SZERKESZTÔSÉGÜNK ELÉRHETÔSÉGEI: TEL.: ÜZENET HAGYHATÓ A KÖZSÉGHÁZÁN IS

2010. / 6.

SZÁM

(AUGUSZTUS)

Hatvan év nagy idô egy ember életében, még egy társadalom életében is az – a hatvan évvel ezelôtti világ eseményeit már húsz éve is történelemként tanították az iskolákban. Ha pedig egy házasságról beszélünk, a hatvan év már szinte elképzelhetetlenül soknak tûnik, fôleg ha olyan idôszakra gondolunk, amikor a válások száma néha egészen megközelítette a házasságkötések számár. És mégis, ha nehéz is elképzelni hatvan év harmonikus együttlétet, mégis akad idôrôl idôre olyan család, ahol hatvan éves házassági évfordulót, gyémántlakodalmat ünnepelhetnek a nagyszülôk. Idén augusztusban Szentivánon is hasonló jubileumot ünnepeltek, méghozzá falunk egyik neves lakójának családjában – Kakas János nyugalmazott bányaigazgató és felesége, Rozika néni önkormányzati köszöntésén lapunk is jelen lehetett.

A

TARTALOMBÓL:

- RÉGI RÁDIÓK RAJONGÓJA - SZENTIVÁNI ÖSSZEFOGÁS - KUTATHATÓ A MARLOK-HAGYATÉK

ÁRA: 200 Ft

Kakas Jánosról köztudott, hogy a bányászranglétra legaljáról elindulva vált élete derekára a pilisi bányák igazgatójává: 1943-ban, húsz évesen lett bányász Mázán, majd a szomszédos Szászváron avatták vájárrá 1947. december elsô vasárnapján. Ott kötött házasságot is, 1950. augusztus 5-én, de a házaséletnek már a kezdete sem lehetett egyszerû, hiszen munkája mellett egyetemre is járt ekkor, a Miskolci Mûszaki Egyetem budapesti kihelyezett tagozatára. Utána a költözések – Szászvár után Dorog, majd Pilisszentiván –, késôbb az újdonsült igazgatóra nehezedô politikai elvárások feszültsége tehette próbára a házasfeleket, de ôk igazából semmi komoly próbatételre nem emlékeznek. „Csöndben eltelt ez a hatvan év” – mesélik, és erre nem lehet többet mondani, mint azt: bár mindenkinek csak ennyi megadatna! Az ünnepelteknek pedig még sok boldogságot kívánunk.

SZERKESZTÔSÉGÜNK

ELÉRHETÔSÉGEI:

TEL.: 06-20-339-6402 E-MAIL: [email protected] ÜZENET HAGYHATÓ A KÖZSÉGHÁZÁN IS

Triplázással zárult a hetedik Waldi Kupa Triplázással zárult a hetedik alkalommal megrendezett pilisszentiváni Waldi Kupa, a díjat ugyanis egymás után harmadik évben hódította el a Kanárik együttese. A budai és a pilisi hegyek ölelésében zajló, három napos sportrendezvényt ez alkalommal is szuperkoncert zárta, a fellépô idén Magyarország legnépszerûbb hangja, Rúzsa Magdi volt. A szentiváni és környékbeli sportkedvelôk elôtt jól ismert, hogy községünkben 2004 óta minden július közepén megrendezik a Waldi Kupa elnevezésû kispályás labdarúgó tornát, amely a sportot, a pihenést és a szórakozást összekapcsolva igazi családi hétvégét biztosít a környék lakosságának éppúgy, mint a távolabbról érkezô rajongóknak. A helyszín csodálatos mikroklímája, a környezô dombok fenyôerdôi, és a programok hosszú sora már régóta gondoskodnak arról, hogy ne kelljen lasszóval fogni a résztvevô csapatokat, amelyek közül most 16 felnôtt férfi együttes mellett benevezett néhány hölgycsapat is. A Pilisszentivánról, Pilisvörösvárról, Csobánkáról, Solymárról és a kistérség más községeibôl toborzott csapatok – csakúgy, mint a „nagyok” – négyesével, sorsolásos alapon mérkôztek meg egymással, 2010. július 17-én délutántól kezdve, majd a legjobbak egyenes kiesési rendszer alapján jutottak el a 19-i döntôig. Ez alapján idén a Pilisszentiváni Öregfiúk léphettek fel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára, a Sramli csapat végzett a második helyen, az elsô helyet pedig a kupát már 2008-ban és 2009-ben is elnyerô Kanárik csapata szerezte meg. A legjobb kapus a szentiváni Varga Ferenc, a legjobb mezônyjátékos a sramlis Bita László, a gólkirály pedig a Egy ifjú démon, Kanárikat erôsítô KovaWéber Nikolett csics Károly lett. A nôi mezônyben az ezüstérmet a Banyacsapat tagjai, az aranyat pedig a Démonok vihették haza. A vasárnap délután tétmeccseit és az eredményhirdetést követôen a szurkolók – kedvenceik után – jó egy órán keresztül izgulhattak saját magukért is: a tombolasorsoláson ugyanis (a szervezôk és támogatóik felajánlásából) körülbelül három tucat különbözô mûszaki cikk, továbbá néhány kisebb ajándéktárgy, egy igazi modellautó, valamint fôdíjként egy Ferrari márkás laptop és egy eredeti vb-labda – egy igazi Jabulani! – várta, hogy a résztvevô kisgyerekek kihúzzák új gazdáik nyerôszámát. Végül pedig, nem sokkal nyolc óra után megérkezett a program sztárvendége, Rúzsa Magdi is, aki éjszakába nyúló koncertet adott a nagy számban összegyûlt, hálás közönségnek. Rúzsa Magdi

Támad a Sramli csapat Waldi-szabadrúgásgól a csobánkai kapuban

3

Küszöbön az önkormányzati választás Augusztus 19-tôl gyûjthetôk a kopogtatócédulák Mostanra minden lényeges tudnivaló eldôlt az önkormányzati választások lebonyolításával kapcsolatosan: immár nemcsak az biztos, hogy hét fôs lesz a szentiváni képviselôtestület, de az is, hogy augusztus 19-tôl szeptember 3-ig gyûjthetik majd az aspiránsok az ajánlásokat. Lényeges változás az is, hogy ezentúl a kampánycsend csupán a voksolás napjára vonatkozik, máskülönben viszont a választás rendszere nem tér el lényegesen a korábban megszokottól. Csökkenjen felére, de legalább kétharmadára a helyi önkormányzatok képviselô-testületeinek létszáma: ez volt az új kormány egyik olyan célkitûzése, amiért még az elsô törvényalkotási lépései között meg is hozta a szükséges jogszabály-módosításokat. Bár a „kétharmadolást” nagyjából mindenütt sikerült megvalósítani, a csökkentés mégsem lett mindenhol azonos mértékû: Pilisszentivánon például majdhogynem felezni kell a képviselôk számát, miközben a szomszédban, Solymáron kevesebb mint 15%-kal csökken a testületi létszám, az elôzô idôszakhoz képest. Községünkben az eddigi 12 helyett, a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény értelmében mindössze heten alkotják majd az új képviselô-testületet. A jogszabályváltozások értelmében az Országos Választási Iroda a szavazás napját megelôzô 45. napig küldi ki a választópolgárok számára a szavazási értesítôket és az ajánlócédulákat; ez utóbbiakat augusztus 19tôl lehet gyûjteni a jelöltállítás érdekében, ám csak szeptember 3-án délután négy óráig. Polgármester-jelöltet minden tízezer lakos alatti településen a helyi választópolgárok 3%a ajánlhat; Pilisszentiván esetében ez minimáSZENTIVÁNI ÚJSÁG Sanktiwaner Zeitung Pilisszentiván hivatalos lapja Kiadó és fôszerkesztô: Hegedûs András (06-20-339-6402, [email protected]). Fôszerkesztô-helyettes: Somos Móni Tördelés, nyomdai elôkészítés: Kerekes István Nyomda és arculatterv: Zebra DS Stúdió Címlapfotó: Hegedûs András Fotók: Hegedûs András, a Pilisszentiváni Polgárôrség és Tûzoltó Egyesület, illetve a Helytörténeti Egyesület archívuma. Köszönjük a mostani lapszámunk elkészítéséhez nyújtott segítséget: Bodnár Ferencnek, Feketéné Ziegler Ágotának, Kocsis Zoltánnak, valamint a cikkek szerzôinek és interjúalanyainak. A szerkesztôségnek szánt üzenetek, küldemények leadhatók a községháza ügyfélszolgálati irodáján is. Az olvasói leveleket mondandójuk tiszteletben tartásával, de szerkesztett formában, szükség esetén rövidítve közöljük. A lapban megjelenô írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztôség véleményét! Következô lapszámunk tervezett megjelenése: szeptember 17. Lapzárta: szeptember 3.

lisan 114 ajánlást jelent. Képviselôjelölt indulásához viszont már a választópolgárok 1%-ától elegendô begyûjteni az ajánlócédulákat, miután pedig a szentiváni választójogosultak száma 3780 fô, így 38 ajánlócédula minden aspiránsnak elegendô lehet a jelöltté váláshoz. Október 3-án, a szavazóhelyiségben most is három szavazólapot kapunk, az egyiken a megyei pártlistákra, a másikon a polgármesterjelöltekre lehet szavazni – akik indulhatnak független jelöltként, illetve valamely párt vagy szervezet jelöltjeként is –, a harmadikon pedig a szokott módon, a képviselô-jelöltek névsorából lehet válogatni. Most azonban nem lehet olyan bátran ikszelgetni, mint eddig, a lajstromból ugyanis csak hat, vagy annál kevesebb jelöltre lehet érvényesen szavazni. Az a szavazólap érvénytelen lesz, ahol hét, vagy még több jelölt neve mellett szerepel az elôírt, „két egymást metszô vonal”. Képviselô a hat legtöbb szavazatot begyûjtô jelöltbôl lesz, a polgármesteri megbízatást pedig természetesen az nyerheti el, aki az induló polgármester-jelöltek közül megszerzi

az egyszerû szavazattöbbséget. Ebben a rendszerben semmilyen érdemi jelentôséggel nem bír, hogy az egyes jelöltek valamilyen párt, civil szervezet jelöltjeként, vagy függetlenként indulnak-e, mivel a kislistás rendszernél a töredékszavazatok így is, úgy is elvesznek, nem hasznosulnak másodlagosan. Persze a párt vagy szervezet általi támogatottság feltüntetése a kampány során hasznos lehet az ezt választó jelölteknek, de hogy valójában elônyt, vagy hátrányt jelent-e a független induláshoz képest „valamilyen” jelöltként indulni, ez csak a választás napján dôl el. Az idei választást érintô változások közül az utolsó fontos tudnivaló, hogy egyszerûsödik a kampánycsend szabályozása is, kampányolni ugyanis csak a szavazás napján nem lehet – ezt várhatóan betartani is, ellenôrizni is jóval könnyebb lesz majd. FELHÍVÁS Tisztelt Szentiváni Választópolgárok! Szerkesztôségünk az ôszi önkormányzati választásokat megelôzôen, szeptember folyamán választási különszám megjelentetését tervezi, kérjük ezért, hogy mindazok, akik el kívánnak indulni az önkormányzati választásokon, és élni kívánnak a lapban való megjelenés lehetôségével, mielôbb vegyék fel a kapcsolatot szerkesztôségünkkel, az impresszumunkban szereplô elérhetôségeken. Az érintetteknek ezt követôen személyesen adunk tájékoztatást a megjelenés feltételeirôl, a bemutatkozás és programismertetés terjedelmi korlátairól, illetve a kötelezôen betartandó határidôkrôl.

MEGHÍVÓ Pilisszentiván Község Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt a Közép-Magyarországi Operatív Program „Kisléptékû megyei fejlesztések” pályázati kiírás keretében megvalósuló

Generációk Háza címû projektjének záró rendezvényére. Idôpont és helyszín: 2010. augusztus 30., 10.00 óra Pilisszentiván, Szabadság utca 826. hrsz.

4

Hirdetmény a körzeti erdôtervezés elôzetes tárgyalásáról

Megint áldozatot szedett a Slötyi

A Fôvárosi és Megyei Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 31-36. paragrafusaiban, és az erdôterv rendelet elôkészítésének, illetve a körzeti erdôterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II.4.) FVM rendeletben foglaltak alapján a PilisiVisegrádi erdôtervezési körzetre vonatkozóan körzeti erdôtervet készít. A tárgyaláson megjelenhetnek a körzeti erdôtervezéssel érintett területek erdôgazdálkodói, a helyi önkormányzatok, és a részvételre jogosult, erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezetek. Az erdészeti célra alakult civil szervezetek közül azok jogosultak a tárgyaláson részt venni, amelyek tevékenységi területe kiterjed az erdôtervezés alá vont területre, a természetvédelmi célú egyesületek közül azok, amelyeknek tevékenységi körét és területét is érinti az erdôtervezés alá vont területen folytatandó erdôgazdálkodás. A körzeti erdôterv elôzetes tárgyalására 2010. szeptember 22-én 09.00 órától kerül sor, a Pilisi Parkerdô Zrt. székházában (2025 Visegrád, Mátyás király u. 4.) A meghívottak az erdei életközösséggel, annak fenntartható használatával, védelmével kapcsolatosan 2010. szeptember 7-ig tehetnek írásos javaslatokat, elektronikus úton az [email protected] címen, vagy postai úton a 1369 Budapest, Pf. 368. címre megküldve. Az Igazgatóság azokat a javaslatokat veheti figyelembe, amelyek nem ütköznek jogszabályba, továbbá nem akadályozzák a fenntartható erdôgazdálkodást. Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Nem sikerült megmenteni az életét annak a tizenéves fiúnak, aki fürdôzés közben elmerült a Slötyi vizében. Újraéleszteni ugyan még sikerült a gyereket a mentôsöknek, de kiderült, hogy túl sok idôt töltött a víz alatt.

Felhívás elmulasztott nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás pótlására A Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (KMRNYI) felhívja a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók, ôstermelôk figyelmét, hogy a 2009. évi nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás határideje 2010. április 30-án lejárt. Aki ezt a kötelezô adatszolgáltatást eddig az idôpontig elmulasztotta, kötelezettségét – többek között a biztosított foglalkoztatottak érdekében – haladéktalanul szíveskedjék pótolni! Az adatszolgáltatást továbbra is elmulasztókat az Igazgatóság levélben fogja felszólítani a kötelezettségük teljesítésére. Az ügyfélszolgálataink várják jelentkezésüket! KMRNYI-ügyfélszolgálat Ügyfélfogadási helyszínek: 1081 Budapest, Fiumei út 19/a.; 2700 Cegléd, Táncsics Mihály utca 4.; 2600 Vác, Dr. Csányi L. krt. 16.

Ügyfélfogadás: hétfôn 8-18, keddtôl csütörtökig 8-15, pénteken 8-13 óráig: Telefonos ügyfélszolgálat a nyilvántartási ügyekben: Telefon: 323-6400; 323-6460, Telefax: 323-6112 Postacím: 1430. Budapest, Pf. 38. E-levél: [email protected]

Azokkal szemben, akik a kötelezettségnek az ismételt felszólítás ellenére sem tesznek eleget, mulasztási bírság kerül kiszabásra. Az 1997. évi LXXX. törvény 5. §. (3) szerint biztosítottak, illetve azon felszolgálók számára, akik közvetlenül a fogyasztótól részesülnek borravalóban, az adatszolgáltatás benyújtásának jogszabály által biztosított határideje továbbra is 2010. augusztus 31. Bôvebb információ, ügyintézési tájékoztató az alábbi honlapon olvasható: www.onyf.hu

FELHÍVÁS Tisztelt Szülôk! A betegségek megelôzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról szóló rendelet (51/1997.(XII.18.) NM rend. 4/A§ (2) bek.) alapján tájékoztatjuk Önöket, hogy a rendelet kötelezôen elôírja az 1, 3, 6 hónapos, valamint az 1, 2, 3, 4, 5 és 6 éves gyerekek komplex védônôi szûrôvizsgálatát. A vizsgálat során felmérjük a gyermekek testi, értelmi és mozgásfejlettségi szintjét, akinél szükséges, javaslatot teszünk további vizsgálatokra. A szûrôvizsgálat eredményérôl a szülôk írásos tájékoztatást kapnak. Felhívjuk továbbá a figyelmüket arra, hogy a vizsgálat elmulasztása esetén az egészségügyi államigazgatási szerv a szûrôvizsgálatot határozattal rendeli el. Kérjük, hogy látogassanak el az esedékes vizsgálatra a területileg illetékes védônôjükhöz, védônôi tanácsadási idôben! Védônôi Szolgálat

Augusztus 2-án, hétfôn délután a társaival jött strandolni a pilisszentiváni tóhoz egy 18 éves budapesti fiú, de amikor bementek úszni, ô lemaradt a többiektôl, és valami miatt elsüllyedt. Társai, amint rátaláltak, kihúzták a partra, és értesítették a mentôket, így rövid idôn belül egy mentôhelikopter is érkezett a szerencsétlenül járt fürdôzôhöz. A fiú szívmûködését még a helyszínen sikerült újraindítani, de az állapota válságosnak tûnt, ami nem is csoda: szemtanúk szerint mintegy tíz percet töltött a víz alatt, s ilyenkor az életben maradás esélye már egészen minimális. A mentôk ugyan beszállították a Honvéd Kórházba, de már az aznap esti Kék Fény végén bemondták a tévében, hogy az életét nem sikerült megmenteni. A szerencsétlenség annak ellenére következett be, hogy a Slötyin köztudottan tilos fürdôzni – igaz, az is köztudott, hogy ezt a tilalmat késô tavasztól kora ôszig nap mint nap több tucatnyian szegik meg olyan helyi és környékbeli lakosok, akik nem akarnak vagy nem tudnak biztonságosabb, ámde fizetôs és csak hosszú utazással elérhetô strandokra eljárni. Jellemzô, hogy – információink szerint – már kevéssel a mentés után visszatért a vízbe néhány fürdôzô, másnap pedig már hasonló volt a tavon a strandélet, mint korábban.

Tûzgyújtási tilalom Pest megyében Néhány nappal a fôvárosra vonatkozó tûzgyújtási tilalom kihirdetése után a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) tûzgyújtási tilalmat rendelt el egész Pest megyére vonatkozóan is. A július 22-i rendelkezés értelmében tilos a tûzgyújtás a megye erdôterületein, és azok 200 méteres körzetében. Az igen meleg, száraz idôjárásnak köszönhetôen az országban egyre több helyen van tûzgyújtási tilalom. A Pilisi Parkerdôt érintô területek közül a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal július végéig Budapestre valamint Pest és Fejér megyékre vonatkozóan rendelt el általános tûzgyújtási tilalmat. Eszerint – a tilalom viszszavonásáig – nemcsak az erdôkben nem szabad tüzet gyújtani, de a kijelölt erdei tûzrakóhelyeken és az erdô szélétôl számított 200 méteres körzetben sem. Tilos továbbá a tûzgyújtás a közutak és vasutak menti fásításokban, beleértve a parlag- és gazégetést is. Az MgSzH felhívja a közúton és vasúton utazók, az erdôben kirándulók, a mezôgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy égô cigarettacsikket semmiképp ne dobjanak el, azt minden esetben oltsák el. Aki a tûzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el. A tilalom feloldására a fokozott tûzveszély elmúltával, késôbbi idôpontban intézkedik az erdészeti hatóság. A tilalommal aktuálisan érintett területeket az erdészeti hatóság honlapján, térképen is meg lehet tekinteni.

5

Újabb horgászverseny a Slötyin Huszonnégy versenyzô részvételével tartotta meg ez évi második önálló horgászversenyét a Pilisi Bányászok Horgász Egyesület, július 12-én. A vetélkedés kora reggel egy szerencsétlen balesettel kezdôdött – az egyik lelkes résztvevô, Imre Sándor a még harmatos füvû rézsûn megcsúszva elesett, és eltörte a jobb csuklóját – egyebekben azonban az idôjárás kedvezett a horgászatnak. Két nappal a verseny elôtt az egyesület eltelepített öt mázsa pontyot is, a jobb versenyeredmények érdekében, s bár – mint az értékelésnél elhangzott – ehhez képest kevés hal akadt horogra, a társaság kilenc tagja így is eredményes volt. A harmadik helyezett Sólyom Roland lett 4 kiló 12 dekával (aki az egyesület június 12-én tartott, 30 éves jubileumi horgászversenyén is harmadik lett), ô tízezer forintos pénzjutalomban részesült. A képzeletbeli dobogó második fokára Tóth Sándor léphetett, 5 kiló 4 dekával, az ô díjazása húszezer forint pénzjutalom volt. Végül a harmincezer forintos pénzdíjjal járó elsô helyezést Simonek Gyula szerezte meg, ô 6 kiló 42 dekányi halat fogott. A résztvevôket az eredményhirdetést követôen ezúttal is bôséges bográcsos ebéd – babgulyás – várta, melynek elkészítésében hagyományosan az egyesület vezetése serénykedett, egy-két segítô bevonásával. Aknai József, Stattner Béla Sólyom Roland, Simonek Gyula, Tóth Sándor

Méhészeti zárlat Szentivánon Méhekre vonatkozó állategészségügyi zárlat alá helyezte a kerületi fôállatorvos július 15-tôl Pilisszentiván, valamint a környezô négy település közigazgatási területét, a mézelô méhek nyúlós költésrothadása elnevezésû megbetegedés észlelése miatt. A fôállatorvos indokolása szerint Pilisszentiván egyik külterületi méhészetében, egy lépmintából kimutatták a veszélyes méhbetegséget, így a vonatkozó jogszabályok (különösen a méhállományok védelmérôl és a méhbetegségek megelôzésérôl szóló 70/2003. FVM rendelet) alapján a zárlatot el kellett rendelni. A zárlat a betegség fennállásának idejéig hatályos, ez idô alatt tilos az érintett községek területérôl méhcsaládot, mézet és méhészeti terméket vagy eszközt kivinni, méheket e községekbe beszállítani, sôt tiltás alá esik a felsoroltak bármilyen belsô forgalma is. A nyúlós költésrothadás a mézelô méhek súlyos betegsége, ez évben országszerte több tucatnyi településen kellett hasonló állategészségügyi zárlatot elrendelni a felbukkanása miatt. A betegséget spórás baktériumok okozzák, amik elsôsorban az úgynevezett fedett fiasítást pusztítják el. Az álcák a táplálékkal a szervezetükbe jutó spórákkal fertôzôdnek meg, pusztulásukat a kórokozó által termelt toxikus anyag okozza. A kórokozó által elpusztított álca teste elfolyósodik és csokoládébarna, nyúlós anyaggá alakul át, a felette lévô sejtfedél sötétebbé válik, behorpad, majd lyukacsos lesz. Idôvel az álca testének maradványa összeesik, majd beszárad, végül kemény pörk alakul ki belôle; utóbbiak jelenléte arra utal, hogy a betegség már legalább egy hónapja jelen van a méhcsaládban. Ilyen megbetegedés tüneteinek észlelésekor azonnal jelenteni kell a betegség gyanúját a méhegészségügyi felelôsnek és a hatósági állatorvosnak.

Felhívás

A pilisi szénbányászat történelmét bemutató honlap (http://sites.google.com/site/pilisibanyaszat/)

létrehozója, és az oldalt szabadidôben fejlesztô, üzemeltetô lelkes pártolói az anyaguk és gyûjteményük bôvítésére, annak közzétételére várják mindazok megkeresését, akiknek bárminemû anyaga, emléke van a pilisszentiváni, pilisvörösvári, solymári és nagykovácsi bányákkal, az itteni bányászkodással kapcsolatban. A megkereséseket a honlapon szereplô kapcsolattartási címen, vagy a [email protected] e-mail-címen várják.

6

Testületi ülések az elmúlt egy hónapban Nemhogy vakációt tartottak volna, de a sok folyamatban lévô beruházás miatt talán még az év közbeninél is feszítettebb tempót diktáltak a pilisszentiváni képviselô-testület tagjai a nyári kánikula heteiben. Az elmúlt bô egy hónap alatt négy ülést is tartott a testület, ezeken az alábbi fontosabb döntések születtek.

A július 2-i rendkívüli ülés Két sürgôs döntés miatt tartottak a képviselôk egy órás rendkívüli ülést a közmeghallgatás elôtt: a sürgôsséget az indokolta, hogy mielôbb szükséges volt határozni az iskola és az óvoda beruházásánál felmerült pótmunkák rendezésérôl, de ekkor alakította meg a testület a Közcsat Kft.-vel kapcsolatos döntések elôkészítô bizottságát is. Metzger Rezsô kérésére, napirendre vették a szeméttelep Lenvirág utcai rézsûjére vonatkozó árajánlatot is, egy tartózkodással. A sürgôsséget a képviselô azzal indokolta, hogy a folyamatban lévô beruházások egyik alvállalkozója is az ajánlattevôk között van, ezért lenne ésszerû mielôbb dönteni ez ügyben. Két ellenszavazat mellett hagyták jóvá, hogy a két fô napirendi pontot zárt ülésen tárgyalják. Iskolai beruházás pótmunkái: Bevezetésként a képviselôk tájékoztatást kaptak a felmerült többletmunkákról és a pótköltségvetés adatairól, ezt követôen egyhangúlag elfogadták, hogy az iskolai pótmunkákra 11.578.860 forintot engedélyeznek a beruházási tartalékkeret terhére.

Óvodai beruházás pótmunkái: Hasonló tájékoztatás után, rövid vita végén megszavazták az óvodai pótmunkákra engedélyezett összeget is, amit 4.339.300 forintban határoztak meg.

KÖZCSAT-bizottság alakítása: E napirendi pont elején rövid vita alakult ki arról, hogy bizottságot vagy munkacsoportot célszerûbb-e létrehozni a Közcsat Kft-vel kapcsolatos döntések elôkészítésére, végül jóváhagyták, hogy egy munkacsoport jöjjön létre e célból, Marlok Gyula, Metzger Rezsô, Radnai Tamás képviselôk, és külsô tagként Brandhuber István részvételével.

Lenvirág utcai vízelvezetés ügye: Metzger Rezsô beszámolója szerint a Lenvirág utcai csapadékvíz ráfolyt a rekultivált területre, ezért egy elvezetôt és egy árkot alakítottak ki, de a nagy esôzés ezt is megtöltötte, így újabb megoldásra volt szükség. Erre vonatkozóan elôbb 550 ezer, majd második körben 315.625 forintos árajánlatot kaptak, s a kapott tájékoztatás alapján a testület határozathozatal nélkül támogatta a Lenvirág utcai vízelvezetés megoldását a második ajánlat összeghatáráig.

A július 14-i ülés Napirend elôtt többek között Ôri Lajos kért szót, emlékeztetve a képviselôket arra, hogy a közmeghallgatáson ígéret hangzott el két fuvar murva leszállítására az Alsórét utca javítása céljából; Gábeli Zoltánné pedig arról kért információt, hogy valóban értékesíteni akarja-e az önkormányzat a Saffler-udvart, mert Vörösvárról ilyen híreket kapott. [A válasz szerint az ilyen híresztelés alaptalan.] Napirendre került még két árajánlatról szóló döntés és – Aknai József lakótelepi közös képviselô megkeresése nyomán – a lakótelepi út ügye is. Két ellenszavazattal született határozat arról, hogy zárt ülésen kapjanak a képviselôk rövid tájékoztatást a beruházások pénzügyi helyzetérôl. Eszközbeszerzési pályázatok: Bevezetésként Paál Erzsébet elmondta hogy a napirendhez még aznap délben is vártak információkat, ezért került csak az ülés elôtt a képviselôk elé az anyag. Elmondta továbbá, hogy 7 cég vásárolta meg a pályázati anyagot: az informatikai berendezésekre és az óvodai felszerelésekre 3-3 ajánlat, a bútorokra, az óvodai informatikára és a színpadra 2-2 ajánlat érkezett; egy pályázót pedig ki kellett zárni az eljárásból. Hozzátette, hogy az iskola esetében az összes többletköltség 3.6 millió forint, az óvodánál viszont gyakorlatilag nincs többletköltség. A tájékoztató alapján a képviselôk az iskolai felszerelések ügyében az ALEX Fémbútor Kft ajánlatát (20.898.363 Ft), az iskolai és az óvodai informatika terén a Fulltec Computer Kft ajánlatát (12.810.375, illetve 3.200.625 Ft), az óvodai felszerelések tárgyában a HOR Zrt. ajánlatát (18.103.040 Ft) fogadták el, az iskolai színpad ügyében úgy határoztak, hogy a Színpad és Emelôgéptech Kft. ajánlatát nem fogadják el. A külön-külön meghozott döntések közül három egyhangú szavazással, a két további egyike egy „nem” szavazat, a legutolsó pedig egy tartózkodás mellett született meg. Orvosi rendelô útépítési és közvilágítási kivitelezése: Az ügyben az Álomszer tett ajánlatot a testületnek, Pénzes Gábor polgármester azonban azt javasolta, hogy az ajánlatból vegyék ki a lámpatestek költségét, mert azok kedvezményes beszerzésérôl ô maga gondoskodik. Többen is rákérdeztek, hogy szükség van-e az elôterjesztésben szereplô lámpatestekre, errôl

Balogh Zoltán építész elmondta, hogy az útterv engedélyezésénél feltétel volt a közvilágítás megoldása is. Rövid vita után a testület felkérte a Mûszaki Bizottságot, hogy tartson helyszíni bejárást, s az alapján tegyen javaslatot költségkímélôbb megoldásra. BOLAX Kft. ajánlatai: A rendelô melletti új út pótmunkái kapcsán elhangzott, hogy nagyobb átmérôjû vízelvezetô csövet kellett lerakni az eredetileg betervezettnél, és plusz tételként jelentkezett a Jóreménység úton kiépítendô rácsos átfolyó is. A testület két tartózkodás mellett, július 31-i kivitelezési határidôvel és nettó 1.031.353 forint összeggel elfogadta a Bolax határidô-módosításra és a pótmunkák elszámolására vonatkozó ajánlatát. Hasonló tárgykörben elfogadták még a képviselôk az orvosi rendelô villanyórabekötésérôl szóló elôterjesztést is (nettó 243 ezer forint értékben), hogy az átadás idôpontjára áram alá lehessen helyezni az épületet. Végül 4 tartózkodással elfogadták a Jóreménység úti vasbeton akna szintmagasságának átalakítására és megerôsítésére vonatkozó ajánlatot is, nettó 1.610.229 forint összegben. Lakótelepi út: E témában a testület vita nélkül úgy határozott, hogy a Mûszaki Bizottság tartson az út ügyében helyszíni bejárást és kezdjen tárgyalásba a megoldás érdekében az érintett lakosokkal.

A július 26-i ülés Rengeteg napirendi pont került erre az ülésnapra: az elôre tervezett 15 pont mellé az ülés elején még további témák napirendre vétele is szóba került, ezek egy részét idôhiány miatt el is kellett napolni. Napirend elôtt Marlok Gyula és Brandhuber Ádám is szóvá tette, hogy júliusi számunk azon cikke, amelyben egyik körzeti megbízottunk szociális panaszairól esett szó, szerintük nem hiteles, mivel az önkormányzat nem folyósíthat hitelt. Iskolai színpad: Marlok Gyula beszámolt róla, hogy az errôl szóló pályázat eredménytelen lett (csak a Színpadtechnika Kft. adott be árajánlatot), de feldolgozták a projektet, mellyel kapcsolatosan a számítások végösszege 4 millió forintra jött ki. Kisebb vita alakult ki arról, hogy az aulába szánt székek kárpitozottak legyenek-e vagy sem, ennek kapcsán az igazgatónô elmondta, hogy az iskolának még bizonyos többlet igényei is lennének, a berendezést illetôen. Pénzes Gábor polgármester ennek kapcsán azt javasolta, hogy az önkormányzat adjon felhatalmazást az iskolának arra, hogy kétmilliós összeghatárig saját hatáskörben szerezhesse be ezeket az eszközöket. A tárgyra visszatérve a testület elfogadta, hogy az aulába telepítendô fix színpadra és tároló kocsikra beérkezett árajánlatok közül a Háder Lakatosipari Vállalkozás és a Színpadtechnika Kft ajánlatait fogadják el, 2.468.819 Ft összegben. Iskola riasztórendszerének kiépítése: A képviselô-testület egyhangú döntéssel az M-Pol Kft. árajánlatait fogadta el a beérkezett ajánlatok közül, 1.027.790 Ft+ÁFA összegben.

7

Közösségi színterek használati szabályzata: E napirend során arról kellett volna dönteni, miként kívánja szabályozni az önkormányzat azon létesítmények, helyiségek használatát, ahol közösségi célú programok, rendezvények zajlódhatnak. Feigel Tamás kulturális bizottsági elnök ugyanakkor már a tárgyalás elején szóvá tette, hogy a bizottság által javasolt változások nem kerültek be az elôterjesztésbe, ez alapján a testület az ügy tárgyalását – egy tartózkodás mellett – elnapolta. Elôirányzat módosítások: Lekerült a napirendrôl e téma tárgyalása is, mert ugyan Ziegler László pénzügyi irodavezetô szóbeli magyarázatot adott az elôterjesztéshez mellékelt táblázathoz, de a képviselôk úgy találták, hogy a táblázat nem kellôen áttekinthetô, ezért átgondoltabban kívánnak róla dönteni. Bau-Vertikál számláinak utófinanszírozása: Vita nélkül elfogadta a testület, hogy hozzájárul a Bau-Vertikál két. számlája ügyében az utófinanszírozásra történô áttéréshez, valamint az iskolai pályázat ügyében 36.110.378 Ft, az óvodai pályázat kapcsán pedig 40.077.212 Ft átutalásához. A PKKA ellenôrzô bizottságának jelentése: A Pilisszentiváni Kulturális Közalapítvány ellenôrzô bizottsága több észrevételt tett az alapítvány 2008-2009 évi mûködése kapcsán, az ügy tárgyalásának elején azonban Metzger Rezsô közölte: nem tudja elfogadni a jelentést, mert hiányolja az intézkedési javaslatokat. Gátas Ernô, mint az ellenôrzô bizottság elnöke elmondta, hogy csak néhány pénzügyi elszámolási hiányosságot találtak, amik javíthatóak, Metzger Józsefné, a kuratórium elnöke pedig közölte, hogy a kuratórium a következô ülésén írásban is el fogja fogadni a jelentést. A testület végül két nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadta az ellenôrzô bizottság jelentését, és felkérte a PKKA kuratóriumát, hogy a jelentésben foglalt észrevételek alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket. Felhatalmazás az iskolai konyha és a csapadékvíz-elvezetés közbeszerzés elbírálására: Dr. Peller György jegyzô tájékoztatása szerint a tárgyban zárkörû közbeszerzést kell kiírni, és a polgármester felhatalmazása is szükséges, ezért a testület egy tartózkodással úgy döntött, hogy felhatalmazást ad a polgármesternek az e tárgyban beérkezô legjobb ajánlatok elfogadására, amennyiben azok összértéke nem haladja meg a nettó 4,5 milló forintot. Tájékoztatás az I. Pilisszentiváni Összefogás Napjáról: A rendezvény ötletgazdája, Kocsis Zoltán elmondta, hogy jótékonysági céllal szervez egész napos programot augusztus 28-ára, amivel Pilisszentiván további jó hírnevet szerezhetne, különös tekintettel arra, hogy legalább 9 média vesz majd részt az eseményen. Marlokné Somogyi Ildikó elmondta, hogy a kulturális bizottság félmillió forint támogatást javasolt a rendezvény céljára, Brandhuber Ádám arról számolt be, hogy a sportklubbal már megtörtént az egyeztetés a rendezvény tekintetében, Ôri Lajos pedig bejelentette, hogy a Nyugdíjas Egyesület egymaga 50.000 Ft támo-

gatást biztosít. A testület ezt követôen egy tartózkodás mellett elfogadta a programról szóló tájékoztatót és 500.000 Ft-ot biztosított a rendezvény támogatására; ezen felül egyhangúlag hozzájárult a rendezvény számára a címer- és névhasználathoz, valamint ingyenes területhasználathoz. Generációk háza áramellátása: Vita nélkül elfogadták a képviselôk, hogy a Generációk háza tetôszerkezetében húzódó áramvezeték kiváltását az Álomszer Kft végezze el, 176.111 Ft + ÁFA összegben, az épület áramellátását pedig úgyszintén e cég építse ki, 279.122 Ft + ÁFA összegben. Cserkészcsapat marktleugasti utazásának támogatása: Százezer forint támogatást szavazott meg a testület a cserkészek Marktleugastba történô utazásához, az általános tartalék terhére. Helytörténeti Közhasznú Egyesület kérelme a Borbála kápolnával kapcsolatban: A helytörténeti egyesület már korábban bejelentette, hogy az új orvosi rendelô közelében egy Borbála-emlékmûvet és egy információs táblát szeretne felállítani, mostani kérelmük szerint a Borbála-kápolna romjainak elôkerülése ezt különösen aktuálissá tette. Az egyesület több munkafázis elvégzését magára vállalta, de kérte az önkormányzat támogatását is, amit a testület egyhangúlag megszavazott. Pilisszentiváni MÁV-megálló parkolóhelyei: Az elôterjesztés lényege az volt, hogy a Görgey utcai varúti átkelônél tervezett új megállóhely mellett parkolóhelyeket kell kialakítani, amihez Pilisvörösvár területén áll rendelkezésre néhány ingatlan. Dr. Peller György jegyzô elmondta, hogy elôvásárlás kezdeményezését javasolja felajánlani Pilisvörösvár önkormányzatának e telkekre, egyben tájékoztatta a képviselôket, hogy az engedélyezések már folynak. Ezután a képviselôk egyhangúlag kinyilvánították, hogy egyetértenek a Pilisszentiván megállóhely környékének azon tervezett kialakításával, amely a pilisvörösvári rendezési tervben szerepel, egyúttal kezdeményezték, hogy a város kössön ki elôvásárlási jogot a pilisvörösvári 1627, 1628, 1629, 1630 és 1631 hrsz.-ú ingatlanokra, abból a célból, hogy a majdani megállóhely 40 férôhelyes parkolója biztosítható legyen. Ingatlanügyek: Egyhangú döntéssel elfogadta a testület, hogy készíttessen az önkormányzat értékbecslést az 567/32 hrsz.-ú ingatlanból az 568/8 hrsz.-ú ingatlanhoz hozzákerített 419 m2nyi terület vételárával kapcsolatosan. Ugyancsak 12 igen szavazattal hoztak hasonló döntést a 2240/2 hrsz.-ú ingatlan vételárára vonatkozóan. Pályázati tájékoztató: Vita nélkül elfogadta a testület a KEOP-2009-4.4.0 pályázatról szóló tájékoztatót, és felkérte a Polgármesteri Hivatalt, hogy kezdje meg a pályázattal kapcsolatos egyeztetéseket kezdje meg, tárja fel részletesebben a lehetôségeket, és terjessze a KÖZCSAT bizottság elé. A Helyi Választási Bizottság tagjainak megválasztása: Lévén személyi döntés, zárt ülésen kellett határozni a 2010. évi önkormányzati

választások lebonyolításához a Helyi Választási Bizottság tagjairól. A testület 12 igen szavazattal megbízta a bizottság elnökségével Estók Ferencet, tagoknak Radnai Jánost és Bodnár Lászlót, a póttagi tisztséggel pedig Bartos Istvánt. Az új orvosi rendelô üzemeltetési költségeivel kapcsolatos kérdések: Miután nem tudtak dönteni a képviselôk arról, hogy határozott vagy határozatlan idejû szerzôdéseket célszerûbb-e kötni, illetve a havi bérleti díjakról sem született egyértelmû javaslat, ezért a testület visszautalta a témát a Pénzügyi és a Mûszaki Bizottság elé, további elôkészítésre. Az ülés legvégén Pénzes Gábor tájékozatatta a testületet, hogy Tinnye és Piliscsaba kilép a pilisvörösvári orvosi ügyeleti rendszerbôl, így mostantól 5 településnek kell majd finanszíroznia ezt az egészségügyi ellátást.

Az augusztus 2-i ülés

Pénzes Gábor polgármester betegsége miatt ezt az ülést Metzger Rezsô vezette, a képviselôk amúgy is szokatlanul kis számban jelentek meg, így az ülés kezdetén épphogy csak megvolt a határozatképesség határértékét jelentô 7 fôs jelenlét. Ezen az ülésen alapvetôen az egy héttel korábbról áthúzódó döntéseket tárgyalták, de napirendre vettek még egy-két újabb témát is. Marlok Gyula indítványára napirendre került az érdekeltségnövelô pályázat ügye és az iskola új, tervezett mászófalának kérdése is, Feigel Tamás viszont azt kérte, hogy a könyvtár témáit ne tárgyalják, mert a kulturális bizottság új javaslatokat kapott e tárgyban, amiket még át kívánnak tárgyalni. Határozathozatal az iskolai pótmunkákról: Marlok Gyula projektfelelôs röviden arról tájékoztatta a képviselôket, hogy ez az ügy már egy korábbi ülésen szóba került, de akkor a kérése ellenére sem hoztak határozatot a felmerült pótmunkák 6.502..276 Ft-os összegének jóváhagyásáról. A mostani ülésen a testület egyhangúlag elfogadta a pótmunkák listáját a becsatolt árajánlatban megjelölt, fenti összeggel. Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítô programok pályázat: Korábban felmerült, hogy jó lenne indulni egy ilyen témájú pályázaton, amin tehetséggondozásra és hátrányfelzárkóztatásra lehet különbözô támogatást szerezni. Dr. Peller György az ülésen úgy vélte: Szentivánon nincs olyan intézmény, ami pályázhatna, tudomása szerint a környéken ezt

8

csak a pilisvörösvári Napos Oldal tehetné meg, ôk viszont nem kívánnak élni e lehetôséggel, lévén hogy utófinanszírozásos pályázatról van szó. Marlokné Somogyi Ildikó viszont úgy vélte, hogy az iskola alapítványán keresztül Szentiván is pályázhatna, elsôsorban azért, mert az elnyerhetô összeg nem elhanyagolható. A testület végül – Metzger Rezsô javaslatára – úgy döntött, hogy az iskolához utalják a kérdéses pályázatot azzal, hogy ott vizsgálják meg az indulás lehetôségét. Orvosi rendelô körüli közvilágítás kiépítése: Marlok Gyula beszámolója szerint az Álomszer Kft. a korábbi vállalási árából további 8% engedményt adott, egyúttal azonban kérték, hogy hadd fektethessék le mielôbb a szükséges kábeleket, hogy késôbb a tereprendezés után ne kelljen újra feltúrni a területet. Gátas Ernô hozzátette, hogy a közvilágítást az úttervnek megfelelôen tervezték meg, ezért javasolta azt elfogadásra, illetve kérte, hogy a kivitelezést a terveknek megfelelôen végeztessék el. Kisebb vita alakult ki arról, hogy építsék-e ki a közvilágítást az átadás elôtt, vagy várják ki, mit mond az átadási procedúránál a szakhatóság. A döntést végül a szünet utánra halasztották, ekkor az a határozat született, hogy a testület elfogadja a rendelô körüli közvilágítás kiépítésének megtervezésére az Álomszer 300 ezer Ft + áfa összegû ajánlatát, a projektgazdát pedig felkérték, hogy egyeztesse a vállalkozóval, mely munkák készültek már el a közvilágítás kiépítéséhez. Pótmunkák az orvosi rendelôben: Ôri Lajos projektfelelôs elmondta, hogy néhány pótmunka itt is felmerült, ezek részint vasalási, kômûves- és burkolómunkák, részint villanyszerelôi pótmunkák voltak. Utóbbiakról úgy vélte, a testületnek kell döntenie arról, mennyit vállal magára belôlük, és mekkora költséget hárít az orvosokra. Feigel Tamás arról érdeklôdött, hogy alapvetô igényekrôl volt-e szó, amik tervezôi hiányosság miatt maradtak el vagy az orvosoknak voltak-e átlagon felüli igényei. Ôri Lajos válaszul elmondta: a plusz költségek általában tervezési hiányosságokból fakadtak, jelenleg az összegük kb. 4.5 millió Ft. Végül a testület egyhangú döntéssel elfogadta a felmerült pótmunkákat, nettó 3.222.496 Ft összegben. Pályázatfigyelés: Bevezetésként Feigel Tamás elmondta, hogy pályázatfigyelés tekintetében egy céggel, a Viser Kft-vel áll szerzôdésben a község, de mint mondta, hiányosságnak tartja, hogy a szerzôdés nem tartalmazza, mit kívánunk figyeltetni a céggel – ehhez pedig mielôbb össze kell gyûjteni és ki kell munkálni, melyek azok a fejlesztési célok amik szóba jöhetnek. Metzger Rezsô hozzátette, hogy a pályázatfigyeléssel összefüggésben szeretné végre elérni, hogy a hivatal tekintse kötelességnek a képviselôk haladéktalan értesítését, ha egy pályázati lehetôség felmerül. A testület végül határozatban rögzítette, hogy pályázatfigyelésre kéri a Polgármesteri Hivatalt az energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, játszótér kialakítása, községi közlekedés fejlesztése, turisztikai fejlesztés, szociális és nevelô tevékenységek támogatása, valamint civil szervezôdések megerôsítése tárgyában. Felkérték a hivatalt arra is, hogy kezdje

meg a fejlesztések elindításához szükséges elôkészítô munkát és az egyeztetést a lakossággal, valamint errôl pályázatok megjelenésekor – de legalább negyedévente – számoljon is be a képviselô-testületnek. Külön határozat született arról is, hogy a Polgármesteri Hivatal alakítsa ki a civil szervezetek, a lakosság és a vállalkozások pályázati tanácsadási és tájékoztatási rendszerét és azt terjessze a testület elé. Érdekeltségnövelô támogatás felhasználása: Marlok Gyula iskolai projektfelelôs elmondta, hogy e támogatást több olyan célra lehetne felhasználni, mint például az iskolában szükséges mobilszínpad, balettszônyeg, vagy a kórusok fellépéseihez felhasználható dobogók. Emellett szóba került, hogy az iskolaigazgatónak további igénye volna még a színpadi függöny illetve egy projektor beszerzése. Feigel Tamás hozzátette, hogy tudomása szerint 8.5 millió forint az, amit el lehet költeni, de a hivatalnak tisztáznia kellene, mi az, ami megvehetô e keretbôl és milyen módon. A testület végül úgy határozott, hogy megbízza a hivatalt a beszerzések lebonyolításával e támogatásból 6.035.000 Ft összeghatárig, a képviselôk folyamatos tájékoztatása mellett. Iskolai mászófal ügye: Marlok Gyula elmondta, hogy ez a téma azért került külön napirendre, mert a pályázatban szerepel ennek kialakítása, de

ilyen célra állami pénzt nem kaphat a falu. Tájékoztatása szerint a Mûszaki Bizottság javaslata az, hogy erôsítsék meg az iskola mögötti sziklafalat, és ott lehetne megvalósítani a mászófalat egy kisebb tetôvel. Marlokné Somogyi Ildikó kérte, hogy mielôbb tisztázzák: kültéri vagy beltéri mászófal szerepelt-e a pályázatban, de ô maga mindenképp a beltérit ítéli biztonságosabbnak. Hosszabb vita után a testület úgy döntött, hogy tisztázzák a pályázati menedzserekkel a mászófal elkészítésének pályázatban foglalt feltételeit, illetve egyeztessék az iskola igazgatójával a megvalósítási lehetôségeket. Járda építése a Jóreménység utcai buszmegálló és a benzinkút között: Marlok Gyula elmondta, hogy kb. 45 folyóméter járda megépítésérôl lenne szó, amit célszerû kiépíteni, még akkor is, ha jelenleg ezen a szakaszon nincs nagy gyalogosforgalom, leszámítva a piaci napokat. Metzger Rezsô cáfolta, hogy kicsi lenne itt a gyalogosforgalom, épp ezért javasolta, hogy a járda egészen a Jókenyér pékségig készüljön el, hiszen az ipartelepen lévô cégekhez egyre többen járnak gyalogosan dolgozni. A testület végül egyhangú döntéssel felkérte a Polgármesteri Hivatalt, hogy a járdaépítés tárgyában dolgozza ki a beruházás részleteit, és tájékoztassa arról a képviselô-testületet.

Átadás elôtt az orvosi rendelô Kedves Szentivániak! Engedjék meg, hogy mint az orvosi rendelô egyik projektfelelôse, örömmel adjam hírül, hogy az új orvosi rendelô kivitelezési munkái befejezôdtek, és az épület mûszaki átadására 2010. augusztus 23-án 14 órakor kerül sor. A háziorvosok, a fogorvos és a védônôk várhatóan augusztus végén, szeptember elején tudják „birtokba venni” az épületet, és ezen idôponttól a lakosság ellátása is itt, az új és korszerû rendelôben történik majd. Hosszú listát kellene készítenem ahhoz, hogy mindenkit felsoroljak, akiknek érdeme, hogy augusztus 23-án ünnepelhetünk, ünnepelhetjük azt, hogy ez az egyszerû de mégis impozáns épület elkészült, ezért engedjék meg, hogy néhány nevet kiragadva mindenkinek köszönetet mondjak, akik fáradhatatlanul töltötték szinte mindennapjaikat az építkezésen, keresték az azonnali megoldásokat, ha némi fennakadás, vagy probléma adódott, a kivitelezés során. Külön köszönetet szeretnék mondani Pénzes Gábor polgármesternek és Dr. Peller György jegyzônek, Marlok Gyula mûszaki és Metzger Rezsô pénzügyi bizottsági elnököknek, továbbá Hegyeshalmi Ferencnek és azoknak a képviselôknek, akik hittek benne, és tettek azért hogy az orvosi rendelô megvalósuljon. Ennek a projektnek a sikere nagyban múlott azon, hogy ôk mindannyian energiát és szabadidôt nem kímélve dolgoztak közös ügyünkért, azért, hogy Pilisszentiván lakosságának végre sok-sok év után új orvosi rendelôje legyen. Ezek az emberek és képviselô-társaim igazán nehéz idôszakot tudhatnak maguk mögött, hiszen párhuzamosan öt komoly beruházás is folyt a településen és az ô odafigyelésüknek és a szakértelmüknek köszönhetôen – úgy tûnik – mindegyik sikeresen be is fejezôdik augusztus-szeptember hónapban. Végül azt kívánom Pilisszentiván lakosságának, hogy még sok-sok éven keresztül legyenek tanúi a falu szépülésének, fejlôdésének, melyhez nélkülözhetetlen, hogy településünkön az ilyen agilis, és fáradhatatlan képviselôk, és hivatalvezetôk megmaradjanak tisztségükben. Megköszönve érdeklôdô figyelmüket és türelmüket, kívánok Önöknek jó egészséget, és bár gyönyörû új orvosi rendelônk lett, mégis azt kívánom, hogy minél kevesebbet kelljen az ott folyó gyógyító ellátást igénybe venniük. Üdvözlettel: Ôri Lajos Önkormányzati képviselô, projektfelelôs ([email protected], 06-20-974-2693)

9

A PKKA közhasznúsági jelentésének szöveges kiegészítése A Pilisszentiváni Kulturális Közalapítványt Pilisszentiván község Önkormányzatának képviselô-testülete hozta létre. Az alapítvány célja az anyanyelvi és nemzetiségi kultúra hagyományainak ápolása és ôrzése, különös tekintettel a tánc-, ének- és zenei kultúrára. Másik fô feladata az ifjúság támogatása, ezen belül bemutatkozási lehetôségek megteremtése a fiatal mûvészek számára. A közalapítvány a céljaival összefüggô kiadványok, publikációk, mûsorok, ismeretterjesztô- és információs anyagok elkészítését és terjesztését is végzi. Az alapítvány gazdálkodása három területre oszlik. Az elsô kettôben a Pilisszentiváni Vegyeskórus és a Pilisszentiváni Fúvószenekar önkormányzati támogatását, és a szponzorok által befizetett pénzeszközöket csak kezeli, a felhasználás a két civil szervezet hatáskörébe tartozik. Fô költségeik a fellépô ruhák beszerzése, belföldi és külföldi utazások útiköltsége, hangszerjavítás, kottabeszerzés, és a meghívott vendég kórusok, zenekarok megvendégelése. A harmadik terület a kulturális programok szervezése és támogatása. Ilyen programok megrendezéséhez a község polgárai is kérhettek és kaptak pénzügyi támogatást, a PKKA anyagi lehetôségeinek keretei között. A bevételek több forrásból adódnak: önkormányzati támogatásból, szponzorok befizetéseibôl egy-egy meghatározott célra, az APEH útján felajánlható 1%-okból, valamint megnyert pályázati pénzekbôl. Mire fordította az alapítvány a befolyt összegeket 2008-ban? A Napforduló Fesztivál megrendezése mellett a Szentiváni Naptár kiadása is minden évben a mi feladatunk. Ebben az évben felvállalta az alapítvány a ravatalozó átépítése kapcsán az új harangra szánt adományok összegyûjtését is. Mivel a harang áránál több adomány érkezett, így díszes ólomüveg ablakokat és hangosító berendezést is tudtunk rendelni a ravatalozóba. Több kulturális program is megvalósult, többek között zenés borkóstoló volt a Vivat Bacchus énekegyüttessel a tornateremben, filmklub és Bari Árpád közönségtalálkozó a plébánián. B. Szabó Károly verses lemezének kiadását és bemutatóját is támogattuk a Gyémánt étteremben. Bakos Kornélia koncertje a templomban most már hagyománnyá vált, a Helytörténeti Egyesület filmvetítéses és képnézegetô délutánját is támogattuk a Tájházban. Adventi gyertyagyújtás volt a fôtéren, a cserkészek ausztriai utazásához is hozzájárultunk. Pálinkás János festômûvész kiállítása és megnyitója a hivatal galériájában, valamint a téli napforduló megünneplése szintén hagyományteremtô szándékkal jött létre. A fiatalok számára a „Rock a Villa körül” rendezvényt támogattuk. Mindezeken felül a könyvelôre, a titkári költségre, az írószerekre és egyéb költségekre fordított összegek levonása után közel 1 millió forint maradt a közalapítvány kasszájában. 2009-ben a szokásos Napforduló Fesztivál megrendezése és a fiatalok számára szervezett „Rock a Villa körül” rendezvény mellett ismét kiadtuk a Szentiváni Naptárt. A ravatalozó

harangjára gyûjtött pénzbôl megmaradt összegbôl ebben az évben készültek el az ólomüveg ablakok. Szerveztünk borkóstolót Berecz Andrással, Bakos Kornélia és tanítványai szintén felléptek a templomban, kifizettük az általános iskolai kórus versenyre utazásának útiköltségét. Szentivánra látogatott egy angol zenekar egy belgiumi tánckarral együtt, az ô fellépésüket és megvendégelésüket is támogattuk. A Pilisszentiváni Polgárôrség és Tûzoltó Egyesület kulturális rendezvényéhez is hozzájárultunk, valamint Jókai Anna elôadói estje is megrendezésre került a Gyémánt étteremben. A tánccsoport jubileumi koncertjének támogatása, és a téli napforduló megünneplése is színesítette a programokat. Ebben az évben közel 2,7 millió forint maradt az alapítvány kasszájában. A bevételeket nem csupán az önkormányzattól vártuk. 2008-ban csaknem egymillió, 2009-ben több mint 1,5 millió Ft-ot nyertünk állami turisztikai pályázaton a Napforduló fesztiválok megrendezéséhez. Reméljük, ezzel a beszámolóval egy számoktól hemzsegô táblázatnál színesebben tudtuk bemutatni a Pilisszentiváni Kulturális Közalapítvány munkáját. A PKKA kuratóriuma 2010. augusztus 11-én az egész beszámolót egyhangúlag elfogadta. Köszönettel a PKKA nevében: Metzger Józsefné, a kuratórium elnöke Pillanatképek a PKKA 2008-2009. évi rendezvényeirôl

Fúvóstalálkozó Szentivánon Fúvóstalálkozó lesz Pilisszentivánon 2010. szeptember 12-én (vasárnap) 15 órától, a Villa Negra melletti sátorban (a futballpálya mellett). Vendégek: – Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar – Csolnoki Fúvószenekar – Mogyorósbányai Fúvószenekar Minden érdeklôdôt szeretettel vár a házigazda: a Pilisszentiváni Fúvószenekar

10

Régi rádiók rajongója Bemutatjuk Bíró Attilát Mintha csak egy mûszaki múzeumban járna, olyan érzés tölthet el bárkit, a szentiváni Bíró Attila lakásába lépve: ahova csak néz, régi rádiók sorakoznak mindenhol, olykor egymás tetején is. Egyformát alig látni köztük, és olyat se nagyon, amely 40-50 évnél fiatalabb lenne: a házigazda láthatóan a rádiógyártás hôskorának darabjait igyekszik gyûjteni, az ötvenes évekbôl és a még távolabbi múltból. Ez alkalommal ôt kértük meg, hogy mutassa be kollekcióját, és meséljen a kialakulása történetérôl.

– Mióta foglalkozik rádiógyûjtéssel? Ha jól számolom, körülbelül tizenhat éve. Az biztos, hogy a rendszerváltáskor még nem szedegettem össze ilyen darabokat, de nem sokkal késôbb történhetett, hogy az utcán járva megláttam egy egyébként nagyon szépen csillogó régi rádiót, összetörve-összerugdosva. Nem kimondottan lomtalanítási idô volt, egyszerûen valaki kitette – valószínûleg úgy gondolta, hogy neki már nem kell, de másnak még jó lehet –, valaki azonban összetörte. Vannak olyanok, akik kitesznek az utcára általuk megunt, de még hasznavehetô holmikat, hátha kell valakinek, viszont olyanok is egyre többen vannak, akik szeretnek csak úgy céltalanul rombolni... Az a lényeg, hogy ezt látva egyfajta sajnálat ébredt bennem, hogy miért kell egy ilyen tárgyat, ha úgy tetszik, alkotást, iparmûvészeti tárgyat összezúzni. Megsajnáltam, és valahogy attól fogva figyelem az útszéleket, a lomtalanításokat, és ha ilyesmit látok, felveszem, hazahozom. Ettôl fogva tudatosan kezdtem a régi rádiókról kérdezgetni az embereket, bármerre jártam. Persze ilyen alkalmakkor gyakran kapok az emberektôl rengeteg másféle jellegû, rendeltetésû eszközt, tárgyat, emléket is – mondogatják, hogy vigyem el ezt is, azt is... Az ilyen, engem kevéssé érdeklô tárgyakat aztán elcseréltem más gyûjtôkkel rádióra. – Volt azért ennek valamilyen elôzménye az Ön részérôl, akár a szakmájából adódóan, akár más miatt? Az alapvetô érdeklôdés a szakmámból eredhet, hiszen én eredetileg mechanikai mûszerész voltam, és több helyen, több cégnél is dol-

goztam mûszergyártásban – mindig újabb és újabb rendeltetésû mûszereket, érzékelôket gyártottunk, egyre speciálisabbakat, ahogy fejlôdött az elektronika. Késôbb aztán áttértem ugyan más területre, de úgy látszik, ez a vonzalom megmaradt bennem, illetve úgy érzem, van bennem annyi precizitás, hogy mindent szeretek szépre, jóra megcsinálni, nem csak úgy átabotában. – Mennyi rádiója van jelenleg? Körülbelül 300 féle olyan készülékem van, amit a régi elektroncsöves rádiótechnikával hoztak létre. Ezeknek a korát még megelôzte a detektoros rádiózás – az az „ôskor” –, és van néhány rádióm abból az idôszakból is. Az elektroncsöves rádiók azonban kimondottan szépek is, rendszerint nagyon stílusos, elegáns, igényes kivitelben készültek. Minden gyárnak megvolt a saját stílusa, amit 6-8 évenként esetleg kisebb-nagyobb mértékben megváltoztattak, mégis jellemzô maradt rájuk. Voltak köztük kis-, közép- vagy nagypolgári ízléssel elkészített darabok is – természetesen a készülékek árában is jelentkezett, ha magasabb igényességgel készítették el a külsô kivitelét. De a városi orvos nyilván meg tudta venni a legjobbat is; a gyári munkás megvette az olcsóbbat, a még olcsóbbat pedig vitték vidékre.

– Mennyi az, ami ebbôl mûködôképes, illetve voltak-e olyanok, amiket mûködésképtelen állapotban szerzett meg, és Ön tett aztán ismét mûködôképessé? Mivel én nem elektronikai és rádiós mûszerész vagyok, ilyen ismeretekkel csak nagyon érintôlegesen, „amatôr” szinten rendelkezem, ezért én magam nem javítok rádiót, inkább csak restaurálás-szerû külsô munkákat végzek rajtuk. Ha mechanikusan össze kell rakni, vagy pótolni kell valami olyan alkatrészét, amit én is el tudok készíteni, azt megcsinálom. Sokszor a „segítsünk egymáson” szemlélet alapján úgy oldom meg a javítást, hogy valakinek elvégzek valami más jellegû munkát, ô pedig megjavítja nekem a rádiót. Az eredeti kérdésre visszatérve a háromszázféle rádiónak körülbelül 40 százaléka megszólal, ha bekapcsolom – 60 %-uk biztosan nem, de azokból is nagyon sokat meg lehet javítani, csak minden ilyen rendbehozatal elég idôigényes. Nemrég lettem nyugdíjas, és azt hittem, hogy akkor majd sokkal többet tudok foglalkozni velük – de nem így van! Egy átlagembernek biztosan van olyan széles érdeklôdési köre, hogy nyugdíjba kerülve olyanokra is szeretne odafigyelni, amikkel addig a „kötelezô” munkája miatt nem tudott foglalkozni, így aztán könnyen ugyanolyan idôhiányban találja magát, mint elôtte. – Vannak-e ezek között a rádiók között olyanok, amik bármilyen szempontból különlegesnek számítanak? Ha azt mondom, hogy mindegyik különleges, akkor azzal nem mondtam semmi lényegeset. De itt van például rögtön három hasonló, nagyobb darab, amik a Philips gyár magyarországi gyárában készültek 1949-ben: a legnagyobb vevôkészülék többet tudott, a középsô valamivel kevesebbet, a legkisebb meg még

11

kevesebbet, és ez nyilván megjelent az árában is. A legkeresettebb darab ezekbôl a legkisebb, a Pajtás nevû rádió volt – a Rákosi-érára jellemzô, hogy mindenféle ilyen lelkesítô, pozitív, jövôbemutató elnevezéseket adtak még a rádióknak is, mint például Mestermû, Jóbarát, Pajtás vagy Gondûzô... A legérdekesebb ebben az, hogy miután kihozták ezt a legolcsóbb, egyszerûsített változatot, nagyon hamar le is álltak a gyártásával, mert azonnal ezt kezdték venni, a drágábbak meg nem fogytak. Így végsô soron ebbôl a Pajtás rádióból lényegesen kevesebb készült, mint a másik kettôbôl, holott az eredeti elképzelés az volt, hogy sok készüljön a nép egyszerû gyermekei számára ebbôl az olcsó típusból. Mégis, az üzleti érdekek ennyivel erôsebbek tudtak lenni a politikai célkitûzéseknél, még a legkeményebb Rákosikorszakban is! Aztán érdekes az a készülék is, amit a hatvanas években a Telefongyár fejlesztett ki – a tetején lemezjátszó és magnetofon is van, azon felül pedig egy nagyon jó hangzású, nagy teljesítményû rádió, az ilyet akkoriban is világvevônek nevezték. A nagy közmûvelôdési hullám idején fejlesztették ezt ki, fôleg a vidéki mûvelôdési házak kedvéért, mert akkoriban létesítettek mindenféle kis faluban is kultúrházakat, hogy olvassanak, tájékozódjanak, kulturálódjanak az emberek. Az olvasás népszerûsítésével nem jutottak sokra – szép, de melléfogásos elképzelés volt –, a rádióval viszont be lehetett csalogatni az embereket a mûvelôdési házakba. Az emberek nagy többségének ugyanis akkoriban nem volt rádiója – a vidékiek zömének talán nem is tellett volna, akiknek meg volt korábban, azoktól a világháború idején elkobozták: begyûjtötték, és rengeteg régi rádiót el is égettek. Itt Szentivánon is több olyan idôs emberrel beszéltem, akik mesélték, hogy a falu három akkori pékje közül kettônek a kemencéjében rengeteg rádiót égettek el – a hatalom így próbált védekezni a vesztésre álló háború hírei ellen. Persze voltak olyanok, akiknek sikerült eldugniuk, mert tudták vagy megérezték, hogy a rádió többet ér, nagyobb jelentôsége van, mint amekkora hatalma egy ilyen begôzölt parancsnoknak volt, akik igyekeztek ezeket az elkobzási határozatokat végrehajtani. Itt a faluban sem tudták begyûjteni akkor az összeset – még nekem is sikerült innét helybôl szereznem hat-nyolc régi rádiót. Aztán itt van egy másik típus, aminek Philips Olympia az elnevezése: ez a régebbi rádióim közé tartozik, még az 1936-os berlini olimpiára fejlesztették ki a Philips cégnél. És van pár olyan darabom is, amit nem Magyarországon gyártottak, hanem valahogy idekerült külföldrôl. És szinte mindegyik nagyon kis elegáns darab, bármelyik lakásban elmennének még dísznek is, mert bármilyen berendezéshez illeszkednek. – Van-e olyan, aminek a megszerzéséhez valamilyen érdekesebb történet fûzôdik? A gyûjtéssel kapcsolatban sok emlékezetes esetem volt. Gyakran vannak például olyan

ráérzéseim, amiken még én is elcsodálkozom. A mai elfásult ember nem figyel ilyen intuíciókra, jelekre, vagy nem hisz bennük, pedig léteznek és mûködnek. Történt például olyan, hogy Máriaremetén mászkáltam – különösebb cél nélkül járkáltam az ottani, hangulatos utcákon. Idôvel úgy gondoltam, hogy most már visszafordulok, de jött egy belsô sugallat, hogy ott az egyik mellékutcába még forduljak be, menjek végig rajta. És egyszer csak észrevettem abban az utcában egy nagy konténert, ami félig tele volt betontörmelékkel, a tetejére pedig oda volt téve egy harmincas évekbeli Philips rádió, teljesen sértetlen állapotban. Ez biztos, hogy megérzés volt a részemrôl, és azért mentem arra, de úgy, hogy semmit nem tudtam róla. Aztán szokásommá vált, hogy ha sétálok valahol – akár a környéken, akár az országot járva –, és mozgást látok valahol, akkor beköszönök és beszélgetek az emberekkel. Úgy tapasztaltam, hogy tíz emberbôl nyolc meglehetôsen szívesen beszélget – van mondjuk kettô, aki morcos vagy ellenséges, tôlük olyankor elköszönök, de a nagy többség szívesen áll szóba velem. Ilyenkor rendszerint megemlítem a rádiót is, és volt már nemegyszer, hogy az illetô egybôl fel is kiáltott: várjon, fiatalember – eltûnt, pár perc múlva elôkerült koszosan, pókhálósan, és a kezembe nyomott egy háború elôtti rádiót, azzal, hogy itt van, vigyem, ô úgyis kidobta volna. Nem is akart semmit sem elfogadni érte – bár másnap, amikor visszamentem egy üveg vörösborral, azt azért elfogadta. Volt ilyen nôk esetében is, akkor legalább egy csokor virágot mindig vittem cserébe. – Kiállításokon mennyire vett részt ezekkel a rádiókkal? Tavaly vagy tavalyelôtt a szentiváni bányásznapon is kint volt néhány rádiója, de voltak-e nagyobb kiállítások is? 2002-ben volt egy nagyon jól sikerült rádiókiállítás Jászberényben, oda én is levittem néhány darabomat, és mivel a szervezôk egy nagyon alapos, színes fényképekkel teli katalógust is kiadtak, abba én is bekerültem. Ez a kiállítás azonban arra is ráébresztett, milyen költséges, körülményes és kényes dolog egy-egy ilyen szakkiállítás megszervezése, lebonyolítása – elég csak azt az egy dolgot vennem, milyen körülményes odaszállítania és onnan hazaszállítania az embernek a darabjait. Úgyhogy az azóta eltelt idôben nem igazán szorgalmaztam az ilyen nagyobb megjelenéseket – viszont aki eljön ide hozzám, az láthat egy pár ilyen régi darabot. – A katalógusban pesthidegkútiként szerepel: mióta él Szentivánon? Én tulajdonképpen akkor is itt laktam már, csak Hidegkúton dolgoztam akkoriban, mint gondnok, és a gondnoki lakást kellett használnom – abban az idôben történt az említett máriaremetei eset is. A szentiváni telkünket egyébként még 1976-ban vettük, akkor volt itt nagy parcellázás, és 1978-ben költöztünk ide, azóta lakunk itt, vagyis immár 32 éve. – Milyen értéket képviselnek ezek a rádiók, ha beszélhetünk errôl?

Ez nem titok, nem is lehet titok, bárki utána tud nézni az interneten, a Vaterán vagy a különbözô egyéb „adok-veszek” oldalakon: ilyen vagy hasonló darabokat ezer forinttól akár 80 ezer forintig kínálnak megvételre, típustól és állapottól függôen – mindenesetre széles a skála e tekintetben is. – Szóba került, hogy ma is éppen rádiógyûjtôkkel találkozott: mekkora lehet ez a „piac”, vagy az a kör, ahol ilyennel foglalkoznak?

Philips Pajtás Terta T529G

12

A rádiógyûjtôknek létezik egy szervezete Magyaroszágon, a Nosztalgia Rádiógyûjtô Egyesület, ha jól emlékszem, 300 körüli a regisztrált tagok száma, de ennél többen is gyûjtenek ilyen régi rádiókat, mûszaki eszközöket – sokan valódi szenvedélybôl, mások talán inkább csak azért, mert rájöttek, hogy idôvel a régi rádiók is képviselhetnek majd olyan értéket, mint amilyen értékként a régi órákat tartják nyilván mostanság. Ehhez nekem is kapcsolódnak érdekes élményeim: több olyan gyûjtôvel találkoztam, aki szinte eldobta magát, ha látott egy régi, faragott faliórát – mert arról megtanulta, hogy milyen értékes –; de ugyanez a rádióknál fel sem merül benne. Pedig ha az embernek van egy kicsi affinitása a manuális értékteremtéshez, az azonnal meglátja egy ilyen tárgyban, hogy az egykori készítôjének mennyi gondossága, milyen lelkiismeretes munkavégzése rejtôzik benne. – Ha viszont nem nagyon viszi ezeket a rádiókat kiállításra, nem is nagyon látják az emberek, mi a jó abban, hogy ilyen mûszaki régiségeket gyûjt valaki, akár anyagi áldozatok árán is? Az nem egészen helytálló, hogy nem nagyon látják az emberek, mert én rengeteg gyûjtôvel állok kapcsolatban, egyre többen jönnek el hozzám és egyre több gyûjtôhöz megyek én is, csereberélünk egymással, ezáltal minôségileg is változik, javul a kollekcióm – ráadásul a környékbeliek közül is egyre többen látták már a gyûjteményemet. Tény, hogy kicsit lomtár jellegû a házunk szuterénje emiatt a sok rádió miatt, de összességében jó érzés látnom magam körül ezt a kollekciót. Az viszont nagyon szomorú, hogy újabb és újabb pusztítások történnek az utóbbi húsz évben: a technikai értékeket egyszerûen ledózerolják, méghozzá nagyon alattomosan. Általában valami messzirôl jött ember megveszi potom áron az adott területet, aztán leromboltatja a 80-100 éves technikai csodát, azzal, hogy az az ô területe, azt csinál vele, amit akar... Úgy tesz, mintha nem lenne ott semmi értékes, egyik napról a másikra ráküldi a területre a profi irtó brigádot, és mire tudomást szerez az esetrôl egy olyan hatóság, amelyik gátat vethetne neki, addigra minden eltûnik. Nemrég az egyik régi rádióadó-telepet tüntették el a föld színérôl, de veszélyben van a nyíregyházi rádióadó is, ami a kora egyik legcsodálatosabb technikai létesítménye volt. És hiába próbálják megvédeni az emberek: ez a hiénaszellem és a képviselôik erôsebbek. Az ilyet a magamfajta ember nagyon keservesen viseli. Végül érdekességként megemlítem, hogy amióta belefogtam a gyûjtésbe, a rádiók mindig is csak mûszaki értékekként, kultúrtörténeti emlékekként érdekeltek, hallgatni nem szoktam ôket. Már 25 éve is lehet annak, hogy nem hallgatok rádiót, nagyon nem tetszik ugyanis az az agresszió, ami a mûsorokból árad. H. A.

Huszonöt éve hunyt el Drapál János Huszonöt esztendeje, 1985. augusztus 11-én hunyt el a pöstyéni versenypályán Drapál János, minden idôk egyik legjobb magyar motorversenyzôje. Halálának 25. évfordulóján tisztelôi, barátai és versenyzôtársai koszorút helyeztek el az emlékére a Hungaroringnél és egykori lakhelye, Pilisszentiván temetôjében, mindkét helyen többen is rövid beszédben elevenítették fel a négyszeres világbajnoki futamgyôzteshez kötôdô emlékeiket. A temetôi megemlékezésen elôször Pénzes Gábor polgármester köszöntötte az egybegyûlteket és felidézte azokat a napokat, amikor 1985-ben, frissen hivatalba lépett faluvezetôként kellett megélnie az általa is jól ismert bajnok döbbenetes halálhírét. Mint mondta, nem találkoztak annyit, hogy eleget beszélgethessen Drapál Jánossal és kellôen megismerhesse ôt, de ez a kevés találkozás is elegendô volt ahhoz, hogy mélységes hatást tegyen rá, úgy is, mint ember, és úgy is, mint sportoló. A polgármester úr kiemelte, hogy miután a község utcát nevezett el, és emléktáblát is állított Drapál János emlékére, remélhetô, hogy az utókor is megôrzi az ô emlékét és tisztelegni fog elôtte. Ezt követôen felidézte a Drapálhoz kötôdô sportemlékeit Hársfai Lajos, az egyik egykori versenyzôtárs és Hamar Zsigmond, aki Drapál idejében már felhagyott a versenyzéssel, és edzôként, szerelôként segítette a versenyzôket. Szót kapott a Pilisi Sólymok Motoros Klub egyik vezetôje is, azé a kistérségi motoros közösségé, melynek tagjai már hosszú évek óta önálló szervezésben emlékeztek meg Drapál János születési illetve halálozási évfordulóiról, és jártak rendszeresen koszorúzni a sírjához. Végül egy archív rádiófelvételrôl megszólalt a temetôben maga Drapál János is, aki egy rádióinterjújában arról beszélt: valójában azért szeretett motorversenyzô lenni, mert nem tudott elképzelni annál felemelôbb érzést, mint emberek sokaságát felállítani a magyar himnusz hangjaira.

Solymári állatorvosi és homeopátiás rendelô Solymár, Terstyánszky út 120. (PEMÛ Pilisszentiván felé esô csarnokának sarkával szemben) Kedd, csütörtök: 14-19 Szombat: 09-12 dr. Molnár Attila 06-30-964-2160, 06-26-360-919

13

Mozgalmas ciklust zár a nemzetiségi önkormányzat Bár a négy éve kitûzött célok egy részét nem sikerült megvalósítani, így is rendkívül mozgalmas négy évet zár le az idei ôszi választással a pilisszentiváni Német Nemzetiségi Önkormányzat öt (plusz egy) képviselôje. Az elmúlt négy év eseményeit dr. Mirk Mária foglalta össze dióhéjban, a nemzetiségi választásról szóló augusztus eleji tájékoztatón. Bevezetésként elhangzott, hogy Magyarországon az 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezett elôször a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletérôl, s e jogszabály olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amikrôl az emberek alig-alig tudnak – például aki nemzetiséghez tartozik, kérhet kétnyelvû anyakönyvezést, a keresztnevének nemzetiségi helyesírással történô rögzítését is. Pilisszentivánon a törvény életbe lépését követô elsô, 1994-es választás óta folyamatosan van nemzetiségi önkormányzat, amely elsôdleges feladatának az elmúlt 16 évben mindig a német nemzetiség igényeinek és jogainak érvényesítését tekintette. A 2006-ban felállt új testület még a választás évében, 2006. november 21-én nyolc pontból álló, hosszú távra szóló terv-listát állított össze, és noha ezekbôl – dr. Mirk Mária összegzése szerint – csupán két és fél pontot sikerült megvalósítani, az akkori elképzelések korántsem bizonyultak rossznak. A lista legelsô pontja egy helyi hagyományôrzô egyesület létrehozása volt: ez meg is valósult az elmúlt négy évben, bár nem a nemzetiségi önkormányzat hozta létre, ezért ezt „fél pontos” eredménynek tekintik – mondta dr. Mirk Mária –, megalakult viszont a fúvószenekar, indult egy (sajnos rövid életû) sváb tanfolyam, egy ismeretterjesztô elôadássorozat a nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatban, és a kistérségi együttmûködésnek is vannak csírái. Voltak olyan elképzelések, amik egyelôre nem valósultak meg – például baranyai sváb kapcsolatok kiépítése, vagy egy ÉMNÖSZ-gálarendezvény megtartása –, de a következô ciklusban ezek is megvalósulhatnak. Ebben a négy évben a nemzetiségi önkormányzat legnagyobb vállalkozása kétséget kizáróan a betelepedés 285 éves évfordulójára szervezett egész napos megemlékezés volt, amelynek az is növeli a jelentôségét, hogy az egész országban elôször szerveztek ilyet. Jelentôs eredmény az a nyolc kiadványból álló könyvsorozat, amit ugyancsak a nemzetiségi önkormányzat jelentetett meg a község múltjának egy-egy részterületérôl, de ugyanígy nagy szó, hogy minden évben meg tudták szervezni a hagyományos sváb gyerektábort, jelentôs részvétel mellett. Több évben szerveztek burgenlandi kirándulást, saját disznóölést, német nyelvû keresztút-járást is, és ugyancsak a különlegesebb kezdeményezések közé tartozik a sváb fôzôtanfolyam is, amelybôl az elmúlt pár évben már ötöt sikerült megtartani. A négy év alatt egyszer volt személyi változás a nemzetiségi képviselô-testület soraiban: a 2006ban megválasztott Karl Ágnes – aki pedig a fiatal „szekciót” erôsíthette volna –, fôiskolai és más elfoglaltságai miatt alig néhány hónap múltán lemondott, utóda Kônigné Drevenka Mária lett,

akinek aktivitásáról a „régi” nemzetiségi képviselôk is igen nagy elégedettséggel nyilatkoztak. A testület elnöke mindvégig Marlok Gyuláné volt, aki elmondta: soha nem vettek fel tiszteletdíjat, bár erre a törvény lehetôséget biztosít – többek között azért sem, mert az a költségvetésük jó részét el is vitte volna. Így viszont – mint elhangzott – mindig be tudták osztani a rendelkezésükre álló pénzt, amibôl minden fontos célra tudtak tartalékolni.

A nemzetiségi képviselôknek az elôttünk álló idôszakra is bôven vannak ötletei: túl azon, hogy folytassák a most is futó állandó rendezvényeiket (bálak, koncertek, sördélutánok, bor- és fôzôversenyek, stb.), tervezik a füzetsorozat folytatását, a tájházról egy önálló kiadvány készítését, valamint egy sváb népdalokat tartalmazó cd kiadását. Felmerült javaslatként a vörösvárihoz hasonló sváb utcanévtáblák készítése is, és sok más elgondolás is formálódik, annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzat valóban beteljesíthesse kitûzött célját: a német öntudat és az összetartás megôrzését, illetve a helyi hagyományok megôrzését és megújítását

Háromszáz fölött a nemzetiségi szavazók Nemcsak új önkormányzatot, de új német nemzetiségi önkormányzatot is választhatunk október 3-án – legalábbis azok, akik feliratkoztak a nemzetiség listájába. Községünkben, a környék más falvaihoz képest igazán nincs ok szégyenkezésre, miután igen jó arányban jelentkeztek be a lakosok a német nemzetiségi listára, de még így is csak 327 fô szavazhat, illetve jelöltetheti magát a választáson, vagyis a népesség 8.65 százaléka. A kisebbségi önkormányzatok választásánál négy éve vezették be elôször azt az új rendszert, mely szerint csak azok jelöltethetik magukat kisebbségi képviselônek (és szavazni is csak azok szavazhatnak a saját nemzetiségük jelöltjeire), akik július 15-ig bejelentkeztek a 13 hazai etnikai kisebbség valamelyikének választói jegyzékébe. Feltétele egy kisebbségi önkormányzat felállításának az is, hogy az illetô településen legalább harmincan jelentkezzenek be az adott etnikai kisebbség jegyzékébe, a törvényalkotók ugyanis nyilvánvalóan úgy gondolták, hogy ennél kisebb létszámú etnikai közösségnél szükségtelen és értelmetlen kisebbségi önkormányzatokat fenntartani. Lényeges eleme a választási rendszernek az is, hogy függetlenként a kisebbségi jelöltek nem indulhatnak, csakis olyan bejegyzett közhasznú szervezet jelöltjeként, amelynek alapszabályában legalább három éve rögzített célként szerepel a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselete. Végül korlátozza a megalakítható kisebbségi önkormányzatok számát az is, hogy a választást csak ott lehet megtartani, ahol van legalább annyi – négy – jelölt, amennyi a kisebbségi testület felállításához kell. Bár a megye más településeihez képest Pilisszentivánon meglehetôsen jó arányban jelentkeztek be az emberek a német nemzetiség listájára – sôt, talán az egész megyében a legjobb arányban –, számszerûen mégis „csak” 327 fô kérte felvételét a lajstromba, ami csaknem ötvennel több ugyan a 2006-ban bejelentkezettekhez képest, de még így is kevesebb, mint a teljes lakosság egytizede. Mint azt a jelenlegi kisebbségi képviselôk elmondták, sokan talán még mindig tartanak a hasonló listáktól és félnek megvallani nemzetiségi identitásukat, ezért nem jelentkeztek be nemzetiségiként, sokan pedig egyszerûen nem figyelték az elég szoros határidôt, és már túl késôn, idôn túl akartak bejelentkezni. Végül sajnos olyanok is akadnak, akik bár nemzetiségi családból származnak, mégsem tartják már fontosnak a német identitásuk megôrzését, ápolását. A nemzetiségi önkormányzat ezzel kapcsolatos, augusztus eleji tájékoztatóján elhangzott, hogy a szentiváni jelöltek várhatóan az Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége (ÉMNÖSZ) „színeiben” indulnak majd, de javaslatot bárki tehet az erre elôírt – szintén elég szûkös – határidôig (hivatalosan augusztus 10-ig). Szóba került az is, hogy habár a nemzetiségi önkormányzat eddigi tagjai valószínûleg ezután is vállalják a képviselôséget, jó lenne, ha a fiatalabb korosztályból is jelentkezne valaki jelöltnek (és bekerülne a testületbe), hogy a megkezdett munkát tovább lehessen vinni. Kistérségünkben egyébként a települések döntô többségében tovább mûködhet a német kisebbségi önkormányzat, mert a legtöbb helyen elegendô számban jelentkeztek be ehhez a helybéli németség részérôl – sôt Ürömön teljesen újonnan alakulhat saját önkormányzata a helyi németségnek. Pest megyében összesen 52 helyen alakulhat német önkormányzat, ezek közül a legtöbben Pilisvörösvárott regisztráltatták magukat a német nemzetiségi lakosként, szinte pontosan ugyanannyian, mint négy éve (873 fô). Budakeszin, Budajenôn, Nagykovácsiban, Pilisborosjenôn és Solymáron úgyszintén csak német kisebbségi önkormányzat jöhet létre, 202, 109, 80, 188 és 521 aláírással, s a németség bizonyult a legnagyobb létszámúnak Piliscsabán is, 247 aláíróval (mellettük szlovák és cigány önkormányzat alakulhat). Veszteségként könyvelheti el a németség a szentendrei eredményét: bár öt nemzetiségnek is sikerült 30, vagy annál több aláírást összegyûjteni a saját listájára, a városban élô németek elvesztették eddig mûködô kisebbségi önkormányzatukat, mert csak 19 aláírást tudtak begyûjteni. A környék települései közül nem tartanak kisebbségi választást Pilisjászfaluban, Remeteszôlôsön, valamint Telkiben, Tinnyén és Tökön. Fontos változás még az is, hogy ez évtôl – az eddigi rendszerrel ellentétben – már nem öt-, csak négytagú kisebbségi önkormányzatok választhatók, szavazni pedig a választás napján – október 3-án – külön, az arra kijelölt helyiségben lehet. H. A.

14

Emlékezetes eredményt remél a sportegyesület Legutóbbi szezonját a kategóriája ötödik helyén zárta, a következô évadban viszont ennél emlékezetesebb eredményben bízik a pilisszentiváni sportegyesület felnôtt futballcsapata. Lapunknak Jónás Imre sportköri elnök mesélt a csapat terveirôl és kilátásairól.

Minden család az elsô gyermekkel kezdôdik

Lapunkban két számmal ezelôtt hosszú cikkben írtunk a sportegyesület életérôl, akkor azonban még tartott a 2009-2010-es évad, sôt akkori interjúnk készítésekor még a dobogóra is esélyes volt a szentiváni csapat. Azóta befejezôdött a bajnokság és eldôlt, hogy a fiúk idén az ötödik helyen finiseltek a megye I/B osztályában, sôt a nyár közepére nagyjából lezajlottak az átigazolások is. A felnôttek közt a változás szinte minimális, egy új játékost igazolt a csapat Szilvási Dániel személyében, aki Pilisvörösvárról jött ide, egy szentiváni „ôstehetség”, Pálvölgyi László pedig eligazolt – visszatért a III. kerületbe, ahonnan elindult pályafutására. A nyári szezon amúgy a felkészülés idôszaka volt, s mivel minden játékos sokat kispályázott, aránylag jó edzettségben, felkészültségben várhatják az új évad elsô meccsét, amely rögtön egy szomszédvárak közti rangadó lesz: augusztus 21-én Piliscsabát fogadja a szentiváni gárda. Bár a bajnokság kezdete elôtt még nem könnyû arról beszélni, milyen eredményt remél a csapat, Jónás Imre annyit azért elárult: olyan szerepléssel szeretnének bemutatkozni ebben a szezonban, hogy emlékezetes maradjon ez az idôszak is a csapat számára. Ha hozzávesszük, hogy 2007-ben a fiúk megnyerték a bajnokságot, 2008-ban pedig másodikok lettek, nem nehéz elképzelni, milyen eredményt tartanának emlékezetesnek. Az elnök fontosnak tartja kiemelni, hogy ez évben is nagyon sok támogatást kaptak az önkormányzattól, különbözô baráti társaságoktól és jó néhány cégtôl is, amiért nagyon hálásak, hiszen ezek nélkül sokkal szerényebb nívón tudnának csak mûködni. Jónás Imre külön kiemelte a Waldi Kft-t, a Kemabo és a Bútorg Kft-ket, illetve az AV Planet nevû elektronikai vállalkozást – e cégek nagyrészt baráti kapcsolatok útján jutottak el arra a felismerésre, hogy érdemes támogatniuk a szentiváni sportéletet. Cserében a csapat igyekszik mindent megtenni azért, hogy ezeket a támogatásokat megszolgálja, meghálálja. Változatlanul folyik tovább a csapat utánpótlás-nevelése is, bár ott komolyabb változások történtek a létszámot illetôen, több gyerek kiöregedett az U13-as korosztályból, ôk most úgy fociznak tovább, hogy a solymári egyesületbe járnak mérkôzésekre, az edzésmunkát pedig itthon végzik, így ôk sem állnak le a technikai fejlôdésben. Miután pedig az egyesület minden korosztálynál nagy hangsúlyt fektet arra, hogy valóban szentiváni kötôdésû legyen a sportkör, az ifjúságot is úgy próbálják orientálni, hogy szívvel-lélekkel szentivániak maradjanak, itt érezzék otthon magukat, és ha csak lehet, ne menjenek el más csapatokba játszani.

Ismét nyertek a Nagycsaládosok Egyesületünk, a Pilisilen Nagycsaládosok Közhasznú Egyesülete háromszázezer forint összegû támogatást nyert a Nemzeti Civil Alap mûködési célú pályázatán, az erre vonatkozó támogatási szerzôdés július 12-én került aláírásra. A 2009. évben ugyanezen a pályázaton két alkalommal részesültünk 200.000 Ft támogatásban, mellyel kapcsolatosan az elszámolást elfogadta az ESZA Nonprofit Kft. Hazai Programigazgatóság. Jövô évre vonatkozóan szívesen nyújtunk segítséget településünk más egyesületeinek is, hogy hasonló eredményességgel juthassanak mûködési forrás kiegészítéshez. Grégerné Papp Ildikó

2010. július 14-én a Parlament, Fôrendiház termében került megrendezésre a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Konrád Adenauer Alapítvány szervezésében a III. Helyi Szövetség a családokért konferencia, ahova meghívást kapott a pilisszentiváni nagycsaládos egyesület vezetése is. A Népesedés Világnapja alkalmából kiosztásra került a Családbarát Önkormányzat díj, melyben az idei évben négy települési önkormányzat – Budapest II. kerület, Érd, Farmos, és Hódmezôvásárhely – részesült. Egyesületünk ajánlására 2008-ban Sztilkovics Szávó polgármester vehette át Pilisszentiván Község Önkormányzata képviseletében ezt az díjat. A rendezvény célja a Helyi Szövetség a családokért mozgalom további népszerûsítése, közös cselekvésre ösztönzés, annak érdekében, hogy új formabontó, a megszokottól eltérô ötletek, tervek születhessenek. A célok elérése érdekében különbözô társadalmi csoportok összefogására van szükség, családbaráttá kell tenni a társadalmat, mert jobb és befogadóbb környezetet kell teremtenünk a családjaink számára. Ennek kiinduló pontja a településszintû kapcsolatok kiépítése, a helyi önkormányzat, a civil szervezôdések, a helyi vállalkozások bevonása. A NOE az elsôk között jelent meg a magyar társadalomban valódi alulról építkezô civil szervezetként. Jelenleg 13.000 tagcsalád és közel 300 helyi szervezet alkotja. Egyesületünk a NOE tagegyesületeként aktív szerepet vállal a nagycsaládos életforma népszerûsítésében. A magyarországi családok csupán 5%-a nagycsalád, mégis ezekben a családokban nevelkedik a jövô nemzedék 25%-a. A sokszínû nagycsaládos közösséget összetartó közös érték a család és a benne növekvô gyermekek. Hiszünk abban, hogy közös dolgaink akkor mennek elôre, és a családjaink élete is azáltal válhat jobbá, ha a célokban mindannyian hiszünk, és erôinket egyesítve teszünk is a megvalósulásukért. Akit harmadszor, negyedszer, vagy akár ötödször... is domborodó pocakja láttán az ismerôsei csodálkozása, felcsóválása fogad, de mégsem érzi magát különcnek, vagy eszement fanatikusnak, illetve aki gyermeket váró feleségével együtt boldogan várja a család bôvülését, vagy akinek még csak álmában él, hogy egyszer több gyereket szeretne és szeretné megismerni, milyen is a nagycsalád – az bátran keressen meg minket. Grégerné Papp Ildikó

15

Összefogás az újszülöttek megmentéséért Ön is segíthet! 2010. augusztus 28-án elsô ízben kerül megrendezésre a Pilisszentiváni Összefogás Napja, melynek adomány-bevételeibôl a szervezôk a Koraszülött Mentôszolgálat munkáját szeretnék támogatni. Ha bajban vagyunk, mi magunk is vágyunk arra, hogy segítséget kapjunk. Mindegy, hogy mennyit: igényünk van rá, hogy figyelmet, törôdést és szeretetbôl fakadó odafigyelést kapjunk. Mint tudjuk, minden kis patak elôbbutóbb belefolyik a tengerbe. A hasonlattal élve, úgy gondolom, hogy minden kis segítség, elôbbutóbb összefogja szeretettel az embereket, ami a szeretet tengerévé válhat, – ha egyre többen gondolunk arra, hogy hogyan, s miképpen tudunk segíteni a rászorulóknak. Hiszem, hogy a Földön élô embertársainknak adott, szeretetbôl vállalt adományunk, áldozatunk – mert bizony áldozat lemondani a keservesen megkeresett pénzrôl, s azt nem magunkra költeni – tovább segíthet minket a szeretet egy magasabb szintjére való eljutásához. Községünkben szerencsére sokan gondolkodnak hasonlóan, így születhetett meg a Pilisszentiváni Összefogás Napja, melyet mostantól minden évben valamilyen cél támogatására fogunk megszervezni.

49 000 megmentett újszülött A 2010-es évben a következô céllal hoztuk létre az összefogás megszervezését: folyamatosan halljuk a médiában, hogy Magyarország lakossága évrôl-évre csökken. Van viszont egy – a Peter Cerny Alapítvány által mûködtetett – Koraszülött Mentôszolgálat, mely fontos feladatokat kapott Magyarország népességének gyarapítására és védelmében. Fennállása óta több mint 49 000 újszülött mentésében, szakszerû szállításában vett részt. A Szolgálat az anyagi, technikai és személyi bázis megteremtésén dolgozik, amely biztosítja a koraszülöttek, a beteg újszülöttek és csecsemôk mentését, szállítását, intenzív ellátását, valamint a gyermekek intenzív kezelését követô teljes körû gondozási és rehabilitációs feladatokat. Pilisszentiváni Összefogás Napja A rendezvényre várjuk azokat a jóakaratú embereket, akiknek a szívét boldogság tölti el, ha segíthetnek, s akik szívesen részt vennének a pro-

MEGHÍVÓ

JÓTÉKONYSÁGI KONCERTRE A Látássérültek Pilis Völgye Egyesülete szeretettel meghívja Önt és kedves családját 2010. augusztus 27-én, 19 órára a Mûvészetek Házába (Pilisvörösvár, Fô u. 127.) Mûsor: Reneszánsz lantdalok és madrigálok Bakos Kornélia és tanítványai (Czetô Réka, Feigl Zsuzsanna, Gion Zsuzsanna Kovalik Erika, Malek Virág, M. Somogyi Ildikó, Sándor-Kiss Borbála, Sipos Andrea, Vidor Gergely) elôadásában Közremûködik: Varga Gabriella gitármûvész A belépés ingyenes, támogatási lehetôség a helyszínen. A koncert teljes bevétele a Látássérültek Pilis Völgye Egyesületét támogatja. www.latasserultekpilisvolgye.hu

gramokon. A rendezvényen összegyûlt pénzadományt egy összegben, este 22.10 perckor adjuk át a Koraszülött Mentôszolgálat vezetôjének. Reméljük, hogy az összegyûlt adománnyal segíthetünk, hogy mi is cseppek lehetünk a tengerben... Adományaikat a helyszínen adhatják le, vagy nagyobb összegek esetében Kocsis Zoltánnal egyeztethetnek a 06-70/516-1870 telefonszámon.

I. Pilisszentiváni Összefogás Napja Helyszíne: Pilisszentiván, sporttelep Ideje: 2010. 08. 28. PROGRAMOK Színpad 11.00 Polgármesteri megnyitó, egyházi áldás a rendezvényre 11.05 Aikido bemutató (Pilisszentiváni csoport) 11.30 Horváth Márió 12.00 Bagi Erzsi nótaénekes 12.40 Repülômodellesek mûsora 13.20 Szentiváni Tûzoltó Egyesület bemutatója 13.50 Bányai Attila és tanítványai kung-fu bemutatója 14.15 Bartók Eszter (Megasztár) 14.45 Kontor Tamás és Szabó Eszter (Megasztár) 15.15 Princess együttes 15.45 Sega & Fredo együttes 16.30 Pilisszentiváni táncegyüttes 17.15 Csikó Szabolcs (Csillag születik) 17.45 Horváth Tamás (Csillag születik) és a HT3 együttes 18.45 Retroton együttes 19.30 Szentpéteri Csilla 20.15 Árverés 21.15 Sabrina zenés mûsora 21.45 Tûzijáték 21.50 Shanaja zenés mûsora 22.00 Lakatos Krisztián 23.30 Stereo-Band együttes zenés mûsora Külön sátor 14.00-18.45-ig: RTL Klub Playport, Peter Cerny-rôl fog szólni a játék Szabadtéri programok 14.00-19.00 óráig – furfangos népi játékok + íjászat – mászófal – trambulin – játszóház 15.00-19.00 óráig – játszóház felügyelôvel ovisoknak – csúszda légvár – teknôsbékás ugráló medence – kreatív kuckó: vegyes kézmûves sarok – ügyességi játékok: horgászat, lengô vödör, arcfestés, léggömbtekergetés – extrém: Bike, Euro Bungee, lézeres ügyességi harci játék (airball pályán) Catering: egész napos ökörsütés, kemencében sült lángos, látvány sörcsapolás, alkoholos és alkoholmentes koktélok

Várjuk szívvel, szeretettel! Aki nem tud részt venni az eseményen, viszont úgy érzi, hogy szívesen csepp lenne a tengerben adományával, az alábbi számlaszámra eljuttathatja átutalását, a rendezvény elôtti napig: Peter Cerny Alapítvány, 10104105-55349700-01000000 (Budapest Bank). A megjegyzés rovatba kérjük írják bele: „Pilisszentiváni összefogás napja”

Aki nagyobb összeggel szeretné támogatni az eseményt, keresse: Kocsis Zoltánt a 06-70 / 5161870-es telefonszámon.

16

A Szent Borbála-kápolna története Az elmúlt hónapban a figyelem középpontjába került a Borbála-kápolna, miután az új orvosi rendelô mellett készülô út munkálatai során elôbukkantak a kápolna alapjai. De mit is tudunk tulajdonképpen? S azonnal felmerül az igény, hogy gyûjtsük össze mindazt, amit tudunk. A lelkesedést azonban hamar lehûti a józan felismerés: bizony nagyon is keveset tudunk. Most már legalább azt, hogy pontosan hol állt, mert eddig az sem volt biztos. No de lássuk azt a keveset! A kápolnát nem az Egyház, hanem a bánya építtette, minden bizonnyal az elsô pilisszentiváni bányásznap tiszteletére. Mivel a bányászok védôszentje Szent Borbála, az elnevezés kézenfekvô. A kápolna, a már lebontott bányászkolóniához közel, a bányába vezetô út mellett állt, munkába menet itt kértek oltalmat Istentôl a bányászok a nap mint nap rájuk leselkedô veszélyekkel szemben. Egyházi iratokban elôször 1930-ban említik. A Hungária bánya ekkor egy Szent Borbála-oltárt, egy harangot, egy harmóniumot, egy kelyhet, misekönyvet és miseruhákat adományozott az egyházközségnek. A plébános feljegyzései alapján tudjuk, hogy ekkor már néhány éve igen elhanyagolt állapotban állt a kápolna, ezért a bányászok 1934-ben renoválták, és Kotzó Árpád plébános úr 1934. szeptember 16-án, tábori mise keretében be is szentelte. Érdekesség még a feljegyzések szerint, hogy Kotzó plébános úr az úrnapi körmenettel levonult a Borbálakápolnához is, így öt oltár volt négy helyett. A falu lakói elôször tiltakoztak, mivel attól tartottak, hogy az egyik hagyományos oltár kimarad majd. Ezt a feszültséget a plébános úr úgy oldotta fel, hogy a Szent Borbála-kápolnánál és a második sátornál ugyanazt a szöveget olvasta fel, az elôbbinél magyarul, az utóbbinál pedig (miként az összes többinél is) németül. A következô évekrôl nem találtunk említést sem egyházi, sem világi iratokban a kápolnával kapcsolatban. Feltehetô azonban, hogy a bányászati tevékenység miatt, a talajmozgások eredményeképp a kápolna megsüllyedt, a tornya elferdült, falai megrogytak, s valószínûleg életveszélyessé vált, ezért 1937-ben lebontották. Ezt az idôpontot Róderburg Ernô plébános úr feljegyzéseibôl tudjuk. Ettôl kezdve az István-aknánál, a gyülekezô teremben fohászkodtak védelemért a bányászok, mielôtt leszálltak a mélybe dolgozni. Ez minden, amit tudunk, és hitelt érdemlôen bizonyítani is tudunk a kápolna születésével, mûködésével és megszûnésével kapcsolatban. Ha esetleg van valakinek a birtokában eddig még ismeretlen kép, irat, esetleg történet, kérjük, jelezze akár a Pilisszentiváni Helytörténeti Közhasznú Egyesület bármely tagjának, akár az újság szerkesztôségének. Közlésükre a jövôben is szívesen vállalkozunk. Gátas Erzsébet Judit

Angéla néni emlékei a kápolnáról Szöllôsné Angéla néni gyerekkora óta a Borbála-kápolnával szomszédos házban él. Megkeresésünkre készséggel idézte fel a kápolnával kapcsolatos emlékeit, különös tekintettel arra, hogy rajta kívül már nagyon kevesek emlékezhetnek ilyen elevenen erre a különleges kegyhelyre. Sok emléke fûzôdik a kápolnához – kezdett viszszaemlékezésbe Angéla néni –, hiszen a szülôi háza pont az országút [a mai Jóreménység utca] másik oldalán volt. Mint mondja, nagyon szép volt az akkori országúttól három lépesre álló kis kápolna, amelynek belsô terébe két lépcsôn lehetett feljutni. Az ajtó kétszárnyú volt, rajta színes üvegekbôl kialakított rózsákkal és levelekkel; belépve bal kéz felé egy barnára festett, kétszemélyes imazsámoly és egy szintén kétszemélyes pad fogadta az érkezôt. Jobbra a bejárattól egy szenteltvíztartó állt – Angéla néni szerint márvány lehetett vagy öntöttvas, de inkább öntöttvasra gyanakszik, mert egy rózsaszerû motívum volt az oldalán.

Amikor belépett az ember, szemben volt az oltár, ami egy lépcsôfokkal volt magasabban a kápolna többi részénél. A bejárattal szemközti falon a Szent Borbálát ábrázoló kép függött – amit sikerült megmenteni az utókornak –, alatta pedig egy tartón állt a Borbála-szobor, feje körülbelül egy vonalba ért a festmény aljával. Mindig álltak az oltár körül gyertyák is, illetve mindig volt ott egy nagyon szép, hímzett fehér oltárterítô is. A kápolna takarítását Káposztás Zsuzsi anyukája végezte, aki a Bányatelepen lakott, és rendszeresen vitt virágokat is a Borbála-szoborhoz. Az már elmosódik Angéla néni emlékeiben, mikor lehetett az utolsó mise, de arra emlékszik, hogy amikor a Táncsics utca végénél lévô Borbála-

tárót és az oda kialakított kisvasúti pályát megnyitották, ott a Borbála-szobor is szerepet kapott a felszenteléskor: hat fehér ruhás, koszorús lány vitte a szobrot. Az újonnan felavatott táró bejárata elôtt fényképek is készültek a jelenlévôkrôl, s Angéla néni emlékszik arra is, hogy azidôtájt már nagy lány volt. [Lévén a szentelés 1943-ban történt, amikor Angéla néni 16 éves volt, ez eléggé egybevág az ismert tényekkel.] Angéla néni arra ugyancsak nem emlékszik, hogy állhatott-e még ekkor a Borbála-kápolna, de logikusnak tûnik a feltételezés, hogy már nem: különben aligha vitték volna ki onnét Szent Borbála szobrát. Arra viszont nagyon emlékszik – meséli –, hogy a bányászok akár munkába vagy máshova mentek, akár hazatértek a bányából, illetve egyéb útjukról, mindig megálltak a kápolna ajtaja elôtt imádkozni, és ezt tették még a kápolna lebontása után is, annak helyénél. Ami az utóbbi hetekben még csak gyanú volt a kápolna végzetét illetôen, a rommal foglalkozók körében, az – Angéla néni emlékezései alapján – idestova teljes bizonyosságnak mondható: hiszen, mint mondja, arra biztosan emlékszik, hogy a kápolnát azért bontották le, mert kidôlt a hátsó fala. A beszélgetésünk során elhangzott: tudja, hogy most 1937-38 körüli idôre becsülik a kápolna szerkezetének életveszélyessé válását, illetve lebontását, de neki úgy rémlik, mintha ez kicsit késôbb lett volna. Abban viszont teljesen bizonyos, hogy az esküvôje évében, 1947-ben már csak romok voltak a kápolnából – vagyis a kommunistáknak e kápolna lerombolásához, többek gyanújával ellentétben nemigen lehetett sok közük. Egy darabig a megmaradt téglák és alapok még emlékeztettek a kápolna létezésére, de lassan azokat is elhordták. Tudja is, hogy kicsoda – idézi fel Angéla néni, bár nevet nem szívesen mondana –: emlékezete szerint a közelben lakó egyik, nagyon szegény család semmilyen építési engedélyt nem kapott, pedig már kisbaba volt a háznál, így a kápolna helyétôl hordták el a téglákat, hogy építkezhessenek. Sajnos ô még arról is tud, hogy mi történt a Borbála-szoborral – meséli Szöllôsné –, habár a faluban csak arra emlékeznek, hogy nyoma veszett ennek a nagyon szép szobornak; mint kiderül, ez még a kápolnáénál is szomorúbb történet. Lakott a Bányatelep egyik lakásában egy idôsebb házaspár, ahol a férj nagyon szeretett inni, de nagyon nem bírta az italt: részegen mindig ôrjöngött, tört-zúzott. Balszerencsére a Borbála-szobor épp az ô házuk padlásán vagy felsô szintjén lett elhelyezve – amit ôk nem használtak –, s egy ilyen dühkitörés alkalmával a férfi összetörte. Angéla néni szerint ennek így kellett történnie, hiszen maga a feleség mesélte el ezt neki, nagy röstellkedés közepette. Végeredményében tehát az lett a kápolna végzete, hogy kettérepedtek a falai – zárja emlékezését Angéla néni –; hasonló rossz véget ért a Borbála-szobor is, megmaradt viszont az oltárkép Szent Borbála-festménye, amit ma a cserkészek ôriznek. Az viszont, hogy az imazsámolyt és a többi berendezési tárgyat hova vitték, talán örök rejtély marad.

17

Elôkerült a Marlok-hagyaték Elôkerült, és mostantól a székesfehérvári püspökségen kutatható is Marlok István apátplébános eltûntnek hitt hagyatékának egy része, amelyben rengeteg dokumentum található Vörösvárról, az egész budai hegyvidék helytörténetérôl és az itt élô családok múltjáról. (AKdFF) adott ki 2007-ben. Ebben a könyvben 20 év önzetlen munkájával feldolgozta az 1693-1811 közötti anyakönyveket. Keszler Rudolffal a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesülete (AKuFF) segítségével „ismerkedtem” meg 2004-ben, azóta levelezünk, sokat segített családom kutatásában. Én is igyekeztem az elém kerülô magyarországi forrásokkal megismertetni. Keszler úr úgy gondolta, hogy Marlok plébá-

Marlok István apátplébános rövid megszakítással 45 éven át volt Vörösvár káplánja, késôbb plébánosa. 1912. december 20-án Pilisszentivánon született, a helyi elemi iskolát követôen a polgári iskolát Újpesten végezte. A gimnázium ötödik és hatodik osztálya után a székesfehérvári Cisztercita Gimnáziumba került, s innen a Hittudományi Fôiskolára. 1937-ben szentelték pappá, elsô miséjét szülôfalujában celebrálta 1937. június 27-én. Elsô állomásai Ráckeve és Etyek; 1942-ben került Vörösvárra, és kis pomázi megszakítás után, élete végéig Vörösvárott tevékenykedett. 1945-ben hitoktató, 1947-tôl a község plébánosa. 1966-ban hitoktatási felügyelô, majd apátplébános lett. 1987-ben nyugdíjba vonult, és 83. életévében, 1995. november 6-án halt meg. Egész életében megszállottan kutatta Vörösvár történetét: feldolgozta számos szentiváni és vörösvári német eredetû család családfáját, sôt felkutatta származási helyüket is, ahol helyben is végzett kutatásokat, az elvándorlások idejének és körülményeinek tisztázása érdekében. Ebben, kiváló általános felkészültsége mellett nagy jelentôségû volt a latinban elért teljesítménye és szorgalma, hiszen oklevélfordítói szakértôként otthonosan mozgott a legnagyobb levéltárak oklevél-értelmezô munkájában is. Több évtizedes, egyedülálló jelentôségû vörösvári családtörténeti kutatásai mellett kutatta a Budai járás több településének újkori történetét is, és értékes volt a közremûködése a fehérvári egyházmegye két évszázados történetének kutatásában is. Sajnos, összegyûjtött anyagát – ami nagyrészt nagy mennyiségû hely- és családtörténeti dokumentumból áll –, már nem tudta feldolgozni, sôt 1995-ben bekövetkezett halála után az a hír is elterjedt a környéken, hogy ez a hatalmas iratanyag eltûnt. A közelmúltban azonban a hagyaték, vagy legalábbis annak egy tekintélyes része elôkerült: az anyagot évekkel ezelôtt a németországi Keszler Rudolf (édesapja Szentivánon született) kapta meg feldolgozásra, aki a genealogiai részét felhasználta Pilisszentiván és Pilisvörösvár családkönyvéhez, amit a Duna-menti németek sindelfingeni székhelyû Családfakutató Egyesülete

nos anyagának a helye a szülôföldjén van, ezért abban a megtiszteltetésben részesített, hogy elküldte az anyagot Szentivánra. Az AKuFF vezetôjével és a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület elnökségével egyetértésben úgy gondoltuk, hogy ennek az anyagnak a legjobb helye a Székesfehérvári Püspöki Levéltárban van, ezért felvettem a kapcsolatot Mózessy Gergellyel, a Püspöki Könyvtár és Levéltár igazgatójával és augusztus elején az egész iratanyagot átadtuk a fehérvári püspöki levéltárnak, azzal a kikötéssel, hogy elérhetô legyen az érdeklôdôk számára. Mostantól tehát kutatható az elveszettnek hitt Marlokhagyaték, az egyházmegyei archívum nyitvatartási idejében. Feketéné Ziegler Ágota a Pilisszentiváni HKE elnöke és az AKuFF titkára

Megalakult az Idôsklub Augusztus 4-én, tizenhat fôvel alakult meg a katolikus egyházközség keretében létrehozott Idôsek Klubja. A klubban a tervek szerint fôleg az idôseket érintô lelki problémákról, azok elviselésérôl és megoldási lehetôségeikrôl kívánnak beszélgetni, egy-egy elôadó meghívásával, vagy éppen saját körben. Az új közösség életre hívója Kelemen Tamásné és Somogyi Károly volt, rajtuk kívül elvállalta a vezetôségi tagságot Rádler Tamás is. Rövid üdvözlô fohász nyitotta meg a plébánia Szent János termében az Idôsek Klubja elsô gyûlését augusztus elsô szerdáján, ami után Somogyi Károly beszélt arról, mi inspirálta egy ilyen közösség életre hívására. Mint mondta, az agapékon és hasonló alkalmakon vette észre, hogy sok idôs ember gyûlik össze ilyenkor, jókat beszélgetve. Ezt látva gondolta úgy, hogy lehetôséget kell teremteni az idôs hívôk számára, hogy a jól mûködô Nyugdíjas Egyesület gyûlésein felül, mélyebb lelkiséget nyújtó körben is találkozhassanak. Örömmel látta az elsô lépései után – tette hozzá –, hogy erre a helyi nyugdíjasokban is van igény. Somogyi Károly ezután a klub általa elképzelt menetrendjérôl beszélt: azt javasolta, hogy az elsô fél évet tekintsék próbaidônek, amelyben mindig a hónap elsô szerdáján jönnének össze, délután 4-tôl kora estig (kivéve a szeptembert, ekkor a hónap második szerdája lesz a gyûlés idôpontja). A gyûléseken rövid ima után kerülne sorra az aznapi téma: egy meghívott elôadó, vagy a tagok egyike beszélne az adott tárgykörrôl, kb. fél órában, aztán ki-ki elmondhatná a saját meglátásait is. Milyen témák jöhetnek szóba? Somogyi Károly olyan, kissé emelkedettebb témákat ajánlott, mint pl. hogy mikor, mennyit és hogyan célszerû imádkozni, milyen hatással van az ima a tisztítótûzben lévô szeretteink sorsára, mit érdemes tudni az angyalokról, vagy a Mária-jelenésekrôl. Kelemen Tamásné, a klub másik ötletgazdája viszont úgy vélte: legalább az elsô alkalmakkor megfoghatóbb témákat kell napirendre venni – például annak megvitatását, hogy mi a szenvedés értelme. Hiszen, mint mondta, a templomban az ember hiába kap némi magyarázatot: amint közvetlen kapcsolatba kerül a szenvedéssel, már nem éri be a templomi magyarázattal. Természetesen nem konkurálnak a Nyugdíjas Egyesülettel – mondta Somogyi Károly –, sôt nyitottak a közös programok iránt is, hiszen a nyugdíjasoknak szóló, egészségügyi témájú ismertetôk például mindkét közösség tagjait érdekelhetik. A megfelelô mûködés érdekében a „levezetô elnök” rögtön feladatot is adott a megjelenteknek: kérte, hogy terjesszék ismeretségi körükben a klub hírét, hogy egy felszabadult testvéri közösség jöhessen létre. Ha pedig így lesz, elképzelhetô, hogy néhány hónapon belül már kevés is lesz a havi egy alkalom. A tervezett programok ismertetése után ki-ki maga is elmondhatta saját meglátásait, így például Magyariné Stocker Katalin azt javasolta, hogy érdemes a fiatalabbak – ötvenesek, negyvenesek – felé nyitnia a klubnak, hiszen köztük is vannak, akiket érdekelhetnek ezek a témák. Erre reagálva Kelemen Tamásné elmondta: nincs akadálya, hogy bárki csatlakozzék a klubhoz, de az a tapasztalata, hogy hosszabb távon az olyan lelki közösségek tudnak stabilan együtt maradni, ahol nincs tíz évnél nagyobb korkülönbség a tagságon belül. Felvetôdött még a megvitatható témák között a halállal kapcsolatos kérdések megvitatása, vagy az, hogy miként érdemes kezelni azokat a támadásokat, amik még ma is gyakran érik a templomjárókat. A gyûlés vége felé került sor e kis közösség vezetôségének megválasztására: az ellen senkinek sem volt kifogása, hogy klubot életre hívó Kelemen Tamásné és Somogyi Károly benne maradjon a klubvezetésben, rajtuk kívül Rádler Tamás vállalta még magára az ezzel járó teendôket. A klub következô gyûlését szeptember 8-án 16 órától tartják, amikor a szenvedésrôl lesz majd szó, a hit és a mindennapi élet kapcsolatának fényében.

18

KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK  MENTÔK: 104 és 330-188  RENDÔRSÉG 107 és 330-130  TÛZOLTÓSÁG - POLGÁRÔRSÉG 105 vagy 06-20-9605-680  ORVOSI ÜGYELET: Pilisvörösvári mentôállomás (este 19 és reggel 07 óra között valamint hétvégén és ünnepnapokon) Telefon: 330-360  ORVOSOK RENDELÉSI IDEJE: Nádor Emese dr. Hétfô: 13-17 Kedd: 08-12 Szerda: 13-17 Csütörtök: 08-12 Péntek: - páros héten 13-17 - páratlan héten 08-12 Molnárné Rozs Ildikó körzeti ápoló Vajay-Bencsik Melinda Telefon: 367-963; 06-20- 9420-373 Gábeli Márta dr. Hétfô: 08-12 Kedd: 13-17 Szerda: 08-12 Csütörtök: 13-17 Péntek: - páros héten 08-12 - páratlan héten 13-17 Kissné Aknai Marika Telefon: 367-964; 06-30-3083-100  FOGÁSZAT: Szabó Ildikó dr. Rajkai Ferencné Julika Hétfô: 08-14 Kedd: 14-20 Szerda: 08-14 Csütörtök: 14-20 Péntek: 08-14 Telefon: 367-988  CSECSEMÖ TANÁCSADÁS: Csehné Bencsik Mariann Gábeli Márta dr. Hétfô: 12-13 Balog Ildikó Nádor Emese dr. Csütörtök: 12-13  TERHES TANÁCSADÁS: Csehné Bencsik Mariann Balog Ildikó Kedd: 08.30-10.30  GYEREKORVOS TANÁCSADÁS: Nagy-Szakáll Zsuzsanna dr. Minden hónap 1, és 3. kedd: 11.00-13.00  GYÓGYSZERTÁR: Ureusz Patika Szabadság út 14. Hétfô-péntek 08-17  POSTA Hétfô, csütörtök, péntek: 08-16 Kedd: 08-14 Szerda: 08-18

Anyakönyvi hírek GYÁSZ július 10. Szabados Gábor (Juhász Zsuzsanna férje) szül.: 1950. 11. 23. július 18. Engert Katalin (Bándi László özvegye) szül: 1940. 02. 22. július 20. Radosai Ferenc (Poppre Mária férje) szül.: 1930. 05. 06. július 23. Gábeli Mihály (Enger Róza özvegye) szül.: 1926. 10. 17. augusztus 1. Óvári Irén (Óvári Vilmos felesége) szül.: 1961. 03. 12.

július 10. Torma Beáta – Fodor Balázs János július 16. Lôbel Ildikó – Asztalos Endre Albert július 17. Vakarcs Margit – Bihari Antal július 31. Jakab Zsuzsanna – Badon Attila Ármin július 31. Székely Dóra – Juhász László

Menschen, die wir lieben Bleiben für immer, Denn sie hinterlassen Spuren In unseren Herzen. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szeretett férjemet, édesapánkat, nagypapánkat utolsó útjára elkísérték, fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek.

ÚJSZÜLÖTTEK július 7. – Orosz Zsófia Zita (Marlok Ildikó – Orosz Tibor) július 30. – Tittenberger Bence (Tittenberger Ágnes – Burai Zoltán) július 31. - Rehák Szonja (Fórizs Andrea – Rehák Tamás)

Gátas Istvánné és családja

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

augusztus 5. - Krajcsovics Ádám (Jóka Györgyi – Krajcsovics László) KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönjük mindazoknak, akik Radosai Ferenc temetésén gyászunkban osztoztak és részvétüket nyilvánították. A gyászoló család

NÁSZ

Ezúton köszönöm meg annak a két kedves helybéli fiatalembernek a becsületességét, akik 2010. augusztus 2-án, kedden délután, a tó partján megtalálták a mobiltelefonomat, értesítették a rokonságomat, majd leadták a telefont a Csali Csárdában. Még aznap át is vettük, érdeklôdtünk felôlük másnap, de nem ismerték ôket. Jó lett volna személyesen megdicsérni mindkettôjüket. A tóban gyönyörködô unokáját akkor épp e mobillal fényképezô Nagymama

Berta lányok hatékony ingatlanközvetítése Berta Klaudia illetve Berta Viktória neve egyre többször látható a környéken. Több éves értékesítôi tapasztalattal a hátuk mögött ingatlanközvetítôként dolgoznak. Hatékonyságuk a „hazai föld” ismeretében és a közös munkájukban rejlik. Klaudia sikereit látva húga, Viktória is nyomdokaiba lépett, így már együtt dolgozva érnek el számos sikert. Sikereik nem csupán a környék ingatlanjainak értékesítésében látszanak. A RE/MAX Magyarország több száz értékesítôje között folyamatosan az elsô TOP 10 értékesítôi között szerepelnek. Elsôsorban Pilisszentivánon, Pilisvörösvárott, Solymáron illetve Piliscsabán dolgoznak. Egyaránt foglalkoznak lakások, családi házak, bel- és külterületi telkek értékesítésével, bérbeadásával. Hatékonyan mûködnek együtt az ingatlant vásárolni, bérelni kívánó Ügyfelekkel is. Egy ma már egyre közkedveltebb exkluzív keresési megbízással dolgoznak, amely lehetôvé teszi a vevôk részére, hogy mindaddig, amíg Ôk dolgoznak, addig a testvérpár felkeresse a számukra legmegfelelôbb ingatlant. Elérhetôségek: Berta Klaudia 06-30-597-6592 Berta Viktória 06-30-768-7205

A Tájházban

T ûzoltónap