PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A 2013. június 19-én jogerőre emelkedett módosított Alapító okirathoz igazítva
2013 Szeged
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 6726 SZEGED FŐ fasor 68.
Készítette: Intézmény OM – azonosítója: 063165
………………………... intézményvezető aláírása
Legitimációs eljárás – Az érvényességet igazoló aláírások: Elfogadta:
Véleménynyilvánítók: …………………………………………………………… Az iskola, szülői szervezet nevében névaláírás
………………………………………. Nevelőtestület nevében névaláírás
.…………………………………………………………. Diákönkormányzat nevében névaláírás
………………………………………………. Szakalkalmazottak nevében névaláírás
……………………………………...határozatszámon jóváhagyta
…………………………………………………………. Intézményvezető Ph.
Egyetértését kinyilvánította és ellenőrizte:
…………………………………………………………… Fenntartó nevében névaláírás ………………………………sz. határozata alapján
Hatályos: a kihirdetés napjától: 2013 szeptember 02. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.promusica-fagler.hu/
2
Tartalom I. Bevezetés...........................................................................................................5 1. Az alapfokú művészeti iskola tevékenysége……………………………………..........5 2. Az intézmény szervezeti felépítése…………………………………………………….5
II. A működés rendje……...............................................................................7 1. A köznevelési intézmény státusza…………………………………………………….7 2. A tanítás helyszínei…………………………………………………………………....7 3. Nyitvatartási rend……………………………………………………………………...8 4. A tanítási órák rendje………………………………………………………………….8 5. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje ……………………9 6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok....................................................................................................9 7. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei……………………...9 8. Balesetvédelem, munkavédelem, iskolai védő, óvó rendszabályok…………………..10 9. Bármely rendkívüli esemény esetében szükséges teendők…………………………....10 10.Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nincsenek az iskolával jogviszonyban………………………………………………………………11 11. A benntartózkodás során betartandó védő, óvó előírásokról………………………...11 12. A számonkérés formái……………………………………………………………….11 13. A tanulók jutalmazásának a fegyelmi intézkedések eljárásának részletes szabályai………………………………………………………………………….....12 14. A tanulók tájékoztatásának rendje, formája………………………………………...13 15 A tanulók szervezett véleménynyilvánításának rendje, formája………………….....14 16. A Pedagógiai programról való információkérés rendje………………………………………..14 17. A Szülői Szervezet részére biztosított jogok…………………………………………………..14 18. A szülők szervezett vélemény-nyilvánításának rendje, formája……………………15 19. Azok az ügyek, amelyekben az SZMSZ a SZSZ-t egyetértési, véleménynyilvánítási joggal ruházott fel……………………………………………………….....15 20. A tanulót megillető díjazás szabályai…………………………………………….....15 21. Iskolai könyv-, kotta-, zenemű-, eszköz- és hangszertár működése………………..15 22.Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések………...16
III. Az iskola vezetése, testületei, hatáskörök átruházása, ellenőrzés...17 1. Az iskola irányítása, munkakörök leírása…………………………………………17 2. Hatáskörök átruházása, helyettesítése…………………………………………….20 3. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje……………………………………….21 4. Értekeztelek……………………………………………………………………….22 3
5. Az iratkezelés rendje………………………………………………………………23 6. A nyomtatványok hitelesítésének szabályai……………………………………...23 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje………………………………..24 8. A szakmai munka segítése………………………………………………………..25
IV. A kapcsolattartás rendszere, formája, módja……………………...26 1. Belső kapcsolatok………………………………………………………………...26 2. Külső kapcsolatok…………………………………………………………...........26 3. Intézményi tanács…………………………………………………………………26
V. Legitimáció…………………………………………………………….28 1. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, felülvizsgálata…………………………....29 2. Az SZMSZ mellékletei……………………………………………….…………..30
4
I) Bevezetés 1) Az alapfokú művészeti iskola tevékenysége Az alapfokú művészeti iskola sajátos iskola, amelyben előképző, hangszeres előkészítő, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik az oktatás. Az iskolában felnőttoktatás is folyhat. Az egyes művészeti ágak szerinti tanszakokat, az évfolyamok számát és a felvehető maximális tanulólétszámot az intézmény érvényes Alapító okirata és működési engedélye határozza meg. Az alapfokú művészeti iskola tagozatai és tanszakai: ◊ Zeneművészeti ág Tanszakok - billentyűs tanszak: zongora - fafúvós tanszak: furulya, fuvola, oboa - vonós tanszak: hegedű, gordonka - akkordikus tanszak: gitár - zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs, zenetörténet, zeneirodalom, zeneelmélet - kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus valamint kötelező és kötelezően választható tantárgyak A Csongrád Megyei Főjegyzője által jóváhagyott és az Alapító Okirat alapján kiadott Működési engedély szerint működik. 2) Az intézmény szervezeti felépítése Fenntartó – Fagler Ede Alapítvány Működtető – Fagler Ede Alapítvány Gazdaságvezető (könyvelő iroda) Intézményi tanács Iskolaigazgató – Igazgatóhelyettes Szülői szervezet Diákönkormányzat Nevelőtestület Iskolatitkár 5
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
Fenntartó, működtető: Fagler Ede Alapítvány
Gazdaságvezető: Könyvelőiroda
Igazgató
Intézményi Tanács
Igazgatóhelyettes
Szülői Szervezet
Nevelőtestület
Iskolatitkár
6
Diákönkormányzat
II) A működés rendje A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határozza meg (Köznevelési törvény (Knt).25.§ (1). A művészeti iskola SZMSZ-ét a Szülői Szervezet – továbbiakban SZSZ – és a Diákönkormányzat – továbbiakban DÖK - véleményének kikérése után a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó ellenőrzi működésének szabályait a jogszabályok biztosította keretek között. Az Intézményi tanács mint egyeztető fórum véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. Az SZMSZ feladata, hogy megállapítsa a Pro Musica Alapfokú Művészeti Iskola működésének szabályait a jogszabályok biztosította keretek között, továbbá azokban a kérdésekben amelyeket jogszabály nem szabályoz, de az iskola szabályozni kíván. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása az iskola vezetőjének, minden pedagógusának és minden dolgozójának feladata és kötelessége. Megismerése azok számára is fontos, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatai megvalósításában. Ezért az SZMSZ-t az iskola honlapjára fel kell tölteni, illetve lehetővé kell tenni, hogy azt papír alapon az iskola irodájában bárki elolvashassa.
1) A köznevelési intézmény státusza
Az iskola önálló jogi személy. Szakmai tekintetben önálló. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, tanulók és a szülők, valamint képviselőik. A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom nem működhet, politikai célú tevékenység nem folyhat.
2) A tanítás helyszínei:
Székhely: Szeged, Fő fasor 68. Telephely: Algyői Fehér Ignác Általános Iskola Algyő, Sport u 5.
7
3) A nyitvatartási rend
Az iskola adminisztrációs központja a Szeged, Fő fasor 68. szám alatt lévő iroda-együttes – az iskola székhelye - ahol az iskolavezetés és az iskolatitkár tartózkodik. Az iroda nyitva tartása: hétfő-péntek 10-16 óráig. A székhelyen folyó oktatás idejére ügyeletet kell biztosítani. Ügyeletet az igazgató, az igazgatóhelyettes, vagy az iskola zárásával megbízott tanár tart. Általános elv, hogy lehetőleg a nyitva tartás és tanítás idején legyen felelős vezető az épületben. Az oktatás céljára igénybe vett közismereti iskola nyitva tartásához alkalmazkodva kell a tanítást megszervezni munkanapokon 8 és 20 óra között. Az iskola székhelyén az oktatás szabadon szervezhető a hét hat napján 8 és 20 óra között. A beosztást a félévenként elkészülő órarend tartalmazza. Az irodába jövő kollegák és idegenek – a nyitva tartáson kívül - a kaputelefon használatával tudnak bejutni az épületbe. A gyermekét órára kísérő szülő az előtérben várhatja meg az óra befejezését. A Knt. értelmében a szülő kötelessége, hogy tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, egyéb alkalmazottai és tanulói emberi méltóságát és jogait. A tanítási szünetekben az iskola igazgatója vagy meghatalmazottja ügyeletet tart, melynek ideje a hirdetőn kerül kifüggesztésre.
4) A tanítási órák rendje
A tanítás a bérelt helyiségekben folyik. A tanítási órákat úgy kell beosztani, hogy az ne ütközzön a gyermek közismereti óráival. Az ebédelésre, a kötelező pihenésre elegendő idő álljon rendelkezésre. Ügyelni kell arra is, hogy a távolabb lakó tanuló kötelező és főtárgyi órája lehetőleg kapcsolódjon. A csoportos órák esetében 90 percnél hosszabb óra nem lehet. Ha a heti négy órát egy délután tartják meg, az órák között szünetet kell tartani. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni, vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. A tanítási órán a pedagóguson és a tanítvány(ok)on kívül bárki (szülő, ellenőr) csak az igazgató engedélyével tartózkodhat. A tanuló a tanítási óra megkezdése előtt legfeljebb 10 perccel korábban érkezhet az iskolába. Mivel a pedagógus legalább 15 perccel korábban megérkezik, a gyermek nem marad felügyelet nélkül. A tanítási óra után a tanuló nem tartózkodhat az épületben, csak engedéllyel és felügyelettel.
8
5) A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje (Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények) Az iskola törekszik arra, hogy kapcsolatot építsen ki más régiók és országok hasonló intézményeivel a kölcsönös tapasztalatszerzés céljából. Az iskola csoportjai tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek. Ezek: versenyeken, szerepléseken, koncerteken való részvétel, kiállítások meglátogatása, koncert, opera meghallgatása, stb. Az iskola törekszik arra, hogy tanulói részt vegyenek helyi, megyei, területi, országos megmozdulásokon, fesztiválokon, versenyeken. Gondoskodik arról, hogy az eredményes szereplésről az iskola minden tagja értesüljön. A diákok mellé az iskola kísérő tanárt biztosít. /20 tanulóként legalább 1 fő/. A kísérő tanárok költségéről az iskola gondoskodik. Ugyancsak az iskola gondoskodik a tanulmányi versenyeken, szakmai rendezvényeken, fesztiválokon résztvevő tanulók részvételi díjáról és útiköltségéről is. A művészeti csoportok esetében az iskola anyagi lehetőségeinek arányában járul hozzá a költségekhez.
6) Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Tartalmi vonatkozásai: Az iskola hagyományainak kialakítása, megőrzése, jó hírnevének terjesztése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
7) Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei • Őszi meghallgatás október végén. • Muzsikáló december, ezen belül karácsonyi hangversenyek december hónapban a téli szünet előtti napokban 9
• • • • • • • •
Tanár-diák koncert Vendégünk egy zeneművész Házi verseny Kamarahangverseny Tanszaki hangversenyek - május hónapban Tanév végi vizsgák Tanévzáró ünnepély, bizonyítványosztás az utolsó tanítási napot követően Kiemelkedő jelentőségű évfordulókról – zeneszerzők születésnapja, Zene Világnapja, stb. – történő megemlékezések.
8) Balesetvédelem, munkavédelem, iskolai védő, óvó rendszabályok Az iskola vezetése és tanárai mindent megtesznek azért, hogy a gyermekeket megvédjék a balesetektől. Az igazgató feladata: megfogalmazni a védő- óvó intézkedéseket. Az iskola tanárai minden év szeptemberében a tanulókat a csoportos órákon /zeneművészeti ágban a szolfézs órákon/ baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesítik. A főtárgyi ellenőrzőbe bekerül: „Baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesült", amit a tanár kézjegyével ellát. A tanuló baleseteket előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A balesetet ki kell vizsgálni, a vizsgálatról készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni a kormányhivatalnak. Ugyancsak a csoportos órák tanárai tájékoztatják a tanulókat - az órák helyszínét biztosító tűzvédelmi és bombariadó esetén megfogalmazott szabályaihoz alkalmazkodva - a tűzriadó ill. bombariadó esetén betartandó szabályokról, a menekülési útvonalakról. Ezek: a riadó elhangzása után az épületet a legrövidebb időn belül, a legrövidebb útvonalon el kell hagyni. Baleset, rosszullét esetén mentőt kell hívni. Részletes leírás a Balesetvédelmi szabályzatban (Konkrét tennivalók baleset és tűz esetén) és a Tűzvédelmi szabályzatban található
9) Bármely rendkívüli esemény esetében szükséges teendők
Az esemény jellegétől függően haladéktalanul hívni kell a mentőt, tűzoltót, katasztrófavédelmet, igazgatót, fenntartót. A számok az irodában kifüggesztésre kerülnek.
10
10) Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nincsenek az iskolával jogviszonyban Mivel a művészeti iskola sajátos iskola, úgy értelmezzük, hogy az iskola alkalmazottain és a tanulókon kívül a gyermekeket kísérő szülőknek is van kapcsolatuk az iskolával. Ezért abban az esetben, ha a gyermeket órára , koncertre hozzák, számukra is szabad a bejárás az iskola előterébe, ill. koncerttermébe. Az iskola előterében megvárhatják a gyermeket a tanítási óra idején, hiszen sokukat kísérni kell az órákra, majd onnan haza. Ezért az előtérben székeket helyezünk el erre a célra. Természetesen órákra nem mehetnek be, azokat nem zavarhatják meg. Mindenki más – az igazgató külön engedélye nélkül - csak az iskola ügyviteli helyiségébe léphet be, ha abban valamilyen ügyet intéz.
11)A benntartózkodás során betartandó védő, óvó előírásokról
Az iskola épületében gyermek, tanuló felnőtt felügyelete nélkül nem tartózkodhat. Ezért: a pedagógus legalább az óra megkezdése előtt 15 perccel köteles a tanteremben tartózkodni. A tanuló a tanítás helyszínére legfeljebb az óra megkezdése előtt 10 perccel érkezhet meg. Az óra befejezése után a tanuló nem tartózkodhat az épületben csak engedéllyel és felügyelettel. Miután elhagyta az épületet a tanuló épségének megvédése a szülő felelőssége. Az intézmény akadálymentesített, ezért mozgássérült tanuló fogadására is alkalmas. 12) A számonkérés formái A tanulók minden évfolyamon és minden szakon félévkor a karácsonyi koncerten, év végén vizsgával valamint alkalmakhoz kötött meghallgatásokon adnak számot tudásukról. A kötelező tárgyakból a tanulók írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, mely beleszámít az év végi minősítésbe. A vizsgák anyagát az iskola ezzel megbízott tanárai állítják össze. A tanulóknak egy központilag összeállított tesztet kell megírniuk, melyet a szolfézst tanító tanárok hagynak jóvá. Az előképző évfolyamokon az írásbeli vizsga nem kötelező. Félévkor a tanulói teljesítményt a szaktanár értékeli, tanév végén a tanuló vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. A 6. évfolyam végén a továbbképző évfolyam megkezdéséhez a tanulónak alapvizsgát kell tennie, a 12. évfolyam végén záróvizsgát tehet. Ennek pontos menetét a Vizsgaszabályzat tartalmazza. a) Értékelés az előképző évfolyamokon tantárgyakban: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkózásra szorul 11
és
zenekar,
kórus,
kamarazene
Az alapfok és továbbképző évfolyamokon: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) b) A szorgalom értékelése Példás Jó Változó Hanyag
előképző évfolyamokon:
c) Az alapfok és továbbképző évfolyamokon: Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2) A szorgalom osztályzat tanulmányi átlagba nem számít bele. Három alkalmat meghaladó igazolatlan hiányzás esetén „változó” minősítésnél jobb nem adható. A félévi és év végi bizonyítványban a tanuló szorgalmát minden tárgyból külön értékeljük. 13) A tanulók jutalmazásának, a fegyelmi intézkedések eljárásának részletes szabályai.
a) Az egyes tanulók jutalmazási lehetőségei: ◊ Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal a rendszeres, eredményes
felkészülésért, kiemelkedő haladásért, egy-egy feladat példamutató megoldásáért mely a tájékoztató füzetbe kerül bejegyzésre. ◊ Igazgatói dicséret adható az iskolának dicsőséget jelentő országos, regionális,
megyei vagy helyi versenyen elért kiemelkedő eredményért, valamint félévkor és a tanév végén elért kiváló tanulmányi eredményért mely a tanévzárón kerül kiosztásra oklevél illetve emléklap formájában. ◊ Kiemelkedő szorgalmáért
dicséretet a szaktanár adhat, melyet az év végi bizonyítványhoz mellékelve csatol.
A dicséretet a tájékoztató füzetbe, illetve az év végi bizonyítvány és a törzslap „jegyzet” rovatába be kell jegyezni. 12
Az igazgatói dicséretben részesült tanulót az igazgató oklevéllel, könyvvel vagy más módon is megjutalmazhatja, /külföldi út, táborozás, márkás hangszer kölcsönzése, stb./ b) Tanulói csoportok jutalmazásának elvei A kiemelkedő eredményt elért tanulói csoportok, közösségek, együttesek igazgatói dicséretben, csoportos jutalmazásban részesíthetők. c) Fegyelmező intézkedések elvei és formái A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmi intézkedés adható: ◊ szóbeli figyelmeztetés ◊ írásbeli szaktanári figyelmeztetés ◊ szaktanári vagy igazgatói írásbeli intés A szaktanári szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés adható: a főtárgy, illetve a kötelező tárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, foglalkozáson előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt, házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. Szaktanári, igazgatói írásbeli intés adható: a körülmények mérlegelésével a szaktanár kezdeményezi.
14) A tanulók tájékoztatásának rendje, formája
A tanév megkezdésekor az iskola tájékoztatja a tanulókat és szüleiket a tanulói jogviszony létrejöttéről (írásban), a tanév menetéről, valamint a Pedagógiai Program, az SZMSZ, a Házirend, az éves munkaterv megtekintésének lehetőségéről, helyéről. Az a tanuló, aki nem rendelkezik internetes hozzáféréssel, kérésre nyomtatott formában a Házirendet kézhez kapja. A meghallgatások, vizsgák, szereplések időpontját az ellenőrzőbe kell a főtárgy tanárának beírni. A hangversenyekről, egyéb szereplésekről meghívók útján tájékoztatjuk a tanulókat és szüleiket. A tanulók rendszeres tájékoztatását a feladat ellátási helyeken elhelyezett hirdetőtáblák szolgálják. Ki kell tenni minden olyan döntést, amely érinti a tanulókat. A tanulók az őket érintő kérdésekben a DÖK-höz , a pedagógusokhoz és az igazgatóhoz fordulhatnak.
13
15) A tanulók szervezett véleménynyilvánításának rendje, formája
Az iskola a diákok érdekeinek érvényesítésének elősegítésére, véleményük nyilvánítására diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat munkájának segítője, irányítója a tantestület egyik tanára. A tanulók véleménynyilvánításának fóruma a diákképviseleti közgyűlés. Ezen a telephelyek, tanuló csoportok legalább l-l tanulóval képviseltetik magukat. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A telephelyek és tanuló csoportok küldötteket delegálnak a DÖK vezetőségébe, amely évente legalább két alkalommal ül össze. Szükség esetén a vezetőség bármikor összehívható. (A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 120 § ) A DÖK az intézmény működésével, a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben javaslattal élhet, véleményét ki kell kérni, egyetértési jogot gyakorol az SZMSZ és a Házirend elfogadásakor és módosításakor. Az iskola a működést hely, papír, számítógép, fénymásoló rendelkezésre bocsátásával támogatja.
16) A Pedagógiai programról való információkérés rendje
A pedagógiai program az irodában kifüggesztésre kerül, valamint az iskola honlapján is olvasható. A papíralapú változatot a Szülő és a tanuló kérésére elolvasásra, tájékozódásra át kell adni. A változásokról az iskola honlapján az érintetteket értesíteni kell.
17) A Szülői Szervezet részére biztosított jogok
A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 119§ alapján az SZMSZ a Szülői szervezet részére a következő jogokat biztosítja: a) Az iskola egy tantermének használata a Szülői Szervezet iskolával kapcsolatos tanácskozásai számára, számítógép, telefon, fénymásoló, papír. b) Véleményalkotási, tanácsadói joga van: ◊ ◊ ◊ ◊ ◊
e szabályzat elfogadásakor a házirend elfogadásakor az iskola és a család kapcsolattartásának kialakításában egyetértési jogot gyakorolhat az intézmény belső dokumentumai tekintetében bármilyen kérdést feltehet az iskola életével kapcsolatosan 14
18) A szülők szervezett vélemény-nyilvánításának rendje, formája A Szülői Szervezet. Az iskola diákjainak szülei legalább öt képviselő útján tartják a kapcsolatot a szülői szervezet vezetőjével, akit az első vezetőségi ülésen maguk közül megválasztanak. Az Szülői Szervezet vezetősége évente legalább két alkalommal ülésezik, ahol véleményt nyilvánítanak, ill. egyetértési jogukat gyakorolják, valamint döntenek a törvényben megszabott, az iskolavezetés által rájuk ruházott kérdésekben.
19) Azok az ügyek, amelyekben az SZMSZ az SZSZ-t egyetértési, véleménynyilvánítási joggal ruházott fel
A Szülői Szervezet a tanulókat érintő minden kérdésben kérdéseket intézhet az iskolavezetéshez. Az iskola a Házirend és a Szervezeti és Működési szabályzat elkészítésekor köteles kikérni a Szülői Szervezet véleményét.
20) A tanulót megillető díjazás szabályai
Ha az iskolai oktatás során értékek, dolgok keletkeznek, melyek előállításához a szükséges feltételeket az iskola biztosítja, a keletkezett érték tulajdonjogát az iskola szerzi meg. Abban az esetben, ha az iskola a dolog tulajdonjogát értékesíti, és ezzel bevételre tesz szert, a tanulót 50% díjazás illeti meg.
21) Az iskolai könyv-, kotta-, zenemű-, eszköz- és hangszertár működésének rendje
Az iskola leltári tárgyainak, készletének kezelője az iskolatitkár. A kottatár és a könyvtár kezelője a könyvtáros tanár. Mivel az alapfokú művészeti iskola sajátos iskola, az iskolai könyv-, kotta és hangszertárban nincs folyamatos forgalom. A tanév első hetében folyamatosan – munkaidejében – a tanárok és tanulók rendelkezésére állnak a hangszerek és kották kiadásának, kölcsönzésének ügyében. Az év további időszakában a hét egy napján kijelölt időszakban lehet a kölcsönzési ügyleteket (visszaadás, újabb kérés) bonyolítani. Az iskola tanárait megilleti az a jog, hogy a
15
könyvtáron keresztül megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket és informatikai eszközöket. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az elvárásokat, amelyeket minden iskolai könyvtár működésekor be kell tartani, és az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. Általános érvényű elvárás, hogy a könyvtárat, hangzóanyagtárat, hangszertárat folyamatosan karbantartani és gyarapítani kell.
22) Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
Az alapfokú művészeti iskola szolgáltatásai tandíj illetve térítési díj fizetése mellett vehetők igénybe. Ennek szabályait, a mindenkori költségvetési törvény és az intézményfenntartó költségvetésének függvényében a fenntartó határozza meg. Mértékéről, az adható kedvezményekről, a befizetés módjáról az igazgató dönt. A tandíjat ill. térítési díjat az adott tanévben a jelentkezési lapon meghatározott ideig kell befizetni. Az a tanuló, aki 6. életévét nem érte el, ill. 22. életévét betöltötte, tandíjat fizet. Ugyancsak tandíjat fizet aki még nem tanköteles, avagy a tankötelezettség megszűnése után, ha nincs tanulói jogviszonya. Aki két szakon tanul, annak az egyik szakon tandíjat kell fizetnie. Ennek mértékét a mindenkor érvényes költségvetési törvény ismeretében az intézmény határozza meg. A tandíj – külön írásbeli kérésre - részletekben is fizethető, ha az iskola igazgatója ehhez engedélyt ad. A tandíj befizetésének végső határideje: a II. félév utolsó tanítási napja. Kimaradás esetén a tandíj időarányosan kerül visszafizetésre. A befizetés a fenntartó alapítvány által kiállított számla ellenében történik. Részletes leírás a „Térítési díj és tandíj fizetési szabályzatban” található.
16
III) Az iskola vezetése, testületei, hatáskörök átruházása, ellenőrzés 1) Az iskola irányítása, munkakörök leírása a) Az igazgató Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét a igazgatóhelyettes, az iskolatitkár valamint a nevelőtestület segítségével, közreműködésével látja el. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Knt. állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott – feladatokat, kapcsolatot tart a diákönkormányzatért felelős kollegával, a szülői szervezet összekötő kollegával, ellenőrzi az eszközök nyilvántartását, a könyvtár működését. Kizárólagos jogkörébe tartozik: ◊ az intézmény képviselete, ◊ pedagógusok és alkalmazottak felett teljes munkáltatói, valamint kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, ◊ a tanulói jogviszony létesítésének és megszüntetésének joga, ◊ a nevelőmunka ellenőrzése, ◊ a pedagógus továbbképzés irányítását, ◊ a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések meghozásának, végrehajtásának ellenőrzése, ◊ a minőségbiztosítás ügyében képviseli az iskolát, ◊ a szülői szervezettel kapcsolatot tart, ◊ a tantárgyfelosztás, az összesített órarend, éves munkaterv elkészítése, ◊ kapcsolat az iskola fenntartójával, ill. működtetőjével. ◊ kapcsolat az Intézményi Tanáccsal b) A vezető és szervezeti egységek közötti kapcsolat A vezető a telephellyel történő kapcsolattartását megkönnyíti, hogy az igazgatóhelyettes a hét két napján a telephelyen tart órát, így rendszeresen követi a telephelyen folyó munkát. A vezető a telephelyen helyt adó közismereti iskola igazgatójával rendszeresen telefonon és személyesen egyeztet a felmerülő problémákról. Részt vesz a telephelyen megrendezésre kerülő hangversenyeken, egyéb eseményeken. A fenntartó alapítvány kuratóriuma és az igazgató közötti kapcsolattartás:
17
a) ideje: heti rendszerességgel személyesen és telefonon b) az adatváltást, ügyintézést, ügykezelés igénylő ügyekben telefonon, személyesen és írásban is.
c) A nevelőtestület A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Knt. 117. §a határozza meg. A feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre. Véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési - oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Véleményt nyilvánít a következő ügyekben: ◊ a különbözeti vizsga követelményeinek ügyében ◊ a tantárgyfelosztás, feladatmegosztás ügyében ◊ egyes pedagógusok külön megbízásának során ◊ az igazgatóhelyettes megbízása, annak visszavonása előtt ◊ a PP, SZMSZ és Házirend elfogadása előtt Működésének és döntéshozatalának rendje: ◊ a tanév során nevelőtestületi értekezleteken és munkaértekezleteken tárgyalja meg az aktuális ügyeket, döntését „Határozat”-ba foglalja. A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni: az iskolaigazgató, legalább a tagok 1/3-ának, és a Szülői szervezet kérésére. ◊ A nevelőtestület az alapfokú művészeti iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület döntését javaslatát általában a tanszakok előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottja, meghívottként részt vesz az értekezleteken, hozzászólási, valamint javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény valamennyi polgári szerződéssel alkalmazott pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő- és oktatómunkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. Az alapfokú művészeti iskola nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési, oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Knt.-ben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 18
d) A pedagógus A tanítási órákon ill. foglalkozásokon kötelező órában végzett nevelő-oktató tevékenység. Az előzőekhez kapcsolódó tervező, szervező, felkészülési, anyag-előkészítési, ill. a tanulók tevékenységét ellenőrző, értékelő munka. A pedagógiai tevékenységekkel összefüggő értekezleteken való aktív részvétel. A tanulók felkészítése fellépésekre, versenyekre, továbbtanulásra. A nevelő-oktató munkával kapcsolatos adminisztratívtevékenység elvégzése. Folyamatos önképzés, továbbképzés, szakmai, pedagógiai ismeretinek folyamatos korszerűsítése, fejlesztése.
◊ Alaptevékenysége keretében ellátandó sajátos feladatai • A tantervi anyag ismeretében elkészíti a féléves tanítási tervet • Az órák megtartás előtt előkészíti az órához szükséges eszközöket • A szaktárgya tanításához szükséges eszközök gyarapítását kezdeményezi, a meglévő eszközök kihasználására törekszik • Tanítványainak képességének fejlesztésére törekszik, kezdeményező a különféle versenyeken való részvétel, a szerepléseken való részvétel ügyében • Törekszik a gyengébb tanulók munkájának segítésében • A tanulók munkáját, teljesítményét folyamatosan értékeli, írásban, szóban és érdemjeggyel. Az érdemjegyet a tanulóval és a szülővel is tudatja • Szaktárgya tanításával kapcsolatosan az iskolai munka elemzéséhez, feladatok meghatározásához önálló, megalapozott véleményt nyilvánít az iskolavezetés kérésére • A tanulók szorgalmáról, haladásáról tájékoztatja a szülőket • A pedagógus köteles a heti munkaidejéből (40 óra) 32 órát az iskolában tölteni • A pedagógus a neveléssel-oktatással le nem kötött idejében fogadóórát tart a szülőknek ◊ Alapfeladatokon kívül • Ellátja az intézmény egészére ellátandó feladatokat, melyek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel • Beiskolázásban való közreműködés • Az iskola képviselete, külső szervekkel való kapcsolattartással járó feladatok • Azon feladatok, amelyeket az iskola munka speciális ill. hivatalos jelleg megkíván pl. versenyek rendezése, bemutatók tartása, koncerteken való közreműködés, hagyományok ápolása, ügyelet, stb.
19
◊ A pedagógus munkarendje • A pedagógusok munkaidejéről a munka törvénykönyv rendelkezik. Munkaidejük heti 40 óra. A Knt. szerint heti kötelező órájuk 22-26 óra, az intézményben 32 órát bent kell tartózkodni. • Akadályoztatása esetén köteles azonnal jelenteni az iskolavezetésnek, hogy gondoskodni lehessen a tanulók felügyeletéről, az órák ellátásáról • Az iskolavezetés törekedjen arra, hogy a tanítási órákon kívüli feladatok elosztásánál vegye figyelembe az egyenlő terhelés elvét
2) Hatáskörök átruházása, helyettesítés a) Vezető hiányában a feladatok ellátása A igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkört érintő ügyek kivételévek – az igazgatóhelyettes, vagy annak akadályoztatása esetén az iskola erre a feladatra megbízott munkaviszonyos pedagógusa helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén /tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét/ az igazgató az egyik munkatársát általános igazgatóhelyettesi feladattal bízhatja meg, aki gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Erre írásbeli megbízást kell adni. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az írásban megbízott általános helyettes csak a gazdasági vezetővel együtt dönthet. A vezetőt akadályoztatása esetén operatív ügyekben az iskolatitkár is helyettesítheti, egyéb ügyekben nem dönthet.
b) Feladat- és hatáskörök, hatáskörök átruházása, helyettesítés Az igazgatói hatáskör átruházható az intézmény Igazgatóhelyettesére, kivételes esetben az iskolatitkárra. ◊
Az iskola nyitva tartásának idején felelős vezetői ügyeletet kell tartani. Az igazgató jelen nem létének idejére meghatalmazza az igazgatóhelyettest, vagy az iskolatitkárt. ◊
• -
Meghatalmazásuk kiterjed: távollétében a feltétlenül szükséges döntések meghozatalára a munka felügyeletére, a munkaidő betartatására a váratlan helyettesítések megszervezésére az üzenetek vételére és továbbítására minden egyéb váratlan probléma megoldására 20
•
Nem hozhatnak döntést:
- gazdasági kérdésekben - tanulói jogviszonyt érintő kérdésekben • Ezen kívül az állandó feladatokat – azok elosztásának rendje szerint – koordinálják és felügyelik.
◊
Az iskolatitkár • • • • • •
az oktatást segítő eszközök beszerzésének segítése a térítési díjak és tandíjak beszedése, a befizetésének ellenőrzése, a többletfizetések visszatérítése kezeli a számítógépes programoknak megfelelő ügyeket (KIR) az iskola tanügyi dokumentációinak - a beírási napló napra kész vezetése az adminisztráció elkészítése (iktatás, posta, levelezés) jegyzőkönyvvezetés
Munkáját a munkaköri leírás szerint végzi.
◊
Az igazgatóhelyettes
A beosztás ellátására az igazgató kéri fel, a nevelőtestület jóváhagyásával.
Feladata: • • • •
munkáját munkaköri leírásának megfelelően végzi ellenőrzési és ellenjegyzési jogkörrel rendelkezik az igazgató távollétében meghozza a feltétlenül szükséges döntéseket ellátja azokat a feladatokat, amelyekre az igazgatótól megbízást kap pl. (órarend, tantárgyfelosztás stb.)
3) A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje Az iskola igazgatójának munkáltatója a fenntartó Fagler Ede Alapítvány. Az iskola pedagógusait, az oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottakat az igazgató nevezi ki, bízza meg, a munkáltatói jogokat felettük az igazgató gyakorolja.
21
4) Értekezletek ◊ Tanévnyitó értekezlet: Augusztus utolsó hetében az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév feladatait és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát, melyet az megtárgyal, kiegészít és határozatával elfogad. Itt fogadják el a tantárgyfelosztást és az órarendet is. ◊ Félévzáró értekezlet: Eltérő rendelkezés hiányában január hónapban, a félév zárásakor kell megtartani. Ezen az igazgató vagy helyettese elemzi az első félév munkáját és tájékoztatást ad a második félév feladatairól. ◊ Tanévzáró értekezlet: Tartható az utolsó tanítási napot követően a tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató összefoglaló elemzést nyújt a tanévről., melyben . összegzi az igazgatóhelyettes, munkaközösség vezető, a pedagógusok véleményét. Elemzi, értékeli az oktató-nevelő munka eredményességét, a munkatervi feladatok végrehajtását. ◊ Nevelési értekezlet: Tanévenként legalább egy alkalommal a nevelőtestület nevelési értekezletet tart. Tárgya bármely aktuális nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. Az értekezleteken a nevelőtestület szükség szerint határozatot, döntést hoz. Az értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben szerepel az értekezlet ideje, tárgya, témája, a hozzászólások, a határozatok számmal ellátva, melléklete az azon résztvevők jelenléti íve. Az igazgató rendkívüli nevelési értekezletet hívhat össze. Ezt három nappal korábban az értekezlet témájának megjelölésével kell összehívni.
◊ Az értekezletek előkészítése, lefolytatása • • • • • • • • • •
Az elnöki teendőket az igazgató vagy helyettese látja el Az értekezletre meg kell hívni (15 nappal korábban) – ha a témával kapcsolatosan véleményezési jogkörük van – a DÖK és a SZSZ képviselőit A nevelőtestület értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület megtárgyalja a témával kapcsolatos (pl. Házirend) átfogó beszámolót A nevelőtestület tagjai hozzáfűzik a témához véleményinek, javaslataikat A nevelőtestület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza A szavazás akkor érvényes, ha a testület 50 %-a + 1 fő jelen van Amennyiben a testület úgy dönt, az igazgató titkos szavazást rendelhet el Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt A határozatokat sorszámozni kell és nyilvántartásba venni Az értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet 3 napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató írja alá.
22
5) Az iratkezelés rendje
A beérkező leveleket, iratokat az igazgató bontja fel, tekinti meg elsőként. A feladatmegosztásnak megfelelően továbbítja azokat a kollegáinak. Az elintézendő ügyeket az azért felelős személy intézi el, majd átadja az iskolatitkárnak irattárba helyezés céljából. Ügyelni kell a határidők betartására. A közérdekű közlemények az ügyviteli helyiségben kerülnek kifüggesztésre, a tanulókat érintő hirdetések az előtérben lévő hirdetőoszlopon. Az iratokat a rendelet szellemében elkészített iratkezelési szabályzatban meghatározott időtartamig meg kell őrizni. Részletes leírás az „Iratkezelési szabályzatban” található.
6) A nyomtatványok hitelesítésének szabályai a) A nyomtatványokat az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesíti. Tartós távolléte esetén az általa megbízott helyettesítőre hárul ez a feladat. b) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése ◊ Az iskola által elektronikus úton előállított iratok: • Beiratkozási lap, az iskolába történő beiratkozáshoz, szülői nyilatkozattal, az iskola által az oktatás céljára biztosított feltételekkel, a térítési és a tandíj mértékével és a befizetés idejével, a szülők által beszerzendő oktatási segédletekről szóló tájékoztatóval. Gyűjtője az igazgatóhelyettes. • Jelentkezési lap a következő tanévre, a beiratkozási lappal azonos tartalommal. Gyűjtője a főtárgy tanár, aki azt átadja az igazgatóhelyettesnek. • Nyilatkozat a tantárgyválasztásról Gyűjtője a főtárgy tanár, aki azt átadja az igazgatóhelyettesnek. c) Excel táblázat a teljes tanulói nyilvántartással, személyes adatok, tanszak, osztály tanár, kötelező tárgy, választott tárgy, azok évfolyamai a tanárok neve, telephely, tandíj befizetés, leszűrhető formában. Elkészítője: az iskolatitkár, hitelesíteni nem kell, mert házi használatra készült. d) KIR adatszolgáltatás – kezelője az igazgató és az iskolatitkár e) Tanulói és pedagógus névsor – papír alapon is a fenntartó alapítványon 23
keresztül a MÁK-hoz való továbbítás céljából Hitelesítője az igazgató, továbbítja az iskolatitkár f) októberi statisztika – papír alapon is irattárba helyezve Készítője: igazgatóhelyettes és iskolatitkár Ezen dokumentumok elkészítői, kezelői: igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár. Hitelesítője: igazgató, iktatásban történő tárolásukról az iskolatitkár gondoskodik. 7) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet minden pedagógus megismerheti. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzés lefolytatásáról az igazgató szükség esetén dönt. A tanév végén az iskola éves működéséről az igazgató összefoglaló beszámolót készít, amit eljuttat a fenntartónak is. A fenntartó ez alapján elkészíti az iskola működéséről véleményét, melyet a honlapon nyilvánosságra kell hozni. Az iskola vezetőjének gondoskodni kell arról, hogy a belső ellenőrzés rendszeresen áttekintse az iskola működését. Az értékelésben és ellenőrzésben a vezetők mellett közre kell működni a pedagógusoknak is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanítási órán kívüli foglalkozásokra is.
a) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak
◊ ◊ ◊
az igazgató és helyettese a szaktanárok külön megbízás alapján szakértők
b) Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő területen végzi.
24
c) Az ellenőrzés módszerei
◊ ◊ ◊ ◊
a tanórák, a tanórákon kívüli foglalkozások (beszámolók, hangversenyek, egyéb szakmai versenyek ) látogatása a tanulók által készített munkák vizsgálata írásos dokumentumok vizsgálata (portfólió) vizsgák
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal kell megbeszélni. Az általános tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell
8) A szakmai munka segítése Az iskolavezetés köteles gondoskodni a pedagógusok szakmai segítéséről. a) Ezek formái: ◊ továbbképzési lehetőségek – köztük a pedagógusok kötelező 7 éves továbbképzésének – kihasználása ◊ házi továbbképzések, bemutató órák szervezése ◊ szakmai, módszertani beszélgetések szervezése ◊ a pedagógiai programban foglaltak végrehajtásának előkészítése, figyelemmel kísérése ◊ tanulói versenyek megszervezése, versenyekre való felkészítés ◊ szakterülethez kötődő tudományos tevékenység figyelemmel kísérése ◊ az elért eredmények publikálása ◊ más iskolákkal történő kapcsolatok kialakítása, szervezése b) A pedagógusmunka értékelésének szempontjai: ◊ ◊ ◊
hogyan felel meg a munkaköri leírásban megfogalmazottaknak hogyan végezte, segítette az éves munkatervben megfogalmazott feladatokat a szakmai munka eredményessége – versenyek, vizsgák, hangversenyek a tanítványok sikeressége
25
IV. A kapcsolattartás rendszere, formája, módja 1) Belső kapcsolatok
a) az iskolavezetés kapcsolattartásának rendje a Szülői Szervezettel és a DÖK-kel b) Az iskolavezetés – a két szervezet meghívására – részt vesz azok munkaterv szerinti ülésein. Kérésre beszámol az iskola életének különböző eseményeiről, gondjairól. Véleményüket kéri a törvény által előírt esetekben. c) a székhely és a telephely közötti kapcsolattartás rendje (lsd. III/7. pont) d) kapcsolattartás munkalevél formájában
2. Külső kapcsolatok
a) Kapcsolattartás a fenntartó Alapítvánnyal (lsd. III/7. pont) a) kapcsolattartás a társiskolákkal az iskola igyekszik élő, jó kapcsolatot tartani a város zeneoktatási intézményeivel a kölcsönös tapasztalatcsere, a szakmai színvonal összehangolásának céljával. Részt vesz az iskolák által szervezett versenyeken, továbbképzéseken, maga is szervez alkalmakat. b) kapcsolattartás szakmai szervezetekkel Az iskola tagja a Magyar Zene- és Művészeti Iskolák országos szervezetének, az igazgató tagja a KÓTA szegedi szervezetének. c) kapcsolattartás a település kulturális szervezeteivel 3. Intézményi tanács - Vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőjéből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. 26
Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője ill. tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni az SZSZ és a DÖK vezetőség részére tartandó értekezletre.
27
V) Legitimáció 1) Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, felülvizsgálata
Az SZMSZ-t a nevelőtestület (döntéssel) fogadja el a DÖK és az SZSZ véleményének megismerése után, majd az igazgató hagyja jóvá. A dokumentumot a fenntartó ellenőrzi. Felülvizsgálatára, módosítására a kapcsolódó törvények és rendeletek változásakor, de legfeljebb 5 évente kerül sor.
28
AZ SZMSZ MELLÉKLETEI Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend I. II. III. IV. V. VI.
melléklet: Tanügyi nyilvántartások melléklet: Alkalmazandó záradékok melléklet: Adatkezelési szabályzat melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat melléklet: Konkrét tennivalók baleset és tűz esetén melléklet: A gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok VI./1. melléklet: Finanszírozási szabályzat VI./2. melléklet: Pénzkezelési szabályzat VI./3. melléklet: Egy főre eső ráfordítás kiszámítása VI./4. melléklet: Bizonylati szabályzat VI./5. melléklet: Térítési és tandíjfizetési szabályzat VI./6. melléklet: Selejtezési eljárás szabályzata VI./7. melléklet: Számlarend VII. melléklet: Belső ellenőrzési szabályzat VIII. melléklet: Iratkezelési szabályzat IX. melléklet: Irattári terv X. melléklet: Munkavédelmi szabályzat X. /1. melléklet: Kockázatkezelési szabályzat X./2. melléklet: Egyéni védőeszköz X./3. melléklet: Anyagmozgatási irányelvek X./4. melléklet: Elsősegélynyújtás oktatási jegyzet X./5. melléklet: Kémiai kockázatbecslés XI. melléklet: Tűzvédelmi szabályzat XII. melléklet: Balesetvédelmi szabályzat XIII. melléklet: Gyakornoki szabályzat XIV. melléklet: Mentori szabályzat XV. melléklet: Esélyegyenlőségi szabályzat (eredeti a Minőségbiztosítási programban) XVI. melléklet: Elsősegély-nyújtási szabályzat XVII. melléklet: Teljesítményértékelési szabályzat XVIII. melléklet: Szoftvervédelmi szabályzat XIX. melléklet: Reklámszabályzat XX. melléklet: Vizsgaszabályzat XXI. melléklet: Bélyegző nyilvántartás XXII. melléklet: Szabadságolási terv
29
