Szerzői jogi jogivédelem

Szerző jogivédelem védelem Szerző iijogi szerző számáraminden mindenjog jogfenntartva! fenntartva! AAszerző számára Jelenszellemi szellemiterméket, terméket,illetve illetveannak annakrészleteit részleteittilos tilosreprodukálni, reprodukálni, Jelen adatrendszerbentárolni, tárolni,bármilyen bármilyenformában formábanrészben részbenvagy vagyegészben egészbenaa adatrendszerben szerző engedélyenélkül nélkülközölni. közölni.AAszerző szerző általjelen jelenformában formábanközzétett közzétett szerző engedélye által szellemitermékben termékbenszereplő szereplő tartalom,tördelési tördelésiforma, forma,grafikai grafikai szellemi tartalom, jelzésrendszer,színezés, színezés,elrendezés elrendezésés ésminden mindenmás másolyan olyanjellemző jellemző amely jelzésrendszer, , ,amely ebbenaz azajánlatban ajánlatbanjelent jelentmeg megelő elő szörMagyarországon, Magyarországon,aaszerző szerző ebben ször jogtulajdona,annak annakaaszerző szerző engedélyenélkül nélkülbármilyen bármilyenátvétele, átvétele, jogtulajdona, engedélye másolása,felhasználása felhasználásajogellenes, jogellenes,és ésaafelhasználót felhasználótfelelő felelő sségterheli. terheli. másolása, sség Ezaaszellemi szellemitermék termékaaszerző szerző jogrólszóló szóló1999. 1999.évi éviLXXXVI. LXXXVI.törvény törvény Ez iijogról rendelkezéseialapján alapjántörvényi törvényivédelem védelemalatt alattáll. áll. rendelkezései Bármelyjog jogmegsértése megsértéseesetén eseténaaszerző szerző anyagiköveteléssel követelésselés ésegyéb egyébjogi jogi Bármely anyagi igénnyelléphet léphetfel. fel. igénnyel Berkes Péter szellemi tulajdona – minden jog fenntartva!

Felejtsd el, amit a szervezetésről tudsz

Munkatevékenység motivációja a

FŐSODORBAN

TELJESÍTMÉNY == TELJESÍTMÉNY MOTIVÁCIÓ MOTIVÁCIÓ

MOTIVÁ MOTIVÁCIÓ CIÓ

XX

KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK

MOTIVÁ MOTIVÁ LÁS

MOTIVÁCIÓ

motivációhat hataaképességekre, képességekre,az azérdeklő érdeklő désreés ésaa AAmotiváció désre személyiségre,és ésezek ezekvisszahatnak visszahatnakaamotivációra! motivációra! személyiségre,

A motivációt érintőkérdések mindig a magatartás „miért”-jét kutatják

A mot motívumok A ívumok kkülönféle ülönféle kkésztetést észtetést jelentenek, melyek melyek kkülönböző jelentenek, ülönböző erő vel szervez szervező dnek éés hatnak er ővel ődnek s hatnak rránk. ánk. A mot motívumok harcából születik az A ívumok harc ából sz ületik az elhatározás, abból pedig aa elhat ározás, abb ól pedig cselekvés. cselekv és.

A motiváció alapjai

Cselekvéseink alapvetőindítékai azok a késztetések, amelyeket valamely szükséglet hoz létre; A késztetéseket, amelyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányulnak nevezzük motivációnak; Erő sebb késztetés - nagyobb cselekvési készséggel párosul;

M Moottiv iváácció ió::

HIÁNY FESZÜLTSÉG TÖREKVÉS CÉL

CSELEKVÉS

A szükséglet kielégítése után a motívum elhalványul!

Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

A motiváció fogalma A motiváció fogalmát kétféleképpen is használjuk: egyrészt a belső késztetések megszervezését nevezzük motivációnak (pszichológiai eredetű fogalom); másrészt az ösztönzés szinonimájaként használjuk, azt a vezetői magatartást jelöli, amelyben beosztottjait a szervezeti célok elérésére készteti (vezetés-elméleti fogalom).

A viselkedés motivációs bázisa  Szükséglet: olyan hiány a szervezetben, amely tartósabb fennállása esetén az egészséget vagy az életet fenyegeti;  Homeosztázis: a szervezet belsőháztartásának egyensúlya;  Drive: pszichológiai fogalom, a belsőkésztetés, belsőhajtóerő fogalma, amely olyan viselkedésre indít, amely szükségletet csökkenti (kifejezetten energetikai jellegű );  Emóciók: belső késztetésként megjelenő cselekvésmobilizálóként működik – de nem fizikai, hanem érzelmi síkon;  Vágy: szervezetben lévő összefüggés, kapcsolat, elő zetes tapasztalat alapján kialakult vonzalom, amely szintén cselekvésindító;

Motívumok A biológiai motívumok (túlélési és szociális, pl. éhség, utódgondozás) motívumok mellett az ember motivációs rendszerében számos olyan motívum is van, amely tanulás és szocializáció eredménye. A motiváció ebben az esetben is az ember szervezetében fellépő feszültségi állapot csökkentésének igényéből fakad, ezek a motivációk nemegyszer erősebbek a biológiai motívumoknál.

A motívumok rendszere

ösztön ösztön

szükséglet szükséglet igény igény Hajtóerő ,, Késztetés Hajtóerő Késztetés érdek érdek (drive) (drive)

Ősi, alig befolyásolható

Ősi, de egyénileg változó

Erős belső mozgatóerő

Szerzett, egyéni, szocializált

Tanult forma, közösségi háttér

vágy vágy

Erős késztetés

viszonylagos Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

A motivációs rendszer A motívumok komplex rendszert alkotva befolyásolják az emberi viselkedést, különféle cselekvésekre késztetnek;  Közvetlenül nem figyelhető k viselkedésen keresztül;

meg,

csak

a

Az egyes motívumok különböző erősségűek és dinamikusan változnak;

Motívumok  Elsődleges motívumok (nem tanult, fiziológiai alapú) pl. éhség, szomjúság, sex, stb;  Általános motívumok (nem tanult, de pszichés alapú), pl. kíváncsiság, manipuláció, aktivitás, szeretet;  Másodlagos motívumok (tanult motívum), pl. a siker, a hatalom, a szeretet, a biztonság és a státusz iránti igény  A szervezeti viselkedés szempontjából az utóbbi kettőbír nagyobb jelentőséggel.

Motiváció és teljesítmény

Teljesítmény =

f(Képesség x Motiváció)

A motiváció folyamata

Szükségletek

Késztetés a szükségletek kielégítésére

Kielégítetlen szükséglet

Belsőfeszültség

Motivált magatartás

Belsőfeszültség csökkenése

Hajtóerő

Kereső magatartás

Kielégített szükséglet

A szervezetben megnyilvánuló motiváció alapmodellje

INPUT

KÖZVETÍTŐ

Emberi összetevő k -egyéni jellemző k -csoporthatások

VÁLTOZÓ

OUTPUT Teljesítmény

Vezető i motivációs stratégiák Szervezeti jellemző k -technológia -struktúra

Elégedettség

M Moottiv iváácció ió::

Belsőindíték:

érdeklődés, kíváncsiság

közvetlenül a tárgyra irányul

Külsőindíték:

jutalom, dicséret, érdek

a kompetencia, a teljesítmény, az önmegvalósítás, az egyensúly érdekében

SIKERÉLMÉNY!

ELKERÜLÉS! Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Célok, szükségletek, szándékok Negatívcél: cél: Negatív

Pozitívcél: cél: Pozitív

ELKERÜLÉS ELKERÜLÉS

SIKERÉLMÉNY SIKERÉLMÉNY

elhárítani elhárítani elkerülni elkerülni megúszni megúszni

elérni elérni meghaladni meghaladni megoldani megoldani felülmúlni felülmúlni

KK Ő LLŐ Ü RR Ü E pl.Megóvja Megóvjabő bő rét... E pl. rét... K K CC R R A A DD U KK U

KK A TTA L ÁÁ L T T N N pl.Ellenállhatatlan Ellenállhatatlan lesz... IIEE lesz... pl. R OOR R EER K SSIIK Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

FÉ FÉ lelem KI váncsiság váncsiság

T T ámogatás ámogatás

NYE NYE reség reség

ALAP ALAP motívumok motívumok

Si ker ker

Motivációs elméletek Korai motivációs elméletek Hedonizmus (előnyök hátrányok racionális összevetése)

Ösztönelmélet (tudattalan motivátorok)

Tartalomelméleti modellek Folyamatelméleti modellek

Tartalomelmélet modellek

TAYLOR! Murray (1938) – 17-féle szükséglet; McGregor X és Y elmélete; Maslow-i szükséglethierarchia;

Murray éle Murrayfféle Mot ívum Motívum ála sk skála

• Önrendelkezés

• Uralom, hatalom • Gondoskodás • Exhibíció

• Megismerés • Magyarázás


Befolyásolás

Jó döntés! Aki nem játszik..

Engedelmesség

A szükségletek elemzése alapján

Szeretünk ellenő rizni másokat és a magunk szabályai szerint együttmű ködésre bírni

(Ne kockáztasson!)

Sikervágy

A másokkal való együttmű ködés igénye, közös ügyek támogatása, az irányítás elfogadása A társadalomban a sikeresség fontos emberi értékmérő . Különösen a munkában.

Ön lesz a központban!

Agresszió

Győzzön a jobbik! Ha kimarad, lemarad!

Üzleti, szexuális versengésben felülkerekedni, legyő zni a versenytársakat


Önállóság igénye

A korlátoktól mentes, szabad cselekvés vágya.

Saját bankkártya

Szexualitás

Nemcsak az egyik legerő sebb késztetés, de a vele járó erotikus felhívó jelleg is döntő .

Az érzékiség forrása

Érzékszervi Öröm

A szépség, az esztétikum, a kellemes ingerek iránti vágy.

A természet érintése

Feltűnési vágy

Azt álmodtam,..

Arra irányul, hogy bennünket észrevegyenek, csodáljanak, (exhibicionizmus)


Játékosság Soproni Ászok

Társas kapcsolatok keresése

A felnő ttek játékosságában rejlő örömforrásra épít. Alapvetőigényünk, hogy más emberekkel, csoportokkal kapcsolatba kerüljünk.

Jó csapatban Legyen a szomszédom

Önmagunk kényeztetése Ön is megérdemli..

Támaszkeresés

Támasz a bajban

Az egészséges mértékű egoizmus, a mellő zöttséggel szembeni érzékenység kinyilvánulása A védelem, a kényeztetés igénye mindenkiben él. A biztonságra való törekvés is ide tartozik.


Gondoskodás Szemünk fénye

Az etikus szociális rend igénye A szeretet jegyében

Elkerülés

Annak az érzetnek az erő sítése, hogy felelő sek vagyunk a ránk bízott dolgokért. A szocializáció folytán megszerzett erkölcsi értékek betartásának igénye. A konfliktus helyzetek elő l való kitérés érdeke.

Ne bízd a véletlenre

Gyönyörködés, felfedezés Fedezd fel a Bounty..

Vitális szükségletek A nyugodt alvásért

Esztétikai örömet, de mindenféle kaland és felfedezés élményét várja el. Az éhség, szomjúság, szabad lélegzés, alvás szükségletét jelzik.

Motiváció: MIÉRT SPORTOLUNK? Milne MilneG. G.etetalal(1994) (1994) Moor, Moor,M. M.E. E.(1987) (1987) Siker, Siker, győ zelem győ zelem Egészség, Egészség, fittség fittség Kikapcsolódás Kikapcsolódás Szórakozás Szórakozás

Egyéni dés Egyénifejlő fejlő dés (relaxáció, (relaxáció,

teljesítmény, teljesítmény, egészségmegő rzés, egészségmegő rzés, kockázatvállalás, kockázatvállalás, önértékelés önértékelésnövelése...) növelése...)

Sport Sportélvezete élvezete(játék (játék öröme, öröme,verseny, verseny,aa győ zelem győ zelemizgalma) izgalma)

Társasági Társaságiélet élet (idő töltés (idő töltésaabarátokkal, barátokkal, családdal, családdal,aacsoport csoport részének lenni) részének lenni)

Alderman Alderman(1978), (1978), Gill&Overdorf Gill&Overdorf (1996) (1996) NŐ K: NŐ K: Társaság Társaság Fittség, Fittség,egészség egészség testsúlykontroll testsúlykontroll(!) (!) FÉRFIAK: FÉRFIAK: Győ zelem Győ zelem Versenyzés, Versenyzés, eredmény, eredmény,státusz státusz


Motívum, drive, vágy, .


Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió * Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm Feltűnési vágy Játékosság Társas kapcsolatok keresése Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió * Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm Feltűnési vágy Játékosság Társas kapcsolatok keresése Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek


Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió * Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm Feltűnési vágy Játékosság Társas kapcsolatok keresése Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye ELKERÜLÉS Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek


Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió * Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm Feltűnési vágy Játékosság Társas kapcsolatok keresése Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió * Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm FELTŰNÉSI VÁGY Társas kapcsolatok keresése Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió * Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm Feltűnési vágy Játékosság Társas kapcsolatok keresése Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás AZ ETIKUS, SZOCIÁLIS REND IGÉNYE Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Befolyásolás Engedelmesség

SIKERVÁGY Agresszió * Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm Feltűnési vágy Játékosság Társas kapcsolatok keresése Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió * ÖNÁLLÓSÁG IGÉNYE Szexualitás Érzékszervi öröm Feltűnési vágy Játékosság Társas kapcsolatok keresése Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió * Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm Feltűnési vágy Játékosság Társas kapcsolatok keresése ÖNMAGUNK KÉNYEZTETÉSE Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió * Önállóság igénye Szexualitás ÉRZÉKSZERVI ÖRÖM Feltűnési vágy Játékosság Társas kapcsolatok keresése Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió * Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm Feltűnési vágy Játékosság TÁRSAS KAPCSOLATOK KERESÉSE Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió * Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm Feltűnési vágy Játékosság TÁRSAS KAPCSOLATOK KERESÉSE Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

BEFOLYÁSOLÁS Engedelmesség Sikervágy Agresszió Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm Feltűnési vágy Játékosság Társas kapcsolatok keresése Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm FELTŰNÉSI VÁGY, JÁTÉKOSSÁG Társas kapcsolatok keresése Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés Vitális szükségletek Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Befolyásolás Engedelmesség Sikervágy Agresszió Önállóság igénye Szexualitás Érzékszervi öröm Feltűnési vágy Játékosság Társas kapcsolatok keresése Önmagunk kényeztetése Támaszkeresés Gondoskodás Az etikus szociális rend igénye Elkerülés Gyönyörködés, felfedezés BIRTOKLÁS Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

Douglas McGregor X és Y elmélete

 X: az átlag ember lusta! Y: az átlag ember érdeklődő, a feladatok inspiratívak számára;

Célja:

Maslowféle féle Maslow Piramis(1970) Piramis(1970) önmegvalósítás

„Jó”ember lenni

tudás, megértés

elismerés

„Jobbnak lenni”

tisztelet, elismerés iránti igény

szeretet és közösséghez tartozási igény

biztonsági szükségletek fiziológiai szükségletek

„Ember lenni”

„Nyugalom”

„Túlélés”


Maslow-i hierarchia törvény A hierarchiában magasabb szinten elhelyezkedőszükséglet csak akkor hat a viselkedésre, ha az alapvetőbb, alacsonyabb szintű már ki van elégítve. Mindig a következő, még ki nem elégített szükséglet motivál. Kritika: A szükségletek (bármely fajtához tartoznak is) nem egyszerre, hanem fokozatosan jelennek meg, így soha nem lehet valamelyiket kielégíteni; A szervezetek általában nagyon jól elégítik ki az alacsony szükségleteket, nem így a magasabb rendűszükségletek esetén;

Herzberg kéttényező s elmélete „The Motivation to Work” c. könyv Higiénés tényező k – fizetés – munkafeltételek – munkahely biztonsága – személyes kapcsolatok – kommunikáció ELÉGEDETLENSÉG FORRÁSA MUNKA FELTÉTELEK

Motivátorok – felelő sség vállalás – a nagyobb teljesítmény – a fejlő dés – a karrierépítés lehető sége

ELÉGEDETTSÉG FORRÁSA MUNKA TARTALMA

Orientáció - elégedettség

Az egyes tényezők hatása az elégedettségre és a munkához való viszonyra

Pozitív

Motivátorok Semleges

Higiénés tényezők Negatív Alacsony

Közepes

A tényezők erőssége

Magas

McClelland féle elmélet

Siker vagy teljesítmény motívum (achivement need) a siker elérésére, a teljesítmény fokozására vonatkozó késztetés (ellentéte a kudarc kerülés)

Hatalom motívum (power need) mások befolyásolásának fontossága

Társulási motívum (affiliation need ) a mások általi elfogadás, együttműködés igényéből fakad

Alderfer ERG elmélete Existence : létérdek; Relatedness : kapcsolatok fenntartásához fű ző dőérdek; Growth : növekedési szükséglet; Frusztráció-regresszió elv Ha valamely igény kielégítése korlátokba ütközik, azt más igények magas szintűkielégítése kompenzálni képes.

Folyamatelméleti modellek Elváráselméleti modell – Expectancy theory Vroom szerint az emberek erőfeszítésre vonatkozó pszichológiai késztetése a jövővel kapcsolatos elvárásokkal és a jövőbeli következmények vonzóságával (valencia) arányos. Erőfeszítés

P(E T)

Teljesítmény P(T

-elvárt teljesítmény -képességek - feltételek

Me = P(E

K) Következmény

- a következmény Belső/külső biztonsága jutalom - elérhető értéke (V) - gyors

T) x P (T

K) x V

Elváráselméleti modell - Expectancy theory

Vroom: A tevékenység nagy valószínűséggel elvezet-e egy bizonyos eredményre (Elvárás)?

Ez az eredmény elősegíti-e egy másik cél elérését (Eszköz)?

Ez a másik cél fontos-e számomra (Vegyérték)?

Méltányosság elméleti modell

Adams: (1965): a késztetés alapja a másokkal való összehasonlításból fakadó feszültség.

Méltányosság:

O RO  I RI

A méltánytalaság érzete reakciókat vált ki. Festinger:kognitív kognitívdisszonancia. disszonancia. Festinger:

Megerő sítés elmélet Pozitív megerősítés pozitív következmények

Negatív megerősítés negatív következmények elhagyása

Büntetés negatív következmények

Kioltás következmények elmaradása

Célkitűzés elmélet- Goal Setting Theory A szervezeti teljesítmény növelésének alapja az egyéni és szervezeti célok közötti összhang. Ha az alkalmazott ismeri és érti és elfogadja a célokat, azok megvalósításáért hajlandó cselekedni. („Management by objectives” irányzat)

A nagyobb teljesítmény elérését segíti: komplex célok kijelölése specifikus célok megfogalmazása célok elfogadása a teljesítmények visszacsatolás

Porter-Lawler modell

1. Az ellenszolgáltatás értéke

4. Képességek és tulajdonságok

8. Méltányosság érzete 7a. Intrizik jutalom

3. Erõfeszités

6. Teljesítés

9. Elégedettség 7b. Extrizik jutalom

5. Az érzékelt szerep 2. Az erõforráskövetkezmény becsült valószinüsége

Ajánlások a vezetőknek Nyújts értékes jutalmakat! Erősítsd a teljesítmény jutalom kapcsolatot! A munkakörök kialakítása révén biztosítsd a hatékonyságot! Alkalmazz képzett embereket! Ne mulaszd el a helyes munkamódszer betanítását! Kapcsolj a feladatokhoz teljesítménymutatókat! Alkalmazz teljesítményelvűjutalmazási rendszert! Erősítsd a jutalmak igazságos és méltányos megítélését!

A motiváció növelésének eszközei

Ösztönzési rendszer kialakítása; Teljesítményértékelési rendszer; Munkakör kialakítás munkakör gazdagítás révén;

Halogatás: egy motivációs csapda természete  A motiváció sokat vizsgált területének kissé mostoha témája a halogatás, azaz a kellemetlennek tekintett feladatok elvégzésétől való ódzkodás.  A kellemes élmény elérésének szándéka az egyik mozgató rugó, a másik a negatív érzések (bánat, fájdalom) elkerülése;  Impulzivitás: az a jelenség, amikor egy azonnali kisebb eredmény kedvéért feladunk egy objektív értelemben nagyobb értékű eredményt (Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok!);  A passzív motivációtól a proaktív motiváció felé: „tanuló szervezet; „átalakító-vezetés””

Teljesítménymotiváció  Igénynívó (igényszint): egy feladat elvégzésének minőségére vonatkozó előzetes célkitűzés, amelyet saját magunktól elvárunk;  Vonatkoztatási pont: környezetünk, ill. saját előző teljesítményünk;  Amennyiben az aktuális teljesítményszint meghaladja az igényszintet, azt a személyek sikerként, ha pedig alatta maradt, kudarcként élik át;  Siker esetén sokkal nagyobb mértékben emelkedik az igényszint, mint amilyen mértékben balsiker esetén csökken;

Teljesítménymotiváció alakulása Az emberek siker esetén:  spontán módon a nehezebb feladatok felé fordulnak,  az igényszint emelkedik,  a választás ideje rövidül,  a munka folyamatossá válik, tempója növekszik,  a teljesítőképesség fokozott,  a vezetővel jó szociális kontaktus, barátságos hangulat alakul ki.

Teljesítménymotiváció alakulása Balsikersorozatban viszont:  igénynívó süllyedés áll elő ,  a következőfeladat kiválasztása konfliktusos helyzetben történik,  túlnyomórészt könnyebb feladatok felé fordul,  választási időnagyobb,  a választás vonakodó, bizonytalankodó,  a munkatempó lassul,  a munkavégzés nyugtalan, gyakran ideges kapkodás lép fel,  a személy a feladatot kedvetlenül végzi, hangulata váltakozó, dac, lehangoltság, érdektelenség mutatkozik nála,  a kísérletvezető vel való szociális kontaktusa romlik.

A motiváló munkakör jellemző i

A szakismeretek sokfélesége A feladat teljessége A feladat jelentő sége Önállóság Visszajelzés a munkáról

Hackman–Oldham Hackman–Oldham modell modell

Ha az adott munkakör sokféle szakismeret alkalmazását követeli meg, az elvégzendőfeladat teljes egészet alkot és jelentő s, akkor a munkakört betöltőszemély értelmesnek fogja érezni a munkáját. Ha önállóan dolgozhat, akkor felelő sséget fog érezni munkája kimenetét illető en. Ha visszajelzést kap, az motiválja ő t a további munkavégzésben.

A munkával való elégedettség

 A munkával való elégedettség a munkával kapcsolatos attitűd (beállítottság), amelyet befolyásol a munkafeladat, a munkahelyi kommunikáció, a munkával kapcsolatos elvárások, a főnökkel való kapcsolat, stb.  Mérése: kérdőívekkel („Legjobb Munkahely” felmérés), interjúkkal, attitűdskálákkal - Hewitt Associates  A jobb teljesítmény jutalmat, elismerést vonz, és ez emeli az elégedettséget, DE nem biztos, hogy egy elégedett dolgozó jobban is fog teljesíteni.  Elégedettség = elkötelezettség???

Dolgozói elkötelezettség kérdőív munkavégzés • munkakörülmények • karrier és fejlő dés • fizetés és juttatások • felsővezetés (kommunikáció, célok ismertetése, elérhető ség) • kapcsolatok (kollégák, osztályok közötti együttmű ködés, csapatszellem, fő nöki kapcsolatok) • munka/élet egyensúly • humán gyakorlatok • vállalati folyamatok

Felsővezetői Audit kérdőív Felső vezető i elkötelezettség Felső vezető k belsőösszhangja Vállalati stratégia és üzleti prioritások Humán prioritások Felső vezető i kommunikáció

HR (Human Resource) Audit kérdőív Tehetségmenedzsment Munkáltatói branding Kompenzáció, juttatások Teljesítménymenedzsment Munka és magánélet HR stratégia, HR hatékonyság

Elégedettség - elkötelezettség  Elégedettség: a dolgozók szeretnek a vállalatnál dolgozni, fizetésük, munkakörülményeik, ill. az egyéb munkavégzéshez kapcsolódó tényezők megfelelnek elvárásaiknak;  Pozitív attitűd: a dolgozói hozzáállás következőszintje, a dolgozó ekkor már nem csak elégedett, hanem pozitívan áll hozzá a vállalathoz és szeretne hozzájárulni a cég sikereihez is;  Elkötelezettség: a dolgozók elégedettsége tetteiben és magatartásában is megnyilvánul, így összekötőkapcsot jelent az „öncélú elégedettség” és a szervezeti teljesítmény között;

A munkával való elégedettség forrásai  Munkavégzés (munkakörülmények)  Fejlődési és előrelépési lehetőségek (tréning, képzés, karrier)  Jövedelem és juttatások (versenyképessége, méltányossága, juttatások köre)  Felsővezetés (kommunikáció, célok ismertetése, elérhetőség)  Kapcsolatok (kollégák, csapatszellem)  Életminőség (munka/élet egyensúly, leterheltség)  Folyamatok (HR)

Mivel lehet ösztönözni az embereket?

 Bérezés, anyagi szükséglet  Foglalkoztatottság, biztonságérzet  Presztízs  Munkakollektívába tartozás;  Elismerés/megbecsülés igénye;  Változatosság - (pl.: General Motors - „fűrészfogkoncepció”)  Önmegvalósítás

Mivel lehet ösztönözni az embereket? 2. Munkaerkölcs Elmélyülés Kreativitás Tekintély Függetlenség Irányítás

SHL - Motiváció Kérdő ív ENERGIA ÉS

BEILLESZKEDÉS

BELSŐMOTIVÁCIÓ

DINAMIZMUS

- emberi kapcsolatok;

- érdeklő dés;

- aktivitásszint;

- elismerés;

- flexibilitás;

- teljesítmény;

- erkölcs;

- autonómia;

- versengés;

- biztonság;

- kudarctól való félelem;

- fejlő dés;

- hatalom; - elmélyülés; - üzleti szempont

KÜLSŐMOTIVÁCIÓ - anyagi javak; - karrier; - státusz;

IQ, EQ, AQ-bírja a gyűrő dést? TÁBOROZÓK TÁBOROZÓK

MÁSZÓK MÁSZÓK

23

13

KILÉPŐK K KILÉPŐ

Paul Stoltz - Saligman: „tanult tehetetlenségi elmélet” Peak Learning, Fortune 500, 500 ezer ember

Mennyire nő ies vagy férfias az ÖN agya?

Simon Baron -Cohen:

E típusú, nő i agy A beleérzés, a szociális jártasság képessége erő sebb, mint a rendszerező képesség - az ilyen agyat nevezzük nő i agynak. S típusú, férfi agy A rendszerezés képessége erő sebb az empatikus képességeknél - az ilyen agyat nevezzük férfi agynak. B típusú, kiegyensúlyozott agy Mind a beleérző képesség, mind a rendszerezés tekintetében erő sek az ilyen típusú aggyal rendelkező k - az ilyen agyat kiegyensúlyozott agynak nevezzük. Extrém értékek A bal felsősarokba az extrém mértékben nő i aggyal rendelkező k tartoznak, Baron-Cohen szerint az őagymű ködésük pontosabb megismeréséhez további kísérletekre van szükség a jövőben. A jobb alsó sarokba az extrém férfias aggyal rendelkező k kerültek, közülük a 20 pont körüli EQ-val rendelkező k nagy valószínű séggel autisták.

Motivációkutatás

Az emberektő l nehéz olyasmit megkérdezni, amit maguk sem tudnak

A motívumok mélyen rejtőző, sok érzelmi szállal átszőtt formációk, melyek nehezen nevesíthetők, vagy számszerűsíthetők

A vizsgálat módjai

Kérdőív Teszt Interjú Mélyinterjú


1. 1. Rangsor Rangsor Egy kávé kiválasztásánál nálam legfontosabb:

Zamata Ereje Illata Koffeintartalma Ára Gyors elkészíthetősége Minősége Csomagolása Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

2. 2. Választás Választás Minek alapján választ ajándékot?

Az ízlésem alapján Hogy örömet szerezzek A pénztárcám szerint Hogy praktikus legyen Csak a figyelmesség fontos Minél értékesebbnek tűnjön


3. 3. Behatárolás Behatárolás

Akkor érzem jól magam, ha egy nap legalább ennyit telefonálok

Semennyit 1 percet 5 percet 30 percet Még többet


4. 4. Alternatíva Alternatíva A baloldali állítással értek egyet

A jobboldali állítással értek egyet

Élvezni kell az életet. A párbeszéd és az együttműködés a fontos!

Elsőa kötelesség, utána az élvezet! A legerősebb véleménynek kell érvényesülni!

Az ember ne akarjon feltűnni, legyen diszkrét

Az ember legyen eredeti, legyen személyisége! Forrás: Sas, I.: Motiváció, előadás anyag.

5. 5. Prioritás Prioritás skála skála Javítja a rossz hangulatomat, ha vehetek magamnak valamit. Nagyon jellemző

Nagyrészt jellemző

Kicsit jellemző

Nem jellemző


6. 6. Affinitás Affinitás skála skála

Az üzlet elrendezése az átalakítás után Nagyon tetszik

Nagyrészt tetszik

Nem nagyon Nem tetszik tetszik


7. 7. Polaritás Polaritás skála skála Az új parfüm illata

-3

-2

-1

0

+1

+2

+3

X----------X-----------X-----------X------------X----------X-----------X Friss

Bódító


8. 8. Kiegészítés Kiegészítés Ha egy olcsó fehér és egy drágább barna kenyér közt választhatok, akkor én... .................................................... .................................................... ....................................................


9. 9. Kötött Kötött asszociáció asszociáció

sebesség

ideges

kárpit

bukkanó

mámor

acélváz

lóerő

lendület

Jaguár

luxus


10. 10. Szabad Szabad asszociáció asszociáció

Repülő...felszállás....biztonsági öv,....ital.....szűk....

...........................


11. 11. Projekció Projekció

Ma még érvényes a szavatossági ideje!


Önmegvalósítás

Presztízs

Változatosság

Elmélyülés, szellemi ösztönzés

Anyagiak

Munkaerkölcs, humán értékek

Szociabilitás

Társas adaptáció

Autonómia, függetlenség

Hierarchia, tekintély

Kreativitás, innováció

Irányítás

E G É V A T IT !!!

Szerzői jogi jogivédelem

Recommend Documents