Szerszámgépek karbantartását támogató programrendszer kidolgozása

MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT

Szerszámgépek karbantartását támogató programrendszer kidolgozása Szilágyi Norbert II. éves Gépészmérnök MSc hallgató

Konzulensek: Dr. Takács György egyetemi docens Szerszámgépek Tanszéke Hegedűs György egyetemi adjunktus Szerszámgépek Tanszéke

Miskolc, 2011

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .......................................................................................................................... - 1 1.Bevezetés .................................................................................................................................. - 2 2. A karbantartási rendszerek általános ismertetése .................................................................... - 3 2.1. A hagyományos karbantartási rendszerek áttekintése ...................................................... - 3 2.1.1. Hibáig tartó üzemelés ................................................................................................ - 4 2.1.2. Merev ciklusrend alapú karbantartás ......................................................................... - 4 2.1.3. Diagnosztika alapú karbantartás ................................................................................ - 4 2.2. Korszerű karbantartási rendszerek.................................................................................... - 5 2.2.1. TPM ........................................................................................................................... - 5 2.2.2. RCM .......................................................................................................................... - 6 2.2.3. RBM .......................................................................................................................... - 6 2.2.4. CMMS ....................................................................................................................... - 6 3. CMMS rendszerek ismertetése ................................................................................................ - 6 3.1. A CMMS rendszerek összetevői ...................................................................................... - 7 3.1.1. Karbantartások nyilvántartása ................................................................................... - 7 3.1.2. Gépek, eszközök nyilvántartása ................................................................................ - 8 3.1.3. Kimutatások készítése ............................................................................................... - 8 3.2. CMMS szoftverek bemutatása ......................................................................................... - 8 3.2.1. IntelliCMMS.............................................................................................................. - 8 3.2.2. Directline ................................................................................................................. - 10 3.2.3. TMK+ ...................................................................................................................... - 11 3.2.4. Gépmester Plusz ...................................................................................................... - 13 3.2.5. Antero ..................................................................................................................... - 13 3.3. A vizsgált rendszerek értékelése.................................................................................... - 15 4. A tervezett rendszer funkcióinak alapvető ismertetése ......................................................... - 16 5. A tervezett rendszer kezelésének bemutatása ........................................................................ - 17 5.1. A Rendszergazda főmenü ............................................................................................... - 17 5.1.1. Berendezések ........................................................................................................... - 18 5.1.2. Karbantartások ......................................................................................................... - 23 5.1.3. Meghibásodások ...................................................................................................... - 25 5.1.4. Mérések ................................................................................................................... - 30 5.1.4. Feladat bevitel ......................................................................................................... - 31 5.1.5. Személyzet nyilvántartása ....................................................................................... - 34 5.1.6. Partnercégek nyilvántartása ..................................................................................... - 35 5.1.7. Kimutatások készítése ............................................................................................. - 36 5.2. A Dolgozók főmenü ...................................................................................................... - 41 5.2.1. Elvégzendő karbantartások ...................................................................................... - 42 5.2.2. Elvégzendő javítások ............................................................................................... - 44 5.2.3. Meghibásodás jelentése ........................................................................................... - 46 5. Az elért eredmények értékelése ............................................................................................. - 48 Irodalomjegyzék ........................................................................................................................ - 49 -

-1-

1.Bevezetés

Korunk folyamatos műszaki fejlődése egyben újabb komoly kihívásokat is jelent. A piaci versenyben az egyes cégek, vállalatok egyre modernebb berendezéseket, technológiákat alkalmaznak, ugyanakkor ezek minél nagyobb biztonságát, megbízhatóságát követelik meg. A karbantartás világszerte egyre fontosabb tényezővé válik a tervezés, gyártás és termelésszervezés folyamatában. Az egyes termékek, berendezések, gépek megbízható működéséhez szükséges azok szakszerű karbantartása. Napjainkban, a gazdaságos működés érdekében a karbantartást legalább olyan fontos tényezőként kell számon tartani, mint a termelést, a fejlesztést és a marketinget. Az energiaköltségek mellett az üzemeltetés folyamán ez a második legköltségesebb tevékenység. Azonban az ezekkel kapcsolatos elvárások, követelmények az eddigi, hagyományos karbantartási módszerekkel már nem oldhatók meg, új eljárások szükségesek. A dolgozat először általánosságban mutatja be a hagyományos és korszerű karbantartási rendszereket, ezen belül is külön hangsúlyt fektetve a CMMS (Computerised Maintenance Management System – Számítógépes Karbantartás Menedzsment Rendszer) rendszerekre, a gyakorlatban használt néhány CMMS rendszer bemutatásával, és azok összehasonlításával. A dolgozat fő célja ezen rendszerek megismerése, előnyeik és hátrányaik megállapítása, majd ezen tapasztalatok és ismeretek, valamint az egyéni igények alapján egy saját fejlesztésű karbantartási szoftver tervezése és működésének bemutatása.

-2-

2. A karbantartási rendszerek általános ismertetése

A karbantartási folyamat a termelési folyamat zavartalan működését hivatott biztosítani, ugyanakkor fontos szerepe van a termelési folyamathoz való kapcsolatát tekintve, és azzal egységes folyamatrendszert alkot. Tágabb értelemben a karbantartás a technikai eszközök használatának, kiszolgálásának és javításának összetett folyamata. Szűkebb értelemben csak a technikai eszközök rendeltetésének megfelelő használatát jelenti. A német DIN 31051 szabvány alapján a karbantartás definíciója: "A fenntartás, karbantartás intézkedések összessége a névleges állapot megóvására és újbóli előállítására, valamint a tényleges állapot megállapítására és értékelésére." A karbantartás legfontosabb céljai:  a termelékenység növelése  a megfelelő üzemkészség biztosítása  a gépekbe fektetett értékek megőrzése  a termeléskiesések minimalizálása  a munkabiztonság megvalósítása  jó termékminőség  a vállalat termelőképességének megőrzése Az alábbiakban a karbantartási rendszerek hagyományos és modern módszereinek bemutatása következik, azok rövid jellemzésével.

2.1. A hagyományos karbantartási rendszerek áttekintése A 2.1 ábrán a hagyományos karbantartási rendszerek három fő típusa, és ezek kialakulásának időbelisége látható.

-3-

2.1. ábra. A hagyományos karbantartási rendszerek kialakulásának időbelisége

2.1.1. Hibáig tartó üzemelés A hibáig tartó üzemelést az 50-es évekig használták. Ahogy az elnevezés is mutatja, csak akkor alkalmaztak beavatkozást, ha az adott berendezés, gépegység meghibásodott. Esetében ugyan az alkatrészek kihasználtsága nagy, de ez ugyanakkor bizonytalan termelést jelent, illetve a meghibásodások kialakulásának veszélye jelentős. Ezen meghibásodások váratlanul, nagy termelési veszteséget okozva mennek tönkre. 2.1.2. Merev ciklusrend alapú karbantartás A merev ciklusrend alapú karbantartás (Magyarországon: Tervszerű Megelőző Karbantartás : TMK) használata az 50-es években kezdődött. Lényege, hogy akár van meghibásodás, akár nincs, a gépet, berendezést adott időközönként leállítják, felülvizsgálati céllal. A vizsgálat eredményétől függően végzik a javítási illetve egyéb megelőző műveleteket. Előnye, hogy a karbantartás személyi és anyagigénye jól tervezhetővé válik, az üzembiztonság jó hatásfokra hozható, de hátránya, hogy költségei magasak, mert az egyes javításokat és egyéb műveleteket az elhasználódás mértékétől függetlenül végzik el. A javítások közötti időintervallum számítások és gyakorlati tapasztalatok alapján megváltoztatható a hatékonyság növelése érdekében, ezért összességében egy jól használható módszer. Hazánkban a mai napig a legtöbb helyen ezt alkalmazzák. 2.1.3. Diagnosztika alapú karbantartás

-4-

A 60-as évek végén, 70-es évek közepén - a jelentős ipari fejlődések miatt nyilvánvalóvá vált, hogy a merev cikluson alapuló karbantartás nem nyújt elfogadható alkatrész-felhasználást illetve biztonságot. Az automatizálás fokozódása, a növekvő biztonsági és környezetvédelmi elvárások, illetve a berendezések és azok javításának növekvő költségei új rendszer kialakítását követelték, így jött létre a diagnosztika alapú karbantartás. Ez a felsorolt három rendszer közül a leghatékonyabb. Pontosan meghatározhatók vele az adott berendezések egyes egységeinek állapota, ezáltal könnyen ütemezhetőek a szükséges beavatkozások, illetve elkerülhetők a váratlan hibák. A gyakorlatban - előnyei ellenére - mégis ezt a rendszert alkalmazzák legkevésbé, ennek fő okai:  a diagnosztikai eszközök igen magas ára  komoly szakmai tudást és gyakorlati tapasztalatot igényel  csak a termelés szempontjából kulcsfontosságú gépeket éri meg diagnosztizálni  ugyan adatokat szolgáltat a vizsgált gép, egység állapotáról, de az információáramlást a rendszer vezetőjének kell biztosítania

2.2. Korszerű karbantartási rendszerek Az elmúlt évtizedek során a gazdaság szerkezetének átalakulása a termékszerkezetekben is változást idézett elő. Ez egyben a korszerű termelőberendezések és ez által korszerűbb karbantartási rendszerek iránti igényt is jelentette. Az addig jól működő eljárások mellett szükségessé vált korszerű karbantartási rendszerek kialakítása is. Ezek célja a hagyományos rendszerek hibáinak kiküszöbölése, a hatékonyság és megbízhatóság növelése. 2.2.1. TPM

A Teljeskörű Hatékony Karbantartás (Total Productive Maintenance) egy közel 50 éves rendszer, a termelékenység javítására kifejlesztve, az eljárások megbízhatóbbá és kevésbé veszteségessé tétele révén. Műszaki, szervezési és vezetési eszközökkel igyekszik a termelékenységet folyamatosan javítani, mozgósítja az emberi erőforrások lehetőségeit. Sokoldalú, rugalmas üzemi csoportok jellemzik. Célja a lehető leghatékonyabb termelőszervezet kialakítása, a termelékenység folyamatos növelése, illetve a hibák nélküli termelés. Ehhez a géppark teljes élettartamát átfogó és kiterjedt megelőző karbantartásra van szükség.

-5-

2.2.2. RCM

A Megbízhatóság Központű Karbantartás (Reliability-centred Maintenance) az üzemfenntartási kiadásokat és az üzemfenntartás hiányosságaira visszavezethető hibákat hivatott csökkenteni. Magába foglal egy logikus döntési folyamatot az eszközök karbantartási igényeinek meghatározásához, figyelembe véve az esetleges hibák, károsodások következményeit és a gépektől, berendezésektől elvárt biztonságot. Az rendszert azon gépegységeken kell alkalmazni, melyek meghibásodása a legsúlyosabb következményekkel jár. 2.2.3. RBM

A Kockázat Alapú Karbantartás (Risk Based Maintenance) a termelést nagyban meghatározó, elsődleges feladatokat ellátó gépeken, berendezéseken, illetve azok gépegységein alkalmazzák. Használatával minimalizálhatók a meghibásodások és balesetek, és maximálisan biztosítani lehet a berendezések üzemi működési állapotát. Az egyes karbantartási stratégiák kidolgozásakor számításba kell venni a gépegységek meghibásodásának valószínűségét és azok következményeit, majd ezek alapján meghatározza a különböző helyzetekben szükséges lépéseket. 2.2.4. CMMS

A gazdaságban bekövetkező változások, a hatékonyság növekedése egy újabb termelésirányítási és karbantartási rendszert igényelt. A Számítógépes Karbantartási Rendszer (Computerised Maintenance Management System) feladata, hogy számítógépes nyilvántartást végezzen a vállalat karbantartási tevékenységeiről, naprakész adatok alapján. Maga a CMMS csak egy segédeszköz, nem pedig konkrét rendszer, azonban használatával a karbantartási költségek csökkenthetőek, a termelékenység és ezáltal a profit növelhető. A segítségével készített elemzések, kimutatások hatékony segítséget jelentenek a karbantartásért felelős személy számára.

3. CMMS rendszerek ismertetése

A Számítógépes Karbantartási Rendszerek 25-30 éve léteznek, igen nagy választékban állnak rendelkezésre. Csak az Egyesül Államokon belül több mint 1000 CMMSforgalmazó cég létezik, és az egyes termékek funkciói igen széles skálán mozognak. Minden CMMS rendszer tartalmaz egy számítógépes adatbázist az adott szervezet -6-

karbantartási munkáiról, és ahhoz kapcsolódó információkról. Ezen információk célja, hogy segítsék a karbantartással foglalkozó dolgozókat munkájuk még hatékonyabb elvégzésében, illetve, hogy naprakész információkkal segítsék a vezetés munkáját. A CMMS csomagok segítségével lehetőség van állapotjelentések illetve dokumentációk készítésére, ezáltal részleteket, illetve összesítéseket szolgáltatni a karbantartási tevékenységekről. Minél kifinomultabb egy-egy csomag, annál több szempont szerinti analízis végezhető el. A jó CMMS szoftver jellemzői:  átlátható felhasználói felületekkel rendelkezik  könnyen kezelhető  nem igényel túlzott informatikai erőforrásokat  minimális adminisztrációt igényel a karbantartók részéről  segítségével könnyen ütemezhetők és tervezhetők a szükséges karbantartási feladatok  jelentések, kimutatások készítésére alkalmas  adat exportálásra és importálásra alkalmas A jó CMMS rendszer segítségével:  jól nyomon követhetők a több karbantartást igénylő területek  könnyűvé válik a megelőző karbantartások megtervezése  maximalizálható a berendezések rendelkezésre állása  minimalizálhatók a termeléskiesések  diagnosztikák alapján előrelátható módon karbantartási feladatok, költségek megtervezhetővé válnak

3.1. A CMMS rendszerek összetevői Egyes szoftverek a különböző funkciók és lehetőségek széles skáláján mozoghatnak, azonban egy általános CMMS szoftver mindig tartalmazza az alábbiakat: 3.1.1. Karbantartások nyilvántartása

Magába foglalja:  az elvégzendő feladatok ütemezését, határidők készítését  a személyzet nyilvántartását -7-

   

a termeléshez szükséges anyagok megfelelő mennyiségének fenntartását a költségek nyilvántartását szükséges információt a felmerülő problémákról ajánlásokat jövőbeli cselekvésekre

3.1.2. Gépek, eszközök nyilvántartása

Adat nyilvántartások az egyes berendezésekről, gépekről, gépegységekről:  karbantartási tevékenységek  vásárlás időpontja  várt élettartam  garancia-információk  szervízeléssel kapcsolatos szerződések  specifikációk  csere-alkatrészek  és minden egyéb információ, ami a karbantartókat, illetve a vezetőket érinti 3.1.3. Kimutatások készítése

A berendezéseken elvégzett műveletek alapján információkat szolgáltatnak azok állapotáról, termelékenységéről illetve kihasználtságáról. Segítségükkel:  csökkenthetők az állásidők  növelhető a termelékenység, ezáltal a gazdaságosság  jobban szervezhetővé válnak a karbantartások  könnyebbé válik az eseti meghibásodások megelőzése

3.2. CMMS szoftverek bemutatása A CMMS rendszerek jobb megismerése érdekében öt karbantartó-szoftver került megvizsgálásra, amelyeket az alábbiakban mutat be a dolgozat: 3.2.1. IntelliCMMS

Az IntelliCMMS egy magyar fejlesztésű CMMS rendszer, hatékony eszköz a karbantartási költségek csökkentésére, illetve a termelékenység – és ezáltal – a profit növelésére. Jól felhasználható különböző ipari szegmensekben működő vállalatok

-8-

karbantartásának támogatásához. Jól felügyelhető vele a géppark, támogatja a megelőző karbantartási tevékenységeket, ezáltal hozzájárul a költségek csökkentéséhez. Segítségével növelhető a gyártási volumen, az egyes hibákból adódó állásidők pedig minimalizálhatók. Grafikusan, jól áttekinthetően szervezhetőek a karbantartási műveletek. A rendszer tartalmaz elemző, kiértékelő modulokat is, melyek hatásosak a karbantartásért felelős szakemberek számára. A fejlesztés több multinacionális nagyvállalat karbantartási rendszere alapján történt, így a készítők megfelelő háttérrel rendelkeznek. A rendszer négy fő karbantartási területtel foglalkozik:  üzemi meghibásodások jelentése, értékelése  tervezett megelőző karbantartások szervezése  diagnosztikai munkák szervezése  a rögzített adatok alapján a karbantartási adatok elemzése A hibakeresés és a diagnosztika megkönnyíthető a gépek, részegységek mellé rendelhető karbantartási utasítások, fényképek és egyéb dokumentumok által. A karbantartási költségek nyomon-követéséhez minden berendezéshez, részegységhez költséghely rendelhető. A költséghelyek alapján az egyes berendezésekre fordított karbantartási idők egyszerűen összegezhetők. A rendszer az elvégzett karbantartások rögzítésén és a vállalat berendezésparkjának naprakész nyilvántartásán alapszik. A karbantartási tevékenységek felvétele jogosultsági szintekhez kötött; a rendszer külön kezeli:  a termelésből érkező feladatokat  a létesítményüzemeltetéssel járó feladatokat  a tervezett karbantartói munkákat  a külső vállalkozói munkákat A rendszer fő jellemzői:  modern, grafikus .NET alapú felhasználói környezet  egyszerű kezelhetőség  fa szerkezetben megjelenített berendezés-struktúrák  többszintű jogosultsági rendszer  többnyelvű felhasználói felület  teljes körű testreszabhatóság  könnyű adat-visszakeresés -9-

 importálási és exportálási lehetőség más rendszerekbe A rendszer szolgáltatásai:  Karbantartások nyilvántartása, elrendelése  Tervezett megelőző karbantartások szervezése, ütemezése (a grafikus feladatütemező segítségével egyszerű, és átlátható)  Diagnosztikai munkák szervezése  Hibabejelentés intraneten és interneten keresztül  Munkalapok generálása és nyomtatása  Kiértékelések, grafikonok készítése az elvégzett feladatok alapján  Anyagszükségletek nyilvántartása  Automatikusan számítja a karbantartásokra fordított és a meghibásodások között eltelt időt, amit grafikus vagy táblázatos formában havi vagy éves lebontásban van lehetőség megjeleníteni  Személyenként, csoportonként lekérhető munkaidő adatok  Kompatibilitás több diagnosztikai és vállalatirányítási rendszerrel  A tárolt adatok könnyen exportálhatók 3.2.2. Directline

A szoftver a Megamation cég fejlesztése, a világpiac vezető rendszerei között tartják számon. Szintén egy web-alapú rendszerről beszélünk, mely számos szempontot figyelembe véve segíti az karbantartási tevékenységek szervezését. Kezelőfelülete könnyen tanulható, felhasználóbarát. A hagyományos karbantartási funkciókon túl, jól nyomon követhető vele az anyagraktár és könnyen dokumentálható a tartalékalkatrészek rendelési folyamata. Az egyes dokumentációk, adatok könnyen hozzáférhetőek. Igények szerint további modulokkal bővíthető, mely nem igényel extra befektetést. A szoftver egyik előnye versenytársaihoz képest a „Directline Mobile” fejlesztés, amely a legtöbb mobil rendszert támogatja. Karbantartási munkálatoknál a mobilitás ilyen jellegű lehetősége igen nagy előnyt jelent. A Directline használatához nincs szükség nagymértékű befektetésre vagy licenszre, ugyanis havi előfizetésű szolgáltatásként vehető igénybe. Ezért a fix összegért megkapunk minden szükséges funkciót, ami a karbantartás hatékony szervezéséhez szükséges. A fejlesztés felhasználói igények alapján történik, amely ezen igények változásával és új technológiák felmerülésével együtt fejlődik.

- 10 -

A termék fő moduljai:  Berendezés: berendezések nyilvántartásával és kezelésével foglalkozik, egyben dokumentációkat és rajzokat tárol azokról  Dolgozók: a karbantartást végző munkások, illetve a szoftver felhasználóinak adatait tartalmazza  Munkalapok: az elvégzendő karbantartási munkák rögzítése, archiválása  Megelőző karbantartás: az adott időközönként végrehajtandó feladatokat tárolja, azokhoz – a későbbiekben módosítható – munkalapot készít  Készlet: a karbantartás során felhasználandó anyagok adatait rögzíti, a készletmennyiséget nyilvántartja  Szerszám: a karbantartási műveletek során felhasznált szerszámok, eszközök nyilvántartása, felhasználóinak nyilvántartása  Kalibráció: kalibrálni kívánt berendezések adatait tárolja, kalibrációs terveket készít  Egyéb, felhasznált segítő modulok: nyomtatóbeállítás, felhasználó-biztonság, nyelvi modul  Szerződések nyilvántartása  Szállítók nyilvántartása  Leolvasott értékek  Projekt menedzsment  Minőségbiztosítás 3.2.3. TMK+

A szoftver a magyar Palsoft cég fejlesztése, mely több mint tíz éve foglalkozik informatikai megoldásokkal az ipar területén. A program különféle eszközök (gépek, berendezések, járművek stb.) karbantartási tervezését, nyilvántartását, a tervteljesítés nyomon követését, valamint a soron kívüli javítások nyilvántartását látja el. A szoftver a legmodernebb technológiával készült, ebből következően rendkívül rugalmasan adaptálható a megrendelő által támasztott egyedi igényekhez is. Ezzel elérhetővé válik, hogy a későbbiekben is kövesse a bekövetkező mindenkori változásokat, fejlesztéseket. A fejlesztés olyan cégek számára történt, amelyeknél fontos a karbantartások tervszerű kivitelezése, nyomon követése és dokumentációja. További funkciója a programnak, hogy lehetőség van az egyes gépekre, gépegységekre vonatkozó bármilyen csatolt adat, dokumentáció nyilvántartására és különféle kimutatások készítésére. Ezekhez akár már meglévő adatbázisunkat is hozzárendelhetjük, ugyanis a szoftver támogatja ilyen típusú adatok importálását.

- 11 -

Az adatvesztés elkerülése érdekében a program igen fejlett adatbázisszervert, illetve időzített mentési funkciókat használ. A szoftvert kezelő személyeket különböző jogosultsági szintekre lehet helyezni, ezáltal csak az arra jogosult kezelő érhet el bizonyos funkciókat. A kezelőfelület igen könnyen áttekinthető, felhasználóbarát, így a kevésbé jártas számítógép-felhasználók is könnyedén kezelhetik. Egyedi felhasználói igények alapján további funkciókkal bővíthető a program. Alapvetően két főmodulra osztható: Eszköznyilvántartás Az eszköznyilvántartás modulban szervezhető a teljes eszközállomány, mely telephelyre lebontva és minden járulékos adatával együtt szerepel. Az adott gépekhez, gépegységekhez megadhatók a szükséges információk, tulajdonságok (méret, kapacitás, stb.), illetve ezekhez dokumentációkat (fájlok, rajzok, képek, műszaki leírások) és karbantartási előírásokat csatolhatunk. Az egyes egységek között lehetőség van kapcsolatrendszer kialakítására. Karbantartási események Az egyes gépekhez, gépegységekhez készül egy-egy karbantartási napló, amelybe bejegyezhetők:  a hibabejelentések fogadása, tervbe vétele  a tervezett karbantartások  a karbantartás állapota (esedékes, elvégzett)  a tervezetlen javítások adatai  munka igazolása  váratlan hiba munkalapok A tervezett karbantartások rögzítése lehetővé teszi a munkák elvégzésének ellenőrzését, a tervezett és tényleges költségek rögzítésével pedig különféle szempontok szerint válnak kimutathatóvá a költségek és időráfordítások. Az összetett kereső segítségével az eszközökről és a karbantartási napló adataiból ellenőrző táblázat, illetve lista készíthető és a munkadíjak, anyagköltségek és az idők összesítése különböző csoportosításokban elvégezhető.

- 12 -

3.2.4. Gépmester Plusz

A Gépmester Plusz szintén egy magyar fejlesztésű program, az ECO-Invest Kft. által. Karbantartási tevékenységek tervezéséhez, nyilvántartásához és kiértékeléséhez nyújt segítséget. A kedvező ár mellett egyik fő előnye, hogy a szoftver fejlesztői aktív, vezető karbantartási szakemberek, gyakorlati tapasztalattal a hátuk mögött. A program a kiértékelési lehetőségei révén nemcsak lehetővé teszi a gépek, gépegységek műszakikarbantartási adminisztrációját, hanem segíti a folyamatos fejlesztést, ezáltal a költséghatékonyság növelését. A termék fő moduljai:  Gépek adatai, Munkalap készítése: gépek, gépegységek nyilvántartása, munkalapok generálása  Karbantartások ütemezése: kézi vagy automatikus ütemezés időciklusok alapján, az elvégzett karbantartási tevékenységek rögzítése  Eseti meghibásodások bevitele: a meghibásodás adatainak rögzítése (gép azonosító, hiba típusa, dátum, a karbantartásban résztvevők, hiba jellege, szükséges felhasznált anyagok, egyéb megjegyzések)  Tervezett karbantartások áttekintése, bevitele: a szükséges karbantartási műveletek adatainak rögzítése  Alkatrészek: a karbantartási műveletekhez szükséges alkatrészek nyilvántartása  Alkalmazottak: a karbantartó személyzet nyilvántartása  Kiértékelések: o meghibásodások száma o állásidő o anyagköltség ráfordítás o gépek meghibásodásai közötti átlagos időszak o meghibásodások fajtája szerinti Pareto elemzés  Raktárkészlet ellenőrzése: tartalék-alkatrészek nyilvántartása  Anyagfelhasználás: a karbantartási műveletekhez szükséges anyagok tulajdonságait tartalmazza  Partnercégek adatai  Rendelési igények nyilvántartása  Anyag beérkezés nyilvántartása 3.2.5. Antero

- 13 -

Az Antero – mely az AllMax Software cég fejlesztése – egy biztonságos, felhasználóbarát karbantartási szoftver, amely segíti a szükségtelen karbantartási költségek és leállási idők kiküszöbölését, egyszerűbbé teszi az adatok rendszerezését, növeli a termelékenységet és javítja a hatékonyságot. A program számos funkcióval rendelkezik, beleértve a megelőző és utólagos karbantartási műveletek szervezését, tevékenységek és berendezés-információk nyilvántartását. Lehetővé teszi az egyes gépek, berendezések listájának szervezését, és archiválja az azokon végzett korábban elvégzett műveleteket. Rugalmas nyomtatási beállításokkal rendelkezik, lehetőség van különféle szempontok szerinti szűrés alapján történő nyomtatásra, illetve a felhasználó által definiált egyéni mezők segítségével saját szempontok szerinti rendezésre is. Az egyes műveletek szervezésére két megoldást is ajánl a program. Lehetőség van személyre szabottan, egyéni szűrési beállítások szerint, illetve az automatikus funkciót alkalmazva, felhasználói beavatkozás nélkül munkalapokat generálni, és nyomtatni. Meghibásodások esetén fellépő, utólagos, és váratlan karbantartási feladatok egyszerűen hozzáadhatók az elvégzendő műveletek listájához. A rutin-karbantartási és utólagos műveletek, szezonális javítások, felhasznált eszközök és elvégzett tevékenységek (beleértve az alvállalkozók munkáját is) könnyen nyomon követhetőek. Egy másik kulcsfontosságú funkciója, hogy képes minden tevékenység (beleértve az adott tevékenység mindennemű részletét és költségét), berendezés, felhasznált eszköz, vásárlás, raktár- és rendelési információ előzményeinek tárolására, így könnyen átfogó kép készíthető egyénileg meghatározott időszakokra (napok, hetek, hónapok, évek) az elvégzett műveletekről. A termék fő moduljai:  Berendezések: részleteket tartalmaz a gépekről, gépegységekről, karbantartási ütemtervekről, jelenlegi és elvégzett munkákról és a karbantartási illetve javítási költségekről  Anyagok, részegységek: nyomon követi a jelenlegi raktárkészleteket és kezeli a teljes vásárlási- és felhasználási előzményeket  Karbantartási feladatok: használatával lehetőség van ismétlődő feladatok kijelölésére és előre kiosztására egyes berendezésekre, ezáltal idő megspórolására  Jelentések készítése: széleskörű szűrési lehetőségek segítségével minden igényt kielégítő jelentések készíthetők

- 14 -

 Mérőműszerek: segítségével karbantartási feladatok oszthatók ki adott műszerek kijelzett értékei alapján, egy adott, kritikus pont elérésekor (pl. kritikus nyomás érték)  Biztonság: felhasználói jogok kiosztására szolgál, ezáltal bizonyos funkciókat csak az arra jogosult személyek érhetnek el  Leltár irányítás: automatikusan jelentést készít az anyagokról és részegységek rendeléséről  Kereskedők modul: nyilvántartja azon cégek listáját, akik különböző szolgáltatásokkal, berendezésekkel, részegységekkel és anyagokkal szolgálnak  Karbantartás igénylés: a felhasználók bevihetnek a rendszerbe különböző tevékenységekre irányuló igényléseket, ezek tartalmazzák: o az adott berendezést, o az elvégzendő műveletet, o időt, dátumot, o prioritást, o az igénylő személyt  Karbantartás miatti leállások nyomon követése: leállítási és újraindítási idők nyilvántartása

3.3. A vizsgált rendszerek értékelése Az előzőekben bemutatott CMMS szoftverek vizsgálata során az elsődleges cél azok alapvető funkcióinak megismerése, előnyeik és hátrányaik felmérése volt. Ezen tapasztalatok, és a gyakorlati ismeretek alapján határozandók meg a saját tervezésű rendszer szükséges és opcionális funkciói az igények függvényében. Az alábbiakban a vizsgált szoftverek fő funkcióinak összefoglalása látható:  berendezések, gépek, gépegységek nyilvántartása  megelőző karbantartások és az időszakosan elvégzendő feladatok szervezése, ütemezése  üzemi meghibásodások jelentése, értékelése  munkalap-generálás  raktárkészlet-tervezés és leltározás  értékelések készítése

- 15 -

Személyzet nyilvántartása Anyagok nyilvántartása Munkalap generálás Értékelések, kimutatások Internetes/Online lehetőségek Egyéni igények kezelése Import/Export

+ + + + + +

+ + + + + +

+ +

+ + + +

+ +

Antero

Gépmester Plusz

TMK+

Directline

Funkciók

IntelliCMMS

Az alábbi táblázatban olyan szempontok szerint kerülnek összehasonlításra a rendszerek, melyek az általános funkciókon túli előnyöket nyújtanak a felhasználó számára:  Kezeli-e a karbantartással foglalkozó személyzet adatait?  Foglalkozik-e a karbantartáshoz szükséges anyag- és szerszám-igényekkel?  Van lehetőség automatikusan munkalapot generálni?  Készíthetők-e a tárolt információk alapján értékelések, kimutatások?  Van lehetőség internetes illetve egyéb mobil lehetőségek használatára?  Egyéni igények alapján bővíthető?  Lehetséges adatok exportálása és importálása más rendszerekbe/rendszerekből

+ + + + +

3.1. ábra. CMMS rendszerek funkcióinak összehasonlítása

4. A tervezett rendszer funkcióinak alapvető ismertetése

Ugyan az előzőekben ismertetett rendszerek számos funkcióval rendelkeznek, nem feltétlenül arra kell törekedni az optimális CMMS rendszer kiválasztásánál, hogy a szoftver ezen funkciókat mind tartalmazza, sokkal inkább arra, hogy az minél jobban illeszkedjen a felhasználó igényeihez. Éppen ezért a cél egy letisztult, könnyen áttekinthető kezelői felület kialakítása, a felhasználó számára szükséges funkciók integrálásával. A tervezett szoftver elsődleges feladatai:

- 16 -

 egy részletes - felhasználó által bővíthető - adatbázis kialakítása a karbantartásban résztvevő egyes egységekről (beleértve a gépeket, berendezéseket, gépegységeket, személyzetet, partnercégek listáját)  a karbantartási műveletekkel kapcsolatos információk kezelése (karbantartási tevékenységek, eseti meghibásodások bevitele és kezelése, tevékenységek ütemezése, munkalap generálás)  kimutatások, értékelések készítése (gép-kihasználtság, meghibásodás gyakoriság, gépek összehasonlítása) Az utolsó pontban felsorolt funkció célja, hogy naprakész információk legyenek elérhetők az egyes berendezésekről, gépegységekről, ezáltal minimalizálhatók legyenek az állásidők, és pontos betekintést nyerhetünk a gépek termelékenységébe, kihasználtságába.

5. A tervezett rendszer kezelésének bemutatása

A program kezelése több felhasználó számára is elérhető, és hozzájuk különböző felhasználói szintek tartoznak. A rendszergazda (a karbantartási osztály vezetője) képes a program összes funkciójának kihasználására, a szintben alatta elhelyezkedők csak a munkakörükhöz kapcsolódó funkciókat képesek elérni, illetve használni. A program elindulásakor az adott felhasználónak meg kell adnia felhasználónevét és jelszavát a belépéshez, ezáltal a megfelelő szinthez tartozó menüpontok válnak elérhetővé.

5.1. A Rendszergazda főmenü Rendszergazdaként történő bejelentkezés után az alábbi funkciók válnak elérhetővé a menüsorban:

5.1. ábra. A rendszergazda főmenü menüsora A Fájl menüben van lehetőség más felhasználói profillal bejelentkezni, illetve az aktuális felhasználó adatainak megtekintésére.

- 17 -

A Súgó fül megnyitásával a dolgozat „A tervezett rendszer kezelésének bemutatása” fejezete jelenik meg Microsoft Word környezetben. Az ikonokkal ellátott, második menüsoron belül találhatók meg a program által biztosított fő funkciók:  A Berendezések-en belül találhatók az adott cég/műhely által üzemeltetett gépek, gépegységek, amelyeken a karbantartási műveletek történnek. Itt van lehetőség azok részletes adatainak megtekintésére és módosítására, illetve új berendezések hozzáadására. Megtekinthető, hogy az aktuális géphez milyen esedékes illetve már elvégzett karbantartási illetve javítási műveletek tartoznak.  A Karbantartások menüpontban tekinthetők meg tetszőleges szűrési beállítások szerint a gépeken elvégzendő műveletek, illetve azok részletei. Szintén itt van lehetőség az egyes karbantartásokhoz munkalapot generálni.  Hasonlóan az előző ponthoz, a Meghibásodásokon belül az egyes gépekhez, gépegységekhez tartozó eseti meghibásodások találhatók, azok legfontosabb részleteivel.  A Méréseken belül az alkalmazottak által az egyes berendezéseken végzett különböző mérési és leolvasási műveletek részletei találhatók  A Feladat bevitel menüponton belül vihető be új elvégzendő karbantartási feladat, illetve meghibásodás esetén itt történik a hiba részleteinek rögzítése. Egy belső adatbázison keresztül, mely tárolja az alkalmazottak illetve a partnercégek adatait, lehetőség van mind a karbantartási, mind a javítási műveletekhez felelős személyt, illetve céget hozzárendelni.  A Személyzet és a Partnercégek menük az imént említett adatbázisok tartalmát tárolják, illetve itt van lehetőség új alkalmazottak és partnercégek bevitelére.  A Kimutatások menüpont alkalmas a karbantartási és javítási műveletek alapján diagramok illetve számszerű kimutatások készítésére, mely alapján meghatározható a gépkihasználtság, illetve megtudható, hogy melyek a leggyakrabban jelentkező típushibák. Lehetőség van egyes gépekre lebontva illetve, az összes gépet figyelembe véve ezek elkészítésére. 5.1.1. Berendezések

Ezen menüpontban kezeli a szoftver az adott cég által alkalmazott gépeket, berendezéseket. A lapfülek alapján az ablak 4 fő részre tagolódik:  Berendezések listája  A berendezés részletei

- 18 -

 A berendezéshez tartozó karbantartási műveletek  A berendezéshez tartozó meghibásodások Berendezések listája

5.2. ábra. Berendezések listája A Berendezések listája menüponton belül listaszerűen felsorolva látható a cég által használt összes berendezés, azok négy fontos részlete alapján rendezve (5.2. ábra). A Kód egy egyéni megkülönböztető jele az adott gépnek, amely leggyakrabban annak gyártási számát jelenti. Speciális esetekben (illetve amennyiben az adott cég egy egyéni jelölésrendszert kíván alkalmazni) ez a kód eltérhet a gyártási számtól. Az adott egység Megnevezése a berendezés nevét illetve típusszámát takarja. A Gép típusa alapján jól áttekinthető képet kapunk arról, hogy milyen funkciókat ellátó gépek alkotják a gépparkot. Amennyiben a cég több üzemrésszel, illetve csarnokkal is rendelkezik, az Üzemrész alapján meghatározható, hogy az adott gép hol került elhelyezésre.

- 19 -

Részletek

5.3. ábra. Berendezések részletei Az ablakban lehetőség van az előzőekben a Berendezés listán kijelölt gép további adatainak megtekintésére illetve módosítására (5.3. ábra). Az előzőekben részletezett információkon túl látható, hogy a gépet mely gyártó, mely évben készítette, illetve, hogy az mikor került üzembe az adott cégnél. Szintén megadható, hogy a berendezés hány műszakban dolgozik, illetve hogy egy műszak hány órából áll. A Megjegyzések szövegdobozba kerül minden addicionális információ az adott géppel kapcsolatban. A berendezésekről egy-egy fényképet is tárol a szoftver, amely segít a könnyebb beazonosításban.

- 20 -

Karbantartási műveletek

5.4. ábra. Berendezésekhez tartozó karbantartási műveletek Ezen lapfülön tekinthetők meg a kiválasztott berendezéshez tartozó esedékes illetve már elvégzett karbantartási műveletek (5.4. ábra). A megjelenítés hasonlóan az előzőekhez táblázatszerűen történik, az adott művelethez tartozó fő információk megjelenítésével. Az esedékes műveletek között található Művelet megnevezése oszlop a karbantartás elnevezésére utal. A Karbantartási művelet kódja egy egyezményes rendszer alapján generált szám-kód. Az Esedékes oszlop azt mutatja, hogy az adott műveletet mikor kell legközelebb elvégezni. Egy öt-pontos skálán megadva a Prioritás alapján fontossági sorrend állítható fel az adott műveletek között. Az utolsó oszlopban az adott karbantartásra kiosztott Felelős személy vagy partnercég neve látható. Az elvégzett műveleteknél az Elvégezve oszlop jelzi, hogy mikor került végrehajtásra az adott karbantartás, illetve hogy annak mennyi volt az Időszükséglete percekben kifejezve.

- 21 -

Meghibásodások

5.5. ábra. Berendezésekhez tartozó meghibásodások Az utolsó lapfülön a berendezésen a korábbiakban elvégzett javítási műveletek részleteit tekinthetjük meg (5.5. ábra). A Megnevezés az adott meghibásodás rövid, tömör megfogalmazása. A Gépegység azt mutatja, hogy az adott berendezés mely részén tapasztalták és javították a hibát. A harmadik és negyedik oszlopban látható, hogy mikor lett elvégezve a javítás, illetve az azért felelős személy vagy partnercég neve. A hibát észlelő személy a meghibásodás bevitelekor a Meghibásodás leírása szövegdobozban rögzíti a tapasztalt problémát. A Megjegyzésbe kerül minden - a javítás során tapasztalt - egyéb információ, amely a későbbiekben segítséget nyújthat az adott berendezés karbantartásánál. A Javítás időszükségleté órákban kerül megadásra, ami alapul szolgál a kimutatások készítésénél a gépkihasználtság-mutató elkészítéséhez. Amennyiben a javítási művelet csak üzemen kívül volt elvégezhető, azt a hozzá tartozó jelölőnégyzet aktív állapota jelzi.

- 22 -

Berendezés hozzáadása Új berendezés felvételére a lap tetején látható Berendezés hozzáadása gombbal van lehetőség, és itt adhatók meg az új egység információi (5.6. ábra).

5.6. ábra. Új berendezés bevitele Itt a már fentebb is említett fő információk adhatók meg a berendezésről, majd a Mentés gombra kattintva az bekerül a berendezéseket tároló adatbázisba. 5.1.2. Karbantartások

Ezen menüponton belül vannak nyilvántartva az elvégzendő karbantartások. A Berendezések menüponthoz hasonlóan az első lapfülön az esedékes műveletek listaszerűen rendezve láthatóak a már korábban is említett szempontok szerint (5.7. ábra).

- 23 -

5.7. ábra. Karbantartások nyilvántartása A fenti menüsorban látható Szűrés fülön lehetőség van különböző időintervallumok, illetve berendezések alapján szűkíteni a listát, így csak az adott kritériumnak megfelelő rekordok jelennek meg. A Karbantartások menü második lapfülén tekinthető meg az első lapfülön kijelölt művelet részletei (5.8. ábra).

- 24 -

5.8. ábra. Karbantartási műveletek részletei A korábbiakban már említett részleteken túl látható, hogy az adott karbantartás mely berendezéshez tartozik, illetve az elvégzéséhez szükséges instrukciókat illetve a betartandó munkavédelmi feltételeket is. Lehetőség van az egyes információk illetve a kép módosítására, illetve mentésére. A Munkalap generálás gombra kattintva a szoftver az adott művelethez automatikusan elkészíti az ahhoz tartozó munkalapot Microsoft Word formátumban. A mentés a program telepítési helyén belül a \Munkalapok\ mappába történik. Az elkészült fájl a továbbiakban tetszőlegesen nyomtatható, illetve módosítható a Microsoft Word programon belül. 5.1.3. Meghibásodások

A program itt tartja nyilván és kezeli az üzem területén alkalmazott berendezéseken tapasztalt rendellenességeket, meghibásodásokat. Az eseti meghibásodások felvétele a rendszergazda illetve az alkalmazottak által is történhet. A rendszergazdának közvetlenül lehetősége van a hiba javításáért felelős személyt vagy partnercéget kijelölni a felvétellel egy időben, így az automatikusan az Elvégzendő meghibásodások adatbázisba kerül. Az alkalmazottak közvetlenül csak a Hibabejelentés nevű adatbázisba képesek regisztrálni a tapasztalt rendellenességet (ez a - 25 -

későbbiekben a Dolgozók Főmenüben kerül bemutatásra). Miután a rendszergazda kiosztotta a feladatért felelős személyt, az az adott személy felhasználói felületén válik elérhetővé az elvégzés kijelölt dátumával. Miután a dolgozó elvégezte a javítási műveletet, jelentést készít róla, ami így az Elvégzett javítások adatbázisba kerül. A felmerülő hibák rendszeren belüli kezelését az alábbi folyamatábra szemlélteti: Felmerülő hiba

Alkalmazott

Rendszergazda

Elvégzendő javítások adatbázis

Rendszerüzenet

Hibabejelentés adatbázis

Alkalmazott

Javítás

Elvégzett javítások adatbázis

5.9. ábra. Meghibásodások kezelésének folyamatábrája A Meghibásodások menü elrendezése hasonló az előző pontban bemutatott Karbantartások nyilvántartása menüéhez.

- 26 -

5.10. ábra. Meghibásodások nyilvántartása Az első lapfülön az elvégzendő javítási műveletek listája látható (5.10. ábra). A rendezés öt szempont szerint történik: a tapasztalt hiba Megnevezése, az a gépegység, amin azt tapasztalták, a javítás fontosságát jelző Prioritás, a Felelős személy, illetve az, hogy a művelet elvégzése mikor Esedékes. A Karbantartások pontban bemutatott szűrési funkcióhoz hasonlóan itt is lehetőség van bizonyos időszakok, illetve berendezés alapján történő szűkítésre. A második lapfülön az egyes meghibásodások részletei láthatóak (5.11. ábra).

- 27 -

5.11. ábra. Meghibásodások részletei Az előzőeken túl, információt kapunk arról, hogy a hiba mely berendezésen mikor jelentkezett. Amennyiben a jelölőnégyzet aktív, a műveletet lehetőség van üzemen kívül elvégezni, így az nem jelent kiesést a termelékenységben. A hibát tapasztaló személy a Leírás menüben rögzítheti a tapasztalt rendellenességet és annak körülményeit. Meghibásodások kezelése A fenti menüsorban a Meghibásodások kezelése fülre kattintva a dolgozók által jelentett, még felelős személyhez nem rendelt feladatok tekinthetők meg illetve kezelhetők (a Hibabejelentés adatbázis elemei). A rendszergazda nyitó-képernyőjén bejelentkezés után automatikusan rendszerüzenet értesíti őt, ha új meghibásodás került felvételre egy alkalmazott által. Ezáltal közvetlenül a program indítása után megnyitható az előzőekben említett - a Meghibásodások menü menüsorából is elérhető - Meghibásodások kezelése

- 28 -

menüpontot, ahol lehetőség van felelős személyt kiosztani az adott feladatra (5.12. ábra).

5.12. ábra. Meghibásodások kezelése Az oldal tetején listaszerűen elrendezve láthatóak a felvett meghibásodások, megnevezésük illetve a hiba tapasztalásának ideje szerint rendszerezve. A lista alatt az éppen aktív, kijelölt rekord részletei láthatóak. Ezek alapján megtudhatjuk, hogy mely berendezés mely egységén keletkezett a meghibásodás, ki tapasztalta azt, és hogyan fogalmazta meg az adott jelenséget. Ezek alapján a rendszergazda meg tudja ítélni, hogy a javítási műveletre mely alkalmazott a legmegfelelőbb, amire a Feladat kiosztása gomb megnyomásával van lehetősége az ahhoz tartozó menüben (5.13. ábra).

- 29 -

5.13. ábra. Feladat kiosztása A képernyőn megadható, hogy a feladat milyen prioritással kerüljön be az Elvégzendő javítások adatbázisba. A felelős hozzárendelésénél lehetőség van két opció közül választani: egy a cégen belül dolgozó alkalmazottat illetve - amennyiben a javítási művelet elvégzéséhez az alkalmazottak ismerete elegendő - egy külső partnercéget is választható. A megfelelő opció bejelölésével a Keresés gombot megnyomva, annak megfelelően az Alkalmazottak illetve a Partnercégek nyilvántartása jelenik meg (ezek az Alkalmazottak és a Partnercégek funkciók ismertetésénél kerülnek bemutatásra). Amennyiben a művelethez nem szükséges az adott gép üzemeltetésének szüneteltetése, azt a jelölőnégyzettel jelezhetjük, és így üzemen kívül történik majd a javítás, ezáltal a termelékenységben nem lesz kiesés. Végül meg kell adni a dátumot, amikor a javítást el kell végeznie a felelősnek. A Mentés gombra kattintva a szoftver automatikusan áthelyezi a meghibásodásról tárolt információkat a Hibabejelentés adatbázisból az Elvégzendő javítások adatbázisba, és kiegészíti azt az imént bemutatott Feladat kiosztása menüpontban felvett információkkal. Ezután a kijelölt felelős személy legközelebbi bejelentkezésekor látni fogja az elvégzendő javítási műveletei között az újonnan kiosztott feladatot. 5.1.4. Mérések

A karbantartási műveletek között találhatók meg az egyes ellenőrzési műveletek is. Ilyenek a különböző kijelzők, fordulat- és nyomásmérők, szintjelzők, illetve egyéb eszközök értékeinek mérése illetve leolvasása. Egy adott karbantartás ütemezésénél

- 30 -

megadhatjuk, hogy a művelet ilyen mérési illetve leolvasási műveletnek minősül-e, így az automatikusan ezen menüponton belül válik elérhetővé (5.14. ábra).

5.14. ábra. Mérések, Leolvasások A fenti lenyíló-menü segítségével csak egy adott berendezéshez tartozó műveletek rekordjai jeleníthetők meg. Ezeket táblázatszerűen kezeli a szoftver. A Karbantartások menüben bemutatott információkon túl két további információ is látható; a mérési művelet során leolvasott érték illetve annak mértékegysége, amit a felelős személy rögzített. 5.1.4. Feladat bevitel

Ezen menüponton belül vihetők be a rendszerbe és oszthatók ki új karbantartási feladatok, illetve rendszergazdaként itt van lehetőség egyes berendezések hibáinak felvételére. A szoftver először választási lehetőséget ad, hogy milyen típusú műveletet kívánunk bevinni. Karbantartás bevitele Első lépésben a program felajánlja az adatbázisban tárolt berendezések közüli választást, ahol meghatározhatjuk, hogy melyikhez kívánunk új karbantartási feladatot rendelni.

- 31 -

5.15. ábra. Karbantartások bevitele Az 5.15. ábrán bemutatott menüben adhatók meg a korábban említett karbantartással kapcsolatos információ:  Művelet megnevezése  Prioritás meghatározása  Karbantartási művelet kódjának megadása  A művelet részletes leírása  Munkavédelmi feltételek meghatározása

- 32 -

 A felelős kijelölése; A Keresés gombbal lehetőség van alkalmazott illetve külső cég hozzárendelésére a megfelelő adatbázis alapján  Eldönteni, hogy a művelet üzem közben végezhető-e  Kép hozzárendelése  Szintén itt adható meg, hogy a művelet milyen időközönként kerül majd elvégzésre  Illetve, hogy a művelet mérési/leolvasási műveletnek minősül-e Meghibásodás bevitele Ezen menüponton belül tudjuk a gépeken tapasztalt eseti meghibásodásokat, rendellenességeket regisztrálni. Közvetlenül lehetőségünk van a javítási feladatra felelős személyt kiosztani, illetve az egyéb azzal kapcsolatos információkat megadni. Első lépésben - a Karbantartás bevitele ponthoz hasonlóan - meg kell adni, hogy mely gépen történt a meghibásodás.

5.16. ábra. Meghibásodás bevitele

- 33 -

A további információk a Meghibásodás bevitel menüben adhatók meg (5.16. ábra):  A hiba megnevezése  A gépegység meghatározása, amin az történt  A meghibásodás és a javítás esedékességének idejének meghatározása  A feladat prioritásának kijelölése  Felelős hozzárendelése; itt szintén választhatunk az Alkalmazottak illetve a Partnercégek adatbázisának elemei közül  Annak meghatározása, hogy a javítás üzemen kívül történik-e  A tapasztalt hiba részleteinek leírása A szoftver az Elvégzendő javítások adatbázison belül tárolja az újonnan felvett meghibásodást, ami a felelős személy bejelentkezési felületén jelenik meg. 5.1.5. Személyzet nyilvántartása

A szoftvert használó cég állományában lévő alkalmazottak nyilvántartását, kezelése és új alkalmazottak felvétele oldható meg ebben a menüpontban.

- 34 -

5.17. ábra. Alkalmazottak nyilvántartása Táblázatszerűen listázva vannak Név és Beosztás szerint az egyes alkalmazottak, a táblázat alatt pedig megtekinthetőek illetve módosíthatóak a hozzájuk tartozó egyes információk (5.17. ábra). Mivel ezt a menüpontot csak a rendszergazda éri el, itt van lehetőség az alkalmazott Felhasználónevének és Jelszavának beállítására, amivel képesek belépni a szoftverbe. A Tevékenységek ablakban láthatjuk, hogy az adott dolgozó milyen feladatok elvégzésében jártas, ezáltal könnyebb a karbantartási és javítási műveletek kiosztása. 5.1.6. Partnercégek nyilvántartása

Az előző pontban bemutatott sémához hasonlóan a menüpontban a szoftvert használó céggel kapcsolatban álló partnercégek adatai szerkeszthetők (5.18. ábra). Ezek lehetnek különböző termékeket beszállító, külső karbantartási illetve javítási munkákat végző partnerek.

- 35 -

5.18. ábra. Partnercégek nyilvántartása A listanézetben három legfontosabb információként a Cég neve, Székhelye és Telefonszáma szerepel. Az alatta elhelyezkedő Információk ablakban a cégről tárolt egyéb információk láthatóak; internetes elérhetősége a Honlap illetve az E-mail mezőkben. A Tevékenységen belül láthatjuk az adott cég fő foglalkozási területeit, az Egyéb információkon belül pedig minden további adatot jegyezhető le róla. 5.1.7. Kimutatások készítése

A szoftver segítségével az elvégzett karbantartási és javítási műveletek alapján különböző kimutatások készítése végezhető el. Ezek alapján rálátásunk nyílik egyes berendezések termelékenységére, kihasználtságára, illetve megállapítható, hogy mely típushibák jelentkeznek leggyakrabban az üzem területén elhelyezett gépeken. A

- 36 -

karbantartási feladatok ezek alapján célszerűbben kioszthatók, ami az állásidők csökkenéséhez és ez által a termelékenység növekedéséhez vezet. Állás-idők Megmutatja, hogy egy kiválasztott berendezésen tetszőleges időintervallumon belül mennyi időt fordítottak karbantartási illetve javítási műveletekre, amelyek a gép üzemelésének szünetelésével és ez által a termelékenység csökkenésével járt. A későbbiekben ezen információk alapján jobban szervezhetővé válik a karbantartási műveletek kiosztása. Először ki kell választani a vizsgálandó berendezést illetve időtartamot. Ez az intervallum egy és hat hónap között változtatható. Ezután a szoftver elkészíti a diagramot (5.19. ábra).

5.19. ábra. Állás-idők diagram A diagram címe automatikusan a kiválasztott berendezés nevével egyezik meg. Az x tengelyen láthatóak a vizsgált hónapok, balról jobbra haladva időrendi sorrendben. Az y tengelyen az elvégzett műveletek léptékezését segítő idő látható, órákban megadva. - 37 -

Minden hónaphoz két érték tartozik; az egyik a karbantartásra, a másik a javításra fordított időt jelképezi a jobb felső sarokban jelzett azonosító színek alapján. A diagramtól jobbra tekinthető meg összegezve a kijelölt időtartam alatt a két különböző típusú műveletre fordított időt. A diagram által bemutatott értékeket a Karbantartások illetve Meghibásodások menüpontokban nyilvántartott elvégzett műveletek alapján határozza meg a program. Minden egyes művelet elvégzésekor az azért felelős személynek meg kell határoznia, hogy annak elvégzése mennyi időt vett igénybe, és ezt a megfelelő pontban rögzítenie (A későbbiekben a Dolgozók főmenün belül bemutatva). Így, az időintervallum meghatározása után történik meg a ráfordított idők összegzése azon javítási és karbantartási műveleteknél, amelyek elvégzése az intervallumon belül történt. A diagramon ezen összegeket jeleníti meg a program, külön oszlopban ábrázolva a karbantartásokra és eseti meghibásodások javítására fordított időket. Gép-kihasználtság Ezen kimutatás lehetőséget ad egy kiválasztott berendezés adott időszakon belüli teljesítmény-mutatójának számítására és annak grafikus megjelenítésére. A számítás a berendezés üzemórái alapján történik. A szoftver figyelembe veszi, hogy a berendezés hány műszakban, és műszakonként hány órát dolgozik. A teljesítménymutató akkor számít 100%-osnak, ha a gépen üzemelés közben nem történt az üzem megszakítását igénylő javítási vagy karbantartási művelet. A műszakok és a műszak órái, illetve a hónapok száma alapján az aktív üzemórák számítása az alábbi módon történik: Taktív  M  Tm  28  H

Ahol:  Taktív : az aktív üzemórák száma  M : a műszakok száma  Tm : a műszak óráinak száma  H: vizsgálandó hónapok száma Az ezen összefüggés alapján kapott érték felel meg a 100%-os kihasználtságnak. A tényleges kihasználtságot a berendezésen elvégzett javítási és karbantartási műveletek időszükséglete alapján az alábbi összefüggéssel határozza meg a program:

- 38 -

K %  100 

T

aktív

 Tk  Tj  Taktív

Ahol:  K % : százalékos gépkihasználtság 

Taktív : az aktív üzemórák száma



Tk : karbantartásra fordított órák száma



T j : javítási műveletekre fordított órák száma

Meghatározandó a vizsgálandó berendezés és időtartam, majd ezután készíti el a program a diagramot és végzi el a számításokat (5.20. ábra).

5.20. ábra. Gép-kihasználtság diagram A diagram itt is automatikusan a berendezés nevét kapja címnek. Az x tengelyen a hónapok, az y tengelyen pedig százalékos formában a gépkihasználtság látható. A diagram jobb oldalán hónapokra lebontva láthatóak az egyes teljesítmény-mutatók.

- 39 -

Kihasználtság-összehasonlítás A funkció az előző, Gép-kihasználtsághoz hasonló, azonban itt két tetszőlegesen kiválasztott berendezés összehasonlítására van lehetőségünk a teljesítmény-mutatók függvényében. Ki kell választani az összehasonlítandó berendezéseket, majd meg kell határozni a vizsgálandó intervallumot. Ezek alapján készíti el a program a diagramot (5.21. ábra).

5.21. ábra. Kihasználtság-összehasonlítás diagram A diagram címében a két összehasonlított berendezés neve szerepel. A tengelyeken a gép-kihasználtságnál is bemutatott mennyiségek szerepelnek. A diagram elkészítéséhez szükséges számadatok meghatározása a Gép-kihasználtság menüpont bemutatásánál részletezett módon történik külön-külön mindkét berendezésre. A diagramtól jobbra hónaponkénti lebontásban láthatóak a két berendezés teljesítmény-százaléka. Ezen funkció segítségével könnyen, jól átlátható képet kapunk a két különböző berendezés teljesítmény-mutatójáról. Típushibák meghatározása A gép-kihasználtsághoz hasonlóan egy kiválasztott berendezésről készíthetünk vele statisztikát. Ezek elkészítése az Elvégzett meghibásodások adatbázis elemei alapján

- 40 -

történik. Amennyiben egy bizonyos gépegységen többször ugyanazt a problémát tapasztaltuk, a szoftver egy sorrendet állít fel ezen ismétlődő meghibásodások gyakorisága alapján. Így jól láthatóvá válik, hogy melyek azok a típushibák amik időről időre felmerülnek, ez alapján a karbantartás vezető mérlegelheti, hogy érdemese azt időről időre javítani, vagy pedig gazdaságosabb egy új berendezés beszerzése.

5.22. ábra. Típushibák előfordulása A lenyíló menüből választhatjuk ki a berendezést, majd megadhatjuk, hogy mi legyen az a minimális érték, ami fölött ismétlődő hibákat megjeleníteni szeretnénk. Ezek alapján a program grafikont készít a hibákról, az 5.22. ábrán látható módon.

5.2. A Dolgozók főmenü A szoftvert használó cég minden egyes alkalmazottnak külön felhasználói profilt hozhat létre, így mindegyikük egy saját felhasználói felületet érhet el. Új felhasználók bevitelére az 5.1.5. pontban bemutatott Személyzet nyilvántartása menüpontban van lehetősége a rendszergazdának. Bejelentkezés után az alkalmazottakhoz rendelt menüsor válik elérhetővé (5.23. ábra).

- 41 -

5.23. ábra. A dolgozók főmenü menüsora A rendszergazdai menüsorhoz képest lényegesen kevesebb funkció elérhető. A fenti menüsorban a már korábban bemutatott funkciók elérhetők. Az alkalmazotthoz rendelt egyéni funkciók a következők:  Elvégzendő karbantartások: itt láthatók az adott felhasználó nevéhez a rendszergazda által rendelt esedékes karbantartási műveleteket, illetve készíthetők jelentések elvégzett feladatokról  Elvégzendő javítások: hasonlóan az előzőhöz itt a felhasználóra kiosztott javítási műveletek kezelését szolgálja  Meghibásodások jelentése: amennyiben a felhasználó valamelyik berendezésen rendellenességet, hibát észlel, itt készíthet arról jelentést, amiről a rendszergazda a legközelebbi bejelentkezésekor értesül A főmenübe történő belépéskor a rendszer ellenőrzi, hogy a felhasználónak az aktuális napra van-e elvégzendő feladata, és erről egy rendszerüzenetben értesíti. 5.2.1. Elvégzendő karbantartások

Az alkalmazott itt tekintheti meg a rendszergazda által neki kijelölt karbantartási feladatokat és készíthet jelentést azok elvégzése esetén (5.24. ábra).

- 42 -

5.24. ábra. Elvégzendő karbantartások A lista-ablakban a művelet megnevezése és az esedékesség időpontja alapján rendszerezve láthatók a karbantartások. Egy adott rekordot kijelölve megjelennek annak részletei az ablakban.  A karbantartási művelet megnevezése  A berendezés, amin a műveletet el kell végezni  A karbantartási műveletet azonosító kód  Jelölőnégyzet, ami jelzi, hogy a karbantartás üzemen kívül végzendő-e el  Jelölőnégyzet, ami jelzi, hogy az adott művelet mérési/leolvasási műveletnek minősül-e  A művelet részletes leírása  A betartandó munkavédelmi feltételek  A karbantartás illusztráló fénykép A fenti menüsorban a szűrés gombra kattintva meghatározhatjó, hogy milyen időintervallumon belül eső műveleteket kívánunk megjeleníteni. Amennyiben az Elvégzendő karbantartások ablakot az automatikusan megnyíló rendszerüzenet ablakból nyitottuk meg, a szűrés automatikusan csak az adott napi feladatokat mutatja.

- 43 -

Egy elvégzett karbantartás jelentésére a megfelelő gombra kattintva megnyíló új ablakon van lehetőség (5.25. ábra).

5.25. ábra. Elvégzett karbantartás jelentése Itt van lehetőség megadni, hogy a művelet mikor került elvégzésre, az mennyi ideig tartott, illetve egyéb - a karbantartás során tapasztalt - megjegyzések rögzítésére. Mérési műveletek esetében a leolvasott és mért érték, illetve annak mértékegysége adható meg. A továbbiakban a szoftver a műveletet az Elvégzendő karbantartások adatbázisból áthelyezi az Elvégzett karbantartások adatbázisba a frissen megadott információkkal együtt. A mérési műveletek esetében ezen információk a Mérések menüpontban lesznek megtekinthetők. 5.2.2. Elvégzendő javítások

Az aktív felhasználó itt kezelheti a rá kiosztott javítási műveleteket és itt készíthet azok elvégzése esetén jelentést róluk.

- 44 -

5.26. ábra. Elvégzendő javítások A karbantartás megnevezése és esedékessége alapján rendezett listán kiválasztva az adott rekordot, annak részletei a megfelelő mezőkben láthatóak.  A berendezés, amin a hibát tapasztalták  Azon gépegység, amely meghibásodott  A meghibásodás tapasztalásának dátuma  Annak meghatározása, hogy a javítási művelet üzemen kívül történik-e  A tapasztalt hiba részletes leírása Az Elvégzendő karbantartások menühöz hasonlóan itt is lehetőség van időszakos szűrésekre.

- 45 -

Amennyiben az alkalmazott elvégzett egy adott, rá kiszabott javítást, az Elvégzett feladat jelentése gombbal regisztrálhatja azt (5.27. ábra).

5.27. ábra. Elvégzett javítás jelentése Itt adható meg, hogy mely napon végezte el az alkalmazott az adott műveletet, az mennyi időt vett igénybe (ezen információk megadása kötelező), illetve a javítás során tapasztalt egyéb információkat, ami a Megjegyzés szövegdobozban tárolható. Az Elvégzendő javítások adatbázisban tárolt információk ez által átkerülnek az Elvégzett javítások adatbázisba a jelentés során feljegyzett további információkkal együtt. 5.2.3. Meghibásodás jelentése

Amennyiben egy alkalmazott hibát vagy rendellenességet tapasztal valamely berendezésen, itt van lehetősége azt jelenteni a rendszergazdának, aki ez alapján osztja ki a dolgozók közül a feladat megoldására legalkalmasabbnak a javítást. Először ki kell választani, hogy mely berendezésen történt a meghibásodás, majd ezután tölthetők ki a meghibásodás részleteivel kapcsolatos információk az Adatok ablakban (5.38. ábra):

- 46 -

5.38. ábra. Meghibásodás jelentése Amennyiben minden mezőt kitöltöttünk, a Jelentés gombra kattintva a meghibásodás bekerül a Hibajelentés adatbázisba, ahol a rendszergazda kezeli azt a továbbiakban, neki van lehetősége felelőst kiosztani a javítási munkálatra.

- 47 -

5. Az elért eredmények értékelése

A dolgozat során általános bemutatást készítettem a karbantartás feladatairól, ismertettem a hagyományos és modern karbantartási rendszereket. Ezen modern rendszerek közül külön kiemeltem a CMMS szoftvereket, és részletesen ismertettem konkrét példákat ezen programokra. Ezek során megvizsgáltam az azok által nyújtott lehetőségeket, és különböző szempontok szerint értékeltem őket. Az így szerzett tapasztalatok alapján megfogalmaztam azon alapvető funkciókat, amelyek az egyénileg tervezett CMMS szoftver vázát alkotják. Ezekre építve, az egyéni igényeknek megfelelően megterveztem a program által nyújtott további funkciókat. A kivitelezést Visual Basic fejlesztői környezetben végeztem, majd elkészítettem a program tesztelhető verzióját. A szoftver segítségével átfogó képet kapunk egy adott létesítmény területén alkalmazott szerszámgépek karbantartási feladatairól, azok könnyen szervezhetővé válnak, és közvetlenül elkészíthetők az egyes berendezésekhez a karbantartási munkalapok. Segítségével azonnal kezelhetők a váratlanul felmerülő hibajelenségek, azok javítása közvetlenül kiosztható a megfelelő karbantartó személyeknek. A statisztikai modul révén kimutatások készíthetők a berendezések állás-idejéről és teljesítménymutatójáról, valamint lehetőség van különböző szerszámgépek összehasonlítására és az azokon jelentkező típushibák megállapítására. A két-szintes belépési rendszernek köszönhetően az egyes alkalmazottak saját felhasználói felületet használhatnak a programon belül, megtekinthetik a rájuk kiosztott feladatokat és lehetőségük van a gépeken tapasztalt hibák rendszerbe történő felvitelére. A megvizsgált CMMS szoftverek piaci árát és az általa nyújtott többletfunkciókat figyelembe véve és azokat összehasonlítva az egyénileg tervezett rendszerrel, illetve az ahhoz tervezett – egyénileg felállított igények alapján megfogalmazott – funkciókkal, gazdaságosabb és kézenfekvőbb a saját tervezésű CMMS szoftver – illetve annak a jövőben történő továbbfejlesztett verziójának – alkalmazása. A program hatékonyságának növelését egy - az alkalmazó cég által használt - belső, illetve internetes hálózaton történő működést biztosító funkció megtervezésében látom. Ennek segítségével javítható lenne a karbantartásért felelős személy illetve az alkalmazottak közötti információáramlás. További előnyöket nyújtana, hogy ily módon az egyes berendezéseken elhelyezett diagnosztikai eszközök segítségével közvetlen és folyamatos információt kaphatnánk azok állapotáról, így jobban szervezhetőbbé válna a karbantartás és könnyebben megelőzhetőek lennének a váratlan meghibásodások.

- 48 -

6. Köszönetnyilvánítás A bemutatott kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

- 49 -

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8]

Pokorádi, L: Karbantartás elmélet, Oktatási segédlet, Debrecen 2002 Falmann, L., Cs. Nagy, G: Üzemfenntartás, Pécs 2004 www.aastadium.hu www.intellicmms.com www.megamationsystem.com www.palsoft.hu www.eco-invest.hu www.allmaxsoftware.hu

- 50 -