SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2012.
Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Berhida, Kossuth L. u. 11.
TARTALOMJEGYZÉK
1.
AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, ÉS HATÁLYA .......................................................... 4
2.
AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI .............................................................................................. 4
3.
AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ................................................................... 6
4.
AZ ISKOLA MUNKARENDJE............................................................................................................. 13
5.
A TAGISKOLA MUNKARENDJE ....................................................................................................... 15
6.
TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN, ÉS AZ ALAPFOKÚ
MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN .................................................................................................... 17 7.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................. 20
8.
A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ............................................................................................ 21
10.
A NEVELŐMUNKA SZABÁLYOZÁSA ............................................................................................. 22
11.
A TANKÖNYV ELLÁTÁS RENDJE ................................................................................................... 25
12.
A TANULÓI JOGVISZONY ELŐÍRÁSAI ........................................................................................... 26
13.
JAVÍTÓ ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK RENDJE ............................................................................... 26
14.
AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK
MEGELŐZÉSÉBEN ............................................................................................................................................ 27 15.
AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN ......................... 29
16.
AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATA .............................. 29
17.
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE .......................................................................... 30
18.
AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ..................................................................................... 31
19.
GAZDÁLKODÁS .................................................................................................................................. 32
20.
ÜGYVITELI REND ............................................................................................................................... 33
21.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 34
3
1. AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, ÉS HATÁLYA A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Szabályozza az Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működésének rendjét. Az intézmény vezetése a szervezeti működési szabályzat elkészítésével, kihirdetésével és betartatásával biztosítja az intézmény jogszerű működését. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az iskolába, az alapfokú művészetoktatási intézményegységbe járó gyermekekre, tanulókra, a gyermekek, tanulók szüleire, az intézményben működő közösségekre, szervezetekre, illetve mindazokra, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, azáltal, hogy igénybe veszik szolgáltatásait, illetve segítik az intézményt szolgáltatásai megvalósításában. Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása Az Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályokban meghatározottak szerinti egyetértési ill. véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat, és a szülői munkaközösség. A jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának, Berhida Város Önkormányzata Képviselőtestületének jóváhagyása alapján lép hatályba, és ezzel érvényét veszíti az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) és a mellékletet képező házirend, a függelékek és egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező. A szervezeti és működési szabályzat a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, és a hozzá kapcsolódó kormány-, ill. miniszteri rendeletek alapján készült.
2. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az iskola neve: Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rövid neve: Ady Ált. Iskola és AMI OM azonosító: 037124 Az intézmény és tagintézményének székhelye: Berhida, Kossuth utca 11. A tagintézmény telephelyei: 8182 Berhida, Ibolya út 4. 8182 Berhida, Orgona út 2. (telephelyein kihelyezett tanszak-képzések folynak a telephelyek intézmény vezetőivel történő egyeztetés szerint) Telefonszáma/fax: 88/455-184 88/586-680 88/455-608 E-mail címe:
[email protected] 4
Az Ady Endre Általános Iskola és AMI által ellátandó és a szakfeladat rend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységét, rendszeresen ellátott kiegészítő tevékenységét a jelen dokumentum 1. számú Függelékében található mindenkori hatályos Alapító Okirat tartalmazza. Érvényes működési engedély száma:
2127-2/1994
Jogszabályban meghatározott közfeladata: Alapfokú oktatás és (alapfokú) művészetoktatás, az utóbbin belül zeneművészet, képzőművészet, táncművészet és színművészet. Az oktatási intézmény működési területét, a felvételi körzet határát a fenntartó határozza meg. A körzethatár utca jegyzéke szintén az SZMSZ függeléke. Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy, melynek vezetője az igazgató. Alapítói jogokkal felruházott irányító szervek neve, székhelye: Berhida Városi Önkormányzat Képviselőtestülete 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3.; Alapítás időpontja: 1962 év Gazdálkodási besorolása alapján: önállóan működő A költségvetési szerv önálló számlaszámmal és adószámmal rendelkezik. Számlaszáma: 11748076-15589521 Adószáma: 15589521-2-19 Nem tárgyi adómentes tevékenységének az ÁFA szabályai szerint tesz eleget. Az intézmény egyéb jellemzői: Az intézmény hosszú bélyegzőjének pontos felirata:
Az intézmény körbélyegzőjének pontos felirata:
(címer) Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: - igazgató - tagintézmény vezető - igazgatóhelyettes - iskolatitkárok Az intézmény vezetése az igazgatóból, a tagintézmény vezetőből, az igazgatóhelyettesből, és az iskolatitkárokból (gondnok), valamint a társadalmi szervezetek, szakmai közösségek vezetőiből áll. Az intézmény működését a pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, adminisztratív és technikai dolgozók biztosítják. 5
Az intézmény egy önálló épülettel és, melegítő, tálalókonyhával üzemel. Az alsó és felső tagozatos, illetve az eltérő osztályokban tanulók oktatása osztálytermi rendszerben, a művészetoktatás pedig szaktantermekben történik. (Az iskola tagintézményvezetői beosztását pályázat útján lehet elnyerni, 5 éves időtartamra. Tagintézmény vezető csak határozatlan időre közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógus lehet.)
3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az iskola felépítésének szervezeti sémája:
TAGINTÉZMÉNY VEZETŐ
IGAZGATÓ
IGAZGATÓHELYETTES
ALSÓS MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ
ALSÓS ÉS NAPKÖZIS 3.1.NEVLEŐK Vezető
FELSŐS MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ
FELSŐS NEVELŐK
testület
KT VEZETŐ
AZ ISKOLA ÖSSZES DOLGOZÓJA
ISKOLATITKÁR GONDNOK
ISKOLATITKÁR
FŐTÁRGY TANÁROK
TAKARÍTÓK
Az intézmény felelős vezetője az igazgató és a tagintézmény vezetője. Az alapfokú művészeti oktatás irányítását a tagintézmény vezető végzi. Az intézmény működésével kapcsolatosan dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály KONYHÁS nem utal más hatáskörbe. Döntési jogkörét jogszabályok által meghatározott egyeztetési kötelezettségeinek figyelembe vételével gyakorolja, felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésért. UDVAROS
Az igazgató feladatköre: - felelős az intézmény és tagintézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért. - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezésért - a tanulóbalesetek megelőzéséért 6
- a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért és a tankönyvrendelés lebonyolításáért - a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért - az iskola ügyintézéseinek, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartási kezelésének szabályozásáért - a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok elbírálásáért - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy KSZ nem utal más hatáskörbe. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógus feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása - a kötelezettségvállalási jogkör - a külön megállapított esetben a kiadmányozási jogkör. - közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettest, az iskolatitkárt, ifjúságvédelmi felelőst. - a nevelőtestület vezetése - munkaerő-gazdálkodás - kísérletek vezetése, irányítása, összefogása - kapcsolat az iskolai szervezetekkel (DÖK, SZM, KT) - intézményi közművelődés, sport irányítása, ellenőrzése - felsőbb szervek felé átfogó jelzések, tájékoztatók összeállítása - munkáltatói és fegyelmi jogkör gyakorlása az intézményben alkalmazott dolgozók körében. Az igazgató ellenőrzi és irányítja: - az iskolai könyvtár működését - az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységét - a szabadidős tevékenységet Felelős: - az 1-8 évfolyamon folyó szakmai munkáért a közvetlen irányítása alá tartozó feladatok ellátásáért, átruházott jogkörében a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az igazgató vezetői munkáját, döntéseinek elősegítését az iskolavezetőség segíti. A tagintézmény vezetője felelős: - a tagintézmény szakszerű és törvényes működéséért, - a tagintézmény szakfeladati körébe tartozó ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - dönt a tagintézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Képviseli: a tagintézményt és kapcsolatot tart hivatalos személyekkel. Tagintézmény képviseleti jogkörét átruházhatja meghatározott körben az iskola más alkalmazottaira. Biztosítja az tagintézmény működésének személyi és tárgyi feltételeit. Biztosítja a tanulók zavartalan munkavégzéséhez szükséges feltételeket. Gondoskodik arról, hogy a tagintézményi munka folyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen. Feladatkörébe tartozik különösen:
tagiskolai szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése,
a tagiskola nevelőtestületének vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, 7
jelen szabályzatban és a házirendben a szükséges módosítások eszközlése, a szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása,
a tagiskola nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése,
a tanév beosztásának meghatározása, kirándulások engedélyezése,
jutalmazási és fegyelmi kérdésekben döntés,
a panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálása,
óralátogatások végzése,
a tagiskola tanulóinak jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben döntés,
szabadság, rendkívüli szabadság ügyében döntés,
felelős az intézményi ünnepek méltó megszervezéséért,
feladata a minisztérium és a felsőbb oktatási hatóságok részére jelentések elkészítése a tagiskoláról,
javaslattevés kitüntetések adományozására,
másodállás, mellékfoglalkozás engedélyezése,
továbbtanulás engedélyezése,
sajtóügyek és publikációk engedélyezése, amelyek a tagiskolával kapcsolatosak,
külföldi kiküldetés.
részt vesz a tantárgyfelosztás megtervezésében és elkészíti a tagiskola órarendjét,
figyelemmel kíséri a tagintézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre az adatszolgáltatásokat teljesíti,
a tanárok akadályoztatása esetén gondoskodik a tanórák helyettesítéséről,
szervezi, összesíti és ellenőrzés után továbbítja az illetményszámfejtőnek a tagiskolákban jelentkező túlórákat és helyettesítéseket,
ellenőrzi a tagiskola oktatási dokumentumaiban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és naplók vezetését,
ellenőrzési jogköre kiterjed a tagiskola nevelői-oktatói munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, tanóra látogatásra, a tanóravédelem elvének érvényesülésére, a balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatásra, ennek bizonylatolására,
figyelemmel kíséri a tagintézményt érintő pályázati kiírásokat,
ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel esetenként az intézmény vezetője megbízza.
Az iskolavezetőség tagjai:
8
Az igazgató, a tagintézmény vezető, az igazgatóhelyettes, és a közalkalmazotti tanács vezetője. Nagyobb horderejű szervezési, gazdasági, pedagógiai feladatokban történő döntés esetén a fenti testület kiegészül a munkaközösségek vezetőivel, az SZM elnökével és a diákönkormányzat vezetőjével. Az iskolavezetőség havonta 1 alkalommal tanácskozik. Az intézmény vezetőjének helyettese: Az igazgató munkáját a helyettes segíti. Az igazgató a helyettes megbízását határozatlan időre a nevelőtestület véleményének kikérésével adja. A helyettes működésének fő területe az intézmény ügyvitelének, ügykezelésének, nyilvántartásának irányítása, segítése, a 4 – 8. évfolyam oktató-nevelő munkájának irányítása, ellenőrzése. Feladatkörébe tarozik az általános iskolában, különösen: - az óralátogatások végzése, - felelős az iskolai ünnepek méltó megszervezéséért, - javaslattevés kitüntetések adományozására, - elkészíti a tantárgyfelosztást és az órarendet, - figyelemmel kíséri az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre adatszolgáltatásokat teljesít, - szervezi, összesíti, és ellenőrzés után továbbítja az illetményszámfejtőnek az iskolában jelentkező túlórákat és helyettesítéseket, - ellenőrzi az oktatási dokumentumokban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és naplók vezetését. Az igazgató akadályoztatása, huzamosabb távolléte esetén jogköreit, feladatait helyettese látja el. Az igazgató és a helyettese távolléte esetén a napi szervezési és működési feladatokat a felső tagozatban az osztályfőnöki munkaközösség vezető, az alsó tagozatban az alsós munkaközösség vezető látja el. Az iskolatitkárok: Az iskola és tagiskola ügyvitelével kapcsolatos adminisztratív feladatokat látják el. Kötelesek munkájukat az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni; kötelesek a tudomásukra jutott hivatali titkot megőrizni. Feladataikat részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. A tagintézmény vezető, az igazgató-helyettes és az iskolatitkár-gondnok területük gondjáról, feladatáról, intézkedésükről rendszeresen tájékoztatják az intézmény vezetőjét. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok lehetnek. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A feladatok, programok a munkaterv mellékleteként, havi ütemtervben kerülnek kiírásra.
9
Az iskolavezetőség évente három alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. 3.2. Nevelőtestület Az intézmény nevelőtestülete az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja minden pedagógus munkakört betöltő alkalmazott, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A nevelőtestület különböző ügyek előkészítésére vagy eldöntésére bizottságokat hozhat létre, melyekre egyes jogköreiket átruházhat. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban nem megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25 %-a kéri, ill. ha az iskola igazgatója, vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje: A nevelőtestület a Kt-ben meghatározott jogköréből, valamint a Vhr alapján (138/1992) a.) a szakmai munkaközösségekre ruházza - a tantárgyfelosztás előtti, - a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkörét. b.) a tanuló továbbhaladásával, érdemjegyeinek megállapításával kapcsolatos hatáskört a tanulót tanító tanárokra ruházza át. c.) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogot átruházza a Fegyelmi Bizottságra, amelynek tagjai: - igazgató vagy igazgatóhelyettes - osztályfőnök - gyermekvédelmi felelős - egy, az osztályban tanító szaktanár, akit az igazgató bíz meg - diákönkormányzat tanára A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi és bonyolítja le. Ha a Fegyelmi Bizottság által javasolt határozattal az igazgató nem ért egyet, akkor kezdeményezheti a jogkör visszaadását a nevelőtestületnek. A nevelőtestület az átruházott hatáskörét határozattal visszavonhatja. Nevelési, oktatási kérdésekben a munkaterv szerinti értekezleten, fegyelmi ügyben az eljárás befejezését követő 3 napon belül a hatáskör gyakorlója kihirdetéssel tájékoztatja a nevelőtestületet. A jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről jogszabály, ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni. 10
A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része (többnyire az azonos beosztásokban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, alsó ill. felső tagozat nevelőinek értekezlete. 3.3. Munkaközösségek Az iskolában alsó és felső munkaközösségek működnek.
tagozatos,
(alapfokú
művészetoktatási),
pedagógiai
A munkaközösség szakmai- pedagógiai alapon és demokratikus elveken szerveződő iskolai műhely. Fő feladata a pedagógusok szakmai kompetenciájának növelése. A munkaközösségek a következő tanév feladatainak előkészítése céljából minden évben a tanévzáró értekezletet megelőző héten alakulnak újjá. A munkaközösség saját vezetőjét 1 tanév időtartamra az igazgató egyetértésével választja meg. A vezető közvetítő szerepet tölt be a közösség jogszabályi előírások keretei között kialakított kollektív véleménye, valamint a szakmai- munkáltatói elvárások, javaslatok között A munkaközösség vezető félévi és év végi értekezleten beszámol a munkaközösség tevékenységéről. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját; - részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés); - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének mérése, értékelése; - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása; - a pedagógus-továbbképzés szervezése, segítség nyújtása a nevelők önképzéséhez javaslatot tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználását; - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját; - megválasztják a munkaközösségek vezetőjét. A munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja, aki bemutató foglalkozásokat szervez, ellenőrzi a munkaközösségek tagjainak munkáját, beszámol a munkaközösségek tevékenységéről. A munkaközösség vezetők munkájukat az SZMSZ függelékében található munkaköri leírás alapján végzik. 3.4. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (MT, KJT) és az ezekhez 11
kapcsolódó rendeletek, valamint Közalkalmazotti Megállapodás.
az
intézmény
Közalkalmazotti
Szabályzata
és
3.5. A szülők közössége, SZM Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZM) működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A tagiskolában a szülők közössége tanszakonként két szülő képviseletéből áll. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők közül a következő tisztségviselőket választják: elnök, egy vagy két fő választmányi tag. Az osztályok és tanszakok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZM- elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZM választmányi értekezlet. Az iskola SZM választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségének elnökei, választmányi tagjai vehetnek részt. Az iskolai SZM választmánya megválasztja az iskolai SZM alábbi tisztségviselőit: -
elnök elnökhelyettes alsó- és felső tagozatos pénztáros.
Az iskolai SZM elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A szülői választmánnyal való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az iskolai SZM választmánya (vezetősége) akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van; döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza meg. Intézményünkben nem működik iskolaszék, ezért mindazon jogkörök gyakorlása, amelyek az iskolaszék hatáskörébe tartoznak, a szülői munkaközösséget illetik meg. Az iskolai SZM választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskola szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazítva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint, az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, ill. a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, véleményezi az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakítását.
12
4. AZ ISKOLA MUNKARENDJE A tanév mindenkori rendjét a tanévnyitó miniszteri rendelet figyelembevételével kell meghatározni. A jogszabályokban meghatározott tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról az iskolavezetés előzetes javaslata alapján a tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet dönt. Egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – a diákönkormányzat dönt. Nevelőtestületi értekezletek: - alakuló, - tanévnyitó, - tanévzáró, - félévi és év végi osztályozó, - két alkalommal nevelési, valamint munkaértekezletek. A tanév alakuló nevelőtestületi értekezlettel kezdődik. Ennek ideje az augusztus 20. utáni első hétfő, de legkésőbb augusztus 25. A tanév munkaprogram javaslatát az évnyitó értekezleten (legkésőbb aug. 31.) az intézmény igazgatója terjeszti elő, amelyről a testület dönt. A tanév munkaprogramja tartalmazza az új tanév feladatait, az iskolai rendezvények és ünnepélyek időpontját, a tanítás nélküli munkanapok időpontját és programját. A tanév a tanévzáró nevelőtestületi értekezlettel zárul. Ezen az értekezleten az elmúlt időszak nevelési-oktatási eredményeinek elemzésén túl a következő tanév főbb feladatait is elő kell terjeszteni. A javítóvizsgára kötelezett tanulók vizsgáztatásának ideje az augusztus 21. és 31-e közötti időszak. A javítóvizsga idejéről a tanévzáró ünnepségen de legkésőbb az aug.3-án kifüggesztett tájékoztatón keresztül értesíteni kell az érintett tanulók, szüleit, gondviselőjét. A felmentett tanulók osztályozó vizsgáztatásának ideje: a félévi és a tanév végi osztályozó értekezletet megelőző egy héten belül, vagy a javítóvizsga időpontjában. A pontos időpontról két héttel a vizsgát megelőzően kell értesíteni az érintett tanulókat. A félévi és tanév végi osztályozó értekezleteket az osztályozási időszak végétől számított 3 napon belül lehet megtartani. A tanítási nap 8 órakor kezdődik, és délután 13,40-kor ér véget. Szakköri foglalkozásokat, tanfolyamokat, korrepetálásokat, sportköröket a 0., 6. tanítási órában ill. 13,40 után lehet tartani. Az óraközi szünetek 10, ill. 15 percesek, a házirendben meghatározott csengetési rend szerint. A tanítási órák 45 percesek. Legalább 10 fő tanuló jelentkezése esetén, munkanapokon reggel 7-től ügyeletet kell tartani. A reggeliző és ebédelő tanulók étkeztetésének felügyeletét a pedagógiai asszisztensek végzik. A tanulók az iskola nevelői szobáiba, irodáiba, szertárába csak az ott tartózkodó dolgozók, ill. nevelő engedélyével és felügyelete mellett léphetnek be és tartózkodhatnak ott. Tanítási órán kívüli időben tanulók az iskola termeiben csak szervezett foglalkozásokon tartózkodhatnak, a szervező tudtával és felelősségével.
13
A tanulók a foglalkozáson kívüli időkben ügyeik intézésekor látogathatják az iskolát, de a tantermekben, a tantermi folyosókon ebben az időben nem tartózkodhatnak. A nyári ügyintézés a kijelölt ügyeleti napokon történik. Az iskola vezetői munkanapokon 7.45-től 13-ig tartózkodnak az intézményben. 13.00-tól 15.00-ig az igazgató ill. helyettese ügyeletet tartanak, a benntartózkodás rendjét évente írásban kell meghatározni. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel: A szabályozás abból az elérendő célból indult ki, hogy biztosítani kell: - az intézmény zavartalan működését, az oktató-nevelő munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket - a gyermekek és tanulók védelmét, - az intézményi vagyon megóvását, - az intézmény vezetőjének, vagy adott esetben az intézmény működéséért, a gyermekek, biztonságáért az intézmény vagyonállagának megóvásáért felelős személy tájékozottságát. Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával, csak engedéllyel és ellenőrzés mellett tartózkodhatnak az intézmény területén. A benntartózkodást az igazgató, az igazgatóhelyettes, vagy távollétük esetén a megbízott engedélyezheti. Az intézmény területén tartózkodhatnak: - Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei a tanóráik idején, melyet tanév elején, illetve indokolt változtatás esetén az igazgatóval előzetesen egyeztetni kell, valamint az intézmény helyiségeit bérlők a bérleti megállapodás szerint /a bérleti megállapodásokat a TESZ végzi/. - A rendezvényekre meghívottak. - A szülők a szülői értekezletek, fogadóórák idején és a napközis térítési díj befizetése alkalmával. - A rendkívüli ill., adminisztratív intézkedést igénylő szülők a tanórák zavarása nélkül, osztálytermen kívül - A tantestület tagjait lyukas óráikban a tanáriban, az igazgatót és helyettesét 8-10-ig lehet naponta irodáikban ügyintézés céljából felkeresni. - Önkormányzat rendezvényein az aula és a hozzátartozó vizesblokkok szabadon használhatók. - Az intézménybe belépők az emeleti társalgóban várakozhatnak. Az intézményben tartózkodókra vonatkozó általános magatartási szabályok szerint: - tilos a hangoskodás, nem oktatási intézményhez méltó szavak használata, a szemetelés, a köpködés, rongálás, valamint a tanítási órák bármilyen zavarása - ugyanezen magatartási normák vonatkoznak az intézményben javítási ill., karbantartási, felújítási munkát végzőkre is. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása mindazon személyek kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel ill., igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglaltak betartatása kiemelten az intézményvezetők, az ügyeletet ellátók és az osztályokban tanítók kötelezettsége.
14
Bizományosok és árusok az intézmény területén nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet. A fenti szabályozással kapcsolatban az intézmény dolgozóinak, különösen az ügyeletet ellátó tanároknak kötelessége, hogy az intézmény területén tartózkodó, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek figyelmét felhívják az intézmény látogathatóságának szabályaira. Tanítási szünetekben az iskola ügyeleti rend szerint tart nyitva. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működési rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az iskolaotthonos csoportok munkarendje 7.30 –kor kezdődik és 16.00-ig tart. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik, 16.00-ig tart. A tanulószobai csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik, 15.00-ig tart. Az iskolában reggel 7.15-től és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletes nevelők az ügyeleti beosztás szerint ügyelnek. A távollevő nevelő ügyeletét a helyettesítés szerint beosztott nevelő köteles ellátni. A tanulók a tanítási órák idején csak a szülők személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) ill. a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 és 15 óra között.
5. A TAGISKOLA MUNKARENDJE 5.1. Az alkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16-17. §, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 19. §-a rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rögzíti. 5.2. A pedagógusok munkarendje A közoktatási törvény 16. §-a szerint a "nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll".
15
A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 10 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy az iskolatitkárnak, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra elhagyására A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az igazgató biztosítja. A pedagógusok számára - kötelező óraszámon felüli - nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve a munkaközösségek által szervezett programokon, szórakoztató programokon váltakozva a feladat ellátásához szükséges számú pedagógus vesz részt. 5.3. Az intézmény tanulóinak munkarendje /a házirend/ Az intézményi rendszabályok /házirend/ tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga ügyel. A házirendet - melyet az intézményvezető készít el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével - a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete tartalmazza. 5.4. A tanév helyi rendje A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól /házirend, pedagógiai program stb./, iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek, tantestületi értekezletek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról, az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat a pedagógusok az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal.
5.5. A tanítási órák rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. A tanítási órák időtartama csoportos órák esetén 45 perc, egyéni főtárgy órák esetén „A” tagozaton 30 perc, „B” tagozaton 45 perc. 16
A tanórákat délután kell megtartani. Látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. 5. 6. Az intézményben tartózkodás rendje Az iskola épülete (Berhida, Kossuth L. u. 11.) 12. 00 órától áll nyitva a művészeti oktatásban résztvevő növendékek előtt. A hivatali idő reggel 8 órától 12 óráig tart, a tanítási szünetek hivatali ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg. Az iskolában tartózkodás rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.
6. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN, ÉS AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola és az Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: - napközi otthonos - tanulószobai - szakköri - énekkari - fakultáció - sportköri - felzárkóztató - továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. Alapfokú Művészetoktatási Intézménynél: festészet, hegedű, zongora, szintetizátor, szolfézs. A napközis foglalkozásra vonatkozó általános szabályok Napközis foglalkozás a családokat segítő szolgáltatás, a tanórára való felkészülés és a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. A napközibe való felvétel a szülő kérésére történik, azt a gyámhatóság kötelezően is elrendelheti. A napközibe és menzai felvételekről augusztus 28-ig kell dönteni. A napközibe tanévenként előre minden év májusában, ill. a beiratkozáskor, de legkésőbb a tanévnyitón kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke felvételét. A napközibe minden jelentkező tanulót fel kell venni, a felvétel egész tanévre szól.
17
A tanulószoba működésének rendjét a speciális nevelési igényű tanulócsoportban tanító nevelők közössége dolgozza ki az SZMSZ előírásai alapján, és azt a tanulószoba házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet, a nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy helyettese adhat engedélyt. Tanulószoba A tanulószoba szükség szerint 5-8. évfolyamon szervezhető. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik, tanítási napokon 13.00-tól 15.00-ig, az erre a célra kijelölt tantermekben. Jelentkezni írásban kell. Egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírások alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, de erkölcsi, szakmai és egészségi állapota és képességei alkalmassá teszik a feladat végrehajtására. A szakköröket, előkészítő foglalkozásokat, korrepetálásokat az előzően kialakított rend szerint kell végezni. Ettől eltérni bejelentés után, cserével lehetséges. A szakkörök indításáról, és arról, mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösségek véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakkörök munkájáról szakköri naplót kell vezetni. A szakköröket az éves tantárgyfelosztásban fel kell tüntetni. A szakkörök éves munkájukról kiállítások szervezésével, iskolai rendezvényeken történő szerepléssel, versenyeken való részvétellel adhatnak számot. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. Az azonos évfolyamok lehetőleg azonos időben, költségkímélő módon menjenek kirándulni. A kirándulásokat a lehetőség szerint a pedagógiai, ill. alsós munkaközösséggel egyeztetett ütemterv szerint májusban kell szervezni. A kirándulások tartalmi szervezéséről, 18
lebonyolításáról az osztályfőnökök gondoskodnak. A tanulmányi kirándulásokhoz ki kell kérni a szülői közösség beleegyezését és jóváhagyását. A pályaválasztást segítő üzemlátogatásokat elsősorban a környező települések üzemeibe kell szervezni. Ezek szervezése, lebonyolítása az iskola vezetésének és a pályaválasztási felelősnek a közvetlen közreműködésével történik. Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, ill. a szaktanárok felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásához tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyházak által kijelölt hitoktató végzi. Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban működik. A tagiskola tanórán kívüli foglalkozásainak szervezeti formája és rendje: a./ Tanulmányi versenyek: a meghirdetett országos, megyei, helyi iskolák szaktárgyi versenyei. Megszervezésükért, a felkészítésért és a nevezésért a főtárgy tanárok felelősek. b./ Szervezett eseti foglalkozások: -
tanulmányi kirándulások
-
színházlátogatás
-
vetélkedők
-
bemutató jellegű programok
Pedagógus felügyeletével szervezhetők és a munkatervben rögzítendők. c./ Esetlegesen önköltséges tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők külső intézmény bevonásával, más iskola tanulóival közösen is.
19
7. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, ezen dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Berhidai Városi Közkönyvtár Eötvös Károly Megyei Könyvtár Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár(tanító) a felelős. A könyvtáros tanár munkáját munkaköri leírás alapján végzi. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása gyűjtőköri szabályzat alapján a ne-velők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumaikról, - valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskola dolgozói és tanulói vehetik igénybe, akik az iskolai könyvtárba beiratkoztak. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár a tanítási napokon legalább napi egy órát tart nyitva éves nyitva-tartási rend szerint. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, ill. a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai ill. tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárossal egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) két hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalomra meghosszabbítható. 20
Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek, - kézikönyvnek minősülő iskolai dokumentumok, - muzeális értékű dokumentumok. A könyvtár használó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, ill. ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.
8.
A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI
Az iskola a tanulók számára a testedzést a kötelező heti 3, ill. 2 tanórai testnevelési órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozáson biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksport egyesület (DSE) és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezekben az iskola minden tanulója részt vehet. Az iskolai DSE foglalkozásait tanévenként az iskolai foglalkozási tervben kell megjelölni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az őszi és tavaszi időszakban a sportudvar és a tornaterem, a téli időszakban a tornaterem a testnevelő, illetve e feladattal megbízott tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport foglalkozásokat tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kell meghatározni Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái: nevelői, intézményi megbeszélések; rendje: folyamatos.
9. AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskolai SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségben tartózkodhat az épületben. Az iskola helyiségeit a képviselőtestület döntései alapján térítésmentesen használ-hatja a Kultúrház, és a fenntartó. 21
A Közoktatási Törvény 39. §. 4. bek. alapján az iskolában párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Az iskola egész területén tilos a dohányozás.
10. A NEVELŐMUNKA SZABÁLYOZÁSA Az iskola valamennyi dolgozója köteles a munkaidő kezdetére munkahelyén megjelenni. A pedagógusok az első tanítási órájuk kezdete előtt legalább 15 perccel, az ügyeletes nevelő 45 perccel előbb köteles a munkahelyén tartózkodni. Egyetlen nevelő sem hagyhatja el addig a munkahelyét, míg a másnapi várható teendőiről nem tájékozódott. Munkaidő-nyilvántartás: A munkáltató a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját havi időkeret kialakításával szervezi meg. a./ A tanítási időkeret megállapítása a KT 2006. évi CXXI. Törvény 7.§ 6. bekezdése alapján történik. b./ A tanítási időkeretet csökkenteni kell azok után a kieső tanítási napok után, amelyek az Mt. 151§. 2. bekezdésében rögzítettek, valamint a keresőképtelenség időtartamával. c./ A tanítási időkeretet csökkenteni kell az előre nem tervezhető tanítás nélküli 0 munkanapokkal, valamint további távollétekkel, jogszabály szerinti egyeztetéssel: Kirándulás Tanulmányi verseny Mérés, értékelés Vizsgáztatás Továbbképzésen való részvétel A tanév rendjében meghatározott tanévenkénti 5 tanítás nélküli munkanap A 290/2006.(XII. 23.) Kormányrendelet alkalmazása:
A munkáltató heti 2 óra tanórán kívüli tanulókkal való foglalkozás elvégzésére kötelezheti a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat (egyéni szabadidős stb..) Nem kötelezhető a pedagógus, hogy ez időtartam alatt szaktanítást végezzen tantárgyfelosztás szerint. A kéthavi időkeretben megállapított kötelező órákon túl teljesített órák (heti 7) díjazásnál a munkavállaló „hozzáigazítja” a kéthónapos időkeret alapján történő díjazáshoz. A tanintézményen kívüli tanítással le nem kötött órakeretnek nincs nyilvántartási kötelezettsége A heti két óra díjazás nélküli tanórán kívüli tevékenység naplózását kéthavonta ellen jegyzi (amennyiben ezt elrendelte).
Az iskolához kerülő új dolgozók ismerjék meg munkaterületük sajátos feladatait, a velük szemben támasztott követelményeket, az iskola házirendjét, közelebbi és távolabbi célkitűzéseit, hagyományait. Ennek megvalósítása az alkalmazás kezdetén részben az iskolavezetés, másrészt a dolgozók közül választott patronáló személy feladata. A munkából való távolmaradás esetén – amennyiben ez előre látható – legalább 2 nappal korábban köteles munkáltatóját tájékoztatni, a távollét okát igazolni. Amennyiben előre nem 22
látható távolmaradásról van szó, a tanítási nap megkezdése előtt értesítse munkahelyét, jelezve a távollét várható időtartamát is. Az iskola belső életével, működésével, személyi ügyeivel kapcsolatban tájékoztatást külső szerveknek, személyeknek, az iskola dolgozói csak oly mértékben adhatnak, ami saját közvetlen munkatevékenységükkel összefügg. A személyiségi jogokat sértő, dolgozókat vagy tanulókat alaptalanul hátrányos helyzetbe hozó nyilatkozat tételére senkinek nincs joga. Szolgálati titoknak tekintendő minden olyan tudomásra jutó információ, ami az intézményt, annak dolgozóit, tanulóit, azok szüleit másokkal szemben hátrányos helyzetbe hozhat. Ugyancsak szolgálati titoknak kell tekinteni mások munkájáról, körülményeiről szerzett információkat, tudomásra jutó véleményeket, minősítéseket, értékeléseket. A nevelőmunka általános feladatai Minden nevelő legfőbb nevelőereje saját személyisége. Ezen belül az egységes ráhatások érdekében minden nevelőnek törekednie kell az alábbiakra: - a munkátlanság elítélése, a munka elismerése, a megfelelő személyes motiváció kialakítása, alkalmazása, - az általános erkölcsi normákkal össze nem egyeztethető magatartásformák elítélése, megfelelő magatartás minták megjelölése, - az általános viselkedési formákkal ellentétes (deviáns) magatartás elítélése, az elfogadottak megismertetése, - a személyiséget, az általános emberi jogokat sértő bánásmód elítélése, megfelelő bánásmód ismertetése. Valamely területen kimagasló képességekkel rendelkező tanulók fejlődésének elősegítése érdekében a következő eljárásokat alkalmazzuk: - szakkörök, középiskolára előkészítő tanfolyamok szervezése - egyéni feladattervek- képességek szerinti csoportbontás - tantárgyi keretben szervezett házi tanulmányi versenyek megszervezése A tantervi minimum követelményeket gyengén teljesítő tanulók számára a felzárkóztatásuk érdekében a következő eljárásokat kell alkalmazni: - a tantervi minimum követelményeinek gyakoroltatása differenciált munka keretében a tanítási órákon - a tanítási órán kívül szervezett korrepetálások - tanulószobára történő irányítás- a teljesítőképesség hiánya, okának feltárása, ennek megfelelő egyéni fejlesztő program alkalmazása. Az egységes követelményrendszer megvalósítása érdekében egymás feladatairól, kölcsönösen tájékoztatják egymást a munkaközösségek, az osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők. Az egyes tanulók értékelését, jellemzését közösen végzik. Az iskola nevelői az adott évfolyam adott tantárgyára vonatkozó tanítási programot az iskola helyi tanterve alapján választhatják. A választott programot minden nevelő a tanévet megelőző január 15-ig köteles egyeztetni a munkaközösség vezetőjével, és az igazgatóval. A nem az adott szakiránynak megfelelő végzettségű valamint kezdő nevelőknek javasolt az óravázlattal történő felkészülés. Sikertelen óra esetén az órát látogató igazgató, helyettesei vagy a munkaközösség vezető számon kérheti a felkészülés módját. Ismétlődő felkészületlenség esetén az óravázlat készítését az igazgató elrendelheti. 23
A távollévő nevelő köteles elősegíteni az őt helyettesítő nevelők eredményes munkáját, a tanítási anyagok pontos megjelölésével, a segédletek elkészítésével. A távollévő nevelő helyettesítésére az iskolavezetés – amennyiben erre lehetőség van – szakos, esetleg rokon szakos nevelőt oszt be. Ha a helyettesítő nevelő időben tudomást szerez feladatáról, köteles legjobb tudása szerint felkészülni. A szertári állományért, a szaktantermi, tantermi berendezésekért azok a nevelők felelősek egyenlő arányban, akik ezeket használják – kivéve a kizárólagos használatra átadott felszereléseket. Az egyértelműen megállapítható egyéni mulasztásból keletkező kár körülményeinek és nagyságának mérlegelését követően az igazgató kártérítést rendelhet el. Önképzés, továbbképzés Minden pedagógus hivatásbeli kötelessége szakmai felkészültségét folyamatosan gyarapítani. Ennek alapvető eszköze az önképzés. A szakmai sajtó, pedagógiai kiadványok figyelemmel kísérése, ajánlata, esetenkénti feldolgozása minden munka-közösség feladata. Az intézmény érdekeit szolgáló, feladatait elősegítő tanfolyamokon való részvétel esetén, amennyiben az ezen való részvételre a nevelőt az igazgató felkéri vagy ki-jelöli, elvégzése esetén felmerülő tanfolyami díjakat az intézmény a dolgozótól átvállalja. A dolgozó a beiskolázási tervbe való felvételét a következő tanév továbbképzési idő-szakára vonatkozólag február végéig írásban nyújthatja be. A felvételről a tovább-képzési tervben meghatározottak szerint az igazgató írásban értesíti a jelentkezőt A pedagógusok megbízásának elvei A nevelők éves rendszeres tevékenységét tantárgyfelosztás tartalmazza. Az egyes tantárgyi blokkok, óraszámok, nevelőkre történő felosztásában a szakmai munkaközösség aktív közreműködésére kell támaszkodni. A végső döntés az igazgató joga és feladata, döntése előtt a nevelő testület véleményét is ki kell kérnie. Pedagógusokat oktató-nevelői tevékenységük mellett végzendő egyéb vezetési, szervezési feladatok ellátására csak abban az esetben szabad kijelölni, ha ez a tevékenység a nevelőmunka járulékos részét képezi. Kijelölésnél az egyéni adottságok, képességek valamint a közösségi érdek az elsődleges szempont. Az elviselhető meg-terhelés azt kívánja, hogy háromnál több megbízása egyetlen nevelőnek sem legyen. Vezetői, működési pótlékért ellátott feladatok: igazgató, igazgató-helyettes(ek), diákönkományzatot patronáló pedagógus, osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők (legalább 3 fős munkaközösség esetén). A vezetői, működési pótlékot egyedi elbírálás alapján differenciáltan, a feladat nagyságát figyelembe véve kell megállapítani. Igazgatói megbízás alapján, a nevelővel történő megállapodás útján végzendő feladatok: - pályaválasztási felelős - tankönyvfelelős - ifjúságvédelmi felelős Külső szervek által dotált, a nevelőmunkával összefüggő tevékenységet a nevelő, ill. dolgozó és az adott szerv közötti megállapodás alapján lehet végezni. Ezekre a feladatokra az iskolavezetés közvetítői tevékenységet nem vállal, ez azonban nem zavarhatja az oktató nevelő munka ellátását. 24
Ilyen tevékenységek: - könyvárusítás - gyermeksajtó - iskolatej - iskolagyümölcs - tanszerárusítás - fényképárusítás Nevelési, oktatási programok, eredményvizsgálatok színvonalas megoldása érdekében célfeladattal ellátott pedagógiai bizottságot lehet létrehozni az iskola nevelőiből. Kiemelkedő feladatok megoldására belső pályázat is kiírható. A pályázat kiírását a nevelőtestület tagjai, munkaközössége, az intézmény vezetői kezdeményezhetik, a kiírásról a nevelőtestület dönt. A pályázat szabályszerűségéről az intézmény vezetője gondoskodik. Elbírálását erre a célra létrehozott szakbizottság végzi.
11.
A TANKÖNYV ELLÁTÁS RENDJE
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az igazgató-helyettes a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben, és összefogja azt. A tankönyvrendelésben, ill. a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket. Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenését követően kikéri az SZM véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, ill. segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és az SZM véleményének figyelembe vételével a szakmai munkaközösségek (ahol ez nincs, ott a szaktanárok) választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. Az igazgató május 31-ig felméri, hogy mennyi tanuló kíván tartóskönyvet, segédkönyvet kölcsönözni a könyvtárból, és erről június 15-ig tájékoztatást ad az illetékes közösségeknek. A tankönyvfelelős feladatai, ill. a tankönyvellátás rendje:
El kell készíteni a tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök segítségével az iskola 1 – 8 évfolyamára vonatkozóan az összesített tan- ill. segédkönyvrendelést (határidő febr. 15.) El kell készítenie a tankönyvárusítás rendjét, azt legkésőbb aug. 15-ig az iskola épületében ki kell függeszteni. A beérkezett tankönyveket a tanulók számára aug. 20-31-ig értékesíti. Gondoskodik a késve megjelent tankönyveknek a tanulókhoz történő eljutatásáról. A végleges elszámolás elkészültéig heti egy alkalommal az általa kiválasztott napon 15.30-ig köteles az iskolában maradni. A megbízottat megbízási díj illeti meg, melynek fedezetét a terjesztő cégekkel kötött szerződések alapján járó terjesztési díj adja. 25
Az iskola ellenszolgáltatás nélkül biztosítja, hogy a beérkező könyveket a megbízott az iskola területén tárolja, ill. árusítsa.
12.
A TANULÓI JOGVISZONY ELŐÍRÁSAI
12.1. A tanulói jogviszony előírásai az általános iskolában:
Tanulói jogviszony a Közoktatási Törvény 6. §. alapján keletkezik, és a 74.§ alapján szűnik meg. A tanulók osztályba sorolása első osztályban lehetőség szerint épüljön a kialakult óvodai csoportokra. A bontásra kerülő óvodai csoportok osztályba sorolásánál az óvónők meghallgatásával törekedni kell arra, hogy mindegyik osztályba jusson azonos mértékben jobb és gyengébb képességű gyermek. Amennyiben mód van rá, a leendő elsős ill. az új osztályfőnökök már a tanév tartama alatt ismerkedjenek az osztályukba kerülő gyermekekkel. A speciális nevelési igényű csoportba kerülés feltétele a képességvizsgáló pszichológus szakvéleménye. A tanév közben érkező tanulók osztályba sorolásánál figyelembe kell venni az osztályok létszámait, a tanulócsoportok jellegét (pl. nemzetiségi oktatás) összetételét. Tanköteles tanuló felmentése a gondviselő kezdeményezésére történhet. A felmentéshez az igazgatónak ki kell kérnie az osztályfőnök, ill. az illetékes szaktanár, valamint a nevelési tanácsadó, ill. az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét. Egyes tantárgyak gyakorlati része alól (pl. testnevelés) felmenteni szakmai (orvosi) vélemény alapján lehet. A tanulói jogokat és kötelezettségeket a házirend tartalmazza. A diákönkormányzat képviseletét diákválasztmány látja el. 12.2. A tanulói jogviszony előírásai az Alapfokú Művészetoktatási Intézményben: a.) A tanulói jogviszony keletkezése
Az intézmény tanulói közé jelentkezés útján lehet bejutni. A felvétel jelentkezés alapján történik.
A felvételről az iskola igazgatója dönt.
A tanuló alkalmasságát bizottság állapítja meg.
b.) A tanulói jogviszony megszűnése A közoktatási intézményekhez a tanulót fűző jogviszony megszűnéséről a törvény 74. §-a rendelkezik.
13.
JAVÍTÓ ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK RENDJE
A javító és osztályozó vizsgákat 3 tagú bizottság előtt kell tenni. A bizottságot az igazgatóhelyettes jelöli ki a szakmai végzettség figyelembevételével. A vizsga
26
adminisztrációs feladatait a kérdező tanár végzi, a bizonyítványba és az anyakönyvbe az eredményt az osztályfőnökök jegyzik be. A javító és osztályozó vizsga zártkörű. Azon a bizottsági tagokon, a vizsgázó tanulókon, ezek osztályfőnökén kívül más személy az igazgató engedélyével vehet részt. A javítóvizsgára kötelezett tanulók szüleinek a szaktanárok a tanévzáró értekezlet után fogadóóra keretében még június hónapban adjanak eligazítást a vizsgára való eredményes felkészülés elősegítésére. Az egyes tantárgyakból kimagasló képességekkel rendelkező tanulók az évfolyam követelményeiből legkorábban az első félévi osztályozó értekezlet időszakában tehetnek osztályozó vizsgát, és kaphatnak felmentést a tanév további részében ezen tantárgyak óráinak látogatása alól. Az osztályozó vizsgát a szaktanár kezdeményezésére az osztályfőnök egyetértésével az igazgató rendeli el. Az általánosan kimagasló képességekkel rendelkező tanulók a szülők kérésére, az osztályfőnök kezdeményezésére, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével az évfolyam követelményrendszeréből osztályozó vizsgát tehet. Ennek időpontja az első félév vége. Az eredményesen vizsgázó tanuló a második félévben magasabb évfolyam tanítási óráit látogathatja. Az osztályozó vizsgát az érdekelt nevelők egyetértésével az igazgató rendeli. A tanév követelményeinek osztályozó vizsgával történő megállapítása a tanév befejezése előtt a szülő kérésére, az osztályfőnök és a szaktanárok egyetértésével engedélyezhető, ha a tanuló a szüleivel együtt tartósan külföldre távozik. A mindennapi iskolába járás alól felmentett, ill. a hiányzások miatt osztályozhatatlan tanuló a javítóvizsga időpontjában köteles osztályozó vizsgát tenni. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek az Alapfokú Művészetoktatási Intézményben: Az intézményben lefolytatandó vizsgák lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az évfolyamok szerinti vizsgakövetelmények, valamint az intézmény helyi vizsgaszabályzata tartalmazza. A vizsgáztató bizottságot az igazgató jelöli ki. A helyi vizsgák az alábbiak: a./ Félévi vizsga b./ Év végi vizsga A vizsgákról jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyv vezetéséért a bizottság elnöke a felelős. A vizsgák eredményét a főtárgy tanár írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja.
14.
AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségügyi, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, 27
hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági szabályzat és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, - a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Valamint a tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatni a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, ill. tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a követendő viselkedés szabályaira. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét, és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola Munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét, az iskola Tűzvédelmi szabályzatában lévő utasítás szerint kell elvégezni.
28
15.
AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN
A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlevő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tenni, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. - A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv 2. példányát meg kell küldeni a fenntartónak. 1 példányt pedig át kell adni a tanulónak.(kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv 1 példányát az iskola őrzi meg. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Az iskola igény esetén biztosítja az SZM és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai oktató és nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Az iskola pedagógusainak feladata tűz- és bombariadó esetén: A riasztást követően az osztály felsorakoztatása, majd a menekülési útvonalon az épület elhagyása. A névsor ellenőrzése az osztálynapló alapján. A tanulók tűz- és bombariadó esetén felszerelés nélkül hagyják el az épületet.
16.
AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATA
Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
29
A fenntartóval, a helyi önkormányzati képviselő testülettel, bizottságaival (Berhida Város Önkormányzata) Polgármesteri Hivatallal Magyar Államkincstárral Veszprém Megyei Kormányhivatallal Várpalotai Kistérség Többcélú Társulásával Tanulási képességet vizsgáló és Rehabilitációs Intézettel A Várpalotai Nevelési Tanácsadóval A Családsegítő Szolgálattal. A helyi oktatási és kulturális intézmények vezetőségével (Óvoda, Kultúrház). A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal A Német Kisebbségi Önkormányzattal Berhidai Iskoláért Alapítvánnyal
Az iskola kapcsolatainak rendje Az iskola és a család közötti kapcsolat szervezett formái: -
fogadóórák, családlátogatások, szülői értekezletek szülői munkaközösséggel történő együttműködés szülői levél, üzenő füzet, ill. tájékoztató füzet.
A fogadóórák rendjét a tanév programjában kell meghatározni. Szükség esetén a szülő telefonon, személyesen vagy írásban kérheti, hogy a szaktanár, vagy osztályfőnök fogadja. A rendszeres írásbeli tájékoztatás eszköze az ellenőrző, ill. az üzenő füzet. Minden tantárgyból félévenként legalább három jegy szükséges a tanuló munkájának visszajelzéseként. Hat héttel a félévi és az év végi zárás előtt értesíteni kell a tanuló szüleit, ha gyermeke elégtelenre áll. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a berhidai családsegítő szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működésének feltételeit: a foglalkozások tartásához az iskola helyiségei, berendezései, felszerelései felhasználhatók, segíti a diákönkormányzat tulajdonát képező eszközök tárolását, védelmét. A pedagógiai együttműködés a nevelési és közművelődési intézményekkel tervegyeztetés alapján történik. A közművelődési intézményeknek, a környezetünkben működő egyesületeknek, szervezeteknek a tevékenységéhez az intézmény létesítményeit rendelkezésre bocsátjuk. Ha ezek a rendezvények iskoláink tanulóit foglalkoztatják, az igénybevételért ellenszolgáltatást nem kérünk. A termelőüzemekkel kialakított kapcsolatainkban elsősorban a pályaválasztás feladatainak gyakorlati megoldását, nevelési feladataink segítését kell megvalósítani.
17. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE
30
A tanítási órákat és a nevelők egyéb szervezett foglalkozásait ellenőrző, értékelő, tanácsadó jelleggel az intézmény vezetője, helyettese, és munkaközösség-vezetői látogathatják. Az előzőekben meghatározott személyeken kívül az iskolai foglalkozások látogatásához a nyilvános rendezvények kivételével az igazgató hozzájárulása szükséges a nevelővel történő előzetes megegyezés alapján. A szakmai munkaközösségek tagjai egymás óráit, foglalkozásait, az osztályfőnök a saját osztályában tartott órákat tapasztalatcsere jelleggel, egymás közötti megállapodás alapján látogathatják. Egyes nevelők minősítő jellegű értékelésének elősegítése érdekében az igazgató a belső lehetőségek kimerítése után külső szakember szakvéleményét is kérheti. Az egyes évfolyamok adott tantárgyi és nevelési eredményeinek megállapításához felméréseket kell végezni. Ezeket a felméréseket az adott munkaközösség és az iskolavezetés együtt végzi. Az objektivitás érdekében fel kell használni a központi feladatsorokat, a feladatbank szolgáltatásait. Esetenként igényelni kell a szaktanács-adók ilyen jellegű közreműködését is. Minden tanévben az egyes évfolyamokon tantárgyi méréseket tervezünk, kiemelten a 3., 4., 6. és a 8. évfolyamon. A nevelési-oktatási eredményvizsgálat alapján tapasztalt hiányosságok megszüntetésére középtávú programot kell készíteni a munkaközösségnek és az iskolavezetésnek. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét az SZMSZ függeléke, az intézmény belső ellenőrzési szabályzata írja le.
18.
AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA
Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, tartalmainak elmélyítése fontos eszköze nevelési céljaink elérésének. Az iskolánkhoz érkező új nevelőket az első nevelői összejövetel alkalmával bemutatjuk és köszöntjük. A nyugdíjba vonuló dolgozókat ünnepélyes keretek között búcsúztatjuk el. A tanulók közérdekű tájékoztatása, a tanulói programok, teljesítmények értékelése körözvényen keresztül, vagy iskolagyűlésen történik. Az óraközi szünetek fegyelmezett eltöltését ügyeletes nevelők segítik. Az ügyeletesek beosztását az egyenlő teherviselés figyelembevételével a tagozatos munkaközösségek végzik. Hagyományos iskolai rendezvények, ünnepélyek: október 23., március 15., Ady-napok, Földnapja, Nemzetközi Összetartozás Napja, évnyitó, évzáró, ballagás, sportnap, gyermeknap. Karácsony előtti utolsó tanítási napon ünnepséggel emlékezünk a szeretet és a béke ünnepére. A tanévzáró ünnepélyt és a 8. osztályos tanulók búcsúztatását azonos időben, az utolsó tanítási napon, vagy az azt követő 1 héten belül rendezzük. A felső- és alsó tagozatos tanulók részére a tanévzáró eltérő időben is történhet. Az iskolát segítő külső szerveknek, személyeknek a tanévzáró ünnepség keretében mondunk köszönetet, oklevelet adunk át. Örömmel fogadjuk végzett diákjaink látogatását.
31
19.
GAZDÁLKODÁS
Minden dolgozónak munkakörülményei, munkahelyi közérzete, életkörülményei összefüggenek munkahelyének körülményeivel, ellátottságával. Az ellátottság színvonalának emeléséhez minden dolgozó saját tevékenységével is hozzájárulhat. Az ellátottság színvonala szervesen összefügg az anyag- és energiatakarékossággal, az eszközök védelmével, megőrzésével. Éppen ezért minden dolgozó érezze sajátjának az intézmény minden létesítményét, berendezését, minden kifizetésre kerülő forintját. Az intézmény éves pénzügyi tervéről, költségvetéséről, pénzügyi előirányzatairól a novemberi nevelési értekezleten tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az előző év fel-adatainak megvalósulásáról a gazdasági vezető tart beszámolót februárban. Minden nevelő vegyen részt a tantárgy oktatási segédleteinek, szertári állományának tervszerű fejlesztésében. Az iskolavezetés az ajánlásokat, felszerelési listákat bocsássa a munkaközösségek rendelkezésére, az igényeket gyűjtse össze, az anyagi lehetőségekhez mérten rangsorolva gondoskodjon ezek beszerzéséről. Az oktatási segédletek nagyobb volumenű, ill. hosszú távú fejlesztési programját a nevelőtestület egyetértésével valósítsa meg az iskolavezetés. Az iskola által nyújtott szolgáltatásokért az érvényben lévő jogszabályok szerint előre kell térítési díjat fizetni. Az iskola dolgozói és a rendszeres étkeztetést igény-bevevők az adott hónapban étkezhetnek intézményünkben, ha a térítési díjat a fizetési napon ill. a hónap közben igénybevett étkeztetési díjat előre befizetik. A Művészeti iskolában fizetendő térítési díjak, tandíjak: A térítési, illetve a tandíjak Berhida Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (V.02.) számú rendelete alapján vannak megállapítva. A térítési díj, tandíj mértékének megfelelőségét a művészeti iskola minden tanév szeptemberében felülvizsgálja. Térítési díj, tandíj befizetése: - A tanévre megállapított térítési díjakat, tandíjakat kettő egyenlő részletben, november 05-ig, illetve március 05-ig kell megfizetni. - Hátrányos helyzetű tanuló: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításának 117. § (2.) bekezdése alapján, a hátrányos helyzetű tanulóktól, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista, valamint az enyhe értelmi fogyatékos tanulótól térítési díj nem szedhető. - A hátrányos helyzetet igazoló dokumentumokat a beiratkozáskor kell leadni az iskolának. - Az iskola tulajdonában lévő hangszerek bérléséért díjat kell fizetni.
32
20.
ÜGYVITELI REND
Az intézményben tartott értekezletekről, fegyelmi vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv vezetője testületi tag, vagy iskolatitkár lehet kijelölés alapján. Személyi ügyekben felvett jegyzőkönyvek hitelesítésére a nevelőtestület törzstagjaiból jegyzőkönyv hitelesítőt kell kijelölni. Belső használatú ügyiratok kivitelezését (jegyzőkönyvek, határozatok, stb.) az intézmény vezetőjének, vagy megbízott vezetőjének irányításával az iskolatitkár végzi. A tanulók nyilvántartását, a beírási napló vezetését az igazgatóhelyettes irányításával az iskolatitkár végzi. A végzős tanulók középfokú beiskolázását az osztályfőnök irányítja. A jelentkezési lapok szabályszerű kitöltését elvégzik. A továbbításukat, a postai küldeményekkel kapcsolatos meghatározást az iskolatitkár végzi. A tanulókról készült nyilvántartásokat az alábbiak szerint kell a vezetői irodákban elhelyezni: a beírási naplót, a törzslapokat, a bizonyítványokat tanév közben az igazgatói, ill. helyettesi irodában, az egészségügyi törzslapokat az orvosi rendelőben. Az évközi változásokat a törzslapba és a bizonyítványokba az osztályfőnök jegyzi be az igazgatóhelyettes irányításával. A nevelők óráit tartalmazó tantárgyfelosztás kivitelezését az igazgatóhelyettes végzi. A kötelező órákon felüli tartós túlórát átalánydíj megállapításával dotáljuk. A helyettesítést „H” jelöléssel, az eseti foglalkozásokat „T” jelöléssel az osztály- és foglalkozási naplókban a szaktanárok látják el. A helyettesítéseket a helyettesítési naplóba, valamint a helyettesítések összesítését, a nyilvántartások egyezőségének ellenőrzését az igazgatóhelyettes végzi. A törzslapokat és a lezárt osztálynaplókat az osztályfőnökök a tanévzáró utáni napon leadják az igazgatóhelyettesnek, aki ellenőrzés után az esetleges hibák javítását, a hiányok pótlását elvégezteti az osztályfőnökökkel. Az iskolából kimenő és a belső feladatokat meghatározó ügyiratok iktatását, másolatának irattárba helyezését az iskolatitkár végzi. A beérkező ügyiratokat az iskolatitkár látja el iktatószámmal, az ügyiratot a benne meghatározott feladat szerint átadja az ügyintézőnek. Az ügyirat átadásának és elintézésének tényét bejegyzi az iktatókönyvbe. Az elintézett ügyiratok irattározását az iskolatitkár végzi. A küldemények előkészítését a postázásra, a postaküldemények nyilvántartását az iskolatitkár végzi. A postai küldemények szállítását az ezzel megbízott technikai dolgozó látja el. Postai küldemények kezelését az iskolatitkár látja el a 11/1994. MKM sz. rendelet előírásai szerint. A községen belüli küldeményeket a megbízott technikai dolgozó kézbesíti. A kézbesítés tényét kézbesítő könyvvel kell igazolni.
33
21.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1.) A Szervezeti és Működési Szabályzat a Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 2.) A képviselőtestületi jóváhagyást követően sz SZMSZ-t az intézmény minden dolgozója részére át kell adni. 3.) Az SZMSZ kötelező mellékletei:
Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata
Az adatkezelési szabályzat
A szabálytalanságok kezelési rendje (a belső kontrollrendszer és a FEUVE részeként)
4.) Az SZMSZ függelékei: 1. Az intézmény alapító okirata 2. Az alkalmazottak munkaköri leírása 3. Iratkezelési szabályzat 4. Adatvédelmi szabályzat 5. Minőségi bérpótlék odaítélésének rendje 6. Közalkalmazotti szabályzat 7. Belső ellenőrzési szabályzat 8. Működési terület, körzethatár utcajegyzéke 5.) Az SZMSZ-ben foglaltakkal együtt alkalmazandó további szabályzatok: 9. Leltározási szabályzat 10. Selejtezési szabályzat 11. Informatikai szabályzat 12. Munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat 6.) A Szabályzat függelékeit az intézmény vezetője az SZMSZ változtatása nélkül módosíthatja.(kivéve: alapító okirat, házirend, körzethatár utcajegyzéke, amely a fenntartói döntések szerint változik) 7.) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 8.) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartása az intézmény minden alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az iskola igazgatója munkáltatói jogkörében intézkedhet. 9.) Az SZMSZ elfogadás után, kifüggesztésre kerül a főépület és az új épület tanári szobájában, és a szülők kérésre, elolvasás céljából megkaphatják. Ezenkívül az iskola honlapján is nyilvánosságra kell hozni. Berhida, 2012…………………….. Madár Lászlóné igazgató 34
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület a 20102………………………. -i ülésén a nevelőtestület tagjainak …. %-os igenlő szavazattal elfogadta. B e r h i d a, 2012. ………... Madár Lászlóné Igazgató A Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagintézmény nevelőtestülete a 2012…………. ………………………. –i ülésén a nevelőtestület tagjainak …. %-os igenlő szavazattal elfogadta. Berhida, 2012…………………….. Füredi Istvánné Tagintézmény vezető A Szervezeti és Működési Szabályzatot DÖK. 2012…………………….-i ülésén elfogadta.
B e r h i d a, 2012 ………… Varga Jánosné DÖK vez. tanár
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülői Munkaközösség 2012. ………….i ülésén elfogadta. B e r h i d a, 2012. ………………….. Simon Beáta SZM elnök
A Szervezeti és Működési Szabályzatot Berhida Városi Képviselőtestülete………../……………. Kt határozatával jóváhagyta. …………………….
35
Önkormányzat
