ERCSEI KÁLMÁN – PAKOT ÁGNES – VERES VALÉR
SZIGET 2014
2015
KÉSZÜLT A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM ÉS A KOLOZSVÁRI BABEȘ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM S Z E R V E Z E T T S Z I G E T 2 0 1 4 K U T A T Á S K E R E T É B E N A S Z I G E T K U L T U R Á L I S M E N E D Z S E R IRODA KFT. TÁMOGATÁSÁVAL
E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S É B E N
Tartalom
1. Összegzés ........................................................................................................................... 2 2. A Sziget-látogatók demográfiai profilja ......................................................................... 4 1 3. Gazdasági-anyagi helyzet ................................................................................................ 5 3.1. – Külföldi alminta ....................................................................................................... 6 3.2. – Magyar alminta ........................................................................................................ 9 4. Zenei stílusok .................................................................................................................. 12 4.1 – Külföldi alminta ...................................................................................................... 12 4.2 – Magyar alminta ....................................................................................................... 13 5. Kulturális fogyasztás ...................................................................................................... 15 5.1 – Külföldi alminta ...................................................................................................... 15 5.2 – Magyar alminta ....................................................................................................... 17 6. Életmód ........................................................................................................................... 20
1. Összegző megállapítások
1
az „átlagos” Sziget-résztvevő 24 éves, a fesztiválon korcsoportok szempontjából a legnagyobba arányban a 20-22 évesek vannak jelen; a külföldi látogatók körében nagyobb a férfiak aránya, a magyar látogatók körében pedig a nők aránya (a férfiak átlagéletkora mindkét mintában nagyobb); a Hollandiából és Franciaországból érkezők átlagosan a legfiatalabbak, a Belgiumból és Németországból érkezők átlagéletkora a legnagyobb; a külföldi résztvevők 53%-a folytat tanulmányokat és 27%-a aktív kereső; A magyar mintában 61%-a folytat tanulmányokat (akár munkahely mellett) és 35% azok aránya, akik csak dolgoznak; a külföldi résztvevők 85%-a, a magyar résztvevők 72%-a rendelkezik olyan pénzösszeggel, amellyel önállóan gazdálkodik; a külföldi résztvevők átlagosan 1.1130€, a magyar résztvevők 354€ összeg felett rendelkeznek egy hónapban; a külföldiek egy átlagos este 45 € körüli összeget költenek, a Szigeten az egy napi kiadás átlagosan 49€; lakóhely (szerinti ország) szempontjából az átlagos összeg 3960€ között mozog; a magyar résztvevők egy átlagos este 20€ költenek, a Szigeten egy napi átlagos kiadás 16€; a kiadások között a legnagyobb arányt az étel-, és italfogyasztás teszi ki, amely a kiadások mintegy 60%-át jelenti; mind a magyar, mind a külföldi résztvevők legnagyobb arányban a rockzenét kedvelik a leginkább, melyet a különböző elektronikus zenei irányzatok követnek; korosztály szerinti bontásban, míg a külföldi megkérdezettek esetében valamelyest idősebb csoport (23-25, illetve 26-30 évesek) körében a legnépszerűbb a rock zene, a magyarok esetében a legfiatalabb korosztály hallgat a legnagyobb arányban rock zenét; a legfiatalabb magyarok, azonban nagy arányban képviseltetnek az egyes elektronikai zenei irányzatok rajongótáborában is; a kulturális fogyasztás itemei 3-3 faktorba rendeződnek a két almintán; bár nem teljesen azonosak, mindkét almintán keletkezik egy szociális tevékenységeket csoportosító faktor, egy egyéni szabadidő-eltöltést összefogó, illetve egy kulturális elemeket magába foglaló faktor; korcsoport szerinti bontásban, mindkét alminta esetében a legfiatalabbakra leginkább a szociális tevékenységek előnyben részesítése jellemző, míg a „legidősebb” korosztály arányosan leginkább a (magas)kulturális fogyasztás terén jeleskedik azok a külföldi megkérdezettek, akik dolgoznak1, leginkább az egyéni szabadidőeltöltési tevékenységekből vesznek vissza, ezzel szemben, a hasonló helyzetben levő magyar megkérdezettek, a szociális tevékenységekben jelennek meg átlagosan kisebb arányban;
A nem dolgozók táborát jelen esetben alapvetően a diákok teszik ki.
2
az életmóddal összefüggő szabadidős illetve wellness tevékenységeket a magyar és külföldi megkérdezettek közel hasonló arányban végezték, látogatták a különböző szórakozóhelyeket; különbség abban figyelhető meg, hogy a külföldiek sokkal kisebb arányban válaszolták valamely elemre, hogy azt nagyon ritkán vagy soha nem végeznék; a külföldiek csupán a kozmetika és szolárium látogatásban maradnak kissé alul a magyar megkérdezettekhez képest;
3
2. A Sziget-látogatók demográfiai profilja A Sziget-látogatók átlagéletkora mintegy 24 év (azonban a magyar almintán belüli szórás nagyobb a külföldi alminta szórásához képest). A férfiak átlagéletkor 25 év, a nők átlagéletkora 23-24 év között mozog. A külföldi látogatók körében a férfiak aránya a nagyobb (53%), a magyar látogatók között a pedig a nők aránya (54%). 1. táblázat: Nem szerinti eloszlás és nem szerinti átlagéletkor Nem szerinti megoszlás
Nemek szerinti átlagéletkor
Külföldi alminta (N = 668)
Magyar alminta (N = 638)
Külföldi alminta (N = 668)
Magyar alminta (N = 638)
Férfi
53,3%
45,7%
25,2
24,9
Nő
46,7%
54,3%
23,3
23,8
Teljes alminta
100%
100%
24,3 *
24,3 **
4
*Szórás = 5,38; ** Szórás= 6,94
Bár a két minta átlagéletkor a nem különbözik, a korcsportok szerinti bontás alapján megfigyelhetők különbségek: a külföldiek körében kisebb a 20 évnél fiatalabbak és 30 évnél idősebbek aránya, illetve miközben nagyobb a 23-25 évesek aránya. Mindkét mintában a 2022 éves korosztály teszi ki a legnagyobb arányt, az alminták mintegy 28%-át. 2. táblázat: Nem és korcsoportok szerinti eloszlás, % Külföldi alminta (N = 668)
Magyar alminta (N = 638)
A két alminta közötti különbségek
Fiú
Lány
Együtt
Fiú
Lány
Együtt
20 évnél fiatalabb
8,7
17,6
12,9
13,7
32,6
24,0
11,1
20-22 éves
23,7
34,0
28,5
31,6
25,1
28,0
-0,5
23-25 éves
28,2
25,0
26,7
20,6
14,7
17,3
-9,4
26-30 éves
27,9
14,7
21,7
20,6
13,3
16,7
-5
30 évesnél idősebb
11,5
8,7
10,2
13,4
14,4
14,0
3,8
Összesen
100
100
100
100
100
100
-
A külföldi résztvevőket körében nemek vonatkozásában az Olaszországból, Franciaországból, Németországból és Belgiumból érkezők esetén nagyobb a férfiak aránya. A Hollandiából, Egyesült Királyságból és Írországból érkezők esetén pedig nagyobb a nők aránya.
A lefiatalabb résztvevők Hollandiából és Franciaországból (23 év), továbbá az Egyesült Királyságból és Írországból (24 év), Olaszországból (25 év) érkeznek. Belgiumból és Németországból érkeznek azok a résztvevők, akiknek átlagéletkora a legmagasabb (25 év), 3. táblázat: Nem szerinti eloszlás és átlagos életkor országok szerint, % Külföldi alminta (N =668)
Férfi
Nő
Összesen
Átlagéletkor
Olaszország
72,9
27,1
100
25,1
Franciaország
70,0
30,0
100
23,5
Németország Belgium Hollandia Egyesült Királyság és Írország Más országok
64,7 56,5 47,9
35,3 43,5 52,1
100 100 100
27,0 26,8 23,2
38,3
61,7
100
24,3
43,8
56,2
100
24,1
Együtt
53,4
46,6
100
24,3
3. Gazdasági-anyagi helyzet A munkapiaci helyzet a két mintában különböző formában volt megkérdezve. E szerint a külföldi látogatók 53%-a tanul, 27%-a dolgozik és 3%-ra tehető a munkanélküliek száma. 4. táblázat: Munkapiaci helyzet – külföldi alminta, % Tanul Dolgozik (termelésben) Dolgozik (szellemi munkát) Munkanélküli Egyéb Total
52,7 6,6 21,2 3,3 16,3 100
A magyar résztvevők 61%-a folytat tanulmányokat valamilyen formában. Teljes vagy részmunkaidős formában 37% dolgozik. Azok aránya, akik tanulnak is és dolgoznak is 4%. 5. táblázat: Munkapiaci helyzet – magyar alminta, %
Tanul Nem tanul Összesen
Teljes vagy részmunkaidőben dolgozik 17,6% 36,6% 54,2%
Alkalmi munkákat vállal
Nem dolgozik
Összesen
16,1 0,8 16,9
27,3 1,6 28,9
61,0 39,0 100,0
5
A külföldi résztvevők 85%-a, a magyar résztvevők 72%-a rendelkezik olyan pénzösszeggel, amellyel önállóan gazdálkodik. A külföldiek átlagosan 16-17 koruktól kezdődően rendelkeznek saját pénzösszeg felett, a magyar résztvevők inkább csak 18 éves koruktól kezdődően. 6. táblázat: Rendelkezik-e olyan pénzösszeggel, mellyel önállóan gazdálkodsz? Külföldi alminta (N =430)
Magyar alminta (N = 638)
Igen Nem
85,8 14,2 100
72,0 28,0 100
Átlagéletkor
16,41
17,9
6
3.1. – Külföldi alminta A külföldiek körében az átlagos havi pénzösszeg, amely fölött önállóan gazdálkodnak 1.100 € körül mozog. A munkapiaci státus szempontjából a gazdaságilag inaktív tanulmányokat folytatók havi „jövedelme” átlagosan közel 750 € (, akik a minta mintegy 54%-át teszik ki). A dolgozók esetén ez 1.200 – 1.800 €. A férfiak átlagosan ennél valamelyest nagyobb összeggel, kb. 1.200 € felett rendelkeznek, a nők 1.000 € körüli összeggel. Továbbá az átlagos összeg magasabb az idősebbek körében. 1. ábra: Átlagos „jövedelem” nem, munkapiaci státus és életkor szerint 0
500
1,000
Férfi
1,500
2,000
1,206 €
Nő
1,031 €
Tanul
747 €
Dolgozik (termelésben)
1,257 €
Dolgozik (szellemi munkát) 20 évnél fiatalabb 20-22 éves
23-25 éves
1,812 € 532 € 805 €
1,204 €
26-30 éves
1,492 €
30 évesnél idősebb Átlag
1,618 € 1,130 €
A legnagyobb összeg felett a Németországból érkezők rendelkezők (~ 1.500 €). Ezután következnek az Egyesült Királyságból és Írországból érkezők (1.300€), majd az olaszországi résztvevők (1.290 €). A francia és belgiumi résztvevők átlagos jövedelme 1140-1160 € között
mozog. A holland résztvevők átlagosan 1.000 € felett rendelkeznek. A más országokból érkezők átlagos jövedelme 1.000 € alatti. 2. ábra: Átlagos „jövedelem” a lakóhely szerint 0
500
1,000
1,500
Németország
2,000
1,489 €
Egyesült Királyság és Írország
1,303 €
Olaszország
1,291 €
Franciaország
1,155 €
Belgium
1,137 €
Hollandia
7
1,006 €
Más országok
862 €
Az összeg a teljes mintát tekintve nagyrészt (77%-ban) saját jövedelmet jelent. A fiatalabbak, illetve a tanulók körében ez az arány 60%, az idősebbek, a gazdaságilag aktívak körében pedig 90% feletti. A külföldi résztvevők – felmérés adatai alapján – átlagosan 6 napot töltenek a Szigeten, többségük, 70%-uk 7 napot. Az országba utazással együtt számított összes kiadásuk átlaga 555€. Az útiköltségek a kiadások 40%-ot teszik ki. Ugyanígy, 40% a fesztiválon belüli étel-ital fogyasztás és 9% a fesztiválon kívüli étel-ital fogyasztás. Mindemellett a szállásra a kiadások mintegy 9%-a megy el. 3. ábra: Költségstruktúra a kiadások alapján Mennyi pénzt költesz az alábbiakra?
0
10
Utazás Budapestre (benzin, menetjegy) Utazás Budapesten belül
40
3.9 39.0
Étel/ital a fesztiválon kívül
9.1
Szállás
8.8
Egyéb szolgáltatás
30
35.8
Étel/ital a fesztiválon belül
Szórakozási szolgáltatások a Szigeten
20
2.5 1.0
50
Az utazás nélküli kiadások egy napra eső átlagos összege 49€.2 A férfiak átlagosan 54 €-nak, a nők 43€-nak megfelelő összeget költenek el naponta. Munkapiaci aktivitás szempontjából a szellemi foglalkozásúak az átlaggal egyező összeget költenek naponta, a nem szellemi foglalkozásúak valamelyest többet, mintegy 60€-t költenek. A tanulmányokat folytatók átlag alatti költenek, az ő napi kiadásuk átlagosan 44€. Életkor szempontjából a 20 évnél fiatalabbak költenek a legkevesebbet (36 €/nap). A 20-22 évesek átlagosan 47 €-t, 23-25 év közöttiek, illetve a 26-30 évesek 52-53€-t költenek. A 30 évnél idősebbek átlagos napi kiadás 55 €. 4. ábra: Egy napra számolt átlagos kiadások nem, életkor munkapiaci státus és lakóhely szerint (az utazási költségek nélkül) 0
10
20
30
40
50
60
Férfi
54 €
Nő
43 €
Tanul
44 €
Dolgozik (termelésben)
60 €
Dolgozik (szellemi munkát)
20 évnél fiatalabb 20-22 éves 23-25 éves 26-30 éves
54 €
36 € 47 € 53 € 52 €
30 évesnél idősebb
Átlag
70
55 €
49 €
A lakóhely szerinti Belgiumból, Olaszországból és Hollandiából érkező látogatók átlagon felül költenek. (A Belgiumból érkezők átlagos napi kiadása 60€, az Olaszországból érkezőké 56€, a Hollandiából érkezőké 52€) Az Egyesült Királyságból és Írországból, Németországból, Franciaországból, illetve más országokból érkezők napi 39-45 €-t költenek el a Szigeten.
2
A külföldi résztvevők egy átlagos este, ha szórakozni mennek. Az átlagos Sziget-kiadások tehát valamivel meghaladják egy átlagos esti kiruccanás költségét.
8
5. ábra: Napi kiadások a Szigeten lakóhely szerint Belgium
60 €
Olaszország
56 €
Hollandia
52 €
Franciaország
45 €
Egyesült Királyság és Írország
43 €
Németország
42 €
Más országok
9
39 €
Átlag
49 € 0
10
20
30
40
50
60
70
3.2. – Magyar alminta A magyar résztvevők átlagjövedelme 354€. Nem, életkor, munkapiaci státus és lakóhely vonatkozásában egyaránt jelentős eltérések figyelhetők meg. A férfiak a nőkhöz viszonyítva lényegesen magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Életkor szempontjából a kor előrehaladtával ugrásszerűen nő az átlagos jövedelem is. A 20 évnél fiatalabbak 100€ alatti összege felett rendelkeznek. A 20-25 éves korosztály átlag alatti, átlag közeli jövedelemmel rendelkezik. A 26-30 évesek, illetve az ennél idősebbek az átlagot jelentősen meghaladó havi pénzösszeggel gazdálkodnak. A teljes munkaidőben dolgozók közel 630€ összegű jövedelemmel rendelkeznek, a részmunkaidőben dolgozók pedig átlagosan 266 €-nyi összeggel gazdálkodnak. Az alkalmi munkát vállalók, illetve munkapiaci szempontból inaktívak (elsősorban egyetemi hallgatók) havi 140-150€ nagyságú összeg felett rendelkeznek.3
3
A válaszadók több mint fele (54%) azt vallotta magáról, hogy kényelmesen meg tud élni és meg is tud takarítani, egyharmada meg tud élni, de megtakarítani már nem tud. Közel 9% az átlaghoz képest saját bevallás szerint lényeges jobb módú és mintegy 3%-ra tehető azok aránya, kik nehezen tudnak megélni.
6. ábra: Átlagos „jövedelem” nem, életkor munkapiaci státus és lakóhely szerint 0
100
200
300
Férfi Nő
400
500
600
700
800
432 € 281 €
20 évnél fiatalabb 20-22 éves 23-25 éves 26-30 éves 30 évesnél idősebb
93 € 208 € 334 €
588 € 783 €
Igen, teljes munkaidőben Igen, részmunkaidőben Igen, alkalmi munkákat vállalok Nem dolgozom
10
629 € 266 €
148 € 141 €
Főváros Megyeszékhely Város Község
391 € 327 € 284 € 301 €
Átlag
354 €
A magyar résztvevők átlagban három napot töltenek a Szigeten. A legtöbb magyar résztvevők (44%) 1 napot tölt a Szigeten. A teljes hétnapos időszakot a látogatók 21%-a tölti a Szigeten, 3-6 napot pedig 19%-uk. Az elköltött összeg 60%-át az étel-, és italfogyasztás jelenti. Az utazással kapcsolatos kiadások az összes költség 21%-át jelentik. A szállás a kiadások 7%-ot teszi ki. A fennmaradó mintegy 10% különböző szolgáltatások igénybevételekor költődik el. A Szigettel kapcsolatos kiadások útiköltséggel átlagosan együtt mintegy 47€-t jelentenek. 7. ábra: Költségstruktúra a kiadások alapján Mennyi pénzt költesz az alábbiakra?
0
5
10
15
Utazás Budapestre (benzin, menetjegy)
20
25
30
9.3
Étel/ital a fesztiválon belül
36.1
Étel/ital a fesztiválon kívül
Szórakozási szolgáltatások a Szigeten Egyéb szolgáltatás
40
12.9
Utazás Budapesten belül
Szállás
35
24.7 7.0 4.6 5.3
A Sziget során különböző kiadásokra (útiköltséget, adott esetben szállást beleértve) napi átlagban 16€-t költenek a magyar résztvevők4. A férfiak a nőkhöz képest lényeges többet költenek (19€ vs. 13€). Munkapiaci szempontból a teljes vagy részmunkaidős állásban keresők napi átlagban 18€-t költenek, az alkalmi munkát végzők, vagy inkatívak (nagyrészt tanulmányokat folytatók) 15€-t. Az egy napra számolható átlagos kiadás és az életkor között erős összefüggés mutatkozik: a 23 évnél fiatalabbak kevéssel az átlag alatt (14€), a 23 évesek és idősebbek átlag felett költenek. Nagy különbségekről ezúttal sem beszélhetünk. A legtöbbet költő 30 év feletti korosztály átlagos napi kiadása 21€. A lakóhely szerinti településtípus vonatkozásában minimális eltérések mutatkoznak: a legtöbbet a megyszékhelyről érkezők költenek (20€/nap). A kisebb településekről kisebb településekről (városokból, községekből) érkezők 17-18€ körül költenek. A fővárosiak kiadása 15€. 8. ábra: Költségek, kiadások a Szigeten 0
5
10
15
20
Férfi Nő
19 € 13 €
Igen, teljes munkaidőben
18 €
Igen, részmunkaidőben Igen, alkalmi munkákat vállalok
18 € 13 €
Nem dolgozom
15 €
Budapest
15 €
Megyeszékhely
20 €
Város
18 €
Község, falu 20 évnél fiatalabb 20-22 éves
23-25 éves
17 € 14 € 14 € 17 €
26-30 éves
19 €
30 évesnél idősebb Átlag
4
25
21 € 16 €
A magyar résztvevők egy átlagos este, ha szórakozni mennek 20€-t költenek. A Szigeten napi átlagban elköltött összeg tehát egy átlagos esetén elköltött összeghez képest kevesebb.
11
4. Zenei stílusok A megkérdezettek a hozzájuk legközelebb álló három zenei stílust jelölhették meg. A három jelölést összegezve mutatjuk be az alábbiakban a két amintán gyakoriság szerint, valamint életkor szerinti bontásban. Mindkét alminta esetében megfigyelhető, hogy a három kategóriát együtt nézve az általánosan értett rock zene5 a legnépszerűbb a Szigetlátogatók körében. Ezt követik a különböző elektronikai zenei irányzatok. A világzene és a jazz általában a középmezőnyben található a szűkebb, legkedveltebb zenei stílusokat összegző listán. 4.1 – Külföldi alminta A külföldi látogatók is a rockzenét általában nevezték meg a leginkább kedvelt zenei stílusukként. A mintegy több, mint 60 elemet felsorakoztató zenei stílus-listából a megkérdezettek 10,4 százaléka említette a rock zenét az első három legkedveltebb zenei stílusa között. Ezt követik jelentősen lemaradva a hip hop és house zenei stílusok 4 százalék körüli jelöléseikkel. A megkérdezett külföldiek 2,54 százaléka hallgat szívesen világzenét és mintegy 1,83 százalékuk jazz zenét. A válaszok további 54 százalékát az egyéb kategória alá soroltuk be, hiszen ezen az arányon további 50 elem osztozik, tehát egyikük sem éri már el az 1 százalékos említési arányt. 9. ábra: Legkedveltebb zenei stílusok – külföldi alminta – százalékos megoszlás (N=668) Rock általában Hip Hop House Dance/Tánczene Techno Reggae Britpop Drum and Bass Világzene Electro Trance Jazz Ska Pop Dub Egyéb
10.4 4.4 3.7 3.7 3.4 3.1 3.0 2.7 2.5 2.0 1.8 1.8 1.7 1.5 54.1 0
10
20
30
40
50
60
Életkor szerinti bontásban, azonban megfigyelhető, hogy a fent felsorolt zenei stílusokat nem egyforma arányban hallgatják a Sziget-látogatók különböző korcsoportjai. A legkedvelteb, 5
A zenei stílusok között a rock zene különböző irányzatai mellett egy olyan kategória is szerepelt, mely a rock zenét általában nevezte meg. Ez a kategória bizonyúlt a legnépszerűbbnek. Zenei stílusok válaszlehetőségek: Acid House, Acid Jazz, Akusztikus, Alternatív, Ambient, Balkán, Black Metál, Blues, Britpop, Chill out, Klasszikus rock, Klasszikus zene, Cyberpunk, Dance, Death metal, Deephouse, Diszkó, Drum and Bass, Dub, Electro Trance, Elektronikus zene, Emo, Folk, Folk rock, Gangsta, Glam rock, Cigányzene, Hardcore techno, Hip Hop, House, Indie, Industrial, Jazz, Jungle, Metál, Opera, Pop, Pop-rock, Progresszív rock, Psichedelikus rock, Punk new wave, Punk-rock, Punkwave, R&B, Rap, Rap-metál, Rave, Reggae, Rock általában, Szamba, Ska, Soul, Speed metál, Techno, Trance, Trash metál, Trip hop, Underground, Világzene
12
általános értelemben vett rock zene iránt inkább a Sziget „idősebb” korosztálya érdeklődik a leginkább a 23-25, illetve a 26-30 évesek körében a legnépszerűbb ez a zenei irányzat. A legfiatalabb népesség (20 éven alúliak) a legnagyobb arányban a pop zenét kedvelők között találhatók. Szembetűnő még, hoghy drum and bass-t közel 50 százalékban a 20-22 évesek hallgatnak a külföldiek közül. Ez a korcsoport szintén jelentősen nagy arányban figyelhető meg az electro trance, britpop és house zenei stílus kedvelői között, de szintén ők vannak a legnagyobb arányban (28,75%) a világzenét kedvelők között is. Jazz zenét legnagyobb arányban a 23-25 évesek hallgatnak. 10. ábra: Legkedveltebb zenei stílusok életkor szerinti bontásban – külföldi alminta – százalékos megoszlás (N=668) 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Rock általában 12 22 29 28 10 Hip Hop 17 28 21 25 9 House 16 37 38 6 3 Dance/Tánczene 14 34 22 25 5 Techno 14 28 30 17 11 Reggae 12 29 22 20 17 Britpop 14 38 16 16 15 Drum and Bass 9 49 29 12 1 Világzene 8 29 28 17 17 Electro Trance 17 39 27 11 6 Jazz 13 20 37 20 10 Ska 11 8 36 29 15 Pop 23 25 21 25 7 Dub 7 29 43 17 5 Egyéb 13 28 26 23 11 20 évnél fiatalabb 20-22 éves 23-25 éves 26-30 éves 30 évesnél idQsebb
4.2 – Magyar alminta A magyar Sziget-látogatókról is elmondható, hogy ők is a legnagyobb arányban a rock zenét kedvelik, még magasabb arányban, mint a külföldiek (11,38 %). A második helyen a magyar látogatók izlésében a drum and bass következik, melyet a hip hop követ, tehát ez a zenei stílus a magyar megkérdezettek körében is meglehetősen népszerűnek bizonyult. Ami azonban szenbetűnő, hogy a magyar Sziget-látogatók szintén előkelő helyen részesítik előnyben az underground zenei stílus(oka)t. Ugyanakkor a jazz zene népszerűsége szintén a középmezőnyre tehető, azonban kissé előlkelőbb pozícióba, a nyolcadik helyre került a magyar populáció összesített preferencialistáján. A legnépszerűbb zenei stílusok sorát a magyar almintán szintén egy vegyes stíluscsoport zárja, amelybe a metáltól a ska-n keresztül a technóig találhatók meg a stílusok.
13
11. ábra: Legkedveltebb zenei stílusok – magyar alminta – százalékos megoszlás (N=638)
Rock általában
11.3
Drum and Bass
6.9
Hip Hop
5.7
Underground
5.0
Világzene
4.9
Britpop
4.7
House
4.6
Jazz
3.9
Elektro trance
3.5
Reggae
3.5
Dub
3.2
Metal
2.6
Ska
2.6
Techno
2.5
14
Egyéb
35.0 0.00
5.00
10.00
15.00
20.00
25.00
30.00
35.00
40.00
A külföldi almintával ellentétben, a magyar almintán az figyelhető meg, hogy inkább a két legfiatalabb korosztály (20 évnél fiatalabbak és 20-22 évesek) jelölte meg a rock zenét általában, mint egyiket a legkedveltebb zenei irányzatai közül. Hasonló a helyzet a metál zene kategóriájában is. Ugyanakkor, az olyan elektronikus zenei irányzatok, mint a drum and bass, electro trance és a dub, rajongói táborában is a legfiatalabbak vannak felülreprezentálva. Világzenét is inkább a legfiatalabb korcsoportok képviselői hallgatnak. A magyar megkérdezettek körében, azonban, jazz zenét legnagyobb arányban a „legidősebb”, 30 év feleltti korosztály hallgat legszívesebben.
12. ábra: Legkedveltebb zenei stílusok korosztály szerinti bontásban – magyar alminta – százalékos megoszlás (N=638) Egyéb
21
Techno
20
Ska
29
14 18
Dub
17
Jazz
8
23
Világzene
24
Underground
Hip Hop
15
0% 20 évnél fiatalabb
6
14
4
10 26
23
20 30
27
5
20
19
25
24
12
10
27
35
Rock általában
16
21
29
5
40
43
25
Drum and Bass
22 25
21
21
13
19
32
Britpop
2
30 14
25 22
33
19
House
23
24
29
6
41
13
36
Electro trance
13
18
27
13
20
21
Reggae
17
40
10
Metál
19
12
22 20
15
20%
40%
60%
20-22 éves
23-25 éves
26-30 éves
7 9
18
5
16 80%
100%
30 évesnél idősebb
5. Kulturális fogyasztás A Szigetre látogatók kulturális fogyasztását vizsgálva a két almintán 3-3 faktor különíthető el,m melyek, bár tartalmukat tekintve, hasonlítanak egymásra, nem teljesen azonosak a magya és a külföldi almintán. 5.1 – Külföldi alminta A külföldi almintán a három kialakúlt klaszter a következők szerint áll össze: az első faktor – „Kvázi kulturális” fogyasztás – meglehetősen tágan értelmezett kulturális fogyasztásra jellemző elemeket tartalmaz, hisz ehhez a faktorhoz tartozik a magas kultúra gyakorlása (színház- hangverseny látogatás), a könyvtárlátogatás és művészi tevékenykedés valamint, művészettel kapcsolatos szabadidős tevékenységek (zenélni, festeni, rajzolni, táncházba járni), valamint a Facebookon való aktiv jelenlét is. A második faktor – Egyéni szabasidőeltöltés – a kulturális fogyasztás és szabadidő eltöltés olyan egyéni gyakorlásra lehetőséget biztosító elemeit tartalmazza, mint a sportolás, olvasás, zenehallgatás és számítógépezés. A harmadik faktor ezzel szemben – Szociális tevékenységek- a szociális tevékenységeket tömöríti, mint az onlin és offline baráti viszonyok fenntartása, de a tévénézés ide ebbe a kategóriába sorolódott.
15
7. táblázat: A kulturális fogyasztás faktorelemzése – külföldi alminta (N=477)
(Milyen gyakran szokott...) Tévét nézni Online chat-elni, internetezni Barátokkal együtt lógni, beszélgetni Írni (saját blogot vagy verset, prózát) Könyvet olvasni Sportolni, kocogni Zenét hallgatni Számítógépezni Kirándulni a természetbe Könyvtárba járni Zenélni/festeni/rajzolni Facebookon lógni, post-olni Színházba járni Hangversenyre, operába járni Táncházba járni Művészfilmeket nézni
„Kvázi kulturális” fogyasztás 0.192 0.108
Egyéni szabadidőeltöltés
Szociális tevékenységek
0.278 0.434
0.419 0.542
0.08
0.143
0.955
0.41 0.274 0.254 0.174 0.166 0.803 0.767 0.73 0.728 0.683 0.617 0.526 0.451
0.449 0.425 0.485 0.539 0.331 0.205 0.194 0.149 0.315 0.374 0.408 0.321 0.187
0.113 0.216 0.157 0.274 0.083 0.098 0.059 0.076 0.113 0.217 0.114 0.212 0.148
Faktor: maximum likelihood, rotálás: varimax, összesen magyarázott variancia: 48% A kulturális fogyasztás faktorelrendeződését a megkérdezettek életkorával és munkaerőpiaci státuszával összevetve az figyelhető meg, hogy a fiatal korosztályra leginkább a „kvázi” kulturális fogyasztás jellemző, ezt követik a szociális tevékenységek és végül, de a többi korosztályhoz viszonyítva, még mindig relatíve magasan, az egyéni szabadidő-eltöltés tevékenységei helyezkednek el. Megfigyelhető, hogy a „legidősebb” korosztályra legfkevésbé jellemzőek az olyan szociális tevékenységek, mint az online chatelés, a barátokkal lógás vagy tévénézés, tevékenységek, melyek a harmadik faktoron helyezkednek el. 13. ábra: A kulturális fogyasztás faktorelrendeződése életkor-csoportok szerint – külföldi alminta 0.3 0.2 0.1 20 évnél fiatalabb
0 -0.1
20-22 éves
-0.2
23-25 éves
-0.3
26-30 éves
-0.4
30 évesnél idősebb
-0.5 -0.6 "Kvázi kulturális" fogyasztás
Egyéni szabadidőeltöltés
Szociális tevékenységek
átlagok összehasonlítása, N=477
16
A megkérdezettek munkaerő-piaci státusa szerint, a legintkább szembetűnő, hogy azok a megkérdezettek, akik dolgoznak átlagosan sokkal kisebb mértékben folytatnak egyéni szabadidőeltöltésre irányuló tevékenységeket. Akik nem dolgoznak – leginkább diákok kerólnek ebbe a csoportba – mutatkoznak a legaktívabbnak ezt a tevékenység-csoportot illetőleg. A dolgozó külföldiekre leginkább a „kvázi” kulturális tevékenységek a legjellemzőbbek. 14. ábra: A kulturális fogyasztás faktorelrendeződése életkor-csoportok szerint – külföldi alminta 0.04
17
0.02 0 -0.02 nem dolgozik
-0.04
dolgozik -0.06 -0.08 -0.1 "Kvázi kulturális" Egyéni szabadidőfogyasztás eltöltés
Szociális tevékenységek
faktorszkórok átlagai, N=477
5.2 – Magyar alminta A magyar almintán a kulturális fogyasztást körülíró itemek szintén három faktorba rendeződnek. Hasonlóképpen a külföldi almintához, itt is elkülöníthetünk egyéni szabadidőeltőltésre jellemző tevékenységeket és szociális tevéklenységeket. Az első faktoron – Egyéni szabadidőeltöltés – azonban, a sportolás, és a különböző önképző tevékenységek mellett a könyvtárlátogatás és kirándulás is helyet kapnak. A második faktor - Szociális tevékenységek – esetében, a barátokkal való online és offline szocializálódés mellett, például a zenehallgatást is tartalmazza, lehetségesen arra utalva, hogy a magyar megkérdezettek szociális(abb) tevékenységként gondolnak a zenehallgatásra. A harmadik faktorra – „Magas kúltúra” fogyasztása – csupán a színházba járás és a hangverseny- opera-látogatás marad, a magyar megkérdezettek körében, tehát élesen elkülönül, egy, a magas kutőrára irányuló fogyasztási minta.
8. táblázat: A kulturális fogyasztás faktorelemzése – magyar alminta (N=637)
Milyen gyakran szoktál Könyvtárba járni Művészfilmeket nézni Kirándulni a természetbe Könyvet olvasni Táncházba járni Zenélni/festeni/rajzolni Írni (saját blogot vagy verset, prózát) Sportolni, kocogni Színházba járni Hangversenyre, operába járni Barátokkal együtt lógni, beszélgetni Zenét hallgatni Számítógépezni Facebookon lógni, post-olni Online chat-elni, internetezni Tévét nézni
Egyéni szabadidőeltöltés 0.68 0.67 0.66 0.58 0.56 0.55
Szociális tevékenységek
„Magas kúltúra” fogyasztása
0.17 0.06 0.04 0.10 -0.06 0.20
0.17 0.17 0.13 0.08 0.46 0.10
18 0.48 0.39 0.53 0.47 0.26 0.16 0.13 0.08 0.02 0.01
0.17 0.22 0.14 0.04 0.44 0.54 0.68 0.59 0.73 0.26
0.31 0.08 0.54 0.88 0.06 -0.04 0.03 0.05 0.01 0.18
Faktor: maximum likelihood, rotálás: varimax, összesen magyarázott variancia: 43% Életkor szerinti bontásban megfigyelhető, hogy a „legidősebb” korosztály a szociális tevékenységek gyakorlásában marad el átlagosan a többi korosztályhoz képest. Ez a korosztály, azonban átlagosan „jobban teljesít” a magaskultúra fogyasztása terén. A legfiatalabb korosztály a leginkább aktív a szociális tevékenységek gyakorlásában. Az egyéni szabadidőeltöltés elemei leginkább a 20-22 évesekre jellemzőek. 15. ábra: A kulturális fogyasztás faktorelrendeződése életkor-csoportok szerint – magyar alminta 0.40 0.20 0.00
20 évnél fiatalabb 20-22 éves
-0.20
23-25 éves -0.40
26-30 éves
-0.60
30 évesnél idősebb
-0.80 Egyéni szabadidőeltöltés
Szociális tevékenységek
"Magas kultúra" fogyasztása
faktorszkórok átlagai, N=637
Korcsoport szerinti bontásban az inaktívakra, akik jelen esetben legnagyobb részt a diákok, a leginkább jellemző a szociális tevékenységekkel összefüggő kulturális és szabadidős fogyasztás. A nem dolgozók átlagosan viszonylag magas arányban jelennek meg az egyéni szabadidő-eltöltélst jelentő tevékenységet előnyben részesítői között is. A dolgozó alpopuláció legnagyobb arányban a magas kultúrát fogyasztók között jelenik meg. Ezeknek az összefüggéseknek az erősítéséban az kor változó is segíthet. 16. ábra: A kulturális fogyasztás faktorelrendeződése életkor-csoportok szerint – magyar alminta 0.15
19 0.1 0.05 nem dolgozik 0
dolgozik
-0.05 -0.1 Egyéni szabadidőeltöltés
Szociális tevékenységek
"Magas kultúra" fogyasztása
faktorszkórok átlagai, N=637
6. Életmód Az életmóddal kapcsolatos fogyasztás tekintetében nem figyelhetünk meg jelentős különbséget a magyar és a külföldi almintákon. Hasonló arányban vannak a két almintán azok akik hetente többször illetve hetente járnak a felsorolt szabadidős tevékenységet jelentő helyszínekre, azt is mondhatnánk, hogy a külföldieknek és a magyaroknak hasonló életmódjuk van. Az egyetlen szembetűnő különbség, hogy a külföldi megkérdezettek között kevesebben vannak, akik valamely tevékenységet nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem űzik. Egyetlen wellness tevékenységet végeznek kisebb arányban a külföldi Sziget-látogatók és ez a kozmetikus látogatása.
Kocsmába/s örözőbe/bor Multiplex ozóba moziba
Klubokba
Partykra
(gyors)étter mekbe
17. ábra: Életmóddal összefüggő szabadidős tevékenységek végzésének gyakorisága – magya és külföldi alminták szerinti bontásban – összehasonlítás, százalékos megoszlások (N=1306) 8.6
Külföldiek
19.6
4.5 8.4
Magyarok
25.3 22.9 31.1
7.7 7.5
Külföldiek
6
22.4 31.7 26.3
9.1 6
Külföldiek
19
6.3 4.8
Magyarok
19.6
14.2 13.2
2.5
Külföldiek
Külföldiek Magyarok
2.9 7.5 0
10
Havonta
28.3 28.8 31.8 37.5
Ritkábban
37.542 25.5
13.2
2.5 0.7
Hetente
2931.7
6.5 1.3 8.7 5.3
Magyarok
Hetente többször
32.1 39.9
12.1
1.1
Magyarok
2930.8
19 20
51.1
25.4 30
Soha
41.5 40
50
60
20
Kozmetikus, szolárium
Uszoda, szauna
Fitness-szalon, kondi-terem
18. ábra: Életmóddal összefüggő wellness tevékenységek végzésének gyakorisága – magya és külföldi alminták szerinti bontásban – összehasonlítás, százalékos megoszlások (N=1306)
Külföldiek Magyarok Legalább hetente
Külföldiek
Havonta Magyarok
Ritkábban Soha
Külföldiek Magyarok 0
10
20
30
40
50
60
21
