SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MESEERDŐ ÓVODA. Székhely: 1035 Budapest, Váradi u Telephely: 1035 Budapest, Kerék u

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MESEERDŐ ÓVODA Székhely: 1035 Budapest, Váradi u. 9-11. Telephely: 1035 Budapest, Kerék u. 12-14. Tagintézménye: Szivárvány Óvoda 1035 Budapest, Szél u. 23-25. Telephely: 1033 Budapest, Meggyfa u. 14.

Készítette: Dr Kovács Antalné óvodavezető

Budapest, 2013. 04.26.

Kapja:

OKFŐ Irattár

Meseerdő Óvoda – Szervezeti és Működési Szabályzat

Intézmény neve:

Meseerdő Óvoda

Szabályzat típusa:

Szervezeti és Működési Szabályzat

Intézmény székhelye, címe:

1035 Budapest Váradi utca 9-11.

Intézmény OM-azonosítója:

034282

Intézmény fenntartója:

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat

Intézmény vezetője:

Dr. Kovács Antalné

Intézményvezető-helyettes(ek):

Érchegyiné Futó Csilla Rekop Katalin Balatoni Katalin

2


TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető ........................................................................................................ 4 Az intézmény általános jellemzői ...................................................................................... 5

2. A működés rendje.......................................................................................... 6 Az óvoda nyitva tartása .....................................................................................................6 A gyerekek fogadásának rendje ......................................................................................... 7 Az óvodai felvétel eljárás rendje ....................................................................................... 7 Az óvodai elhelyezés megszűnése .....................................................................................8 A belépés és a benntartózkodás rendje ..............................................................................8 Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje..........................................................................8 Intézményi óvó-védő előírások ......................................................................................... 9 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ..........................................10 Az óvodai ünnepélyek rendje, hagyományok ápolása..................................................... 11 Az alapellátáson kívüli foglalkozások szervezeti formái ................................................11 A reklámtevékenység szabályozása.................................................................................11

3. Az intézmény szervezeti felépítése .............................................................. 12 Az intézmény vezetője, vezetősége .................................................................................13 Az intézményvezető feladatai .......................................................................................... 14 A tagóvoda-vezető és a vezető-helyettesek feladatai ...................................................... 15 Az intézményben tartózkodás, a vezetők helyettesítésének rendje .................................15 A nevelőtestület ...............................................................................................................16 A szakmai munkaközösség .............................................................................................. 16 Az alkalmazotti közösség ................................................................................................ 17 A szülői közösség kapcsolattartásának rendje .................................................................18 Az óvodai dokumentumok nyilvánossága .......................................................................18

4. A külső kapcsolatok rendszere ..................................................................... 19 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ....................................... 20 Záró rendelkezések ....................................................................................... 21 Legitimációs záradék.................................................................................... 22

3


Bevezető Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Meseerdő Óvoda nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő

szervezeti és működési szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) fogadta el. Az SZMSZ célja, hogy megállapítsa a Meseerdő Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Az SZMSZ jogszabályi alapja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Vhr.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (EMMI r.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról (költségvetési intézmények esetén) (Ávr.) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ a nevelőtestületi elfogadást követő napon lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). 4


A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja és hatálya [2008. évi XV. törvény, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 13/A] A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

1. Az intézmény általános jellemzői 68/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról 1.1. Intézményi azonosítók Az intézmény neve: Meseerdő Óvoda Az intézmény székhelye: 1035 Budapest, Váradi u. 9-11. Az intézmény telephelye: 1035 Budapest, Kerék u. 12-14. Az intézmény tagintézménye: Szivárvány Tagóvoda 1035 Budapest, Szél u. 23-25. Az intézmény tagintézményének telephelye: 1033 Budapest, Meggyfa u. 14. Az intézmény OM-azonosítója: 034282 Az intézmény típusa: óvodai nevelés, ellátás Alapító okirat kelte: 2012. június 28. Alapító okirat száma: 437ÖK/2012.(VI.28.) 011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (6) bekezdés. Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: 678070 Az intézmény alapító szerve: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete 1033 Budapest, Fő tér 3. Az intézmény irányító szerve: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete 1033 Budapest, Fő tér 3. Az intézmény fenntartója, működtetője: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete 1033 Budapest, Fő tér 3.

5


Az intézmény befogadó képessége: Székhelyen: Váradi u. 9-11. Telephelyen: Kerék u. 12-14. Tagintézményben: Szél u. 23-25. Telephelyen: Meggyfa u. 14. Összesen:

100 fő 100 fő 135 fő 75 fő 410 fő

1.2. Az intézmény tevékenységei a.) Szakágazat szerinti besorolás: 851020 Óvodai nevelés b.) Az ellátandó alaptevékenység szakfeladatok szerint: 851000-1 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011-1 Óvodai nevelés, ellátás Ezen belül a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével rendelkező beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára is nyújt szolgáltatást. 851012-1 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető és oktatható enyhén értelmi fogyatékos, nagyothalló, gyengén-látó, mozgássérült, beszédfogyatékos, megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő gyermekek számára a tagintézményben, a Szivárvány Óvodában és telephelyén (1035 Budapest, Szél u. 23-25., 1033 Budapest, Meggyfa u. 14.). 562912-1 óvodai intézményi étkeztetés. 562917-1 munkahelyi étkezés 856099-1 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység: (tanfolyamszervezés) Az alaptevékenységhez kapcsolódó tevékenységek: vállalkozási tevékenység: nincs, mértéke: 0 % c.) Gazdasági, pénzügyi, számviteli tevékenysége: Pénzügyi és számviteli, valamint a hozzá kapcsolódó nyilvántartási tevékenységet megállapodás alapján a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (1033 Budapest, Folyamőr u. 22.) látja el.

2. Az intézmény működésének rendje 2.1. Nyitva tartás rendje 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 12§ alapján Az óvoda hétfőtől péntekig ötnapos munkarenddel működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. A nyitvatartási idő napi 12 óra, reggel 06 órától 18 óráig. Az óvodát reggel a munkarend szerint 06 órára érkező dajka nyitja, és délután a munkarend szerinti dajka zárja. 6


Ügyeletet biztosítunk: reggel 600 -700 valamint 17001800között. Amíg gyermek tartózkodik az intézményben, a beosztott óvodapedagógus nem távozhat el az óvodából. Az óvoda dolgozóinak munkarendje, a személyre szóló munkaidő-beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Az óvoda üzemeltetése a jegyző (fenntartó) által meghatározott nyári és téli zárva tartás alatt szünetel. Az intézmény nyári zárva tartásának időpontjáról és a gyermekeket fogadó óvodáról legkésőbb február 15-ig tájékoztatjuk a szülőket Az ügyeleti ellátásra vonatkozó igényeket a zárás előtt 15 nappal az óvodatitkárnak kell összegyűjtenie és továbbítani. A nyári zárva tartás ideje alatt a fenntartó által megállapított napokon 9–13 óráig ügyeletet kell tartani. Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvoda nyitva tartásának ideje alatt, a hivatalos ügyek intézése az óvodatitkár irodájában történik. A nevelés nélküli munkanapok, továbbá az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni, valamint minden csoport faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni, és az óvoda honlapjára fel kell tenni. A nevelés nélküli munkanapokon az óvoda zárva tart, a gyermekek elhelyezéséről a szülők igényei alapján a közeli óvodában gondoskodunk. Az ügyeleti igényeket – a zárva tartást megelőzően legalább 7 nappal – a hirdetőtáblákon közzétett nyilatkozaton a szülőknek írásban kell jelezni. A nyilatkozatok beszerzése az óvodapedagógusok feladata, akik az igényeket jelzik az óvodatitkárnak. Iktatás után az óvodatitkár jelzi a kéréseket a befogadó óvodának. A nevelési-oktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatban rögzíti a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. 2.2. Gyermekek fogadásának rendje: -

a gyermekeket az intézménybe reggel 900-ig lehet behozni; ettől eltérő érkezés lehetőség szerint a napirend zavarása nélkül történjen; a gyermekeket érkezéskor a csoportszobáig kell kísérni, és átadni az óvodapedagógusnak, vagy dajkának; a gyermekeket az óvodából csak a szülő (gondviselő), vagy az általa írásban felhatalmazott személy viheti el.

2.3. Az óvodai felvétel eljárásrendje 2011. évi CXC. Törvény 49. § és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. § alapján. Az óvodai körzetet Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata határozza meg. 7


2.4. Az óvodai elhelyezés megszűnése: 2011. évi CXC. Törvény 45. § és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 50. § alapján. 2.5. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek/helyettesének jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézmény vezetőjével történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére kivételes és indokolt esetben az óvodavezető engedélyezi. Az ételszállítás a konyhához tartozó bejáraton keresztül a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak az oda beosztott alkalmazottak tartózkodhatnak. Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az intézmény vezetője állapítja meg. 2.6. Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, az óvoda egészségvédelmi szabályai 26/1977 (IX.3.)NM. - Biztosítja a gyermekek egészségügyi alapellátását, együttműködve az óvodaorvosokkal. - a védőnő szükség szerint tisztasági szűrést végez. - Az óvoda működtetése során a Budapest Főváros Kormányhivatala Budapest III. Kerületi Népegészségügyi Intézet által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, stb.). További rendszabályok: -

-

-

az óvodában megbetegedő, lázas gyermek szüleit (hozzátartozóit) haladéktalanul értesíteni kell a gyermek megbetegedéséről, az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásról; sérült, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát (teljes gyógyulásáig) nem látogathatja; gyermek – betegségét követően – csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába; fertőző gyermekbetegség családban történő előfordulása esetén az óvodát azonnal értesíteni kell (a további megbetegedések elkerülése érdekében az óvodában is fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre és a tisztaságra); az óvoda konyhájába csak érvényes egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be; csoportszobában szülő csak engedélyezett alkalmakkor (és időtartamra) tartózkodhat (nyílt nap, ünnepélyek, stb.); az óvoda egész területén dohányozni tilos! az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos!

Az alkalmazottak (óvodapedagógusok, technikai személyzet) érvényes egészségügyi könyvvel állhatnak munkába. A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálattal kötött szerződés alapján, a dolgozók munkaköréhez szükséges alkalmasság, évente felülvizsgálatra kerül. Tüdőszűrő vizsgálaton az alkalmazotti közösség tagjai évente kötelesek részt venni. 8


2.7. Intézményi védő, óvó előírások A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell a csoportnaplóban. Az intézmény házirendjében kell meghatározni azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Minden óvodapedagógus alapfeladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy annak veszélye áll fenn, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az óvodába – ha van előírt szabvány – csak annak megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. Saját készítésű eszközöknél az óvodapedagógus figyel arra, hogy a tárgy a gyermekek testi épségét ne veszélyeztesse. A gyermekek testi épségének megőrzése érdekében: Minden pedagógus feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. - minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt (szükség esetén egyéb esetekben is), minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell a gyermekekkel egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a veszélyforrásokat és azok elhárítását lehetővé tevő magatartásformákat; - az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell (Balesetvédelmi terv). Feladatok baleset esetén A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: A sérült gyereket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az intézményvezetőnek. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő nevelőknek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. A jegyzőkönyv elkészítését a fenntartóval szerződésben álló Szeifert & Szeifert Kft. végzi el. Három napon túl gyógyuló sérülést és a gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ezekről (az előírt nyomtatványon) jegyzőkönyvet kell felvenni. A balesetekről a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. 9


A balesetekről felvett jegyzőkönyvet el kell juttatni: - a fenntartónak, KIR-be; - a gyermek szüleinek. (A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény irattárában is el kell helyezni!) Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hasonló esetek megelőzése érdekében. Súlyos baleset esetén azonnal értesíteni kell a fenntartót. Felnőtt munkahelyi baleset esetén ugyancsak jegyzőkönyvet kell felvenni. Az ezzel kapcsolatos feladatokat szintén a Szeifert & Szeifert Kft. látja el. 2.8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Bombariadó esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Fegyelmezetten, a menekülési útvonalon keresztül hagyja el mindenki az épületet – különösen figyelve, hogy semmilyen berendezéshez ne nyúljunk. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. A mentés, épület kiürítés szempontjai, menete: - konkrét veszély esetén mindig a legveszélyeztetettebb terület felől kezdjük a kiürítést; - törekedni kell a gyorsaságra és a szervezettségre; - közvetlen veszély esetén csak a legfelső ruházatot adjuk a gyerekekre (pl. télikabát), az anyagi javak mentését a személyek biztonságba helyezését követően kezdjük meg; - A kimenekítés helyei: Kerék u. óvoda: Társasház, Szentendrei út 16. sz. épület lépcsőházainak előtere Váradi u. óvoda: Első Óbudai Általános Iskola tornaterme Szél-Meggyfa: EGYMI Jó idő esetén a környező játszótérre visszük a gyerekeket. Az intézményvezető a szomszédos általános iskolával dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. A tűz oltásában mindenki köteles részt venni, kivéve azokat, akik a gyermekek felügyeletét látják el. Rendkívüli eseményt, bombariadót az intézményvezető a szükséges és elengedhetetlen intézkedések megtétele után a fenntartó felé haladéktalanul jelenti. Az esemény után az intézményvezető írásos jelentést küld a fenntartónak, mely tartalmazza az esemény leírását, a 10


megtett intézkedéseket, az elhárítás módját és időtartamát és az esetleges következményeket. A személyi mentés felelőse: óvodavezető, vezető-helyettesek. Azon személyek feladatai akik a személyek mentésében nem vesznek részt: - megakadályozzák további vészhelyzet kialakulását; - elzárják a víz- és a gázcsapokat, áramtalanítják az épületet; - szükség esetén biztosítják az épület szellőzését. Elsődleges intézkedések: - a kapott információ értelmezése, ellenőrzése; - pánik kialakulásának megelőzése; - a veszélyhelyzet önerőből történő elhárítása képességének felmérése (pl. kisebb terjedelmű tűz esetén). Segélyhívó telefonok: Tűzoltóság: segélyhívó telefon 105 Rendőrség: segélyhívó telefon 107 Mentők: segélyhívó telefon 104 2.9. Az óvodai ünnepélyek rendje, hagyományok ápolása A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon ezek ápolásáról, megőrzéséről. Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét eseményeket, rendezvényeket a helyi nevelési program illetve az éves munkaterv tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, illetve közösen szervezhetők. Az ünnepet – kellő időt biztosítva a felkészülésre – az óvónők a gyerekek számára érthető tartalommal, formával teszik emlékezetessé, bensőségessé. Lehetőség szerint a z óvoda belső terei és a termek is az ünnephez méltó díszítést kapnak. A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban tesznek egyedivé. Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel. A helyi nevelési programban nem szereplő kirándulásokkal, mozi-, színház-, múzeumlátogatásokkal kapcsolatos kiadásokat a szülők fizetik (előzetes megbeszélés alapján). A kiránduláshoz a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges. A felnőtt közösség hagyományai, ünnepei elősegítik az alkalmazotti közösség alakulását. 2.10. Az alapellátáson kívüli foglalkozások szervezeti formái A foglalkozások: - álljanak összhangban a Helyi Pedagógiai Programmal; - zavartalanul illeszkedjenek a gyermekek napirendjéhez; - meghatározott időre szóló érvényes szerződés alapján működjenek. 2.11. A reklámtevékenység szabályai Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt. 11


3. Az intézmény szervezeti felépítése, belső kapcsolatok rendje [368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés e) pont A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és a szülők is. A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások tartalmazzák. A foglalkoztatottak engedélyezett létszámát nevelési évenként az irányító szerv által kiadott képviselő-testületi határozat adja meg. Az óvoda szervezeti struktúrája Az óvodát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Intézményen belül megtalálható: alá- és fölérendeltség

Óvoda-

vezető

Tagóvoda vezető, Óvodavezető-helyettesek Szakmai munkaközösség vezető vezetők vezetője Nevelőtestület

Nevelő-oktató munkát segítők, óvodatitkár Egyéb foglalkoztatottak

12


azonos szinten belül mellérendeltség Szülői Szervezet

Közalkalmazotti tanács

Óvodavezető

Szakmai munkaközösségek vezetői

Tagóvoda vezető vezetőhelyettesek

Pedagógusok

Technikai alkalmazottak k

Pedagógiai munkát segítők

óvodatitkárok

Szakmai munkaközösség tagjai

3.1. Az intézmény vezetője, vezetősége Az óvoda vezetősége az óvodavezetőből, a tagóvoda-vezetőből (Szivárvány óvoda), a helyettesekből (Váradi és Kerék óvoda), a szakmai munkaközösségek vezetőiből és a Közalkalmazotti Tanács vezetőjéből áll. 3.2. Óvodavezető Az óvodavezető felel: — az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, — a takarékos gazdálkodásért, — a pedagógiai munkáért, — a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, — a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, — a gyermekbalesetek megelőzéséért, — a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, — a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, — a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, — az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működtetéséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja, rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más előreláthatatlan ok miatt a nevelési intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell, felel a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért, felel a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért. 13


Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése, a pedagógiai munka irányítása, a tanügy-igazgatási döntések meghozatala, a munkáltatói döntések meghozatala, a kötelezettségvállalás, a kiadmányozási jogkör gyakorlása, közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyettest, az óvodatitkárt, a technikai vagy kisegítő alkalmazottakat, fenntartó előtti képviselet. Az óvodavezető feladata: a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a KIR3 adatszolgáltatás figyelemmel kísérése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködés, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok ellátása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint a karbantartó gondnok munkájának közvetlen irányítása, az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működtetése, a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplése, a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése, a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik, a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, igazgatási feladatok ellátása — az intézménybe felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az intézmény székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte, — a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele, — a szülők értesítése az intézmény nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést a jogszabály előírja. 14


3.3. Tagóvoda vezető, helyettesek Feladata: a vezetői tevékenységet az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi, az intézményvezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az óvodavezető helyettesítését, nevelési területen közreműködik a vezető által meghatározott tevékenység irányításában, közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját, nyilvántartja a szabadságokat, elkészíti a szabadságolási tervet. Felelős: a házi továbbképzések megszervezéséért, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, a munkarend, munkabeosztás elkészítéséért, a szülői szervezet (közösség) működésének segítéséért, valamint a helyettesítési beosztás elkészítéséért. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 3.3. Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén – az azonnali döntést igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a kijelölt helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét – ide nem értve az évi rendes szabadságot. Amennyiben az óvodavezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (például külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is a helyettes gyakorolja. Az óvodavezető és a helyettes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Egy-egy esetben, részfeladat intézésében, illetve halasztást nem tűrő ügyekben megbízott óvónő járhat el (személyes, vagyonvédelem). A megbízás egy nevelési évre szól, a délelőtti és a délutáni műszakrendben dolgozó két óvónő részére. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A helyettes kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. 3.4. A kapcsolattartás rendje Az óvodavezető és a helyettes heti egy alkalommal megbeszélést tartanak. A vezetőséget havonta legalább egyszer össze kell hívni. A vezetőség összehívásáról a vezető gondoskodik. Az ülésekre a tárgyalt napirend függvényében meg kell hívni: - a szakmai munkaközösség vezetőjét, - a szülői szervezet (közösség) képviselőjét, - a közalkalmazotti tanács elnökét. 15


A tagóvoda-vezető és a vezető-helyettesek szoros kapcsolatot tartanak a székhely óvodával és biztosítják az információk továbbítását a tagóvodában és a telephelyeken. A napi feladatokat az óvodapedagógusok és a technikai dolgozók – a munkaköri leírások és a Pedagógiai Program alapján – önállóan végzik. A dolgozókkal történő kapcsolattartás az óvodatitkárokon keresztül telefonon, e-mailen, vagy személyesen történik. 3.5. Nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, az intézmény tanácskozó, és határozathozatali szervezete. Feladatai és jogköre A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program megalkotása és megvalósítása, ezáltal a gyerekek magas szintű nevelése. A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy: - tisztában legyen az esélyegyenlőségre, az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogi előírásokkal; - biztosítsa a megkülönböztetés kizárásával történő nevelést-fejlesztést, a befogadó és a toleráns légkört; - megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ismereteit bővítse, vegyen részt az ezzel kapcsolatos képzéseken és más programokon; - ismerje az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programban foglaltakat, hatékonyan közreműködjön annak megvalósításában; - az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód sérülését haladéktalanul jelezze az óvodavezetőnek. A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden (az intézményt érintő) ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: -

a pedagógiai program elfogadása és módosítása; az SZMSZ és a házirend elfogadása, módosítása; a tanév munkatervének elfogadása és módosítása.

A nevelőtestület értekezletei Nevelés nélküli munkanapok évente 5 alkalommal kerülnek megszervezésre, témáit a munkaterv tartalmazza. A nevelőtestület – feladatainak ellátása érdekében – a tanév során számos értekezletet tart, időpontjukat az intézményi munkaterv rögzíti. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, valamint akkor, ha a közalkalmazotti tanács és az intézmény vezetője azt szükségesnek tartja. 16


A szakmai munkaközösség célja Az azonos területen tevékenykedő pedagógusok – a közös, minőségi szakmai munkavégzés érdekében, annak tervezésére, szervezésére – szakmai munkaközösséget hoznak létre. A tagintézményben külön is létrehozható szakmai munkaközösség. A munkaközösségek – munkájuk irányítására, koordinálására – évente munkaközösség vezetőt választanak, akit feladatainak ellátásával az intézményvezető bíz meg. A szakmai munkaközösségek feladatai A magas szintű munkavégzés érdekében: -

fejlesztik a szakterület módszertanát és a nevelőmunkát; javaslatot tesznek a szakmai előirányzat felhasználására, az óvodai nevelést segítő eszközök beszerzésére; szervezik a pedagógusok továbbképzését; támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját; házi bemutatókat szerveznek.

A munkaközösség tagjainak szakmai munkáját a szakmai munkaközösségek vezetői irányítják. Feladataik: -

összeállítják az éves munkaprogramot; szervezik és vezetik a munkaközösség programjait; beszámolnak a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről.

3.6. Az alkalmazotti közösség A nevelőtestület A nevelőtestület közalkalmazottakból áll, munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat – a munka törvénykönyve mellett – a közalkalmazotti törvény is szabályozza. A nevelőmunka végzése a pedagógusok feladata, a többi dolgozó a nevelőmunkát közvetlenül, vagy közvetve segíti. Az óvoda dolgozóit titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatban tudomásukra jutott információkkal kapcsolatban. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Az alkalmazotti közösségek kapcsolattartásának rendje A kapcsolattartásnak mindig azt a formáját alkalmazzuk, amely legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. 17


Az óvodavezető - a Váradi óvodában: hétfőn, szerdán, pénteken, - a Kerék óvodában: csütörtökön, - a Szivárvány óvodában: kedden tartózkodik. A vezető, a tagóvoda-vezető, és a helyettesek heti rendszerességgel (péntekenként) megbeszélést tartanak. Az óvodapedagógusokkal minden hónap első hetében megbeszélés kerül megtartásra (a Váradi óvodában keddi, a Kerék óvodában hétfői, a Szivárvány óvodában szerdai napokon). A technikai dolgozókkal szintén havonta tartunk megbeszélést. Az óvodai munka egészét érintő kérdéseket – valamennyi alkalmazott részvételével – félévenként, alkalmazotti értekezleten beszéljük meg. Az egyes tervezési időszakok feladatait a csoport óvónője rendszeresen megbeszéli a csoporthoz beosztott dajkával. Az intézményvezető a munkaidőn belül bármikor összehívhat Nevelőtestületi Értekezletet, továbbá akkor, ha azt a nevelőtestület egyharmada kéri. 3.7. Szülői közösség kapcsolattartásának rendje A szülők, jogaik érvényesítése érdekében szülői munkaközösséget hozhatnak létre. A szülőkkel történő kapcsolattartás A szülőkkel a csoportban dolgozó két óvónő tart közvetlen kapcsolatot. Az intézménnyel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat a szülői közösség választott elnöke juttatja el az intézmény vezetőjéhez. Az intézmény munkájáról a vezető évente egy alkalommal tájékoztatja a szülőket. A csoportok életéről, a gyerekek fejlődéséről – évente három alkalommal – az óvónők szülői értekezleteken számolnak be. Fogadóórákon a szülők és az óvónők egyéni megbeszéléseket tartanak. A szülőkkel történő szorosabb együttműködés érdekében az óvodapedagógusok nyílt napokat, játszódélutánokat, családlátogatásokat és egyéb óvodai rendezvényeket szerveznek. 3.8. Az óvodai dokumentumok nyilvánossága Az alábbi dokumentumokat az óvoda honlapján, www.meseerdoovi.uw.hu, elérhetővé kell tenni, illetve (hitelesített másolatban) az óvodavezető irodában és az intézmény előtérben, jól látható helyen elhelyezni: -

az óvoda nevelési programja; a szervezeti és működési szabályzat; a házirend.

A szülők, előzetes időegyeztetés alapján, a dokumentumokról az óvodavezetőtől, a tagóvodavezetőtől vagy a helyettesektől kérhetnek szóbeli tájékoztatást. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a szóbeli tájékoztatás idejét.

18


Az óvodai beíratások előtt a szülők – szervezett keretek között, például szülői értekezlet, nyíltnap, tanácsadás – is választ kaphatnak kérdéseikre. A házirend egy példányát a szülőknek, a gyermek óvodába történő beíratásakor át kell adni.

4. A külső kapcsolatok rendszere Az óvoda, feladatainak ellátása – a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális gondozása, valamint a bölcsődéből óvodába történő lépés, majd az iskolai életre történő könnyebb beilleszkedés – érdekében rendszeres kapcsolatot tart más intézményekkel. A vezetők és a nevelőmunka különböző területein dolgozók tartsanak személyes kapcsolatot a társintézmények alkalmazottaival. A kapcsolattartás formái: -

konzultáció, megbeszéléseken való részvétel; közös értekezletek tartása; bemutatók szervezése; hivatalos ügyintézés levélben, vagy telefonon.

Rendszeres külső kapcsolatok tarthatók: -

személyes kapcsolattartás útján; telefonon; számítógépen.

Napi munkakapcsolat köti az intézményt: -

a tagintézményhez; a fenntartóhoz; a KSZKI-hoz; a PSZI-hez; a társintézményekhez; a gyermekek egészségügyi ellátását biztosító intézményekhez; a gyermekvédelmi hatóságokhoz; a nevelési tanácsadó szolgálathoz; a családsegítő szolgálathoz; gyermekjóléti szolgálathoz.

A gyermekjóléti szolgálattal a gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető tartja a kapcsolatot. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről az intézmény nyilvántartást vezet és arról tájékoztatja a gyermekvédelmi hatóságot. A nevelési tanácsadó az óvoda megkeresésére (kétoldalú megállapodás alapján): - szakvéleményt készít az iskolakezdéshez; - segítséget nyújt a gyermekek óvodai neveléséhez, ha azt a gyermek egyéni adottságai, fejlettsége, képessége, fejlődésének üteme indokolja.

19


5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység, összehasonlítás a tényleges és a szükséges állapot között. Feladata: az óvodában végzett pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A belső ellenőrzés célja -

-

-

biztosítsa az intézmény vezetői számára a megfelelő mennyiségi és minőségi információt az óvodai nevelőmunka tartalmáról és annak színvonaláról; jelezze a pedagógusok, az alkalmazottak és a vezetők számára a pedagógiai, a gazdasági és a jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat; segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi működését; szilárdítsa meg a belső rendet és a fegyelmet; vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesülését, a leltározás, a selejtezés és egyéb ezzel kapcsolatos tevékenység helyességét.

A belső ellenőrzés fő területei Pedagógiai: - a nevelés feladatainak végrehajtása; - a munkatervi feladatok megvalósítása; - a nevelőmunka tartalmának elemzése; - a pedagógusok szakmai felkészültségének felmérése; - a naplók, nyilvántartások vezetésének ellenőrzése. Gazdasági: - a nevelőmunka tárgyi feltételrendszerének biztosítása; - az állóeszköz gazdálkodás helyzete; - létszám és bérgazdálkodás; - készlet- és energiagazdálkodás; - vagyonvédelem. A belső ellenőrzés rendszere Az ellenőrzés végrehajtója: - óvodavezető; - tagóvoda-vezető; - helyettesek; - munkaközösség vezető; - felkért szakértő. Az ellenőrzés tárgya: - az óvoda gazdálkodása, az adminisztrációs feladatok végzése; - az intézmény működése (személyi és tárgyi feltételek); - a csoportokban folyó szakmai nevelőmunka minősége; - a szakmai munkát segítők (logopédus, fejlesztő pedagógus) munkavégzése; - a technikai dolgozók (óvodatitkár, dajka, kertész) munkájának ellátása. 20


Az ellenőrzés módszere: - váratlan, vagy előre bejelentett tájékozódó látogatás; - az adott nevelési év célkitűzései megvalósulását figyelemmel kísérő tematikus látogatás; - korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetését ellenőrző visszatérő látogatás. Tervezés - az ellenőrzési feladatokat, végrehajtóit és felelőseit az éves munkatervben kell meghatározni.

Záró rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat a nevelőtestületi elfogadást követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. 3. Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata, módosítása Felülvizsgálata: évenként, jogszabályi és használhatósági szempontok figyelembe vételével, Módosítása: az óvodavezető hatásköre, mely történhet a nevelőtestület és a KT elnök kezdeményezésére. Módosítás indoka lehet: - jogszabályváltozás, - alapító okirat tartalmának változása, - túlszabályozott rendszer, - hiányosan szabályozott rendszer, - hibás illetékesség vagy hatáskör kijelölése. A módosítás során az elkészítésre vonatkozó legitimációs eljárást kell lefolytatni. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az óvoda mindem alkalmazottjával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használói az intézménynek. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Az SZMSZ, az intézmény többi dokumentumával együtt mindenki számára hozzáférhető az épületekben és az óvoda honlapján. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület 2013.04.26-án elfogadta.

Dr. Kovács Antalné óvodavezető

21


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Meseerdő Óvoda szülői szervezet óvodai vezetősége 2013.04.24-én a Szervezeti és Működési Szabályzatot és annak mellékleteit megismerte, a benne foglaltakkal egyetértett, és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2013.04.24.

.............................................. Szülői Szervezet vezetője

A Meseerdő Óvoda nevelőtestülete 2013.04.26-án a Szervezeti és Működési Szabályzatot és annak mellékleteit megismerte és a véleményezést követően (egyhangúlag) elfogadta.

Budai Zoltánné Hitelesítő

Balatoni Katalin KT. Elnöke

Budapest, 2013.04.26.

P.H. Dr. Kovács Antalné intézményvezető

22

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MESEERDŐ ÓVODA. Székhely: 1035 Budapest, Váradi u Telephely: 1035 Budapest, Kerék u

Recommend Documents