Szigeti János: József Attila hódmezővásárhelyi kapcsolatai József Attila költészete és személyes varázsa városunk egyik legjelentősebb irodalmi emlékei közé tartozik. Hosszú lenne felsorolni azokat a monográfiákat, emlékkönyveket, tanulmányköteteket, memoárokat, amelyek költőnk vásárhelyi tartózkodásait és élményvilágát ismertetik. József Attila makói, kiszombori, szegedi időszaka után alföldinek számított, és hihetetlen gyorsan művésztársakra, barátokra lelt a zamatos lokálkulőrrel megáldott Vásárhelyen. Mindenekelőtt családi kötelékek kapcsolták városunkhoz. Sógora, dr. Makai Ödön egzisztenciális, anyagi, s nem utolsó sorban családi meggondolásokból költözött 1928. november 1. napján Hódmezővásárhelyre. Házassága József Jolánnal válságba jutott. A szegedi ügyvédi kamara 1929. január 8-i hatállyal jegyezte be a Szentesi út 24. sz. alá. Ezt a vidéket egy kicsit magáénak tudhatta Makó közelsége miatt is, ugyanis nagybátyja, Makai Emil (1870-1901) költő a Maros-parti városban született. József Etától hallottam: Miután Ödön – a család legifjabbja, mondhatnám a család Benjáminja volt -, ügyvédi praxist nem igen folytathatott, inkább különféle gazdasági ügyekkel foglalkozott. A család úgy gondolta, Ödönnek is legyen egy állandó hivatala, így került ő Vásárhelyre. Makai, az anyaintézet, a budapesti Belvárosi Takarékpénztár megbízásából vezette Blantz Béla (1896-1944) igazgatóval együtt a Kereskedelmi Bank ügyeit. Előbb Etus, majd 1928. december 24-én Jolán is megérkezett. Attila látogatóba legelőször 1929. január végén járt Makaiéknál, de február 8-án vagy 9-én már vissza is utazott. Február 17-én viszont a Nincsen apám se anyám verseskötet friss példányaival állított be sógorához. Makaiék kezdettől fogva élénk társasági életet éltek a városban. A családot anyagi gondok nem sújtották. Makai értékes közírói tevékenységet fejtett ki zömében a helyi sajtóban. József Attila is gyakrabban tartózkodott náluk. Mivel Makai az irodalomnak és a művészeteknek melegszívű pártfogója volt, gyorsan kialakult a baráti társaság, amelynek tagjai voltak: Galyasi Miklós (19031974), Pákozdy Ferenc (1904-1970), Vízi Albert (1909-1982) költők, dr. Székely István (19011944), Bányai László (1904-1979), valamint sógora és dr. Blantz Béla révén a helyi zsidó hitközség prominens tagjai. Az összejövő társaságban kitűnt a költő szenvedélyes irodalmi és művészeti eszmecseréivel. Attila a nyarat nagyrészt Vásárhelyen töltötte. 1929. július 9-i keltezéssel 1932-ig érvényes útlevelét itt állították ki. Mint egy modern francia színműben, a családi kapcsolatok átrendeződtek. Bányai, a fiatal ügyvédjelölt heves szerelemre lobbant Lucie (Jolánt becézték így) iránt, a sógor és Eta viszonya pedig nyílt titok volt. A párok rövidesen törvényesítették kapcsolatukat. Lucie, a korábbi győri primadonna, a baráti társaság fénypontjában érezhette magát. Annak ellenére, hogy a visszaemlékezők véleménye megoszlik Jolán színészi képességei felől, gyakran választotta sikereinek helyéül a világot jelentő
deszkákat. 1929. augusztus 17-én a Nyári Színkörben, ekkor még dr. Makainé József Jolán néven, a Pótvizsga című egyfelvonásos jelenetben óriási sikert könyvelhetett el. Énekelt, táncolt és önfeledten játszott. A helyi sajtóorgánumok a produkciót „a szezon legnagyobb slágereként” emlegették. A következő év estélyén, amelyet a Stefánia Szövetség szervezett, szintén a Nyári Színkörben, már a teljes Makai-család részt vett benne. Fellépett a két József-nővér, a Politika című szatíra szövegét Attila és Ödön agyalták össze. Ebben a jelenetben sikerrel szerepelt még dr. Bányai László és Szász Ferenc hírlapíró is. Hónapokig újsághírnek és beszédtémának számított a városban Makaiék 1930. február 8-i vidám farsangi mulatsága. A tréfás menülapot, a Kínálgatót, egybefűzve A kosztosok emlékkönyvébe versezettel, minden résztvevő családhoz eljuttatták. Előbbi Attila, utóbbi Jolán szerzeménye. A vendéglátók, Makai, a két József-nővér és a zulukaffer leányzónak öltözve, Attila egyaránt jelmezesen járultak hozzá a kitűnő hangulathoz. A jelenetet fénykép is megőrizte. Szántó Judit (1903-1963), József Attila élettársa visszaemlékezésében leírja, hogy a saját autóját vezető és házi bált rendező Juditra úgy néztek Hódmezővásárhelyen a félrehúzott függönyök mögül, mint egy dámára. Igaz, hogy Hódmezővásárhelyen nem Attila állt az előtérben, hanem inkább Jolán. Attilát már csak később ismerték meg, amikor Ödön nagyvonalúsága egy-egy házi bált rendezett, ahol jelmezekbe öltözve a városka előkelőségei, mint valami nagy karneváli ünnepélyen, fölengedtek az ő napi életükből és ha nem is szeretettel, de mindenesetre irigykedve vették tudomásul ezt a nagyvárosi életformát. De persze a fővárosba fölkerült ügyvédek és értelmiségiek úgy fogadták Attilát, ahogy egy pár versének elmondása után az Attilát megillette. Így történt aztán, hogy Hódmezővásárhelyről a későbbi időkben egy-egy kedves karácsonyi küldemény örvendeztette meg Attila szívét. Nem a csomag tartalma, hanem, ahogy mondta: „Nézd, Jutkám, Hódmezővásárhelyen sok a disznó. Ha elküldenek egy sódart, vagy birsalmasajtot, ott más nincs, mint ennivaló… Attila az 1933. január 13-án keltezett levelezőlapon így nyugtázta a küldeményt: Vásárhelyről disznó jő,
ahogy futnak szorgos percek,
fazekunkban disznó fő,
ütemükre hurka serceg,
hurka, kolbász, májas, véres:
szánk zsíros mosolytól fényes,
ízlik annak, aki éhes -
ahogy rád gondolunk édes.
Az 1925-ben alapított Bartha Miklós Társaság 1930. május 21-én a Tisza Szálló különtermében – a Deák F. u. 13. sz. épületet azóta lebontották – vitaestet tartott. Itt mutatták be József Attilának Fábián Dániellel (1901-1980) közösen írt Ki a faluba című röpiratát. A röpirat a falukutatás kezdete egyik alapművének tekinthető. Fábián doktor a mozgalom egyik vezéralakja volt. A korabeli tudósítás szerint József Attila hozzászólása után Galyasi-Reisinger Miklós dr. és Bányai László dr. a vásárhelyi művelt ifjúság nevében örömmel és lelkesedéssel köszöntötték a Bartha Miklós Társaság eszményi hevületektől irányított vezetőit. Fölszólalásaik nyomán egyhangúan
2
határozták el a jelen voltak, hogy megalakítják a Bartha Miklós Társaság hódmezővásárhelyi baráti körét. Egybehangzó vélemények szerint ettől kezdve datálható összeismerkedése a „Műveröm” tagjaival és Csorba Péter (1853-1937) vőféllyel, kérővel, gügyüvel, a népélet egyik jellegzetes alakjával. Galyasi Miklós legényszobáját Kohán György festőművész
felesége, Balló Margit
iparművész nevezte „Műverömnek”. Pákozdy Ferenc leírása szerint … tele volt képpel, szoborral, könyvvel, szabadsággal, szerelemmel. Egy veremre való Mont Parnasse volt az a szoba. … A fin du siècle és a XXI. század külképviselete a vásárhelyi ugaron. Dr. Szemző Miksa (1876-1929) zsidó hitközségi elnök működésétől kezdődően még erőteljesebben jelentkezett a magyar, a zsidó és egyetemes kultúrát ápolni kívánók köre. Megalakítják a Hódmezővásárhelyi Izraelita Kultúrcsoportot, amely helyi és fővárosi művészek, rabbik és írók szerepeltetésével sok feledhetetlen előadást rendezett, s nagymértékű kulturális működést fejtett ki. 1932. december 14-én a zsidó hitközség kultúrcsoportjának estélyén A legújabb magyar költészetről József Attila nagysikerű előadást tartott. A Betlehemi királyok vásárhelyi keletkezésű költemény, Eta nővérének Zsuzsi nevű kislánya 1929. december 12-én született. Etától hallottuk: A verset nekem írta, a kislányom születésére… „Egész helyes kis mama” – mondta nekem, a költeményben pedig így: „boldogságos kis mama.” A vásárhelyi forrásvidéket idéző szakasz: Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok! Osztozunk Szabolcsi Miklós (1921-2000) véleményével: A Téli éjszaka valószínűleg még 1932. december végén, 1933. január elején íródhatott, talán még Hódmezővásárhelyen. E megállapítást Eta is alátámasztotta: „Vásárhelyen fejezte be a Téli éjszakát. Itt szőtte bele a következő képet is: Téli éjszaka. Benne, mint külön kis téli éj, egy tehervonat a síkságra ér. Emlékszem, ahogy e sorokat elmondta Ödönnek, és felhívta a figyelmet, hogy
3
Milyen vitrinben csillognak ily téli éjszakák? Az itteni lakásunkban volt ez a vitrin, tele csecsebecsékkel.” A színtér egyaránt lehet vásárhelyi látkép, a budai hegyek tükre, még inkább lelki táj. Február végétől június végéig valamivel több mint négy hónapot időzött egyhuzamban 1934ben Vásárhelyen. Valószínűleg 1934. március 7-én a Villasor 14. sz. lakásban találkozhatott az ebédmeghívásra érkező Móricz Zsigmonddal. Az erről szóló emlékezése a Szép Szó 1938-as József Attila-emlékszámában jelent meg. A látogatás időpontját Eta is megerősítette. Szabolcsi Miklós így összegezte József Attila vásárhelyi hónapjainak eseményeit: „befejezi és ciklussá szervezi az Eszméletet, elkészíti a következő gyűjteményes kötetet, a Medvetánc első kötettervét – és valószínűleg itt írhatta a Szappanosvíz és talán a Falu című verset is.” A Szappanosvíz keletkezéstörténetét József Etától a következőképpen hallottam: „A szegedi úton (akkor Villasor 14. sz.) a parkfürdővel szemben lévő ház emeletén laktunk, s egyszer kimentünk Attilával a folyosóra, s az udvarra tekintettünk, és ott lent valaki mosott, és kiengedte a szappanos lét a hűs udvar téglakocka vörösére. Mondtam Attilának, ahogyan folyt a víz, milyen érdekes, hogy ez a szappanos víz miként keresi a szabadulást, a kivezető utat, és végül mégis a kanálisba folyik: Fel-alá futkos, mint a rab. A szappanosvizet eléri a halál és továbbhalad. Így formálódott dallá e kis ötlet. Egészen biztos, ez a kis mozzanat, epizód adta Attilának az ötletet a Szappanosvíz megénekléséhez.” 1935. július 25-én megszületett ifjabbik unokaöccse, Makai Ádám, s az ő látogatására leutazott a költő. Az alábbi vers 1935. augusztus 14. körül keletkezhetett. Az ifjú jövevénynek így örvendezett a költő-nagybácsi: Nincsen e világon semmi kincsem, Rád ám számít a nagybácsi, Ádám. Sorsom ezért hozzád visz a gyorson, élve megérkezek péntek délbe. Vess el gondot és várj tyúklevessel. Felnőtt ha leszel, és látsz egy delnőt
4
a sorsod orrod alá ha tör borsot, add el e lapot s magad ne hadd el. (Levél) 1935. augusztus 16-án érkezett József Attila utolsó vásárhelyi látogatásra.
5
