Ifjúsági vezetőképzés az „Életforma Forradalom” konferencia keretein belül. Szemléletformálás és a társadalmi érzékenyítés a hátrányos helyzetű csoportok integrációjára összpontosítva Szervezi az Életcél Fiataloknak Alapítvány és a Baptista Szeretetszolgálat, támogatja az Amerikai Nagykövetség A képzés célja, hogy hatást gyakoroljunk kortársaink gondolkodására a szegénységgel és a kisebbségi-többségi csoportokkal kapcsolatban, olyan lehetőségeket és módszereket mutassunk be az érzékenyítés és szemléletváltás területén, amelyek elősegítik az integrációt és pozitív cselekvésre motiválnak. Időpont: Helyszín:
2013. február 1. péntek 10:00-15:30-ig Délbáb Áruház II. emelet (4032 Debrecen, Ötvenhatosok tere 6/a)
A program tapasztalt amerikai és magyar vezetők, fiatal trénerek kiváló előadásait, beszélgetésindító és ismeretterjesztő dokumentumfilmeket, valamint műhelymunkát és fórumbeszélgetéseket tartalmaz. Célja olyan interaktív kommunikációs csatornák megnyitása, amelyek az ország számos részén bevonják a fiatalokat korosztályuk kiszolgáltatott rétegeinek megsegítésébe, nézőpontjuk újragondolásába, valamint formálják a következő generáció vezetői hozzáállását is. Célközönség: Diákönkormányzat képviselők, ifjúsági csoportok vezetői, fiatal véleményvezérek Előadók és előadások (tervezett címek): Alicia Jones, roma óvodavezető pedagógus, teológus (Észak-Karolina, USA) - Roma felzárkóztatás a gyakorlatban (esettanulmány) Gál Dávid, a Baptista Szeretetszolgálat nemzetközi igazgatója - A szegénység és kapcsolódó társadalmi jelenségei ellenes küzdelem Kovács Dániel, Magyarországi Baptista Egyház országos ifjúsági missziós munkatársa, lelkész - Fiatal vezetők képzése, eszközök, mobilizáció Tóth Viktória, a debreceni American Corner igazgatója, EducationUSA tanácsadó - Kisebbségi és többségi társadalom az Egyesült Államokban Házigazda: Széll Dániel Márk (Életcél Fiataloknak Alapítvány) Programelemek: Előadások (4) Dokumentum rövidfilm-vetítés Kvízek, műhelymunka Ebéd, kávészünet
HÁTTÉRANYAG Mi áll a középpontban, mi a lényeg? Az integrációs program lényege, hogy minden fiatalt egyenlő bánásmódban részesítsünk már gondolati szinten is, szemléletünkön, jellemünkön keresztül értelmezve, felelős vezetői magatartást tanúsítsunk, képviseljünk feléjük. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha rávilágítunk, mint problémára a csoportokon, korosztályon belüli szegregációra. Ha változtatni akarunk, az csak egyezkedő attitűddel, a saját tudás és tapasztalat felhasználását lehetővé tevő technológiával, technológiákkal lehetséges. Ezért állnak a képzés középpontjában a tevékenység- és élményközpontú pedagógiai módszerek, előadások, és ezért tartjuk igazán fontosnak, hogy már a kortársakkal, mint osztály vagy csoport képviselőivel, vezetővel is kialakítsunk kapcsolatot, kapcsolatokat, megszólítsuk és elérjük őket. A társadalmi érzékenyítés fontossága kulcsszerepet kell hogy kapjon, mert az elfogadó, toleráns és nyitott társadalmi attitűd, alapvető feltétele a hátrányos helyzetű célcsoport integrációs munkafolyamatának. A szemléletváltoztató vezetők felkészítésének pedagógiai rendszere azt a célt szolgálja, hogy a magyar közoktatásban és ifjúsági csoportokban meglévő és erősödő szegregációs folyamatot megállítsa, majd visszafordítsa. Ezért az integrációs felkészítés legfőbb célja, hogy pozitív cselekvő hozzáállást és magatartást késztessen a résztvevőkben, aminek az eredményeként azt várjuk, hogy javukra fordítva a képzést, helyükön, csoportjukban, csökken a hátrányos helyzetű fiatalok hátrányos helyzetű felnőtté válásának esélye, azaz a hátrányok újratermelődése. Módszerek, eszközök, munkaformák! Az integráció előkészítésének folyamatában, az érzékenyítés, szemléletalakítás során, szükség van olyan módszerekre, melyek rávilágíthatnak rossz beidegződéseinkre és nyitottá tehetnek más emberek elfogadására a velük való együttműködésre. Kompetencia rendszerű és szemléletű oktatásunkban, tapasztalt előadók érintik a határterületeket, felhívják a figyelmet a változtatási lehetőségekre, és a téma gyakorlati alkalmazását szem előtt tartva műhelyfoglalkozások keretében keresik a csoporttal együtt a kérdésekre a válaszokat, kutatják a megoldásokat. Milyen területeket érintünk? Mire építhetünk? Érzékenyítés és Szemléletváltás6 ! SZOCIALIZÁCIÓ A szocializáció nem más, mint a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. Azon készségek összessége, melyeket az egyén társas kapcsolatainak kialakításában, fenntartásában, konfliktusainak kezelésében használ, a szociális kompetencia. Szociálisan kompetens az a személy, aki képes stabil társas kapcsolatokat működtetni, önmagát képviselve probléma-érzékenyen konfrontálódni.
A személyiségfejlesztés együtt kell, hogy járjon a szociális készségek fejlesztésével, hiszen életünk minden területén társas kapcsolatokban élünk. A sikeres és elfogadó élet egyik legfőbb feltétele és záloga, a jól működő emberi kapcsolatok kialakításának és ápolásának képessége. Ezért a szociális kompetencia fejlesztése kiemelt fontosságú a fiatalok számára. A munkaerőpiacon óriási előnyben vannak a szociálisan kompetens munkavállalók. Az állások jelentős részében teamben dolgoznak a szakemberek, egyre több munkáltató helyez hangsúlyt a munkatársi kapcsolatok ápolására a hatékonyság és sikeresség érdekében. Ezért a munkavállalást is segítheti a szociális készségek megléte, fejlettsége. A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok nehezen tudnak beilleszkedni a társadalomba, csoportokba. Esetleg problémát jelenthet majd számukra a munkaerőpiacon való elhelyezkedés. Az ő általuk, környezetükben megtapasztalt normák, értékek nem azonosak azokkal a normákkal, értékekkel, melyeket a társadalom elvár tőlük. Mivel egyre több a hátrányos helyzetű fiatal, és a szocializációs folyamatokban egyre nagyobb színteret kapnak az ifjúsági közösségek, iskolák. Ezért kívánunk ilyen téren érzékenyíteni, hogy felhívjuk a figyelmet, a szociális készségek fejlesztése kiemelten fontos tevékenység. KOOPERÁCIÓ A kooperáció fogalma együttműködést jelent, alapja a közös cselekvés egy feltételezett közös célért. A kooperatív életszemlélet kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést és a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állító szemléletet kialakítását tarja szem előtt. Ki kell hangsúlyozni ennek fontosságát, mert ez az integrációs folyamat egyik alap eleme. KOMMUNIKÁCIÓ A személyközi kommunikációnak a szóbeli üzenetek csak egy kis részét alkotják. A szavakat és a mondatokat többnyire non-verbális jelzések gazdag árama kíséri, mely alátámasztja, módosítja, vagy éppen teljesen felváltja a verbális üzenetet. A nonverbális üzenetek nem tudatosak, kevésbé követjük őket figyelemmel, az érzelmeinket is sokkal inkább ki tudjuk fejezni non-verbális módon pl.: mosoly, tekintet, mimika, gesztusok, testtartás. A nyelv és a non-verbális üzenetek különbségének egyik fontos következménye, míg a nyelv elsősorban a külső világra vonatkozik, addig a nonverbális üzenetek fontos szerepet játszanak a személyes kapcsolatok kialakulásában, illetve az érzelmi állapotok kommunikációjában. A kommunikációnak számos terepe van, amellyel egy fiatal hétköznapi élete során találkozik. A non-verbális üzenetek küldésének és fogadásának lényeges szerepe van a sikeres szociális kölcsönhatás illetve az integráció szempontjából. Ez a képesség, mint a többi képesség is (pl.: írás, olvasás, számolás) tanulás útján alakul ki. Van olyan, akinek könnyebben megy, van olyan, aki nehézségekkel küzd, míg elsajátítja ezt a tudást. Azonban, akinél ez a képesség hiányos, azoknál alkalmazkodási, beilleszkedési zavarokat okozhat, vagy épp odafigyeletlenség útján konfliktushoz vezethet. Oda kell figyelnünk tudatosan a hátrányos helyzetű célcsoportok kommunikációjára, kell hogy hatással legyen ránk, és hogy megfelelő kommunikációs csatornát válasszunk a válaszadásra.
KÖZÖSSÉGFORMÁLÁS A közösség formálása elengedhetetlen ahhoz, hogy kooperatív, felelősségi viszonyokra épülő légkört alakítsunk ki egy csoportban. A csoport egészének elfogadónak, toleránsnak kell lennie a valamilyen szempontból más társaival szemben, hiszen „Te is más vagy és Te sem vagy más”. Egy jó közösségben nincs helye a klikkesedésnek, a kirekesztésnek. A mai társadalomban nevelni kell értékteremtő módon a hátrányos helyzet elfogadására, az együttműködésre, a közös munkára. El kell érni, hogy jobban ismerjék meg egymást a csoportok, érzékenyek legyenek egymásra, szemléletükben olyan változás valósuljon meg, amely integrált csoportokat eredményez. A legfontosabb, hogy építsenek személyes kapcsolatokat, hiszen ez is hozzátartozik a közösségformálás lépéseihez, és a szegregációs folyamat, szemlélet megszűnéséhez. EGGYÜTMŰKÖDÉS Az együttműködés egy folyamat, amiben két vagy több személy cselekszik együtt a közös célok elérésének érdekében. A fiatalok a gyakorlatban is alkalmazható ismereteket és eszközöket kapnak a társaikkal való hatékonyabb együttműködéshez, a konfliktusfeloldáshoz. Tanulási folyamatukban felismerik, hogy az önzetlenség és az egyéni ambíció nem összeférhetetlenek. Javulhat a csoporton belüli konfliktuskezelési képesség, megszűnhetnek, illetve csökkenhetnek a társak közti, nem építő jellegű viták és nézeteltérések. Ha a fiatalok jobban megismerik önmagukat és/majd egymást, a csoporton belüli bizalom erősödése, elősegíti a természetes integrációs folyamat elterjedését, bemutatását, kommunikálását. KONFLIKTUSKEZELÉS A konfliktus egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg. A konfliktusokat gerjesztő tényezők többek között maguk a fiatalok, akik magukban hordozzák minden korábbi élményüket, tapasztalatukat, elsődleges szocializációbeli, társadalmi különbségeiket, túlfokozott vagy éppen csekély ambícióikat, életkori sajátosságaikból, személyiségjellemzőikből, aktuális körülményeikből adódó szükségleteiket. Már önmagában ez a sokféleség elég a konfliktusok kialakulásához. Mindennapi életünk során gyakran előfordulnak olyan helyzetek, melyekben céljaink, érdekeink ütköznek mások törekvéseivel. A konfliktus megjelenik a családban, a szülő-gyermek kapcsolatában, a testvérek között, az iskolában, ifjúsági csoportokban és a munkahelyeken egyaránt. A konfliktusok megelőzésére mindannyiunk érdeke, hogy szabályozzuk dolgainkat, megegyezzünk, ha nincs más lehetőség, okos és igazságos kompromisszumot kössünk, betartsuk a magunk és a társadalom által alakított szabályokat, törvényeket. Igyekezzünk úgy viselkedni másokkal, ahogyan azt magunkkal szemben elvárjuk, kerüljük el a bosszút és az önbíráskodást. Ez a felnőtt ember számára is nehéz feladat, de egy tapasztalt látásmód, amely korszerűen bemutatja konfliktusaink megoldását, megelőzését, segíthet a közösségen belüli integrációs folyamatok beindításában, az érzékenyítésben és szemléletváltoztatásban. Széll Dániel Márk Életcél Fiataloknak Alapítvány
