Szervezeti és működési szabályzat. Oladi Általános Iskola. I. A működés közös szabályai

Szervezeti és működési szabályzat Oladi Általános Iskola

OM azonosító: 200897

I. A működés közös szabályai

Szombathely 2015.

SZMSZ: A működés közös szabályai – Oladi Általános Iskola

TARTALOMJEGYZÉK

1.

FONTOSABB JOGSZABÁLYOK ......................................................................................... 3

2.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ ISKOLA ALAPADATAI ................................... 3 2.1. AZ SZMSZ CÉLJA .................................................................................................................. 3 2.2. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI ......................................................................................... 3 2.3. AZ INTÉZMÉNY KÖRBÉLYEGZŐJÉNEK FELIRATA.................................................. 5

3.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE........................................ 5 3.1. AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE, TAGINTÉZMÉNY MEGNEVEZÉSE ÉS TELEPHELYE ......................................................................................................................... 5 3.2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE............................................................................................. 5 3.3. AZINTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE ..................................................................... 6 3.4. AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA, VEZETÉSE ..................................................................... 6 3.5. A TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ ............................................................................................. 7

4.

A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVA TARTÁS, A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSA 7

5.

A BELÉPÉS ÉS A BENNTARTÓZKODÁS RENDJE ........................................................ 8

6.

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA ............................................. 8 6.1. AZ ISKOLA MUNKÁJÁT SEGÍTŐ TESTÜLETEK, KÖZÖSSÉGEK ............................ 8 6.2. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET KAPCSOLATTARTÁSA .................. 8 6.3. A SZÉKHELYINTÉZMÉNY ÉS A TAGINTÉZMÉNY KAPCSOLATA ......................... 9 6.4. A KÖZALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG KAPCSOLATTARTÁSA ................................. 9

7.

AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI ....................................................................................... 9 7.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ÉS A SZÜLŐI SZERVEZETEK ...................................... 9 7.2. DOLGOZÓI ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ................................................... 10 7.3. SZAKMAI SZERVEZETEK ................................................................................................ 10 7.4. DIÁKÖNKORMÁNYZAT .................................................................................................... 10

8.

NYILATKOZAT A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK RÉSZÉRE .......................... 10

9.

A TOVÁBBKÉPZÉS ÉS A BEISKOLÁZÁSI SZABÁLYOZÁS RENDJE ...................... 10

10.

INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG RENDJE ............... 11

11.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ................ 11 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................. 11

2


1. FONTOSABB JOGSZABÁLYOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:    

 

  

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2012. évi CXXV. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) és a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendelkezéseinek egybeszerkesztett szövege, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozóan.

2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ ISKOLA ALAPADATAI 2.1.

AZ SZMSZ CÉLJA

A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az Oladi Általános Iskola adatait, szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, valamint az intézmény működési szabályait. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. 2.2.

AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI

Az intézmény legfontosabb adatai az Alapdokumentummal összhangban  Az intézmény neve: Oladi Általános Iskola  Idegen nyelvű neve: Olad Primary School  Az intézmény székhelye: 9700 Szombathely, Simon István u. 2-6.  Az intézményt létesítő szakmai alapdokumentum kelte: 2015.10.05.  Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3


        

Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1055 Budapest, Akadémia utca 3. Jogelőd(ök): 036620, 036610, 036619, 036747, 036731, 200897 Jogutód(ok): 203063, 200897 Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32. Tankerület: KLIK Szombathelyi Tankerülete Tankerület kód: 168000 Az intézmény jellege: köznevelési intézmény Az intézmény típusa: általános iskola Weblap URL: www.oladalti.uw.hu Telefon: Mobil: Fax:



94/310 683 20/503 3779 94/310 683

OM azonosítója: 200897

Feladatellátási helyek  001 Oladi Általános Iskola, 9700 Szombathely, Simon István utca 2-6. (hrsz: '3785/33')  007 Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája, 9700 Szombathely, Nyitra utca 15. (hrsz: '7583') 001 Oladi Általános Iskola, 9700 Szombathely, Simon István utca 2-6. köznevelési és egyéb alapfeladata  általános iskolai nevelés-oktatás  nappali rendszerű iskolai oktatás  alsó tagozat, felső tagozat  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők)  két tanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol)  integrációs felkészítés, egyéb köznevelési foglalkozás,  napköziotthonos ellátás, tanulószoba, egész napos iskola  iskola maximális létszáma: 520 fő  intézményegységenkénti maximális létszám 490 fő  iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel  tanuszodai szolgáltatás 007 Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája, 9700 Szombathely, Nyitra utca 15. köznevelési és egyéb alapfeladata  általános iskolai nevelés-oktatás  nappali rendszerű iskolai oktatás  alsó tagozat, felső tagozat  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők)  két tanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol) 4


   

integrációs felkészítés, egyéb köznevelési foglalkozás, napköziotthonos ellátás, tanulószoba iskola maximális létszáma: 224 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

Az intézmény képviseletére jogosult az intézményvezető, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. 2.3.

AZ INTÉZMÉNY KÖRBÉLYEGZŐJÉNEK FELIRATA

Székhely intézmény körbélyegzőinek felirata Oladi Általános Iskola, Szombathely Olad Primary School, A tagintézmény körbélyegzőinek felirata: Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája Szombathely Olad Primary School Nyitra Street Primary School A bélyegző használatára tagintézmény-vezető.

jogosultak:

intézmény

igazgatója,

igazgatóhelyettesek,

3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE 3.1.

AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE, TAGINTÉZMÉNY MEGNEVEZÉSE ÉS TELEPHELYE Az intézmény székhelye: 9700 Szombathely, Simon István utca 2-6. Hivatalos neve: Oladi Általános Iskola Idegen nyelvű megnevezése: Olad Primary School, Ügyviteli telephelye: Szombathely, Simon István utca 2-6. Tagintézmény: Tagintézmény hivatalos neve: Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája Idegen nyelvű megnevezése: Olad Primary School Nyitra Street Primary School Ügyviteli telephelye: Szombathely, Nyitra utca 15.

3.2.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE

Az Oladi Általános Iskola Simon István utcai székhely intézménye, valamint Nyitra utcai tagintézménye szakmai tekintetben önálló szervezeti egységek. A szakmai önállóságukat megtartva, tevékenységüket összehangolva végzik feladataikat, szerveznek közös programokat. Működésük szakmai alapelveit Pedagógiai programjuk tartalmazza. Az éves feladatok ütemezését, az együttműködés formáit és lehetőségeit az éves Munkatervük rögzíti. Részletes működési szabályaikat saját Szervezeti és működési szabályzatuk tartalmazza, amely a jelen SZMSZ részét képezi.

5


3.3.

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE

Az intézményben – az Alapító Okiratban meghatározottak szerint – egy székhelyintézmény és egy tagintézmény működik, amely meghatározza a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók közösségének belső tagolódását. Intézményi szinten a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az intézményvezető, valamint az tagintézmény-vezető látják el. Az intézményvezető munkáját helyettes vezetők segítik.

igazgatóság

tagintézményvezető

intézményvezető

1.intézményvezetőhelyettes

2.intézményvezetőhelyettes

munkaközösségvezetők

munkaközösségvezetők

pedagógusok

pedagógusok 1. ábra

3.4.

AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA, VEZETÉSE

Az iskola igazgatóságát az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  a tagintézmény-vezető  az igazgatóhelyettesek  Az igazgatóság havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.  Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.  Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik.  Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira.  Az intézményvezető összehangolja a székhelyintézmény és a tagintézmény munkáját.  Együttműködik a fenntartó illetékes szakembereivel, folyamatosan tájékoztatja őket az intézmény működéséről. 6


 Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az intézményvezető gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgatóhelyettesek írják alá.  A tagintézmény-vezető aláírási jogköre a vezetése alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, a tanügyigazgatás és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki.  A tagintézményben keletkezett levelekben a tagintézmény-vezető aláírása mellett a tagintézmény körbélyegzőjét kell használni és a tagintézmény fejlécével kell ellátni. A TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ

3.5.  

A tagintézmény-vezető megbízásáról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tankerületi igazgatója dönt. Általános munkaköri feladatai - Irányítja, szervezi tagintézményének szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli a tagintézményt. - Hatáskörébe tartozó ügyekben eleget tesz a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi egyeztetésnek. - A jogszabályokban meghatározottak szerint végzi a tanügy-igazgatási feladatokat. - A tantestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése során a tervezetet egyezteti az intézményvezetővel, kivéve a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos ügyeket. - Gyakorolja az átruházott munkáltatói jogköröket. - Szervezi az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel. - tagintézményében gondoskodik a takarékos működésről és vagyonvédelemről, végzi a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, valamint a Munkavédelmi Szabályzatában és a Tűzvédelmi Szabályzatban előírt feladatokat. - Ellátja, illetve irányítja a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését a tagintézmény működési szabályzatában foglaltak szerint. - Szorosan együttműködik a székhelyintézménnyel. - Elkészíti az SZMSZ Közös rendelkezések fejezetéhez igazodóan a tagintézményre vonatkozó Szervezeti és működési szabályzatot, a Pedagógiai programra épülő éves munkatervet, félévente értékeli a tagintézményben folyó szakmai tevékenységet, elkészíti az éves statisztikai jelentést és a tantárgyfelosztás tervezetét. - Felelőssége a feladatai ellátásáért, az általa vezetett tagintézmény szakmai munkájáért, a rendelkezésére álló tárgyi-anyagi feltételek ésszerű felhasználásáért és a vagyonvédelemért áll fenn. - Távollétét a tagintézményétől jelzi az intézményvezetőnek, szabadságát előzetesen írásban engedélyezteti. - Munkaideje: heti 40 óra. Kötelező óraszámát a Nemzeti köznevelésről szóló törvény határozza meg.

4. A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVA TARTÁS, A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSA A székhelyintézmény és a tagintézmény Szervezeti és működési szabályzatai tartalmazzák azok nyitva tartását és működési rendjét. Az intézmény iskoláiban az intézményvezetőnek (tagintézmény-vezetőnek) vagy helyetteseinek jelen kell lennie mindaddig, amíg az iskolában szervezett tanulói foglalkozások 7


zajlanak. A pedagógusok benntartózkodási rendjét személyre szabottan az éves munkaterv részét képező ügyeleti rend és munkaköri leírásuk tartalmazza. A intézményvezető benntartózkodásának ideje – a heti 40 órás munkaidő keretein belül – az aktuális feladatokhoz igazodhat.

5. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók részére biztosított. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a mindennapi munkavégzést. A szülők fogadásának rendjét, a helyiségek használatát az iskolák működési szabályzata rögzíti. A hivatali időben megjelenő külső személyek beléptető rendszer igénybevételével léphetnek be az épületbe. A rendezvények látogatói a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben.

6. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA 6.1. AZ INTÉZMÉNY MUNKÁJÁT SEGÍTŐ TESTÜLETEK, KÖZÖSSÉGEK Igazgatóság Vezetőség Nevelőtestület Alkalmazotti közösség Munkaközösségek Dolgozói érdekképviseleti szervezetek Szülői szervezetek Diákönkormányzat Az intézményegységekben működő nevelőtestületre, munkaközösségekre, szülői szervezetekre, diákönkormányzatokra és diákközösségekre vonatkozó szabályozásokat az intézményegységek SZMSZ-i tartalmazzák. 6.2. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET KAPCSOLATTARTÁSA A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:    

az igazgatóság ülései az iskolavezetőség ülései a különböző értekezletek megbeszélések

Ezen fórumok időpontját az iskolai éves munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint e-mailben, és írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket és az érintetteket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: 

tájékoztatni üléseik után az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, 8




közvetíteni az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. 6.3. A SZÉKHELYINTÉZMÉNY ÉS A TAGINTÉZMÉNY KAPCSOLATA Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőket meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái: o közösségi értekezletek o nyilvános fórumok o intézményi gyűlések o intézményi rendezvények o szakmai előadások és megbeszélések o közös ünnepélyek o módszertani bemutatások és gyakorlatok o hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 6.4. A KÖZALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG KAPCSOLATTARTÁSA A közalkalmazotti közösséget jogszabályokban meghatározott ügyekben véleményezési jog illeti meg. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma a közalkalmazotti értekezlet. A közalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó döntések meghozatala előtt kell összehívni. A közalkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 30 %-a a napirend megjelölésével kezdeményezheti. A közalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3 jelenléte szükséges. A közalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét.

7. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 7.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ÉS A SZÜLŐI SZERVEZETEK Az intézményben működő szülői szervezetekkel az intézményvezető (tagintézmény-vezető) tartja a kapcsolatot. A szülői szervezetek megkeresésére az intézményvezető, illetve a tagintézmény-vezető köteles a szükséges tájékoztatást, információt megadni. A szülői szervezetek képviselőit meg kell hívni azon testületi ülésekre, értekezletekre, ahol jogszabály szerint egyetértési vagy véleményezési jogosultságuk van.

9


7.2. DOLGOZÓI ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az igazgató a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. 7.3. SZAKMAI SZERVEZETEK Az intézményt érintő szakmai ügyekben történő kapcsolattartás az intézményvezető feladata, aki meghatározza a külső kapcsolatok rendszerét és szintjeit. A szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartás módjait részletesen a székhelyintézmény és a tagintézmény Pedagógiai programja és SZMSZ-e tartalmazza. 7.4. DIÁKÖNKORMÁNYZAT Az intézmény az iskolákban biztosítja a diákönkormányzatok működéséhez szükséges feltételeket. A diákönkormányzatok és az iskolák vezetőinek kapcsolattartását, a tanulók rendszeres tájékoztatását, a tanulók véleménynyilvánításának formáit az iskolák SZMSZ-i tartalmazzák. A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót. Az intézményvezető (tagintézmény-vezető) vagy az általa megbízott vezető részt vesz az évi rendes diákközgyűlésen, ahol az általános intézményi szintű kérdésekről ad tájékoztatást.

8. NYILATKOZAT A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK RÉSZÉRE A televízió, a rádió, az írott és elektronikus sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézmény egészét érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. A tagintézményt érintő kérdésekben a tagintézmény-vezető vagy az általa megbízott személy is nyilatkozhat. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.

9. A TOVÁBBKÉPZÉS ÉS A BEISKOLÁZÁSI SZABÁLYOZÁS RENDJE A Továbbképzési program végrehajtásához a Beiskolázási tervet az intézményvezető (tagintézmény-vezető) készíti el. Ezt a közalkalmazotti tanács véleményezi, a nevelőtestület fogadja el. 10


A költségvetésből finanszírozott továbbképzéseken való részvételről az intézményvezető (a tagintézmény-vezető javaslata alapján) dönt a fenntartó által engedélyezett keretek figyelembe vételével. A Továbbképzési program és Beiskolázási terv készítésénél, módosításánál a munkavállalókat kezdeményezési, véleményezési jog illeti meg.

10. INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI Reklámtevékenységet csak a 2008. évi XLVIII. tv. 8. §-ban foglalt korlátozások és tilalmak figyelembe vételével lehet folytatni az intézményben. Reklámanyag csak az intézményvezető, tagintézmény-vezető engedélyével helyezhető el az iskolai faliújságon vagy terjeszthető a tanulók között.

11. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: Alapdokumentum, Szervezeti és működési szabályzat, Pedagógiai program, Továbbképzési program, Beiskolázási terv, éves Munkaterv, mely tartalmazza az éves munka ellenőrzésének tervét is, Közalkalmazotti szabályzat, Házirend, Egyéb belső szabályzatok: Gyakornoki szabályzat Esélyegyenlőségi terv Selejtezési szabályzat Leltározási és leltárkezelési szabályzat Iratkezelési szabályzat Adatkezelési szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a közalkalmazotti tanács véleményezte, a nevelőtestület fogadta el, az intézményvezető hagyta jóvá. A Szervezeti és működési szabályzat a jóváhagyást követően lép hatályba. A Szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata a törvényben meghatározottak szerint történik, módosítására szükség esetén kerülhet sor. A Szervezeti és működési szabályzat hivatalos példánya az iskola titkárságán található, minden érintett számára elérhető, megtekinthető az iskolai honlapon.

11

Szervezeti és működési szabályzat

Oladi Általános Iskola székhelyintézmény OM azonosító: 200897

ÖRÖKÖS ÖKOISKOLA

Szombathely 2015

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola

AZ SZMSZ TARTALOMJEGYZÉKE 1. ALTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................. 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja .................................. 4 1.2. Az intézmény legfontosabb adatai ............................................................................... 4 1.3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, megtekintése ................................. 5 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ............................................................ 5 2.1. Az intézmény vezetője ................................................................................................... 7 2.2. Az intézményvezető-helyettesek ................................................................................... 7 2.3. Az intézmény vezetősége ............................................................................................... 7 2.4. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök........................................... 7 A helyettesítés rendje ........................................................................................................... 7 3. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .......................... 8 3.1. A belső ellenőrzés szabályai .......................................................................................... 8 3.2. A belső ellenőrzésre jogosult személyek ...................................................................... 8 3.3. Az ellenőrzés módszerei ................................................................................................ 9 3.4. Az ellenőrzés területei ................................................................................................... 9 3.5. A folyamatba épített vezetői belső ellenőrzés működése ........................................... 9 3.6. Intézményi önértékelés .................................................................................................. 10 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK .................................................................................................................................................. 13 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ...................... 13 4.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje .............................. 14 4.3. Elektronikus és elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ...... 18 4.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ................................ 19 5. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK MUNKARENDJE ............................................. 20 5.1. Az intézményvezető munkarendjének szabályozása ................................................ 20 5.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ................................................... 20 5.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ............................................. 22 5.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ............................ 24 5.5. Munkaköri leírás-minták ........................................................................................... 24 5.6. Kiemelt munkavégzésért járó elismerések, jutalmazási formák ............................ 28 6. AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATA, AZ ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁS RENDJE ......................................................................... 29 6.1. Az intézmény nyitva tartása ....................................................................................... 29 6.2. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ........................ 29 6.3. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ............................................. 33 6.4. A Nemzeti köznevelési törvény értelmében kötelezően szervezendő egyéb foglalkozások rendje .......................................................................................................... 33 6.5. Erkölcstan /Hit- és erkölcstan oktatás szervezése .................................................... 37 6.6. Mindennapos testnevelés szervezése .......................................................................... 38 6.7. Magyar-angol két tanítási nyelvű képzés szervezése................................................ 38 7. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, ..................................................... 39 A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................. 39 7.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai .............................................................. 39 7.2. Az intézmény hagyományos rendezvényei és ünnepei ............................................. 39 7.3. A hagyományápolás külsőségei .................................................................................. 40 8. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK ...................................... 40 2

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola 8.1. Az intézmény iskolaközössége .................................................................................... 40 8.2. A nevelők közösségei ................................................................................................... 40 8.3. A szülők közösségei ..................................................................................................... 42 8.4. Tanulók közösségei ...................................................................................................... 43 8.5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ................................................................. 44 9. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI .. 49 10. VÉDŐ, ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK .................................................................................... 53 10.1. Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................................. 53 10.2. Ifjúságvédelmi feladatok ..................................................................................... 55 10.3. A dohányzással kapcsolatos előírások ..................................................................... 56 10.4. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ....................................... 56 11. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ..... 57 11.1. A tanulói hiányzás igazolása..................................................................................... 57 11.2. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ............... 58 11.3. A tanulói késések kezelési rendje ............................................................................. 58 11.4. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ................................................................ 58 11.5. Osztályozó vizsga rendje ........................................................................................... 59 11.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ....................................................... 60 11.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai.................. 60 11.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ...................... 61 12. TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT .............................................................................. 62 MELLÉKLET ........................................................................................................................ 64

3

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola 1. ALTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:    

 

  

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2012. évi CXXV. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) és a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendelkezéseinek egybeszerkesztett szövege, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozóan.

1.2. Az intézmény legfontosabb adatai Nyilvántartási száma: K12336 Az intézmény nyilvántartásba vételének dátuma: 2013.08.27. Az intézményt létesítő szakmai alapdokumentum kelte: 2015.10.05. Az intézmény megnevezései: Hivatalos neve:

Oladi Általános Iskola

Idegen nyelvű neve: Olad Primary School

4

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola Az intézmény székhelye: Szombathely, Simon István utca 2-6. OM azonosítója: 200897 Az intézmény körbélyegzőjének felirata: Oladi Általános Iskola, Olad Primary School 9700 Szombathely, Simon István utca 2-6. Az intézmény képviseletére jogosult: az intézményvezető valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, a szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők munkaidőben megtekinthetik az intézményvezetői irodában, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2015. október 22-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat, valamint mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával, 2015. október 22-ével lép hatályba. 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 2. Az intézményvezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás

5

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola OLADI ÁLTALÁNOS ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE

INTÉZMÉNYVEZETŐ

Feladatát: - SZMSZ szabályozza Továbbá: - Osztályfőnöki munkaközösség nevelőoktató munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése (1-8. évf.), - Humán munkaközösség (3-8.évf.) - Belső értékelési munkacsoport nevelő-oktató munkájának tartalmi szervezése, irányítása, ellenőrzése.

INTÉZMÉNYVEZETŐHELYETTESEK

- A nevelő-oktató munkával összefüggő adminisztrációs tevékenység vezetése, szervezése, irányítása, ellenőrzése; - A nevelő-oktató munka feltételeinek tervezése, szervezése, irányítása; - A reál, az egészségnevelési, az idegen nyelvi és alsós munkaközösségek, tanórán kívüli tevékenységek nevelőoktató munkájának tartalmi szervezése, irányítása, ellenőrzése.

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐK

-

osztályfőnöki humán reál alsós egészségnevelési idegen nyelvi

PEDAGÓGUSOK

6

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola 2.1. Az intézmény vezetője Az Oladi Általános Iskola élén az intézményvezető áll. Vezetői tevékenységét, intézményvezető helyettesei közreműködésével, az Oladi Általános Iskola Működési Szabályzata alapján látja el. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. 2.2. Az intézményvezető-helyettesek A vezető beosztás ellátásával megbízott intézményvezető-helyettesek vezetői tevékenységüket az intézményvezető irányítása mellett látják el. Feladat- és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazon területekre kiterjednek, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. A helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető választja, és a KLIK Szombathelyi Tankerületének igazgatója bízza meg. Helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. 2.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézményvezető munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A szakmai vezetőség tagjai:  az intézményvezető  az intézményvezető-helyettesek  a munkaközösség-vezetők  Intézményi Önértékelési Csoport vezetője Az intézményvezető által megállapított munkaprogram alapján havonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az intézményvezető feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke és az intézmény érdekképviseleti szerveinek vezetői. Az operatív vezetési ügyekben az intézményvezető, és helyettesei heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. (A mindenkori éves munkatervben rögzített időpontban.) 2.4. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök A helyettesítés rendje 2.4.1 Az intézményvezető akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az egyes számú intézményvezető-helyettes a megbízott. Az intézményvezető-helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.

7

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a helyetteseire vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve a helyettes felhatalmazását. 2.4.2 Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat az intézményvezető-helyetteseknek:  

az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, az iskolai rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát.

A egyes számú helyettes az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a vezető kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. 2.4.3 Mindkét intézményvezető-helyettes távolléte esetén az intézményvezetőt – ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást –  Intézményi Önértékelési Csoport vezetője  Intézményi Önértékelési Csoport vezetőjének akadályoztatása esetén az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti. 2.4.4 Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: intézményvezető és helyettesei minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor, valamint hivatalos bejegyzések esetén. 3. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 3.1. A belső ellenőrzés szabályai A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és működéséért az intézményvezető felelős. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza, mely magába foglalja az éves önértékelési tervet is. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. 3.2. A belső ellenőrzésre jogosult személyek A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:  intézményvezető  intézményvezető- helyettesek  munkaközösség-vezetők  Intézményi Önértékelési Csoport, Önértékelést Támogató Munkacsoport, iskolánkban BECS-nek neveztük el.

8

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola 

Az Önértékelést Támogató Munkacsoport által bevont személyek

Az ellenőrzést az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint, a munkaköri leírás alapján, valamint az Önértékelést Támogató Munkacsoport felkérésére végzik. (A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni.) Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi a vezetőség tagjainak munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A intézményvezető-helyettesek ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következően saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő tartalmi és adminisztrációs területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az intézményvezetőt vagy a helyettest. Az Önértékelést Támogató Munkacsoport, az Önértékelési Kézikönyvben meghatározott, ciklikusan ismétlődő önértékelések sikeres lebonyolítását tervezi, szervezi és ellenőrzi. 3.3. Az ellenőrzés módszerei  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása  írásos dokumentumok vizsgálata  a tanulói munkák vizsgálata  beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 3.4. Az ellenőrzés területei - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések - tanórák, tanórákon kívüli foglalkozások - írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések 3.5. A folyamatba épített vezetői belső ellenőrzés működése    

Gazdasági információk elemzése A kötelezettségvállalás során a szakmai és gazdasági kihatással járó intézkedések indokoltságának előkészítése, vizsgálata A beosztott vezetők és dolgozók írásban vagy szóban történő beszámoltatása, tájékozódás a konkrét feladat végrehajtásának helyzetéről, a végrehajtás problémáiról, a szükséges vezetői beavatkozás lehetséges irányairól Munkahelyen végzett közvetlen helyszíni ellenőrzés

9

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola 3.6. Intézményi önértékelés A pedagógus, a vezető és az intézmény tevékenységeinek, kompetenciáinak és eredményeinek átfogó, szisztematikus, rendszeres, összehasonlítható, önmaga által elvégzett felülvizsgálata. Az önértékelések fókuszában a tanulási-tanítási folyamat, a pedagógiai munka minősége áll. Kiemelt célja: - iránymutatást adjon a pedagógus, a vezető és az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez - mindhárom szinten segítséget nyújtson a tanfelügyeleti ellenőrzéshez, értékeléshez - támogassa a pedagógusok minősítésre történő felkészülését - az intézményi célokhoz, elvárásokhoz mérten mutassa a fejlődést és az előrehaladást - segítse meghatározni az erősségeket, amelyekre építeni lehet a továbbfejlesztésben - mutassa meg a fejlesztendő területeket, fejlesztéseket indítson el - fejlesztési és intézkedési tervben rögzítse az önfejlesztési programokat - a ciklikusan ismétlődő, újabb önértékelés keretében vizsgálja a fejlesztés eredményességét. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján az intézményi önértékelést az Önértékelési kézikönyvben rögzítettek szerint kell végezni. Az önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését az önértékelési csoport végzi. Az 5 fős pedagógus munkacsoport tagjait az intézményvezető jelöli ki, és a feladat ellátásához szükséges jog- és felelősségi körrel ruházza fel. Az önértékelési csoport elkészíti az intézmény ötéves önértékelési ciklusának tervét, az Önértékelési Programot, valamint ennek az adott tanévre vonatkozó lebontását az Éves Önértékelési Tervet. Az öt évre szóló önértékelési program meghatározza az önértékelési munka célját, elvárt eredményeit, a megvalósításhoz szükséges feladatokat, azok ütemezését és a szükséges emberi és egyéb erőforrásokat. Az önértékelési program tartalmazza (a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet intézményi önértékelésre vonatkozó előírásai figyelembevételével):  az előkészítésre vonatkozó eljárásrendeket, általános szabályokat (tervezés, tájékoztatás, az elvárások intézményi értelmezése)  a megvalósításra vonatkozó eljárásrendeket, általános szabályokat (óralátogatások, interjúk, kérdőíves felmérések szervezésére és lebonyolítása)  az önértékelés minőségbiztosítására, értékelésére vonatkozó eljárásrendeket, általános szabályokat. Az ötéves önértékelési programban foglalt feladatok megvalósítása az adott tanévre vonatkozó éves önértékelési terv szerint történik. Az éves önértékelési terv tartalmazza:  az adott tanévben önértékelésre kerülő pedagógusok felsorolását  a vezető értékelés esedékességét  az intézményi önértékelés azon elemeit, melyek az adott tanévben kerülnek értékelésre  az ellenőrzésbe bevont felelősök megnevezését, részfeladatok meghatározását 10

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola  az egyes értékelési feladatok ütemezését  a közreműködő partnerek bevonásának módját. Az Önértékelési Program és az Éves Önértékelési Terv az OH által működtetett informatikai felületen kerül rögzítésre, melyet az önértékelési csoport erre kijelölt tagja végez el. A tervben rögzítetteknek megfelelően az informatikai felület biztosítja, az értékelésben részt vevők számára, az adatgyűjtő és értékelő funkciókat. Az önértékelés szintjei:  pedagógus önértékelés  vezetői önértékelés  intézményi önértékelés 3.6.1. Pedagógusok önértékelése A pedagógusok önértékelése a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően legalább két évente történik. A pedagógus önértékelés a vezetőkre is vonatkozik. Az önértékelés alapja  a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások  a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok  az önértékelési csoport által kidolgozott, a nevelőtestület által elfogadott, az OH informatikai felületén rögzített, pedagógusokra vonatkozó intézményi elvárások Az önértékelés eszközei  az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet és önértékelés) valamint az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapja  dokumentumok vizsgálata (tanmenetek, naplók, tanulók munkái)  kérdőívek elemzése (pedagógus, szülő, kolléga)  két óra látogatása, értékelése  pedagógus és vezetői interjúk  összegzés feltöltése az online felületre Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve két évre szóló egyéni önfejlesztési tervet készít. 3.6.2. Vezetői önértékelés Az intézményvezető munkájának önértékelése a vezetői ciklus második és negyedik évében, a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően történik. Az önértékelés alapja  a vezetői kompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások  tanfelügyeleti ellenőrzés alapját képező indikátorok  az önértékelési csoport által kidolgozott, a nevelőtestület által elfogadott, az OH informatikai felületén rögzített, intézményvezetőre vonatkozó intézményi elvárások

11

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola Az önértékelés eszközei  az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés vezetőre vonatkozó értékelőlapja  dokumentumok vizsgálata (Vezetői pályázat/program, Pedagógiai program, az egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók,. SZMSZ)  kérdőívek elemzése (vezetői, nevelőtestületi, szülői)  két óra látogatása, értékelése  interjúk (vezetővel, vezető társakkal, munkáltatóval)  összegzés feltöltése az online felületre Az önértékelés területei  A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása  A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása  Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása  Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása  Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása A vezető az önértékelésre épülő, egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez. 3.6.3. Intézményi önértékelés Az intézmény átfogó önértékelése egyszer történik az 5 éves vezetői ciklus alatt. Az önértékelés eszközei  dokumentumok vizsgálata (Vezetői pályázat/program, Pedagógiai program, az egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók, SZMSZ Pedagógiai program, Továbbképzési program, beiskolázási terv, Házirend, Mérési eredmények adatai, elemzések öt évre visszamenőleg, a pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése, az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet és az intézményi önértékelés értékelő lapjai),  kérdőívek elemzése (vezetői, nevelőtestületi, szülői elégedettségi mérések)  két óra látogatása, értékelése  interjúk (vezetővel, csoportos interjú az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével)  összegzés feltöltése az online felületre Vizsgálandó területek:  Pedagógiai folyamatok  Személyiség- és közösségfejlesztés  Eredmények  Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció  Az intézmény külső kapcsolatai  A pedagógiai munka feltételei  A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés 12

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola A teljes önértékelési folyamat az adatgyűjtési és önértékelési szakaszokból áll. Az adatgyűjtés egyes részfeladatait ellátó kollégákat az éves önértékelési terv tartalmazza. Az adatgyűjtés eredményeinek rögzítése az online-felületen történik. A felület elérhető az intézményvezető és az önértékelési csoport tagjai számára. Az intézményre vonatkozó elvárások teljesülésének vizsgálatát, az összegző értékelést az intézményvezető végzi. Ennek alapján meghatározza értékelési területenként a kiemelkedő és fejleszthető területeket. 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:  szakmai alapdokumentum  a szervezeti és működési szabályzat  a pedagógiai program  a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),  egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 4.1.1. Szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 4.1.2. Pedagógiai program A pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A pedagógiai program megalkotásához a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  

 

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, a választott kerettanterveket, ennek keretén belül az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. 13

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola      

a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, a tanulmányok alatti vizsgák szabályait, a felvétel és átvétel rendjét, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 4.1.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét, az Éves Önértékelési Tervet, a tanév helyi rendjét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. Elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 4.1.4. Tantárgyfelosztás – órarend A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készül. Elkészítésénél az alábbi elveket kell figyelembe venni:  kötelező óraszámok, órakedvezmények,  az osztály osztályfőnöke saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson,  felmenő rendszerben biztosítani a folyamatosságot,  a pedagógus személyisége és az osztály közössége lehetőleg megfeleljen egymásnak,  arányos terhelés,  egyéni kívánságok. 4.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: 14

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola A nemzeti köznevelés tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény, valamint a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III.12.) Emmi rendelet előírásai alapján. 4.2.1. Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata 4.2.1.1. Az intézményvezető minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai tankönyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van további kedvezmény nyújtására, mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napján kell elvégezni. 4.2.1.2. Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokon túl. Az a)–b) pont szerinti igényeket a mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. 4.2.1.3. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. 4.2.1.4. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. 4.2.1.5. Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. 4.2.1.6. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel. 4.2.1.7. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

15

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola 4.2.1.8. Az intézményvezető a (5) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt. 4.2.1.9. Az iskola – a (5) bekezdésben meghatározott ideig – kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 4.2.1.10 A két tanítási nyelvű osztályok azon szakjegyzeteinek értékét, amelyek nem szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzéken, a szülők átvállalják, mivel e kiadványokra a normatív támogatás nem vehető igénybe. Ennek dokumentumai a helyi pedagógiai programban találhatók. 4.2.2. Az iskolai tankönyvrendelés rendje 4.2.2.1. A tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti: a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30., c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés) d) A két tanítási nyelvű osztályok szakjegyzeteinek megrendelését – a szülők megbízásából – az idegen nyelvi munkaközösség vezetője szervezi meg. 4.2.2.2. A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások (amennyiben ismertek) feltüntetésével. 4.2.2.3. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. Módosításra lehetőség van akkor is, ha az adott tanévi tankönyvjegyzék a határidőt követően újabb tankönyvvel, pedagógus-kézikönyvvel egészült ki, és az iskola fenntartója engedélyével ezek közül választott. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 15%-ban térhet el. 4.2.2.4. A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti, és az érintett kiadóknak továbbítja. 4.2.2.5. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. 4.2.2.6. Amennyiben a kiadó a Könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül – a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy

16

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola visszavonását, ami a jogszabályokban és tankönyvterjesztési szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után. 4.2.2.7. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a Könyvtárellátó teljesít. 4.2.2.8. Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. 4.2.2.9. Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a Könyvtárellátó részére. 4.2.3. A tankönyvek kiválasztásának elvei 4.2.3.1. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Az alkalmazott tankönyveket a munkaközösségek választják ki az osztályok, tanulócsoportok számára. A tankönyvek kiválasztására a tanítók és a szaktanárok javaslatukat a munkaközösségük elé terjesztik, majd a döntést közösen hozzák meg. A munkaközösség döntése innen kezdve a tanítóra és szaktanárra nézve kötelező érvényű. 4.2.3.2. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 4.2.3.3. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. 4.2.3.4. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon– közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 4.2.3.5. Az intézményvezető a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan 17

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. 4.2.4. Az iskolai tankönyvellátás rendje 4.2.4.1. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az intézményvezetőnek meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. 4.2.4.2. Az iskola a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók, a pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással, pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. 4.2.4.3. A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának a Könyvtárellátó díjazást fizet. A díjazás forrása a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a központon keresztül az iskolának átengedett összeg. 4.2.4.4. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével –, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az intézményvezető az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. 4.2.4.5. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. 4.2.4.6. Az iskolának közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. 4.2.4.7. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni.

4.3. Elektronikus és elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítése és tárolása Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, 18

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 4.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe: A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarítószemélyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 4.4.1. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 4.4.2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 4.4.3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az udvar. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 4.4.4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 4.4.5. Amennyiben a bombariadó vizsgák időtartama alatt történik, az intézményvezető haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni a vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről.

19

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola 4.4.6. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 4.4.7. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 5. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK MUNKARENDJE 5.1. Az intézményvezető munkarendjének szabályozása Az iskola nyitva tartási idején belül reggel 7.45 óra és délután 16.00 óra között az intézményvezető vagy helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Egyébként munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.00 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 5.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A heti munkaidő első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus, vagy pedagógusok meghatározott csoportja számára, de általában a pedagógusok a napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – maguk határozzák meg. Az értekezletek, fogadóórák napjain átlagban 8-óránál hosszabb, legfeljebb 12 órás munkaidőre számítva. 5.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje heti 40 óra, ami 32 óra kötött munkaidőből, valamint a maradék 8 órában a szakfeladatuknak megfelelő nevelő-oktató munkával, a gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A hatályos jogszabályok alapján a 32 óra kötött munkaidő is két részre oszlik: a) a neveléssel oktatással lekötött munkaidő (22-26 óra) b) a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő (6-10 óra)

20


5.2.1.1. A neveléssel-oktatással lekötött óraszámban (22-26 órában) ellátott feladatok, melyeket a 326/2013.(VIII.30.) kormányrendelet 17.§ (2) bekezdésében szereplő előírás szerint a tantárgyfelosztásban is szerepeltetni kell, az alábbiak: 1. a tanítási órák megtartása 2. egyéb foglalkozások a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, l) tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás A pedagógusok munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a neveléssel-oktatással lekötött óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket a vezetőség rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 5.2.1.2. A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében (6-10 órában) ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d) e) f) g) h) i)

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, 21

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x) y) z)

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el

A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha intézményvezetői engedéllyel, kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. Fennmaradó kötetlen unkaidejének (32-40 óra) felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő előírásait – a pedagógus maga dönt. 5.2.1.3. Az intézményben, illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a heti kötött 32 óra munkaidő terhére az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:  

az 5.2.1.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike az 5.2.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül is végezhető feladatok:  a 5.2.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, k, l, p, r, u, w pontokban leírtak. 5.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 5.3.1. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető és helyettese állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének 22

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 5.3.2. A pedagógusok számára – a neveléssel-oktatással lekötött óraszámon felüli – a nevelőoktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, helyettese és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 5.3.3. A pedagógusnak, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. Eseti helyettesítés egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra rendelhető el. A tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. 5.3.4. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy helyetteseinek, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus, a várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor, köteles tanmeneteit az intézményvezető helyetteshez eljuttatni. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. 5.3.5. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, elcserélésére, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. 5.3.6. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. 5.3.7 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 5.3.8. Pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A munkaidő nyilvántartás vezetésének rendje az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozókra vonatkozik.  A munkaidő nyilvántartás alapja a kötött munkaidő terhére elrendelt feladatvégzés. 23

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola Az elrendelt kötött munkaidőt az órarend, valamint a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása határozza meg. Ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített.  A munkaidő nyilvántartás az aktuálisan elrendelt és közzétett nyilvántartási rend szerint történik. Az iskola munkaidő-szükségleteihez legjobban alkalmazkodva, havi munkaidő-keret alkalmazásával kell számolni, melynek keretében a heti kötött munkaidő az egyes hetek között átcsoportosítható.  Az egyéni munkaidő nyilvántartás naprakész vezetéséért a pedagógus felel, melyet az elszámolási időszak végén aláírásával dokumentál.  A nyilvántartás vezetését az intézményvezető és helyettesei folyamatosan ellenőrzik, és az elszámolási időszak végén hitelesítik. A pedagógus az elrendelt kötött munkaidő feletti munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. 5.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat is közösen készítik el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményvezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására és a munkavállalók szabadságának kiadására. 5.5. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 5.5.1. Tanár munkaköri leírása A munkakör megnevezése: tanító, tanár Közvetlen felettese: az intézményvezető helyettes Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, A főbb tevékenységek összefoglalása

1.  

megtartja a tanítási órákat, az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatokat előkészíti és végrehajtja,

24

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola                    

     

megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi a vezető helyettesnek, munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos vezetői utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően beírja a tananyagot a naplóba, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, fogadóórát tart a munkaterv által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az intézményvezető helyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, 25

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola   

a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét. Különleges felelőssége

2.   

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az intézményvezetőnek vagy helyettesének.

5.5.2 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az intézményvezető helyettes Megbízatása: az intézményvezető bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő.

1.         



A főbb tevékenységek összefoglalása Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, megismerje tanítványai személyiségét, életkörülményeit. A tanév elején az intézmény éves munkatervében meghatározott határidőre elkészíti tanmenetét, és saját eszközeivel biztosítja a nevelőmunka tervszerűségét. Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztály-diákbizottsággal, a diákönkormányzattal és a diákönkormányzatot segítő tanárral. Látogatja osztálya tanítási óráit. Kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok nevelőmunkáját. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Törekszik az indokolatlan mulasztások és késések megelőzésére, csökkentésére, a mulasztások esetén intézkedéseket tesz. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók segítésére. Ebben a munkában együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel. Ügyel az esztétikus, egészséges, balesetet megelőző tantermi környezet biztosítására. Megfelelő és rendszeres kapcsolatot alakít ki a tanulók szüleivel, gondviselőivel, eleget tesz a jogszabályokban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott ellenőrzési és értesítési kötelezettségeknek (érdemjegyek, meghívók, dicséret, büntetés, stb.). Megállapítja a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatát az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatása után. 26

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola     

 

Segítséget nyújt tanítványainak a választott pályára való felkészülésben, illetve a továbbtanulásban. Megadja a szükséges információkat ahhoz, hogy a végzett tanulók jobban eligazodjanak, érvényesüljenek a munkaerőpiacon. Szülői értekezleteken beszámol az osztály neveltségi szintjéről, tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad. A kitűzött határidőre elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs, ügyviteli teendőket (napló, anyakönyv, bizonyítvány, statisztika, stb.). Tanévkezdéskor ismerteti a tanulókkal az iskola házirendjét, a tűzvédelmi utasítás, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Munkavédelmi Szabályzat tanulókra vonatkozó előírásait. Gondot fordít a szabályok betartatására. Figyelemmel kíséri osztálya tanulóinak tanórán és iskolán kívüli elfoglaltságait. Formanyomtatvány segítségével felméri, a délután 16.00 óráig történő benntartózkodás alóli szülői kérelmeket, majd az intézményvezetőnek továbbítja engedély kiadására. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Észrevételeivel, javaslataival, a részére kijelölt vagy önként vállalt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Az osztályfőnököt a következő jogok illetik meg: - Osztályára, valamint egyes tanulóira vonatkozó intézkedéseket csak az osztályfőnök tudtával, véleményének figyelembe vételével lehet megtenni. - A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak figyelembe vételével tanulóit jutalmazhatja vagy büntetheti. - A szülő kérésére indokolt esetben egy-egy, a tanévben összesen három tanítási napon való távolmaradást engedélyezhet tanulóinak. - Szükség esetén az osztályban tanító pedagógusokat tanácskozásra hívhatja össze. Az osztályfőnök ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai:  év eleji adatgyűjtés,  a veszélyeztetettség és hátrányos helyzet felmérése,  javaslattétel segélyre, szociális ösztöndíjra,  szükség esetén jellemzés készítése,  fokozott törődés a problémás tanulókkal.

Munkáját félévente az osztályfőnöki meghatározott díjazás illeti meg.

munkaközösség-vezető

értékeli.

Munkájáért

Különleges felelőssége

2.     

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi a helyettesnek vagy az intézményvezetőnek.

27

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola 5.6. Kiemelt munkavégzésért járó elismerések, jutalmazási formák 5.6.1. A kiemelt munkavégzésért elismerést az a pedagógus kaphat, aki leginkább megfelel a nevelőtestület által meghatározott alábbi szempontrendszernek: Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  az iskolai élet szervezési munkáiban kiemelkedően részt vesz, sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,  órai munkáját magas színvonalon végzi,  eredményesen készíti föl diákjait a továbbhaladásra, a középiskolára,  szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,  aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,  rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,  kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,  aktívan részt vesz a pályázati folyamatokban,  eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez, a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók felzárkóztatásáért, a tankötelezettségi törvény végrehajtásáért kifejtett munkája példa értékű, Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:  részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,  részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,  részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve az egyéb foglalkozásokkal kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:  hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,  befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,  folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és azokat konzekvensen megköveteli,  eredményes konfliktuskezelő stratégiát alakít ki,  jó színvonalú közösségformáló szabadidős programokat szervez,  a tulajdon védelmében kiemelkedő nevelői tevékenységet végez,  a gyermek valós érdekeinek szem előtt tartása és védelme kiemelt jelentőségű számára,  kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot alakít ki a szülőkkel, rendszeresen hiteles tájékoztatást ad a tanulóról / szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás…/,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,  e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont a neveltségi szint az osztályban, eredmények a nevelőmunkában. Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz: 28

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola    

rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, részt vesz az iskola arculatának formálásában, tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.

Az önértékelési és tanfelügyeleti ellenőrzések és minősítési eljárások során kiváló értékelést kap. 5.6.2. A kiemelt munkavégzésért adható elismerés odaítélésekor, a pedagógus önértékelések figyelembevételével, a munkaközösség-vezetői értékelések összegzése után, az érdekképviseleti szervek, a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az intézményvezető előterjesztése alapján az iskola igazgatója dönt.

5.6.3. Kiemelt munkavégzésért adható elismerések, jutalmazási formák  

Kimagasló eredmények elismerése szóban a tanulók közössége, a szülők közössége, a nevelőtestület, az iskola közössége, az egész intézmény közössége előtt. Elismerő oklevél, jutalomkönyv átadása. Állami, önkormányzati kitüntetésre való felterjesztés.

6. AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATA, AZ ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁS RENDJE 6.1. Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi időben reggel 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legfeljebb 19.00 óráig van nyitva. 8.00 órától az iskola területére történő belépés csak az elektronikus beléptető rendszer használatával lehetséges. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tartjuk. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.10 –15.30 óráig. Az iskola, tanítási időben és a tanévközi tanítási szünetekben, szülői kérésre, 6.30 –17.00 óráig felügyeletet biztosít a tanulók számára. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményvezető tanévenként határozza meg. Ezeken a napokon 8.00 –12.00 óra között az irodában ügyeletet tart az iskola vezetőségének egyik tagja. Az intézményvezető, a vezetőségi tagok is rendelkeznek tartózkodási kompetenciával. Ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben (technikai dolgozók, adminisztratív feladatokat ellátók). 6.2. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.2.1. Az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. 29

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 6.2.2. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. A számítógépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. 6.2.3. Az informatikát tanító pedagógus munkája támogatására egy laptopot kap. Az intézményvezető döntése alapján, a lehetőségek szerint az intézmény más pedagógusai is kaphatnak laptopot. Ezeket a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély az informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényein, eseményein, kulturális műsoraiban történő használatakor. Egyéb esetekben az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.2.4. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. 6.2.5. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezetővel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 6.2.6. Minden 5.000 Ft-nál nagyobb értékű audiovizuális eszközt, oktatási szemléltető eszközt a pedagógus nyilvántartó füzetben rögzítve vesz át az eszközök kezelőjétől. Anyagi felelősséggel tartozik, ha gondatlansága megállapítható. 6.2.7. Az iskolai szakmai könyvek, folyóiratok, kézikönyvek, tartós tankönyvek kezelése a kijelölt felelős feladata. Az intézmény pedagógusai az iskolai tankönyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában kapják meg a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. 6.2.8. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. Az iskolában reklámtevékenység nem folytatható. 6.2.9. Amennyiben a tantermekben a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a húsz Celsiusfokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket. A rendkívüli 30

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola szünet időtartama alatt szülői kérésre a fenntartó egy másik intézményben felügyeletet biztosít. A kieső napokat pótolni kell. 6.2.10. „A középső épületrész” használati rendje A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 76.§ (5) bekezdés a) pontja, valamint köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 8.§ (1) bekezdés b) pontja alapján – 2015. július 1. napjával - a 9700 Szombathely, Simon István utcai ingatlan két épületegysége a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum vagyonkezelésébe került. Az ingatlan középső, volt művelődési ház épületrésze a Szakképzési Centrum, valamint az Oladi Általános Iskola közös használatában áll. A középső épületrész közös használatára tekintettel a Szakképzési Centrum és az Oladi Általános Iskolát működtető Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbiak szerint rögzítette a használat rendjét. A középső rész közös használatú helyiségei: Tornaterem: - Területe: 800 m2 - Használat: hétfőtől péntekig 8 – 17 óráig A mindenkori tantárgyfelosztások alapján, a középiskola vezetőjével történt egyeztetés szerint. Tükrös terem: - Terület: 31,7 m2 - Használat: a KLIK és a Sartoris Alapítvány együttműködési megállapodása alapján társastánc oktatás, valamint néptánc oktatás. Minden tanév elején a középiskolával való megállapodás szerint (órarend alapján). Tornaterem középső szertára: - Területe: 12 m2 - Közösen a középiskolával tornaszerek, tornaeszközök elhelyezésére. Iskolai könyvtár: - Területe: 161,7 m2 - Használat: 8 – 17 óráig Az általános iskolai könyvtári órákhoz szükséges pedagógus létszámot az általános iskola biztosítja. Konditerem: Területe: 45 m2 Használat: Testnevelés órák ideje alatt. Orvosi rendelő: Terület: 8,5 m2 Használat: 8 – 16 óráig Büfé: - Terület: 25,2 m2 - Használat: 8-17 óráig 31

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola A középső épületrész közösségi helyeit az általános iskola tanulói, dolgozói is használják. Kizárólag az Oladi Általános Iskola által használható helyiségek: Öltözők: Emeleti leány öltöző: kb.18 m2 Földszinti fiú öltöző: 10,75 m2 Szertár 1. (általános iskola) - terület: 12 m2 5. és 6. számú klubtermek (a mindenkori tantárgyfelosztás függvényében): Terület: kb. 64 m2/ klub Használat: 8 – 17 óráig tanórai foglalkozásokra. Alkalmilag igénybe vett közös helyiségek: Színházterem: - Az általános iskolai rendezvények megtartása. - Előzetes egyeztetés a középiskolával (Legalább 5 nappal az igénybe vétel előtt). Uszoda: Az uszoda elsősorban a városi óvodai és általános iskolai úszásoktatás helyszíne. Az általános iskola Pedagógiai Programjában leírtak alapján – testnevelés óra keretében – minden alsó tagozatos osztály (órarend egyeztetés függvényében) úszásoktatáson vesz rész. Jelenleg heti 10 óra. Az udvar közös használata: - A 3785/33 hrsz. alatt található telek területe: 47 477 m2. Ebből beépített alapterület: 6579 m2. - Zöldterület: 24 776 m2. Ebből az általános iskola területe (GAMESZ működtetésében) a kézilabdapálya végéig tart. A tőle délre lévő terület a középiskolához tartozik, működtetője a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum. - Az általános iskola területén lévő sportpályák:  1 db 20 x 12 m nagyságú új kosárlabdapálya,  1 db felújításra szoruló kézilabdapálya,  egy 2006-ban létesített görhokipálya, a használati jog Pingvin Egyesületé, 8-17-ig az iskola jogosult a használatára)  A sátorral fedett, 20 x 40 méteres görkorcsolyapályát. A használatára vonatkozó megállapodás alapján.  Távolugró gödör. - Az általános iskola területén található egy játszótér. A helyiségek használata A középső épületrész helyiségeit a dolgozók, és a tanulók az SZMSZ-ben és a Házirendben foglaltak szerint, rendeltetésüknek megfelelően használhatják. 32


A helyiségek használói felelősek:  a helyiségek megóvásáért, védelméért,  a helyiségek rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók a helyiségeket csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 6.3. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.3.1. A reggeli ügyelet legkorábban 6.30 órakor kezdődik és 7.30 óráig tart. A folyosókon és a termeknél 7.30 órától 7.55-ig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá – az ebédeltetés alatt – az ebédlőben előre beosztott tanári ügyelet működik. 6.3.2. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben, 8.00-kor kezdődik. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. 6.3.3. Az oktatás és a nevelés, a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik. 6.3.4. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben a vezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az intézményvezető által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 6.3.5.A tanítási idő végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából. A tanuló a tanítási idő alatt, csak a szülővel történt egyeztetés után, az osztályfőnöke, távollétében az intézményvezető helyettes engedélyével hagyhatja el az iskolát. 6.3.6.Legfeljebb a hatodik tanítási óra után a tanulók és a pedagógusok számára az egészséges táplálkozáshoz szükséges ebédidő biztosítása kötelező. 6.4. A Nemzeti köznevelési törvény értelmében kötelezően szervezendő egyéb foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – délután 16 óráig, igény estén 17 óráig, a tanulók és szülők szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat, felügyeletet szervez. A Nemzeti köznevelési törvény értelmében a tanulók, ezeken a programokon 16 óráig kötelesek részt venni. Indokolt esetben az intézményvezető – a törvény 55.§ (1) bekezdése alapján - szülő kérelemre felmentheti a tanulót az egyéb foglalkozások alól.

33

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola A felmentés eljárásrendje:        

Tanév elején az osztályfőnök eljuttatja a kérelem benyújtására jogosító formanyomtatványt a szülőhöz. A szülő ezen kérheti a tanuló felmentését a délutáni egyéb foglalkozások alól, egy-egy napra, de akár egész hétre is. A kitöltött és aláírt formanyomtatványt a szülő visszajuttatja az osztályfőnöknek. Az osztályfőnök a felmentési kérelmeket összegyűjti, és az intézményvezetőnek leadja. Az intézményvezető az osztályfőnök véleményének meghallgatása után dönt az engedély kiadásáról. Az intézményvezető által aláírt engedélyeket az osztályfőnök nyilvántartásba veszi és visszajuttatja a szülőhöz. Kérelem benyújtására a tanév folyamán bármikor lehetőség van. Amennyiben a szülő az iskola döntésével nem ért egyet, akkor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, a tankerületi igazgatóhoz fordulhat.

Az egyéb foglalkozásokra felvett tanulók kötelessége az adott szorgalmi időszakban az órákon részt venni, hiányzásaikat a jogszabályoknak megfelelően igazolni. Indokolt esetben, a szülő írásos kérelmére az intézményvezető engedélyezheti a kimaradást. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető helyettes a tanórán kívüli órarendben rögzíti. Az intézményvezető által megbízott, foglalkozást tartó pedagógusok éves munkaprogramot dolgoznak ki, melyet az intézményvezető helyettes hagy jóvá. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a foglalkozás működéséért. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Az iskolai foglalkozásokat elsősorban az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyiségeiben kell megszervezni. Iskolán kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a tanulók felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. Az iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a program akadályozza más tanítási óra megtartását, gondoskodni kell a kiesett tanítási óra pótlásáról. 6.4.1. Egész napos iskola . Az egész napos iskola kétféle munkarenddel működik: 1. Egyik formájában a tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen elosztva szervezzük. 2. Másik formája a délelőtti tanítási órák után kezdődik. Ezt követően a tanulók különböző szakköri és sportfoglalkozásokon vehetnek részt, illetve alsó tagozaton osztálybontásban biztosítjuk felkészülésüket a másnapi tanórákra. (A napközi otthon, a 2013-2014-es tanévtől az egész napos iskola bevezetésével, kifutó jelleggel működik.) A tanulási idő kezdete 14.30 óra. A tanulók 15.30 -16.00 óra között uzsonnáznak, majd 16.00 órakor hagyhatják el az iskola épületét. Ettől eltérő időpont szülői kérésre, 1-1 alkalom esetén tanítói engedéllyel, illetve indokolt esetben, rendszeresen intézményvezetői engedéllyel történik. 6.4.2. Tanulószoba 34

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola Feladata a tanulók eredményes felkészüléséhez, tanulási zavarainak feloldásához, tudásbeli hiányosságainak pótlásához a nyugodt légkör biztosítása. A nevelőmunka középpontjában az önálló tanulási képesség fejlesztése, a tanulás tanítása áll. Tanulószobai foglalkozás – a szülők kérésétől függően – a felső tagozatosok körében összevont csoportban működhet Minden tanuló számára biztosított. A tanulószobába való felvételt a szülő a szorgalmi időszak utolsó napjáig kérheti. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényelje. Tanulószobai foglalkozás a szorgalmi időszak alatt 13.00 –16.00 óráig működik. 16.00-17.00 óráig, valamint a tanítás nélküli munkanapokon, a téli és tavaszi szünetben, szülői igény szerint, összevont csoportokban az iskola felügyeletet biztosít. A tanulószobáról való távolmaradás csak szülői kérésre, tanári engedéllyel lehetséges. 6.4.3. Szakkörök, önképzőkörök A Pedagógiai programban és a Helyi tantervben megfogalmazott pedagógiai célok eléréséhez, a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséhez az iskola a szakköröket, önképzőköröket a hagyományainak megfelelően hirdeti meg, de tanulói és a szülői igény estén újak szervezésére is van lehetőség. A foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az intézményvezető dönt. A szakköri foglalkozások szeptemberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. 6.4.4. Versenyeztetés Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében, az éves munkatervben rögzítettek szerint, tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. Az iskolai fordulóból továbbjutott tanulók a városi, megyei és országos meghirdetésű versenyeken képviselhetik az iskolát. A versenyekre való felkészítésért, a versenyek szervezéséért, nevezések lebonyolításáért a szaktárgyi munkaközösségek a felelősek. A tanulókat a versenyek idejére az intézményvezető mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól, és gondoskodik arról, hogy a helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. 6.4.5. Felzárkóztató foglalkozások A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Betegség, hiányzás, lemaradás esetén felzárkóztató foglalkozások a napközi otthonban, tanulószobában és a tanítók, szaktanárok munkaidőbeosztásától függően a délutáni órákban kérhetők. 6.4.6. Fejlesztő foglalkozások A fejlesztő foglalkozások célja a különleges gondozás biztosítása, részképesség zavarok okozta tanulási nehézségek enyhítése, sajátos nevelési igényű tanulók speciális fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását gyógypedagógusok végzik, akik óraadóként, megbízással végzik munkájukat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztése a Nevelési Tanácsadó és a Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján heti rendszerességgel 1-2 órában, évfolyamszinten kialakított csoportokban történik. A foglalkozásokat fejlesztő pedagógusok, tanárok, tanítók tartják. 6.4.7. Továbbtanulásra előkészítő foglalkozások Középiskolai felvételire felkészítő foglalkozások, üzemlátogatások, pályaválasztási tanácsadás segíti a végzős diákok iskolaválasztását és felvételét a választott középiskolába.

35

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola 6.4.8. Énekkar Az énekkar elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai rendezvények színesítését is szolgálja. A tanulók önkéntesen jelentkezhetnek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. Ha a tanuló énekkari kötelezettségét vállalta, akkor egész év folyamán végezze. Az énekkar szerepléseit az intézményvezető engedélyezi. 6.4.9. Színjátszó körök A DALOLAD és a SZÍNHÁZODÚ tehetséges diákok számára kibontakozási lehetőséget biztosít. Színvonalas műsorokkal, előadásokkal, produkciókkal szereplési lehetőséget nyújt, minden tanuló számára, aki az iskola és a város különféle kulturális rendezvényein szeretné megmutatni képességeit és tudását. 6.4.10. Diákgaléria A Diákgalérián havi gyakorisággal, a tanulók alkotásaiból különböző jellegű kiállítások megrendezésére kerül sor. A tevékenység irányítása az intézményvezető által megbízott művészeti területfelelős feladata. 6.4.11. Mozi-látogatás Iskolai keretben a tanulók évente legfeljebb három mozifilmet tekinthetnek meg. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak az általános iskolás korosztály számára. Felelőse a közművelődési felelős, akit az intézményvezető bíz meg. 6.4.12.Színházlátogatás Az iskola az érdeklődő tanulók számára lehetőség szerint, évente három alkalommal színházlátogatást szervez a Weöres Sándor Színházba, ill. az AGORA Művelődési és Sportházba.

6.4.13. Hangverseny-látogatás A zenei kultúra fejlesztése érdekében az érdeklődő tanulók számára évi három alkalommal a tanítási időben egy órás időtartamú hangverseny-látogatásra van lehetőség. Felelőse az énekzenét tanító szaktanár. 6.4.14. A tanulmányi kirándulás és az erdei iskolai - és egyéb tábor, az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a programok igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. - A kirándulás és a tábor tervezetét, annak költségeit a szülőkkel egyeztetni kell. A szülői hozzájárulást igazoló nyilatkozatokat az osztályfőnökök gyűjtik össze. - A kirándulásokra, táborra a tanulókat kötelezni nem lehet. A programon részt nem vevő tanuló tanítási időben, az iskolában köteles megjelenni, ahol elhelyezéséről az intézmény vezetője gondoskodik. - Az indulás és a várható érkezés időpontjáról, a programról valamint a szükséges felszerelésekről a szülőket tájékoztatni kell.

36

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola 6.4.15. Külföldi testvériskolai kapcsolatok biztosítják a tanulók elmélyülését a tanult idegen nyelvekben Megismerhetik az adott országban élő embereket, illetve erősödhet, tudatosodhat bennük a nemzeti összetartozás érzése. (Csíkszereda, Felsőőr) Külföldi utazások az intézményvezető engedélyével szervezhetők és a tanulmányi kirándulásokra vonatkozó szervezési szabályok érvényesek.

6.5. Erkölcstan /Hit- és erkölcstan oktatás szervezése 2013. szept. 1-től felmenő rendszerben első és ötödik évfolyamon bevezetésre kerül a kötelező erkölcstan és választható lesz a felekezeti hit- és erkölcstan. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja. 6.5.1. Szülők tájékoztatása az erkölcstan vagy hit és erkölcstan oktatás választási lehetőségéről    



Szülők tájékoztatása az erkölcstan/hit- és erkölcstan oktatás szervezésének módjáról /Március 1. és március 14. között/ Szülők tájékoztatása, a következő tanévben hit- és erkölcstan oktatást vállaló egyházak megnevezésével. /Március 16. és március 31. között/ Írásbeli szülői nyilatkozat arról, hogy valamely egyház által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy az erkölcstan oktatást igényli-e a gyermeke számára. /Beiratkozáskor, átiratkozáskor/ Az iskola lehetőséget biztosít az egyházak képviselőinek a papír alapú dokumentumok (tantervek, tananyagok, tankönyvek, munkamódszerek stb.) bemutatására is. Ha a lelkész vagy hittantanár nem tud jelen lenni személyesen a tájékoztatókon, az intézményvezető akkor is elérhetővé teszi a szülők számára a megküldött dokumentumokat. Szülői nyilatkozat hiányában, az iskola a tanuló számára erkölcstan oktatást szervez.

6.5.2. Erkölcstan/Hit- és erkölcstan oktatás szervezésének alapelvei:   

 



A hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók Az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani. Amennyiben az egyház az erkölcstan órával azonos időpontban a hit- és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az intézményvezető és az egyház képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstan órákat más időpontban vagy az iskola épületén kívül tartja meg. Az iskola tanév közben nem változtathatja meg a hit- és erkölcstan oktatás vonatkozásában meghatározott csoportbeosztást. Amennyiben a szülő a következő tanévre vonatkozóan az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan tantárgyra vonatkozó választását módosítani kívánja, az erre vonatkozó szándékát minden tanév május 20-áig írásban közli az intézményvezetővel és az érintett egyház képviselőjével. Amennyiben a szülő vagy törvényes képviselő a tanuló számára a második–nyolcadik évfolyamokon erkölcstan helyett hit- és erkölcstan vagy más egyház által tartott hit- és 37


 

erkölcstan oktatást választ, a tanulmányok megkezdésének feltételeit az újonnan választott hit- és erkölcstan oktatást folytató egyház képviselője határozza meg. A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja. Amennyiben az egyház nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola a hit- és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodik.

6.5.3. A lelkész vagy hittantanár csoportnaplót vezet, az iskola egyéb dokumentumaiban pedig az adminisztrációt a lelkész vagy hittantanár tájékoztatása alapján minden tanítási órát követő nap végéig az érintett tanulók osztályfőnöke végzi el. 6.6. Mindennapos testnevelés szervezése A köznevelésről szóló törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. § (6) bekezdése alapján a 2012/2013-as tanévben az iskolai oktatás első, ötödik évfolyamán kell bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben. 6.6.1. A mindennapos testnevelés programja 1-8. évfolyamon heti 5 óra testnevelés óra keretében valósul meg, melyből 1-4. évfolyamon heti 1 óra úszás, 5. évfolyamon tíz-tizenkét alkalommal úszásoktatás mélyvízben a Fedett uszodában. 6.6.2. A helyi sportprogram kialakításának egyéb szempontjai: - Korcsolya-görkorcsolya hagyományaink, eredményeink beépítése - Labdás képzések folytatása (kosárlabdázás, fiúknál labdarúgás, lányoknál röplabdázás). 6.6.3. A programot kiegészítő más mozgáslehetőségek: - heti 2x1 óra labdarúgás, kosárlabdázás, röplabdázás az iskolai sportkör, a helyi sportegyesület és a különböző utánpótlás programok keretében - szervezett tömegsport, napközis, iskolaotthonos szabadtéri foglalkozások, játékok - szervezett túralehetőségek - részvétel a Diáksport Szövetség és más szervezetek által kiírt sportversenyeken, saját szervezésű versenyeken Tanulóink iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában is rendszeresen részt vehetnek. A részvételről az osztályfőnököt tájékoztathatják, elismerés, jutalmazás szempontjából. 6.7. Magyar-angol két tanítási nyelvű képzés szervezése A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztését szolgálja. 6.7.1. A két tanítási nyelvű oktatásban elsőtől nyolcadik évfolyamig a tanítás egyidejűleg két nyelven magyarul és angol nyelven folyik. A tanulók a heti öt angol órán kívül életkoruknak 38

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola és nyelvi szintjüknek megfelelően bizonyos tantárgyakat két nyelven, illetve egyes esetekben csak angolul sajátítanak el. /rajz, testnevelés, környezetismeret, természetismeret, földrajz, informatika, országismeret / 6.7.2. Harmadik, évfolyamon a Cambridge ESOL nyelvvizsga rendszer első lépcsőfokát képező Cambridge Young Learners vizsgát tesznek a szombathelyi Cambridge-i vizsgaközponton keresztül. Hatodik évfolyamon Cambridge KET (A2) nyolcadikban pedig Cambridge PET (B1) vizsgát biztosítunk diákjainknak. A vizsgáztatást külső bizottság végzi, a nyelvvizsga nemzetközileg elfogadott. 6.7.3. A képzés iskolaotthonos formában folyik, első osztálytól felmenő rendszerben, elsőtől negyedik osztályig. A tanítási órák a délelőtti és a délutáni időszakra egyenletesen kerülnek elosztásra. A tanulók az egész napot 8.00- 16.00-ig az iskolában töltik, és az új ismeretek elsajátítása mellett a következő tanítási napokra is felkészülnek. A délutáni tanítási órákról a diákok csak igazoltan hiányozhatnak, ezért az iskolán kívüli elfoglaltságaikat az iskolai órák utánra kell szervezniük. A tanulókra és szülőkre ebben az osztályban nagyobb kihívások várnak: emelt óraszámban tanulnak és a nyelvkönyvek ingyenessége sem biztosított. 6.7.4. Az iskola nyíltnapok alkalmával tájékoztatja a szülőket a két tanítási nyelvű osztály kihívásairól, a vizsgarendszerről, az előző évek vizsgaeredményeiről.

7. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 7.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 7.2. Az intézmény hagyományos rendezvényei és ünnepei Iskolánk életében meghatározó szerepet játszó hagyományos rendezvényeinket a diákönkormányzattal együtt szervezzük: • magas színvonalú iskolai ünnepélyek és megemlékezések; • iskolai karneválok és gyermeknapi programok; • házi tanulmányi versenyek, vetélkedők; • hagyománnyá vált programok: sulidiszkó, Mikulás-ünnepség, karácsonyi hangverseny, Luca-napi vásár, farsang, anyák napja, Madarak és fák napja, papírés elemgyűjtés, tavaszi nagytakarítás, természetvédelmi nap; • Olad–Simon Napok rendezvényei: napközis fesztivál, helytörténeti projektnap, Olad-kupa, Országos József Attila Mese-, Vers- és Novellaíró Pályázat, kiállítás; • egészségnevelési hét, ÖKO-projektnap; • hagyományos rendezvények: Barátod a természet (az egészség érték); Szent Márton helytörténeti vetélkedő; Biró Balázs informatikai emlékverseny; D.A.D.A. 39


• • • • • •

vetélkedő; Sakk–Olad kupa; Oladi Kobaktörő; angol–német szépkiejtési verseny; Öveges-nap, Őszköszöntő fesztivál, Juniális; „Mi napunk”: tanár–diák sporttalálkozó, eredményes tanulóink jutalmazása; testvériskolai kapcsolatok ápolása: Felsőőr: Volksschule–Oberwart, Csíkszereda: Nagy Imre Általános Iskola; specialitások a napközi otthonban (otthongyűlés, szüreti mulatság, télbúcsúztató, húsvéti népszokások, kézműves műhelyek, pünkösdölő); Rendhagyó kapcsolat a szülőkkel (Szülők–nevelők bálja, Szülők iskolája, nyílt iskolai napok) Igény szerint táborok, kirándulások szervezése (Erzsébet-tábor, korcsolyatábor, Határtalanul) Iskolatörténeti kiállítások, jubileumi évfordulók.

7.3. A hagyományápolás külsőségei a) Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete lányok: fehér blúz, sötét alj, lehetőség szerint az iskola emblémájával ellátott sál fiúk: fehér ing, sötét nadrág, lehetőség szerint az iskola emblémájával ellátott nyakkendő b) Ballagási tabló a 8. osztályokról c) „Büszkeségeink” tabló 8. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 8.1. Az intézmény iskolaközössége Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. Az intézmény közössége az iskola nevelőtestületéből, adminisztratív és technikai dolgozóiból áll. Az intézményvezető – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  nevelők közösségei nevelőtestület munkaközösségek munkacsoportok  szülők közösségei,  tanulók közösségei osztályközösségek diákönkormányzat 8.2. A nevelők közösségei 8.2.1. A nevelőtestület A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű 40

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola dolgozója. Nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési jogkörrel rendelkezik. Egyéb, más ügyekben javaslattevő és véleményezési joga van. 8.2.2. Szakmai munkaközösségek A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. Gondozza a munkaközösség területéhez tartozó tantárgyat, illetve tantárgyakat, javaslatot tesz azok eredményességének ellenőrzésére, vizsgálatára, továbbá továbbfejlesztésére, a tantervek korszerűsítésére, a tantervi anyag ésszerű átrendezésére, kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre, központi alternatív programok választására, tanórán kívüli foglalkozások programjaira, tanmenetek ellenőrzésére és véleményezésére, az egységes követelményrendszer biztosítására. - Munkaközösség dönt: - belső-továbbképzési programjáról, - az iskolai tanulmányi versenyek megrendezéséről. - Véleményt mond szakterületének minden olyan kérdéséről, amelyben a nevelőtestületnek véleményező jogköre van. Iskolánk szakmai munkaközösségei és speciális feladatai: 1. Egészségnevelési munkaközösség feladata:  Környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, kémia, testnevelés terület gondozása, koordinálása  Egészségnevelési, ÖKOiskolai programok, versenyek, projektek szervezése, lebonyolítása 2. Idegen nyelvi munkaközösség feladata:  Angol – magyar két tanítási nyelvű oktatás gondozása, angol műveltségterülettel rendelkező tanítók és a szakos angoltanárok munkájának koordinálása  Nyelvi koncepció megvalósítása: angolt és német nyelvet tanítók együttműködése 3. Osztályfőnöki munkaközösség feladata:  1–8-ig az osztályfőnöki feladatok koordinálása  Erkölcstant oktatók bevonása  Együttműködés a Diákönkormányzat vezetőjével  Ifjúságvédelem 4. Alsós munkaközösség feladata  Alsó tagozatban tanítók munkájának összefogása  Óvodai kapcsolatok ápolása  Együttműködés az egyéb foglalkozást tartó tanítókkal 5. Humán munkaközösség feladata:  Magyar nyelv és irodalom, ének-zene (3–8. osztályig), történelem terület koordinálása  Művészeti nevelési program megvalósítása  Vizuális nevelés, tánc és dráma, hon- és népismeret gondozása  Művészeti csoportok összefogása: Színházodú, DALOLAD 6. Reál munkaközösség feladata:  3–8.osztályig a matematika terület koordinálása 41

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola  

Fizika, technika tantárgyak gondozása Emelt óraszámú informatikaoktatás

A szakmai munkaközösség-vezetők feladatukat munkaköri leírás alapján végzik. A munkaközösség-vezető jogai és feladatai:  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja, szervezi a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Biztosítja az információáramlást és a kapcsolattartást az egyes munkaközösségek között, valamint a vezetés és a pedagógusok között.  Az intézményvezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, szükség esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezetőnél.  Az intézményvezető megbízására szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az intézményvezető jogköre. 8.2.3. Alkalmi feladatokra szerveződő munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására, a problémás területek vizsgálatára, intézkedési tervek kidolgozására munkacsoportok, minőségi-körök, fókuszcsoportok, teamek alakulhatnak a tantestület tagjaiból. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetőség hozza létre, erről a nevelőtestületet tájékoztatni kell. 8.3. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közösségei a szülők köréből 2 képviselőt választanak. A képviselők alkotják az iskolában a Szülői Munkaközösséget, amely jogosult a véleményezési, illetve az egyetértési jog gyakorlására.

42

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola Az Szülői Munkaközösség működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése. Egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SZMSZ-szabályok elfogadásakor. Véleményezési joga van a következő kérdésekben:   

véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben, a házirend elfogadásakor.

8.4. Tanulók közösségei 8.4.1.A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az intézményvezető bíz meg határozott (5 év) időtartamra. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár az intézményvezető útján kéri meg. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezetővel való egyeztetés után – szabadon használhatja. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az intézményvezető gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 43


a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt.

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézményvezető felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár is képviselheti, eljárhat a képviselő a diákönkormányzat megbízása esetén. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. 8.4.2. Az osztályközösségek Az iskolai közösség legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 8.5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása A kapcsolattartás alapját az iskolai dokumentumok nyilvánossága adja. Az intézmény alapvető dokumentumai nyilvánosak, az intézményvezető irodájában szabadon megtekinthetők. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az intézményvezető vagy helyettese ad tájékoztatást. A házirendet minden tanuló beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor kézhez kapja. 8.5.1.A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével, a megbízott vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - nevelőtestületi értekezletek - munkaközösségi megbeszélések - az iskolavezetőség ülései, - megbeszélések. 8.5.1.1 A nevelőtestületi értekezletek 

A nevelőtestületi értekezletet az iskola vezetője készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés beszámoló elfogadásával, valamint a 44


  



diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az intézményvezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal korábban átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt szóban ismertetik a munkaközösség véleményét, majd írásban továbbítják a vezetőhöz a munkaközösség javaslatait, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékeléseit, elemzéseit. A nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti, amit az értekezletet követő három munkanapot követően kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az intézmény vezetője, a jegyzőkönyvvezető és az értekezleten végig jelen lévő két hitelesítő írja alá. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezető adhat felmentést. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:     

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában kéthavi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézményvezetője szükségesnek látja. Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség vagy évfolyam tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, problémáinak megoldását osztályértekezleten, évfolyamgyűlésen végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén, évfolyamgyűlésén az adott osztályközösségben vagy évfolyamon tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet – az osztály aktuális problémáinak megtárgyalására – az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható. Évfolyamgyűlésekre havi rendszerességgel a fogadóórák előtt kerül sor. Az intézményvezető által kijelölt napon, augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. 45


8.5.1.2. Munkaközösségi megbeszélések  

      

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket az együttműködés hatékonyságáról legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az iskola dokumentumainak, pedagógiai programjának, helyi tantervének módosításában. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézményvezetőjének. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató pedagógus munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

8.5.1.3. Vezetőségi értekezletek A vezetőségi értekezletek időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - a vezetőségi ülés után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezető és az iskolavezetősége felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel és az iskola vezetőségével és a szülői munkaközösséggel. 8.5.2. Az iskola és a Szülői Munkaközösség kapcsolata Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott képviselők vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez vagy a Szülői Munkaközösséghez. 46

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola Az iskola közösségeivel a Szülői Munkaközösség teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. A Szülői Munkaközösség tagjai - rendszeres időközönként (évente legalább három alkalommal) kötelesek tájékoztatni az őket megválasztókat a Szülői Munkaközösség tevékenységéről, - kötelesek az őket megválasztók kérdéseit, véleményét, javaslatait az Szülői Munkaközösség elé tárni. Az Szülői Munkaközösség ülésein állandó meghívottként az alábbiak vehetnek részt: - az intézmény vezetője, helyettesei - diákönkormányzat vezetője - SZM patronáló tanár Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az intézmény vezetője rendszeresen (évente legalább két alkalommal) tájékoztatja a Szülői Munkaközösséget. Az éves munkatervet a Szülői Munkaközösség tagjai írásban is megkapják. A Szülői Munkaközösség munkáját az iskola tevékenységével a Szülői Munkaközösséget patronáló tanár koordinálja. A patronáló tanárt az intézményvezető bízza meg egy tanév időtartamra. A Szülői Munkaközösség vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézményvezető felelős. 8.5.3 A nevelők és a szülők kapcsolata A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az intézményvezető a Szülői Munkaközösségi üléseken, az iskolai szülői értekezleteken, - az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleteken tájékoztatják. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői értekezletek, - fogadóórák, - nyílt napok, - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben). A szülői értekezletek és fogadóórák, nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezlet összehívása az intézményvezető hatásköre. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az intézményvezető által kijelölt időpontban – öt alkalommal tart fogadóórát. (Általában a hónap második hétfőjén 17 órától). A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama meghosszabbítható.

47

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy írásban történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a tájékoztató füzet (ellenőrző könyv) vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. Az osztályfőnök írásban tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és minden fontos eseményről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt. Ugyancsak a tájékoztatóba (ellenőrzőbe) tett bejegyzés útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredményéről. Igazolatlan hiányzás és súlyos fegyelmi vétség esetén levélben is értesíti a szülőket. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon is történhet. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel, nevelőtestületével vagy a Szülői Munkaközösséggel. A szülői ház és az iskola együttműködésének kötetlen kapcsolatépítő formái: - előadások szervezése, - pályaválasztási tanácsadás, - családlátogatás, - közös kirándulások. - szülői munkahelyeken üzemlátogatás, - közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. 8.5.4. A nevelők és a tanulók kapcsolata 8.5.4.1. A diákképviselők és az iskolavezetés kapcsolata A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje, formája Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – segítő tanár támogatásával – az intézményvezetőhöz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes intézményvezető helyettesekhez fordulhat. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. Napirendjét az intézményvezető és a diákképviselő közösen állapítja meg. A diákgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal az osztályokban való kifüggesztéssel történik. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. Levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az intézményvezető ad tájékoztatást. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az intézményvezetőnél. Az intézményvezető a kezdeményezéstől számított 15 napon belül – a napirend közzétételével – intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról azokban a kérdésekben, amelyekben a tanulók 80%-a érintett. Ha az intézményvezető a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről.

48

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola A diákközösséget érintő döntéseket diákgyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diáknak lehetősége van arra, hogy a galéria faliújságjára felszerelt gyűjtőládába aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait elhelyezze, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. A ládába dobott kérdést, felvetést, észrevételt, stb. alá kell írni. 8.5.4.2. Tanulók és az osztályfőnök kapcsolata Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Lehetőség szerint órát látogat az osztályban. Összekötő kapocs a tanulók és az osztályban tanító szaktanárok között. 8.5.4.3. Szaktanári tájékoztatás a tanuló egyéni haladásáról, értékeléséről A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat – szóbeli feleletnél azonnal, beadott munkák esetén a javítást és értékelést követő tanítási órán – köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását lehetőleg két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. 9. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola, rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel. A kapcsolattartás felelőseinek nevét az éves munkaterv tartalmazza. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért – ahol az nincs külön megjelölve – az intézményvezető a felelős. 9.1. Remény Alapítvánnyal

49

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola Az alapítvány szoros kapcsolatban van az iskolával. A kuratórium 5 tagból áll. A mindenkori intézményvezetőn kívül még két pedagógus képviseli a nevelőtestületet. A kuratórium gondoskodik az alapítvány vagyonának megfelelő felhasználásáról. Évente kétszer ülésezik, ahol a nevelőtestület javaslatát figyelembe véve döntenek a pénzeszköz alapító okiratban rögzített céljainak megfelelő elosztásáról. 9.2. Oladi Városrészért Egyesület Az egyesület 2015 elején alakult. Az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint közös programok szervezése, pályázatírás, ÖKO fűszernövénykert gondozása stb. 9.3. Korcsolyázó Diáksport Egyesülettel (KDSE) A szervezet a szülők és a pedagógusok kezdeményezésére jött létre. A Korcsolyázó Diáksport Egyesület szoros kapcsolatot tart fenn az iskolával. Célja a diákok fegyelemre és közösségi szellemre nevelése, a szabadidő hasznos eltöltése, a mindennapos testmozgás igényének kialakítása, a korcsolya sport gyakorlása. Az iskola mindenkori intézményvezetője tagja az egyesület elnökségének, aki biztosítja az iskolai célok érvényesülését. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés Az iskolai sportkör a Korcsolyázó Diák Sport Egyesület keretei között működik. Az iskola és a KDSE az iskolai sportkör működtetésére, az iskolai sportfeladatok hatékonyabb ellátására, a mindennapos testedzés lehetőségeinek biztosítása, valamint az erőforrások jobb kihasználása érdekében együttműködési megállapodást kötött. A kapcsolattartás formái az iskolavezetés folyamatos kapcsolatot tart a: - a KDSE vezetőségével - a KDSE szakosztályvezetőivel - az iskolai testnevelés munkaközösség vezetőjével A kapcsolattartás szóbeli és írásbeli beszámolók, megbeszélések alapján történik. 9.4. Az iskola a környezetében lévő óvodákkal  Hétszínvirág Óvoda  Mocorgó Óvoda  Pipitér Óvoda  Szűrcsapó Óvoda  Weöres Sándor Óvoda A kapcsolattartás rendszerét és formáit együttműködési megállapodás rögzíti. A kapcsolatok ápolásáért, az információáramlásért, a közös programok szervezéséért az intézményvezető által megbízott óvodai összekötő a felelős. 9.5. Szombathelyi Tankerület iskoláival 9.6. Pályaválasztást segítő intézményekkel  Középiskolákkal  Munkaügyi Központtal, Vas Megyei Iparkamarával  Üzemekkel, gyárakkal, pályaválasztási tanácsadó intézményekkel

50

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola Nyílt napok, bemutató órák, pályaválasztási szülői értekezletek, tanácsadások beépítése a diákok döntési folyamatába. A kapcsolatok ápolásáról, az információáramlásról, a programok szervezéséről, a tanulók tájékoztatásáról az intézményvezető által megbízott pályaválasztási felelős gondoskodik. 9.7. Továbbképző intézményekkel    

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központtal Pécsi Tudomány Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karral Zalaegerszegi Pedagógiai Központtal Nyugat-magyarországi Egyetem Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központtal

Országos tanulmányi versenyek koordinálása, szervezése, pedagógus továbbképzések, pedagógiai, módszertani segítségnyújtás igénybevétele. 9.8. Testvériskolákkal felsőőri (oberwarti) Volksschule- vel csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolával Éves rendszerességgel szervezett tanári-tanulói programok, találkozók. 9.9. Szombathely kulturális intézményeivel 

AGORA–Gyermekek Házával Szabadidős tevékenységek igénybevétele.



Szombathelyi Képtárral Kiállítások, foglalkozások tanulói igény szerinti megtekintése.



MSH és Weöres Sándor Színházzal Szülői és tanulói igény szerint színházi előadások megtekintése.



Bartók Teremmel Igény szerint bérletes hangversenyek látogatása.



Savaria Mozival Igény szerint mozifilmek megtekintése.



Berzsenyi Dániel Könyvtárral Könyvtárismereti és könyvtárhasználati órák, foglalkozások minél nagyobb számban történő igénybevétele.

Az információáramlást, a programok szervezését, a tanulók tájékoztatását az intézményvezető által megbízott közművelődési felelős koordinálja. 9.10. Az iskolai fejlesztő munkát segítő intézményekkel 

Nevelési Tanácsadóval 51

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola  

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal Aranyhíd Nevelési- Oktatási Integrációs Központtal

Az intézményekkel a kapcsolatot, az információáramlást, a vizsgálatok szervezését, a tanulók és szülők tájékoztatását az intézményvezető által megbízott fejlesztő pedagógus koordinálja. 9.11. Ifjúságvédelmi feladatokat segítő intézményekkel  Vas Megyei-, Városi Rendőrkapitánysággal, iskolarendőrrel  Pálos Károly Családsegítő és Gyermek Jóléti Szolgálattal  Gyámhivatallal  gyermekorvosi hálózattal  Szombathely Város Közszolgálati Osztálya Szociális és Családvédelmi Irodájával  Gyermekjóléti Szolgálattal A megelőzés érdekében D.A.D.A. program, személyiségfejlesztő és prevenciós előadások, esélykiegyenlítő napok, rendezvények szervezése, veszélyhelyzetek felismertetése Fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küszködő, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók gondozása, segítése, érdekeinek képviselete hivatalos fórumokon. Az intézményekkel a kapcsolatot, az információáramlást, a programok szervezését, és a tanulók tájékoztatását az intézményvezető által megbízott ifjúságvédelmi felelős koordinálja. 9.12. Magyar–angol két tanítási nyelvű képzést támogató intézményekkel  Kéttannyelvű Iskoláért Egyesülettel  NYME Apáczai Csere János Karral (tanító szak, műveltségterület)  Karinthy Frigyes Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolával. Szakmai tanulmányutak, módszertani műhelymunkák, tapasztalatcserék szervezése. 9.13. Sport-korcsolyaoktatást támogató szervezetekkel       

a Szombathelyi Sportiskola Korcsolya szakosztályával Haladás VSE röplabda szakosztályával SZOVA-TREND OPTIKA KC kosárlabda utánpótlással Magyar Labdarúgó Szövetséggel Országos sportági szakszövetségekkel Diáksport Bizottsággal Magyar Röplabda Szövetséggel

A mindennapos testnevelési program megvalósítása, a sport és a mozgás igényének felkeltése, jó kapcsolat kialakítása a sportot szerető és művelő szülőkkel, sportegyesületekkel, edzőkkel, sportoktatókkal. 9.14. Egyházakkal Hit- és erkölcstan oktatás megszervezése, karácsonyi ünnepi műsor bemutatása a BatthyányStrattmann László templomban.

52

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola 9.15. Kapcsolattartás a médiával -

Vas Népével helyi internetes portálokkal helyi rádió és televízióval az iskola honlapjával

Programjaink, iskolai rendezvényeink folyamatos bemutatása, információ áramoltatása. 10. VÉDŐ, ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK 10.1. Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola, rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Szombathely Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az intézményvezető biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  az iskolai védőnő,  fogorvos, fogászati asszisztens  az ÁNTSZ Szombathely városi tiszti-főorvosa A tanulók rendszeres iskola-egészségügyi vizsgálatának megszervezését, biztosítását az iskolára vonatkozóan a 2011. évi Nemzeti Köznevelési Törvény CXC. 25.§ (5) bekezdése szabályozza, annak végrehajtását a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza. Az iskola-egészségügyi ellátást, az iskolaorvos, iskolavédőnő, az iskolafogászati feladatokat ellátó fogorvos és fogászati asszisztens feladatait a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szabályozza. Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben közreműködik a nevelőtestülettel. Az intézmény vezetőjét havonta legalább egyszer, rendkívüli esetben azonnal tájékoztatják, az egészségügyi helyzetről. Az iskolaorvos és iskolavédőnő munkájának ütemezését, munkatervét minden év szeptember 15-ig egyezteti az intézmény vezetőjével. A védőnő a munkatervet az egész tanévre vonatkozóan írásban rögzíti és átadja az intézmény vezetőjének, melybe a pedagógusok is betekinthetnek. 10.1.1. Iskolaorvos feladatai 26/1997.(IX.3.) NM rendelet 2.sz. melléklet  A tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése - Az iskola tanulóinak időszakos vizsgálata 2, 4, 6, 8. évfolyamokon. (a szakmai előírásokat a módszertani irányelvek tartalmazzák) - A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszeri fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével, üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése  Alkalmassági vizsgálatok elvégzése

53

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola Szakmai alkalmassági vizsgálatok elvégzése, pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése. Testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása.  Közegészségügyi- és járványügyi feladatok Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása. Járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének értesítése. A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése. Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel megszüntetésére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi intézetének értesítése.

a hibák kistérségi

 Elsősegélynyújtás Az iskolai napokon az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében, az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. Önvizsgálati alapismeretek tanítása.  Környezet-egészségügyi feladatok Az intézményi környezet – tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek– ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele. A tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése.  Az ellátott gyermekekről nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása külön jogszabály szerint az Egészségügyi Könyvben 10.1.2. Az iskolai védőnő feladatai 26/1997.(IX.3.) NM rendelet 3.sz. melléklet 

Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelésioktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével.



Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét



A tanulók védőnői vizsgálata 6 éven felüliek esetében kétévenként – 2., 4., 6., 8., évfolyamokon (testmagasság, testtömeg, testi fejlettség, tápláltsági állapot, érzékszervek működésének vizsgálata – látásélesség, hallás, 6. évfolyamban színlátás vérnyomásmérés, mozgásszervek stb.)

54


A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése (tisztasági szűrővizsgálatok)



Elsősegélynyújtás.



Az orvosi vizsgálatok előkészítése.



A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.



Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.



Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.



Kapcsolattartás a szülőkkel



Pályaválasztás segítése.



Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, Egészségügyi Könyv, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.)

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény intézményvezető helyettesekkel. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Munkaidejét munkáltatója, Szombathely Város Polgármestere határozza meg. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). 10.1.3. Iskolafogászati ellátás Az iskolafogászati ellátás preventív és terápiás gondozást jelent a szükségleteknek megfelelően. Valamennyi oktatási intézmény tanulóira kierjed, megszervezése és működési feltételeinek biztosítása az alapellátást működtető feladata. Valamennyi intézmény számára rendelőt kell kijelölni, és az ellátással fogorvost kell megbízni (a rendeletekben előírtaknak megfelelően). Az intézményeket ellátó fogorvos és asszisztense feladatait részben a fogorvosi rendelőben, részben a nevelő-oktatási intézményben végzi. A gyermekek, tanulók csoportos szűrővizsgálata évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló tanévenként tíz tanítási óráról vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja. Az iskola-egészségügyi dokumentáció része a fogorvos tekintetében a gyermek fogászati gondozási füzete – mely kötelező –, az ellátott tanulókról vezetett nyilvántartás, és a külön jogszabályok szerinti jelentések. 10.2.

Ifjúságvédelmi feladatok

Az ifjúságvédelmi felelőst a nevelőtestület tagjai közül - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után - az intézményvezető bízza meg. Munkáját összehangoltan, az osztályfőnökökkel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi.

55

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola      

Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő tanulókat, és szorgalmazza a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászoruló tanulók szociális támogatását. Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók mulasztott óráinak számát. A veszélyeztetettség megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes első fokú gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel és a helyi rendőri szervekkel. Összehangolja a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját. Támogatja a szülői munkaközösséget az ifjúság védelmét szolgáló feladatainak megoldásában. Munkája során tárja fel és vegye igénybe az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi lehetőségeit. Szervezzen ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést. Az ifjúságvédelmi tevékenységet félévkor és év végén az osztályfőnöki munkaközösség-vezetői beszámolójában értékeli. valamint javaslatot tesz annak fejlesztésére, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására.

Az ifjúságvédelmi felelős munkáját a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött órái terhére látja el. 10.3. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. (A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott szerint. Az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.) Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan személyt, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. 10.4. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 10.4.1. A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét a naplóban pirossal dokumentálni kell. 10.4.2 Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. 56

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola 10.4.3 Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. 10.4.4 A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését munkavédelmi felelős végzi. 10.4.5 A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. 10.4.6 A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 11. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 11.1. A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 11.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:  

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

11.1.2 A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély 57

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 11.2. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 11.2.1 Országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az intézményvezető ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét a szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. 11.2.2 Iskolai vagy városi versenyen részt vevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen részt vevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. 11.2.3 Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az intézményvezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. 11.2.4 A középiskolák által szervezett nyílt napon tanítási időben egy tanuló legföljebb három intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. A 11.2.1 – 11.2.4 szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek, ezért igazoltnak minősíti a naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél. 11.3. A tanulói késések kezelési rendje Az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba és a magatartás füzetbe bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel és az intézményvezető helyettesével együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 11.4. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

58

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 11.4.1 tanköteles tanuló esetében:  első igazolatlan óra után: a szülő értesítése  ismételt igazolatlan mulasztás esetén, a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével a tanuló szülőjének felkeresése  tíz igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése valamint a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóság tájékoztatása /a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint/  a tíz igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése  a harmincadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő tájékoztatása, valamint az általános szabálysértési hatóság értesítése és a gyermekjóléti szolgálat ismételt tájékoztatása  az ötvenedik igazolatlan óra után: a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóság és a jegyző értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Az értesítések másodpéldányát az irattárban kell őrizni. 11.4.2 Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:    

az első igazolatlan óra után: a szülő értesítése a tíz igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést, a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően, legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 11.5. Osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) átvételnél az iskola intézményvezetője előírja, 59

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A vizsgázó pótló vizsgát tehet az intézményvezető által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az intézményvezető engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgabizottság kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 11.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 11.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

60


  





  

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

11.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét 61


 

     

 

az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

12. TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT Az általános iskola a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Oladi Szakképző Iskola „középső részében” található könyvtár szolgáltatásait veszi igénybe. Iskolánkban tankönyvtár működik. A diákok közt szétosztott tankönyvek nem könyvtári dokumentumok a vonatkozó jogszabályok alapján, ezért nyilvántartásuknak és használatuknak sajátos szabályai vannak.  Az iskola tulajdonát képező tankönyvek elhelyezése a tankönyvtár szobában történik (tantárgyak szerint, évfolyamonként).

62




 

A tankönyv időleges nyilvántartású dokumentum, nem könyvtári dokumentum, ezért nem leltárköteles, nem egyedi nyilvántartású. Így ezekbe, a diákoknak juttatott tankönyvekbe nem kerül egyedi tulajdonbélyegző, azonosítószám, csak az iskola bélyegzője. A tanulóknak biztosított tankönyveket osztályok szerinti táblázatban tartjuk nyilván, a kölcsönzés tényét a tanuló aláírásával hitelesíti. Ebből a táblázatból egyértelműen meghatározható, hogy az iskola mely tanulójánál, milyen tankönyvek, milyen kölcsönzési időre vannak. A kölcsönzött tankönyvekről tanévenként csoportos nyilvántartás készül. A jogszabály alapján a tanuló a tankönyvet addig az időpontig használhatja, ameddig a tanulmányaihoz szüksége van rá, vagy ameddig a közoktatásban tanulói jogviszonya van.

A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: - több évfolyamon használt tankönyvek esetén: legfeljebb öt év, - egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1. – június 15.  A tartós tankönyvek az iskola tulajdonát képezik, ezért a tanulónak kötelessége megőrizni azok épségét. Az ingyenesen megkapott tankönyveket a tanulók bekötik, és minden lehetséges módon védik az elhasználódástól, azokba beleírni, aláhúzni a szöveget nem lehet. A nem rendeltetésszerű használatból (firkálás, tépés, szakítás, foltok és egyéb rongálás) eredő károkozás esetén a rongálódás idejére érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát kell fizetnie: - Első tanév végére legfeljebb 75 %-os - Második tanév végére legfeljebb 50 %-os - Harmadik év végére legfeljebb 25 %-os. Dokumentum elvesztése esetén az adott tanévben érvényes vételár kifizetésére kötelezhető a (kiskorú esetén) szülő/tanuló.    

A tankönyvek visszaszolgáltatása, illetve megtérítése minden tanév végén az utolsó tanítási nap előtt egy héttel kezdődik, és a tanévzáró ünnepély előtti nap fejeződik be. A jelenleg ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók részére az iskola lehetőségeihez mérten – rászorultság esetén, egyéni elbírálás alapján – könyvtári kölcsönzéssel használt vagy tartós könyveket biztosíthat. Az iskola minden év október 15-ig közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét és példányszámát, amelyeket a tanulók az iskolai tankönyvtárból kikölcsönözhetnek. A tartós tankönyv fogalma: az a tankönyv, amely - minősége alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas (kemény borítós). - A tankönyvtámogatás 25 %-ának felhasználásával vásárolt ajánlott és kötelező olvasmány - A tartós tankönyv fogalma kibővíthető bármely oktatást segítő, hagyományos és nem hagyományos dokumentummal, ha azt a szülői szervezet (közösség) jóváhagyja. 63

Szervezeti és működési szabályzat – Oladi Általános Iskola MELLÉKLET

A fenntartó által finanszírozott többletkötelezettségek az intézmény szervezeti és működési szabályzatához 2013. szeptember 1-től

Ssz.

1. 2. 3. 4.

Támogatás tárgya

A fenntartó által biztosított támogatás felhasználása

Könyvtári állományKönyvtári állomány fejlesztésére fejlesztés Elektronikus aláírással kapcsolatos Elektronikus aláírás költségek Elektronikus napló működtetésének Elektronikus napló költségei Nyomtatványok, Nyomtatványok megrendelése, bélyegzők, címer, bélyegzők, címer, táblák cseréje táblák

Támogatás mértéke

Megjegyzés

Évente 100,- Ft tanulónként október 1-jei tanulólétszámmal számolva Szükség szerint indokolt esetekben

Előzetes egyeztetés alapján

Felhasználás szerint


Szükség szerint


64

OLADI ÁLTALÁNOS ISKOLA NYITRA UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA SZMSZ Nkt.25 /7

1

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS, ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................. 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ........................................... 5 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ........................ 5 1.3. Az intézmény alapdokumentuma, feladatai ............................................................................. 6 1.4. A tagintézmény gazdálkodásának jellemzői. ........................................................................... 7 II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ................................................................. 8 2.1. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a bent tartózkodás rendje . ............................................................................. 8 2.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ................................................................. 14 2.2.1. A belső ellenőrzés céljai, feladatai .............................................................................. 14 2.2.2. A belső ellenőrzés végrehajtása ................................................................................... 14 2.2.3. A belső ellenőrzés formái, módszerei ......................................................................... 15 2.2.4. Intézményi önértékelés ................................................................................................ 16 2.2.4.1. Pedagógusok önértékelése ........................................................................................ 17 2.2.4.2. Vezetői önértékelés ................................................................................................... 17 2.2.4.3. Intézményi önértékelés ............................................................................................. 18 2.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. .................................................................. 19 2.4. A nevelési oktatási intézmény tagintézménnyel való kapcsolattartása.................................. 19 2.4.1. Rendje .......................................................................................................................... 19 2.4.2. Formái .......................................................................................................................... 19 2.4.3. Vezetők közötti feladatmegosztás ............................................................................... 20 2.4.4. Kiadmányozás és a képviselet szabálya ....................................................................... 20 2.5. A tagintézmény-vezető által átadott feladat- és hatáskörök .................................................. 21 2.6. A tagintézmény vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ........................ 22 2.7 A vezetők az intézményi tanács, valamint az iskolai, szülői közösség közötti kapcsolattartás formája, és rendje .............................................................................. 22 2.7.1. Az osztályközösségek. ................................................................................................. 24 2.7.2. Szülői Közösség ........................................................................................................... 25 2.7.3. Az intézmény nevelőtestülete ...................................................................................... 25 2.7.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ................................................................ 26 2.7.5. Az Intézményi Tanács ................................................................................................. 28 2.7.6. A Diákönkormányzat ................................................................................................... 28 2.7.7. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái .............................................. 29 2.7.8. A tanulói hiányzás igazolása........................................................................................ 30 2.7.9. A tanuló által készített dolgokért járó díjazás .............................................................. 32 2.8 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ......................... 32

2

2.9. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást ................................................................................... 32 2.9.1. Pedagógiai szakszolgálatok ..................................................................................... 32 2.9.2. Gyermekjóléti szolgálat .......................................................................................... 33 2.9.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység ............................................................... 33 2.9.4. Az iskola egészségügyi ellátása ............................................................................. 33 2.9.5. Vadvirág Óvoda ...................................................................................................... 34 2.10 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ........................................................................................................ 34 2.10.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai .............................................. 34 2.10.2. Nemzeti ünnepek................................................................................................... 34 2.10.3. Intézményi, osztályszintű hagyományos rendezvények ....................................... 35 2.10.4. A hagyományápolás további formái ..................................................................... 35 2.10.5. A hagyományápolás külsőségei ............................................................................ 35 2.10.6. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok ...................................................... 36 2.11. A szakmai munkaközösség együtt működése, kapcsolattartásának rendje ....................... 36 2.12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................... 38 2.12.1. Az egészségügyi prevenció rendje ........................................................................ 38 2.12.2. Az ellátás rendje .................................................................................................... 39 2.13. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .................................................. 39 2.13.1 Intézkedések baleset esetén .................................................................................... 40 2.13.2. Az intézményi védő-óvó előírások, biztonsági rendszabályok ............................. 41 2.14. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket ................................................ 41 2.14.1. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ............................. 41 III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ... 43 3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ........ 43 3.1.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje .. 43 3.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................................... 44 3.2.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ..................... 45 3.2.2. A szülői közösséget megillető jogok; véleményezési jog ......................................... 46 3.3 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ..................................... 46 3.4. Az éves munkaterv ............................................................................................................. 47 IV. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI ... 48 V. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ..................................................................... 51 VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK, MELLÉKLETEK ................................................................. 52

3

I. BEVEZETÉS, ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  2012. évi CXXV. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája szervezeti és működési szabályzatának törzsdokumentumát, jogszabályban előírt kötelező mellékleteivel együtt a közalkalmazotti tanács véleményezi. A tagintézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata mellékleteivel együtt az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a titkárságon munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű.

4

1.3 Az intézmény alapdokumentuma, feladatai Az intézmény legfontosabb adatai az Alapdokumentummal összhangban   

Az intézmény neve: Oladi Általános Iskola Idegen nyelvű neve: Olad Primary School Az intézmény székhelye: 9700 Szombathely, Simon István u. 2-6.

    

Alapító okirat kelte: Budapest, 2014.11.07. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1055 Budapest, Akadémia utca 3. Jogelőd(ök): 036620, 036610, 036619, 036747, 036731, 200897 Jogutód(ok): 203063, 200897

   

Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32. Tankerület: KLIK Szombathelyi Tankerülete Tankerület kód: 168000

 

Az intézmény jellege: köznevelési intézmény Az intézmény típusa: általános iskola Weblap URL: www.oladalti.uw.hu Telefon: Mobil: Fax:



94/310 683 20/503 3779 94/310 683

OM azonosítója: 200897

Feladatellátási helyek  001 Oladi Általános Iskola, 9700 Szombathely, Simon István utca 2-6. (hrsz: '3785/33')  007 Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája, 9700 Szombathely, Nyitra utca 15. (hrsz: '7583') 001 Oladi Általános Iskola, 9700 Szombathely, Simon István utca 2-6. köznevelési és egyéb alapfeladata  általános iskolai nevelés-oktatás  nappali rendszerű iskolai oktatás  alsó tagozat, felső tagozat  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők)  két tanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol)  integrációs felkészítés, egyéb köznevelési foglalkozás, 5

    

napköziotthonos ellátás, tanulószoba, egész napos iskola iskola maximális létszáma: 520 fő intézményegységenkénti maximális létszám 490 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel tanuszodai szolgáltatás

007 Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája, 9700 Szombathely, Nyitra utca 15. köznevelési és egyéb alapfeladata  általános iskolai nevelés-oktatás  nappali rendszerű iskolai oktatás  alsó tagozat, felső tagozat  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők)  két tanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol)  integrációs felkészítés, egyéb köznevelési foglalkozás,  napköziotthonos ellátás, tanulószoba  iskola maximális létszáma: 224 fő  iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 1.4. A tagintézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerület, működtetője Szombathelyi Köznevelési Intézmények Gazdasági, Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete. Az iskola sportegyesülete térítésmentesen veheti igénybe az iskola helyiségeit. A konyha: A tagintézmény saját konyhát nem működtet. A konyhát szerződéssel az ELÁMEN ZRt működteti.

6

II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2.1 A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a bent-tartózkodás rendje Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 19.00 óráig van nyitva. A tanítási napok rendje A tanítási napok rendjét miniszteri rendelet határozza meg. Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő 8.00 órától 16.00 óráig tart. A tanulók 7.00-tól igénybe vehetik a reggeli ügyeletet. Jó idő esetén fél nyolckor az ügyeletes tanárokkal az udvarra mennek, majd a háromnegyed nyolcas sorakozó után az osztályokba vonulnak. Rossz idő esetén fél nyolckor az osztálytermekbe mennek. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.00 óra és 15.00 óra között. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra a tagintézmény vezetője adhat engedélyt. A napközis és menzás tanulók a számukra kidolgozott ebédeltetési rend szerint vehetik igénybe az ebédlőt. Az iskolából a tanuló 16.00 óra előtt csak a szülő írásbeli kérésére távozhat, erre engedélyt a tagintézmény-vezető adhat vagy a gyermek érdekében megtagadhatja. A tanulók 16.00 óráig tartózkodhatnak az épületben; szülői kérésre 17.00 óráig, mely ideig felügyeletet biztosítunk. A tanulók szüleiket a csoporttal együtt a főbejáratnál várják. A szervezett foglalkozáson kívüli időben, az épületben és az udvaron tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. A tanítási órák időtartama 45 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák zömmel délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.30 óráig be kell fejezni. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét is az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az ügyeleti rend beosztásáért a tagintézmény-vezető a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Helyettesítés esetén, ha a hiányzó pedagógus ügyeletes, a helyettesítést végző látja el az ügyeletesi teendőket. Az óraközi szünetek időtartama: 10–15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. A 2. óraközi szünetben tízóraiznak, a 3. óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. A 6. óraközi szünet ebédeltetésre biztosított.

7

Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a tagintézmény-vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a nyilvánosságra hozza. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – a tagintézményvezető ad engedélyt. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, világnapok, projekt napok, szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje a tagintézmény-vezető döntése szerint módosul. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak a vezetőség tagjainak tudtával, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az épületekre kihelyezett lobogók gondozása a karbantartó feladata. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért, A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, a tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és választható tanítási órákon illetve egyéb foglalkozásokon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – elhagyják, bezárják. A szaktantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, a tantermek és egyéb termek bezárása – a tanítási órák, illetve a foglalkozások után – a takarító feladata. Másnap reggel a termeket a karbantartó (akadályoztatása esetén az iskolatitkár és a gazdasági ügyintéző) nyitja. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, Diáktanya, táncterem, kézműves terem stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása mindenkinek kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a tagintézmény vezető engedélyével, a titkárságon történő írásbeli rögzítés ellenében lehet. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – a tagintézmény-vezetővel való egyeztetés után – szabadon használhatja. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat – kerítés vonalától számított 5 méteren belül – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy

8

megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az intézmény aulája és nagyterme színtere a közös intézményi rendezvényeknek. A tornaterem az iskolai foglalkozási időben iskolai célokat szolgál, egyébként lehetőség van egyéb hasznosításra. Az intézmény helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek által történő igénybevétele a működtetővel kötött szerződések által lehetséges. Az intézmény épületében a dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre a tagintézmény vezetőjétől engedélyt kaptak. A helyiségeinek használói felelősek:  az tulajdonának megóvásáért, védelméért;  az rendjének, tisztaságának megőrzéséért;  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:  a közösségi tulajdont védeni,  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni,  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak az alkalmazottaknak a munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az tagintézmény vezető állapítja meg. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a tagintézmény vezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. Az alkalmazottak saját munkarendjük szerint tartózkodnak az épületben. A vezető intézményben tartózkodása Az tagintézmény vezetőjének lehetőség szerint az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi és egyéb foglalkozások vannak. Egyebekben munkáját az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látja el. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepna-

9

pokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi, heti, havi munkaidejét – az órarend, a munkaterv, a munkaidőelrendelés és az intézmény heti, havi programjának szem előtt tartásával – határozza meg a tagintézmény-vezető. Az értekezletek, fogadóórák napján a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógusra vagy pedagógusok meghatározott csoportjára is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető vagy igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, melyből 32 órát az intézményben tölt. Ez a kötött munkaidő. Ebből 22–26 óra a neveléssel oktatással lekötött, a többi 26–32 óráig, a neveléssel oktatással le nem kötött rész. A kötött munkaidő részei A neveléssel oktatással lekötött munkaidő, a tanórai és egyéb foglalkozások az alábbiak a) tanítási órák megtartása b) szakkör c) iskolai sportköri foglalkozások, d) énekkar, vezetése, e) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők. SNI, BTM-es rehabilitációs), f) magántanuló felkészítésének segítése, g) könyvtárosi feladatok, h) gyermekekkel végzett pedagógiai tevékenység (tanulószoba, napközi). 17. § (1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében. Korm. rendelet 2013. 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 10

a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, hangszerkarbantartás megszervezése, különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

(2) zás, amely a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalko-

szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, tanulószoba, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.

(3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. (4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

11

(5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra. (6) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. (7) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el. 18. § A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen. 19. § (1) A köznevelési intézmény munkatervében – az intézményi feladatokkal összhangban – meg kell tervezni c) a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben közreműködő pedagógusok várható munkaidő-beosztását oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a felsorolt feladatok végrehajtásában. (3) A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény titkárságán, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a titkársági irodában. 12

Rendkívüli esetben a pedagógus a tagintézmény vezetőtől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését is engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést a tagintézmény vezető adja. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül szóbeli visszajelzéseket is adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az iskolai dokumentumokban nem rögzített egységes munkaidő nyilvántartás a KLIK utasítása alapján történik. 2.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka ellenőrzése a tanévenkénti munkaterv szerint. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza, mely magába foglalja az éves önértékelési tervet is. 2.2.1 A belső ellenőrzés céljai, feladatai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, a felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a hatékonyság növelése. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység jogszerűségének, hatékonyságának ellenőrzése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges megerősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, illetőleg bővíteni. Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató és az intézményegység-vezető feladata, kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, teremti meg. 2.2.2 A belső ellenőrzés végrehajtása Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési terv készül, ez kerül ütemezésre az éves munkaterv alapján. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerű ellenőrzésekre is sor kerül. Az ellenőrzésre jogosult személyek  igazgató,  a tagintézmény vezetője,  a munkaközösség-vezetők, területi felelősök,  (saját osztályukban) az osztályfőnökök.  felkérésre külső szakértő  Intézményi Önértékelési Csoport és az általa felkért kollégák

13

Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti  a tagintézmény vezető  a szakmai munkaközösség,  az érintett pedagógus,  a szülői munkaközösség, amelyet az igazgató engedélyez, Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, aki arra észrevételeket tehet. Az óra ellenőrzését végző személy a haladási naplóban az ellenőrzés tényét kézjegyével igazolja. 2.2.3 A belső ellenőrzés formái, módszerei  óralátogatás,  óraelemzés,  beszámoltatás,  eredményvizsgálatok, felmérések,  naplóellenőrzés, dokumentumok ellenőrzése. A pedagógus adminisztrációs feladatainak ellenőrzése folyamatos az iskolavezetőség részéről. Az ellenőrzést végző feladatai a munkaköri leírásban jelennek meg. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, és ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézményegység vezetésénél. Az előző tanítási év ellenőrzéseinek tapasztalatait összegezni kell a tanévzáró értekezletre, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtétele szükséges. A munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató és a tagintézmény vezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák, napközis foglalkozások és egyéb foglakozások ellenőrzése (tagintézményvezető, munkaközösség-vezetők),  tanítási órák és egyéb foglalkozások látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,  a naplók folyamatos ellenőrzése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák, napközis foglalkozások, egyéb foglalkozások, kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

14

2.2.4 Intézményi önértékelés A pedagógus, a vezető és az intézmény tevékenységeinek, kompetenciáinak és eredményeinek átfogó, szisztematikus, rendszeres, összehasonlítható, önmaga által elvégzett felülvizsgálata. Az önértékelések fókuszában a tanulási-tanítási folyamat, a pedagógiai munka minősége áll. Kiemelt célja: - iránymutatást adjon a pedagógus, a vezető és az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez - mindhárom szinten segítséget nyújtson a tanfelügyeleti ellenőrzéshez, értékeléshez - támogassa a pedagógusok minősítésre történő felkészülését - az intézményi célokhoz, elvárásokhoz mérten mutassa a fejlődést és az előrehaladást - segítse meghatározni az erősségeket, amelyekre építeni lehet a továbbfejlesztésben - mutassa meg a fejlesztendő területeket, fejlesztéseket indítson el - fejlesztési és intézkedési tervben rögzítse az önfejlesztési programokat - a ciklikusan ismétlődő, újabb önértékelés keretében vizsgálja a fejlesztés eredményességét. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján az intézményi önértékelést az Önértékelési kézikönyvben rögzítettek szerint kell végezni. Az önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését az önértékelési csoport végzi. Az 5 fős pedagógus munkacsoport tagjait az intézményvezető jelöli ki, és a feladat ellátásához szükséges jog- és felelősségi körrel ruházza fel. Az önértékelési csoport elkészíti az intézmény ötéves önértékelési ciklusának tervét, az Önértékelési Programot, valamint ennek az adott tanévre vonatkozó lebontását az Éves Önértékelési Tervet. Az öt évre szóló önértékelési program meghatározza az önértékelési munka célját, elvárt eredményeit, a megvalósításhoz szükséges feladatokat, azok ütemezését és a szükséges emberi és egyéb erőforrásokat. Az önértékelési program tartalmazza (a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet intézményi önértékelésre vonatkozó előírásai figyelembevételével):  az előkészítésre vonatkozó eljárásrendeket, általános szabályokat (tervezés, tájékoztatás, az elvárások intézményi értelmezése)  a megvalósításra vonatkozó eljárásrendeket, általános szabályokat (óralátogatások, interjúk, kérdőíves felmérések szervezésére és lebonyolítása)  az önértékelés minőségbiztosítására, értékelésére vonatkozó eljárásrendeket, általános szabályokat. Az ötéves önértékelési programban foglalt feladatok megvalósítása az adott tanévre vonatkozó éves önértékelési terv szerint történik.   

Az éves önértékelési terv tartalmazza: az adott tanévben önértékelésre kerülő pedagógusok felsorolását a vezető értékelés esedékességét az intézményi önértékelés azon elemeit, melyek az adott tanévben kerülnek értékelésre

15

  

az ellenőrzésbe bevont felelősök megnevezését, részfeladatok meghatározását az egyes értékelési feladatok ütemezését a közreműködő partnerek bevonásának módját.

Az Önértékelési Program és az Éves Önértékelési Terv az OH által működtetett informatikai felületen kerül rögzítésre, melyet az önértékelési csoport erre kijelölt tagja végez el. A tervben rögzítetteknek megfelelően az informatikai felület biztosítja, az értékelésben részt vevők számára, az adatgyűjtő és értékelő funkciókat.   

Az önértékelés szintjei: pedagógus önértékelés vezetői önértékelés intézményi önértékelés

2.2.4.1. Pedagógusok önértékelése A pedagógusok önértékelése a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően legalább két évente történik. A pedagógus önértékelés a vezetőkre is vonatkozik.   

Az önértékelés alapja a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok az önértékelési csoport által kidolgozott, a nevelőtestület által elfogadott, az OH informatikai felületén rögzített, pedagógusokra vonatkozó intézményi elvárások Az önértékelés eszközei  az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet és önértékelés) valamint az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapja  dokumentumok vizsgálata (tanmenetek, naplók, tanulók munkái)  kérdőívek elemzése (pedagógus, szülő, kolléga)  két óra látogatása, értékelése  pedagógus és vezetői interjúk  összegzés feltöltése az online felületre

Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve két évre szóló egyéni önfejlesztési tervet készít. 2.2.4.2. Vezetői önértékelés Az intézményvezető munkájának önértékelése a vezetői ciklus második és negyedik évében, a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően történik.   

Az önértékelés alapja a vezetői kompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások tanfelügyeleti ellenőrzés alapját képező indikátorok az önértékelési csoport által kidolgozott, a nevelőtestület által elfogadott, az OH informatikai felületén rögzített, intézményvezetőre vonatkozó intézményi elvárások

16

Az önértékelés eszközei  az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés vezetőre vonatkozó értékelőlapja  dokumentumok vizsgálata (Vezetői pályázat/program, Pedagógiai program, az egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók,. SZMSZ)  kérdőívek elemzése (vezetői, nevelőtestületi, szülői)  két óra látogatása, értékelése  interjúk (vezetővel, vezető társakkal, munkáltatóval)  összegzés feltöltése az online felületre     

Az önértékelés területei A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

A vezető az önértékelésre épülő, egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez. 2.2.4.3. Intézményi önértékelés Az intézmény átfogó önértékelése egyszer történik az 5 éves vezetői ciklus alatt. Az önértékelés eszközei  dokumentumok vizsgálata (Vezetői pályázat/program, Pedagógiai program, az egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók, SZMSZ Pedagógiai program, Továbbképzési program, beiskolázási terv, Házirend, Mérési eredmények adatai, elemzések öt évre visszamenőleg, a pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése, az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet és az intézményi önértékelés értékelő lapjai),  kérdőívek elemzése (vezetői, nevelőtestületi, szülői elégedettségi mérések)  két óra látogatása, értékelése  interjúk (vezetővel, csoportos interjú az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével)  összegzés feltöltése az online felületre      

Vizsgálandó területek: Pedagógiai folyamatok Személyiség- és közösségfejlesztés Eredmények Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai munka feltételei

17



A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

A teljes önértékelési folyamat az adatgyűjtési és önértékelési szakaszokból áll. Az adatgyűjtés egyes részfeladatait ellátó kollégákat az éves önértékelési terv tartalmazza. Az adatgyűjtés eredményeinek rögzítése az online-felületen történik. A felület elérhető az intézményvezető és az önértékelési csoport tagjai számára. Az intézményre vonatkozó elvárások teljesülésének vizsgálatát, az összegző értékelést az intézményvezető végzi. Ennek alapján meghatározza értékelési területenként a kiemelkedő és fejleszthető területeket. 2.3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Nevezettek számára a belépés a főbejáraton történik, melyet a titkári irodából tudunk megfigyelni. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) vagyonbiztonsági okok miatt csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. A szülők tanulókkal kapcsolatos ügyek intézésekor illetve számukra is szervezett programokon természetesen benntartózkodhatnak az intézményben, ez azonban nem zavarhatja a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először a tagintézményvezető fogadja. A tanfolyamokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. A kiállításokat a megállapított időben lehet megtekinteni. A klubszoba, előadóterem használatát civil csoportok előzetes egyeztetés alapján kérhetik a szabadidő szervezőnél. A tornatermi, tánctermi foglalkozások befejezését követően a külső résztvevőknek el kell hagyniuk az épületet. Az engedélyezett vásárok, bemutatók közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevételnek és a külső személyek belépésének, benntartózkodásának rendjét. 2.4. A nevelési oktatási intézmény tagintézménnyel való kapcsolattartása 2.4.1 Rendje Az intézményvezető heti megbeszélésre hívja a két intézményegység vezetőt, tagintézményvezetőt, a működésért felelős műszaki vezetőt és a Közalkalmazotti Tanács elnökét. 2.4.2 Formái  heti megbeszélés  eseti megbeszélés  mobil telefonos  internetes kapcsolat.

18

  

általános iskola intézményegység-vezetők napi kapcsolattartása munkaközösségek szakmai kapcsolata ünnepek váltakozó megrendezése

2.4.3 Vezetők közötti feladatmegosztás A tagintézmény vezetője felelős a tagintézmény működéséért; intézkedéseit az igazgató jóváhagyásával hozza. Az tagintézmény-vezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény határozza meg. Az intézmény szervezeti felépítése: Az intézmény szervezeti felépítését a következő szervezeti diagram tartalmazza

KLIK Szombathelyi Tankerület OLADI ÁLTALÁNOS ISKOLA,

Simon

Igazgató tanács

Nyitra Tagintézmény vezető

rendszergazda

iskolatitkár

Munkaközösség vezetők Pedagógus

2.4.4. Kiadmányozás és a képviselet szabálya Kiadmányozási jogkör: A tagintézmény nevében aláírásra a tagintézmény vezetője jogosult. Aláírási jogköre a vezetése alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, a tanügyigazgatás és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki. Az tagintézményben keletkezett leveleket a tagintézményt feltüntető fejléccel kell ellátni, az tagintézmény-vezető aláírása mellett a tagintézmény körbélyegzőjét kell használni. A képviselet szabályai: A tagintézmény nevében az igazgató és a tagintézmény vezetője jogosult, akadályoztatásuk esetén bizonyos ügyekben megbízást adhatnak. Egységek közötti kapcsolattartás:  A részeit alkotó intézményegységek és a tagintézmény a jogszabályban meghatározott feladatokat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el.  Az intézmény működési alapelveit, továbbá az együttműködés elveit részletesen tartalmazza a hosszútávra szóló pedagógiai-művelődési program.

19

 Az igazgató a szervezeti rendnek megfelelően irányítja, integrálja az egységek és a hozzájuk tartozó dolgozók feladatait. Munkájában az igazgató tanács segíti.  Éves munkatervben rögzítik a konkrét munkakapcsolatokat, a közös feladatokat, felelősöket.  Az intézményegységek irányítói, illetve a gazdasági ügyintéző napi összehangolt tevékenységük érdekében folyamatos munkakapcsolatot tartanak fent.  Hetente egyeztető megbeszélést tartanak.  A működésének szakmai alapelveit, a tartalmi együttműködését a pedagógia-művelődési koncepciója tartalmazza, az éves feladatok ütemezését a munkaterv rögzíti.  Az intézmény vezetőjét az intézményegységek és a tagintézmény értekezleteire meg kell hívni, illetve az azokon történt döntésekről tájékoztatni. 2.5. A tagintézmény-vezető által átadott feladat- és hatáskörök A feladat és hatásköröket maradéktalanul a tagintézmény-vezető gyakorolja, hosszabb távon vagy eseti jelleggel átruházhatja helyettesre vagy a tantestület más tagjaira. A munkatársak a munkát munkaköri leírás alapján, a tagintézmény vezető közvetlen irányítása mellett végzik, valamint a vezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A tagintézmény-vezető egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogosultság köréből  a tagintézmény közművelődési ügyekben való képviseletét az illetékes pedagógusra A tagintézmény-vezető által leadott feladatok:  a pedagógusok munkaidő nyilvántartásának vezetése  a helyettesítések szervezése, kiírása  alsós osztálynaplók havi ellenőrzése  felsős osztálynaplók havi ellenőrzése  napközis naplók havi ellenőrzése  a szakköri naplók, az egyéb foglalkozások, a tehetséggondozó és felzárkóztató naplók vezetése  az SNI-s tanulókra és a BTM-es tanulókra vonatkozó összes tanévi dokumentáció

– megbízott felelősnek – megbízott felelősnek – alsós munkaközösség vezető – reál munkaközösség vezető – napközis munkaközösség vezető – humán munkaközösség vezető – gyógypedagógus

Az intézmény vezetősége és a kapcsolattartás rendje A tagintézmény vezetőségének tagjai:  a tagintézmény vezető  az hat munkaközösség-vezető  Közalkalmazotti Tanács tagja  Szakszervezet titkára A tagintézmény vezetését közvetlenül segítő, operatív szerv. A vezetőség közötti információátadás egyik színtere. A vezetői tanács üléseire a témától függően meghívást kaphatnak az intézményi tanács tagjai és a diákönkormányzatot segítő tanárok.

20

Feladat- és hatásköre:  véleményezi a szakalkalmazotti értekezlet és az igazgatótanács elé kerülő előterjesztéseket,  megállapítja saját üléstervét,  véleményezi a kibocsátásra kerülő belső szabályzatokat és vezetői utasításokat a közalkalmazotti tanács véleményének megkérése előtt,  állást foglal a kitüntetési javaslatok felterjesztéséről, a munka- és tűzvédelem területén jelentkező feladatokról, valamint az operatív döntést igénylő egyéb kérdésekről. A Vezetői Tanács működtetésének ügyrendi szabályait maga határozza meg. Üléseit minden hó utolsó hetén/csütörtökén tartja, emellett alkalomszerűen, rendkívüli intézkedést igénylő ügyekben. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a reprezentatív szakszervezettel, a szülői közösség választmányával, a diákönkormányzat képviselőjével az intézményi tanács képviselőivel. 2.6. A tagintézmény vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend A vezető akadályoztatása esetén kijelölt pedagógus látja el az azonnali döntést igénylő feladatokat. A kijelölt pedagógus hatásköre az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki azzal a megkötéssel, hogy intézkedése során, vagy az azt követő legrövidebb időn belül köteles telefonon tájékoztatni a tagintézmény-vezetőt. A vezető helyettesítésének rendjét az éves munkaterv szabályozza. A délutánokat tekintve 14.00-tól, hétfőn az első, kedden a második, szerdán a harmadik, csütörtökön a negyedik, pénteken az ötödik napközis csoportban foglalkozást tartó pedagógus. 16.00 és 16.30 között az elsős napközis csoport tanítója. 2.7. A vezetők az intézményi tanács, valamint az iskolai, szülői közösség közötti kapcsolattartás formája és rendje Az együttműködés elvei Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az tagintézmény vezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, amelyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokkal kapcsolatban a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az iskola közösségei A tagintézmény vezetősége az alábbi közösségekkel tart kapcsolatot a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével: Osztályközösségek Szülői közösség Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek Intézményi Tanács

21

DÖK Sportkör Nyitra FreeTime SE Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Közösség Diákok osztályközösségei

Szülői Közösség

Nevelőtestület

Szakmai munkaközösségek

Intézményi tanács

DÖK

Nyitra FreeTime SE

Együttműködési formák napi iskolai élet során megvalósuló közvetlen kommunikáció, DÖK közreműködésével, osztályfőnökök közreműködésével, iskolagyűlés napi kapcsolat az iskolai élet során: – szülői értekezletek évente 3 alkalommal, – fogadó órák évente 2 alkalommal, – nyílt napok, – egyéb rendezvények, – Szülői Közösség megbeszélései, – heti fogadóóra, – e-mail, – összekötő tanár egy az alsó egy a felső tagozaton – napi kapcsolat, – munkaidő elrendelés, – évi 5 nevelőtestületi értekezlet, – osztályozó értekezletek, – óralátogatások, – programlátogatások, – ellenőrzések Tagintézmény-vezetőségi megbeszélések Napi iskolai kapcsolat Év eleji, évközi, év végi munkaközösségi megbeszéléseken részvétel Projektek végrehajtásában segítség, koordinálás Az intézményvezető tájékoztatása Az intézményi tanács tagjai tájékoztatják a tagintézmény pedagógusait, szüleit, diákjait az elhangzottakról, illetve közvetítik a tagintézmény javaslatait, problémáit Év eleji közgyűlés a tagintézmény-vezető részvételével Összekötő tanár egy az alsó egy a felső tagozaton Tájékoztatási rendszer, iskolarádió Diákönkormányzat tagjai problémájukkal, javaslataikkal bármikor felkereshetik a tagintézmény-vezetőt Év eleji közgyűlés a tagintézmény-vezető részvételével Összekötő tanár Napi munkakapcsolat

22

Az iskola közösségei A tagintézmény vezetősége az alábbi közösségekkel tart kapcsolatot a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével: Osztályközösségek Szülői közösség Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek Intézményi Tanács DÖK Sportkör Nyitra FreeTime SE 2.7.1. Az osztályközösségek Az osztályok minimális és maximális létszámát a Nkt. 4 sz. melléklete tartalmazza. Ettől való eltérést fenntartó engedélyezhet, mely maximálisan 20 % lehet. Az eljárásban a tagintézmény kérvényez, a fenntartó az adatszolgáltatás beérkezése után engedélyez. Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – a tagintézmény vezető bízza meg. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

23

2.7.2. Szülői közösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Közösség (a továbbiakban: SZK) Az SZK munkáját az iskola tevékenységével 1–1 SZK patronáló tanár a felső és alsó tagozaton koordinálja. A patronáló tanárokat a tagintézmény vezető bízza meg. Az SZK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért a tagintézmény vezetője a felelős. Az iskolában működő szülői szervezet, a Szülői Közösség döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői közösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői közösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A szülői szervezet részére biztosított jogok:  tájékoztatást kérhet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben  javaslatot tehet az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításával kapcsolatban 2.7.3. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, nevelési értekezlet (évente legalább három alkalommal), rendkívüli értekezlet (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak, fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy a tagintézmény vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint kettő, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.

24

A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését osztályozó értekezleten végzi félévkor és tanév végén. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményegység vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület 3 tagú fegyelmi bizottságot hozhat létre. Az értekezleteket a tagintézmény vezető vezeti. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési, véleményezési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – a tagintézmény vezető adhat felmentést. 2.7.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71. § szerint a szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, öszszegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – a tagintézmény vezető megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A tagintézményben hat munkaközösség működik: humán, reál, angol, alsós és napközis és osztályfőnöki. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:  Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.  Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendsze-

25

         

resen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak a két tannyelvű osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű versenyként az angol nyelvű versmondó versenyt szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák követelményeit, Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezetője összeállítja a munkaközösség munkatervét s félévi gyakorisággal beszámolót készít az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről.  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Az intézmény-vezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál, tagintézmény vezetőnél l órát látogat.  Megbízásra a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.

26

 Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri a tagintézmény vezető, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 2.7.5. Az Intézményi Tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosítja a lehetőséget az Intézményi Tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az Intézményi Tanács létrehozásának körülményeit. Az iskolában Intézményi Tanács működik. A tagintézmény által választott tagjainak megbízása egy évre szól. Visszahívásukra a megválasztásukra vonatkozó szabályok érvényesek. Azonos számú képviselőt küldhet az Intézményi Tanácsba: a) a nevelőtestület, b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók legalább húsz százalékának szülei, c) az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, d) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház, f) szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamara. Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az Intézményi Tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez. Az intézményi tanács dönt: a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a Pedagógiai Program, az SZMSZ, a Házirend, a Munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az Intézményi Tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 2.7.6. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület 27

hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezetők, illetve iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket a tagintézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanárok támogatják és fogják össze, akiket ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – a tagintézmény vezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetői kezdeményezik. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért a tagintézmény vezető felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 2.7.7. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként 3 szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából a tagintézmény vezető, az osztályfőnök vagy a szülői közösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet a tagintézmény vezető hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – a tagintézmény-vezető által kijelölt időpontban – kettő alkalommal tart fogadóórát. A pedagógusok heti egy órán fogadóórát tartanak órarendjük szerint. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök, napközis nevelők az ellenőrző és tájékoztató füzeten keresztül tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy elektronikus levéllel is történhet. Az osztályfőnök írásban tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. A diákok tájékoztatása

28

A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (angol, magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, vagy kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. 2.7.8. A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: – bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, – rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl a tagintézmény-vezető dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei és országos szaktárgyi versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – egy tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és a tagintézmény vezető ezt indokoltnak látja. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szakta29

nár köteles tájékoztatni a tagintézmény vezetőt, valamint az osztályfőnököt, és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – a tagintézmény vezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előző pontban leírt módon jár el. A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb három intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni az osztályfőnök javaslata s a tagintézmény vezető döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. A tanulói késések kezelési rendje A napló bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását az órát tartó pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a tagintézmény vezető az ifjúságvédelmi felelőssel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében:  első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése,  tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése,  a tízedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni),  a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni),  az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése. Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:  első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése,  a tízedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni),  a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni),  a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése. Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

30

2.7.9. A tanuló által készített dolgokért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően a tagintézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 2.8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolásra vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület a meghatározott jogköréből, a szakmai munkaközösségre ruházza át:  a kitüntetésre való felterjesztés előtti véleményezés jogát,  a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezésének jogát, 2.9. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást 2.9.1. Pedagógiai szakszolgálatok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 18. § (1) alapján „A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.” A (2) szakasz alapján az alábbi szakszolgálati típusokban: a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) szakértői bizottsági tevékenység, d) a nevelési tanácsadás, e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, g) a konduktív pedagógiai ellátás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,

31

j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat 2013. szeptember 1-től jött létre, mely járási szinteken is működik. 10 féle feladatot lát el. Székhelye: 9700 Szombathely, Sugár u. 9. ARANYHÍD Nevelési–Oktatási Integrációs Központ, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola. Az intézményben külön munkaközösség foglalkozik az ellátással, utazó gyógypedagógiai hálózaton keresztül. Székhelye: 9700 Szombathely, Dózsa György út 6. Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Székhelye: 9700 Szombathely, Sugár út 9. Nevelési Tanácsadó a NyME-ről is a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálathoz tartozik. Az első vizsgálatot most a Járási Szakértői Bizottság végzi, majd továbbküldi a megyeire. Zalaegerszeg Pedagógiai Oktatási Központ: Pedagógiai értékelés, Szaktanácsadás, tantárgygondozás, Pedagógiai tájékoztatás, Tanügy-igazgatási szolgáltatás, Pedagógusképzés, továbbképzés, Tanulmányi versenyek, Tanulótájékoztatás, tanácsadás, Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése Pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartás felelőse a tagintézmény vezető, de a gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, művészet terapeuta az osztályfőnökök is napi kapcsolatot tartanak fenn a szakemberekkel a gyermekek ellátása érdekében valamint a hivatalos dokumentumokon keresztül. 2.9.2. Gyermekjóléti szolgálat A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a Gyermekvédelemről és a Gyámügyi igazgatásról szóló törvény, a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény valamint EMMI rendeletek szabályozzák. A családban történő nevelkedés elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében az iskola a gyermekvédelmi felelősön keresztül köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Szolgálat felé. 2.9.3. Gyermek és Ifjúságvédelmi tevékenység Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során a tagintézmény-vezető javaslatára az intézmény igazgatója a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola tagintézmény vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 2.9.4. Az iskola egészségügyi ellátása Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást a tagintézmény vezető a biztosítja az alábbi személyekkel: 32

 az iskolaorvos,  az iskolai védőnők,  az ÁNTSZ városi tiszti-főorvosa A tagintézmény vezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az intézményvezetővel. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét folyamatosan kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézménnyel Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve, oktatja az elsősegélygyújtásra vonatkozó ismereteket. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Munkaidejét munkáltatója, határozza meg. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). 2.9.5. Vadvirág Óvoda Évente megújítjuk együttműködési megállapodásunkat, mely közös programokat, munkakapcsolatot tartalmaz. 2.10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 2.10.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai Nemzeti hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. 2.10.2. Nemzeti ünnepek Október 23. Az 56-os forradalom és szabadságharc áldozatainak napja Március 15. 1848/49 forradalom és szabadságharc emléknapja A 2013 szeptemberétől a két általános iskolai intézményegység a nemzeti ünnepek megemlékezéseit együtt is megszervezheti, megosztva a feladatokat, egyiket a Nyitra, másikat a Simon Iskola, tanévente váltakoztatva a két megemlékezést.

33

2.10.3. Az intézmény hagyományos rendezvényei, amelyeket intézményi vagy osztályszinten ünneplünk Ünnepélyes tanévnyitó Szeptember 22. Autómentes nap Szeptember.23. Takarítási Világnap Október 1. Zenei világnap Október 6. Aradi vértanúk napja Október 31. Takarékossági Világnap November 13. A magyar nyelv napja November 22. Éhen Gyula születésének évfordulója December 1. Aids ellenes világnap December 6. Mikulás December 18. Kisebbségek Napja Karácsonyi ünnepség Január 22. A magyar kultúra napja Ki mit tud? Február 25. Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak napja Március 15. 1848 méteres futás Március 22. Víz Világnapja Április 11. A magyar költészet napja Április 16. A Holocaust áldozatainak emléknapja (8. o. történelemóra keretében) Április 22. Föld Napja Május 10. Madarak, fák napja Anyák napja Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Ünnepélyes tanévzáró és ballagás Június Tanévzáró gulyásparti és sportnap Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei a hagyományos nyári táborok, egyéb vetélkedők. 2.10.4. A hagyományápolás további formái Az intézmény anyagi lehetőségének függvényében az iskola alapításának kerek évfordulóin évkönyvet vagy CD-t ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv, CD-anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. A jubileumi ünnepségek kapcsán műsorral is bemutatkozunk. Az ünnep időtartama egy hétnél nem hosszabb. 2.10.5. A hagyományápolás külsőségei Intézményünk jelképe Az intézményi egyenruha: sötétkék vagy fekete szoknya/nadrág, fehér ing, sötét cipő. Kiegészülhet sállal, nyakkendővel, amelyre az iskola neve van hímezve. A tanévnyitón, október 23-ai megemlékezésen, a karácsonyi műsoron, a március 15-i emlékműsoron és a tanévzárón a diákoknak ünnepi ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. Ettől

34

eltérő időpontban is kérheti az iskola vezetősége az ünnepi ruha viselését, akár gyermekcsoport vonatkozásában is. 2.10.6. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozzuk meg. Alapelv az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportversenyekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező. 2.11. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Szakmai munkaközösségek Az azonos műveltségi területen dolgozó pedagógusok munkájuk szakmai minősége és módszertani fejlesztésére, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez és értékeléséhez. A szakmai munkaközösség tagjai a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt javasolhatnak, akit l az intézmény vezetője bíz meg maximum 5 év időtartamra. Az intézmény szakmai munkaközösségei összehangolják munkájukat, kidolgozzák együttműködésük és kapcsolattartásuk rendjét. Munkájukat éves munkaterv szerint végzik. Részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is részt vehet a belső ellenőrzésben és értékelésben, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség:  gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről;  dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról;  dönt a belső továbbképzések programjáról;  dönt iskolai tanulmányi versenyek programjáról;  javaslatot tesz eszközfejlesztésre, tankönyvhasználatra;  munkaközösség-vezetőt javasol Az intézmény szakmai munkaközösségei és kiemelt feladataik      

Alsós munkaközösség szakkörök, műveltségi versenyek, vetélkedők, iskolai ünnepélyek, megemlékezések, felkészítés a tanulmányi versenyekre, továbbképzések, szabadidős tevékenységek.

35

      

Angol nyelvű munkaközösség felkészítés a tanulmányi versenyekre, nyelvvizsga-felkészítés, idegen nyelven tartott műsorok, nyelvi tábor szervezése, európai uniós projekteken való részvétel, külföldi cserekapcsolatok szervezése, külföldi diákok fogadása, továbbképzések.

        

Reál munkaközösség az osztályfőnöki munka szakmai, módszertani feladatai, a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, segítése, tanulmányi kirándulások koordinálása, kapcsolattartás, együttműködés a gyermekvédelmi felelőssel, felvilágosító, prevenciós előadások szervezése, továbbképzések, szakkörök, felkészítés a tanulmányi versenyekre, továbbképzések.

     

Humán munkaközösség továbbképzések, szakkörök, műveltségi versenyek, vetélkedők, iskolai ünnepélyek, megemlékezések, felkészítés a tanulmányi versenyekre, a tanulók felkészítése a kompetenciamérésre,

      

Napközis munkaközösség napközis csoportok munkájának összehangolása, az ebédlői rend kidolgozása és betartatása, az ebédeltetés módjának megszervezése, a tanítási szünetek idején a felügyeletet igénylők felmérése és annak biztosítása, a napközis foglalkozási tervek ellenőrzése, napközis foglakozások látogatása, a szabadidő hasznos megszervezésének segítése.

   

Osztályfőnöki munkaközösség az osztályfőnöki munka szakmai, módszertani feladatai, tanulmányi kirándulások koordinálása, kapcsolattartás, együttműködés a gyermekvédelmi felelőssel, továbbképzések.

A munkaközösségek a belső együttműködésen túl az intézmény másik általános iskolai intézményegységének munkaközösségeivel is munkakapcsolatot tartanak fenn. 36

2.12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 2.12.1. Az egészségügyi prevenció rendje A fenntartó és az iskolaorvos, az iskolafogászat, védőnők közötti megállapodás alapján biztosítja az iskolai tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét. Az intézmény felnőtt dolgozóinak egészségügyi felügyeletét a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálatról szóló törvény keretében biztosítja. A tagintézményben heti egy alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. A tagintézmény és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskolaegészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:  a tanulók évfolyamonkénti vizsgálata, szűrése,  a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,  a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,  színlátás és látásélesség vizsgálata,  tüdőszűrés megszervezése,  fogászati kezelés. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő a tanév elején elkészített, a tagintézmény vezetőnek leadott ütemtervben jelzi. A tagintézmény vezető tájékoztatja az osztályfőnököket, akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek. A szülőt minden esetben tájékoztatni kell a gyermekét érintő vizsgálatokról. A dolgozók foglalkozás-egészségügyi ellátása az irányadó jogszabályok szerint történik. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten három testnevelés órán vesznek részt, a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében tartanak számukra testedzéseket. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az orvos mentheti fel, szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végeznek. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógy úszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére.

37

Az egészséges életmódra nevelés A gyermekek, tanulók egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, védőnő, külső szakember az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tart. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Fogászati kezelés Évi egy fogászati szűrővizsgálat történik a minden gyermekre kiterjedően. 2.12.2. Az ellátás rendje Az iskola-egészségügyi ellátás az alapellátás része. Az iskolaorvosi rendelőben egészséges gyermekek ellátása történik. A beteg ellátása a háziorvos/házi gyermekorvos feladata. 6–18 éves gyermekek körében azonban iskolai tartózkodásuk ideje alatt akut megbetegedés is előfordul. Ennek észlelésekor kiskorú gyermekeknél az első tennivaló a szülők értesítése. Szükség lehet a lázcsillapításra, fájdalomcsillapításra, sebellátásra, az akut beteg pihentetésére, felügyeletére a szülők megérkezéséig. Az elsősegélynyújtó láda az iskolaorvosi rendelőn kívül elérhető helyen, a titkárságon is rendelkezésre áll. Az „elsősegélynyújtó hely” tábla az iroda előtt jól láthatóan van elhelyezve. A tanuló ellátása az egyeztetetések után a következő: A probléma észlelésekor az titkárnő értesíti a szülőt, aki a beírási napló alapján rendelkezik a szülő telefonszámával. Ő felügyeli a tanulót a szülő, esetleg a mentőszolgálat megérkezéséig. További vizsgálatra a tanulót az osztályfőnök, vagy a tanórát/foglalkozást tartó szaktanár kíséri. 2.13. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse, a belépő új dolgozónak a belépésekor. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. Az alkalmazottak esetében is bármely balesetveszélyt előidéző ok észlelésekor azonnal jelentési, hiba elhárítási vagy ennek megtörténtéig felügyelet biztosítási kötelezettségük van. Minden tanév elején a szaktanárok, amely tantárgyak tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fenn az előforduló veszélyekre és megelőzésükre is felhívják a tanulók figyelmét. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, technika, informatika és testnevelés. Az egyes szaktantermekben és a tornateremben érvényes balesetvédelmi előírásokat a termek használatára vonatkozó előírásokat a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. A szaktantermekben és a tornateremben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A szaktantermekben és a tornateremben levő technikai eszközök, berendezések, anyagok használata csak az erre hivatott és kiképzett szaktanár jelenlétében és engedélyével történhet. Tanulói kísérlet előtt, géphasználat, eszközhasználat alkalmával a szaktanár eseti balesetvédelmi oktatást tart. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplókban, csoportnaplókban dokumentálni kell. A jelen nem lévő tanulók számára gondoskodni kell a pótlólagos ismertetésről. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. 38

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és az igazgatónak való küldését megbízott felelős végzi. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. Az intézményegység vezetője, a munkavédelmi felelős és a gondnok, tanév eleji bejáráson ellenőrzik, hogy az épület, a tantermek, a bútorok, az eszközök biztonságos működtetésének feltételei adottak-e. A bejárásról jegyzőkönyv, a felmerült hibák, veszélyforrások elhárítására pedig intézkedési terv készül. A hibák, baleseti és veszélyforrások elhárítását a gondnok szervezi, teljesítését a tagintézmény- vezető ellenőrzi. Intézkedések a veszély fennállása esetén Amennyiben megoldható, a pedagógus kötelessége a veszély elhárítása. Ha számára megoldhatatlan a veszély elhárítása, köteles haladéktalanul tájékoztatni az tagintézmény vezetőt. A vezető feladata a veszélyforrás kivizsgálása, és az elhárítás érdekében utasítás adása a gondnoknak, illetve külső szakember bevonásával a veszély elhárítása. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A problémás helyzetet a szaktanárok jelentik a tagintézmény vezetőjének, aki ezt továbbítja az intézményvezető és a fenntartó felé, akik megteszik a szükséges intézkedése. 2.13.1. Intézkedések baleset esetén A pedagógus haladéktalanul köteles jelenteni az tagintézmény vezetőnek, ha tanítványa balesetet szenvedett. A tagintézmény vezető mérlegelve a baleset súlyosságát, mentőt hív, illetve orvosi segítséget kér, és tájékoztatja a szülőt a balesetről. A munkavédelmi felelős köteles kivizsgálni a tanulóbaleseteket, és a jogszabályban meghatározottak szerint azokat dokumentálnia kell, illetve eleget kell tennie a szükséges bejelentési kötelezettségnek. A három napon túl gyógyuló balesetekről a munkavédelmi felelős jegyzőkönyvet készít, az intézményegység vezetője pedig a jogszabály szempontjai alapján kivizsgálja az ügyet. Gondatlanságból bekövetkezett baleset esetén az adott tanulócsoportot ismételt balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Amennyiben az intézmény által szervezett külső rendezvényen, kiránduláson, egyéb programon tanulói baleset történik, a jelen levő, intézkedésre jogosult intézményi alkalmazott szükség szerint értesíti a mentőket, a tűzoltókat, a rendőrséget, a szülőket. Az tagintézmény vezetőjét minden tanulói balesetről haladéktalanul értesíteni kell. 39

Tanulói baleset esetén az intézmény teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségét. Haladéktalanul kivizsgálja a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulói baleseteket. Feltárja a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A balesetről készített jegyzőkönyv 1–1 példányát a kivizsgálás befejezését követően megküldi az intézmény vezetőjének, átadja a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek), illetve irattárba helyezi. Ha a jegyzőkönyvet a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt meg kell indokolni. A súlyos balesetet (haláleset, érzékszerv elvesztése vagy jelentős károsodása, életveszélyes sérülés, súlyos csonkulás, bénulás, elmezavar) azonnal bejelenti az intézmény vezetőjének, a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A munkavédelmi felelős köteles a tanév zárása, értékelése előtt írásban beszámolni az tagintézmény-vezetőnek a munkavédelmi-balesetvédelmi munkáról, a tanulóbalesetek alakulásáról. 2.13.2. Az intézményi védő-óvó előírások, biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület Nyitra utcai bejáratait tartjuk nyitva, az intézmény nyitvatartási idejében. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. Az iskolatitkár feladata, illetve távolléte esetén az ügyeletes technikai dolgozóé, hogy az épület bejárati kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. Az iskolatitkár kezeli munkaidejében a beléptető rendszert. A tantermek zárását tanítási idő után a takarítók, az épület nyitvatartási ideje után a karbantartó ellenőrzi, akinek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. A riasztórendszer használata, használati jogosultságok A rendszer használatára jogosult személyek: tagintézmény vezető, gondnok, iskolatitkár, gazdasági ügyintéző és a takarítók. 2.14. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 2.14.1. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében a tagintézmény vezetője és az iskolatitkár esetenként, a gondnok és az iskolatakarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli , bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Bombariadó esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget, és a továbbiakban a rendőrség által javasolt magatartás, valamint utasítások szerint kell eljárni. A rendőrség, a mentő és a tűzoltóság telefonszámát a tagintézményben a telefonok közelében, jól látható helyre ki kell függeszteni. Az épület kiürítésének, lezárásának, vagyonvédelmének és a tanulók, valamint a dolgozók biztonságos elhelyezésének módját a munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzatok tartalmazzák. 40

Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az udvar. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjének irányítója az tagintézmény-vezető. A feladatok végrehajtásában közreműködnek a tagintézmény megbízottjai. A végrehajtási rend igazodik az intézmény bombariadó tervéhez.

41

III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – dokumentumok határozzák meg:  Alapdokumentum  a Szervezeti és Működési Szabályzat  a Pedagógiai Program  a Házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),  egyéb belső szabályzatok Hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a Pedagógiai Programról? A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok a tagintézmény vezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapdokumentum kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – a tagintézmény vezető vagy a diákönkormányzatot segítő tanárok adnak tájékoztatást. A Házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor, illetve a Házirend lényeges változásakor ismertetjük. 3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A munkaidő nyilvántartás hitelesítés után irattárba kerül. Az ideiglenes diákigazolvány és a felmentési kérelem eredeti példánya az illetékes szülő/gondviselő részére átadásra, a másodpéldány számítógépen való archiválásra kerül. Az e-naplóból kinyomtatott iratok átadásra kerülnek a szülőnek. A naplóból kinyomtatott iratokat számítógépen megőrizzük és a tanuló adatait a 8. évfolyam befejezése után CD-ROM-on archiváljuk. (Nem selejtezhető!) 3.1.1 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje A munkaidő elrendelés és kimutatás havonta kinyomtatásra kerül a körbélyegző és tagintézmény vezető aláírásával hiteles, irattárba kerül. Ideiglenes diákigazolvány mely körbélyegzővel és tagintézmény vezetőjének aláírásával 30 napig érvényes. A felmentési kérelem 16:00 óra előtt távozó tanulókról körbélyegzővel és tagintézmény vezetőjének aláírásával hiteles a visszavonásig. Az elektronikus naplóból féléves gyakorisággal nyomtatásra kerülnek a tanulók által elért félévi, év végi eredmények, a tanulók igazolt és igazolatlan órái, a tanulói záradékok melyet a megfelelő aláírók (tagintézmény-vezető, osztályfőnök) aláírással ellátnak, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni.

42

Elektronikus napló Az iskolában elektronikus naplót kívánunk bevezetni. Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt a tagintézmény vezetőjének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 3.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 58. § (3–5) bekezdésében foglaltak alapján folytatjuk le, melyet felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló/tanár közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: A tagintézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. Az egyeztető eljárás kezdeményezése a tagintézmény vezető kötelezettsége. A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni. Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – a tagintézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására a tagintézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. 43

A tagintézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza. Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti. Az egyeztetést vezetőnek és a tagintézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 3.2.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.

44

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 3.2.2. A szülői közösséget megillető jogok Véleményezési jog  Pedagógiai Program,  Szervezeti és Működési Szabályzat,  Házirend. 3.3. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Iskolánkban 2013/2014-től kezdve felmenő rendszerben a tanulók térítésmentesen kapnak tankönyvet. (Jelen tanévben 1-3. osztály.) A többi évfolyamon intézményünk továbbra is biztosítja a rászorultság alapján járó ingyenes tankönyveket, vagyis a normatív kedvezményt. Az iskola igazgatója kinevezi a tankönyvfelelőst, meghatározza feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértékének elveit. A tankönyvellátás helyi rendje: A tankönyvfelelős a tankönyvrendelést április utolsó munkanapjáig készíti el. A szülők a tankönyvlista összeállítása után nyilatkozhatnak arról, hogy megkívánják-e venni a tankönyveket vagy más forrásból szerzik be. A tankönyvrendelés a fenntartó jóváhagyása után a Könyvtárellátó rendelési felületén történik. A tankönyvrendelés módosítása június 30-ig történik meg, s eddig az időpontig tünteti fel az iskola a normatív kedvezményben részesülő tanulókat is. Az iskola a pótrendelést szeptember 8-áig adja le. Az iskola tagintézmény-vezetője a könyvtáros segítségével minden év június 10-éig felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján. Az iskola tagintézmény-vezetője a gyermekvédelmi felelőssel és az osztályfőnökökkel együtt megállapítja, hány tanuló esetében kell biztosítani térítésmentes tankönyveket, és hány tanuló esetében kell biztosítani normatív kedvezményt. A normatív kedvezményekhez az igényeket a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani az iskolának. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. Ha változás áll be a kedvezményre való jogosultságban, azt legkésőbb október 1-ig kell bemutatni. A normatív kedvezményben részesülők státusmódosításának határideje október 1. Az iratok bemutatásának tényét rávezetik az igénylőlapra, és ezt az iskola tagintézmény-vezetője aláírásával igazolja. Normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

45

a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, (A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként az iskola elfogadja a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt.) b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat, e) a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesülő tanuló esetén a számára gyámhatósági határozat alapján gondozási helyet biztosító intézmény vezetője által a 11. melléklet szerint kiállított igazolás. Az iskola könyvtárosa a térítésmentes tankönyveket - a munkafüzetek, és a munkatankönyvek kivételével - könyvtári állomány-nyilvántartásba veszi, az iskolai könyvtári állományban elkülönítve kezeli. Az iskola házirendjében meghatározottak szerint a tanulók rendelkezésére bocsájtja tankönyveket. 3.7. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és a tanári szoba hirdetőtábláján is el kell helyezni.

46

IV. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI Cél: Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozásokat megfelelő módon dokumentálni kell. A foglalkozások helyét és időtartamát a tagintézmény vezető rögzíti tanévente az érintett pedagógussal részint az órarendben részint a délutáni egyéb foglalkozások között. Formái:  A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a tantárgyfelosztásban rögzítjük. A foglalkozások időpontját és a látogatottságát az osztálynaplókban vagy külön naplóban kell vezetni.  A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A foglalkozásokat a tantárgyfelosztás tartalmazza, melyeket a tehetséggondozásnál leírtakhoz hasonlóan dokumentálunk.  Igyekszünk kihasználni a minden évfolyamnak biztosított egy-egy tanórát.  Szakkör: Az éves munkaterv tartalmazza a meghirdetett szakköröket.  Közülük kiemelkedően fontos a hetedik és nyolcadik évfolyamnak szervezett német nyelv, melyet minimum heti két órában, mint második idegen nyelv sajátítanak el.  A diákszínpad az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégit ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire. Tevékenységének irányítása az arra kijelölt pedagógus feladta.  Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működhet. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az intézményegység-vezető által megbízott kórusvezető tanár.  Napközi A tanév végi igények felmérése után szervezzük meg napközis csoportjainkat. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni. A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szülő a szorgalmi időszak utolsó napjáig kérheti. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényelje. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskör történik. Napközi otthon – a szülők kérésétől függően – minden évfolyamon működhet. Szervezése az 1–8. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja elsősorban az évfolyamok szerinti működtetés, az 5–8. évfolyamon a létszámok függvényében ettől eltérhet. Az őszi, téli és a tavaszi szünetekben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok összevonhatók az igénybe vevők számától függően. Az őszi, téli és a tavaszi szünetben a tanulólétszám 5 %-a jelentkezése esetén felügyeletet biztosítunk. A napközi otthon a szorgalmi idő alatt működik. A nyári szünetben városi napközis tábor üzemel. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16.00-ig tart. A szülők kérésére a napközi befejezését követően 17.00 óráig összevont ügyeletet lehet szervezni. 47

A napközi otthon éves munkaprogramjában határozza meg a következő feladatokat:  múzeumlátogatás vagy kiállítás megtekintése,  mozi, színházlátogatás,  aktuális ünnepekre munkadarabok készítése (Mikulás, Karácsony, Húsvét, Anyák Napja stb.),  városi rendezvényeken a napközisek munkáival való részvétel (rajzok, munkadarabok). Az ebédelés 11 óra 30 perctől 14 óra 45 percig tart, illetve szükség szerint. A napközis foglalkozások rendje: a tanítási órák után folyamatosan, közös ebédelés, levegőzés, pihenés, egységesen 14.30 órakor kezdődik a tanulási idő, a tanóra/tanórák után szabadidős foglalkozás. SNI-s tanulóknak szervezett rehabilitációs foglalkozás Gyógypedagógus által a tanulók maximum 9 fős csoportjának tartott heti rendszerességű foglalkozás. BTM-es tanulók fejlesztése Fejlesztő pedagógus, illetve művészetterapeuta által a tanulók maximum 9 fős csoportjának tartott heti rendszerességű fejlesztés. Iskolai sportkör A mindennapos testnevelés 3+2-es formájából két nap a sportköröké, melyen az iskola tanulói részt vehetnek A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. Egyebek: A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. A könyvtár szervezeti és működési szabályzata, a gyűjtőköri leírás az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A Diáktanya az iskola munkatervében meghatározott rend szerint nyújt szórakozási és kulturálódási lehetőséget diákjainknak. Tevékenységének irányítása a szabadidő szervező pedagógus feladata. A Kincs-Tár Galériában különböző jellegű kiállítások megrendezésére kerül sor az iskola diákjainak, dolgozóinak, valamint meghívott művészek alkotásaiból. Tevékenységének irányítása a szabadidő szervező pedagógus feladata. Mozilátogatás keretében a tanulók filmet tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit

48

bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak a korosztály számára. Felelőse a szabadidő szervező pedagógus. Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól, elsősorban az angol nyelvterület országairól, valamint a határon túli magyarlakta vidékekről. Külföldi utazások a tagintézmény-vezető engedélyével, pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. A tanulmányi kirándulások szervezése és lebonyolítása az osztályfőnökök feladata, mely 1 napos. Az erdei iskolák, Határtalanul és egyéb pályázat programjai a Pedagógiai Program alapján fontos szerepet töltenek be a tanulók természeti, környezeti, történelmi, kulturális, művészeti és közösségfejlesztésében. Felelőse a szabadidő szervező pedagógus és az adott osztály osztályfőnöke. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét a 2.7.6. pont szabályozza

49

V. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Az intézmény a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását az alábbi tevékenységi formákkal biztosítja:  Kerettantervet alapul véve a Helyi tanterv alapján biztosítja felmenő rendszerben, 3+2 –es oktatási formába,  Iskolai sportköri foglalkozás,  Kimenő rendszerben. Helyi tantervbe épített 30 perc játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri és az egyéb szabad órák keretében kell megszervezni. Ezen az iskola valamennyi tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenkénti iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban testnevelő illetve felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A tanulók részére biztosítani kell testnevelő, illetve felnőtt vezető felügyelete mellett a városi jégpálya és uszoda használatát a fenntartói intézkedéseket is figyelembe véve. Az iskolai sportkör feladatait a testnevelők látják el. Az iskola felméri a sportolásra vonatkozó egyéb igényeket és iskolai sportegyesületet hoz létre. Ennek keretében a testnevelő tanárok és akár külső szakemberek által vezetett sport és egyéb szabadidős foglalkozásokra nyílik lehetőség, tagsági díj fizetésével. Az egészséges tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre csak az orvos mentheti fel, szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A gyógytestnevelés rendje: A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő-tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon heti rendszerességgel az érintett tanulók szükséges, speciális gyakorlatokat végeznek. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógy úszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.

50

VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja. A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál:  a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti,  a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti,  az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti,  a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (például a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, állat- és növénykert programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése).  A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén az tagintézmény-vezető személyesen tárgyal, és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény területén belül reklámanyag, tájékoztató kihelyezését – amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az tagintézmény-vezető személyesen engedélyezi. Kártérítés A tantermek, szaktantermek, előadók, a tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök állagának megóvásáért a 2011. szeptember 30val felvett „helyiségleltár”-ban megjelölt dolgozók felelősök. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az tagintézmény vezetője, illetve a karbantartó tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A tagintézmény vezető feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. Fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Intézményünkben a fakultatív hit- és vallásoktatás szervezése az egyházak képviselőinek feladata, kimenő rendszerben a jelenlegi 2., 3., 4., 6., 7., 8. évfolyamon. 1. és 5. évfolyamon hit- és erkölcstan oktatása folyik. Az egyházak képviselője által az intézménybe eljuttatott beiratkozási hirdetmény az iskola bejáratánál kerül kifüggesztésre.

51

Az egyházak képviselője a tagintézmény vezető tájékoztatása alapján (órarend, teremrend figyelembevételével) használhatja a kijelölt tantermet. A délutáni tanulási idő tiszteletben tartása az egyházak képviselőire is vonatkozik. A tanév első szülői értekezletén a szülők tájékoztatást kapnak, illetve véleményt nyilváníthatnak a fakultatív hit- és vallásoktatás időpontjának, helyének biztosításáról. Az intézmény semmiféle nyilvántartást nem vezet a fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vevő tanulókról. A napközis foglalkozáson részt vevő tanuló azonban köteles napközis nevelőjét tájékoztatni arról, hogy fakultatív hit- és vallásoktatáson vesz részt (a felügyelet miatt). Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. A közalkalmazotti tanács tagja egy fő, A képviselettel rendelkező munkahelyi szakszervezet, valamint a közalkalmazotti tanács maga dönt a delegálás módjáról.

52

1. számú melléklet TAGINTÉZMÉNY VEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁJA Munkaköre: tagintézmény vezető és tanár Közvetlen felettese: igazgató A tagintézmény-vezető vezető beosztású pedagógus. Felelős a tagintézmény szakmai működéséért. A tagintézmény-vezetőt az igazgató bízza meg az irányítói feladatok ellátásával. A tagintézmény-vezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény határozza meg. Kiemelt feladatai és hatásköre: – a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, – a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése, – a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése, – a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a rendelkezésre álló költségvetés alapján, – gondoskodik a belső szabályzatok elkészítéséről aktualizálásáról, jóváhagyásáról, nyilvánosságáról. – a tagintézmény képviselete, – együttműködés a szülőkkel, a diákokkal, az érdekképviselettel, – a nemzeti és tagintézményi ünnepélyek méltó szervezése, – a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, – döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, – tankönyvrendelés szabályozása. Az tagintézmény-vezető egy személyben felelős: – a tagintézmény szakszerű és törvényes működésért, – az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, – a pedagógiai munkáért, – a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért, – a tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, – a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, – a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, – a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, – a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért.

53

TANÁR-TANÍTÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁJA A munkakör megnevezése: Közvetlen felettese:

tanár a tagintézmény vezető

Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak a továbbtanulásra való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása – megtartja a tanítási órákat, – feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, – megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi a tagintézményvezetőnek, – munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, – legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, – a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, – a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, – gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet – tanítási óráján, de legkésőbb az adott hét péntek délelőttig bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, – rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, – összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, – a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, – az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), – tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, – javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, – részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, – évente kettő alkalommal fogadóórát tart a tagintézmény-vezető által kijelölt időpontban, – a kerettanterv alapján tagintézmény-vezetői utasításra helyi tantervet készít – a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, – megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, – a tagintézmény-vezető beosztása szerint részt vesz javító, osztályozó, szintfelmérő és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, kompetencia-mérésen 54

– helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább a tanóra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal, – anyanap, szabadság miatt történő hiányzása, valamint egy napot meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, legkésőbb a hiányzása előtti napon az óra anyagát, tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – a tagintézmény-vezető (vagy a helyettesítést végző pedagógushoz) eljuttatja, – bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor a bombariadó tervben megfogalmazottak alapján közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, – felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, – előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, iskolai méréseket, valamint a kötelező országos méréseket, – folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, – elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb., iskolai sport- és kulturális rendezvényekre, – kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, – az osztályozó értekezletet megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, – ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre az osztályozó értekezlet előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát megindokolja, – beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, erdei iskolai, határtalanul programokon, projektnapokon, témanapokon, a tanulók versenyre való kíséretében, egyéb kulturális és sportrendezvényeken, – közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 2. Különleges felelőssége – felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, – bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, – a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a tagintézmény-vezetőnek. 3. Függelmi kapcsolatai: Felettese a tagintézmény-vezető és az igazgató. Eseti megbízás alapján helyettesítést végez. Hiányzása esetén az iskola többi tanára helyettesítheti. Nem tervezhető távollét esetén köteles minél hamarabb, de legkésőbb a munkakezdés előtt a helyettesítésért felelős vezetőt értesíteni. Feladatai és együttműködései: Feladatát, jogait, kötelességeit általánosan a 2011. évi CXC törvény 62–63. §-a tartalmazza. Jogai és kötelességei: Munkaköre színvonalas ellátása érdekében ismerje a közneveléssel kapcsolatos törvények előírásait, munkahelyének Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai programját, Éves munkatervét, Házirendjét, a tantárgyaira vonatkozó központi szabályozásokat (NAT, kerettanterv, vizsgakövetelmények, stb.) és tantárgyai helyi tantervét. 55

A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, ami a kötelező órákból, valamint a nevelő és oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órákon kívül a pedagógus köteles munkahelyén jelen lenni: – a munkaközösségi, nevelőtestületi értekezletek, megbeszélések alkalmával, – éves munkaterv szerinti rendezvényeken – a tanítás nélküli munkanapokon az igazgató, az intézményegység vezető utasításának megfelelően. Feladata a tanítási órára való felkészülés, az oktató munkával kapcsolatos tárgyi feltételek előkészítése. Gondoskodnia kell szemléltető eszközeinek folyamatos karbantartásáról, az iskola anyagi lehetőségeinek függvényében az állomány korszerűsítéséről, és az intézmény vagyonának védelméről. Köteles a mindenkori tűzvédelmi, közegészségügyi és munkavédelmi előírásokat betartani és betartatni. A nevelő és oktató munkafolyamatos korszerűsítése érdekében hatékonyan működjön együtt munkaközössége tagjaival, vállaljon részt a feladatokból. Szakmai és pedagógiai téren rendszeresen képezze tovább magát. Kísérje figyelemmel a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését. Tervezze meg és tanévenként vizsgálja felül tanmeneteit; tevékenységét a Pedagógiai program, ill. a mindenkori munkarendhez igazodva. Az ügyeleti beosztás szerint reggel és az óraközi szünetekben ügyeletet lásson el. Működjön közre az iskolai rendezvények lebonyolításában, felügyeletében, továbbá a diákélet szervezésében. Megbízás alapján lásson el osztályfőnöki feladatokat és irányítsa tanítványai pályaorientációját. Tanári és osztályfőnöki és tanügy-igazgatási adminisztrációs munkáit pontosan és határidőre készítse el. Lássa el az igazgató, az intézményegység-vezető, a tagintézmény vezető valamint a munkaközösség-vezető által esetenként meghatározott egyéb feladatokat. Információszolgáltatási kötelezettsége: A folyamatos és hatékony oktató-nevelő munka érdekében felettesének jelezze a munkája során felmerült problémákat. Tapasztalatairól tájékoztassa tanulói osztályfőnökét, valamint az osztályban tanító szaktanárokat. Írásban számoljon be munkájáról. A hivatali és a szolgálati titkok megőrzéséért felelősséggel tartozik. Ellenőrzési kötelezettsége: Folyamatosan ellenőrizze és értékelje, minősítse a tanulói tevékenységet, az osztálynaplóba havonta írja be az osztályzatokat és erről tájékoztassa a tanulót és az ellenőrző könyvön keresztül a szülőt is. Funkcionális kapcsolatai: Rendszeres tájékoztassa a szülőket gyermekük személyiségének fejlődéséről, iskolai teljesítményéről. Tartson kapcsolatot munkatársaival, szükség esetén egyéb intézményekkel. Nevelő munkája során működjön együtt az Ifjúságvédelmi felelőssel és a Szülői Közösséggel. 56

Felelősségi köre: Kiemelten felelős a tanóra színvonaláért, a végzett munka minőségéért. Felelős a rábízott tanulók személyiségfejlesztéséért, testi-lelki egészségükért, környezettudatosságra és hazaszeretetre nevelésükért, valamint egymás tiszteletére és a családi életre nevelésükért. Segítse a tehetséges gyerekek versenyekre való felkészítését. Tartsa tiszteletben a tanulók, szülők, munkatársak emberi méltóságát. Tanúsítson hivatásához méltó magatartást.

57

TESTNEVELŐ KIEGÉSZÍTŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁJA A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása – a tanár munkaköri leírás 1. pontja tartalmazza, – felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, sportszerek, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, 2. Speciális feladatai – kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel, – kapcsolatot tart a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal, – a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást. 3. Különleges felelőssége – a tanár munkaköri leírás 2. pontja tartalmazza 4. Járandósága – a tanár munkaköri leírás 3. pontja tartalmazza

58

OSZTÁLYFŐNÖK KIEGÉSZÍTŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁJA (Az osztályfőnököt a tagintézmény-vezető javaslatára az igazgató bízza meg.) A kiegészítő munkakör megnevezése: osztályfőnök Közvetlen felettese: a reál tárgyak munkaközösségének vezetője Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása – feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, – feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, – javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, – a kerettanterv alapján helyi tantervet, az alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, – részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, – kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, törzslap, bizonyítványok, stb. – vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, – előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, – felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, – kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, – biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, – folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, – az osztályozó értekezletet megelőzően legalább 3 nappal kikéri az osztályban tanító pedagógusok javaslatát, és ez alapján bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, – előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos tevékenységében a tanulói–szülői–partneri elégedettségmérések előkészítésében, lebonyolításában és értékelésében, – közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, – részt vesz osztálya nyílt napi, farsangi, gála műsorának, stb. munkálataiban, – minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, – közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításába, – segíti osztálya tanulónak pályaoreientációját, koordinálja, adminisztrálja továbbtanulását, – folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, tisztaságára, a tanterem állapotára, – minden év szeptemberének 15. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba, – folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, – a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. 59

2. Ellenőrzési kötelezettségei – November, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat, és összeveti és javítja az adatokat a tanulók tájékoztató füzetével illetve ellenőrzőjével,ha problémát tapasztal, jelzi a tagintézmény-vezetőnek, – figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, – a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén írásban értesíti a szülőket, – üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén, – az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit, • az igazolatlan hiányzásról, • ha a tanuló bukásra áll, (erről a negyedévi és háromnegyed évi figyelmeztetést írásban jelzi a szülőnek) • valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén. – Legkésőbb az osztályozó értekezlet előtti napon ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. 3. Különleges felelőssége – Felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, – bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, – maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, – bizalmasan kezeli a tudomására jutott információkat, – a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi a 4. Pótléka – osztályfőnöki pótlék

60

A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ FELADATAI: A munkaközösség-vezető – középszinten részt vesz az iskolavezetésben, a szakmai munka irányításában, tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és a szakmai munka segítésében. – A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg legfeljebb öt évre. – Véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítésének eljárásában. – Javaslatot tehet a tantárgyfelosztásra. – Összeállítja a munkaközösség munkatervét, és azt elfogadásra a munkaközösség elé terjeszti. – Véleményezi és az intézményegység-vezetőnek jóváhagyásra előterjeszti a munkaközösség tagjainak tanmenetét. – Irányítja és szervezi a munkaközösség tagjainak szakmai, módszertani önképzését és szervezett továbbképzését. Tanévenként bemutató órákat szervezhet. Szorgalmazza a kölcsönös óralátogatásokat. – Irányítja és ellenőrzi az intézményegység munkatervből fakadó, a munkaközösségre háruló feladatok egységes megoldását (pl. felzárkóztatás, pályairányítás, egységes követelménytámasztás, stb.). – Irányítja és szervezi a tantárgyi eredményvizsgálatokat. – Segítséget és útmutatást ad a munkaközösségbe tartozó pályakezdő tanároknak. – Segíti a tanórán kívüli feladatok teljesítését. Kezdeményezi és irányítja a munkaközösség szervezésében történő iskolai tanulmányi versenyeket. Figyelemmel kíséri a többi tanulmányi verseny időpontjait és a nevezéseit. – A tanévben munkaközösségi megbeszéléseket tart a közös feladatok megoldása érdekében. – Folyamatosan látogatja a munkaközösségbe tartozó tanárok óráit. – Félévkor és év végén jelentésben számol be a végzett munkáról, eredményekről, tapasztalatairól; a hatékonyabb pedagógiai munka érdekében javaslatot tesz. – Javaslatot tesz munkaközössége területén a szertárfejlesztésre, eszközbeszerzésre. Munkáját félévente az intézményegység-vezető értékeli. Törvényben meghatározott díjazás, illetve órakedvezmény illeti meg.

61

ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁS Az iskolatitkár főbb feladatai: – az ügyiratkezelést, az iktatást mindenkor érvényben lévő szabályzat szerint végzi önállóan és teljes felelősséggel, – lebonyolítja az intézmény levelezését, – vezeti a tanulói nyilvántartást, – végzi az 1. osztályos tanulók beírását; közreműködik a 8. osztályos tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztrációban, – felelős a bizonyítványok, törzslapok gondos őrzéséért, a törzslapok évenkénti köttetését intézi, – vezeti a tanügyi és egyéb hivatalos megbeszélések, értekezletek jegyzőkönyveit, – lebonyolítja a diákigazolvány igénylésével és kiadásával kapcsolatos teendőket, – részt vesz a személyzeti nyilvántartás végzésében, az ügyintézést az igazgató utasítása alapján végzi, – a szükséges jelentési kötelezettségeket elküldi, ellátja a gépelési feladatokat.

62

RENDSZERGAZDA MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁJA (a tagintézmény-vezető készíti el, az igazgató hagyja jóvá) A rendszergazda munkaköri leírása: Feladatai: – Az intézményegység informatikai rendszerének működtetése oly módon, hogy az megfeleljen a magyar jogi szabályozásnak, a biztonságos használatnak, és a belső információs igényeknek. – A munka folyamatosságának biztosítása. – Az intézmény számítógépein vírusellenőrzés (beleértve a digitális táblákat is). – Az oktatás alapját képező alkalmazói programok működőképességének biztosítása, ellenőrzése. – Új szoftverek beszerzésének segítése. – Bármilyen meglévő/új szoftver installálását a rendszer egységes, átlátható működése érdekében csak ő teheti meg. – Amennyiben a szoftverek installálásával kapcsolatos visszaélést, beavatkozást észlel, arról köteles tájékoztatni feletteseit. – A jogtisztaság ellenőrzése és biztosítása a használt szoftverek esetén. – A keletkezett adatállományok biztonságos kezelése, az illetéktelen hozzáférések megakadályozása, a rendszeres adatmentések megszervezése. – A keletkezett adatok tárolásáért, archiválásáért kizárólagos felelősséggel bír. – Rendkívüli esetekben gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről. – Az intézmény számítógépeinek átépítése, a hálózat bővítése, új hardverek beszerzése. – A hálózati felhasználók jogainak beállítása, felhasználók felvétele, törlése. – Visszaélések esetén jogában áll valamely felhasználó jogait csökkenteni. – Elkészíteni az intézmény számítógépes hálózati rendszerének adat- és titokvédelmi tervét. – Gondoskodik a szoftverek és licenc szerződések megfelelő tárolásáról. Felelős: – A törvények, jogszabályok, belső utasítások betartásáért, betartatásáért. – A kapott feladat szakszerű, pontos, egyértelmű végrehajtásáért. – A feladatok végrehajtása során felmerülő problémák jelzéséért felettesének. – A munkakörében használt tárgyak rendeltetésszerű használatáért. – A munkakörében tudomására jutott adatok bizalmas kezeléséért. A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: – a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; – kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; – köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; – anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

63

KÖNYVTÁROS TANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁJA Munkaköre: Közvetlen felettese: Kötött munkaideje:

Könyvtáros tanár Tagintézmény-vezető heti 32 óra, ami a következőképpen alakul: 26 óra kölcsönzés, nyitva tartás, ezen időn belül kell a könyvtári órákat meg tartani. 4 óra könyvtári feldolgozó munka a könyvtár zárva tartása mellett. 2 óra iskolán kívüli munka: beszerzés, kapcsolatépítés, önképzés.

A könyvtáros tanár munkaköri feladatai: A könyvtár vezetésével összefüggő feladatok: – Az iskola igazgatójával és a nevelőtestülettel közösen készíti el a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét, a közoktatási és könyvtári törvények alkalmazásával. – Éves munkatervet, tanév végi beszámolót, könyvtári statisztikát készít, tájékoztatja a nevelőtestületet a tanulók könyvtárhasználatáról. – Jelentéseket készít a könyvtári szükségletekről, javaslatokat ad a könyvtári költségvetés készítéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári költségvetési keret tervszerű, gazdaságos felhasználását. – Végzi a könyvtári iratok kezelését. – Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken képviseli a könyvtárat. – Részt vesz szakmai értekezleteken, a könyvtáros tanárok számára szervezett továbbképzéseken. – Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. – Állományalakítás, feltárás, állományvédelem: – Végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását, vezeti a megrendelések, beszerzési összegek felhasználásának nyilvántartásait. – Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat. – Az iskola oktatási-nevelési programjából kiindulva lehetőségeihez mérten biztosítja a tanítási tanulási folyamathoz és a szabadidős tevékenységhez szükséges forrásanyagokat. – Az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően folyamatosan végzi az állomány feltárását. – Az állománygyarapítás mellett folyamatosan végzi a szükséges állomány-apasztást. – Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. – Előkészíti és lebonyolítja a rendelet által előírt időben történő leltározásait. Olvasószolgálat, tájékoztatás: – Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztatást nyújt, kölcsönöz

64

2. számú melléklet AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (Az iskolai könyvtári SZMSZ szerves része) Az intézmény adatai: Oladi Általános Iskola Középiskola és Szakiskola. Nyitra Utcai Általános Iskolája Címe: 9700 Szombathely, Nyitra u. 15. Telefonszám: 94/500–135 A könyvtár neve:

Oladi Általános Iskola Középiskola és Szakiskola. Nyitra Utcai Általános Iskolája Könyvtára Címe: Szombathely, Nyitra u. 15. Telefonszám: 94/500–135 /18-as mellék A könyvtár létesítésének időpontja: 1973. A könyvtár jogelődje: OKIKI Nyitra Utcai Általános Iskolájának és Művelődési Házának Könyvtára A könyvtár bélyegzője ovális alakú, körben az intézmény neve. Az iskolai könyvtár működését meghatározó jogszabályok: 2011. évi 190. törvény a nemzeti köznevelésről (53. §, 45. §, 62. §, 63. §, 98. §, 2. és 3. melléklet) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (4.§, 92. §, 120. §, 161. §, 163. §, 164. §,165. §, 166. §, 167. §, valamint a Felszerelési jegyzék) 2012. évi CLII. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről 2012.évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII. módosításáról 2012. évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 1. A könyvtár fenntartása és felügyelete Az iskolai könyvtár fenntartója: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete. Az iskolai könyvtár szakmai felügyeletét megyei szinten a NymE Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ látja el. Az iskolai könyvtár szakmai felügyeletét országos szinten az OFI – Országos Pedagógia Könyvtár és Múzeum látja el. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója biztosítja, irányítja, ellenőrzi. Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket a fenntartó a költségvetésében biztosítja. A könyvtár az iskola földszintjén működik. A könyvtárat egy fő könyvtáros tanár vezeti, mivel intézményünk tanulóinak a létszáma meghaladja a 100 főt, de nem éri el az 500 főt.

65

2. A könyvtár működésének és igénybevételének szabályai A könyvtár a fenntartó intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma, vagyis a működtető intézmény szerves része. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában. Mint a könyvtári rendszer tagja, a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár, ezért csak az iskola tanulói és dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatás számukra díjtalan. A beiratkozottakról a könyvtáros nyilvántartást vezet. A kölcsönzés tasakos olvasójeggyel történik. A könyvtár valamennyi tanítási napon látogatható a nyitvatartási időben (heti 22 óra). A nyitva tartás igazodik az iskolai munkarendhez. A tanévre érvényes nyitvatartási időt a könyvtáros külön tájékoztató feliratokon hozza nyilvánosságra, valamint az éves munkaterv is tartalmazza. A könyvtáros vagy a szaktanár a nyitvatartási időben tartja meg könyvtárhasználati és a könyvtárhasználatra épülő óráit, foglalkozásait, valamint a vetélkedőket. A könyvtáros a könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért anyagilag és erkölcsileg is felel. A könyvtári állományért és a könyvtár rendjéért a könyvtáros mellett a könyvtárban órát tartó tanár is felelős. A könyvtár olvasótermében elhelyezett számítógépek a tanulást, a munkát és a tájékozódást szolgálják. Számítógép-használat csak pedagógus felügyeletével történhet. A könyvtár működését és igénybevételét, a beiratkozás szabályait részletesen A könyvtárhasználati szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. 3. Az iskolai könyvtár alapfeladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: – A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. – Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról. – Megtartja az intézmény helyi pedagógiai programja és a könyvtár pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozásokat. – A könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása. – A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is. 4. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai – a nevelő - oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése a szerzői jogi törvények betartása mellett, – számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, – tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, – más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, – az iskolatörténeti gyűjtemény (muzeális értékű könyvtári gyűjtemény) gondozása. Gyűjteményünk fejlesztése a helyi pedagógiai programnak, a tantervi követelményeknek, valamint a NAT előírásának megfelelően és a használók igényeinek figyelembe vételével a gyűjtőköri szabályzat szerint történik. (1. sz. melléklet) Az állomány elhelyezése: Az állomány szabadpolcon található. A könyvek és a pedagógiai szakirodalom raktári rendben helyezkednek el. 66

Tantárgyak szerint találhatók a pedagógiai segédkönyvek és a tankönyvek. Állományunkban elkülönítve tároljuk a tanulók részére vásárolt tankönyveket. Az audiovizuális dokumentumok típusuk szerint helyezkednek el. Az idegen nyelvű könyvek nyelvek szerinti csoportosításban találhatók. A könyvtár állománya vásárlás, ajándékozás és csere útján gyarapszik. Az állomány gyarapításának szabályait a Gyűjtőköri szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A könyvtárba érkező tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 7 napon belül nyilvántartásba veszi a könyvtáros. Az állomány-nyilvántartást szakszerűen és naprakészen vezeti. A könyvtári állomány nyilvántartásáról az MSZ 3448–78. sz. rendelkezik. Egyedi leltárkönyvben külön-külön tartja nyilván a könyveket, az audiovizuális dokumentumokat és a tartós tankönyveket. Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra szerez be. Ezek a következők: – brossurák, – tanári tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek, – ingyenes tankönyvek, atlaszok, – oktatási segédletek, – tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, – pályaválasztási és felvételi dokumentumok, – időszaki kiadványok. A dokumentumokat az állományba vétellel egy időben könyvtári leltárbélyegzővel, leltári számmal és raktári jelzettel látjuk el az érvényben levő könyvtári szabványok szerint. Általános iskolai tartós tankönyveknél a leltári szám elé írt „T” megkülönböztető jelzést használjuk. Az audiovizuális dokumentumok leltári száma elé „H” kerül. Gyűjteményünket a betűrendes és a szakkatalógus tárja fel. A feltárás az érvényben lévő szabványok alapján történik. A könyvtáros folyamatosan gondozza az állományt. A könyvtár az érvényes jogszabályokban előírtaknak megfelelő időközönként állományellenőrzést hajt végre. Évente kivonja az állományból az olvasók által elvesztett dokumentumokat, valamint azokat, melyek tartalmilag elavultak, feleslegessé, használhatatlanná váltak. Iskolánk pedagógusai a könyvtáron keresztül kapják meg a munkájához szükséges tankönyveket, segédkönyveket. A tanári példányok brossura- nyilvántartásba kerülnek. Tanulóinknak ingyenes tankönyv a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően biztosítható. A könyvtáros az év folyamán közzéteszi a könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek (kötelező és ajánlott irodalom) jegyzékét. Azok a diákok, akik jogosultak rá, a tankönyvet a könyvtáron keresztül az iskolából kölcsönzik. A tankönyvosztás, a nyilvántartás, a kölcsönzés,a kártérítés részletes szabályozását a 4. számú melléklet tartalmazza.

67

4. Kötelező szolgáltatások Tájékoztatás: A könyvtárhasználók jogait és kötelezettségeit A könyvtárhasználati szabályzat rögzíti. A könyvtáros minden tanév kezdetekor tájékoztatja a tanulókat a könyvtárhasználatról és szolgáltatásairól. Az iskola honlapján is tájékozódhatnak az érdeklődők a könyvtár szolgáltatásairól (Iskolai SZMSZ melléklete, Házirend). Az iskola alapdokumentumait az érdeklődők a könyvtárban is megtalálják. A könyvtárhasználat módjai: A helyben használat egyéni és csoportos formában történik. Megteremti a könyvtári tagok számára a kutatás, a helyben olvasás, az ismeretbővítés és a kikapcsolódás lehetőségét. Csoportos használat keretei: Könyvtárhasználati óra, szaktárgyi óra, napközis foglalkozás, szakkör A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások az iskola pedagógiai programjához és könyvtárpedagógiai programjához igazodnak. A könyvtár pedagógiai programja összehangolt az intézmény pedagógiai programjával. Tantárgyközi feladat, vagyis a képzés valamennyi műveltségterületére kiterjed az önálló ismeretszerzésre és a könyvtárhasználatra, információszerzésre – és feldolgozásra nevelés. Kölcsönzés A könyvtári tagok számára a könyvtár könyvtári dokumentumokat kölcsönöz, beleértve a tanári tankönyveket, segédkönyveket, valamint a tanulói tartós és ingyenes tankönyveket és az ajánlott és kötelező olvasmányokat is. A kölcsönzés szabályait A könyvtárhasználati szabályzat (2. számú melléklet), valamint A tankönyvtári szabályzat tartalmazza. (4. számú melléklet). 5. A könyvtár kiegészítő szolgáltatásai Fénymásolja a könyvtárban megtalálható nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumokat, a szerzői jogi törvény betartásával. Biztosítja a számítógépes informatikai szolgáltatásokat. Bázisa az olvasásfejlesztésnek, az olvasóvá nevelésnek. Részt vesz a tanórán kívüli foglalkozások megszervezésében, vetélkedőket tart, igény esetén író–olvasó találkozót szervez. Közreműködik az iskolai programok szervezésében, előkészítésében, lebonyolításában. Az iskola történetének gyűjteményét gondozza. Biztosítja a tanulmányi versenyekre való felkészülés során a felkészüléshez szükséges irodalmat. Irodalomkutatást végez: kérésre adatot, anyagot gyűjt az iskolai rendezvényekhez, kirándulásokhoz. A szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében is fontos szerepet játszik: filmeket vetít és fogadja a lyukasórás tanulókat.

68

Záró rendelkezések Az itt és a mellékletekben nem szabályozott kérdésekben az érvényes jogszabályokat és a fenntartó intézmény szabályzatait kell alkalmazni. A szabályzat az elfogadás napján lép érvénybe, és ezzel az előző szabályzat érvényét veszti. Mellékletek: 1. Gyűjtőköri szabályzat 2. Könyvtárhasználati szabályzat 3. A könyvtáros tanár munkaköre 4. Tankönyvtári szabályzat 5. Katalógusszerkesztési szabályzat

69

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Könyvtárunk iskolai könyvtárként működik. A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állományának tükröznie kell az iskola nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, pedagógiai irányzatait, a tanári–tanulói közösség igényeit. Az állomány gyarapítására szánt összeget az iskola az éves költségvetésében határozza meg, felhasználásáért a könyvtáros felel. A könyvtáros hozzájárulása nélkül senki sem vásárolhat könyvet a könyvtárnak. A gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumok még ajándékként sem kerülhetnek a könyvtárba. A gyűjtés szintje és mélysége Teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem gyűjtjük, hanem megfelelő válogatással törekszünk a tartalmi igényességre. A használók köre – az intézmény dolgozói – az intézmény tanulói 6–14 éves korig. Az állománygyarapítás módjai Az állománygyarapítás legfontosabb tájékozódási segédletei: – gyarapítási tanácsadók, – kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók, – folyóiratok dokumentumismertetése, – készlettájékoztatók, – ajánló bibliográfiák. A könyvtár állománya vásárlás, ajándék és csere útján gyarapodik. Vásárolunk dokumentumokat előfizetéssel, készpénzzel internetes könyváruházból, könyvesboltokból és kiadóktól a fenntartó által biztosított keretből. Az ajándékba kapott könyv egyedi elbírálás alapján, a gyűjtőkörnek megfelelően kerül állományba. A könyvtár gyűjtőköre dokumentumtípusok szerint 1. Nyomtatott dokumentum: könyv, periodika, kézirat, brossura, atlasz, térkép, tankönyv 2. Audiovizuális dokumentum: hangkazetta, videofilm, CD, DVD 3. Számítógépes dokumentumok: CD-ROM, multimédiás CD-k A könyvtár az állományt a használat szempontjából több csoportra bontja: 1. Nem kölcsönözhető állomány: kézikönyvek, periodikák, audiovizuális dokumentumok, kéziratok. 2. Kölcsönözhető állomány: könyvek (ismeretközlő irodalom, szépirodalom, tankönyv, tanári tankönyv, munkafüzet, segédkönyv). A gyűjtemény tartalma Az iskolai könyvtár az iskola információs központja, ezért elsődleges feladata, hogy biztosítsa a neveléshez, a tanításhoz és a tanuláshoz nélkülözhetetlen információkat és információhordozókat. Mindazok a dokumentumok, amelyek ezekhez a folyamatokhoz szorosan kapcsolódnak, a 70

gyűjtemény főgyűjtőkörét alkotják. Kiemelten gyűjti: • az alap- és középszintű általános lexikonokat és enciklopédiákat, • a tananyaghoz kapcsolódó alapszintű ismeretközlő irodalmat, összefoglalókat, • az intézményben-érvényben levő tanterveket, • az intézményben érvényben levő tankönyveket az ingyenes tanulók számára, • az intézményben érvényben levő tankönyveket, munkafüzeteket, feladatlapokat, kézikönyveket a tanárok számára, • a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalmat, módszertani kézikönyveket, segédleteket, • a helyi tantervhez kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmat, • az iskola irányításához, gazdálkodásához, ügyviteléhez szükséges kézikönyveket, jogszabályokat, rendeleteket és azok gyűjteményeit, valamint az ezzel kapcsolatos folyóiratokat, • továbbtanulást segítő pályaválasztási útmutatókat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat, • az iskolatörténettel, az iskola életével kapcsolatos dokumentumokat, • a tantervi programban meghatározott klasszikus és kortárs szerzők munkáit, • alapvető pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, • a tehetséggondozás és a felzárkózás módszertani irodalmát, • a tanításon kívüli foglalkozások módszertani anyagát, • általános pedagógiai és tantárgy-módszertani folyóiratokat, • az iskolai könyvtárra vonatkozó jogszabályokat, irányelveket, folyóiratokat, • az általános iskolai tájékoztatáshoz szükséges kézi- és segédkönyveket, • az oktatásban felhasználható, ünnepélyekhez kapcsolódó műsorokat, • a tehetséggondozást és a felzárkózást segítő audiovizuális dokumentumokat, • a helyi tanterv oktatásához szükséges audiovizuális anyagot, • az iskolában tanított idegen nyelv módszertani anyagát, nyelvvizsgára felkészítő kiadványokat, • kötelező, ajánlott irodalom alapján készült filmeket. Azok a dokumentumok pedig, amelyek közvetve kötődnek a könyvtár munkájához, annak másodlagos funkcióját szolgálják, a mellék-gyűjtőkört képezik. Válogatva gyűjti a könyvtár: • a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó középszintű segédkönyveket, • a tematikus antológiákat, • a magyar és a külföldi népköltészetet és meseirodalmat bemutató gyűjteményes munkákat, • gyermek és ifjúsági regényeket, • a tanulást, tanítást segítő gyermek és ifjúsági folyóiratokat, • a tanult idegen nyelv audiovizuális dokumentumait, gyermekkönyveit, • elsőfokú bibliográfiákat, illetve szak- és tantárgyi bibliográfiákat, • a könyvtári feldolgozó munka segédleteit. Erősen válogatva gyűjti: • az elmélyülést szolgáló alap- és középszintű irodalmat, • a regényes életrajzokat, • a tananyagban nem szereplő neves kortárs írók, költők műveit, 71

• népmeséket és klasszikus mesefilmeket, ifjúsági filmeket. Példányszámok Főgyűjtőkör: Kézikönyvtári anyag: Kötelező olvasmány: Tartós tankönyv: Ingyenes tankönyv:

1 pld 10 tanulóra 2–3 pld a felmért igény szerint a felmért igény szerint

Mellékgyűjtőkör: max. 1 pld. A könyvtár tartósan megőrzi a fő- és a mellékgyűjtőkörébe tartozó, egyedi leltározású dokumentumokat. Ideiglenes megőrzésre kerülnek a brossurák, tanári tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek, ingyenes tankönyvek, atlaszok; oktatási segédletek; tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, pályaválasztási és felvételi dokumentumok; időszaki kiadványok. A könyvtár elsősorban magyar nyelvű dokumentumokat gyűjt. Válogatva gyűjti az iskolában tanított nyelven (angol) a korosztálynak megfelelő gyermekirodalmat, mely segíti a tanulók szókincsének bővítését, a középfokú nyelvvizsgára való felkészülést. Kivonás, törlés az állományból Az állományalakítás szerves része a tervszerű és rendszeres selejtezés. A megrongálódott, az elavult tartalmú és a fölöslegessé vált, elveszett dokumentumokat folyamatosan ki kell vezetni az állományból. Ez a selejtezés a 3/1975. (VIII.17.) KM–PM számú együttes rendelet előírásainak figyelembe vételével történik. Záró-rendelkezések Az állomány szabályszerű gyarapításáért a könyvtárvezető felelős. A könyvtár fő gyűjtőkörének megváltozását a könyvtár funkcióinak, illetve a fenntartó intézmény feladatainak változása indokolhatja. A könyvtár gyűjtőkörét 5 évente felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani.

72

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT Általános tudnivalók Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár, ezért csak az iskola tanulói és saját dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatás számukra díjtalan. A beiratkozás az 1. osztályban egyénileg történik, és mindaddig érvényes, amíg a tanulónak az iskolával a tanulói jogviszonya fennáll. A dolgozó a munkába lépésének napján beiratkozhat, s mindaddig tagja a könyvtárnak, míg a munkaviszonya tart. Beiratkozáskor a könyvtár a következő adatokat kéri: név, anyja neve, állandó lakhely. Ha a beiratkozáskor közölt adatokban változás történik, azt haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hozni. A beiratkozott olvasókról a könyvtáros nyilvántartást vezet. A könyvtár a tanév szorgalmi időszakában valamennyi tanítási napon látogatható a nyitvatartási időben (heti 22 óra), mely igazodik az iskola munkarendjéhez. A könyvtárat látogatni és használni a nyitvatartási időben lehet. A könyvtárhasználat módjai A könyvtár a nyitvatartási időben használóinak lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát. A könyvtárban az eligazodást táblák, feliratok segítik. 1. A helyben használat szabályai: Az iskolai dokumentumok közül csak helyben használhatók a kézikönyvek, az audiovizuális dokumentumok, a periodikák, valamint az iskolatörténeti gyűjtemény és az iskola működésének alapdokumentumai. Az oktatáshoz szükséges helyben használható dokumentumok indokolt esetben egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetők. A könyvtáros segíti az olvasót a tájékozódásban, tanítja az irodalomkutatást, információk közötti eligazodást, az információk kezelését. 2. A kölcsönzés szabályai A könyvtár tankönyveket kölcsönöz a diákoknak és a tanároknak. A kölcsönözhető állományból könyvet a beiratkozott olvasó kölcsönözhet. Az iskola tanárai kölcsönözhetnek a könyvtárból az oktatáshoz CD-t, videót, CD-ROM-ot, DVD- t, valamint kölcsönkaphatják a folyóiratokat is. A könyvtárból bármely dokumentumot kivinni csak a könyvtáros tanár tudtával, a nyilvántartásban történt rögzítés után szabad. A kölcsönzés tasakos. A kölcsönzésben kint levő műveket az olvasó előjegyeztetheti. Egyidejűleg az első osztályosok 1, a másodikos tanulók 2, a harmadikosok 3, a többi tanuló 4 dokumentumot kölcsönözhet 4 hét időtartamra. Ennél több dokumentum kölcsönzését vagy ennél hosszabb időre történő kölcsönzését a könyvtáros tanár indokolt esetben engedélyezheti. Az iskola tanárai a tanév során egy-egy tananyagrészhez szükséges dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig kölcsönözhetik. Indokolt esetben a munkájukhoz szükséges könyvek egy iskolai évre maradnak náluk. Tanév végén az olvasóknak minden könyvet vissza kell hozniuk a könyvtárba. Indokolt esetben a nyári szünetre is kaphatnak könyvet a diákok. Ilyenkor a kölcsönzés ideje az egész szünidőre kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első hetében vissza kell hozni. 73

A tartós használatra szánt tankönyvek, ingyenes tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje egy tanév. 3. A csoportos használat szabályai A könyvtárban lehetőség van könyvtárhasználatra épülő tanórák és egyéb foglalkozások megtartására is. A könyvtárban tartandó órákra, foglalkozásokra előre megbeszélt időpontban, a nyitvatartási időben kerül sor. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad az órák megtartásához. Könyvtárunk rendszeresen szervez mesefoglalkozásokat, vetélkedőket az alsósoknak. A felsős osztályokat könyvtárhasználati vetélkedőre, író-olvasó találkozóra, műveltségi vetélkedőkre várja tanórákon kívül. Számítógép használata a könyvtárban A könyvtár olvasótermében elhelyezett számítógépek a tanulást, a munkát és a tájékozódást szolgálják, ezért nem engedélyezett a chatezés és a nem pedagógiai célú játék. Számítógép-használat csak a pedagógus felügyeletével történhet. Egy olvasó naponta 20 percre foglalhat le számítógépet. Amennyiben a szolgáltatásra mások nem tartanak igényt, az internet-hozzáférés további 20 percre meghosszabbítható. A használók közízlést sértő internetes oldalakat nem látogathatnak. Az olvasó nem telepíthet szoftverterméket a könyvtárban használt számítógépekre. Tilos a számítógép beállításait megváltoztatni! Fénymásolás A könyvtár állományában lévő dokumentumokból fénymásolat készíthető a szerzői jogra érvényes szabályok figyelembevételével, ha oktatási célt szolgálnak. A könyvtárhasználat általános szabályai: A könyvtár használata során is a kulturált viselkedés általánosan szokásos normáit kell követni. • A tanulók a kabátjukat, táskájukat nem hozhatják be a könyvtárba, hanem a bejárati ajtó mellett erre a célra rendszeresített helyen kell elhelyezniük. • A könyvtárba élelmet behozni, ott étkezni TILOS! • A hangos beszédet kerülni kell, hogy az olvasó-jegyzetelő, ill. kutatást végző személyek tevékenységüket zavartalanul végezhessék. Kártérítés, felelősség, biztonsági előírások: A könyvtári állományért a könyvtáros felel. Ha a könyvtárban szakórát egyéb foglalkozást tart a szaktanár, akkor a könyvtáros mellett a szakórát illetve a foglalkozást tartó tanár anyagilag és erkölcsileg is felel a könyvtár állományáért, berendezéseiért. A kölcsönző tanuló (kölcsönző dolgozó) is felel anyagilag a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. Az elvesztett vagy erősen megrongált dokumentumok értékét köteles az iskola pénztárába befizetni, vagy egy kifogástalan azonos példánnyal pótolni. A kártérítés módjáról a könyvtáros tanár dönt. Ha a könyvtár berendezésében, felszerelésében szándékos rongálás miatt kár keletkezik, akkor a tanulónak az okozott kárt meg kell térítenie.

74

A könyvtári tartozás rendezése tanulói jogviszony megszűnése esetén: A tanulóknak, a dolgozóknak az iskolából történő távozási szándékáról az iskolatitkár tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A távozók az intézményből való távozás előtt a könyvtárból kölcsönzött anyagot leadják. A könyvtár egyéb szolgáltatásai: • szakirodalmi témafigyelés, • bibliográfiák készítése, • információszolgáltatás, • filmek vetítése, • zenehallgatás.

75

TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT Állományunkban elkülönítve tároljuk, kezeljük, gyűjtjük a tanulók részére vásárolt tankönyveket. 1. A Tankönyvkezelési szabályzat elemei Tankönyv: Nyomtatott formában megjelent, illetve elektronikus adathordozón rögzített könyv, melyet tankönyvvé nyilvánítottak. Tartós tankönyv az a tankönyv (szöveggyűjtemény, atlasz, szótár stb.), amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több éven keresztül használják. Kölcsönzött tankönyv az iskola könyvtárából egy tanévre a tanulók részére kölcsönadott dokumentum. Kötelező és ajánlott irodalom: A pedagógiai program végrehajtásához felhasználható (alkalmazható) bármely könyv, melyről az adott munkaközösség dönt. 2. A tankönyvek biztosításának módja 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben a tanulók térítésmentesen kapják a tankönyveket. Intézményünk ezen kívül ingyenes tankönyvet biztosít: 1) Törvényi előírások szerint a  tartósan beteg (szakorvos vagy a megállapított családi pótlék igazolja),  sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja),  három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja),  rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő (az erről szóló határozat igazolja) tanulóknak. 2) Egyedi elbírálás alapján a szociálisan rászoruló tanulóknak a könyvtáros a raktáron levő készletből tankönyvet kölcsönöz. A könyvtáros feladata, hogy a pótrendelés elkészítése előtt tájékoztassa a szülőket a jövő évben kölcsönözhető tankönyvekről, és felmérje az igényeket. 3. A tankönyvek nyilvántartásának módja A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A tankönyvek külön gyűjteményt képeznek, tantárgyak szerint, ezen belül évfolyamonként találhatók a könyvtár hátsó részén, a polcokon. A tanároknak kiadott tankönyvek brossura-nyilvántartásba kerülnek. Könyvtári bélyegzőt és „BR”betűt valamint leltárszámot kapnak. Az ingyenes tankönyvek időleges nyilvántartásba kerülnek. Ezeket az év elején kiadott átvételi elismervény alapján készített összesített nyilvántartás szerint tartjuk nyilván. A könyvtár pecsétje és egy dátumbélyegző szerepel a tankönyvekben. A tartós tankönyvekről egyedi nyilvántartás készül. Egyedi nyilvántartás készül még a szótárakról, a kötelező és az ajánlott irodalomról. Állományba vételük során leltári bélyegzőt kapnak leltári számmal együtt. Megkülönböztető jelük T, amely minden könyvbe belekerül – megkülönböztetve a többi könyvtől. Pl. T/1015. A tartós tankönyv természetes elhasználódása évi 25 %, tehát négy év alatt amortizálódik.

76

Ha a kötelező irodalom egyben munkáltató tankönyv is, úgy azt a kitöltés után le kell selejtezni. A könyvtáros nyilvántartást vezet:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos),  a napköziben és a tanulószobán elhelyezett könyvekről. listát készít  a készleten lévő még használható tankönyvekről (október 30.),  a selejtezendő tankönyvekről (október–november). 4. A tankönyvek kölcsönzési rendje A tankönyvet az iskola könyvtárából kölcsönzik a pedagógusok és azok a diákok, akik jogosultak rá. A pedagógusok tankönyvkölcsönzésének nyilvántartása történik. A tanulók tankönyveinek kölcsönzése összesített nyilvántartással, a hagyományos kölcsönzési rendtől eltérően történik. Alapja az átvételi elismervény. A tankönyv addig maradhat a tanulónál, amíg a tanulói jogviszony fennáll. A diákok a tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. Amennyiben a tanuló iskolát vált, a könyvtárból kölcsönzött tankönyv(ek)et köteles visszaadni. Az éves használat biztosítása érdekében a szakos kollégák figyelembe veszik tantervük kialakításánál, hogy a tankönyvkölcsönzés egy tanévre szól. 5. A kölcsönzött tankönyvek kártérítése A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: – az első tanév végére legfeljebb 25%-os, – a második tanév végére legfeljebb 50%-os, – a harmadik tanév végére legfeljebb 75%-os, – a negyedik tanév végére legfeljebb 100%-os. A tankönyvek, amennyiben a tanuló négy évig használja őket 100%-os amortizációval leírhatók. Ebben az esetben kártérítésről nem beszélhetünk, hiszen a rendeltetésszerű használat melletti értékcsökkenésről van szó. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyvnek a rongálódás pillanatában érvényes a tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát ( 4 tanévet figyelembe véve) kell kifizetnie :  az első tanév végén az elvesztett dokumentum aktuális beszerzési árának75%-át vagy újjal kell azt pótolni,  a második tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 50%-át,  a harmadik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 25%-át,  a negyedik tanév végén nincs térítési kötelezettség.

77

A tanuló, illetve a tanuló szülője köteles az iskola könyvtárából kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó szándékos károkozást az iskolának megtéríteni. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek beszerzésére fordítható. 6. A tankönyvek megvásárlásának feltételei Ha a kiskorú tanuló szülője a kölcsönzött tankönyvet meg szeretné venni, akkor a tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát (4 tanévet figyelembe véve) kell kifizetnie: • az első tanév végén a dokumentum aktuális beszerzési árának75%-át, • a második tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 50%-át, • a harmadik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 25%-át, • a negyedik tanév végén nincs térítési kötelezettség. 5. Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum-leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza:  a raktári jelzetet,  a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat,  az ETO szakjelzeteket,  a tárgyszavakat. Az iskolai könyvtárban az alábbi katalógusok állnak rendelkezésre:  Leíró katalógus (Keresztkatalógus: szerző, cím, sorozatcím);  Tárgyi katalógus (csoportképzéses szakkatalógus) A katalóguskészítés általános szabályai A katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata. A könyvekről katalóguscédulát kell készíteni. A szükséges katalóguscédulák számát a katalógustípusok számának figyelembevételével a bibliográfiai leírás alapján kell megállapítani. A könyvekről bibliográfiai leírás készül. A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás), és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. Az egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: • főcím, párhuzamos cím, alcím, egyéb címadat, • szerzőségi közlés, • kiadás sorszáma, • megjelenési hely, kiadó neve, megjelenés éve, • oldalszám, illusztráció; méret, • (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám), • megjegyzések, • kötés, ár, • ISBN-szám. Katalógusunk felépítése a következő: 78

A fő tétel első besorolási adatát piros aláhúzással jelöljük a főlapon, a továbbiakat pedig kékkel. A többi katalóguscédulán minden egyes besorolási adatot piros színnel húzunk alá. Osztólapok a katalógusban:  Középfüles osztólap jelöli a betűtartományt.  A balfüles osztólap a legismertebb szerzők, testületek, sorozatcímek nevét tartalmazza.  Jobbfüles osztólap az egyes betűtartományokat jelöli. A besorolási tételek főbb típusai az iskolai könyvtár keresztkatalógusában:  utaló,  főtétel,  melléktétel. A besorolási tételek típusának sorrendje a katalógusunkban: 1. Utaló: Ezek sorrendje a következő: – általános magyarázó utaló, – magyarázó utaló, – egységesítő utaló. 2. Főtétel: A főtétel besorolási adatai: – személynév – egyéni szerző – társszerző – testületi név – mű címe – a sorozat címe 3. Melléktétel: A) Cím szerinti melléktételként kerül besorolásba: – szerzős művek főcíme, – gyűjteményt alkotó művek címe, – sorozatcíme. B) Közreműködői melléktétel: összeállító, szerkesztő C) Tárgyi melléktételként kerül besorolásba: – a személy, – testület, – földrajzi név, amiről a mű szól. Besorolási adatok biztosítják a megválasztását szabványok rögzítik. Besorolási adatok rangsora: – – – – – – –

katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok szerző főcím megjelenés éve azonosító szám megjelenés helye kiadás vagy kötetjelzés sorozatcím

79

A rendszó a besorolási adatnak az a része, amelyik a rendezés szempontjából elsődleges. A rendszók sorrendje a következő: 1. kiegészítő adat nélküli rendszó, 2. kiegészítő adatot tartalmazó rendszó, 3. a rendszót egyéb adat követi. A katalógustételeket a besorolási jelek alapján rendezzük betűrendbe. A jeleket két csoportba sorolhatjuk: a) nem vesszük figyelembe az írásjeleket és mellékjeleket (az ékezetes betűk ékezeteit), b) figyelembe vesszük: – térköz, – szimbólum, – szám, – latin abc. Szabványtól való eltérés: A cirill és a görög személyneveket a kiejtés szerinti alakhoz soroljuk. A külföldi testületek nevét a magyar nevük szerint szerepeltetjük. A szabványtól eltérően az egy határozatlan névelőt a betűknél vesszük figyelembe, nem a számoknál. Szakkatalógus A csoportképzéses szakkatalógusban az egyes osztályokba tartozó cédulák az ETO számok sorrendjét követik, de csak olyan mélységig, ahogy ezt a csoport megalkotása megköveteli. Azok az ETO számok, amelyek nem szerepelnek külön csoportban, válogatás nélkül a gyűjtőfogalmat tartalmazó osztólap mögé kerülnek. Osztólapok: – A teljes szélességű osztólap a főosztályt, osztályt jelöli. – A balfüles osztólap alosztályokat, fogalmakat jelöl. – A jobbfüles osztólap a további bontást teszi lehetővé. A csoportok megalkotásánál figyeltünk arra, hogy egy-egy osztólap mögött ne legyen 20–25 cédulánál több. Csoportokat alkotunk: – Kiterjesztéssel, – Viszonyítással. Az általánosan közös alosztások is szolgálhatnak a csoportképzés alapjául. Ezek a következők: – nyelvi alosztást lexikonoknál, szótáraknál használunk, – időrend alosztást történelmi könyveknél használunk, – betűrendes egyéni alosztást életrajzi könyveknél használunk. Az osztólapok sorrendje megegyezik az ETO számok sorrendjével. Az osztólapok mögött a cédulák betűrendben helyezkednek el. A csoportképzéses szakkatalógushoz betűrendes mutató készül. A katalógus gondozása Selejtezésnél az állományból kivont könyvek céduláját a katalógusból is kivonjuk.

80

Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat betűrendi jellel, a szakirodalmat szakrendi jellel és betűrendi jellel látjuk el. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. Az iskolai könyvtár működési szabályzata az iskola működési szabályzatának mellékletét képezi. A jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az iskola működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. 2. Az iskolai könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni és át kell dolgozni, ha jogállásban, szervezeti felépítésében, feladatrendszerében alapvetően változások következnek be. Az iskolai könyvtár működési szabályzata az SZMSZ-szel egy időben lép hatályba. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei: 1. Gyűjtőköri szabályzat 2. Könyvtárhasználati szabályzat 3. A könyvtáros tanár munkaköre 4. Tankönyvtári szabályzat 5. Katalógusszerkesztési szabályzat Szombathely, 2014. április 31.

tagintézmény vezetője

81

3. számú melléklet GYAKORNOKI SZABÁLYZAT Az Oladi Általános Iskola Középiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának közös rendelkezése tartalmazza.

4. számú melléklet A fenntartó által finanszírozott többletkötelezettségek az intézmény szervezeti és működési szabályzatához 2014. szeptember 1-től

Sorszám

Támogatás tárgya

1.

Könyvtári állományfejlesztés

2.

Elektronikus aláírás

3.

Elektronikus napló

4.

Nyomtatványok, bélyegzők, címer, táblák

A fenntartó által biztosított támogatás felhasználása

Támogatás mértéke

Könyvtári állomány fejlesztésére

Évente 100.- Ft

Elektronikus aláírással kapcsolatos költségek Elektronikus napló működtetésének költségei Nyomtatványok megrendelése, bélyegzők, címer, táblák cseréje

Szükség szerint indokolt esetben Felhasználás szerint Szükség szerint

Megjegyzés

Tanulónként október 1-jei tanulólétszámmal számolva Előzetes egyeztetés alapján Előzetes egyeztetés alapján Előzetes egyeztetés alapján

82

VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK: Az Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát a szülői szervezet/szülői közösség a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (5) bekezdése alapján véleményezte. Szombathely, 2015. november 16. …………………………. szülői közösség elnöke Az Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát a diákönkormányzat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése és a 48. § (4) bekezdése alapján véleményezte. Szombathely, 2015. november 16. ……………………………… diákönkormányzat elnöke Az Oladi Általános Iskola Nyitra Utcai Általános Iskolája módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése alapján elfogadta. Szombathely, 2015. november 16. ……………………………… tagintézmény-vezető

83

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése alapján Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatára, mint az Oladi Általános Iskola működtetőjére, a módosított Szervezeti és Működési Szabályzat a jogszabályban meghatározottakon túl többletkötelezettséget nem hárít. Szombathely, 2015. november 16. ………………………….. intézményvezető A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete az Oladi Általános Iskola módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát az 1. számú mellékletben meghatározott többletkötelezettséget biztosítja, és a módosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2015. szeptember 1-jei érvénybelépéséhez egyetértését adja. Szombathely, 2015. november 16. ………………………….. megyeközponti tankerületi igazgató

84

Szervezeti és működési szabályzat. Oladi Általános Iskola. I. A működés közös szabályai

Recommend Documents