hídig meglehetősen urbanizált képet mutat a táj. A Duna aztán Halászteleknél és Tökölnél már természeti képet mutat. Ezen a területen a kavicsos, agyagos záróréteg miatt szinte kilométerenként ún. parti szűrésű kutakat telepítettek, egészen Szigetújfaluig. Természetes állóvizek a turjánok (igazi tó a vizsgált területen nincs), amelyek az eutrofizációs feltöltődésnek különböző stádiumában találhatók meg. Bennük a nyílt vízfelület tavasszal is ritka, nyár végére többnyire kiszáradnak. A turjánok, mint vizes élőhelyek, természetvédelmi szempontból nagyon fontosak (helyi jelentőségű a makádi Kengyeles-tó, Szigetbecse Vesszős-Királyréti mocsarak, stb.). A Csepel-szigeten a kavicsbányászatnak köszönhetően meglehetősen sok mesterséges állóvíz található, ezek tehát lényegében véve elhagyott bányatavak. A bányatavak vize a bányászat során a lesüllyedő terepszinthez képest viszonylag magasabb helyzetbe kerülő talajvíz. A kapcsolat mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben korlátlan a talajvíz és a bányatavak vize között. A térség talajtípusai nagyjából egyformák az egész Csepeli-sík területén, a Csepel-sziget talaja lényegében konstans egészet alkot, bár a déli területeken erősebben érezteti hatását a folyók hordalékának talajalakító tényezője. A fő felszíni talajtípus a réti öntés, zömmel homokos vályog. Mezőgazdaságilag legértékesebb talaj a réti csernozjom, amely szántóként használatos, nagy területen Szigetszentmiklós határában található. Ezeken kívül az alábbi talajtípusok találhatóak a Csepel-szigeten: pannóniai agyag, kavics, folyami homok, futóhomok, valamint közvetlenül a felszínen – mint azt már említettük – réti agyag, lápi agyag, szikesedő réti agyag, homokos öntésiszap, valamint helyenként tőzeg.5

1.1.2. Kapcsolódás az egyes térszerkezeti egységekhez: regionális összefüggések – Szigetszentmiklós és a főváros kapcsolata az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján A koncepció az országot tágabb, európai környezetben elhelyezve kimondja, hogy hazánk fő feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a Balkán és Közép-Kelet Európa között. Ennek a hosszútávú célnak a megvalósítása érdekében indították el az ún. pólusprogramot, amely olyan fejlesztési pólusokat jelölt ki az országban, melyek működő képzési, ipari-kereskedelmi és kutatási centrumokká válva képesek lehetnek régiójuk, és a határ túloldalán fekvő térségek vezető innovációs centrumaivá válni. A koncepció (továbbiakban: OTK) megfogalmazása szerint 2020-ra Budapest, az agglomerációjával való

5

Pécsi Márton: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 p.169

21


harmonikus együttműködésben Közép-Európa egyik dinamikusan fejlődő, vezető üzleti, kulturális központja kell, hogy legyen. Szigetszentmiklós a fővárostól mintegy 10 km-re, az agglomeráció déli szektorában helyezkedik el. A város gazdasági mozgástere, fejlődési pályája szerves összefüggésben van a főváros és az agglomeráció helyzetével, mely térség így a budapesti kiemelt fejlesztési pólus része. 1.

ábra: Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek

Szigetszentmiklós szempontjából ezért kiemelten fontos olyan gazdaságfejlesztési program megalkotása, amely segítségével tudatosan kapcsolódhat erre a fejlesztési tengelyre. A pólus fogalom hármas meghatározása alapján mind a képzési, mind pedig a kutatási funkció hiányzik a város életéből, ezért az ipari funkció erősítését lehet célként megfogalmazni. Az OTK területi célokat fogalmaz meg 2013-ig, melyen belül több részcél található; Szigetszentmiklós számára ezek közül a „Versenyképes budapesti metropolisz térség” részcél elemeit célszerű különösen megszívlelni. Kiemelendő ezen részcélok közül az a néhány, melyhez Szigetszentmiklós földrajzi-gazdasági adottságai folytán kiválóan kapcsolódhat:

-

Budapest gazdaságszervező, nemzetközi jelentőségű pénzügyi-szolgáltató, K+F központ szerepének és az európai gazdaságba való szerves bekapcsolódásának megerősítése; A transznacionális vállalatok, különösen a pénzügyi és üzleti szolgáltató vállalatok közép- és kelet-közép európai, illetve a Balkán és Kelet-Európa térségére is ható irányítási-szervezési, K+F központjai megtelepedésének ösztönzése.

22


-

A nemzetközi versenyképesség fokozása érdekében az európai gazdaságba való szerves, elmélyült bekapcsolódás kiemelt fontosságú. Ehhez szükséges a közlekedési kapcsolatok mellett a szerves gazdasági kapcsolatok kiépülése is.

-

A központi szerephez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések ösztönzése. A metropolisz infrastruktúra fejlesztése a személyforgalom, az információ és kommunikáció technológiai, magas szintű üzleti infrastruktúra fejlesztések terén kell, hogy leginkább megnyilvánuljon. A logisztika, a közlekedési és a műszaki infrastruktúra fejlesztése során a város tehermentesítése, valamint az ország más térségi lehetőségeinek kihasználása, egyes terhes funkciók leosztása fontos, kerülve az anyag és energiaáramlás további, túlzott helyi koncentrációját.

-

Tudás-ipar és a magasan kvalifikált munkaerő-megtartó képességének növelése nemzetközi viszonylatban. A részcél a helyi, nemzetközi jelentőségű felsőoktatási kínálatra épített organikus tudásbázis növelésével, az ország többi tudásközpontjával is szorosan kooperáló K+F és kooperációs kutatási aktivitás bővítésével együtt érhető el.

-

High-tech iparágak és a kiemelkedően magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek ösztönzése;

-

Magas szintű üzleti, IKT és személyi szolgáltatások fejlesztése, melyek révén Budapest nemzetközi versenyképessége nagyban javulhat;

-

Az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása, a zöldmezős beruházások és a belterületbe vonások korlátozásával, a főváros körüli zöld területek védelmével, ill. növelésével cél egy kiegyensúlyozott zöldfelületi rendszer, ökológiai és rekreációs „zöld gyűrű” kialakítása. E gyűrűben biztosítani kell egyrészt a köztes mező- és erdőgazdálkodási zöldterületek ökológiai célú hasznosulását, másrészt a főváros számára minőségi rekreációs lehetőségek – a fenntarthatóság szempontjaival összhangban álló széles körét (pl. kerékpáros-, vízi-, horgász-, lovassport és turizmus, természetjárás, vízi turizmus, stb.), lehetővé téve a jelenleg kevés helyszínen nagy terhelést jelentő kiránduló- és üdülőforgalom szétterítését, ezzel összhangban az erdők közjóléti szolgáltatásainak bővítését.

-

Harmonikusan működő, agglomerációs rendszer megteremtése, fejlesztések menedzselése az agglomeráció szereplőinek hatékony együttműködésével. A főváros és elővárosi gyűrűjének fejlesztése egységes tervezést igényel, mely a kerületi, fővárosi, települési, megyei önkormányzatok, a régió, a közszolgáltatók és a társadalmi szervezetek partnerségén alapul. A hatékony végrehajtást is csak együttműködő menedzsmenti szervek biztosíthatják. Ezért törekedni kell az összes érintett település agglomerációs externáliákat kezelni képes intézményi kooperációjának biztosítására.

-

A kiegyensúlyozott térszerkezet kialakítása, az alközpontok fejlesztése, az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében szükséges, hogy a különböző szereplők összehangolt, túlzott területhasználatot kerülő fejlesztései eredményeként az agglomerációban élők mind nagyobb aránya számára váljanak településükön ill. a

23


szomszédos településeken elérhetővé a munkahelyek, szolgáltatások, csökkentve a közlekedési rendszer és a környezet terhelését. -

Közlekedési kapcsolatok modernizációja, a környezeti szennyezéseket csökkentő beruházások támogatása, haránt irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése, forgalomcsillapító, az elővárosi gyűrűvel összehangolt integrált várostervezés megteremtése, a környezetbarát közösségi közlekedés előtérbe helyezése az egyéni közlekedéssel szemben. Javítani kell a fővároson belüli tömegközlekedést fenntartható megoldásokkal, valamint fejleszteni a dunai hajózást, mint potenciális városon belüli és agglomerációs tömegközlekedési eszközt.

-

A fővárosi agglomerációnak az országra, annak fejlesztési pólusaira ható kisugárzásának erősítése. Ehhez a közlekedési és infokommunikációs kapcsolatok megerősítése, a harmonikus gazdasági, döntéshozatali, politikai munkamegosztás kialakítása elengedhetetlen.

Nehéz feladatot „szab” az OTK ugyanakkor a városra, mivel Szigetszentmiklós érintett az „Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek” részcél tekintetében is, ennek c) pontja a „Duna-mente fenntartható fejlesztése” címet viseli. Vagyis Szigetszentmiklósnak egyszerre kell megoldásokat találnia egy innovatív, dinamikus fejlődést előirányzó célkitűzéshez és egy, a fenntartható fejlesztések révén természeti környezetét védő, annak előnyeit egyéb célokra felhasználó célrendszerhez. 2.

ábra: Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek

24


Az OTK vonatkozó részei közül Szigetszentmiklósnak itt az alábbiakat kell figyelembe vennie: -

a Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire építése, hasznosítása a mezőgazdasági, halászati, erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai- és infrastruktúra-fejlesztéseknek összehangolásával.

-

a Duna-mente természeti területeinek, tájainak, természeti és kulturális értékeinek, NATURA 2000 területeinek a megőrzése, fenntartása a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok kialakítása, a biodiverzitás megőrzése;

-

a vízszennyezés és a vízkárok megelőzése és felszámolása;

-

az árvízvédelem és vízkészlet-gazdálkodási rendszerek kiépítése, megerősítése és ezek összehangolása az ökológiai célokkal és a hajózhatósági feladatokkal

Megjegyzendő, hogy az OTK-ban felsorolt részcélok nem minden esetben egyeznek meg Szigetszentmiklós szuverén érdekével. Ok-okozati viták jellemzik pl. az olyan kérdéseket, mint a főváros körüli zöldterület védelme (azaz; a főváros korábbi túlzott növekedését a környező települések korlátozásával kompenzálni), vagy a főváros közlekedésének tehermentesítése (ismét csak az agglomeráció kárára); ezért csak ott tartjuk célszerűnek Szigetszentmiklós számára az OTK-ból egyértelműen levezetni részcélokat, ahol az nem jár társadalmi-gazdasági konfliktussal.

Szigetszentmiklós részcéljai az OTK alapján: -

transznacionális vállalatok irányítási, szervezési, K+F funkcióinak megtelepítése szemben az eddigi termelő-elosztó funkciókkal

-

infrastrukturális feltételek erősítése (pl. M0 autóút autópályává fejlesztése, szigeti gerincút megépülése a lakossági ingázás segítése érdekében, etc.) a további logisztikai-termelési funkciók fenntartható fejlődése érdekében

-

termelőtevékenység betelepülése esetén a high-tech iparágak és a kiemelkedően magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek ösztönzése, az eddigi szekunder-tercier szektor térnyerésével szemben

-

az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása. (pl. pufferzónák, erdősávok telepítésével)

-

további minőségi munkahelyek teremtése, a környező településeken élők és a szigetszentmiklósiak számára helyben, vagy a kistérség északi részén

-

közlekedés, és a tömegközlekedés fejlesztése

-

az ökoturizmus fejlesztése, a kapcsolódó infrastruktúra-bázis megteremtése

-

a NATURA 2000 területek megőrzése, törekvés a kapcsolódó ökológiai folyosók funkcióinak fenntartására

-

vízszennyezés megelőzése és felszámolása; teljes körű csatornázás kiépítése

25


1.1.3. Regionális, megyei, agglomerációs összefüggések településhálózatban elfoglalt szerepe alapján

Szigetszentmiklós

Szigetszentmiklós és a fővárosi agglomeráció településeinek helyzete speciális. Ennek oka a KözépMagyarországi Régió földrajzi helyzetében keresendő; Pest megye nagyobb településeit – eltérően az ország többi megyéjétől – jóval csekélyebb együttműködés jellemzi, melynek oka Budapest elhelyezkedésében keresendő: kimutatható funkcionális kapcsolat csak azokat a nagyobb városokat jellemzi, amelyek között a legközvetlenebb közúti összeköttetés a főváros érintése nélkül történik. Így Szigetszentmiklós helyzetét is azokkal a hasonló méretű településekkel célszerű összehasonlítani, melyek – többé-kevésbé – az M0 autóút mentén közvetlenül elérhetőek, a megye északi fekvésű városait csak kontroll-adatként célszerű szerepeltetni. Az agglomeráció olyan összeépült településegyüttes, melyben egy központi város és az azt körülvevő térség, elővárosi gyűrű között különösen szoros kapcsolat van, a foglalkoztatottak nagy arányban ingáznak az agglomeráció központi városába (policentrikus agglomeráció révén más városaiba). Az agglomerációkat általában magas népsűrűség, gazdasági aktivitás jellemzi. Hazánkban a legkiterjedtebb agglomeráció Budapest térsége, itt a szuburbanizáció pár évtizede történt megjelenése óta már a dezurbanizáció egyes elemei is megfigyelhetőek. Az urbanizáció a városodást – azaz a népesség mind nagyobb hányadának városokban való tömörülését és a városok számának növekedését – és a városiasodást - a települések infrastrukturális viszonyainak és ennek következtében az életkörülmények javulását – egyaránt magában foglaló folyamat. Ennek a folyamatnak a második szakaszát hívjuk szuburbanizációnak, vagy más szóval relatív dekoncentrációnak, melynek főbb jellemzői az intenzív gazdasági és területi fejlődés, a tercier szektor térnyerése. Korai szakaszában a központi város és a vonzáskörzet egyaránt növekszik, klasszikus szakaszában már csak a vonzáskörzet növekedése a jellemző. Az agglomeráció falvainak egy részében csökkenés figyelhető meg – főleg amelyek távolabb vannak a központi várostól – a stabilizálódott településeken viszont növekszik a lakosságszám és városivá válik az életszínvonal. A városhálózaton belül a kis-, és középvárosok fejlődése a szembetűnő. Ezzel szemben az urbanizáció harmadik szakasza, amit dezurbanizációnak hívunk már a központi város népességcsökkenését és a vonzáskörzet népességének dinamikus fejlődését jelenti. Ez a szakasz a termelő szektorok csökkenését és a tercier-kvaterner szektorok megerősödését jelenti. A települések szinte teljes összenövése is ebben a szakaszban figyelhető meg. A dezurbanizáció kifejlett szakaszba akkor lép, amikor az egész városrégió népessége csökkenni kezd, azaz a központi városé és a vonzáskörzeté egyaránt úgy, hogy felértékelődik a falusias környezet/városias szolgáltatások jelentősége. Ez a közlekedési és telekommunikációs feltételek gyorsulásával rohamosan bekövetkezhet.

Szigetszentmiklós a budapesti agglomeráció déli szektorának második legnagyobb lélekszámú települése, transzeurópai közlekedési folyosók között, (vízi, közúti, vasúti) helyezkedik el. Igazi kapcsolata mindezekkel csupán közúton van (M0 autóút – M1, M7, M5 autópálya), vízi közlekedési úthoz (Csepeli Szabadkikötő) és vasúti közlekedési vonalhoz (Budapest-Kelebia: Dunaharaszti) közvetetten, de inkább csak „elméletileg” csatlakozik. A KSH hat szektort jelölt ki az agglomerációban. Ezek: északi, keleti, délkeleti, déli, nyugati, északnyugati. A déli szektor települései: Délegyháza, Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Érd, Halásztelek, Majosháza, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony, Tárnok, Tököl. Ez a szektorkijelölés csupán a területi monitoring-rendszer elemét képzi, a szektorok nem jelentenek szerves ötvöződést.

26


3.

ábra: A budapesti agglomeráció adminisztratív és valós együttműködési keretei

Ebből fakadóan az agglomeráció szektorain belül is speciális a helyzete: ún. border-jellegű földrajzi elhelyezkedése egyaránt hasonlatossá teheti a nyugati szektor kereskedelmi, és a délkeleti szektor logisztikai funkciójú mikrokörzeteihez; mindezidáig azonban hangsúlyos funkciót nem tudott megjeleníteni: egyaránt megtalálhatóak a településen a termelő, a kereskedelmi, és a – legnagyobb mértékben – logisztikai szerepkörű vállalkozások telephelyei. Szigetszentmiklós helyzetét az agglomeráció településhálózatában komparatív, azaz összehasonlító módszerrel célszerű elemezni. Az elemzés nagyjából hasonló méretű településekre terjed ki továbbá a déli, délkeleti és nyugati szektor települései túlreprezentáltak, míg az agglomeráció egyéb területein fekvő városok csak kontroll-adatként szerepelnek az összehasonlításban. Ezek alapján Szigetszentmiklós Budaörs, Érd, Százhalombatta, Dunaharaszti, Dabas, Szentendre, Dunakeszi, Gödöllő, Gyál, településekkel kerül összehasonlításra. Regionális szerepköre egyik városnak sincs. Mindenekelőtt egy igen jellemző szuburbanizációs mutató, a település lélekszámának alakulása kerül összevetésre. Ez az „őslakos” népességszám és a természetes szaporulat mellett a beköltözés dinamikáját mutatja. Ezt nem lehet egyértelműen „fejlődésként” értékelnünk, hiszen az előnyei mellett számtalan olyan jellemzője - megnövekedett infrastruktúra-használat, humán közszolgáltatások terhei, etc. - van, ami a későbbiekben kihat a város életére. Ezek mellett a városdinamika került megvizsgálásra a munkanélküliség alakulása, valamint a gazdasági szervezetek

27


számának változása segítségével. Mindezek, illetve korábbi kutatások6 alapján lehetett meghatározni Szigetszentmiklós városhierarchiában betöltött szerepét. 1.1.3.1.

Lakónépesség alakulása az agglomeráció vizsgált településein 1.

1.

grafikon: A lakónépesség változása a vizsgált településeken

táblázat: Népességszám alakulása (év/fő) és százalékos változása 1990-2008, illetve 2001-2008 között

1990

1997

2001

2006

2007

2008

2010. I.félév*

% 19902010*

% 20012010*

Szigetszentmiklós

19372

21323

24021

29177

30646

32340

35200

182%

146%

Szentendre

19351

21312

22796

24620

24938

25401

26000

134%

114%

Dunaharaszti

15246

15724

16391

18356

18889

19491

21000

138%

128%

Dabas

14773

15533

16021

16422

16595

16671

17000

115%

106%

Budaörs

19832

22703

24228

27004

27665

28272

29000

146%

120%

Százhalombatta

16573

16371

16963

17549

17793

18226

18880

113%

108%

Dunakeszi

26111

28466

29208

32768

34936

37153

40000

153%

137%

Gödöllő

28195

30511

31263

32495

32907

33575

34800

123%

111%

Gyál

17641

19697

21184

22552

22979

23220

23800

135%

112%

2010. I. félév*=becsült adat

Megállapítható, hogy az agglomeráció kisvárosai közül az elmúlt két évtizedben Szigetszentmiklós népessége nőtt a legjelentősebb mértékben! 1990-hez képest 82%-kal többen élnek a városban 2010-ben, szemben a második helyezett Dunakeszi 53%-val. Még szembetűnőbb a növekedés üteme, ha egy szűkebb időszakot vizsgálunk: 2001-hez képest 2010-ben 45%-kal él több lakos a városban, vagyis alig egy szűk évtized alatt több, közel felével nőtt a lakosságszám Szigetszentmiklóson! 6

Beluszky Pál

28


Jelentősebb növekedési ütem jellemzi még Dunakeszit, és Budaörsöt; a többi város lakossága nem nő ilyen számottevő mértékben. Ez visszaigazolja azt, hogy az agglomeráció kezd a dezurbanizációs szakaszba lépni: a kisvárosok helyett a falvak lakossága növekszik számottevőbb mértékben7. A városias funkciók megjelenése a falvakban – így Szigetszentmiklós környékén is – tipikusan felveti azt a kérdést a jövőre nézve, hogy vajon célszerű-e tudatosan igazgatási, közösségi funkcionális vezető szerepet betöltenie egy agglomerációs városnak, ha ezek az elemek majd minden településen előbbutóbb megjelennek. A közösségi tervezés szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy kik költöznek az agglomerációba. A diplomás, vezető pozíciót betöltő kiköltözők az agglomeráció északnyugati, nyugati szektorát preferálják elsősorban. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a fizikai és szellemi beosztott munkát végzők a déli, délkeleti szektorba települnek. Ezek a körülmények kialakítanak egy nem egyértelműen, de meghúzható határvonalat. Ennek északnyugati felén a módosabbak, délkeletre a szegényebbek élnek. Ez utóbbiak közül sokan azért választották az agglomerációt, mert a főváros zöld övezetében nem találtak anyagi viszonyaiknak megfelelő családi házat. Továbbá igen erősen jellemző a kiköltöző/vidékről felköltöző népességre, hogy legnépesebb csoportjuk a fiatal, kisgyermekes családok közül kerül ki. Ezt a korcsoportot követi – lényegesen kisebb számban – a közepes, vagy annál rosszabb anyagi helyzetben lévő kisnyugdíjas, illetve 55 évnél idősebb korosztály. 4.

ábra: Szegény-gazdag határvonal az agglomerációban

Összegezve: Az agglomeráció északi és nyugati szektorainak „telítődése” és az ingatlanárak nagysága miatt az utóbbi néhány év kedvelt célpontja lett az agglomerációba költözők számára a déli és a délkeleti szektor. A népességnövekedés a térségben elérte a falvakat is, ezekben dinamikusabb népmozgások figyelhetőek meg, de a kisvárosok között egyértelműen Szigetszentmiklóson a legerőteljesebb a népesség növekedésének dinamikája. Emellett az is megállapítható, hogy a várost (illetve a déli, délkeleti szektorokat) az alacsonyabb jövedelmű és iskolai végzettségű rétegek választják előszeretettel.

7

A dezurbanizációs szakasz jellemzője, hogy eleinte egyes falvak, majd az összes kisebb település lakónépessége nagyobb mértékben kezd növekedni, mint a városoké. Ez a folyamat a népszerűbb településeken már megjelent: Pl: (1997-2007): Mogyoród=47%, Szada=59%, Budajenő=76%, Telki=270%.

29


1.1.3.2.

Gazdasági szervezetek változása az agglomeráció városaiban

Az agglomeráció városainak versenyében az egyik legfontosabb tényező a siker szempontjából, hogy minél több cég, vállalkozás telepedjen meg a városban, mivel ez az adóbevételek biztosításán túl olyan vállalkozói innovációra, kedvező földrajzi fekvésre utal, hogy további cégek betelepülésére ösztönözhet. A kiélezett versenyhelyzetet jól mutatja a főváros körüli agglomerációs településeken található ipari parkok elhelyezkedése, száma. 5.

2.

ábra: Ipari parkok az agglomerációban

grafikon: Regisztrált vállalkozások számának alakulása a vizsgált településeken 1997-2008

30


2.

táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (év/darab)

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003 2004

2005

2006

2007

2008

Budaörs

3847

3 998

4 220 4 521 4 797 5 049 5307 5 552 5 719 5 858

6094

6264

Százhalombatta

1384

1 432

1560

1689

1870

2023

2075 2117

2165

2172

2236

2323

Dabas

1441

1439

1527

1619

1669

1713

1755 1773

1805

1798

1842

2494

Dunakeszi

3345

3410

3589

3766

3913

4098

4249 4485

4578

4716

5035

5421

Gyál

1484

1526

1671

1784

1869

1971

2042 2106

2171

2196

2245

2341

Gödöllő

3438

3566

3797

4146

4375

4545

4714 4906

5010

5034

5137

5372

Dunaharaszti

1713

1763

1845

1935

2049

2165

2237 2302

2407

2422

2521

2726

Szigetszentmiklós

2491

2693

2854

3100

3269

3449

3642 3851

3967

4112

4328

4771

Szentendre

3507

3647

3852

4077

4296

4472

4650 4811

4864

4999

5049

5312

Szigetszentmiklós egyértelműen kedvező helyzetben van, már ami a bázisévhez viszonyított növekményt jelenti. Ennél dinamikusabban csak Budaörsön nőtt a vállalkozások száma a vizsgált időszakban. Ha csak a Szigetszentmiklóshoz hasonló lélekszámú városokban vizsgáljuk a regisztrált vállalkozások számának alakulását, akkor is látható, hogy Szigetszentmiklóson meredekebb ívet mutat a növekedés üteme. 3.

grafikon: Növekedés üteme a gazdasági szervezetek számát illetően

Igaz ugyan, mint az ábra is mutatja, hogy Szigetszentmiklós jóval kedvezőtlenebb helyzetből indult 1997-ben a többi városhoz képest, tehát némiképpen „indokolt” is lehet a meredekebb növekedési ütem.

31


Más a helyzet viszont, ha a lakosságszám növekedését és a regisztrált vállalkozások számának alakulását egymáshoz arányosítjuk. Ez mutat valósabb képet a regisztrált vállalkozások számának alakulásáról, és a közvetlen versenytársakat nézve itt Szigetszentmiklós az utolsó helyre szorul: 4.

grafikon: Az „x” lakosra jutó vállalkozások számának alakulása

Az eredmény annál kedvezőbb, minél kisebb értéket mutat a grafikon. Ez alapján kimondható, hogy a versenytársakhoz képest hiába dinamikusabb Szigetszentmiklóson a gazdasági szervezetek számának alakulása; ezt a többletet „elszívja” a túlzott méretű lakónépesség növekedés. Szigetszentmiklós a hasonló méretű városok között a 4. helyen volt 1997-ben, és 2008-ra is tartotta ezt a pozícióját, hiába volt a nagyfokú gazdasági dinamika. Azaz, bár helyi szinten a gazdasági fejlődés mértéke akár „történelmi” jelentőségűnek is ítélhető, a térségi dinamika ezt nem igazolja vissza: a versenytárs települések többségén erőteljesebben fejlődött a helyi gazdaság az elmúlt évtizedben. 1.1.3.4. Munkahelyek számának változása és a munkanélküliségi ráta alakulása Az agglomeráció vizsgált városai jóval kedvezőbb helyzetben vannak az ország többi hasonló méretű városaihoz képest. Szigetszentmiklós a vizsgált települések között az élmezőnybe tartozik, azaz kifejezetten kevés munkanélküli él a településen. Csak Budaörs, Dunaharaszti és Dunakeszi produkál tendenciaszerűen jobb adatokat Szigetszentmiklósnál.

32


5.

grafikon: munkanélküliek aránya a teljes lakosságon belül (%)

A városhierarchiában betöltött szerep A városhierarchia kutatásával több neves külföldi (Christaller, Ullmann) és hazai szakember (Beluszky, Dövényi) foglalkozott. Ezek mindegyike a városhierarchiát alapvetően geometriai rendszernek fogja fel, ahol a hierarchia alsóbb szintjein megtöbbszöröződik a települések száma. A magyar településhierarchia ötszintű: - főváros - regionális központok - megyeközpontok - középvárosok - kisvárosok. Ezeken a kategóriákon belül további finomítást lehet tenni a következő sorrend szerint: - teljes értékű központ - hiányos központ - részleges központ. A városhierarchiában betöltött szerep megállapításához Beluszky 174 mutatóból összeállított rendszerére, valamint a komparatisztikai elemzés adataira támaszkodtunk. Néhány mutató a vonatkozó szintek mutatói közül: Középváros: pl: onkológiai gondozóintézet, kórházak, legalább 15 pénzintézet, 4 középiskola, levéltár (levéltári fiók), stb. Kisváros: városi bíróság, rendőrkapitányság, földhivatal, legalább két közjegyző, legalább 6 pénzintézet, 2-3 középiskola, ingatlanközvetítő cégek, idegenforgalmi hivatal, ÁNTSZ, gépjármű-kereskedések száma, stb.

A komparatisztikai elemzésből is jól látható, hogy noha Szigetszentmiklós lakosságszáma alapján az élmezőnyben található, ennek ellenére a városhierarchiában betöltött szerepe csekélyebb ennél.

33


6.

ábra: Szigetszentmiklós helyzete az agglomeráció városhierarchiájában

Ez az ábra mutatja meg igazán, hogy a város „túlnőtte” magát az elmúlt években, azaz a lakosságszám növekedése nem jelenti azt közvetlenül, hogy fejlődik a város is (a lakosság nagyságát a városokat feltüntető körök jelzik). Igazi középvárosnak csak Érd minősül a vizsgált városok közül, bár ezt a megállapítást célszerű óvatosan kezelni, tekintettel arra, hogy Érd tízegynéhány éve még nagyközség volt, Európa legnagyobb lélekszámú faluja címmel „dicsekedhetett”. Ami Érdet mégis középvárosi kategóriába emeli, az a megyei jogú városi cím, amit két évvel ezelőtt kapott meg. Az agglomeráció két „nagy múltú” városa továbbra is előkelő helyet foglal el: Gödöllő, és Szentendre középvárosnak minősíthető, de már csak hiányos funkciójú központként. Teljes körű kisvárosi központ nincs a vizsgált települések körében, de hiányos szerepkörű kisvárosként értelmezhető Dunakeszi és Budaörs, míg részleges központ Százhalombatta és Szigetszentmiklós. Ne felejtsük el, hogy Érd, Százhalombatta, Szigetszentmiklós, Dunakeszi szinte a „semmiből” lépett elő kisvárosi szerepkörrel rendelkező településsé az elmúlt évtizedek során. Előkelő helyezéseik ellenére a városi funkcióik kiegyensúlyozatlanok, előretörésüket elsősorban a magánszféra (kereskedelmi, idegenforgalmi, pénzügyi szolgáltatások) gyors gyarapodásának köszönhetik. A Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Programja és Stratégiai koncepciója pontosan fogalmaz az agglomerációs városok térszerkezeti helyzetével kapcsolatban. „A térség önkormányzatai a települések fejlesztésére, a növekvő lakossági elvárások teljesítése (a több évtizedes infrastrukturális elmaradás pótlása, a települési intézmények megfelelő színvonalú

34


fenntartása) érdekében az alacsony normatív állami forrásokhoz képest többletforrások szerzésére kényszerültek. Ennek egyik leggyakoribb módja a területek átminősítése és értékesítése volt akkor is, ha ez nem állt összhangban a település hosszú távú érdekeivel.” A térségi szinten összehangolatlan helyi fejlesztési tervek gyakran a környezetet felélő, olyan volumenű zöldmezős lakóterületi és vállalkozási területi fejlesztéseket generáltak, amelyek a térségek értékeit, vonzerejét jelentő település-táji karakter elvesztésével járnak együtt. A területi túlkínálat nehezen irányítható folyamatokat indít be, amelynek hatásai egyaránt megnehezítik az önkormányzatok, de - az infrastrukturális fejlesztések kényszere miatt - a fejlesztők helyzetét is. Az ingatlanfejlesztések erőteljesen az állami fejlesztési forrásokból kiépült gyorsforgalmi utak vonzásába települtek, fokozva ezzel a térségen belül egyébként is meglévő gazdasági-, társadalmi különbségeket. Így az egyébként is növekvő automobilizmussal együtt a növekvő utazási igények többlet-beruházásokat követelnek meg, amelyek többnyire elmaradnak, mivel forrásaik hiányoznak. Mindez együttesen a térszerkezet romlásához, belső területek leromlásának gyorsulásához, a külső területek táji-környezeti állapotának, vonzó rurális arculatának eltorzulásához vezet. Vagyis a Budapesti Agglomeráció térszerkezete tehát a folyamatok térségi szintű koordinálatlansága, illetve a szerkezetfejlesztő elemek megvalósításának elhúzódása, (vagy elmaradása) következtében jelenleg konfliktusokkal terhelt.” Megoldást a főváros tágabb várostérségének policentrikus városhálózata (7. ábra), illetve az agglomerációs társközpontok, kiemelt helyek fejlesztése (8. ábra) jelenthetné. 7.

8.

ábra: A policentrikus városhálózat kívánatos struktúrája

ábra: Az agglomerációs társközpont-fejlesztés kívánatos jövőképe

35


1.1.4. Kistérségi szerepkör, Szigetszentmiklós vonzáskörzete 1.1.4.1. Szigetszentmiklós funkcionális vonzáskörzete A városi szerepkörök koncentrált előfordulása miatt a települések többségének lakossága saját lakóhelyén kívül kénytelen beszerezni a városi javakat. Azt a területet, ahonnan egy-egy várost rendszeresen és szükségszerűen felkeresi a lakosság a városi javakért, a városok vonzáskörzetének nevezzük. A vonzáskörzet összetevői több mutatóból állnak, melyek feltárása nem az IVS feladta. Nincs tehát a vonzáskörzetnek egyetlen adattal, vagy határvonallal megadható értéke.8 A vonzáskörzet néhány jellemző mutatója: kiskereskedelmi vonzás intenzitása (heti x vásárlás/lakos), szakorvosi rendelőintézet vonzáskörzete, napi munkába járás, ingázás vonzáskörzete, középfokú oktatási / szociális intézmények, közlekedési csomópont vonzáskörzete (M0 autóút), pénzügyi szolgáltatások vonzáskörzete, igazgatási-hatósági vonzáskörzet, okmányiroda, stb.

9.

8

ábra: A vonzáskörzet becsült intenzitása

Jó példa erre a Szigetszentmiklós-Gyártelepi Szakorvosi Rendelőintézet. Például a délegyháziak is ezt az intézményt veszik igénybe. Akkor ezáltal Délegyháza ténylegesen szigetszentmiklósi vonzáskörzetnek minősíthető, avagy sem, esetleg csak részben?

36


Szigetszentmiklós a vonzáskörzet szempontjából speciális helyzetben van. Ezt alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik az agglomeráció szuburbanizációs-dezurbanizációs hatása, azaz, hogy a környező települések népességnövekedése miatt azokban is felmerül az igény egy-egy térségi funkciót ellátó szerep betöltésére. (pl.: sportcsarnok Tökölön, Szigethalmon, Dunaharasztin). Ebből kifolyólag olyan gyors dinamika jellemzi e környék településeit, hogy ha egy központi funkció megjelenik Szigetszentmiklóson, előbb-utóbb igényt fog tartani arra valamelyik szomszédos település is. A második tényező a földrajzi elhelyezkedésből fakad: a Csepel-sziget ölelése alapvetően meghatározta már a múltban is a vonzáskörzet határait. Ezen a korszerű közlekedési kapcsolatok megléte sem igen tud változtatni, tehát elmondható, hogy a Szigetszentmiklós vonzáskörzete nem terjed túl a Csepel-sziget északi részének néhány településén. A vonzáskörzet vizsgálatát két jellemző tényező, a középiskolai oktatás és a vállalkozások által foglalkoztatottak mutatóinak segítségével lehet feltárni.

37


1.1.4.2. Középiskolai vonzáskörzet A vonzáskörzeti funkciók központi funkciók, és mint ilyenek, legalább középfokú ellátó-központi szerepkört feltételeznek. Az egyes települések településhálózatban elfoglalt helyének meghatározásához az egyik leggyakrabban alkalmazott mutató a középiskolai vonzáskörzet meghatározása. A városban három középfokú oktatási intézmény is található, a Batthyány Kázmér Gimnázium, a Kardos István Általános és Közgazdasági Szakközépiskola, valamint a Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola. A három oktatási intézmény által rendelkezésre bocsátott adatsor alapján Szigetszentmiklós oktatási vonzáskörzetének vizsgálata lehetségessé vált. 3.

táblázat: Tanulói létszám alakulása a kistérség és Szigetszentmiklós középiskoláiban Összesített tanulói létszám

1054

Lakóhely szerinti bontás Szigetszentmiklós

383

Szigethalom

147

Tököl

77

Dunaharaszti

66

Halásztelek

41

Taksony

8

Dunavarsány

25

Délegyháza

13

Kiskunlacháza

36

Szigetcsép

20

Szigetszentmárton

18

Szigetújfalu

17

Ráckeve

58

Budapest - Csepel

14

Budapest - Soroksár

5

Budapest - Pesterzsébet

8

Budapest - egyéb

17

Egyéb település

101

A három középfokú oktatási intézmény egyértelműen térségi vonzerőt jelent. Az intézményekben tanuló 15-18 éves diákok (tehát az általános iskolás korúak kivételével) 36%-a szigetszentmiklósi lakos, közel kétharmaduk viszont a környező települések lakossága közül kerül ki. Egyértelműen látható ugyanakkor, hogy az iskolaválasztás összefügg azzal is, hogy adott településen található-e középfokú oktatási intézmény. Lakosságszámarányukhoz viszonyítva ezért alulreprezentált a Dunaharasztiról, illetve Ráckevéről érkező diákok száma, amely településeken van középiskola, és felülreprezentált a rendkívül hiányos városi szerepkörrel bíró Szigethalom, ahol viszont nincs középiskola. Szigethalomról érkezett a városban tanuló középiskolások 14%-a, Tökölről pedig több, mint 7%-uk jár Szigetszentmiklósra tanulni.

38


A kistérség urbanizáltabb településeiről (Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Szigethalom, Tököl, Halásztelek érkező diákok (10. ábra) teszik ki a városban tanuló középiskolások több, mint egyharmadát, azaz, a város középfokú oktatási intézményeinek vonzereje ezeken a településeken együttesen ugyanakkora, (egyharmad-egyharmad) mint Szigetszentmiklóson! 6.

grafikon: Szigetszentmiklóson tanuló középiskolások állandó lakóhely szerinti bontásban

A középiskolák térségi vonzerejét vizsgálva a Csonka János SZKI adatai bizonyulnak a leginkább széttagoltnak. Az intézményben tanuló szigetszentmiklósi diákok számát (70 fő) meghaladja a Szigethalomról érkező diákok száma (94 fő), és az intézményben tanuló szigetszentmiklósi diákok aránya is kifejezetten alulreprezentált, mindösszesen 13,43%. 4.

táblázat: Szigetszentmiklósi középiskolások aránya a város középiskoláiban

Csonka János SZKI

13,43%

Batthyány Kázmér Gimnázium

64,31%

Kardos István KGSZK

53,59%

39


Kifejezetten gyenge ugyanakkor ezen intézmények vonzáskörzeti funkciója a főváros Szigetszentmiklóssal határos peremkerületei irányában, az innen érkező diákok aránya elhanyagolhatónak tekinthető. Ennek okai elsősorban természetesen közlekedés-földrajzi eredetűek. A Ráckevei kistérség 20 településéből 5 településen található középiskola: Dunaharaszti, Halásztelek, Kiskunlacháza, Ráckeve és Szigetszentmiklós. Lakosságszám szempontjából a sorba „illene” Szigethalom, esetleg Tököl is, mely településeken azonban nem található középfokú oktatási intézmény. 5.

táblázat: Tanulói létszám alakulása a kistérség és Szigetszentmiklós középiskoláiban

Szigetszentmiklós

Ráckevei-kistérség

2001

1013

2184

2002

1032

2207

2003

1077

2365

2004

1066

2369

2005

1009

2318

2006

1101

2447

2007

1166

2582

2008

1250

2689

Szigetszentmiklóson tanul a kistérség összes középiskolájában tanuló diákok közel fele. 2008-as évben Dunaharasztin 467, Halásztelken 235, Kiskunlacházán 262, Ráckevén 465, míg Szigetszentmiklós három középiskolájában összesen 1250 diák tanult. 1.1.4.3. Vonzáskörzet a foglalkoztatottak lakóhelye szerint Vonzáskörzetnek tekinthető a települések olyan típusú, magas szintű munka- és funkcionális megosztású hierarchiarendszere, ahol a fejlettebb város és a körülötte fekvő, a centrumtól különböző mértékben függő települések között intenzív társadalmi és gazdasági kapcsolat alakul ki, valamint a város körül népességtömörülés megy végbe. A domináns szerep a főcentrumé, az alcentrumok saját funkciókkal és vonzerővel bírhatnak ugyan, de azokat mindig a főcentrum, illetve a hierarchiában fölötte álló települések funkciógazdagsága és gravitációs ereje szabja meg.

Egy komplex vizsgálat a térségi munkaerő-mobilitásra vonatkozóan három tényező összesített hatásainak elemzésével – közlekedés, népsűrűség, ingázás – végezhető el. Az IVS-nek nem feladata egy ilyen széleskörű elemzés elvégzése, jelen tanulmány keretei között arra van lehetőség, hogy a szigetszentmiklósi telephellyel rendelkező vállalkozások által helyben foglalkoztatott munkaerő lakóhely szerinti megoszlása képezze a vizsgálat tárgyát. Ennek érdekében a 15 legtöbb iparűzési adót fizető helyi vállalat lett felkérve arra, hogy jutassa el munkavállalóinak lakóhelyre vonatkozó adatait. Megkeresésünkre mindössze a következő cégek reagáltak: Samsung, Buderus, Bauhaus, Hungaro-Digitel, Auchan, Pex-Hungária, Revco.

40


6.

táblázat: A legnagyobb szigetszentmiklósi cégeknél foglalkoztatottak állandó lakóhely szerinti bontásban Összesített dolgozói létszám

946 fő

Lakóhely szerinti bontás Szigetszentmiklós

161 fő

Szigethalom

134 fő

Tököl

79 fő

Dunaharaszti

16 fő

Halásztelek

42 fő

Taksony

9 fő

Dunavarsány

10 fő

Kiskunlacháza

22 fő

Áporka

12 fő

Szigetcsép

13 fő

Szigetszentmárton

7 fő

Szigetújfalu

10 fő

Ráckeve

19 fő

Budapest - Csepel

134 fő

Budapest - Soroksár

9 fő

Budapest - Pesterzsébet

18 fő

Budapest - egyéb

95 fő

Egyéb település

156 fő

A vizsgált vállalatoknál dolgozók lakóhely szerinti bontása más képet mutat, mint a középiskolai vonzáskörzet. Egyrészt jóval kevesebb a szigetszentmiklósi illetőségű lakosok aránya (kereken 17%), másrészt viszont jóval magasabb az „egyéb” településekről Szigetszentmiklósra ingázók aránya – 16% - ami azt igazolja vissza, hogy a munkaerő mobilitás jóval nagyobb mértékű a térségben, mint a középfokú oktatási intézmények diákjainak mobilitása. A munkaerő mobilitás a tömegközlekedési eszközök mellett már az M0 autóút, és a kapcsolódó autópályák közelségének előnyeit is kihasználja, ezért jóval távolabbi településekről is lehetőség van Szigetszentmiklóson munkát vállalni. Feltűnő, és kimondottan értékes adat a fővárosból ingázók aránya. Arányuk a helyi nagyvállalatoknál 27%, azaz magasabb, mint a szigetszentmiklósiak aránya! Meg kell azonban jegyezni, hogy ez adat csak a nagyobb vállalatokra jellemző, a helyi mikro-, és kisvállalkozások vélelmezhetően jóval nagyobb arányban szívják fel a helyi és a térségben élő munkaerőt. Az ingázásra vonatkozó adatok vizsgálata során a fővárosból érkező munkavállalók adatait továbbelemezve kiemelkedően magas értéket mutat a Csepelről érkezők több, mint 14%-os aránya. A Csepel sziget településeiről viszont lényegében csak a környező településekről érkezik mérhető létszámú dolgozó, a sziget délebbre fekvő településeiről jellemzően nem Szigetszentmiklósra ingáznak a munkavállalók.

41


7.

grafikon: Szigetszentmiklós legnagyobb iparűzési adó – fizető cégeinél dolgozók állandó lakóhely szerinti bontásának aránya

Az adatok szűkössége miatt konzekvenciák levonására csak fenntartásokkal kerülhet sor. Ennek ellenére a következő tendenciák állapíthatóak meg: -

Szigetszentmiklós aktív korú lakosságának nagyobb része ingázik, és nem helyben vállal munkát A város ipari parkjainak „erejét” mutatja, hogy távolabbról - vélhetően jól, vagy speciálisan képzett – érkező munkaerő felszívására is képes Kifejezetten magasnak minősíthető a fővárosból érkező munkavállalók aránya A Csepel-sziget távolabbi településeiről érkező foglalkoztatottak aránya elhanyagolható

1.1.5. Szigetszentmiklós térségének közlekedés földrajzi összefüggései Szigetszentmiklós földrajzi elhelyezkedése, szuburbanizációs jellege, gazdasági teljesítménye, és lakóinak életminősége szempontjából talán a legtöbb konfliktussal terhelt terület a közlekedés. Kevés olyan város mondhatja el magáról – akár európai kitekintésben is – hogy közvetlen közelében található négy autópálya (M1, M5, M6, M7), egy gyorsforgalmi elkerülő út (M0) és ez által könnyen elérhető további autópályák (M2, M3) és egy – akár – nemzetközi légikikötőnek is alkalmas repülőtér (Tököl) és a legjelentősebb európai vízi-útvonal, a DMR. Ezek az adottságok hosszú távon is biztosítják a gazdasági lehetőségek maximális kihasználását. Az autóút jelenlegi forgalmi terhelése azonban éppen a jó kapcsolati rendszere miatt nagyon nagy, Szigetszentmiklós területén kapacitás problémákkal küzd. Ennek megoldása lehet a 2010 tavaszán már folyamatban lévő bővítés. Az

42


átépítés a déli szektorban új útpálya építését jelenti a meglévő déli oldalán, így osztott pályás, kapacitív 2×3 sávos autóút fog megvalósulni. Az 5101. j. (II. Rákóczi Ferenc út) és az 51101. j. (Csepeli út) országos közutak révén szoros kapcsolattal rendelkezik a fővárossal. Ezek az utak a sziget fő gyűjtő útjai, melyek a déli területekről a főváros felé vezetik a forgalmat. A város elhelyezkedéséből adódóan Szigetszentmiklós területén már komoly forgalom torlódik össze, melyek mindennapos közlekedési gondokat okoznak az átkelési szakaszokon. Ennek a problémának a megoldására született meg a Csepel-szigeti gerincút gondolata. A ma már több évtizede tartó előkészítési folyamat részeként néhány éve megkezdődött tervezés, amelynek eredményeként 2010. nyarán megkezdődött az építkezés, melynek során első ütemben a Szigetszentmiklóst elkerülő út épül meg. Ennek az útnak várhatóan igen jótékony hatása lesz a város átmenő forgalmának csökkentésében. A teljes kiépítés – amely mérhetően jótékony hatással bírna a város belső közlekedésére - a Szigetszentmiklósi-ág és a Halászteleki-ág megépülése esetén válhat teljessé. Tömegközlekedési szempontból a Ráckevei HÉV biztosítja a legfontosabb fővárosi összeköttetést a térség utazóinak számára. A közlekedés fő iránya Budapest. Emellett Volánbusz járatok szolgálják a közösségi közlekedési igényeket, melyek helyi és helyközi járatokkal a biztosítják a sziget és a főváros feltárását.9 A közlekedéstudomány a közúti közlekedés szempontjából az egyik legsúlyosabb problémának az ún. „szűk keresztmetszet” fogalmát nevezi meg, amelyből a Csepel-sziget sajátos földrajzi elhelyezkedése miatt több is található. Szűk keresztmetszetnek minősül a közúti közlekedés szempontjából a négy Duna-híd, (Taksonyi, Ráckevei, valamint a két híd az M0-s autóúton), illetve az a sajátos kötött pályás HÉV nyomvonal, ami a szigetet hosszanti irányban metszi ketté. Csekélyebb forgalmú helyeken ennek nincs súlyos következménye, azonban közlekedési szempontból a két leginkább neuralgikus pont is Szigetszentmiklós közvetlen közelében található: az egyik a gyártelepi HÉV-átjáró, a másik pedig Dunaharaszti belterületén (régi 51-es út) található. A sziget és tágabb térség déli területei felé irányuló közlekedés gyújtópontja szintén a szigethalmi elágazás. A Csepel-sziget belseje felé Tökölön keresztül, a kistérség szigeten kívül eső területei felé pedig a szigethalmi Mű út kapcsolaton keresztül az 51-es út irányában lehet közlekedni. A gyarapodó lélekszám és a megnövekedett gépkocsiforgalom miatt lokális közlekedési gócpont a Csépi út – Mű út-Fiumei utca (Dunasor utca) kereszteződés.

1.1.6. Szigetszentmiklós kistérségi szerepköre A kistérség a Ráckevei-Soroksári Dunaág menti településeket foglalja magába. A terület északibb része a budapesti agglomeráció része, de az egész térség a főváros vonzáskörzetének tekinthető. A Ráckevei kistérség helyzete kettős természetű. Gazdasági központja a magánszféra gyarapodása miatt lényegében Szigetszentmiklós, míg a klasszikus értelemben vett központi funkciókkal Ráckeve bír10. Azaz, de facto Szigetszentmiklós a kistérség központja, de jure viszont Ráckeve. A kistérség észak-déli megosztottsága szembetűnő, nagyjából a Dunavarsánytól-Tököltől délre fekvő települések jellemzően rurális falvak, míg az ettől északabbra húzódó terület inkább urbánus jellegű. 9

Szigetszentmiklós Város Közlekedési Koncepcióterve Ennek jó példája, hogy bíróság Ráckevén található, de a bíróság több dolgozója is Szigetszentmiklóson, önkormányzati lakásban él. 10

43


10. ábra: A kistérség urbánus-rurális megosztottsága

A kistérség urbanizáltabb települései: Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony, Tököl. A felsorolt települések Dunavarsány kivételével a kistérség „északi” zónájához vannak közkeletűen sorolva. A kistérség lakosságának több, mint 74%-a, azaz közel háromnegyede él ezeken a településeken! A kistérség rurális jellegű települései: Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu. Az északi települések egyre inkább szembekerülnek azon életminőséget gyengítő agglomerációs körülményekkel, mint a zöldfelületek csökkenése, jelentős közlekedésből származó zaj és levegőszennyezés, települések összenövése, átszellőzési viszonyok csökkenése, településkarakter felbomlása stb.. A déli térség településeinél viszont a jobb környezetminőségből származó életkörülményeket rontja a munkahelyek hiánya, a kifogásolható közúti és tömegközlekedés, a mezőgazdaság jövedelmezőségének romlása, a kedvezőtlenebb infrastrukturális és intézményi ellátottság. Funkcionális kapcsolatok – mint az a fenti becslésből is kiderült Szigetszentmiklós és a többi település viszonylatában nem minden falu esetében jelentkeznek a kistérségen belül. Ugyanakkor a kistérség

44


északi részén fekvő települések között szoros gazdasági-társadalmi együttműködés figyelhető meg (ingázás, közös közlekedési érdek, stb.). A legfontosabb gazdasági adatokkal lehet érzékeltetni a kistérség északi települései – köztük Szigetszentmiklós, valamint Ráckeve közti különbséget, és azt, hogy az egész kistérségben mekkora az északi, urbanizáltabb települések gazdasági szerepe. 7.

táblázat: néhány fontosabb gazdasági mutató a kistérségben (2005)

népesség

vállalkozások száma

önkormányzatok helyi adó bevételei 2005 (1000 Ft)

ISDN vonalak száma

személyszállító gépjárművek összesen (db)

Szigetszentmiklós

29177

4112

1149417

1170

11701

Dunaharaszti

18356

2422

1132936

1056

7502

Tököl

9737

990

169589

264

3402

Szigethalom

15481

1408

123005

264

6094

Ráckeve

9574

1089

194396

255

3075

134346

15313

3698900

4147

50365

Ráckevei kistérség

8.

grafikon: Helyi adó bevételek összehasonlítása a kistérség egyes települései között

45


9.

grafikon: Vállalkozások számának összehasonlítása a kistérség egyes települései között

Szigetszentmiklós 2008-ban már a Ráckevei kistérség összes vállalkozásának (18.104 db) több, mint negyedét adta. 2005-höz, de 2001-hez képest is folyamatosan nő a város vállalkozásainak aránya a kistérséghez képest, trendfüggvény alapján az 1/3-ados értéket várhatóan 2014-2015 körül éri el. 10. grafikon: Személyszállító járművek számának összehasonlítása a kistérség egyes települései között

46


Számos tekintetben azonban a város kistérségi szerepében vannak hiányosságok (lásd: városhierarchia) is. Így például a kistérségi központi szerephez képest nincsen a városban ÁNTSZkirendeltség, földhivatal, bíróság, ügyészség, stb. Azonban az összehasonlító táblázatból látszik, hogy Szigetszentmiklós „ereje” ezek hiánya ellenére is vezető szerep után kiált a kistérségben.

47


8.

48

táblázat: Néhány jellemző intézmény megléte a kistérség településeiben

Közigazgatási rendszer, államigazgatási szervek, önkormányzati intézmények, közszolgáltatások Bölcsőde Halásztelek Szigetszentmiklós Dunaharaszti Szigethalom Tököl Taksony Dunavarsány Szigetcsép Majosháza Szigetújfalu Délegyháza Áporka Szigetszentmárton Ráckeve Kiskunlacháza Szigetbecse Lórév Makád Dömsöd Apaj

Óvoda

Ált. isk.

Köz.isk.

Zeneisk.

Könyvtár

Okmányiroda

Gyámhivatal

Idősgond.

Nev. Tan.adó

Védőnői szolg.

Orvosi ügyelet

Művelődési Ház Rend.ség

Bíróság

Földhivatal

Szigetszentmiklós kistérségi szerepköre: -

vezető szerep a Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás munkájában

-

mikrotérségi okmányiroda

-

szakorvosi rendelő

-

építési hatóság

-

jelentős szerepe van a városnak az oktatás területén is, a kistérségben található 7 középfokú oktatási intézményből három Szigetszentmiklós területén található.

-

kulturális attrakciók területén is jelentős a város szerepe, noha a térség „tradicionális” idegenforgalmi központja Ráckeve lehetne

-

rendőrkapitányság, amely a kistérség északi településeit szolgálja. (Ráckevén szintén található rendőrkapitányság)

AJÁKA OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

2. Szigetszentmiklós helyzetelemezése 2.1. Gazdaság, gazdálkodás A város fejlődésének motorja a rendkívül gyors gazdaságfejlődés. Szigetszentmiklós gazdasága dinamikus, korszerű szerkezetű; jellemzően a kereskedelmi-logisztikai funkció uralja, de jelentős az egyéb gazdasági területek jelenléte is. Jelentős a kis-, és középvállalkozások száma, bár a vállalati teljesítmény szempontjából a helyi gazdaság meghatározó szereplői a multinacionális vállalkozások, illetve azok itteni telephelyei. A város több szempontból is szerencsés helyzetben van. Földrajzi adottságai mellett az elmúlt évek gazdasági fejlődését az is nagyban meghatározta, hogy a rendszerváltás előtt munkaerejének jelentős részét lekötötték a környező nagy ipari vállalatok; mindenekelőtt a Csepel Autógyár és a Pestvidéki Gépgyár. A kilencvenes évek elején ezek a vállalatok gyors leépítése képzett ipari munkaerő-felesleget hagyott maga után, melyet a kisvállalkozások és a betelepülő cégek egyaránt fel tudtak szívni. Ezt a folyamatot tovább erősítette később, a kilencvenes évek végén megindult migráció, mely további munkaerőt biztosított a helyi vállalkozások számára. Szigetszentmiklóson több piacképes ágazat is jelen van, úgy, mint kereskedelem, élelmiszeripar, kertészet, gépipar, elektronika. A város hagyományos belterületén nincs környezetszennyező és elavult ipari technológia, az ipari parkokban is csak korszerű gazdasági tevékenység folyik. 9.

táblázat: A városban működő 25 legnagyobb vállalkozás és telephelyeik

A városban működő 25 legnagyobb vállalkozás és telephelyeik 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

NCR Magyarország Kft.

1146 Budapest, Hermina út 17.

SE-CEE SCHNEIDER Electric Kft.

1117 Budapest, Hauszmann Alajos utca 3/B.

NILFISK-ADVANCE Termelő Kft.

2310 Szigetszentmiklós, Pf.: 26.

PEX Hungária Kft.

2310 Szigetszentmiklós, Gyártelep 1200 hrsz.

AUCHAN Magyarország Kft.

2040 Budaörs, Sport utca 2-4.

SCHNEIDER Electric Zrt.

1117 Budapest, Hauszmann Alajos utca 3/B.

HUNCARGO AUTO Kft. fa

2310 Szigetszentmiklós, II. Rákóczi F. út 28.

PROPACK Kft.

2310 Szigetszentmiklós, Kántor út 10.

UTI Hungary Kft.

2220 Vecsés, Lőrinci út 59-61.

INDUSTRIAL TECHNIQUE Kft.

2310 Szigetszentmiklós, ÁTI Sziget Ipari Park 72-73.

SAMSUNG ELECTRO-MECHANICS GMBH

2310 Szigetszentmiklós, Leshegy utca 2-4.

INVITEL Távközlési Zrt.

2040 Budaörs, Puskás Tivadar utca 8-10.

Magyar Plastiroute Kft.

2310 Szigetszentmiklós, Gát utca 4-10.

REVCO Magyarország Kft.

2310 Szigetszentmiklós, Leshegy utca 5.

OTP BANK Nyrt.

1051 Budapest, Nádor utca 16.

HÖRMANN Hungária Kft.


PROLOGIS Hungary Nineteen Kft.

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 7.

ÁTI SZIGET Kft.

2313 Szigetszentmiklós, Pf. 18.

VIA Bérautó Kft.


BAUHAUS Szakáruházak BT.

2120 Dunakeszi, Pallag utca 9.

BUDERUS Hungária Kft.

2310 Szigetszentmiklós, Leshegy út 15.

M.L. S. Kft.

2310 Szigetszentmiklós, Sellő utca 8.

I.D. C. Hungária Zrt.

2311 Szigetszentmiklós, Pf.: 1217.

VOYAGEX MORINI Kft.

2310 Szigetszentmiklós, Kántor utca 5.

DELTA TRUCK Kft.


50


Mint az első fejezetben már utaltunk rá; a gazdasági szervezetek száma rendkívül dinamikusan növekedett az elmúlt évtizedben, (a környező versenytársak közül csak Érden, és Budaörsön nőtt dinamikusabban ezek száma), ám figyelmeztető jel, hogy ha a gazdasági növekedés dinamikáját a lakosságszám-növekedéséhez viszonyítjuk, Szigetszentmiklós a közvetlen versenytársai között az utolsó helyre szorul vissza. A helyi gazdasági jövedelem jelentős részét néhány tucat vállalkozás termeli, ez a térséghez hasonlóan nagyfokú koncentrációt mutat. A mezőgazdaság szerepe csekély, a szekunder szektor részesedése is mérsékelt, 20-25% közötti az elmúlt évek adatai alapján. A szolgáltatások aránya magas, 40% körüli értéket mutat. A város közigazgatási területén két ipari park is található; a Leshegy Ipari Park és az ÁTI-Sziget Ipari Park. A Leshegy Kft-t 1996-ban Szigetszentmiklós Város Önkormányzata, és két magánbefektető alapította, azzal a szándékkal, hogy az MO autóút adottságait kihasználva a város közigazgatási területén befektetőknek zöldmezős beruházási lehetőséget kínáljon fel. A kiváló logisztikai lehetőségeket nyújtó területen sikeresen telepedtek meg a vállalkozások, az ipari park lényegében teljesen megtelt. A terület az M0 autóút déli oldalán fekszik, területe 73 ha. Az Ipari Parkba főleg logisztikai vállalkozások települtek, de gyártó, és kereskedő cégek is megtalálhatóak. A mikro-, és kisvállalkozások számára Szigetszentmiklós nyugati részén alakítottak ki egy összközművesített területet, ahol a jellemző telekméret 1.800 -3.500 m2, illeszkedve a fent említett beruházók igényeihez. Ezen terület nagy előnye, hogy közvetlenül a terület mellett épül majd meg a Szigeti gerincút, mely közvetlen kapcsolatot jelent a 2000 m-re lévő M0 autóúttal. Az egykori Csepel Autógyár területén működik 2002-től az ÁTI-Sziget Ipari Szolgáltató Központ Kft, mintegy 80 hektáros területen. A telephely 80 hektárján mintegy 190 ezer m2 felépítmény (gyárcsarnokok, irodaházak, raktárak) található. Ezek jelentős része még hasznosításra vár. Több csarnokban folyik termelés, de itt is a logisztikai funkció a jellemzőbb. A cég a területen működő vállalkozások számára teljes körű ipari parki és infrastrukturális szolgáltatást nyújt. A csarnokok mellett jelentős mennyiségű irodaépület, illetve rendezvényterem áll rendelkezésre, melyek többsége felújításra szorul. Gazdasági integráció, klaszteresedés nem mutatható ki. Az ágazatok kapcsolata a helyi gazdasággal minimális, a várossal való kapcsolat szűk, lényegében csak a terület- és az infrastruktúra használatra, az adófizetésre, illetőleg a munkahelyek biztosítására vonatkozik. A cégek tevékenységében, profilválasztásában a helyi piac nem meghatározó. Hosszú távon is valószínűsíthető, hogy Szigetszentmiklós változatlanul a kereskedelmi-szolgáltató szféra (és csekélyebb mértékben a könnyűipar) számára nyújt kedvező feltételeket; ezeknek azonban jelentős területi feltételei vannak, amely tovább fokozhatja a közlekedési, környezeti, egészségügyi konfliktusokat. Kitörési pontot sajnos a high-tech ipar, a menedzsment-irányítói funkciók, egyetem, illetve kvalifikált munkaerő (mely megtelepedéséhez az élhető, harmonikus környezet elengedhetetlen feltétel lenne) hiányában nem jelentenek; azonban a légi és vízi közlekedés lehetőségeinek kiaknázatlansága jelentős potenciált rejt a város gazdasága számára.

51


2.1.1. Az önkormányzat gazdálkodása A város fejlett gazdasága ellenére Szigetszentmiklósnak nincs gazdaságfejlesztési stratégiája. Ennek elkészítése kiemelten fontos; szerepe, hogy a város hosszú távú gazdasági fejlődését meghatározva változatlanul versenyképes pozíciót biztosítson a településnek – de immár tudatos, szervezett együttműködés keretein belül a város és a helyi vállalkozások között. Az elmúlt évek folyamán Szigetszentmiklós gazdálkodása stabil és kiszámítható volt. A város évről évre jelentős összegeket tud fordítani a beruházásokra és felújításokra. Ezek mértéke jóval az országos átlag felett van. 10. táblázat: Szigetszentmiklós költségvetésének főbb jellemzői az elmúlt években

Költségvetési főösszeg Előirányzat Teljesítés Év

eredeti

módosított

kiadás

Beruházás

bevétel

eredeti

Felújítás

módosított teljesítés eredeti módosított teljesítés

2000 1718942

2007420

1866946 1959437

229628

341500

302347

0

47164

43735

2001 1786228

2290794

2975561 2173063

23612

119181

62025

38175

85190

81520

2002 2720000

3051339

2589849 2777117

594766

707858

384436

29700

36973

36875

2003 3290000

3617703

3145632 3679305

390304

466590

232983

49600

55264

55263

2004 3951000

4233306

3322674 4196561

395786

953297

261164

49992

124601

71845

2005 5132000

5636172

4256859 4675572 1488066

1358429

349444

96674

536993

469927

2006 5117000

5407587

4730138 5264066 1493136

1484973

1106181 157700

176143

106638

2007 5056000

5620737

4262140 5222141 1167012

1255383

343042

134406

145100

89027

2008 5974000

6775223

4838377 6571796 1380001

1508468

346844

169557

160700

61023

2009 6661356

7409208

6098902 7529492 1567893

1610101

1007764 180000

265108

74156

A város gazdaságának meghatározó eleme a betelepült vállalkozások által fizetett iparűzési adóból befolyt összeg. 11. táblázat: Iparűzési adót fizető egyéni vállalkozások és cégek (1996-2008)

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Adózók száma

Adó összege /1000 Ft

Iparűzési adó mértéke

592 874 974 1214 2171 2168 2526 2853 3025 3091 3231 3402 3513

90 333 117 379 137 978 266 513 262 531 389 268 570 961 712 399 801 048 902 950 1 223 113 1 512 152 1 580 876

0,8% 0,8% 1,1% 1,4% 1,4% 1,6% 1,6% 1,8% 1,8% 1,9% 1,9% 2% 2%

52


A helyi vállalkozások által termelt jövedelem közvetett módon az iparűzési adón keresztül, közvetett módon pedig a többi helyi adó és a jövedelmek után fizetett SZJA visszatérítés formájában gazdagítja a várost. Ezért a helyi lakosság vásárlóereje is fontos tényezője a város gazdaságának, ennek mértéke mintegy 10-15%-kal az országos átlag felett lehet.11 Célszerű átgondolnia a városnak a még nem kellően, vagy egyáltalán nem kihasznált források, adónemek bevezetését.

2.1.2. Regisztrált és működő vállalkozások száma A regisztrált vállalkozások számának növekedése a városban meredeken felfelé ívelő, lineáris görbét mutat grafikusan ábrázolva. 11. grafikon: Regisztrált vállalkozások számának alakulása Szigetszentmiklóson (db) 1997-2006

Ez a növekedési tendencia messze meghaladja mind az országos, mind pedig a megyei adatokat, de mint már említettük, az agglomeráció, sőt az agglomeráció városainak adatait is. A gazdasági fejlődés növekedési üteme (a regisztrált vállalkozások számának alakulása szerint) alapján Szigetszentmiklós az első tíz legdinamikusabb település közé tartozik országos arány alapján. A működő vállalkozások aránya nemzetgazdasági áganként, azaz ágazati megosztás szerint szintén kedvező tendenciát mutat.

11

Ennek ellenére a szolgáltatások színvonala alacsonyabb az elvártnál: a lakosság a fővárosban költi el a pénzét.

53


12. grafikon: A működő vállalkozások ágazati szerkezet szerinti megoszlása (%) 1999

13. grafikon: Ágazati szerkezet megoszlása (%) 2005

54


14. grafikon: Ágazati szerkezet megoszlása (%) 2007

A+B

mezőgazdaság, erdőgazdaság, halgazdaság, vadgazdaság

C+D+E

bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, és vízellátás

F

építőipar

G

kereskedelem, javítás

H

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

I

szállítás, raktározás, posta, távközlés

J

pénzügyi közvetítés

K

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

M

oktatás

N

egészségügyi, szociális ellátás

O

egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Forrás: KSH T-Star adatbázis (az adatbázis betűkódjainak használatával)

A vizsgált időszakban (1999-2005) a vállalkozások tevékenységi struktúrájában két jelentősebb változás jelentkezett. Az egyik a kereskedelem, javítás gazdasági ág 31%-ról mintegy 25%-ra való csökkenése, míg az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazat közel 27%-os részesedése 2005ben – ez utóbbi mintegy 4%-os növekedést jelent. Ez a tendencia megegyezik az országos, és megyei folyamatokkal. A szállítás, raktározás ágazat tevékenysége ugyanakkor nőtt, míg ez megyei szinten inkább csökkent a vizsgált időszakban. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás alacsony, 4% körüli aránya igazolja: Szigetszentmiklós nem turisztikai célpont, vendéglátóipara „alul teljesít” a város gazdasági erejéhez képest.

55


2.1.3. A város vállalkozásainak helyzete A városban található működő vállalkozások fő jellemzője – az országos tendenciának megfelelően a kis méret. Ennek ellenére több, pozitív jellemzőt is találunk a részletes vizsgálat alapján. Sokan rosszul értelmezik a kisvállalkozás és a középvállalkozás fogalmát. Magyarországon a KKV-k definiálását a kis-, és középvállalkozásokról, támogatásukról szóló 2004. évi XXIV. törvény fogalmazza meg. A törvény alapján a vállalkozások megkülönböztetésének legfontosabb mérőszáma a foglalkoztatotti létszám. A foglalkoztatotti létszám alapján mikrovállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebbet, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebbet, középvállalkozásnak pedig a 250 főnél kevesebb főt foglalkoztató, profitorientált vállalat.

Ezek közül kiemelhető, hogy a középvállalkozások száma röpke öt év alatt több mint a kétszeresére nőtt, és a kisvállalkozások száma is közel másfélszeresére emelkedett. Ugyanígy folyamatosan növekvő tendenciát mutat a mikro vállalkozások növekedési üteme. 12. táblázat: Működő vállalkozások száma Szigetszentmiklóson

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

0 fős működő vállalkozás

45

61

46

55

60

56

n.a.

1-9 fős működő vállalkozás

1869

2043

2132

2225

2284

2351

n.a.


56

58

61

58

75

75

85


32

39

39

36

44

44

52

50-249 fő működő vállalkozás

7

11

12

13

16

18

18


3

2

1

1

1

2

2

500 és több fős működő vállalkozás

1

1

1

1

1

0

0

A város gazdasági fejlődésének meghatározó szereplői tehát a kis és a középvállalkozások, amelyek mellett rendkívül magas a mikrovállalkozások száma is. Tekintettel arra, hogy a város a jövőben is ezek gazdasági teljesítményére alapozva tud fejlesztésekbe fogni, elengedhetetlenül szükséges egy városi gazdaságfejlesztési koncepció megalkotása, az információáramlás biztosítása, a kiszámítható önkormányzati gazdaságpolitika és a kölcsönös (vállalkozás-önkormányzat) fejlesztési elképzelések megismerése céljából. Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása hasonló tendenciát mutat a megye többi városához. Kiskereskedelmi üzletek száma 2006-ban szinte azonos Szigetszentmiklóson, Budaörsön, vagy Dunakeszin. Érdekes viszont, hogy bár 1997 óta folyamatos a kiskereskedelmi üzletek számának

56


növekedése, azonban a növekedés üteme az utóbbi két-három évben lelassult, sőt a Ráckevei kistérségben már negatív irányt is vett. Erre magyarázat lehet az utóbbi két év megszorító politikája, de a multinacionális bevásárlóközpontok fokozottabb jelenléte a térségben, ami egyrészt a vásárlási szokásokat változtatja meg, másrészt pedig árversenyt generál a kisebb üzletekkel. Szigetszentmiklós vásárlóerő-paritását és a kimagaslóan kedvező vállalkozási hajlandóságot jól mutatja, hogy a kistérség kiskereskedelmi üzletei közül 2008-ban közel 30%-a itt található, míg 1997ben csak minden ötödik kiskereskedelmi üzlet volt Szigetszentmiklóson a kistérségben. Szintén pozitív jel, hogy míg 1997-ben a kiskereskedelmi üzletek 59%-át működtette egyéni vállalkozás, ez az arány 2006-ra 32%-ra mérséklődött. 15. grafikon: Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Szigetszentmiklóson és a kistérségben

A kereskedelmi üzletek összetétele a következőképpen oszlik meg 2006-ban: az üzletek majd negyede élelmiszer jellegű. Ez a megyeinél (30%) kisebb arányt képvisel, de ha országos adatokat nézünk, akkor a hasonló méretű városoknál ez az arány közel az 50%-ot is eléri. Kijelenthető, hogy Szigetszentmiklóson érzékelhető a környező bevásárlóközpontok és élelmiszer-áruházak (Auchan, Lidl, Tesco, Penny Market, etc.) koncentráló hatása. Ez nem jelenti persze azt, hogy tömegével szűnnének meg a „kisboltok”, hanem inkább azt, hogy az új beköltözők, az új városrészeken élők elsősorban vásárlási szokásaik, és hagyományaik, megszokásaik hiánya miatt – nem igénylik a kis méretű élelmiszerüzletek jelenlétét. Magas, a megyeinél érezhetően magasabb arányt képvisel a ruházati szaküzletek száma, ez tipikus városi jelenség. Az üzletek kicsivel több, mint a fele a kiskereskedelmi üzletek további nyolc fajtája között oszlik meg. Valamivel magasabb arányt képvisel még az építési anyag, festék-, vasáru szaküzletek száma a megyei aránynál, ez a lakosságszám növekedéssel, és építkezésekkel együtt járó igényeket igazolja vissza.

57


16. grafikon: A kereskedelmi üzletek megoszlásának aránya (2000)

17. grafikon: A kereskedelmi üzletek megoszlásának aránya (2008)

58


2.1.4. Gazdasági aktivitás térbeli különbségei A munkahely-koncentráció lokalitása Szigetszentmiklóson alapvetően két területhez köthető: a Leshegy Ipari Park térsége, illetve az ÁTI-Sziget területe a két fő terület, ahol a nagyobb foglalkoztatónak minősíthető gazdálkodó szervezetek elhelyezkednek. A városban 2008-ban 20 db., 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalat tevékenykedett, melyek döntő többsége a két ipari parkban található. Hasonlóan az ország településeihez, Szigetszentmiklóson is a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, melynek intézményei (ideértve az iskolákat, óvodákat, stb.) jellemzően a település központi, frekventáltabb részein helyezkednek el. Foglalkoztatás szempontjából kiemelt területnek számít még a Gyári-úti kereskedelmi központ Akcióterület térsége is, mely akcióterület északkeleti, a Gyári úti garázssor irányába terjedő területén a munkahelyek koncentrációja csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor a munkahelyek száma hasonló sűrűséget mutat a Piac és a Szent Miklós út 5-7-14-16, illetve Bajcsy-Zsilinszky út-Jókai út irányában. Ez a „csápszerű” nyúlvány alapvetően a lakótelepi házak garázsüzleteiben foglalkoztatottak miatt tekinthető a munkahely-koncentráció részének. Hasonlóan jelentős foglalkoztatónak minősül Pest Megye Önkormányzata, mely a Batthyány Kázmér Gimnázium, a Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Gyártelepi Szakorvosi Rendelőintézet kezelője. A munkahely-koncentráció lokális elhelyezkedése mindezek alapján városrészi bontásban a következőképpen ábrázolható Szigetszentmiklóson: 11. ábra: 80 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkahely-koncentráció térbeli elhelyezkedése – Bucka városrész

59


12. ábra: 80 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkahely-koncentráció térbeli elhelyezkedése – Városkörnyék negyed

13. ábra: 80 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkahely-koncentráció térbeli elhelyezkedése – Városközpont negyed

60


2.1.5. Kutatás-fejlesztés Szigetszentmiklóson Kutatás-fejlesztés alatt (illetve újabban a szakirodalom már K+F+I, azaz a kutatás-fejlesztés-innováció hármast alkalmazza) alapvetően a high-tech iparra jellemző, olyan innovatív alap-, és alkalmazott kutatást értünk, amely valamely termék, vagy szolgáltatás újszerű, jövőben esetlegesen alkalmazható technológiai átalakítását szolgálja. A K+F ilyen értelmezése Szigetszentmiklóson nincs jelen. A két ipari parkban találhatóak ugyan olyan vállalatok (Samsung, Nilfisk), melyek köztudomásúan jelentős összegeket fordítanak kutatás-fejlesztésre, azonban ezen centrumok nem városunkban, sőt jellemzően nem is hazánkban találhatóak. Ennek ellenére dolgoznak fejlesztőmérnökök Szigetszentmiklóson, de feladatuk jellemzően az alkalmazott technológia esetleges gyártási hibáinak kiküszöbölése, nem pedig a termékfejlesztés. A kutatás-fejlesztés elengedhetetlen feltétele, hogy a folyamat egy felsőoktatási intézmény bevonásával történjen, ilyen kapcsolattal a szigetszentmiklósi cégek nem, illetve csak eseti jelleggel rendelkeznek.

2.1.6. Idegenforgalom, turizmus Szigetszentmiklós idegenforgalmi szerepe csekélynek mondható. Turizmus, idegenforgalom szempontjából lényegében egyetlen „terméket” tud kínálni a város, a Kis-Dunát. Az idegenforgalom részesedése jóval kisebb, mint ami a település adottságaiból következhetne. Az idegenforgalmi kínálat gyér, a konkurencia (főleg a Csepel-sziget déli részén fekvő települések) kínálata hasonlóképpen az, de ezek a falvak természet közelibb állapotokat tudnak kínálni az idelátogatóknak. Paradox helyzet, de az RSD-hez köthető idegenforgalmi fejlesztések (iszapkotrás, kerékpárutak, hajókikötők) csak az érintett települések – azaz a konkurencia - összefogásával történhetnek meg. A városnak nincs idegenforgalmi koncepciója, és nincs definiálva a településfejlesztési koncepcióban sem, hogy az idegenforgalom mely alágazata (pl. horgászturizmus, lovas turizmus, stb.) lehetne megfelelő infrastrukturális kiépítettség esetén – működőképes. Ennek ellenére a statisztikai adatok alapján Szigetszentmiklós idegenforgalma kistérségi összevetésben egyáltalán nem csekély; valószínűsíthető azonban hogy ez az „idegenforgalom” inkább az ipari parkok gazdasági életéhez, és az országon átutazók (Autogrill M0 Hotel) alkalmi megpihenéséhez köthető. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma és a vendéglátóhelyek számának alakulása változatos, de összességében növekvő tendenciát mutat. Folyamatos, kiegyensúlyozott növekedés csak a vendéglátóhelyek számát jellemzi, a szállásférőhelyek alakulása ingadozott az elmúlt évek során. Kistérségi összehasonlításban Szigetszentmiklós adja 2006-ban az összes kereskedelmi szálláshely 22%-át, a vendéglátóhelyek 24%-át, előbbi érték 2008-ra némiképpen még növekedett is, elérte a kistérségben található összes szálláshely negyedét.

61


18. grafikon: Szállásférőhelyek és vendéglátóhelyek számának alakulása (1997-2008)

Amennyiben viszont az itt töltött vendégéjszakák számát vizsgáljuk, jóval kedvezőbb Szigetszentmiklós helyzete a kistérségnél. 2006-ban a Ráckevei kistérségben 61.419 vendégéjszakát töltöttek el, ebből Szigetszentmiklóson 20.902-t, vagyis az összes vendégéjszaka 34%-át. Ráckevén ugyanebben az időszakban 25.969 eltöltött vendégéjszakát regisztráltak. Ám, ha csak a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát vizsgáljuk, akkor lényegében a város teljes dominanciája jellemzi a kistérség adatait. 2006-ban a kistérségben 11.618 vendégéjszakát töltöttek el külföldiek, ebből 10.462 vendégéjszaka (90%!) Szigetszentmiklóson került eltöltésre! 2008-ra még jelentősebb változások történtek: a Szigetszentmiklóson eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta a Ráckevén eltöltött vendégéjszakák számát! A kistérségben mindösszesen Apaj, Dunaharaszti, Taksony, Szigetszentmárton, valamint Ráckeve és Szigetszentmiklós rendelkezik kereskedelmi szálláshelyekkel. Az utóbbi három adataiból jól látható, hogy Ráckeve és Szigetszentmiklós együttesen mind az összesített vendégéjszakák számát tekintve, mind pedig a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát tekintve a kistérségi összes adat 80%-a körül teljesít. 13. táblázat: Vendégéjszakák számának alakulása a kistérségben (2007-2008)

Apaj Dunaharaszti Ráckeve Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Taksony

2007 2452 3646 20792 1488 20106 11276

2008 401 3579 20940 2530 21443 5237

62


19. grafikon: Vendégéjszakák aránya a kistérségben 2008-ban

A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása a gazdaság fejlődésével, az ipar parkok telítődésével szinte egyenes arányban nőtt. 20. grafikon: Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása

A vendégéjszakák számának alakulásához természetesen a vendégek számának növekedése járult hozzá alapvetően. 1998-hoz képest a növekmény több, mint 19-szeres! Az adatokból jól látható, hogy a drasztikus növekedés 2002-től indult meg:

63


14. táblázat: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

nincs adat 736 2 294 2 731 4 157 15 493 16 101 15 463 15 614 14 218 11 969 11 788

Sajnos a dinamikus növekedés némiképp 2007-ben visszaesett. A vendégéjszakák száma és a vendégek számának alakulása között ugyanakkor szoros korreláció mutatható ki, azaz lényegében nincs változás abban a tekintetben, hogy a vizsgált időszakban egy vendég átlagosan hány éjszakát tölt el Szigetszentmiklóson. Igaz, ez a korreláció 2007 után elmozdult kissé, ami a grafikon alapján azt jelenti, hogy 2007-2008-ban egy vendég már több időt töltött el a adott kereskedelmi szálláshelyen, mint korábban. 21. grafikon: A vendégek és a vendégéjszakák egymáshoz viszonyított aránya

64


Az egy vendégre jutó átlagos vendégéjszaka száma a vizsgált időszakban 1,6, ami igen csekély, és jól mutatja, hogy a városban megszálló vendégek alapvetően nem turisztikai (azaz, hosszabb távú itt tartózkodás), sokkal inkább üzleti célzattal érkeznek Szigetszentmiklósra.

2.1.6.1. Helyi idegenforgalmi-kulturális attrakciók Mint az a helyi idegenforgalom értékeléséből is kitűnt, a Szigetszentmiklósra látogatók döntő hányada nem turisztikai céllal érkezik a településre, hanem a város ipari parkjaiban dolgozó, illetve a transzeurópai úthálózatot (M0) igénybe vevő átutazókból tevődik össze. Ezért a várost kimondottan turisztikai céllal felkeresők száma elhanyagolható, amit hosszú távú adottságként kell kezelnie a városvezetésnek. Ennek ellenére helyi, térségi turisztikai attrakciók lebonyolítása szükséges, melyek elsősorban a Szigetszentmiklóson és környékén élők számára jelenthetnek kikapcsolódást. 15. táblázat: Jelentősebb helyi turisztikai-kulturális attrakciók

Idegenforgalom szempontjából számításba vehető helyi attrakció

Sziget Színház

PATAK Képzőművészeti Fesztivál Magyar Festészet Napja, Akciófestészet

Csepel-szigeti Halászléfőző verseny

Rövid ismertetés A közel negyven fős társulat a hazai színházi élet komoly tényezőjévé nőtte ki magát az elmúlt évtizedben. Alapvetően a musical műfajára építő repertoár Szigetszentmiklós tágabb környezetének egyetlen meghatározó társulatává tette a színházat. Ismertségük országosnak mondható, városunkban rendszeresek az előadások. Idegenforgalmi-kulturális vonzereje pusztán önmagában kevés, a hangsúlyosabb térségi vonzerő megteremtése érdekében szükséges lenne az önkormányzat által szervezett rendszeres A Patak Képzőművészeti Fesztivál a Patak Képzőművészeti Egyesület és a Városi Galéria közös szervezésében minden év szeptemberének negyedik szombatján megnyíló kortárs képzőművészeti kiállítás, ahová a kiállítókat meghívásos formában kérik fel a pályázat kiírók. Évek óta csatlakozunk a Magyar Festészet Napja alkalmából október 16-án egy országos felhíváshoz képzőművészeti rendezvényünkkel. Az Akciófestészeti felhívásra Pest megyéből érkeznek festőművészek, akik élő zenei inspirációra alkotnak egy időben egy térben. 2010-ben kilencedik alkalommal kerül sor hagyományosan szeptember második szombatján a Csepel- Szigeti Halászléfőző versenyre. Évek óta egyre többen jelentkeznek e kedvelt gasztronómiai megmérettetésre.

Térségi vonzerő relevanciája

Hiánypótló, a tágabb térség meghatározó kulturális eleme. Térségi vonzereje ezért – a többi helyi turisztikai attrakcióhoz viszonyítva – jelentős, menedzselésére ugyanakkor az önkormányzat által támogatott marketing szükséges a Csepelszigeten.

Országos jelentőségű program

Térségi rendezvény

Helyi és térségi attrakció

65



ROXIGET

Gasztronómiai napok

Szüreti mulatság

Szabacsi-nap

Pokrócfesztivál, Avarfesztivál

Rövid ismertetés 2005 óta kerül megrendezésre a Csepel-sziget könnyűzenei nagyrendezvényeinek egyik legrangosabb eseménye, mely egyrészt a tehetségkutató versenyével egyre szélesebb körben számít rangos kihívásnak illetve a fesztivált sokan jegyzik a rockzenei táborban mind a résztvevők, mind a fellépni vágyó zenekarok körében. A fesztivál programját a döntőbe jutott amatőr zenekarok versengése mellett Csepel-szigeti rock-zenekarok, valamint országos népszerűségű zenekarok fellépése teszi teljessé. Felléptek már: Supernem, Jamie Winchester & Hrutka Róbert zenekara, a Heaven Street Seven, Deák Bill Blues Band, a Beatrice és az örök kedvenc a Pál Utcai Fiúk. Viszonylag új kezdeményezés, amely a Csepel-sziget térségének gasztronómiai hagyományain, és a testvérvárosok tájegységei ételeinek jellemző bemutatásán nyugszik. Helyi vonzerején túlmutatna, ha a kistérség etnikai hagyományokkal rendelkező településeinek összefogásával valósulna meg, akár a TDM összehangolt szervezésében. A város életében jelentős kora őszi helyi kulturális attrakció, térségi vonzerő nélkül. 2007 óta rendezi mega város szeptember harmadik szombatján a lakosok körében nagy sikerrel fogadott hagyományőrző jellegű programunkat. A település ősi részét egykori magját képező Szabacs városrészen, az Árpád utcában elevenítjük fel a falusi népszokásokat, az elmúlt korok emlékeit. Az egész napos szabadtéri rendezvény ideje alatt a színpadi produkciók mellett lehetőség nyílik az utcában található Helytörténeti Gyűjtemény, az Ádám Jenő Emlékház és számos portán alkalmi kiállítások megtekintésére. A nap folyamán gyermekeknek koncert, utcaszínház, kézműves foglakozások és népi játékok valamint a felnőtteknek vásári forgatag ételkóstolók és szórakoztató programok kínálkoznak. . A jelentősnek mondható helyi rockzenei hagyományokra építő, civil kezdeményezés.


Térségi rendezvény

Helyi attrakció, térségi vonzereje kistérségi együttműködéssel növelhető.

Helyi attrakció.

Lokális rendezvény, a helyi örökség bemutatása szempontjából az egyik legfontosabb helyi kezdeményezés

Lokális jelentőség, jelentősebb térségi hatása nincs.

66



Nemcsak Jazz Klub

Tudományos Napok

Egyéb

Rövid ismertetés 1997 óta működik a Városi Könyvtár és Közösségi Ház falai között. Évadonként 8 koncertet tart, ahol a jazz műfaj színes skáláját reprezentáló, befutott művészei mellett a blues, a latin, a soul, a funky és a világzene képviselőit is hallhatja az élő muzsikára vágyó közönség. Batthyány Kázmér Gimnázium minden év márciusában rendezi meg. Neves tudósok és művészek segítségével tekintenek ki az iskolán, a tananyagon túli világra. A tudományos napok rendezvénysorozatát a Kázmérbál zárja, mely a város és környéke kiemelkedő báli eseménye Az iskola diákjai mellett bárki részt vehet a programokon, persze a kiemelt programok belépő díjasak. Majális, Pinokkió-nap, Városi Sportnap, Augusztus 20.-i, Városi bál, A Zene ünnepe, Tanévzáró koncert, Adventi Vasárnap, Márton-napi lámpás felvonulás, Elmúlt korok muzsikája, Művész kávézó,


Helyi attrakció

Rendszeres, a helyiek számára fontos események, melyek térségi vonzerővel nem rendelkeznek.

Az idegenforgalmi-kulturális attrakciók hosszú távon akkor működtethetőek hathatósabb önkormányzati segítség nélkül, ha ezekhez gazdasági tevékenységek kapcsolódnak. A felsorolt attrakciók egyike sem ilyen, ezért minden meglévő, és új program esetében azt célszerű mérlegelni, hogy a programok úgy kerüljenek kialakításra, hogy – a város vállalkozásai számára – azoknak mérhető gazdasági haszna legyen. A kulturális-idegenforgalmi attrakciók infrastruktúrája ennek ellenére megfelelőnek minősíthető. Az adatelemzés arra utal, hogy a városban eltöltött vendégéjszakák döntő hányada nem a turizmusnak, hanem az ipari parkokba telepedett vállalkozásoknak, és az átmenő forgalomnak köszönhető. Szigetszentmiklós egyetlen beazonosítható turisztikai értéke a Duna-part, mely vendéglátó ipari szempontból jelenleg nem nyújt kielégítő szolgáltatást, erre vonatkozóan már vannak önkormányzati tervek. Ilyen az önkormányzat tulajdonában lévő üdülő átépítése (akcióterületi funkció), valamint az Árpád-strand komplex rehabilitáció fejlesztése is, amely szintén akcióterületi besorolást kapott. Itt magánbefektető bevonása is elképzelhető. Mind a két potenciális fejlesztés térségi idegenforgalmi funkcióbővülést jelenthet. Ugyanígy a térségi funkció bővülését eredményezheti az ÁJTI-beruházás megvalósulása; a rendezvénycsarnok felépülése (várható időpont 2011. I. félév) ugyanis a tágabb térségben konkurencia nélküli, így meglehetős előnyt fog jelenteni a város számára. A Sziget Színház (mint jelenleg az egyedüli térségi vonzerőt jelentő helyi „attrakció”) révén a „Sárga-ház” színházterme is térségi szerepet betöltő, az idegenforgalmi-kulturális attrakciókat kiszolgáló infrastruktúra-elemnek minősíthető. A helyi attrakciók kiszolgálására is kiváló alapadottságokkal rendelkezik a város. Ilyenek a Kéktószabadidőközpont területe (akcióterület), valamint a Bucka-tó intézményi és rekreációs fejlesztése

67


(akcióterületi kialakításra későbbiek során javasolt terület). Ugyanilyen besorolást kapott az IVS-ben a Lakihegyi adóközpont területe is, ami a város egyetlen – de országosan ismert – ipari műemléke, mely terület kihasználásában szintén benne rejlik egyfajta turisztikai potenciál. Bizonyos szempontból ide sorolható még további akcióterületi besorolást kapott projekt is, az Óváros-központ komplex rehabilitációja (akcióterület) és a vegyes forgalmú sétálóutca kialakítása (akcióterületi kialakításra későbbiek során javasolt terület).

2.1.7. Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei A helyi gazdaságfejlesztés eszközei közé egyrészt a stratégiai dokumentumok, másrészt pedig konkrét intézkedések sorolhatóak. Szigetszentmiklós településfejlesztési koncepciója tartalmaz erre vonatkozó elképzeléseket, helyi gazdasági program, vagy koncepció még nem került elfogadásra. A gazdaságfejlesztési szerepvállalás önként vállalt feladata az önkormányzatoknak. Szigetszentmiklós – kedvező adottságai révén – nem volt rákényszerülve a korábbi években arra, hogy direkt politikát folytasson a helyi gazdaságfejlesztést illetően, elegendő volt a beáramló tőke és innováció földterület-igényét biztosítani. Így elmondható, hogy Szigetszentmiklós gazdaságfejlesztési eszközei elsősorban településrendezési jellegűek. Az M0 melletti Leshegy Ipari Park területének kialakítás volt a mintaadó, a hatályos településszerkezeti terv pedig az M0-tól északra fekvő területeken, illetve az épülő szigeti gerincút mentén biztosít továbbra is ilyen lehetőséget. Célszerű volna ugyanakkor ennek a „településrendezési jellegű helyi gazdaságfejlesztés” alkalmazásának kibővítésére. Alapvető fontosságú ezért: -

-

Telephely-marketing: a város gazdasági jellegű marketing-tevékenységében súlyponti szerepet kell kapnia a telephely-marketingnek, mint a rendelkezésre álló telephelyek és irodakínálat felmérése, értékelése, adatbázisba foglalása és kiajánlása vagy egy forrástérképszolgáltatás. „Beruházói út-térkép” készítése: a beruházási tevékenység adminisztratív megkönnyítése érdekében átfogó és világos módon tájékoztatni kell a beruházni szándékozókat a figyelembe veendő szabályokról és eljárásokról, kapcsolódó költségvonzatokról. Mindezt a település honlapján célszerű nyilvánossá tenni.

A legelterjedtebb vállalkozásösztönzési mód a helyi iparűzési adókedvezmény; ezzel Szigetszentmiklós nem él, az iparűzési adó mértéke 2010-ben 2%. Önkormányzati marketingtevékenység – melynek során a helyi vállalkozások és termékek reklámozása, helyi vállalkozások közvetítése merülhet fel lehetőségként - egyenlőre nincs a városban, de az önkormányzat tervei között szerepel egy helyi marketing-koncepció elfogadása. Pályázatfigyeléssel ugyanakkor segíti az önkormányzat a helyi vállalkozásokat, az együttműködés inkább azonban eseti jellegű, holott a segítség lehetősége a vállalkozások rendelkezésére áll. A helyi vállalkozók és az önkormányzat közötti párbeszéd megkezdődött, több vállalkozói fórum megtartásában intézményesült. A folyamat 2010ben a tapasztalat-, és információcsere fázisában van, ezt mindenképpen célszerű lenne kiegészíteni egyfajta befektetői utógondozással. Ennek során a letelepült vállalkozásokkal folyatatott kapcsolatok stratégiai kezelése különböző intézkedésekkel konkréttá teheti az folyamatos együttműködést.

68


2.1.8. A koncentrált gazdasági területeken elhelyezkedő vállalkozások jellemzői Koncentrált gazdasági övezetként Szigetszentmiklóson a két ipari parkot lehet beazonosítani. Mind az ÁTI-Sziget Ipari Park, mind pedig a Leshegy Ipari Park területén alapvetően három típusú tevékenység zajlik. A fő tevékenység mind a két esetben a raktározás, logisztika. Fontos azonban különbséget tenni ez a két tevékenység között. A raktározás szűkebb tevékenység, a logisztika egyik meghatározó funkciója. A raktározás sajátos szerepet tölt be a kitermeléstől a felhasználásig terjedő komplex folyamatrendszerben. A raktárak a részfolyamatok összekötő elemei, amelyek a megelőző és a követő részfolyamatok anyagáramlás intenzitás változásának kiegyenlítése céljából árukészleteket gyűjtenek, majd tovább adják. A logisztika ezzel szemben menedzsment-szemlélet, amely magában foglalja az anyagok, energia, információk és személyek rendszeren belüli, és rendszerek közötti áramlását. Mindezek ismeretében a két ipari parkban található cégek tevékenységét illetően a Leshegy Ipari Parkban a logisztikai funkció, míg az ÁTI-Sziget Ipari Parkban a raktározási funkció a hangsúlyosabb. Második jellemző tevékenység mind a két területen a termelés, ebben szintén a Leshegy Ipari Park a hangsúlyosabb (Samsung), míg mind a két ipari park területén találhatóak kereskedelmi, szolgáltató cégek is. Azonban ezt a tevékenységet lényegében nem célszerű elkülöníteni a legtöbb esetben a logisztikai funkciótól, hiszen azzal szoros összefüggésben vannak.12 16. táblázat: Tevékenységi körök a két ipari park területén relevancia szerint

LESHEGY IPARI PARK 1. 2. 3.

logisztika raktározás termelés, kereskedelem

ÁTI-SZIGET IPARI PARK raktározás logisztika termelés, kereskedelem

2.1.9. Információs társadalom Szigetszentmiklóson 2007-ben 4.629 lakás volt bekapcsolva a kábeltelevíziós hálózatba, azaz a háztartások több, mint 40%-a rendelkezik ezzel a szolgáltatással. Ez jóval magasabb az országos (28%) és a megyei (31%) adatoknál. 2008-ra ez az érték már 6558 háztartásra emelkedett, ami régiós összehasonlításban is komoly növekményt jelent. A városban több kábelszolgáltató (Beta-tech, PR Telecom, Invitel, etc.) működik. A digitális átállásról szóló törvény 2012-ben várható életbelépésével mind a szolgáltatás bővülése, mind pedig a szolgáltatók számának növekedése egyaránt várható Szigetszentmiklóson.

12

Mindezen indokok miatt értelmetlen lenne a cégek felsorolása, és tevékenységi körük megnevezése, hiszen a fent vázolt három tevékenységi kör a legtöbb esetben átfedi egymást, így ilyen – koncentrált gazdaságföldrajzi területen fekvő város, mint Szigetszentmiklós esetében pontos bontást nem lehet elvégezni.

69


22. grafikon: Kábeltelevíziós szolgáltatással rendelkező háztartások a lakosság számának arányában (2008)

Az ISDN vonalak számára vonatkozóan pontos értékekkel rendelkezünk. A városban 2007-ben 1.700 ISDN vonal volt, mely érték 2008-ra alig (1694) változott, így is kedvezőbb azonban a megyei átlagnál. Meg kell említeni, hogy az ennél modernebb technológia (ADSL) többet árulhatna el a város fejlettségéről, erről sajnos semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Némileg árnyalhatja a képet, hogy az igazán fejlett, igényes és fizetőképes kereslettel rendelkező településeken nagyjából 2005-től már csökkenő tendenciát mutat az ISDN vonalak számának alakulása. Éppen ezért az ISDN vonalak csökkenésének mértéke több információt árul el arról, hogy mely településen van nagyobb számban jelen a fejlettebb technológia. 23. grafikon: ISDN vonalak számának csökkenése %-os arányban kifejezve 2007-ről 2008-ra

Mindez azt jelenti, hogy ahol nem, vagy alig változott az előző évhez képest az ISDN vonalak számának aránya (Szigetszentmiklós, Gödöllő, Dunakeszi), ott ez a változás inkább a vonalak

70


lemondásával, kevésbé az újabb technológiára való áttéréssel magyarázható. Szembeötlő változás csupán Budaörsöt jellemzi ebben a tekintetben. Az ISDN vonalak számának csökkenése több Pest megyei településen, már korábban megindult: Gödöllő, Telki, Solymár, Érd, míg az elmúlt években Szigetszentmiklóson alapvetően ingadozó értéket mutatott, de jellemzőbben még nőtt. Mindenesetre a hasonló lélekszámú konkurens városok mindegyikében jóval több ISDN vonal volt 2007-ben, mint Szigetszentmiklóson. 2.1.9.1. E-ügyintézés helyi lehetőségei Az államigazgatási ügyek elektronikus úton történő intézéséről az EU által elfogadott Common list of Basic Public Services (CLBPS) követelményjegyzék szól.13 14. ábra: a CLBPS követelményrendszere

Mint látható, a CLBPS követelményjegyzéke alapvetően olyan ügyeket javasol e-ügyintézés keretein belül megvalósítani, amelyek jellemzően okmányirodai ügymeneteket jelentek. Ezek közül – az ügyfélkapu igénybe vételével több lehetőség is elérhető a szigetszentmiklósi okmányirodán keresztül is. Leggyakrabban mégis az időpont-foglalást veszik igénybe az ügyfelek. A követelményrendszer alapján – okmányirodai ügyintézésen túl – csak a közkönyvtári szolgáltatásokat és az építési engedélyekkel kapcsolatos ügyeket lehetne helyi önkormányzati (hatósági) szinten megvalósítani. Az önkormányzati e-ügyintézésnek alapvetően négy szintjét lehet megkülönböztetni. 1.

13

szint: információ – on-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról. A legalapvetőbb funkció, hogy a hivatali információk a hivatal működésétől függetlenül elérhetők legyenek. A leginkább alkalmazott médium az internet, de felmerül a wap-oldalak,

Common list of Basic Public Services követelményjegyzék, vagy másként 12+8-as lista. (Nálunk ez 27 ügytípust jelent, mert az EU-s csoportosítás hazánk ügycsoportjaival nem egyezik. Például okmányoknál külön csoportot jelent a gépjárművel és az útlevéllel kapcsolatos ügyintézés.) Azaz hazánkban a 12+8=27.

71


illetve a DiTV (digitális televízió) mint közeg alkalmazásának a lehetősége is. Ezzel a hivatal terhelése csökken, valamint az információnyújtó kapacitás is felszabadul. 2.

szint: egyirányú kapcsolat – nyomtatványok, űrlapok, adatlapok letöltésének, kinyomtatásának lehetősége, azaz csökken az ügyintézésre fordítandó idő. A „nyomtatvány” szó a formalizáltságot, a „letöltése” az elektronizáltságot mutatja, így ez a szint jelenti az előszobát a valódi e-közigazgatási szolgáltatások felé.

3.

szint: interaktivitás – nyomtatványok, űrlapok, adatlapok on-line úton történő kitöltése, beleértve a hitelesítést. Itt már majdnem megvalósul a távügyintézés lehetősége, azonban az illetékek lerovása ezen a szinten nem megoldott, így az ügyfélnek ügyenként egyszer még meg kell jelennie.

4.

szint: tranzakció – a teljes ügymenet elektronizálása: döntés, kézbesítés, illetékek lerovása. Ez a szint már az e-igazgatás „megtestesülése”, amikor az ügyfél egyáltalán nincs jelen fizikailag és az ügymenet is nyomon követhető; viszonylag magas szintű automatizáltságot, ennek révén nagy időmegtakarítást eredményez. 15. ábra: Szigetszentmiklós város önkormányzatának hivatalos weblapja

Szigetszentmiklós város önkormányzata az e-ügyintézéshez internet által kínált felületet nyújtja. A települési honlap által nyújtott szolgáltatások a 2. szintet érik el, azaz átlagosnak minősíthetőek. Az önkormányzat és intézményeivel kapcsolatos alapvető információk (1. szint) megtalálhatóak. A 2. szintnek megfelelő szolgáltatások széles körű, a települési önkormányzatok weboldalaihoz képest komplexebb hozzáférhetőséget biztosítanak.

72


Letölthető nyomtatványok: -

építéshatósági ügyek, helyi adókkal kapcsolatos ügyek, szociális jellegű kérelmek, működési engedély, közterület-használati engedély-kérelem

Helyi jogszabály-alkotással kapcsolatos dokumentumok: -

letölthető helyi rendeletek, valamint a fontosabb koncepciók, rendezési tervek letöltésének lehetősége

Direkt linkek: -

okmányirodai ügyintézéshez időpont-foglalás (Q-Calendar) bizottsági ülések, képviselő-testületi ülés előterjesztéseinek letöltése (EDTR)

Szigetszentmiklós Város Informatikai Koncepciója (2009-2013) által megfogalmazottak szerint a város fő céljai az informatika területén: -

az elektronikus ügyintézés, a térinformatikai rendszerek használata, az ügyfél tájékoztatás, általában az elektronikus rendszerek fejlesztésének megvalósítása.

2.1.10. Külső elérhetőség – közlekedés Szigetszentmiklós földrajzi elhelyezkedése, szuburbanizációs jellege, gazdasági teljesítménye, és lakóinak életminősége szempontjából talán a legtöbb konfliktussal terhelt terület a közlekedés. Kevés olyan város mondhatja el magáról – akár európai kitekintésben is – hogy közvetlen közelében található négy autópálya (M1, M5, M6, M7), egy gyorsforgalmi elkerülő út (M0) egy – akár – nemzetközi légikikötőnek is alkalmas repülőtér (Tököl) és a legjelentősebb európai vízi-útvonal, a DMR. Ezek az adottságok hosszú távon is biztosítják a gazdasági lehetőségek maximális kihasználását. Közlekedési szempontból, ami a város lakosságának előny, az egyre inkább kezd hátrány lenni az életminőség, az élhető környezet szempontjából. Egyre súlyosabb konfliktusforrás a növekvő közlekedési terhelés, a közúti forgalom zsúfoltsága, a tömegközlekedés hiányosságai. A földrajzi elhelyezkedés talán egyedüli hátránya közlekedési szempontból a szigeten való elhelyezkedés miatti szűk keresztmetszetek megléte. Szigetszentmiklós, és szinte az egész agglomeráció térsége a legnagyobb forgalmi terhelésnek van kitéve hazánkban. Egy 2005-ös komplex forgalomszámlálási felmérés14 azt mutatja, hogy a keresztmetszeti forgalom a főváros körül több, mint 24.000 jármű /nap. Ennél magasabb értéket már nem is tartottak szükségesnek mérni, holott sejthető, hogy Szigetszentmiklós közvetlen közigazgatási területét ennél nagyobb mértékű forgalom éri. A közlekedés okozta negatív környezeti hatások rendkívül nehezen kezelhetőek egy önkormányzat számára. A hatások szétszórtak, eloszlanak a közigazgatási határon belül, a rendszeres mérőszondák kiépítése drága, ráadásul a szennyezettség okozta közérzetváltozás szubjektív, egzakt módon nem

14

Közlekedéstudományi Intézet Kht.

73


74

mérhető tényező. Az „igazi” önkormányzati fegyver egy ilyen dinamikusan fejlődő településen, mint Szigetszentmiklós, a településrendezési tervek szabályozásában, a nyomvonalak kijelölésében rejlik. A város belső közlekedési hálózata minőségi szempontból kifogásolható, de az utóbbi években több helyen komplex útfelújítás történt. Szinte egész városrészek (Alsóbucka) találhatóak a városban, amelyek nem rendelkeznek szilárd útburkolattal. Az óváros, illetve a városközpont egyes területein a parkolási gondok bizonyos napszakokban kezelhetetlenek. 17. táblázat: Útfelújítások, fejlesztések az elmúlt években

ELMÚLT ÖT ÉVBEN MEGVALÓSULT ÚTFELÚJÍTÁSOK, FEJLESZTÉSEK A FEJLESZTÉS MEGNEVEZÉSE 2003. év Út Körforgalmi csomópont Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Út Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap

A FEJLESZTÉS ADATAI: helyszín, finanszírozó/befektető, hozzávetőleges költség (e Ft) HÉV átjárónál Határ u. Dunaharaszti-Föveny u. Árnyas u. Iharos u. Narancs u. Vadvirág u. Pipacs u. Kálmán köz Híradó u. Rádió u. Királyerdő u. Petőfi-Árpád u. Tölgyfa u. Hársfa u. Cserfa u. Fenyőfa u. Erkel F. u. Tököli közök Borostyán u. Ragád u. Álmos u. Előd u. Eklézsia u. Paptag u. Huba u. Aradi u. József A. szervízút Radnóti Bartók u. Boglya u. Kéktó u. Szőlő u. Eperfa u. Dr. Varga L. u. Nap u. Hold u. Kolozsvári u.

Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm.

712 2.893 4.044 4.236 4.061 840 420 1.120 7.773 8.123 14.006 18.806 1.847 4.834 5.851 3.695 5.543 5.419 1.047 966 1.001 1.029 1.294 747 1.001 2.013 690 805 1.495 21.012 1.898 1.725 2.179 8.331 3.576 3.840 6.055


75

ELMÚLT ÖT ÉVBEN MEGVALÓSULT ÚTFELÚJÍTÁSOK, FEJLESZTÉSEK A FEJLESZTÉS MEGNEVEZÉSE

A FEJLESZTÉS ADATAI: helyszín, finanszírozó/befektető, hozzávetőleges költség (e Ft)

Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap

Nefelejcs u, Horgász u. Teleki u. Csokonai u. Béke u. Wesselényi u. Kardos u. Akácfa utca Kinizsi u. Bíró L. u. Damjanich u. Losonczi u. Tököli u. Szilágyi u. Gyári u. Szabó u. Kéktó u.

Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm.

1.361 7.802 5.852 4.714 3.048 6.908 2.926 650 2.357 6.502 2.272 1.625 640 2.320 397 6.737 1.612

Petőfi-Bercsényi u.

Önkorm.

23.856

Árpád u. 2545/4. hrsz út T csomópont - Lakihegy Bajcsy-Csépi u. Hullám u. Ond u. Kond u. Felső Páskom u. Honfoglalás u. Erdősor u. Üdülő sor Tököli u. Dobó u. Ősz u. Széchenyi u. Komáromi u. Kinizsi u. Tél u. Tavasz u. Nyár u. Paptag u. Haszontalan dűlő Ragád u. Föveny u. Dunaharaszti u. Leadó u. Ady E. u. Rév u.

Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm.

162 299 82.171 54.055 4.897 735 597 934 1.621 2.107 16.966 31.988 9.961 7.920 12.835 15.527 62.007 11.799 13.133 9.107 6.047 6.171 4.673 4.042 12.838 9.541 10.943 13.208

2004. év Körforgalmi csomópont 2005. év Parkoló Útalap Út Körforgalmi csomópont Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás


76



Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Támfal Út Út Út Út Út Út

Jókai M. u. Váci M. u. Radnóti u. Vasútsor u. Szilfa u. Szél u. Huba u. Kertész u. Orgona u. Kert u. Szőlő u. Hétvezér u. Tass u. Jegenye u. Ozsvári u. Adótorony tér Szilvás u. Révész u. Vénusz u. Kéktó köz Dózsa Gy. U. Alkotás u. Kökörcsin u. 12941 hrsz. út térítésnélk. átvét

Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Leshegy Kft

6.045 3.222 2.844 2.653 2.512 2.278 5.872 3.796 7.073 4.652 3.016 8.912 6.991 3.864 3.231 1.608 3.122 1.050 100 148 200 270 61 85.118

Akácfa u. Dunasor Berkenye u. Duna dűlő Honfoglalás u. Juhar u. Parittya u. Szekér u. Tiborc u. Névtelen u. Bíró L. u. Deák F. u. Híradó u. Kond u. Kölcsey u. Móricz Zs. u. Ond u. Rév u. Szabadság u. Szabó u. Teleki köz Vörösmarty u. Névtelen köz 3677. hrsz.

Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm.

655 530 4.487 6.961 4.907 947 2.017 2.588 2.524 11.006 5.398 3.457 13.764 1.215 2.002 2.216 1.519 17.160 6.721 7.275 1.823 5.863 4.463

2006 év Út Út Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás


77



Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás

Muskátli u. Rózsa u. Akácfa u. Névtelen u. 8048/4. hrsz. Baross u. Bem u. Csuka u. Föveny köz Haszontalan dűlő Hunyadi u. Kinizsi köz Dr. Lengyel L. u. Liget u. Losonci u. Mező köz Mező sor Mécses u. Szent Miklós u. Móra F. u. Paptag u. Vihar u. Csépi köz Kéktó u. Nyárfa u. Névtelen 6738/7. hrsz. Tebe sor Kéktó u. Diófa u. Őz köz Őz u. Boglárka u. Borz u. Csalit u. Cserkesz u. Névtelen u. 9678/1. hrsz. Horog u. Hunyadi u. Klapka köz Málna u. Mécses u. Som u. Szabó u. Tövis u. Bajcsy Zs. u. Báthory köz Domb u. Födémesi u. Kinizsi köz

Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm.

4.617 2.994 1.624 3.570 4.499 2.375 6.025 3.144 6.986 5.234 1.257 7.573 3.493 13.497 3.297 2.096 1.345 10.758 5.763 3.144 3.458 7.278 8.339 4.788 25.968 15.635 2.401 6.002 2.372 8.231 1.632 3.696 1.451 6.188 1.042 2.478 742 936 2.907 1.802 3.888 1.440 1.648 2.570 4.226 1.897 5.009 3.565


78



Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás

Mókus u. Töltés u. Bánk Bán u. Juhar u.

Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm.

1.656 1.846 3.061 3.684

Széchenyi u. Szilágyi u. Bercsényi u

Önkorm. Önkorm. Önkorm.

5.521 1.975 2.214

Narancs u. 6993/2. hrsz. Királyerdő út

Önkorm. Önkorm. Önkorm.

716 570 300

Révész u. Árvácska u. Török u. Dunaharaszti köz Dózsa György út Vénusz u. Fürdő u. Lankás u. Üdülő-köz Repce u.

Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm. Önkorm.

4.026 600 857 2.411 3.607 2.813 8.300 213 300 300

2007. év Út Út Út 2008. év Útalap Út Földút stabilizálás 2009.év Útalap Útalap Útalap Útalap Útalap Támfal Útalap szőnyegezés Útstabilizálás Útstabilizálás Útstabilizálás

A térség gépjárműforgalma rendkívüli mértékben megnövekedett az elmúlt évtizedben, ezt támasztja alá a gépjárművek számának az alakulása. 24. grafikon: gépjárművek számának emelkedése Szigetszentmiklóson

25. grafikon: gépjárművek számának emelkedése a Ráckevei kistérségben


Jól látható, hogy mind Szigetszentmiklóson, mind pedig a kistérségben drasztikus módon emelkedett a gépjárművek száma. A növekedés üteme szinte teljesen megegyezik.15 Míg 1997-ben a szigetszentmiklósiak 30%-nak volt gépkocsija, 2006-ban már 38%-a birtokol személygépkocsit. Ez az érték ugyanakkor 2008-ra már nem nő, stagnál. A személyautók száma egyenes arányban növekszik a lakosságszámmal: 26. grafikon: A lakónépesség és a személygépkocsi-állomány alakulása (1997-2006)

1992-ben a szigetszentmiklósiak 24,5%-a birtokolt személygépkocsit, míg kistérségi szinten ugyanez az adat 20,7%. 2008-ra Szigetszentmiklóson 38,6%, a kistérségben élőknek pedig pedig 36,9% rendelkezik személygépkocsival.

15

Érdekes összefüggés, hogy a gépkocsik számának alakulása szoros korrelációt mutat a hazai gazdaságpolitika helyzetével: 1992-ben a legmagasabb a munkanélküliség, majd 1997-ben a kiadások visszafogása egyaránt csökkentette a gépjárművek számát. Várhatóan a 2009-es adatok is csökkenést, vagy stagnálást fognak mutatni.

79


2.2 Társadalom 2.2.1. Demográfia – lakónépesség számának alakulása A város területe 45,65 km2, népsűrűsége pedig 700 fő/km2, ami rendkívül magas arány, ha az országos átlaggal - 108 fő/km2 – vetjük össze. Ez a rendkívül magas koncentráció jellemző a szomszédos településekre is. Népességszáma 2006-ban 29.177 fő volt, 2008. év végén 32.340 fő, 2010. év végére becslés szerint stabilan meghaladja a 35.000 főt. A népességszám folyamatos növekedése szinte végig nyomon követhető a XX. század folyamán – ilyen az ötvenes évek „Autóváros” építése a mai József Attila Lakótelepen - drasztikus módon azonban 2000-2001 után, még ennél is erőteljesebben 2004-től jellemző. Ennek okai helyi döntésekben is kereshetőek, de a tendencia hasonló az egész agglomerációban; a város ugyanis a társadalmi-gazdasági átalakulás nyertese, melyet kizárólag földrajzi fekvésének és a szuburbanizációs folyamatok felgyorsulásának köszönhet. 16. ábra: A népsűrűség alakulása Magyarországon

Forrás: KSH

Szigetszentmiklós népességének alakulását az alábbi két táblázat, illetve grafikon mutatja. Az egyik az elmúlt évtizedekben történő népességszám-alakulást, a másik pedig az utóbbi évtized népességszámának alakulását mutatja be.

80


18. táblázat: lakónépesség alakulása Szigetszentmiklóson

ÉV 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2010. év vége

LAKÓNÉPESSÉG 21.323 21.775 22.366 23.093 24.021 24.678 25.628 26.662 27.856 29.177 30.606 32.340 35.000 (b)

27. grafikon: Szigetszentmiklós lakónépességének alakulása az elmúlt évtizedben (fő/év)

19. táblázat: Szigetszentmiklós lakónépességének alakulása a XX. század második felében év

lakónépesség

1949

5865

1960

10420

1970

13521

1980

17118

1989

19372

1990

19358

1991

19509

1992

19692

1993

20011

1994

20541

1995

20972

81


Jól látszik, hogy hasonló méretű, drasztikus népességszám-növekedésre már volt példa a város történetében, az ötvenes évek lakótelep-építései és a Csepel-Autógyár munkaerő-szükséglete hasonló folyamatokat indított el, mint a jelenlegi. Mindenesetre az utóbbi évtized „népességszámboomját” két nyugalmas, lényegében migrációmentes évtized előzte meg. A 90-es évek népességnövekedésének immár 93%-a a bevándorlásból származik, a természetes szaporodásnak elenyésző a szerepe (míg 1980 és 1990 között a lakosságszám növekményének még csak 67%-a táplálkozott a bevándorlásból). Az ezredforduló utáni években változatlanul hasonlóan a bevándorlás adja a népességnövekedés jelentős hányadát, de a természetes szaporodás mértéke is megugrik; ennek oka, hogy a „Ratkó-unokák” életkoruk alapján gyermekvállalási korba léptek. A város területe lényegében nem változott az elmúlt évtizedekben, a belterületbe vont területek nagysága azonban jelentős mértékben nőtt. Ez szoros összefüggésben van a lakónépesség számának növekedésével, amit korrelációvizsgálattal is sikerült bizonyítani. A lakótelep-építések kezdete (mintegy 5-6 évvel ezelőtt) óta azonban már nem ilyen szoros a korreláció, hiszen így kisebb területre költözik nagyobb lélekszámú lakosság; ez már nem mutatható ki korrelációvizsgálattal. 28. grafikon: Belterületbe vont területek nagysága Szigetszentmiklóson

A beépített területe aránya a teljes közigazgatási területen belül mintegy %-os, tekintettel arra, hogy Szigetszentmiklósnak nagy kiterjedésű külterületei vannak a Csepel-sziget többi településéhez (kivétel talán Tököl) képest, ez az érték nem számít magasnak a térségben. A város összes területének kereken 30%-a beépített terület, összesen 1385 hektár. Beépített terület alatt minden olyan terület értendő, amelyen valamilyen felépítmény található (egybefüggő területként, területegységenként). A területek lehatárolása településrendezési szempontok szerint történt, egyegy területegységnél nem lett megkülönböztetve a beépített és a még beépítetlen terület. Az osztályozás nem ingatlan nyilvántartási szempontok szerint történt, a becslés térképi méréseken alapul.

82


2.2.2. Lakónépesség korösszetétele, migráció 2.2.2.1. Lakónépesség korösszetétele Az évek előrehaladtával az állandó népesség korösszetételében is megfigyelhető egy folyamatos változás. A megyei és országos értékekhez mérten megállapítható, hogy a népesség fiatalosabb korösszetételű, amit alapvetően azonban nemcsak a 18 évnél fiatalabbak magasabb aránya okoz, hanem ennél is hangsúlyosabb az aktív korosztály, azaz a 18-59 évesek jelenléte a városban. Ezt a kirívóan magas arányt a Ratkó-korszak szülötteinek és ezek gyermekeinek átlagnál magasabb arányú jelenléte okozhatja. Az időskorú népesség országos átlagban kifejezetten alacsony Szigetszentmiklóson, ugyanakkor arányuk érezhetően növekszik; míg 1997-ben mindössze 11,62% volt, addig 2006-ban már 14,22%. Összegezve, a vizsgált években az aktív korú lakosság aránya majdnem 2/3 a teljes népességhez viszonyítva, és a fiatalkorúak teszik ki a lakosság 20-21%-át, míg az idősek a lakosság 1/7-ét, 1/8-át. 29. grafikon: A népesség korösszetételének változása Szigetszentmiklóson 1997-2006

A város vitalitási index értéke (azaz a fiatalkorúak aránya az idősek arányához viszonyítva) átlagban 1,7, ami kifejezetten kedvező, és nem is várható, hogy a következő évtizedben 1 alá csúszik. Ezekkel az értékekkel tehát Szigetszentmiklós jóval kedvezőbb helyzetben van az országos átlagnál, és várhatóan a további években/évtizedekben is kedvezőbb helyzetben marad. Célszerű külön értékelni a 0-17 éves korú népesség számának alakulását.

83


30. grafikon: a 0-17 éves korú népesség aránya a teljes népességen belül

Mint az ábra is igazolja, a népesség számának jelentős növekedése 2002 környékére tehető. A fiatalkorúak számarányának növekménye nem a természetes szaporulat következménye, ez a beköltöző, kisgyermekes családoknak köszönhető. Az 1990-es adat összehasonlításképpen szerepel az ábrában, ez a magas érték a „Ratkó-unokák”-nak köszönhető, akik a következő években már az aktív korúak táborát gyarapítják. A növekedés üteme 2007-től némileg lassul, és tendenciáját tekintve a közeljövőben nem fogja elérni az 1990-es értékeket. Hasonlóan mindehhez, célszerű megnézni a nyugdíjas korúak (60-x) létszámarányának alakulását is a teljes népességhez képest. Ilyen adatok kiváló alapot képeznek egy önkormányzat számára a hosszú távú stratégiai tervezés és a kapcsolódó infrastrukturális beruházások számára (óvoda, iskola, idősek gondozóháza, stb.). Láthatóan hektikus, de alapvetően növekvő tendenciát mutatnak ezek az értékek is. Ugyanakkor megállapítható, hogy Szigetszentmiklós lakossága nem mutatja (az országos átlaghoz hasonlóan) az elöregedő társadalom képét, az erre vonatkozó mutatók jóval kedvezőbbek az országos adatoknál. Az utóbbi néhány év csökkenő tendenciájának oka nyilvánvalóan nem a kevesebb nyugdíjas korú, hanem, hogy mind a fiatalkorúak, mind pedig az aktív korúak aránya nőtt az egész lakosságon belül. A következő évek során is ennek a „középső” rétegnek az aránya fog tovább nőni a város lakosságának életkori összetétele alapján, mindaddig, amíg (cca. 2012-2013) a Ratkó-korszakban születettek nem érik el tömegével a nyugdíjkorhatárt.

84


31. grafikon: A 60-x évesek aránya a teljes népesség arányához viszonyítva

Mindez hazai viszonylatban kedvezőnek mondható. 32. grafikon: a 60-x korú népesség aránya Szigetszentmiklóson és Magyarországon

85


2.2.2.2. Természetes népmozgalom 20. táblázat: Természetes szaporulat alakulása Szigetszentmiklóson (1997-2006) Mutatók Időszak

Élveszületések száma (fő)

Halálozások száma (fő)

1989. év

211

228

1990. év

221

225

1991. év

232

214

1992. év

249

230

1993. év

282

224

1994. év

240

217

1995. év

280

217

1996. év

262

209

1997. év

229

222

1998. év

232

219

1999. év

255

261

2000. év

251

204

2001. év

252

225

2002. év

286

274

2003. év

316

258

2004. év

313

212

2005. év

373

242

2006. év

423

254

2007. év

407

315

2008. év

463

278

33. grafikon: Élveszületések és halálozások számának összehasonlítása Szigetszentmiklóson

86


A natalitási arányszám (a születési számoknak ezer élőhöz való vonatkoztatása) 1997 és 2006 között pozitív (2,08485). Kiemelendőek az elmúlt évek adatai, ahol a natalitási arányszám évről évre egy teljes százalékponttal nő, 2006-ban már 5,8-as értéket mutat, mely érték eddig a legmagasabbnak bizonyult; 2008-ban 5,72 volt a natalitási irányszám. Itt ismét felfedezhető a 2003-2004-es években történő változás, ez az adat is jól példázza, hogy a város lélekszámának növekedése ekkor indult meg kifejezetten erőteljesen. 34. grafikon: Natalitási irányszámok alakulása Szigetszentmiklóson

Ha a natalitási érték akár csak stagnáló lenne középtávon, az is kedvezőnek lenne minősíthető mind a magyarországi, mind pedig a regionális adatok ismeretében, de az, hogy ez az érték folyamatosan növekszik, még a térségben is kuriózumnak számít. 2.2.2.3. Vándorlás, migráció 21.

2002

táblázat: Az állandó vándorlások számának alakulása Szigetszentmiklóson

2003

2004

2005

2006

2007

2008

vándorlási egyenleg

elv.

odav.

elv.

odav.

elv.

odav.

elv.

odav.

elv.

odav.

elv.

odav.

elv.

odav.

fő

1272

742

1521

722

1390

577

1590

594

1827

864

2102

888

2539

1221

6633

87


35. grafikon: Állandó el-, és odavándorlások Szigetszentmiklósra vetített adatai

A város lakosságszámának jelentős mértékű emelkedése alapvetően a belföldi vándorlási egyenleg pozitív értékeinek köszönhető. A városba irányuló migráció évről évre növekszik, a növekedés mértékének az üteme is felgyorsult 2004 óta. Az elvándorlási döntés alapjául szolgáló motivációs tényezők különfélék és sokrétűek lehetnek, a legfontosabbnak a gazdasági tényezők bizonyultak. A letelepedésre kiválasztott lakóhelyek anyagigazdasági előnyöket kínálnak az eredeti lakóhelyhez viszonyítva. Az előnyök érzékelése, gondolati és emocionális feldolgozása viszont más - és másképpen történhet, eltérő döntésekhez vezethet a személyi és családi körülményektől, lelkialkattól, kulturális környezettől, nevelési hatásoktól függően. Ezeken az egyéni különbségeken alapul az elvándorlás okait magyarázni próbáló legelterjedtebb koncepció, a vonzás-taszítás (pull - push) elmélet, amely szerint a jelenkori feltételek között a vándorlási döntés az előnyök és hátrányok értékelésén alapul. A potenciálisan vándorló személyek rendelkezésére álló információ és annak feldolgozási módja, a társadalomban működő kommunikációs csatornák tehát jelentős szerepet játszanak a vándorlási döntés meghozatalában, a leküzdendő akadályok (a távolság, nemcsak fizikai, hanem kulturális értelemben, akkulturáció és asszimiláció, az integrálódás nehézségei) felmérésében és értékelésében.

Arra vonatkozóan, hogy az elkövetkezendő években miként alakul Szigetszentmiklós népességének létszáma és összetétele nehéz egzakt becslést adni, mivel számtalan előre nem látható körülmény is alakíthatja a lakosok ki-, és betelepülését. Összességében a következő 10-15 évben még további 100-150 ezer fő budapesti, de inkább vidéki lakos agglomerációba költözésével lehet számolni. Korösszetételüket tekintve ezek a beköltözők a fiatal aktív korúak közül (19-35 év) és a nyugdíj előtt állók/kisnyugdíjasok (55-65) közül kerülhetnek ki. A város korösszetételének alakulása is jól mutatja ezt a tendenciát. Ugyanakkor az ingatlanárak főváros környéki alakulása miatt továbbra is várható az első fejezetben már röviden elemzett

88


folyamat folytatása, miszerint az agglomeráció déli-délkeleti szektorát, így Szigetszentmiklóst is alapvetően az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, kevésbé jómódú rétegek választják. Ha ezek a külső folyamatok továbbra is felerősítésre kerülnek belső tényezőkkel (várospolitika, belterületek növelése, stb.) korántsem elképzelhetetlen 5-10 év múlva a 40.000 fős lakosságszám elérése.

2.2.3. Képzettség-műveltség Műveltség A közművelődési adatok tekintetében Szigetszentmiklós helyzete már csak viszonylagosan jó; korántsem olyan mértékű a kistérséghez viszonyított dominanciája, mint az a gazdasági szerepköre alapján predesztinált lenne. A kistérség 22 településéből 20 településen található könyvtár, mozi viszont csak két településen; Szigetszentmiklóson és Ráckevén. Színház egyedül Szigetszentmiklóson található a kistérségben (Sziget Színház), valamint fontos intézményei még a közművelődésnek a Városi Múzeum és az Ádám Jenő Emlékház. A könyvtári könyvállomány alakulását összevetve Szigetszentmiklóson és a Ráckevei kistérségben, megállapítható, hogy a kistérség teljes könyvtári könyvállományának átlagosan 9%-a található a városban. Ez a lakónépesség arányához, iparűzési adó nagyságához, gazdasági potenciálhoz képest csekély érték. A könyvállomány mértéke – bár szinte évről évre növekszik a településen – stagnál kistérségi viszonylatban; 2000-ben a kistérség könyvállományának 9,04%-a, 2006-ban pedig 9,37%-a volt található Szigetszentmiklóson. Ugyanakkor Szigetszentmiklóson él 2006-ban a kistérség lakóinak 21,71%-a. Megyei viszonylatban a város a megye könyvtári könyvállományának 1,083%-val rendelkezik 2006-ban, míg lakónépessége a megye lakosainak 2,48%-át teszi ki. Mind a két összehasonlító adatból az derül ki tehát, hogy Szigetszentmiklós mind megyei, mind kistérségi viszonylatban a lakónépességéhez képest mindössze feleakkora könyvtári könyvállománnyal bír. Képzettség-iskolai végzettség A lakónépesség iskolai végzettségét a 2001-es népszámlálás adatai alapján lehet csak bemutatni a korcsoportok megfelelő százalékában.16 Azonban ezek az adatok is nagyjából visszaigazolják az első fejezetben található becslést, ami az agglomeráció különböző szektoraiba költözők anyagi helyzetére, iskolai végzettségére vonatkozik. Ez alapján itt is levonható az a következtetés, hogy Szigetszentmiklóst elsősorban a középfokú végzettségű, szellemi, vagy fizikai munkát végzők keresik fel bevándorlási célpontként. Jól látható ez az alábbi táblázatban, ami a szigetszentmiklósiak iskolai végzettségét hasonlítja össze a megyében, illetve a megye többi városában élők képzettségi szintjével.

16

Sajnos egy ilyen dinamikusan fejlődő város esetében, mint Szigetszentmiklós, ezek az adatok jócskán változhattak az azóta eltelt időszakban.

89


22. táblázat: Szigetszentmiklós lakónépességének iskolai végzettség szerinti megoszlása a megfelelő korú népességhez viszonyítva

15-X éves 25-X éves 18-X éves lakónépességből lakónépességből a lakónépességből a 8. általános főiskolai, vagy egyetemi az érettségizettek végzettek diplomával rendelkezők aránya aránya aránya Szigetszentmiklós Pest megye városai Pest megye Ország összesen

93,30% 91,50% 89,90% 88,80%

47,20% 43,00% 37,50% 38,20%

13,10% 14,60% 11,70% 12,60%

Látható, hogy mind az általános iskolai végzettségűek, mind pedig az érettségizettek arányát tekintve megelőzi Szigetszentmiklós a megye többi városát, (különösen jelentős az előny az érettségizettek arányában), de a felsőfokú végzettségűek arányának tekintetében már lemarad a megye többi városához képest. Érdemes e tekintetben összehasonlítani a közvetlen versenytársakat, itt látszik, hogy még nagyobb a város hátránya. 36. grafikon: A főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya Szigetszentmiklóson és a „konkurens” városokban

Ez a tény befolyásolja a munkalehetőségeket is, nagyrészt a feldolgozóiparnak, logisztikának, kereskedelemnek ad tágabb teret; a „high-tech” ipar, a tercier, még inkább a quaterner szektor azokat a területek keresi fel inkább, ahol magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya. Természetesen a felsőfokú végzettségűek aránya még így is magas mind a megyei, mind pedig az országos szinthez képest, de egy erős városversenyben ez az irányító szerepre képes munkaerőhiányban testesül meg. A szakképzett lakosság ugyanakkor magas számban van jelen a településen, ez további lehetőségeket kínál a – főleg ipari jellegű – vállalkozások megtelepedésére, működésére.

90


2.2.4. Foglalkoztatottság A város munkanélküliségi rátája az elmúlt évtizedben az országos átlagnál jóval kedvezőbb mértékben alakult. 23. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya a munkaképes korúak %-ában

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

Nyilvántartott álláskeresők a munkaképes korúak %-ában (%)

471 384 433 373 244 276 330 396 341 379 461 475

2,3 1,5 1,6 1,9 2,2 1,8 1,9 2,4 2,3

Az alábbi grafikon szemlélteti igazán, hogy a város mennyire kedvező helyzetben van a munkanélküliséget illetően. 37. grafikon: nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korúak %-ában Magyarországon és Szigetszentmiklóson

91


A szigetszentmiklósi munkanélküliségi adatok az elmúlt évek során jóval az országos átlag alatt voltak, többé-kevésbé követve annak alakulását. A városban a munkanélküliségi ráta éveken keresztül 2% alatt volt, 2007 után ez elérte a 2,4%-os értéket. Tekintettel a 2008 őszi gazdasági válság hatásaira, melynek következtében a munkanélküliség 2009. év végére meghaladta a 10,5%-ot országosan, becslés alapján megállapítható, hogy Szigetszentmiklóson a munkanélküliség 2009. december. 31.-én mintegy 3,2-3,5%-os lehetett. 24. táblázat: A foglalkoztatottak életkor és iskolai végzettség szerinti megoszlása 2001

Életkor szerint

Összesen 15-29 30-39 40-49

Általános iskola

50-59

60-X

8. évfolyamnál alacsonyabb

Középiskola

Felsőfokú végzettség

8. évfolyam

érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

érettségivel

egyetem, főiskola

9 502

2 522

2 527

2 724

1 621

108

47

1684

2353

3761

1657

100%

26,55

26,59

28,67

17,06

1,13

0,05

17,72

24,76

39,58

17,44

A város lakosságának életkor szerinti megoszlásánál is jól látszott, hogy kifejezetten magas az aktív korúak aránya a népességen belül. Ugyanez hatványozottan érvényes a fiatal és a középkorúakra a foglalkoztatottak körén belül. Jól látszik, hogy a 40-49 éves korosztály (2001-ben!) aránya a legmagasabb: ők az ötvenes-hatvanas évek fiataljai, akik a környék nagyüzemeiben vállaltak korábban munkát. A helyi gazdaság „kiszolgálását” hosszú távon biztosítja a fiatalkorú (15-29 év) munkavállalók relatíve magas aránya. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya alacsony értéket mutat. A családok 3,2%-ban van munkanélküli, de kereső nélkül a családok mindössze 0,04% kénytelen élni – segélyből. 2001-ben a lakosság 66,35%-a volt aktív korú a városban. A nem dolgozó, nem bérből, vagy egyéb jövedelemből élők aránya17 az aktív korúakon belül viszonylag magas.

2.2.5. Egészségi állapot Mint, azt a Környezetvédelmi Program (KP) is szorgalmazza, szükséges annak vizsgálata, hogy a környezeti hatások mennyiben befolyásolják a lakosság egészségügyi állapotát, ugyanis a lakosság egészségi állapota alapvetően befolyásolja a humánerőforrás minőségét. Jellemzését nagyban nehezíti az a tény, hogy települési szinten alig akad olyan statisztikai adat, amelyből következtetni lehet egy adott település egészségügyi állapotára. A KP nyomán már megindult a kezdeményezés ennek vizsgálatára.18 A város lakosságának egészségügyi állapotáról talán az orvos-beteg találkozók számából lehet következtetni. 1997-ben egy szigetszentmiklósi lakos átlagosan 4,14 alkalommal kereste fel háziorvosát egy évben, míg 2006-ban már csak 3,87 alkalommal. 2008-ban ugyanez az érték

17

Akik a népszámlálás kérdőívén nem jelölték meg azt a választ, hogy „dolgozik, jövedelmet biztosító tevékenységet végez”, azaz pl. gyesen, gyeden van, munkanélküli ellátásban részesül, öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, stb. 18 KP felülvizsgálat, 2005; 5. oldal

92


mindössze 3,18%, de ennél is kevesebb 2007-ben: ekkor mindösszesen 3,26 alkalommal ment egy évben háziorvoshoz egy helyi lakos. Ez javuló tendenciát mutat, a köztes évek értékei is lényegében évről évre jobbak, ami szoros összefüggésben van azzal, hogy a lakosság korösszetétele fiatalos, így ők kevésbé vannak rászorulva az orvosi kezelésekre, mint az idősebbek. Ugyanakkor – különösen a 2007-2008-as évek tekintetében nem elhanyagolható az a tény sem, miszerint a csökkenés tendenciáját nem feltétlenül a javuló egészségügyi helyzet, sokkal inkább a vizitdíj bevezetése okozta. Pest megyében 2006-ban átlagosan 4,89-szer kereste fel egy megyei lakos a háziorvosát, míg a kistérségben ez az érték 5,31, vagyis Szigetszentmiklós lakosainak – az említett mutató alapján – jobb az egészségi állapota mind a megyei, mind pedig a kistérségi átlagnál. Ezek az értékek 2008-ra minden településen (!) csökkentek a megyében. Az egészségi állapotot jellemző másik indikátor a születéskor várható élettartam. Ezek az adatok települési szinten nem állnak rendelkezésre, de kistérségi szinten igen. Az utolsó rendelkezésre álló adat19 alapján megállapítható, hogy a ráckevei kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 1998-2002 között 67,2 év. A gödöllői kistérségben 68,2 év, a budaörsi kistérségben 69,5 év, míg az országos átlag 67,6 év. Nők esetében ugyanezek az értékek a ráckevei kistérségben 76,1 év, a gödöllői kistérségben 76,3 év, a budaörsi kistérségben pedig 77,6 év. Országos átlag 76,7 év. Vagyis megállapítható, hogy a kistérség adatai rosszabbak az országos átlagnál, és ami ennél is aggasztóbb, hogy a környező agglomerációs kistérségeknél szintén.

2.2.6. A napi vándorlási egyenlege, jellege A napi vándorlás egyenlegét becsléssel, valamint korábbi dokumentumok – közvélemény-kutatások adataival lehet felhasználni. Három olyan dokumentum áll az önkormányzat rendelkezésére, amelyekben a megkérdezett lakosság nyilatkozott arról, hogy helyben dogozik/tanul, vagy más településre jár el. Ezek a 2003-as településfejlesztési koncepció véleménykutatása, a 2008-as felmérés, amely az IVS-hez készült, valamint a 2010. nyarán készült felmérés, amely a „Camfieldprojekt”-tel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A Településfejlesztési Koncepció I. kötete20 által ismertetett kutatás értelmében az aktív korúak 54%-a dolgozott Budapesten, 11% más településen, míg 35%-kuk vállalt munkát helyben, Szigetszentmiklóson. Az IVS készítése során közel 500 fős telefonos közvélemény-kutatásra került sor21, melyben a válaszadók 75% nyilatkozott arról, hogy ingázó, azaz nem a településen vállal, vagy vállalt korábban munkát. 35% nyilatkozott úgy, hogy a fővárosban dolgozik, 10%, pedig, hogy helyben vállal munkát. Ez azt jelenti, hogy mintegy 55% nyilatkozott úgy, hogy más településen (nem Szigetszentmiklós, és nem Budapest) vállal munkát, ami túlzott mértékűnek tekinthető, de ebbe a körbe lettek sorolva azok a nyugdíjasok is, akik már nem aktívak, de szintén válaszolniuk kellett a kérdésre, hogy korábban hol dolgoztak. A Camfield-projektet bemutató tanulmányban22 található véleménykutatásban a megkérdezettek 64%-a nyilatkozott arról, hogy rendszeresen ingázik Budapestre; ez a kutatás a más településen dolgozók arányát nem vizsgálta. A 2003-2010 közötti változás (54%-ról 64%-ra nő a fővárosba ingázók aránya) érzékelteti azt a már korábban megfogalmazott axiómát, hogy az elmúlt években kiköltözők jelentős része mind 19

www.nepinfo.hu Lásd: Településfejlesztési Koncepció, I. kötet, 3. oldal 21 Lásd: IVS, 177. oldal 22 Lásd: Camfield-Szigetszentmiklós projekt előkészítő tanulmánya, 56. oldal 20

93


társadalmi kapcsolatait, mind pedig munkahelyét a fővárosban „hagyta”, azaz, csak a kellemesebb lakókörnyezet miatt költözött a városba. Mindezek alapján az aktív korúak ingázási viszonyait elemezve nagyvonalakban megállapítható, hogy az aktív korú helyi lakosság a következő településeken vállal munkát: Szigetszentmiklós ~ 25-30%

Budapest ~ 60-65%

Más település ~ 10-15%

A városban élő ingázók természetesen nem csupán az aktív korú munkavállalókból állnak, ide tartoznak a középiskolás diákok is, akiknek alig ötöde tanul helyben. Arra vonatkozóan adat nem áll rendelkezésre, hogy a fennmaradó 80% hol tanul, de nagy valószínűséggel többségük a fővárosi oktatási intézményekbe jár. A városban dolgozó nagyvállalatoknál – lásd fent – dolgozók alig 17%-a szigetszentmiklósi, viszont több, mint negyede a fővárosból érkezik. Mindezek alapján csak nagyon óvatos becsléssel lehet meghatározni a napi vándorlás egyenlegét. Ennek számítására figyelembe kellett venni a város aktív korú lakosság, a munkanélkülieket, valamint a 15-18 éves korosztályt. Ebből arra lehet következtetni, hogy hétköznaponként mintegy 16-18 ezer helyi lakos hagyja el a várost, ezeknek több, mint kétharmada a főváros felé tart. Még óvatosabban lehet megbecsülni az ideérkezők számát, amelyra vonatkozóan szintén csak a fenti adatok állnak rendelkezésre, de itt nem lehet számolni a lakónépesség számával, és közvélemény-kutatási adatokkal. Mindenesetre az adatokból arra lehet következtetni, hogy legalább 3000 fő jár Szigetszentmiklósra dolgozni, vagy tanulni. Ennek a felső értékét viszont nem lehet meghatározni.

2.2.7. Társadalmi szervezetek, civil szféra aktivitása Szigetszentmiklóson a civil szféra aktivitása meglehetősen nagy a környező településekhez képest. Ebben szerepet játszik az itt élő közösség összetartozása, a tradíciók ápolásának igénye, és a városias létből fakadó alapvető társadalmi igény is a közösségbe szerveződésre. Nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy az önkormányzat minden évben komoly forrásokat fordít a civil szervezetek támogatására. Ezek a támogatások az utóbbi években a korábbi működési célú támogatási rendszer helyett a programorientált támogatások felé irányultak, ami további aktivitásra, szerepvállalásra készteti a civil szervezeteket. A városban található civil szervezetek számáról pontos adatot nem lehetséges előállítani, ezért erre vonatkozóan a beérkezett pályázatok számának alakulását lehet értékelni. Megállapítható, hogy az utóbbi öt évben – bár hektikusan mozgott a pályázatok számának alakulása – de mégis növekvő tendenciáról beszélhetünk. 2010. évben az önkormányzat 105 civil szervezettel állt kapcsolatban. 25. táblázat: Civil szervezetek pályázatainak száma Szigetszentmiklóson

Beérkezett civil szervezeti pályázatok száma 2006 96 db 2007 82 db 2008 81 db 2009 93 db 2010 109 db

94


2.3 Lakókörnyezet 2.3.1. Településszerkezet-épített környezet Szigetszentmiklós településszerkezetének meghatározó eleme az M0 autóút, mely két részre osztja a települést. Az M0 nemzetközi forgalmat is bonyolító autóút adottságait kihasználva, az autóút melletti, illetve a közelben elhelyezkedő területek felértékelődtek, a fejlesztési és területigények folyamatosan növekedtek, az autóút mentén gazdasági területek alakultak ki. A másik meghatározó szerkezeti elem a Csepel-szigeti gerincút tervezett nyomvonala, a Leshegyi vállalkozási övezet mellett haladva csatlakozik az 51101 jelű úthoz és azon keresztül az M0 autóúthoz. Általánosan elmondható, hogy a településen még meghatározó a falusias, kertvárosias beépítés, illetve a kisvárosias építési mód és városkép, a kevéssé tervezett és tudatosan szervezett működés (beleértve a települési közlekedési rendszert is). Bár hagyományai vannak és ezek között értékek is megtalálhatók, a fejlődés folyamán nem alakult ki Szigetszentmiklóson egy olyan meghatározó karakter, amely lehetne településszerkezeti, funkcionális, társadalmi, vagy gazdasági jellegzetesség. A település lakóterületének szerkezetére jellemző a három részre való tagozódás: a lakótelepi rész, a társasházas építkezés és a falusias, kertvárosias jellegű magánházak. A város földrajzi szempontból homogén, talán a HÉV-vonal által határolt Bucka városrész szerkezete mutat sajátos jellemzőket. Több településrész szervetlenül kapcsolódik a várostesthez (Lakihegy, északi üdülőterület, Leshegy, Sóshegy, volt Csepel Autógyár területe). Az épített környezet minősége csak helyenként mutat igényességre utaló jeleket. Ennek megítélése szubjektív, ezért a lakossági kérdőíves felmérés adataira támaszkodhatunk: a válaszadók közel 20%-a az ötfokozatú skálán 1 és 2 értékűnek minősítette a városképet, mindösszesen 5% volt ezzel teljes mértékben elégedett. A válaszadók közel 50%-a adott közepes osztályzatot a településképre vonatkozóan.

2.3.2. Lakásállomány Szigetszentmiklós lakásállományának növekedése folyamatos, és rendkívül magas értéket mutat. A lakásállomány 1997-ben még 8.256 lakásból állt, 2006-ban viszont már 10.237 db-os állományról beszélhetünk. A növekedés üteme meghaladja a 23%-ot! A lakásállomány darabszámának növekedése több mint kétszerese a hasonló méretű (Dunakeszi, Gödöllő) agglomerációs városokénak! A lakások számának nagymértékű növekedését az utóbbi évek társasházépítései, és a 2-4 lakásos sorházak, ikerházak építései jellemezték. Ezek mellett – főleg a buckai városrészben – az önálló családi házak építésének üteme is felgyorsult. A laksűrűség 2006-ban Szigetszentmiklóson 2,85 fő/lakás, a kistérségben 2,78 fő/lakás, országos szinten pedig 2,37 fő/lakás. Hasonlóan magas értékkel jellemzően csak az agglomeráció települései rendelkeznek, ami a zöldövezeti, elővárosi telepek népszerűségét mutatja.

95


Megszűnő lakásokról ugyanakkor alig beszélhetünk, évente alig néhány lakás kerül bontásra. Az új lakások építési ütemének növekedése igen erőteljes, azonban nem mindegyik lakás kerül teljes közművesítésre. Ennek oka, hogy az épülő lakásállomány jelentős része, közel egyharmada, az utóbbi néhány évben a Bucka városrészben került megépítésre. 38. grafikon: Épített lakások és a közművesítés néhány jellemzője1997-2006

Míg az ezredforduló óta lényegében minden új lakás közüzemi vízvezetékkel ellátott, addig a közcsatornával ellátatlan, új építésű lakások száma jelentősnek mondható. Az új építésű lakások mintegy háromnegyede rendelkezik csak szennyvízelvezetéssel, azaz – vélelmezhető – hogy az újonnan beköltözők mintegy negyede nem rendelkezik teljes közművel. Ezek a lakások jelentős része a Bucka, kiemelten az Alsóbucka városrészben található.23 Ugyanakkor elképesztően dinamikus a lakásépítés ütemének növekménye 2008-ban: míg 2006-ban 204 új lakás épül, 2007-ben is csak 321, addig 2008-ban már 953 db lakás kerül átadásra! A fenti grafikon ezért teljesen más képet mutat akkor, ha az 1997-2008 közötti időszakot vizsgáljuk.

23

Nagy valószínűséggel megbecsülhető, hogy az ilyen lakhatási körülményeket vállalók nem a legjobb anyagi helyzetben lévő beköltözők, akik a relatíve olcsó telekárak miatt döntenek ezen kényszer mellett.

96


39. grafikon: Épített lakások és a közművesítés néhány jellemzője1997-2008

Szigetszentmiklós Bucka városrészének jelentős része közcsatornával ellátatlan terület. (akciótervi besorolás). Jellemző adatként ezért viszonylag könnyű megvizsgálni, hogy az adott évben Szigetszentmiklóson épült lakások hány százaléka épül olyan területen, ahol nincs közcsatorna. Mivel ilyen terület szinte kizárólag a Buckában található, ezért a kapott adatok vonatkoztathatóak arra is, hogy adott évben a lakások hány százaléka épül a Bucka városrészben. 40. grafikon: Tárgyévben épült, közcsatornával ellátott lakások aránya az összes épített lakás arányában

97


98

Mint látható, az utóbbi évtizedben jellemzően 80% körül mozgott a közcsatornával ellátott lakások arányának az alakulása. Jelentősen rontott ezen az állapoton a 2006 óta eltelt időszak, mivel ez az érték 60-70% közé esett vissza. A város közcsatornával ellátatlan városrésze lényegében a Bucka városrészre koncentrálódik. Az adatok alapján kis túlzással megállapítható pontosan, hogy a 2006 óta eltelt időszakban a Buckában épült a tárgyévben a városban megépített lakások 30%-a. Az újonnan épülő lakások örömteli jellemzője ugyanakkor, hogy mintegy kétharmaduk négy, vagy több szobás lakás. 25. táblázat: lakóegységek rendeltetése (2001)

Lakóegységek rendeltetése lakás üdülésre

összesen együtt lakott

10 421

üdülő

8 960

8 221

nem lakott

672

más célra

üdülésre

más célra

együtt lakott használt 38

lakás és lakott üdülő együtt

100 lakott lakásra és üdülőre jutó lakó

9 072

280

használt 29

1 447

112

1 332

3

A lakásállomány korszerű összetételű. 2001-ben a város lakásainak több, mint a fele 1970 és 1989 között épült. Az építés éve szerint a lakások közel 75%-a fiatalabb negyven évnél, sőt a népszámlálás óta eltelt időszakban épült új lakások számát arányosítva, az 1990-2008 között épült lakások teszik ki a város teljes lakásállományának több, mint egyharmadát, míg ugyanez az érték két évvel ezelőtt, még az 1990-2006 között épült lakásokra vonatkoztatva csak az egynegyedes értéket mutatta! 41. grafikon: Lakások és lakott üdülők építési éve (2001, ill. továbbvezetett adat 2008-ig)


A lakások komfortfokozata kifejezetten jónak mondható országos, megyei és kistérségi átlagban is. Komfort nélküli és szükséglakás az összes lakás 12,1%-a, míg ez az arány országos szinten mintegy 15%, a megyében 17%, a kistérségben pedig 16,58%.

2.3.3. Közművek A város közigazgatási területének belterületi részei jellemzően közművel ellátottak. Az energiaközművek (elektromos ellátó hálózat, gázellátó hálózat, távhő ellátás) és a hírközlő közművek (telefon, kábeltelevíziós szolgálat) lényegében kiépültek, a vízi közművek állapota viszont a város jelenlegi és tervezett szerepköréhez mérten is csupán közepesnek minősíthető. 26. táblázat: Néhány jellemző közmű-adat

Közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza (km)

Közüzemi ívóvízvezetékKözüzemi Közcsatornahálózatba szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt hálózat hossza bekapcsolt lakások lakások száma (km) száma (db) (db)

Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db)

1997

117,7

8 028

56,2

3 399

1998

128,3

8 205

75,1

3 726

1999

131,7

8 342

81,4

4 056

2000

132

8 348

81,4

4 056

2001

136,1

9 129

95

4 698

2002

143,1

9 373

100

4 886

2003

143,8

9 466

100

5 075

2004

143,8

9 749

100

5 328

1 159

2005

143,8

9 827

100

5 644

1 159

2006

143,8

9 921

118,5

5 820

1 159

2007

158,1

10 488

127

8 242

1 159

2008

159,1

11 422

127

8 891

1 159

2.3.3.1. Vízellátás A települést Duna-parti vízbázisok veszik körül, melyek főszerepet töltöttek és töltenek be a főváros és az agglomeráció vízellátásában, Szigetszentmiklós történetében. Ily módon az idők folyamán Szigetszentmiklós település is különböző irányokból kapott megfelelő mennyiségű és minőségű vizet attól függően, hogy mikor melyik vízbázisra kapcsolták. Egy évszázad alatt a térség vízkivételi bázisai keletkeztek, felfejlődtek, áthelyeződtek, megszűntek. A víztermelő helyektől az átadási pontokig minden irány esetében a szolgáltató, a vízátadó a Fővárosi Vízművek Zrt. A települési hálózat nagy részét az Észak-Csepel Szigeti Víz- és Csatornamű Kft. üzemelteti, néhány kieső területrészen (pl. Lakihegyen, Felsőtag) a Fővárosi Vízművek Zrt. a szolgáltató. Kedvezőtlen körülmény, hogy a Csepel-szigettől északra jelentős mennyiségű tisztítatlan szennyvíz érkezik a Dunába. Ez a parti feliszapolódás során nagy mennyiségű szerves anyagot produkálva a csökkenő oxigéntartalom miatt a vízáteresztő közegből feloldhatja a mangánt és a vasat.

99


A jelenleg folyó területfejlesztések beindítottak egy hálózatfejlesztést. A folyamatban lévő hálózatfejlesztés a település egészére vonatkozó koncepció hiánya miatt nem tud/tudott következetes lenni, átfedő, többszörös párhuzamos vonalvezetésű hálózatoknál, vagy alulméretezett szakaszoknál (pl. az M0- Csepeli út csomópontban DN 150 átvezetés) mutatkozik meg a hiba. Ahhoz, hogy a szerkezetileg széteső településen (M0, mint választóvonal, Lakihegy) egyetlen települési szolgáltatói hálózat kiépüljön, nagyobb lélegzetű, egy koncepcióba illeszkedő, jól ütemezhető hálózatfejlesztésekre van szükség. A szigetszentmiklósi háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz mennyisége évek óta közel azonos értéket mutat: 2008-ban 1284000 m3, míg az összesen (azaz a többi felhasználók által) felhasznált vízmennyiség 1597000 m3 volt a városban. 2.3.3.2. Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás A település 1995 óta rendelkezik egy olyan korszerű szennyvíztisztító teleppel, mely hosszú távon kiszolgálja a teljes települést. A tisztított szennyvíz befogadója a nagy Duna. Ezért tehát minden jelenlegi és jövőbeli szennyvízhálózatot e pont felé kell irányítani. Az irányítás, átforgatás a belterületen megtörtént, amikor a Ráckevei (Soroksári)- Duna-ági avult szennyvíztisztító telepet felszámolták. Hátra van még a Csepel Autó gyárterület szennyvízének átirányítása az új tisztítótelep felé, ez várhatóan pár éven belül megtörténik. A Massányi Károly úton található telep szolgálja ki a Leshegy Ipari Parkot, és a jövőben várhatóan a TESCO áruházat, és Halásztelek szennyvizének egy részét is. A lakosság változatlan ütemű növekedése esetén egy évtizeden belül napirendre kell venni a szennyvíztelep bővítését. A város Bucka városrésze és a Duna-parti terület jelentős része csatornázatlan. Ennek megoldásán évek óta dolgozik az önkormányzat, a megvalósítás várhatóan pályázati úton fog történni. A település egészére jellemző a szennyvíz egyszeri, vagy többszörös átemelése, mert a csatornázandó vízgyűjtő terület terjedelmes és sík. A szennyvíz összegyűjtése az alsórendű hálózatoknál gravitációs üzemmódban történik. A kezeletlen, talajban elszikkasztott szennyvizek a Csepel-sziget ivóvízbázisát veszélyeztethetik. Az egyes szennyvíz-csatornázási öblözetek egymás után települtek, amikor egyre nagyobb területek lettek a szennyvízcsatornázásba bevonva, és amikor az új, végleges szennyvíztisztító telep felé irányították az összes szennyvizet. A hagyományos belterület és a szennyvíztisztító között napjainkra beállt a végleges üzemrend. A település korábban lakatlan területén elszórtan számos közmű üzemeltetésű szennyvízátemelő telep található és a közeljövőben legalább még háromszor ugyanannyi telepítésével kell számolni. A valamennyi helyről egy pont felé irányított szennyvíz nyomóvezeték hálózatnak a volt külterületeken is ki kell alakítani a végleges vonalvezetését, összehangolt üzemeltetési rendjét. 2010. év folyamán várhatóan teljes körű lesz a Bucka városrész vezetékes ivóvízzel való ellátása, így lehetségessé fog válni a csatorna beruházás megkezdése. Várhatóan ennek a projektnek a megvalósulásával egy időben kezdhető meg a Duna-parti területeken is – Üdülő-sor – a szennyvízelvezetés kiépítése. Mindezek a beruházások, illetve a további várható lakásépítések középtávon feltételezik, hogy a Massányi Károly úti szennyvíztelep kapacitásának növelésére lesz szükség.

100


A szennyvízátemelő telepek a legnagyobb körültekintés ellenére is kellemetlen szagot árasztanak közvetlen környezetükben, ezért a helykijelölésükre nagyobb gondot kell fordítani. Nagyobb helyet kell számukra biztosítani, ahol takaró, légáramlást irányító elemekkel lehet esztétikusan kialakítani a műtárgy környezetét. Különösen veszélyeztetett ilyen szempontból a Petőfi út két oldalán található új építésű kisvárosias lakóövezet. 2.3.3.3. A közműolló A lakásállomány további jellemzését szolgálja még a közműolló, ami a vezetékes vízzel és csatornahálózattal való ellátottság egymáshoz viszonyított arányát fejezi ki. Szigetszentmiklóson a közműolló nyitott, de javuló tendenciát mutat. Míg a közműolló értéke 1997-ben 42,33%, 2006-ban már 58,66%. Ahogy a következő ábrán is látható, ez az érték 2008-ra jelentősen javul, azaz „zárul a közműolló”, hiszen 2008-ban a közműolló értéke már 77,8%-os! 42. grafikon: Közműolló Szigetszentmiklóson

Ugyanakkor ez a növekmény, bár jelentősnek minősíthető, ha ismételten a versenytárs településekkel végezzük el az összehasonlítást, Szigetszentmiklós lemaradása, bár csökkent, de még mindig az utolsó helyen áll.

101


43. grafikon: Közműolló néhány megyei településen 2006-ban

44. grafikon: Közműolló néhány megyei településen 2008-ban

102


2.3.3.4. Csapadékvíz elhelyezés A hagyományos települési központban az útburkolat megjelenésével kezdődött meg a csapadékvíz elvezető hálózatok kiépítése. A befogadó a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág közelsége lehetővé tette, hogy a part menti városkából több ponton épüljön csapadékcsatorna betorkollás a Kis Dunába. Elsősorban szennyezettségi problémák, valamint az elvezető hálózat gravitációs elvezetési lehetőségének „kimerülése” miatt a hálózat gravitációsan térben nem fejleszthető. A hagyományos, nyugat felé növekedett és növekvő belterületen is ki kell dolgozni egy megoldást a csapadékvíz visszatartására, késleltetett elvezetésére, az elvezető rendszer eszközeinek és üzemeltetésének megszervezésére. A feldolgozás indításához igen pontos geodéziai anyagra van szükség. 2.3.3.5. Földgáz ellátás Az egykor kiépített, és a közelmúltban fejlesztett magasabb rendű ún. ellátó/szállító hálózat ma olyan alapnak tekinthető, melyről a jelen és a jövő kiszolgálható. Az ellátottság teljes körű, a fenti rendszerről a távlati igények is kielégíthetők. A gázellátás hierarchiája Szigetszentmiklóson az alábbi: az autópálya menti nagynyomású agglomerációs főgerincről két nagy ág szolgáltat, egyik Dél felé, másik Észak felé indul. A két meglévő gázátadó pont is konstansnak tekinthető, sőt a Délre vezető meglévő gázvezeték védő/biztonsági sávjához már a legújabb 2000. évi szerkezeti terv is igazodott. A települési körzeti gáznyomás szabályozókból a fogyasztókig háromféle nyomásszintű hálózattal, ingatlanhatári átadással is találkozunk: -

iparterületekre nagyközép-nyomású hálózat vezet saját fogadóállomással

-

a település nagy részén középnyomású hálózatok szolgáltatnak ingatlanonként gáznyomás szabályozóval,

-

míg a település lakótelepi részén kisnyomású hálózaton érkezik a gáz a fogyasztókhoz. 45. grafikon:A gázfogyasztás jellemző adatai Szigetszentmiklóson

103


2.3.3.6. Távhő ellátás A távfűtési hálózat szorosan kapcsolódik az 1970-es és 1980-as években épített Szent Miklós (korábbi nevén: Munkásőr) lakótelephez. Ezen kívül – a lakótelep közvetlen környezetében - található további néhány épület (lényegében az ezredforduló környékén az ARIES Kft. által épített házak), amelyek lakásait távfűtéssel látták el. A megnövekedett távhő-díjak miatt az utóbbi években egyre több lakásba szerelnek be egyedi hőmennyiség-mérő berendezést, valamint újítják fel a lakóház nyílászáróinak szigetelését. A hálózat korszerűsítése ugyanakkor fontos lenne, ez további megtakarításokat eredményezhet. 2.3.3.7. Villamos energia ellátás Az egykor megfontoltan súlypontba telepített ún. Szigetszentmiklósi alállomás napjainkban kimerülni, a súlypontból kicsúszni látszik. A Szigetszentmiklósi alállomás fő ellátási területe maga a település és a Csepel Autógyár volt. Az alállomásból sugarasan kiinduló vezetékek hamar ellátási célhoz értek, ez alól kivétel csak a néhány 20 kV-os ág, melyek a távoli Vízmű kutakhoz (Csepel felé a II. Rákóczi Ferenc úton) is elmerészkedett. Az alállomás kimerülése az ezredfordulón már az északi területek fejlesztésénél is jelentkezett, de még ideiglenesen az első területfoglalóknak jutott a tartalékból. Az ugrásszerű igénynövekedést felismerve az ELMŰ RT. belekezdett egy új alállomás telepítésébe a Les hegyi ipari park területén. Az alállomás a budai oldal ún. Rózsakert központból kap 20 és 120 kV-os megtáplálást. A villamosenergia ellátás alsórendű hálózatánál a hálózat megjelenése okoz látvány, illetve városképi problémát. A légvezeték hálózatok és transzformátor állomások helyenként iszonyatos megjelenése országosan változtatás után kiált. A rendezés jó irányába a város már elindult.

2.3.4 Helyi építészeti értékek Szigetszentmiklóson kifejezetten kevés helyi építészeti érték található. Igaz ez tágabb környezetére is, kiemelt műemléki értékek a környéken is alig találhatóak. A város egyetlen államilag nyilvántartott műemléke a 314 méter magas lakihegyi antennatorony, ami ipartörténeti emlék. Helyileg védett érték a Dézsmaház és – tervezetten – a hozzá tartozó pince a Csepeli úton. Kulturális, turisztikai szempontból egyik műemlék sem vonz látogatókat, ilyen irányú kihasználásuk még várat magára. További védelemre érdemes épületek még a Városháza épülete, a Kinizsi út 66. szám alatti ház, illetve a régi katolikus templom.

2.3.5. Természeti környezet – zöldterületek 2.3.5.1 Természeti környezet Szigetszentmiklóson egy 1778-ban készített térkép szerint a Ráckevei Dunaág melletti, néhány utcára kiterjedő falu határának déli harmada erdő volt, a beépített falut kertek gyűrűje vette körül, a település középső és északi külterületeit túlnyomóan szántóföldek és kisebb kiterjedésű erdőtagok alkották. 1853-ra az erdőterületek egy déli és északi kisebb foltra zsugorodtak, a szántóföldi művelés a külterületek túlnyomó részét elfoglalta. A beépített falu a korábbi kertgyűrű beépítésével megnövekedett. A lakosságszám növekedésével párhuzamosan tehát megnőtt a mezőgazdasági irtásföldek kiterjedése, az erdőterületek csaknem a mai csekély borítottsági mértéket idézik. A XIX.

104


század közepén a térképek szerint még megvolt a Nagy-Dunában a Lakihegy melletti sziget, a Soroksári Duna a mai vadregényes, de még teljességgel szabályozatlan képét mutatta. A folyóparti tájakat átalakította a folyószabályozás, mind a Nagy-Duna, mind a Soroksári Dunaág vízhozamát a főváros területén (Kvassay-zsilip) és Tassnál zsilipekkel szabályozták, állandó vízszint-magasságot és vízhozamot biztosítva a folyóágnak. A Nagy-Duna menti, a korábbi térképeken még jól azonosítható sziget feltöltődött, a holt-ágak a parthoz kapcsolódó vízparttá váltak. A külterületek képét jelentősen megváltoztatta a kavicsbányászat. Az útépítésekhez kapcsolódó kavicskitermelés a település északi szántóföldjein egy nagyobb, összefüggő, de szigetekkel és félszigetekkel tagolt, valamint 9 db kisebb, egyszerű mértani formájú tóból álló tórendszert hagyott maga után. Elsősorban a nagy Kavicsos-tó, de néhány kisebb mellett is horgásztanyák és spontán megtelepedett üdülőházak sora foglalta el a vízpartokat anarchikus parthasználatot teremtve ezáltal. Hasonló módon épült be a Ráckevei (Soroksári)-Duna menti partszakasz is, ugyancsak lehetetlenné téve a közösségi parthasználatot, egyben felszámolva a természetes folyóparti tájat. A tájkép drasztikus átalakulását okozta az M0 autópálya megépítése. Ennek északi és déli oldalán – kihasználva a jó megközelíthetőséget – ipari, raktározási és kereskedelmi vállalkozások telephelyei, doboz-szerű épületcsoportjai és parkolói, burkolt útjai vették át a korábbi szántóföldek helyét. A település felszínének kialakításában a folyóvíz mellett a szélnek is jelentős hatása volt, ugyanis a mogyoró geológiai korszakban (Kr.e. 8000-5000) az addig el nem rombolt teraszszigetek folyami homokanyagát a szél futóhomok-területté formálta. Ezek, a környezetükhöz képest magasabbak, így „hegy” jelzővel illették őket a helyiek: Lakihegy, Leshegy, Sóshegy, stb. De ugyanilyen terület a Szigetszentmiklós egyik legnagyobb városrésze is a „Bucka”, mely nevét a gyakorta előforduló homokbuckákról kapta. A város valamennyi állóvize antropogén bányató. Felszín alatti vízkészlete számottevő, hiszen a felhalmozott kavics-, és homokrétegek jó áteresztő és szűrőképességűek. A +25 fokos izogradiens vonal a város középső és nyugati részén jól nyomon követhető. Szigetszentmiklós védelemre érdemes természeti értékei a vízpartokhoz kötődnek. Kialakulásukban az emberi tevékenység is fontos szerepet játszik. A Soroksári (Ráckevei) Duna szabályozása okaként a víz folyási sebessége és a partokat bontó eróziós tevékenység csökkent. Ez lehetővé tette hókonyok (szigetek, zátonyok, lefűződő kisebb mederágak) kialakulását, lápok és úszólápok létrejöttét. Ez ritka állat és növényfajokból álló, nagy fajgazdagságú ökotopok kialakulását eredményezte, speciális ökológiai folyamatok váltak egyben tanulmányozhatóvá. A település területén a Ráckevei(Soroksári) – Duna jelentős része a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján lápként több, országos jelentőségű védett természeti terület lett kijelölve. Ezek a területek lettek részei az uniós csatlakozás után elfogadott Natura 2000 övezeteknek is. Szigetszentmiklóson 35 db ilyen, helyrajzi számmal ellátott – többnyire lápos, náddal borított - terület van. Egyedüli kivételt a volt Csepel Autógyár területén található erdőterület jelent, amely a régi „szentmiklósi erdő” maradéka. A szigetszentmiklósi hókonyok (103,0 ha) 1979 óta állnak természetvédelmi oltalom alatt, ez a hókonyos, úszólápos terület talán a város legkiemelkedőbb természeti értéke. A Ráckevei-Soroksári Dunaág északi – zömében szigetszentmiklósi – területén található kiterjedése alapján Európa

105


második legnagyobb úszólápos területe!24. Az úszólápok többsége folyamatosan változtatja helyét, hol közelebb, hol távolabb kerül a parttól. Az úszóláp olyan speciális növényi társulás, amely lényegében „felszínen úszó szárazulat”-ként definiálható leginkább. A láp növényzetét nagyrészt nád, sás, gyékény alkotja, mely növényeknek erős, jól sarjadó és rhizómákat növesztő gyökérzete van. Ez a gyökérrendszer az évről-évre termelődő és elszáradó növényi részeket megköti és behálózza, egy vízen lebegő, korhadó növénytakarót hozva létre. Ilyen módon a vízben lebegő szerves és ásványi eredetű tápanyagokat előbb növényi anyagokká, majd lebegő, korhadó, lassan érő úszóláp-talajjá, lebegő tőzeggé alakítja a gyökérzet, és hosszú időre kivonja a tápanyag-körforgásból. A lebegő gyepszőnyeg gyökérrendszere nem rögzül a folyó medréhez, így a növényszőnyeg egészen nagy darabja is megváltoztathatja helyét a víz áramlási viszonyainak módosulása miatt. 17. ábra: Szigetszentmiklósi úszóláp

1985 óta élvez védettséget az M0 autópálya hídja melletti Czuczor-sziget közel 65,0 ha-os, orchideás láp és mocsárrétje. A Czuczor-sziget napjainkra már nyaralókkal, és magánházakkal beépített terület, azonban mellékága különös természetvédelmi értéket képez. A sziget déli területe – még a védetté nyilvánítás előtt - már fel lett parcellázva. A település területén találhatóak olyan természet közeli állapotokat tükröző területek, amelyek nem állnak védelem alatt, de megőrzésük természetvédelmi szempontból fontos, mivel védett növény- és állatfajoknak, illetve egyéb vadon élő szervezeteknek élőhelyül szolgálnak. Ilyen területek a nem védett vízparti részek mellett a város legkiterjedtebb részén, az úgynevezett Buckában az Alsó-Bucka településrész meredek partfalai és vizes életközösségei (gyékényes-nádasok, vízfelületek). A Bucka városrész rohamos gyorsasággal épül be. A hajdani szélfútta homokbuckák alig-alig lelhetőek már fel, markológépek, építőmunkások tüntetik el őket az építkezések miatt. A javarészt betelepülő

24

A legnagyobb Franciaországban található, a Rhone-deltájában

106


lakosság nem értékeli ezt a területet, nincs tekintettel múltjára, természeti értékeire. Sok helyen – főleg az Autógyár környékén még ma is 3-4 méter mély gödrökkel is találkozhatunk, melyek azonban nem természetes képződmények, hanem a második világháború bombázásainak mementói. A Buckában – főleg annak alsó-buckai részén foltokban még megtalálhatóak nyárfaligetek, füves, virágos rétek, helyenként galagonya-, sóskabor-, és bolyabokor csoportok is. A Czuczor-szigethez hasonló adottságú, de jóval kiépültebb sziget a Dunaharaszti-Taksonyi sziget, mely területileg éppen csak, hogy érinti Szigetszentmiklóst. A sziget nyugati, Dunaág felőli része hókonyos, növény és állatvilága nagyrészt a szigetszentmiklósi hókonyokkal egyező. A sziget haraszti oldalán található az úgynevezett Kosborrét, ahol az országban egyedüli élőhelyen az Ophrys apifera virít! Maga a Kosborrét mintegy 2-2,5 ha területű láprét. A Duna-Tisza csatorna megépítése előtt kaszáló volt, kialakulása tehát egészen új keletű, nagyrészt tisztázatlan okú. A láprét átmeneti jellegű, változatos összetételű, meghatározhatatlan társulásokkal.25 Szigetszentmiklósnak nemcsak a védett, vagy a védelemre érdemes természetközeli állapotokat tükröző területein találhatóak különösen védett, vagy életkoruk, tájalkotó jellegük miatt helyi védettségre érdemes fajai, hanem a már beépített területeken is. Védett a Taksonyi hídhoz közel, az Ádám Jenő sétányon található egyetlen olyan egybibés galagonya egyed (Crataegus monogyna), amely bár cserjeféle, de mégis hosszú élete során fává terebélyesedett. Ez a legidősebb, és legmagasabb galagonyafa Pest Megyében, életkorát – mely hozzávetőleg mintegy 400-500 év – és magasságát tekintve, ami 9-10 méter, valamint törzsének átmérőjét, amely kettéágazik, egy 50 és egy 40 cm-es ágra, annak köszönheti, hogy a jó minőségű dunai termékeny öntéstalajon könnyen tudott fejlődni. A galagonyafa főága az utóbbi években kettétörött, védelmét célszerű lenne kertészeti szakemberek segítségével megoldani. Helyi védettséget élvez továbbá két öreg – mintegy 150-200 éves tölgyfa, amelyek szintén a beépített területeken találhatóak. Az egyik ilyen fa az Ádám Jenő sétányon, azaz a Duna partján, míg a másik a város északi részén, a futballpálya mellett, a Kardos István utcában található. Védett növény még a báránypirosító, amely Szigetszentmiklóson a Bucka városrészben fordul elő nagyobb számban. Ugyanitt nagyobb számban fellelhető még a homoki árvalányhaj is. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolásra került az országos ökológiai hálózat övezete, mely természetvédelmi szempontból jelentős területeket és a fennmaradásukhoz szükséges ökológiai kapcsolatokat biztosító összekötő folyosókat foglalja magába: 2.3.5.2. Zöldterületek A település zöldfelületi hálózatának elemei: meglévő és már kijelölt zöldterületek, lakóterület fejlesztés tervezett zöldterületei, fásítási rendszer, települést körülvevő fásítás, erdősávok. A belterületi – közös használatú – zöldfelületek aránya a domináns kertes-családiházas települési arculatnak megfelelően – alacsony. Jelentősebb közös használatú zöldfelületek – melyek a város üzemeltetésében gondozottak – leginkább csak a lakótelepeken (József Attila lakótelep, Szent Miklós lakótelep) fordulnak elő. Ezek összterülete 23,16 ha (az IVS kézikönyv alapján ezt négyzetméterben is meg kell adni: 231.600 m2) A zöldfelületek közel fele a lakótelepeken található (113.805 m2). A 25

Hajtó Lajos: A Dunaharaszti-Taksonyi sziget növény és állattani leírása (természetvédelmi tervjavaslat), 1978 kézirat

107


zöldfelület használat minőségét javítja, hogy néhány játszótér-köztér a közelmúltban felújításra, átépítésre került, így nőtt a korszerű, dekoratív zöldfelületek aránya. A belterületi zöldfelületi rendszer túlnyomó részét a magántelkek alkotják, melyeknek a települési mezoklíma alakításában meghatározó szerepük van. Ápoltságuk, funkció szerinti kialakításuk (díszkert, haszonkert) növényfaj összetételük rendkívül vegyes. A település sporttelepe a beépített területek ÉK-i határánál van, gyepes labdarugó pályából és a hozzátartozó épített létesítményekből áll. A városi temető ugyancsak ezen településrészen található, területe 6,75 ha. 2.3.5.3. Levegőszennyezettségi adatok Szigetszentmiklóson automata mérőállomás nem üzemel, amely folyamatos adatokat biztosítana a légszennyezettség mértékre vonatkozóan. Automata mérőállomás a közelben Százhalombattán található (3 db.), Tökölön, a Városháza mellett, Budatétényben, a Tűzliliom utcában, valamint Csepelen a Szent István úton. Ezen mérőállomások 2009-es adatai állnak rendelkezésre, melyek közelítőleg hasonlóak Szigetszentmiklós vélt légszennyezettségi értékeihez. 27. táblázat: 2009-es légszennyezettségi adatok a Szigetszentmiklós térségében található automata mérőállomások mérései alapján

SO2 NO2 NOx PM10 Benzol CO O3

Csepel kiváló jó jó jó kiváló kiváló jó

Százhalombatta kiváló jó kiváló jó kiváló kiváló jó

Tököl kiváló jó jó jó jó kiváló jó

Budatétény kiváló megfelelő szennyezett jó jó jó kiváló

Sajnálatosan a legrosszabb mért adatok Budatétényben találhatóak, tekintettel az uralkodó széljárás irányára ez Szigetszentmiklóst nagymértékben érinti. Hasonlóan gyengébb adatokat „produkált” a tököli mérőállomás, amely Százhalombatta szennyezésének „köszönheti” a rosszabb adatait. Sajnálatos módon a légszennyezettség nem feltétlenül a keletkezés helyén a legnagyobb, hanem a széliránytól függően annak több kilométeres körzetében erősödhet, koncentrálódhat. Szigetszentmiklós térségének legszennyezettebb levegőminősége a tapasztalatok és a fenti adatok alapján is Halásztelken lenne mérhető. Szintén nincs adat az M0 autópálya légszennyezésére vonatkozóan. 2.3.5.4 Zajterhelési adatok 2007-ben készült el Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképe. A város zajterhelésének több forrása is ismert, alapvetően mindegyik a közlekedéshez köthető. Két elsődleges zajforrás mindenképpen megemlítendő, ilyen a HÉV belterületeken átvezető szakasza, valamint a városon átvezető főközlekedési utak sűrűn beépített településrészeken átvezető szakaszai. Másodlagos zajforrás még a közúti és a kötött pályás közlekedésen túl a tököli repülőtér funkciójához köthető zajszennyezés. Lokális zajforrások lehetnek ezeken túl a szórakozóhelyek okozta zajterhelések (Küklopsz-diszkó), ezt a nyitvatartási idő korlátozásával azonban kiszűrte az önkormányzat.

108


28. táblázat: Nappali és éjszakai közlekedési zajterhelés által érintett ingatlanok Szigetszentmiklóson Objektum

Lden (dB)

Lakóépület

55-59 60-64 65-69 70-74 >75

Objektum

Léjjel (dB)

Lakóépület

50-54 55-59 60-64 65-69 >70

Darabszám

Lakosságszám

633 432 374 67 4

Darabszám

2 800 2 800 2 400 400

Lakosságszám

512 364 128 37

2 900 2 200 900 200

A projekt során az alábbi utcákban végeztek zajszennyezési vizsgálatokat: Csépi utca, Ősz utca, Gyári út, Bajcsy Zsilinszky utca, Határ út, Tököli utca, Ifjúsági út, Bercsényi utca, Petőfi Sándor utca, Szilágyi Lajos utca, Horgász utca, Rév utca, Dunaharaszti út, Csepeli út, Széchenyi utca, Ősz utca, M0 autópálya. A felsoroltak mindegyikében jelentősnek minősített zajterhelést állapítottak meg, a Tököli út kivételével, mely kedvezőnek minősült a nappali időszakban. Éjszakai időszakban jelentősnek minősíthető zajszennyezés tapasztalható a Csépi utca, Gyári út, Bajcsy-Zsilinszky út, Bercsényi út, Petőfi út, Csepeli út területén, 5 db-nél nagyobb zajkonfliktus a Csépi útra és a Bajcsy-Zs. útra, 10 dbnél nagyobb zajkonfliktus a Csepeli útra és a Rákóczi útra jellemző. A sűrű beépítésű területek mellett az éjszakai zajszennyezés különösen a kiöblösödő, magas épületekkel körbevett területeken lehet erőteljes, ilyenek a József Attila lakótelepen (magas értékű növényzettel beültetett), a Szent Miklós lakótelepen, valamint a Bajcsy-Jókai út kereszteződésében találhatóak. Ez ellen fásítással lehet elsődlegesen védekezni. Statisztikai szempontból ugyanakkor kedvező, hogy az összlakosságra vetítve nem magas a zajterhelésnek kitett lakosság aránya az agglomeráció többi településének viszonylatában. 29. táblázat: Zajterhelés Szigetszentmiklóson

Szigetszentmiklós nappal

Lden

Darabszám

Lakos szám

Összes lakoshoz viszonyított %

Lakóépület

>63

733

4666

18

Szigetszentmiklós éjjel

Léjjel

Darabszám

Lakos szám

Összes lakoshoz viszonyított %

Lakóépület

>55

529

3300

12

109


2.4. Közszolgáltatások (A közmű-infrastruktúra a 2.3. fejezetben került bemutatásra)

2.4.1. Tömegközlekedés A tömegközlekedés helyzete kiemelten fontos a város életében. A tömegközlekedésről már nem csak elővárosi, de helyi összefüggéseiben is beszélni kell. 2004-ben a városban élő munkavállalók több mint a fele Budapesten dolgozott, egyharmaduk helyben, alig tíz százalékuk pedig más településen vállalt munkát. Az ingázók nagyobb része férfi, és főleg a fiatalabb (30-44 éves) korosztályból kerül ki. A tömegközlekedés fő iránya tradicionálisan Budapest, noha korábban a város déli része felé (CsepelAutógyár, Pestvidéki Gépgyár) is jelentős volt az ingázók aránya. A település életére – amellett, hogy a sínek a várost is kettéosztják – jelentős hatást gyakorol a HÉV. Négy HÉV megálló is található a városban, Szigetszentmiklós-Gyártelep, Szigetszentmiklós-Alsó („kilences kapu”), József Attila telep, és Szigetszentmiklós. Legnagyobb személyforgalmat a József Attila telep megálló bonyolít, innen a menetidő Közvágóhíd végállomásig 36 perc. Munkanapokon reggel 6 és 8 óra között 15 percenként közlekedik szerelvény Budapest irányába; ez megegyezik a gödöllői HÉV menetsűrűségével, de kisebb, mint a szentendrei HÉV forgalma; itt munkanapokon csúcsidőben 7-8 percenként követik egymást a járatok. A menetidő relatív hosszúsága ellenére (mintegy 8-10 perccel rövidebb menetidő már komoly választás elé állítaná a gépkocsival közlekedőket), és a járatok viszonylagos sűrűsége ellenére változatlanul sokan – sőt a kilencvenes évek mélypontjához képest többen – választják a HÉV-et közlekedési eszközként. A városban a HÉV-megálló környékén komolyabb parkolási lehetőség nincsen, József Attila telep megállónál egyáltalán nem, Szigetszentmiklós mh. mellett pedig rossz állapotú, kavicsos-homokos terület áll az utazók rendelkezésre - az autószerelő műhely vendégeivel egyaránt. A Volán buszjáratai sűrűbben járnak, munkanapokon a reggeli időszakban lényegében 5-10 percenként követik egymást a járatok. A zsúfoltság így is általános jelenség, akárcsak a HÉV-vel utazók esetében. Az utóbbi négy-öt év során érezhetően, évről évre lassabb bejutni Csepelre, a megnövekedett forgalom már a menetidőt is érintette. A csepeli HÉV-végállomásra a reggeli forgalomban – az indulás idejétől függően 26-28 perc alatt ér oda a busz, gyakorlatban ez inkább 2830 perc szokott lenni. A csepeli HÉV menetideje a HÉV-végállomástól a Boráros térre 13 perc, a 2-es villamos menetideje Közvágóhídról a Boráros térre 5 perc, vagyis Szigetszentmiklós központjából tömegközlekedéssel (HÉV, vagy busz) - várakozástól függően – 42-48 perc alatt lehet elérni a belváros szélére. Ez a menetidő sajnos nem alternatíva a gépkocsival történő közlekedéssel szemben azon szigetszentmiklósiak számára, akik a városközponttól távolabb laknak, így nekik még a megállóhelyekre való eljutás is időt jelent. A járatok sűrítése, a menetidő csökkentése elsősorban a BKV és a Volán feladata, de az érintett települési önkormányzatok összefogásával – és akár anyagi tehervállalásával - apróbb eredmények elérhetőek lennének. Városi szinten fontos lenne a Béke utcai HÉV-megálló kialakítása, valamint parkolóhelyek létesítése – elsősorban a két nagy forgalmú HÉV-megálló mellett.

110


A Lakihegyen élők számára a BKV 38A jelzésű („kék”) busz járata, illetve a Szigethalom-HalásztelekCsepel Volán buszjárata jelent megoldást. A nem a főváros irányába történő tömegközlekedés „fordítópontja” a szigethalmi buszpályaudvar. Innen átszállásokkal szinte a kistérség összes, tömegközlekedésbe bevont településére el lehet jutni, bár a rendszeres, időre történő ingázás csak nagyon nehezen kivitelezhető. Rendszeres buszközlekedés biztosított a Leshegy Ipari Parkba, illetve az Auchan áruházhoz. A városon belüli tömegközlekedés – helyi autóbusz-járatok – üzemel továbbá Lakihegy, Bucka városrészek irányába, a ragádi városrész érintésével. A főváros felé irányuló buszközlekedés nem érinti a város jelentős területét. Ezért helyi járat indítására került sor a Buszforduló-Széchenyi út-Ősz utca-Óvoda-Miklós tér-Tököli út-Akácfa krt.Bajcsy Zs. út-József Attila telep, miként a Kisfaludy-köz, Kölcsey út, Lehel út lakóinak is biztosítva lett valamelyik helyközi járat megállójához a kapcsolat. A Buckában élőket szolgálja több-kevesebb sikerrel a pár éve működő járat, amely a Csépi út vonalán közlekedik.

2.4.2. Hulladékgazdálkodás Szigetszentmiklós kommunális (szilárd) hulladék kibocsátása 2001-ben a következő volt: lakossági 34.000 m3/év, közterületi 8.100 m3/év, vállalkozások 1.000 m3/év), összes: 43.100 m3/év.26 A gyűjtést, szállítást, lerakást az ARIES Kft végzi. A keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége 2000ben 2.040 t/év volt. A keletkező mennyiség növekedése várható a vállalkozási területek bővülésével. Az összegyűjtött hulladékot az ARIES Kft tömörítés után a regionális Bicskei Hulladéklerakóba szállítja. Az illegális hulladéklerakók becsült hulladéktömege mintegy 3.400 m3. A településen jelenleg szelektív hulladékgyűjtés 2006 áprilisa óta, ún. gyűjtőszigetek, kialakításával folyik. Emellett a PET palackokat zsákos formában is gyűjtik. A város területén dögtemető nincs, az állati hulladékot az ATEV tököli telepére szállítják. Az ARIES Kft. által végzett szilárd kommunális hulladék begyűjtése, szállítása: Keletkező hulladék: - lakossági háztartási - üdülő övezeti háztartási - közületi (ipari, kereskedelmi) vegyes - intézmények vegyes A kommunális hulladék gyűjtése, elszállítása ütemterv szerint történik. - lakótelepi övezet

- heti 2x-i szállítás

- családi házas övezet - heti 1x-i szállítás - üdülő övezet - április 15-től - október 15-ig heti 1-szer szállítás, - állandó lakostól egész évben heti 1x-i szállítás 26

Szigetszentmiklós város környezetvédelmi programja

111


Lomtalanításra évi egy alkalommal kerül sor a Polgármesteri Hivatal és a szolgáltató között egyeztetett időpontban, amelyről a lakosságot időben értesítik. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma jelentősen nőtt az utóbbi években. Szigetszentmiklóson a növekmény 2003-hoz képest 2006-ra meghaladja a 30%-ot, míg a kistérségben ez az arány csak 15%-os, országosan pedig alig 3%-os növekedést mutat. 30. táblázat: rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db)

Magyarország

Ráckevei kistérség

Szigetszentmiklós

2003

3 778 180

40 245

8 217

2004

3 816 180

39 968

8 334

2005

3 806 727

42 618

9 311

2006

3 907 218

46 296

10 736

2007

3 939 993

45677

10 548

2008

3 975 039

48406

11 485

2.4.3. Oktatási közszolgáltatások A városban öt óvoda, (és két magánóvoda), egy bölcsőde (két helyszínen), három általános iskola, három középiskola és egy zeneiskola működik. A város egyik legfontosabb beruházása valósul meg a következő években, az ÁJTI, az Ádám Jenő Többcélú Intézmény. Az elmúlt évben az önkormányzat több új általános iskolai osztálytermet is adott át, jelenleg a fő prioritása így az óvodai és bölcsődei ellátás fejlesztése. 2.4.3.1. Óvodai ellátás A város óvodai ellátását öt intézmény biztosítja: - Napraforgó (I. sz.) Óvoda (Szivárvány tagóvoda) - Csicsergő (II. sz.) Óvoda - Mocorgó (III. sz.) Óvoda + Akácliget Óvoda (Lakihegyi tagóvoda) - Napsugár (IV. sz.) Óvoda - Mozgásfejlesztő Óvoda Két magántulajdonban lévő óvoda is található a városban. Az egyik a Narancsliget Óvoda (ez bölcsődei funkciókat is ellát), a másik pedig a Bocsoda – A Tehetségfejlesztő Magánóvoda.

112


A túlzsúfoltság az óvodákban évekkel ezelőtt is még 140-150 %-os volt, ráadásul az egyes városrészek óvodai lefedettsége meglehetősen szerencsétlen eloszlású, az üdülőövezetekből kialakult, szabályozatlanul benépesült területeken az ellátás bővítése ill. az ellátáshoz való hozzáférés megkönnyítése mára elkerülhetetlenné vált. 2009 évben átadásra került – vállalkozói közreműködéssel – a Bucka városrészben található Szivárvány tagóvoda, amely a Napraforgó Óvoda keretein belül működik. Ugyancsak ebben az évben fejeződött be a Mocorgó Óvoda bővítése is, amelynek eredményeképpen több csoporttal bővült az óvodai férőhelyek száma, illetve két csoporttal nőtt a bölcsődések létszáma is. 31. táblázat: Néhány adat az óvodai ellátásról Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db)

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)

Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db)

2001

7

673

877

30

2002

7

673

856

29

2003

7

671

836

29

2004

7

678

823

29

2005

7

745

917

32

2006

7

743

904

32

2007

8

961

971

37

2008

8

964

1013

38

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a létszámadatok lassan, de javulnak, ennek ellenére még további férőhely-fejlesztésekre van szükség. 46. grafikon: Egy óvodai feladatellátási helyre jutó óvodába beírt gyermekek száma (fő/db)

113


Az összehasonlító táblázatból jól látszik, hogy Szigetszentmiklóson rendkívül zsúfoltak az óvodai intézmények. Míg a városban az egy óvodára jutó gyermeklétszám a vizsgált öt év átlagában 124 fő/óvoda, addig az országos átlag mindössze 72, és a kistérségi adat sem éri el a 100 fős létszámot. A 2009-esévben befejezett beruházások hatásaként, és az ÁJTI-beruházás megvalósulását követően azonban várható, hogy a szigetszentmiklósi adatok konszolidálódni fognak, végre elkezdenek közelíteni a kistérségi és a megyei értékekhez. 47. grafikon: Óvodába beírt gyermekek számának változása (előző év=100%)

Az országos és a megyei trend nagyjából egymással párhuzamosan halad, de a kistérség esetében már jól látszik a folyamatos, növekvő dinamika, mely 2007-ről 2008-ra hatalmas mértékben megugrik. Szigetszentmiklós egészen kirívó értéket mutat, hiszen van olyan év, amikor drasztikusan nő a létszám az előző évhez képest, majd ez ismét visszaesik nagyjából a korábbi szintre. Ugyanakkor ezt a táblázat nem ad reális képet a valós helyzetről, hiszen több olyan gyermek is más településre kerül elhelyezésre, akit helyhiány miatt el kellett utasítani, illetve a szülő más településen oldja meg gyermeke óvodai ellátását. Ezért inkább az óvodák kapacitáskihasználtságának alakulása mutatja igazán, hogy milyen zsúfoltak a szigetszentmiklósi óvodák. Ez az érték ugyan – köszönhetően a folyamatos bővítésnek csökkenő tendenciát mutat, és – mint már említettük – a 2008/2009-es évben átlagban már 100% alá csúszott.

114


48. grafikon: Óvodák kapacitáskihasználtsága

2.4.3.2. Általános iskolai ellátás Az általános iskolai tanulók száma a vizsgált években mind országos, mind megyei, de még kistérségi szinten is csökkent - Szigetszentmiklóson viszont nőtt. Ezzel szemben az iskolák száma nem változott – továbbra is három iskola látja el a közoktatási feladatokat. A tantermek száma ugyanakkor jelentősen bővült 2001 és 2006 között. 32. táblázat: Néhány jellemző adat az általános iskolai ellátásról

Általános iskolai feladatellátási helyek száma(gyógypedagógiai oktatással) (db)

Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (db)

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

2001

3

67

2 111

2002

3

80

2 199

2003

3

79

2 302

2004

3

81

2 322

2005

3

85

2 300

2006

3

86

2 357

2007

3

83

2 338

2008

3

85

2 352

Országos, megyei és kistérségi összehasonlításban döbbenetes adatokat mutat az egy oktatási intézményre jutó tanulók számának alakulása 2001 és 2006 között. Szigetszentmiklóson az országos átlaghoz képest közel négyszer annyi diák tanul egy iskolában 2006-ban!

115


49. grafikon: Egy oktatási intézményre jutó tanulók létszáma

Ezen a statisztikán igazából az sem javít, ha lenne egy negyedik általános iskola is a városban – ekkor is közel háromszorosa lenne a városi adat az országos átlagnak. Ugyanakkor ennek van előnye is: az oktatási intézmények koncentráltak, így átláthatóbb, gazdaságosabb a működésük. Másrészről az agglomeráció városaiban is hasonló, bár ennél azért kedvezőbb a helyzet. Budaörsön 2006-ban 378 diák jutott egy általános iskolára, Érden 466, míg Gödöllőn 392 fő, de még ha az oly népszerű lakóvárosokat vizsgáljuk, mint Telki (351 fő), vagy Veresegyház (692 fő) megállapítható, hogy Szigetszentmiklós helyzete a legrosszabbak között van az agglomerációban. Kedvezőbben alakult viszont az elmúlt években az egy osztályteremre jutó diákok számának alakulása. Míg 2001-ben egy osztályteremre 31,5 tanuló jutott, addig 2006-ban ez az érték már csak 27,4 fő. A vizsgált öt év alatt közel harminc százalékkal nőtt a tantermek száma a városban, köszönhetően a városi általános iskolák kibővítésének. Szigetszentmiklós Önkormányzata a közeljövőben valósítja meg az új oktatási komplexum, az Ádám Jenő Többcélú Intézmény (ÁJTI) beruházását, melynek keretén belül a város északnyugati részén – igazodva a környék lakófunkciójának drasztikus kiterjedéséhez – egy 24 tantermes általános iskola, zeneiskola és sportcsarnok kerül kialakítására. Az új intézmény jelentősen javít majd az oktatási infrastruktúra állapotán, ám a lakosságszám növekedése miatt egy évtizeden belül várhatóan újabb iskolaépítésre/bővítésekre lesz szükség. Ezt szintén olyan területen (pl. Bucka) célszerű kialakítani, ahol megnövekedett igények vannak egy intézmény kialakítására. 2008-ban a városban 2365 tanuló végezte tanulmányait, mintegy 400 gyerek Csepelre jár. Egyéb településen, vagy pl. kisgimnáziumban 170-180 fő teljesíti a tanulmányi feladatait. Az osztályok 40%a lépi túl a megengedett osztálylétszám maximumát. Az önkormányzati becslés szerint 2010.szeptemberére az általános iskolás korúak létszáma mintegy 3200 fő lesz Szigetszentmiklóson.

116


A város három általános iskolája a Bíró Lajos Általános Iskola, a József Attila Általános Iskola és a Kardos István Általános Iskola. Az iskolák osztály és létszám-adatai a 2008/2009-es tanévben: -

Bíró Lajos Általános Iskola: 32 osztály (29+3 speciális); 764 tanuló

-

József Attila Általános Iskola: 36 osztály; 938 tanuló

-

Kardos István Általános, és Szakközépiskola 25 osztály; 649 tanuló (csak az általános iskolai rész) 33. táblázat: Általános iskolai osztályok száma Szigetszentmiklóson 2008/2009-ben

Általános iskolai 1.o. osztályok száma (tény 2008/2009)

2.o.

3.o.

4.o.

5.o.

6.o.

7.o.

8.o.

Összes

Bíró Lajos

4

4

3

3

4

4

4

3

29

József Attila

5

5

5

4

4

4

5

4

36

Kardos Lajos

4

3

3

3

3

3

3

3

25

Összesen:

13

12

11

10

11

11

12

10

90

2.4.3.3. Középiskolai ellátás A kistérségben 7 középfokú oktatási intézmény található, ebből három Szigetszentmiklóson, a Batthyányi Kázmér Gimnázium (a megyei önkormányzat kezelésében), a Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola (amely szintén a megyei önkormányzat kezelésben van), valamint a Kardos István Általános és Szakközépiskola, melynek Szigetszentmiklós Város Önkormányzata a fenntartója. 50. grafikon: Nappali tagozatos középiskolai tanulók létszámának változása (előző év=100%)

117


A tanulói létszám alakulásának üteme a kistérségben és Szigetszentmiklóson lényegében azonos, ebből az adatból tehát nem lehet a (kistérséghez képest is) megnövekedett lélekszámra következtetni. A főváros közelsége és az esetlegesen remélt jobb oktatási színvonal, stb. miatt többen a fővárosban kezdik meg középiskolai tanulmányaikat. 2.4.3.4. Egyéb oktatási intézmények Szigetszentmiklóson jelentős hagyományai vannak a művészeti – elsősorban zenei – oktatásnak. A város szülötte Ádám Jenő, a nevét viselő (Ádám Jenő Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) zeneiskola célja, hogy zenei központja legyen a településnek, a kistérségnek. Az intézménybe maximálisan felvehető növendékek száma 250 fő, 6 tagozaton folyik az oktatás.

2.4.4. Szociális-, és gyermekjóléti ellátás 2.4.4.1. Bölcsődei ellátás A szigetszentmiklósi Városi Bölcsőde két tagintézményből áll. Székhelye a II. számú (Szent Miklós út) tagbölcsődéje pedig az I.sz. intézmény, mely a Kossuth Lajos utcában található. A bölcsődék iránti igény országszerte megnövekedett, különösen igényelnék az agglomerációban fekvő településeken élő – ingázó – és anyagi szempontból rászoruló szülők. Szigetszentmiklós bölcsődei ellátottsága annak ellenére kritikus, hogy itt található a kistérség bölcsődei férőhelyeinek 40%-a; míg Szigetszentmiklóson 2006-ban 80 bölcsődei férőhely van, addig a kistérségben 197. 2006-os adatok: I számú Bölcsőde 2006. évi gyermeklétszám adatai: 

Férőhely 30 fő



Felvett gyermek 50 fő

Bölcsőde kihasználtsága százalékban: 

Beíratott gyermekekhez viszonyítva 157%



Gondozott gyermekekhez viszonyítva 120%

II számú Bölcsőde 2006. évi gyermeklétszám adatai: 

Férőhely 50 fő



Felvett gyermek 70 fő

Bölcsőde kihasználtsága százalékban: 

Beíratott gyermekekhez viszonyítva 135%



Gondozott gyermekekhez viszonyítva 95%

A bölcsődei férőhelyek száma évek óta változatlan. A bölcsődékbe beírt gyermekek számának átlaga 1997 és 2006 között 118 fő/év, szórása 104 és 142 fő. A túljelentkezés rendszeres, 2006-ban 60 gyermek felvételét kellett visszautasítani. Valószínű, hogy az igény ennél még jelentősebb, de sokan egyéb kényszermegoldásokhoz folyamodnak.

118


Bölcsődei férőhelyek számának bővülése várható a Mocorgó Óvoda bővítése kapcsán; itt két játszószoba kerül vissza a bölcsődéhez. 2008-as évben 7 csoportszobában (80 férőhelyen 123 gyermek gondozása történt. 2009-es évre az engedélyezett férőhelyek száma 90 főre bővült. A Városkörnyék negyedben, a Temesvári utcában épülő új bölcsőde pedig további 40 gyermek számára fog férőhelyet biztosítani. Alapítványi fenntartású a Narancsliget Bölcsőde, ahol 15 gyermek elhelyezésére van lehetőség.

2.4.4.2. Idősek ellátása Szigetszentmiklóson az idősek ellátását a Szociális Alapszolgáltatási Központ végzi. 2007-ben az intézmény négy ellátási formában biztosította összesen 190 fő ellátását. Nappali ellátást biztosító intézményként működik az Idősek Klubja, itt a férőhelyek száma évek óta 20 db, az ellátott személyek átlaga 1997-2006 között 19,8 fő, azaz az intézmény 99%-os kapacitáskihasználtsággal működik évek óta. A kistérségben 2006-ban összesen 110 férőhely volt (1997-ben még 174), a kapacitáskihasználtság átlaga a vizsgált tíz éves időszakban 74%-os. A férőhelyek száma 2008-ra 154re nőtt (elsősorban Szigetújfalun történt intézmény kialakításának köszönhetően. Az engedélyezett férőhelyek száma kissé kevésnek bizonyul az agglomeráció városaival összevetve: Budaörsön 25, (évekig 20), Gödöllőn viszont 50 férőhely van. A kistérségben idősek nappali intézményei a következő településeken találhatóak: Dunaharaszti, Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Tököl. Szakosított ellátás keretén belül működik az Időskorúak Gondozóháza, amely ideiglenes jelleggel, de legfeljebb egy évig biztosít teljes körű ellátást az igénybe vevők számára. Az intézmény férőhelyszáma 12, kapacitás-kihasználtság 1997-2006 között 91%-os. Ebben az ellátási formában az egész kistérséget vizsgálva a Szigetszentmiklóson ellátottak aránya jóval csekélyebb, mint azt az egyéb mutatóknál tapasztalhattuk. A gondozóházak és az időskorúak otthona férőhelyeinek száma a kistérségben – míg Szigetszentmiklóson csupán 12 – 630 (!), ami jól mutatja, hogy Szigetszentmiklós városi funkcióihoz, kistérségi szerepköréhez képest rendkívül alacsony, mindössze 2% arányt képvisel! Természetesen a magas kistérségi arány nem a községi fenntartású intézmények nagy férőhelyszáma miatt van, hanem az egyházak, alapítványok által fenntartott otthonok miatt. A férőhelyek száma viszont agglomerációs összehasonlításban is csekély: Budaörsön 69 férőhely, Gödöllőn 262 férőhely van. A városban továbbá szociális étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és házi segítségnyújtás működik szervezetten. Az időskorú lakosság aránya a következő években nőni fog a városban, de nem jelentős mértékben, mivel az aktív korúak létszáma is jelentősen nőni fog. Ugyanakkor az időskorúak száma viszont jelentősen nőni fog, tekintettel a nyugdíj előtt álló korosztály magas létszámára. Ez az időskori szociális háló kiterjesztését feltételezi középtávon.

119


2.4.4.3.

Szociális segélyezés 51. grafikon: főbb szociális ellátásban részesedettek száma / átlagos száma Szigetszentmiklóson (2006)

52. grafikon: főbb szociális ellátásban részesedettek száma / átlagos száma Szigetszentmiklóson (2008)

A szociális segélyek mértékének megítélését nehéz objektíven szemlélni, ezért csak összehasonlítással lehet némi következtetést levonni. Az agglomeráció vezető városainak összehasonlítása során megállapítható, hogy markáns különbség nincs az egyes városok szociális segélyezettjeinek számában. Rendszeres szociális segélyben Szigetszentmiklós lakosságának 0,01%-a részesül, hasonlóan Budaörshöz és Dunakeszihez; Gödöllőn ez az érték 0,04%.

120


53. grafikon: Szociális segélyben részesülők aránya lakosságszámhoz viszonyítva (2006) az agglomeráció néhány városában

2.4.5. Egészségügyi ellátás 2.4.5.1. Alapellátás Szigetszentmiklóson az egészségügyi alapellátás keretén belül a háziorvosi alapellátást 10 felnőtt és 7 gyermekorvosi körzet biztosítja. Fogászati alapellátást 6 fogorvos látja el. Az ügyeleti ellátás - mely éjszaka illetve munkaszüneti napon biztosít ellátást - ellátási szerződés alapján vállalkozási formában működik. 54. grafikon: Háziorvosok és gyermekorvosok által ellátott betegek (eset) számának alakulása (1997-2008)

121


2006-ban egyel nőtt a háziorvosok és a gyermekorvosok száma, ez a trend alapján időnyerésnek tekinthető, a következő pár évben újabb praxisjogok kiadására lesz szükség. Szigetszentmiklóson mind a háziorvosok, mind pedig a gyermekorvosok túlterheltek, infrastrukturálisan nehezen tudnak felkészülni a növekvő lakossági igények ellátásra. Jelentős segítség, hogy az utóbbi években régi orvosi rendelők lettek felújítva, illetve újak is épültek a városban. A Felsőtag városrészben élők egészségügyi ellátását Csepel önkormányzata biztosítja – a Szigetszentmiklós és Csepel között 1998-ban kötött megállapodás szerint. A védőnői feladatokat 10 területi védőnő végzi. Az iskola-egészségügyi ellátást a Bíró Lajos Általános Iskolában 1, a Kardos István Általános és Szakközépiskolában illetve a József Attila Általános Iskolában 2 iskolaorvos, valamint iskolánként 1 fő iskolavédőnő biztosítja. 2.4.5.2. Szakosított ellátás A szakosított egészségügyi ellátást a Szigetszentmiklós-Gyártelepen található rendelőintézet biztosítja. A rendelőintézet fontos térségi feladatokat lát el a következő szakfeladatok ellátásán keresztül: Bel-, és bőrgyógyászat, fizikoterápia, fogászat, gégészet, gyógytorna, ideggyógyászat, kardiológia, mammográfia, nőgyógyászat, pulmonológia, reumatológia, röntgen, sebészet, traumatológia, ultrahang, urológia. A rendelőintézetet mintegy 60-70 ezer fő ellátására tervezték, ma közel 160.000 főt kényszerül ellátni. A rendelőintézet felújítását pályázati úton kívánja megoldani a megyei önkormányzat.

2.4.6. Kiegészítő táblázatok a város helyzetelemzésének értékeléséhez 34. táblázat: Szigetszentmiklós hiányzó infrastruktúrája Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az el nem látott utcában

A várossrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

Vezetékes víz

. Liliom u. Gyökér u. Bóbitás u.

Alsóbucka városrész

Közvilágítás

Lilla u. Szép u. Tompa László u. Benedek Elek u. Tamási Áron u. Dsida Jenő u. Nyírő József u. Márai Sándor u.

Városközpont Bucka

Szennyvíz-csatorna

Bucka városrész teljes területe

Alsóbucka városrész

Gáz

nincs adat

Pormentes út

Bucka városrész, Ádám J. sétány, Csépi u. Boglya u kivételével

Bucka negyed

járda

Bucka városrész

Bucka negyed

122


35. táblázat: Szigetszentmiklós Város SWOT analízise ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

   

        

LEHETŐSÉGEK

Infrastrukturális fejlesztések magas költségszintje Korszerű városközpont (agóra funkció) hiánya Falu, üdülőterület, lakótelep elkülönültsége Vagyongazdálkodási koncepció hiánya Átfogó és egységes városi adatbázis hiánya Városfejlesztési menedzsment iroda hiánya Vízparti terület közcélú kihasználatlansága Társadalmi és kulturális közélet hiánya Szervezett és összehangolt idegenforgalmi programkínálat hiánya  Várospropaganda, városmarketing hiánya VESZÉLYEK





  

            

Kiváló gazdaságföldrajzi pozíció Jó közlekedési, logisztikai adottságok Fiatal korstruktúra Versenyképes gazdasági ágazatok és vállalatok jelenléte Nincs jelentős környezetszennyező ipar Nagy kiterjedésű, jól hasznosítható földterületek Kiépült közigazgatási intézményhálózat

Kedvező fekvés – viszonylagosan alacsony ingatlanárak (tőkevonzás lehetősége) Gazdasági övezetek bővíthetők Innovációs fejleszthetőség (k + f) Vízpart fejlesztése Egészség- és sportturizmus (RSD, lovaglás, kerékpár, rekreáció, stb.) Kvalifikált műszaki és közgazdasági értelmiség bevonása a közéletbe Humán – emberközpontú, kultúra- és környezetbarát – várospolitika Speciális oktatással és innovációval növelhető a település vonzereje Együttműködés a város és a helyi cégek között Budapest (Csepel) és Szigetszentmiklós kapcsolatának erősítése Térségi gazdasági központ kialakítása Alulhasznosított területek (ÁTI-Sziget területe) Városközpont megújítása Szigeti gerincút-M0 fordítótengely gazdasági potenciál *Településfejlesztési Koncepció alapján aktualizálva

      

Kvalifikált munkaerő, illetve a fiatalok elvándorlása (távlat) Alvóváros jelleg fennmaradása Városi értékek elherdálása Iparterületi újrahasznosítás elmaradása Helyi tőkefelhalmozási képesség korlátozottsága Rendelkezésre álló anyagi és szellemi források szétforgácsolódása az adottságok között Környezeti értékek (vízpartok) elherdálása, környezetszennyezés A megnövekedett lakónépesség teljesíthetetlen feltételeket szab az önkormányzatra

123


3. Városrészek helyzetelemzése 3.1. Városszerkezet Szigetszentmiklós településszerkezetének meghatározó eleme az M0 autóút, mely két részre osztja a települést.27 Ennek ellenére ez a megosztottság nem releváns, hiszen az M0-tól északra fekvő területeken élő lakosság száma gyér, identitásukat tekintve inkább „csepelinek”, mintsem szigetszentmiklósinak vallják magukat az ott élők. Az M0 nemzetközi forgalmat is bonyolító autóút adottságait kihasználva, az autóút melletti, illetve a közelben elhelyezkedő területek felértékelődtek, a fejlesztési és területigények folyamatosan növekedtek, az autóút mentén gazdasági területek alakultak ki. Az M0 térségének másik meghatározó (inkább jövőbeni) szerkezeti eleme a Csepelszigeti gerincút tervezett nyomvonala, amely a Leshegyi vállalkozási övezet mellett haladva csatlakozik az 51101 jelű úthoz és azon keresztül az M0 autóúthoz. Általánosan elmondható, hogy a településen még meghatározó a falusias, kertvárosias beépítés, illetve a kisvárosias építési mód és városkép, a kevéssé tervezett és tudatosan szervezett működés (beleértve a települési közlekedési rendszert is). Bár hagyományai vannak és ezek között értékek is megtalálhatók, a fejlődés folyamán nem alakult ki Szigetszentmiklóson egy olyan meghatározó karakter, amely lehetne településszerkezeti, funkcionális, társadalmi, vagy gazdasági jellegzetesség. A klasszikus „óváros-belső lakóöv-külső munkahely-öv” tagozódás nehezen figyelhető meg Szigetszentmiklóson, az óváros-központ funkciószegénysége, a belső lakóöv jelentős kiterjedtsége és heterogenitása miatt. A település lakóterületének szerkezetére jellemző a három részre való tagozódás: a lakótelepi rész, a társasház építkezés és a falusias, kertvárosias jellegű magánházak. A településmorfológiára alapvető befolyással a Dunai Repülőgépgyár, majd a Csepel Autógyár megtelepülés hatott; az ófalu déli, délkeleti részén az 1950-es években indult meg a lakótelepek építése („Autóváros”), mely folyamat a hetvenes évek elején a „francia házak”, majd pedig a Szent Miklós lakótelep (ekkor még: Munkásőr út) panelházainak építkezésével folytatódott. A kilencvenes évek releváns morfológiai átalakulást nem eredményezett a városban, majd a szuburbanizációs folyamatok rendkívül gyors megindulását követően a város határában fekvő területek, eleinte a Ragád térsége, illetve a buckai városrész beépülése eredményezte a város lakott területeink térben való szétterjeszkedését. Az elmúlt évtizedekben nagy fejlődésen ment keresztül a település: több új temploma mellett országos hírű középiskolája épült, valamint utak, járdák, közterek épültek, teljes a víz- és földgázellátottság. Emellett pedig dinamikusan épülnek újabb és újabb lakóházak, lakótelepek. A város földrajzi szempontból homogén, egyedül a HÉV-vonal által határolt Bucka városrész szerkezete mutat sajátos jellemzőket. Több településrész szervetlenül kapcsolódik a várostesthez (Lakihegy, északi üdülőterület, Leshegy, Sóshegy, volt Csepel Autógyár területe). A településen belüli lakóövezeti hangsúlyok eltolódása az ófalu-lakótelep központból a város egyéb területei felé jelentősen megváltoztatta az elmúlt években a gyűjtő utak kihasználtságát. Igazán túlzsúfolt térszerkezet ennek ellenére csak a buckai városrész egyes területein, elsősorban az Alsóbuckában jellemző, ott is a szűk, kacskaringós utak miatt.

27

A település lakosságának jelentős része nincs is tisztában azzal, hogy a városhoz tartozik az M0 autópálya északi része is.

124


3.1.1. Szigetszentmiklós településrészei Szigetszentmiklós a XX. század folyamán rendkívül dinamikusan növekedett, belterületét folyamatosan terjesztette egyre távolabb a településmagtól. A mai református templom, a polgármesteri hivatal és az Árpád utca környéke tekinthető a hagyományos értelemben vett településközpontnak, mely terület az 1900-1940-es évek 3.000-5.000 fős lakosságának mérete, funkciója alapján valóban központként szolgálhatott. A központi területtől távolabb eső – akkor még beépítetlen – területek középkori apró falvak neveit őrzik, néhány elnevezés még ma is használatos, mint például Bácsalaka, Födémes, Nyún, Ragád, Szabacs, stb. Az egyes településrészek a lakosság mentális térképén a XX. század folyamán jelentősen változnak, köszönhetően a dinamikus betelepülésnek. Míg az utóbbi évtizedekben öt markánsan elkülönülő városrészt - Lakótelep, Falu, Bucka, Duna-part, Lakihegy - lehetett így megkülönböztetni, addig a betelepülésnek köszönhetően újabb városrészek nőttek ki a „semmiből”, melyek dűlőnevek, vagy középkori falvak neveit viselik: Ragád, Felsőtag. Az utóbbi évtizedekben mentálisan két településrész, a Lakótelep (a régi lakótelep, a francia házak és a volt Munkásőr lakótelep) és a Falu lakossága határozta meg a település társadalmi arculatát; a Bucka gyéren lakott, a Duna-part pedig meglehetősen nyaraló-jellegű és -funkciójú rész volt. Lakihegyet inkább, mint egy „csatolt” települést kezelte a város lakossága, szervesen ez a településrész (még) nem integrálódott a központi területekhez. Mint gyorsan növekvő település, az óvárosi központ fokozatosan veszített szerepéből28, ma igazgatási- kulturális-oktatási funkciókat lát el, kereskedelmi szerepe minimálisra csökkent. A lakótelepek fókuszában viszont gyorsan szaporodó kereskedelmi üzletek - „Korsós” ABC, Piac, BajcsyZsilinszky úti üzletsorok - jöttek létre, azonban agóra jellegű tér, és az egyéb funkciók hiányában itt sem alakulhatott ki teljes értékű városközpont. A nyolcvanas évek végén tehát mind a Falu, mind pedig a Lakótelep lakosságának volt „saját” városközpontja, ezzel is megerősítve a mentális elkülönülést. A lakótelepiek szinte kivétel nélkül gyári munkások, vagy szellemi foglalkozásúak voltak, átlagéletkoruk pedig fiatalabb volt a falusiakénál, a Faluban élők pedig többnyire mezőgazdaságból élő, hagyományosabb életmódot folytató családok voltak. A település további kiterjedése, újabb és újabb betelepülők érkezése az ezredfordulóra elmosta a két meghatározó településrész lakossága közti lokális-mentális különbségeket. Újabb központi funkciójú településrész (Szent Erzsébet tér), és részközpontok (Ősz utca) alakulnak ki; a „szigetszentmiklósivá” válás pedig már nem azon múlik, hogy ki melyik részén él a városnak, hanem, hogy hány éve él itt. Az „őslakosok” egyfajta bizalmatlansággal kezelik az új városlakókat, míg az új beköltözők jelentős része egyáltalán nem, vagy alig integrálódott a város polgárai közé. 29

28

Míg egy pár ezres lélekszámú településnek funkcióját, méretét tekintve az óváros megfelelő településközpont volt, a lakótelepek felépülésével és a népesség növekedésével ez a tradicionális faluközpont elvesztette szerepét. 29 Az utóbbi évek új beköltözőinek attitűdjére sokkal inkább jellemző, hogy nem is akarnak integrálódni. Ők eleve egy olyan települést kerestek, ahol „lakhatnak”, „élni” viszont a fővárosban élnek, munkájuk, baráti társaságaik, szórakozási lehetőségeik ide kötik őket. Egy fokkal kedvezőbb, az amikor a város életébe nem integrálódnak, hanem csak a saját lakóközösségükben élnek társadalmi életet. Ilyen területek a Felsőtag,vagy a „Dujmó-lakótelep”, de akár a ragádiak is hasonlóan gondolkodnak.

125


A lakosság mentálisan30 tehát ma is az alábbi településrészeket különbözteti meg: -

Lakótelep Falu Bucka Lakihegy Duna-part Ragád

Szigetszentmiklós városrészeinek meghatározását tehát a lakosság mentális városrész-térképei alapján nem lehet meghatározni, hiszen nem fedik le az egész város területét. Az IVS kézikönyv alapján a lehatárolást a Településfejlesztési Koncepció és a Településszerkezeti Terv alapján kell elkészíteni, azonban ezek egyike sem tartalmaz erre vonatkozó konkrét meghatározást. Így a városrészek lehatárolását a Polgármesteri Hivatal által küldött lista alapján lehetett elkészíteni.

3.1.2. Városrészek beazonosítása A városrészek beazonosításánál alapvetően nagyobb területek lettek kijelölve, melyek határai lineáris tereptárgyak (utak, HÉV, stb.), illetve domináns természetes tájelemek mentén lettek meghúzva. Törekedtünk arra, hogy az egyes városrészeknek összefüggő, lehetőleg homogén jellemzőkkel bíró területet kell alkotniuk. Mivel Szigetszentmiklósra alapvetően jellemzőek a nagyobb méretű, egybefüggő, nehezen lehatárolható homogén területek, ezért a város méretéhez képest kevés városrészt lehetett lehatárolni. A lehatárolt városrészek a Polgármesteri Hivatal elvárásai szerint lettek kialakítva. Mindezek alapján öt városrész került kialakításra.

30

-

Felsőtag negyed

-


-


-

Bucka negyed

-

Dunapart negyed

A lakosság mentálisan nem „kezeli” a város részeként a Felsőtagot, és az M0-autópályától északra található területeket, míg a Gyártelep területére, mint egyfajta „kapcsolt” területre asszociál.

126


18. ábra: Szigetszentmiklós városrészeinek lehatárolása

127


3.2. Az egyes városrészek rövid bemutatása 3.2.1. Városközpont negyed 19. ábra: Városközpont negyed

A Városközpont negyed lehatárolása: Szebeni u. – Babits M. u. – 0231/106 hrsz – 0197/1 hrsz-ú dűlőút – Lehel u. – Csepeli u. – Temető u. Sport u. – Teleki u. – Teleki u. (1734/2 hrsz) - 090/6 hrsz. – HÉV vonal - Ond u. - Ozsvári u.- Prés u. – 8837 hrsz út – Honfoglalás u. – Szebeni u. Általános bemutatás Szigetszentmiklós összes intézménye és lakóövezeteinek jelentős része ebben a negyedben található. A negyed meghatározó részei az óvárosi rész („Falu”), a Lakótelep, és az ezeket körülvevő lakónegyedek. Jellemzője a kertvárosias és a kisvárosias építkezés, az intézményi, oktatási, kulturális funkció és a kereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek széles köre.

128


A városnak nincs egyetlen igazi központja, a városi lét szempontjából jelentős probléma egy igazi központ, agóra hiánya. Hiányzik egy olyan tér, amely szervezi a városi életet, biztosítja az emberek számára az adminisztratív, kereskedelmi, szellemi-kulturális és szórakoztató funkciókat, amely a tradicionális közösségi élet színterét adja. A Városközpont negyedben több, központi adottsággal rendelkező terület is megtalálható. Ilyen terület a Kossuth utca / önkormányzat az bölcsőde –óvoda- iskola nevelési/oktatási épületekkel, a református templommal, a térfalat jelentő Canada-házzal, mely kereskedelmi és irodafunkciót lát el. Kevésbé központi jellegű terület a Szent Erzsébet tér és környéke, annak ellenére, hogy itt található a Városi könyvtár, a posta, több bankfiók, valamint néhány kisebb kereskedelmi egység. A tér funkciógazdagságát tovább növeli az új katolikus templom és a Sziget-fitnesz épülete, amely egy kisebb multifunkcionális szórakoztatóközpont éttermével, bowling-pályájával és fitnesz-termeivel. Ugyanakkor ezen a területen található meg egy modern városközpont kialakulásához szükséges potenciál, hiszen további „szabad” területek is bevonhatóak egy tudatos fejlesztésbe. És harmadikként itt található a „Lakótelep központja” is, a leginkább forgalmas, de legkevésbé hagyományos, főként kereskedelmi – szolgáltató funkciójú központi rész a Bajcsy Zsilinszky út végén, a piaccal, CBA áruházzal, a volt kenyérgyár területén épült üzletközponttal, bankfiókokkal és egyéb kereskedelmi egységekkel, üzletsorokkal. Ez a sűrűsödés azonban a két lakótelep találkozásánál főként a lakótelepen lakókat szolgálja ki. A Városközpont negyed területe 572 ha, ebből beépített terület 345 hektár, azaz mintegy 60%. Közlekedés A terület egyben a városon belüli közlekedés centruma is, az egyre sűrűsödő autóforgalommal, és a főváros irányába tartó tömegközlekedési eszközök központi megállóhelyeivel. A Városközpont negyed elérhetősége kiváló, minden olyan út érinti, amely a város (jelenlegi) külső kapcsolatrendszerét adja. A szerkezeti terv több tehermentesítő út megvalósítását is tervezi, amelyek elsősorban ennek a negyednek a közlekedési helyzetét javítanák, így – ebben az értelemben – ide sorolható a szigeti gerincút, a Lehel út folytatása északi irányból, és kinyitása a Tököli út keresztezésével egészen a Határ útra, a Leshegyi körforgalom és a volt Délker raktárak melletti terület összekötése, valamint a Tököli út folytatás és a Szebeni út gyűjtőúttá emelése. A kereskedelmi és lakófunkciók koncentrálódása ebben a negyedben már parkolási gondokat is okoznak, különösen igaz ez az óvárosi központra és a lakótelep egyes területeire. Ezért a területen – az elhelyezett funkciók jobb elérhetősége érdekében javítani kell ezen az állapoton. Társadalom A Városközpont negyedben élt 2001-ben a teljes lakosság 68%-a. Ez az arány az azóta eltelt időszakban némileg nőtt, elsősorban a ragádi területek lakosságával, illetve a lakótelepek környékén épült új társasházak népességével. A népesség aránya 2008-ban közel a teljes lakosság háromnegyede. A negyed korösszetétele szinte megegyezett a városi adatokkal, a 0-14 évesek aránya 16,2%, míg városi szinten ez az érték 17,6%. Az öt városrész közül az adott városrész lakónépességén belül háromban is magasabb a 0-14 évesek száma, ennek ellenére itt található a város összes iskolája, óvodája (lakihegyi tagóvoda kivételével)! Az aktív korúak és az idősek aránya is lényegében megegyezik az összvárosi adatokkal. Az elöregedés ugyanakkor ebben a városnegyedben lesz a

129


leginkább látványos, tekintettel a lakótelepeken élő nagy létszámú, még éppen aktív korú lakosság magas arányára. A városrész hasonlóképpen „hű tükre” Szigetszentmiklósnak az iskolai végzettséget illetően is. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya valamivel kisebb, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya valamivel magasabb a városi átlagnál (ez alig 1-2%-os eltérés). A városrész foglalkoztatási helyzete is viszonylag jónak tekinthető, a foglalkoztatottak aránya 59% volt az aktív korú népességből (városi adat: 57%), a rendszeres munkajövedelemmel, valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is némileg, pár százalékkal alatta maradt a városi adatoknak (13,3% illetve 11,4%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 31,8%, ez az érték kedvezőbb ugyan az összvárosi képnél, de az elöregedés miatt várhatóan nőni fog. A városrész társadalmi képéről összességében elmondható, hogy még kedvező, szinte teljes mértékben azonos a városi adatokkal, sőt annál egy kissé még kedvezőbb is, azonban várható az elöregedés fokozódása, az ezzel járó – főleg szociális – konfliktusok gyakoribbá válása. Gazdaság A Városközpont negyed domináns gazdasági szerepet tölt be Szigetszentmiklós életében. A korábbi évtizedekben – még az M0 gazdasági hatásainak érvényesülése előtt – ez a negyed volt a város abszolút központja, nemcsak társadalmi, hanem gazdasági értelemben is. Az utóbbi évtizedekben ez a hegemónia megtört, hiszen a városnak több gazdaságilag meghatározó részterülete alakult ki, ennek ellenére Szigetszentmiklós működő vállalkozásainak meghatározó része ebben a negyedben található. 2007-ben a vállalkozások 53,17%-a volt a Városközpontban, több mint 80%-uk a szolgáltatási szektorban tevékenykedik. A kiskereskedelmi üzletek mintegy 65%-a található ebben a városnegyedben 2007-ben. A vendéglátóhelyek száma és aránya ugyancsak itt a legmagasabb, a város összes vendéglátó helyeinek (étterem, cukrászda, söröző, büfé, stb.) a 61%-a található a Városközpont negyedben. Közszolgáltatások A Városközpont negyedben koncentráltan, majdhogynem kizárólagosan találhatóak meg a közszolgáltatást ellátó intézmények. A Polgármesteri Hivatal központi épülete, és kihelyezett irodái mind itt találhatóak, hasonlóan az okmányiroda, a Szociális Alapszolgáltatási Központ, védőnői-, családsegítő-, és gyermekjóléti szolgálat, stb. A város három középiskolájából kettő, az általános iskolák, az óvodák (kivéve a lakihegyi tagóvoda) és a bölcsődék. Ezen felül a Városközpont negyedben található több orvosi, és fogorvosi rendelő, valamint a városi könyvtár és művelődési ház épülete. Városszerkezet és épületállomány A Városközpont negyed lakóövezetei azonban rendkívül heterogén képet mutatnak. Egy városrészen belül találhatóak falusias beépítésű, oldalhatáron álló tornácos házak, hagyományos-, és panellakótelepek, társasházak, kertvárosias beépítésű családi házak, és lakóparkok is – tényleges lakópark funkció nélkül.

130


2001-ben a Városközpont negyedben 6.337 db lakás volt található, míg a város teljes lakásállománya ekkor 9072 db lakás volt, azaz a teljes lakásállomány 70%-a ebben a negyedben található. A 2001 óta eltelt időszakban ez az arány néhány százalékkal csökkenhetett, tekintettel a Bucka negyedben zajló építkezések volumenére, és a Városkörnyék negyed szélén kialakított lakihegyi lakótelep lakásaira. A negyedben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 11,1% a negyed teljes lakásállományához viszonyítva, ami kedvezőbb érték, mint Szigetszentmiklós egészének (15,6%) adatai. Városkép szempontjából kedvezőtlen, hogy a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységeknek nincs a városra jellemző, egységes arculata. Az üzletek külső megjelenése a legtöbb helyen nem emeli a városképet, kialakításuk esetleges, színvonala a kereskedő anyagi helyzetén és igényességén múlik. A kereskedelmi üzletek nagyfokú koncentrációja a lakótelepek gyűjtőpontjában található. A BajcsyZsilinszky úti I. és II. sz. üzletsor, valamit a CBA tekinthető talán egyfajta központi koncentrációjú területnek. Az üzletsorok városképi hatása még ebben a lakótelepi közegben is hervasztó, különösen az évek óta fejlesztés (befejezetlen építkezés…) alatt álló I. sz. üzletsor esetében. A negyed zöldterületekkel való ellátottsága heterogén képet mutat. A közös használatú zöldfelületek aránya a domináns kertes-családi házas települési arculatnak megfelelően alacsony. Jelentősebb közös használatú zöldfelületek csak a lakótelepi részen (József Attila lakótelep) találhatóak. Ezek összterülete 23,16 ha. Különösen hiányzik a közösségi zöldfelület az óváros központ területéről. 36. táblázat: A városközpont negyed SWOT-analízise ERŐSSÉGEK -

-

intézményi, szolgáltatási, oktatási, egészségügyi, vallási és közösségi funkciók jelenléte több, központi szerepkörre alkalmas terület (Óváros-központ, Szent Erzsébet tér, Gyári útBajcsy Zs. u. sarok környéke rendezett közművel rendelkező lakóépületek jelentős részben aszfaltozott utak magas infrastrukturális ellátottság

LEHETŐSÉGEK -

lakófunkció minőségének javítása (utcakép, parkosítás) sétáló negyed kialakítására alkalmas hely a BajcsyZs. úton idősellátás

GYENGESÉGEK -

túlterhelt közlekedés agóra jellegű tér hiánya kisvárosi létet megalapozó, tradicionális közösségi intézmények esetleges megléte szórakozási lehetőségek hiánya parkolási nehézségek kevés önkormányzati tulajdonú ingatlan

VESZÉLYEK -

lakótelepi részek szlömösödése lakótelepi épületek szerkezeti amortizálódása markánsan elkülönülő részek, korosztályi bontás szerint

131


3.2.2. Bucka negyed 20. ábra: Bucka negyed

A Bucka negyed lehatárolása: HÉV vasútvonal – Szigethalom közigazgatási határ – Ádám Jenő sétány – Rév sor – Kisfaludy u. – HÉV vasútvonal Általános bemutatás A Bucka városrész sajátos talajtani adottságokkal rendelkező terület. Az évezredekkel ezelőtt a Duna medrének vándorlása miatt kialakult teraszszigetek folyami homokanyagát a szél futóhomokterületté formálta. Ezek a felszínből kiemelkedő magaslatokat képeztek, (Lakihegy, Sóshegy, Leshegy, stb.), Szigetszentmiklóson a leginkább változatos formában a Bucka városrészben találhatóak ezek a homokdűnék. A terület beépítettsége az utóbbi pár évtizedben gyorsult fel. Ezt megelőzően esetlegesen kialakított, olcsó nyaralótelkek kesze-kusza halmaza, illetve dimbes-dombos erdősült, akácos-nyáras területek jellemezték. A Bucka negyedben húsz-harminc évvel ezelőtt is még több olyan természetközeli állapotú terület volt található, ahol még összefüggően fellelhetőek voltak a

132


területre jellemző nyárfaligetek, füves, virágos rétek, helyenként galagonya-, sóskabor-, és bolya bokor csoportok is. Ezek a területetek napjainkra teljesen eltűntek, egy-két alsóbuckai területen foltokban még megtalálható a korábbi általános természeti állapot maradéka. A HÉV-től délre lévő terület lényegében falusias beépítésű, a 2007-ben elfogadott Településszerkezeti Terv azonban már szinte az egész Bucka városrész területére a kertvárosias beépítési módot szabályozta. A Bucka területe két részre osztható, melyeket a városrész ütőere, a Csépi út választ el egymástól. A Felsőbucka rész kissé rendezettebb, és infrastrukturálisan is városiasabb képet mutat, mint az Alsóbucka. Infrastrukturális szempontból szinte az egész városrész közművesítetlen, nem rendelkezik kiépített szennyvízcsatorna-hálózattal, csapadékvíz-elvezetéssel. A városrészben található tovább egy jelenleg funkció nélküli, de 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő terület, a Bucka-tó és környéke. Az érvényes szerkezeti terv alapján ez a terület településközpont vegyes terület besorolást kapott. A Bucka-tó antropogén bányató, a negyvenes években keletkezett, a Csepel-Autógyár építkezései miatt termeltek ki innen kavicsot és homokot. A terület rekultivációra szorul, mivel annak DK-i része nehézfémmel erősen szennyezett. Ehhez a városrészhez lett sorolva a volt Csepel-Autógyár területe; az ÁTI-Sziget Ipari Park, és a Gyártelep HÉV-megállóhely környéke. Itt található a térségi feladatokat ellátó Szakorvosi Rendelőintézet, a Csonka János Szakközép-, és Szakiskola, valamint néhány kereskedelmi egység. Közlekedés A negyed fő közlekedési útja a Csépi út, nyomvonala észak-déli irányban metszi ketté a Bucka negyedet. A Csépi út útminősége rendkívül gyenge, a nyomvonal szélesítés és járdaépítés elengedhetetlenül fontos lenne. Gyűjtőutak még a Boglya utca, melynek szintén kivezetése van a szigethalmi Mű útra, valamint a Tebe sor, amely a Dunapart-negyed irányában biztosítja a kapcsolatot. A Városközpont negyed megközelíthető még emellett a szintén gyűjtőút besorolást kapott Őz utcán keresztül. A Buckában az aszfaltozott utak száma elhanyagolható, minősége sok kívánnivalót hagy maga után.31 Az utak nyomvonala esetleges, szélességük a legtöbb helyen párhuzamos közlekedésre alkalmatlan. Kiépített járdákról – egy-két kivételtől eltekintve (Csépi út egyes részei, Tebe-sor) - lényegében nem beszélhetünk. Új, feltáró jellegű utak kiépítésére a kesze-kusza telekalakítások miatt lényegében nincsen lehetőség, potenciálisan az Emelkedő utca fejleszthető még gyűjtőúttá, tekintettel, hogy közvetlen kapcsolódása van a Bucka-tó akcióterületre, illetve célszerű lenne a Csepel Autógyár erdőterülete mellett egy feltáró út megépítésével megvalósítani a Mű út összeköttetését a ragádi városrésszel (keresztül a HÉV-vonalon) és csatlakoztatni a szigeti gerincúthoz. Tömegközlekedés szempontjából sokáig ellátatlan volt a terület, a Csépi úton néhány éve megindult a helyi buszközlekedés. A járatok kiszámíthatóvá tétele, kapcsolatainak biztosítása a helyközi járatok és a HÉV csatlakozásához további szervezési feladatokat igényel, miként a szűk utcákon történő biztonságos közlekedés feltételeit is meg kell teremteni. A Bucka negyed teljes területe 526 hektár, 31

A városrész főútvonala (gyűjtőút) a Csépi út minősége rendkívül rossz, nyomvonala szűk; emiatt, illetve a kiépített járda hiánya miatt sebességkorlátozás van érvényben.

133


ebből 380 hektár beépített terület. Itt található a város legnagyobb erdőfoltja is, 80 hektár terjedelemben. Társadalom A terület lakónépessége 2001-ben 3.296 fő volt, mely a város akkori lakosságának 14%-át tette ki. Ez az arány jelentősen változott az azóta eltelt időszakban, vélhetően 17-18% körüli értéket mutathat. Korösszetétele már 2001-ben is fiatalos volt, több, mint 20%-ot tett ki a 0-14 évesek aránya, ami jóval meghaladja az összvárosi értéket. Az aktív korúak és a 60 évesnél idősebbek aránya alatta marad viszont a szigetszentmiklósi adatoknak, mint az már korábban megállapításra került; a beköltözők jelentős része fiatal aktív korú, családos ember, így a kedvező korösszetétel továbbra is fennáll. Ugyanakkor szociológiai értelemben a városrész lakói igen kedvezőtlen helyzetben vannak; kifejezetten magas a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya, több, mint 28%, és rendkívül alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma is: 2001-ben mindössze 300 fő rendelkezett diplomával. A lakosság foglalkoztatottsága igen alacsony, az aktív korúak (18-59 év) 44%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya jelentős, az aktív korú népesség közel 17%a, amely érték jóval magasabb a városi adatoknál. A 15-64 éves korú népesség alig fele dolgozik. A háztartások 35,5%-a foglalkoztatott nélküli háztartás. Tekintettel a – városi átlaghoz képest olcsó – ingatlanárakra, jelentősen nem javulhatott a helyzet a 2001 óta eltelt időben. Ugyanakkor a leghátrányosabb helyzetű lakosság számaránya vélhetően csökkent az elmúlt időszakban. Gazdaság A Bucka negyed gazdasági potenciálját az ÁTI-Sziget Ipari Park adja. A gyártelepi városrész a Bucka negyedhez lett sorolva, bár szerves, közvetlen közúti összeköttetés a Bucka negyed és Gyártelep között nincs. A Bucka negyedben található 2007-ben a vállalkozások 20,28%-a. Ez az érték első ránézésre meglehetősen magasnak tűnik, de meg kell jegyezni, hogy ennek jelentős része kényszer-, illetve egyéni vállalkozás, valamint az ÁTI-Sziget Ipari Park és a Gyártelepen található vállalkozások is ide lettek sorolva. A kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma 2007-ben a terület lakónépességével arányos értéket mutatott: a város üzleteinek 14,2%-a található itt. A vendéglátóhelyek aránya is hasonló, a szigetszentmiklósi vendéglátóhelyek 15,1%-a található a Buckában. A felsorolt kereskedelmi adatok összességében nem mutatnak rossz összképet, azonban erősen színezi a képet a gyártelepi üzletek nagy száma. Közszolgáltatások A Bucka negyed „tradicionális” területein, az Alsó-, és Felsőbuckában közösségi intézmény nem található. Az IVS készítésének idején, várhatóan 2008 decemberében kerül átadásra az önkormányzat által hosszú távú bérleti szerződéssel igénybe vett óvodaépület. Ezen kívül, jelenleg csak magánóvoda

134


működik a területen. A gyártelepi rész intézményi ellátottsága már megfelelőbb. Itt található a térségi feladatokat ellátó Szakorvosi Rendelőintézet, valamint a Csonka János Szakközépiskola. A közösségi élet szervezésére kiváló terület még a Bucka városrész északi részén található, önkormányzati tulajdonban lévő Kéktó-szabadidőközpont32, ahol meghatározott városi rendezvények és időnként egyéb sportesemények (majális, operett-előadások) tartására kerül sor. A területet hétköznapokon fiatalok használják sportolási igényeik kielégítésére. A Kéktó területe kifejezetten alkalmas – az IVS által preferált – a funkciók javítását szolgáló PPP beruházás megvalósítására. A területen jelenleg sportpályák, egy szabadtéri színpad, illetve vizesblokk található. A Kéktó területének szélén helyezkedik el a város híres szülöttének, Ádám Jenőnek a szülőháza. Városszerkezet és épületállomány A Bucka negyed számos pontján kialakult helyzet a rendezetlenség benyomását kelti, ahol még a környéken élők számára is kontrollálhatatlan, átláthatatlan folyamatok zajlanak. A szabálytalan építkezések, az ingatlanok pontos nyilvántartásának nehézségei, a tulajdonviszonyok kuszasága megnehezíti a komplex önkormányzati intézkedések megvalósítását. A közcsatorna-hálózat kialakítása során felmerülő ingatlantulajdoni problémák rendezése hozhat megoldást a problémára. A Bucka negyed infrastrukturális helyzete az ingatlanárakon és a beköltözők társadalmi helyzetén keresztül is érezhető.33 A Szigetszentmiklóson családi házat, vagy telket vásárolók kevésbé tehetősebb rétegei elsősorban ezt a városrészt keresik. Disszonáns a negyedben található épületek minősége: egyaránt megtalálhatóak a régi nyaralók, a hobbitelkek szedett-vedett ingatlanjai, és az új építésű, minőségi házak. Sajnos, az „új ház” itt nem mindig jelent jó minőséget; az új lakóépítmények többsége az alacsony pénztárcák lehetőségeinek megfelelően épült. A terület lakásállománya 2001-ben 1237 db lakás volt, ami a város lakásállományának 13,6%-a. Az elmúlt évek során ez az arány vélhetően növekedett, napjainkban elérheti akár a 17-18%-ot is. A Bucka negyedben meglehetősen sok az alacsony komfortfokozatú lakás, 2001-ben az összes buckai lakás 23%-a volt ilyen, szemben városi 15,6%-os adattal. A komfortosságot jelentősen rontja az a tényező, hogy a terület szinte egésze nem rendelkezik közcsatornával.

32

A Kéktó-szabadidőközpont egy egykori természetes tó medrében található, melyet a hatvanas években lecsapoltak. A tó hajdani medrében kispályás futball-, illetve kosárlabdapálya található. A mélyedést körülvevő mintegy 20-50 méteres terület füvesített, elöregedett fákkal körbeültetett. Itt található egy petanque-pálya, illetve futópálya, és egy – a közösségi rendezvények lebonyolítására alkalmas - színpad, alacsony színvonalú mellékhelyiségekkel. 33 Az internetes ingatlanközvetítő irodák honlapján nem ritka az olyan hirdetés, amiben nyomtatott nagybetűvel kiemelik, hogy az adott épület nem a Buckában található.

135


37. táblázat: a Bucka negyed SWOT-analízise ERŐSSÉGEK -

kistérségi vezető funkció ellátására alkalmas terület (Gyártelep, ÁTI-Sziget) Kéktó Szabadidőközpont megléte középfokú oktatási és térségi szerepkörű egészségügyi intézmények jelentős önkormányzati terület

GYENGESÉGEK -

LEHETŐSÉGEK -

-

-

a Bucka-tó területének rekultiválását követően oktatási, intézményi, szolgáltatási és kikapcsolódási funkciók megalapozására szinte egyedül alkalmas alsóbuckai terület hangulatos lakóövezet kialakulása a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket követően oktatási infrastruktúra (óvoda) kialakítása után csökkenő humán infrastruktúra hiányából fakadó feszültség erdőterület

csatornázatlan, közművesítés nélküli összefüggő terület rendezetlen tulajdoni viszonyok szabályozás nélkül alakított település-szerkezet szűk, közlekedésre lényegében alkalmatlan utcahálózat gyűjtőutak (Csépi, Boglya) gyenge minősége kevésbé tehetős lakónépesség tömegközlekedés szempontjából elláthatatlan területek szolgáltatások hiánya gyalogos, kerékpáros közlekedési infrastruktúra teljes hiánya

VESZÉLYEK -

a területrész átfogó fejlesztéséhez szükséges kisajátítások forráshiánya iparilag szennyezett területek túlzott beépülés zöldterületek, természetközeli állapotú területek csökkenése, eltűnése illegális hulladék-lerakás

136


3.2.3. Dunapart-negyed 21. ábra: Dunapart-negyed

A Dunapart negyed lehatárolása: Üdülő sor – HÉV vasútvonal – Kisfaludy u. – Duna sor - Ádám Jenő sétány – Ráckevei-SoroksáriDunaág – Üdülő sor Általános bemutatás A Dunapart és a Ráckevei-Soroksári Dunaág („Kisduna”) Szigetszentmiklós legértékesebb természeti területe. A városrész hosszan elnyúlik É-D-i irányban, az Ádám Jenő sétány két oldala mentén, valamint ide tartoznak a HÉV-vonaltól DK-re található területek is, a haraszti HÉV-hídtól északra pedig az Üdülő-sor és a Cuczor-sziget. A Bucka városrésztől a Kisfaludi utcánál található elhanyagolt gyalogos HÉV-aluljáró választja el.

137


A Dunapart negyedben az elmúlt évtizedekben szintén az üdülőtelkek és hétvégi házak jelenléte dominált, hasonlóan a Bucka negyedhez. Napjainkra ezek teljes egészében lakóingatlanokká alakultak. A Duna-part beépítése és a közösségi használatú vízpart elidegenítése a hatvanas-hetvenes években – szabálytalan módon – történt. A Duna-part így alig néhány helyen maradt mindenki számára megközelíthető. Ilyen területek az Oláh-strand, és az Árpád-strand területe, illetve a volt kikötő és a kiépített tanösvény. Ez utóbbi területek közösségi rendezvényeknek (rock-koncertek, piknikek) is a helyszínei. Az északra fekvő területek (Üdülő-sor) kizárólag lakó-, és üdülőfunkciót látnak el. A Duna partja teljes egészében védett, Natura 2000 övezetbe tartozik. Ugyanígy védett területek a Duna-parton az ökológiai folyosók, melyek olyan funkcionáló rendszert alkotnak, amelyben az élőlények az elszigetelt, szétdarabolódott élőhelyek között a folyosók vagy élőhelyfragmentumok segítségével valamilyen módon képesek vándorolni, terjedni. Különösen nagy természeti értéket képviselnek a természetvédelmi oltalom alatt álló hókonyok, úszólápok, mivel Szigetszentmiklós területén található kiterjedése alapján Európa második legnagyobb úszólápos területe!34 Védett terület továbbá még a városrészben található Czuczor-sziget orchideás lápja és mocsárrétje. A Czuczor-sziget napjainkra már nyaralókkal, és magánházakkal beépített terület, azonban mellékága különös természetvédelmi értéket képez. A sziget déli területe – még a védetté nyilvánítás előtt - már fel lett parcellázva. A Dunapart negyed 265 hektáros területet ölel fel, 105 hektár beépített terület. Közlekedés A terület ütőere az Ádám Jenő sétány, Rév sor, Horgász utca, illetve a Rév út és az Üdülő sor. Tömegközlekedési járat csak érinti a területet (Bucka-busz), ebből a szempontból kifejezetten ellátatlan városrészről beszélhetünk. Évtizedes ügy a Béke utcai HÉV-megálló létesítése, amely a Dunapart negyed északi részén élők tömegközlekedési helyzetén javíthatna. A lokális közlekedési gondok javítására megfontolandó a Horgász utca kétirányúsítása. A város általános közlekedési nehézségei miatt egyre gyakrabban alakulnak ki itt is konfliktusok a helyiek és a város többi részén élők között a megsűrűsödött autóforgalom miatt. Főleg a Dunavarsány felől, az 51-es útról érkező ingázók használják menekülő-útvonalnak a területet a reggeli csúcsforgalomban. Társadalom A negyed lakónépessége mindössze a város összlakosságának 5%-át tette ki 2001-ben. Tekintettel a beépíthető területek rendkívül korlátozott számára, ez az arány vélhetően azóta sem változott. A lakónépesség korösszetétele ebben a negyedben a legmagasabb, a 60 évnél idősebbek aránya itt közel 20%, ami jelentős számnak mondható a városi értékekhez viszonyítva. Az aktív korúak számaránya is itt a legkevesebb, 63,6%, míg a fiatalok létszáma is a városi érték alatt marad (16,6%). A Dunapart negyed társadalmi összetétele a legkedvezőbb a városban. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya mindösszesen 14,5% az aktív korúakon belül. Itt a legmagasabb ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek aránya: 18,6%! Érzékeltetve a különbséget: a Városkörnyék negyedben, ahol lakók lényegében csak Lakihegyen, illetve a külterületeken élnek ez az érték mindössze 4,3% volt 2001-ben. Ennek ellenére, jól mutatja a szigetszentmiklósiak képzettségi színvonalát, hogy még 34

A legnagyobb Franciaországban található, a Rhone-deltájában

138


önmagában ebben a városnegyedben élő felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya sem éri el Szentendre, vagy Budaörs felsőfokú végzettséggel rendelkező lakóinak arányát. Az itt élőknek jelent legkevésbé problémát a munkavállalás; rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúaknak mindössze 36,4%-a nem rendelkezik, ami a legjobb városrészi adat Szigetszentmiklóson. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül itt a legmagasabb a városban, 59,6%, a foglalkoztatott nélküli háztartások száma viszont relatíve magas, 34,3%, de ennek oka nem a munkavállalási nehézségek miatt van, hanem a városrészben élő nagy számú idős (nyugdíjas) lakó miatt. A Dunapart negyed társadalmi összképe egyedül a korösszetétel miatt kedvezőtlen, de ez itt – tekintettel a magasabb életszínvonalra, vagyoni helyzetre - a jövőben sem fog tömeges szociológiai problémákat okozni. Gazdaság A Dunapart negyed tiszta lakófunkciójú övezet, így a gazdasági szervezetek száma sem magas. 2007ben a város vállalkozásainak 4,78%-a volt itt található, ezek jelentős része családi társas vállalkozás, szinte kizárólag a szolgáltatási szektorból. A szigetszentmiklósi kiskereskedelmi üzletek mindösszesen 2,3%-a található itt, ezeknek egyharmada vendéglátóhely. Közszolgáltatás Közszolgáltatási funkció nem található a területen. Városszerkezet és épületállomány A negyedben alapvetően kisméretű, keskeny telkek (főleg a vízparton) találhatóak, egyre több igényesen megépített ingatlannal. A lakásállomány 2001-ben 470 lakásból állt, ezeknek 17,9%-a alacsony komfortfokozatú. 38. táblázat: a Dunapart- negyed SWOT-analízise ERŐSSÉGEK -

a város legértékesebb lakóterülete kiváló természeti adottságok Árpád strand-tanösvény közötti szabad terület önkormányzati tulajdonú üdülők minden negyeddel közvetlen közlekedési kapcsolatban áll

GYENGESÉGEK -

LEHETŐSÉGEK -

a helyiek kikapcsolódását szolgáló egyes turisztikai célcsoportok (pl. horgászturizmus) számára alkalmas környezet Béke utcai HÉV megálló RSD projekt célterülete vízi sport fejlesztése tanösvény fejlesztése

csatornázatlan területek nagy száma a vízpart engedély nélküli beépítése kizárja a közösségi funkciók megvalósítását az RSD rehabilitáció előtt a lokális megoldások feleslegessége színvonalas vendéglátás, szálláshelyek hiánya az Árpád strandtól északra található terület alkalmatlan a lakófunkción túl közösségi funkciók ellátására minimális önkormányzati tulajdon kiépített lejáratok hiánya a Duna-partra

VESZÉLYEK -

a vízparti területek szabaddá tétele jelentős konfliktussal járhat a vízminőség változatlanul maradása kizárja a komolyabb fejlesztéseket A Bucka negyed veszélyei áthúzódhatnak erre a területre

139


3.3.4. Városkörnyék negyed 22. ábra: Városkörnyék-negyed

A Városkörnyék negyed lehatárolása: Budapest-Szigetszentmiklós közigazgatási határ (Duna folyam) – 0227/3 hrsz. út – HalásztelekSzigetszentmiklós közigazgatási határ – HÉV vonal – Ond u. - Ozsvári u.- Prés u. – 8837 hrsz út – Honfoglalás u. – Szebeni u. – Babits M. u. – 0231/106 hrsz – 0197/1 hrsz-ú dűlőút – Lehel u. – Csepeli u. – Temető u. - Sport u. – Teleki u. – Teleki u. (1734/2 hrsz) - 090/6 hrsz. – HÉV vonal – Üdülősor – M0 autóút – Csepeli út – Budapest-Szigetszentmiklós közigazgatási határ – II. Rákóczi Ferenc út Budapest-Szigetszentmiklós közigazgatási határ (Duna folyam) Általános bemutatás A Városkörnyék negyed rendkívül heterogén összképet mutat. Lényegében kifliszerűen körülöleli a város központi magvát, magában foglalva Lakihegyet, illetve a város északi és déli külterületeit egyaránt. Az elmúlt évek és az elkövetkezendő időszak legtöbb infrastrukturális fejlesztése is itt

140


történt/történik. A területen jelentős gazdasági funkció (Leshegy Ipari Park, Lakihegy), közlekedési funkció (M0 autópálya, leendő Szigeti gerincút), lakófunkció (Lakihegy, Dujmó-lakótelep) található a külterületek (szántóföldek, mezőgazdasági területek, stb.) mellett. A lakófunkció további terjedése várható a városrészre tervezett Ádám Jenő Többcélú Intézmény (ÁJTI) területe mellett. Várhatóan a gazdasági funkció is tovább erősödik majd a térségben, mivel a tervezett szigeti gerincút lehet a jövőben az M0 autóút gazdasági hatásainak fordítótengelye a sziget irányában. A külterületen antropogén bányatavak is találhatóak üdülő, és egyéb szórakoztató funkciókkal. A Városkörnyék negyed a legnagyobb kiterjedésű, 2403 hektáros területet foglal magába, mindösszesen 505 hektár van beépítve. Közlekedés A területen található a városból kivezető összes jelentősebb útvonal. Közvetlen összeköttetéssel rendelkezik az M0 autóúttal, az 51101-es úttal, valamint a Halásztelek felé vezető, 5101-es úttal. A tervezett szigeti gerincút kizárólag ezt a városrészt érinti. Tekintettel a terület kifliformájára, közlekedési helyzetét egységes megállapítással értékelni nem lehet. A Városkörnyék negyed bonyolítja Szigetszentmiklós külső forgalmát, mely meglehetősen zsúfolt, ezért már több gyűjtőút tervezése is (főleg a ragádi térségben) felmerült. Tömegközlekedési szempontból Lakihegyen a viszonylag sűrűn közlekedő 38A jelű BKV buszjárat szállítja az ingázókat Budapestre, Szigethalom felé Volán járatokkal lehet eljutni. Néhány éve sikerült megoldani a tömegközlekedési összeköttetést Szigetszentmiklóssal, a Petőfi út végén kialakított buszforduló segítségével. Az „Auchan járat”35 is hozzájárul a Lakihegyen élők tömegközlekedési helyzetének javításához. A Tököl-Szigethalom-Szigetszentmiklós-Csepel Volán járat a Városkörnyék déli részét (51101 út) köti össze a várossal. Itt lakófunkció azonban nemigen található. Társadalom A Városkörnyék negyed lakónépessége 2001-ben Szigetszentmiklós népességének 9,1%-át adta. Ez az értéke jelentősen növekedett az elmúlt évek során, tekintettel arra, hogy ehhez a negyedhez lett sorolva a Lakihegyi lakópark, illetve a Petőfi út északi oldalán kialakított családi házas övezet, valamint Lakihegy népessége is nagymértékben nőtt az azóta eltelt időszakban. A városban itt a legmagasabb a gyermekek létszáma, Városkörnyék negyed lakóinak 23,6%-át teszik ki a 0-14 évesek 2001-ben. Az aktív korúak aránya 65,8%, szinte pontosan megfelel az összvárosi értékeknek, míg az idősek aránya rendkívül alacsony: a terület népességének mindösszesen 11,6% idősebb 60 évnél. A kedvező korösszetétel változatlannak tekinthető a terület népességének növekedésével is, hiszen az említett területekre költözők főleg a kisgyermekes fiatal aktív korúak közül kerülnek ki. Sokkal kedvezőtlenebb a Városkörnyék negyed társadalmi összképe 2001-ben. A város legrosszabb mutatóival rendelkezik a terület, az aktív korúak csoportján belül 39,5% rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel. A felsőfokú végzettségűek aránya 2001-ben mindössze 4,3% volt, ami kirívóan alacsony érték. Itt él az aktív korúakon belül a legtöbb rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakos, ők az aktív korú népesség több mint 50%-át teszik ki.

35

Csak a köznyelv nevezi így, valójában ez közjárat, csak érinti az Auchan áruház területét.

141


A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya itt a legmagasabb a városban, 38,2%, ráadásul az alacsony korösszetétel miatt ezen háztartások jelentős része a munkanélküliség, nem pedig a nyugdíjas lakók miatt tartozik ide. Nagyon kevés a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, ennek a korcsoportnak mindössze 46,9% van foglalkoztatva. Ugyanilyen rossz összképet mutat a legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ez az érték több, mint a kétszerese, (27,1%) az összvárosi értékeknek. Összességében a korösszetétel kivételével ez a terület rendelkezik a legrosszabb mutatókkal. A Városkörnyék negyed problematikus területe Lakihegy, ahol jelentős méretű szegregátumok találhatóak. A 2001-es népszámlálás óta eltelt időszakban vélhetően javult a helyzet a lakóparkba költözők háttere miatt. Gazdaság A Városkörnyék negyed gazdasági szempontból igen jelentős, noha a gazdasági szervezetek, vállalkozások aránya a város vállalkozásainak 21,34%-át, valamivel több, mint ötödét teszik ki. Gazdasági ereje azonban, tekintettel elsősorban a Leshegy Ipari Park vállalkozásaira kiemelten jelentős. A negyedben található jelentősebb gazdasági tömörülés még az Auchan és a Bauhaus áruházak. A Lakihegyen és az 5101-es út szigethalmi csatlakozás mentén található vállalkozások adják a negyed vállalkozásainak további részét. Kiskereskedelmi üzlet 152 db található a Városkörnyék negyedben, ez Szigetszentmiklós kiskereskedelmi üzleteinek a 17%-a, ebből 2007-ben 21 db volt vendéglátóhely. Közszolgáltatások A Városközpont negyedben kevés közszolgáltatási funkció található, az is csak Lakihegy alapfokú ellátását biztosítja: orvosi rendelő és óvoda áll a lakihegyiek rendelkezésére. Városszerkezet, épületállomány A Városkörnyék negyed jelentős része mezőgazdasági terület, illetve kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület. Lakóterület lényegében csak Lakihegyen, illetve a Szebeni úttól nyugatra található lakóparkban, és a Petőfi út északi részén található. Zártkertek találhatóak még a Tököli leágazás mellett, a Ragád déli részén. 2001-ben a város lakásállományának 6,4%-a tartozott a Városkörnyék negyedhez (Lakihegy). Az alacsony komfortfokozatú lakások száma rendkívül magas, 32,5%, különösen Lakihegy meghatározott részei tartoznak ide. Jelentős problémát jelent továbbá Lakihegyen az árvízvédelmi töltés mögötti területen, a hullámtérben élők lakásállománya, ők mindenkor ki vannak téve az árvíz okozta pusztítás sajnálatos lehetőségének. A lakásállomány drasztikus mértékben nőtt a Városkörnyék negyedben az elmúlt néhány év alatt, köszönhetően elsősorban a lakóparki építkezéseknek. A Lakihegyi lakópark a szó szoros értelmében nem tekinthető lakóparknak, inkább lakótelepnek, mivel számos lakópark-funkció hiányzik a területről.

142


39. táblázat: Városkörnyék negyed SWOT-analízise ERŐSSÉGEK -

-

a város gazdaságának motorja, az ipari park és egyéb gazdasági területek lényegében itt találhatóak M0 autóút és a tervezett szigeti gerincút nyomvonala ipari műemlék a lakihegyi leadó tornya nagy kiterjedésű, szabad területek bányatavak adta sportlehetőségek

LEHETŐSÉGEK -

új vállalkozások megtelepedése lakóterületek szerkezetének tudatos tervezése ÁJTI környékének településrész-központi szerepe kerékpárút Lakihegy és a városközpont között hajókikötő létesítésének elvi lehetősége új M0 csomópont parkerdő létesítés, fásítás

GYENGESÉGEK -

„mesterséges” képződmény, területrészei nem állnak egymással kapcsolatban Lakihegy nem alkot szerves egységet a várossal a lakihegyi Duna-part nem megközelíthető a vízbázisok miatt bányatavak térségében és Lakihegyen élők egy részének társadalmi leszakadása közműhiány aluliskolázott népesség, szegregátumok intézményhálózat hiánya szennyvíztisztító környékének bűzszennyezése

VESZÉLYEK -

lakófunkció összeérése az ipari területekkel, főleg a gerincút nyomvonalának mentén pufferzónák kialakításával ellentétes gazdasági érdekek elektroszmog illegális hulladéklerakás zöldterületek csökkenése növekvő elszegényedés

143


3.3.5. Felsőtag negyed 23. ábra: Felsőtag-negyed

A Felsőtag negyed lehatárolása: Budapest-Szigetszentmiklós közigazgatási határ – Tihanyi út – Királyerdő út – Üdülő sor – M0 autóút – Csepeli út – Budapest – Szigetszentmiklós közigazgatási határ Általános bemutatás36 A Felsőtag a városhoz szervesen egyáltalán nem kapcsolódó városrész. Mint az már említésre került a szigetszentmiklósiak mentális térképén nem is azonosítják szigetszentmiklósi területként. Az M0 autópályától északra fekvő terület lakóövezeteiben élők szervesen teljes mértékben Csepelhez kötődnek, Szigetszentmiklósra legfeljebb hivatalos ügyek miatt járnak. Az alapfokú oktatási intézmények (óvoda, általános iskola) igénybe vétele szintén Csepelen történik. 36

Tekintettel a Felsőtag negyed méretére, a részletes jellemzést az általános bemutatásban végezzük el.

144


A terület jelentős része mezőgazdasági terület, de ide tartoznak a nagy kiterjedésű Kavicsbánya-tavak is37, (illetve a Sós-hegy) szedett-vedett nyaralóépületekkel, horgászkunyhókkal, jórészt rendezetlen ingatlanviszonyok között élő lakossággal. Ezzel szemben ugyanakkor szembeötlő a különbség a Tihanyi utca környékén, ahol rendezett, kertvárosias övezet található, új építésű, minőségi lakásokkal. A Felsőtag negyed a legkevésbé beépített terület. Mindössze 50 hektár minősül ilyennek, az egész negyed kiterjedése 813 hektárt ölel fel. A Felsőtag városrész valamilyen fokú integrálódását Szigetszentmiklóshoz jelentősen megnehezíti az M0 autópálya megléte. Egyedüli szűk közlekedési keresztmetszetet az Üdülő-soron található aluljáró jelent, de tömegközlekedés kialakítására ez az út alkalmatlan. A város felé irányuló tömegközlekedési kapcsolattal a lakott területű részek nem rendelkeznek, igaz a Kavicsbánya-tavak nyugati oldalán húzódó Csepeli út biztosítja a buszközlekedést a városnegyed számára Szigetszentmiklós irányában is. A Tihanyi utca környékén élők a Királyerdő BKV járatait vehetik igénybe. Gazdasági szempontból az autópálya mérnökség mellett található cégek, és néhány – magánlakásba bejegyzett vállalkozás található a Felsőtag negyedben. Számarányuk nem éri el a szigetszentmiklósi vállalkozások 1%-át. Kiskereskedelmi üzletek száma kimutathatatlan, mindössze egy bejegyzett vendéglátóhely található a területen. Közszolgáltatási funkció egyáltalán nem található a Felsőtagban. A Felsőtag társadalmi összetétele megegyezik a városi adatokkal. 2001-ben a város népességének alig 3%-a élt itt, a 0-14 évesek aránya 15,7%, az aktív korúaké 67,4%, míg a 60 éven felülieké 16,8% volt. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel a negyedben élők 20%-a rendelkezik, ez kicsit jobb érték az összvárosi adatoknál. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 12,8% Foglalkoztatottság szempontjából a Felsőtag adatai nagyon hasonlóak az összvárosi adatokhoz. A 1564 éves korosztály 57,4%-a tartozik a foglalkoztatottak közé. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 38,2%, ez valamivel jobb, hasonlóan a legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányához képest (11,9%), ami szintén némileg kedvezőbb, mint Szigetszentmiklós egészének adatai. A 2001 óta eltelt időszakban mind korcsoporti, mind pedig szociális és iskolázottsági szempontból kedvező tendenciák történtek a Felsőtagban, a beköltözők – vélelmezhetően – a magasabb jövedelemmel rendelkező csoportok közül kerültek ki. Ugyanakkor negatívum, hogy a Felsőtag negyedben található lakások (3%) komfortfokozata ebben a negyedben a legrosszabb, az itt található lakások 34%-ának alacsony a komfortfokozata. Köszönhető ez elsősorban a Kavicsbánya-tavak környékén (Sóderos utca, Szellős utca, Farkas utca) található zártkertes és üdülőházas területek ingatlanjainak. A Tihanyi út térségének további fejlesztése jelentősen javíthat azonban ezeken a mutatókon.

37

Jól mutatja a szigetszentmiklósiak „kötődését” a területhez a helyiek szóhasználata: „csepeli kavicsbánya-tavak”

145


40. táblázat: Felsőtag negyed SWOT analízise ERŐSSÉGEK -

kulturáltan kialakított, élhető kertvárosias terület függetlenség a város közlekedési problémáitól

GYENGESÉGEK -

LEHETŐSÉGEK -

-

a városrész fejlődését még szabályozhatja az önkormányzat (csak lakófunkció vagy egyéb közösségi funkciók telepítése) alacsony költséggel igényesen fejleszthető terület

a helyiek Szigetszentmiklóshoz kötődésének teljes hiánya a szigetszentmiklósiak nem kezelik a város részeként a területet nincs közvetlen, jól használható közúti kapcsolata a városmaggal tömegközlekedés teljes hiánya a város felé kevés önkormányzati tulajdonú terület alacsony ingatlan és telekárak jogilag rendezetlen területek, nincs intézményi hálózat

VESZÉLYEK -

településrész-elválás illetve részönkormányzat kezdeményezése hosszú távon

146


4. Anti-szegregációs terv - helyzetelemzés 4.1. Bevezetés Minden településnek vannak jobb és rosszabb környékei. A jobb negyedekről általánosságban elmondható, hogy magasabb státuszú emberek lakják, jobb az infrastrukturális ellátottság, magas a különböző ellátó rendszerek kiépítettsége és minősége, valamint értékesebbek az ingatlanok. A rosszabb megítélésű környékeken mindennek az ellenkezője tapasztalható: a gyengébb infrastrukturális ellátottságú városnegyedek kevésbé értékes ingatlanjait alacsony társadalmi státuszú emberek lakják. Amikor egy városrészre az lesz a jellemző, hogy a kis jövedelmű, alacsony iskolai végzettségű, esetleg meghatározott etnikumú emberek koncentráltan lakják, akkor olyan szegregációs folyamatok indulnak be, illetve gyorsulnak fel, amelyek lehetetlenné teszik, hogy az ott élők kitörjenek hátrányos helyzetükből. A tartósan leszakadó városrészek nemcsak az ott élőknek jelentenek problémát, hanem negatív hatással vannak az egész város életére: mélyítik a társadalmi különbségeket és gyengítik a társadalmi kohéziót ezzel a város versenyképességét is. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiájának szerves része az Anti-szegregációs terv (AT). Az új kézikönyv értelmében az Anti Szegregációs terv nem külön dokumentum, vagy melléklet formájában kerül elfogadásra, hanem az IVS részeként, azzal egységes szerkezetben. Az új Anti Szegregációs Terv részletesen elkülöníti a helyzetelemző, és a beavatkozásokat kezelő fejezeteket. Szerkezetileg, tartalmilag ezért a szegregátumok helyzetértékelése a városrészek elemzése után következik, míg az ASZT programja az IVS stratégiai részében kap helyet az akcióterületek bemutatását követően. Az AT az egyes városrészek helyzetét, fejlesztési lehetőségeit és elképzeléseit mutatja be, különös tekintettel a KSH adatok alapján kijelölt hátrányos helyzetű településrészekre vonatkozóan. Az AT a városban megfigyelhető szegregációs folyamatokat elsősorban területi dimenzióban vizsgálja, de adathiány esetén kitér az esélyegyenlőségi problémák település szintű megoldásaira is. Az AT célja, hogy a város felmérje azokat a területeit, amelyek a város egészét tekintve lemaradásban vannak, és ahol önkormányzati beavatkozás nélkül a szegregációs folyamatok felgyorsulhatnak. Az ismeretek birtokában dolgozható ki, hogy miként lehet enyhíteni a településen belüli esélyegyenlőtlenségeket és segíteni a leszakadó rétegek társadalmi beilleszkedését, integrációját.

4.2.

A szegregáció és a szegregátum fogalma

A szegregáció fogalmát leginkább a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban említik. Szegregációnak nevezik azt a jelenséget, amikor egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai, vallási csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció, jellemző módon együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra egyenlőtlenségeivel. Városi szegregátumon egy adott település azon területeit értjük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%. A KSH a két mérőszám alapján

147


határolta le a városban megtalálható szegregátumok területét, az önkormányzat ezekre vonatkozóan szolgáltatott adatokat. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa különböztethető meg: 

a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik a telepszerű környezetet)



a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket).

A településeken belül kialakuló szegregáció bizonyos szempontból spontán társadalmi jelenség, melynek kialakulásáért és fennmaradásáért számos tényező felelős. Társadalmi szempontból a középrétegek lecsúszása, illetve a mélyszegénység, mint tartós életforma fennmaradása jellemzi. Magyarországon az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy a roma kisebbség alacsony státuszú. A társadalmi státusz meghatározásának egyik fontos indikátora a lakóhely, ebből következően a roma népesség nagy valószínűséggel koncentráltan él ezeken a leromlott városrészeken. Mivel hivatalos statisztikák a roma népességről nem készülnek, a roma érdekvédelmi és önkormányzati szervezetek nyújthatnak becslésen alapuló felvilágosítást a romák számáról, területi elhelyezkedéséről, jellemző életmódjáról. Az így nyert információk fontos támpontul szolgálnak, de nyilvánvalóan nem helyettesítik a statisztikai felvételeket. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a kisebbségi önkormányzatok funkcionáriusai hivatalos kapcsolatban állnak a települések vezetőivel, ami befolyásolhatja az érdekvédelmi vezetők megnyilatkozásait. A szegregáció nem ismer regionális korlátokat, egy-egy településen belül is kialakul, még akkor is jelen van, ha egyébként – egyéb, adott települést jellemző pozitív (gazdasági, társadalmi, lakókörnyezeti) hatások el is takarják a lakosság előtt. A szegregációnak három, jól elkülöníthető megjelenési formáját ismeri a szakirodalom, ilyen az oktatási-, a munkahelyi-, valamint a lakóhelyi szegregáció. 24. ábra: A szegregáció megjelenési formái

SZEGREGÁCIÓ MEGJELENÉSI FORMÁI

LAKÓHELY

MUNKAHELY

OKTATÁS

148


A rendszerváltáshoz kapcsolódó gazdasági-társadalmi folyamatok következtében kialakult egy legalább 700 ezres létszámú szélsőségesen marginalizálódott, a társadalom perifériáján tengődő, alacsony iskolázottságú, a munkaerőpiacról tartósan kiszorult, mélyszegénységben élő tömeg, amelynek harmadik generációja válik úgy felnőtté, hogy újratermeli szülei alacsony iskolázottságát, s ennél fogva esélye sincs arra, hogy rendszeres munkát találjon magának. Ezek az életviszonyok a születés pillanatától súlyosan negatív hatást gyakorolnak az új nemzedékek kisgyermekkori szocializációjára, és már az első életévekben olyan hátrányok kialakulásához vezetnek, amelyeket a későbbiekben még optimális intézményes viszonyok esetén is nagyon nehéz mérsékelni. A mélyszegénységgel kapcsolatban az etnikai és a szociális dimenzió gyakran összemosódik, és a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” fogalmazódik meg, pedig a mélyszegényeknek csak szűk fele roma, és a romák körében is hasonló arányban vannak a mélyszegénységben élők. A magyar közoktatási rendszer jelenleg inkább felerősíti, mint mérsékli a társadalmi helyzetből adódó esélykülönbségeket. Ennek egyik fontos oka, hogy a szegregáció, a halmozottan hátrányos helyzetű és különösen a roma gyermekek iskolai elkülönítése. Ma az általános iskolákban a roma tanulóknak nagyjából egyharmadát oktatják szélsőségesen szegregált körülmények között. Az óvodáztatás intézményi feltételei nem elégségesek ahhoz, hogy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az óvodáskor előtt felhalmozott hátrányait az óvoda érdemben csökkenteni tudja. A halmozottan hátrányos helyzetű és különösen az ebbe a körbe tartozó roma gyermekek esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy csak későn, ötévesen vagy még idősebb korban kerülnek óvodába. *Havas-Liskó, 2006+ A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését tovább nehezíti, hogy csak azokat a gyerekeket kell iskolába beíratni, aki május 31-ig betöltötték a hatodik életévüket. Ráadásul egyre több szülő gondolja úgy, hogy jót tesz a gyermekének, ha még egy évet óvodában tölt. 2006/2007-es tanévben a hatévesek 76,2 százaléka, a hétévesek 4 százaléka volt óvodás [OKM, 2007]. Emellett iskolaéretlenségre hivatkozva a nevelési tanácsadók és szakértői bizottságok is gyakran javasolják, hogy a gyermek maradjon még egy évet az óvodában. Ezek a javaslatok többnyire azokat a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket érintik, akik csak ötévesen, vagy még idősebb korban kezdenek iskolába járni. A hatéves és idősebb gyerekek „elveszik” a helyet a fiatalabbaktól. Ha férőhelyhiány van, akkor elsősorban azokat a gyermekeket veszik fel, akik már betöltötték ötödik életévüket, másodsorban pedig azokat, akiknek mindkét szülője dolgozik. Legnagyobb valószínűséggel az alacsony iskolázottságú, munkanélküli vagy kényszerből rokkantnyugdíjas szülők halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei nem jutnak be az óvodába, vagyis azok, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a hosszabb ideig tartó óvodáztatásra. A kirekesztettségben élő családok általában bizalmatlanok a közintézményekkel, így az óvodával szemben is. A kapcsolat javítása és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai beóvodázása érdekében azonban többnyire ott sem történik semmi, ahol nincs férőhely probléma. A közoktatási törvény erre vonatkozó rendelkezése ellenére a fenntartók és az intézmények többsége nem tekinti feladatának, hogy hároméves korban azoknak a mélyszegénységben élő családoknak a gyermekeit is „becsalogassa” az óvodába, amelyek a pénzhiány, a bizalmatlanság vagy a fásult beletörődés miatt ezt maguktól nem erőltetik.

149


4.3. Szigetszentmiklós város szegregációs helyzetelemzése 4.3.1. Szegregációs folyamatok Szigetszentmiklóson A szegregálódási folyamatok Szigetszentmiklóson jellemzőbben új keletűek. A tradicionális település társadalmi képe a Csepel Autógyár dolgozóit kiszolgáló lakótelepek megjelenésével megtört, ám ez Szigetszentmiklóson nem jelentett, és ma sem jelent lokalizálható problémát. Míg más hazai városokban, ahol egy-egy lakótelep valamilyen környező nagyüzem, vagy nehézipar kiszolgálására jött létre, napjainkban már ezek a lakótelepek többsége szegregátumnak is minősülhet, addig Szigetszentmiklóson a lakótelepeken élők társadalmi státusza nem tekinthető rossznak, nem alakultak ki zárt tömbök, szlömösödött városrészek. Az Óváros társadalmi funkciója sem változott, pedig ez is jellemző szegregációs terület szokott lenni akkor, ha az eredeti népesség elöregedett lakásaiba alacsony státuszú rétegek költöznek. Szigetszentmiklóson ez a régi közösség összetartása, valamint a relatív magas ingatlanárak miatt sem valósult meg. Mindezek alapján Szigetszentmiklós helyzete első ránézésre kedvezőnek mondható a szegregátumok klasszikus formáinak hiánya miatt, hiszen egyik „modell” sem érvényes a városra. Az eleve szociális célból épített lakások státusza később sem fog megváltozni, sőt csak romlani fog – ezért is jelzi az ASZT kézikönyv, hogy kerülni kell a közösségi támogatással megépülő későbbi zárványok kialakulását. Szigetszentmiklóson erre jó példa – kis mérete ellenére – az Akácfa krt. 16-18. sz. házak által határolt terület. Az 1970-es tiszai árvíz otthonukat elveszítő, nélkülöző családokat sodort Szigetszentmiklós térségébe is. Ezek a csoportok a rendszerváltásig – állandó munkahely, vagy folyamatos munkalehetőség birtokában – néhány kivételtől eltekintve képesek voltak integrálódni a város társadalmába. Ezen csoportok leszakadása, konvencióktól eltérő életmódjának kialakulása a későbbiek folyamán kezdődött. Ilyen csoportok a Bucka városrész egyes területein, valamint a Városközpont negyed egykori „határán”, a Teleki utca, Teleki-köz környékén élnek. Szegregáció kialakulásának és fennmaradásának szempontjából a legsúlyosabb helyzet ma Lakihegyen fedezhető fel. A Városkörnyék negyed lakihegyi városrésze hagyományosan alacsony státuszú terület, egyes részeire ugyan az utóbbi évek építkezési hullámának köszönhetően magasabb státuszú társadalmi rétegek költöztek be, ennek ellenére komoly leszakadó rétegekkel bíró zárványok alakultak ki. Mindezek mellett – a környéken található munkalehetőségek miatt – 2010-re már számottevő mértékűvé vált az illegális bevándorlók (főleg Románia, Ukrajna területéről érkező, vegyes nemzetiségű) jelenléte. Ez a réteg alkalmi munkákból él, sokszor hivatalos papírok nélkül tartózkodik a városban, életvitele pedig sok tekintetben megegyezik a „hagyományosnak” vehető leszakadó rétegek életmódjával. A szociális ellátó rendszer jogszabályi nehézségek miatt ráadásul képtelen kezelni ezt a réteget, így ezek a csoportok problémáinak kezelése nem szociális, hanem idegenrendészeti kérdés.

150

41. táblázat: A lehatárolt szegregátumok néhány jellemző társadalmi mutatója

Antiszegr.terület (Sodrás u. - MO autóút - Szép u. - Gát u.)

Mutató megnevezése

Szigetszentmiklós összesen

Lakihegy szegregátum

Lakónépesség száma

23 359

1 670

648

327

110

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db)

17,4

23,5

15,7

17,7

34,6

66,4

65,3

67,4

71

60,9

16,2

11,2

16,8

11,3

4,6

22,7

39,9

22

9,5

53,7

13,1

4,5

12,8

20,5

5,7

9 072

562

303

122

28

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

15,6

32,6

34

4,1

28,6

39,4

50,5

38,2

35,8

70,2

13,3

27,8

11,9

5,6

52,2

57

46,9

57,4

60,3

29

32,8

38

28,6

21,2

50

Állandó népesség száma

23 093

1 638

638

328

110

Felsőtag szegregátum

Akácfa krt. szegregátum


42. táblázat: Jellemző problémák Szigetszentmiklós városrészeiben



Bucka negyed

Alacsony végzettségűek magas koncentrációja

x

x

Alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya

x

Alacsony státuszúak magasabb aránya

x

Szegregátumok léta és elhelyezkedése az egyes negyedekben

x

Dunapart negyed

Felsőtag negyed

Elöregedett városrészek

x

x

4.3.1.1. Oktatás - Szigetszentmiklós óvodai ellátottsága Szigetszentmiklós óvodai férőhelyeinek alakulása a lakosság gyarapodást nehezen bírja követni. Öt önállóan működő óvoda található a településen, melynek hat épület ad otthont, 676 férőhellyel. Az Oktatási Minisztérium 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 3. számú melléklete tartalmazza az óvodai átlag, és maximális létszámhatárokat (átlaglétszám: 20, maximális létszám: 25). Óvodai csoportok létszáma már évek óta meghaladja a törvényben meghatározott maximumot. Az óvodák létszámadatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az engedélyezett férőhelyhez viszonyítva 130-150%os a kihasználtság. 2008-ban Szigetszentmiklóson 918 fő gyermek részesült óvodai alapellátásban. 43. táblázat: Az óvodai ellátás adatai Szigetszentmiklóson Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db)

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)

Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db)

2001

7

673

877

30

2002

7

673

856

29

2003

7

671

836

29

2004

7

678

823

29

2005

7

745

917

32

2006

7

743

904

32

2007

8

961

971

37

2008

8

964

1013

38

152


Szigetszentmiklós rohamosan növekvő lélekszámú település. A beköltözők arra számítanak, hogy a városban biztosított gyermekeik intézményi ellátása. A beiratkozások után szembesülnek azzal, hogy létszámférőhely hiányában elutasítják óvodai felvételi kérelmüket. A 2007-2008-as nevelési évre városi szinten 153 gyermeket utasítottak el az óvodák férőhely hiányában, úgy hogy már 30-as létszámú csoportok kerültek kialakításra. Főleg a harmadik, negyedik életévüket betöltött gyermekek kerülnek ilyen helyzetbe, hiszen öt éves kortól az óvodai ellátás kötelező. A helyzet 2010-re jelentősen javul, hiszen új tagóvoda létesül a Sas utcában, a Bucka negyedben, valamint ideiglenes megoldásként konténeróvodák telepítése mellett döntött a képviselő-testület. A Mocorgó óvoda 2009-ben történt bővítése is könnyített a helyzeten. A gyermeklétszám becslését illetően a következő években várhatóan csökken az óvodáskorú gyermekek száma. Az alábbiakban az óvodák legfontosabb adatai kerültek összegyűjtésre a szegregációs mutatókkal kiegészítve. (2008) 44. táblázat: Az óvodai ellátás szegregációs adatai - 1

1. Sz. Napraforgó Óvoda Gyermekek száma HHH-s gyermekek száma

0

SNI-s gyermekek száma

2

Főállású pedagógusok száma

11*

Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben)

11*

szükségtanterem

2

Az óvodában az adatfelvétel időpontjában nem volt nyilvántartva halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, és az SNI-s gyermekek száma is elenyésző. Az óvodát 2006-ban felújították. 45. táblázat: Az óvodai ellátás szegregációs adatai - 2

2. Sz. Csicsergő Napközi otthonos Óvoda Gyermekek száma

350*

HHH-s gyermekek száma

4


1


19*


26

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

1*

a fejlesztő szobát használók száma

26*

153


A négy halmozottan hátrányos helyzetű óvodás az Akácfa körúton, a Sas utcában, a Narancs utcában és a Csépi úton lakik, az SNI-s gyermek pedig a Széchenyi utcában él. Számarányuk alacsony, alig több mint egy százalék. Átlagosan 18,5 óvodás jut egy főállású pedagógusra. 46. táblázat: Az óvodai ellátás szegregációs adatai - 3

3. Sz. Mocorgó Óvoda Gyermekek száma

198*


3


0


17


0


1*


32*

tornaterem

1*

A három halmozottan hátrányos helyzetű óvodás közül kettő a Boglya utcában, egy a Szent Miklós útján lakik. Átlagosan 13 óvodás jut egy főállású pedagógusra. 47. táblázat: Az óvodai ellátás szegregációs adatai - 4

3. Sz. Lakihegyi Akácliget Tagóvoda Gyermekek száma

82


6


0


4*


0*

A három halmozottan hátrányos helyzetű óvodás közül kettő-kettő lakik a Málna és a Leadó utcában, egy-egy pedig a Szilvás utcában, illetve utca megjelölés nélkül. Átlagosan 14 óvodás jut egy főállású pedagógusra.

154


48. táblázat: Az óvodai ellátás szegregációs adatai - 5 4. Sz. Napsugár Óvoda Gyermekek száma

125


0


10*


9*


3*


1*


22*

Napsugár Óvodának nincs kapcsolata a CÖK-kel, a védőnőkkel viszont rendszeres kapcsolatot ápolnak. Átlagosan 14 óvodás jut egy főállású pedagógusra. 49. táblázat: Az óvodai ellátás szegregációs adatai - 6

Konduktív Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat Főállású pedagógusok száma

6

Gyermekek száma

27


2

A Konduktív Óvodában egyrészt az óvodáskorú mozgássérült gyermekek konduktív és óvodai nevelését biztosítják, másrészt a Pedagógiai Szakszolgálat keretében végzik a korai fejlesztést, fejlesztő felkészítést, kisiskolások, serdülők konduktív nevelését, gyógytornáztatását. E mellett kiegészítő tevékenységként foglalkoznak újszülöttek, csecsemők és gyermekek tanácsadásszűréssel és a felnőttek utógondozásával. A városban szoros kapcsolatot alakítottak ki a védőnőkkel, a gyermekorvosokkal, a Szakrendelőben rendelő ortopédusokkal, és a közelebbi gyermekkórházak neurológusaival, akik rendszeresen küldik szűréseikre a gyermekeket. A szűrés, amelyet előzetes egyeztetés alapján kéthetente 5 órában végeznek rendkívül fontos része a fejlesztés kezdetének. Az óvodák a gyermekek neveléséről három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig gondoskodnak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24.§. értelmében, ha a gyermek az ötödik életévét betölti, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni. Az

155


óvodai nevelést a város négy óvodában és a mozgásfejlesztő óvodában valósítja meg. Mindenütt biztosítottak a személyi feltételek, a tárgyi eszközök és játékok pótlására történtek intézkedések. A csoportok létszámai meghaladják a törvényi maximumot.

4.3.1.2.. Oktatás – Szigetszentmiklós iskolai ellátottsága

Az elégtelen óvodáztatás is jelentős szerepet játszik abban, hogy az iskolaérettségi vizsgálatok eredményeként a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket az átlagot messze meghaladó arányban irányítják gyógypedagógiai tagozatokra vagy az úgynevezett kis létszámú felzárkóztató osztályokba. Kiugróan magas a gyógypedagógiai beiskolázás aránya a roma tanulók körében. Azoknak a gyermekeknek, akiket első osztályban gyógypedagógiai osztályokba iskoláznak be, minimális esélyük van arra, hogy később normál osztályokba helyezzék őket, ha pedig a gyógypedagógiai osztályokban maradnak, a további iskoláztatási esélyeik erőteljesen beszűkülnek. A roma tanulók eloszlása a különböző osztálytípusok között szélsőségesen egyenlőtlen. *Havas-Kemény-Liskó, 2000; Havas-Liskó, 2004+. Arányuk az átlagosnál magasabb színvonalú pedagógiai szolgáltatást nyújtó tagozatos osztályokban rendkívül alacsony, a csökkentett követelményekkel működő felzárkóztató és gyógypedagógiai osztályokban viszont kiugróan magas. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek szakszerű diagnosztizálása és ellátása azért kiemelkedően fontos kérdés, mert a különböző természetű teljesítményproblémák összemosása és az SNI besorolás normatíva-szervező címkévé válása nemcsak a speciális segítségre rászoruló gyermekek érdekeit sérti, hanem azokét is, akiket a rendszer hibásan sajátos nevelési igényűként kezel, noha lemaradásuk társadalmi-családi okokra vezethető vissza. A fejlődési lemaradás és a szegregáció következményei élesen jelennek meg a szakiskolai képzésben. A szakiskolai képzésben végzettek munkerő-piaci esélyeit nem elsősorban a képzés szakmai összetétele korlátozza, hanem az itt végzettek általános készségeinek igen alacsony szintje. Szigetszentmiklóson 3 általános iskola működik önkormányzati fenntartásban; a Bíró Lajos Általános Iskola, a József Attila Általános Iskola és a Kardos István Általános és Szakközépiskola. Az osztálytermek száma összesen 98 db, a tanulók száma 2.619 fő, magántanulók száma 10 fő, sajátos nevelési igényű 27 fő, halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 102 fő. 2008ban a népesség-nyilvántartás naptári évenkénti adata az általános iskolás nyolc évfolyamra 2.990 főt mutat ki, ez 2011-re várhatóan 3.200-3.400 főre növekszik 35.000 lakosnál, közülük 2008-ban 2.365 diák tanul a városban. Csepelre kb. 400 tanuló jár. Egyéb településen vagy módon (ún. kisgimnáziumba jár) teljesíti tanulmányi kötelezettségeit kb. 170-180 fő. Gyakori eset, hogy a fővárosban dolgozók szülők valamelyike ideiglenes lakcímet szerez magának Budapesten, így oda íratja be gyermekét tanulni. Ennek egy másik formája, ha a szülő valamilyen speciális képzésben szeretné részesíteni gyermekét (pl. nemzetiségi iskola), amely Szigetszentmiklóson nem érhető el, ezért szintén fővárosi intézménybe jár tanulni a gyermek. Az osztályok létszáma a továbbiakban nem növelhető, az osztályok 40 %-a így is túllépi a maximálisan engedélyezett létszámot. Mindhárom általános iskolához napköziotthon-hálózat kapcsolódik. (2008-ban összesen 26 napközi-otthonos csoport).

156


50. táblázat: Az iskolai ellátás szegregációs adatai - 1 Bíró Lajos Általános Iskola Iskolások száma

762

más településről bejáró

29

hátrányos helyzetű tanulók

75

ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

12

integráltan oktatott SNI-s tanulók

9

nem integráltan oktatott SNI-s tanulók

20


50*

Útravaló program

3

Szakiskolában továbbtanulók aránya

12-15%

Speciális szakiskolában továbbtanulók aránya

0,2-0,5%

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek lakhelyéről nem kaptunk adatot. 51. táblázat: Az iskolai ellátás szegregációs adatai - 2 József Attila Általános Iskola Iskolások száma

939

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

20


14


68


n.a.

A 20 HHH-s tanuló lakhely szerinti megoszlása: Bányató utca 3., Árnyas út 3., Szent Miklós útja 2., Tököli út 2., Emelkedő utca 2., Csépi út, Dió utca, Határ út 1., Domb utca, Sas utca, Komáromi utca. A HHH-s tanulók többsége a Bucka negyedben lakik. 51. táblázat: Az iskolai ellátás szegregációs adatai - 3

Kardos István Általános és Szakközépiskola Iskolások száma

918


9

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

2


61


n.a.

157


A HHH-s gyermekek a Tököli úton és a Nap utcában laknak. A kilenc SNI tanuló lakhely szerinti megoszlása: 3 Tököl, 2 Szigetbecse, 2 Széchenyi út, Tebe sor, Narancs utca. Szigetszentmiklóson három középiskola található. A Batthyány Kázmér Gimnázium 8 évfolyamos gimnáziumi osztályokkal működik. Nincsen halmozottan hátrányos helyzetű tanulójuk. Ez azt jelenti, hogy Szigetszentmiklós első számú mobilitási csatornája oktatási téren a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára zárva marad. Ennek következtében felsőfokú oktatási intézménybe nagyon kis eséllyel juthatnak be. A Kardos István Szakközépiskolában szintén nem tanul HHH-s diák, hasonlóan a 208. sz. Csonka János Műszaki Szakközépiskolához, mely műszaki és informatikai oktatást, míg a Szakmunkásképző Intézet műszerész, gépgyártó, repülőgép-szerelő szakképzést biztosít. Ezen iskolák a körzeti beiskolázások jelentős színtereként vannak nyilvántartva. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulójuk nincsen. Megfelelő ösztöndíj-rendszer a szigetszentmiklósi diákok számára is rendelkezésre áll. 52. táblázat: Bursa ösztöndíjban részesültek száma a városban

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat

Év

Beérkezett pályázatok száma

Ebből "A" típusú

Ebből "B" típusú

Elutasított pályázatok száma

"A" típust "B" típust kapott kapott (fő) (fő)

2004

32

29

3

18

11

3

2005

24

24

0

12

12

0

2006

26

26

0

13

13

0

2007

22

21

1

16

6

0

2008

19

18

1

3

16

0

2009

30

29

1

6

24

0

53. táblázat: Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjban részesülők Szigetszentmiklóson

Év 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Bursa Hungarica Felsőoktatási. Önkorm. Ösztöndíjpályázat 1000,2000,3000,4000,5000,FT/fő FT/fő FT/fő Ft/fő Ft/fő 0 0 8 0 6 1 0 4 0 7 0 0 5 0 8 0 0 2 0 4 0 1 9 2 4 0 0 10 0 14

158


4.3.1.3. Foglalkoztatottság a városban 54. táblázat: Munkanélküliségi adatok 2007. december-2010. június

Munkanélküliek

2007. december 2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június 2008. július 2008. augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november 2008. december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június 2009. július 2009. augusztus 2009. szeptember 2009. október 2009. november 2009. december 2010. január 2010. február 2010. március 2010. április 2010. május 2010. június

Rendszeres szociális segély Relatív Nyilvántartot Munkavállalási (fő)/rendelkezésre mutató* Arányszám** tak (fő) korúak (fő) állási támogatás (%) 2009-től 461 478 508 482 478 430 454 456 439 406 429 445 475 554 631 724 755 814 808 832 849 868 880 878 863 912 946 958 901 862 867

53 50 55 56 55 53 52 53 54 55 56 55 54 54 55 59 52 39 27 36 36 27 31 27 30 31 27 35 31 28 29

19386 20077 20077 20077 20077 20077 20077 20077 20077 20077 20077 20077 20077 21338 21388 21388 21388 21388 21388 21388 21388 21388 21388 21388 21388 22547 22547 22547 22547 22547 22547

*Relatív mutató: nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám: a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

2,38 2,38 2,53 2,4 2,38 2,14 2,26 2,27 2,19 2,02 2,14 2,22 2,37 2,6 2,96 3,39 3,54 3,81 3,79 3,9 3,98 4,07 4,12 4,11 4,04 4,04 4,2 4,25 4 3,82 3,85

0,36 0,34 0,35 0,34 0,36 0,33 0,36 0,36 0,34 0,32 0,33 0,33 0,33 0,34 0,37 0,4 0,42 0,45 0,46 0,47 0,47 0,48 0,49 0,48 0,45 0,42 0,43 0,44 0,45 0,46 0,47

159


A munkanélküliek száma Szigetszentmiklóson országos összehasonlításban alacsony. A kedvező arány ráadásul stabilnak mondható: 2008-ban a nyilvántartottak aránya 2-2,5 százalék között mozgott, ami az országos átlag kb. egy harmada, 32-36%-a. Ugyanakkor a gazdaági világválság 2008. októberi beköszöntével Szigetszentmiklóson is jól látható módon emelkedett a munkanélküliek száma. 55. grafikon: Munkanélküliek számának alakulása Szigetszentmiklóson 2007. december – 2010. június

160


4.3.1.4. Szociális segélyezés városrészek közötti megoszlása Szigetszentmiklós város projektirodájának adatszolgáltatására alapozva összesítés készült a legfontosabb segélyezési nemek városrészi szintű megoszlását illetően38. A lakásfenntartási támogatás nemcsak abszolút számot tekintve (193), hanem 1.000 főre vetítve is a Városközpont negyedben a legmagasabb (11,4 fő), valamivel alacsonyabb Felsőtagon és a legkisebb a Városkörnyék negyedben (3 fő). A rendszeres szociális segélyben részesülőknél már mások az arányok. 1.000 főre vetítve a Buckán élők kapnak legnagyobb számban a segélyből (5,8 fő), míg a két legkisebb népességű városnegyedben, Felsőtagon és a Dunaparton csak 1,8 fő részesül belőle. Megfigyelhető, hogy a segély területi eloszlása jóval egyenletesebb, mint az LFT-nél: míg a szociális segélynél a szélső értékek 1,8 és 5,8 fő, az LFT-nél 3 és 11,4 fő. A legnagyobb különbség mégis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők városnegyedenkénti arányainál tapasztalható. A Dunapart negyedben 1.000 emberből mindössze hat kap a gyerekek után támogatást, ezzel szemben a többi városrészben ennek többszöröse mutatható ki. A legmagasabb érték a Városkörnyék negyedben figyelhető meg. Ehhez a településrészhez tartozik Lakihegy, ahol amúgy is sok kis gyerekes család él, de a II. Rákóczi Ferenc út Duna felöli oldalán felépített többemeletes lakóépületeibe ugyancsak sok fiatal család költözött. A Petőfi utca külső szakaszán az utóbbi években több ütemben átadott, szintén a Városkörnyék negyedhez besorolt Lakihegy lakópark családjai közül szintén kapnak gyermekvédelmi kedvezményt – más segélyben vagy támogatásban ez utóbbi lakóövezet jövedelmi viszonyainak köszönhetően elenyésző számban részesül. A három támogatási, illetve segélytípus területi megoszlása és az 1.000 lakosra vetített mutatóinak területi alakulása csak részben erősíti meg a Központi Statisztikai Hivatal 2001-es népszámlálási adatai alapján szegregátumként vagy leromlott állapotú területekként lehatárolt településrészek létjogosultságát. Valójában ez nem is igen lehetséges, tekintettel a városnegyedek korábban említett rendkívül nagy lakónépesség-különbségére. A városnegyedek ráadásul maguk sem homogén területek, gondoljunk csak a városközpont falusias és lakótelepi részére vagy a városkörnyék negyedhez tartozó Lakihegy és Lakihegyi lakópark egymástól markánsan eltérő voltára. Egyedül a Dunapart negyed mutat egységes képet. Paradox módon a maga sokszínűségében Bucka városnegyed is homogénnek tekinthető, mert itt állandóan egymást váltják az eredetileg nem lakóépületnek készült alacsony státuszú „otthonok” a több szobás, igényes lakóépületekkel. A városnegyedenként csoportosított segélyezési mutatók azért előrevetítik, hogy a Dunapart negyed az alacsony értékeinek köszönhetően kiesik a további vizsgálódás alól, és azt is jelzik, hogy minden egyéb településrészen kialakulhatnak szegregátumok. Megjegyzés a táblázat értelmezéséhez: a lehatárolt városrészek lakosságának eloszlása rendkívül nagy különbségeket mutat – a Városközpont negyedben például közel harmincszor annyian élnek, mint Felsőtagon –, ami adott esetben torzíthatja a számítási arányokat. A legkisebb népességű településrészeken néhány fős esetszámkülönbség is jelentősen módosíthat a mutatók értékén. A táblázat utolsó két sorában a városi össznépességnél két különböző forrásból származó értéket adtunk meg (27.279 fő és 32.641). Az ötezer fős különbség részben abból adódik, hogy az utcajegyzékből kimaradt néhány utca felsorolása.

38

2008-as adatok

161


162

56. táblázat: Szigetszentmiklós három segély és támogatási nem megoszlása IVS városrészenként 2008. november.

Városrész

LFT-ben részesülők száma

Lakó-népesség 2008

1000 főre jutó segélyezett

Rendszeres szociális Lakó-népesség 2008 segélyben részesülők


Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők

Lakó-népesség 2008


Felsőtag

6

569

10,5

1

569

1,8

16

569

28,1

Városkörnyék

8

2683

3,0

10

2683

3,7

103

2683

38,4

Városközpont

193

17004

11,4

67

17004

3,9

275

17004

16,2

Bucka

41

5361

7,6

31

5361

5,8

133

5361

24,8

Dunapart

11

1662

6,6

3

1662

1,8

11

1662

6,6

Összesen*

259

27279

9,5

112

27279

4,1

540

27279

19,8

Összesen**

259

32641

7,9

112

32641

3,4

540

32641

16,5

Lakónépesség a 2007-es utcajegyzék alapján; ** Lakónépesség a 2008-as népesség nyilvántartás alapján Forrás: Szigetszentmiklós Polgármesteri Hivatal, Projektiroda.


4.3.2. Önkormányzati bérlakások Az önkormányzat tulajdonában összesen 80 bérlakás van (részletes táblázatot lásd IVS 164. oldal). A bérlakásokat nem kizárólagosan szociális alapon utalják ki. Az Akácfa krt. 16-18. csökkentett értékű lakások „CS-lakások”, elmaradnak a községek átlagos lakásainak komfortfokozatától, és közművesítésük szintjétől. Itt alacsony státuszú emberek élnek, míg a Szent Miklós útja 9-es házban sok pályakezdő pedagógus, és több önkormányzati szolgálatban dolgozó orvos, rendőr, bíró stb. lakik. A lakások egy kivétellel a Városközpont negyedben találhatók, melyek közül 52 összkomfortos, 14 komfortos és 13 félkomfortos. Ez utóbbiak egymáshoz közel, az Akácfa körút, a Madách Imre utca és a Losonci utca találkozásánál helyezkednek el. A város jelenleg nem rendelkezik bérlakás programmal. Az alacsony komfortfokozatú egy tömbben elhelyezkedő, salakos technológiával épült lakások állaga folyamatosan romlik, ami indokolttá teszi egy átfogó bérlakás koncepció kidolgozását és ütemezett végrehajtását. Mivel az összkomfortos szolgálati panellakásokat időszakosan – hosszabb-rövidebb ideig – használják a bérlők, így nem mindig érzik magukénak, és nem költenek a felújításukra. Az önkormányzat szempontjából fontos ugyanakkor a lakások állagának megőrzése, ezért egy ösztönző rendszer kialakításával hatékonyan hozzájárulhatna a tulajdonában lévő lakások forgalmi értékének szinten tartásához.

4.3.3. Kisebbségi társadalom képviselete A Központi Statisztikai Hivatal a 2001-es népszámlálás alapján Szigetszentmiklós népességét kb. 25 ezer főben állapította meg. Az elmúlt hét évben a város lakossága további hét ezer fővel növekedett, az 2008-as önkormányzati adatok szerint több mint 32 ezer ember él itt. A városban három nemzeti kisebbség él, illetve alakított önkormányzatot: a német, a bolgár és a cigány. A szegregációs kérdésekben az országos és a helyi tendenciákat figyelembe véve egyedül a cigány kisebbség érintett. A cigány kisebbség lélekszámára nem rendelkezünk forrással, egyedül a Cigány Önkormányzat elnökének becslésére hagyatkozhatunk. Véleménye szerint a városban 2.300-2.500 roma él, azaz a jelenlegi városi népesség kb. 7,5 százaléka. Figyelembe véve, hogy reprezentatív felmérések, illetve becslések szerint a roma népesség száma ma Magyarországon mintegy 800 ezer – 1 millió fő körülire tehető, a szigetszentmiklósi romák aránya közelíti az országos átlagot. A roma kisebbség a magyar társadalom része. A város egyik alapvető célja, hogy a romák közül minél többen váljanak munkából élő, családjuk eltartására és a közterhek viselésére képes polgárokká. Szigetszentmiklóson Budapesthez közel eső, kedvező földrajzi fekvése, a városban megtelepült kis és nagy vállalkozások nagy száma és az önkormányzat támogatásnak együttes hatásának eredményeképpen a helyi romák életkilátásai messze jobbak más vidékeken élő társaikénál. Szigetszentmiklós területén a romák integráltan és szegregáltan is élnek. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat tájékoztatása alapján a következő településrészeken élnek nagyobb számban.

163


57. táblázat: Koncentrált roma lakosság területi elhelyezkedése Szigetszentmiklóson

Koncentrált roma lakosság Utca

Városnegyed

Dunaharaszti Teleki Béke

Városközpont

Leadó Málna

Városkörnyék-Lakihegy

Tövis Boglya Kikerics Csépi Polgár

Bucka Forrás: a CÖK elnökének tájékoztatása

„Cigánytelepről” Szigetszentmiklós esetén nem beszélhetünk, de a Városközpont szélén elhelyezkedő Dunaharaszti utca Föveny utca - Teleki utca - Teleki köz - Béke utca környékén feltűnő a roma népesség magas aránya és a házak leromlott állapota. A közművesítés ugyanakkor ezen a területen is megoldott.

4.3.3.1. A Cigány kisebbség érdekvédelme – Szigetszentmiklósi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Az öt főt számláló Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerepe – a törvénynek megfelelően – elsősorban a kulturális és a nyelvi hagyományok ápolása. Az önkormányzat elnöke, távollétében helyettese tanácskozási joggal részt vehet a városi önkormányzat testületi és bizottsági zárt ülésein. Az ülésekről mindig időben értesítik, a Polgármesteri Hivatal vezetésével és munkatársaival jó kapcsolatokat ápol. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetősége évente négy alkalommal tanácskozik. Feladatuknak tartják a romák érdekvédelmét: elsősorban munkahelyre történő jelentkezéskor lépnek fel kezdeményezően. Az Óvárosban három, Lakihegyen kettő roma vállalkozó biztosít munkahelyet kb. 50-60 embernek. A romák elsősorban az építőiparban vállalnak segédmunkát, de szigetszentmiklósi húsfeldolgozó üzemben, és az Aries cég kötelékében is többen el tudnak helyezkedni. Az önkormányzat vezetője szerint a helyi romák meglepően kevés, 5-6 százaléka munkanélküli – ez a szám kisebb az országos munkanélküliségi rátánál, igaz, a városi átlagnál magasabb. Az önkormányzat másik fontos célkitűzése a roma fiatalok tehetséggondozása, roma és többségi kulturális eseményeken és versenyeken rendszeresen fellépnek szavalatokkal, prózamondással. A művészi területeken kiemelkedő tehetségű gyerekeket a kisebbségi önkormányzat anyagilag is támogatja. 2008-ban az OIB felterjesztése nyomán 11 tanuló kapott önkormányzati ösztöndíjat. Az

164


Útravaló program eredményeképpen mintegy 60 fiatal jutott szakmához, érettségihez vagy akár felsőfokú képzettséghez. Az általános iskolát elvégzett roma diákok többsége a Csonka János Szakiskolában tanul szakmát – az iskola adatszolgáltatása szerint ugyanakkor az intézménybe nem jár halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A lemaradó tanulókat a pedagógiai végzettségű CÖK elnök igyekszik korrepetálni és a pótvizsgára felkészíteni. A városi önkormányzat anyagi támogatásával öt tanuló vesz részt mentori programban, amelynek keretében az oktatási segítség mellett a szülői házzal is heti rendszerességű kapcsolatot létesítenek a hatékony felzárkózás érdekében. A CÖK elnökének tájékoztatása szerint a romák nagyobb számban járnak a Bíró Lajos Általános Iskolába, mint a másik két alapfokú oktatási intézménybe. Az itt sajátos nevelési igényű iskolások mintegy fele roma származású. A CÖK Erkel Ferenc utcai irodája rendezvények megtartására alkalmatlan, de a Városi Könyvtár színháztermében vagy az iskolákban rendszeresen szervezhetnek nagyszabású kulturális eseményeket, kisebbségi esteket. A helyi romák helyzetét és a városi vezetés probléma érzékenységét jónak ítéli meg. A legfőbb nehézséget a romák rossz lakhatási feltételeiben látja. A polgármesterrel többször egyeztetett ingyenes építési telekigénylésről, de ebben a kérdésben nem tudtak előre lépni. A másik problémát a harmadik életévüket betöltött roma kisgyerekek alacsony beóvodáztatása jelenti, bár elismerte, hogy ez legalább annyira a roma szülők hozzáállásán, mint az óvodák felvételi rendszerén múlik.

4.5. Szegregátumok és veszélyeztetett területek Szigetszentmiklóson A szegregációs mutatók meghatározása az alábbiak szerint történik. A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató: -

-

Szegregátumnak nevezzük azokat a városi területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Szegregációval veszélyeztetett területnek nevezzük azokat a városi területeket, ahol a fenti mutató 40-50% közötti értéket vesz fel.

Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató: -

Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi (kerületi) átlag kétszeresét. Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintjük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakosságokhoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag 1,7-szeresét.

A rendszeres szociális támogatásokba beszámítható támogatások: -

rendszeres szociális segély (egészségkárosodottaknak és munkanélkülieknek) lakásfenntartási támogatás: normatív, helyi és adósságkezelési támogatáshoz járó rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

165


A mutató kiszámításának módja: az összes fentiekben meghatározott szociális támogatás darabszáma osztva a terület népességszámával/ lakások számával. A szegregátumnak tehát azokat a területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A szegregátumok és veszélyeztetett területek meghatározásakor „terület”-nek nevezzük a minimum egy háztömbből álló területi egységeket. Háztömbként értelmezzük a közterületek és/vagy középületek, gazdasági funkciójú épületek által határolt lakóépületet, lakóépületek csoportját. A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a KSH által szolgáltatott szegregációs térképek adják, melyeken lehatárolásra kerülnek a 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutatónak megfelelő szegregált és szegregálódással veszélyeztetett területek. A KSH azokat a területeket jelöli meg szegregátumként, amelyek népességszáma elérte a népszámlálás idején az 50 főt. A szegregátumok lehatárolásához szükséges adatokat a KSH biztosított. Az adatszolgáltatás alapján készült alaptérképen lilás színnel jelölték azokat a tömböket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül egyaránt 50% felett van. Fekete színnel jelölték azokat a tömböket, ahol az értékek 40% fölött, de még 50% alatt vannak – ezek a veszélyeztetett tömbök. A KSH három formátumban bocsátotta az önkormányzat rendelkezésére a kijelölt területeket: -

-

Térképen (kartogram formájában). Itt olyan területeket is megjelöltek, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A városi szabályozási terven lehatárolt területek. Táblázatban a 2001-es népszámlálási adatokat feltüntetve.

A három forrás sajátos módon bizonyos esetekben nem fedték egymást, ezért minden esetben ellenőrizni kellett, hogy a gyakorlatban milyen mértékben felelnek meg a szegregátum, illetve a veszélyeztetett területek kritériumainak. A három különböző forrás alapján az alábbi területeket lehetett beazonosítani: A kartogram alapján beazonosított területek: 58. táblázat: KSH kartogramok alapján beazonosított területek Lakihegy, Gát utca – Szép utca – Sodrás utca - Pelikán utca

szegregátum

Lakihegy, Komp utca – II. Rákóczi Ferenc utca – Halásztelek közigazgatási határ

veszélyeztetett terület

Lakihegy, Málna utca a védőgát és a Duna közötti része


Városközpont negyed, Ady utca - Széchenyi utca - Kinizsi utca – Szabadság utca

szegregátum

Városközpont negyed, Dunaharaszti utca – Béke utca – Teleki utca – Teleki köz


Bucka negyed, Völgy utca - Domb utca – Kert utca - Szőlő utca

szegregátum

Bucka negyed, Kakukkfű utca – Emelkedő utca – Platán utca – Fenyő utca – Csépi út


Bucka negyed, Csépi út – Gyökér köz –Ádám Jenő sétány


166


A városi szabályozási terven lehatárolt területek 59. táblázat: Szabályozási terven lehatárolt területek

Lakihegy egész területe Kavicsos tavak területe – M0-ás utca – Átlós utca – Ezüsttó utca – Szellős utca Felsőtag – a város szerkezeti térképe alapján beazonosíthatatlan Városközpont negyed, Bajcsy-Zsilinszky utca – Tököli út sarok Városközpont negyed, Akácfa krt. 16-18. Ragád külterület, Barack utca – Gyümölcsös utca – Ribizli utca – Szüret utca KSH-táblázat a 2001-es népszámlálási adatokkal A KSH hét területet jelenített meg a megküldött táblázat oszlopaiban. A Kavicsos tavak a sósokkal és a Ragád külterület szegregátumokra nem tudtak adatot szolgáltatni. A Bajcsy-Zsilinszky szegregátumra vonatkozó adatok, csakúgy, mint az Akácfa krt. szegregátum esetében valójában nem a városszabályozási terven megjelölt blokkok, hanem az egész Bajcsy–Zsilinszky utcára, illetve Akácfa körútra vonatkoznak. Mivel időközben a Bajcsy-Tököli utca sarkát szanálták, ez a javasolt szegregátum kikerült a vizsgálódás tárgyköréből. 60. táblázat: Lakihegy szegregátum KSH által nyújtott adatszolgáltatása, 2001, népszámlálás



Lakihegy szegregátum


23 359

1 670

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

17,4

23,5


66,4

65,3

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

16,2

11,2

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

22,7

39,9

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

13,1

4,5

Lakásállomány (db)

9 072

562

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

15,6

32,6

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

39,4

50,5

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

13,3

27,8

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

57

46,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

32,8

38


23 093

1 638

167


A táblázatból látható, hogy Lakihegy szegregátum népessége a városi átlagnál fiatalabb, de a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (39,9%) is jóval meghaladja a városi átlagot. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 50,5%-os arányát számításba véve az adatok alapján veszélyeztetett területről beszélhetünk. 61. táblázat: Felsőtag szegregátum KSH által nyújtott adatszolgáltatása, 2001, népszámlálás



Felsőtag szegregátum


23 359

648


17,4

15,7


66,4

67,4


16,2

16,8


22,7

22


13,1

12,8


9 072

303


15,6

34


39,4

38,2


13,3

11,9


57

57,4


32,8

28,6


23 093

638

A táblázat adatai alapján a KSH Felsőtag szegregátumot a komplett Felsőtag városnegyeddel azonosította. Felsőtagban szegregálódó terület esetlegesen a Sósok térségében, illetve a Kavicsos-tó melletti területeken található, gyér állandó népességgel, jellemzőbben inkább más célból ott tartózkodókkal. Felsőtag Csepelhez közelebb eső részén ugyanakkor kifejezetten tehetős társadalmi rétegek élnek, a telkek kialakítása is a már korábban megindult ilyen irányú spontán folyamatokat támogatta. A két mutató alapján ezért nem volt indokolt a besorolás, illetve nem volt lehetséges a KSH adatai alapján beazonosítani az egyébként vélhetően létező, szegregációval veszélyeztetett területet.

168


62. táblázat: Akácfa krt. szegregátum KSH által nyújtott adatszolgáltatása, 2001, népszámlálás




23 359


17,4


66,4


16,2


22,7


13,1


9 072


15,6


39,4


13,3


57


32,8


23 093

Akácfa krt. szegregátum 327 17,7 71,0 11,3 9,5

20,5 122 4,1

35,8

5,6

60,3 21,2 328

Ugyanilyen probléma merült fel a KSH adatszolgáltatásával kapcsolatban itt is, mint a Felsőtag, illetve Lakihegy esetében. Mivel nem az Akácfa krt. 16-18. tömbre, hanem az egész körútra vonatkoznak az adatok, a mutatók ebben az esetben sem indokolják a besorolást. Az Akácfa körúton élők vegyes összetételű, jellemzőbben magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, rendezett társasházak gyűrűjében. A terület északi részén találhatóak a már említett „Cs-lakások”, melyekben viszont elszegényedett, alacsony státuszú társadalmi rétegek élnek. A két terület lakosságának összetétele tehát jelentősen különbözik egymástól, így – a hibás KSH adatok miatt – a terület egésze itt sem indokolta azt, hogy akár szegregátumként, akár veszélyeztetett területként besorolást kapjon az egész Akácfa körút.

169


63. táblázat: Akácfa krt. szegregátum KSH által nyújtott adatszolgáltatása, 2001, népszámlálás




23 359


17,4


66,4


16,2


22,7


13,1


9 072


15,6


39,4


13,3


57


32,8


23 093

Sodrás u.-M0 autóút-Szép u.Gát u. 110 34,6 60,9 4,6 53,7 5,7 28 28,6 70,2

52,2 29,0 50,0 110

A Lakihegy egészénél is fiatalabb népességű Gát utcai környék a mutatók alapján szegregátumként definiálható, mivel a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (53,7%) és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (70,2%) is jóval meghaladja az 50%-os küszöbértéket. A három adatsor ellenőrzéséhez ezért segélyezési statisztikákat vizsgálatára került sor, valamint a helyszínen az utcakép alapján, illetve interaktív lakossági megkereséssel lehetett csak meggyőződni a gyakorlati relevanciáról. A komplex vizsgálat alapján a felsorolt gyanús területekből ezért elvetésre került: 1. 2. 3.

4. 5.

4. sz. Ady utca - Széchenyi utca - Kinizsi utca – Szabadság utca által határolt tömböt, mert mind az utcakép, mind a segélyezési mutatók alapján indokolatlan volt a besorolása 6. sz. Völgy utca - Domb utca – Kert utca - Szőlő utca által határolt tömböt, mert mind az utcakép, mind a segélyezési mutatók alapján indokolatlan volt a besorolása és kevesen is lakják 9. sz. Lakihegy egész területét felölelő veszélyeztetett területet, mert földrajzi helyzete miatt hátrányban van a városközponthoz képest, de lakosság összetétele elsősorban az újonnan épített többemeletes lakóházakba költözőknek köszönhetően megváltozott 11. sz. Felsőtag szegregátumot nem sikerült beazonosítani 12. sz. Bajcsy-Zsilinszky utca – Tököli út sarok: szegregátumot lebontották

170


A fennmaradó kilenc terület mellé beemelésre került egy tízedik, a Buckában található Boglya utca – Repkény utca sarok, ahol helyi lakosok beszámolója alapján illegális szállásokon több tucat ember él, és ennek közelében egy tizenegyedik, ahol egy kiterjedt család életvitele miatt nagyon leromlott a közbiztonság. Szigetszentmiklóson mindezek alapján végső soron három szegregátum és nyolc veszélyeztetett terület lehatárolása volt lehetséges.

4.4.1. A területek jellemzése - szegregátumok 25. ábra: Szegregátumok Szigetszentmiklóson

Lakihegy, Gát utca – Szép utca – Sodrás utca – Pelikán utca Lakihegyen, az M0-ás autópálya közvetlen közelében helyezkedik el. A II. Rákóczi Ferenc útról közelíthető meg, de a bekanyarodás közlekedési lámpa vagy gyalogos átkelőhely hiányában, illetve a nagy forgalomra tekintettel meglehetős körültekintést igényel. A járda nélküli Gát utca kövezett, de a burkolat nagyon rossz állapotban van. A mellékutcák nincsenek por mentesítve. A két nagy forgalmú út találkozásánál fekvő utcákba az autók zaja behallatszik, a terület levegője szennyezett. A lakóépületek állapota vegyes képet mutat. A Sodrás utcában 2009-ig hiányzott a közvilágítás. A megjelölt utcákban kb. 150-en élnek, köztük roma családok is. A KSH kimutatása szerint magas a fiatal népesség aránya. A felnőtt lakosság 54%-a legfeljebb az általános iskolát végezte el, és kiugróan

171


magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. A munkaképes lakosság egy része a közeli Leshegy Ipari parkba jár dolgozni. A magas segélyezési mutatók alapján, különös tekintettel a lakásfenntartási támogatásra, alacsony státuszú lakosságra következtethetünk. Az orvosi rendelőt, a rendelőben működő védőnői szolgálatot, óvodát és a heti egy alkalommal kijáró szociális ügyintézőn kívül mindenféle szolgáltatás eléréséhez autó vagy tömegközlekedés szükséges. A területen 2001 óta 4 db bontás, és 18 db építkezés történt. A területen nagyobb számban élnek külföldről érkezett munkavállalók. 26. ábra: 1. sz. szegregátum

Bucka negyed, Boglya utca – Repkény utca – Tövis utca A megjelölt utcák találkozásánál kb. 60-an élnek. A Bucka városnegyedre jellemző hiányos infrastruktúra, alacsony közmű ellátottság mellett a tömböt azt teszi különösen veszélyessé, hogy az ország keleti feléből vagy Romániából érkező, zömükben fiatal férfiak bejelentés nélkül nagy számban – becslések szerint 50-70 fő) itt szállnak meg. A magas segélyezési mutatók alapján, különös tekintettel a gyermekvédelmi kedvezményre és a lakásfenntartási támogatásra, alacsony státuszú lakosságra következtethetünk. Annak ellenére, hogy a területen jelentős számban épültek új építésű lakások az elmúlt években a „problémás tömb” még 2010-ben is fennáll, annak megállapításához, hogy ez valóban szegregátum-e 2010-ben is, újabb KSHvizsgálat szükséges. A Boglya utca-Repkény utca-Tövis utca területén 2001 óta összesen 2 db bontást regisztrált az önkormányzat, mindemellett pedig 104 db építkezés történt.

172


27. ábra: 2. sz. szegregátum

Bucka negyed, Árnyas utca – Bóbitás utca A lehatárolást a magas segélyezési mutatók mellett a leromlott közbiztonság indokolta, ugyanis ezt a területet, a helyi lakosok szerint egy erőszakos házalással foglalkozó, kisebb volumenű bűnözésből élő kiterjedt család vette birtokba. 28. ábra: 3. sz. szegregátum

173


4.4.2. A területek jellemzése - Szegregálódó, erősen leromló területek 29. ábra: Szegregálódó területek

Lakihegy, Málna utca A Duna árterében építési engedély nélkül felépített házak a város egyik legszegényebb területét alkotják. A volt uradalmi és cseléd épületekbe a hatvanas évek óta élő, már több generációs helyi múltra visszatekintő, főként roma családok nagy arányban vesznek igénybe kis összegű átmeneti segélyeket, gyermekvédelmi kedvezményt és tüzelőtámogatást. Az ártérben fekvő ingatlanok gyakorlatilag forgalomképtelenek, mert nem lehet rájuk biztosítást kötni, és a tulajdonviszonyok is rendezetlenek. Az itt lakó közösség saját belső törvényei szerint él, a hatóságokat, hivatalokat igyekeznek kerülni. Rengetegen laknak regisztrálatlanul, számuk meghaladja a 100 főt.

Lakihegy, II. Rákóczi Ferenc út – Komp utca – Halásztelek közigazgatási határ A korábban erősen leromlott állapotú területre az elmúlt években több emeletes lakóházat építettek, melynek lakossága már nem az alacsony státuszú emberekből tevődik össze. A túl sűrűn épített házak közt nem alakítottak ki közösségi tereket, de egy kevés zöld felület és a Duna közelsége viszonylag barátságossá teszi a környéket. Az új épületekbe beköltöző fiatal családok mellett a régebbi házak változatos korú lakossága és jövedelmi helyzete fokozott odafigyelést igényel az önkormányzati hatóságok és szolgálatok részéről.

174


Városközpont negyed, Dunaharaszti utca – Béke utca – Teleki utca – Teleki köz A városközpont negyed szélén elhelyezkedő tömbben élő kb. 150 ember nagyobbrészt roma származású. A Dunaharaszti utca Föveny utcától kezdődő szakaszán sok rossz állapotú ház található, ugyanígy a Béke utcában is számos épület felújításra szorul. Sokszor az udvarokon is rengeteg használt holmi és szemét halmozódik fel. Az utak állapota ugyanakkor jó, ezen a területen az átlagosnál több kerékpárral közlekedő embert látni. A HÉV vonal közelsége az agglomeráció más településeihez és Budapesthez viszonylag gyors összeköttetést biztosít, bár a legközelebbi megálló 10-15 perces sétára van a területtől. A KSH kartogram alapján a tömb a veszélyeztetett területek közé sorolódik, ugyanakkor a CÖK elnöke arról tájékoztatott, hogy ha nem is látványos, de apróbb változtatások megkezdődtek a területen: a Teleki utca burkolata jó, a hév átjárónál kiépítettek egy körforgalmat, ami a biztonságos közlekedést segíti és többen kisebb lakásfelújítást hajtottak végre. Az elhanyagolt épületállomány és az alacsony foglalkoztatottság mindazonáltal többlet odafigyelést igényel az önkormányzat részéről. A Dunaharaszti és a Béke utcákban együttesen magas segélyezési mutatókat figyelhetünk meg.

Akácfa krt.16-18. A városközpontban húzódó földszintes házsor csökkent értékű, komfortos és félkomfortos lakásokból és hozzájuk kapcsolódó kis kertből állnak. A lakásokban kb. 60-70-en élnek, kisebb részük roma származású. A kartogram alapján többnyire alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, és magas arányban kerülnek ki közülük munkanélküliek. A lakások állaga folyamatosan romlik, vizesednek a vakolat mállik. Az önkormányzatnak középtávon kezelnie kell a problémát, mert idővel lakhatatlanná válhatnak az épületek. Az itt élőket biztos megélhetéshez kell segíteni, hogy esélyük legyen elköltözni. Az épületek karbantartása csak rövidtávon jelentene megoldást, hosszú távra tervezve kidobott pénz.

Bucka negyed, Kakukkfű utca – Emelkedő utca – Platán utca – Fenyő utca – Csépi út A Bucka negyed déli részén, a Csépi út és a Műút között elterülő elkeskenyedő háromszög alakú rész elsősorban a szennyezett környezettel hívja fel magára a figyelmet. A Műút mentén húzódó Kakukkfű utca erővel határolt részét sokan szemétlerakónak használják. A szemétdombokon kóbor kutyák vagy elszabadult házőrzők szaglásznak és ugatják meg az arra tévedő idegent. A terület lakosságáról kevés az információnk: kb. 90-en, részben romák élnek itt, és a KSH kartogram alapján többnyire alacsony iskolai végzettségű emberek. A segélyezési adatok alapján nem lehet alacsony státuszú emberek magas arányára következtetni, de még a Bucka viszonylatban is kirívóan rendezetlen és szennyezett környezet, amelyet felerősít a műút nagy átmenő gépkocsi forgalma, beavatkozást kíván. Az utak nem pormentesítettek, a csatorna itt sem kiépített.

Bucka negyed, Csépi út – Gyökér köz – Ádám Jenő sétány Az 5. sz. veszélyeztetett területtel a Csépi út legvégén összeérő a Duna mellett keskenyen húzódó területen kevesen, mintegy ötvenen élnek, de a KSH adatai szerint itt is többen vannak a városi átlagnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők és a munkanélküliek. A területet bejárva az

175


Ádám Jenő sétányon nehéz volt meghatározni, hogy melyik épületet használják nyaralónak, és melyikben laknak állandó jelleggel. A kétirányú Csépi út vége erősen leszűkül, ami megnehezíti, és nagyon veszélyessé teszi mind az autós, mind a gyalogos közlekedést. Az erős átmenő forgalmat hosszú távon egyirányúsítani kell, mert egy esetleges baleset teljesen megbéníthatja a teljes Bucka forgalmát.

4.4.3. A területek jellemzése - veszélyeztetett területek 30. ábra: Veszélyeztetett területek

Kavicsos tavak területe – M0-ás utca – Átlós utca – Ezüsttó utca – Szellős utca Az M0-s autópálya északi oldalán húzódó terület a város egyik legleromlottabb vidéke. Az autópálya, a Csepeli út, a Tagi dűlő között, de mindegyiktől távol eső vidék igazi senki földje. A nagy forgalmú utakról földutakon lehet csak megközelíteni, a lakosok és a családsegítő szolgálat szakembereinek tájékoztatása szerint sokszor a mentőautók és egyéb sürgősségi feladatot ellátó szervek is hosszasan bolyonganak, mert „itt még a GPS sem segít”. A KSH a 2001-es népszámlálás alapján semmilyen adatot nem tudott szolgáltatni. A városi utcajegyzékből megállapítható, hogy kb. 250-en laknak a tizenhárom utcában. A hétvégi telkek a félkész, de lakott házakkal felváltva következnek egymás után. Az alacsony segélyezési mutatókból nem lehet alacsony státuszú emberek jelenlétére következni, de a terepbejárás során meglehetősen szegényes viszonyokat tapasztaltunk.

176


Ragád külterület, Barack utca – Gyümölcsös utca – Ribizli utca – Szüret utca Az elmúlt években Tököl közigazgatási határa és a Csepel Autógyár Ipari Park szomszédságában, a Gyári út és a Műút közé ékelődve alakult ki egy kis lakosságszámú – az utcajegyzék alapján 26 fős! településegység, Külső-Ragád. A gyümölcsökről elnevezett utcák a nagy forgalmú utakról nem látható. A terület „fő útjának” tekinthető Gyümölcsös utca torkolata leginkább egy kocsi beállóhoz hasonlít, avatatlan szem nem ismeri fel, hogy ott utca kezdődik. A földes utcákon félkész házak és egyszerű kivitelű hétvégi nyaralók sorakoznak. A kihalt utcákra a közeli ipari egységek – többek között két betongyártó üzem – és a forgalmas utak zaja behallatszik. A környezet, a város több más külterületéhez hasonlóan lepusztult és szennyezett -lépten-nyomon földhányásokba, lerakott építési hulladékba lehet botlani. Ilyen körülmények között a lakosok nem élnek közösségi életet, mindenki a saját kertjébe húzódik, de így is gyakran törnek be a környék házaiba. A terület rehabilitációja érdekében fontos lenne legalább a környező nagy utakról bevezető utcákat „láthatóvá” kell tenni, és pormentesíteni.

Az önkormányzat által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy 2001-hez képest szinte az összes, szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területen jelentős javulások mutatkoztak. Fontos, hogy az adatok előállítása a konkrét területekre vonatkozóan nem volt lehetséges, így azokat a komplett utcákra vonatkoztatva kell értelmezni. 64. táblázat: Építések/bontások száma a megjelölt területeken 2001 óta Terület megnevezése

Bontás 2001 óta (db)

Építés 2001 óta (db)

Lakihegy, Gát utca – Szép utca – Sodrás utca - Pelikán utca

4

18


3

217


-

-

Dunaharaszti utca – Béke utca – Teleki utca – Teleki köz

2

Kakukkfű utca – Emelkedő utca – Platán utca – Fenyő utca – Csépi út

1

72

Gyökér utca

-

2

Boglya u. - Repkény u. - Tövis u.

2

104

Árnyas u. - Bóbitás u.

-

25

Akácfa krt. 16-18.

-

-

Az érintett területek segélyezési mutatóira vonatkozóan a rendszeres szociális segélyben részesültek (RÁT: Rendelkezésre állási támogatás, RSZS: Rendszeres szociális segély), a lakásfenntartási támogatásban részesültek, valamint a gyermekvédelmi támogatásban részesültek számarányát szükséges feltüntetni.

A területek vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a szegregátumként, illetve veszélyeztetett területen élők veszik igénybe Szigetszentmiklós teljes lakossága által igénybe vett rendelkezésre állási támogatás 17%-át, a rendszeres szociális segélyek 10%-át, a lakásfenntartási támogatások 7%-át. A Szigetszentmiklóson élő összes, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok 14,5%-a él a vizsgált területeken.

177


65. táblázat: Önkormányzati segélyezés területi eloszlása az érintett területeken, 2009

Terület megnevezése

rendsz. szoc.

lakásfenntartási

Lakihegy, Gát utca – Szép utca – Sodrás utca Pelikán utca

RÁT:6

Normatív:-

RSZS:-

Helyi:-

RÁT:3

N:3

RSZS:-

H:1

RÁT:1

N:1

RSZS:

H:1

RÁT:1

N:3

RSZS:

H:3

RÁT:1

N:-

RSZS:1

H:-

RÁT:3

N:8

RSZS:2

H:10

Boglya-Repkény-Tövis utca

Árnyas utca – Bóbitás utca



Városközpont negyed, Dunaharaszti utca – Béke utca – Teleki utca – Teleki köz

Akácfa krt. 16.-18.

Bucka negyed, Kakukkfű utca – Emelkedő utca – Platán utca – Fenyő utca

Gyökér köz

RÁT:

N:-

RSZS:

H:3

RÁT:2

N:4

RSZS:

H:1

RÁT:

N:-

RSZS:

H:-

gyermekvédelmi (család)

8

7

1

6

4

8

8

2

A segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató szegregátumként jelöli azokat a területek, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz, illetve a lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag kétszeresét. Ez alapján a Lakihegy, Gát utca – Szép utca – Sodrás utca – Pelikén utcai terület, valamint a Boglya utca – Repkény utca – Tövis utca által határolt terület bőven megfelel a szegregátum kritériumainak, de harmadik helyen feltüntetett szegregátum, az Árnyas utca – Bóbitás utca területe nem. Itt azonban vélelmezni lehet, hogy a szegregátumra vonatkozó mutatók fennállnak, pusztán az érintett terület lakosságának állandó cserélődése miatt nem kerülnek be a

178


szociális ellátó rendszerbe teljes körűen. Ezért szegregációval veszélyeztetett területté történő átsorolása nem javasolt, változatlanul szegregátumként célszerű feltüntetni. A szociális segélyezési adatok alapján szegregátumnak minősülne a Dunaharaszti u. – Béke u. – Teleki utca – Teleki köz területe is, az itt élők által igénybe vett segélyek mértéke is meghaladja a városi átlag kétszeresét, az Akácfa krt. 16.-18., és a Lakihegy, Komp utca – II. Rákóczi Ferenc utca – Halásztelek közigazgatási határ által határolt területen élőké szintén. Mindezek ellenére ezek csak veszélyeztetett területeknek minősülnek, mivel a KSH adatok alapján nem minősíthetőek szegregátumnak. Mindezek miatt az ASZT 2010-es módosítása nem indokolja a szegregátumok, és a szegregációval veszélyeztetett területek módosítását.

179

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft

Recommend Documents