Szervezeti és Működési Szabályzat
Hatályos:
2013. január 1. naptól
Felülvizsgálta, készítette: Elfogadta: Egyetértési jogot gyakorolt: Jóváhagyta:
Szakter Edina óvodavezető az Óvoda Nevelőtestülete Szülői Fórum Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselőtestülete
Tartalom Bevezetés
5.
A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek
6.
I. rész Az Alapító Okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó – szabályozások
7.
1. A költségvetési szerv megnevezése
7.
2. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltétel- és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai tartalma
9.
3. Vezető kinevezési, megbízási, választási rendje
10.
4. Az intézmény megszüntetése
10.
II. rész Nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok
10.
1. Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése, feladat és 10. hatáskörei, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 2. Az intézmény vezetője
11.
3.Az intézményvezető közvetlen munkatársai
12.
4.Óvodapedagógusok feladata és jogköre
15.
5. A vezető vagy vezető-helyettes akadályoztatásakor a helyettesítés rendje
16.
6. A vezetésben és a különféle megbízatásban résztvevőkkel kapcsolatos elvárások
17.
7. Szakmai munkaközösség
18.
III. A működés rendje
19.
1. A nyitva tartás rendje
19.
2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje
20.
3. A munkaidő nyilvántartásának szabályai, kedvezmények
20.
4. A nyilvántartást kezelő/k feladatai
21.
5. A vezetők közötti feladatmegosztás rendje
22.
6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvei, szempontjai, rendje
23.
2
7. Kiemelt munkavégzéssel járó kereset kiegészítés, teljesítménypótlék feltételei, a 23. megállapítás szabályai 8. A vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartás rendje
24.
9. A szülői szervezet jogai, és azok gyakorlásának rendje, formái
25.
10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos 25. feladatellátás szabályai 11. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban 26. a nevelési-oktatási intézménnyel 12. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja
26.
13. A fakultatív hit, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje
27.
14. Az intézményben folytatható reklám-, és egyéb tevékenység szabályai
27.
15. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó 28. rendelkezések, az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje, a hiányzás következményeinek meghatározása 16. A étkezési térítési díjjal kapcsolatos szabályok, ezek mértékének megállapítása a 29. fenntartói rendelet alapján, valamint a befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 17. Óvodáztatási támogatás
29.
18. Gyermekvédelem
30.
IV. Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje, beleértve a gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendjét, a gyermekbaleset megelőzés feladatait, a baleset esetén teendő intézkedések rendjét, valamint a nevelőmunka 31. egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendjét, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők rendje 1. Az intézményi védő, óvó előírások rendje
31.
2. A rendszeres egészségügyi ellátás rendje
32.
3. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok
32.
4. Közegészségügyi és egyéb szabályok
34.
V. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések 35. 1. A pedagógus szakvizsgán és továbbképzésen való részvétel elvei
3
35.
2. Vagyonvédelem
36.
3. Nem dohányzók védelme
37.
4. Az intézmény lobogózása, címer elhelyezése
37.
5. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség
37.
VI. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések
38.
Záró rendelkezések
39.
Legitimációs záradék
41.
Mellékeletek 1.sz. melléklet
Iratkezelési szabályzat
2.sz. melléklet
Adatkezelési szabályzat
3.sz. melléklet
Munkaköri leírás minták
4
Bevezetés A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) rendelkezéseinek többsége szeptembertől hatályba lépett. Időközben megjelent a törvény végrehajtási utasítása, a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet. Mindkét új jogszabály tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek érintik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ). A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 40. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó megállapításokat és azon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendeletet módosító 32/2008. (XI. 24.) OKM - rendelet több fontos újdonságot, illetve részletszabályt vezetett be, felül kell vizsgálni a szervezeti és működési szabályzatot. A szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője vizsgálta felül, egészítette ki, a nevelőtestület, az egyéb dolgozók és a szülők közössége véleményezési jogukat gyakorolták. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló törvények: 1992. évi XXXIII. törvény: 1996. évi XXVIII. törvény: 1993. évi LXXIX. törvény: 1996. évi LXII: törvény: 1999. évi LXVIII. törvény: 2003. évi LXI. törvény: 1992. évi XXII. törvény: 2007. CLII. Törvény: 2006. évi módosítás: 2011.évi CXC törvény
A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992.évi az törvény módosításáról A közoktatásról A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról A munka törvénykönyve Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről Munka Törvénykönyve A nemzeti köznevelésről
5
A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek: 138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. 211/2007. (VIII. 7.) Kormányrendelet a gyakornoki szabályzat kiadásáról 8/2000.(V. 24.) OM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról 277/1997.(XII. 22.) Korm. Rend. A pedagógus továbbképzés, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 32/2008. (XI. 24.) OKM - rendelet Budapest - Csepel Önkormányzatának határozata az intézmény Alapító Okiratáról Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata feladat-ellátási, intézményhálózat - működtetési és fejlesztési terve (önkormányzati intézkedési terv) Intézményi Minőségirányítási Program 2010. Pedagógiai Program 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 335/2005.(XII.29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé, módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól, ezzel egyidejűleg érvénytelenné válik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteket képező egyéb szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottja számára nézve kötelező érvényű.
6
I. Az Alapító Okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó –szabályozások
Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – Alapító Okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A KEREK VILÁG ÓVODA alapító okiratát a Budapest, XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete a 373/2011. (V.26.) Kt. számú határozatával 2011. május 26-al hagyta jóvá.
1.A költségvetési szerv megnevezése: Az intézmény megnevezése, székhelye:
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata KEREK VILÁG ÓVODA 1211 Budapest, Posztógyár u. 3.
A költségvetési szerv OM azonosítója:
034762
Alapító neve, címe:
Községi Elöljáróság, Csepel, Templom tér
Létrehozásáról rendelkező határozat:
Községi Elöljáróság határozata, 1910.
Az alapítói jogok gyakorlója:
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest, Szent Imre tér 10.
Irányító, fenntartó és a felügyeleti szerv neve, címe:
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 1211 Budapest, Szent Imre tér 10.
Jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvényben meghatározott óvodai nevelés. Alaptevékenysége: A 3-7 éves korú gyermekek iskolába járáshoz szükséges fejlettségi szintig tartó sokoldalú fejlesztése; személyiségük kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságaik, eltérő fejlődési ütemük figyelembevételével. Feladatait a közoktatási törvény, és végrehajtási utasításai, a vonatkozó jogszabályok, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és az intézmény Pedagógiai Programja alapján látja el. Működési köre: Az önkormányzat mindenkori óvodai felvételi körzetjegyzéke szerint. Gazdálkodási jogköre: Önállóan működő költségvetési szerv, szakmai célú költségvetési kerettel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Az önállóan működő és gazdálkodó oktatási Szolgáltató Intézmény látja el szellemi és fizikai támogató tevékenységét, különösen pénzügyi-gazdálkodási feladatait.
7
Vezető kinevezési, megbízási, választási rendje: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerint nyilvános pályázat útján a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselőtestülete bízza meg határozott időre. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Közalkalmazottakat határozott, illetve határozatlan idejű kinevezéssel, vagy határozott időre szóló kinevezéssel foglalkoztathat. A közalkalmazottként foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozik; kivéve az óraadó pedagógusokat, vagy az egyéb feladatra vállalkozóként alkalmazottakat, akikre a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozik. Ellátott szakfeladatok megnevezése
Száma
Óvodai intézményi étkeztetés
5629121
Munkahelyi étkeztetés
5629171
Óvodai nevelésintézményeinek, programjainak komplex támogatása
8510001
Óvodai nevelés, ellátás
8510111
Sajátos nevelési igényű gyermekek (beszédfogyatékos) Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
óvodai
nevelése,
ellátása 8510121 6820024
Alaptevékenységének szakágazati besorolása: Óvodai nevelés Alapvető szakfeladata: Óvodai nevelés,ellátás
851020 8510111
Jogi személyiségű szervezeti egysége adatai: Nincs jogi személyiségű szervezeti egysége. Az intézmény típusa: óvoda Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: Sajátos nevelési igényű gyerekek (beszédfogyatékos) integrált nevelése Tagintézménye: 1211 Bp., Posztógyár u. 4. Telephelye: Feladatellátást szolgáló vagyon: Szakmai feladatai ellátáshoz rendelkezik a vagyonleltára szerint nyilvántartott ingó vagyonnal, és a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tulajdonát képező, Bp. XXI. Posztógyár u. 3. sz. alatti 210601 és a Posztógyár u. 4.sz. alatti 210605 hrsz.-on nyilvántartott, 1/1 tulajdoni arányú, és az intézmény használatába adott ingatlan vagyonnal. A vagyon feletti rendelkezés joga: Gazdálkodási szempontból önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodásával az Oktatás Szolgáltató Intézményhez, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervhez kapcsolódik. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. A vagyon feletti rendelkezés jogát a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete mindenkori vagyonrendeletében 8
leírtak szerint gyakorolja. A rendelkezésre álló vagyontárgyakat nevelő-oktató munkájához szabadon használhatja. Alaptevékenységét nem akadályozva az épület helyiségeit egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja. A rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el és nem használhatja fel biztosítékként.
Felvehető maximális gyermeklétszám: Posztógyár u. 3. : 67 fő Posztógyár u. 4. : 36 fő Az óvoda a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. A költségvetési szerv vezetője a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény és a költségvetési szerv Szervezeti és Működési szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat.
2. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltételek és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárások. Az OSZI költségvetése tartalmazza a részben önálló intézmények költségvetési adatait. Így az óvodák esetében az elemi költségvetés magában foglalja a kiadások terén a személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások, felújítások, egyéb felhalmozások, a bevételek terén az AT bevétel, az AT összefüggő egyéb bevétel, az intézmény egyéb sajátos bevétel, az ÁFA, a továbbszámlázott bevétel, önkormányzati támogatás összegeit. A kiadások fedezetét a saját bevételek mellett a kerületi költségvetési rendeletben elfogadott költségvetési támogatás biztosítja. A költségvetés tervezése az önkormányzat által közölt előirányzattal és feltételekkel történik. Az intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörű költségvetési szerv, mely önálló számlaszámmal rendelkezik. Számlaszáma: OTP Bank NYRT. 11784009-16920237 A fenntartó által jóváhagyott intézményi dologi költségvetés felhasználásának nyilvántartása, a pénzkezelés, és az Oktatási ágazat pénzügyi szakembereivel történő egyeztetés, a kötelezettségvállalások intézése, nyilvántartása, az óvodavezető iránymutatásával és a kapcsolódó szabályzatok pontos betartásával az óvodatitkár feladata. Az intézmény számára jóváhagyott bér felhasználás, a kifizetések engedélyeztetése az óvodavezető jóváhagyásával történik. A nyilvántartások vezetése az óvodavezető, a vezető helyettes és az óvodatitkár végzi. A költségvetés tervezése az önkormányzat által közölt előirányzattal és feltételekkel történik. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások és feltételek: - A személyi juttatások és járulékainak tervezése a költségvetésben engedélyezett létszámnak és illetményekkel lehetséges. - A dologi kiadások tervezése az önkormányzati koncepció alapján megadott előirányzatok összegének kiadási sorokra való részletezésére az intézményvezetők tesznek javaslatot az Oktatási Ágazat által megadott határidőre. - A bevételi előirányzatok az Oktatási Ágazattal egyeztetve történik. - Felújítási előirányzatokról a CSEVAK műszak igény felmérése alapján születik döntés.
9
3. Vezető kinevezési, megbízási, választási rendje A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerint nyilvános pályázat útján a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete bízza meg határozott időre. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, szülői szervezetének a véleményét. A megbízás 5 évre, illetve tanévre szólhat.
4. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító/fenntartó jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító/fenntartó határozattal dönt.
II. Nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése, feladat és hatáskörei, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása
Óvodavezető
Szülői Fórum
Közalkalmazotti Tanács
Óvodavezető helyettes MIP csoportvezető Munk. köz. vezető Óvodatitkár
Óvodapedagógusok
Logopédus
Technikai dolgozók
10
Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, illetve a képviselők - a jogszabályban meghatározottak szerint. /tv. 39 § (1) – (2)/
2. Az intézmény vezetője Az intézmény vezetője az 1993. évi LXXIX törvény 54. §. (1) és (2) bekezdése értelmében az intézmény egyszemélyi felelőse, képviselője. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésére álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt kötelezettség megtartásával gyakorolja. Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, helyettes és megbízottak közreműködésével végzi. Jogkörét esetenként vagy meghatározott ügyekben átruházhatja. Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: -
-
a nevelőtestület vezetése, a pedagógiai, szakmai munka irányítása, ellenőrzése, értékelése, a minőségirányítási program működtetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a szülők közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés, a nemzeti és óvodai és a Jeles napok ünnepeinek méltó megszervezése, a gyermekvédelmi munka, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, gyakorolja a hatáskörébe tartozó munkáltatói és fegyelmi jogkört a törvényekben rögzített jogok, a demokrácia elvének és követelményeinek megfelelően, a humánpolitikai feladatok ellátásával biztosítja a dolgozók számára a munkaügyi, személyi, szociális, munka egészségügyi feltételek meglétét, ellátja a tanügy-igazgatás feladatait az adatszolgáltatási fegyelem betartásával, felelős az óvoda gazdálkodási rendjéért, a munkavégzéshez szükséges technikai feltételek lehetséges biztosításáért, ésszerű felhasználásáért, a munkavédelmi feladatok ellátásáért, betartásáért, a családdal közvetett és közvetlen kapcsolatot tart nevelési - szociális segítséget nyújt, feladata a felettes szervek, a Közalkalmazotti Tanács informálása, a kapcsolattartás, koordináló tevékenység a Polgármesteri Hivatallal, a gazdálkodást segítő intézménnyel (OSZI), Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézménnyel, Nevelési Tanácsadóval, szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel, Gyermekjóléti Szolgálattal, a Közalkalmazotti Szabályzatban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása.
11
Közalkalmazottakat határozott, illetve határozatlan idejű kinevezéssel, vagy határozott időre szóló kinevezéssel foglalkoztathat. A közalkalmazottként foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozik; kivéve az óraadó pedagógusokat, vagy az egyéb feladatra vállalkozóként alkalmazottakat, akikre a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozik. A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban és a munkaköri leírásban leírtak szerint történik. 3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető közvetlen munkatársai: óvodavezető helyettes, munkaközösség vezetők, Minőségirányítási csoport vezetője és az óvodatitkár. Az intézményben Vezetői Kör működik, amely havonta ül össze. Tagjai az óvodavezető, a vezető helyettes, a munkaközösség vezető (k) a MIP csoportvezető és a Közalkalmazotti Tanács elnöke. Feladatuk a szakmai munka színvonalának növelése, emellett az intézményvezető döntéseit segítik véleményükkel, tapasztalataikkal. Az intézményben közalkalmazotti tanács működik, tagjait a közösség választja meg, részükre a törvény által meghatározott órakedvezmény jár. Óvodavezető helyettest a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával a vezető bízza meg. A megbízás határozott ideig érvényes. Munkaköri feladatait óraszám kedvezménnyel, pótlékkal látja el. A vezető távollétében képviseleti és aláírási joga van. Munkáját munkaköri leírásában rögzítettek szerint végzi, a vezető hiányzása esetén átveszi a meghatározott feladatés hatásköröket. A munkaközösség-vezető kiválasztásának elvei: legalább 5 éves eredményes szakmai gyakorlat, a munkaközösség által választott témában szakmai felkészültsége, gyakorlati munkája alapján legjobban megfelelő óvodapedagógus, aki szakmai hozzáértéssel, átlátó, szervezőképességgel, fejlett önkritikai és segítő szándékú ellenőrző, értékelő és feladatmeghatározó képességgel rendelkezik, megbízása határozott idejű, tevékenységéért pótlékot kap. Az óvodatitkár megfelelő képesítéssel rendelkező személy lehet. Beszámolási kötelezettsége és felelőssége kiterjed munkaköri leírása szerinti feladatokra, az óvodavezető közvetlen munkatársa. Munkáját a vezető iránymutatása szerint, önállóan, a kapcsolódó belső szabályzók betartásával végzi. Minden dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, nem adhat felvilágosítást azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titkoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené.
12
Felelőssége az intézményi Etikai kódex szabályainak betartása. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: - a gyermekek adatai, fejlődésük, családi körülményeik, - a dolgozók adatai, családi körülményei, munkahelyi előmenetele, - az intézmény körülményeire, belső információira vonatkozó adatok, összegzések. Ezen adatok csak az 1993. évi LXXIX. Tv. 2. sz. mellékletében meghatározott módon és szerveknek továbbíthatók. A gyermekekről véleményt, tájékoztatást csak az óvodapedagógusok adhatnak, hivatali titokként kötelesek kezelni a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos ismereteiket. Minden óvodapedagógus köteles módot, lehetőséget teremteni a szülők számára a gyermekek folyamatos fejlődéséről, közösségi magatartásáról való betekintésbe. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. -
-
-
-
-
A nevelőtestület tagjaiból meghatározott időre bizottságot hozhat létre a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az óvoda nevelőtestülete nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményezői és javaslattevői jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület minden tagja javaslatot tehet az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdésben. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, akkor a döntésről az óvodavezető 30 napon belül köteles választ adni. A nevelőtestület tagjai kérhetik a választ írásban. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozók a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, a Minőségirányítási Program, a Továbbképzési Program módosításának elfogadása, az éves munkaterv és az intézmény munkáját átfogó elemzések és értékelések elkészítése, elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró személy kiválasztása, a gyermekek iskolára való alkalmasságának megállapítása a vezetővel együtt, az intézmény alapdokumentumainak megtagadása esetén a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. A nevelőtestületi értekezletet az óvoda munkatervében meghatározott időben és programmal kell tartani. A nevelőtestület üléseit az óvodavezető, ill. megbízottja vezeti. A tervezett értekezlet a testület tagjainak javaslatával, évente legalább két alkalommal tervezhető. Célja: segíteni az óvodapedagógusok szakmai, szervezési eredményeit, módszereit, valamint az ismeretek bővítésének lehetőségét. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívható, ha az óvodavezető, vagy az óvodában
13
-
működő valamely választott testület, illetőleg a nevelőtestület egyharmada javaslatot tesz. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás arányát, javaslatokat, határozatokat. A nevelőtestület az intézményi minőségirányítási program következő rendelkezéseiről hoz döntést: az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei. Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti a közoktatási intézmény vezetője az alkalmazotti értekezlet elé.
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására
Döntési jogkörét: a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleménynyilvánítási jogkörét: az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során a vezető helyettes megbízása, ill. a megbízás visszavonása előtt az intézmény beruházási és fejlesztési tervének megállapításában más, a fentiekben nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben Javaslattételi jogkörét: a működéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben Az óvoda munkatervében meghatározott időben és programmal nevelőtestületi értekezletet kell tartani. A tanévnyitó értekezleten történik a döntés a nevelés, tanítás feladatairól, a pedagógiai programról, a tanév rendjéről, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, a bemutató foglalkozások rendjéről, a nevelés nélküli munkanapok időpontjairól. A nevelőtestület üléseit az óvodavezető, ill. megbízottja vezeti. A tervezett értekezlet a testület tagjainak javaslatával, évente legalább négy alkalommal tervezhető.
Alkalmai Nevelési tanévzáró - tanévnyitó Őszi és tavaszi nevelői értekezlet Nevelőközösségi - munkatársi
augusztus november, március január
Résztvevők köre óvodapedagógusok óvodapedagógusok minden dolgozó
Munkatervben meghatározott témák szerint a fenti értekezleteken a pedagógusok kötelezően vesznek részt, meghívottak lehetnek esetenként a technikai dolgozók. Az értekezletek
14
időpontjait úgy jelöljük ki, hogy az óvoda működése minél zökkenő-mentesebb legyen.(Etikai Kódex) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívható, ha a nevelőtestület 1/3-nak kérésére, vagy az óvodában működő valamely választott testület, valamint az óvodavezető szükségesnek látja. Az értekezleteken emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, jegyzőkönyv formájában.
4. Óvodapedagógusok feladata és jogköre -
-
-
A gyermekek integrált nevelését minden csoportban 2 óvodapedagógus végzi, akik büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyek. Munkaköri kötelességük a jogszabályban meghatározott, a közoktatási törvényben előírt, valamint a Közalkalmazotti Szabályzatban részletezett feladataik ellátása, jogaikat érvényesítése. Pedagógiai munkájuk végzésére irányadó, meghatározó az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján készült intézményi Pedagógiai Program, a Minőségirányítási program, illetve az alapdokumentumok mentén az óvoda Éves Munkatervében megfogalmazott célok, feladatok. A pedagógus a 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet értelmében vesz részt továbbképzésen. A Csoportnapló (a csoport adatai, heti és napirendje, a csoporttal kapcsolatos szervezési feladatok, az egész gyermekközösséget érintő események), és a Felvételi és mulasztási napló naprakész vezetése, illetve az egyes gyermekről a személyi dossziéban történő bejegyzések valamennyi pedagógus munkaköri kötelessége.
Pedagógiai tevékenységekkel kapcsolatos kötelező adminisztrációs munkák az Iratkezelési útmutató szerint minden óvónő számára: A csoportnapló vezetése a csoport adatairól, heti- és napirendjéről, csoporttal kapcsolatos szervezési feladatokról, az egész gyermekközösséget érintő rendkívüli eseményekről. A gyerekekről egyéni megfigyelések rögzítése. Heti, negyedéves, féléves nevelési, tanulási tervek, illetve tevékenységi tervek készítése. Felvételi és mulasztási napló naprakész vezetése, melyben csak tollal lehet az adatokat vezetni, minden adatot szükséges kitölteni. A lakcímváltozásokat a bejelentés napjával dátumozni szükséges, javítani benne csak áthúzással lehetséges. Az SNI gyermekek esetén a megjegyzés rovatban kell feltüntetni a szakvéleményt kiállító bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és a kiállítás keltét, a felülvizsgálat időpontját. A gyermeknek személyi anyagának vezetése, amely az alábbiakat tartalmazza: 1. Dosszié: - családlátogatások feljegyzései, - anamnézis lap - egyéni fejlődést megfigyelő lap, - fontos tudnivalók a gyermekről,
15
-
egyéni képességet és a személyiségfejlesztést célzó feladatok szülőkkel való megbeszélések témája, megállapodások, segítségnyújtás módja,
2. Dosszié: - szakvélemények (Nevelési Tanácsadó, Beszédvizsgáló, Tanulási Képességeket Vizsgáló) - szűrővizsgálatok eredménye, - pedagógiai vélemények 3. Dosszié: - gyermekek rajzából egy-egy, a fejlődés ütemét mutató rajz, dátummal ellátva. - fejlesztési javaslat tanköteles korú gyermekek számára - óvodai szakvélemény A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális, habilitációs és rehabilitációs foglalkoztatásának dokumentálása a 2/2005.(III.1.) OM rendelet alapján kötelező. A gyógypedagógiai fejlesztések a Szakértői bizottságok javaslatai, iránymutatása alapján valósulnak meg. Az óvodapedagógus a gyermek testi, értelmi, érzelmi fejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. A gyermek személyi anyaga a szülő kérésére elolvasásra átadható! Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (a továbbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére. Ezt a szabályt először a 2009/2010-es nevelési évtől kell alkalmazni. Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. A gyermekek értékelése az iskolakezdés szempontjából A gyermekek folyamatos megfigyelését, segítését az óvónők és az intézményi szakemberek (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus) végzik, melynek eredményét személyes beszélgetésen ismerhetik meg a szülők. Az iskolaérettség elérését ezek eredménye alapján az óvodavezető és a nevelőtestület határozatban állapítja meg, illetve kéri a szakszolgálat segítségét. Szükség szerint kérjük a gyermek további vizsgálatát a Beszédvizsgálótól, minden év decemberében a Nevelési Tanácsadó szakembereitől, januárjában a Tanulási Képességet vizsgáló Bizottságtól. 5. A vezető vagy vezető-helyettes akadályoztatásakor a helyettesítés rendje Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az óvodavezető helyettes, látja el, teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a 2 heti időtartam.
16
Amennyiben a vezető nem tartózkodik az intézményben, a helyettes köteles teljes felelősséggel ellátni a vezetői teendőket. Mindkét vezető távollétében a mindenkori minőségfejlesztő csoport vezetője, a munkaközösség vezető, ő utána a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező felsőfokú képesítésű óvodapedagógus a felelős. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: -A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg -A helyettes csak olyan ügyben járhat el, melyek gyors intézkedést igényel, halaszthatatlan, s amelynek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, -A helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
6. A vezetésben és a különféle megbízatásban résztvevőkkel kapcsolatos elvárások Munkaköri megbízatásukban meghatározott feladataikat önállóan oldják meg, felelősségvállalás jellemezze munkájukat. A döntések előkészítésében, azok végrehajtásában példamutatóak legyenek, korrekt, etikus közösségformáló magatartást tanúsítsanak. A közös döntésekkel szembeni viselkedéstől és tevékenységtől tartózkodjanak.
Gyermekvédelmi megbízott feladatot csak óvodapedagógus láthat el. Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A gyermekvédelmi felelős személyéről a szülőket tájékoztatja. A gyermekvédelmi felelős feladatai kiegészülnek, ezt a munkaköri leírás tartalmazza. A tűzvédelmi, valamint munkavédelmi megbízott feladatokat az óvoda bármely dolgozója elláthatja. Ez óraszám kedvezmény nélküli, pótlék ellenében végzett tevékenység. A feladatokat munkaköri leírás tartalmazza.
Megbízások, reszort feladatok végzésének elvei Az egyenletes terhelés érvényesítése érdekében történik a feladatmegosztás, mely lehetőség szerint önkéntes feladatvállaláson alapul. A feladat végzéséért órakedvezmény, pótlék nem jár, értékelése a jutalmazásnál történik. Reszort feladatok:
Elláthatják:
Leltárfelelős Szertárfelelős Könyvtárfelelős
óvodapedagógus, technikai dolgozó óvodapedagógus óvodapedagógus
Minden dolgozó felel a munkaterületéhez kapcsolódó tárgyi eszközök rendeltetésszerű használatáért, a leltározási – selejtezési fegyelmet betartja. Célfeladat munkaidőn túl önként végezhető tevékenység, illetve kötelezhető, ez esetben megállapodás szerinti díjazás illeti meg a dolgozót, vagy annak megfelelő szabadidő.
17
A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, a helyettes, a munkaközösség-vezető javaslata meghallgatása után. 7. Szakmai munkaközösség
-
-
-
-
Intézményünkben legalább öt pedagógus kezdeményezése esetén szakmai munkaközösség alakul. A szakmai munkaközösséget munkaközösség vezető irányítja. A munkaközösség megválasztja határozott időre munkaközösség-vezetőt, dönt a működési rendről, az éves munkaprogramjáról, amely az óvoda éves munkatervének szerves része. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez, tervezett munkaprogramja alapján és javaslatot tesz kiegészítő programokra, taneszközökre, módszerekre. A szakmai munkaközösség éves terve szerint vesz részt az intézményünkben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, mely az éves ellenőrzési terv kiemelt része. A szakmai munkaközösség feladata közé tartozik még, a házi bemutatók úgynevezett,,jó gyakorlatok’’ szervezése, a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel, kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése, a munkaközösségi tagok önképzése. Tevékenységi területén minden olyan szakmai kérdést véleményez, amelyben a nevelőtestületnek véleményezési joga van. A munkaközösség-vezetője munkatervvel és beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének, munkaterve része az óvodai Munkatervnek. A munkaközösség-vezető kijelölése a munkaközösségi tagok szavazatai alapján történik, az adott nevelési év feladatainak megfelelően. Feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Az intézményben működő munkaközösségek között átjárhatóság van.
Minőségfejlesztő csoport A résztvevőket és a csoport vezetőjét, az óvodavezető bízza meg, egy nevelési évre ill. egy feladat elvégzésének időtartamára. Tagjai a vezető felhatalmazásával, írott munkaterv nyomán látnak munkához. A csoport tagjai órakedvezmény nélkül, pótlék ellenében végzik feladataikat. Feladataik rögzítése az éves munkatervben történik. Munkájukról beszámolnak az óvodavezetőnek, egyeztetés után fejlesztési javaslataikat a nevelőtestület elé terjesztik. Feladataikat a MIP 1. 2. 1. A minőségfejlesztő csoportlétrehozása, működésének szabályozása tartalmazza.
18
III. A működés rendje 1. A nyitva tartás rendje Az óvoda 5 napos munkarenddel üzemel. Nyitva tartás 530 - 1730 óráig lépcsőzetes munkakezdéssel, illetve befejezéssel. A nevelési év szeptember 1.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. Az óvodai munkaterv határozza meg a nevelési év rendjét. Ebben kerül meghatározásra a nevelés nélküli munkanapok időpontja és ezek felhasználási módja,a nemzeti, és az óvodai ünnepek időpontja. A munkaterv tartalmazza továbbá az óvoda egészére vonatkozó nevelési/tanítási, fejlesztési célkitűzéseket. Az óvodai munka tervezéséért az óvodavezető a felelős. A munkaterv elkészítésében közreműködnek az óvodapedagógusok, a munkaközösség tagjai. A munkatervhez ki kell kérni az óvodai szülői szervezet véleményét. Elfogadás utáni végrehajtása az óvoda dolgozói számára kötelező. A nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az 5 napot nem haladhatja meg. E munkanapokon, a szülő kérésére, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről, a gyermekkel minden esetben óvodapedagógus foglalkozik. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva. Szerdai napokon az intézményben ügyelet működik. A zárás ideje alatt a szülő kérése esetén a gyermeket az erre kijelölt másik óvodába kell elhelyezni. Az óvoda a nyári időszakban 5 hétig, a téli szünet a két ünnep között, illetve az országosan elrendelt munkaszüneti napok, pihenő és ünnepnapok alatt is zárva tart. Az óvoda a nyári zárva tartásáról legkésőbb, április 15-ig, téli zárva tartásáról legkésőbb november 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell, ennek módját a házirend szabályozza. A közegészségügyi okokból történő karbantartási munkálatokat lehetőség szerint a nyári hónapokban kell elvégeztetni. Kivételes esetekben az év közben történő munkák elvégeztetésénél maradéktalanul eleget kell tenni a munkavédelmi és balesetvédelmi előírásoknak. Napirend/hetirend Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A gyermekek napi és heti rendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. Csoportösszevonás akkor lehetséges, ha a gyermeklétszám a 20-25 főt nem haladja meg, szünetek alkalmával és tartós létszámcsökkenés esetén. Létszámtól függetlenül nem vonható össze az a gyermekcsoport, ahol zárlattal járó fertőző megbetegedés van. Az óvodavezető, amennyiben szükséges, dönthet csoportok összevonásáról átmenetileg és huzamosabb időre szólóan is.
19
2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje: Vezetői beosztás rendje
Az intézményben való tartózkodás rendje
Óvodavezető Vezető helyettes MIP – csoport vezető Munkaközösség vezető (k)
8-16 Mindenkori munkarendjük szerint
3. A munkaidő nyilvántartásának szabályai, kedvezmények
Az intézményben óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel 5.30 – 17.30 óráig. Az óvodapedagógusok és dajkák heti váltásban dolgoznak. Minden dolgozónak kötelessége olyan időben az intézménybe beérni, hogy a munkaidő kezdetére készen álljon a munka megkezdésére. A dolgozók munkarendje változhat szorgalmi időben, nyári szabadságolás ideje alatt, befolyásolja azt a személyi állomány összetétele, hiányzások, egyéni kérések figyelembe vétele. 186/2006. (VIII. 31.) kormányrendelet alapján a nevelési-oktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a közoktatási intézményekre vonatkozó munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos helyi rendet. A munkaidő nyilvántartására szolgáló jelenléti ív a bérszámfejtés alapbizonylata. Alapvető követelmény a dolgozóval szemben, hogy azt eseményszerűen és naprakészen vezesse. Az arra történő bejegyzést a tényleges napi munka megkezdésekor és annak befejezésekor kell megtenni. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt.118/A. §] alapulvételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy nevelési évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett munkáért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg. A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető látja el, ennek érdekében kijelöli a nyilvántartás kezeléséért, ellenőrzéséért felelős személyt. Az óvodapedagógusok kéthavi időkeretét a törvényben meghatározottak szerint az óvodavezető helyettes számolja ki, illetve állapítja meg.
20
Meghatározza az adat- és információáramlás rendjét a nyilvántartás vezetésének szükségességéről és módjáról, valamint az információ-szolgáltatási kötelezettségről, nevelőtestületi értekezleten. Egyéb formában tájékoztatja az óvodapedagógusokat, kijelöli a nyilvántartás tartási helyét, mely szerint a nyilvántartásokat a kijelölt helyen kell tartani.
4. A nyilvántartás kezelő/k feladatai A nyilvántartás kezelője az óvodavezető helyettes. A nyilvántartás kezelő feladata: biztosítja a dolgozóknak a megfelelő nyomtatványt ellenőrzi a nyilvántartásokat ellenőrzi a havi összesítőket, az ellenőrzés tényét aláírásával igazolja. Az óvodapedagógusok által a részére leadott kéthavi időkeret tejesítésével kapcsolatos elszámolásokat ellenőrzi, az ellenőrzést igazolja, amennyiben az ellenőrzés során eltérést tapasztal, megbeszéli az óvodapedagógussal. A nyilvántartás kétséges adatainak helyességét és a munkaidő-nyilvántartást kijavíttatja, a kéthavi munkaidőkeret összesítőt a vezetőnek átadja. Az óvodapedagógus feladata, hogy a Munkaidő - nyilvántartás vezetéssel kapcsolatos előírásokat megismerje és betartsa, kötelessége a nyilvántartás pontos-naprakész vezetése. A nyilvántartás kezelő kérésére együttműködik, a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában. A munkaidő-nyilvántartás dokumentumait az óvoda egyéb dokumentumainak tárolási szabályai szerint kell kezelni. A munkaidő beosztás változását, illetve helyettesítés elrendelését az óvodavezető utasításba adhatja, ennek szervezése a helyettes feladata. Munkaidőben csak indokolt esetben vezetői engedéllyel lehet az intézményt elhagyni. Az óvoda csoporttal történő elhagyásának rendje: a séta, kirándulás helyszínét előre fel kell mérni, 11 gyermekhez 2 óvónőt kell biztosítani, valamint az óvodavezetőnek írásban kell leadni a gyermeklétszámot, a kísérők számát és a pontos helyszínt. Az azonos telephelyen történő helyettesítés: Néhány napi hiányzás esetén elsősorban saját csoportjában dolgozó óvodapedagógus ill. a gyermekeket legjobban ismerő kolléga helyettesít. Hosszan tartó helyettesítés esetén arányos terhelést kell figyelembe venni, a váltótárs egészségi állapotát, családi hátterét, önkéntességét, valamint a törvényes előírásokat.(Etikai Kódex) Túlórát csak az óvodavezető, illetve a helyettese rendelhet el. Betegség miatti hiányzás esetén, a betegség első napján a dolgozónak kötelessége étesíteni az intézmény vezetőjét vagy annak helyettesét. Az óvodából való távolmaradás közlésének rendje: legkésőbb 1 órával a munkakezdés előtt. A technikai dolgozók a távolmaradt dolgozó munkakörének részarányos feladatait látják el, saját munkaköri feladataikon túl. Helyettesítés esetén, az év elején kialakított érvényes munkaidő beosztást az óvodavezető átmenetileg írásban módosíthatja. Szabadságolási terv: elkészítése az év elején februárig történik a vezető helyettes figyelembe véve az óvoda érdekeit, a dolgozók kéréseit. A szabadságolási tervet az óvodavezető hagyja jóvá. A szabadság kiadás lehetőleg szorgalmi időn kívül vehető, kivételes esetekben – gyermekek után járó szabadság, öt napot nem meghaladó egyszeri igény, gyógyüdülés orvosi
21
javaslatra, tanulmányi szabadság, tartós betegállomány, rendkívüli esemény- a vezető engedélyezheti. Az egyes csoportokban dolgozó pedagógusok lehetőleg váltva veszik ki a szabadságukat. Éves szinten a dolgozók szabadságát a vezető helyettes tartja nyilván a szabadságolási tervben. Az óvodák kertészei a nyári zárás alatt felváltva veszik ki szabadságukat, azonos időpontban szabadságot nem vehetnek ki, hiányzás esetén a két kertész a másik munkáját is elvégzi.
5. A vezetők közötti feladatmegosztás rendje Minden évben az éves Óvodai munkaterv alapján. Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Feladat
Vezető
Vezető helyettes
MIP vezető
Munk. köz. Vez..
Munkafegyelem
x
x
Határidők betartása
x
x
x
x
Közös döntések, vezetői intézkedések x végrehajtása Megbízatások, reszort feladatok végzése x
x
x
x
x
x
x
Szakmai dokumentumok, pedagógiai x gyakorlatok ellenőrzése, értékelése Tűz- és munkavédelmi előírások betartása x
x
x
x
x
x
Szülőkkel való kapcsolattartás
x
x
Munkaidő nyilvántartás Alkalmazottak ellenőrzése
munkájának
x
x
szervezése, x
x
x
A két épület együttműködési rendje: konyhás helyettesítése elsősorban az adott épületen belül történik, rendkívüli esetben a vezető helyettes elrendelheti a konyhás átmeneti áthelyezését az óvoda másik épületébe a jobb információáramlás, és tájékoztatás érdekében „üzenő füzetet” rendszeresítünk, melyben a dolgozók az elolvasás tényét aláírásukkal igazolják közös rendezvények szervezéséről a Nevelőtestület tagjai döntenek az aktualitásnak megfelelően közös udvar használat rendjét a MIP csoport által készített és a Nevelőtestület tagjai által jóváhagyott szabályzat határozza meg két épületbe átvitt eszközökről minden esetben az óvodatitkárt köteles a dolgozó tájékoztatni a leltározási szabályok szerint
22
közlekedés rendje: kiemelt feladat minden dolgozó számára. Gyermekcsoport min. 3 fő kísérővel kelhet csak át az intézmény előtti zebrán.
6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvei, szempontjai, rendje Az ellenőrzés célja: A vizsgálatok eredményeiből következtetéseket vonjunk le, a hatékony működést segítsük elő, a tények okait keressük, lehetővé tegyük a hiányok pótlását, a hibák javítását, valós eredményeket tárjunk fel, erősítsük meg azokat, az alkalmazott módszerek elterjesztése. Az ellenőrzés területei: pedagógiai munka, munkafolyamatba épített ügyrend, az óvoda gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzések. A belső ellenőrzés feladata A pedagógiai önállóság tiszteletben tartása, fejlesztése. A pedagógusok - mint egyéniségek - elért eredményekben való megítélése, valamint ösztönzése arra, hogy saját módszereiket, önállóságukat megtartva, továbbfejlesztve növeljék eredményességüket. Az előírásoknak megfelelően végzett iktatás, irattárózás, költségvetési felhasználás nyilvántartás naprakész állapotának folyamat ellenőrzése. A belső ellenőrzés fajtái: Tervszerű: Előre megbeszélt, ütemezett időpontokban, megadott szempontok alapján. Spontán: Alkalomszerű, a problémák feltárása, megoldása érdekében, valamint a napi felkészülés ellenőrzése. A belső ellenőrzés tárgya, időpontja: Az ellenőrzés tárgyát, időpontját a mindenkori éves munkaterv tartalmazza, az ellenőrzési ütemtervvel együtt. Munkatervi elfogadás után ezt nyilvánosságra kell hozni. A belső ellenőrzés kiterjed: A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. A belső ellenőrzést végezheti óvodavezető, helyettes, munkaközösség vezető, minőségfejlesztő csoport vezetője, gyermekvédelmi felelős, munkavédelmi és tűzvédelmi felelős. Feladataikat írásban rögzített munkamegosztás alapján végzik, konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés dokumentálása: Az ellenőrzést végzők tapasztalataikat elemzik, értékelik, írásban rögzítik, (feljegyzés), valamint a nevelőtestülettel az összegzést ismertetik. 7. Kiemelt munkavégzéssel járó kereset kiegészítés, teljesítménypótlék feltételei, a megállapítás szabályai A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a köznevelési intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni.
23
Kiválasztás módja: Az óvodavezető a nevelőtestület véleményét figyelembe véve készíti el a minőségi munkáért járó kereset kiegészítésre, teljesítménypótlékra szóló a javaslatait és a Vezetői Kör véleményének kikérése után dönt. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben keresetkiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. A kereset kiegészítés folyósítása meghatározott időtartamra és feladatra is szólhat. A minőségi pótlék egy személynek egymást követően többször is adható, de mindig szükséges annak írásos dokumentálása. A kereset kiegészítés nem lehet kevesebb a törvényben meghatározott minimumnál. Az összeg felső határát nem rögzítjük, az mindenkor az adott keretösszeg és a javaslatok száma között oszlik meg, egyenlőtlen arányban. A kereset kiegészítés odaítélésének szempontjai: Aktív pedagógiai alkotótevékenység Szakmai igényesség, fogékonyság az új dolgokra Kiemelkedő érzelmi odafordulás a gyermekekhez Jó kapcsolatteremtő készség a legfontosabb partnerekkel Dokumentációs feladatok Az óvodáért, csoportért végzett egyéb tevékenység A tudás étadásának képessége és igénye Intézményünket szakmai rendezvényeken felkészülten képviseli.
8. A vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartás rendje A szülői szervezet képviselőit – Szülői Fórum – az éves munkatervben meghatározottak szerint az intézmény vezetője hívja össze. Az óvodapedagógusok, és szülők között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben: a gyermek óvodai beilleszkedése során, nyílt napokon, játszódélutánokon, családlátogatásokon, szülői értekezleteken, fogadó órákon, a faliújságon keresztül közölt információk által, a szülők képviselőjének részvételével nevelési értekezleteken, a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül, az óvodai közös ünnepek, Jeles napok rendezvények, kirándulások szervezése során. A szülők számára szülői értekezlet összehívható az óvodapedagógusok javaslatára, a szülők kérésére, az óvodavezető javaslatára. Témája a mindenkori csoportot, a gyermekeket érintő 24
nevelési, tanulási, szervezési, együttműködési feladatok megoldása. Módszereiben, megoldási módjaiban az óvodapedagógusok és a szülők döntenek. Az értekezlet időpontja, helyi szervezése a csoport gyermekinek zavarása nélkül történhet. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. 9. A szülői szervezet jogai, és azok gyakorlásának rendje, formái Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, tisztségviselőinek, képviselőinek megválasztásáról. Az óvodai Szülői Fórum működésének alapelveit a választmány készíti el a vezető helyettessel közösen. A szülői szervezet értekezleteinek megtartása a megbeszélt témában, időben történik. Javaslattevő joguk van az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben. Véleményezési joga van a nevelési, minőségirányítási programmal, éves munkatervvel kapcsolatban, a szülők többségét érintő anyagi ügyekben, a család óvoda kapcsolattartásának, a szülők tájékoztatási formáinak, valamint a szülői értekezletek témáinak meghatározásában, az óvodában folyó hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában, és minden olyan kérdésben, ami a szülőket érinti. Valamint a nevelési programmal kapcsolatosan a tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozás terén, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Házirend elfogadásakor, módosításakor.
10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai Az óvodai jeles napok, ünnepek megünneplésének időpontját és felelősét a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézményszintű rendezvényeken a pedagógusok és alkalmazottak jelenléte kötelező, alkalomhoz illő öltözékben. Jeles napok az Évkörben
Nyárbúcsúztató szeptember 12. Szüret október eleje Márton nap november 11. András napi szokások november 30. Luca nap december 13. Adventi készülődés Karácsony előtti 4 hét Újévi jókívánságok Farsang Húsvét Szent György napi családi játszódélután Pünkösd
Óvodai és nemzeti ünnepélyek, rendezvények
Mikulás Március 15. megemlékezés A nemzeti összetartozás napja 06.04. Anyák napja
25
Gyermeknap Kihívás napja Évzáró és Óvodabúcsúzó
Ezen kívül minden év októbert 6-án a Nemzeti Gyász napján fekete lobogóval emlékezünk meg az Aradi vértanúkról. A gyermekek születésnapjait a csoportok szokásai, hagyományai szerint tartjuk. A nevelőtestület hagyományai Felnőtt Karácsony Nőnap Pedagógusnap Nyugdíjba vonuló kollegáink köszöntése Közalkalmazotti Fórumok szervezése 11. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely a gyermek érkezéskor a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek átadására, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre valóérkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. A csengetésre ajtót nyitó személy a vendéget az irodába kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. A külön engedélyt az óvodavezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. 12. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja
A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatásadás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. A fenntartóval, a pedagógiai szaktanácsadóval, egyéb szervezetekkel való együttműködés az óvodavezető feladata. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti az intézményi Helyi Nevelési Program, Minőségirányítási Program, Házirend, SZMSZ jóváhagyása és módosítása tekintetében. A Humán Szolgáltatások Igazgatóságával (HSZI) való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a Humán Szolgáltatások Igazgatóságával illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal,
26
így Nevelési Tanácsadó, Anyaotthon, Családsegítő Szolgálat, Gyámhatóság. Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Irodától, ha pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni a veszélyeztető okokat. Ennek formái, módjai: - a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése a , gyermekjóléti értesítése(jelzőlap), ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - családgondozó, az óvodai koordinátor értesítése - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a HSZI címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját az intézményben jelentkező jogos igények szerint szerződésben kell rendezni. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, és azokat megtartsa. Az óvoda vezetője, óvodapedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az óvoda környezetéhez legközelebb eső bölcsőde, általános iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás az óvoda sajátosságaiból, lehetőségeiből és igényeiből adódik. A kapcsolatfelvétel az óvodavezető feladata, a kapcsolattartást az arra kijelölt pedagógus végzi. Az együttműködés célja, módja, eszköze kölcsönösség alapján az óvodai munkatervben kerül rögzítésre.
13. A fakultatív hit, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Az óvodában lehetőség van ingyenes fakultatív hit és vallásoktatásra, ha legalább 8 egy felekezethez tartozó szülő ezt írásban kéri. Az óvoda csak a helyiséget biztosítja, a programok szervezése, lebonyolítása a hitoktató feladata és felelőssége. Az oktatást csak olyan módon lehet megszervezni, hogy az illeszkedjen az óvodai nevelés rendjéhez. A hitoktatás ideje nem zavarhatja a gyermekek szervezett programját, napirendjét. 14. Az intézményben folytatható reklám, és egyéb tevékenység szabályai A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, arra jogosult személy, szerv megnevezését, címét; a tevékenység egyértelmű leírását, formáját, módját; folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, egyik példányát az
27
intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében a nevelőtestület, a szülői közösség bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, a szülőktől érkező az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái: újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, szóbeli tájékoztatás stb. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszervezők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezettet. Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozói az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: (A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.) - az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra, az intézményvezető vagy engedélye alapján megbízott személy jogosult. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. 15. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések, az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje, a hiányzás következményeinek meghatározása A gyermek távolmaradását a szülő bejelentheti személyesen, vagy telefonon. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A nevelési év alatt a gyermek hiányzását indokolt esetben az óvodavezető engedélyezi. Az igazolt távolmaradás történhet családi okok, utazások miatt. A több napos mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha a szülő előzetesen írásban bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem hozza el az óvodába, a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott óvodalátogatási kötelezettségének eleget tenni, a gyermek 3 napon túli betegség miatt hiányzott, és ezt a tényt a szülő az óvónőnek a gyógyult gyermek közösségbe vitelének első napján átadott orvosi igazolással igazolja. Egy nevelési évben óvodaköteles korú gyermek (5. életévét betöltött) 10 napnál többet igazolatlanul nem hiányozhat, ellenkező esetben e tényről az óvoda a jegyzőt értesíti. A szülő köteles bejelenteni gyermekének hosszabb távolmaradási okát, ha nem jelenti be, igazolatlanul van távol a gyermek, írásban felszólítást kell küldeni. Kétszeri eredménytelen felszólítás esetében gyermek nevét törölni kell a névsorból, óvodaköteles gyermek esetében a rendszeres óvodába járatás érdekében jegyzői intézkedést kell kérni.
28
16. A étkezési térítési díjjal kapcsolatos szabályok, ezek mértékének megállapítása a fenntartói rendelet alapján, valamint a befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A befizetés minden hónapban az előre kiírt napon van, amelyről a szülők és a kollégák a faliújságon előre értesülnek. A tárgy hót követő hónapra történik a befizetés. Hiányzás esetén az étkezés lerendelhető mindennap 830 óráig telefonon, vagy személyesen. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, s a következő befizetéskor írható jóvá. Étkezési térítési díj készpénzes visszafizetésére csak abban az esetben van lehetőség, ha a gyermek és a kolléga az óvodából kimarad. Be nem jelentett hiányzás esetén a térítési díj visszafizetésére nem tarthatnak igényt. A felnőtt étkezéssel kapcsolatos szabályok A munkahelyi étkeztetés minden dolgozó számára biztosított fizetési fegyelem betartása mellett. A dolgozót, ha óvodai étkezésben részt vesz, a mindenkori önkormányzati határozatban meghatározott természetbeni hozzájárulás illeti meg. Étkezés céljából az intézményt elhagyni nem lehet. Az étkezést igénybe nem vevő dolgozók részére mindennemű közétkeztetésből származó étel fogyasztása szigorúan tilos! Az étkezési szabályok megszegése fegyelmi eljárást vonhat maga után. Ételhulladékot az arra szerződéssel rendelkező személy a mindenkori hulladékra vonatkozó szabályok betartásával, zárható és rendszeresen fertőtlenített edényben szállíthat ki.
Gyermek étkezéssel kapcsolatos szabályok Az ingyenesen étkező – rendszeres gyermekvédelmi-, vagy szociális étkezési támogatásban részesülő - gyermekek szülei kötelesek hiányzás esetén az ebédet lemondani, ellenkező esetben megszűnhet az ingyenes támogatás. A szülő kérvényezheti a térítési-díj összegének csökkentését a nevelési év során bármikor, a jogszabályok által előírt esetekben (alanyi és szociális indokok alapján), valamint a megfelelő dokumentumok beadásával. A döntést az intézményvezető hozza meg, és erről a szülőt írásos formában értesíti. A térítési díjak mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően kerülnek megállapításra. Ingyenes annak a gyermeknek az étkeztetése, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Alanyi jogon 50%-os étkezési kedvezményben részesül az a gyermek, aki tartósan beteg, vagy aki három vagy több gyermeket nevelő családban él. Az óvodavezető saját hatáskörében, az intézményi keret terhére, az óvónői javaslatok figyelembe vételével dönthet szociális étkezési támogatásról, melynek mértékét és időtartamát a család szociális helyzete határoz meg. 17. Óvodáztatási támogatás Halmozottan hátrányos gyermekek szüleinek lehetősége van az óvodáztatási támogatás megkérésére. Az óvodáztatási támogatásra, akkor válik jogosulttá a szülő, ha gyermekét három
29
vagy négy éves korában beíratja az óvodába. valamint, ha gyermek beíratást követően rendszeresen jár óvodába, a nyitvatartási napokon legalább 6 órát az óvodában tartózkodik valamint, abban az esetben, ha a szülők nyilatkoznak az iskolai végzettségükről (8 általános, vagy annál kevesebb). Ezt a nyilatkozatot az Önkormányzat Gyámügyi Irodáján lehet megtenni, és ennek alapján részesülhet támogatásban a család. Az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, a kifizetés esedékességét megelőzően – a jegyző által meghatározott időpontban – tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott. Feltéve, hogy a január–június, illetve a július–december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő igazolt mulasztásból tíz napot a július–augusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az óvodavezető értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik.
18. Gyermekvédelem Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetésének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a Csepeli Szociális Szolgálat, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az óvoda a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Csepeli Szociális Szolgálattól. Az óvónő, illetve a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott, az óvoda vezetője útján köteles az illetékes szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet. Az óvoda vezetője: felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, megszervezéséért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A szülőket a nevelési év kezdetekor szóban és írásban tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. A gyermekvédelmi felelős a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát, valamint az óvoda munkáját segítő külső szakemberek nevét, elérhetőségét. Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik, a családok, gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében.
30
IV. Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje, a gyermekbaleset megelőzés feladatait, a baleset esetén teendő intézkedések rendjét, valamint a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendjét, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők rendje 1. Az intézményi védő, óvó előírások rendje A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Ittas, kábítószer hatása alatt álló szülőnek, illetve hozzátartozónak gyereket nem adunk ki. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható viselkedési szokásokat a testület közösen alakítja ki, és azt a csoportnaplóban rögzíti. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni a foglalkozások, udvarra kimenetel, kirándulás előtt, az ismertetés tényét legalább negyedévenként rögzíteni kell. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket kell kitenni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A helyszínen tartózkodó minden személyt hangosan figyelmeztetni kell a veszélyre. Rendkívüli esemény, bombariadó, vészhelyzet esetén az óvodavezető intézkedhet. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert annak megfelelően alkalmazni. Az intézmény dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az intézménybe nem hozhatnak be. Az óvoda dolgozói csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be az óvodába, amelyek a gyermekek és dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. Az óvodában történő használatukra előzetes bemutatás után az óvodavezető ad engedélyt.
31
2. A rendszeres egészségügyi ellátás rendje Az egészségügyi ellátás a Humán Szolgáltatások Igazgatóságának keretén belül valósul meg. Az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás az óvodai gyermekorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens. A körzeti védőnő havonta látogatja az intézményt. Az intézményvezető feladatai az egészségügyi ellátás keretében: biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit, gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről, és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik. Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat be kell tartani (fertőző gyerekek elkülönítése, csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhatnak az óvodában). Fertőző gyerekbetegség esetén a szülőnek az intézményt értesíteni kell. Fertőző megbetegedésről a szülőket értesítjük (faliújságon). Az intézményben a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. A szülők jogait, kötelezettségeit a fenti időpontra vonatkozóan a házirend tartalmazza.
3. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok
Az intézmény vezetőjének feladata: ellenőrizni, hogy: - az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével kemény forrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, tartály felszerelése ne történhessen; az intézmény területén gyermekre veszélyes eszközzel, szerszámmal csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig dolgozzanak, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett; - a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosított legyen az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be.
32
A óvodapedagógusok feladata: -
-
haladéktalanul jelezni az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek; mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyelni az elektromos berendezések használatára, kezelésére, a különböző berendezéseket úgy tárolni, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; javaslatot tenni az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.
Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata: a munkaterületükön fokozott óvatossággal eljárni, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahely, eszközök, tisztítószerek elzárása minden esetben. Az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. A gyermekbalesetek esetén az intézményvezető feladata: -
-
Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja Intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgy hót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének, egy példány megőrzéséről gondoskodik. Ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. Súlyos balesetekkel kapcsolatosan azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.
A pedagógusok feladata: -
-
-
A csoportnaplóban található nyilvántartási lap naprakész, pontos vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, Súlyos balesetekkel kapcsolatban a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. Közreműködik az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében minden óvónő a saját csoportjában konkrét szabályokat állít fel (balesetvédelmi szabályok), amelyekre rendszeresen felhívja a gyermekek figyelmét, ezt a csoportnaplóban dokumentálják.
Baleset esetén a balesetet észlelő dolgozó értesíti az óvoda vezetőjét, távollétében az óvodavezető helyettesét, a szülőt és azonnal orvosi ellátásra viszi, vagy viteti a sérült gyermeket.
33
A balesetek kivizsgálásával kapcsolatos feladatok: A balesetről szóló jegyzőkönyv három példányban készül. A tanuló- és gyermekbaleseteket az a rendelet számú mellékletében előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) okozta. Valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. A gyermek átadása után történő esetleges balesetért a felelősség a szülőt terheli. A dolgozói balesetvédelmi oktatást minden nevelési év elején a munkavédelmi felelős végzi és dokumentálja, az óvoda vezetője ellenőrzi. Viharos szél és mínusz 12C0 alatti hőmérséklet esetén, az udvaron, vagy a szabadban tartózkodni tilos, ezektől a kivételektől eltekintve a szabad levegőn lévő mozgás gyakoriságát ki kell használni. A rendszeres testmozgás formái közé nagycsoportos iskolába menő gyermekek számára beépítettük az ingyenes úszás lehetőségét. Beteg gyermek ellátása Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. Az óvodában megbetegedő gyermeket az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie, az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, szükség esetén orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát nem látogathatja (kivéve: szinten tartó gyógyszerek - allergia, asztma) Fertőző betegségek esetén zárlat tartandó. A gyermek fertőző megbetegedése esetén a szülő kötelessége értesíteni az óvoda vezetőjét. A gyermeket az óvodavezető eltilthatja az óvoda látogatásától, ha lázas, vagy fertőzési tüneteket észlel. A betegség tüneteivel hazaadott gyermeket másnap csak orvosi igazolással veheti be az óvodapedagógus.
4. Közegészségügyi és egyéb szabályok Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, a fenntartó engedélyével, az egészségügyi és egyéb jogszabályok figyelembevételével és betartásával lehet.
34
A csoportszobába a szülők csak engedéllyel léphetnek be: nyílt nap, beillesztés, ünnepélyek, szülői értekezlet alkalmával. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be a HACCP előírásokat betartva. Az óvoda épületének, berendezésének védelme és megőrzése és a gyermekek ez irányú nevelése az óvoda valamennyi dolgozójának, a gyermekek szüleinek kötelessége. Az óvoda tulajdonát képező tárgyakért, eszközökért anyagilag az óvoda dolgozói és az óvodavezető a felelős. A társadalmi tulajdonban bekövetkezett károk esetén az óvodavezető a kár jellegének és nagyságának arányában a hatályos jogszabályok értelmében köteles eljárni. Amennyiben bármely dolgozó az óvoda területén, vagy közvetlen környékén feltűnő, esetleg idegen tárgyat, csomagot talál, telefonon történő fenyegetést észlel, vagy szokatlan, rendkívüli eseményt tapasztal (tűz, árvíz, földrengés, bombariadó), azt haladéktalanul köteles az intézmény vezetőjének, ill. a vezető-helyettesének jelezni, akik kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket a megfelelő hivatalos szervek felé. A vezető, vagy helyettese szükség esetén azonnal értesíti a rendőrséget, azt követően a fenntartót. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről a tűzriadó terv szerint. Az intézmény kiürítésekor a gyermekek mentése a csoportban dolgozó pedagógusok és dajkák feladata. Mentéskor a gyermekeket időjárásnak megfelelően felöltöztetve, kerülve a pánikhelyzetet, a szembe lévő óvodai épületbe kell átmenni. (Posztógyár 3. vagy 4.) Létszámellenőrzés és a szülők értesítése céljából szükséges kivinni a felvételi és mulasztási naplókat. Az épületet elhagyása után a bejárati ajtókat be kell zárni és a kulcsot az óvoda vezetőjének, vagy a megbízott személynek kell átadni. A rendőrség megérkezése után, biztosítani kell az épületbe és minden helyiségbe való bejutást. Az épület alaprajza a főbejárati ajtónál a falon található. A továbbiakban a rendőrség, illetve a hatósági szervek útmutatásai szerint kell eljárni. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.
V. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések 1. A pedagógus szakvizsgán és továbbképzésen való részvétel elvei Minden pedagógusnak joga és kötelessége a továbbképzésen való részvétel. A képzési helyzetképet az intézmény nyilvántartása tartalmazz Azokat a szakvizsgákat támogatja a testület, melyek a munkakör betöltéséhez szükségesek, a pedagógiai program megvalósítását segítik elő. (beszédfejlesztő pedagógus, gyógypedagógus…) Előnyben részesülnek a legrégebbi diplomával rendelkező pedagógusok. A szakvizsgára való jelentkezést a pedagógus kérvényezheti, de a vezető el is rendelheti. Az óvodapedagógusnak írásban kell kérnie felvételét a beiskolázási tervbe, csak ebben az esetben illetik meg a 35
jogszabályban előírt kedvezmények. Pedagógus szakvizsga letételét követő 7 évig a pedagógusnak nem kötelező a továbbképzésen való részvétel. Továbbképzésen azok a pedagógusok vehetnek részt, akik a rendelet hatályba lépése előtt legalább 7 éve szerezték meg a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségüket, szakképzettségüket. A továbbképzési rendszer költségtérítéses formában működik. Az intézmény működőképességének és finanszírozási lehetőségeinek figyelembevételével kerül sor az éves továbbképzéseken való részvétel biztosítására. Azokon való részvételeket támogatjuk, amelyek időpontjai nem esnek egybe az óvodai foglalkozások idejével, valamint elsősorban az óvoda nevelési programjának megvalósítását segítik. Továbbképzésen 7 évenként legalább 1 alkalommal kell részt venni, minimum 120 órában. A továbbképzési kötelezettségét saját hibájából elmulasztó pedagógus munkaviszonya megszüntethető. Az 55. életévét betöltő pedagógusnak már nem kötelező a továbbképzésben való részvétel. A pedagógus feladata az intézményi kötelezettségek és lehetőségek megismerése, tájékozódás a továbbképzési lehetőségekről, felvételi kérelem benyújtása a beiskolázási tervbe, jelentkezés felsőoktatási intézménybe, tanulmányi követelmények teljesítése, kedvezmények, juttatások igénybevétele. A továbbképzésen résztvevő pedagógus helyettesítési rendje: a helyettesítést elsősorban csoporton belül kell megoldani, lehetőség szerint egyenletes terhelésre törekedve. A gyermeklétszám csökkenése esetén csoport összevonásra kerülhet sor. A szakvizsga, illetve a továbbképzés költsége maximum 80 %-ban téríthető a pedagógusok számára. Az iskolarendszerű képzésben résztvevő pedagógust munkaidő kedvezmény állapítható meg, ez a kedvezmény azonban csak szabadidő biztosítását jelenti. Az eredményes vizsgát tévő, illetve szakdolgozatot író pedagógus pénzmaradvány esetén jutalmazható, figyelembe véve, hogy tanulmányai alatt milyen kedvezményekben részesült (órakedvezmény, munkaidő kedvezmény, utazási költségtérítés, jegyzetek, étkezés térítése). A több féléves képzésben résztvevő pedagógus számára minden évben lehetőség szerint biztosítani kell a tandíj 80 % - át. Ha a pedagógus önhibájából nem fejezi be a megkezdett képzést, köteles a számára juttatott költségeket visszatéríteni. 2. Vagyonvédelem Az óvoda vagyonáért, az eszközök épségéért, takarékos használatáért mindenki felelősséggel tartozik. Az intézmény informatikai eszközeit a pedagógusok igénybe vehetik a munkájukhoz kizárólag az óvodán belül. Betörés esetén, a betörés észlelője, azonnal biztosítja a helyszínt és értesíti a rendőrséget. A vezető, vezető-helyettes, illetve a tagóvoda-vezető a rendőrségi intézkedés után leltárt készít, és a hiányt jegyzőkönyvbe veszi még aznap, amit az óvoda vezetője a feljelentéshez mellékel. Az intézményt védő, óvó alábbi előírások betartása minden dolgozóra nézve kötelező. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka, kertész a belépőket az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be.
36
Az ebédpénz biztonságos elhelyezéséért a pénz beszedője felel (óvodatitkár), elszállítása központilag történik. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportos és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. 3. Nem dohányzók védelme A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása szabályozza az intézményen belüli dohányzást. A 36.§ értelmében nem lehet dohányzó helyet kijelölni abban az intézményben, ahol 6 évesnél fiatalabb gyermekeket nevelnek. A 2.§ (2) bekezdése kimondja, hogy óvodában nem jelölhető ki dohányzó hely. Az óvoda egész területén és az intézmény 5 méteres körzetén belül dohányozni tilos. A 40.§ értelmében a tilalmak és a korlátozások megszegése pénzbírságot von maga után. Az intézményben a hatóságokon kívüli intézkedésre, ellenőrzésre jogosult: a mindenkori vezetői jogkörrel felruházott személyek (óvodavezető, tagóvoda vezető, általános helyettes). Az előzők akadályoztatása, hiányzása esetén a Közalkalmazotti Tanács vezetője és megbízottja. 4. Az intézmény lobogózása, címer elhelyezése A 132/2000.(VII. 14.) Kormányrendelet alapján a közintézményekben állandóan kinn kell tartani a nemzeti színű lobogót. A 308/2004. (XI.13.) Kormányrendelet alapján a középületekre az azon kitűzött nemzeti zászlóval azonos szélességű, szövetből készült európai zászlót is ki kell tűzni. Az európai zászlót a középületen úgy kell kitűzni, hogy szemből nézve a nemzeti zászlóhoz képest balkéz felől legyen. A zászlók és a hozzá tartozó zászlórudak méretei: 100x200 cm a zászló mérete, a zászlórúd hossza a szélesség másfélszerese. A nemzeti lobogó és az európai zászló nagysága azonos. A zászlókat, a tekintélyének megőrzése érdekében rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell. Az időjárás igénybe vétele miatt elhasználódása esetén, de legalább évente cserélni kell. A címer mindkét óvodában a bejárati ajtó bal oldalán helyezkedik el. 5. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. Törvény 1. § meghatározza, vagyonnyilatkozat tételre kötelezett a 3. § értelmében az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan, vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett. Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a 3. § - ban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be, az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban vagyonnyilatkozat) Vagyonnyilatkozatot tesz: az intézményvezető, vezető helyettes.
37
A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége: -
Beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően Beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül Beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első nyilatkozatot követően kétévenként. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességét az 5. § előírása szerint köteles tenni. A vagyonnyilatkozatot közszolgálatban álló személy esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, a személyi anyagtól elkülönítve és elzárva őrzi. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A kötelezettség teljesítését a 8. § határozza meg. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének a 9. §- ban foglalt jogkövetkezményei vannak. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. (10. § (1) bekezdés) Ha a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell számítani. (10. § (2.) bekezdés) A kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni. (10. § (3.) bekezdés). Vagyonnyilatkozat formai követelményeiről a 11., 12., 13. .§ rendelkezik. A vagyongyarapodás vizsgálata a 14., 15., 16. § előírása szerint hatósági eljárás keretében történik. Az őrzésért felelős a 14. § (1) bekezdés szerinti meghallgatást követően- a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével- az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.
VI. Az intézményi rendelkezések
dokumentumok
nyilvánosságával
kapcsolatos
Intézményi alapdokumentumok: Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program, SZMSZ, Házirend, a gyermek személyi anyaga, Éves munkaterv/beszámoló. A tájékoztatás, megismerés rendje : Az óvoda Házirendjét a beiratkozott gyermekek szüleinek beiratkozáskor át kell adni. A nevelési, minőségirányítási programról, házirendről, éves munkatervről a szülőket az első szülői értekezleten szükséges tájékoztatni. A tájékoztatás kérésének és erre tájékoztatás adásának rendje: A csoportos óvónők szóban szülői értekezleten, fogadóórán, Az óvodavezető fogadóórán, írásban benyújtott tájékoztatási kéréskor írásban, (30 napon belül kell választ adni). A hozzáférhető elhelyezés a közzététel biztosítása, helye: A Pedagógiai program, Minőségirányítási Program, SZMSZ és a Házirend 1 példányban az óvodai vezetői irodában található, szülő kérésére bármikor átadható. Erről a tényről a szülőket a szülői értekezleteken minden évben tájékoztatjuk.
38
Az óvodák – tevékenységükhöz kapcsolódóan – közzétételi listán kötelesek a jövőben közzétenni, az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségét, szakképzettségét, a dajkák számát, szakképzettségét, az óvodai nevelési év rendjét, az óvodai csoportok számát, illetve az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. Közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. Ha a nevelési-oktatási intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, az adatokat a helyben szokásos módon is közzéteszi. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként felül kell vizsgálni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a Szülői Munkaközösség és a Fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Amennyiben a szervezeti és működési szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatálybalépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselő-testületi ülés napja. 3. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző szervezeti és működési szabályzata. 4. A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni. - az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint - azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják a helyiségeit. 5. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti a fenntartó, a nevelőtestület, az óvoda vezetője, a Szülői Közösség.
Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, óvodavezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. A szabályzatok, mint óvodavezetői utasítások - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. Szervezeti és Működési Szabályzat a következő kötelező mellékletekkel rendelkezik 1. számú melléklet Iratkezelési szabályzat 2. számú melléklet Adatkezelési Szabályzat 3. számú melléklet Munkaköri leírások
39
40
41
42
43
44
