SZIE GTK Marketing Intézet A DIPLOMADOLGOZAT (MESTERSZAK, MSC) KÉSZÍTÉSÉNEK RENDJE, TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI
Jelen szabályozás célja, hogy meghatározza azokat az előírásokat és elveket, amelyeket a SZIE GTK Marketing Intézetében a szakdolgozatot készítő hallgatóknak, illetve a konzulensi feladatot ellátó tanároknak be kell tartaniuk a diplomadolgozat készítése illetve konzultációja során. Ez a szabályozás természetesen támaszkodik a GTK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatára (továbbiakban: TVSZ; http://www.gtk.szie.hu/tartalom/szabalyzatok; 3. és 7. pontok). A TVSZ előírt formanyomtatványait, az irodalmi hivatkozások szabályait a MELLÉKLETEK tartalmazzák. 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1 TÉMAVÁLASZTÁS, KONZULENS VÁLASZTÁSA A diplomadolgozati témák kiírásának és a hallgatók témaválasztásának rendjét, dokumentumait a kari szabályzat határozza meg. A témaválasztással együtt a konzulens választása is megtörténik, az „illetékes oktató – mint belső konzulens – aláírásával vállalja a hallgató munkájának segítését. A hallgató diplomadolgozatának készítése során rendszeresen köteles a belső konzulensével kapcsolatot tartani, a konzulens tanár pedig erre időpontot adni, és fogadni” (TVSZ). 1.2 A KONZULTÁCIÓK RENDJE A konzultációk rendjét a konzulens tanár határozza meg (személyes találkozó, elektronikus levél; a konzultációk időpontja és gyakorisága). Általános szabály, hogy átlagosan havonta, de egy félévben legkevesebb három alkalommal a hallgatónak konzultálnia kell. Fontos elvárás a hallgatók felé, hogy az első konzultáció előtt a TVSZ megfelelő részeit ismerjék meg (kiemelten fontos a diplomadolgozat előírt szerkezete és az irodalom kezelésének módja). Az első konzultáción a témaválasztást követő egy hónapon belül részt kell venni, és általában törekedni kell a konzultációk egyenletes időbeli elosztására. A konzultációk egyik fontos célja, hogy a konzulens tudja irányítani a munkát, hogy tudja követni a diplomadolgozat fejlődését. A konzulens tehát elutasíthatja a diplomadolgozat elfogadását akkor, ha a hallgató „hirtelen kész anyaggal” jelenik meg, és megkérdőjelezhető a hallgató önálló munkavégzése. A konzultációkra a hallgatóknak megfelelően fel kell készülni, a konzulens által meghatározott munkát el kell végezni. A hallgató személyes jelenléte vagy levélben történő jelentkezése önmagában még nem számít konzultációnak, csak a tartalmi munka. Súlyos hallgatói vétség, ha a hallgató a konzulensi útmutatásokat figyelmen kívül hagyva ugyanazt az anyagot jelentős változtatás nélkül újra elküldi a konzulensnek. Ez a viselkedés a diplomadolgozati félév elismerésének megtagadását eredményezheti.
1.3 A DIPLOMADOLGOZAT TARTALMA „A diplomadolgozat készítése során a hallgatónak meg kell ismernie a témára vonatkozó szakirodalmat, készséget kell szereznie a szakirodalomban való tájékozódásban, képesnek kell lennie önálló adatgyűjtésre, az adatok feldolgozására és elemzésére, az eredmények értékelésére, következtetések levonására, továbbá az ezeken alapuló javaslatok megtételére.” (TVSZ) Általános szabály tehát, hogy a diplomadolgozatnak tartalmaznia kell önálló munkát, saját vizsgálatokat. Ennek formája a legtöbb esetben saját primer kutatás. Primer kutatás nélküli diplomadolgozatot csak kivételes esetben, sajátos téma kidolgozásakor fogadhat el a konzulens, akkor, ha az önálló munka más formája is értékelhető. A diplomadolgozat terjedelme (szóközök nélkül) 70-140 ezer karakter lehet, amelybe a szövegközi táblázatok és ábrák is beletartoznak. A pontos előírásokat a diplomadolgozat szerkezetére, a diplomairodalom feldolgozására, az önálló kutatásra és a feldolgozási módszerekre vonatkozóan a 2. RÉSZLETES RÉSZ tartalmazza. 1.4 A DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE A diplomadolgozat elkészítésére két félév áll rendelkezésre. Az első félévben el kell készíteni a téma irodalmának feldolgozását, a szükséges szekunder kutatást és a későbbi primer kutatás tervezetét. Az irodalom feldolgozása valóban tartalmi feldolgozást és szintetizálást jelent, tehát nem elégséges csak a források szövegét közölni. A második félév feladatai: a primer kutatás lebonyolítása; az eredmények elemezése és értékelése; következtetések és javaslatok megfogalmazása; a diplomadolgozat végleges változatának elkészítése. A diplomadolgozatok beadási határidejét és rendjét a kari szabályzatok határozzák meg (normál félév, keresztfélév). Általános szabály, hogy a diplomadolgozatnak a beadás előtt két héttel már legalább 90%-os készültségi fokban kell lenni. 1.4 A DIPLOMADOLGOZAT ELFOGADÁSÁNAK MEGTAGADÁSA A konzulens megtagadhatja a diplomadolgozat elfogadását, ha a hallgató teljesítménye mennyiség vagy minőség szempontjából súlyosan kifogásolható, jellemzően az alábbi esetekben:
a terjedelem jelentősen elmarad az előírttól, a színvonal (irodalom feldolgozása, önálló munka) jelentősen elmarad az elvárttól, a hallgató a konzultációkon nem vett részt megfelelő számban, a hivatkozási szabályok súlyos megsértése, kiemelten súlyos vétség hosszabb (több oldalas) részletek, anyagok hivatkozás nélküli átvétele (plágium).
2. RÉSZLETES RÉSZ 2.1 A DIPLOMADOLGOZAT SZERKEZETE ÉS A FEJEZETEK TARTALMA A diplomadolgozat szerkezete és az egyes fejezetek tartalma az alábbi legyen (a teljes dolgozat terjedelmét a TVSZ karakterben határozza meg, a fejezetek után egy szokásos, ajánlott oldalszám-intervallumot adunk meg): a) Címlap A diplomadolgozat címe: legyen rövid, de fejezze ki a diplomadolgozat mondanivalóját, utaljon a diplomadolgozat témakörére, szükség esetén magyarázó alcímet lehet adni. b) Tartalomjegyzék A decimális számozás kötelező, a számozás mélysége lehetőleg ne haladja meg a hármat (pl. 3.1.1 pont). Kifejezetten ajánlott a szövegszerkesztő automatikus tartalomjegyzékkészítőjének használata. c) Bevezetés (1-2 oldal): A témaválasztás indoklása, a választott téma aktualitásának és jelentőségének bemutatása. A vizsgálatok és elemzések céljainak kitűzése (Ha kereshető és van értelme, akkor a kutatás alaphipotézisének megfogalmazása – egy mondat. A dolgozat célkitűzéseinek meghatározása (C1, C2 stb. jelöléssel), ezekből maximum 3-4 legyen. A célkitűzések az irodalmi feldolgozásra is vonatkozhatnak, tehát nem csupán a primer kutatást érintik.) A kifejtés menetének és logikájának ismertetése. d) Szakirodalom feldolgozása (15-30 oldal): Ez a fejezet a témában megjelent a főbb szakirodalmakban közölt eredmények rövid leírása, összefoglalása, egymással való összevetése és a szerző önálló véleményének, állásfoglalásának kifejtése. Általános szabály az irodalom feldolgozására, hogy a diplomadolgozat legkevesebb 15 forrást tartalmazzon (ez valóban az alsó határ, ajánlott ennél lényegesen több forrás feldolgozása). A forrásoknak szakmai, tudományos szempontból megbízhatónak, elfogadottnak kell lennie. Kerülni kell tehát a kommersz vagy nem tisztázható szerzőtől származó forrásokat. Törekedni kell arra, hogy a dolgozatban könyvek, folyóirat cikkek, konferencia kiadványok és internetes források egyaránt szerepeljenek. A nyomtatott források aránya legalább 60% legyen, ettől csak kivételes esetben és a konzulens hozzájárulásával lehet eltérni (pl. online marketing téma). Alapvető fontosságú az idézetek és hivatkozások szabályos kezelése. Szó szerinti idézet csak indokolt esetben alkalmazható (pl. definíciók, felsorolások, alapvető fontosságú szövegrészletek), ilyenkor idézőjel alkalmazása kötelező. Más esetekben a dolgozat szövege átfogalmazva, a szerző saját szavaival jelenjen meg. Az irodalmi forrásokra történő hivatkozások pontos előírásait az M1. MELLÉKLET tartalmazza. e) Saját vizsgálatok („Anyag és módszer” fejezet; az eredményekkel együtt 25-45 oldal) A saját vizsgálatok általában egy primer kutatás végrehajtását jelentik. Ennek ajánlott szerkezete a következő : A kvalitatív kutatás módszereinek bemutatása - mintavétel (célcsoport, módszer, elemszám), a lebonyolítás helye és ideje, a kutatás segédeszközei
- az irodalommal való kapcsolódási pontok bemutatása (ha indokolt) - a kvalitatív kutatás hipotézisei, ezek kapcsolata a bevezetésben bemutatott célkitűzésekkel - az adatok elemzésének módszere A kvantitatív kutatás módszereinek bemutatása - mintavétel (célcsoport, módszer, elemszám), a lebonyolítás helye és ideje, a kutatás segédeszközei - az irodalommal való kapcsolódási pontok bemutatása (ha indokolt) - a kvalitatív kutatás hipotézisei, ezek kapcsolata a bevezetésben bemutatott célkitűzésekkel, illetve a kérdőív kérdéseivel (Marketingkutatás jegyzet 104. és 113. oldal) - az adatok elemzésének módszere Diplomadolgozat készítésekor lehetőleg mindkét kutatási módszert (kvalitatív, kvantitatív), alkalmazni kell. Általános szabály, hogy fogyasztói piacokon körülbelül 100 fő nagyságú minta az elvárás („átlagos hosszúságú”, tehát 2-3 oldalas kérdőív esetében), de 50 főnél kisebb minta már nem fogadható el. Más kutatási módszer alkalmazása esetén ezzel arányos munka az elvárható. Fontos, hogy az internetet csak adatgyűjtésre lehet használni, de az automatizált kérdőív feldolgozás nem fogadható el (pl. kerdoivem.hu). Előfordulhat olyan szakdolgozat téma, ahol az önálló munka nem egy primer kutatás végrehajtása (ilyen lehet például egy vállalati adatrendszer elemzése és értékelése). Ebben az esetben a fejezet szerkezetét, a szükséges számításokat, az alkalmazott módszereket stb. a konzulens határozza meg. f) Eredmények: Ez a fejezet a saját munka eredményeinek logikus, jól követhető és megfelelően szemléltetett leírása. Terjedelemben érje el a teljes diplomadolgozat 50%-át és jelenítse meg a hallgatónak a témában elfoglalt személyes állásfoglalását is. A primer kutatás feldolgozásának ajánlott eszköze statisztikai program (SPSS vagy hasonló „tudású” program). A primer kutatás eredményeinek bemutatása tartalmazza az egyváltozós statisztikákat, összefüggés vizsgálatokat (kereszttáblák elemzése, korrelációs vizsgálatok, szignifikáns különbségek igazolása). Diplomadolgozatok esetében elvárás a többváltozós statisztikai módszerek alkalmazása is (pl. változók elemzése faktoranalízissel, szegmentáció klaszteranalízissel, szignifikáns különbségek kimutatása varianciaanalízissel). g) Következtetések, javaslatok (1-3 oldal): A szakirodalom feldolgozásából és a saját munka eredményeiből levonható konkrét következtetések, és az azokon alapuló konkrét javaslatok leírása és indoklása, a saját eredmények összevetése az irodalmi adatokkal, a kitűzött célok elérésének bizonyítása. Ha a dolgozat tartalmaz hipotéziseket, akkor ebben a fejezetben ezeket értékelni kell (elfogadás/elvetés). h) Összefoglalás (1-2 oldal):
A diplomadolgozat – új vonások nélküli – rövid bemutatása, a célok, az anyag és módszer, továbbá az eredmények, a következtetések és a javaslatok összegzése. Az összefoglalást tehát úgy kell megfogalmazni, hogy önállóan (a dolgozat többi fejezete nélkül is) érthető legyen, egészet alkosson. i) Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék csak olyan forrást tartalmazhat, amire a szövegben ténylegesen hivatkozik a szerző (tehát feldolgozta) és azok mindegyikének szerepelniük kell itt. Külön részbe kell csoportosítani a szakirodalmakat (könyvek, szakfolyóirati cikkek) és azt követően külön részbe rendezni az egyéb irodalmakat (jogszabályok, belső kiadványok, internetes honlapok, adatbázisok). Az irodalomjegyzék formáját az M1 MELLÉKLET határozza meg. j) Nyilatkozat A diplomadolgozat a szerző saját munkája – a dolgozatot készítő hallgató írja alá (M2 MELLÉKLET). k) A diplomadolgozat rövid bemutatása l) A konzultációkon való rendszeres részvétel igazolása A konzulens tanár írja alá (M3 Melléklet) m) Mellékletek A dolgozat olyan kiegészítései, amelyek az érthetőség szempontjából fontosak, de nem célszerű a szövegbe szerkeszteni. Ilyen lehet például: a kvalitatív kutatásnál használt képanyag, a kvantitatív kutatás kérdőíve, statisztikai táblázatok, vállalati dokumentumok stb. 2.2 Egyéb rendelkezések A diplomadolgozatnak mind tartalmi, mind helyesírási, alaki és stilisztikai szempontból kifogástalannak, betűelütés-mentesnek kell lennie A diplomadolgozatban szereplő táblázatokat és ábrákat (rajzok, fényképek, grafikonok) folytatólagos sorszámmal kell ellátni. Minden táblázatnak és ábrának a tartalmat jól kifejező, rövid címét is fel kell tüntetni (táblázat esetében felül, ábra esetében alul), és forrás megjelölésével kell ellátni. A szöveges részben ábrákra és táblázatokra azok sorszámával kell hivatkozni.
Dr. Lehota József egyetemi tanár, intézeti igazgató Gödöllő, 2010.06.30.
MELLÉKLETEK M1 Melléklet Az irodalmi hivatkozások és az irodalomjegyzék Szöveg közben szerző és évszám szerint kell hivatkozni. Ha a szerzőre való hivatkozás nincs mondatba foglalva, akkor a szerző nevét és az attól vesszővel elválasztott megjelenési évszámot zárójelbe kell tenni. Amennyiben ugyanannak a szerzőnek egy éven belül megjelent több publikációjára is történik hivatkozás a diplomadolgozatban, úgy az évszám után a, b, c (...) betűkkel kell a különbséget jelölni, pl.: (Csete, 1987/a); (Csete, 1987/b. Ha a felhasznált irodalmi forrásnak két szerzője van, akkor mindkét szerző nevét és az évszámot is jelölni kell, pl.: (Bernáth – Enyedi, 1981). Három vagy annál több szerző esetén az első szerző nevét kell kiírni a hivatkozásnál, jelölve azt, hogy több szerzőről van szó, pl.: (Szerdahelyi et al., 1980). Az irodalomjegyzék felsorolásánál viszont minden szerző nevét ki lehet írni. Szerkesztő megadása a név után zárójelben következik, pl.: Székely (szerk. vagy ed.). A hivatkozott irodalmak jegyzékét (Irodalomjegyzék) a hivatalosan elfogadott módszer szerint kell összeállítani: • • • • • • •
a szerző(k) neve (a keresztnév első betűjével), a kiadvány címe, a kiadás helye és éve, a kiadó (v. közreadó), több kötetes mű esetén a kötet száma, a terjedelem (p.) (pagina) vagy (o.) (oldal), hivatkozás esetén az oldalszám (konkrét oldal, vagy -tól –ig oldalak) is megadható.
a) Könyvek esetében pl.: Ladó L.: (1979): Szervezéselmélet és módszertan. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 340 p., 230-300. p. b) Könyvrészletek esetében pl.: Burján A. (1984): A mezőgazdasági vállalatok irányítása. In: Dobos K. – Tóth M. (szerk.): A mezőgazdasági vállalati gazdálkodás alapjai és szervezése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 370 p., 241-328. p. c) Kiadványok (konferencia kiadvány, gyűjteményes kötet, tanulmánykötet, intézeti kiadvány stb.) esetében pl.: Papp J. – Komáromi N. (1998): Hatásos promóciós eszközök fiatalok körében. In: Mezőgazdaság és vidékfejlesztés. VI. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar Gyöngyös, 3. kötet 223-228. p. d) Folyóirat esetén pl.:
ha az oldalszámozás évenkénti (ilyenkor a kettőspont előtti szám az évfolyamot, az utána lévő pedig az oldalszámot jelenti): Szabóné Medgyes É. (1988): A vállalati gazdálkodás néhány problémája a mezőgazdaságban. Statisztikai Szemle. 64:1065-1076. ha az oldalszámozás számonkénti (ilyenkor a kettőspont előtti tört szám számlálója az évfolyamot, nevezője az évfolyamon belüli számot, az utána lévő pedig az oldalszámot jelenti): Szűcs I. et al. (2001): A kedvezőtlen adottságú területek EU-konform behatárolása. Gazdálkodás. XLV. évf. 3. sz. 67-76. p. (vagy XLV/3:67-76.) e) A külföldi folyóiratokból, könyvekből az eredeti nyelven kell hivatkozni, a magyar nyelvű hivatkozással megegyező formában (Mivel a névsorrend a hivatkozásnál megváltozik, ezért a családnév és a keresztnév közé vesszőt kell tenni f) Az internetes források esetében meg kell adni a pontos címet és a használat napját: http://www.pmsz.org/index.php?page=publikaciok&id=3 (2010.06.20.)
M2 Melléklet A dolgozat szerzőjének nyilatkozata
Nyilatkozat
Alulírott …………………………………………………………. a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar ……………………………………………….. ...szak ..................................................szakirány .........................tagozat végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a ..................................................................………………………………………… ..................................................................…………………………………………
címmel védésre benyújtott diplomadolgozat saját munkám eredménye, amelynek elkészítése során a felhasznált irodalmat a szerzői jogi szabályoknak megfelelően kezeltem.
Gödöllő, 20… év …………… hó ……… nap (a hallgató aláírása)
M3 Melléklet A konzulens igazolása
Konzultációkon való részvétel igazolása
A hallgató neve: A belső konzulens neve és beosztása: A témát kiadó önálló oktatási szervezeti egység neve:
Nevezett hallgató a 20.../20... tanévben a diplomadolgozat készítésével kapcsolatos konzultációkon rendszeresen részt vett. Az elkészített dolgozatot
címmel bemutatta. A dolgozatnak a Záróvizsgához kapcsolódó bírálati eljárásra való beadásával egyetértek.
Gödöllő, 20... év ........................... hó .................. nap
....................................... konzulens aláírása
M4 Melléklet A diplomadolgozatok bírálati lapja
……………………………….............. a témát kiadó önálló szervezeti egység Diplomadolgozat BÍRÁLATI LAP
A diplomadolgozat készítőjének neve:
A diplomadolgozat címe:
A diplomadolgozat bírálati irányelvei:
1. A téma időszerűsége:
2. A szakirodalom feldolgozása:
3. Az adatgyűjtés és -feldolgozás korszerűsége:
4. A tartalmi jellemzők (elemző készség, szakmai tartalom, gyakorlati kapcsolódások stb.):
5. A formai követelményeknek való megfelelés:
6. A következtetések, javaslatok megítélése:
7. Általános értékelés, megjegyzések:
8. A diplomadolgozat védésén megválaszolandó kérdések:
Védésre javaslom / nem javaslom. (A nem kívánt rész törlendő.)
Javasolt érdemjegy:
(számmal/betűvel)
Gödöllő, 20…………
(a bíráló aláírása) (a bíráló neve)
11
