Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
SZIGETKÖZ ÉS AZ ÍROTTKŐ NATÚRPARK SPORTTURIZMUSA Bokor Judit1 Szigetköz Joggal tartják a Duna gyermekének, hiszen minden négyzetméterét a Duna teremtette. A Duna hordalékkúpján helyezkedik el, alacsonyártéri síkság, a Duna vízgyűjtő területe. A Szigetköz térképe
A Szigetköz a Kisalföld jellegzetes kistája, melynek közepén, a Nagy-Duna ("ÖregDuna") és a Mosoni-Duna között fekszik. Területe 375 km2, hosszúkás alakú. Hossza 52,5 km, átlagosan 6-8 km széles. A folyó folyásirányának megfelelően, Ásványrárót határvonalnak tekintve, két részre osztható. A Felső-Szigetköz 115-125 m magasságú terület, az Alsó-Szigetköz tengerszint feletti magassága 110-115 m . A Szigetközben szinte állandóan fúj a szél, többnyire Ény-i irányból, átlagosan 3m/s sebességgel. Száraz éghajlatú terület. Az évi középhőmérséklet 9,5 Co, a csapadék 550-600 mm. A napfénytartalom évi átlaga 1900 óra körül van. A térség nagy része - főként a Duna medre mentén - A Szigetköz Tájvédelmi Körzet része. Északi határa a Nagy-Duna szövevényes folyórendszere, az árterek szövevényes világa. Az "Ezer sziget országa", "Vadvízország" mellékágaiban régen szabadon folyt a víz.
1
Bokor Judit Ph.D hallgató, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Testnevelés-és Sporttudományi Intézet, Szombathely
1
Bokor Judit A SZIGETKÖZ ÉS AZ ÍROTTKŐ…
Szigetköz
A Szigetköz 1992 - a Duna elterelése óta szinte megszűnt létezni. Az Öreg-Duna medre sok helyen kiszáradt, a mellékágak eliszaposodtak, a pangó vizek minősége csak rontott a helyzeten. A növény - és állatvilág egyaránt károkat szenvedett a víz elterelésének következményeként. A mellékágrendszer rehabilitációját kőgátakkal, betonzárásokkal igyekeztek megoldani a szakemberek. Bár az élővilág helyzetén némiképpen javítani tudtak, az emberi beavatkozás nyoma gátak, zsilipek, fenékküszöb és sziklatömbök formájában szab gátat az Öreg-Duna és mellékágainak akadály nélküli folyamatos hajózhatóságának. A megsebzett táj ma ezer sebből vérzik és a gondoskodó kezek ellenére is egy egészen más arcát mutatja az utazónak, mint tíz évvel ezelőtt. Írottkő Natúrpark A natúrparkok különösen értékes, jellegzetes kultúrtáj egységek többnyire tájvédelmi területek, amelyek a vidék kihasználásának kímélő formái. A táj ápolása által megtartják jellegüket. Speciális infrastruktúra kiépítésével (pl. túrautak, tanösvények, múzeumok stb.), a nagyközönség számára is nyitottá válnak. A gyakorlatban többféle feladatot látnak el: üdülési, védelmi-, képzési- és regionális fejlesztési funkciójuk van. A natúrparkok célja tehát a természeti értékek őrzése és a látogatók természet iránti fogékonyságának növelése. Létrehozásukhoz kiváló természeti adottságú területek megléte elengedhetetlen. Az Írottkő Natúrpark 1997-ben elsőként alakult Magyarországon a szomszédos ausztriai Geschriebenstein mintájára és együttműködésével, a területén lévő önkormányzatok kezdeményezésére. Eredetileg Bozsok, Velem, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, Cák, és Kőszeg teljes közigazgatási területére terjedt ki, 107,67 km2 –en. 2001. januárjában további 4 település csatlakozott hozzá: Horváthzsidány, Kiszsidány, Olmód és Perenye, területét 139,15 km2-re növelve. Az Írottkő Natúrpark a Nyugat-Magyarországi-Peremvidék nagytáj, Alpokalja középtáj egyes településeit fogja össze, a Kőszegi-hegység és a Kőszeghegyalja kistájakól.
2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
Írottkő Natúrpark
Hazánk igazi éke ez a sajátos hangulatú és mikroklímájú környezet. Átlagos tengerszint feletti magassága 410-548 m. Domborzati formái változatosak: töréses lépcsők, lekerekített hegyhátak, tanúhegyek, mélyre vágódott patakvölgyek és meredek sziklás lejtők jellemzik. Látkép az Írottkő Natúrparkban
3
Bokor Judit A SZIGETKÖZ ÉS AZ ÍROTTKŐ…
Éghajlata mérsékelten hűvös-nedves, szubalpin jellegű. Az évi középhőmérséklet 8,5 Co körüli, az évi csapadékösszeg 750-900 mm között valószínű. A napsütéses órák száma évi 1800 óra körül mozog. Az uralkodó szélirány Ény-i, É-i; átlagos sebessége a völgyekben 3/s, míg a hegycsúcsokon 4-4,5 m/s-ot is elér átlagosan. A Natúrparknak jellemző folyóvize nincs, a kis patakok a Rába vízgyűjtő területéhez tartoznak. A térség felöleli a Kőszegi Tájvédelmi Körzet nagy részét. Sport és turizmus Létünk nem választható el a természeti-társadalmi környezettől, hiszen a társadalmak biológiai létét, a gazdaság működését a földrajzi környezet, illetve javainak felhasználása biztosítja. Minden tevékenység hatással van a környezetre, s azt átalakítja. Ebben az átalakított, folyamatosan változó földrajzi környezetben zajlanak életjelenségeink, miközben felhasználjuk a természeti erőforrásokat. A mai földrajztudomány kutatásai a társadalmat is megcélozzák, s ez az új felfogás új földrajzi diszciplinákat hoz a köztudatba, mint pl. egészségföldrajz, nőföldrajz, vagy sportföldrajz stb. Szigetközi képek
A sporttevékenységek területi differenciáltságot mutatnak, hiszen a különböző régiók más-és más testkulturális szokásokat helyeznek előtérbe. Ezek az eltérések a természeti környezetre, a régió gazdasági és infrastrukturális adottságaira vezethetők vissza. A sport, mint a fizikai aktivitás gyakorlata, földrajzi környezetben zajló társadalmi tevékenység.
4
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
Szigetköz
A turizmus, mint az utazás és az úti célok megtapasztalása, a gazdaság jelentős ágazata. A sportturizmus, mint turisztikai terméktípus, a sport - és a turizmus kapcsolatából táplálkozik, gyökereivel visszanyúlva az ókori olimpiákig. A fejlett országokban a turizmus, az idegenforgalom ma is összefügg a szabadidő egyre növekvő kihasználásával. A turizmus eszköze a világ megismerésének, a pihenésnek, a kikapcsolódásnak, a kellemes szórakozásnak és a sportolásnak. A sportolási lehetőség, mint kínálati tényező, egyre jelentősebb szerepet tölt be egyes területek vonzerőinek leltárában, az aktív turisták üdülési gyakorlatában. Írottkő Natúrpark
A falusi turizmus különleges vonzerő, amelyre az aktív szabadidő eltöltésének motiváltságát alapozni lehet. A falusi turizmus sokféleképpen megjelenhet: zöld, -öko, -agrár, -sport, -hobbi stb.(Bodnár, 2000.) Ugyanakkor a sportot az ökoturizmus is magába építi (Gráfik, 2000.) amikor a fő hangsúlyt a turizmus és a környezet alakíthatóságára helyezi, szem előtt tartva a fenntartható fejlődést. A 2001-es esztendő "AZ AKTÍV TURIZMUS ÉVE." 5
Bokor Judit A SZIGETKÖZ ÉS AZ ÍROTTKŐ…
Egyik legfontosabb feladat új célállomások bevonása a turizmus vérkeringésébe. A figyelem középpontjába kerülnek a desztinációk, a szolgáltatások színvonala és az infrastrukturális háttér. Az Irottkő Natúrpark turistáinak egészségi állapota Az egészségügyi panaszok előfordulásának gyakorisága
(1) szinte soha
(2) évente
(3) havonta
(4) hetente
(5) állandósult
Kitöltetlen
(fő)
(%)
(fő)
(%)
(fő)
(%)
(fő)
(%)
(fő)
(%)
(fő)
(%)
Mozgásszervi panasz
71
66,4
14
13,1
8
7,5
2
1,9
7
6,5
5
4,7
Szív- ér-keringési panasz
91
85,0
2
1,9
3
2,8
1
0,9
6
5,6
4
3,7
Emésztési zavarok
75
70,1
10
9,3
9
8,4
5
4,7
1
0,9
7
6,5
Légzésszervi panasz
82
76,6
11
10,3
4
3,7
2
1,9
1
0,9
7
6,5
Allergia
73
68,2
14
13,1
3
2,8
4
3,7
8
7,5
5
4,7
Idegrendszeri panasz
95
88,8
5
4,7
0
0,0
1
0,9
1
0,9
5
4,7
Általános rossz közérzet
74
69,2
15
14,0
12
11,2
1
0,9
0
0,0
5
4,7
Szédülés
77
72,0
9
8,4
9
8,4
2
1,9
2
1,9
8
7,5
Stresszállapot
52
48,6
11
10,3
15
14,0
11
10,3
12
11,2
6
5,6
Egyéb
32
29,9
0
0,0
0
0,0
0
0,0
1
0,9
74
69,2
A Szigetköz turistáinak egészségi állapota A Szigetközben járt turisták egészségi állapota
(1) szinte soha
(2) évente
(3) havonta
(4) hetente
(5) állandósult
Kitöltetlen
(fő)
(%)
(fő)
(%)
(fő)
(%)
(fő)
(%)
(fő)
(%)
(fő)
(%)
Mozgásszervi panasz
133
68,9
26
13,5
15
7,8
6
3,1
6
3,1
7
3,6
Szív- ér-keringési panasz
159
82,4
12
6,2
9
4,7
0
0,0
2
1,0
11
5,7
Emésztési zavarok
141
73,1
11
5,7
19
9,8
7
3,6
5
2,6
10
5,2
Légzésszervi panasz
160
82,9
15
7,8
2
1,0
1
0,5
5
2,6
10
5,2
Allergia
133
68,9
28
14,5
4
2,1
1
0,5
17
8,8
10
5,2
Idegrendszeri panasz
167
86,5
9
4,7
4
2,1
1
0,5
1
0,5
11
5,7
Általános rossz közérzet
115
59,6
33
17,1
24
12,4
8
4,1
0
0,0
13
6,7
Szédülés
134
69,4
14
7,3
22
11,4
8
4,1
1
0,5
14
7,3
Stresszállapot
97
50,3
22
11,4
32
16,5
17
8,8
17
8,8
8
4,1
Egyéb
52
26,9
3
1,6
1
0,5
1
0,5
0
0,0
136
70,5
6
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
A két tájegység turistáinak felmérése a sportolási igények és lehetőségek vonatkozásában A 2000. év július augusztus hónapban végzett kérdőíves felmérés során - a Szigetközben és az Írottkő Natúrparkban gyűjtöttem adatokat a turisták, kirándulók és a helyi szolgáltatók körében. Vizsgálatomban a sportturizmus két kiemelt tájegységben való földrajzi elhelyezkedését és a társadalmi hátterét egyaránt megcéloztam. A felmérés kiterjed a látogatók egészségi állapotára, sportolási szokásaikra az állandó lakhelyen és a szabadság idején. Arra is kerestem a választ, hogy a két eltérő földrajzi adottságokkal rendelkező régió a tájjellegen kívül mit kínál a sportolni kívánó turistáknak, illetve az ideérkező turisták milyen sportolási igényekkel lépnek fel a régió kínálatával szemben. Végül a szolgáltatók sportturizmussal kapcsolatos jövőbeni tervei felvázolják a két tájegység kínálatbővülését az elkövetkező években. Arra is választ kaptam a feldolgozás során, hogy a turisták igényei és a szolgáltatók tervei mennyire fedik egymást. A véletlenszerűen történt, önkitöltős mintavétellel nyert adatokat az SPSS for Windows módszerrel dolgoztam fel. Turisták n
Kirándulók n
Szolgáltatók n
Írottkő Natúrpark
107
37
12
Szigetköz
193
90
36
Néhány további tény A két térséget a közepes fizetési kategóriába tartozó, főleg magyar turisták keresik fel, akiknek igénye van a rekreációra és az olcsóbb szolgáltatókat keresik. A Szigetköz turistáinak sportolási szokásai n = 193 Állandó lakóhelyi A térségben szabadság idején A turisták igénye a térség sporttevékenység végzett sporttevékenység sportturisztikai kínálatával szemben 1. Kerékpározás 68 fő = 35,2 % 1. kajak-kenu 102 fő = 52,8 % 1. Elégedett 40 fő = 20,7 % 2. Labdajátékok 35 fő = 18,1 % 2. Lovaglás
2. Tenisz
15 fő = 7,8 %
3. Tenisz……….28 fő = 14,5 % 3. Kerékpározás 35 fő = 18,2 %
3. Kerékpározás
11 fő = 5,7 %
4. Futás
28 fő = 14,5 % 4. Úszás
35 fő = 18,2 %
4. Kajak-kenu
11 fő = 5,7 %
5. Úszás
23 fő = 11,9 % 5. Tenisz
20 fő = 10,4 %
5. Természetjárás
10 fő = 5,2 %
6. Aerobic
19 fő = 9,8 %
7 fő = 3,7 %
6. Lovaglás
8 fő = 4,1 %
7. Testépítés
19 fő = 9,8 % 7. Labdajátékok 7 fő = 3,7 %
7. Íjászat
7 fő = 3,6 %
8. Lovaglás
14 fő = 7,2 %
8. Egyéb: (vizisí, jet-ski) 22 fő = 11,6 %
9. Vízisportok
10 fő = 4,7 %
6. Túrázás 8. Teke, gokart
37 fő = 19,2 %
3 fő = 1,0 %
A Szigetköz visszajáró vendégeit 59,8 %-ban a sportolási lehetőség vonzza vissza, ami az Írottkő Natúrparkban nem jellemző. (Megjegyzendő, hogy nagyon sokan nem sportnak tekintik a természetjárást, kirándulást a hegyekbe – ezért alacsony itt a mutató.) Átlagosan 5 napot (Szigetköz), illetve 7 napot (Irottkő NP) töltenek a térségben. (Rajkától Vénekig 5 nap alatt lehet leérni túraevezéssel.) 7
Bokor Judit A SZIGETKÖZ ÉS AZ ÍROTTKŐ…
A sportturizmusban itt résztvevő turisták 85,5 %-a sportol otthon (Szigetköz), illetve 73,8 % (Írottkő). Tehát a Szigetköz a sportosabb terület, hiszen 69,0 %-uk sportolni jött (Írottkőbe csak 33,0 %). Az Írottkő Natúrpark turistáinak sportolási szokásai n = 107
1. Kerékpározás 56 fő = 70,9 %
1. Kerékpározás 17 fő = 47,21 %
A túristák igénye a térség sportturisztikai kínálataival szemben 1. Elégedett 12 fő = 11,2 %
2. Futás
40 fő = 50,6 %
2. Túrázás
17 fő = 47,2 %
2. Kerékpár
5 fő =
4,7 %
3. Úszás
40 fő = 50,6 %
3. Lovaglás
8 fő = 22,2 %
3. Tenisz
5 fő =
4,7 %
4. Labdajátékok 34 fő = 43 %
4. Tenisz
6 fő = 16,7 %
4. Természetjárás 3 fő
5. Fitness
24 fő = 30,4 %
5. Teke
4 fő = 11,1 %
5. Lovaglás
2 fő
6. Aerobik
24 fő = 30,4 %
6. Úszás
1 fő = 2,8 %
6. Egyéb
12 fő = 11,2 %
7. Tenisz
15 fő = 19,0 %
8. Lovaglás
12 fő = 15,2 %
9. Vízisportok
10 fő = 12,7 %
10. Egyéb
11 fő = 14,0 %
Állandó lakóhelyi sporttevékenység
A térségben szabadság ideje alatt végzett sporttevékenység
Mindkét helyen - a fele-fele arányban megoszló férfi és női turisták - szabadidős sportban vesznek részt, akik otthon sem élversenyzők (1, illetve 3 kivételtől eltekintve). A Szigetközbe érkezők között 33, az Írottkő Natúrparkban 35 év az átlagéletkor, akik főleg baráti társasággal (42,0 %), illetve családdal érkeztek 43,0 %). A passzív sportturisták aránya sehol sem jellemző. Egészségi állapotuk jó, legjellemzőbb betegségük az allergia a Szigetközben 17,1 %-ban, az Írottkőben pedig 27,1 %-ban. Átlagéletkoruk a Szigetközben 33 év, míg az Írottkőben 35. év. Nyugdíjas korosztály a térségekbe elsősorban nyugati országokból érkezett. A turisták szívesen fogadnák sportszakember segítségét a szabadság idején főleg. sportprogramok szervezésére és új mozgásformák tanulására. A szolgáltatóknak jobban figyelembe kell venniük a turisták igényeit, amikor a jövőt tervezik a szolgáltatásaik bövítésében. Szolgáltatók az Írottkő Natúrparkban n = 12 Kínálat a sportturisták számára 1. Szállás
9 fő = 75 %
2. Étkezés
4 fő = 33,3 %
Tervek a sportturizmussal kapcsolatban 1. Kerékpárral kapcs. 5 fő =55,6 %
Testnevelő tanár személyére:
2 fő = 16,7 %
Vadászat
1 fő = 11,1 %
Beltéri sportleh. Télisportos szállás
1 fő = 11,1 % Sportszakember 1 fő = 11,1 % segítségére:
5 fő = 41,7 %
Edzőtábori lehetőség
1 fő = 11,1 %
2. Sportjátéktér
3 fő = 33,3 %
Kerékpárral kapcs. 4 fő = 33,3 %
3. Lovakkal kapcs.
1 fő = 11,1 %
3. Lovakkal kapcs. 1 fő = 8,3 %
8
Igény segítségre sporttal kapcsolatos vállalkozásban
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
Szolgáltatók a Szigetközben n = 12 Tervek a sportturizmussal kapcsolatban (26 fő) = 72,2 % 1. Sportjátéktér 9 fő = 25,0 % 17 fő = 47,2 % 2. Vízisporttal kapcs. 6 fő = 16,7 %
Kínálat a sportturisták számára 1. Szállás 2. Étkezés
Igény segítségre sporttal kapcsolatos vállalkozásban
Testnevelő tanár 6 fő = 16,7 % személyére: 4. Vízitúrával kapcs. 6 fő = 16,4 % 3. Vadászat, horg. 5 fő = 13,9 % 5. Horgászat 4 fő = 11,1 % 4. Kerékpárral kapcs. 3 fő = 8,3 % Beltéri sportlehetőség 4 fő = 11,1 % 5. Edzőtáb. lehet. 1 fő = 2,8 % Sportszakember 6. Inform. Szervezés 3 fő = 8,3 % 6. Egyéb: 3 fő = 8,3 % segítségére: 7. Kerékpárral kapcs. 1 fő = 2,8 % 8. Egyéb: 4 fő = 11,1 % 3. Lovakkal kapcs.
7 fő = 19,4 % Lovakkal kapcs.
2 fő = 16,7 %
5 fő = 41,7 %
Irodalom Magyarország kistájainak katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1990. Bodnár László: A turizmus földrajzi alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Bánfalvi József: Magyarország idegenforgalmi földrajza. KIT, Bp. 1995. Gráfik Imre: Ökoturizmus. =Turizmus és kommunikáció, Tabula Könyvek, Bpest-Pécs, 2000.
9
