Szerzői jogi jogivédelem

Szerző jogivédelem védelem Szerző iijogi szerző számáraminden mindenjog jogfenntartva! fenntartva! AAszerző számára Jelenszellemi szellemiterméket, terméket,illetve illetveannak annakrészleteit részleteittilos tilosreprodukálni, reprodukálni, Jelen adatrendszerbentárolni, tárolni,bármilyen bármilyenformában formábanrészben részbenvagy vagyegészben egészbenaa adatrendszerben szerző engedélyenélkül nélkülközölni. közölni.AAszerző szerző általjelen jelenformában formábanközzétett közzétett szerző engedélye által szellemitermékben termékbenszereplő szereplő tartalom,tördelési tördelésiforma, forma,grafikai grafikai szellemi tartalom, jelzésrendszer,színezés, színezés,elrendezés elrendezésés ésminden mindenmás másolyan olyanjellemző jellemző amely jelzésrendszer, , ,amely ebbenaz azajánlatban ajánlatbanjelent jelentmeg megelő elő szörMagyarországon, Magyarországon,aaszerző szerző ebben ször jogtulajdona,annak annakaaszerző szerző engedélyenélkül nélkülbármilyen bármilyenátvétele, átvétele, jogtulajdona, engedélye másolása,felhasználása felhasználásajogellenes, jogellenes,és ésaafelhasználót felhasználótfelelő felelő sségterheli. terheli. másolása, sség Ezaaszellemi szellemitermék termékaaszerző szerző jogrólszóló szóló1999. 1999.évi éviLXXXVI. LXXXVI.törvény törvény Ez iijogról rendelkezéseialapján alapjántörvényi törvényivédelem védelemalatt alattáll. áll. rendelkezései Bármelyjog jogmegsértése megsértéseesetén eseténaaszerző szerző anyagiköveteléssel követelésselés ésegyéb egyébjogi jogi Bármely anyagi igénnyelléphet léphetfel. fel. igénnyel Berkes Péter szellemi tulajdona – minden jog fenntartva!

Felejtsd el, amit a szervezetésről tudsz

A(z) (állami) sportirányítás a FŐSODORBAN...

Minisztérium vs. Országos hatáskörű hivatal

?

A szervezetek típusai Társadalom irányítási szintek és politikai alapján történőcsoportosítás

 állami; társadalmi; magántulajdonon alapuló;

A szervezetek típusai Társadalom irányítási szintek és politikai alapján történő csoportosítás Állami szervezetek: állami-politikai szervezetek – pl.: jogalkotó, rendfenntartó intézmények; állami-nem politikai szervezetek – pl.: sportot irányító szervezet; Társadalmi szervezetek: társadalmi-politikai szervezetek – politikai pártok; társadalmi-nem politikai szervezetek – egyesület, szövetség; Magántulajdonon alapuló szervezet: bevételcentrikusság, tulajdonosi haszonmaximalizálás;

A szervezetek típusai Eredmények alapján történőcsoportosítás  produktív – kézzelfogható fizikai javak;

improduktív – szellemi termék, szolgáltatás;

Tevékenység célja szerint profitorientált – pl.: magánsport centrumok, fitness termek; non-profit szervezetek – egyesület, sportegyesület, alapítvány;

A szervezetek típusai Vezetési rendszerben elfoglalt hely alapján történő csoportosítás irányító – pl.: sportfőhatóság, sportági szakszövetségek, köztestületek; végrehajtó – az a szervezeti egység, ahol a konkrét tevékenység folyik – pl.: sportegyesület;

Sportszervezetek típusai A társadalmi munkamegosztás során sportra specializálódott szervezeteket találunk; Megkülönböztetünk irányító és végrehajtó szervezeteket;

Országgyű lés Kormány Országos hatáskörű szervek (pl.: MOB, köztestületek)

Megyei önkormányzat, Megyei sportági szakszövetségek Társadalmi sportegyesületek

A SPORTSZERVEZETEK TÍPUSAI

SZABADIDŐSPORT („SPORT FOR ALL”) SZERVEZETEK

VERSENYSPORT VAGY ÉLSPORT SZERVEZETEK (LÁTVÁNYSPORT)

ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS DIÁKSPORT SZERVEZETEK

KÜLÖNBÖZŐTÁRSADALMIELVÁRÁSOK ELVÁRÁSOKÉS ÉS KÜLÖNBÖZŐTÁRSADALMI FUNKCIÓK FUNKCIÓK - szabadidő -eltöltés

- csúcseredmények elérése

- egészséges életmód

- rekordok (országos, világcsúcs)

- rekreáció

- nemzetközi elismerés (image)

- egészségmegő rzés

- reprezentatív – sportpolitikai funkció

- a sport és a testnevelés megszerettetése - szemléletmód, életvitel alakítása - alapozó funkció - kiválasztást segítő funkció

A mindenkori irányító szervezet – a sportfőhatóság 1777 Ratio Educationis; 1868 Népiskolai törvény – Eötvös József; Sportegyesületek, sportszövetségek (NTE-1867, MAC-1875, BTC-1885, UTE-1885, MTK-1888 MOB-1895, FTC-1899, MLSZ-1901); Országos Testnevelési Tanács (OTT) – modern értelemben vett sporttámogatási rendszer – lóverseny kincstári jövedelmének 2%-át fordítják az Országos Testnevelési Alapon keresztül a sportra. Elsőmagyar sporttörvény – 1921 évi LIII. – testnevelésrő l; 1920-as évek a „kultúrfölény” gondolatának körében telnek;

t , á z rd a h ka tja r a a tha y g m ar a e m nn at t é „ A rba ltúr i ism so ku het ő el s m a és te yá!” e g g n g ha me na

Magyarország kis ország, de a sportban nagyhatalom!?

A mindenkori irányító szervezet – a sportfőhatóság 1930-as évek növekszik a sportélet centralizációja;

1948 márc. 5. – Országos Sporthivatal;

Szovjet mintára létrehozzák a tanácsokat, a MOB formálisan önálló, elnöke azonban azonos az állami sporthivatal elnökével;

A mindenkori irányító szervezet – a sportfőhatóság

A magyar sport legfelső vezető, irányító szerve, egész szervezetrendszere a magyar testnevelés és sport totális irányítására, vezetésére, minden területének gondozására hivatott; A sportlétesítmények a vállalatokkal együtt, vagy önállóan államosításra kerülnek (FTC – Budapesti Kinizsi; MTK – Vörös Lobogó; Kispest – honvédség; Újpest – rendőrség, belügyi tárca, Bányász, Építők, Lokomotív stb.); 1951 Országos Testnevelési és Sportbizottság;

A mindenkori irányító szervezet – a sportfőhatóság 1948 – 56 közötti évek talán a magyar élsport legeredményesebb időszaka, „aranykor” – az élsport felfokozott politikai szerepet kap (MHK-mozgalom) Kétpólusú világrend (imperialisták – gazdaságuk helyrehozatala; szocialista tábor – látszateredmények a sporton keresztül); A magyar sportélet versenycentrikus, mert történelmi, politikai kényszerek miatt mindig bizonyítanunk kellett!

„OLIMPIA- CENTRIKUSSÁG”

A mindenkori irányító szervezet – a sportfőhatóság A sport Mo.-on nemzetgazdasági sikerágazatként van nyilvántartva; A sikerágazat köré kiépült egy mítosz:

Magyarország kis ország, de a sportban nagyhatalom!?

A mindenkori irányító szervezet – a sportfőhatóság 1958 – Magyar Testnevelési és Sporttanács; 1968 – „gulyáskommunizmus” – centralizált gazdasági mechanizmus liberalizációja, piacgazdasági elemek megjelenése – a tervközpontú szocialista gazdasági rendszerről váltás egy szabályozott piacgazdaságra; 1973 – Országos Testnevelési és Sporthivatal – kettéválik az állami sportfőhatóság és a civil szektort képviselőMOB, bár a személyi perszonálunió fennmarad;


1986 – Állami Ifjúsági és Sporthivatal – összekapcsolódik az ifjúság- és sportpolitika; 1990 – OTSH – Országos Testnevelési és Sporthivatal, a második; 1989 évi II. tv. – az egyesülési jogról szóló, az állampolgárok szabad egyesületalapítási alkotmányos joga;

Y G E G E RA M T K A N N U LA J L L I L Á P


A sportegyesületek, sportszövetségek felkészülve az autonóm működésre;

Gazdasági krízis rendszerváltás;

–

politikai,

nem

gazdasági,

voltak

társadalmi

Forrás: Stratégiai Audit. http://www.demos.hu/Letoltes








A mindenkori irányító szervezet – a sportfőhatóság A reprivatizáció a sportlétesítményeknél is elmaradt; A sport támogatási rendszere – félállami, félpiaci mechanizmusok; A sportadósságok folyamatosan újratermelő dtek, újratermelő dnek; 1996 évi LXIV. Törvény a sportról; - pl.: hivatásos, amatő r versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs három hónapot meghaladó lejárt köztartozása, illetve, amelyik gazdasági társaság nem áll felszámolás alatt, MTV esete; A törvény utáni idő szak két részre osztható: 1998-ig, illetve a polgárikormány vezette kormánykoalíció megváltozott sportpolitikájának belépéséig;

A mindenkori irányító szervezet – a sportfőhatóság 1999 jan. 1. – Ifjúsági és Sportminisztérium - látja el a központi állami sportirányítási feladatokat – miniszteriális rang, magasabb helyre pozícionálódott a sport, kormányprogramban ígért „Sport Stratégia” nem készült el; 2000. évi új Sporttörvény; 2003. – Gyermek Ifjúsági- és Sportminisztérium 2004. I. törvény a sportról 2005. – Nemzeti Sporthivatal – a sportvezetés elkészíti a Nemzeti Sportstratégiát; 2006 – Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Sport Szakállamtitkárság

Működési modellek a sportban A sportszektor két működési modelljének összevetése Állami modell

Üzleti modell

Finanszírozás forrása

Állami bevételek

Üzleti bevételek

Költségvetési korlát szerepe

Puha költségvetési korlát

Kemény költségvetési korlát

Tulajdonos jellemző je

Nincs valós tulajdonos

Valós tulajdonos megléte

Működési kerete

Non-profit: társadalmi, egyesületi forma

Üzleti: gazdasági társasági forma

A sport jellemző szerepe

Politikai rendszer legitimálása, Közhangulat javítása

Szolgáltatás a szórakoztató iparág részterületeként

Forrás: András, K. (2004): Üzleti elemek a sportban a labdarúgás példáján

Az állam feladata EGY „POLGÁRI” TÁRSADALOMBAN NEM AZ ÁLLAM IRÁNYÍTJA A SPORTOT! a főszerepet az autonóm sportszervezeteknek, sportszövetségeknek kell játszani, az állami sportszabályozás csak szubszidiárius (kiegészítő) jellegű; nem lehet az államot vezetőpolitikai elit propagandaeszköze a sport; a társadalomnak kell Nemzeti Sportstratégiával rendelkezni; az államnak segíteni, támogatni kell az autonóm sportmozgalmat, „sportpénzek” elköltését kell ellenőrizni, piaci feltételeket kell teremteni, a piaci „tökéletlenségeket” kell korrigálnia;

Az állam feladata 1) jogszabályi feltételek, szabályozó funkció (jogi kötelezőerő vel bíró és deklaratív jellegű országgyűlési határozatok – állampolgárok sportoláshoz fűző dőalapjoga: Alkotmány 76/D. §); 2) a sport állami támogatása – a Kormány feladata, hogy meghatározza a Sportstratégiai Koncepció alapján a sport állami támogatásának prioritásait; - Iskolai sport (iskolafenntartó helyi önkormányzat); - Fő iskolai-egyetemi sport (kormányzati feladat); - Szabadidő sport; -Élsport (olimpiai mozgalom, működési és műhelytámogatás, mega-sport rendezvények rendezése); - Sportvállalkozások (a sportpiac kialakulása közérdek);

Az állam feladata 3) Részvétel a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben (kormánygarancia kiemelt nemzetközi sportesemények magyarországi megrendezéséhez); 4) Sportlétesítmények létrehozása és fenntartása (környezettermészetvédelem, egészségügyi, esélyegyenlő ségi szempontok – fogyatékos sportolók); 5) A sport infrastruktúrájának kiépítése (sportszakember képzés, sportorvosi tevékenység, elő segíti a testkultúrális felső oktatás feltételeinek biztosítását, támogatja a sporttudományi kutatásokat); 6) Hozzá kell járulnia a sporttal kapcsolatos önveszélyeztetőkáros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez, hez hogy gondoskodjon a sportrendezvények biztonságáról, a sporthuliganizmus sporthuliganizmussal szembeni fellépésrő l;

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Sport Szakállamtitkárság

A I K K N Ü Z ” Z A É R „N C A I P T R O P S

Nézzünk ki a (sport)piacra A XX. század végére a sport olyan önálló iparággá vált, amely a nemzetgazdaságoknak nem csekély hányadát képezi:

A SPORTIPAR RELEVÁNS INDIKÁTORAI Magyarországon 2002-ben 7 306 sporttal foglakozó vállalkozás (Az Stv. szerint sportvállalkozásnak csak az a vállalkozás minő sül, amelynek cégjegyzékébe bejegyzett fő tevékenysége sporttevékenység); A szektor árbevétele 350 milliárd forint; (A sportszektor méretét a sporteszk sporteszkö öz-keré kerékp kpá ár kiskereskedelem határozza meg a maga 318 milliárd forintos árbevételével. Súlyában nála jóval kisebb a 17,6 milli árd forintot kitevő kitevőegyé egyéb sporttevé sporttevékenysé kenység, bár ez jelenti tartalmát tekintve az igazi élő sportot.); A sportszektor árbevétele a nemzetgazdaság egészén belül 0,9%-ot képvisel;

Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sportpiacon viszonylag sokan csak kis gazdasági eredményt tudnak felmutatni; (Az átlagos eredményráta 1,7%, szemben a nemzetgazdasági 4,1%-os átlaggal.) · A pozitív eredménnyel gazdálkodó cégek, azaz a nyereségesek, társasági adót fizetnek elért eredményük után. (Ennek nagysága 2,1 Mrd Ft volt, ami 0,5%-a a nemzetgazdasági befizetésnek.) · A sportban foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók száma több, mint 23 000 fő . (A nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjából 0,9% dolgozik a sportban, ami megfelel az árbevételek terén képviselt számaránynak.)

A sportgazdaság költségvetési kapcsolata 2,1 Mrd Ft társasági adó; 60 Mrd Ft ÁFA; 10 Mrd Ft SZJA;

A SPORTÁGAZAT SPORTÁGAZAT NETTÓ NETTÓ A KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETŐ BEFIZETŐ KÖLTSÉGVETÉSI Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

D in áni no a O rs la z sz ág o rs zá g L L en itv g án ye ia lo sz á g Iz E r gy ae H e l s ü o ll lt an K d ir á ia ly sá A g us zt ri S a M zl ag ov á y a r k ia or s É sz zá to g rs zá S g zl ov én ia C I zl se a h o nd rs zá g B el gi P um or tu g á lia Sv N ájc or S vé v éd g ia F ra o rs n z ci á ao g rs z ág F

10,00

5,00

80,00

70,00

60,00

50,00

10,00

5,00

0,00

0,00

Egy főre jutó Önkormányzati támogatás

Egy főre jutó támogatás a szerencsejáték bevételeiből

1998 (ECU)

1998 (ECU)

A S É V E K

40,00

30,00

20,00

10,00

0,00

É V Ó L Dá ni a Le n g Izr a ye e lo l s S zá M z lo g ag v á ya k i ro a rs Po z á g r tu gá L lia C i tvá se n h o ia r S vé sz á do g És r szá zt g or sz Au á g sz Eg t ri ye a sü Bel lt giu K ir m á Fin lysá no g rsz ág Iz la n Fr N or d a n vé ci g a o ia rs zá H g O ol la las nd zo ia rs S z ág zlo vé ni a S vá jc

25,00

És zt or sz No ág rv ég ia Iz lan d M Li ag tvá ya n r o ia rs Sz zá g lo v é Sz ni a lo vá kia B C e lg se iu ho m r sz ág H Fr o a n llan ci d Le a or ia ng sz ye á g lo s Po zá g rt u Eg g ye A áli sü u s a z lt K tr ir á ia ly s ág Sv ájc O la Iz ra sz el o Fin rs zá g n Sv o rs z á éd or g sz ág D án ia

g ye lo sz á S g z O lo v la sz ák i o a rs C se z á M ho g ag r s ya zá ro g rs zá g Li t v És á zt n ia o rs z ág Iz ra Be el lg Sz iu lo m vé A n ia us E z g ye N t ria sü o r lt vé K g ir ia ál ys ág Po rt u gá H l o l ia la n di a S I vé z la do nd rs zá g S v áj Fr c a D nc á ia n i o a rs F zá in no g rs z ág

Le n

Finanszírozási struktúrák

Egy főre jutó állami támogatás

Egy főre jutó szponzori támogatás

1998 (ECU)

1998 (ECU)

25,00

20,00

20,00

15,00

15,00

18,00

16,00

14,00

12,00

10,00 8,00

6,00

4,00

2,00

0,00


Finanszírozás változása 2004 – 2006 (Hazai rendezésűvilágversenyek nélkül) Diáksport

Szabadid ősport

Utánpótlás-nevelés

Versenysport

millió 3500

3260

3000 2500 2142

2000 1500

1728 1600 1161

1000 500

1440

813 550 350

395

584 409

0 2004.

2005.

2006. Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

NAGYOBB HANGS ÚLYT KELL KAPNIA A SZÉ SZ É LESEBB TÖ TÖMEGEKET ELÉ EL É RŐT ÁMOGAT MOGATÁ ÁSI FORMÁ FORMÁKNAK A finanszírozás természetes koncentr álts ága mellett vizsgálandó az arányok indokolts ága ió

lku Ka

lác

Sport területe

2003 évi támogatás(*)

Érintett lakosok száma

Egy főre jutó támogatás

Megoszlás %

Élsport (Forma 1 nélkül)

4,1 Mrd Ft

1 000

4,1 millió Ft

7%

Egyesületek, utánpótlás

8,3 Mrd Ft

200 000

42 000 Ft

13%

Iskolai és diák sport, testnevelés óra (GYISM, BM)

32 Mrd Ft

1,3 millió

24 600 Ft

51%

Sportrekreáció (szabadidősport)

2,6 Mrd Ft

Rendszeresen sportolók: 850 000900 000 fő

~ 3 050 Ft

4%

Létesítmények

11,3 Mrd Ft

-

-

18%

Fel nem osztott

4,4 Mrd Ft

-

-

7%

Összesen

62,7 Mrd Ft

-

100%

(*) Kalkuláció 2003-ra: GYISM költségvet ési előirányzat, BM és önkormányzati támogatások becsült értéke

-7-


Szövetségek kiadásai

2%

4% 23%

30%

13%

28%

Személyi

Működés

Versenyrend.

Válogatott

Beruházás

Egyéb


Magyar RepülőSzövetség

Állami támogatás összesen (sportágfejlesztési támogatással) Magyar Labdarúgó Szövetség

Magyar Atlétikai Szövetség

Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Magyar Torna Szövetség

Magyar Vívó Szövetség

Magyar Úszó Szövetség

Magyar Sportlövő k Szövetsége

Magyar Kézilabda Szövetség

Magyar Öttusa Szövetség

Magyar Vízilabda Szövetség

Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége

Magyar Ökölvívó Szakszövetség

Magyar Birkózó Szövetség

Magyar Judo Szövetség

Magyar Tenisz Szövetség

Magyar Evező s Szövetség

Magyar Jégkorong Szövetség

Magyar Triatlon Szövetség

Magyar Asztalitenisz Szövetség

Magyar Sakkszövetség

Magyar Vitorlás Szövetség

Magyar Röplabda Szövetség

Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége

Magyar Lovassport Szövetség

Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség

Magyar Rögbi Szövetség

Magyar Búvár Szakszövetség

Magyar Sí Szövetség

Magyar Tollaslabda Szövetség

Magyar Taekwondo Szövetség

Magyar Tájékozódási Futó Szövetség

Magyar Karate Szakszövetség

Magyar Nemzeti Autósport Szövetség

Magyar Bowling és Teke Szövetség

Magyar Rádióamatőr Szövetség

Magyar Táncsport Szakszövetség

Magyar ModellezőSzövetség

Magyar Golf Szövetség

Magyar Kendo Szövetség

Magyar Lábtenisz Szövetség

Magyar Országos Baseball és Softball Szövetség

Magyar Testépítőés Fittness Szövetség

Magyar Nanbudo Szövetség

Magyar Snowboard Szövetség

Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség

Magyar Bridzs Szövetség

Magyar Kung-fu Szakszövetség

Magyar Biliárd Szövetség

Magyar Sumo Szakszövetség

Magyar Kutyafogathajtó Sportszövetség

Magyar Fallabda (Squash) Szövetség

Szövetségek összesített bevételei 2003

600 000 (Forrás: szövetségek - O SAP adatl apok)

500 000

400 000

300 000

200 000

100 000

0

Egyéb bevételek


A sportegyesületek megoszlása bevételeik nagysága szerint

7%

8% 27%

9%

500ezr Ft alatt 500ezer - 2millió 2millió - 5millió Ft 5millió - 10millió Ft 10millió Ft - 20millió Ft

17% 32%

20millió Ft felett


Egy átlagos sportegyesület bevételi forrásainak megoszlása

12%

helyi ök.-i támogatás 32% saját bevétel

3% 3%

szponzori tám. 18%

pályázatok 32%

magánadományok egyéb Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

Magyarország

EU átlag Állami támogatás

Állami támogatás

Önkormányzati támogatás

Önkormányzati támogatás

Szerencsejáték bevételeiből

Szerencsejáték bevételeiből

Szponzori bevételek

Szponzori bevételek


kevés a tőkeerős hazai nagy cég; nem ismerik a szponzorálás know-how-ját; e cégek szponzorációval kapcsolatos döntéshozatala sokszor szubjektív alapon történik;  a multinacionális cégek szponzorációs tevékenységével kapcsolatban a döntések sokszor regionális, vagy európai szinten születnek és nem egy-egy ország sportjára vonatkoznak;  nagy szponzorok kevesen vannak, a nagyszámú kis szponzor számára biztosítható felület viszont kicsi, azaz nem hatékony;  a médiaközvetítések és a megfelelőpublicitás hiánya kevésbé teszi attraktívvá a szponzori megjelentést;  a reklám hatékonysági mérhetőségével szemben nincsenek hasonló, adekvát mutatók a szponzorálásra;  a reklámköltségek megtérülési ideje jóval gyorsabb, mint a szponzorációé;

Ezenördögi ördögikör körmegtöréséhez megtöréséhez(azaz (azazprofi, profi,külföldi külföldi Ezen nagyfinanszírozókbevonásához) bevonásához)áátlátható nagyfinanszírozók tlátható ttámogatási ámogat ási éés s elszámolási rendszer,illetve illetveaasportszervezetek sportszervezetekhat hatékony elsz ámolási rendszer, ékony rendszer gazdálkodása szükséges; gazd álkodása szükséges; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

K N I E Y N É M T Í S E T É L T R O SP

Forrás: Összefoglaló jelentés a 2004. évi OSAP 1530-as adatfelvételéről



E G É V A T IT !!!

Szerzői jogi jogivédelem

Recommend Documents