Szerzői jogi jogivédelem

Szerző jogivédelem védelem Szerző iijogi szerző számáraminden mindenjog jogfenntartva! fenntartva! AAszerző számára Jelenszellemi szellemiterméket, terméket,illetve illetveannak annakrészleteit részleteittilos tilosreprodukálni, reprodukálni, Jelen adatrendszerbentárolni, tárolni,bármilyen bármilyenformában formábanrészben részbenvagy vagyegészben egészbenaa adatrendszerben szerző engedélyenélkül nélkülközölni. közölni.AAszerző szerző általjelen jelenformában formábanközzétett közzétett szerző engedélye által szellemitermékben termékbenszereplő szereplő tartalom,tördelési tördelésiforma, forma,grafikai grafikai szellemi tartalom, jelzésrendszer,színezés, színezés,elrendezés elrendezésés ésminden mindenmás másolyan olyanjellemző jellemző amely jelzésrendszer, , ,amely ebbenaz azajánlatban ajánlatbanjelent jelentmeg megelő elő szörMagyarországon, Magyarországon,aaszerző szerző ebben ször jogtulajdona,annak annakaaszerző szerző engedélyenélkül nélkülbármilyen bármilyenátvétele, átvétele, jogtulajdona, engedélye másolása,felhasználása felhasználásajogellenes, jogellenes,és ésaafelhasználót felhasználótfelelő felelő sségterheli. terheli. másolása, sség Ezaaszellemi szellemitermék termékaaszerző szerző jogrólszóló szóló1999. 1999.évi éviLXXXVI. LXXXVI.törvény törvény Ez iijogról rendelkezéseialapján alapjántörvényi törvényivédelem védelemalatt alattáll. áll. rendelkezései Bármelyjog jogmegsértése megsértéseesetén eseténaaszerző szerző anyagiköveteléssel követelésselés ésegyéb egyébjogi jogi Bármely anyagi igénnyelléphet léphetfel. fel. igénnyel Berkes Péter szellemi tulajdona – minden jog fenntartva!

Felejtsd el, amit a marketingről tudsz

Nemzeti Sportstratégia a

FŐSODORBAN

G É S K Ü Z S „

N A V

” ? Á R

„A jóléti állam tükre a civil szerveződések számossága és sokfélesége. Amennyiben ez a premissza igazolható, úgy feltétlenül sarokkövét kell, hogy képezze egy felelős társadalompolitikai koncepciónak, amely nem csupán engedi, de segíti is a civil szerveződések - köztük egyik legjelentősebb szeletként - a sportközösségek létrejöttét.”

Jelen dokumentum a nemzet sportjára vonatkozó egységes jövő képet és stratégiát kívánja megfogalmazni, meghatározva az elérni kívánt célokat és az állam szerepét.

A stratégia anyaga: szisztematikusan és átfogóan elemzi a hazai sport jelenlegi állapotát és rendszereit; elhelyezi a sportot a társadalmi- és gazdasági környezetben; meghatározza a sportpolitika hosszú távú elképzeléseit, valamint társadalmi és operatív céljait; a fentiekbő l kiindulva fejlesztési és elő relépési koncepciókat és konkrét megvalósítási módot javasol. A jövőkép (vízió) távlati elképzeléseket, egy 2020 körül esedékes ideális állapotot vázol fel, miközben a célrendszer a 2013-ig elérendőcélokat tűzi ki. Arra a kérdésre, hogy ezen célok hogyan érhető ek el, a koncepció ad választ. Az akciók, pedig az elkövetkezendőegy-két évben megvalósítandó konkrét lépéseket tartalmazzák.

EURÓPAISPORT SPORTCHARTA CHARTA--sportdefiníció sportdefiníció EURÓPAI

Az Európai Sport Charta megfogalmazása szerint: a sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendőeredmények céljából. A Charta a lehető legtágabban értelmezi a sport fogalmát, amely megítélésünk szerint helyes.

R É H E „F

” V Y N Ö K

MOTTÓ: MOTT Ó: sportoló nemzetMagyarorsz Magyarország” „„Sportnemzet Sportnemzet éés s sportol ág” ó nemzet Cél tehát, hogy sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket, s ezen keresztül: javulást érjünk el a népegészség terén; életvezetési és probléma-megoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítsünk felkészíteni az ifjúságot; hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erő sítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását; csökkentsük az egyenlő tlenségeket, s ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzetűtársadalmi csoportok integrációjához.

A sport fejlő désének feltételei tehát a következők: paradigmaváltás, sportpolitikai szemléletváltás; a kormányzaton belüli hatékonyabb együttműködés; a sportszféra összefogása, együttes fellépés, érdekképviselet; az állami ösztönzőrendszer megváltozása; finanszírozási modellváltás, innovatív jelleg kialakítása; a létesítményhelyzet komplex és minőségi irányba történő gyökeres változása; a sportirányítás modern sportmenedzselés irányába történő elmozdulása; a szakemberképzés minőségének változása, megújítása.

A hazai sportszféra forrásfelszív ási (abszorpci ós) képességét javítani kell, amiben az állami sportirá nyításnak katalizátor szerepet kell betöltenie.

E társadalmi célok elérése érdekében elő rébb kell lépni a sport valamennyi részterületén: az • iskolai testnevelésben, • a rekreációs célú sportban, beleértve a diáksportot, • valamint a versenysportban. táganértelmezett értelmezettsportszféra sportszféraaktivitásának aktivitásánakirányait irányaittöbbféle többféletényező tényező AAtágan (ún.„mozgatórugó”) „mozgatórugó”)befolyásolja: befolyásolja: (ún. Létesítmény helyzet; Szervezeti-irányítási rendszer Finanszírozási koncepció Szaktudás fejlesztése – sporttudomány Nemzetközi kapcsolatok Kommunikáció A sport innovatív elemei – innovációs háló Hazai rendezésűnemzetközi versenyek

A SPORTSTRATÉGIA CÉLRENDSZERE HÁROM SZINTRE ÉPÜL

Sportnemzet és sportoló nemzet A sportstratégia v ízió ja

A sportpolitika társadalmi céljai

Operatív célok a sport három főterületén

A sport főtársadalmi kapcsolódási pontjai: • Népegészség javítá sa • Közösségi kapcsolatok, harmoni kus tá rsadalom • Gazdasági aktivitá s • Nemzeti értékek, ö nbecsülés • Társadalmi esélyegyenlőség Kézzelfogható célok három területen: •Iskolai és diáksport •Versenysport és utánpótlás •Szabadidősport fejlesztése

A sport helyzete a társadalmi- gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) Ideális esetben a sport a következőfunkciókat töltheti be: fontos szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megő rzésében, az  egészségtudatos magatartás kialakításában; életvezetési technikák és módszerek közvetítője, emellett a nevelés olyan eszköze, mely játékos formában, komolyabb "tét" és veszteség nélkül megoldási készletekkel vértezi fel az ifjúságot; lehető séget nyújt az egyén önmegvalósítására; lényeges szerepet tölt be a családi és társadalmi kötelékek erősítésében; kultúrált szórakozási lehető séget biztosít, pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos idő töltés; nemzetközi eredményei hozzájárulnak a nemzeti önbecsüléshez és büszkeséghez; gyakorlati eszköze lehet a hátrányos helyzetűcsoportok felzárkóztatásának.

A SPORT TÁRSADALMI JELENTŐSSÉGÉNEK ELISMERTSÉGE Az emberek 90% 90%--a kiemelkedőfontosságúnak tartja a sport minden területét

a gyermekek szeressék meg a mozgást, a sportot a gyermekek szabadidejüket sporttal, mozgással töltsék legyenek megfelelo szabadidosport létesítmények olimpiai aranyéremdicsosége hazánknak az emberek sportoljanak egészségük érdekében világbajnoki aranyéremdicsosége hazánknak legyenek bajnokok, akik a gyermekek példaképei lehetnek 0% 10% 20%30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

nagyon fontos Forrás: Gfk, 2004.

fontos

inkább fontos

egyáltalán nem vagy kevésbé fontos - 3-

A SPORT EGYES TERÜLETEIT ELTÉRŐMÉRTÉKBEN RÉSZESÍTENÉ ANYAGI TÁMOGATÁSBAN A KÖZVÉLEMÉNY Az értékrendben a gyermekek élveznek legnagyobb támogatottságot, illetve a sport egészségmegőrzőfunkciója Osszon el ‘100 Ft’-ot. Ön mennyivel támogatná …

… a felnőttek sportolását? 7,90%

… a hazai versenyeket, bajnokságokat? 7,67%

... a gyermekek iskolai órákon kívüli sportoltatását? 21,79%

… a világversenyekre való felkészítést? 9,57%

14,74%

12,47%

… az olimpiai felkészülést? 12,48%

… a testnevelésórák korszerűsítését?

Forrás: Gfk, 2004.

13,39%

... az utánpótlásnevelést, a tehetségkutatást?

… az országos egészségmegőrző programokat?

-4-

A SPORT JÓTÉKONY HATÁSA A KÖZÉRZETRE ÉS AZ EGÉSZSÉGRE A sportolók körében alacsonyabb mértékben jelentkeznek például a stressz tünetei, alvászavarok, fejfájás, kedvtelenség, illetve kevesebb a dohányzók száma (az intenzitás is jóval alacsonyabb)* Fokozott stressz tünetei sportolók teljes lakosság Dohányzás sportolók teljes lakosság Alvási nehézségek sportolók teljes lakosság Kedvtelenség sportolók teljes lakosság Fejfájás sportolók teljes lakosság 0%

10%

20%

30%

van/igen Forrás: Gfk, 2004.

40%

ritkán

50%

60%

70%

80%

90%

100%

nincs/nem

*A 1818-60 év közötti teljes felnőtt népesség, illetve sportoló tagjai összehasonlításában ö sszehasonlításában-5-

nincs rá ideje

TOTAL

egészségi állapota miatt

nincs rá energiá ja

nem szeret sportolni

40,8

31,2

24,5

10,4

férfi

44,4

26,9

25,3

10,0

Nő

37,8

34,7

23,7

10,7

20 évesnél fiatalabb

35,1

10,8

–

..

20-29 éves

54,4

6,2

28,6

13,8

30-39 éves

63,4

8,5

29,4

6,5

40-49 éves

57,3

15,1

35,1

10,8

50-59 éves

40,6

39,4

26,7

9,4

60 éves vagy idősebb

11,2

65,7

14,6

10,1

foglalkoztatott

61,5

10,7

34,1

10,4

tanuló

34,0

10,6

..

25,5

nyugdíjas

13,1

66,9

12,5

9,7

egyéb eltartott, inaktív

49,6

15,2

25,0

..

NEM

KORCSOPORT

GAZDASÁGI AKTIVITÁS

N=1500

N=1500

N=1500

3%: kosárlabda 2%: más csapatsport (kézi- ill. röplabda)

Az embereknek nagyon fontos a egészségük: az életben legfontosabb 12 dolog rangsorában az egészség a 2. helyen áll. Tisztában vannak a sportolás és az egészségi állapot összefüggésével, ugyanakkor a sportolást nem tartják fontosnak, míg az egészséget igen. A legfontosabb 12 dolog között a sport csupán a 11. helyen áll (ezzel szemben az egészség 2. volt).






A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 1. Kapcsolódás a népesség egészségi állapotához A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK SZUBJEKTÍV MEGÍTÉLÉSE A sportolók körében nagyobb az elégedettség a saját egészségi ál lapotra vonatkozóan*

Sportolók 3% 8%

Teljes népesség 0%

9%

10%

nagyon elégedetlen

20%

69%

18%

20%

25%

30%

40%

inkább elégedetlen

48%

50%

60%

inkább elégedett

70%

80%

90%

100%

nagyon elégedett

*A 1818-60 60 év közötti teljes felnő feln ő tt népesség, illetve sportoló tagjai ö sszehasonlításában sszehasonlításában

Forrás: Gfk kutatás, 2004.

-2-

A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 1. Kapcsolódás a népesség egészségi állapotához A SPORTOLÓ LAKOSSÁG ARÁNYÁNAK 24% -RA TÖRTÉNŐNÖVELÉSE ÉVI CSAKNEM 6 MRD HUF MEGTAKARÍTÁST EREDMÉNYEZHET CSUPÁN A TÁPPÉNZ KIADÁSOK TERÉN Táppénz megtakarítás

Egyéb lehetséges megtakarítások

50 %-kal növelve a sportolók számát Sportoló lakosság aránya jelenleg: 16 %

Jövő beni sportoló lakosság aránya: 24%

• Egészségügyi ellátásból fakadó költségek csökkenése - alacsonyabb orvosi ellátási költségek

-19% 31,5 Mrd Ft

5,9 Mrd Ft

25,6 Mrd Ft

- csökkenőgyógyszerár támogatási kiadások

• Összgazdasági termelés növekedés - kiesőnapok csökkenése

Jelenlegi társadalombiztosítási éves táppénz kiadások

Megtakarítás

Csökkentett táppénz kiadások (jövő beni)

- egészségesebb társadalom magasabb termelékenysége, növekvőproduktivitás

Megjegyzés:

A kiinduló összegek, illetve társadalombiztosításba bevontak ada tai magyarországi tényadatok, a kalkulációhoz a hong-kongi elemzés sportolók/nem sportolók közti; egészségbiztosítás igénybevételére vonatkozó kü lönbözőarányszámok kerültek felhasználásra.

Forrás:

Hong Kong Sports Development Board; OEP, ESZCSM, GYISM elemzés

-6 -

sportminiszterek1999-ben 1999-benmegtartott megtartotttalálkozóján találkozójánmegerő megerő sítették,hogy hogyminden minden AAsportminiszterek sítették, egyesdollár, dollár,melyet melyetaafizikai fizikaiaktivitásba aktivitásbafektetnek fektetnek3,2 3,2 dollár dollármegtakarítást megtakarítástjelent jelent egyes azegészségügyben. egészségügyben. az






A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások)

2. Kapcsolódás egy harmonikusabb társadalom megteremtéséhez, a kisközösségek erősítéséhez

sport a kapcsolatok javításában, valamint a társadalmi kohézió elősegítésében is fontos szerepet tölt be; A szabadidő eltöltése, a széles spektrumú programok biztosítása helyi színtereken kiemelkedően fontos a sport közösségfejlesztőés -formáló szerepe miatt;






A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 3. Kapcsolódás a népesség gazdasági aktivitásához

Bizonyított, hogy a sport közvetlen és közvetett pozitív hatással bír mind a diákság tanulási képességére, mind a dolgozó lakosság produktivitására; Ezt a rendszeres testedzés, a sportolás főleg az egyén kognitív, érzelmi, fizikai és motivációs fejlődésre gyakorolt pozitív hatásán keresztül éri el. A szabadidőhasznos és aktív eltöltése, a rekreáció hozzájárul a közérzet javításához és a társadalom aktivitásához.






A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 4. Kapcsolódás a nemzeti önértékeléshez

M MA AG GY YA AR RO OR RSSZÁ ZÁG GA AN NEEM MZZEETTK KÖ ÖZZII ÉÉLLSP SPO OR RTT ÉÉLV LVO ON NA ALÁ LÁB BA AN N TTEELJE LJESSÍT ÍT

11000 -re 000 U USD SD G GD DP/f P/fő ő -re jutó jutó olim olimppia iaii érm érmek ek szá szám maa alapjá alapjánn kép képzett zett ra ranngsor gsor GD GDPP/f/főa őará ránnyos yos ra rang ngssor or

119972 72 M Mün ünch chen en

1197 9766 M Moontrea ntreall

11

M Maaggya yarorsz rország ág

RRom omán ániaia

22

Le Lennggye yel-lors orszá zágg

33

19 198800 M Mos oszk zkva va LLen enggye yel-loorsz rszág ág

119988 88 SSzöu zöull

1199 9922 BBaarc rcelon elonaa

19 199966 AAtla tlanta nta

20 2000 00 SSyd ydnney ey

KKín ínaa

Kína Kína

Kína Kína

KKín ínaa

Le Leng ngyelyeloors rszá zágg

RRom omáánniaia

KKen enya ya

RRom omán ániaia

UUkkra rajn jnaa

FFÁK ÁK

UUSSAA

M Mag agya yarors rorszá zágg

BBulgá ulgária ria

RRom omáánia nia

M Maaggya yarorszá rországg

FFÁÁKK

R Rom omáánia nia

44

NS NSZZKK

UUSA SA

M Maaggyaro yarors rszá zágg

KKoore reaa

UUSSAA

RRoomá mánniaia

M Maaggyaro yarors rszág zág

55

JJaapá pánn

NNSSZZKK

Eg Egye yesü sültlt Kirá Királys lysáágg

M Maaggyaro yarorsz rszág ág

KKorea orea

LLeeng ngye yel-loors rszág zág

LLen enggye yel-l orszá országg

66

OOlas laszzors orszá zágg

JJap apáánn

OOlalasz szors ország zág

Bu Bulg lgáária ria

NNém émeeto tors rszá zágg

M Mag agya yaro rors rszá zágg

AAuussztrá ztrália lia

FFra ranncia cia-oorsz rszág ág

UUSSAA

AAus usztrá ztrália lia

UUSA SA

KKoore reaa

77

RRom omáánia nia

OOlalasszors zorszá zágg

88

AAuusz sztrá trália lia

FFra rannciaciaoors rszá zágg

AAuussztrá ztrália lia

NNSZ SZKK

99

SSvé véddorszá országg

Finn Finnoors rszág zág

Své Svéddoors rszá zágg

EEggyes yesüültlt Kirá Királys lysáágg

1100

FFin inno nors rszá zágg

SSvéd védoors rszá zágg

Fin Finnnorszá országg

OOlas laszzors orszá zágg

1111

Sz Szoovjetu vjetunió nió

Sz Szov ovjetun jetunió ió

SSzo zovjetu vjetunnió ió

1122

NNDDKK

ND NDKK

1133

Bu Bulg lgária ária

1144

EEggyes yesüültlt KKirá irálys lyság ág

1155

Ku Kubbaa

FForrás orrás:: IO IOCC,, IM IMF, F, Elem Elemzés zés

Sp Spaannyol yol-oors rszá zágg Fra Frannciaciaoors rszá zágg EEggyes yesült ült KKirálys irályság ág

K Koorea rea

US USAA

Né Ném meto etors rszág zág

NNéém metorszá etországg

AAus usztrália ztrália

OOlas laszzors orszzág ág

Fran Francciaia ors orszá zágg

Ka Kannad adaa

OOlalasz szors orszá zágg

NNDDKK

AAuusz sztrá trália lia

OOlalasszo zors rszá zágg

Bu Bulg lgária ária

KKub ubaa

Ja Jappán án

vvolt-S olt-Szzoovjetu vjetunió nió

Ku Kuba ba

CCseh sehsszlová zlovákkiaia

Sz Szoovjetu vjetunió nió

Ku Kuba ba

Ho Holla lland ndiaia

Ja Jappán án

EEggyes yesült ült KKirálysá irályságg

JJuugos goszlá zlávia via

NNDDKK

CCsseh ehszlo szlová vákia kia

KKub ubaa

Ku Kubbaa

FFra ranncia cia-oors rszág zág SSppan anyo yol-loors rszág zág

FFran rancia cia-orszá országg Eg Egyes yesüültlt Kirá Királys lysáágg HHolla olland ndiaia

A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 4. Kapcsolódás a nemzeti önértékeléshez

A MAGYAR EREDMÉNYESSÉG A NEMZETKÖZILEG KEVÉSBÉ "ÉRDEKES" SPORTÁGAKBAN JELENTKEZIK Kajak-kenu

Magas

Vízilabda Úszás

Sportlö vés Karate Vívás Öttusa Súlyemelés Kick-box Birkózó Evezés

Siker mennyisége (pl. érmek száma, eredményességi pontok)

Torna Íjászat Búvár

2

1

4

3 Jégkorong

Lovassport

Judo

Korcsolya Repülés Tájfutás

Sakk Triatlon Kosárlabda

Taekwondo

Motorsport

Alacsony

Röplabda

Alacsony

(1) Megjegyzés: Forrás:

Ökölvív ás Kézilabda

Érdeklődés, nézettség, elterjedtség stb. alapján. Az ábra aránytalanságokat mutat, illusztráció jelleg ű . GYISM, Elemzés

Siker minő sége(1) : Mennyire fontos az adott sportág sikere a t ársadalomnak, itthon és nemzetközileg?

Labdarúg ás

Magas






A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 4. Kapcsolódás a társadalmi esélyegyenlőséghez

A társadalmi integráció és tolerancia szempontjából fontos lenne a társas sportokban való részvételük, különös tekintettel ezen sportágak összetartó és kapcsolatépítőszerepére;

Nézzünk ki a (sport)piacra A XX. század végére a sport olyan önálló iparággá vált, amely a nemzetgazdaságoknak nem csekély hányadát képezi:

A SPORTIPAR RELEVÁNS INDIKÁTORAI Magyarországon 2002-ben 7 306 sporttal foglakozó vállalkozás (Az Stv. szerint sportvállalkozásnak csak az a vállalkozás minő sül, amelynek cégjegyzékébe bejegyzett fő tevékenysége sporttevékenység); A szektor árbevétele 350 milliárd forint; (A sportszektor méretét a sporteszk sporteszkö öz-keré kerékp kpá ár kiskereskedelem határozza meg a maga 318 milliárd forintos árbevételével. Súlyában nála jóval kisebb a 17,6 milli árd forintot kitevő kitevőegyé egyéb sporttevé sporttevékenysé kenység, bár ez jelenti tartalmát tekintve az igazi élő sportot.); A sportszektor árbevétele a nemzetgazdaság egészén belül 0,9%-ot képvisel;

Forrás: Nemzeti Sportstratégia

A sportpiacon viszonylag sokan csak kis gazdasági eredményt tudnak felmutatni; (Az átlagos eredményráta 1,7%, szemben a nemzetgazdasági 4,1%-os átlaggal.) · A pozitív eredménnyel gazdálkodó cégek, azaz a nyereségesek, társasági adót fizetnek elért eredményük után. (Ennek nagysága 2,1 Mrd Ft volt, ami 0,5%-a a nemzetgazdasági befizetésnek.) · A sportban foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók száma több, mint 23 000 fő . (A nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjából 0,9% dolgozik a sportban, ami megfelel az árbevételek terén képviselt számaránynak.)

A sportgazdaság költségvetési kapcsolata 2,1 Mrd Ft társasági adó; 60 Mrd Ft ÁFA; 10 Mrd Ft SZJA;

A SPORTÁGAZAT SPORTÁGAZAT NETTÓ NETTÓ A KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETŐ BEFIZETŐ KÖLTSÉGVETÉSI Forrás: Nemzeti Sportstratégia

Operatív célok a sport három főterületén A TÁRSADALMI CÉLOK MEGFELELTETHET ŐEK A SPORT EGYES SZFÉRÁINAK

Társadalmi célok

Sport területei

Népegészség

Esélyegyenlő ség

Család, közösség

Nemzeti büszkeség Produktivitás/ aktív társadalom Versenysport Rekreációs célú sport Iskolai testnevelés és diáksport Megjegyzés:

Illusztráció

Célok a rekreáció sport terén Piacbő vítés, a kereslet növelésével a kínálat élénkítése. Középtávon a felnő tt népességben a sportolók arányának 50%-os növelése, 16%-ról 24%-ra. (Ez megvalósítható, ha figyelembe vesszük, hogy mintegy 900 ezer ember mozgó sítható, belátható idő n belül hajlandó elkezdeni a sportolást.) Hosszú távon, a szoros értelemben vett – heti két alkalommal – rendszeresen sportolók ará nyának növelése 9%-ról 25–30%-ra (európai átlag), a további sportolók számának növelése, 45–50%-ra (a valamilyen rendszerességgel sportolók aránya jelenleg 16%). Szemlélet- és attitű dváltás, az egészséges és mozgásgazdag életmód szemléletének elterjesztése a társadalom egésze számára. A sportoláshoz való hozzáférés szempontjából hátrányos területek, térségek kiemelt fejlesztése. Idősek sportjának ösztönzése és szervezése, sporttal kapcsolatos attitű dök megváltoztatása, célzott kedvezményrendszer kidolgozása. A szabadidő sport szervezeti struktúrájának megreformálása, a társadalom rekreációs sport igényeit tükrözőrendszer kialakítása. Az ösztönzőként ható pénzügyi-gazdasági kedvezményrendszer kidolgozása. A sportszakember képzés megújítása részeként új, a rekreációs sport céljait hatékonyan szolgáló szakképesítések dokumentációinak kidolgozása.

Megvalósítási koncepció Az államnak nemcsak feladata, hanem érdeke is, hogy aktívan, preventív módon, a sport ösztönzésén keresztül nagyobb szerepet vállaljon a jobb életminő ség megteremtésében. Központi szinten mindezt kommunikációval, illetve indirekt ösztönző kkel lehet és szükséges támogatni. Jelenleg a piacbő vülést a keresleti oldal nem kellő en dinamikus növekedése akadályozza leginkább. Mind szélesebb társadalmi réteg helyzetbe hozása hozzájárul a fizető képes kereslet megteremtéséhez. Az állami szerepvállalás ettő l kezdve a piaci tökéletlenségek korrigálására terjed majd ki.

Megvalósítási koncepció Keresleti oldal 1)

Széles körben hozzáférhető vé tenni a sportolást - kedvezményrendszer (adókedvezmények, terhelésmentes juttatások) kialakításával kell tehát olcsóbbá tenni magát a sportolást.

2)

A szemléletmód formálásán keresztül a társadalom különbözőcsoportjainak és korosztályainak a megszólítása

3)

Piaci tökéletlenségek korrigálása A A VISELKED VISELKEDÉ ÉSBELI SBELI VÁ VÁLTOZ LTOZÁ ÁS EGY FOLYAMAT EREDMÉ ÉNYE, NYE, EZ EZÉRT SZAKASZOKRA KIDOLGOZOTT KIDOLGOZOTT AKCIÓ AKCIÓTERV TERV SZÜ SZÜKSÉ KSÉGELTETIK ANNAK ANNAK AKTÍV AKTÍV ELŐ ELŐMOZDÍTÁSÁRA Kereslet Kereslet élénkí élénkítésének tésének elmélete elm élete

Megcélzott álása után Megcélzott rétegek rétegek defini definiálása után a konkrét konkr ét feladatok, feladatok, akciók akciók kidolgozása kidolgozása

1. fázis TUDATOSÍTÁ S

tudomása tudomása legyen legyen rróla, óla, hogy hogy vannak vannak akik akik sporttal sporttal töltik töltik szabadidejü ket szabadidejüket

Kommunikációs Kommunikáci ós stratégia stratégia kidolgozása kidolgozása a a tudatosításra tudatosításra és és aa szemléletváltásra szemléletváltásra

2. fázis IGÉNY MEGFOGALMAZÁS

gondoljon gondoljon rá, r á, hogy hogy maga maga is is sportoljon, sportoljon, mozogjon mozogjon szabadidejében szabadidejében

M ás, biztatás zzés és a Motivál otiválás, biztatás és és meggyő meggyő a sport sport sokszín ű ségérő l,l, fontosságáról sokszí nű ségérő fontosságáról és és szórakoztató szórakoztató jellegérő ll jellegér ő

3. fázis ELHAT ÁROZ ÁS

legyen legyen meg meg az az elhatározás, elhatároz ás, hogy hogy maga maga is is kipróbálja kipróbálja aa sportot sportot

A ására, az A felkeltett felkeltett igény igény kiszolgál kiszolgálására, az elhatározás elhatározás támogatása támogatása inform információval, ációval, információs információs adatbázis adatbázis létrehozásával, létrehozásával,

4. fázis ELSŐL ÉPÉS

els elsőalkalommal őalkalommal menjen menjen sportolni, sportolni, próbálja próbálja ki ki a sportot, sportot,

Megfelelő ,, változatos ségek Megfelelő változatos lehető lehető ségek kialakí kialakítása, tása, melyek ‘‘megfogják’ megfogják’ a a sportot sportot kipróbálót kipróbálót

5. fázis MEGERŐSÍTÉS

elkötelezettség, elkötelezettség, azaz azaz szabadidejét szabadidejét rendszeresen rendszeresen sporttal sporttal töltse töltse

Megfelelőszínvonalú ő ségek Megfelelőszí nvonalú lehet lehető ségek megteremtése: megteremtése: szakemberek, szakemberek, kiszolgál kiszolg áló ó helységek, helységek, folyamatos folyamatos inform ációss bázis, információ bázis, rendezvények rendezvények -12Megjegyzés: szervezési és koordinálási akcióterv kidolgozására vonatkozó ábra

Megvalósítási koncepció Kínálati oldal 1) 2)

A támogatási portfolió kialakítása A magántő ke bevonásának ösztönzése

(sportolási

csekk, a szponzorok – filmtörvény analógiája - ösztönzése a szabadidő sportban rejlőpotenciál kihasználására.)

3)

A sport, mint a rehabilitáció eszköze

Mozgatórugók, indikátorok

Létesítmény helyzet; Szervezeti-irányítási rendszer Finanszírozási koncepció Szaktudás fejlesztése – sporttudomány Nemzetközi kapcsolatok Kommunikáció A sport innovatív elemei – innovációs háló Hazai rendezésűnemzetközi versenyek

Forrás: Összefoglaló jelentés a 2004. évi OSAP 1530-as adatfelvételéről



SPORT XXI LÉTESÍTMÉNYFEJLESZTÉSI PROGRAM 1. Sport a kistelepüléseken program 2. Olimpiai központok fejlesztése program 3. Stadion-korszerűsítési program 4. "Sporttal a közösségekért" program 5. "Tanuszodát minden kistérségben" program 6. "Korszerűtornatermet mindenhol" program



D n n á nia o O las rszá zo g r sz ág Le Li n g t vá ye n ia lo s zá g Iz Eg ye Ho ra el s ü l la lt Kir nd ia á ly Au ság sz tr M Szlo ia ag ya v ák ro ia És r sz zto ág rs Sz zá g lo vé nia Iz C se al n ho d rs z Be ág lg i Po u m r tu gá lia Sv N á jc o Sv r vé éd g ia F ra o r nc szá iao g rs zá g Fi

20,00

15,00

10,00

80,00

70,00

60,00

50,00

15,00

10,00

5,00

5,00

0,00

0,00

Egy főre jutó Önkormányzati támogatás

1998 (ECU)

A S É V E K „

40,00

30,00

20,00

10,00

0,00

” É V Ó L D án ia Le ng I zr ye ae lo l s S zá M zlo g ag v y a ák i ro a r sz Po á r tu g gá lia L C it vá se n ia h S or sz vé do ág É s r sz á zt or g sz Au ág sz Eg tr ye ia sü B e lt l giu Ki rá m F in lysá g no rs z ág Iz lan Fr N or d a n vé ci g a o ia rs zá H g O ol la la s n d zo ia rs S z ág zlo vé ni a S vá jc

25,00

És zt or sz No á g rv ég ia Iz lan d M Li ag tvá ya n ro i a rs Sz zá g lov é Sz n ia lo vá kia B C e lg se iu ho m rs z á H Fr ol g a n lan ci d L e a or i a ng sz ye á g los Po z á g rt ug Eg y e A á lia s ü us z lt Ki t ri a rá ly s ág Sv á jc O la Izr a sz e o l Fi rsz á nn g o Sv rs z éd ág or sz ág D án ia

ye lo sz á S g z O lo v la s z á ki o a r C se szá M ho g ag r s ya zá ro g rs zá g Li t v É á sz ni to a rs zá g Iz ra Be e l lg Sz iu lo m vé A n ia us E z g ye N tr ia s or ül v tK é ir g ia ál y Po sá g rt ug H á li a ol la n di a S I v é z la do nd rs zá g S v áj Fr c a D nc á ia n i o a rs F in z á no g rs zá g

Le ng

Finanszírozási struktúrák

Egy főre jutó állami támogatás

Egy főre jutó szponzori támogatás

1998 (ECU)

1998 (ECU)

25,00

20,00

Egy főre jutó támogatás a szerencsejáték bevételeib ől 1998 (ECU)

18,00

16,00

14,00

12,00

10,00 8,00

6,00

4,00

2,00

0,00

Finanszírozás változása 2004 – 2006 (Hazai rendezésűvilágversenyek nélkül) Diáksport

Szabadid ősport

Utánpótlás-nevelés

Versenysport

millió 3500

3260

3000 2500 2142

2000 1500

1728 1600 1161

1000 500

1440

813 550 350

395

584 409

0 2004.

2005.

2006.

NAGYOBB HANGSÚLYT KELL KAPNIA A SZÉLESEBB TÖMEGEKET ELÉRŐTÁMOGATÁSI FORMÁKNAK A finanszírozás természetes koncentráltsága mellett vizsgálandó az arányok indokoltsága ó

lá lku a K

ci

Sport területe

2003 évi támogatás(*)

Érintett lakosok száma

Egy főre jutó támogatás

Megoszlás %

Élsport (Forma 1 nélkül)

4,1 Mrd Ft

1 000

4,1 millió Ft

7%

Egyesületek, utánpótlás

8,3 Mrd Ft

200 000

42 000 Ft

13%

Iskolai és diák sport, testnevelés óra (GYISM, BM)

32 Mrd Ft

1,3 millió

24 600 Ft

51%

Sportrekreáció (szabadidősport)

2,6 Mrd Ft

Rendszeresen sportolók: 850 000900 000 fő

~ 3 050 Ft

4%

Létesítmények

11,3 Mrd Ft

-

-

18%

Fel nem osztott

4,4 Mrd Ft

-

-

7%

Összesen

62,7 Mrd Ft

-

100%

(*) Kalkuláció 2003-ra: GYISM költségvetési előirányzat, BM és önkormányzati támogatások becsült értéke

-7-

Szövetségek kiadásai

2%

4% 23%

30%

13%

28%

Személyi

Működés

Versenyrend.

Válogatott

Beruházás

Egyéb

Magyar RepülőSzövet ség

Állami támogatás összesen (sportágfejlesztési támogatással) Egyéb bevételek

Magyar Labdarúgó Szövet ség

Magyar Atlétikai Szövet ség

Magyar Kajak-Kenu Szövet ség

Magyar Torna Szövetség

Magyar Ví vó Szövetség

Magyar Úszó Szövet ség

Magyar Sportlövők Szövetsége

Magyar Kézilabda Szövet ség

Magyar Öttusa Szövet ség

Magyar Vízilabda Szövetség

Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége

Magyar Ökölvívó Szakszövetség

Magyar Birkózó Szövet ség

Magyar Judo Szövetség

Magyar Tenisz Szövetség

Magyar Evező s Szövetség

Magyar Jégkorong Szövetség

Magyar Triatlon Szövetség

Magyar Asztalitenisz Szövet ség

Magyar Sakkszövet ség

Magyar Vitorlás Szövet ség

MagyarRöplabda Szövet ség

Magyar Mozgáskorlátozott ak Sportszövetsége

Magyar Lovassport Szövetség

Magyar Országos Korcsolyázó Szövet ség

Magyar Rögbi Szövet ség

Magyar Búvár Szakszövet ség

Magyar Sí Szövetség

Magyar Tollaslabda Szövetség

Magyar Taekwondo Szövetség

Magyar Tájékozódási Futó Szövetség

600 000

Magyar Karate Szakszövet ség

Magyar Nemzeti Autósport Szövet ség

Magyar Bowling és Teke Szövetség

Magyar Rádióamat ő r Szövet ség

Magyar Táncsport Szakszövetség

Magyar ModellezőSzövet ség

Magyar Golf Szövetség

Magyar Kendo Szövet ség

Magyar Lábtenisz Szövet ség

Magyar Országos Baseball és Softball Szövetség

Magyar Testépítőés Fittness Szövet ség

Magyar Nanbudo Szövet ség

Magyar Snowboard Szövet ség

Magyar Hegy- és Sportmászó Szövet ség

Magyar Bridzs Szövet ség

MagyarKung-fu Szakszövetség

Magyar Biliárd Szövet ség

Magyar Sumo Szakszövet ség

Magyar Kutyafogathajtó Sport szövetség

Magyar Fallabda (Squash) Szövet ség

Szövetségek összesített bevételei 2003 (Forrás: szövetségek - OSAP adatla pok)

500 000

400 000

300 000

200 000

100 000

0

A sportegyesületek megoszlása bevételeik nagysága szerint

7%

8% 27%

9%

500ezr Ft alatt 500ezer - 2millió 2millió - 5millió Ft 5millió - 10millió Ft 10millió Ft - 20millió Ft

17% 32%

20millió Ft felett

Egy átlagos sportegyesület bevételi forrásainak megoszlása

12%

helyi ök.-i támogatás 32% saját bevétel

3% 3%

szponzori tám. 18%

pályázatok 32%

magánadományok egyéb

Magyarország

EU átlag Állami támogatás

Állami támogatás

Önkormányzati támogatás

Önkormányzati támogatás

Szerencsejáték bevételeiből

Szerencsejáték bevételeiből

Szponzori bevételek

Szponzori bevételek

kevés a tőkeerős hazai nagy cég; nem ismerik a szponzorálás know-how-ját; e cégek szponzorációval kapcsolatos döntéshozatala sokszor szubjektív alapon történik;  a multinacionális cégek szponzorációs tevékenységével kapcsolatban a döntések sokszor regionális, vagy európai szinten születnek és nem egy-egy ország sportjára vonatkoznak;  nagy szponzorok kevesen vannak, a nagyszámú kis szponzor számára biztosítható felület viszont kicsi, azaz nem hatékony;  a médiaközvetítések és a megfelelőpublicitás hiánya kevésbé teszi attraktívvá a szponzori megjelentést;  a reklám hatékonysági mérhetőségével szemben nincsenek hasonló, adekvát mutatók a szponzorálásra;  a reklámköltségek megtérülési ideje jóval gyorsabb, mint a szponzorációé;

Ezenördögi ördögikör körmegtöréséhez megtöréséhez(azaz (azazprofi, profi,külföldi külföldi Ezen nagyfinanszírozókbevonásához) bevonásához)áátlátható nagyfinanszírozók tlátható ttámogatási ámogat ási éés s elszámolási rendszer,illetve illetveaasportszervezetek sportszervezetekhat hatékony elsz ámolási rendszer, ékony rendszer gazdálkodása szükséges; gazd álkodása szükséges; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia



A KORÁBBI ÉVEKBEN AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS DÖNT ŐRÉSZE A KÖZTESTÜLETEKHEZ ÉS A SZÖVETSÉGEKHEZ JUTOTT

GYISM

Szakáll.

Köztestületek

M

M NSSZ

M +m űh el y

MOB

M

Tagdíj

M

MPB

FONESZ

NST

M NSZSZ

M+ m ű hely

M

Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Tagdíj Mű ködési támogatás

WMSK

Szövetségek Nem olimpiai Sportágak szövetségei

Fogyatékos Szövetségek

Szabadidő /Diáksport Szövetségek

mű hely

Olimpiai sportágak szövetségei

Versenysport Egyesületek, műhelyek

Fogyatékosok egyesületei

Sportrekreáció (szabadidő sport) Egyesületek, klubok

A JÖVŐBEN EGYSZERŰ EGYSZER ŰSÖDIK A SPORTIRÁNYÍTÁS RENDSZERE, NAGYOBB HANGSÚLYT KAP A SPORT SZINTEREINEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSA M

Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Mű ködési támogatás

ÁLLAMI SPORTIRÁNYÍTÁS M

Kiemelt szakmai szervezetek

NST M

civil sportszövetség, átfogó erny ő szervezet

MOB / MPB

Pályázatkezelő Szövetségek A sportági szövetségek

Sportszervezetek/ egyesületek

A sportrekreáció területén tevékenykedő szövetségek

Fogyatékosok Szövetségei

Egyesületek, m ű helyek, klubok, versenyz ő k, edző k


M – Mű ködési támogatás – törvényben rögzített és megvalósított közfeladatai ellátása érdekében az állam hozzájárul a mű ködéshez

A SZOLGÁLTATÓ SZEMLÉLET ÖSZTÖNZÉSE ÉRDEKÉBEN: MEGNŐA TAGDÍJ JELENTŐSSÉGE

M

Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Tagdíj Működési támogatás

ÁLLAMI SPORTIRÁNYÍTÁS

NST

M

Kiemelt szakmai szervezetek

M

civil sportszövetség, átfogó ernyőszervezet

MOB / MPB

Pályázatkezelő Szövetségek A sportági szövetségek

Tagdíj Sportszervezetek/ egyesületek

A sportrekreáció területén tevékenykedő szövetségek Tagdíj

Fogyatékosok Szövetségei

Tagdíj

Egyesületek, m űhelyek, klubok, versenyzők, edzők


M – Működési támogatás – törvényben rögzített és megvalósított közfeladatai ellátása érd ekében az állam hozzájárul a mű ködéshez

HÁROM FŐSZŰRŐALKALMAZANDÓ A VERSENYSPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ Lehetséges kimenetek: fókuszált célterület, fokozatosan önfinans zírozóvá teendősportág, szabadidősportos és minimálisan támogatandó sportág.

1. szűrő: EREDMÉNYESSÉG TÁRSADALMI FONTOSSÁGA

Eléri-e a sportág a társadalmi "ingerküszöböt" • Sportolók, résztvevők száma, • Népszerűsége, • Érdeklődők és támogatók száma,

nem

igen 2. szűrő: EREDMÉNYESSÉG, SIKER

Jelenlegi sikersportág? • Nemzetközi siker mennyisége, • Nemzetközi siker minősége, igen

Erős a sportág rekreációs sportra gyakorolt hatása, rendelkezik rekreációs sport fejlesztési stratégiával?

ig en

nem

nem nem

Esetleges minimális állami hozzájárulás a sportágnak

Jövőbeli sikersportág lehet a versenysportban? igen s ga ma

3. szűrő: FINANSZÍROZÁS

Sportágfejlesztés rekreációs sport kapcsán (nyitás koncepciójának támogatása, pályázatok lehetősége)

Fokozatos áttérítés az önfinanszírozásra (állami támogatás ezt célozza)

Milyen a sportág önfinanszírozási képessége? al acs

on y

Állami támogatás fókuszterülete

A SZŰRÉS EREDMÉNYEKÉNT KIALAKÍTHATÓ AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FÓKUSZÁT KÉPEZŐSPORTÁGCSOPORT Hosszútávon reális cél a források 15-16 sportágra koncentrálása

1. szűrő: EREDMÉNYESSÉG TÁRSADALMI FONTOSSÁGA

n ig e

65 sportág

39 sportág

26 sportág

Esetleges minimális állami hozzájárulás a sportágnak

4 sportág 7 sportág

19 sportág 3. szűrő: FINANSZÍROZÁS

43 sportág n em

26 sportág 2. szűrő: EREDMÉNYESSÉG, SIKER

Sportágfejlesztés rekreációs sport kapcsán (nyitás koncepciójának támogatása, pályázatok lehetősége)

7 sportág

3 sportág 6-8

22 sportág

15-1

sp

ág t r o

6 sp o rtág

Fokozatos áttérítés az önfinanszírozásra (6-8 sportág)

Állami támogatás fókuszterülete (kb. 15-16 sportág)

AZ 1. SZŰRŐFELADATA A MEGFELELŐTÁRSADALMI JELENTŐSÉGŰ SPORTÁGAK KISZŰRÉSE (III.) A sportág élvezi a társadalom támogatottságát

Társadalmi ingerküszöböt átlépősportágak: Társadalom támogatja*

Szempontok

Labdarúgás

• Taglétszám + eredményesség,

Kézilabda

Kosárlabda

Vízilabda

Röplabda

Jégkorong

• Ismertség, elismertség, Öttusa

• Társadalmi támogatottság,

Asztalitenisz

Atlétika

Evezés

26 sportág

Tenisz

Vívás

Úszás

Súlyemelés Torna Kajak-kenu Ökölvívás Korcsolya

Birkózás

Karate Judo

Triatlon

Sakk

Sportlövés Lovassport

Íjász *közvéleménykutatás

A en A sportág sportág társadalmi társadalmi jelentő jelentősségének sségének köszönhető köszönhető en 26 26 sportág sportág maradt maradt fent fent aa potenciálisan potenciálisan kiemelt kiemelt versenysport versenysport támogatási támogatási rendszer rendszer első elsőszű szűrő rőjén. jén.

2. SZŰRŐ: A JELENLEGI ÉS POTENCIÁLIS SIKERSPORTÁGAKBÓL KIEGYENSÚ LYOZOTT ÉS PERSPEKTIVIKUS NEMZETI PORTFÓLIÓT KELL ÉPÍTENI „Gold-cow": sikeres, de hosszútávon veszélyeztetett

Kajak-kenu

Igen Jelenleg s ik ersport?

Súlyemelés

Evezés

Ökölvívás Korcsolya Sakk Íjászat Judo Lovassport Triatlon Kosárlabda Jégkorong Labdarúgás Tenisz Röplabda

Nem

Siker m ennyisége (pl. érm ek szám a, eredm ennyiségi pontok)

Magas

Alacsony

Sportlövészet Karate

Evezés

Vívás Öttusa Atlétika

Kajak-kenu Vízilabda Úszás

Ökölvívás Torna AsztaliteniszKézilabda

Íjászat Lovassport Sakk Judo Korcsolya Triatlon Jégkorong Tenisz Röplabda Kosárlabda Labdarúgás

Alacsony Magas Siker minősége: Mennyire fontos az adott sport ág sikere a magyar társadalomnak? (”Ingerküsz öb” feletti)

Igen Vívás

Nem

Öttusa

Jövősikerei

Igen

Jövőben potenciálisan sikersport?

J ól passzol a magyar adottságokhoz?

Nem kiemelt sportágak

Birkózás

Karate Birkózás Atlétika Asztalitenisz

Torna

Nem

Súlyemelés

Úszás Vízilabda Kézilabda

Vívás Sportlövészet Öttusa

Fenntartható sikerek

Birkózás

Súlyemelés

Ú szás Kajak-kenu Kézilabda Sportlövészet Ökölvívás Vízilabda Evezés Karate

Torna Lovassport

Asztalitenisz

Atlétika

Triatlon

Íjászat Judo

Sakk Sakk Korcsolya Labdarúgás Röplabda Kosárlabda Tenisz Jégkorong

Nem Nemzetközileg felfutó vagy stabilan népszerű sport (nemzetközi szövetségek száma, m édia, „trendy” sport, stb.)

Megjegyzés: Az ábrába rendezett sportágak egymáshoz viszonyított helyzete nem arányos, illusztráció jellegű.

Igen

3. SZŰRŐ: A JELENLEGI ÉS POTENCIÁLIS SIKERTERÜLETEKET DIFFERENCI ÁLNI KELL ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGEK SZERINT Az állami finanszírozás tükrözze a sportág várható önfinanszíroz ó képességet Gyenge önfinanszírozó képességű versenysport Vívás

Torna Öttusa

Igen

Birkózás

Súlyemelés

Potenciálisan/részben önfenntartó

Jelenleg s ik ersportá g?

Ökölvívás

Korcsolya

Triatlon Úszás

Kajak-kenu Asztalitenisz Kézilabda

Kosárlabda

Atlétika Vízilabda Röplabda

Labdarúgás Nem Nem

Potenciálisan jövőben sikersportág?

Igen

Jégkorong

Önfenntartó (állami támogatás célja a piaci alapokra helyezés) Karate Judo

Megjegyzés: Az ábrába illusztráció jellegű.

Tenisz Sakk

Sportlövészet

AZ EGYES TERÜLETEKEN AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS MÉRTÉKE EGYARÁNT FÜGG A SPORTÁG SIKERESSÉGÉT ŐL ÉS AZ ÖNFINANSZÍROZÓ* KÉPESSÉGÉTŐL Kajak-kenu

Igen Úszás

Je lenleg sik ers portág?

Vívás Öttusa Súlyemelés

Vízilabda Kézilabda

Sportlövészet Karate

Birkózás

Atlétika Asztalitenisz

Torna Evezés

Korcsolya Íjászat Lovassport

Nem

Tenisz

Nem

Ökölvívás Sakk

Judo

Triatlon Kosárlabda Jégkorong Labdarúgás Röplabda

Jövőben potenci álisan sikersportág?

Igen

”biztosan nem önfinanszírozó”, állami támogatás szükséges ”potenciálisan önfinanszírozó”, illetve egyes területei önfinanszírozóak lehetnek: többnyire társadalmilag fontos sportágak, erős a szabadidősport kötődésük, ”biztosan önfinanszírozó” lehet, ehhez átmeneti állami támogatás szükséges Megjegyzés: Az ábrába illusztráció jellegű.

*Önfinanszírozás forrásai: tagdíjbevétel, szponzoráció, egyéb tevékenység (pl. oktatás)



A sport motivációs bázisa A fiatalok sportolási szokásai: Elegendőtestmozgásnak azt tekintjük, ha minimum heti két alkalommal végez minimum egy órányi intenzív testmozgást a diák. Ennek értelmében mozgásszegény életmódot folytat a diákok valamivel több mint egyharmada, 35,4%-a.

ELIXÍR-E A SPORT??? SPORT??? ELIX ÍR-E A Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sport motivációs bázisa A gyermekek fizikai állapota és annak összefüggése a sportolási szokásokkal: A rendszeresen sportoló gyermekek motorikus teljesítménye szignifikánsan jobb és homogénebb, mint nem sportoló társaiké; A nappali tagozatos egyetemi-fő iskolai hallgatók ún. fittségi mutatója is romló tendenciát mutat, jelenleg az alábbiak szerint alakul: 1,4% kiváló, 23% jó, 59,3% közepes, 14,9% gyenge, 1,4% nagyon gyenge; Az életkor emelkedésével megfigyelhetőa sportolási intenzitás csökkenése (sportolók száma, sportolásra fordított időmennyisége és gyakorisága); Az egyesületekben sportolók aránya is csökken az életkor emelkedésével. A középiskolás korosztály jóval alacsonyabb arányban tagja sportegyesületnek, mint az általános iskolás; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sport motivációs bázisa Iskolai egyesületben sportoló tanulók aránya iskolai évfolyam szerint (%)

30

21,47 20

18,56

20,77 15,37

9,76

10 8,27

5,36 3,93

0

5

7

9 fiú

11

lány Forrás: OTH, ESZCSM, "Iskolás gyermekek egészségmagatartása"

A sport motivációs bázisa Gyermekkori attitűd hatása a felnőttkori sporttevékenységre Azon felnőttek 74%-a, akik jelenleg egyáltalán nem kívánnak sportolni, már gyermekkorukban sem sportoltak;

Azon nem sportoló felnőttek 65%-a, akik a sportot fél éven belül el szeretnék kezdeni, sportolt gyermekkorában;

Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sport motivációs bázisa Sportolá Sportol ási szoká szokások: A felnő tt népesség 16%-a sportol, ha azonban szű kebb értelemben vesszük a sportolást (min. heti 2 alkalom és min. fél óra alkalmanként), akkor a felnő tt népesség mindössze 9%-a végez sporttevékenységet. A fiatalok (18-29 évesek) esetében a sportolók aránya 28%; A felnő tt népesség 84%-a tehát nem sportol, azonban közülük 38% szeretne sportolni. Ennek megfelelő en ösztönzéssel, illetve a sportolási lehető ség megteremtésével potenciálisan mintegy 2,5 millió felnő ttet lehetne viszonylag könnyen bevonni a sportolók körébe; Ezen belül csaknem 900 ezer könnyebben mozgósítható, megerő sítésre és lehető ségre váró potenciális sportoló van. Ők jelenleg ugyan nem sportolnak, azonban szeretnének, ráadásul tervezik is, hogy az elkövetkezendő fél évben elkezdik. Ez a legkönnyebben meggyő zhetőcélcsoport; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sport motivációs bázisa Az életkor növekedésével csökken a sportolási kedv. Míg a nem sportoló 30 év alatti felnőttek fele szeretne sportolni, addig a nem sportoló 50-60 év közötti korosztálynak 37%-a, a 60 év feletti korosztálynak pedig mindössze a 15%-a szeretne sportolni; A jelenleg nem sportoló, azonban sportolni vágyók körében a legnépszerűbb sportágak az úszás (19%), a labdarúgás (15%), az aerobik (14%), az egyéb csapatjátékok (13%), a kerékpározás (10%), a kocogás, futás (8%), a tenisz (7%), a küzdősportok (6%), az otthoni torna, (5%) és az atlétika (4%); A rendszeresen sportolók körében a legnépszerűbb sportágak a labdarúgás (22%), kocogás, futás (15%), a kerékpározás (12%), aerobik, tornázás (11%), úszás (9%), egyéb csapatjáték, kézilabda, kosárlabda, röplabda (9%); A rekreációs sporttevékenységet végző k nagy része létesítményhez nem kötötten sportol. A sportolók 51%-a szokott közterületen mozogni, azaz a szabadban, 46%-a otthon a lakásban, 19%-a specializálódott szolgáltató helyiségben, (pl. konditeremben, squash pályán), 25%-a egyesületi, iskolai vagy munkahelyi sportpályán. (Egy ember több helyen is sportolhat.); Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sport motivációs bázisa A rekreációs sporttevékenységet végző k nagy része nem szervezeti keretek között, hanem 72%-a egyénileg és/vagy családban, valamint 38%-a baráti társaságban sportol. Szabadidő sport egyesületben 7%, egyéb szervezett formában szintén 7%, versenysport egyesületben 4%, munkahelyi szervezésben 4%, iskolai sportegyesületben 2% sportol; A szenior sport nem jellemzőMagyarországon. A nyugdíjasok, illetve a 60 év felettiek mindössze 5%-a sportol, azaz majd 3 millió nyugdíjasból mindössze 100 ezer. Az 50 és 60 év közöttiek még az idő hiányt (40%) és egészségi állapotukat (40%) jelölik meg a nem sportolás okaként, addig 60 év felett mindössze 11% panaszkodik idő hiányra és 66% az egészségi állapotára;

Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sport motivációs bázisa

A sportolás helye az ember tevékenységstruktúrájában – pedagógia 

SZÜKSÉGLETEK – értékpreferálás;



Maslow-féle szükséglethierarchia modell;



Az egyén motivációs bázisa életkorfüggő ;



A sporttevékenység iránti pozitív attitű d kialakulásában fontos a szociális makro- és mikrokörnyezet (pl.: család);



A testkultúrális aktivitás iránti igény fokozható a “rekreátor” “személyes varázsával”;

A sport motivációs bázisa A sportmarketing a menedzsment egy funkcionális ágaként, első sorban gazdasági értelemben elemez. A sportfogyasztásban-a rekreációs sporttevékenységek tekintetében-a motiváció számtalan formában jelentkezhet:  Győ zni motívum;  Együtt lenni motivum;  Egészség, fittség motívuma - az egészség, mint érték, a fittség, mint jó közérzet motívuma kihasználható a sportpiacon a potenciális fogyasztók ösztönzésére;  Játék és a szórakozás motívuma "homo ludens (a sport önszervező dőjellege dominál, mikor az egyén saját testkultúrális igényét elégíti ki, majd fokozatosan üzletiesedik - "kommercializálódik", még végül a professzionális élsport a szórakoztató ipar részeként kereskedelmi relevanciára tesz szert. Hatalmas értékek felett diszponál!)";

A sport motivációs bázisa sport,aamozgás mozgásssaz azennek ennekkövetkeztében következtébenkialakuló kialakuló AAsport, mozgásgazdagéletmód, életmód,egészségtudatos egészségtudatosmagatartás magatartás mozgásgazdag olyanigény igényaz azember emberszámára, számára,amelyet amelyetélete életesorán során olyan sajátítel! el! sajátít sportfogyasztás,testkultúrális testkultúrálisaktivitás aktivitásiránti irántiigény igény AAsportfogyasztás, nemtermészetes természetesrésze részeaacsaládok családokszükséglet-kielégítési szükséglet-kielégítési nem folyamatának,ezért ezértalapvető alapvetőtényező tényezőaaszocializáció, szocializáció, folyamatának, minthogyértékorientációjával értékorientációjávalaasport, sport,aamozgásos mozgásos minthogy életmódiránti irántiigényt igénytaacsalád családés ésaz aziskola, iskola,rekreációs rekreációs életmód intézményekmint mintszocializációs szocializációságensek ágensekteremthetik teremthetik intézmények meg,vagy vagylegalábbis legalábbismodellként modellkéntszolgálhatnak szolgálhatnakaa meg, felnövekvőgeneráció generációszámára. számára. felnövekvő

E G É V A T IT !!!

Szerzői jogi jogivédelem

Recommend Documents