BORSODVÁRMEGYE
SZERVEZErrE az 1870. XLII. t. ez értelmében.
Megerősittetett a m. k, belügyminisztérium 187!.évi sept. 9-én 21366. - 21406. es 21407. számok alatt kelt rendeletei által.
Kinyomatott az 1871. december hó 30-án tartott me!lyei közgyűlés 103. sz. a. kelt határezatánál fogva,
1. FEJEZET. Bizottsági tagok száma és választó kerületek.
Borsodvármegyében a bizottsági tagok összes száma 392. Ezen számnak egyik fele 196 a legiöbb adót fizetés alapjáu, másik fele 196 választás által jött a bizottsági tagok sorába. A.választókerületek a következók :
A miskolczi járás választó kerületei. 17álasztó kerületek száma.
1. 2. 3.4. Miskolcz (önálló kerület) 1587, választó, választ 7 bizottsági tagot. 5. 6. lvJezö- Csáth (önálló kerület) 676 választó, választ 7 bizotttagi tagot. 7. Felsö-zsolczai választó kerület: F.-Zsolcza, A..-Zsolcza, Szirma, Görömböly, Sajó-Lád, B.-Böcs, Mindszent, Csaba. Osszesen538 , választó választ 6 bizottsági tagot. 8. Onodi választó kerület: Őnod,NYAk,Mályi, Ládáza, Kis-Tokaj, H.-Keresztúr, Petri, Poga, Nagy-Csécs, Szöged , S.-Oros, Szederkény, Összesen 559 választó választ 6 bizottsági tagot.
-4valaszté kerület: Nemes-Bikk, P.Bikk, T.-Kürt, H.-Bába, T.-Oszlár, Palkonya, Szakáld. Szalonta, T.-Tarján. Összesen 548 választó, választ 6 bizottsági tagot. 10. Iqriczii választó kerület: Igriczí , Papi, Ároktő, Keszi. Összesen 562 választó, választ G bizottsági tagot. 'll. Di6sgyőri választó kerület,: Diösgyór , F.-Győr, A.-H,ámor, ]'.-Hámoi:, O.-Huta, Uj-Ruta, Bábony, Sz.-Bessenyő, S.-Keresztúr, Ecseg, Bessenyő. Összesen 541 választó, választ 6 bizottsá,gi tagot. A miskolcsi járásban választók összes száma 5011. A községek s puszták száma 46. A bizottsági tagok száma 54. 9. Nemes-bikki
Az egri járás választó kerúletei. 1. 2. Mező-Kövesd önál. ker. 852 vál. viUaszt9 biz.tagot. 4. 8zent-lstüán
3. ilf.-](eresztes
" "
561
"
6
"
445
"
5
"
5. Gelej
"288,,
6. Tord 7. E1J1Őd 8. HaTsáng 9. Novaji választó
" 215 "203,, ,,201
3 2 2 2
" " " "
" "
kerület: Novaj, Ostoros, Kis-Tálya, Andornak. Összesen 377 választó, válasst ,4 bizottsági tagot. . 10. Bogácsi választó kerület: Bogács, Noszvaj, Cserépfalu. Összesen 496 választó, választ 5 bizottsági tagot. 11. F.-ábrányi választó kerület: F.-Ábrány, A.-Ábrány, Dar6cz, Sály, Geszt, Kacs, Lator puszta,
~- 5 Mező-Nyál'ád, Vatta. Összesen 563 választó, választ 6 bizottsági tagot. 12. Zsérczi választó kerület: Zsércz, Szornolya, Cserépvár, ]!~.-Tárkány, Gyertyánvölgy, R.-Huta. Összesen 499 választó, választ 6 bizottsági tagot. 13. 8zihctlmi választó kerület: Szihalom, Szemere. Összesen 267 választó, választ 3 bizottsági tagot. 14. LŐl/Ui választó kerület: Lövó, Farmos, K.-Ivánká, Négyes, Bábolna, Valk. Összesen 463 választó, választ 5 bizottsági tagot. 15. Nagy-mihályi választó kerület: Nagy-Mihály, Püspöki, Dorogtua. Összesen 376 választó, választ 4 bizottsági tagot. 16. A1'anyosi választó' kerület: Aranyos, Kis Győr, Mocsolyás. Összesen 280 választó, választ 3 bizottsági tagot. Az egri járásban ,a választék száma 6086. A községeks puszták szama 43. A bizottsági tagok száma 65.
A szentpéteri járás választó kenüetei. 1. 8zentpéter (önálló kerület) 237 választó, választ 3 bizottsági tagot. . 2. Berentei választó kerület: Berente, Alacska, Kápolna, László-fala, Radistyán, Parasznya, Varbó, Kondó, Kazincz. Összesen 549 választó, választ 6 bizottsági tagot. 3. Bánhorváti választó kerület: Bánhorváth , A.-Barczika, Fv-Barczika, Ivánka, Vadna, N.-Barcza és K.-Barcza, Bánfala, Velezd, Uppony. Összesen 580 választó, választ 6 bizottság] tagot, 4. Dédesi választó kerület: Dédes, Tapolcsány, I'ardo-
-6-
5.
6.
7.
8.
na, ~fályinka, Visny6, Nekézseny, Sáta, Összesen 550 választó, választ 6 bizottsági tagot. Apátfalusi választó kerület: Apátfala, Szilvás, Monosbél, Szent-Márton, Csernely, Mogyorósd, L.-Darócz, Osokva, űmány. Összesen 572 választó, választ 6 bizottsági tagot. . Já1Ylánházi választó kerület: Járdánháza, Balaton, Nádasd, Disznósd, Domaháza. Összesen 592 váto, választ 6 bizottsági tagot, Vár'konyi választó kerület: Várkony, Czenter, űzd, Csépany, Bolyok, Vasvár, Arlö, Sikátor. Összesen 564 választó, választ G bizottsági tagot. Saj6-uémtü választó kerület: S.-Németi, Mercse , Kíráld, Böta. Összesen 239 válasstö, választ 3 bizottsági tagot. A szeatpéteri járásban a valasztok összesszáma 3883. !Á községen s puszták száma 53. A bizottsági tagok száma 42.
A szendrei járás választó kerülelei : 1. Pálfalusi választó kerület: Arnóth (Zbuskával,) Pálfala, Vámos. Összesen 368 választó, választ 4 bizottsági tagok. '}. B6clvai választó kerület: Senye, Bödva, Ziliz, Nyomár, Hangács, Hegymeg. Összesen 358 választó, választ 4 bizottsági tagot. 3. Edelényi választó kerűlet : Edelény, Borsod, Balajt, L.-Bessenyő, Finke, Szirák, Damak. Összesen 547 választó, választ 6 bizottsági tagot. 4. Irotai választó kerület: Lak, Szak ácsi, Irota, Rakacza, R.-Szend. Összesen 667 választó, választ 4 bizottsági tagot. ' 5. Szalonnai választó kerület: Szalonna, Szent-Jakab,
-7Martonyi, Viszló, Galvács, Dobréte. Összesen 275 választó, választ 3 bizottsági tagot. 6. Szendrői választó kerület: Szendrő, Abod, SzendróLád, Meszes, Szuhogy, A.-Telekes, F.-Telekes, Rudo-Banya. Összesen 551 választó, választ 6 bizottsági tagot. 7. Kazai választó kerület: Kaza, Mucsony Duzsnokkal, Galgócz, Dubicsány. Összesen 358 választó, választ 4 bizottsági tagot. 8. Felső-nyárádi választó kerület: Sz.-Kálló, D.-Horvát, Kurittyán, F.-Nyárád, Dövény, Jákfala, F.Kelecsény. Összesen 358 választó, választ 4 bizottsági tagot. A szendrei járásban a választék összes száma 3182. A faluk és puszták száma 47. A bizottsági tagok száma 35. Az egész megyében van község és puszta 189. Választó 18162. Választókerület 43. Válaszi bizottsági tagot t 96-ot.
II. FEJEZET. -A borsedmegyeí
központi szervczcte.
xírvaszék
Az 1870. XLIL törvény 8-ik §-a szerint a megyei árvaszék hatásköre az árváknak és gondnokság alattiaknak csak azon ügyeire terjed ki, a melyek a rendes biró illetőségéhez nem tartoznak. A törvény ezen rendeletéből önkényt folyik, hogy . 1.) Valahányszor a rendes biró, a maga illetősegének korlátai között, az .elötte álló felek beleegyezésétöl függetlenül, biróilág jár el, és határoz : a birói határosat ép ugy kötelezó a g'yám és gondnek által képviselt árvl1,ra és gondnokoltra , mint bármely más félre nézve, s az árva és gondnokolt , avagy a gyám és gondnok , mint olyan, nem igényelhet más és több jogot, miut a menynyivel más fél bir it törvények értelmében. 2.) Az olyan hagyatéki tárgyalásnál , melynél árva va,gy gondnokolt érdeke forog' fenu , az 1808. LIV. és 1871. XXI. törvény csikkek szarint következőleg oszlik meg a hatáskör a rendes biró és a központi árvaszék között : A kir. járásbi1'6ságok
illetoséqéhez
jog
tartozni:
a hagyaték leltározása ; esetleges biztositása ; a végrendelet kihirdetése; az örökösök egybehivása , a
hagyatéki eljárás meginditása , vezetése, befejezése; a hagyatéknak , ha az egyesség sikerült , átadása, illetőleg a telekkönyvi átitatás hivatalból való eszközlése; a feleknek, ha ai egyesség nem sikerült , perre utaitúsa ; a hagyatéknak a per folyama alatti bistositására , és kezelésére való gondoskodás; és végre a hagyatéki ingóságnak , lia értéke a 300 ftot meg nem haladja, a testvérek és unoka testvérek között sommás uton való felosztása. (Polg. törv. rendtartás 562-573, 575, 576, 582, 583, 585, 587, 588. §.) .JI lcir. töruényszék
illelÜségéhez fog tariozni : ,
a) ha az örökösök nagykoníak , és az örökség tárgyát ingatlan javak képezik, a polg, törv. rendtartás 5AO. 581. §.-ában körülirt hirdetményi és átadási eljárás foganatositása; b) a sommás osztály eszközlése testvérek és unokatestvérek között , ha a hagyaték ingatlanból , vag-y abból is, avagy olyan ingó ból áll, melynek értéke meghaladja a 300 forintot (polg. törv. rendtartás 583. §.) c) a polg. törv. rendtartás 587. §. értelmében perre utasított, vagy a, so.umás uton eszközlőtt osztálylyal elégedetlen örökös által inditott örökösödési porökben való biráskodás , abr ingó, akár ingatlan javakból álljon a,z örökség. (Polg. törv. rendtartás 589. 31. §.) .A ktizponti árueszék i1.letöségéhez fog tartozni : a) a gyámucrezés , mihelyt az árvaszék a kir. járásbiróságnak a polg. törv. rendtartás 575. §-ábau emlitett értesitvényét vette. (Polg. törv. rendtartás 575. §.) b) gondneknev ezés (ad hoc) az olyan kis k o r ti részére, a ki törvényeink szerint nem árva ugyan, mivelhogy egyik szülője életben van, de a kinck érdekei . ~ _.. .
.•
-
10 -
az örökhagyó másik szüló hagyatékára nézve, az élű másik szülő érdekeivel összeütközésbe jöhetnek a hagyatéki tárgyalásnál, vagy a meginditandö örökösödési pörökben ; c) jóváhagyása vagy visszautasítása a gyám vagy gondnek által a hagyatéki tárgyalásnal , vagy a polg. törv. rendtartás 583. §.-ában érintett sommás osztálynal kötött minden egyességnek, (polg. törv. rend. 586. §.) s általában minden cselekvénynek , melyhez a gyám vagy gondnok , nem birói hatalomszó folytán, hanem szabad akaratából járul; d) a főfelügyelet arra, hogya gyámolt, vagy gondnokolt öröksége átvétessék s kellőleg biztositassék, s ha az örökség ingatlanból áll, az, a gyámolt vag'y gondnokolt nevére a maga rendes utján telekkönyvileg átirattassék. (Polg', törv. rendt, 591. §.) Megvonatván ekként a határvonal a rendes biró és az árvaszék hatásköre között , az árvaszék összes hatásköre, és szervezete a következőkben állapittatik meg:
Általános határozatok. 1.) Borsodmegye az árva és gyámhatóságot Miskolczon székelő állandó központi árvaszéke által gyakorolja (1870. XLII. 9. §.) 2.) Az árvaszék áll : a) az elnökből; b) két ülnokból. Az elnök akadályostatása esetében a kerabban választott ülnök látja el az elnöki teendőket; c) a megyei tiszti ügyészból ; d) a megyei számvevőből; e) a megyei aljegyzőből; f) a kösponti közgyámból , kik a megyei közgyám
II kivétclével mindnyájan szavazattal birnak. (1870. XLII. 9. §.) 3.) Az árvaszéki iroda áll: a) egy iktatób6l, ct ki egyszersmind kiadó, és irattárnek egy személyben; b) egy irnokból. . 4.) A~ árvaszék, mint árva és gyámhatóság önállölag működik ; külön pecsétet használ; a belügymínisterrel , mint az árva és gyámügye,kben föllebbviteli hatósággal, továbbá Miskolczvárosa önálló árvaszékével, a megyei bizottsággal, az alispánnal , a kir. biróságokkal , az árvaszékekkel és gyámhatósági vég-rehajtó kezegekkel közvetlenül érintkezik. 5.) Az árvaszék illetősége kiterjed a mískolczi árvaszék illetősége alá nem tartozó míndazon árvákra és gondnokság alattiakra , a kik amegye területén laknak, a mennyiben egy vagy más okból előzetesen vagy időközben más gyámhatóság alá nem jutottak, vagy rendeltettek. 6.) Eljár, mintföllebbviteli hatóság, mindazon árva es gyámügyekben , melyek Miskolcz városa önálló árvaszékétől az 1871. XVIII. törvény 24. §-a értelmében a megyéhez föllebbeztetnek. 7.) Az árvaszék évnegyedenként jelentést tesz működéséről a megyének , mely az árvaügy átalános .érdekei, és az árvaszéki tisztviselők tevékenysége fölött bizottsága által őrködik. 8.) Az árvaszék mint testület ugyanazon felel§sség , alatt áll, mely az 1870. XLII. törvény VI-ik fejezete szerint a megyei bizottságra nehezedik. . 9.) Az árvaszék nyilvánosan tartja ülését. Érvényes határozathozataira az elnökön kívül 2 szavazó tag jelenléte szükséges. Ha a szavazó tagok l
-
12-
páros számmal vannak jelen, és a szavazatok egyén lők: azonvélemény dönt, melyhez az elnök járult szavazatával. Az érdemleges határozatok indokolandók. Azt, hogy melyik tag iniként szavazott, a,z ügyviteli jegyzókünyvben mindig ki kell tenni. 10.) Az árvaszék határozatai rendszerint a kézbesitéstól számított 15 nap alatt fölebbezhetók , elfogadhatja azonban az árvaszék az elkésett felebhezvényeket is, ha a gyámolt vagy gondnekolt érdeke ugy kivánja , s a határozat még végrehajtva nincs ..
Az árvaszék hatásköre. Gyámot va,g-ygondnokot nevez, inihelyt a gyám vag'y gonduoknevezés szüksége elő áll, a kinevezésnél, a legközelebbi rokonok, azok nem létében a községi előljáróság' tanácsát kérvén ki. 2.) Jóváhagyja" vagy visszaveti a gyám vagy gondnek által kötött szerződést, vagy egyességet, s ha az a biróság előtt köttetett , határozatáról további intézkedés végett az eljáró biröságot azonnal értesíti. 3.) Intézkedik a vagyontalan árva, vagy gondnekolt ellátásáról. Ha rokon vag'y idegen nem vállalkoznék, igénybe veszi az illetékes község segélyét a községi törvény' 131. §-a alapján. 4.) Intézkedik a gyámolt vagy gondnokoIt örökségének átvételéröl, s biztosításáról. Ha az örökség ingatlanból áll: őrködik annak telekkönyvi átiratása fölött. 5.) Intézkedik a tarthatran vagy szükség·telen in- _ göknak nyilvános árverésen eladatásáról. Eladatja-, a mutatkozö szüksé~hez képest, az ingatlan vagyont kös1.)
árverésen, vag-y -héL előnyösebb -szabadkézből, megállapitváll mindkét esetben az eladás föltételeit. 6.) A hagyatéki birösagtöl átvett, vagy az eladásból befolyt, avagy at. évi jövedelemből fennmaradt készpénzt eL helybeli pénzintézetekbe gyümölcsözőleg 6 százalékra elhelyezi, vagy kivételesen szabályszerü biztositék mellett egyeseknek kiadja. 7.) A dragaságokat , értékpapirokat stb. az árva pénztárba téteti ds őrizteti. 8.) Intézkedik az árva activ követeléseinek bekeblezés vagy jótállús által bistoeitásárél. 9.) Intézkedik a passiv. terhek tisstásásáröl , a bekeblexett és kifizetett tartozások törleseról. 10.) Intézkedik az ingatlan vagyon bérbeadása rag'Y házi kezelése iránt ; felügyel az árva vagyonra s annak kezelésére , gondoskodik az épúletek fentartasaról, tűz elleni biztositásáröl stb. 11.) Intézkedik az árva activ és passiv per eire nézve a kellő képviseletról. 12.) Megállapitja az árva ellátási, II nevelési költségeit. 13.) Megállapitja a törvény és törvényes gyakorlat értelmében a gyám és gondnek illetóségét. 14.) Pontos számadást kiván a magan-, végrendeleti- és községi gyámoktöl és gondnokoktól az általuk, kezelt vagyon [övcdelmeiról , és azt évről évre átvizsgáltatja. 15.) Elmozdítja, esetleg perbe fogat ja a hűtlen, a tehetetlen gyámot vagy gondnokot s mással helyettesiti. 1íl.) Gondnokot rendel az olyan nő mellé, ki ujra férjhez megy, hogy őrködjék akiskoru g-yermek érdekei fölött. 17.) Törvényszabta mödon gondoskodik az oly
-
14-
kiskoru gyermek szabályszerü védelméről, a kinek törvényes és természetes gyámja, az atya, pazarló. 18.) Elintézi a gyámi és gondnoki felterjesztéseket , megadja a jóváhagyást, ott a hol szükséges. 19.) Felügyel a közgyám által vezetett könyvek , pontos vezetésére, s a pénztárra. 20.) Az árvaügyekról negyedévenként jetentést tesz, az év végével pedig táblás kimutatást 'terjeszt a megyéhez. 21.) Véleményt ad a nagykorusitás, törvényesités , örökbefogadás eseteiben. 22.) Megengedi,a gyám felügyelete mellett-a vagyon kezelését az olyan kískorunak , a ki arra minősitve van. 23.) Kiváló figyelmet fordit az árvák szellemi kiképeztetésére, s őrködik a fö-lött, hogy az árva, legalább az 1868. XXX. törvényben megszabott elemi oktatásban részesüljön. 24.) Teljesíti. átalában mind azt, a mit törvényeink , a felsőbb és megyei szabályrendeletek a gyámhatóság hatásköréhez utasitanak.
Az elnök. Az elnök, azon jogokon és kötelességeken felül, melyeket a, dolog termésseténél fogva, és a birösagok részére kibocsátott ügyviteli rendszabályok értelmében az elnökök átalában gyakorolnak és teljesitenek , a következő jogokat és kötelességeket gyakorolja és teljesiti : a) meghatározza a rendes és rendkivüli ülések tartásának idejét; b) megnyitja, vezeti és bezárja az üléseket ; c) átveszi az árvaszékhez érkezett leveleket, jelentéseket, megkereséseket ;
- 15d) kios~tja az ügy darabokat az előadók között ; e) őrködik az ügyrend pontos megtartása fölött ; f) megtesz minden előleges és ideiglenes intézkedést, mely az árvák és gondnokoltak érdekében mulhatlanul szükségesnek mutatkozik ; . . g) meghívja a megyei számvevőt , mint az árvaszéknek a ssamadási ügyekben szakértő tagját, minden olyan ülésre, malyben gyámi, vagy gondneki számadások, költségvetés ek sat. tárgyaltatnak ; h) felbontja az értékpapír és készpénz küldeményeket, selhelyezi ideiglenesen a megyei letéti pénztárba; i) megvizsgálja koronként az árvapénztárt a tiszti ügyész és megy ei számvevő társaságában; • k) intézkedik, az árvapénztárak rendszeres átvételétől és átadásáról; 1) őrzi az árvaszék pecsétjét; m) igénybe veszi, ha kell, a megy ei átalános iroda segélyét a megyei főjegyző közvetitésével ; n) fegyelmi ügyekben jelentést tesz a megy ei bizottságnak, és a fóispannak.
Ülnökök. Áz ülnökök feldolgozzák és előadják a kiosztott ügyda.rabokat, s alkalmazkodf!.ak az ügy rendtartás szabályaihoz.
.Tiszti ügyész. Á tiszti ügyész mint árvaszéki tag: a) jogi tanácsosa az árvaszéknek , véleményt adván az árvaszék, vagy az elnök által kivételesen hozzá utasitott jogi kérdésekben; '. b) feldolgozza és előadja az elnök által kívételesen hozzá utasitott ügydarabokat ;
-
16 -
c) hívatalból föllebbezheti (LZ árvaszék határozatait, ha az árvák és gondnokoltak érdeke ugy kivánja ; d) jelen van ar, árvapénztár megvissgalásünál : e) képviseli az árváka.t a rendes biröságok előtt inditott keresetek ben ; f) behajtja az árvapénztár kövotelésoit s eszközli azok biztositásat ; g) fogalmazza az árvák kötelezvényeit , szerzódvényeit, vagy megbirálju a gyám és gondnok által előterjesztetteket ; ll) eljár azon ügyekben, malyeket az árvaszék, vagy elnök hosza utasit.
Megyei számvevő . .A megyeí számvevő, mint az átvaszékuek a számadási ügyekben szakértő tagja: a) részt vesz azon ülésekben , melyekben a gyámok és gondnokok által beadott számadások , költségvetések , vagy a közgyám által beadott számvevői jelentések tárgyaltatnak ; b) véleményt ad a számvevői szakba vágó árvaügyekben, malyeket az árvaszék vagy elnök hozzá. utasit ; c) jelen van a központi , s a községi árvapénztár megvissgálásanál , valahányszor az elnök, illetőleg a szolgabiró a vizsgálatot teljesíti; d) ellenőrködik a központi és községi árvapénztár esetleges átadásánál és átvételénel.
Megyei jegyző. A megyei jegyző mint árvaszéki tag: vezeti az ügyviteli jegyzőkönyvet, pontosan följegyezvén azt is, hogy melyik tag miként szavazott; felügyel az árvaszéki irodára , s az expeditiora,
-
17 -
Központi közgyám. A központi közgyám : a) vezeti az árvák és goudnokoltak személyéről és vagyonáról a szabályszerű fő, nyilvántartási és mellék könyveket. A nyilvántartási könyvek vezetését - saját felelőségére.- az árvaszéki irnokokra is bizhatja ; b) kiszámitja az árvák örökségi illetőségét ; c) őrzi az árvák kötelezvényeit ; d) felügyel az árvaszéld irattárra ; e) ellellőrködik az árvapénz , értékpapír, drágaság elhelyezésénél , illetőleg letételénél ; f) ellelljegyzi a péuztárnok kiadásait ;. g) véleményt ad és jelentést tesz az árvaszéknek. az árvák vagyoni állásáról és személyi viszonyairól; h) megvizsgálja a gyámi és gondneki számadásokat , s megteszi azokra észrevetéleit ; i) feljelenti az árvaszéknek , ha valamelyik gondnok, vagy gyám a rendes időre be nem adja számadását ; k) nyilvántart ja a kamat és bérfizetések idejét, a bérlési szerzódések lejártát; 1) jelentést tesz árvaügy kezelése körül tapasztalt mulasztásokról , hiányokról , visszaélésekról : lll) a gyámi számadások megsürgetése , egyes kihallgatások eszközlése, egyes hiányok pótlása végett a 80 zolgabirót közvetlen is megkeresheti ; n) beadja az év végével az árvaszéknek a szabályszerü táblás kimutatásokat. Megyei szolgabirák. A megyei szolgabirák az árvaszék végrehajtó közegei a járásokban. Mint ilyenek közvetlen érintkeznek az árvaszékkel , annak elnökével, s kivételesen a központi kOzgyámm':l.l.Teljesitik mindazon kötelességeket , me-
18 -
lyeket az árvaszék rájuk róv , s ellenőrzik a községi előljáróságot az árvaügy minden ágazataban. Községi előljáróság. :A.községi elöljáróság : a) végzi aZOt1teendőket, melyeket a. polg. törv. rendtartás IX. czimének VII. fejezete a községí előljáróságokra ruház; b) ott hol községi közgyám nincs, gondoskodik az árváról , mig az árvaszék gyámot nevez, s felügyel arra folytonosan; c) véleményt ad a gyám és gondnoknevezés, és nagykorusitás eseteiben; d) jelentést tesz a szolgabirónak , 'ha a törv. és természetes gyám pazarol, vagy másodszor férjhez megy, vagy a gazdaság vitelére alkalmatlanná vált; e) gondoskodik az árva és gondnoksag alatti kellő ellátásáról a községi törvény 131. §-a eseteiben; f) végrehajtja a szolgabirönak , mint árvaszéki közegnek ; az árvaűgyekre vonatkozó rendeleteit. Községi közgyám. A nagy községekben a községi törvény alapján rendszeresitendó közgyámok hatáskörét, jogait és köte-
lességeit, szabályrendelettel az árvaszék meghallgatása mellett a megye állapitja meg, s ellátja utasítással a magán gyámokat is. Számadásaikra nézve a magán gyámokkal egyenlő elbánásban részesülnek.
-
19-
Ill. FEJEZET. A borsodmegyei állandó választmány szervezete. Az állandó választmány a közgyűlés hatásköréhez utasított ügyek rokonsága szarint három szakosztályból áll: t. i. a k z í gaz gat á s í , a p é n z ügy í és a köz 1eke d é s i szakosztályböl. . 1. A k z ig' a z gat á s í sza kos z tál y, mint előkészítő és véleményezd válasstmány hatásköréhez tartoznak: a szabályrendeletek alkotása; (43. §. a. pont.) a közigazgatasi és választó kerületek alakítása; (43. §. b. pont.) uj hivatalok és állomások felállitása , vagy a régiek megszüntetése ; (43. §. k. pont.) a községektől a megy éhez felterjesztett, vagy fellebbezett kösigazgatasi ügyek ellátása; (43. §. m. pont.) a rendőrségi és a közegészségi ügyek; az ipar- és kereskedelmi ügyek. II. A pénzügyi s z a k o s z t l y h o z tartoznak: a költsöuök ügye; (43. §. d. pont) a törzs-vagyon szerzése vagy elidegenítése ; (43. §. e. pont.) a költségvetés megállapítása és a zárszámadás megvizsgálása ; (43. §. f. pont.) egyes adózóknak a költségvetésre és a zárszámadásra tett észrevételei, melyek a közgyűlés előtt 5 nappal a választmánynak beadhatók; (14. §.) a tisztviselők, a. segéd és kezelő személyzet s a szolgák fizetésének szabályozása, felemelése vagy leszállítása; (43. §. i. pont.) ö
ö
á
-
20·-
a községektől felterjesztett s föllebbezett minden olyan ügy, melynek ellátása vagy megbirálása pénzügyi szakismeretet igényel, miuók a költségvetés , zárszámadás , mely utóbbiakat az alispán utasitása folytán a számvevő előlegesen mindig atvizsgúl s véleménynyel terjeszt a szakosztály elé; a pénzintézetek és részvénytársulatok ügyei. Ill. A k z 1 eke d é sis zak osz tál Yhoz tartoznak: a törvényhatósági (megyei, községi) közlekedési vonalak, közművek , épitkezések, az azok feletti felügyelet és a közmunka. Ezen felül a szakosztályok véleményt adnak mindazon ügyekben, malyeket a közgyűlés vagy az alispán esetről esetre, vady véglegeseu hozzájok utasit. Ha valamelyik bizottsági tag a 44. §. első bekezdésében foglalt tárgyakra nézve a közgyűlés folyamában indítványt tevén, annak közgyűlési tárgyalását azon oknál fogva kivánnák mellőznÍ, mivel az ily tárgyaknak, a törvény ugyanazon 44. §-ánál fogva az állandó választmány által kell elókészittetniök : az inditványozó és még öt más bizottsági tag kiván atára tartozik az állandó választmány illető szakosztálya a tett indítványt sietősen és akként tárgyalni, hogy az lehetőleg a következő napon, minden esetre pedig a gyűlés folyama alatt fölvétethessék. A szakosztályok magok választják alelnökeiket s külön tanácskoznak. De ha az alispán, mint az állandó választmány törvényszerinti elnöke, jónak látja, a szakosztályok bármelyikét összehivhatja , azok ülésein elnökölhet s a fontosabb tárgyakat a három szakosztály együttes ülése elé terjesztheti. A szakosztály elnökei , a törvény értelmében a scontralisszéknek (52. §.) tagjai. ö
-
21 -
A szakosztályok , a rendes közgyűlésekot megelőző héten, tekintettel a 42. t. ez. 14. §-ra is, öszszeülni s !to közgy ülési tárgyakat j6 eleve előkészíteni artoznak. Ezen felül a rendes köílg-y(Uést megelőző napon mindig együttes ülés tartatik, hogya szakosztalyi ülések befejezése után időközben érkezett tárgyak szintén előkészittethessenek. A jegyzói teendőket mind a szakosztályokban , mind a váJasztmány összes ülésein a megyei jegyzők teljesítik .. A szakosztalyok , valamint az együttes ülések munkálatait a jegyzői hivatalban a gy illést megelőzőleg minden bizottsági tag megtekintheti. Tanácskozási ügyrendjét a választmány maga határozza meg. A borsodmegyei állandó válasíltmány tagjainak összes száma 60. - Eg'y egyén több szakosztálynak is tagja lehet. Választja a közgyűlés , fóispáni kijelölés nélkül. A megválasztott tagok saját tetszésök szerint osztják be magukat a három szakosztályba , ugy azonban, hogy 15 tagnál kevesebb egy szakosztályban sem lehet. .A szakosztályokban , valamint az összes választmány ülésein a jelenlévők határoznak. Az állandó választmányon felül, a megye , a mint eddig szokásban volt, egyes tárgyakban külön küldöttségeket jövőre is megbizhat. Az állandó választmány, vagy a szakosztályok jelentéseiben az ülésben résztvett tagok nevei is kiteendők. Midőn a közgyűlés a maga törvényes jogáuál fogva valamely tisztviselő ellen vizsgálatot, vagy felfüggesztést akar elrendelni, ez iránt előbb a közigazgatási SZa.kosztályvéleménye meghallgataadé.
-
22 -
IV. FEJEZET. A tisztikar,
a segéd , kezelő és szolgaszemélyzét
létszámáról, hatáskö1'é1'öl, a munka felosztásáról, a fizetések mennyiségé1'öl, a napi dijak fokozatá1'ól szóló szet'vezet.
1. Központi tisztviselők. Alispán. Az alispán hivatalos hatáskörét , jogait és kötelességeit a köztörvényhatöságok rendezéséről szóló 187 O. évi XLII. t. -ez. 4. 30. 38. 41. 42. 44. 45.·47. 51. 53. [J8. 61. 87. s a községi törvény 68. 72. 79. 85. 92. 95. 96. §§-ai valamint a még életben levő egyes törvények határozzák meg. Ezekhez képest: 1. A XLII. t. ez. 58. §. d. pontjára nézve, .mely a kormány rendeleteinek végrehajtásáról intézkedik, illetőleg - e. pontjára nézve, mely szerint az alispán a közgyűlésnek és a főispánnak tüzetes jelentést tesz intézkedéseiról s a törvényhatóság' állapotáról: szabályrendeletileg kimondatik , miként az alispán által elnökilez elintézett tárgyakról csak egyszerü bejelentést kiván a közgyűlés ; azokról azonban, melyek iránt a d. pont értelmében a ministerhez feliratot intézett, a felirattal és az arra nyert miuiszterí válaszszal fölszerelt .réssletes jelentést terjeszszan az alispán a legközelebbi gyűlés elé, mely jelentésben, ha a rendeletet végrehajtotta volna, a végrehajtás indokai is elősoroltassanak. 2.Utalvány.oz a házi pénztarra a költségvetés rendet> és részletezett korlátai között ; (58. §. i. pont.)
-o
23 -
nem részlétezett és meg' nem határozott, vagy is az ugynevezett vegyes kiadásokra nézve egyszerre egy öszszegben 500 fttig a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében; nagyobb összeg erejéig csak a közgyűlés rendelete folytán. (i. pont.) 3. Intézkedik a katona elszállásolási ügyekben, midőn az elszállásolás csak rövid idótartamra történik: a katonaság állandó elszállásolásáról intézkedni a közgyűlés jogkör éhez tartozik. (58. §. 1. pont.)
Jegyz~k. A jegyzdk jogai és kötelességeí : az 1870. XLII. t. ez. 9. 22. 46. 47. 51. 53.59. §§-aiban határoztatnak meg. A jegyzdi hi vatal egy főjegyzőböl és két alj egy jegyzőböl áll. " A főjegyző a megyei levéltár óre és felügyelője. Felügyel az irodára , az irodai személyzet munkálkodására. Gondoskodik a kösgyűlési jegyzőkönyvek hű és szabatos szerkesztéséről, a. közhatározatok gyors és pontos expeditiojáról, a hiteles másolatoknak a belügyministerhez 30 nap alatt felküldésóről. Á.tveszi az alispántói a közgyűlés elé terjesztendő tárgyakat s azokat jegyzőtársaival megosztva a közgyűlésén előadja. Részt vesz, mint tollvivő , a szakosztályok ülésén, valamint a törvény 38. §-ában rendszeresitett biráló választmánynál mint toll vi vő móködik. Kezeli a jegyzői hivatal pecsétjét. Ha az alispán beteg, ha távol van, vagy ha az alispáni szék üres, az alispání teendőket, a törvény sserint a föjegyző teljesíti. Ha azonban a főjegyző is is akadályoztatnék, az alispánt akkor a tiszti főügyész
helyettesiti.
'
..,- 24 A két aljegyző sziutén mind a közgyüléseken , mind a szakosztályok ülésein teljesíti a jegyzói teendőket. Közülök az egyik az alispán mellett , különös en az elnöki fogalmazásokkal foglalkozik; a másik az árvaszék üléseinek állandó tollvivéje. Egyébbiránt a hivatalos tehedők részletesebb s alkalomszerű megosztását a, jegyzői invatal önmaga intézi el.
Tiszti ügyészel<. A tiszti ügyész ek jogai és kötel ességei az 1870. XLII. t. ez. 9. 47. 53. 60. 77. 80. §§-ban határoztatnak meg. A tiszti ügyészi hivatal egy főügyészböl és egy alügyészböl áll. A tiszti főügyész, azokon kivül , a miket a törvén az ő hatásköréhez soroz, véleményt ád akár a közgyö.lés, akár az alispán által e végett hozzá utasitott tárgyakban, Részt vesz a szakosztályok működésében s teljesiti a megyei köxigazgatás körében előforduló különbözó megbizatásokat. - A főjegyző akadalyoztatása esetón az alispánt helyettesi ti. Az alügyész kivalóan az árvaügyekkel foglalkozik, de azokon kivül köréhez tartozó egyébb hivatalos ügyekkel is foglalkozni s különös on a szakosztályok ülései ben részt venni tartozik.
Házi fö-pénztárnok. A pénztári hivatal egy házi fó-pénztárnokból , egy pénztári tisztból és egy rendes irnokból áll. A házi fő-pénztárnok működési köre főleg a kezelése alá tartozó különbözó pénztárak felelősség melletti pontos és hűséges kezelésében, a hivatalos pénzek bev ételében és kiadásában áll. Számadási kötelesettség mellett kezeli 1., a házi, 2., a letéti , 3., az utfentartási , 4., az árvapénztárt s ez utóbbinak kezelését az árvaszéktől nye-
-
25-
il'ndö utasitás szerint eszközli, 5., a szegény alapí, :Ga, a Reviczkymagtári , 7., a rabdolgoztató intézeti pénzeket, szöval a megye mindennemű bevételeit és jöedelmeit. Bevételi s kiadási könyveit, naplóit, tartozik akként vezetni, hogy azokból a pénztár valódi állása bármely pillanatban feltüntethetó legyen. Felagyel a megye minden ingö vagyonára. az ingatlanok tűzkár elleni biztosítására s e vagyonokröl leltárat készit. trartozik éber figyelemmel kisérni , hogy a megye .rendes jövedelmai a pénztárba pontosan heszolgaltassanak; be nem szolgáltatás eselén az alispánnak 8 nap latt jelentést tesz. Felügyel a ruházati és egyébb felzerelési szükségletek és tárgyak pontos és kötelesettség sserinti beszolgáltatására. Ideje korán egybe állit ja a meg~'ei évi keltségvetés előirányzatát. A pénztári tisztet önálló foglalkozással ö látja el; de a felelősség sulya egészen ö rajta nyugszik. Hivatalba lépte előtt 6000 ft. o. é. biztositék kintatására, illetőleg letétel ére köteles. A belső ügykezelésre nézve, az alispán a pénztárnakkal egyetértésben teszi, a körülmények szerint ezélszerüeknek mutatkozö intézkedéseket.
Főo.'vos. J megyei főorvos ~t megye köz egészségi állapo:taí.nakhivatalos őre s szakismeretével hűségesen munkál & közegészség' javulásán azon határokon belől, melyeket e részben a törvénykezéstől elkülönitctt kösigazgatás éje szab. Járvány közeledtével óvó rendszabályokról gondosik s ha a járvány betört, felügyel e rendszabályok atositására. Őrködik a himlőoltás felett.
-
26 -
Megvizsgalj, évenként a gyégyszertárakat, a szerek minősége, mennyisége és fl, gyógyszerészek képessége tekintetében. Szigoru eJlenörködéssel kiséri , valjon a gyógyszerek a felsőbb rendeletekben megállapított árszabály szerint szolgáltatnak-e ki. Felügyel a bábák-és borbélyok működésére , nehogy azok akár hanyagság , akár ügyetlenség és tudatlanság által a közegészségre károsan hassanak. Borbélyműhelyt senki sem nyithat, mig bizonyitványait a föorvosnak be nem mutatta s mig ez az egyén jártasságáról és képességéről meg nem gyózódött, A megye terül etén megtelepülni akarö orvoso k oklevelét a főorvos tartozik megvizsgálni. Az ujonczállitásnál a megye részéről közreműködni tartozik .. Félévenként kimeritő jelentést terjeszt, a közgyülésre la megye közegészségi viszonyairól s lebészéti adatairól. :M:egyei fóorvosi hivatalan kívül más nyilvános orvosi hivatalt nem viselhet. Hivatalánal fogva tagja az állandó választmány nak.
Mérnök. A mérnökí hivatalos teendőket egy f6 és almérnök teljesiti. A mérnöki hivatal .működési köre ezutáura is az eddigi marad ; tehát kiterjed a megyei közutakra ,. a megyei épitményekre , szárazföldi és folyamszabályozásokra ; különbféle szak ügyekben történó kiküldetésekre és megbizatásokra. A főmérnök, mint a mérnöki hivatal vezetője, veszi át a bizottságtól, vagy az alispán tóI a teendőkre nézve az utasitásokat, rendeleteket s azok foganatesitását felelősség rnellett eszközli. A mérnök alkotja szaktudománya szerint ai útépítés tervesetét s annak esélszerü
--27 és helyes voltáról ő a felelős. A terv helyes kivitele, tehát: a közmunkaeró kirendelése, a czélszerü útépítési anyagok pontos kiállitása és felhasználasa a szolga biró feladata s erről ő a felelős. A főmérnök s az almérnök egymáshoz való hivatalos viszonyát s külön munkakörét 1tZ alakulandö ruegye fogja meghatározni. A főmérnök a központon tartozik lakni, 'az almérnök vidéken is lakhatik.
Levéltárnok. _ A levéltári hivatal egy levéltámokbél , egy levéltári segédből, és egy rendes írnokból áll. A levéltárnek a levéltárbaIí találtaté mindennemü iratok és Utrg'yak közvetlen őre és felelős kezelője. Gondoskodik a levéltár rendben tartásáröl , a,z ügydarabok czélszerű osztályozásáról, a levéltari munkálatok sikeréről, a levéltári segéd és írnek rendszeres foglalkoztatásáról. Eredeti fontosabb okiratokat vagy ügydarabokat magán feleknek csak a kezgyűlés határozatára, vagJ az alispán rendeletére szolgáltathat ki; a központí tisztviselőknek azonban rövid használatra vagy megtekin t~sre téritvény mellett a nélkül is kiadhatja azokat. MagiÍllosok megkeresésére a kivánt iratokat készséggel előkeresvén felmutatja, kivánatra felolvassa és hiteles másolatban a levéltári pecséttel ellátva ki is adhatja. -Külön pecséttel bir. A levéltár részletesebb kezelési' ügyrendjét az alispán a főjegyzl)vel és a levéltáraokkal egyetértve állapitja meg. .
Számvevő. A számvevői teendőket, mint eddig , ugy ezentul is egy számvevő teljesiti. ' Hivatása: .megvissg álni a községi zárszámadásokat , - a rendezett tanacsu mesó-
28 városok költségvetéseit s azokat véleményes jelentéssal a szakosztályokhoz terjeszteni. Megvizsgálja a megyeí kölíségvetést És különbözó pénztári számadásokat ; a közmunka kimutatást ; a mogyei pénztárból fizetendő külömbözó áljegyzékeket, s ezekre nézve a dolog érdemére tartozó észrevételeit is megteszi. Részt vesz az állandó választmány ülései ben s eljár mindazon ügyekben, melyeket a közgyűlés vagy az alispán e végett hozzá utasit.
Állatorvos. - Két állatorvosi állomás renrlszeresittetik. Ez orvosok közzül egyik a központon tartozik lakni, a másik a vidék valamely lehetőleg központi községében. A főorvos közvetlen felügyelete alatt állanak. V égzik az állatorvosi rendőri teendőket. Magokat a, szolgabirakknl érintkezésbe tevén, évenkint legalább kétszer, őszszel és tavaszszal , - körutat tesznek, hogy a házi állatok egészségi állapotáról a hely szinén meggyézódjenek. Egyes községekben pedig a szolgabirák felhivására a felmerülő szükséghez képest barmikor megjelenni tartoznak. Tapasztalásaikról szóló jelentésőket az alispánhoz terjesztik. A megyében eső országos vásárokon. megjelennek, ott a marhákat vizsgálat alá veszik, különös figyelmet forditván a lovak ragályos betegségeire. - Marhavész vagy ragályos kór esetén, a megY,e főorvosával egyetértve, a vész lehető meggátlása vagy eltávoztatására nézve intézkedésekről gondoskodnak.
II. Xültisztviselök. Szolgabirák. A szolgabirák jogai és kötelességéí az 1870. XLII. t. ez. 47. 61. §§-aiban, a községi törv. 35. 47. 49. 50. 53. 70. 72. 79-. 83. 84. 90. 92. 95. 96.
-
29 -
§§-aiban s az "1868. XXI. s több t. cz.-ben hatáatnak meg. A szolgabirák neve általában "szolgabiró" s 'hakörük is mindenben egyenlő. Számuk amegye ete, népessége és - az általok végzendő hivatalos dők tekintetbe vételével 8-ban állapittatik meg; • den járásban két szakasz, ugyanannyi szolgabiróval. Hatáskörüket a törvény, CI. felsőbb rendeletek, a egyei szabályrendeletek és a fenálló gyakorlat szabáozván, ezekhez képest a szolgabirák köréhez tartoznak: 1. .A kis és mgy községek re való közvetlen felDgyelet , a községi törvény és az uj megye által a kozségi törvény 65. §-a alapján szabályozandö statuok értelmében. 2. Az adóbehajtása körül felmerülő intézkedések teendők. 3. Ujonezozás. 4. Katonaelszallásolás. 5. Közmunka. 6. Árva,ügyi teendők. az árvaszék közvetlen utasit•.ísai szerint. 7. A köz- és mezei rendőrségi ügyek, a meny:llyiben bűnvádi eljárást vagy perre utasitható kártérítést em vonnak magok után, ennélfogva a rendes biró illeWségéhez nem tartoznak. 8. Felügyelet az erdőkre. 9. Iparügyek és statistieai ügyek. 10. Felügyelet a megyei épületekre. 11. Közgyűlési határozatok és alispáni rendeletek ;régrehajtása. A kis és nagy községekre való közvetlen felügyel et nál , illetőleg kötelességénél fogva, e községek tségvetéseit, mielétt a törvény értelmében a megyei
-
30-
állandó választmányhoz s annak véleményével a közgy léshez jutnánk; a szolgabiró mindig átvizsgálni , revételeit megtenni s a hiányok pélasát eszközölni ta; tozik. A költségvetés csak ily szolgabirói bizonylat kerülhet az állandó választmány elé. A felügyelet te mészetéból foly, hogyaszolgabiró , a szakaszáh tartozó községekben időről időre s minél gyakrabb megjelenni s ott a felmerülő panaszokat a helysziné rövid uton elintézni köteles. A fentebbi 7 -ik pont értelmében a mezei rendőrségről szölö 1840. IX. t. czikk szerint a szolgabirák fegyelmi, vagy birsagolási jogköréhez tartoznak' a kertekben, szőlőkben, ültetésekben , erdőkben, vetésekben , növényeken , réteken, nádlásokhnn , legelő mezőkön , méhesekben , községi, megyeí , országo vagy vasutakon , dűlókön , hidakon , készénbányakon , turfaréteken és temetókön elkövetett kihágások ; tovább a vadászati törvények elleni vétségek; nemkülönben az aratókkal , cséplókkel és mindennemü munkásokkal kötött egyesség'; vagy aéselédekkel kötött szerzódésekból eredő visszaélések; a mészárosok és korcsmáros ok kihágásai ; általában a közigazgatásí úton megtorolhatö kihágás ok büntetése. Minden oly esetben, midón a szolgabirák hatásköréhez tartozó ügyeknél kár t. éri t é s for o g k é rd é s ben, tartoznak a szolgabirák , mintegy b é k ebir 6 s á g' kép en, egyességet kisérleni meg a felek között s csak ha az egyesség nem sikerült , utasítsák a feleket a törvény rendes útjára a királyi járásbiróság elé. A k z ren dőr i ügyek, a személy Fl 'fagyonbátorság felett első sorban való őrködés, szintén a szolgabirák hivatása. Ok gondoskodnak e tekintetben a rend fentartásaról a községekben s felügyelnek arra, hogy ö
-
3~ -,
kötelességöket e részben is pontosan ítsék. Az ő közvetlen hatóságok és rendelkek alatt áll a megy ei rendőrség. =r: Minthogy ban a megye által fizetett rendőrséget a birói ságok (járásbiró , kir. törvényszék) szintén igénybe ni kénytelenek: a megye megengedi, hogy a járásság flagráns esetekben és akkor, a mikor a bűntény zvetlenül hozzá és nem a megyei szolgahiróhoz vagy ndbiztoshoz jelentetett fel, a csendbiztossal és a. dúrokkal közvetlenül rendelkezhessék, értesitvén arI egyidejüleg az illető szakaszszolgabiröt is. A endőrség kirendelése vpgett azonban minden más esetben illető szolgabiröhoz kell fordulnia a járásbirónak. A k z m u n k a erő czélszerű felhasználása, valamint a kösmunkaváltság behajtása a szolgabirö kötelessége. A szakasza terül etén vonuló megyei utakra minden szolgabiró önállóan ügyel, azok folytonos jókarban tartásaról a közmunkaeró felhasználása által maga gondoskodik. Ahol azonban mérnöki szakismeret kivántatik , a mérnöki hivatal tanácsát és közbenjirását igénybe venni köteles. Azok ellen, kik a közmunkát na.nyagul végzik, a rendelt időre nem teljesítik, va.gy lL váltságilijt pontosan be nem szolg 1ltatjak, fegyelmi, vagy birságolási jogot gyakorol. ö
A szelgabiré a hatásköréhez tartozó esetetekben fokozatosan 10 napig terjedhető fogságbüntetést , vagy 50 frtig terjedhetö pénzbirságot szabhat ki. Abehajtott birság egyik fele az illető község szegény' pénzalapja részére a községi pénztárba aközség! előljárók felelőssége mellett, másik felera megyei pénztárba küldendó, A községí birákat és jegyzőket rendeleteinek pontos teljesitésére birságbüntetéssel it; szorithatja,
-
32 -
A szoJgabiró által elmarasztalt felek ügyöket az alispánhoz s onnan a XLII. törvény 61 §-sa értelmében a belügyministerhez felebbezhetik .: A szolgabiró a törvény értelmében ir no k o t nevez ki maga mellé. Ezen irnok esk ü d t czímet visel s munka és hatáskörét aszolgabiró maga határozza meg. Az irnok kinevézéséről, valamint elbocsátásáról a sz01gabiró az a1ispánnak, ez pedig a közgyűlésnek azonnal jelentést tesz, megjelölvén a napot is, melytől fizetése kezdődik. A pénztarnek az írnokot saját nyugtájara fizeti, Azon esetek kivételével , a melyekben amegye vagy az alispán a szolgabirót személyes eljárásta utasitja , az esküdtet , irásbeli felhatalmazvány mellett és saját felelősségére, a szelgabiré maga helyett kiküldheti s a szolgabirói teendők teljesitésével megbizhatja. Járási orvosok. - Minden járásban egy-egy járási orvos rendszeresittetik. Kötelességök a közigazgatás körében felmerülő orvosi teendők ellátása. Járványok idején, a kór terjedése, vagy betörése feletti őrködödés ; a védhimlő oltása, közrendóri eseteknél a bonczolás; a szegények gyógyitás a , lebészéti észleletek följegyzése s általában a közegészségre való felügyelet. . Hivatalos működés tekintetében a főorvos alatt állanak.
Ill. Segéd és kezelő személyzet. A segéd és kezelő személyzethez tartoznak: a pénztári tiszt, levéltári segéd; az iroda tagjai: i~tató, kiadó, irnokok ; továbbá a. várnagy, csendbiztos , utbiztos, szülésznó.
-
33-
1. A p é n z t á rit isz t, a pénztárnok mellett, mint annak segédje működik. Foglalkoztatásáról a pénztárnok saját felelősségére maga gondoskodik s megbizhatja őt mindazon ügyekben, malyekben megbizni a körülmények szerint czélszerűnek találja. .
Munkakörének részletesebb meghatározását az alispán a pénztarnokkal
egyetértésben
intézi.
2. A 1e v élt á r i se g é d , a levéltári munkálátok öt illető részének teljesitése végett foglalkozik a Ievéltárnok mellett, kitöl közvetlen utasitásait a körülmények szerint nyerendi.Megismerkedni köteles a levéltár minden részletével, kezelésével stb. ugy, hogy . a levéltárnek betegsége, vagyakadályoztatása eseten annak kész helyetteséül szolgáljon. Részletesebb teendőit az időről időre meghatározandó ügyrend szabja meg. 3. Az ir o d a egy igtatóból , egy kiadób6l, egy árvaszéki igtátö-kiadöbél és -7 irnokb6l áll. Az igtatö közvetlenül az alispán oldala mellett annak irodájában foglalkozik, az érkező ügydarabokat érkezésük sorrendje szerint , a megérkezés napján neigtatja. Ezen kivül végzi azon teendőket, melyekre hivatalos móködése körében az alispán utasitandja. A kiadó a közgyűlési határozatok és alíspáni rendeletek pontos kiadásáról, a gyakorlat, vagy az ezután meghatározandó szabályok szerint felelősség terhe mellett gondoskodik. Az irnokok között a másolandó jegyzőkönyveket , rendeleteket és ügydarabokat kiosztja, azok kiadásait sajátkezuleg eszközli. Felügyel az irnokok munkásságára , a másoló gép .működésére. Kezeli a megye kiadói pecsétjét. Az árvaszéki igtatö-kiadö teendőit az árvaszék határozza meg.
- 34.AzÍrnokok száma 7. Közülök négy a közigazgatási irodában , egy a pénztárnál, egy a levéltárban, egy az árvaszéknél foglalkozik állandóan. .Az iroda közvetlenül a főjegyző felügyelete alatt áll. Á gyors és helyes működésre vonatkozó kezelési szabályokat az alispán a főjegyzővel eg-yetértésben állapítja meg. ' 4. Á meg y e ivá r nag y amegye székházának ugy szólván gazdája, felügyelője. Felügyel a székházban levő épűletek , hivatalos helyiségek tisztaságára , jó 'rendben tartására. Gondoskodása alá tartoznak a központon levő megyei épületek is, melyeket időszakonként megvizsgálni s vizsgálata eredményéről az alispánnak jelentést tenni köteles. Felügyelője a megyei Reviczky magtárnak , mely"'--nek kezelését , a gyakorlatban levő szabályok szerint, a megye által meghatározandó mérsékelt évi dijért, számadás terhe alatt teljesiti. Az ő felügyelete alá tartozik a megyei belső sz01gaszemélyzet, a tiszti hajdúkkal együtt. 5. Ácsendbiztosok száma négy. Minden két-két szolgabiröi szakasz számára, a két szolgabiró rendelkezése alá egy-egy csendbiztos állittatik. Velök közvetlen ul a szolgabirák rendelkeznek, azonban halasztást nem tűró , közvetlenül a járásbirósághoz bejelentett bűntény eseteiben rendelkezik a járásbiró is. Hog-ya csendbiztos mindig kéznél legyen , s szükség eseten azonnal igénybe vétsthessék ; továbbá hogy egész tevékenységét fontos feladatának 'szentelhesse s pandurjait ezélszerűn begyakorolhassa : a csendbiztos pandurjaival együtt-a kir. járásbiróság székhelyén köteles állandó hivatalos lakását tartani. Á szolgabirák mellett azonban szolgálattételre egy-egy lovas pandur, mint
-
35-
ordiuancz tartózkodik. A pandurok között 24 lovas, 16 gyalog pandur.
szama 40.
Ezek
6. Ut biz tos o k. Miután a maga szakaszában minden szelgabiré önállóan ügyel fel az ott vonuló közlekedésí vonalakra , minden szolgabiró mellé egy-egy útbiztos, ezen felül a központon a főmérnök mellé egy központi útbiztos rendeltetik. Az titbiztosok munkakörét a közlekedési szakosztály állapítja meg, a szolgabirák és a mérnökí hivatal meghallgatásával.
A központi útbiztos a székvárosban és annak közeléhen elvonuló megy ei útvonalakra üg-yel.
Í1.
7. Sz ü 1 ész nők. Minden szolgabíröi szakaszban egy-egy szülésznó alkalmaztatik. Lakásukat a szakasz lehetőleg központi helyén tartani kötelesek. A főorvos, illetőleg a járásí orvosok felügyelete alatt állanak. A szegényeknél ingyen, a tehetősebbeknél lehetőleg mérsékelt díjért teljesitik a szülésznői teendőket. Kineveztetésök a főorvos meghallgatasaval történik.
IV. Szolgaszemélyzet. 1. Bel s ősz o 1g á 1 a t. Miután a börtönökre való felügyelet , a törvénykezés számára a megye által átengedendő helyiségek közelebbi gondozása s a bírósági hivatalokban való felszolgálat a kir. törvényszék szolgaszemélyseté által teljesittetik: a megy ei belső szelgálatra csupán két megyei lovas huszár, hat közhajdú és egy portás rendeltetik. E szolgák a várnagy felügyelete alatt állanak.
_____
2. Ord ina n c z o k vag y ti szt i haj d ú k. A tiszti hajdúk alkalmazására nézve az eddig fenallö gyakerlat továbbra is fentartatik.
-
36-
A főispán és az alispán mellé egy-egy megyei huszár, a főjegyző, főügyész, ft:pénztárnok és a szolgabirák mellé egy-egy tiszti hajdü adatik. E tiszti hajdúk is mindnyajan a várnagy felügyelete alá tartoznak. .
v.
Fizetések. a. Tisztviselők.
Alispán évi fizetése Főjegyző Első aljegyző Másodikaljegyző Főügyész Alügyész Házi főpénztárnok . Főmérnök . Almér'Jök Főorvos Járási orvosok Levéltárnok Főszámvevő Árvaszéki elnök ülnök " Közgyám ~zolgabir6 Allatorvos
2500 ft. s lakás, 1600 s lakás, 1100 " 900 " 1400 " 1000 " 1400 " 1200 " 1000 " 1000 " 400 " 1000 " 1000 " 1400 " 1000 " 1200 " 1400 " 600 " " b. Segéd és kezelő személyzet. Pénztári tiszt 900ft. Igtat6 700 " Kiadó. 700 " Levéltári segéd . 6,0,0."
.
37
Árvaszéki igtató- kiadó Esküdt Csendbiztos Útbiztos Irnok Várnagy· Szülésznd
700 600 900 600 500 4'00 200
ft. " " " " " s lakás "
c. Szolgaszemelyzet. 400 ft. és ruha. 240 " . " 400 " " ,. 300 "
Lovas pandur Gyalog pandur Lovas huszár Portás Közhajdli. Tiszti hajdú
220 " 140 "
"
"
VI. Napi dijak. Ha az alispán, a törvény 58. §. k. pontja eseteiben helyettesit , vagy ha rendkivüli kiküldetéssel bizainak meg a tisztviselők, ily esetekben a főjegyző, . fóügyész , fopénztárnok , szolgabiró , főmérnök, főszámvevő és főorvos napidíja 5 ft, fr többi tisztviselőke 4 ft; fuvardijuk mértföldenként 1 ft 50 kr. A csendbiztos napidija 2 ft, a panduré és hajdué 1 ft. o. é. Egyébbiránt a törvényhatóság végrehajtási tisztviselői u. m. az alispán, szelgabiré , mérnök , csendbiztos, főorvos, járasi és állatorvos, kiknek fizetésében az uti általány is benfoglaltatik , köz és magán ügyekben, amegye, illetőleg a járás területén belől, a házi pénztár terhére napidíjakat és furarköltséget fel nem számithatnak.
-
v. A megyének
88-
FEJEZET. szolgabirói osztása.
szakaszokra
Borsodvármegyének négy szolgabirói járása, történeti nevezetével együtt jövőre is fentartatik u. m. , miskolczi egri szeatpéteri és szendrei járás. Minden járás két szakaszra, t. i. alsó és felső szakaszra oszlik. A községeknek szakaszokra osztását , tekintettel a kir. járásbiróságok székhelyére, a községek .fekvési/" és népességi viszonyaira, az alispán a szolgabirákkal egyetértésben eszközli s a közgyűlés hagyja helyben. Egyik járás kapcsolatából egyes községek a másik járásba, a közigazgatás könnyebbsége tekintetéből beoszthatók. A szolgabirói szakaszok területkerének meghatározásánál, előbb az állandó választmány véleménye is meghallgatandó. . I
cecH::e
-
""
--
