Szervezeti és Mőködési Szabályzat
Veres Péter Gimnázium
Tartalom
1.
Általános rendelkezések
1.1.
A szervezeti és mőködési szabályzat célja
1.2.
A szervezeti és mőködési szabályzat jogszabályi alapja
1.3.
A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása
1.4.
A szervezeti és mőködési szabályzat személyi és idıbeli hatálya
2.
Az intézmény általános jellemzıi
2.1.
A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési formái, jogai
2.2
Az intézményi bélyegzık használata
2.3
Az iratkezelés szervezeti rendje
2.4
A tankönyvrendelés menete
3.
Az intézmény szervezeti rendje
3.1.
Az intézmény szervezeti egységei és vázrajza
3.2.
Az intézmény felelıs vezetıje
3.3.
Az intézményvezetı közvetlen munkatársai
3.4.
A szervezet ügyrendje
3.5.
A folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) szabályzata
3.6.
Az intézmény vezetısége
3.7.
Az intézmény nevelıtestülete
3.8.
Minıségirányítási csoport
3.9.
Szakmai munkaközösségek
3.10. Gyermek- és ifjúságvédelem 3.11. Szabadidı szervezı 3.12. Könyvtáros 3.13. Oktatástechnikus 3.14. Gazdasági szervezet 3.15. Igazgatói titkárság 3.16. Technikai dolgozók
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
2
4.
Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje
4.1.
Az iskolavezetıség kapcsolattartása
4.2..
A kibıvített iskolavezetıség kapcsolattartásának rendje
4.3.
A nevelıtestület értekezletei
4.4.
Az intézményvezetı helyettesítésének rendje
4.5.
A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje
5.
A vezetık és az Iskolaszék, valamint az iskolai szülıi szervezet és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formája
5.1.
Az iskolaszék
5.2.
A szülıi szervezetek
5.3
A diákönkormányzat
6.
A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja
6.1
Pedagógiai Szakmai Szolgáltatók
6.2.
Iskola egészségügyi szolgáltató
6.3.
Gyermekjóléti szolgálat
6.4.
Nevelési tanácsadó
6.5.
Iskolai sportkör
6.6.
Testvériskolák
6.7.
Egyetemek
7.
Az intézmény mőködési szabályai
7.1.
A nyitva tartás rendje és a közalkalmazottak munkarendje
7.2.
A vezetık benntartózkodásának rendje
7.3
A könyvtár használatának rendje- Könyvtárhasználati szabályzat
7.4.
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és bent tartózkodásának rendje
7.5.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje
7.6.
Az ünnepélyek és megemlékezések rendje
7.7.
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
7.8.
Az intézményi védı és óvó elıírások
7.9.
Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık
7.10. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
3
8.
Az iskola mőködési dokumentumainak nyilvánossága, elhelyezése és a tájékoztatás rendje
9.
Záró rendelkezések
10.
Legitimációs záradékok
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
4
Szervezeti és Mőködési Szabályzat 1. Általános rendelkezések 1.1.
A szervezeti és mőködési szabályzat célja
A szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi mőködés belsı rendjét, a belsı és külsı kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, tartalmazza még mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.2.
A szervezeti és mőködési szabályzat jogszabályi alapja
1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet
1.3.
A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása
1.3.1. A közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és mőködésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetıjének elıterjesztése után a nevelıtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározott pontokban egyetértési jogát gyakorolja az Iskolaszék és a Diákönkormányzat. 1.3.2. Jelen szervezeti és mőködési szabályzat – Óbuda–Békásmegyer Önkormányzata, mint fenntartó jóváhagyása után hatályos.
1.4.
A szervezeti és mőködési szabályzat személyi és idıbeli hatálya
1.4.1. A szervezeti és mőködési szabályzat és a mellékletét képezı egyéb belsı szabályzatok az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelezı érvényőek. 1.4.2. Az intézménnyel jogviszonyban nem állókra az intézményben tartózkodás idejére a rájuk vonatkozó elıírások betartása kötelezı. 1.4.3. A szervezeti és mőködési szabályzat a fenntartó jóváhagyási idıpontjával lép hatályba, és határozatlan idıre szól. Érvényes 2011. szeptemberétıl;
5
2.
Az intézmény általános jellemzıi
2.1.
A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési formái, jogai Veres Péter Gimnázium (1039 Budapest, Csobánka tér 7.) egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (OM azonosító: 35226)
Az alapító okirat száma: IV-260/2/2009 Az alapító okirat kelte: 2011. július 1. Történet: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Alapítás éve 1986 Alapító neve: III. kerületi Tanács VB. Elnevezés: Veres Péter Gimnázium 1991. szeptember 01-tıl 8 évfolyamos gimnázium 1999. december 31-ig részben önálló gazdálkodású, 2000. január 1-tıl önálló a 8 évfolyamos osztályok megtartása mellett 4 évfolyamos osztályok indítása 2002. szeptember 1-tıl, 713/ÖK/2000. (XII.13.) számú Határozat 4. pontja gazdálkodású költségvetési intézmény 870/4/ÖK/1999. (X.27.) sz. Határozat. 7. Maximális létszám meghatározása 91/ÖK/2004. (II.25.) számú Határozat 8. 2005. március 31-tıl TEÁOR és Szakfeladat elnevezés változás miatt 133/ÖK/2005. (III.02.) számú Határozat 2. pontja 9. 2006. szeptember 01-tıl vállalkozási tevékenység körében iskolarendszeren kívüli felnıtt oktatásban számítástechnikai ECDL vizsgaközpont kialakítása, mőködtetése 300/ÖK/2006. (IV.26.) számú Határozat 10. 33/ÖK/2008. (II.06.) számú Határozat alapján 2008. január 31-tıl szakágazati és szakfeladat számok változása 11. 638/ÖK/2008. (X.29.) számú Határozat 5. pontja alapján maximális létszám módosítása 12. 306/ÖK/2009. (VI.04.) számú Határozat alapján a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény rendelkezései alapján módosítás 13. 465/ÖK/2009. (VIII.26.) számú Határozat az új államháztartási szakfeladat rend elıírt módosítása 2008. évi CV. törvény alapján 14. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló 2010.évi XC. törvénybıl eredı változások átvezetése a 345/ÖK/2011.(V.26.) számú határozat alapján 15. Gazdálkodási jogköre önállóan mőködı költségvetési szerv 2011. július 1-jétıl a 348/ÖK/2011. (V.26) számú határozat alapján
1. A költségvetési szerv neve, székhelye: Veres Péter Gimnázium 1039 Budapest, Csobánka tér 7. 1.1 Tagintézményei, telephelyei: nincs 2. A költségvetési szerv fenntartójának neve, címe: Budapest Fıváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 1033 Budapest, Fı tér 1-3. 3. A költségvetési szerv irányító szerve, címe: Budapest Fıváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselı-testülete Érvényes 2011. szeptemberétıl;
6
1033 Budapest, Fı tér 3.
4. A költségvetési szerv mőködési területe, köre: Budapest Fıváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
5. A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: Jogi személy, önállóan mőködı költségvetési szerv. Budapest Fıváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Képviselı-testülete által költségvetési rendeletben meghatározott elıirányzatok felett önálló döntési joggal rendelkezik, részjogköre van intézményi vagyon mőködtetésének jogkörébe tartozó feladatoknál. Pénzügyi és számviteli, valamint a hozzá kapcsolódó nyilvántartási tevékenységet a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (1033 Budapest, Folyamır u. 22.) látja el.
6. A feladat ellátását szolgáló vagyon: Az épület a Budapest Fıváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tulajdona. Az intézmény vezetıje a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetıleg biztosítékként felhasználni.
7. A költségvetési szerv vezetıjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját Budapest Fıváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselı-testülete pályázat útján bízza meg. A vezetı felett a jogkört az Önkormányzat mindenkori polgármestere látja el.
munkáltatói
8. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak: Az intézmény igazgatója és az általa megbízott intézményi dolgozó(k).
9. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: Az intézményben foglalkoztatottak valamennyien közalkalmazottak.
10. A költségvetési szerv típusa: gimnáziumi évfolyamok száma: 8, illetve 4 az intézmény maximális tanulólétszáma: 610 tanuló az intézményben étkezı felnıtt és gyermek maximális létszáma: 680 fı napközi és tanulószobai ellátottak maximális száma: 610 tanuló
11. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladatai: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott általános iskolai és középfokú nevelés-oktatás a) Szakágazat szerinti besorolás: 853100 általános középfokú oktatás b) az ellátandó alaptevékenység: 852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása (5-8. évfolyam) 8 évfolyamos gimnázium Érvényes 2011. szeptemberétıl;
7
853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 8 évfolyamos gimnázium 853111 nappali rendszerő gimnáziumi oktatás iskolai könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, iskolai könyvtári szolgáltatások 855911 napköziotthoni nevelés 855914 általános iskolai tanulószobai nevelés 855917 középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 562913 iskolai intézményi étkeztetés 562917 dolgozók részére biztosított étkeztetés 841901 önkormányzatok, valamint többcélú kisebbségi társulások elszámolásai 856099 egyéb oktatást kiegészítı tevékenység 931204 iskolai diáksport-tevékenység és támogatás c) az alaptevékenységhez kapcsolódó tevékenységek: vállalkozási tevékenység: nincs, mértéke: 0 % 2.2 Az Intézményi bélyegzık használata Az iskola bélyegzıje körbélyegzı, melynek felirata: Budapest III. ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat VERES PÉTER GIMNÁZIUM 1039 Bp., Csobánka tér 7. Az 1. számú körbélyegzı az intézmény igazgatójának van kiadva. A 2* számú körbélyegzıt az iskolatitkár vette át, a 3. számú körbélyegzıt a gazdasági csoportvezetı használja. Ugyanilyen felirattal, sorszámozás nélkül 3 db kis mérető (átmérı: 0,24 cm) körbélyegzı is használatban van. A hosszú bélyegzı három példányban készült, felirata: III. ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat VERES PÉTER GIMNÁZIUM 1039 Budapest Csobánka tér 7 Tel.,fax: 243-2710 A hosszú bélyegzıt az igazgató, az iskolatitkár és a gazdasági vezetı használja. Az adószámos hosszú bélyegzı a gazdasági csoportvezetınek lett kiadva. Óbuda- Békásmegyer Önkormányzat KSZKI VERES PÉTER GIMNÁZIUM/402/ 1033 Budapest Folyamır utca 22. Adószám: 15503176-2-41 Bankszámlaszám: 12001008-00140634-00100005 2.3 Az iratkezelés szervezeti rendje
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
8
2.3.1 Az iratkezelési feladatok Az intézmény titkárságán az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az iskolatitkár végzi. A munka irányítása és ellenırzése az intézmény vezetıjének a feladata. Az iskolatitkár az intézménybe érkezı küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el: • • • • • • • • • • •
a küldemények átvétele, a küldemények felbontása, az iktatás, az esetleges elı iratok (elızmények) csatolása, az irodában iktatott iratokhoz kapcsolódó mellékletek csomagolása, az expediálás elıkészítése, a kiadványok továbbítása, postai feladás, a határidıs iratok kezelése és nyilvántartása, az irodában iktatott iratok kiadványainak külsı kézbesítése, az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, az irattár kezelése, rendezése, közremőködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.
2.3.2 Kiadmányozási jogosultság Külsı szervhez küldendı irat aláírására jogosult személy az intézmény vezetıje, akadályoztatása esetén a helyettesei. Tanulói jogviszony igazolás kiállítására, bizonyítványok fénymásolatainak kiadására, diákigazolványok intézésével kapcsolatos iratok aláírására az iskolatitkár jogosult. 2.3.3. Iratkölcsönzési jogosultság Az irattári aratok kölcsönzésére jogosultak: - az osztályfınökök és volt osztályfınökök az osztályukkal kapcsolatos iratok esetén - az intézmény vezetıje és helyettesei a munkához kapcsolódóan, teljes körően - a nevelıtestület tagjai a saját magukkal kapcsolatos iratok esetén 2.4 A tankönyvrendelés menete 1. Az év elsı szülıi értekezletén kiosztásra kerülnek a következı tanévre vonatkozó normatív támogatási igénylılapok. Ezt a szülık lehetıség szerint ott helyben kitöltik. Az igénylılap leadási határideje a szülıi értekezletet követı péntek. A rendeletben szabályozott határidı elmulasztása jogvesztı. 2. Januárban a szaktanárok leadják azt a listát, hogy milyen tankönyvekbıl fognak tanítani a következı tanévben. Erre alapozva egy elızetes megrendelés készül. Ennek határideje február 15. Ekkor egy lista készül, amely tartalmazza az összes tankönyvet osztályonkénti bontásba, és késıbb a diákok szülei nyilatkoznak arról, hogy mely könyveket szeretnék megvásárolni és melyeket nem; illetve, ha jogosultak normatív támogatásra, akkor melyeket szeretnék az iskolától kölcsönözni. 3. Áprilisban a szaktanárok és osztályfınökök még egyszer ellenırzik az osztályok részére összeállított rendelılapokat, hogy az esetleges hibákra, hiányosságokra fény derüljön. Érvényes 2011. szeptemberétıl;
9
4. Májusban a diákok megkapják az osztályukra vonatkozó tankönyvek listáját, melyet szüleik kitöltenek, és aláírásukkal kötelezettséget vállalnak az általuk megrendelt könyvek megvételére. Ezen rendelılapok alapján készül el június 15-ig az iskola végleges tankönyvrendelése, figyelembe véve azt is, hogy mekkora igény van az egyes tartós tankönyvekre, és abból mennyi érhetı el a könyvtárban. A rendelılappal együtt, az igényjogosultaknak igazolniuk kell jogosultságukat a megfelelı igazolás fénymásolatának leadásával. 5. Június elején a csak az aktuális tanévben használt (vagyis, amelyekre a késıbbiekben nincs szüksége már a diáknak) tartós tankönyveket visszahozzák a könyvtárba, hogy azokat újra ki lehessen adni. 6. Szeptember 1-jén a diákok megkapják azokat a tankönyveket, amelyeket megvásárolnak; a könyvtárból kölcsönözendı tartós tankönyveket pedig az elsı tanítási nap elıtt, a kiírt idıpontban vehetik át.
3.
Az intézmény szervezeti rendje
3.1.
Az intézmény szervezeti egységei A közoktatási intézmény belsı szervezeti egységeinek, vezetıi szintjeinek meghatározásakor a legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait a követelményeknek megfelelıen zavartalanul és zökkenımentesen láthassa el. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos mőködtetés valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek.
3.2.
Az intézmény felelıs vezetıje A közoktatási intézmény vezetıje a felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért. Jogkörét jogszabályokban és a munkaköri leírásában foglaltak megtartásával végzi. Dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek, a gazdasági csoportvezetı, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs, az iskolapszichológus és az iskolatitkár munkáját. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
10
3.3.
Az intézményvezetı közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közremőködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, a gazdasági csoportvezetı, az iskolatitkár. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan idıre kinevezett pedagógusa kaphat, a megbízás határozott idıre szól – az igazgató kinevezésének lejártáig. Feladat- és hatáskörüket az SzMSz és a munkaköri leírásban foglaltak, valamint az igazgató utasításai határozzák meg. Munkájukat az igazgató irányítása mellett, egymással együttmőködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Általános igazgatóhelyettes: közvetlenül irányítja: –
a matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, technika, informatika és az ének-zenei munkaközösség munkáját,
–
a szabadidı szervezı munkáját,
–
az oktatástechnikus munkáját,
–
a 7–10. évfolyam munkáját,
–
az iskola honlapjával kapcsolatos tevékenységet,
–
a statisztikai adatszolgáltatást.
szervezi: –
az iskolát érintı külsı és belsı mérést, értékelést,
–
a tanulmányi versenyeket,
–
az intenzív hét programját,
–
az ének-zenei versenyt,
–
a 9. évfolyam társadalmi munkáját,
–
a zenei gálát,
–
a 8. évfolyam szülıi bemutatóját,
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
11
–
a helyettesítéseket,
–
az írásbeli érettségi felügyeletét
–
az emelt szintő érettségi lebonyolításának egyes feladatait
részt vesz: –
a pedagógiai munka ellenırzésében az érintett munkaközösségeknél,
–
az adminisztrációs munka ellenırzésében; ellenırzi a fakultációs, szakköri és tanulószobai naplókat.
Az iskolai rendezvényekkel és egyéb feladatokkal kapcsolatos munkáját az éves munkaterv tartalmazza. Igazgatóhelyettes: közvetlenül irányítja: –
a történelem, magyar, idegen nyelvi, rajz, testnevelés, osztályfınöki és a tánc munkaközösség munkáját,
–
a szabadidı szervezı munkáját,
–
az oktatástechnikus munkáját,
–
az 5–6. évfolyamon folyó munkát,
–
a könyvtáros munkáját.
szervezi: –
a pedagógus továbbképzés,
–
az idegen nyelvi vers- és prózamondó versenyt,
–
a Néptánc gálát,
–
a 6. évfolyam szülıi bemutatóját,
–
a magyar munkaközösség-vezetıvel a 10. és 11. évfolyam bemutatóját,
–
az iskolai vizsgákat,
–
a helyettesítéseket,
–
a védınıi munkát.
felügyeli: –
az idegen nyelvi vers- és prózamondó versenyt, Érvényes 2011. szeptemberétıl;
12
–
a 10. és 11. évfolyam dramatikus bemutatóját,
–
az osztálykirándulások szervezését,
–
a diákönkormányzat munkáját.
részt vesz: –
a pedagógiai munka ellenırzésében az érintett munkaközösségeknél,
–
az adminisztrációs munka ellenırzésében; ellenırzi a haladási,- osztályozóés tanulószobai naplókat.
Az iskolai rendezvényekkel és egyéb feladatokkal kapcsolatos munkáját az éves munkaterv tartalmazza. A gazdasági csoportvezetı és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkezı személyek. Az
igazgató
közvetlen
munkatársai
munkájukat
munkaköri
leírásuk
alapján,
az
intézményvezetı közvetlen irányításával végzik. Az intézményvezetı közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelısséggel és beszámolási kötelezettséggel.
3.4.
A gazdasági szervezet ügyrendje Veres Péter Gimnázium 1039 Budapest, Csobánka tér 7. Az alapítás éve: 1986 Felügyeleti szerve: Budapest III. ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselıtestülete Pénzügyi szakmai ellenırzı szerve: Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Belsı Ellenırzési Csoport
1. A gazdasági szervezet jogállása A Veres Péter Gimnázium önálló költségvetési intézmény, önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási joggal rendelkezik, önálló jogi személy. Gazdasági és pénzügyi tevékenységét az intézményen belül mőködı gazdasági szervezet látja el. A könyvelési feladatokat a KSZKI végzi. A kerületben a pénzellátás a havi likvidterv alapján kiskincstár rendszerben történik 2. A gazdasági szervezet felépítése A gazdasági szervezet összlétszáma: 2 fı, Érvényes 2011. szeptemberétıl;
13
3. A gazdasági szervezet fıbb feladatai A gazdasági szervezet látja el: 3.1. Az iskola költségvetésének összeállításával kapcsolatos feladatokat. 3.2. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Ezen belül a feladatkörébe tartozik: ⇒ A gazdálkodás szervezése, irányítása és ellenırzése ⇒ A gazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtása. 3.3.
A pénzellátással kapcsolatban: ⇒ Pénzellátási terv készítése (havi likviditási tervek formájában) ⇒ A pénzgazdálkodás megtervezése és szervezése, a pénzforgalom tervezése, szervezése, ellenırzése ⇒ A pénzkezelés szabályai szerint teljesít készpénzfizetéseket és készíti az elszámolásokat ⇒ A havi ellátmányt a gazdasági csoportvezetı önállóan, teljes anyagi felelısséggel vezeti az értékkezelés rendjének szabályozása alapján. ⇒ A havi készpénzes bevételekkel a gazdasági csoportvezetı számol el a KSZKI felé
3.4.
Az állami vagyon kezelésével, megırzésével kapcsolatos feladatok
Anyag- és eszközgazdálkodás, vagyonkezelés, vagyongazdálkodás: ezen belül nyilvántartja a tárgyi eszközöket a számviteli törvény és az azt módosító kormányrendelet értelmében, a leltározás és selejtezés megszervezésével kapcsolatos feladatok (elıkészítés, lebonyolítás, kiértékelés, ellenırzés) az érvényes selejtezése és leltározási szabályzatnak megfelelıen, az iskola zavartalan üzemeltetésének biztosítása, a karbantartás és kisebb mőszaki hibák elhárítása. 3.5.
A munkaerı gazdálkodással kapcsolatos feladatok: A létszám és bérgazdálkodás tervezése, szervezése, ellenırzése Az alkalmazásra kerülık kinevezésének, megbízásának elkészítése A KJT szerinti kötelezı elırelépések figyelése, átsorolások elkészítése Jubileumi jutalomra jogosultak figyelése Munkaviszony megszüntetık, elszámoló lap, közalkalmazotti igazolás elkészítése Aktuális illetményekrıl és munkaviszonyról igazolások elkészítése Változásjelentés elkészítése a MÁK felé határidın belül Szabadságok engedélyezése és nyilvántartása, az igénybevett szabadság jelentése pedagógus és technikai munkakör bontásban ⇒ Megbízások, határozott idejő kinevezések nyilvántartása ⇒ A munkáltató jogkörébe tartozó munkaköri leírások elkészítése ⇒ Vezeti a költségvetési szerv részére elıírt valamennyi bérnyilvántartást, kiegészítve az intézmény vezetıje által kért adatokkal
⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒
3.6.
A pénzügyi-gazdasági tevékenységek ügyviteli szabályozása, a szabályzatban foglaltak végrehajtási feltételeinek biztosítása
3.7.
A számviteli nyilvántartás, adatfeldolgozás és információs rendszer megszervezése, mőködtetése
3.8.
A bizonylati rendszer megszervezése, a bizonylati fegyelem biztosítása Érvényes 2011. szeptemberétıl;
14
3.9.
Az iskola üzemeltetési feltételeinek mőszaki-technikai biztosítása
3.10.
Az intézmény dolgozói és tanulói étkeztetésének megszervezése
3.11.
Bevételek elıírása, átvett pénzeszközök nyilvántartása
3.12.
Mutatószámok és teljesítménymutatók nyilvántartása és naprakész vezetése
3.13.
Éves statisztikai adatszolgáltatáshoz a szükséges adatok egyeztetése, és a módosítások átvezetése
3.14.
Az évközi és év végi beszámolók átvétele, elemzése, és az egyéb pénzügyi, statisztikai jelentések elkészítése
4. A gazdálkodó szervezet belsı felépítése, a feladatok ügykör szerinti megosztása A gazdálkodási szervezet dolgozói felett a munkáltatói jogkört az iskola igazgatója gyakorolja.
5. A gazdasági csoportvezetı hatás- és feladatköre A gazdasági csoportvezetı kinevezése, felmentése, valamint a vele kapcsolatos munkáltatói jogkör gyakorlása az iskola vezetıjének hatáskörébe tartozik. Hatásköre: ⇒ Közvetlenül irányítja és ellenırzi a gazdasági szervezetet ⇒ A gazdálkodási és pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egység (gazdálkodási szervezet) közvetlenül –gazdálkodási és pénzügyi szempontból- a gazdasági csoportvezetıvezetı irányítása alá tartozik ⇒ A kötelezettségvállalásokat ellen jegyzi ⇒ A gazdálkodási szervezet dolgozói tekintetében a költségvetési szerv vezetıje felé javaslatot tesz: Alkalmazás (kinevezés, szerzıdés, megszüntetés) Jutalmazás Rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezése vonatkozásában A gazdasági csoportvezetı felelıssége nem érinti a költségvetési szerv vezetıjének egyéni felelısségét és az egyes ügyekért felelıs dolgozó felelısségét Kiemelt feladatai: • Naprakészen ismeri az éves költségvetési keret felhasználását. Az adatok ismeretében javaslatot tesz az arányok helyes megvalósítására • A gazdálkodási szervezet feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása • A pénzügyi-számviteli rend és bizonylati fegyelem betartása • A társadalmi tulajdon védelmének biztosítása • Irányítja és ellenırzi a leltározás, selejtezés folyamatait • Az iskola zavartalan mőködéséhez szükséges mőszaki, technikai, valamint ezek személyi feltételeinek biztosítása • A takarékos anyag-és energiafelhasználás megszervezése, ellenırzése • Anyag-és készletgazdálkodással összefüggı ügyviteli feladatok megszervezése, végrehajtása és ellenırzése Érvényes 2011. szeptemberétıl;
15
6. A gazdálkodási szervezet mőködési rendje 6.1. Utalványozás rendje: ⇒ Utalványozási jogkörrel van ellátva: Igazgató Távolléte esetén az igazgatóhelyettesek 200.000 forintig ⇒ Ellenjegyzési jogkörrel van ellátva: Gazdasági csoportvezetı
⇒ Érvényesítı jogkörrel van ellátva: Gazdasági csoportvezetı A kötelezettségvállaló és az utalványozó, illetıleg az ellenjegyzı és az érvényesítı azonos személy is lehet. 6.2. Kiadmányozás rendje A gazdasági csoportvezetı átruházott kiadmányozói jogkörébe tartozik a gazdálkodási szervezet mőködésével kapcsolatos levelek, jelentések kiadmányozása.
3.5.
A folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) szabályzata
1. SZABÁLYZATKÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG A intézmény szabályzatának kidolgozását az alábbi jogszabályok alapján végezte el: • az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint • az Államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a, 145/B. §-a, 145/C. §-a továbbá • a Pénzügyminisztérium költségvetési ellenırzéssel kapcsolatban közzétett módszertani útmutatói, illetve ajánlásai figyelembevételével került sor. Jelen szabályzat tartalmazza a folyamatba épített elızetes és utólagos vezetıi ellenırzésre vonatkozó szabályokat, ennek során követendı szabályokat, eljárásokat, módszertant, amelyeket az intézmény minden munkatársának be kell tartania. A szabályzathoz tartozó mellékletek az ellenırzés elıírásainak, módszereinek megértését/alkalmazását hivatottak segíteni.
2. A SZABÁLYZAT CÉLJA A folyamatba épített elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés szabályozottsága elısegítse a rendelkezésre álló források szabályszerő, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
3. A SZABÁLYZAT HATÁLYA -
A szabályzat az intézmény, mint költségvetési szerv folyamatába épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzésére terjed ki.
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
16
-
Kiterjed minden olyan vezetıi döntésre, gazdasági eseményre, mely az intézmény eszközeiben és forrásaiban változást eredményez, illetve az ezeket a változásokat rögzítı dokumentumokra és információkra.
4. FOGALMAK FEUVE: Folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (a továbbiakban: FEUVE) az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenırzés. A FEUVE az intézmény gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) kialakított elsı szintő pénzügyi irányítási és ellenırzési rendszer. Kockázat: A költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínősége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv mőködését. Szabálytalanság: valamely létezı szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent. 5. FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELİZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETİI ELLENİRZÉS Az elızetes ellenırzés olyan ellenırzés, amelyet -
a munkafolyamatba épített ellenırzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek az eseményt megelızıen,
-
a döntéshozatal elısegítése érdekében rendelnek el és folytatnak le.
Az utólagos ellenırzés olyan ellenırzés, amelyet -
a munkafolyamatba épített ellenırzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek az esemény végrehajtását követıen
-
az utólagos ellenırzés a kimenı pénzügyi és számviteli alapbizonylatok, egyéb ügyiratok, levelet, dokumentumok átvizsgálása.
A folyamatba épített, elızetes és utólagos ellenırzési feladatok magukban foglalják: -
a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése,
-
az elızetes és utólagos pénzügyi ellenırzés,
-
a pénzügyi döntések szabályszerőség és szabályozottság szempontjából történı jóváhagyása, ellenjegyzése,
A folyamatba épített vezetıi ellenırzés elemei a következık: -
I. Ellenırzési nyomvonal
-
II. Kockázatkezelés
-
III. Szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend.
A folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzési rendszerben rejlı kockázatos területek kiválasztására az intézmény által kialakított objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a Pénzügyminisztérium irányelveit követve.
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
17
A kockázatkezelési rendszer kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket, és azok végrehajtásának módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatot.
6. A FEUVE RENDSZER ÉS A SZABÁLYOZOTTSÁG A szabályozottság követelménye Az elsı szintő pénzügyi és ellenırzési feladatok ellátása során az igazgató feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy az intézmény -
mindig a hatályos központi jogszabályoknak, irányelveknek, útmutatásoknak a szem elıtt tartásával lássa el a belsı szabályozási feladatait, legyen tájékozott ezekrıl a központi szabályokról;
-
vegye figyelembe a fenntartó által meghatározott követelményeket a belsı szabályozásnál;
-
tegyen eleget a hatályos jogszabályok alapján kötelezıen elıírt belsı szabályozási követelményeknek, gondoskodjon a kialakított belsı szabályok megismertetésérıl;
-
kerüljenek feltárásra az intézmény mőködése során, a helyi sajátosságok miatt szabályozandó területek, majd elkészítésre a vonatkozó szabályzatok, elıírások.
7. A FEUVE RENDSZER ÉS A SZABÁLYOSSÁG Folyamatba épített ellenırzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyan az a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelezı legyen az elızı feladat elvégzésének ellenırzése is. Utólagos vezetıi ellenırzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenırzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. A független belsı ellenırzés a szabályosság vonatkozásában a legnagyobb kockázatot képviselı területeken gyakrabban ellenırzi a szabályzatok betartását.
8. A FEUVE RENDSZER ÉS A GAZDASÁGOSSÁG A pénzügyi és ellenırzési feladatok ellátása során az igazgató feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló - bevételi és kiadási elıirányzatokkal, - a létszám-elıirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy annak során vegye figyelembe a gazdaságosság követelményeit. Beszerzéseknél a megfelelı minıséget a legalacsonyabb áron kell biztosítani. A gazdaságosság követelménye az, hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erıforrások költségei – a minıség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. Egy szerv akkor mőködik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erıforrásokból költséghatékony módon szerzik be, használják fel azokat az eszközöket és emberi erıforrást, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek. Érvényes 2011. szeptemberétıl;
18
A gazdaságosság növelése érdekében módszerek, eljárások kidolgozása is.
indokolt
lehet
számításokkal
alátámasztott
9. A FEUVE RENDSZER ÉS A HATÉKONYSÁG A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, egyéb eredmény, valamint ezek elvégzéséhez, nyújtásához felhasznált források közötti kapcsolat megfelelı legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha az intézmény a lehetı legkevesebb tárgyi és munkaerı felhasználásával - a lehetı legtöbb, és - a legjobb minıségő feladatellátást végez. Vizsgálni kell a vagyongazdálkodást annak hatékonysága szempontjából, ha erre a területre ható érdemi változás következik be (létszám, tanítási rend, stb.). Hatékonysági számítások elvégzésének lehetısége esetén felelısöket kell kijelölni erre a feladatra, amelynek célja a vagyongazdálkodás kedvezıbb feltételeinek a megteremtése. A hatékonyság szinte a mőködés teljes egészét érinti, így különösen hat rá: • a szervezeti felépítés, ezzel összefüggésben az SZMSZ, és • a szakmai mőködésre, és az egyes szolgáltatásokra vonatkozó szakmai elıírások. Belsı szabályzatok Amennyiben hatékonyság számításhoz rendszeresen szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelı részletezettségő adat, javaslatot kell kidolgoztatni az információs rendszer fejlesztésére. A javaslat elfogadását követıen gondoskodni kell a pénzügyigazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítésérıl, megfelelı részletezı nyilvántartások vezetésének elıírásáról, hogy a hatékonysági számítások elvégezhetıek legyenek.
10. A FEUVE RENDSZER ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG A pénzügyi és ellenırzési feladatok ellátása során az igazgató feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell az alábbi területeken: - kiadási elıirányzatok felhasználása, - a létszám-elıirányzat felhasználása, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség azt mutatja, hogy a szerv mőködése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása - eléri-e a célját, - s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. A szerv adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek a mőködési engedélyben szereplı maximális létszámban ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek.
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
19
I.
ELLENİRZÉSI NYOMVONAL
Az ellenırzési nyomvonal fogalma: „a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítása és ellenırzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása.” Az ellenırzési nyomvonal célja az irányítási és ellenırzési rendszer megerısítése és folyamatos fejlesztése a folyamatok egységes, a szabályozásban szereplı leírásainak végrehajtása. Az ellenırzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket a tevékenységek jogi alapját, felelısét, ellenırzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: • Vezetıi ellenırzés az intézmény mőködésének, egyes tevékenységének egymásra épülı eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenırzési pontok összességét; • Kialakításával az intézményre jellemzı valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplı”, funkció együttes koordinálására kerül sor; Az ellenırzési nyomvonal kialakítása és mőködtetése Az intézmény igazgatója köteles elkészíteni az ellenırzési nyomvonalat, amelynek folyamatos karbantartásáért a gazdasági vezetı a felelıs. Az intézmény ellenırzési nyomvonalának kialakításánál a gazdasági események sorrendiségének kiválasztásának az intézményre vonatkozó legjellemzıbb folyamat lehet az elsıdleges szempont. Az ellenırzési nyomvonal táblázatos leírása a jelen szabályozás mellékletét képezi.
II. KOCKÁZATKEZELÉS Az eljárás célja hogy a 217/1998. (XII. 30. ) Korm. Sz. rendelet 145/C §-a alapján az intézmény igazgatója azonosítsa a kockázati tényezıket, kockázatelemzést, végezzen mérést, határozza meg a kockázatok kezelésének eljárásrendjét és mőködtessen kockázatkezelési rendszert. A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvetı része. A kockázatkezelést be kell építeni minden folyamatba. A kockázat fogalma Az intézmény tevékenysége és gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínősége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv mőködését. A kockázat lehet egy esemény, vagy következmény, amely lényegi befolyással van az intézmény célkitőzéseire. Ennek megfelelıen a kockázat lehet: -
egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van a szervezet célkitőzéseire;
-
egy véletlenszerő esemény, hiányos ismeret vagy információ;
-
eredendı kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépı hibák elıfordulásának kockázata,
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
20
-
ellenırzési kockázat, amely a hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem elızı, illetve a folyamatba be nem épített ellenırzési eljárásokból fakadó kockázat.
Kockázatkezelési hatáskör és felelısségi kör Az eljárásban szabályozott tevékenységek végrehajtásában az alábbiak illetékesek, illetve felelısek: - az eljárás kidolgozásáért: az intézmény igazgatója - az eljárás alkalmazásáért: intézmény munkatársai - az eljárás alkalmazásának ellenırzéséért: az intézmény igazgatója - a felülvizsgálat során az eljárásban szabályozott tevékenységek ellenırzéséért: az intézmény igazgatója A kockázatkezelési tevékenységnek meg kell jelenniük : a döntés elıkészítésénél, a költségvetési tervezésnél, a költségvetés végrehajtásánál, a beszámolásnál. A kockázatkezelés lépései: - A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása. - A kockázatok értékelése - Az elfogadható kockázati szint meghatározása. - A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása. - A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyızıdés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról. - A kockázatkezelés felülvizsgálata.
Felelıs: Az intézmény vezetıje
A végrehajtás szabályai A kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a intézmény célkitőzéseit veszélyeztetı fıbb kockázatok. -
A kockázat azonosítása történhet az ellenırzési nyomvonal folyamatainak az elemzésével a kockázat azonosítását a költségvetés tervezetés keretében kell megtenni, illetve év közben folyamatosan vizsgálni kell új kockázati tényezık megjelenését a kockázatok azonosításának része a kockázatok értékelése és jelentıségük meghatározása az intézmény a kockázatok azonosítására nem hoz létre bizottsági mőködési formát, hanem az önértékelés módszertanát alkalmazza.
A kockázatkezelés tevékenysége az adott költségvetési évben a költségvetés jóváhagyásával párhuzamosan kezdıdik. A költségvetési év során nyomon kell követnie a kiemelt folyamatokat. Értékelni kell a megtett intézkedések hatását, vizsgálni kell a kockázatok esetleges változását, és szükség esetén módosítani kell a korábbi intézkedéseket. A kockázatkezelési eseteket az intézmény igazgatója elemzi és szükség esetén, dönt az egyes tevékenységek szabályozásának a korszerősítésérıl.
Az alkalmazásra kerülı kockázatkezelési stratégiát az intézmény vezetıje határozza meg: -
kockázat átadása (abban az esetben, ha az adott cselekmény bekövetkezésére az intézmény rendelkezik biztosítással.);
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
21
-
kockázat elviselése ((abban az esetben, ha a válaszintézkedés aránytalanul nagy költséggel járnak);
-
kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése):
-
kockázatos tevékenység befejezése (abban az esetben, ha az intézmény alapfeladatának ellátását nem befolyásolja).
A kockázatkezelés felülvizsgálata. Az intézmény kockázatkezelésének a célja szorosan kapcsolódik a szervezet legfıbb célkitőzéseihez, abból levezethetık. A kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat.
III. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE 1. A Szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások tartalma Az eljárás célja hogy az intézmény igazgatója a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a 217/1998. (XII.30) Korm. számú rendelet 145/A §. (5) bekezdése alapján kialakítsa. Az eljárás rögzíti a szabálytalanság fogalmát, a szabálytalanság észlelésének folyamatát, a szabálytalanság észlelése esetén meghatározza a szükséges intézkedéseket, eljárásokat, ezek nyomon követését, valamint a nyilvántartás szabályait. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja egyrészt, hogy hozzájáruljon a különbözı jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott elıírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, azaz a megelızés. Másrészt, hogy keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelı állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelısség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. 2. Felelısségek, hatáskörök Az eljárásban szabályozott tevékenységek végrehajtásában az alábbiak illetékesek, illetve felelısek: • az eljárás kidolgozásáért: az intézmény igazgatója, • az eljárás alkalmazásáért: az intézmény munkatársai, • az eljárás alkalmazásának ellenırzéséért: az intézmény igazgatója, • a felülvizsgálat során az eljárásban szabályozott tevékenységek ellenırzéséért: az intézmény vezetıje. 3. Eljárás leírása 3.1. A szabálytalanság fogalma a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi- büntetı-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények. A szabálytalanság valamely létezı szabálytól: jogszabályi rendelkezéstıl, helyi rendelettıl,egyéb belsı szabályzattól való eltérést jelenti, továbbá az államháztartás mőködési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, a feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes mőveletekben fordulhat elı. Érvényes 2011. szeptemberétıl;
22
3.2. Alapesetei o a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) o a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségbıl, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) Szabálytalanságnak minısül az, amely mértéke alapján: a büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására adhat okot. A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az intézményvezetı feladata. 3.3. A szabálytalanságok megelızése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsıdlegesen az intézmény igazgatójának felelıssége. A megelızés alapelvei a szabályozottság, valamint a szabályosság. A folyamatba épített elızetes és utólagos ellenırzési rendszerben a szabályozottság követelménye a következı elvek, eljárások és belsı szabályzatok alapján érvényesül: Az intézmény igazgatójának feladata az, hogy a belsı szabályozás feladatait •
a hatályos központi jogszabályok, irányelvek, útmutatások,
•
a III. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselı-testülete, mint fenntartó által meghatározott és elfogadott szakmai, pénzügyi koncepciók, rendeletek, és egyéb szakmai követelmények figyelembevételével végezze.
•
a helyi sajátosságok miatt folyamatosan vizsgálja és a szabályozandó területek feltárására törekedjen, és ennek figyelembevételével készítse el a vonatkozó szabályzatokat, elıírásokat, illetve az intézmény hatáskörébe tartozó szabályzatok, elıírások esetében tegyen javaslatot a módosításra,
•
tegye ismertté az intézmény munkatársai elıtt, gondoskodjon a kialakított belsı szabályok megismertetésérıl. Belsı szabályozás körébe így a következık tartozhatnak: o o o o o o o o o
Szervezeti és mőködési szabályzat Házirend Közalkalmazotti szabályzat FEUVE Szabályzat és belsı ellenırzési nyomvonal Házipénztár és Pénzkezelési szabályzat Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Munkavédelmi szabályzat Tőzvédelmi szabályzat
Az 1. számú melléklet tartalmazza a szabályozottság érdekében azokat a szakmai és pénzügyi területeket, folyamatokat, amelyek a központi elıírások miatt kötelezı, valamint a meghatározott kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
23
területeket, melyek szabályozása az intézménymőködési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt o szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel jelentıs kockázati területet jelöl, o szabályozását elıtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára. •
A szabályozottság megfelelı minısége érdekében a szabályozottságot 2. számú melléklet szerinti idıközönként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a o a munkafolyamatba épített vezetıi ellenırzés tapasztalatait, valamint o a felügyeleti, illetve egyéb külsı ellenırzés észrevételeit.
•
A felülvizsgálat során meg kell beszélni a módosítási javaslatokat az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévı dolgozókkal, a szabályozott mőködési folyamathoz tartozó folyamatgazdákkal.
4. A szabálytalanságok kezelési rendje Az alábbi feladatok ellátása tartozik ide: • • • •
a szabálytalanságok észlelése, intézkedések, eljárások meghatározása, intézkedések, eljárások nyomon követése, a szabálytalanságok és az azokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása.
4.1. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés rendszerében történhet: •
Az igazgató és dolgozó részérıl
Ha az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni az intézmény igazgatóját. Az igazgató köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. Ha az intézmény igazgatója észleli a feladat, hatáskör és felelısségi rendnek megfelelıen kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. •
a belsı ellenırzési szerv (A fenntartó Önkormányzat)
Ha az intézmény ellenırzése során belsı ellenırzési szerv észleli akkor a vonatkozó jogszabály, azaz a 193/2003 (XI.26) Korm. rendelet – szerint kell eljárni. Az intézmény igazgatójának gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. •
külsı ellenırzési szervezet.
Ha az intézmény ellenırzése során külsı ellenırzési szerv észleli, akkor a külsı ellenırzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenırzési jelentés tartalmazza. A büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenırzı szervezet mőködését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, Önkormányzat belsı ellenırzése, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézmény igazgatója intézkedési tervet dolgoz ki, majd gondoskodik annak végrehajtásáról. A szabálytalanságokkal kapcsolatos dokumentumokat az intézmény titkársága egy elkülönített nyilvántartásba iktatja. Érvényes 2011. szeptemberétıl;
24
4.2. A szabálytalanság észlelését követı szükséges intézkedések, eljárások meghatározása A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért a intézmény igazgatója tartozik felelısséggel. Az intézkedések két csoportra oszthatók: •
külsı szerv bevonását indokoló intézkedések: feljelentés büntetıügyben, szabálysértési ügyben,
•
intézményen belül megoldható intézkedések sora: o tényállás tisztázása, o a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, o a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, o a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd o a megfelelı intézkedés megtétele.
4.3. A szabálytalanság észlelését követı szükséges intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézmény igazgatójának feladata a szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések nyomon követése, ennek során: • nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; • figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; • a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetıségeket” beazonosítja, (a hasonló témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belsı ellenırzés számára, elısegítve annak folyamatban lévı ellenırzéseit, az ellenırzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintı eseményekre való nagyobb rálátást. Az intézmény igazgatójának kiemelt feladata az, hogy a feltárt szabálytalanságok ismételt elıfordulási lehetıségét kiküszöbölje, azaz felderítse azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok elıfordulását lehetıvé teszik. 4.4. A szabálytalanságok nyilvántartása.
és
a
szabálytalanságokkal
kapcsolatos
intézkedések
Az intézmény igazgatójának feladata a szabálytalansággal kapcsolatos nyilvántartása, ennek során: • gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetésérıl; • nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidıket; A szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat külön kell iktatni.
eljárás
5. Az intézmény igazgatójának értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézmény igazgatója a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az egyes mőködési folyamatokat. Érvényes 2011. szeptemberétıl;
25
Az értékelés szempontjai: • mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, • megfelelıek-e a kialakított ellenırzési pontok, • kellı figyelemmel betartják-e a FEUVE - t. Belsı ellenır alkalmazása esetén az intézmény igazgatójának az éves ellenırzési jelentésben, fenntartó által elrendelt ellenırzés esetében pedig annak megállapításaira vonatkozóan kell számot adnia a megállapítások, javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenırzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenırzési tevékenység lehetséges fejlesztésére vonatkozó javaslatokról.
3.6.
Az intézmény vezetısége Az intézmény vezetıinek munkáját a középvezetık segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetık az intézmény vezetıségének tagjai. Az intézmény vezetıségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gazdasági csoportvezetı; a kibıvített vezetıség tagjai még: a szakmai munkaközösségek vezetıi, a minıségirányítási csoport vezetıje, az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselıi.
3.7.
Az intézmény nevelıtestülete Tagjai az intézmény pedagógusai és a nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı felsıfokú végzettségő dolgozói. A nevelési és oktatási intézmény nevelıtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik.
3.8.
Minıségirányítási csoport Munkáját külön szabályzatban rögzítettek szerint végzi. A minıségirányítási csoport vezetıje az igazgatóval tartja a kapcsolatot. Évente két megbeszélést tartanak. Év elején, az éves munkaterv egyeztetésekor, és a tanév végén a végzett munka értékelésére.
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
26
3.9.
Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösség a nevelıtestület szakmai szempontok alapján kialakított szervezeti egysége. Kialakítása az iskolavezetıség döntési jogköre. Segíti a nevelı-oktató munka szakmai és módszertani munkáját, részt vesz a tervezés, szervezés, az ellenırzés és értékelés feladataiban. Az éves munkarendben rögzített idıpontokban formális kapcsolatot tart az iskolavezetéssel. Vezetıjét az igazgató bízza meg a munkaközösség javaslatát kikérve. Közvetlen irányítója a kijelölt igazgatóhelyettes.
3.10. Gyermek- és ifjúságvédelem – iskolapszichológus Az iskolapszichológus munkáját az igazgatóval egyeztetett szempontok szerint végzi. Munkáltatója a nevelési tanácsadó vezetıje – gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs A gyermekvédelmi felelıs közvetlen felettese az igazgató. Munkájukat együttmőködve, mellérendeltségi viszonyban végzik. A kapcsolattartás rendjét éves munkatervükben rögzítik. 3.11. Szabadidı-szervezı Munkáját a munkaköri leírás és a munkáját irányító igazgató és igazgatóhelyettesek felügyeletével végzi. 3.12. Könyvtáros A könyvtáros tanár közvetlen felettese a kijelölt igazgatóhelyettes. Munkáját a munkaköri leírás alapján végzi. 3.13. Oktatástechnikus Munkáját a munkaköri leírás és a munkáját irányító igazgató és igazgatóhelyettesek felügyeletével végzi. 3.14. Gazdasági szervezet A gazdasági csoportvezetı szervezi és irányítja a gazdasági ügyintézı, gondnok és technikai dolgozók munkáját. Munkáját a munkaköri leírásában és az igazgatói utasításoknak megfelelıen végzi. Közvetlen irányítója az igazgató.
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
27
3.15. Igazgatói titkárság Közvetlen felettese az igazgató. Az iskolatitkár munkáját a munkaköri leírás és az igazgatói utasításoknak megfelelıen végzi. 3.16. Technikai dolgozók Közvetlen irányítójuk a gazdasági csoportvezetı.
4.
Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje
4.1.
Az iskolavezetıség heti rendszerességgel, rögzített idıpontban tartja formális üléseit. A munkától függıen folyamatos a kapcsolattartása. Az
igazgató
és
a
gazdasági
vezetı
a
gazdálkodási
feladatoknak
megfelelıen
folyamatosan kapcsolatot tart. 4.2.
A kibıvített iskolavezetıség kapcsolattartásának rendje: 4.2.1. A Közalkalmazotti Tanáccsal közös a feladatoktól függıen tartja. 4.2.2. A munkaközösségek vezetıivel és a Közalkalmazotti Tanács tagjaival közös üléseit az éves munkatervben rögzített idıpontban és összetételben tartja. Az ülésrıl feljegyzés készül. A feljegyzést az érintett felek megkapják. 4.2.3. Az igazgató és az iskolatitkár folyamatos kapcsolatot tart. 4.2.4. A gazdasági csoportvezetı félévente ülést tart a technikai dolgozóknak. Ezen túl a napi feladatoknak megfelelıen tartja a kapcsolatot a dolgozókkal. 4.2.5. A szakmai munkaközösségek együttmőködését a felmerülı feladatok határozzák meg. Ezekrıl alkalmankénti döntés születik.
4.3.
A nevelıtestület értekezletei 4.3.1. A tanévben a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet; félévi és év végi osztályozó értekezletek, évi két nevelési értekezlet. Tanévnyitó és tanévzáró értekezleteknek állandó napirendi pontja a munkaközösségek beszámolója. Osztályozó értekezlet az éves munkatervben rögzített idıpontokban, az osztályban tanító kollégák részvételével zajlik. 4.3.2. Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelıtestület tagjainak 30%-a, valamint az Érvényes 2011. szeptemberétıl;
28
intézmény igazgatója vagy vezetısége szükségesnek látja. A nevelıtestület értekezleteirıl és az ott hozott határozatokról, döntésekrıl jegyzıkönyv készül. A nevelıtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlısége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 4.3.3. Osztály nevelési értekezlet Egy-egy osztályban felmerülı nevelési-oktatási probléma megbeszélésére az osztályban tanító kollégák, az osztályfınök javaslatára, illetve saját hatáskörében az igazgató hívja össze. 4.3.4. A nevelıtestület jogkörei gyakorlásából többségi határozattal átruházhat A nevelıtestület egyes ügyek elıkészítésére, javaslattételre és intézésére tagjaiból bizottságot hozhat létre. A bizottság munkáját megbízás alapján végzi. Ez tartalmazza a munka meghatározását, a végzett munkáról szóló tájékoztatás módját és idıpontját. 4.4.
Az intézményvezetı helyettesítésének rendje Az intézményvezetıt, akadályoztatása esetén, helyettesítheti az iskolai dolgozókat és tanulókat érintı ügyekben általános
helyettese,
annak
akadályoztatása
esetén
az
igazgatóhelyettes,
az
ı
akadályoztatása esetén a gazdasági csoportvezetı Gazdasági ügyekben: az igazgatóhelyettesek 200.000 Ft összeghatárig utalványozási jogkörrel rendelkeznek az igazgató helyettesítésekor. 4.5.
A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belsı ellenırzésének megszervezése és a végrehajtás ellenırzése az igazgató feladata. Az ellenırzés az éves munkatervben rögzített területekre terjed ki. A pedagógiai munka ellenırzésében az igazgatón kívül az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetık vesznek részt. Az ellenırzési tervben rögzíteni kell az ellenırzés célját, idejét, módszerét és a résztvevık személyét. Minden tanévben ellenırzésre kerül: a belépı osztályok beilleszkedésének ellenırzése, Érvényes 2011. szeptemberétıl;
29
az új kollégák pedagógiai munkájának ellenırzése, évi két alkalommal a haladási és osztályozási naplók, a munkatervben meghatározott munkaközösségek tagjainak óralátogatása, a munkafegyelem – az órakezdés és befejezés – ellenırzése, egyes, a munkatervben rögzített munkaközösségek beszámolása a pedagógiai munkáról a kibıvített vezetıségi ülésen. Az ellenırzések tapasztalatairól feljegyzés készül.
5.
A vezetık, az Iskolaszék, az iskolai szülıi szervezet és a diákönkormányzat közötti
kapcsolattartás formája
5.1.
Az iskolaszék Az iskolaszékkel való együttmőködés szervezése az igazgató feladata. Gondoskodik arról, hogy a törvényben meghatározott egyetértési és véleményezési jogát gyakorolhassa. Biztosítja a mőködési feltételeket. Az együttmőködés formáját egyezteti az iskolaszék elnökével. Egyetértési joga van: a Szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásában – a jogszabályban rögzített pontokban, a házirend elfogadásakor. Véleményezési joga van: az intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben véleményét ki kell kérni a pedagógiai program elfogadásakor. Javaslattevı jogköre van: az intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
5.2.
A szülıi szervezetek 5.2.1. Iskolai szülıi szervezet Tagjai az osztály SzMK vezetıi. Az iskolai szülıi szervezet képviselıjével az igazgató tartja a kapcsolatot. Az igazgató évente két alkalommal tájékoztatót tart a szülıi szervezetnek az iskolában folyó munkáról, a várható feladatokról, és az elért eredményekrıl. Érvényes 2011. szeptemberétıl;
30
A tájékoztatón jelen vannak az osztályfınökök. Az iskolai szülıi szervezet vezetıje és az igazgató szabadon kezdeményezhet további megbeszéléseket, amennyiben valamely fél erre igényt tart. 5.2.2. Osztály szülıi munkaközösség Az osztályok szülıi munkaközösségének tagja minden, az osztályban tanuló gyermek szülıje, gondviselıje. Az osztály szülıi munkaközösség megbeszéléseit önállóan tartja. Vezetıje az iskolai szülıi szervezet tagja, így részt vesz az évi két tájékoztatón. Közvetlen kapcsolatot az osztályfınökkel tart. A kapcsolattartás egyéb formái: szülıi értekezlet
évente kettı
fogadóóra
évente kettı
szülıi bemutató
évfolyamszintő, az iskola 6., 8. és 10. évfolyamán a munkatervben
rögzített idıpontban.
A szülıi értekezlet Minden
szülıi
értekezlet
után
az
osztály szülıi
szervezeteinek
elnöke írásban
tájékoztatja/tájékoztathatja az igazgatót a tanulói jogok érvényesülésével és a pedagógiai munka eredményességével kapcsolatos tapasztalatairól. Az igazgató erre 30 napon belül írásban válaszol. – Az új osztályközösségek szeptemberi szülıi értekezletén az osztályfınök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. – Rendkívüli szülıi értekezletet az osztályfınök és a szülıi munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerülı problémák megoldására. – Az osztályfınök és a szülıi munkaközösség ezeken kívül egyéb lehetıségeket is teremthet a kapcsolattartásra. Errıl csak tájékoztatási kötelezettsége van az osztályfınöknek. A jogszabályokban rögzített jogokon túl az SzMSz további jogokat nem határoz meg a szülıi szervezetnek és az iskolaszéknek. 5.3
A diákönkormányzat A diákönkormányzat munkáját a diákönkormányzatot segítı tanár támogatja. A feladattal az igazgató bízza meg. Érvényes 2011. szeptemberétıl;
31
A diákönkormányzat vezetıje évente egyszer megbeszélést tart az iskolavezetıséggel. A diákönkormányzat vezetıje évente kétszer beszámolót tart a nevelıtestületnek a közösség terveirıl és a végzett munkájáról. A munkatervben rögzített idıpontban diákközgyőlést tart. Ezen az igazgató beszámol az elızı közgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, a gyermeki és tanulói jogok érvényesülésérıl, és a házirend végrehajtásának tapasztalatairól. Az igazgató az intézmény költségvetésébıl biztosítja a mőködéshez szükséges pénzt. Az iskolai helyiségek és berendezések használatát ingyenesen biztosítja a rendszeres mőködéshez, a diákönkormányzat döntése alapján szervezıdı diákkörök munkájához és a diák önkormányzati nap rendezvényeihez. A munkát úgy kell megszervezni, hogy az iskola munkarendjét ne zavarja.
6.
A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolát a külsı kapcsolatokban az igazgató képviseli. Meghatározott területeken az igazgatóhelyettesek és más felelısök tartják a közvetlen kapcsolatot.
6.1
Pedagógiai Szakmai Szolgáltatók A vezetıkkel az igazgató tart kapcsolatot. A versenyekkel kapcsolatos ügyeket az általános igazgatóhelyettes, a pedagógus továbbképzésekkel kapcsolatban az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot.
6.2.
Iskola egészségügyi szolgáltató Az iskolaorvos munkájának egyeztetésében az igazgató, a védınıi munka szervezésében az igazgatóhelyettes képviseli az iskolát. A kötelezı vizsgálatokat és oltásokat úgy kell megszervezni, hogy az iskolai munkát a legkevésbé zavarja.
6.3.
Gyermekjóléti szolgálat Vezetıi szinten az igazgató képviseli az iskolát. A közvetlen kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs feladata. Érvényes 2011. szeptemberétıl;
32
6.4.
Nevelési tanácsadó Vezetıi szintő kapcsolatot az igazgató tart. A kapcsolattartás módját és tartalmát együttmőködési megállapodásban szabályozzák a felek. Ez az SZMSZ melléklete. A közvetlen kapcsolattartás az iskolapszichológus feladata.
6.5.
Iskolai sportkör A kapcsolattartó az igazgató. Évente két alkalommal tart megbeszélést a DSE vezetıjével. Ezen döntenek a mindennapos testedzés éves rendszerérıl, valamint értékelik az együttmőködést. A DSE és az iskola együttmőködését szerzıdésben rögzíti. 6.5.1. A mindennapos testedzés formái zenés gimnasztika, erısítés, konditerem labdarúgás
fiú: 5–8., 9–12. lány: 5–8., 9–12.
röplabda
fiú: 5–8., 9–12. lány: 5–8.
kosárlabda
5–6., 7–12.
Tenisz 6.6.
Testvériskolák Vezetıi szintő kapcsolattartó az igazgató. Az éves programok szervezése az osztályfınökök feladata. Munkájukat egy-egy program megbízott felelıse segíti. Testvériskoláink: Merz-Schule – Stuttgart Gymnasium bei Sankt Michael – Schwäbisch Hall Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium – Székelyudvarhely Tanítóképzı Székelyudvarhely Okland Általános Iskola
6.7.
Egyetemek
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
33
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem külsıs gyakorlóhelye a gimnázium. A SOTE kiemelt partneriskolája vagyunk. A vezetıi szintő kapcsolattartást az igazgató végzi. A szervezési kérdésekben az igazgatóhelyettes tart kapcsolatot.
7.
Az intézmény mőködési szabályai
7.1.
A nyitva tartás rendje és a közalkalmazottak munkarendje Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi idıben a tanulók 730 –kor jöhetnek be az épületbe. A korábbi belépés külön igazgatói
engedéllyel
lehetséges.
A
tanulók
a
házirendben
meghatározott
ideig
tartózkodhatnak az épületben. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskola szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva van. Eseti kérelmek alapján az igazgató ad engedélyt a szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) – a gazdasági csoportvezetı javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével – az igazgató dönt.
7.2.
A vezetık benntartózkodásának rendje Az iskola zavartalan mőködése érdekében biztosítani kell, hogy a tanítási idıben – 745–1600 óráig –az iskolavezetés legalább egy tagja benntartózkodjon az iskolában. A benntartózkodás rendjét minden tanév elején a munkatervben kell rögzíteni. A
pedagógusok
és
a
nevelı-oktató
munkát
közvetlenül
segítı
közalkalmazottak
(a továbbiakban pedagógusok) munkarendje a)
A pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra. Ez a kötelezı órákból, valamint a nevelı
illetve a nevelı-oktató munkával összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógus köteles részt venni az iskola ünnepélyein és rendezvényein a munkaköri leírásban foglaltak szerint.
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
34
A pedagógus köteles 10 perccel a tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása elıtt a munkahelyén, illetve a programok kezdete elıtt annak helyén megjelenni. b)
A pedagógusok napi felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettesek
állapítják meg és írják ki. A konkrét napi munkabeosztások összeállításában az intézmény feladatellátásának és zavartalan mőködésének biztosítását kell figyelembe venni. c)
A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetıleg elızı
nap, de legkésıbb az adott munkanapon 745-ig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének, hogy helyettesítésérıl intézkedhessenek. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében, hiányzások esetén, a szakszerő helyettesítés biztosítására a hiányzó pedagógus köteles a tananyagot, az órai feladatot kijelölni, és a titkárságon leadni. A helyettesítı pedagógus ebben az esetben köteles szakszerő helyettesítést tartani, a feladatot elvégeztetni. d)
Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt, legalább 2 nappal elıbb a
tanóra elhagyására, a tanmenettıl eltérı szervezéső tanóra megtartására, és az óracserére. e)
A nevelı-oktató munkával összefüggı rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a
megbízást az intézményvezetı adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetık javaslatának meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség és az arányos teherviselés. A technikai dolgozók munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét – az intézmény zavartalan mőködését figyelembe véve – a törvényi elıírásoknak megfelelıen, a gazdasági csoportvezetıvel egyeztetve az intézményvezetı állapítja meg a munkaköri leírásban.
7.3
Könyvtárhasználati Szabályzat Kölcsönzés a könyvtárból: Alapelvek Az iskolai könyvtár tagja minden az iskolával tanulói jogviszonyban álló diák, és munkaviszonyban álló pedagógus és más alkalmazott. Az iskolai könyvtár feladata a tanítás/tanulás folyamatának segítése, a könyvtárhasználat oktatása. Ennek megfelelıen alakul a könyvtári állomány is, alkalmazkodva az igényekhez. Az iskolai könyvtár feladata továbbá az állomány feldolgozása, és megırzése. A kölcsönzı diák által okozott, a könyvtárat ért kár megtérítése a szülık anyagi felelıssége. Nyitva tartás A könyvtár hetente 40 órában áll az olvasók rendelkezésére. Érvényes 2011. szeptemberétıl;
35
A kölcsönzés Igazolt jogosultság esetén a tartós tankönyveket egyszerre legfeljebb egy tanítási évre lehet kikölcsönözni. A kölcsönözhetı állományból a diákok egyszerre legfeljebb ötöt vihetnek el, egyenként 3 hétre. Idıszaki kiadványokat, és CD-ROM-okat, DVD-ket legfeljebb 2 napra lehet kivenni. Elhasználódás Tartós és egyéb tankönyv kölcsönzése esetén amennyiben elveszett vagy használhatatlanná vált a könyv az amortizáció 25% évente, tehát 4 év után elévül. Elvesztés, rongálás Amennyiben bármilyen könyvtári dokumentum elveszett, vagy kijavíthatatlanul megrongálódott azt azonossal pótolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a gazdasági irodán ellenértéke kifizethetı. A fizetendı ár tankönyvek esetén az aktuális OM jegyzék alapján kalkulálható ki. Egyéb dokumentumok esetén antikvár forgalomban az adott pillanatban érvényes beszerzési ár az ellenérték. Abban az esetben, ha a könyv nem szerezhetı be, új kötelezı olvasmányt kérünk pótlásként. A könyvek vissza hozatala 12. évfolyam végén a szóbeli érettségi vizsgák utolsó napján a diákok kötelesek a könyvtári tartozásokat kiegyenlíteni. Amennyiben ez nem történik meg, kártérítést kérünk. A kölcsönzött könyvek és egyéb dokumentumok visszaadásáról, ill. az elvesztett vagy megsérült példányok pótlásáról a kölcsönzı diáknak kell gondoskodnia. Felvételi vizsgákra nem kölcsönzünk könyveket. 7.4.
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és bent tartózkodásának rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem állók ügyeik intézésére léphetnek be az épületbe. Belépéskor a portán kötelesek közölni, hogy kihez és miért jöttek. A portaszolgálat telefonon tájékoztatja a keresett dolgozót a vendég érkezésérıl. A bent tartózkodás ideje alatt a vendég köteles az iskolai szabályok betartására. Az iskolában folyó munkát nem zavarhatja.
7.4.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.
A tanórán kívüli foglalkozások formái: napközi-, tanulószobai foglalkozások, szakkörök, diákkörök, énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi-, szakmai- és sportversenyek, könyvtár, ifjúsági klub, kulturális rendezvények, tanfolyamok. Érvényes 2011. szeptemberétıl;
36
A fenti foglalkozások helyét és idıtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben a terembeosztással együtt. A napközis és tanulószobai foglakozások a tanórára való felkészülés, a szabadidı hasznos eltöltésének színterei. A napközis foglalkozásról való eltávozás a szülı tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, a pedagógus engedélyével. Szakköröket a magasabb szintő képzés igényével a tanulók érdeklıdésétıl függıen, a munkaközösség-vezetık javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetıit az igazgató bízza meg. A foglalkozások elıre meghatározott tematika alapján történnek, errıl, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetıje felelıs a szakkör mőködéséért. A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, mőködtetését a diákok végzik. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján pedagógusok, külsı szakemberek vagy diákvezetık végzik az intézményvezetı engedélyével, a mőködés feltételeinek intézményi biztosításával. Az iskola zenekara, tánckara és énekkara a tantárgyfelosztásban meghatározott idıkeretben mőködik. Vezetıje az igazgató által megbízott tanár. A diáksportkör a mindennapos testedzést biztosítja. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a felzárkóztatás a tantervi követelményekhez. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A tanulmányi-, szakmai- és sportversenyeken való részvétel feltétele a kiemelkedı szaktárgyi eredmény, és a szaktanár javaslata. A tanulók az intézményi, a települési és az országos versenyeken vesznek részt. Felkészítésüket a szaktanár végzi. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Tanfolyamokat az iskola a tanulói érdeklıdésnek megfelelıen az igazgató engedélyével indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülı írásban kéri a tanfolyamvezetıtıl. A tanfolyamokon való részvételért térítési díjat kell fizetni. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) az iskolában egyéb rendezvényeket is tarthatnak. A rendezvényeket elızetesen engedélyeztetni kell az igazgatóval. A pedagógus felügyeletet ezeken a rendezvényeken is biztosítani kell.
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
37
7.5.
Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények A hagyományápolással kapcsolatos feladatok a)
A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, idıpontokat, valamint felelısöket
a nevelıtestület az éves munkatervben határozza meg. Az ünnepi rendezvényeken kötelezı az ünnepi viselet. b)
Az iskola hagyományos rendezvényei:
szeptember
tanévnyitó ünnepély; az 5. évfolyam és a 9.c bemutatkozása
október
idegen nyelvő vers- és prózamondó verseny ünnepi megemlékezés (október 6. az aradi vértanúk emlékére) ünnepi megemlékezés (október 23.), az idegen nyelvő vers- és prózamondó verseny eredményhirdetése; gólyabál, az 5. és 9. évfolyam avatása
november
szülıi bemutató a 10. évfolyamon A Magyar Nyelv Napja szülıi bál;
december
ének-zenei verseny Mikulás ünnepély 5–6. osztályosoknak karácsonyi vásár karácsonyi ünnepély, az ének-zenei verseny eredményhirdetése
február
szalagavató megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére (február 25.)
március
magyar nyelvő vers- és prózamondó verseny ünnepi megemlékezés (március 15.) magyar nyelvő vers- és prózamondó verseny eredményhirdetése erdélyi emléktúra
április
DÖNCI (Diákönkormányzati nap) megemlékezés a Holocaust áldozatainak emlékére (április 16.)
május
ballagás szülıi bemutatók a 6., 8. évfolyamon
június
a Nemzeti összetartozás érzésének erısítése ünnepe, tanévzáró
A néptánc gála, illetve a komolyzenei bemutató évente váltakozva a munkatervben rögzített idıpontban c)
nyári táborok: kosárlabda, röplabda, olvasó, kézmőves, vízi, erdélyi turisztikai
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
38
d) 7.6.
öregdiák-, 10, 20 .... éves érettségi találkozók
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészségügyi prevenció rendje Az iskola gondoskodik a tanulók rendszeres iskola egészségügyi ellátásáról. Az iskolaorvos és a védını – az egészségügyi ellátást biztosító szervezettel kötött szerzıdés szerinti idıben – végzi a tanulók oltását, szőrését, és részt vesz a felvilágosító munkában. Tapasztalatairól az iskolában évente egyszer tájékoztatja az iskolavezetést. A kötelezı orvosi és védınıi szőrıvizsgálatokat és a védıoltások idıpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehetı legkisebb mértékben zavarja. A vizsgálatok idıpontját a védını a kapcsolattartással megbízott vezetıhelyettessel egyezteti. A beosztást elhelyezi a tanáriban. Az osztályfınököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói a vizsgálatokon megjelenjenek –tájékoztatja feladatukról. A tanulók évente fogorvosi vizsgálaton vesznek részt. Kísérésükhöz az iskola pedagógust biztosít. Az iskolában tartózkodás ideje alatt jelentkezı betegség esetén a diák a tanár engedélyével jelentkezik a titkárságon. Az iskolavezetıség jelenlévı tagja a szülıvel történı egyeztetés után intézkedik a további teendıkrıl.
7.7.
Az intézményi védı és óvó elıírások A tanulók számára az osztályfınöknek tőz- és balesetvédelmi tájékoztatót kell tartani a tanév elsı napján. Ezt beírja a haladási naplóba. A balesetveszélyes tantárgyakat tanító tanároknak munkavédelmi oktatásban kell részesíteniük az érintett tanulókat. Ezek a tantárgyak: fizika, technika, informatika, kémia, biológia és testnevelés. A szaktantermekben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Az iskolán kívüli foglalkozások elıtt tájékoztatót kell tartani a balesetek elkerülése érdekében. Ha a tanulót baleset éri, a foglalkozást tartó tanár, vagy aki a balesetet észleli köteles az elsısegélynyújtást megkezdeni. A balesetet, sérülést jelenteni kell az iskolavezetésnek. Ez az eljárási rend érvényes az iskolán kívüli iskolai szervezéső programokra, kirándulásokra, utazásokra is. Halasztást
nem
tőrı
esetekben
a
közvetlen
veszély
elhárítása
az
azt
észlelı
közalkalmazott feladata. Az esetrıl köteles beszámolni az igazgatónak. Érvényes 2011. szeptemberétıl;
39
A további ellátásról – amennyiben lehetséges, a szülıvel egyeztetve – az iskolavezetés gondoskodik. A balesetrıl jegyzıkönyvet kell írni. Az igazgató, a gazdasági vezetı és a munkavédelmi felelıs évente két alkalommal közös balesetvédelmi szemlét végez. Megállapításaikat írásban rögzítik. Az igazgató intézkedik a veszélyforrások megszüntetésérıl. A súlyos baleseteket az igazgató jelenti a fenntartónak. Az intézmény dolgozói évente egyszer tőz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatón vesznek részt. Az oktatáson való részvételt adminisztrálni kell. 7.8.
Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az intézkedésrıl haladéktalanul tájékoztatni kell az igazgatót. Ez az eljárási rend érvényes az iskolán kívüli iskolai szervezéső programokra, kirándulásokra, utazásokra is. Halasztást nem tőrı esetekben a közvetlen veszély elhárítása az azt észlelı közalkalmazott feladata. Az esetrıl köteles beszámolni az igazgatónak. Bombariadó esetén az épület kiürítése a tőzriadó terv szerint történik. A rendkívüli eseményrıl az igazgató értesíti a fenntartót.
7.9
Az iskolában az üzleti, fogyasztási és politikai célú reklámtevékenység tilos. Kizárólag a tanulóknak szóló és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel összefüggı reklámtevékenység engedhetı meg. Csak az iskolavezetés által engedélyezett és az iskola körbélyegzıjével lepecsételt reklámanyagok helyezhetık el a faliújságokon, minden más reklámanyagot el kell távolítani az intézménybıl.
8.
Az iskola mőködési dokumentumainak nyilvánossága, elhelyezése és a tájékoztatás rendje Az iskola pedagógiai programja, és szervezeti és mőködési szabályzata egy hitelesített példányát az iskola könyvtárában kell elhelyezni. Az iskola házirendjét a belépı osztályok szüleinek a beiratkozáskor át kell adni. A könyvtár nyitva tartási idejében a szülık és a tanulók szabadon megtekinthetik.
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
40
A dokumentumokról szóbeli tájékoztatást az igazgató ad elızetesen egyeztetett idıpontban.
9.
Záró rendelkezések Jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelıtestület módosíthatja az Iskolaszék és a Diákönkormányzat a törvényben meghatározott körben gyakorolt egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az SZMSZ három hiteles példányban készült. 1. sz. a fenntartónál, 2. sz. az irattárba, a 3. sz. a könyvtárba kerül.
10.
Legitimációs záradékok A
közalkalmazotti
tanács
képviseletében
és
felhatalmazása
alapján
aláírásommal
tanúsítom, hogy a szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. ___________________________ közalkalmazotti tanács elnöke
Az iskolaszék, illetve az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a szervezeti és mőködési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához elıírt egyetértési jogunkat gyakoroltuk.
___________________________ diákönkormányzat elnöke
___________________________ iskolaszék elnöke
___________________________ igazgató
Budapest, 2009. október Érvényes 2011. szeptemberétıl;
41
Az SZMSZ mellékletét képezi: -
az intézmény könyvtárának győjtıköri szabályzata
-
a Veres Péter Gimnázium iratkezelési szabályzata
-
gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
-
csengetési rend
Érvényes 2011. szeptemberétıl;
42
