SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Makói József Attila Gimnázium

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2014. Makói József Attila Gimnázium 6900 Makó, Csanád vezér tér 6. : 6901 Makó, Pf.:62. : 06-62-510-932 e-mail: [email protected] OM 029745

2

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a Makói József Attila Gimnázium nevelőtestülete - az iskolaszék és a diákönkormányzat vélemény nyilvánítását követően - 2014. augusztus 26-án elfogadta.

3

TARTALOMJEGYZÉK MAKÓI JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM ..................................................................... 1 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA, SZABÁLYOZÁSI KÖRE ............................. 5 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI, GAZDÁLKODÁSA ............................................................................... 6 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ...................................................................... 10 Az iskola szervezete ......................................................................................................................................... 10 3.1. Az iskola igazgatósága................................................................................................................................ 10 3.2. Az iskola vezetősége .................................................................................................................................. 10 3.3. Az iskola dolgozói ...................................................................................................................................... 11 3.4. Az iskola szervezeti egységei ...................................................................................................................... 11 3.5. Az iskola szervezeti felépítése ................................................................................................................... 12 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL.................................................................................................................................................. 13 Az iskolaközösség ............................................................................................................................................. 13 4.1.Az iskolaszék .............................................................................................................................................. 13 4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ............................................................................. 14 4.3. A nevelők közösségei ................................................................................................................................. 14 4.6. A szülői szervezet (közösség) ..................................................................................................................... 20 4.7. A tanulók közösségei .................................................................................................................................. 21 4.8. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ................................................................................................... 22 4.9. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ................................... 28 5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ................................... 31 6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................................................. 32 7. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .................................................................................................. 35 7.1. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok..................................................... 36 8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK .................. 38 8.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai ........................................................................................................... 38 8.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei ........................................................................ 38 8.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei .......................................................................................... 39 8.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai ................................................................................................ 39 8.5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik..................................................... 39 9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ............ 41 9.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai ....................................................... 41 9.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók ................................................................ 42 9.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során ......................................... 42 10. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ................................................................................................ 43 11. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ......................... 45 12. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ....... 45

4 12.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan .............. 45 12.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ....................................................................... 47 12.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján ............ 48 13. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ............................................................ 48 15. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................... 51 15.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ................................................................................................ 52 15.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei ................................................................. 52 15.3. Helyi tanulmányi versenyek, pályázatok ................................................................................................... 53 15.4. Szabadidős, szórakoztató rendezvények.................................................................................................... 53 15.5. Nyomtatott és írásbeli hagyományok......................................................................................................... 54 15.6. Iskolai jelképek ........................................................................................................................................ 55 15.7. Kitüntetések.............................................................................................................................................. 55 15.8. Egyebek ................................................................................................................................................... 56 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................................ 57

5

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA, SZABÁLYOZÁSI KÖRE

A Makói József Attila Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2014. augusztus 26. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat az iskolaszék és az intézményi tanács. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik.

A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza 

mindazokat a kérdéseket, amelyeket a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá



a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.

E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe.

6

2. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI, GAZDÁLKODÁSA 2.1. Az intézmény elnevezése: Makói József Attila Gimnázium 2.2. Székhelye, címe: 6900 Makó, Csanád vezér tér 6. 2.3. Postacíme: 6900 Makó, Csanád vezér tér 6. 2.4. Az intézmény vezetője: Rója István 2.5. Gazdasági szervezetének a helye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerülete Makó, Posta u. 4-6. 2.6. Jogállása: önálló jogi személyiségű költségvetési szerv 2.7. Gazdálkodási jogköre: a gazdálkodással kapcsolatos feladatait teljeskörűen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. 2.8. Közoktatási intézménytípus: gimnázium 2.9. Alapító, fenntartó szerv: Emberi Erőforrások Minisztériuma 2.10. Alapítás éve: 1895 2.11. Az intézmény alapító okiratának nyilvántartási száma: K10349 2.12. Irányító szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2.13. Működési területe: Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok megye 2.14. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: gimnáziumi nevelés-oktatás, általános iskolai nevelés-oktatás 2.15. Köznevelési és egyéb alapfeladatai: megnevezése: 2.15.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 2.15.1.1. 2.15.1.2. 2.15.1.3. 2.15.1.4.

nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok: négy, öt, nyolc sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) képességkibontakoztató felkészítés

2.15.2. általános iskolai nevelés-oktatás 2.15.2.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 2.15.2.2. felsőtagozat 2.15.2.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)

2.15.2.4.

7 képességkibontakoztató felkészítés

2.16. Az intézmény által felvehető maximális tanulólétszám: - iskola, nappali tagozat:

645 fő

2.17. Képzési évfolyamainak száma: négy, öt illetve nyolc évfolyam 2.18. A képzés szakaszai: Alapozó és általános műveltségi szakasz: -

a nyolcévfolyamos gimnáziumban az 5-10.,

-

a négyévfolyamos gimnáziumban 9-10.,

-

az ötévfolyamos gimnáziumban 9-11. évfolyamon.

Érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő szakasz: - a nyolcévfolyamos gimnáziumban az 11-12., - a négyévfolyamos gimnáziumban 11-12., - az ötévfolyamos gimnáziumban 12-13. évfolyamokon. Idegen nyelvből intenzív nyelvi felkészítés: -

az ötévfolyamos gimnáziumban 9. évfolyamon.

Idegen nyelvből emelt szintű érettségire felkészítés: -

az ötévfolyamos gimnáziumban 10-13. évfolyamon.

2.19. Fakultációk: angol nyelvi matematika-informatika biológia mozgókép- és médiaismeret humán (magyar-történelem) 2.20. Tehetséggondozás: a nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályokban, a fakultációs és emelt szintű csoportokban, valamint egyéni foglalkozások keretében.

8 2.21. Az intézmény jogosítványai: Az intézményekben szerzett érettségi bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít. 2.22. Az intézmény OM azonosító száma: 029745 2.29. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Körbélyegző:

Makói József Attila Gimnázium – Makó

Hosszú bélyegző:

Makói József Attila Gimnázium 6900 Makó, Csanád vezér tér 6. Telefon: 62/ 510-932, 62/510-935 Fax: 62/510-933

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: 

igazgató,



igazgatóhelyettesek,

A továbbiakban a 

gazdasági ügyintéző,



titkársági munkatársak,



gondnok,



pénzkezelő.

2.30. Az alaptevékenység feltételei, forrásai: A feladatellátás (végrehajtás) szervezeti, személyi, pénzügyi, gazdasági feltételeit a fenntartó, felügyeleti szerv biztosítja, rendeli hozzá a közszolgáltatások végzésének mértékéig. 2.31. Vagyon, vagyonnal való rendelkezés: Makó Város Önkormányzatától 2003. augusztus 31-én teljes körű leltárral és elszámolással vált ki oly módon, hogy az ingatlanok Makó Város Önkormányzatának tulajdonában maradtak, de térítésmentes használatba kerültek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz.

9 A vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. 2.32. Ingóvagyon: A könyvviteli nyilvántartásban, valamint az éves vagyonleltárban szereplő ingó vagyontárgyak tekintetében ingyenes használati jog illeti meg az intézményt.

10

3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az iskola szervezete

3.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: 

az általános igazgatóhelyettes,



a nevelési igazgatóhelyettes,



gazdasági ügyintéző.

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az igazgatóhelyettesek akadályoztatása esetén a biológia-kémia munkaközösség, továbbiakban a magyar-történelem munkaközösség vezetője látja el a helyettesítési feladatokat azokban az ügyekben, melyek megoldása halaszthatatlan. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 3.2. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai:  az igazgató,

11



az általános igazgatóhelyettes,



a nevelési igazgatóhelyettes



gazdasági ügyintéző,



a szakmai munkaközösségek vezetői,



a diákönkormányzat patronáló tanára,



a közalkalmazotti tanács elnöke,



a reprezentatív szakszervezet vezetője.

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról.

A

megbeszélésről

írásban

emlékeztető

készülhet.

Az

iskolavezetőség

megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 3.3. Az iskola dolgozói Az iskola pedagógus és technikai dolgozói felett a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökben, a fenntartó által engedélyezett létszámban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Munkavégzésük helye a Makói József Attila Gimnázium. Munkavégzés körülményei, rendje, munkaköri leírás a szabályzat mellékletét képezi. 3.4. Az iskola szervezeti egységei A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek. 

Gimnázium (tanórai és tanórán kívüli oktatás-nevelés)



Gazdasági iroda (intézményi működés)



Melegítőkonyha (munkahelyi és diákétkeztetés)

12 A közoktatási intézmény szervezeti, működési egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak 

Gimnáziumi oktatás – igazgatóhelyettesek



Tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények– igazgatóhelyettesek



Gazdasági iroda – gazdasági ügyintéző



Melegítőkonyha – gazdasági ügyintéző

3.5. Az iskola szervezeti felépítése

Igazgató

Általános igazgatóhelyettes

Munkaközösség-vezetők (Of. munkaközösségvezető kivételével)

Szaktanárok

Nevelési igazgatóhelyettes

Rendszergazda

Osztályfőnökök

Könyvtáros-tanár

Referencia-intézményi szolgáltatások vezetője

Iskolatitkár

Osztályfőnöki munkaközösség

Gazdasági ügyintéző

Technikai dolgozók

13

4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.1.Az iskolaszék Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az iskolaszék tagjai Az iskolaszék létszáma: 6 fő. A szülőket 2 fő, a nevelőtestületet 2 fő, az iskolai diákönkormányzatot 2 fő képviseli. Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülők képviselőit a szülői szervezet iskolai választmánya delegálja. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint választja és delegálja az iskolaszékbe. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg. Ha az iskolaszék tanulói, szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért az iskola igazgatója felelős.

Az iskolaszék működése Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik.

14 Az iskolaszék jogköre Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok rögzítik. 4.3. A nevelők közösségei A nevelőtestület  A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági részlegvezetője. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a nevelőtestületnek. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,

 félévzáró értekezlet,

15

 tanévzáró értekezlet,  félévi osztályozó értekezlet (5., 9. és 12. évfolyamon),  év végi osztályozó értekezlet (minden évfolyamon),  nevelési értekezlet,  szükség szerint munkaértekezletek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak legalább 30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: 

nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint ötven százaléka jelen van,



a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről a témától függően igazgatói döntés alapján jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A jegyzőkönyvet az iskolatitkár vezeti, munkájának segítéséhez a jelenlévők engedélyével hangfelvételt készíthet. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 4.4. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 

magyar-történelem-művészetek munkaközösség tagjai: azok a pedagógusok akik a tanévben magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, rajz és műalkotások elemzése, művészetek, honismeret, tánc és dráma, mozgókép- és médiaismeret, társadalomismeret, filozófia, emberismeret és etika

16 tantárgyak valamelyikét tanítják; 

matematika-fizika-informatika munkaközösség tagjai: azok a pedagógusok, akik a tanévben a matematika, fizika, informatika, technika tantárgyak valamelyikét tanítják;



biológia-kémia-földrajz munkaközösség tagjai azok a pedagógusok, akik a tanévben a biológia, kémia, földrajz vagy természetismeret tantárgyak valamelyikét tanítják;



idegennyelvi munkaközösség tagjai azok a pedagógusok, akik a tanévben az angol, a német, a francia és a latin nyelv tantárgyak valamelyikét tanítják



osztályfőnöki munkaközösség tagjai azok a pedagógusok, akik az adott tanévben osztályfőnöki feladatokat látnak el.

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek, továbbá a nevelőtestület egyes feladatait átruházta a munkaközösségekre. Ezek alapján, valamint a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai a következők: A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: 

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,



részvétel a belső ellenőrzési rendszer működtetésében,



az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,



egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,



pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,



a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,



a tankönyv- és taneszköz választás koordinálása,



az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,



a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,



a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,



a gyakornokok munkájának támogatása, mentori tevékenység,



17 javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,



segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez,



tanórán kívüli tevékenységek, rendezvények szervezése,



javaslattétel a pedagógus értékelési rendszerének szempontjainak meghatározására,



a pedagógus értékelési rendszer működtetése.

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaközösségi munkaterv szerint tevékenykednek. Munkájukat munkaközösségi értekezletek tartásával, folyamatos megbeszélésekkel, egyeztetésekkel végzik. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A különböző munkaközösségek munkájukat összehangolva, az iskola éves munkatervében meghatározott

ütemezésben,

a

minőségirányítási

programban

megfogalmazottak

figyelembevételével végzik. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás egyrészt a vezetőségi értekezleteken a munkaközösség vezetők révén valósul meg, ahol az egyes kiemelten fontos elvek, főbb célok meghatározása történik. Másrészt a mindennapokban az egyes munkaközösségi tagok személyes kapcsolatai révén jön létre. 4.5. Állandó vagy alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Az iskola nevelőtestülete az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátására munkacsoportot hozhat létre melynek feladatait, hatáskörét és megválasztásának módját, pedagógiai program mellékleteként a környezet- és egészségvédelmi program tartalmazza.

18 A referencia-intézményi feladatokkal kapcsolatban referencia-intézményi team alakul Vezetőjének tevékenységi köre, feladatai:  feladata a jó gyakorlat fejlesztés és dokumentálás operatív irányítása,  a fejlesztő pedagógusok munkájának támogatása, irányítása, szakmai műhelymunkák szervezése,  a jó gyakorlat adatlap, iskolai honlapon történő népszerűsítésének megszervezése,  az egyes modulok egységes dokumentációjának ellenőrzése,  a jó gyakorlat megvalósításának éves munkaközösségi munkatervben való tervezése, a lebonyolítás szakmai segítése, ellenőrzése,  a megvalósítás és a jó gyakorlat eladás releváns bizonylatainak gyűjtéséről, rendszerezéséről,  szakmai tájékoztatást, információkat biztosít az innováció, illetve az átadás  részletkérdéseiről, irányítja a helyszíni konzultációt.  gondoskodik a komplex jó gyakorlat csomag elektronikus adathordozón (CD, DVD) történő archiválásáról, iktatásáról  az átadásra kerülő szakmai anyagok elektronikus adathordozón (CD, DVD) történő biztosítása  gondoskodik a technikai eszközök biztosításáról  digitális dokumentáció készítése, archiválása. Kapcsolattartás és munkamegosztás

a referencia-intézményi szakmai vezetője és az

intézmény többi szereplője között Az intézmény igazgatója  gondoskodik a feltöltött jó gyakorlat adatlapjának ellenőrzéséről, hitelesítéséről, adatbázisban történő nyilvánosságra hozataláról, 

az igazgató folyamatos kapcsolatot tart fenn a szakmai vezetővel, aki beszámol a referenciaintézményi feladatok lényeges lépéseiről, továbbá szakmai összefoglalót készít a tanévben végzett tevékenységről,



igény és megállapodás szerint lehetőséget biztosít a szolgáltatás iránt érdeklődő partnerek helyszíni látogatására,



befogadja az iskolába érkező jó gyakorlat megrendeléseket,



az intézmény képviseletében szerződéskötésre jogosult,



biztosítja az átadás jogszerűségének, szakszerűségének intézményi feltételeit,



19 felel a jó gyakorlat eladásából befolyt bevételekkel való gazdálkodásért, az érintett pedagógusok számára történő kifizetésért



a jó gyakorlat megvalósításának éves iskolai munkatervben történő tervezését, lebonyolítását,



az érdeklődő partnerekkel való kapcsolattartás

Az általános igazgató-helyettes  biztosítja a szakmai-szervezeti feltételeket az innováció kidolgozásához, Szolgáltatói kosárba való feltöltéséhez, 

folyamatosan együttműködik a szakmai team vezetőjével,



a megvalósítás iránt érdeklődők fogadásának ütemezését,



a helyszíni látogatók fogadását, általános tájékoztatását (az iskola munkájáról, a jó gyakorlat nevelési-oktatási folyamatba való illeszkedéséről, stb.);



gondoskodik

a

megvalósító

pedagógusok

tervező-előkészítő

munkájának

koordinálásáról, 

a lebonyolítás humán és tárgyi-technikai feltételeinek megteremtéséről, folyamatának ellenőrzéséről, értékeléséről,



a

megvalósítás

szakmai

minőségének

és

a

jó

gyakorlat

eladás

évenkénti

dokumentálásáról (fotó, videó, feljegyzések, referenciák, minőségügyi bizonylatok, stb.). 

a helyszíni tapasztalatszerzés, hospitálás lebonyolításának irányításáról

A gazdasági ügyintéző  felelős az átadás-átvétellel kapcsolatos szerződés előkészítésért, 

a számlázás és a teljes gazdasági-pénzügyi folyamat szakszerű és jogszerű bizonylatolásáért,



igazgatói

döntés alapján az innováló pedagógusok megbízási szerződésének

elkészítéséért, 

tájékoztatást nyújt az igazgatónak a jó gyakorlat eladásából származó bevétel intézményi számlára történő beérkezéséről,



intézi a beérkezett összegből a jogosult pedagógusok számára történő kifizetést,



a szakmai team vezetőjével együttműködve végzi feladatát.

20 4.6. A szülői szervezet (közösség) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök,  elnökhelyettes,  gazdasági felelős, Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az osztályok szülői szervezetének vezetősége (osztályonként 3 fő) alkotja az iskolai szülői szervezetet. Az iskolai szülői szervezet tagjai maguk közül (a szülők javaslatai alapján) megválasztják az iskolai szülői szervezet vezetőségét, mely az alábbi tisztségviselőkből áll:  elnök,  elnökhelyettes,  pénztáros, Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet értekezletét az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

21 Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  ha az iskolaszék nem működik, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

4.7. A tanulók közösségei Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból osztály-diákbizottság titkárt választ. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelőn vagy a diákbizottság vezetőjén keresztül érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt ki kell kérni az iskolai

22 diákönkormányzat véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat összejöveteleihez, rendezvényeihez igénybe veheti az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait, ha ennek körülményeit, feltételeit az iskola vezetőségének valamely tagjával képviselője útján egyeztette. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt, a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatója -felkérés esetén- tájékoztatja a tanulókat az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés egy tanévre a tanulók javaslatai alapján 9 fő diákképviselőt választ. 4.8. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései,  az iskolavezetőség ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések,

23 Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, elektronikus levélben valamint írásbeli tájékoztatókon (havi ütemterv) keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: 

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,



az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel. Az iskolaszék Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább egy alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: 

az iskola igazgatója,



az igazgatóhelyettesek.

Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni az iskolaszéket. Az Intézményi Tanács Működésének célja a helyi közösségek érdekeinek képviselete az iskolában. Feladatait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a alapján:

24 dönt: -

működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról

-

elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról

-

azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.

véleményt nyilvánít: -

a pedagógiai program, az iskola szervezeti és működési szabályzata, a házirend, az iskolai munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt

véleményt nyilváníthat: -

az iskola kapcsolatos működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben

-

az iskola által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításával kapcsolatban meghatározott legmagasabb összeg tekintetében.

Véleményét be kell szerezni az iskolában folyó fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához. Az intézményi tanács az iskola vezetőjének félévenkénti beszámolója alapján megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára az iskola működésével kapcsolatos álláspontját. Tagsága: -

nevelőtestület delegáltjai – 1 fő

-

iskolai szülői szervezet, közösség delegáltjai – 1 fő

-

diákönkormányzat delegáltjai – 1 fő

-

iskola székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjai – 1 fő

-

fenntartó delegáltja – 1 fő.

Létszáma összesen 5 fő, tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén egyedi esetekben, meghívás esetén,

o

25 a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal,

o a földszinten elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, 

az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az igazgató: o az iskolai szülői szervezet ülésén évente egy alkalommal, o a földszinten elhelyezett hirdető táblán keresztül, o az évente egyszer megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,



az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten tájékoztatják.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  a nyílt tanítási napok,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben.

26 A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, valamint minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A nevezett dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola web oldalán,  az iskola könyvtárában,  az igazgatóhelyettesi irodában. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető 

az iskola irattárában;



az iskola könyvtárában;

27



az iskola tanári szobájában;



az iskola igazgatójánál;



az iskola igazgatóhelyettesénél;



az osztályfőnököknél;



a diákönkormányzatot segítő nevelőnél;



az iskolaszék elnökénél;



az iskolai szülői szervezet vezetőjénél.

A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai iskolánkban a következők:  A súlyos kötelezettségszegés (illetve a kötelezettségszegésről szóló információ megszerzése) után a lehető legrövidebb időn belül az intézmény vezetője személyes találkozón és írásos határozatban ad információt a szülőnek a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint az eljárásra vonatkozó határidőkről.  Az előzetes egyeztető tárgyalás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.  Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége, de a második kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola megelőző egyeztető eljárást már nem alkalmaz.  Az egyeztető eljárás időpontját, helyszínét – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, erről valamint az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket.  Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, ha azt az érintett felek elfogadják, és nincs személyes érintettsége.  Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül a sérelem orvoslásáról szóló írásos megállapodással lezáruljon. 

A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

28  Amennyiben az egyeztető tárgyalás nem jár sikerrel, meg kell indítani a fegyelmi eljárást, amelyről az érintett tanulót és szülőt tájékoztatni kell.  A nevelőtestület háromtagú fegyelmi bizottságot bíz meg, a kötelességszegéstől függően a bizottságba a diákönkormányzat és a szülői szervezet is delegálhat további egy-egy tagot. Az erre vonatkozó felkérést az igazgató küldi meg az érintett szervezetek részére.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló

nevelőtestülettel.

A

jegyzőkönyv

ismertetését

követően

kérdésekre,

javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. 4.9. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a jogszabályok előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,



29 az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,



az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár, rendszergazda és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása az iskola e célra használatos szerverén történik, óránkénti frissítéssel. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. 

Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve.



Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának, oktatási igazgatóhelyettesének, az iskolatitkárnak és a pedagógusnak kell aláírni.



Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot kell kinyomtatni, azt az

30 osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. 

A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.



Eseti gyakorisággal (szülői kérelemre, a tanulói jogviszony megszűnésekor) kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, továbbá a záradékokat.

31

5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ illetékes tankerülete  A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Makó Város Önkormányzati Képviselőtestülete, Makó Város Önkormányzati Hivatala  A Kormányhivatallal  A makói oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel  A városban működő központi kollégiummal  A területileg illetékes nevelési tanácsadóval A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az iskolát támogató Csanád Vezér Alapítvány, Erdei Etelka Alapítvány, Ollexik Viktor Alapítvány és a Dégi Edit Alapítvány kuratóriumával. Továbbá a városi és megyei kulturális társaságokkal, társadalmi egyesületekkel, gazdálkodó szervezetekkel, gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel melyeknek nevét, címét, elérhetőségét, kapcsolattartójának nevét, a kapcsolattartás módját az intézmény nyilvántartása rögzíti. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató felelős a működtetésben közreműködik a nevelési igazgatóhelyettes. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a városi iskolaorvossal és az iskolai védőnővel, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

32 eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a térségi szakmai munkaközösségek munkájába. A köznevelési törvény alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától délután 17.30 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.45 óra és délután 16.00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét egy hétre előre kell meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, és délután a vezető távozása után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus jogosult és köteles a halaszthatatlan intézkedések megtételére valamint a vezetőség valamely tagjának értesítésére. Amennyiben az igazgató vagy helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját (elsősorban a a biológia-kémia-földrajz munkaközösség; másodsorban a magyartörténelem-művészetek munkaközösség vezetőjét) kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

33 Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 14.15 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc. (Kivételt képez ez alól a nulladik óra, mely 7.15től 7.55-ig tart, de csak a legszükségesebb esetben szervezhető.) Az óraközi szünetek hossza 5, 10 vagy 15 perc. A 6. 7. órák az óraközi szünet kiadása mellett, igazgatói engedéllyel összevonhatók. A pedagógusok csak abban az időben kötelesek az épületben tartózkodni, amikor munkájuk ezt szükségessé teszi (tanítási órák, foglakozások tartása, ügyelet ellátása, értekezleten részvétel, tanulók felügyelete, iskolai ünnepségek stb.). Az iskolában reggel 7.50 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A pedagógusok kötelesek munkájuk megkezdése előtt 10 perccel az épületbe érkezni, majd pontosan elkezdeni az ügyeletesi teendőket vagy a foglalkozást. Az iskolában egyidejűleg 4 vagy 5 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki:  aula-udvar,  földszint-főbejárat-lift,  a Sportcsarnok felőli szárny és a 101-105 termek előtti folyosó,  a 106-112 termek előtti folyosó, első emeleti terasz,  a 201-212 termek előtti folyosó. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A tanórán kívüli foglalkozásokat 12.30-tól 17.30 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában

34 történik a Házirendben meghatározott beosztás szerint. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben irodai ügyeletet hetente egy alkalommal kell tartani. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola dohányzásmentes intézmény, az intézmény teljes területén tilos a dohányzás a nemdohányzók védelméről szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján.

35 Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 100 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola egyes informatikai eszközeit a pedagógusok használatra kikölcsönözhetik. A kölcsönzés a rendszergazdán keresztül történik, aki megállapítja, hogy mely eszközök kölcsönözhetők milyen időtartamra. Kikölcsönzéskor felhívja a tanár figyelmét a használat balesetvédelmi és egyéb szempontjaira, visszahozáskor pedig ellenőrzi az eszköz állapotát. Meghibásodás esetén a gazdasági ügyintézőnek írásban továbbítja a problémát.

7. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  tanulószoba,  szakkörök,  diákkörök,  énekkar,  differenciált képességfejlesztés,

 diáksportköri foglalkozások,

36

 tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkoztatások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,  tanfolyamok.

7.1. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői igényeket, valamint a tanári szándékokat a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök és szaktanárok projekt-napot, tanulmányi vagy osztálykirándulást szervezhetnek, melyhez osztályonként legfeljebb 2 tanítási napot vehetnek igénybe. A tanulók részvétele ezeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét legalább 2 héttel az indulás előtt közölni kell az igazgatósággal. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó

37 foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A versenyeken való részvétel önkéntes és önköltséges. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A városi kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a könyvtári szabályzat tartalmazza. Tanfolyamok igazgatói engedéllyel a tanulók érdeklődésének függvényben szervezhetők. Az iskola ezen –a pedagógiai programban nem szereplő–szolgáltatásaiért tandíjat szedhet. A tanfolyamok díját az igazgató és a gazdasági ügyintézővel valamint a tanfolyamot vezető pedagógussal egyetértésben határozza meg, melyet a tanulók egy vagy több részletben fizetnek be az iskola pénztárában. Az iskolában a területileg illetékes történelmi egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

38

8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

8.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; 

segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;



segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;



az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;



feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,



szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

8.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: 

az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;



az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;



az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;



az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: 

az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;



az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;



az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;



hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás

39 szerint időben megismételni.

8.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult: 

az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;



az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

Az ellenőrzött dolgozó köteles: 

az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;



a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

8.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. 

Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.



Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.



Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

8.5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik  Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;

40 o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. 

Általános igazgatóhelyettes: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:





a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;



a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;



a pedagógusok adminisztrációs munkáját;



a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;



a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

Nevelési igazgatóhelyettes: o Ellenőrzi a pedagógiai célok, a nevelőtestületi határozatok megvalósulását. • Cél- és tematikus ellenőrzést végez az intézmény ellenőrzési terve alapján. • Ellenőrzi az intézmény területén a biztonságos munkafeltételeket, a baleset- és vagyonvédelmet, a közegészségügyi előírások betartását. • Ellenőrzéseit az SZMSZ, a belső ellenőrzési terv, valamint az igazgató utasításai alapján végzi.



Gazdasági ügyintéző o folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki szabályok betartását, ennek során különösen: 

az intézmény költségvetésének végrehajtását,



a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;



az

intézmény

működéséhez

szükséges

fejlesztéseket,

felújításokat,

karbantartásokat és beszerzéseket, 

a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,



a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,

o folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. Feladatát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ illetékes tankerületének engedélye alapján látja el. 

Munkaközösség-vezetők:

41 o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: 

a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;



a

nevelő

és

oktató

munka

eredményességét

(tantárgyi

eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, a módszereket, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező Belső Ellenőrzési Terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős, a tanévnyitó értekezleten a tantestület fogadja el. További ellenőrzési tevékenységet végez az intézményben a fenntartó a saját ellenőrzési terve alapján.

9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

9.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató

42 munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

9.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók  igazgató, 

igazgatóhelyettesek,



munkaközösség-vezetők,

Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

9.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során  a pedagógusok munkafegyelme, 

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,



a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,



a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,



a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,



a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg, az ellenőrzések gyakoriságát, tematikáját pedig, az iskolai munkaterv mellékleteként elfogadott belső ellenőrzési terv tartalmazza.



a

tanórán

kívüli

közösségformálás.

nevelőmunka,

az

osztályfőnöki

munka

eredményei,

a

43

10. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: o a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra, o az diáksportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a

hét

minden

napján

szervezett

tömegsport

foglalkozások,

melyek

tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolában működő diáksportköri egyesület szakosztályainak, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksport egyesület egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai diáksport egyesület foglalkozásait sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok szerint a szakmai programban kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a városi Sportcsarnok testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 5 napján 7.00 óra és 15.00 óra között a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkaterv mellékletében kell meghatározni. Az iskola tanulói számára a 2012. szeptember 1-től induló 5. és 9. évfolyamokon és azt követően felmenő rendszerben mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: o a három kötelező testnevelés óra, o a tantárgyfelosztás függvényében heti 1 néptánc óra, o az diáksportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, kirándulások, kerékpártúrák stb. melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

44

45

11. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos a városi iskolaorvosi rendelőben tanévenként meghatározott napokon és időpontban rendel. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: 

fogászat: évente egy alkalommal,



hallásvizsgálat: évente egy alkalommal,



belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,



szemészet: évente egy alkalommal,



a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal.

A vizsgálatokra tanítási időben, pedagógus felügyelete mellett, a városi szakrendelőben kerül sor. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

12. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 12.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével

46 kapcsolatosan

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint

a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható

magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.



Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.



A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

47 A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza. 12.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló

48 balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

12.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

13. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

49  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: 

igazgató,



igazgatóhelyettesek.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell 

tűz esetén a tűzoltóságot,



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,



személyi sérülés esetén a mentőket,



egyéb

esetekben

az

esemény

jellegének

megfelelő

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja, 

az intézmény fenntartóját.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető feladata, hogy utasítást adjon figyelmeztető hangjelzés (harang, csengő, hangosbemondó) kiadására és az épület elhagyására.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!



A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!



50 A kiürítés során a pedagógusok feladata, hogy higgadt viselkedésre szólították fel a tanulókat, majd egyértelmű utasítások kiadása mellett (a felszerelést hátrahagyva) lekísérjék a tanulókat az osztálytermekből az udvarra a termekben kihelyezett menekülési útvonal alapján a következő rend szerint: A főlépcsőn távozik: 104, 105, 106, 103, 304, 303, 302, 301, 205, 203, 206, 202, 201 A melléklépcsőn távozik: 109, 107, 110, 112, 209, 207, 210, 212



A kiürítés során a liftet nem lehet használni!



A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.



A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!



A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról (adminisztrátor, iskolatitkár),  a közművezetékek: gáz, elektromos áram elzárásáról (technikus),  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről (udvaros),  az elsősegélynyújtás megszervezéséről (nevelési igazgatóhelyettes),  a

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító

szervek

(rendőrség,

tűzoltóság,

tűzszerészek stb.) fogadásáról (igazgató, általános igazgatóhelyettes). Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,

51  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott napokon be kell pótolni. A tűz és/vagy robbanással való fenyegetettség esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” című igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet az igazgatóhelyettesi irodában kell elhelyezni.

14. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

52 15.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az intézményi közösség minden tagjának joga és kötelessége.



A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.



Megkülönböztetett

figyelemmel

kísérjük

volt

diákjaink

érettségi-találkozóit.

Természetesen ezeknek a rendezvényeknek helyet is biztosítunk az épületben.

15.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei Az ünnepségeket, megemlékezéseket általában az ünnepet megelőző utolsó tanítási napon tartjuk. A formáról az iskolavezetés, a tantestület véleményének, javaslatainak meghallgatása után dönt. Ez lehet ünnepi megemlékező kirándulás, iskolai rádión bejátszott műsor, filmvetítés iskolai- vagy osztálykeretben, vetélkedő az ünneppel kapcsolatos kérdésekkel, a tanulók jelenlétében megtartott „élő” műsor, részvétel a városi megemlékezésen stb. A rendezvények felelőseit az igazgató a tanévnyitó munkaközösségi értekezleten jelöli ki. A megünneplés formáját, a határidőket és a felelősöket az éves munkaterv tartalmazza. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók megjelenése (alkalomhoz illő öltözékben) kötelező. Az intézmény a tanév folyamán az alábbiakban felsorolt ünnepségeket rendezi meg.



Tanévnyitó ünnepség



Megemlékezés az aradi vértanúkról



Megemlékezés az 1956-os forradalomról és a



Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól



Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról



Megemlékezés intézményünk névadójáról, Költészet Napja



Megemlékezés a holocaust áldozatainak emlékéről

(szeptember1.) (október 6.) (október 23.) (február 25.) (március 15.) (április 11.) (április 16.)

53 (május)



Ballagási ünnepség



Az összetartozás napja



Tanévzáró ünnepség és felsős gimnazistává avatás

(június 4.) (június)

Az intézmény alkalmazottai számára, illetve az alkalmazottak gyermekeinek télapóünnepséget szervez.

15.3. Helyi tanulmányi versenyek, pályázatok A tanulmányi- és sportrendezvényekre, versenyekre való felkészülés a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembevevő legyen. Az ezekre való jelentkezés önkéntes, de a jelentkezetteknek kötelező a részvétel. Az alább felsorolt vetélkedők, pályázatok több éve hagyományosak intézményünkben. 

Alkotópályázat



„Pro Humanitate” komplex tanulmányi-műveltségi verseny

– az intézmény pályázata;

– a Csanád Vezér Alapítvány pályázata; 

Erdei Etelka díj



Ifjú Kutatók Napja



Természetfotó pályázat



Ollexik Viktor díj

– az Erdei Etelka Alapítvány pályázata

– az Ollexik Viktor Alapítvány pályázata

15.4. Szabadidős, szórakoztató rendezvények Az alábbi rendezvények osztálykeretben, vagy az egész iskolát átfogó szervezésben kerülnek sorra a tanév folyamán. Több esetben, évente változó módon a diákönkormányzat is részt vesz az előkészítésben és a lebonyolításban. E szórakoztató rendezvények elsődleges célja a közösségi érzés az iskolához való tartozás élményének kialakítása, erősítése. Gimnázium: 

Gólyaavatás-gólyatábor



Gimiest

54



Karácsonyi ünnepség



Gombavató bál



Farsang



Ifjúsági nap



Színházlátogatások



Sítábor



JAGóra rendezvénysorozat

15.5. Nyomtatott és írásbeli hagyományok Az iskolai naptár, képeslap, nyomtatott reklám-kiadványok és további írásos dokumentumok elkészítése, megjelentetése mindenkori anyagi lehetőségeink függvénye. Arra törekszünk, hogy ezeket hagyományossá tegyük. Ennek érdekében egész évben gyűjtjük az írásos és képes anyagot rendezvényeinkről. Fakultációs vagy szakköri csoportot működtetünk, mert az ebben részt vevő diákok alkotó közössége hozhatja létre ezeket a kiadványokat. Anyagilag és erkölcsileg támogatjuk azokat a tanárokat, akik e munkában részt kívánnak venni. 

Az iskolai évkönyv Az iskolai évkönyv 3-10 évente jelenik meg. Felelős kiadó az iskola igazgatója, aki szerkesztőbizottságot bíz meg a feladattal.



Iskolaújság Rendszerint évente két alkalommal decemberben és májusban jelenik meg. Felelős kiadója az igazgató, felelős szerkesztője mozgókép- és médiaismeret szakos pedagógus. Diákfőszerkesztője a diákszerkesztőség által megválasztott tanuló. A diákszerkesztőség munkájába bármely újságírás iránt érdeklődő gimnazista önként bekapcsolódhat.



Érettségi tablók Az iskola igazgatója illetve az általa megbízott munkatárs gondoskodik arról, hogy az iskolában érettségizett osztályok tablói felkerüljenek az iskola falára. Az állag megóvásuk és a honlapon való megjelenítésük is kiemelt feladatunk.



Tablók Könyve megjelentetése

55 15.6. Iskolai jelképek  Az iskola zászlója A zászló őrzésének helye az iskola igazgatói irodája. A zászlóvivők (1 fiú és 2 lány) a mindenkori 11. évfolyam tanulói közül kerülnek ki az osztályfőnökök javaslata alapján. A megbízatás egy tanévre szól. Az ünnepélyes zászlóátadásra a 12. évfolyam ballagási ünnepségén kerül sor. 

Az iskola jelvénye

Az iskola jelvény az iskolai ünnepi viselet része, továbbá viselése ajánlott minden olyan rendezvényen, fellépésen, versenyen, eseményen, ahol a tanuló az intézmény képviseletében van jelen. 

Az iskola névadója, emlékének ápolása Az iskola névadójára, József Attilára minden évben a Költészet Napján (április 11-én) emlékezünk. A költő születésének és halálának kerek évfordulóin szélesebb körű ünnepségsorozattal emlékezünk a névadóra.

15.7. Kitüntetések  Munkatársak kitüntetése Felterjesztés országos, megyei és városi kitüntetésekre „JAG-Mag” cím adományozása azon dolgozók részére, akik 30 évet dolgoztak intézményünkben. 

Tanulók kitüntetése Pro Humanitate Díj (odaítélése, kiosztása a Csanád Vezér Alapítvány mellékletében foglaltak szerint) Akikre büszkék vagyunk – minden tanévben a kiemelkedő tanulmányi és versenyeredményinek jutalmául osztjuk ki az elismerést. A díjazottak számáról,

56 személyéről a tantestület dönt, fényképét tablón és a web-oldalon helyezzük el. 15.8. Egyebek  Iskolarádió Az iskolai diákönkormányzat patronálásával működő rádiószerkesztőség munkájába

bármely

érdeklődő

gimnazista

bekapcsolódhat.

A

rádió

szerkesztősége tagjai közül diákvezetőt választ, továbbá az igazgató a diákok véleményének meghallgatása után a szerkesztőség munkáját segítő, ellenőrző pedagógust bíz meg. Tanítási napon 10.35-10.50 között lehet adásidő. 

Iskolai internetes honlap Készítését önkéntesen vállalhatja az iskola bármely (általában informatika szakos) pedagógusa. Az iskola bármely munkatársa vagy diákja tehet javaslatot a honlap tartalmára vonatkozóan vagy felajánlhatja saját anyagát a honlap bővítéséhez. A tartalmi vonatkozásokat az igazgatóhelyettes ellenőrzi, illetve gondoskodik

arról,

hogy

a

jogszabályok

kötelezően

megjelenítendő

dokumentumok, adatok, statisztikák felkerüljenek az oldalra. 

Iskolatörténeti emlékek gyűjtése Iskolatörténeti kiállításunk helye az iskola II. emeletén található, erre a célra létrehozott helyiségben van. A gyűjtemény kezelését, bővítését az iskola igazgatója által felkért, az iskola története iránt érdeklődő pedagógus végzi. A kiállítás az iskola nyitvatartási idejében vagy előzetes egyeztetés alapján bármikor megtekinthető. Ehhez kapcsolódik az a fotó és újságcikk gyűjtemény, amelyet évről évre az igazgatóhelyettes gyűjt és készít az adott tanévben megjelent anyagokat megőrzendő.

57

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A köznevelési intézmény SZMSZ-ét a nevelőtestület, az iskolaszék, az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek

érvénybelépéséhez,

amelyekből

a

fenntartóra,

a

működtetőre

többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: 

a fenntartó,



a nevelőtestület,



az iskola igazgatója,



az iskolaszék,



a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,



a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

Mellékletek: 1. Adatkezelési szabályzat 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 3. Az intézmény ellenőrzési nyomvonala (a FEUVE része) 4. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje (a FEUVE része) 5. A Makói József Attila Gimnázium ügyviteli irat- és adatkezelési szabályzata 6. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 7. Az intézményi tanács ügyrendje

58 ZÁRADÉKOK Az iskolaszék 2014. augusztus 22-én tartott ülésén megtárgyalta és véleménynyilvánítási jogát gyakorolta jelen dokumentummal kapcsolatban. __________________________ Sipos Jenőné az iskolaszék elnöke

A

diákönkormányzat

2014.

augusztus

22-én

tartott

ülésén

megtárgyalta

és

véleménynyilvánítási jogát gyakorolta jelen dokumentummal kapcsolatban. _______________________________ Huszár Szabolcs a diákönkormányzat patronáló tanára

Az intézményi tanács 2014. augusztus 22-én tartott ülésén megtárgyalta és véleménynyilvánítási jogát gyakorolta jelen dokumentummal kapcsolatban.

__________________________________ Rója István az intézményi tanács elnöke

A nevelőtestület a Szervezeti és Működési Szabályzatot egyhangúlag elfogadta. Makó, 2014. augusztus 26. Rója István igazgató

59

A fenntartó a mellékleteivel jóváhagyta a Makói József Attila Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatát.

Makó, 2014. augusztus 26. _________________________ Farkas Éva Erzsébet a Makói Tankerület igazgatója