SZIGETI JÁNOS SIPKA SÁNDOR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 2002
SZIGETI JÁNOS SIPKA SÁNDOR, A TUDÓS TANÁR Tanyai osztatlan elemi népiskolában kezdte tanulmányait. Negyedik elemista korában a kiváló képességű tanulót tanítója megbízta rászoruló osztálytársai tanulásának segítésével. Az elemi iskolás „tanítóskodást” a gimnáziumi években házitanítóskodás váltotta fel. Visszaemlékezésében írta: „…a gazdag tanítvány parkettás, perzsaszőnyeges szobájában bizonyos társadalmi eredetű lámpalázban magyarázhattam az accusativus cum infinitivót és Pythagoras tételét.” A házitanítóskodásnak nemcsak anyagi előnyei, hanem szellemi gyümölcsei is lettek. Döntő jelentőségűnek bizonyultak pályaválasztásában.1 A hódmezővásárhelyi Református Gimnáziumban neves tanárok tanították, többek között Csatáry Endre volt az osztályfőnöke, a latint Csépke Andor, a magyart Farkas Lajos tanította. Rendkívüli tárgyként vette föl az olasz rendszerű kardvívást, s jó helyezéseket ért el a versenyvívásban. Az eminens diák szinte minden évben ösztöndíjban, jutalomban részesült.2 Az 1930/1931. tanév végén érettségizett. 1931-ben iratkozott be a debreceni egyetem bölcsészettudományi karára. Neves professzorok jóvoltából színvonalas képzés folyt az egyetemen, itt mélyült el benne a nyelvek és az irodalom iránti szeretete. Egyik sokat emlegetett professzora Pap Károly (1872–1954) irodalomtörténész volt, akit a tanári szakvizsgán azzal lepett meg, „hogy feltett kérdésére nemcsak az Akadémia elnökeit sorolta fel, hanem évszám szerint a főtitkárok adatait is, újabb érdeklődésére az alkotó szobrászok neveivel és az évszámokkal együtt, mindezt hivalkodás nélkül, szerényen.”3 1936-ban kitűnő eredménnyel szerezte meg magyar–latin szakos középiskolai tanári oklevelét. A diploma megszerzése után a katonai kiképzés következett, majd a hódmezővásárhelyi Református Gimnázium internátusában kapott nevelőtanári állást. 1937– 1951 és 1955–1962 között tanított a gimnáziumban, előbb mint helyettes tanár, a későbbiekben „rendes tanári” alkalmazási minőségben. A korabeli gimnáziumi évkönyvekből megismerhetjük széleskörű iskolai és népművelő munkáját. Az 1936–39. tanévben „tanulmányúton volt Bulgáriában. Cserkésztiszti képesítést szerzett. Emlékbeszédet tartott a Balogi Olvasókörben március 15-én és az intézet hősi emlékünnepélyén, május 21-én. Előadásai: A családi élet hatása a gyermekjellemére (szülői értekezlet); Új Mohács előtt (Szabadság Olvasókör), A magyar élet sorskérdései Illyés Gyula „Magyarok” c. könyve alapján.”4 1
SIPKA Sándor: Hogyan lettem nevelő? = A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium évkönyve. Hódmezővásárhely, 1980. 106–109. 2 A hódmezővásárhelyi Református Gimnázium 1928–1929. tanévi értesítője. Hódmezővásárhely, 1929. 84. 3 LÁSZLÓ József: Arcképvázlatok Sipka Sándorról = Csongrád Megyei Hírlap, 1986. júl. 19. 4 A hódmezővásárhelyi református Bethlen Gábor Gimnázium 1938–39. tanévi évkönyve. Hódmezővásárhely, 1939. 59.
Szathmáry Lajossal együtt a cserkészcsapatot is kedves eszméik irányába terelgették. Népismeretet gyakoroltak, néprajzi gyűjtést végeztek, megírták Mártély néprajzi monográfiáját.5 Gyermeklélektanból doktorált 1942-ben. 1942 és 1944 között a gimnázium igazgatója. A második világháború után orosz hadifogságból 1947-ben tért haza. Feleségével, Serfőző Rózsával és családjával együtt Németh László legszűkebb baráti köréhez tartozott. Idézzük Németh Lászlót: „Sándor vásárhelyi fiú, tagbaszakadt, zömök, még vérmes is, de csak a jóra; sokban apámra emlékeztetett, az a középiskolai tanártípus, amely csak a katedrán tudja igazán gyümölcsöztetni széles műveltségét, hiányzik belőle a fény, szélhámosság, amivel az iskolán kívül remekelhetne, tanári szereplése azonban állandó remeklés.” Sipkáné Rózsika az író leányának osztályfőnöke volt, a jellemzésében kiemelte „pompás nyelv- és stílusérzékét” (német, francia, orosz, angol szakos tanár).6 1952 és 1954 között a Szegedi Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékén tanított. 1950 és 1954 között elvégezte az orosz nyelv szakot is. Az ötvenes évek közepétől ismét az ősi vásárhelyi alma mater tanári testületét erősítette, ugyanakkor megbízást kapott a magyar nyelv és irodalom, valamint a latin nyelv középiskolai szakfelügyeletére. Szakfelügyelői tevékenysége kiterjedt egész Csongrád megyére, bemutató órákat szervezett és tartott, tanítási órákat látogatott, s egy-egy óraelemzése valóságos kis pedagógiai és szakmódszertani stúdiumnak számított, s egyáltalán nem volt bántó. Jóhiszemű szakemberként, professzori tudással rendelkező, közvetlen nevelőként tartották számon. Szintén az annaleszekben böngészve, kitűnik sokoldalú iskolán kívüli munkája is. A TIT Országos Irodalmi Választmányának tagja és a Csongrád Megyei Irodalmi Szakosztály elnöke. A megyei elnökségbe is beválasztották. A Szegedi Pedagógiai Főiskola magyar szakos levelező hallgatóinak konzultációkat tartott. Óraadó a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban. A hatvanas évek legelején a Tiszatáj szerkesztőbizottságának tagja. 7 1962-től végleg a szegedi József Attila Tudományegyetem lett a munkahelye. 1966ig a neveléstudományi tanszék szakmódszertani csoportja.8 Kandidátusi értekezésének címe: „100 év (1850–1950) magyar irodalomtörténeti tankönyvei.” 1977-ben lett kandidátus, ekkor nevezték ki docenssé is. Írásai, kutatásai felölelik városunk irodalomtörténetét, ezen túl jelentőset alkotott a szakmódszertan, a neveléstudomány, az irodalomtörténet és a magyar nyelvészet körében. A Tiszatáj című folyóiratban kritikái, könyvismertetései jelentek meg. A Magyartanításban publikált szakmódszertani tanulmányai saját korában domináns szerepet töltöttek be, s ma is felhasználhatók. 5
Nevelés és műveltség. Válogatás SZATHMÁRY Lajos írásaiból. Hódmezővásárhely, 1986. 5–7. NÉMETH László: Homályból homályba. Életrajzi írások. Budapest, 1977. 154–155. 7 A hódmezővásárhelyi Áll. Bethlen Gábor Ált. Gimnázium évkönyve 1944–1962. Hódmezővásárhely; BÁTYAI Jenő: 150 év a tudomány terjesztésében. Szeged, 1991. 8 Hódmezővásárhely jeles tudósai. (Vásárhelyi Téka, 13.). Hódmezővásárhely – Budapest, 2000. 244. 6
Sipka Sándor munkássága 1938–2000 Bibliográfia Rövidítések BGGÉ Bp. CSMF CSMH-V DSz DV et al. H Hszle ill. ism. Itk JATE MP Mtan
Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve Budapest Csongrád Megyei Füzetek Csongrád Megyei Hírlap – vásárhelyi kiadás Délsziget Délvilág és mások Hódmezővásárhely Hevesi Szemle illusztrált ismertetés Irodalomtörténeti Közlemények József Attila Tudományegyetem (Szeged) Magyar Pedagógia Magyartanítás
NLVK NyelvDolg összeáll. p. ref. SkM sz. szerk. Tankvk. TIT Tj ua. uo. Vk VN VSz VT
Németh László Városi Könyvtár Nyelvészeti Dolgozatok összeállította pagina református Somogyi-könyvtári Műhely szám szerkesztette Tankönyvkiadó Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Tiszatáj ugyanaz ugyanott Viharsarok Vásárhely Népe Vásárhelyi Szó Vásárhelyi Tanulmányok
1. A tettek mezejére! = Magyar Út, 1938. – júl. 21. – p. 8. 2. Fekete István: zsellérek = Otthon, 1940. – márc. 1. – p. 15. – (Mit olvassunk?) – Ism. 3. Sillanpää : a Nóbel-díjas finn regény = Otthon, 1940. – márc. 24. – p. 24. – Ism. 4. Ady Endre: Jóslások Magyarországról = Otthon, 1940. – máj. 8. – p. 27. (Mit olvassunk?) – Ism. 5. Giono: Zeng a világ : Illyés Gyula fordítása = Otthon, 1941. – júl. 15. – p. 52. – (Mit olvassunk?). – Ism. 6. A fegyelem kérdése az iskolában = A h.-ref. Bethlen Gábor Gimnázium 1940–41. tanévi évkönyve, 1941. – p. 13–17. 7. Gimnáziumunk kapcsolata a környező tanyavilággal = A h.-i ref. Bethlen Gábor Gimnázium 1941–42. tanévi évkönyve, 1942. – p. 4–5., Ua. = Népi kollégiumok Vásárhelyen : 1938–1949. – H, 1973. – p. 74–78. 8. Mit mond dr. Sipka Sándor gimnáziumi tanár hadifogságban szerzett tapasztalatairól / ifj. Kovács Imre = VN, 1947. – júl. 1.* 9. Emlékezés Szaltikov-Scsedrinre = Vk, 1953. – ápr. 28. 10. Emlékezés F. Gladkovról = Vk, 1953. – jún. 21. *
A Róla szóló tételeket dőlt betűvel jeleztük.
11. Gribojedov : megemlékezés az orosz irodalmi realizmus egyik megalapítójáról halála 125-ik évfordulóján = DM, 1954. – 25. sz. – p. 3. 12. Legrégibb nyelvemlékünk : kilencszáz éves a tihanyi apátság alapítólevele = DM, 1955. – jan. 22. – p. 2. 13. Török Károly : a vásárhelyi költő és úttörő folklorista emlékezete halála 80. évfordulója alkalmából = VSz, 1955. – 1. sz. – 10–21. 14. Palágyi Lajos vásárhelyi működése =VSz, 1955. – 2. sz. – p. 33–36. 15. Vörösmarty Mihály = VSz, 1955. – 5. sz. – p. 1. 16. Gonda József, Vásárhely irodalmi életének első szervezője = VSz, 1955. – 5. sz. – p. 15–17. 17. Gonda József : 1877–1913 = CSMF, 1955. – 16. sz. – 95. 18. Jókai Mór Vásárhelyen = VSz, 1956. – 3. sz. – p. 17–18. 19. A legrégibb” vásárhelyi” írók = VSz, 1956. – 5. sz. – p. 6–9. 20. Két férfi : Németh László vásárhelyi tárgyú regényrészlete a Csillag 1956. májusi és júniusi számában = VSz, 1956. – 6–7. sz. – p. 73–74. 21. Móra Ferenc táj- és természetszemléletéről = VSz, 1956. – 6. Sz. – p. 25–26. 22. Illyés Gyula és a „Kézfogások” bizonyossága = VSz, 1956. – 9. sz. – p. 16–18. 23. Jókai hódmezővásárhelyi képviselősége = Itk, 1956. – 3. sz. – p. 324–328. 24. Vita az „Égető Eszter”-ről a TIT vásárhelyi estjén = CSMH, 1957. – márc. 27. – A vitán megszólalt Sipka Sándor is. 25. A vásárhelyi puszta egy mai német író emlékezetében : Hugo Hartung magyar tárgyú regénye = CSMH, 1957. – júl. 28. – A Piroska című regényről. – Ism. 26. Kiss Lajos: Vásárhelyi hétköznapok : Magvető Könyvkiadó, 1958 = Tj, 1959. – 5. sz. – p. 4. – ism. 27. A csendes szavú, elmélkedő vásárhelyi tanár : köszöntjük a 60 éves Németh Lászlót = CSMH, 1961. – ápr. 16. – p. 5. 28. Ötszáznegyvenöt vallomás = Tj, 1962. – 3. sz. – p. 1., 4. 29. Középiskolai magyartanításunk helyzete egy ellenőrző kísérlet tükrében =Mtan, 1962. – 4. sz. – p. 182–186. 30. Imre Sándor politikai, irodalmi és kritikai elveiről = BGGÉ, 1962 – p. 1–12. 31. Megemlékezés iskolánk 1945 és 1962 között elhalt tanárairól = BGGÉ, 1962. – p. 93–96. 32. A műfaji elemzések kérdése az irodalmi előadásokban. – Budapest : TIT irodalmi és Nyelvi Szakosztályok Országos Választmánya, [1962]. – 45 p. – Összeáll. 33. A bűn és bűnhődés ábrázolása Móra Ferenc regényeiben = BGGÉ, 1962–63. – p. 21–25. 34. Egy érettségi tanulságai, avagy: kit mi kedvetlenít el? = Köznevelés, 1963. – 18. sz. – p. 594. 35. Új szovjet módszertani művek az irodalom középiskolai tanításáról = Mtan, 1963. – 3. sz. – p. 139–142.
36. A tanárjelöltek gyakorlati képzésének helyzetéről = MP, 1963. – 3. sz. – p. 301–306. 37. Adalékok Imre Sándor nyelvtudományi munkásságához = NyelvDolg, 1963. – 38. sz. – p. 45–53. 38. Az ízlés vizsgálatának és nevelésének módszeréről = Tj, 1963. – 2. sz. – p. 1–2. 39. Hódmezővásárhely az irodalomban : I. = BGGÉ, 1963–64. – p. 3–46. – Társszerző: Grezsa Ferenc 40. Vásárhelyi kistükör : Kiss Lajos könyve = Tj, 1964. – 12. sz. – p. 11. – Ism. 41. Körültekintőbb javítást! = Köznevelés, 1965. – jan. 15. – p. 8–9. 42. Két új tankönyv : Szende Aladár: A stílus. Makay Gusztáv: Irodalomtanítás = Tj, 1965. – 3. sz. – p. 220–221. – Ism. 43. Makay Gusztáv: Irodalomtanítás = Mtan, 1965. – 4–5. sz. – p. 239–240. – Ism. 44. A Gyász ikerdarabja : Németh László: Irgalom = Tj, 1965. – 10. sz. – p. 809–810. – Ism. 45. Tanuljunk könnyen, szépen, magyarul : a helyes magyar kiejtéssel foglalkozó országos konferencia tanulságaiból =CSMH, 1965. – nov.2. 46. A verselemzés módszerei két újabb angol nyelvű tanulmány alapján = NyelvDolg. – Szeged : JATE, 1965. – 101–107. 47. Az irodalom korszerű metodikájának feladatairól = Mtan, 1966. – 3. Sz. – p. 128– 132. 48. Az idézés formái Németh László Irgalom című regényében =Magyar Nyelvőr, 1966. – 3. sz. – p. 258–268. 49. Emlékezés Imre Sándorra : elhangzott domborműnek avatása alkalmából a h.-i Bethlen Gábor Gimnáziumban = CSMH, 1966. – okt. 7. 50. Újabb törekvések az anyanyelvi oktatás hatásfokának emelésére a Szovjetunióban = Mtan, 1967. – 3. sz. – p. 125–132. 51. Az irodalmi művek nyelvi-stilisztikai elemzésének kérdései az iskolában, szovjet módszertani művek tükrében = Mtan, 1967. – 6. sz. – p. 274–285. 52. Hódmezővásárhely az irodalomban : II. = BGGÉ, 1968. – p. 5–39. – Társszerző: Grezsa Ferenc 53. Vásárhelyi Pákozdy Ferenc: Esthajnal = Tj, 1969. – 1. Sz. – p. 81. – Ism. 54. Bibó Lajos: Subások = Tj, 1969. – 6. Sz. – p. 561–562. – Ism. 55. Hecksch Ágnes: Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere = Tj, 1959. – 12. sz. – p. 1132–1134. – Ism. 56. A tanulói aktivitás, a kifejezőképesség és stílusérzék fejlesztésének néhány módszere a szovjet anyanyelvi oktatásban = Mtan, 1970. – 2. sz. – p. 185–193. 57. Vajthó László: Tanári pályám emlékezete = Tj, 1970. – 6. Sz. – p. 591–592. – Ism. 58. Egy könyv irodalompedagógiai tanulságai : Németh László: Az én katedrám = Köznevelés, 1970. – 9. Sz. – p. 38–40. – Ism. 59. Hódmezővásárhely az irodalomban : III. = BGGÉ, 1970. – p. 3–66. – Társszerző: Grezsa Ferenc
60. Bibó Lajos = Látóhatár, 1970. – 9–10. sz. – p. 918–921. 61. Gondolatok az olvasás tanításáról és az olvasásra nevelésről egy német módszertani mű kapcsán : Kurt Singer: Lebendige Lese–Erziehung, München. 1969 = Mtan, 1971. – 1. Sz. – p. 42–45. 62. In memoriam Pákozdy Ferenc = CSMH–V, 1971. – máj. 11. 63. Németh László vásárhelyi évei : az író 70. születésnapja tiszteletére rendezett kiállításról = Köznevelés, 1971. – 11. Sz. – p. 11–13. 64. Irodalomtanítási módszerek osztályozásáról = Mtan, 1971. – 6. Sz. – p. 258–266. 65. Szellemi tőkéje volt városának : Dr. Sipka Sándor előadása Pákozdy Ferencről / Jurányi Anna = CSMH, 1971. – okt. 17. 66. A magyar szakos hallgatók szakmódszertani képzésének alakulása a szegedi József Attila Tudományegyetemen 1962–72 között = Mtan, 1972. – 4–5. Sz. – p. 199–203. 67. Bibó Lajos: Anyám = Tj, 1972. – 10. Sz. – p. 86–87. 68. Imre Sándor hódmezővásárhelyi igazgatói működése = BGGÉ, 1972. – p. 105–112. 69. Szótár a magyartanítás szolgálatára = Köznevelés, 1973. – 15. Sz. – p. 13. 70. Imre Sándor nyelvtanírói és nyelvművelő munkásságáról =VT, 1973. – p. 9–17. 71. Kárász József: Pörben = Tj, 1974. – 2. Sz. – p. 82. – Ism. 72. Emlékezzünk régiekről = CSMH, 1974. – okt. 3. – (Vásárhely az irodalomban ; 1.) 73. Vásárhelyi népköltők : Berei Farkas András és Nótás Szabó Pál = Uo. – okt. 3. – (Vásárhely az irodalomban ; 3.) 74. Jókai Mór városunkban = Uo. – okt. 24. – (Vásárhely az irodalomban ; 4.) 75. Egy úttörő magyar folklorista : Török Károly = Uo. – okt. 31. – (Vásárhely az irodalomban ; 5.) 76. Ady Endre levelei városunkba = Uo. – dec. 12. – (Vásárhely az irodalomban ; 10.) 77. Tornyai-vers, Tornyai-adomák = Uo. – dec. 19. – (Vásárhely az irodalomban ; 11.) 78. Móra Ferenc városunkban = CSMH, 1975. – jan. 9. – (Vásárhely az irodalomban ; 14.) 79. Az 1935-ös kutasi írótalálkozó = Uo. – febr. 20. – (Vásárhely az irodalomban ; 20.) 80. Németh László = Uo. – márc. 6. – (Vásárhely az irodalomban ; 22.) 81. Németh László Égető Esztere = Uo. – márc. 13. – (Vásárhely az irodalomban ; 23.) 82. Élet és ember prózaíróink műveiben = Uo. – márc. 20., 27. – (Vásárhely az irodalomban ; 24–25.) 83. Antológia = Uo. – ápr. 10., 19. – (Vásárhely az irodalomban ; 26–27.) 84. Az olvasási készség és az anyanyelvi műveltség összefüggése = Magyar Nyelvőr, 1975. – 1. Sz. – p. 73–76. 85. A puszta az irodalomban = Parasztélet a vásárhelyi-pusztán / Nagy Gyula. – Békéscsaba, 1975. – p. 121–122. – (A Békés megyei Múzeumok Közleményei). – Társszerző: Grezsa Ferenc 86. Toldy Ferenc irodalomtörténeti művei a gimnáziumi oktatásban = MP, 1976. – 1–2. sz. – p. 96–110.
87. A pedagógus : Németh László emlékezete = Hszle, 1976. – 3. sz. – p. 27–28. 88. 10 év (1850–1950) magyar irodalomtörténeti tankönyvei. 1976. – Kand. értekezés 89. A nevelők és a helyes magyar kiejtés = Helyes kiejtés, szép magyar beszéd : az egri konferencia anyaga. – Bp. : Tankvk., 1976. – p. 217–219. 90. Beőthy Zsolt irodalomtörténeti tankönyve a középiskolai oktatásban = Irodalomtörténeti Dolgozatok, 1976. – p. 93–135. – (Acta Universitatis Szegediensis : Sectio Philologica ; 109.) 91. [Sipka Sándorról] = Homályból homályba : életrajzi írások / Németh László. – Bp. : Szépirod. Kvk., 1977 92. Móra Ferenc az iskolában = SkM, 1979. – 1–4. Sz. – 53–63. 93. Hogyan lettem nevelő? = BGGÉ, 1980. – p. 106–109. 94. Elhunyt dr. Sipka Sándor = CSMH, 1980. – jan 3. 95. Utam Németh Lászlóhoz = CSMH, 1981. – ápr. 19. 96. Arcképvázlatok Sipka Sándorról / László József = Pedagógiai Műhely, 3. – Szeged : Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet, 1986. – p. 68–73. 97. Ülünk az üvegharang alatt = DSz, 1986. – 4. Sz. – p. 13–14. 98. Németh László levelei Sipka Sándorhoz / Czine Mihály = Délsziget, 1988. – 11. sz. – p. 1–9. 99. Utam Németh Lászlóhoz = Juss, 1989. – jún. – p. 27–91. 100. Sipka Sándor = CSMH-V, 1989. – febr. 21. 101. Válogatás Németh László Sipka Sándornak írt leveleiből = Juss, 1989. – szept– okt. – p. 99–106. 102. Sipka Sándor, dr. / K[árász[. J[ózsef]. = Jeles vásárhelyiek. – H : NLVK, 1991. – p. 69. 103. Imre Sándor : 1820–1900 = BGGÉ, 1993. – p. 19–24. 104. Sipka Sándor, dr. = Jeles vásárhelyiek : életrajzgyűjtemény / [az életrajzokat írták Felletár Béla et al.]. – összeáll. Kőszegfalvi Ferenc ; – H :Önkormányzat, 1993. – p. 109. 105. Sipka Sándorra emlékeztek = DV, 1993. – okt. 25. – A Bethlen Gábor Gimnáziumban felavatták Sipka Sándor domborművét, Návay Sándor alkotását. 106. Sipka Sándor = Szegedi Egyetemi Almanach, 1921–1995. – Szeged, 1996. – p. 193. 107. Sipka Sándor = Hódmezővásárhely jeles tudósai / [Borus Gábor et al.] ; [szerk. Kovács István, Kruzslicz István Gábor, Szigeti János]. – H, 2000. – p. 244–245.
Mutató bibliográfiához Ady Endre 4, 72 anyanyelvi oktatás 51, 56 Beőthy Zsolt 91 Berei Farkas András 73 BGG 7 Bibó Lajos 54, 60, 67 Borus Gábor 107 Csillag [folyóirat] 20 Czine Mihály 98 dombormű-avatás – Imre Sándor 49 – Sipka Sándoré 105 emlékezés – gimnáziumi tanárokra 31 – Gladkovra 10 – Gribojédovra 11 – Pákozdy Ferencre 62 – Szaltikov-Scsedrinre 9 – Török Károlyra 13 érettségi 34 fegyelem 6 Fekete István 2 Felletár Béla 104 Giono, Jean 5 Gladkov, Fjodor Vasziljevics 10 Gonda József 16, 17 Grezsa Ferenc 39, 52, 59, 85 Gribojédov, Alekszandr Szergejevics 11 gyakorlati képzés 36 hadifogság 8 Hartung, Hugo 25 Hecksch Ágnes 55 helyes magyar kiejtés 45, 89 Hódmezővásárhely az irodalomban 39, 52, 59, 69, 72–83 Illyés Gyula 22 Imre Sándor 30, 37, 49, 55, 69, 70, 103 irodalomtanítás módszertana 35, 43, 47, 51, 64, 66 ismertetés 1–4, 25, 26, 40, 42–44, 53–55, 57, 58, 71 ízlésnevelés 38 JATE 66
Jókai Mór 18, 23, 74 Jurányi Anna 65 kandidátusi értekezés 88 Kárász József 102 Kiss Lajos 26, 40 Kovács Imre, ifj. 4 Kovács István 107 Kőszegfalvi Ferenc 104 középiskolai magyartanítás 29 Krzuslicz István Gábor 107 kutasi írótalálkozó 79 László József 96 levelezés 76, 98, 101 Makay Gusztáv 42, 43 Móra Ferenc 21, 33, 78, 92 műfaji elemzés 32 Nagy Gyula 85 Návay Sándor 105 Németh László 20, 27, 44, 48, 58, 63, 80, 87, 91, 95, 98, 99, 101 Nótás Szabó Pál 73 nyelvi-stilisztikai elemzés 51 olvasásra nevelés 61 Palágyi Lajos 14 Pákozdy Ferenc 53, 62, 65 Singer, Kurt 61 Sipka Sándor 24, 65, 91, 94, 96, 98, 100– 102, 104–107 Szaltikov-Scsedrin, Mihail Jevgrafovics 5 Szende Aladár 42 Szigeti János 107 tanyavilág 3 tihanyi apátság alapítólevele 12 Toldy Ferenc 86 Tornyai János 77 Török Károly 13, 75 Vajthó László 57 vásárhelyi írók 19 vásárhelyi népköltők 73 vásárhelyi puszta 25, 85 verselemzés 46 Vörösmarty Mihály 15
