Szigeti Nóra Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Ballabás Gábor tanársegéd, ELTE TTK, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék
A szakdolgozat vázlata Bevezetés A legfontosabb hazai tervezési dokumentumok
feldolgozása Dunakeszi hulladékgazdálkodási rendszerének bemutatása A Kerepes Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ Európai példák a hulladékok mennyiségének csökkentésére Összefoglalás, javaslatok
Dunakeszi hulladékgazdálkodási rendszere A város hulladékgazdálkodásának megismeréséhez alkalmazott vizsgálati módszerek:
A helyi és kistérségi hulladékgazdálkodási tervek
feldolgozása Interjúk készítése az önkormányzat és a közüzemi szolgáltató munkatársaival Terepi bejárás módszere: a Dunakeszi II. számú hulladéklerakó és a gödöllői hulladékkezelő központ megtekintése és összehasonlítása Statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása
Dunakeszi rövid bemutatása
A kistérség települései (Dunakeszi, Fót, Göd és Mogyoród) a
fővárosi agglomerációhoz tartoznak. Dunakeszi lakossága kb. 37 000 fő, a népesség folyamatosan növekszik. (1995-ben és 2000-ben is még mintegy 28 000 fő volt.) A településen keletkező hulladékok mennyisége is évről évre nő.
Forrás: maps.google.com
A városban keletkező hulladékok mennyisége és kezelése A D unakes z in keletkez ett ös s z es hulladék 2004 és 2008 köz ött (tonna) 20000 16677,457 15217,898 16053,682 15000 10000 5000
4431,364
6030,748
0 2004
2005
2006
2007
2008
A s z elektíven g yűjtött hulladékok mennyis ég e 2007 és 2009 köz ött (tonna) 600,000 500,000 400,000
12,044 125,334
300,000
94,404
200,000 100,000
190,820
14,699 146,182
14,516 162,332
119,130
116,620
F ém Üveg
275,640
287,340
Műanyag P apír
0,000 2007
2008
2009
Forrás: Saját szerkesztés a KVVM-OKIR-HIR adatbázis és a Dunakeszi Közüzemi Kft. adatai alapján.
A városban keletkező
hulladékok mennyiségének folyamatos növekedése. A hulladékokat szinte kizárólag lerakással ártalmatlanítják. A szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége évről évre növekedett, ugyanakkor a növekedés üteme lassult. A városban keletkező hulladékok mennyiségének kb. 2-3%-a a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken visszagyűjtött mennyiség.
A helyi hulladékgazdálkodási tervek fő célkitűzései és ezek megvalósulása (Dunakeszi)
Forrás: saját szerkesztés
A város hulladékgazdálkodási rendszerének esetleges fejlesztési irányai A jelenlegi lerakó bővítése Égetőmű építése, a kistérségben keletkező hulladékok
energetikai hasznosítása Önálló kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása Csatlakozás egy nagy regionális hulladékkezelő projekthez
A Dunakeszi II. számú hulladéklerakó
Egykori homokbánya helyén, 12 hektáros területen, kapacitása
3 millió m3 Műszaki védelem Monitoring hálózat Beérkező hulladékok mérlegelése, tömörítése kompaktorokkal Rekultiváció Forrás: FKF Zrt. honlapja.
A Kerepes Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ Központi kiszolgáló
létesítmények Válogatómű Mechanikai válogatómű Komposzttelep Lerakó
Forrás: saját fényképek
A mechanikai válogatómű
Forrás: saját fényképek
A komposztálótér és a lerakó A lerakó területe 24 700 m2,
kapacitása 420 000 m3.
A műszaki védelem és a
monitoring rendszer az előírásoknak megfelelő, a keletkező biogázokat hasznosítják. A válogatás és a komposztálás
alkalmazásával a beérkező hulladéknak mindössze 1/3-a kerül lerakásra.
Forrás: saját fényképek
Összefoglalás és javaslatterv
Forrás: saját szerkesztés
Szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Ballabás Gábornak és családomnak.
Külföldi példák a hulladékok mennyiségének csökkentésére Belgium: Brüsszeli régió: kampányokkal ösztönözték a hulladékszegény termékek
vásárlását, iskolákban ivókutakat szereltek fel. Dilbeek: tanácsadó iroda, komposztálási tanácsadók kiképzése, visszaváltható palackok árusítása eldobhatók helyett, papírzacskók használata az üzletekben műanyag táskák helyett, ételdobozok használata az iskolákban, vásárlási tanácsok, differenciált hulladékkezelési díjak bevezetése, komposztálók kihelyezése a városban. A városban keletkező hulladékok mennyisége fél év alatt 40%-kal csökkent!
Ausztria: Bécs: „javítások napjának” megrendezése, szemléletváltás,
rendezvényeken elmosható poharak és evőeszközök használata. Graz: használt étolajok biodízellé alakítása.
Németország: München: eldobható poharak, tányérok és evőeszközök betiltása a
nagy városi rendezvényeken, használt cikkeket forgalmazó piac kialakítása.
Olaszország: Párma: megelőzési intézkedésekbe bevonni a lakosságot, gyártókat,
kereskedőket és a szolgáltató szektort is. Hulladékcsökkentési intézkedések jutalmazása díjakkal, adócsökkentéssel. „Ökoünnep” minősítés bevezetése.
Hollandia: 1994-től minden önkormányzatnak be kellett vezetni a szerves hulladékok szelektív gyűjtését, ebben a lakosság 75%-a vesz részt. A keletkező komposzt nagy része minősített termék és sikerült neki felvevőpiacot is találni. Rotterdam: „Ökokártya” bevezetése.
