ŐSZI BÚZA. GK Csillag. Őszi fajtaajánlat

Őszi fajtaajánlat 2012

ŐSZI BÚZA ŐS Ú

GK Csillag MSZH-FO (2005) Érésidő Magasság, cm Kalásztípus Levélállás

korai 80-95 tar félig felálló

Minőség - beltartalom Hl tömeg, kg 1000 szem tömeg, g Esésszám, s Szemkeménység (P) Nedves sikér % Sikérterülés, mm Fehérje % Zeleny érték, ml Sütőipari érték (F) W érték, 10-4 Joul P/L Extenzográfos energia (135’)

80-82 40-45 280-320 65-70 31-33 2,5-4,5 12-14 55-70 B1-A2 180-230 1,2-1,5 80-100

Betegség-ellenállóság Lisztharmat Levélrozsda Szárrozsda Sárgarozsda Fuzáriumok Levélfoltosságok Vírus

ellenálló jó-közepes ellenálló jó-közepes jó-toleráns jó-közepes jó-közepes

Agronómia Elővetemény Vetési csíraszám, db/m2 Vetésidő Tápanyagigény NPK Termelési régió Növényvédelem Herbicid érzékenység

nem igényes 450-550 október 2. felétől 120-50-50 minden régióban okszerű, 1x-2x nem érzékeny

Termőképesség, t/ha

7,5-9,0

2

A GK Csillag a hazai, korai fajtaszortiment egyik legnagyobb termésű fajtája. A szélsőséges viszonyokhoz jól alkalmazkodik, a standard minőségi kategóriát stabilan megőrző, a kalászbetegségekkel szemben jó toleranciát mutató típus. Stressztűrő képességét jól példázza az, hogy a 2010. évi csapadékos idő ellenére is egészséges (toxinmentes) volt termése, illetve a 2011. évi szárazságban nem egy esetben, üzemi méretekben elért termése 8-9 t/ha volt. A szárazságban kalászainak reakciója az erőteljes szálkacsonk megjelenése (csúcsszálkás jelleg). Érése egyöntetű, mivel kalászai megközelítőleg egy szintben vannak (szinkronkalászolású). Pelyvalevelei vékonyak, betakarítása érett állapotban kimondottan könynyen és tisztán végezhető. A közepesen igényes fajták csoportjába tartozik, termesztése ezért gazdaságos, ökonomikus. A kedvező termesztési tapasztalatokból adódóan a fajta iránti kereslet évről évre nő. Eredményeinek elismeréseként 2011-ben elnyerte a Délalföldi Akadémiai Bizottság Innovációs díját, valamint a debreceni FarmerExpo Termékdíját is. A fajta kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően mindinkább keresetté vált Romániában és Szlovákiában is.


ŐSZI BÚZA ŐS Ú GK Békés MSZH-FO (2005) Érésidő Magasság, cm Kalásztípus Levélállás

korai 90-95 szálkás félig elhajló

Minőség - beltartalom Hl tömeg, kg 1000 szem tömeg, g Esésszám, s Szemkeménység (P) Nedves sikér % Sikérterülés, mm Fehérje % Zeleny érték, ml Sütőipari érték (F) W érték, 10-4 Joul P/L Extenzográfos energia (135’)

80-82 40-45 300-350 65-70 33-36 2,5-5,5 13-16 60-75 A1-A2 250-350 0,8-1,2 100-150

A GK Békés az egyik legelterjedtebb fajta hazánkban, amit elsősorban kiváló malom- és sütőipari tulajdonságainak köszönhet. Klasszikus értelemben vett javító búza (Pannon prémium). Emellett termőképessége is kiemelkedő, tehát egy korrelációtörő fajta (magas termés jó minőséggel párosul). A GK Békés vegetatív típusú, jól bokrosodik. Kedvező körülmények (jó csapadék- és tápanyag-ellátottság) esetén szárcsökkentőt és okszerű fungicidkezelést igényel. Szemtermése telt orsó alakú, színe piros és acélos. Az utóbbi években az egyik legnagyobb területen szaporított őszi búzánk. A GOSZ-VSZT Posztregisztrációs Kísérletek állandó résztvevője, amit jó minőségének és legnagyobb szaporítási területi részarányának köszönhet (FIT-kritériumok). Termesztése az ország bármely vidékén kifizetődő, jó alkalmazkodóképességű, aminek eredményeképp határainkon túl is keresett fajtává vált (Románia, Szlovákia).

Betegség-ellenállóság ellenálló közepes ellenálló ellenálló közepes jó-közepes közepes

Agronómia Elővetemény Vetési csíraszám, db/m2 Vetésidő Tápanyagigény NPK Termelési régió Növényvédelem Herbicid érzékenység Szárcsökkentő alk.

nem igényes 450-550 október 2. felétől 120-50-50 minden régióban okszerű (min. 2x) nem érzékeny ajánlott


6,5-7,5

A GK Békés fehérje %-a a GOSZ-VSZT kísérletekben. 2008-2011 15 14,4

14,5 13,8

14 Fehérje %

Lisztharmat Levélrozsda Szárrozsda Sárgarozsda Fuzáriumok Levélfoltosságok Vírus

13,5 13 12,5

13

13,8 12,8

13,7

13,5 12,7

12,8

12,2

12 11,5 11 2008

GK Békés

2009

Kísérleti átlag

2010

2011

4 év átlaga

3


ŐSZI BÚZA ŐS Ú

GK Kalász FO (1966) Érésidő Magasság, cm Kalásztípus

korai 90-95 tar

Minőség-beltartalom Hl tömeg, kg

78-82

1000 szem tömeg, g

42-45

Esésszám, s

260-320

Szemkeménység (P)

50-70

Nedves sikér %

30-33

Sikérterülés, mm

2-4,5

Fehérje %

12-14

Zeleny érték, ml

50-70

Sütőipari érték (F)

B1-A2

W érték

200-250

P/L

0,8-1,5

Extenzográfos energia (135’)

85-160


ellenálló közepes ellenálló jó-közepes közepes jó-közepes közepes

Agronómia Elővetemény igény Vetési csíraszám, db/m2 Vetésidő Tápanyag igény NPK Termelési régió Növényvédelem Herbicid érzékenység

nem igényes 500-550 október 2. felétől 120-50-50 minden régióban okszerű (1x-2x) nem érzékeny


7-8

4

A GK Kalász már több mint 16 éve van köztermesztésben. Tartós népszerűségét kiváló adaptálódó képességének és stabil malmi minőségének köszönheti. A fajta a mindinkább szélsőséges időjárási viszonyok mellett is megállja a helyét, szárazságtűrése jó, de a csapadékosabb évjáratokat is termés-, illetve minőségveszteség nélkül viseli. Mivel az adott körülményekhez jól alkalmazkodik, termesztése kiszámítható, rentábilis. Tulajdonságai alapján termesztése költségtakarékos, nem kíván intenzív beavatkozást. A fajtát jelentős területen termesztik Romániában és Szlovákiában is, de mint standard fajtát az állami fajtakísérletekben is évek óta használják. Állami minősítésre került Horvátországban is.


ŐSZI BÚZA ŐS Ú

SZTNH FO (2012) Érésidő Magasság, cm Kalásztípus

Korai 80-90 tar

Minőség - beltartalom HL-tömeg kg 1000 szem tömeg, g Esésszám, s Keménység (P) Nedves sikér % Sikérterülés, mm Fehérje % Zeleny érték Sütőipari érték (F) W érték P/L Extenzográfos energia „135”

78-82 38-42 300-350 60-75 30-33 2,0-4,0 12-14 65-71 A2-B1 250-300 0,8-1,5 130-160

A GK Futár elismerése 2011 őszén történt meg, a szabadalmi bejelentése pedig 2012 tavaszán. A fajta az MGSZH kísérletekben évjárattól függetlenül mindig a kontrollok felett teljesített. Az állóképessége jó, betegségekkel szembeni ellenállósága a legfontosabb betegségek szempontjából kiváló (rozsdabetegségek). A kalászbetegségekkel szemben jó ellenállóságot mutat, amit a 2010. évi MGSZH kísérletekben is igazolt. Az egyéb betegségek vonatkozásában közepes fogékonyságot mutat, de preventív védekezéssel a fajta sikerrel védhető. A GK Futár kiváló termőképessége kiemelkedő minőséggel párosul. Fajtafenntartása és vetőmag-szaporítása folyamatos, 2012 őszén már üzemi kipróbálásának és bázis vetőmag kihelyezésének sincs akadálya.

A GK Futár terméseredményei. 2009-2011, MGSZH 8 7 6 Tonna/ha

GK Futár

ÚJ

7,54

7,48

6,84

6,23

7,4

7,26

5 4 3 2 2009

Betegség-ellenállóság Lisztharmat Levélrozsda Szárrozsda Sárgarozsda Fuzáriumok Levélfoltosság Vírus

közepes ellenálló ellenálló toleráns toleráns közepes toleráns

GK Futár

2010

2011

Standardok átlaga

Agronómia Elővetemény Vetési csíraszám, db/m2 Vetésidő Növényvédelem Herbicid-érzékenység

nem igényes 500-550 minden régióban preventív (2x) nem érzékeny


7,5-8,5

5


ŐSZI BÚZA ŐS Ú

GK Körös

GK Berény

SZTNH FB (2011)

SZTNH FB (2011)

Érésidő Magasság, cm Kalásztípus Kalászállás (érett)

korai 90-100 tar félig felálló

80-83 40-45 250-320 70-80 30-32 12-15 200-250 A2-B1

Hl tömeg, kg 1000 szem tömeg, g Esésszám, s Szemkeménység (P) Nedves sikér % Fehérje % W értéke Sütőipari érték (F)

80-82 35-40 250-350 55-70 30-32 12-14 150-220 B1-A2

Betegség-ellenállóság

Betegség-ellenállóság Lisztharmat Levélrozsda Szárrozsda Sárgarozsda Fuzáriumok Levélfoltosságok

korai 80-90 szálkás félig felálló

Minőség - beltartalom

Minőség - beltartalom Hl tömeg, kg 1000 szem tömeg, g Esésszám, s Szemkeménység (P) Nedves sikér % Fehérje % W érték, 10-4 Joul Sütőipari érték (F)


ellenálló jó-közepes ellenálló jó-közepes jó jó

Lisztharmat Levélrozsda Szárrozsda Sárgarozsda Fuzáriumok Levélfoltosságok

ellenálló közepes ellenálló jó-közepes közepes jó-közepes

Agronómia

Agronómia Elővetemény Vetési csíraszám, db/m2 Vetésidő Tápanyag igény NPK Termelési régió Növényvédelem

nem igényes 450-550 október 2. felétől 100-50-50 minden régióban okszerű (1x-2x)

Elővetemény Vetési csiraszám, db/m2 Vetésidő Tápanyag igény NPK Termelési régió Növényvédelem

kukorica kerülendő 450-550 október 2. felétől 120-50-50 minden régióban preventíven (1x-2x)


7-8,5


7,5-8

A GK Körös egy magasabb szalmájú fajta. Erős állomány esetén ajánlott szárcsökkentő alkalmazása. Növényvédelmi szempontból a kedvező betegség-ellenállósága miatt a célzott, okszerű kezelések az irányadók. A széles genetikai hátteréből adódóan szárazságtűrése és fuzárium toleranciája kiváló (Dél-amerikai, kínai vonalak). 6

A GK Berény szelekciója az általános agronómiai és minőségi bélyegeken túl a szárazságtűrésre és az állóképességre irányult. A fajta szárazságtűrése kiváló, állóképessége is kitűnő, annak ellenére, hogy egy jól bokrosodó, vegetatív típus. Növényvédelmi szempontból, mivel általános rezisztenciája közepes-jó, a preventív beavatkozás javasolt.

ŐSZI BÚZA ŐS Ú GK Göncöl

GK Rozi

MSZH FO (2011)

SZTH Fb (2011)

Érésidő Magasság, cm Kalásztípus

korai 85-95 szálkás

42-45 230-320 30-33 12-14 50-70 B1-A2 200-260 1-1,5

1000 szem tömeg, g Esésszám, s Nedves sikér % Fehérje % Zeleny érték Sütőipari érték W érték P/L

38-42 230-300 32-35 12-14 60-75 B1-A2 160-250 1,2-1,5


Betegség-ellenállóság Szár- és levélrozsda Fuzárium Levélfoltosságok



Minőség - beltartalom 1000 szem tömeg, g Esésszám, s Nedves sikér % Fehérje % Zeleny érték, ml Sütőipari érték (F) W érték P/L



kiváló-jó toleráns jó-közepes

Szár- és levélrozsda Fuzárium Levélfoltosságok


Agronómia

Agronómia Elővetemény Vetési csíraszám, db/m2 Vetésidő Tápanyagigény NPK Termelési régió Növényvédelem


Elővetemény Vetési csíraszám, db/m2 Vetésidő Tápanyagigény NPK Termelési régió Növényvédelem

nem igényes 500-550 október 2. felétől 120-50-50 minden régióban célzottan, min. 1x


7-8


7-8,5

Kórtani – így növényvédelmi szempontokat figyelembe véve is – egy könnyen, kiszámíthatóan termeszthető fajta. A belőle készült tészták reológiai tulajdonságai kiválóak. A 2011. évi GOSZ-VSZT kísérletekben a 30 vizsgált fajta közül a legmagasabb W értéket mutatta, ami 10 kísérleti hely átlagában 274 volt. Ez a W érték a kísérleti átlagot (209) több mint 30 %-kal múlta felül, ilyen tekintetben akár javító tulajdonságnak is tekinthető, a többi beltartalmi mutatóival együtt.

A fajta a kalászbetegségek elleni ellenálló-képességre történő szelekció eredményeként született. A GK Rozi fuzárium-ellenállóságát a Sumai 3 és a Nobeoka Bozu búzafajták keresztezésével sikerült elérni. Ez eredményezett egy jó, kórtani szempontból toleráns fajtát, melynek a minőségi bélyegei is kiválóak. A fajta kiváló tulajdonsága még a jó alkalmazkodóképesség is, amit a 2011. évben Kocson és Kisújszálláson beállított szegedi fajtasorban is bizonyított, ahol első helyen végzett (8,7 t/ha, 5,7 t/ha) a 13 fajta versenyében. 7


ŐSZI BÚZA ŐS Ú

GK Fény

GK Hajnal

MSZH FO (2007)

SZTNH FO (2011)


korai 85-95 tar

40-45 280-350 30-33 12-14 60-70 B1-A2 180-280 1-1,5

1000 szem tömeg, g Esésszám, s Nedves sikér % Fehérje % Zeleny érték Sütőipari érték W érték P/L

38-42 230-300 32-35 12-14 50-65 B1160-250 1,2-1,5


Betegség-ellenállóság Szár- és levélrozsda Fuzárium Levélfoltosságok

korai 85-95 tar


Minőség - beltartalom 1000 szem tömeg, g Esésszám, s Nedves sikér % Fehérje % Zeleny érték, ml Sütőipari érték (F) W érték P/L



Szár- és levélrozsda Fuzárium Levélfoltosságok


Agronómia

Agronómia Elővetemény Vetési csíraszám, db/m2 Vetésidő Tápanyagigény NPK Termelési régió Növényvédelem

nem igényes 500-550 október 2. felétől 120-50-50 minden régióban okszerű, 1x

Elővetemény Vetési csíraszám, db/m2 Vetésidő Tápanyagigény NPK Termelési régió Növényvédelem

nem igényes 450-500 október 2. felétől 120-50-50 minden régióban célzottan, min 1x


7-8


7-8,5

Kórtani szempontból kiemelkedő a levélrozsdával szemben mutatott jó ellenállósága, míg a csapadékos évjáratokban (pl. 2010) a fuzáriumos megbetegedést is jól tolerálta, így DON-toxin tartalma jóval a megengedett határérték alatt maradt. Növényvédelme ezért igen takarékos. A bokrosodó-képessége közepes, szárazságra kevésbé érzékeny, amire erőteljes levél- és szár-viaszoltsága is utal. Alkalmazkodóképessége jó, az egész ország területén eredményesen termeszthető.

8

A fajta kombinációjában megtalálhatjuk a kiváló lisztharmat-ellenállóságú GK Kincsőt, így a gyakorlatban előforduló leggyakoribb betegségekkel szemben jó ellenállóságot mutat. Növényvédelmi szempontból tehát nem igényes fajta. Alkalmazkodóképessége jó, az ország bármely területén biztonsággal termeszthető. Szemtermése acélos, piros szemű. Szemkeménysége 60 feletti értéket mutat. Állóképessége közepes, csak indokolt esetben, túl erős állomány esetén célszerű a szárcsökkentő alkalmazása.

ŐSZI BÚZA ŐS Ú GK Ati

GK Élet

FO (2001)

FO (1996)


korai 85-90 szálkás felálló

Minőség-beltartalom Hl tömeg, kg 1000 szem tömeg, g Esésszám, s Szemkeménység (P) Nedves sikér % Fehérje % W értéke

korai 80-90 tar félig elhajló

Minőség-beltartalom 80-85 36-40 280-350 70-80 33-36 13-15 220-300




Hl tömeg, kg 1000 szem tömeg, g Esésszám, s Szemkeménység (P) Nedves sikér % Fehérje % W értéke

78-80 40-45 250-320 55-70 30-32 12-14 180-220

Betegség-ellenállóság közepes ellenálló ellenálló jó-közepes jó-közepes jó közepes

Agronómia


jó-közepes közepes közepes közepes közepes jó közepes

Agronómia

Elővetemény Vetési csíraszám, db/m2 Vetésidő Tápanyag igény NPK Termelési régió Növényvédelem



nem igényes 450-500 október 2. felétől 130-50-50 minden régióban preventíven (1x-2x)


6,5-7,5


7,5-9,5

A GK Ati a legkorábbi fajták közé tartozik. Kezdeti fejlődése gyors, levelei erektek. Betegség-ellenállósága jó, okszerű növényvédelemmel gazdaságosan termeszthető. Minősége kiváló, ami elsősorban magas sikér- és fehérjehozamokban, valamint kiváló reológiai (extenzográf, farinográf) tulajdonságaiban jelentkezik. Szeme piros, acélos.

A GK Élet egy nagyon intenzív típusú, ebből adódóan nagy termésekre (akár 10 t) képes korai fajta. Vegetatív jellegű, jól bokrosodik, levelei szélesek, szára vastag. Kalászai tömöttek, szem/kalász aránya magas. A termesztése kimondottan jó körülmények között, intenzív környezetben rentábilis (magas tápanyag-visszapótlás, többszöri fungicidkezelés és ha van rá mód, öntözés). 9


ŐSZI BÚZA ŐS Ú

GK Vitorlás

GK Garaboly

SZTNH FB (2011)

MSZH FO (1998)


korai 85-95 tar

Minőség - beltartalom Hl tömeg, kg 1000 szem tömeg, g Esésszám, s Szemkeménység (P) Nedves sikér % Fehérje % W értéke


Minőség - beltartalom 80-82 40-45 250-350 65-80 30-33 12-14 150-250




78-82 40-45 250-300 55-70 32-35 13-14 180-250

Betegség-ellenállóság jó-közepes jó-közepes ellenálló nyomokban közepes jó-közepes jó-közepes

Agronómia


jó közepes ellenálló ellenálló közepes jó-közepes közepes

Agronómia


nem igényes 500-550 október 2. felétől 120-50-50 minden régióban okszerű


nem igényes 500-550 október 2. felétől 120-50-50 mezőségi talajokon okszerű (1x-2x)


6,5-7,5


7-8,5

A GK Vitorlás stressztűrő-képessége átlagos (fagy- és télállóság, szárazságtűrés). A fajta az MgSzH kísérleti eredményei alapján egy stabil, klasszikus értelemben vett malmi I. búza (B1). Bokrosodó képessége közepes, szára szilárd, megdőlésre kevésbé hajlamos. A tar kalászai szárazságban erőteljesebb szálkacsonkokat fejlesztenek, érése kiegyenlített, tisztán csépelhető. 10

A GK Garaboly az egyik legkorábbi fajta a hazai szortimentben. Kezdeti fejlődése gyors, ezért a korai vetéseket kerüljük (vírus). A gombabetegségek közül a levélrozsdára az átlagosnál fogékonyabb, ezért virágzást követően egy preventív fungicides kezelés ajánlott. A GK Garaboly átlagos malmi minőségű, de a sikér- és fehérjetartalma kedvező évjáratban kiemelkedő. Érett állapotban a szeme piros, acélos.

ŐSZI BÚZA ŐS Ú GK Petur MSZH FO (1999) Érésidő Magasság, cm Kalásztípus Levélállás

középérésű 85-90 tar félig elhajló

Minőség - beltartalom Hl tömeg, kg 1000 szem tömeg, g Esésszám, s Szemkeménység (P) Nedves sikér % Sikérterülés, mm Fehérje % Zeleny érték, ml Sütőipari érték (F) W érték P/L Extenzográfos energia (135’)

78-82 40-45 230-320 50-65 28-33 2,5-4,5 12-14 50-70 B1-A2 180-230 1,2-1,5 80-110


A GK Petur származását tekintve a sikeres fajtának számító GK Öthalom (1985 óta van köztermesztésben) és a francia származású Thésée keresztezéséből egyedszelekcióval előállított fajta. Egy intenzív jellegű, agronómiailag jól kezelhető, hálás genotípus. Szára szilárd, megdőlésre nem hajlamos. A magasabb műtrágyaadagokat biztonsággal tűri és jól hasznosítja, amit szignifikánsan magasabb terméssel és jó minőséggel reagál le. A hazai körülmények között a kalászbetegségekre (fuzárium, szeptória) kevésbé érzékeny, a toleráns fajták csoportjába tartozik. A tervezhető, kiszámítható, stabil terméspotenciálja és minősége miatt az ország bármely területén gazdaságosan termeszthető. Fenotípusos megjelenésére a kiegyenlítettség, homogén megjelenés a jellemző. Vetésidőre, előveteményre nem érzékeny (kukorica után is vethető). Érése nem elhúzódó, mivel kalászai főkalász-jellegűek, egy szinten helyezkednek el.

Betegség-ellenállóság Lisztharmat

ellenálló

Levélrozsda

közepes

Szárrozsda

ellenálló

Sárgarozsda

jó-közepes

Fuzáriumok

jó-közepes

Levélfoltosságok

jó-közepes

Vírus

közepes

Agronómia Elővetemény

nem igényes

Vetési csíraszám, db/m

500-550

Vetésidő

október 2. felétől

2

Tápanyag igény NPK

130-50-50

Termelési régió

minden régióban

Növényvédelem

okszerű (1x-2x)

Herbicid érzékenység

nem érzékeny


7-8

11


ŐSZI BÚZA ŐS Ú

GK Kapos

GK Szala

FO (2005)

2005


közép 80-90 szálkás

78-82 42-45 320-360 55-70 30-33 12-14 220-250


80-82 42-45 350-400 65-75 32-35 12-14 180-260



közép 85-95 szálkás


Minőség - beltartalom Hl tömeg, kg 1000 szem tömeg, g Esésszám, s Szemkeménység (P) Nedves sikér % Fehérje % W értéke


jó-közepes ellenálló közepes ellenálló jó-közepes ellenálló közepes


jó-közepes jó-közepes ellenálló nyomokban jó-közepes jó közepes

Agronómia

Agronómia Elővetemény Vetési csíraszám, db/m2 Vetésidő Tápanyag igény NPK Termelési régió Növényvédelem



nem igényes 500-550 október 2. felétől 120-50-50 minden régióban okszerű


7-8,5


6,5-7,5

A GK Kapos télállósága és szárazságtűrése is kiemelkedő. Bokrosodó képessége az átlagosnál jobb, szára szilárd, megdőlésre nem hajlamos. Mivel a legfontosabb gombabetegségekkel szemben ellenálló, növényvédelme ökonomikus. Magas hozamokra képes. A jó minőség és nagy termés elérése érdekében adott magasabb tápanyagszint esetén azt megosztva adjuk (N-alap és kétszeri fej- illetve állomány kijuttatás).

12

A GK Szala alkalmazkodóképessége jó, gyakorlatilag előveteménytől és régióktól függetlenül eredményesen termeszthető. Műtrágya-reakciója jó, állománytól és a várható tápanyag-ellátottságtól függően szárcsökkentő alkalmazása ajánlott. Kalásza közepesen viaszolt, érett állapotban szalmasárga. Szeme acélos, piros színű. Malmi minősége stabil, esetenként kiugróan jó paraméterekkel. Csapadékos időjárásban is megőrzi kiemelkedő esésszámát és nedvessikér-tartalmát.

ŐSZI BÚZA ŐS Ú


GK Hattyú

GK Verecke

2002 MSZH FO

1999 MSZH FO

Középérésű, tar kalászú, kiváló állóképességű, ezért intenzív körülmények között is szárcsökkentő alkalmazása nélkül termeszthető fajta. Minőségét tekintve egy stabil malmi búza. Jó termőképességű és évjárattól függetlenül magas hozamokra képes (6.5-8 t/ha). Mivel termésben, minőségben és általános betegség-ellenállóságban egy nagyon kiegyenlített fajta, az állami fajtakísérletekben évek óta hivatalos standardként használják.

Korai érésű, tar kalászú fajta, kiemelkedő abiotikus stresszrezisztenciával. A GK Verecke a kiváló fagy- és télállóságának, valamint szárazságtűrésének köszönhetően a szélsőséges évjáratokat és a kései vetéseket (november) leginkább toleráló fajta. Termőképessége stabilan 6,5-7,5 t/ha. Egyedülállóan állandó, magas esésszámmal (350-450 s) rendelkezik.

GK Tisza 2003 MSZH FO Szálkás, korai, kiváló minőségű (A2-B1, fehérje % 13-15), a környezeti stresszekkel szemben ellenálló fajta. Alkalmazkodóképessége jó, kezdeti fejlődése közepes, jól bokrosodik, a szárazságot jól tolerálja. A fontosabb betegségekkel szemben közepes ellenállóságot tanúsít. Termőképessége 5,5-7 t/ha. Szeme acélos, piros, Hl tömege 80-85 kg.

GK Öthalom GK Csongrád 2001 MSZH FO Korai érésű, szálkás fajta, amely a minősítését követően a száraz évjáratokban a jó alkalmazkodóképessége miatt vált kedvelt fajtává, elsősorban az alföldi régióban. Száraz évjáratokban a termése relatíve magas és sikér- valamint fehérjetartalma is kiemelkedő. Csapadékosabb évjáratokban a preventív fungicides kezelés közepes ellenállósága miatt ajánlott. Malmi minőségét évjárattól függetlenül megőrzi.

1985 MSZH FO Korai érésű, tar kalászú, az egyik legrégebben (27 éve) köztermesztésben levő szegedi fajta. A GK Öthalom lokális termesztése még mindig folyik, ami kedvező, esetenként javító minőségének és magas hozamainak köszönhető. A 80-as évek sikerfajtája volt, ami elsősorban annak volt betudható, hogy a fajta a magas termesztéstechnológiai szint (tápanyag, növényvédelem, kiváló elővetemény) biztosítása mellett termésben és minőségben az egyik legjövedelmezőbb fajta volt. A GK Öthalom állami minősítést kapott Törökországban és a volt Jugoszláviában is.

13


ŐSZI BÚZA ŐS Ú

GK Hunyad

GK Rába

2005 MSZH FO

2000 MSZH FO

Középérésű, szálkás kalászú, kiváló minőségű fajta. Szalmája magas, 95-105 cm, termesztése során szárcsökkentő használata ajánlott. A fajta bokrosodó-képessége az átlagosnál jobb. Termőképessége leginkább a kimondottan száraz, aszályos években mutatkozott meg. Ezerszem- és Hl-tömege kiemelkedően magas, 4550 g, ill. 82-85 kg. A fajta jó adaptálódó képességét bizonyítja, hogy az aridabb termesztési körülmények között Törökországban is sikeresen szerepelt az állami kísérletekben, így 2012 nyarán várható az elismerése.

Középkései, tar kalászú fajta. Elsősorban a Nyugat-Dunántúli régió (Vas - Zala) kedvelt fajtája. Termesztése lokális, magas termőképességű (7-8 t/ha). A kései éréscsoport állami standardja. Annak ellenére, hogy szalmája magas, jó állóképességű. Minőségét tekintve malmi búza. A fajta kiváló rezisztenciával rendelkezik, ezért az öko-gazdálkodásban fontos szerepet játszik.

GK Holló 2003 MSZH FO Középkései érésű, tar kalászú, jó minőségű, a legfontosabb gombabetegségekkel szemben ellenálló fajta. A fagy- és télállósága kiváló, termőképessége elsősorban a csapadékkal jobban ellátott területeken mutatkozik meg. Szalmája magas de szilárd, megdőlésre nem hajlamos. Kiváló termesztési sikereket Északkelet-Szlovákiában ért el, ahol még ma is keresett fajta és köztermesztésben van, annál is inkább, mert az ún. kukorica- és répaövezetekben a kései vetéseket is jól tolerálja. Termőképessége 5-7 t/ha, fehérje- és sikérmennyisége 12-15, ill. 30-33%.

GK Marcal 1995 Középérésű, szálkás búza, Adaptálódó képessége jó, amit az is bizonyít, hogy vetőmag-előállításának jelentős része évek óta Olaszországba kerül kiszállításra. Szalmája szilárd, megdőlésnek ellenálló, ezért a magasabb tápanyagszinteken is biztonsággal termeszthető és ilyen körülmények között a minősége is malmi 1-es. Jó körülmények között sikértartalma 32-34 %, tésztájának reológiai tulajdonságai jók, P/L értéke maximálisan kielégíti az olasz sütőipar igényeit is (0, 8-1,3).

Jubilejnaja-50 Forgalomba hozatalának éve 1970 A fajta a hazai búzatermesztés legrégebben köztermesztésben levő, középérésű, tar kalászú, viszonylag magas szalmájú (95-110 cm) anyaga. Elterjedését kiemelkedő alkalmazkodó-képességének és stabil minőségének köszönheti. A Jubilejnaja-50 annak ellenére, hogy egy sztyeppi típusú, extenzív jellegű fajta, az elmúlt évtizedekben meghatározó volt a vetésterületeinken. Fagy- és télállósága, szárazságtűrése, „igénytelensége” tette sikeressé. Ma is köztermesztésben van, de területe lokális, ma már csak egyes régiókban van jelentősége (Borsod, Zemplén). Származását tekintve ukrán fajta, (Miranovka), ott azonban már évek óta nincs köztermesztésben.

14

ŐSZI BÚZA ŐS Ú


Agronómiai szempontok az eredményességhez A termőhely, gépesítettség, időjárási korlátok ritkán engedik meg, hogy ideális feltételek mellett termeljünk. A kedvezőtlen helyzetek technológiával (vetésidő, állománysűrűség, fejtrágya, növényvédelem) részben korrigálhatóak. Vetésidő és csíraszám A késői vetésekben korrekciós lehetőség: (1) a megnövelt vetőmagnorma, (2) a bokrosodást serkentő télvégi N-fejtrágya, amely csökkenti az aszálykár kockázatát, (3) a ritkább állományokban a nem késlekedő hatékony gyomirtás. A korai vetésben nagyobb a betegségnyomás, de javul a víz- és tápanyag-hasznosulás és a termés, ám gyakran romlik a minőség. A késői vetésben ezzel ellentétes tendenciák jellemzőek. A korai vetéseket jól tűrő fajtáink a GK Csillag, GK Élet, ugyanakkor kifejezetten érzékenyek a GK Békés és a GK Ati. A késői vetéshez jól alkalmazkodó fajtáink a GK Békés, GK Petur és a GK Holló. Alap- és fejtrágya A helytelen N:P:K arány korlátozza a műtrágya hasznosulást. A hideg, a kiszáradt, vagy vízzel telített talaj, a túl nagy N-adagok fékezik a mineralizációt. A számított N-mennyiség 30-50%-át őszi alaptrágyaként alkalmazzuk (kötött talajokon többet, lazábbakon és lejtős területen kevesebbet). A N 50-70%-a marad tavaszi fejtrágyának. A gyengén fejlett, ritka állományok fejtrágyázásának termés- és minőségjavító hatása rendkívül nagy. A bokrosodást fokozva a gyomosodást is fékezi. A tél végi N-fejtrágya a leghatásosabb, szárbaindulás után már kevésbé (a csapadék is jobban befolyásolja). A túlfejlett állományokat csökkentett adaggal és később, a szárbaindulás idején fejtrágyázzuk. Másként a megdőlésre és betegségekre hajlamos, a szárazságra érzékeny növények fejlődnek. A mineralizáció segítése érdekében nem ajánlott egyszerre 60-70 kg/ ha-nál nagyobb N-adagot alkalmazni. Alapvető követelmény a szórás egyenletessége. A növények nitrogénigénye évenként, tenyészidőszakon belül és táblánként is el-

térő lehet. Az N-teszterrel mért értékek alapján kiszámítható a szárbaindulás és a kalászolás közötti időszak optimális N-műtrágya igénye. Búzafajtáink között a GK Kalász, GK Garaboly jól tűrik az egyoldalú, takarékos N-trágyázást, ugyanakkor a GK Csillag, GK Békés, GK Petur igénylik a rendszeres NPK-ellátást. Az alacsony tápanyagszinteken a jó minőségű fajták előnyösebbek, hiszen termőképességük kisebb, minőségük nagyobb szerepet kap a bőtermő fajtákhoz képest. Betegségek elleni védekezés A rövidebb hatástartamú, generikus szerek alkalmazásánál döntő az időzítés, a hosszabb ideig hatékony, korszerű készítményekkel a permetezés rugalmasabban végezhető. A triazol hatóanyagok a lisztharmat és a levélrozsda ellen 4-6 hétig is kiválóan védenek, de a szár- és levélfoltosságokkal, vagy a fuzáriummal szemben csak 1-2 hétig. Utóbbi kórokozókkal szembeni ellenállóságban a fajták között kisebb a különbség. Erős fertőzéseknél legellenállóbbak a GK Csillag és GK Körös. Jól időzített triazol hatóanyagú permetezéssel, fajtától és évjárattól függően 0,2-2,5 t/ha termést lehet megmenteni. Fajtáink csökkenő fungicid reakció sorrendjét a mellékelt ábra szemlélteti, a 2010. évi extrém infekciós viszonyok mellett.

Fungicidkezelés hatása a búzafajták szemtermésére, % Szeged - Öthalom, 2010 GK Élet GK Garaboly GK Csillag GK Göncöl Átlag GK Petur GK Hattyú GK Körös GK Kalász GK Békés GK Tisza 100

110

120

130

140

150

15

ŐSZI BÚZA. GK Csillag. Őszi fajtaajánlat

Recommend Documents