ŐSZI
MADÁR VONULÁSI MEGFIGYELÉSEK DOBRUDZSÁBAN
Dr. Kelemen Attila,
Kiss J. Botond, Dr. Sterbetz István
A m a g y a r Alföldet átszelő madárvonulás faunisztikai és ökológiai kérdései nek kutatásához a kelet-európai folvóárterek, félsós vizek, száraz sztyeppék ismerete kívánatos. A Kárpát-medence hajdani, mocsaras-lápos-erdős sztyeppéiból emberi beavatkozással létrejött pusztai élettér összehasonlító vizsgálatához a román Dobrudzsában találjuk a legsokoldalúbb tájformát. Itt a D u n a deltájának ősmocsarai, a Fekete-tenger brakvizű lagúnái és száraz, füves sztyeppék hatalmas mozaikjában értékelhetjük az adottságokat. A L M Á S Y G Y Ö R G Y , a Dobrudzsa-kutatás egyik úttörő egyénisége már a múlt század végén rámutatott erre a lehetőségre ( A L M Á S Y , 1898). A N e m z e t közi Madárvédelmi Tanács ( I n t e r n a t i o n a l C o u n c i l for B i r d P r e s e r v a t i o n ) M a maiában t a r t o t t , 1972 májusi konferenciáján a szerzők is tervbe vették, hogy A L M Á S Y expedíciójának e g y k o r i útvonalához értelemszerűen a l k a l m a z k o d v a k o r a őszi vonulás idején vizsgálják a lagúnavidék madártani v i s z o n y a i t . A m a g y a r és román tudományos akadémiák, v a l a m i n t a M a g y a r Madártani Intézet 1973. szeptember 19—25. időközében lehetővé tették számukra e kutatóutat. Megfigyeléseinkről tájékoztató jelleggel idézett munkánkban ( K E L E M E N — K I S S — S T E R B E T Z , 1974) a d t u n k vázlatos beszámolót. M i n t e g y 400 km-es útvonalon jártuk be ez a l k a l o m m a l a D u n a deltájától délre húzódó lagúnasort. Állomáshelyeink között gépkocsival közlekedtünk, a terepmunkát gyalogosan v a g y hajón végeztük. U t u n k első szakasza T u l ceából k i i n d u l v a : Bestepe — M u r i g h i o l — A g i g h i o l — E n i s a l a —Heraclea —6 Martié — J u r i l o v c a — Sinoe vonalán a R a z e l m lagúnarendszer déli szegélyén levő Farkasok-szigetére (Insula L u p i l o r ) vezetett, E sztyeppnövényzetű, k o pár félsziget 22 k m hosszan nyúlik el a hatalmas R a z e l m (51 201) ha), a G o l o v i t a (9500 ha), a Z m e i c a (7300 ha) és Sinoe (16 500 ha) lagúnák ütköző pontjában. Északi csücskében kényelmes vadászház kínált számunkra szállóhelyet. A Farkasok-szigetéről hajóval b a r a n g o l t u k be hosszú szakaszon Bisericutától a R a z e l m nádas-zátonyos keleti partszegélyét. Második támasz p o n t u n k a t Sinoe község érintésével I s t r i a faluban értük e l . Itt I s t r i a köz ség és a Sinoe lagúna között az Istria-tó és az ezt környező száraz, magas fii vű v a g y egyes helyeken félsivatagra emlékeztető Salicornia-sztyeppék v a l a m i n t a Sinoe partján levő görög-római városrom (Cetatea Istria) régiójában dolgoztunk. H a r m a d i k állomásunk Sinoe — M i h a i l V i t e z u — B a b a d a g v o n a l o n kiindulási p o n t u n k h o z , Tulceába vezetett. Itt a város környé kén löszdombok ligetes-erdős környezetében és a D u n a hullámtéri erdőiben fejeztük be a megfigyeléseket. A lagúnatáj sajátosan változatos. A D u n a - d e l t a mocsarai felől érkezve hatalmas löszdombok, kopár s z i k l a h a l m o k , szántóföldek régiójából folytató267
dik a Fekete-tengertől honiokos-nádas zátonyvonulattal elválasztott brakvizű óriástavakban. Déli szegélye a délkelet-európai sztyeppzóna határte rülete. P u s z t a i növényzettel borított legelőinek tájképi egyhangúságát a ke let-magyarországi k u n h a l m o k r a v a g y dél-ukrajnai kurgánokra emlékeztető, sajátos dombsorok bontják meg. A b r a k v i z e k p a r t v o n a l a részben kopár, részbenPhragmitescommunis, Typita latifolia, Juncus maritimus, Scirpus és Halimione fajokkal borított. A 16 — 20% sótartalmú vízben Zostera sp., Zannichellia sp. Myryophyllum spicatum, Vallisneria spirális és Potamogeton sp. a l k o t n a k társulásokat. A sztyeppéken az i t t legjellemzőbb Salicornia sp. mellett a Girsium, Eupltorbia és Festuca sp., v a l a m i n t számos 20 — 40 cm magas állományokat alkotó Graminea-íéXe a jellegzetes. Podiceps eristatus — Búbos vöcsök I X . 20-án 5 db-ot figyeltünk meg Periteasca-tavon. Podiceps nigricollis — Feketenyakú vöcsök I X . 20-án M u r i g h i o l o n 13 db, Énisalánál 4 db, I X . 21-én I s t r i a - t a v o n 1 d b . Podiceps riificollis — K i s vöcsök I X . 19-én M u r i g h i o l o n 2 db, I X . 21-én I s t r i a - t a v o n 150 d b . Plialacrocorax pygmaeus — K i s kárókatona I X . 23-án a tulceai Duna-ártérben figyeltünk meg 2 db-ot. Pelecanus erispus — B o r z a s gödény M e g f i g y e l v e : I X . 20-án a R a z e l m e n 1 db, a Sinoe lagúnán 2 db, I X . 22-én az Istria-tavon 5 db. Pelecanus onocrotalus — Gödény L u p i l o r o n I X . 20-án 160 + 250-es csapatot I X . 21-én 80 db csoportosulá sát figyeltük meg. I X . 21-én az I s t r i a - t a v o n 47 + 15 + 9 d b . I s t r i a magas ságában a Sinoe lagúnán I X . 22-én 4 db, az I s t r i a t a v o n 2 d b . Feltűnő volt, hogy az 567 gödény között egyetlen ez évi kelésű fiatal példányt sem t a láltak. Ardea cinerea — Szürke gém K i s csapatban vonuló példányai: 6 Martié I X . 19-én 6 d b , L u p i l o r I X . 19-én 8 db, I X . 20-án 9 db, I s t r i a , sztyeppén I X . 21-én 200 db, Sinoe laguna Istriánál IX.22-én 10 d b , I X . 22-én 50 d b , T u l c e a , D u n a - p a r t I X . 23-án 1 d b . Ardea purpurea — Vörös gém L u p i l o r I X . 19-én 19 db, R a z e l m I X . 20-án 50 db, I s t r i a I X . 21-én 5 d b , Sinoe lagúna Istriánál I X . 22-én 2 db, Tulcea, D u n a - p a r t I X . 23-án 6 d b . Egretta alba — N a g y kócsag Bestepe I X . 19-én 5 d b , L u p i l o r I X . 19-én 17 db, I X . 20-án 5 d b , R a z e l m lagúna Bisericutánál I X . 20-án 300-as csapat, L u p i l o r I X . 21-én 11 db, Ist r i a , Sinoe lagúna I X . 21-én 10 db, Istria-tó I X . 22-én 6 d b . Egretta gar zeit a — K i s kócsag L u p i l o r I X . 19-én 317 + 1 6 + 1 1 + 4 + 7 , egymást követő, magasan v o nuló csapatok. U g y a n i t t I X . 20-án 5 db, R a z e l m I X . 20-án 10 db, L u p i l o r I X . 21-én 1 db, Sinoe lagúna Istriánál I X . 21-én 6 db, Istria-tó I X . 22-én 4 db. Ardeola ralloides — Üstökös gém Bestepe I X . 19-én 2 db, L u p i l o r I X . 20-án és 21-én 1 - 1 db, T u l c e a I X . 23án 15 db, 24-én 8 d b . Nycticorax nycticorax — Bakcsó L u p i l o r I X . 19-én éjjel sok hang. T u l c e a I X . 23-án 20, 24-én 5 dl).
o
268
32. Á B R A . A R A Z E L M (FOTÓ: DR. S T E R B E T Z
LAGUNA I.)
l ' T G U R E 32. T H E L A G U N E
RAZELM
ÁBRA. (FOTÓ: FIGURE
A SINOE
LAGUNA
DR. S T E R B E T Z 33.
T H E SHORE
PARTSZEGÉLYE
ISTRIA
ROMVÁROSÁNÁL
I.) OF T H E L A G U N E SINOE A T ISTRIA
RUIN-CITY
33. Á B R A . A S I N O E L A G U N A P A R T S Z E G É L Y E (FOTÓ: DR. S T E R B E T Z FIGURE
33. T H E S H O R E
ISTRIA
ROMVÁROSÁNÁL
I.) O F T H E L A G T NE SINOE AT ISTRIA
líl'lN-CITY
34. Á B R A . S A L I C O R N I A S Z T Y E P P E (FOTÓ: DR. S T E R B E T / .
ISTRIÁNÁL
1.)
F I CiL' R E 34. S A L K ' O K X I A - S T K P P E A T I S T R I A
35. Á B R A . T A D O R N A
TADORNA FÉSZKELŐHELYE
(FOTÓ: DR. S T E R B E T Z
I.)
FIGURE
GROUNDS
35.
BREEDING
ISTRIÁBAN
O F S H E L D U C K S IN
ISTRIA
36. Á B R A .
PELECANUS
(.FOTÓ: D R . S T E R B E T / . FIGURE
36. W H I T E
ONOCROTALOS CSAPAT A SINOE LAGÜNA I.)
PELICANS
OVER LAGUNE
SINOE
FELETT
Plegadis falcinellus — Batla L u p i l o r I X . 20-án 1 db, R a z e l m I X . 20-án 1 db. Platalea leucorodia — Kanalasgém L u p i l o r I X . 19-én 5 d b , Sinoe lagúna Lupilornál I X . 20-án 2 db, L u p i l o r I X . 21-én 3 db. Cygnus olor — Bütykös hattyú Mindenfelé nagy vonulásban v o l t . A lagúnák nyílt vizén kisebb-nagyobb csapatai talán a k o r a őszi madármozgalom legfeltűnőbb, legmegkapóbb látványát szolgáltatják. Számlált csapatok a d a t a i : Murighiol-tó I X . 19-én 5 db, Enisalánál a R a z e l m e n I X . 19-én 2 4 , 6 . Martie-nél a R a z e l m e n I X . 1 9 én 3 1 6 db, Sinoe lagúna Lupilornál I X . 19-én 1 5 0 d b , L u p i l o r I X . 20-án 2 0 db, R a z e l m Lupilornál I X . 21-én 6 0 d b , I X . 22-én I s t r i a - t a v o n 1 2 -f- 6, I X . 22-én 2 d b .
Anser ariser — Nyári lúd Rendszeresen szem elé kerülő, feltűnő faj, csapatai élénk vonulásban. M e g f i g v e l v e : L u p i l o r I X . 19-én 3 0 d b , I X . 20-án 3 0 0 d b , R a z e l m l a g u n a Bisericutánál I X . 20-án 5 0 d b , I X . 21-én 2 0 db,lstria-tó I X . 21-én 3 0 0 + 1 0 0 db, Sinoe lagúna Istriánál I X . 22-én 2 0 0 d b , Istria-tó I X . 22-én k b . 1 0 0 0 d b . Anser fabalis — Vetési lúd Istriánál a Sinoe lagúnára I X . 22-én hajnalban érkezett 4 5 0 d b , az I s t r i a tóra 1 0 d b . Anser erythropus — K i s l i l i k A Sinoe lagúnára I X . 22-én reggel érkezett 1 0 db Cetatea Istriánál. E faj európai vonulásának és még inkább telelőhelveinek tisztázása még nem tel jes. A z I V V R B által szervezett, 1 9 6 9 — 7 0 — 7 1 . évi késő őszi expedíciókon novemberben és decemberben Istriánál figyeltek meg egyes példányokat, mindössze négy a l k a l o m m a l a Sinoén ( D I J K S E N — L E B R E T — O U W E N E E L — P H I L I P P O N A , 1 9 7 3 ) . H o g y a kis l i l i k rendszeresen és jelentősebb mennyiségben telelne át a d o b r u d z s a i lagúnák tömeges vadlúd-gyülekezőhelyein, erre vonat kozóan elfogadható adatot nem ismerünk. Casarca ferruginea — Vörös ásólúd L u p i l o r o n I X . 20-án késő a l k o n y a t k o r m i n t e g y 4 0 db behúzó vörös ásóludat figyeltünk meg a Sinoe lagúna nádas, kakás partszegélyén. U g y a n i t t másnap reggel kereken 5 0 példányt találtunk. A l u d a k a dús, magas p a r t i nö vényzet által körülvett, m i n t e g y fél hektár nagyságú, nyílt víztükrön éj szakáztak. Fényképezés közben S T E R B E T Z megfigyelte, hogy az úszkáló ásól u d a k tengeri salátaféle növényt (Ulva sp. X) keresgéltek a sekély víz ben. Tadoma tadorna — Bütykös ásólúd I X . 20-án Bisericutánál a R a z e l m e n , 21-én L u p i l o r o n figyeltünk meg 3 , illetve 1 példányt. Istriában a Sinoe l a g u n a közelében, kurgán oldalában két — ásólúd ásta — fészkelőlyukat találtunk. Anas platyrhynchos — Tőkés réce Szembetűnő volt, hogy a hatalmas vízfelületeken sehol sem láttunk o l y a n nagy tömeggyülekezéseket, amelyek Kelet-Magyarország h a l a s t a v a i n , szikes v i z e i n ebben az időszakban rendszeresek. Kétségtelen, hogy a lagúnák víz felületének hatalmas arányai mellett n a g y o b b a récék szétszóródása, a z o n b a n ennek ellenére elgondolkoztató, hogy mindösszesen k b . húszezer példányt számláltunk. Részletes adatok e fajról: Bestepe I X . 19-én 6 db, M u r i g h i o l I X . 19-én 3 0 db, E n i s a l a I X . 19-én 8 db, L u p i l o r I X . 19-én 5 0 0 d b , I X . 21-én 269
10 000 db, R a z e l m I X . 20-án 2000 db + 500 db, Istria-tó I X . 21-én 4000 d b , I X . 22-én 2500 d b . Anas crecca — Csörgő réce A tőkés récére m o n d o t t észrevételek e fajra is v o n a t k o z n a k . M e g f i g y e l v e : M u r i g h i o l I X . 19-én 10 d b , E n i s a l a , R a z e l m I X . 19-én 30 d b , R a z e l m , B i s e r i c u t a I X . 20-án 1000 db, L u p i l o r I X . 21-én 700 db, Istria, Sinoe lagúna I X . 21-én 5000 db, Istria-tó I X . 22-én 40 d b . Anas strepera — K e n d e r m a g o s réce Előző évben az I C B P konferenciát követő deltái hajókiránduláson ezt a récefajt az ősmocsárzónában, úszó szigetes, kolokános, Nymphaeás v i z e k e n lépten-nyomon megfigyeltük. Feltűnő, hogy ebben az általánosan mozgalmas vonulásidőben csupán három a l k a l o m m a l került szem elé: M u r i g h i o l I X . 19-én 20 db, R a z e l m Bisericutánál I X . 20-án 30 d b , L u p i l o r I X . 20-án 5 d b . Anas acuta — Nyílfarkú réce Előfordulásai: E n i s a l a - R a z e l m I X . 19-én 1 db, B i s e r i c u t a - R a z e l m I X . 20-án 19 db, L u p i l o r I X . 21-én 9 db, T u l c e a , Duna-ártér I X . 24-én 25 d b . Anas penelope — Fütyülő réce Istria-tó I X . 22-én 5 d b . Anas clypeata — Kanalasréce Mindössze három esetben figyeltük m e g : E n i s a l a - R a z e l m I X . 19-én 3 d b L u p i l o r I X . 20-án 1 db, 21-én 6 d b . I t t jegyezzük meg, hogy a kanalasrécével rendszerint azonos környezetben előforduló böjti récét (Anas querquedula) u t u n k során egyetlen esetben sem találtuk! Netta rufina — Üstökösréce L u p i l o r I X . 19-én 13 db, R a z e l m - B i s e r i c u t a X I . 20-án 20 + 8 0 + 1 5 d b . Aythya ferina — Barátréce E fajból is feltűnő a megfigyelt, igen kis mennyiség: M u r i g h i o l I X . 19-én 25 db, E n i s a l a I X . 19-én 50 d b , I s t r i a , Sinoe lagúna X I . 21-én 5 db, Istria-tó I X . 22-én 5 d b . Aythya nyroca — Cigányréce 1972. évi t a v a s z i deltakiránduláson az úszó szigetek, ún. , , p l a u r " - o k ősmocsárkörnyezetében a cigényréce igen g y a k o r i v o l t . V i s z o n y l a g keveset találtunk ez a l k a l o m m a l : M u r i g h i o l I X . 19-én 80 db, E n i s a l a I X . 19-én 100 db, L u p i l o r I X . 19-én 6 d b , I s t r i a , Sinoe lagúna I X . 21-én 1 db, Istria-tó I X . 22-én 200 d b , Tulcea, Duna-ártér I X . 24-én 4 d b . Aquila pomarina — Békászó sas I X . 19-én H e r a c l e a közelében, I X . 21-én I s t r i a falu fölött láttunk 1 — 1 példányt. Aquila heliaca — P a r l a g i sas Istriában I X . 21-én találtunk egy levágott lábú, vadászok által eldobott példányt. Buteo rufimis — P u s z t a i ölyv Istriában I X . 22-én láttunk egy kurgán tetején üldögélő öreg példányt. Circus aeruginosus — B a r n a rétihéja Megfigyelve: Bestepe I X . 19-én 1 db, A g i g h i o l I X . 19-én 1 db, R h a z e l m Jurilovcánál I X . 20-án 10 d b , L u p i l o r I X . 20-án 1 d b , L u p i l o r I X . 21-én 1 d b , I s t r i a sztyeppén I X . 21-én 1 d b , Istria-tó I X . 22-én 2 d b . Pandion haliaetus — Halászsas Istria-tó I X . 21-én 1 d b , u g y a n a k k o r Istria-Sinoe 1 d b . Falco subbuteo — Kabasólyom 270
37. ábra. A dobrudzsai lagúnavidék vázrajza Figure 37. Scetch of the lagune area in Dobrudzlui
Tulceában I X . 23-án és 24-én láttunk 1 — 1 darabot. Falco vespertinus — K é k vércse T u l c e a I X . 23-án 2 db, I X . 24-én 1 d b . Löszdombok környezetében. Falco tinnunculus — Vörös vércse Bestepe I X . 19-én 1 db, L u p i l o r I X . 19-én 2 db, Sinoe L u p i l o r I X . 19-én 2 db. Grus grus — D a r u Magasan húzó c s a p a t a i : Luj^ilor I X . 19-én 17 db, Sinoe Istriánál I X . 21-én 34 + 20 db, Istria-tó I X . 21-én 22 d b . Leszállva a R a z e l m egyik apró szigetén láttunk B i s e r i c u t a közelében, X I . 20-án 5 db-ot. Gallihula chloropus — Vízityúk Mindössze három a l k a l o m m a l láttuk: R a z e l m , B i s e r i c u t a I X . 20-án 2 db, T u l c e a , Duna-ártér I X . 23-án 10 d b , I X . 24-én 3 d b . Fulica atra — Szárcsa M i n d e n nagyobb, nyílt víztükrön népes vonuló csapatokat találtunk. A d a t a i : M u r i g h i o l I X . 19-én 200 d b , E n i s a l a I X . 19-én 200 d b , L u p i l o r I X . 19-én 200 d b , R a z e l m Bisericutánál I X . 20-án 3000 d b , L u p i l o r I X . 20-án 200 db, I X . 21-én 500 db, Istria-tó I X . 21-én 1000 d b , Sinoe lagúna Istriánál I X . 21-én 200 d b , Istria-tó I X . 22-én 4000 d b . Vanellus vanellus — Bíbic E Közép-Európa rétjein mindenfelé közönséges faj alig m u t a t k o z o t t a dobrudzsai lagúnarégióban. L u p i l o r I X . 19-én 5 db, Sinoe lagúna Lupilornál I X . 21-én 1 db, Sinoe lagúna Istriánál I X . 21-én 10 d b , Istria-tó I X . 22-én 10 db. Gharadrius alexandrinus — Széki lile A bíbichez hasonlóan ez a jellegzetes ,,zátony f a j " is érthetetlenül kis szám ban, és csupán két a l k a l o m m a l került szem elé. L u p i l o r o n I X . 19-én 1 d b , I s t r i a - t a v o n I X . 22-én 15 d b . Istriában a m a g y a r alföldi szikes t a v a k h o z hasonló környezetben, sós vízi zátonyokon keresgéltek. Gharadrius hiaticula — P a r t i lile E g y e t l e n a l k a l o m m a l figyeltünk meg az I s t r i a - t a v o n I X . 22-én tízes csapatot. Squatarola squatarola — Ujjaslile I s t r i a - t a v i előfordulási helyei a m a g y a r szikesek iszapzátonyaira emlékez tettek. I X . 21-én 1, 22-én 8 db-ot figyeltünk meg. V a l a m e n n y i magános példány. Pluvialis apricaria — Aranylile Istriában I X . 22-én kiszáradt Salicornia-sztyeppén láttunk 1 db-ot. Arenaria interpres — Kotorgató I s t r i a - t a v o n I X . 22-én 2 db-ot láttunk. Lágy iszapzátonyon keresgéltek. Gallinago gallinago — Sárszalonka A z e faj számára jellegzetes, tocsogós-zsombékos, füves életteret v i s z o n y l a g keveset találtunk. Lagúnák nádas partszegélyén, és a tulceai Duna-ártérben az alábbi a d a t o k a t gyűjtöttük: L u p i l o r I X . 19-én 4 d b , I X . 20-án 3 d b , R a z e l m Lupilornál I X . 20-án 3 db, Istria-tó I X . 21-én 54, T u l c e a I X . 23-án ldb. Numenius arquata — Póling A z élettér adottságait mérlegelve feltűnően kevés példány m u t a t k o z o t t . A néhány esetben kedvező távolságról és látási v i s z o n y o k mellett távcsöve zett példányok hátuk kiterjedt fehér foltja és világos szárnyaljuk alapján a 272
N. arquata arquata és Numenius arquata orientális kevert populációból szár mazó „átmeneti" típusoknak feltételezhetők. Megfigyeléseink: L u p i l o r I X . 19-én 4 db, I X . 20-án 5 db, I X . 21-án 10 db, I s t r i a község felett I X . 21-én 5 d b , Sinoe lagúna Istriánál I X . 22-én 4 db, Istria-tó I X . 22-én 10 d b . A le szállvamegfigyelt egyedek Istriában száraz Salieornia-sztyeppén táplálkoztak. Numenius tenuirostris — Vékonycsőrű póling I s t r i a - t a v o n , kopár iszapzátonyon I X . 21-én két példányt figyeltünk meg. Limosa limosa — G o d a Feltűnően keveset láttunk. L u p i l o r I X . 19-én 4 db, I X . 20-án 1 db, Istria-tó I X . 21-én 10 db. M i n d e n esetben magasan húzó, vonulásban levő egyedek. Limosa lapponica — K i s goda I s t r i a - t a v o n I X . 21-én 1 db-ot figyeltünk meg iszapzátonyon. Tringa erythropus — Füstös cankó Istria-Sinoe lagúna I X . 21-én 10 db, Istria-tó I X . 21-én 2 d b , I X . 22-én 4 db. Tringa totanus — Piroslábú cankó A megjegyzéssel kísért, néhány feltűnően kevésnek talált lile- és cankófajjal ellentétben a piroslábú cankó rendkívüli tömegekben m u t a t k o z o t t . L u p i l o r I X . 19-én 4 db, I X ; 20-án 10 db, Sinoe lagúna Lupilornál I X . 20-án 2 db, Istria-tó I X . 21-én 5600 db, I X . 22-én 8000 db, Sinoe lagúna Istriánál I X . 22-én 200 d b . A nagy tömegek kopár iszapzátonyon gyülekeztek. Tringa nebularia — Szürke cankó L u p i l o r o n I X . 19-én 4, 20-án 2 db-ot láttunk. Tringa ochropus — E r d e i cankó L u p i l o r I X . 19-én 3, 21-én 1 d b . Tringa glareola — Réti cankó I s t r i a - t a v o n I X . 21-én hangját h a l l o t t u k , 22-én 2 db-ot láttunk. Calidris minuta — Apró partfutó A z Istria-tó kopár iszapzátonyain I X . 21-én 40 4- 20-1-1 db-ot láttunk. U g y a n i t t I X . 22-én 300-as csapat. Sinoe lagúna Istriánál I X . 22-én 3 d b . Calidris temminckii — Törpe partfutó I s t r i a - t a v o n I X . 22-én 5 d b . Említésre méltó, hogy e gyér füves tocsogókat kedvelő faj teljesen kopár zátonyokon m u t a t k o z o t t . Calidris alpina — H a v a s i partfutó L u p i l o r , Sinoe lagúna I X . 20-án 40 + 50-es csapat, Istria-tó I X . 22-én kopár iszapzátonyon 150-es csapat. Calidris ferruginea — Sarlós partfutó Istria-tó kopár iszapzátonyán I X . 22-én 210-es csajiat. Limicola falcinellus — Sárjáró I s t r i a - t a v o n I X . 21-én 3 + 6 db, I X . 22-én 20 + 4 d b . Teljesen kopár iszap zátonyon. Philomachus pugnax — Pajzsoscankó A m a g y a r szikes v i z e k e n legközönségesebb cankófaj i t t csak elvétve, kis csapatokban került szem elé. L u p i l o r I X . 19-én 6 db, I s t r i a I X . 21-én 20 d b , Istria-tó I X . 22-én 2 d b . Recurvirostra avozetta — Gulipán A Sinoe és I s t r i a t a v a k o n feltűnő vonulás. Sinoe lagúna L u p i l o r o n I X . 20-án 45-ös csapat, I X . 21-én 20 d b , Istria-tó I X . 22-én 34 +400-as csapat. Phalaropus lobatus — Vékonycsőrű víztaposó Istria-tó I X . 21-én 2 d b . 273 18
Aquila
1976.
Burhinus oedicnemus Ugartyúk L u p i l o r száraz Salicornia-sztyeppéjén I X . 21-én 1 d b . Glareola pratincola — Székicsér L u p i l o r , száraz Salicornia-sztyeppe I X . 19-én 35 db, R a z e l m Lupilornál I X . 20-án 5 d b , L u p i l o r , Sinoe partjánál 40—50 cm-es száraz füvű sztyeppén I X . 20-án 20 db késő alkonyattól teljes besötétedésig fecske módjára csapong v a rovarászott. L u p i l o r , S a l i c o r n i a s z t y e p p I X . 21-én 10 d b , I s t r i a S a l i c o r n i a sztyepp I X . 21-én 7 d b . Glareola nordmanni — Feketeszárnyú székicsér L u p i l o r o n I X . 21-én és Istriában I X . 21-én figyeltünk meg egy-egy pél dányt székicsérek csapatában. Larus fuscus — Heringsirály B i s e r i c u t a - R a z e l m I X . 20-án 1 a d . lőve, Istria-tó I X . 21-én 1 ad., T u l c e a I X . 23-án és 24-én 1 - 1 ad. Larus argentatus — Ezüstsirály L u p i l o r I X . 19-én 6 db, I X . 20-án 26 db, I X . 21-én 10 db, I s t r i a I X . 21-én 20 db, Sinoe lagúna Istriánál I X . 22-én 6 db, Istria-tó I X . 22-én 1 db, T u l c e a I X . 24-én 3 d b . Larus melanocephalus — Szerecsensirály Istria-tó I X . 22-én 1 db, T u l c e a , városi kikötő I X . 24-én 2 d b . Larus ridibundus — Dankasirály M u r i g h i o l I X . 19-én 20 db, Bestepe I X . 19-én 5 db, E n i s a l a I X . 19-én 5 d b , L u p i l o r I X . 19-én 20 db, R a z e l m Lupilornál I X . 20-án 50 db, Istria-tó I X . 2 1 én t ö b b ezer, I X . 22-én k b . 2000, T u l c e a I X . 23-án, 24-én n a p i m i n t e g y 200 db. Larus minutus — K i s sirály Istria-tó I X . 21-én 10 db, Istria-Sinoe lagúna I X . 22-én 4 db, Istria-tó I X . 22-én 15 db, T u l c e a I X . 23-án 2 db, I X . 24-én 2 d b . Chlidonias niger — K o r m o s szerkő E n i s a l a I X . 19-én 5 db, Istria-tó I X . 22-én 2 d b . Hydroprogne tschegrava — Lócsér E n i s a l a I X . 19-én 1 db, L u p i l o r I X . 20-án 2 db, Istria-tó I X . 22-én 14 d b . Sterna hirundo — Küszvágó csér E n i s a l a I X . 19-én 20 db, R a z e l m Lupilornál I X . 20-án 15 d b , Istria-tó I X . 21- én 7 db. Sterna sandvicensis — K e n t i csér B i s e r i c u t a - R a z e l m I X . 20-án 2 d b . Sterna albifrons — K i s csér E n i s a l a I X . 19-én 10 d b , R a z e l m L u p i l o r o n I X . 20-án 4 db, Istria-tó I X . 22- én 5 d b . Gelochelidon nilotica — Kacagócsér Istria-tó I X . 22-én 12 d b . Streptopelia, turtur — Gerle L u p i l o r I X . 19-én 2 db, I X . 20-án 2 d b , I s t r i a I X . 20-án 2 db, T u l c e a I X . 23- án 2 d b . Streptopelia decaocto — Balkáni gerle Sinoe község I X . 22-én 4 d b . Cuculus canorus — K a k u k k L u p i l o r I X . 20-án 2 d b . 274
Athene noctua — K u v i k I s t r i a falu I X . 22-én 1 db. Alcedo atthis — Jégmadár R a z e l m — B i s e r i c u t a I X . 20-án 1 db, I s t r i a várrom I X . 21-én 1 db, Sinoe lagúna Istriánál I X . 22-én 1 d b . Merops apiaster — G y u r g y a l a g Bestepe I X . 19-én hangok, Istria I X . 21-én hangok, T u l c e a I X . 23-án 14 d b . Coracias garrulus — Szalakóta E n i s a l a I X . 19-én 1 d b . Dendrocopos syriacus — Szíriai fakopáncs T u l c e a I X . 24-én 1 db. Melanocorypha calandra — K a l a n d r a p a c s i r t a L u p i l o r száraz, 10—15 cm-es füvű sztyeppén I X . 19-én 1 db, Istria, S a l i cornia- és F e s t u c a - s z t y e p p kevert fűállománnyal, I X . 21-én 20, I X . 22-én 25 d b . Calandrella brachydactyla — Rövidujjú pacsirta I s t r i a , Salicornia-sztyepp I X . 21-én 10 db, I X . 22-én 5 db. Oalerida eristata — Pipiske Ist ria-tó I X . 22-én 1 d b . Alauda arvensis — P a c s i r t a Bestepe I X . 19-én 6 d b . Hirundo rustica — Füstifécske .Mindenfelé erős vonulást észleltünk. Kiemelkedőbb mennyiségek: L u p i l o r I X . 20-án mintegy 2000, Ist na-tónál I X . 22-én megszámlálhatatlan tömegben s z a k a d a t l a n u l v o n u l , T u l c e a I X . 23-án k b . 3000. Delichon urbica — Molnárfecske H i s t r i a falu I X . 22-én 20 db, T u l c e a I X . 24-én fészek röpképtelen fiókákkal. Motacilla flava — Sárga billegető Istria sztyeppe I X . 21-én 10 d b , Istria-tónál I X . 22-én 10 d b , V a l e a nucalior I X . 19-én 10 d b . Motacilla alba — Barázdabillegető L u p i l o r I X . 19-én 18 db, I X . 20-án 12 db, I s t r i a I X . 20-án 12 db, I X . 22-én 15 db, T u l c e a I X . 23-án 7 db, I X . 24-én 2 db. Lanius collurio — Tövisszúró gébics L u p i l o r I X . 30-án 3 d b , I s t r i a I X . 21-én 2 d b , I X . 22-én 1 db. Locustella luscinioides — Nádi tücsökmadár R a z e l m I X . 21-én 1 db, Bisericutánál. Acrocephalus arundinaceus — Nádirigó T u l c e a I X . 23-án 1 db. Sylvia borin — K e r t i poszáta L u p i l o r I X . 20-án 1 d b . Sylvia curruca — K i s poszáta I s t r i a I X . 21-én 1 db a várromnál. Phylloscopus trochilus — Fitiszfüzike H i s t r i a I X . 21-én 1 db. Muscicapa striata — Szürke légykapó L u p i l o r , vadászház kertje I X . 20-án 2 d b , Istria, r o m o k I X . 21-én 1 db, I s t r i a falu I X . 22-én 1 d b . 275 18*
Ficedula parva — K i s légykapó L u p i l o r i vadászház kertjében 3 — 4 m-es b o k r o k o n I X . 20-án 30-as csapat. Következő nap ugyanott találtuk őket. Saxicola torquata — Cigány csaláncsúcs E g y e t l e n esetben találtuk L u p i l o r o n I X . 20-án a Sinoe nádszegélvében. Phoenicurus phoenicurus — K e r t i rozsdafarkú L u p i l o r , vadászház kertje I X . 2(>-án 1 d b . Luscinia svecica — Kékbegy Periteasca I X . 20-án 1 d b . Oenanthe oenanthe — Hantmadár Bestej>e I X . 19-én 1 db, L u p i l o r I X . 20-án 1 d b , R a z e l m Lupilornál I X . 20-án 1 db, I s t r i a r o m o k I X . 21-én 5 db. Turdus merula — Feketerigó R a z e l m nádasában Lupilornál I X . 20-án 1 d b . Panurus biarmicus — Barkóscinege R a z e l m , B i s e r i c u t a I X . 20-án 13 db, L u p i l o r , Sinoe nádszegélve I X . 21-én 20 d b . Parus caeruleus — Kékcinege T u l c e a I X . 24-én 1 d b . Parus maior — Széncinege T u l c e a I X . 23-án 1 db, I X . 24-én 15 d b . Emberiza schoeniclus — Nádi sármány R a z e l m I X . 20-án 4 db Bisericutánál, L u p i l o r I X . 21-én 5 d b . Fringilla coelebs — E r d e i p i n t y T u l c e a I X . 24-én 3 d b . Carduelis chloris — Zöldike T u l c e a I X . 24-én 7 d b . Carduelis carduelis — Tengelic H i s t r i a falu I X . 22-én 6 d b , T u l c e a I X . 23-án 15 d b . Passer domesticus — Házi veréb V a l a m e n n y i e m b e r l a k t a területen előfordult. Passer hispaniolensis — B e r k i veréb I s t r i a országúton I X . 21-én 3 db, I s t r i a faluban I X . 22-én 20 d b . Passer montamis — Mezei veréb I s t r i a országúton I X . 21-én nagy csapat, T u l c e a I X . 23-án néhány. Sturnus vulgaris — Seregély M u r i g h i o l és Bestepe I X . 19-én h a t a l m a s csapatok. L u p i l o r I X . 20-án 1 db, I s t r i a I X . 21 —22-én rendkívül tömeges vonulás. Pica pica — S z a r k a Bestepe I X . 19-én 2 d b , T u l c e a I X . 23-án 7 db, I X . 24-én 1 db. Coloeus monedula — Csóka T u l c e a I X . 23-án m i n t e g y 100 d b . Corvus frugilegus — Vetési varjú I X . 19-én Tulceától L u p i l o r i g az út mentén mindenfelé előfordult k i s csapatokban. L u p i l o r I X . 20-án 1 db, I s t r i a I X . 22-én 20 db, Tulcea, lösz d o m b o k I X . 23-án 20 d b . Corvus cornix — Dolmányos varjú I s t r i a I X . 22-én 5 db, T u l c e a I X . 23-án 4 d b . U g y a n i t t I X . 24-én 5 db-ot
276
figyeltünk meg, a m i n t legelésző sertések hátára szállva azok hátszőrében k u t a t t a k élősdiek után. Corvus corax — Holló A tulceai löszdombok felett láttunk egy példányt I X . 23-án. Következtetések E rövid néhány napos út alapján biztonsággal nem v o n h a t u n k le követ keztetéseket, csupán benyomásokra támaszkodva említünk néhány e l gondolkoztató tapasztalatot. Legfeltűnőbb v o l t a z o k n a k a fajoknak az i t t észlelt, igen csekély mennyisége, amelyek ebben az időszakban a m a g y a r Alföld s o k k a l szerényebb területi ará nyú gyülekezőhelyein közönségesek, v a g y éppenséggel sok ezres tömegben for d u l n a k elő. I l y e n vonatkozásban soroljuk fel a Podiceps és közönségesebb Anas meg Aythya fajokat. Feltűnően kevés Vanellust, Numeniust, Limosát, Philomachust, Tringa erythropust vettünk számba. U g y a n e z t m o n d h a t j u k a Streptopelia turturről és S. decaoctóról, az Acrocephalits-íélékröl és az Emberiza schoeniclusról. E fajok vonulása Európa-szerte hetekre-hónapokra nyúlik e l , így a Kárj)át-medence és D o b r u d z s a közötti időeltolódásról nem beszélhetünk. A magyarországi t a p a s z t a l a t o k h o z viszonyítva itt v a l a m i v e l később v o n u l el az Ardeola ralloides, Egretta garzetta, Ardea purpurea, Nycticorax nycticorax, Becurvirostra avozetta, Glareola pratincola, Merops apiaster. Feltűnő volt az I n s u l a L u p i l o r hatalmas, nyílt vízterületek közé ékelt földnyelvén a vadászház körül zöldellő b o k r o k r a telepedő Ficedula parva és Muscicapa striata csapata, A Sinoe partján megfigyelt 50-es Casarca ferruginea csapat európai v i s z o n y l a t b a n is feltűnő, örvendetesen nagy mennyiséggel képviselte ezt a r i t k a fajt. A z a szomorú tény, hogy a t ö b b m i n t 500 megfigyelt Pelecanus között egyetlen fiatal egyedet sem találtunk, azt bizonyítja, hogy e féltett madár ritkaság fészkelési v i s z o n y a i rendkívül kedvezőtlenül a l a k u l t a k . A brakvizű lagúnák iszapzátonyaira táplálkozás céljából gyülekező Limicolálc a Kárpát-medencében a szerkezet nélküli, ún. szoloncsákos „fehér" szikes t a v a k sekély vizeire jellemzőek. A d o b r u d z s a i sztyepp egyöntetű Salicornia-állományában megfigyelt fajok ebben az időszakban a m a g y a r országi szoloncsákos szikes t a v a k kiszáradt medrében a Suaeda maritima, Crypsis aculeata, Puccinellia limosa és Camphorosma annua növényzettel borított életterében is megjelennek. A h o l a Salicornia ritkás állományú, alacsony növésű, különböző Gramineákkal keverten fordul elő, ott általában a z o k k a l a p u s z t a i m a d a r a k k a l találkozunk, amelyek a szerkezetes, kötött szolonyectalajok Artemisio- és Achilleo-Festucetum pseudovinae növény társulások táplálkozásterületén g y a k o r t a megfigyelhetők Magyarországon. Irodalom
Almásy Gy. (1898): Betekintés a román Dobrudzsába. Ornithologische Rekognoszierung der rumänischen Dobrudscha. A q u i l a , V . p . 1—207. Dijksen, A. J.—Lebret, T.—Ouweneel, G. L.—Philippona, J. (1973): Ornithological ob servations on the lagoons of the Dobrogea, R u m a n i a , i n a u t u m n and winter of 1969, 1970, 1971. A r d e a , 61. p. 159—178. Kelemen, A.—Kiss, J. B.—Sterbetz, I. (1974): Beobachtungen über den Vogelzug i n dem Donaudelta, September 1973. Ocrotirea N a t u r i i 18. 1. p. 55—59.
277
Observations on the autumn migration in Dobrudzha Dr. Attila Kelemen, Botond J. Kiss, Dr. István Sterbetz In September 1073 Observation^ were carried ont by the authors i n Románia to compare the migration on the salt-water lakes o f t h e Alföld (Great Hungárián Plane) and on the brackisb lagunes of Dobrudzha, south from the Danube-delta. The study summarizes the data collected i n the migration i n Dobrudzha in early a u t u m n . The lagunes adjacent the delta o f t h e Danube were öurveyed on journeys totalling about 400 kms. Be tween the Observation points they moved b y car, the field-work was carried out on foot or by ship. The journey began at Tulcea following the next route: Bestepe—Murighiol— Agighiol—Enisala—Heraclea—6 Martié—Jurilovca—Sinoe to the barren peninsula of Insula L u p i l o r on the Southern end of the lagune-System R a z e l m . The peninsula is cov ered b y Steppevegetation, 22 k m long and lies centrally, connecting the Razelm (51 200 ha), Golovita (9500 ha), Zmeica (7300 ha) and Sinoe (16 500 ha) lagunes. On the northern end of the peninsula the bouse of a game-keeper ensured a comfortablc babitation for tlii' party. Erőm the Insula Lupilor they wandered by ship on a long route, surveying the eastern, reed-covered, shallow lagunes o f t h e Razelm beginning from Biserieuta. The second Observation point was reached in Istria village, after passing the \ illage Sinoe. Field-work was carried out in the region of the Istria lake, between the village Istria and the lagune Sinoe, on the surrounding steppes of Salicornia, and near the greco-roman city-ruins of Cetatea Istria, lying on the shore of the Sinoe. The last part of the journey took them back to Tulcea through Sinoe—Mihail V i t e z u — B a b a g a d . T h e y ended their observations i n the Surroundings of the town, on the loess hillocks and in the gallery woods of the Danube. The landscapc of t he lagunes is speeially variable. A r r i v i n g from t he ancient marshesof the Danube-delta huge hillocks of yellow soil, barren rocks, arable land change into giant braekish lakes, separated from the Black Sea by Sand-banks and reed. The Southern beit belongs to the bordér region of the south-east European steppe zone. The monotonous landscape covered b y steppe vegetation is lived up b y kurgans, kunhaloms, or at least these little hillocks look like ancient tombs of past nomád peoples. The shore o f t h e brack waters is party barren, p a r t l y covered b y Phragmites, Typha, .1 unván maritimus, Seirpus, Hulimione. In the water holding 16—20% there are communitieS oi Zoster a sp., Zannichellia sp., Myryopl/yllum spicatum, Vallisnrria spirális und Potamogeton sp. O n the steppes besides the most t y p i c a l Salicorniasp.characteristical spe cies are the Girsium, Euphorbia, Fest ura sp. and Species of Graminea up to a height 20—40 ems. The list o f t h e birds observed and t h e i r numbers are detailed i n the Hungárián text. O n the basis of this short journey (19th to 24th September 1973) it is not possible to make stable conclusions, but some thought-provoking facts aresurely w o r t h toremember. It was most striking to see the low numbers of some species, which are i n the Same perlőd on the relatively little gat hering places o f t h e Alföld common, or one can see them by thousands. I n this respect are the species Podiceps and the commoner species of Anas and Aythya w o r t h mentioning. R e m a r k a b l y few Vanellus, Numenius, Limosa, Philomachus, Tringa crythropuswererecorded. The same can be told about Streptopelia turtur and decaocto, on the Acrocephalus species and on the Emberiza schoeniclus. The migration of these species means i n the whole Europe weeks, even months, so it is not possible to speak about any change of termin between the K a r p a t h i a n basin and Dobrudzha. 0
R e l a t e d to t h e Hungárián experiences the Ardeola ralloides, Egretta garzetta, Ardeola purpurea, Nycticorax nycticorax, Recurvirostra avosetta, Glareola pratincola, Merops apiaster leave the region somewhat later. The groups of Ficedula parva and Muscicapa striata were remarkable sitting on the green bushes round the house of the game-keeper on the peninsula Insula L u p i l o r surrounded b y great, open surface of water. The group of Gasarca ferruginea numbering 50 on the shore of Sinoe was as remarkable in European relation. This rare species was represented by great numbers, to our joy. The fact, on the other band, that from more than 500 Pelecanus not a single one could be ideiitilied as juvenile was the proof for the unusual poor nesting success of this Speciality.
278
The LimicoleS gathering on the mud-banks of the braek-water lagunes for feeding are i n the K a r p a t h i a r i basin eharacteristic for the shallow waters of the structurless "solonehak" or "white-sik" lakes. The species, observed i n the monotonous Salicornia of the Dobrudzhan steppe, appear i n the same period i n H u n g a r y i n the d r y beds of solonchak lakes, covered by Suaeda marit ima, Cnjpsis aculeata, Puccinellia limosa and Camphorosma annua. Is the Salicornia sparse, short and mixed vvith various Graminens so one w i l l find generally the birds of the steppes w i c h can be observed on the feeding-grounds of Artemisio- and Achilleo-Festucetum associations, on hard structurful, soloniec soil i n H u n g a r y .
279
