SZERKESZTÔSÉGÜNK ELÉRHETÔSÉGEI: TEL.: ÜZENET HAGYHATÓ A KÖZSÉGHÁZÁN IS

2010. / 7.

SZÁM

(SZEPTEMBER)

Befejezésükhöz közelednek az idei év pilisszentiváni nagyberuházásai, zajlanak már a mıszaki átadások lépései, sôt több esetben már az ünnepélyes átadás is megtörtént. Mostani lapszámunk is részletesen beszámol a szeméttelep rekultivációs folyamatának lezárásáról, amelynek ünnepélyes ceremóniája augusztus 19-én zajlott, s amivel végérvényesen lezárulhat a telep közelében élôk 30 éves, kellemetlenségekkel terhelt periódusa. Átalakult a Bányatelep környéke, augusztus 30-án lezajlott a Generációk Háza átadása is – errôl képriportban tudunk beszámolni olvasóinknak –, és napokon belül megnyílhat az új orvosi rendelô is. Lassan az utolsó simításokhoz érkezik az óvoda és az iskola beruházása is, következô számainkban ezekrôl is igyekszünk majd részletesen beszámolni.

A

TARTALOMBÓL:

- BÁNYÁSZNAPOK - NYÁRZÁRÓN A FÚVÓSOKKAL - KENYÉRLÁNGOS 70 FÔRE

ÁRA: 200 Ft

Csaknem kétmillió forintot eredményezett az a példa nélküli jótékonysági rendezvény, amit elôször idén augusztusban rendeztek meg községünkben. Az I. Pilisszentiváni Összefogás Napja eredetileg egy rendhagyó születésnapi ötletbôl született meg, azzal az elképzeléssel, hogy az ünnepelt ne csak kapjon, de maga is adhasson – olyanoknak, akiknél még jobb helyen van az ajándék, az adomány. Az ötlet egész napos rendezvénnyé való továbbfejlesztéséhez már csak társakat kellett találni, akik hajlandóak voltak arra, hogy ingyen, vagy szinte ingyen lépjenek fel a mûsorban, díjazásukat maguk is a közös adományhoz tegyék hozzá. A kezdeményezés méltó partnerekre talált a szentivániak jó részében is, így az est zárásaként 1.960.000 forinttal gazdagodhatott az idei kedvezményezett: a koraszülötteket mentô Peter Cerny Alapítvány. (Részletek a 2. és 10-11. oldalon)

SZERKESZTÔSÉGÜNK

ELÉRHETÔSÉGEI:

TEL.: 06-20-339-6402 E-MAIL: [email protected] ÜZENET HAGYHATÓ A KÖZSÉGHÁZÁN IS

HT3 együttes Éles helyzet is lehetne Csikó Szabolcs Született: mentôautóban

Bartók Eszter

Összefogás Napja Szentpéteri Csilla

Mindenki tortája

Igazi egzotikum

Princess

Tûzvarázslók

Máris oltják

3

Lezárult a szeméttelep rekultivációja Teljesen befejezôdött nyár végére a szentiváni hulladéktelep rekultivációja, így a nemzeti ünnep elôtt egy nappal – az idei nagy projektek közül elsôként – megtörtént a hivatalos átadás is. A 124 milliós beruházás eredményeként akár kellemes családi pihenôhellyé, piknikezô térré válhat a falu eddig legelhanyagoltabb része, távlatilag pedig többféle hasznosítása is lehet majd ennek az erdôkkel övezett területnek. Ünnepélyes keretek között adták át augusztus 19én Pilisszentiván leggyorsabban lezárult idei beruházását, a rekultivált és hatalmas terep-átalakításokon átesett szeméttelepet. Az egykori hulladéklerakó területe szinte a felismerhetetlenségig átalakult, a rendetlen, poros földutak és szeméthalmok helyét rendezett gyep, néhol facsemeték vették át, így aki nem tudja, hol jár, biztos nem gondolna arra, hogy tavasszal ez a hely még Szentiván szégyenfoltja volt. Magának a telepnek a rendezésére a község egy megnyert európai uniós pályázat alapján kapott lehetôséget, a területrendezés azonban nem állt meg félúton: megtisztult néhány olyan környezô terület is, melyek már a pályázat hatókörén kívül estek, így az önkormányzatnak saját forrásokat kellett hozzájuk felhasználnia. A Táncsics utca végén lévô szeméttelep bezárására és rekultivációjára az elmúlt évek során bekövetkezett jogszabály-változás kötelezte az önkormányzatot, de ugyanezt már régen szerették volna elérni a közelben élôk is. A legtöbbet talán a Táncsics és a Lenvirág utcák lakói szenvedték a szeméttelep közelségétôl: az elôbbiek fôleg a szemétszállító teherautók állandó forgalma és a hulladék rendszeres szétszóródása, utóbbiak pedig elsôsorban a szemét öngyulladásából eredô tüzek, és egyáltalán a telep bûze miatt. A most befejezôdött munkák eredményeként végre, 30 év múltán mindkét terület felértékelôdhet. Az egykori homokbánya helyén 30 éve létrejött szilárdhulladék-lerakó megszüntetéséhez mintSZENTIVÁNI ÚJSÁG Sanktiwaner Zeitung Pilisszentiván hivatalos lapja Kiadó és fôszerkesztô: Hegedûs András (06-20-339-6402, [email protected]). Fôszerkesztô-helyettes: Somos Móni Tördelés, nyomdai elôkészítés: Kerekes István Nyomda és arculatterv: Zebra DS Stúdió Címlapfotó: Vásárhelyi Zsombor Fotók: Csovics Balázs, Hegedûs András, Lóczi Edit, Vásárhelyi Zsombor, valamint a Pilisszentiváni Polgárôrség és Tûzoltó Egyesület, illetve a Helytörténeti Egyesület archívuma. Köszönjük a mostani lapszámunk elkészítéséhez nyújtott segítséget: Bodnár Ferencnek, Kocsis Zoltánnak, Lóczi Editnek, Ôri-Fresz Erikának, Török Líviának, valamint a cikkek szerzôinek és interjúalanyainak. A szerkesztôségnek szánt üzenetek, küldemények leadhatók a községháza ügyfélszolgálati irodáján is. Az olvasói leveleket mondandójuk tiszteletben tartásával, de szerkesztett formában, szükség esetén rövidítve közöljük. A lapban megjelenô írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztôség véleményét! Következô lapszámunk tervezett megjelenése: október 15. Lapzárta: október 1.

egy 80 ezer köbméter hulladékot kellett rekultiválni, majd az átalakított terepfelszínt gyepesíteni illetve facsemeték telepítésével visszaerdôsíteni. A terület különálló részeinek megközelítése érdekében belsô közlekedési utakat is ki kellett alakítani, és nagy feladat volt az egész terület csapadékvíz-elvezetésének megoldása is. A tényleges kivitelezés a 2009. évi geodéziai felmérés, illetve a Magyar Aszfalt Kftvel 2010. márciusában megkötött szerzôdés aláírása után kezdôdhetett meg, s a munka tempójára jellemzô, hogy a mûszaki átadás már ez év júniusában megtörténhetett. A beruházás 124 milliós összköltségébôl az önkormányzatnak összesen 28 milliót kellett állnia saját forrásból, a fennmaradó 96 millió forint pályázaton elnyert pénz volt. Mint a legtöbb kis és nagy beruházásnál, itt is akadt egy-két váratlan, elôre nem látott probléma, elsôsorban a rekultivált terület alján kialakított záportározóval. Ennek alapvetôen az a szerepe, hogy nagyobb esôk idején, illetve hóolvadáskor befogadja és magában tartsa a területet átszelô árkokban összegyûjtött vizet, hogy az ne egyszerre zúduljon le a lejjebbi részekre, a Táncsics-Jóreménység utcák vízelvezetô rendszerébe. Az összegyûlt víz elvezetésével azonban még adódtak nehézségek – mint elhangzott, a tározó mûködtetését még ki kell tapasztalniuk az önkormányzat mûszaki illetékeseinek. Ráadásul épp az ünnepélyes átadás elôtt egy további gyengéje is kiderült a záportározónak: egy csôátereszen keresztül két kutya is be tudott jutni az amúgy körbekerített medencébe, s az állatokat tûzoltóknak kellett kimenteniük. Magát a kivitelezést azonban igazán nem érhette panasz, se menet közben, se a végeredményt illetôen. Pénzes Gábor polgármester az átadáskor ki is emelte, hogy ritkán látott olyan szakszerû munkát, mint itt, a Magyar Aszfalt Kft. kivitelezésében végzett rekultiváció helyszínén,

Záportározó Vízelvezetô árok Néhányan a megnyitó résztvevôi közül

pedig – mint mondta – korábban már nem egy hasonló munkát kísért figyelemmel a külszíni bányászatban. Az elvégzett munka színvonalát a környéken élôk is értékelték: többen már a nyár folyamán hangot adtak elégedettségüknek, és a megnyitón is jó páran jelen voltak közülük, dacára annak, hogy a rendezvény délelôtti idôpontra, munkaidôre esett. Arról, hogy mi legyen ennek a területnek a sorsa, egyelôre nem született döntés, és jó darabig még nem is fog, hiszen a szemét fölé hordott és elegyengetett földrétegeknek még évekig kell ülepedniük, vagyis komolyabb építményt még sokáig nem lehet ide építeni. Ettôl függetlenül két – 4900, illetve 8600 négyzetméteres – fejlesztési célú területet már kijelöltek a hajdani szeméttelep helyén, egyelôre azonban ezek beépítésérôl, konkrétabb hasznosításáról sem lehet szó.

Generációk Háza átadása

4

Csalók házalnak a víztisztítókkal Megtévesztô módszerekkel próbálják víztisztító berendezések vásárlására rábírni reménybeli ügyfeleiket egyes házalók – figyelmeztet a térségi vízszolgáltató. A DMRV ezért javasolja, hogy mindenki legyen óvatos az ilyen ügynökökkel, akik csak a termékeik értékesítésében érdekeltek, egyben kérik, hogy mindenki jelezze feléjük, ha hasonló esetet tapasztal. A Duna-Menti Regionális Vízmû Zrt. (DMRV) tájékoztatása szerint cégükhöz az elmúlt idôszakban több olyan bejelentés is érkezett a környékbeli fogyasztók részérôl, miszerint úgynevezett házi víztisztító berendezéseket forgalmazó cégek ügynökei házalnak Pest megye több településén. A közlemény szerint az ügynökök általában egy látványosnak szánt bemutatót végeznek el a rászedni kívánt áldozat jelenlétében: elôször is vízmintát vesznek a DMRV által szolgáltatott hálózati vízbôl, majd abba elektródákat helyeznek és rákapcsolják az áramot, aminek hatására a vízbôl gusztustalan, sötét színû üledék válik ki. Egyes ügynökök ugyanezt a kísérletet különbözô minôségû ásványvizeken is elvégzik – hasonló eredménnyel. Ezt követi a bemutató második része, melyben a hálózati vizet elôször átfolyatják a saját víztisztító berendezésükön, majd erre a „tisztított” vízre is rákapcsolják az elektródákat, és diadalittasan mutatják az álmélkodó fogyasztónak, hogy ez esetben nem keletkezik sötét üledék. Végül közlik a potenciális vásárlóval, hogy eddig ilyen szennyezett vizeket fogyasztott, miközben az ô berendezésükrôl elfolyó víz szemmel láthatóan tiszta, ezért javasolják az illetônek a készülék megvásárlását. A DMRV ennek kapcsán felhívja a figyelmet, hogy az ehhez hasonló bemutatók az emberek félrevezetésére irányulnak. Az ügynökök által bemutatott mûvelet ugyanis egyszerû elektrolízis, melynek során nem a vízben oldott anyagok válnak láthatóvá, hanem a vaselektróda oldódódásakor keletkezô vas-hidroxid képezi a barnásfekete üledéket. Az állítólagos „tisztítás” pedig a vízben oldott sók eltávolítására irányul, a sómentes víz ugyanis nem vezeti jól az elektromos áramot, így annak elektrolízise során nem oldódik be semmi a vízbe. A vízszolgáltató tájékoztatása szerint a megtévesztést igazolja az is, hogy egyik fogyasztójuk eltette a bemutató során kezelt és kezeletlen vizeket is, amiket aztán bevizsgáltattak egy akkreditált laboratóriummal, így bebizonyosodott, hogy a „tisztított” víz csaknem só-mentes, mint a desztillált víz, és az elszínezôdést okozó anyagot valóban az elektrolízis során juttatták be megtévesztés céljából a csapvízbe. Felhívja a figyelmet a DMRV arra is, hogy az ivóvíz az egyik legjobban ellenôrzött élelmi anyag, folyamatos vizsgálatát jogszabályok írják elô, és hatóságok ellenôrzik. Ezzel szemben a hasonló, házi víztisztítókról elfolyó „tisztított víz” (az ivóvíz minôségi követelményeirôl és az ellenôrzés rendjérôl szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet, valamint a 98/83/EK irányelv elôírásai szerint) sokszor nem is ivóvíz minôségû – mint ahogy nem iható, sôt káros a desztillált víz is. Az emberi szervezetnek ugyanis szüksége van a vízben oldott sókra, nem véletlen, hogy a komolyabb víztisztító berendezéseknél a szûrési, tisztítási folyamatokat egy visszasózási mûvelet is követi. Összességében a DMRV arra kér mindenkit, hogy bízzanak az általuk szolgáltatott csapvízben, amely megfelel a hatósági elvárásoknak és a jogszabályi elôírásoknak is, minôségét pedig folyamatosan akkreditált laboratóriumok, illetve a tisztiorvosi szolgálatok ellenôrzik. Egyben javasolják, hogy mindenki legyen kellôen óvatos a sokszor megtévesztô eszközöket is alkalmazó, csak a berendezések eladásában érdekelt ügynökökkel, illetve kérik, hogy a fogyasztók ezután is jelezzék számukra, ha hasonló eseteket tapasztalnak. (a DMRV tájékoztatása alapján)

Az Év Családja Pest megyében – pályázat Több százezer forint és balatoni nyaralás a jutalom Ez évben október 23-ig lehet pályázni „Az Év Családja Pest Megyében” díjra, amit a megyei önkormányzat idén már második alkalommal ítél meg egy arra érdemes, itt elô családnak, Magyarországon élen járva e kezdeményezéssel. A családok jelölésében részt vehet bármely, a megyében élô magánszemély, itt mûködô társadalmi vagy egyházi szervezet, települési önkormányzat és intézmény is. A nyertes család a díjat jelképezô oklevél mellé 300 ezer forint pénzjutalmat, valamint egy hetes nyaralást kap a megyei önkormányzat fonyódligeti üdülôjébe. Az odaítélésrôl Pest Megye Közgyûlése a novemberi ülésén dönt, a díjat Pest Megye Közgyûlésének decemberi ülésén a Közgyûlés elnöke adja át. További információ: Ambrus András sajtófônök Pest Megye Önkormányzatának Hivatala 1052 Budapest, Városház utca 7. Tel.: 20/218-5759, Tel.: 266-1560; Fax.: 266-887

Haláleset a vörösvári képviselô-testületben Életének 59. évében, augusztus 19-én elhunyt Schäffer Irma Katalin, Pilisvörösvár Város Önkormányzatának képviselôje. A képviselô asszony a 2009. decemberében megtartott idôközi választáson került be a vörösvári képviselôtestületbe, miután Szakszon József, korábbi alpolgármester lemondott testületi mandátumáról és ott betöltött tisztségeirôl. Schäffer Irma Katalint az önkormányzat saját halottjának nyilvánította, temetése szeptember 3-án volt a városi köztemetôben. Képviselô-testületi helye immár betöltetlen marad, hiszen október 3-án amúgy is önkormányzati választásokat tartanak, s ilyen rövid idôtartamra már nem is lehetséges idôközi választásokat kiírni.

Sorozatbetörôket fogtak a polgárôrök Sorozatbetörôket értek tetten a szentiváni polgárôrök – solymári kollégáik, és természetesen a rendôrök segítségével – néhány hete, a solymári faluközpont közelében. Az elfogás híre a solymári és vörösvári helyi lapokban már megjelent, utóbbi helyen azonban pontatlanul: Bodnár Ferenc, a szentiváni polgárôrök vezetôje ezért kérte a pontosított információk megjelenését a Szentiváni Újságban is. A részleteket az elfogásban részt vevô Török Lívia polgárôr idézte fel lapunknak. Elmondása szerint a szentiváni polgárôrök egy egysége július 15-én késô este két vörösvári rendôrjárôrrel együtt végezte az autósok igazoltatását a solymári postánál, amikor éjfél körül összetalálkoztak az ott járôrözô helyi polgárôrökkel is. Kisvártatva arra figyeltek fel, hogy az emelkedô tetején két ember egy motort és egy kerékpárt tol ki a mellékutcából a fôútra, majd amikor észrevették az egyenruhásokat, eldobták a két jármûvet és futásnak eredtek. Mivel mindkét rendôr éppen el volt foglalva egy-egy autós igazoltatásával, a menekülôk üldözését a polgárôrök kezdték meg, akik az egyik gyanús alakot még a fôúton, a másikat a következô mellékutcában kapták el. Az elfogott román állampolgárok rövid idôn belül beismerték, hogy a robogó és a kerékpár egy, a fôtér közelében feltört garázsból származik. Mivel a sértett a kisgyerekei miatt nem tudott elmenni otthonról, a polgárôrök vitték vissza neki mindkét jármûvet, ezt követôen még órákon keresztül, egészen kora reggelig részt vettek hatósági tanúként a gyanúsítottak kihallgatásában. Ennek során kiderült, hogy a két ember korábban már több motorkerékpárt is ellopott, zsákmányukat rendszerint Romániában adták el. A Fixpont címû helyi lap augusztusi cikke szerint lebukásukkor egy olyan házhoz törtek be, amelynél egyikük elôzôleg dolgozott néhány órát alkalmi munkásként, vesztüket pedig az okozta, hogy az ellopott robogó motorhibás volt, gazdája épp szervizbe készült vele. H. A.

5

Átadtuk az orvosi rendelôt Szakadó esôben bár, de mégis ünnepélyes keretek közt került átadásra szeptember 11-én Pilisszentiván teljesen új építésû, és mindenestül községi beruházásból megvalósuló orvosi rendelôje. Az 1950-es évek elején épült régi, földszintes orvosi rendelô meglehetôsen elhasznált állapotban volt már, és a mai kor követelményeinek megfelelô átépítése nem volt lehetséges. Szükségessé vált egy új, korszerû rendelô megvalósítása, mellyel kapcsolatos elképzelések kidolgozása, tervezése bizony hosszasan húzódott. A most átadott új épületet a szolnoki Bau-Vertikál Kft. 2010. április 12-i kezdéssel építette fel közel 76 millió forintért, teljes mértékben önkormányzati finanszírozással, vagyis a szentiváni adófizetô polgárok forintjaiból. Külön öröm a szentiváni lakosok számára, hogy feszített építési tempóval, most szeptember 11-én mindnyájunk örömére átadhattuk ezt a korszerû, stílusában egyszerû, de mégis impozáns rendelôt. Az új, 310 m2 beépített hasznos alapterületû épületben helyet kapott a két háziorvosi szolgálat, a fogorvosi rendelô, valamint az anya- és csecsemôvédelem is, a tetôtérben pedig a kisegítô helységek (kazán, irattár) kaptak elhelyezést. Az épület összes bejárata akadálymentesen megközelíthetô, a mozgássérültek számára külön illemhely létesült. Az átadási ceremónia során a nemzeti színû szalagot Pénzes Gábor polgármester úr a testület két projektfelelôse, Ôri Lajos és Hegyeshalmi Ferenc urak segítségével vágta át. Az építkezés alatt sok gonddal birkóztak az egészségügy dolgozói, akik a megváltozott, ideiglenes körülmények között is biztosították a zavartalan, színvonalas orvosi ellátást. Köszönet érte! A gyors, precíz megvalósításért köszönet illeti azokat is, akik, idôt, fáradságot nem kímélve végezték az építés körüli, igen szoros határidejû szervezési feladatokat: köszönjük Ôri Lajos és Hegyeshalmi Ferenc képviselô uraknak, mint a rendelô projektfelelôseinek, Marlok Gyula úrnak, a mûszaki bizottság elnökének, és Metzger Rezsô úrnak, a pénzügyi bizottság elnökének, akik három másik nagyberuházással párhuzamosan dolgoztak a megvalósításon. Köszönet illeti Pénzes Gábor polgármester urat és Peller György jegyzô urat is, akik sokat tettek a munkák során felmerült váratlan nehézségek azonnali megoldása érdekében. Estók Ferenc

Új együttmûködés a kistérségben Kistérségi együttmûködési rendszer létrehozataláról írt alá közös nyilatkozatot augusztus 16-án a pilis-budai régió országgyûlési képviselôje, Gulyás Dénes és tizenegy polgármester-jelöltje Pilisvörösvárott. A kezdeményezés példaértékû, de még inkább az lenne, ha nem az önkormányzati választási kampány kezdetére idôzítették volna, hanem már megválasztott polgármesterek kötöttek volna együttmûködési szerzôdést, október 3. után. Jól ismert, hogy országgyûlési választókörzetünk az ország egyik legnépesebb kistérsége – 16 településen mintegy 64 ezer választópolgár él itt –, ám az egyes települések közt kevés a kapcsolat, és nem mûködik jól a központilag ránk erôltetett kistérségi társulás sem. Ez is motiválta Gulyás Dénes országgyûlési képviselôt és kampánybéli személyi titkárját, dr. Lovas Andrást (jelenleg Vörösvár fideszes polgármester-jelöltjét), hogy új együttmûködési rendszert hívjanak életre a régió települései, illetve az általuk legalkalmasabbnak ítélt polgármester-jelöltek között. A Pilis-Budavidék Térségi Együttmûködés Rendszerének keresztelt új kezdeményezést ez alapján hét fideszes, három független és egy civil szervezeti támogatású polgármester-jelölt összefogásával hozták létre. Az augusztus 16-i aláírási ceremónia kezdetén az ötletgazda Lovas András beszélt arról, hogy az együttmûködés lényege olyan célok együttes elérése a következô ciklusban, amik fontosak az egész kistérség számára, de eddig várattak magukra. Gulyás Dénes az „együtt” kifejezést emelte ki a kezdeményezés legfontosabb részeként; mint mondta, jól megfigyelhetô például a pátyi golffalu ügyében is, mire képes az együtt gondolkodás. Hozzátette: fontosnak érzik ezt az érdekérvényesítési módot, és azt, hogy az együttmûködést vállaló – reményeik szerint megválasztásra kerülô – polgármester-jelöltek közös munkával tudják majd irányítani e térség életét. Ami az aláírók személyét illet, Gulyás Dénes elmondta, hogy olyan polgármestereket vagy jelölteket választottak, akik képesek a közös gondolkodásra, akik – tapasztalata szerint – mind tisztességes emberek, nem tapad közpénz a kezükhöz, és akik képesek a saját településeik érdekei mellett közösségi érdekek mentén is gondolkodni. Ez azért is fontos – mondta –, mert több települést átívelô tervek valóra váltásáról van szó: az „új 10-es” fôút megépítésérôl, a vasútbôvítésrôl, vagy éppen az itt élôk biztonságáról, aminek érdekében támogatják például a vörösvári rendôrôrs kapitánysággá való átsorolását is. Mint elhangzott, a kiemelt célok között szerepel még a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése, valamint a térség gyermekgondozási létesítményeinek bôvítése és korszerûsítése is, hiszen itt szinte minden településen gond a bölcsôdei és óvodai férôhelyek szûkössége. Az aláírók célja az is, hogy másutt is kövessék példájukat, és minél több település lép majd a térségi együttmûködés útjára. Gulyás Dénes végül ígéretet tett arra, hogy saját újságjában rendszeresen beszámol az új társulás által közösen elvégzett munkáról. Ezután Bencsik Mónika, Nagykovácsi polgármestere és független polgármester-jelöltje olvasta fel az együttmûködés alapdokumentumát, végül a 12 példány aláírását követôen a jelenlévô újságírók tehették fel kérdéseiket. Mint várható volt, mindenkit fôleg az érdekelt, mi lesz akkor, ha egy vagy több aláírót mégsem választanak polgármesterré. Válaszként elhangzott: bíznak abban, hogy a legrátermettebb jelöltek fogtak össze az adott településekrôl, de remélik, hogy maga az összefogás akkor is mûködik majd, ha nem mindegyikükbôl lesz október 3. után polgármester. Lapunk kérdésére dr. Lovas András hozzátette: nem zárkóznak el olyan polgármester bevonásától sem, aki esetleg nem szerepelt az eredeti aláírók között. Nem kétséges, hogy szimpatikus törekvéseket vett zászlajára a megállapodás 12 aláírója, a hátulütôje az egésznek „csupán” annyi, hogy a jelenlévôk polgármesteri aspiránsként írták alá a dokumentumot, kvázi megelôlegezve így a választási gyôzelmüket – amit azért egyikük sem vehet biztosra, különösen épp az ötletgazda dr. Lovas András nem, aki komolyabb vörösvári kötôdés nélkül, nagykovácsi lakosként száll ringbe Pilisvörösvár polgármesteri tisztségéért. Összességében remélhetô, hogy ez a most elfogadott együttmûködés sok pozitív eredménynyel jár majd az érintett települések számára, de mégis elegánsabb lett volna, ha az egész eseményt mondjuk október 4-ére idôzítik. Igaz, akkor már nem lett volna semmi hozadéka a választási kampány szempontjából... Bányai József (Pilijászfalu), Varga László (Perbál), Bencsik Mónika (Nagykovácsi), Gulyás Dénes (országgyûlési képviselô), dr. Csutoráné dr. Gyôri Ottília (Budakeszi), Deltai Károly (Telki) Sztilkovics Szávó (Pilisszentiván), Gáspár Csaba (Piliscsaba), Paksi Imre (Pilisborosjenô), Dr. Szente Kálmán (Solymár), Lökkös Attila (Üröm), Lovas András (Pilisvörösvár)

6

Testületi döntések az elmúlt egy hónapban Pilisszentiván Önkormányzatának képviselô-testülete az alábbi fontosabb döntéseket hozta meg az augusztus 19-i ülésnapján. Az ülésrôl három képviselô – Brandhuber Ádám, Marlok Gyula és Ôri Lajos – hiányzott; ahol nem egyhangú szavazással határozott a kilenc jelenlévô testületi tag, azt beszámolónkban külön jelezzük. Több napirend elôtti hozzászólással kezdôdött a nyári idôszak utolsó testületi ülése. Elsôként Marlokné Somogyi Ildikó tette szóvá, hogy az ülésnap délelôttjén ünnepélyesen átadott rekultivált szeméttelep záportározójánál nem elegendô a tó bekerítése: szerinte egyrészt táblával is jelezni kellene, hogy a vízbe bemenni tilos és életveszélyes, másrészt javasolta, hogy kerüljön ki a tározó egyik oldalfalára egy létra is, hogy ha valaki netán mégis beesne vagy becsúszna, ki tudjon kapaszkodni. Rákérdezett arra is, hogy a Borbála-kápolna nyáron feltárt romjai helyén mikor rakják majd ki az útburkolatban a falak körvonalait – ahogyan errôl korábban többször is szó esett –, valamint arra is, hogy valójában melyik épületben kell majd szavazniuk azoknak, akiknek szavazóhelyiségként az orvosi rendelô lett kijelölve. Válaszában Pénzes Gábor polgármester elmondta, hogy ki fognak tenni figyelmeztetô táblát a víztározóhoz, és megerôsítik a kerítést is. Metzger Rezsô ugyanezen témához kapcsolódva hozzátette, hogy a rekultiváció projektfelelôseként benne is felmerült már, hogy szükség lesz valamilyen életmentési lehetôségre a tározónál, ezért úgy tervezik, hogy két darab, a parthoz kikötött parafa mentôkarikát és egy ugyancsak kikötött raklapot helyeznek majd a vízbe ilyen céllal. A szavazóhelyiséget illetô kérdésrôl dr. Peller György jegyzô elmondta, hogy ez nagy valószínûséggel már az új rendelô lesz, a kápolnával kapcsolatos kérdésre válaszul pedig annyi hangzott el, hogy vissza fog még jönni az út kivitelezôje a végleges aszfaltozásra, és akkor kerül majd kialakításra a kápolna helyének burkolati jelzése is. Napirend elôtt kért szót Feigel Tamás, a kulturális bizottság elnöke is, aki kérte, hogy essék szó az ülésen az új orvosi rendelô mellett kialakítható parkról és játszótérrôl – amirôl elôzô nap a mûszaki bizottság is tárgyalt –, valamint javasolta megvitatásra egy választási fórum megszervezésének témáját is. Elmondta azt is, hogy a Generációk Háza jövôbeni lehetôségeirôl tárgyalva a kulturális bizottság tagjai abban az egy dologban mindenképp egyetértettek, hogy szükség van egy fôállású mûvelôdésszervezôre, ezért kérte, hogy ennek lehetôségeit vitassa meg a pénzügyi bizottság is. Szóba került még napirend elôtt az is, hogy nem lehetett volna-e a szeméttelepi rekultiváció, illetve más, most záruló nagy beruházások ünnepélyes átadását délutáni idôpontra tenni, amikor nyilván többen tudnának jelen lenni. Erre reagálva Metzger Rezsô elmondta, hogy a délutáni átadásokat sajnos nemigen lehetett összehozni, mert ezekre a programokra a projektek megvalósításában és lebonyolításában résztvevô cégek, szervezetek, ügynökségek képviselôit is meg kell hívni, és többségük számára nem alkalmas munkaidôn kívüli idôpont.

Az általános iskolai beruházás idôpontjainak módosítása: Hosszasan tárgyalt a testület az iskolai beruházást kivitelezô cég azon kérelmérôl, melynek lényege az volt, hogy kaphassanak határidô-módosítást a munkák befejezésére. Mint elhangzott, a Bau-Vertikál Kft. elôször szeptember 20-ra, késôbb már 30-ra kérte módosítani a befejezés utolsó határidejét. Metzger Rezsô rögtön az elsô kérdésében arról érdeklôdött, hogy nem veszélyeztetné-e egy ilyen módosítás a végsô elszámolást és a projekt lezárását, a jegyzô úr azonban elmondta, hogy ilyen probléma elvileg nem áll fent, mert a projektzárás utolsó, immár jogvesztônek számító határideje október vége. Feigel Tamás ugyanakkor nehezményezte, hogy a projekt menedzsmentje részérôl senki nincs jelen az ülésen, illetve rákérdezett, hogy van-e a testület elôtt más lehetôség, mint hogy elfogadja a kérelmet. Marlokné Somogyi Ildikó azt tette szóvá, hogy szerinte nem volt jó a munkafolyamatok szervezése, hiszen az már hónapokkal ezelôtt nyilvánvaló volt, hogy az iskolában szeptember elsejével meg kellene kezdeni a tanítást. Úgy vélte: mivel ugyanez a cég végezte az orvosi rendelô építését is, simán megtehette volna, hogy átcsoportosítással az iskolai munkálatokat részesíti elônyben, hiszen az orvosoknak igazán mindegy lett volna, hogy egy hónappal többet vagy kevesebbet maradnak a plébánián. Erre reagálva Hegyeshalmi Ferenc kijelentette: soha senki sem kérte a céget, hogy az orvosi építését részesítsék elônyben, sôt mi több, az iskola csúszásához az orvosinak semmi köze nincs. Álláspontja szerint – amit a polgármester is megerôsített – a csúszást mûszaki, tervezési, illetve az önkormányzaton kívül álló egyéb (fôleg idôjárási) problémák okozták. Reményi Andrea igazgatónô az elôterjesztésre reagálva közölte: mélyen érinti, hogy csak most értesül a kivitelezôk határidô-módosítási kérelmérôl, bár mint mondta, ô már a nyáron is látta, hogy szeptember elsejére nem lesz kész az iskolai beruházás. Ezt követôen egész sor gyakorlati természetû észrevételérôl érdeklôdött, különös tekintettel az iskola azon funkcióira és helyiségeire, amelyeket hivatalosan már az elsô tanítási naptól kezdve mûködtetniük kell. A vitának végül Radnai Tamás kritikus észrevétele vetett véget: ezt követôen az a döntés született, hogy az iskola mûködését érintô technikai kérdések tisztázására a következô munkanapon szûkkörû egyeztetést szerveznek az illetékesek számára. Ami pedig az elôterjesztést illeti, azzal kapcsolatosan az a döntés született, hogy az önkormányzat hozzájárul az általános iskolai beruházás befejezési határidejének szeptember 30-ra történô módosításához, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyeztetheti a projekt lezárását.

A határozat értelmében a kivitelezônek szeptember 20-án meg kell kezdenie az épület mûszaki átadását, a testület egyben felkérte a BauVertikál Kft-t arra is, hogy készítsen az iskolára beköltözési ütemtervet, a következô kooperáció idejére. A projektmenedzsereket felkérte a képviselô-testület arra, hogy kezdeményezze a VÁTI Kht-nál a határidô-módosítás engedélyezését, a polgármestert pedig felhatalmazták a szerzôdés-módosítás aláírására. A döntés 8 igenlô, valamint Marlokné Somogyi Ildikó nemleges szavazata mellett született meg. Melegítôpult beszerzése az általános iskolába: Vita nélkül, kilenc igenlô szavazattal fogadták el a képviselôk az iskolai beruházás témaköréhez kapcsolódó azon határozati javaslatot, hogy az iskolába kiépítendô melegítôpult beszerzésére beérkezett árajánlatok közül az ATTASE Kft ajánlatát fogadják el, amely szerint bruttó 300.155,– Ft. összegbôl valósulhat meg ez a berendezési elem. A döntést a határozat indoklása szerint azért kellett sürgôsen meghozni, mert melegítôpult nélkül az ÁNTSZ nem venné át az elkészült iskolai konyhát. Projektor beszerzése az iskolába: Reményi Andrea igazgatónô elmondta, hogy az iskolába telepítendô projektor kérdése összefügg a hozzá való nagy méretû vetítôvászon beszerzésével, erre durván kétmillió forintos ajánlatot kaptak, s az errôl szóló döntéshez szintén testületi határozat kell. Feigel Tamás ugyanakkor hozzátette: ez nem sürgôs döntés, december 30-ig kell határozni róla, azt viszont elôtte véglegesíteni kell, hogy milyen fényerejû projektorra van szükség, valamint hogy hova kerüljön a vetítôvászon és maga a készülék. Névadási pályázat: Mint ismert, a Pilisszentiváni Kulturális Közalapítvány még a nyár elején nyilvános névadási pályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy az idén átépülô és jelentôsen bôvülô iskola és óvoda az új tanévtôl kezdve már új, az eddiginél kifejezôbb és könnyebben használható néven kezdhesse meg mûködését. A pályázati kiírásra mind az óvoda, mind az iskola esetében számos javaslat érkezett, ezek között találhatók Pilisszentivánhoz (illetve a német nemzetiségi oktatáshoz) kötôdô személynevek, községünkkel kapcsolatos növénynevek és földrajzi névre utaló elnevezések, sôt egy-két „egyéb” kategóriás névváltozat, illetve fantázianév is. A beérkezett javaslatok közül a PKKA kuratóriuma a nyár végi ülésén javaslatot is tett egy-egy név elfogadására, a képviselôtestület azonban rövid vita után úgy döntött. hogy elnapolják a névadás kérdését, tekintettel arra, hogy az érintett intézmények nevének változtatása elôtt, alapszabály szerint az ott dolgozók véleményét is ki kell kérni. A határozati javaslat ellen egyedül Marlokné Somogyi Ildikó szavazott nemmel. Árajánlat az óvodai öntözôrendszer kiépítésére: E napirendi ponthoz kapcsolódva Radnai Tamás, az óvodai beruházás projektfelelôse elmondta, hogy az óvodaudvar gyepszônyegezése 80%-ban már megvalósult, de ahhoz, hogy a gyep biztosan megmaradjon, az elsô egy hónap kritikus, az öntözôrendszerre pedig távlatilag is szükség van. A költségeket illetôen

7

több összeg is elhangzott, végül a testület elfogadta az öntözôrendszer kiépítésére beérkezett, bruttó 463.243 forintos árajánlatot. Marlokné Somogyi Ildikó azonban szóvá tette, hogy más alkalmakkor húszezer forintos tételekbôl is vitát folytat a testület, illetve nem érti azt sem, miért nincs ehhez az elôterjesztéshez három árajánlat mellékelve, így ô nem is szavazta meg az indítványt. Belsô ellenôri jelentés a beruházásokról: Rövid úton „kivégezte” a testület a beruházásokról készített belsô ellenôri jelentést. Metzger Rezsô pénzügyi bizottsági elnök úgy vélte, a jelentés számtalan ismétlést tartalmaz, összecsapott és semmitmondó, ezért nem javasolja az elfogadását. Ezzel minden jelenlévô képviselô egyetértett, ezért az a döntés született, hogy a Polgármesteri Hivatal egészítesse ki a készítôkkel a jelentést, a Pénzügyi Bizottság álláspontjának megfelelôen. A hulladékszállítási szerzôdés módosítása: A községi képviselô-testület hónapok óta foglalkozik a MAJZSI Kft.-vel fennálló hulladékszállítási szerzôdés aktualizálásával, a mostani határozati javaslatban immár az összes korábban kért változtatási javaslatot egyesítették a hivatal illetékesei – hívta fel a figyelmet a napirend tárgyalásának kezdetén Gábeli Zoltánné képviselô. Felvetését követôen nem is alakult ki számottevô vita a kérdésben, bár Metzger Rezsô hozzátette, hogy ha a választásokig nem is nyúlnak már hozzá a szerzôdéshez, ôsszel még fontos szabályozásokat kell majd rögzíteni benne. Bodnár Ferenc erre reagálva hozzátette: egyetért azzal, hogy a hulladék szállítása minél inkább ellenôrizhetô módon történjék, de jó lenne tudni azt is, mikor lesz végre tömörített elszállítás, és mikor lesz biztosított a megbízható külterületi szemétszállítás. A vita végén a testület egyhangúlag elfogadta a hulladékszállítási szerzôdés módosítását. Könyvvizsgáló választása a Generációk Háza és a Hulladéktelep rekultiváció projektekhez: Az ügyben meghozandó döntés elôtt Radnai Tamás szóvá tette, hogy a határozati javaslatban feltüntetett mértékû díjazásért – a Generációk Háza esetében nettó 450 ezer, a rekultiváció esetében pedig 700 ezer forintért – már nagy cégek szoktak könyvvizsgálói munkát végezni, ezért javasolta, hogy az önkormányzat helyi cégektôl, könyvvizsgálóktól is kérjen árajánlatot. Végül a testület úgy határozott, hogy a szerzôdéskötés felsô értékhatáraként szabják meg a fent említett összegeket, egyúttal felhatalmazzák a polgármestert a megfelelô könyvvizsgálói szerzôdések megkötésére. Tájékoztató a beruházások pénzügyi helyzetérôl: A pénzügyi iroda rövid táblázattal tájékoztatta a képviselôket a beruházások pillanatnyi pénzügyi helyzetérôl, amit Metzger Rezsô pénzügyi bizottsági elnök pár szóval maga is kiegészített. Kiemelte, hogy a kivitelezôi kifizetések olykori csúszása valójában bevételt hozott a falunak, mert azok a pénzek addig is a község számláján kamatoztak. Hangsúlyozta: pénzügyi területen nem hagynak olyan állapotot a következô testületre, hogy az ne tudja rendezni a fennmaradó ügyeket.

Közösségi komposztáló helyének kijelölése: Érdemi vita nélkül hoztak határozatot a képviselôk a majdani közösségi komposztáló helyének kijelölésérôl, az egykori szeméttelep rekultivált területén. Metzger Rezsô elmondta, hogy a terület délkeleti csücske környékén kellene kijelölni a közösségi komposztáló helyét, azzal, hogy a telek pontos kitûzése majd a határozat elfogadását követôen, késôbb történjék meg. A testület egyhangúlag elfogadta, hogy a komposztáló telep jövôbeni helye a 045/5 hrsz.-ú ingatlan kivett területének dél-keleti részére kerüljön. Játszóterek kialakítása a községben: Feigel Tamás a napirendi pont bevezetéseként elmondta, hogy a Mûszaki Bizottságban nem javasolták komolyabb játszótér kialakítását az új orvosi rendelô melletti területen, ez esetben viszont azt kéri, hogy mindenki tegyen javaslatot más helyszínen játszótér kialakítására. Pénzes Gábor polgármester egyebek közt a Saffler udvaron lévô szabad területeket ajánlotta, és felhívta a figyelmet, hogy nem igaz az, hogy az Európai Unió erôltetné a mûanyag játékokat, hiszen nemrég egy Pest megyei városban öt fa játékot is felépítettek egy játszótéren, uniós pénzbôl. A testület végül, Metzger Rezsô javaslatára úgy határozott, hogy felkérik a Polgármesteri Hivatalt a játszóterek kialakításával kapcsolatos javaslatok és igények felmérésére, a kisgyermekes szülôk, a nagycsaládosok és civil szerveztek körében. Hegedûs András

Vége a tûzgyújtási tilalomnak Augusztus 30-án feloldotta az erdészeti hatóság a Közép-Magyarország több megyéjére elrendelt tûzgyújtási tilalmat, így ezután újra lehet tüzet gyújtani a fôvárosi, valamint Pest megyei erdôk kijelölt tûzrakó helyein. Az idôben elrendelt tilalom ez évben komoly segítséget jelentett a tûzoltóságok számára az erdôtüzek megelôzésében, hiszen a fôváros környékén – elsôsorban a tiltásnak köszönhetôen – csak néhány kisebb tûzeset történt. A tûzgyújtás általános szabályainak betartása azonban a tilalom feloldása után is fontos: erdôterületen továbbra is csak kijelölt és kiépített tûzrakó helyeken szabad tüzet gyújtani, kizárólag szélcsendes idôben. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás után pedig minden esetben gondoskodni kell az eloltásról. A Fôvárosi és Pest Megyei Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága arra is felhívja az ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy az avar- és gazégetésnél fokozott figyelemmel járjanak el, mert a gyorsan haladó tûz könnyen elérheti az erdôt, vagy a lakott területeket.

Felhívás

In Memoriam Gátas István

1944. március 11-én született. Az általános iskolát itt helyben, Pilisszentivánon végezte el, majd Budapesten az Épületgépészeti Technikumban érettségizett. Épületgépészeti szakon szerzett üzemmérnöki diplomát Pécsett a fôiskolán. 196282 között az Egyesült Izzóban dolgozott, majd a 31. sz. Állami Építôipari Vállalathoz került. Innen pályázta meg a mûszaki elôadói állást Pilisszentivánon. 1992-tôl dolgozott ebben a munkakörben 2006-ig, nyugdíjba vonulásáig. Munkakörénél fogva ô vezette le szinte az összes nagy beruházást községünkben: a csatornázást, a gázvezeték kiépítését, az útépítést, a járdaépítést, a Fôtér kialakítását és az iskola bôvítését. A Mûszaki Bizottság állandó tagja volt. Ezek a tények szûkszavú felsorolása csupán. De valóban csak ennyi volt? Tudom, hogy nem! Sokan emlékszünk mozgékony alakjára, agilis természetére. Mindenhol ott volt, ahol munka folyt. Megjelent motorjával, ellenôrizte az embereket, ha kellett, vitatkozott a kivitelezôkkel, szállítókkal. Mindenre volt szeme, ideje, energiája. Ha jeleztek neki egy problémát, akkor biztos, hogy utánajárt a dolognak s nem nyugodott míg meg nem oldotta azt. A munkában nem ismert tréfát, s bizony voltak, akik féltek tôle vagy haragudtak rá. Igen, elkötelezettsége oly erôs volt a falu iránt, hogy gyakran volt kemény s nem tûrt lazaságot. Ezért aztán lehetett rá haragudni, félni tôle vagy akár nem kedvelni, de nem lehetett megkérdôjelelezni szakmai hozzáértését, lelkiismeretességét. Tisztelték, becsülték és respektálták. Igazi lokálpatrióta volt, a szó szoros értelmében. Komolyan vette, amit csinált és magáénak érezte a falu gondjait. Ez a mély kötelék nem véletlen, tôsgyökeres szentiváni családból származott. Már édesapja, id. Gátas István és még élô édesanyja, Gábeli Anna, és az ô szüleik is itt születtek, éltek s dolgoztak. Mi, közeli ismerôsei, rokonai Pityunak szólítottuk, s most így is búcsúzunk Tôle: Pityu! Sokat dolgoztál, fáradtál. Most pihenj békében! Emléked megôrizzük!

A pilisi szénbányászat történelmét bemutató honlap (http://sites.google.com/site/pilisibanyaszat/)

létrehozója, és az oldalt szabadidôben fejlesztô, üzemeltetô lelkes pártolói az anyaguk és gyûjteményük bôvítésére, annak közzétételére várják mindazok megkeresését, akiknek bárminemû anyaga, emléke van a pilisszentiváni, pilisvörösvári, solymári és nagykovácsi bányákkal, az itteni bányászkodással kapcsolatban. A megkereséseket a honlapon szereplô kapcsolattartási címen, vagy a [email protected] e-mail-címen várják.

8

Új fôtér épült Nagykovácsiban Kaotikus forgalmú, légvezetékekkel és tartóoszlopokkal teli, lehangoló közlekedési csomópont helyett igazi fôteret kapott idén nyár közepén Nagykovácsi. A szomszéd község idestova tíz éve próbált méltó közösségi teret kialakítani a korábbi faluközpont helyén, végül egy, a korábbi bátortalan elképzelésektôl elrugaszkodó hallgatói terv, és egy uniós pályázat hozta meg a megoldás lehetôségét. A Tisza Istvánról elnevezett új fôteret hivatalosan július 24-én adták át, kis kultúrmûsor és hajnalig tartó bál keretében, elôbbin részt vett községünk polgármestere, Pénzes Gábor is. A nagykovácsi fôtér létrejöttének, illetve átépítésének történetét Maier Jenô alpolgármester ismertette lapunkkal: eszerint már a XVIII. közepére kialakult a fôtér mai helye és körülbelüli formája, hiszen itt van a Nagykovácsi-medence teknôjének egyetlen igazi kiemelkedése, ahova a falu katolikus temploma is épült, 1742 és 1746 között. A tér maga viszont elég szabálytalan alakot öltött, részben a domborzati viszonyok miatt (alig pár méterre a templomdombtól egy patak fut, s a kettô között jelentôs a szintkülönbség), részben azért, mert a parókia épülete benyúlt abba az útszakaszba, amely sokáig a déli és nyugati szomszéd településekre – Perbálra és Telkibe – vezetô szekérút része volt. Az 1950-es évekre a falusi és a városi külsôségek furcsa keveréke kezdett itt kialakulni: még mûködött az itt lévô gémeskút, mely körül libák zajongtak, amikor már felbukkantak az elsô villanyoszlopok, trafók és légvezetékek, mígnem a korábbi közösségi színtér lassanként egy egyszerû, csúnya buszfordulóvá változott át. Az önkormányzat 2000-tôl kezdett komolyabban foglalkozni azzal a gondolattal, hogy kezdjenek valamit a fôtérrel, ezért elsô körben meg-

vásároltak és lebontattak három ott lévô, rossz állapotú épületet, amik helyén 2004-re egy kis parkot hoztak létre. A következô években több hasznosítási elképzelés is felmerült: a fordulópontot végül az hozta meg, hogy az önkormányzat 2007-ben, a Wienerberger céggel együtt ötletpályázatot írt ki a fôtér rendezésére, kerttervezô egyetemi hallgatók számára. Ez aztán nem várt eredményt hozott: az egyik pályamû készítôi (Nagy Eszter, Nagy Zsuzsanna, Ragányi Ágnes, Román László és Száraz Andrea) ugyanis olyan merészen nyúltak hozzá a tér szerkezetéhez, és olyan tetszetôs megoldásokat javasoltak az átépítésre (keletebbre tolni a buszfordulót, megszüntetni a közlekedést a templom és a plébánia elôtt, stb.), hogy a faluban lassan kialakult az a közhangulat: ezt most már meg is kéne csinálni. Ekkor érte Nagykovácsit az újabb szerencse: a Közép-Magyarországi Operatív Fejlesztési Programban egyszer csak kiírtak egy pályázatot, kifejezetten hasonló közterületek rendbehozatalára. Így már csak az kellett, hogy a gyôztes pályamunkából a hallgatók és tanáraik közösen elkészítsék az engedélyezési terveket, amik alapján a község pályázhatott – és nyert is, az akkor becsült költségek mintegy 70%-át, szûk 90 millió forintot. A tényleges munkálatok idén tavasszal kezdôdtek, az elôkészítés azonban akkor már régóta tartott, többek közt azért, mert a nagykovácsi fôutca – és így a tér egy része is – állami közút volt, amit a falu közel két év alatt tudott csak önkormányzati tulajdonba venni. A tervezetthez képest alaposan megugrottak a költségek is, fôleg azért, mert meg kívánták szüntetni a teret elcsúfító oszlop- és vezetékerdôt, de a pályázatban ez még nem szerepelhetett. A projekthez

kapcsolódva az iskola mellett egy új utcát is nyitottak, hogy a fôtér átalakításával megszûnô parkolási lehetôségeket az ott kialakított parkolókkal kompenzálják. Júliusra az egész átépítés lezárult, de hátravan még a térbe becsatlakozó egyik, rossz állapotú utca rendezése: a jelenleg burkolatlan Templom közt a közeljövôben, de már a pályázattól függetlenül építik majd ki. Az új fôtér július 24-i átadásán, az országzászló felvonása után elôször Györgyi Zoltán fôépítész ismertette a felújítás rövid történetét, majd Bencsik Mónika polgármester köszönte meg rövid beszédében a lakosságnak az átépítés okozta nehézségek elviselését. Mint mondta, az önkormányzatot sok támadás érte a munkálatok alatt, de amint elkészült az új fôtér, örömmel látta, hogy elôször a gyerekek, majd a templomba járók is szívesen vették birtokba a területet. Hozzátette: sokszor, sok helyen kért elnézést az átépítés miatt, de a végeredmény voltaképpen azt mutatja, hogy nincs is miért elnézést kérni senkitôl. Az avatóünnepségen a helyi mazsorettcsoport, egy hárfatrió és egy Koltóról érkezett néptánccsoport adott mûsort, végül az este az önkormányzat báljával zárult.

9

Félmilliárdos természetvédelmi fejlesztés, uniós forrásból Lezárult az elsô, legfontosabb szakasza annak a több mint félmilliárd forintos erdészeti természetvédelmi programnak, amelyre másfél éve 460 millió forintnyi uniós támogatást nyert el – a hazai erdészeti gyakorlatban elsôként – a Pilisi Parkerdô Zrt. A „Parkerdô természetesen” nevet viselô projekt fô célja a fôváros környéki védett erdôk élôhelyeinek és élettelen természeti értékeinek helyreállítása és megôrzése volt. Az 570 milliós összegbôl mintegy 300 erdôrészletben végeztek különféle természetmegôrzési, élôhelyvédelmi munkákat, többek közt a Szénásokon, illetve a Kopároson is. A Pilisi Parkerdô Zrt. még tavaly márciusban jelentette be, hogy a hazai erdészetek közül elsôként nagy összegû uniós támogatást nyert védett vagy védendô erdôterületek természetvédelmi fejlesztésére, állományfelújításra és más, ezekhez kapcsolódó munkákra. A pályázati kiírás értelmében a program beindítására másfél év állt rendelkezésre, ezután még tíz éven keresztül vállalni kellett a megkezdett fejlesztések követését, és szükség szerinti továbbfolytatásukat (különös tekintettel a magoncként eltelepített fácskák körüli kapálásra, sarlózásra, illetve a fejlôdésüket veszélyeztetô iszalag rendszeres visszavágására). Elônyt élveztek a programban azok a feladatok, melyek keretében olyan erdôket lehetett rehabilitálni, amik így nemcsak élôhelyként váltak értékesebbé, de idegenforgalmi szempontból is. Az eredeti tervekben közel 400 erdôrész vagy más erdei élôhely (patak, kistó vagy felhagyott bányaterület) felújítása szerepelt, s ezek döntô része meg is valósult, a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, illetve a Gödöllôi-dombság területén, 32 községhatárban. Volt olyan helyszín, ahol már tavaly februárban (tehát még a pályázat elnyerésének hivatalos bejelentése elôtt) megkezdôdtek az erdôfelújítási munkák az elöregedett, tájidegen faegyedek kivágásával és ôshonos fajokkal történô kiváltásukkal. Ugyanezen forrásból végeztek élôhelyvédelmi munkákat a pilisszentiváni Szénásokon is, amely a veszélyeztetett dolomitlakó len világszerte egyetlen élôhelye. Ami magát a projektet illeti, a teendôk sokfélesége talán még a nagy rutinú erdészek számára is kihívást jelenthetett, hiszen olyan feladatokat is el kellett végezniük, amik nem mondhatók mindennaposnak egy erdészet életében. A Visegrádi-hegységben például huszonegy, többé-kevésbé feltöltôdött kistavat újítottak fel – ez a végeredmény idegenforgalmi értékén túl azért is volt fontos, mert a hegység kétéltûinek e tavak biztosítják az egyedüli szaporodó helyeiket. Több felhagyott kôbányában – elsôsorban a fôváros II., III. és XII. kerületében – aprólékosan átvizsgáltak mintegy 43 ezer négyzetméternyi sziklafalat, a kirándulók biztonsága érdekében; a terepkerékpárosok által sûrûn látogatott, eróziónak kitett hegyoldalakon pedig korlátokat és sorompókat állítottak, a természeti értékek megóvása végett. Természetesen a teendôk nagy része „klasszikus” erdészeti feladat volt: nagy területeken váltották ki a hazánkban idegenhonosnak számító akácosokat és feketefenyveseket ôshonos facsemetékkel – amikbôl 1,2 milliót ültettek el másfél év alatt, 52 hektáron (kereken száz futballpályányi területen). Ezek a 15 fajhoz tartozó facsemeték a hazai erdészeti gyakorlatnak megfelelôen általában 30-40 cm-es egyedek voltak, az ültetendô fajok kiválasztása mindig az

adott élôhely sajátosságai alapján történt. Így az üdébb, hegyvidéki részeken a kocsánytalan tölgy, a szárazabb területeken a csertölgy, homokon a szürkenyár, a vizes élôhelyeken pedig a mézgás éger lett a domináns fafaj – de mindenhova ültettek más fajokat is, a biológiai sokféleség megôrzése érdekében. Fontos feladat volt az agresszív gyomfának számító, gyors terjeszkedésével az ôshonos erdôket veszélyeztetô bálványfa visszaszorítása, ezt mintegy 100 hektáron végezték el; 70 hektárnyi erdôrezervátumot és fokozottan védett erdôterületet pedig bekerítettek, ez szintén a védett élôhelyek védelmét szolgálta. 18 hektáron helyreállították a pilisi védett hegyi kaszáló réteket, amik egy eltûnôben lévô tájgazdálkodás nyomait ôrzik a térségben. A fafajcsere kapcsán több helyszínen hulladékmentesíteni is kellett az adott erdôterületet, majd a további szemétlerakás megakadályozása céljából sorompókat is kitettek a védett területekre vezetô erdei utakra, összesen 61 helyszínen. A legtöbb munkafázisban kimondottan természetbarát eljárásokat alkalmaztak, így számos feladatot kézzel, vagy kisgépekkel végeztek el. A pályázat során megújult a Visegrádi-hegység egyik legkedveltebb turistacélpontja, az Apátkúti-völgy is, ahol a patak medrébôl 4000 köbméternyi, a völgyzáró gátakkal kialakított Apátkúti-tóból pedig további 3000 köbméternyi iszapot és hordalékot emeltek ki. Hazai viszonyok közt egyedülálló módon a patak új terméskô gátjait hallépcsôvel látták el, ezzel is

Minôségi lengyel tüzelô akció - lengyel koksz 7400 Ft/mázsa - lengyel dió szén 5100 Ft/mázsa - lengyel borsó szén 5100 Ft/mázsa - lednicei dió szén 4200 Ft/mázsa - lednicei dara szén 3900 Ft/mázsa - tûzifa 2500 Ft/mázsa

Kiszállítás kedvezô áron! Elérhetôség, rendelés: 06-20/9840-998, 06-20/9833-748 www.lengyelszen.hu

Ötletes diákmunkák: mackó taplógombából... ...és bálna uszadékfából

segítve a vízi élôlények vándorlását a patak teljes hosszában. Megújultak a pilisszentkereszti Szurdok hordalékfogó mûtárgyai is, a Dera gazdag élôvilágának megmentése érdekében. Felújítottak a pályázat keretében egy egész évben mûködô, jelentôs vízhozamú forrást is, Leányfalu belterületén. A 2009 tél végén kezdôdött program záró rendezvényére július 21-én, a Pilisi Parkerdô Budakeszi úti Erdészeti Információs Központjában került sor. Az eredmények bemutatása mellett az erdészet képviselôi elismerô oklevelet adtak át annak a két szerkesztôségnek, amely a másfél év alatt a legaktívabban tudósított a programról: az egyik díjazott Balázs Csilla, a Danubia TV fôszerkesztôje, korábbi Pilis TV-s szerkesztô, a másik a greenfo.hu-t szerkesztô Sarkadi Péter volt. Ugyanekkor leplezték le a „Parkerdô természetesen” programot bemutató kiállítást, a projekt indításakor elültetett tölgyfacsemete mellé pedig emléktáblát helyeztek el.

DR. APOSTOL ÉVA

BÔRGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉSE Pesthidegkút, Községház u. 12. (szakrendelôn belül) Rendelési idô: csütörtök 16-18 óra

Bejelentkezés: 06-30/972-6272 - Általános bôrgyógyászati vizsgálat, - Anyajegy szûrés, - Allergiavizsgálat, -kezelés - Anyajegy, szemölcs lézeres eltávolítása - Esztétikai beavatkozások, mesoterápia, hámlasztás - Gyerekbôrgyógyászat - Candida vizsgálat - Nemibetegségek kivizsgálása

10

Kétmilliót ért a szentiváni összefogás Talán minden nagyszabású elgondolásról elmondható, hogy egyetlen kis ötletbôl fejlôdött magasztos tervvé, megvalósult álommá, a legtöbbször mégsem lehet már utólag kideríteni, kiben is fogant meg az eredeti ötletcsíra. A községünkben ez évtôl életre hívott Pilisszentiváni Összefogás Napja kivételnek tekinthetô, az alapötletrôl ugyanis tudni lehet, hogy egy itt élô fiatalemberben született meg, amikor kitalálta: tartsanak olyan születésnapi rendezvényt, amelyen mindenki pénzt hoz ajándék helyett, s a befolyt összeget valami jótékony célra használják fel. Akkor azonban talán még az ötletgazda, Kocsis Zoltán se gondolta volna, hogy ebbôl a koncepcióból idôvel egy komplett falunap teremtôdhet... Jó érzés adni, jó érzés látni, ha mások örülnek annak, amit adunk. Akár közhelyesnek is tûnhet ez a gondolat, de aki valaha próbált már szívbôl ajándékozni, jó szándékkal adományozni bárkinek bármit – nem azért, mert „muszáj” vagy „illik” –, és látta az örömöt a megajándékozott arcán, az értheti, mire gondolunk. Kocsis Zoltán bizonyosan érti, hiszen ôt már sok évvel ezelôtt megcsapta az adományozás szeretetének szele: azóta több alkalommal is szervezett már kisebbnagyobb jótékonysági akciókat családjában, baráti-ismeretségi körében. Idén pedig úgy gondolta, hogy az ötlete akár nagyobb nyilvánosságot is érdemelhet, ezért – lévén, hogy „civilben” egy rendezvényszervezô cég munkatársa – nekilátott, hogy egy jótékonysági falunapot szervezzen Szentivánra. Hívó szavára hamar gyûlni kezdtek a fellépést vállaló elôadók,

Kocsis Zoltán

és könnyen eldôlt az is, hogy az idei, elsô ilyen program kedvezményezettje a koraszülöttek mentésével foglalkozó Peter Cerny Alapítvány legyen. Az augusztus 28-ára megszervezett rendezvény nyitóbeszédében Pénzes Gábor polgármester felidézte, milyen rövid idôn belül, szinte percek alatt döntött a képviselô-testület, Kocsis Zoltán megkeresése után a rendezvény nagy összegû támogatásáról. De messze nem az önkormányzat volt az egyetlen elôzetes támogató: a nyugdíjas egyesület egymaga ötvenezer forintot ajánlott fel, a sportklub a helyszín biztosításával, a PPTE egy látványos tûzoltó-bemutató szervezésével járult hozzá a program sikeréhez, és még hosszan sorolhatnánk az önzetlen segítôk, támogatók listáját. A polgármester úr egyben reményét fejezte ki, hogy ez a rendezvény hosszabb távon hagyományteremtô lehet, és ha nem is feltétlenül évenként, de két vagy három évenként rendszeresen sikerül majd megszervezni, hogy a szentivániak így is összefogjanak és segíthessenek a bajba jutottakon. Az idei kedvezményezettként kiválasztott egészségügyi szervezet méltatásaként Pénzes Gábor elmondta: ennél szebb és nemesebb dolgot, amit a Peter Cerny Alapítvány magára vállalt, immár huszonkettedik éve, keveset lehet elképzelni. Hiszen ahova ôk mennek, ott nem egyszerûen egy emberélet van veszélyben, de egyenesen arról van szó, hogy egy balszerencsés körülmények közt világra jött újszülött megkapja-e az esélyt az életben maradásra, vagy sem. Mi lehetne hát nemesebb cél, egy ilyen jótékonysági rendezvénysorozat kezdetekor, mint új, ébredezô életek mentésében segíteni – tette fel a költôi kérdést a polgármester –, végül elmondta: úgy látja, hogy a

szervezôk mindent megtettek a nap sikeréért, így annak mértéke már csak a résztvevôkön és látogatókon múlik. Kocsis Zoltán rövid köszöntôje elôtt egy kis játékra invitálta a nézôket: mindenkit arra kért, hogy egy perc alatt alkossanak és írjanak le minél több szóösszetételt egyetlen megadott szóból kiindulva. Majd, miután igazolódtak a várakozásai – vagyis hogy a résztvevôk együtt sokkal több szót tudtak összehozni, mint bármelyikük különkülön –, felidézett egy történetet is, ugyancsak az összefogás jelentôségének igazolására. A történet szerint egy kutatócsoport fel kívánta mérni a föld népeinek intelligenciáját, de úgy, hogy minden résztvevônek egyedileg kellett kitöltenie a megfelelô kérdôívet. Egy indián törzs azonban közösen látott neki a kitöltésnek, és így folytatták akkor is, amikor a kutatók rendre akarták utasítani ôket. Végül a törzsfônök visszakérdezett: miért is kéne egyenként kitölteniük az íveket, hiszen közösen meg tudnak válaszolni minden kérdést?! A programok kezdete elôtt még rövid beszédet mondott dr. Somogyvári Zsolt, a Peter Cerny Alapítvány vezetôje is, aki köszönetét fejezte ki a meghívásért, és azért, hogy a jótékony célú program elsô kedvezményezettjének az ötletgazdák épp az ô szervezetüket választották. Emlékeztetett arra is, hogy az esemény hátterében eredetileg egy születésnap áll, ezért egy koraszülöttmentô élethû makettjével köszöntötte fel a rendhagyó falunap megálmodóját, Kocsis Zoltánt; egyben felidézte, hány évig kellett nélkülözniük, szükségmegoldásokat elfogadniuk, amire sikerült megoldanunk a mentôszolgálat elhelyezését, sikerült elôteremteniük a pénzügyi hátterét egyszerre több hasonló, felszerelésében és megjelenésében is hibátlan „guruló intenzív osztályos” autó fenntartásához. Tréfásan megjegyezte: szolgálatukat – amelynek 22 év alatt ötvenezer koraszülött köszönhette az életét – bizonyára az említett indián törzs tagjai tartják életben, akik nem fogadják el a felügyelô által harsogott iránymutatást, hogy mindenki csak saját magára számíthat. Végül közölte: üdvözli az egybegyûlteket is, a jó ügyeket szolgáló indián törzs legfrissebb tagjaiként. A beszédek után a mûsoroké lehetett a fôszerep a színpadon: egymást váltották az aikido és kungfu bemutatók, a Megasztár és a Csillag születik címû tévémûsorokból ismert fiatal tehetségek, sôt olyan közismert elôadók is, mint a Princess együttes hegedûs lányai, vagy Szentpéteri Csilla zongoramûvész. Délután három óra tájban, egy látványos baleseti szimuláció keretében maguk a koraszülött-mentésben dolgozók is bemutathatták az általuk leggyakrabban elvégzett mentési folyamatokat – hiszen az eljátszott balesetben az autót vezetô kismama nemcsak megsérült, de a szülés is megindult nála, tehát a tûzoltókon és felnôttmentôkön kívül a Peter Cerny Alapítvány egyik sárga mentôautójára is szükség volt a helyszínen. Este pedig, a mûsor végéhez közeledve sor kerülhetett a fellépôk által felajánlott tárgyak árverésére, legvégül pedig a befolyt adományok összesítésére. Azt mondhatjuk, hogy Pilisszentivánnak igazán nem volt oka szégyenkezésre: az összegyûlt felajánlások együttesen csaknem elérték a kétmillió forintot, amit még a helyszínen át is vehettek a Peter Cerny Alapítvány vezetôi.

11

Guruló intenzív osztályok Az idén elsô alkalommal megrendezett Pilisszentiváni Összefogás Napja alkalmával összegyûjtött adományokat a rendezvény ötletgazdái egy olyan szervezet számára ajánlották fel, amely a rendszerváltozás hajnala óta megszakítás nélkül foglalkozik koraszülöttek mentésével, s az intenzív ellátást igénylô újszülöttek ápolásával. A Peter Cerny Alapítvány neve sokaknak ismerôsen csenghet, de munkájuk részleteirôl csak kevesen tudnak – többnyire fôként azok, akik egy-egy problémás újszülött, beteg csecsemô ellátása során kerültek velük kapcsolatba. Dr. Somogyvári Zsoltot, az alapítványi mentôszolgálat vezetôjét a rendezvény forgatagában kértük fel szervezetük rövid bemutatására.

– Kérem, elôször mutassa be röviden, hogyan is mûködik, illetve hogyan jött létre az Önök mentôszervezete. Dióhéjban azt tudom elmondani, hogy a Peter Cerny Alapítvány megszervezésére 22 évvel ezelôtt került sor, azzal a céllal, hogy létrehozzunk egy koraszülött-mentést és -szállítást végzô speciális szervezetet. Ismert adat volt ugyanis, hogy azok a koraszülött kisbabák, akik nem a megfelelô helyen – tehát nem egy alkalmas intenzív osztály közelében, hanem intenzív központoktól távol – születtek és gépi lélegeztetésre szorultak, azoknak a halálozási aránya kétszer olyan magas volt, mint azoké, akik ilyen ellátásra alkalmas kórházakban jöttek a világra. Ennek egyértelmûen az volt az oka, hogy szállítás közben nem lehetett biztosítani nekik sem a megfelelô eszközhátteret, sem a szükséges tudásanyagot arra, hogy a legmagasabb szintû intenzív ellátást kaphassák meg. A Peter Cerny Alapítványi Mentôszolgálat 1989. június 22-én jött létre, megalakulásunk óta ezek a guruló intenzív osztályként mûködô sárga rohamkocsijaink vonulnak ki a helyszínre az ilyen ellátást igénylô babákért. Újszülöttmentésre szakosodott dolgozóink, ha kell, a szülôszobán felélesztik az újszülöttet, már ott elkezdik a gépi lélegeztetést, és olyan körülmények között szállítják a babát az úgynevezett neonatális intenzív centrumba, hogy az átszállítás ne okozhasson állapotromlást. Ezáltal gyakorlatilag eltûnik a különbség az intenzív osztállyal felszerelt kórházakon belül és azokon kívül születettek halálozási, gyógyulási arányában. Így tehát minden baba megkapja azt az esélyt, hogy még ha nem is akkor és úgy született, ahogy az ideális lenne a számára, egy szervezet révén mégis tudja pótolni az elmaradást. – Kizárólag koraszülöttekkel foglalkoznak? Nem teljesen, úgy mondanám, hogy koraszülöttek, beteg újszülöttek és kiscsecsemôk mentését-

ellátását végezzük, miután az inkubátorunkba csak hat kiló, és 60 centi testhossz alatti baba fér be, ami meghatározza a neonatológiai mentôkocsi tevékenységi körét is. Azért kell hat kilós határt szabni, mert ismert, hogy cukorbeteg édesanyáknak idônként öt és fél, sôt idônként hat kilós babája is születik – márpedig ô még egyértelmûen újszülöttnek számít, tehát bele kell férnie a mi ellátási rendszerünkbe. Másrészt viszont az sem ritka, hogy egy kis súllyal született csecsemô még pár hónapos korában is csak három kilós súlyú: neki, ha bajba kerül, ugyancsak sokkal jobb dolga van egy ilyen neonatológiai rohamkocsiban, mint akár a gyerekmentôben, akár a felnôtt mentôben. Természetesen a munkatársaink felnôtteket is el tudnak látni, ha úgy adódik, de ez nem jellemzô. – Ha jól tudom, több regionális központtal mûködik jelenleg a hazai koraszülött-mentés, hogy néz ki pontosan ennek a rendszere? Kilenc regionális központ koraszülött-mentô szervezetei fedik le Magyarországot, ennek megfelelôen kilenc alapítvány végzi hazánkban a koraszülött-mentést. E kilenc szervezet egyike a Peter Cerny Alapítvány, amely Budapest központtal, durván 120-140 kilométeres sugarú körben végzi a neonatológiai mentést és szállítást. A fôvárosból 60-80 percnyi autóúttal elérhetô települések jelentik a mi illetékességi körzetünket, e területen belül mindenhol a Peter Cerny Alapítványi Mentôszolgálatot hívják ilyen esetek ellátására. – Mekkora éves esetszámról, vagy vonulásszámról beszélhetünk? Hozzávetôlegesen háromezer feladatot teljesítünk egy évben, ez napi átlagban durván nyolc vonulást jelent. Az eddigi saját „világcsúcsunk” 21 kivonulás volt egyetlen napon, amibôl 12 esetszerû volt, kilenc pedig tervezett szállítás. Ez utóbbiak közé számít, amikor például ultrahang-, vagy mágneses rezonancia-vizsgálatra, netán szemészeti mûtétre, vagy akár CT-vizsgálatra kell szállítani a babát. Az esetszerû kifejezés pedig ennek megfelelôen a váratlan beje-

lentésre vonatkozik, vagy a géppel is lélegeztetendô gyerek ellátására, szállítására. Ez egy elég nehéz nap volt, nagyon alaposan megtornáztatták ekkor a logisztikai képességeinket, de végsô soron minden feladatot megoldottunk akkor is. – Egyébként hány autóval dolgoznak? Ezt az említet 21-es esetszámot például négy futó autóval láttuk el, de abban voltak csavarok – volt olyan, amikor egyik autóról át kellett ülnie az orvosnak a másikra, tehát a nôvér adta le a kórházban a már stabil állapotú babát. Sôt, volt olyan is, hogy az egyik autót már nem a rendes sofôrje, hanem egy orvos vezette – akinek volt mentôautó-vezetési jogosítványa is –, s így az utolsó gyereket már ô szállíthatta el. – Mibôl áll itt a mentôkocsiban történô ellátás? Átvétel után azonnal inkubátorba kerül be a baba, ami biztosítja az állandó testhômérsékletet, de az inkubátorhoz csatolva van egy lélegeztetô gép is, tehát azoknak a babáknak, akik nem tudnak saját maguk lélegezni, így pótoljuk a légzését. Természetesen mindennapos eset, hogy a babáknak infúziót vagy gyógyszereket kell adni, ezt infúziós pumpával tesszük, ez ugyanolyan, mint a felnôtt osztályokon is látható, csak más a beállítása, tehát sokkal kisebb mennyiségeket is képes pontosan adagolni. Az életfunkciók monitorozása ugyanúgy zajlik, mint más mentôautókban, de olyan speciális metódusokat is használunk, mint például az oxigénhiányos, szülés alatt oxigénhiányt elszenvedett babák ellátásában használt új módszert, a kontrollált hûtést, ami azt jelenti, hogy a testhômérsékletüket 37 fokról 33 fokra csökkentjük – ez olyasmi, mint amikor a normál gyerekorvosi gyakorlatban hûtôfürdôt rendelnek a babának, lázcsillapításra. Ezt mi nem hûtôfürdôben, hanem egy hidegvízzel keringtetett matrac segítségével érjük el, és azok a babák, akiket kellô idôben le tudunk hûteni 33 fokra, majd 2-3 napig úgy is tartják ôket az intenzív osztályon, azok sokkal kisebb agykárosodást szenvednek majd el, mint azok, akiket nem hûtöttek hasonló módon. Ez Magyarországon két-három éve használt módszer, viszont a világon mi tudtuk elsôként megteremteni annak feltételeit, hogy ez a hûtés már a helyszínen, a szülôszobától kezdve szállítás alatt is biztosítható legyen. Ez az a hômérséklet, amelyen még éppen nem húzódnak össze az erek, de már kellôen lecsökken az agyi anyagcsere, így nem károsodnak az agysejtek. – De ha jól tudom, több olyan enzim is van az emberi szervezetben, amelyek mûködése akár már 36 fok alatti testhômérsékletnél veszélybe kerül. Igen, ez igaz, de ilyen állapotban, amikor oxigénhiány áll elô, olyan szabad gyökök szabadulnak fel, amik roncsolják a sejteket, tehát az életmentés – az agy életének megmentése – érdekében be kell vetni ezt a hûtési eljárást. Ez persze nem jelenti azt, hogy 33 fok alá is hûthetünk, mint a szívmûtétek alatt, a mi eljárásunkban csak kontrollált hûtésrôl van szó, kizárólag 33 fokig. – Ön egyébként mióta foglalkozik ezzel a tevékenységgel? Harmincegy éve, 1979-ben végeztem az egyetemen, és mindig is neonatológusként, újszülöttgyógyászként tevékenykedtem a szakvizsgám után. A Cerny Alapítványnak pedig már a megszervezésében is részt vettem, tehát mondhatom, hogy 22 éve folyamatosan végzem ezt a feladatot. Hegedûs András

12

Méltó helyre került a bányász emlékmû Lenyûgözô gyerekmunkák a 60. bányásznapon Idén szeptember 3-án és 4-én ünnepelték szerte az országban a 60. Bányásznapot, ez alkalomból a pilisi régió több településén is zajlottak különféle rendezvények. Bár a központi program helyszíne Dorog volt, megemlékezést tartottak Vörösvárott is, ahol egyúttal új, az eddiginél méltóbb helyére költöztették a fôtéri bányász emlékmûvet. Községünkben a helytörténeti egyesület hirdetett alkotói pályázatot a szentiváni iskolásoknak, nem is akármilyen eredménnyel: a pályamunkák olyan színvonalasak voltak, hogy a beküldôk között több mint 30 díjat kellett kiosztani. Az idei bányász megemlékezések sora Pilisvörösvárott kezdôdött szeptember 3-án kora délután: ekkor avatták fel új helyén Bajnok Béla szobrászmûvész 1978-as bányász emlékmûvét, amely eddig a Városháza elôtti téren állt, mostantól azonban a bányatelepi városrész központi parkját ékesíti, a Rákóczi utca - Solymári utca Széchenyi utca háromszögében. Az áthelyezést csak részben indokolta a város fôutca-átépítési programja: többet nyomott a latban az az érv, hogy a 10-es út hatalmas forgalma miatt immár mindenféle rendezvény, megemlékezés lehetetlenné vált az emlékmû helyénél. Az áttelepítéssel viszont nemcsak csendes és tágas helyre került át a 15 tonnás obeliszk, de egyúttal azok közé a házak közé is, ahonnan az 1928-as vörösvári bányászsztrájk kiindult – márpedig e kôtömb épp ennek az eseménynek állított emléket. A kô „második avatásán” elôször Székely Józsi bácsi köszöntötte a mintegy ötven jelenlévôt, majd Gromon István polgármester beszélt az emlékmû-áthelyezés történetérôl és indokairól. Elmondta azt is, hogy az emlékkô nem fog önmagában állni ebben a kis parkban: Zelenai István nyugalmazott bányamérnök úr tervei alapján egy kis bányász emlékpark jön majd létre ezen a helyen, ami egy felújított csille, illetve egy, a bányaszerencsétlenségben elhunyt vörösvári bányászoknak emléket állító emlékmû kihelyezésével válik majd teljessé. Emlékeztetett arra is, hogy ugyan az egykori bányatelep lakásainak jó részét már lebontották vagy átépítették, a bánya mégis mélyen belevéste a nyomát Vörösvár történetébe és az emberek lelkébe, ezért méltó és fontos továbbra is emlékezni rá, valamint az egykori bányászokra. A polgármester után szót kapott még Wágner Ferenc, a Bányász Szakszervezeti Szövetség elnöke is, aki a bányásznapok történetét elevenítette fel 1950. november 22-tôl, attól az idôponttól kezdve, amikor az akkori miniszterSzékely Józsi bácsi

tanács az országos ünnepek sorába emelte ezt a napot. Úgy vélte, ezzel az ünneppel lényegében az 1928-ban áldozatot hozó bányászok vágya vált valóra, hiszen ekkortól került a hazai bányász szakma méltó helyzetbe. Sajnálattal említette, hogy az elmúlt évtizedekben – egy kivétellel – minden hazai mélymûvelésû bányát bezártak, holott csak az esztergom-dorogi medencében 50 millió tonna jó minôségû barnaszén van még, ami évi 500 ezer tonna termeléssel számolva 100 évre elegendô lenne, s ez idô alatt folyamatosan 300-400 ember biztos megélhetését jelenthetné. Szó esett még arról is, hányféleképpen ünneplik a környék településein a 60. bányásznapot: Annavölgyön például – amely a pilisi bányászat talán legrégebbi helyszíne –, egy felújított mûvelôdési házat avattak fel, Kesztölcön a lencsehegyi szénbánya bányaszerencsétlenségben elhunyt vájárainak adtak a temetôben méltó, ôket megilletô helyet, Mogyorósbányán pedig egy emléktáblát avattak a régi tanbánya épületének

Gromon István

Wágner Ferenc

falán. Dorogon megújult a bányászati tröszt valamikori központi épülete, amely innentôl kezdve Civilek Házaként szolgálja majd a várost, illetve egy emlékkutat is avattak a Mûvelôdési Ház elôtti parkban. Ugyanekkor mutattak be egy, a pilisi bányász hagyományok megôrzése céljából készített filmet, valamint azt a könyvet, amely a Dorogi Szénbányák Vállalat utolsó 25 évének történetét örökíti meg (ez utóbbiról terveink szerint a következô számunkban bôvebben is olvashatnak). *** Pilisszentivánon másnap került sor a szokásos bányásznapi nosztalgia programra és megemlékezésre, amelyet ez évben egy különleges ötlettel színesített a Pilisszentiváni Helytörténeti Közhasznú Egyesület csapata. Még az elmúlt tanév idején pályázatot hirdettek az iskola diákjai számára, akiknek tetszôlegesen választott képzômûvészeti technikával (rajz, festmény, kerámia, gipsz vagy akár fém-fa makett) kellett megjeleníteniük valamilyen, a bányászathoz kötôdô tárgyat, jelképet vagy jelenetet. A kiírók nem kis meglepetésére olyan sok – és olyan jó színvonalú – pályamunka érkezett be a kiírásra, hogy a kiértékelésük során komoly viták alakultak ki a bírálók között. A zsûri (melynek három tagja, az egyesület vezetôinek felkérése alapján Lôrincz Vitus és Pittner Ágnes festômûvész, valamint e sorok szerzôje volt) végül csaknem tíz kategóriát különített el a gyerekmunkák között, hogy minden arra érdemes alkotó részesülhessen valamilyen díjban. Különdíjat érdemelt ki a hatodikos Kocsis István – Szauter Zsolt alkotópáros, akik egy komplett kötélpályát építettek ki, madzagokból és hurkapálcikákból, de igazán jól sikerült (a teljesség igénye nélkül) a harmadikos Brandhuber Anna kerámia bányászlámpája, Szabó Béla és Falajtár Dávid kisvasúti mozdonya, Gáspár Boglárka, Gáspár Alexandra és Barát Fanni kerámia szénfejtése, valamint Sztojkov Ákos és Katona Brúnó lenyûgözô képi erejû bányász festménye is. Különlegessége volt még a mostani szentiváni megemlékezésnek az a kis novella is, amit dr. Mirk Mária írt, nagyapja, Marlok János visszaemlékezései alapján a szentiváni bányászok egy napjáról (és amelyet most lapunkban is olvashatnak). Ez az írás a tájház alkalmi bányász kiállításán az egyik fô helyre került, de az ünnepélyes megnyitó után el is hangzott, Ziegler Tibor elôadásában, aki az alkalomhoz illô módon, eredeti bányász viseletben olvasta fel azt. A program érdekessége volt még a tánccsoport egy új koreográfiája – egy alföldi magyar tánccsokor –, amit a jelenlévôk többsége elôször láthatott a most kivételesen csak négy párral fellépô együttestôl. A megemlékezés ünnepi beszédét Kakas János nyugalmazott szentiváni bányaigazgató mondta el, részletesen ismertetve az alkalmi kiállítást és a kiállított bányászati kellékek jelentôségét, egyben méltatva a bemutatott gyerekmunkák színvonalát és alkotóikat is. Bár az idô nem volt éppen a legszebb, természetesen nem maradhatott el a fôúti bányász emlékmû megkoszorúzása sem, a programot pedig az estébe nyúló zenés mulatság zárta. H. A.

13

Bányásznap – Bányászélet Hajnali öt óra. Tompa, mély hosszú fújás az István-akna tornya felôl. Ébresztô, bányász, kelj fel, készülj a munkába! Még sötét van, nehéz felkelni. A hideg víz felébreszt. Csendben megiszom a teát, kis kenyeret harapok hozzá. Az asszony becsomagolja a kenyeret, szalonnát, hagymát. Vastag a kenyérszelet: „sihtleproud”. Kell az erô egész nap a föld mélyén.

Fél hat. Két rövid fújás a toronyból. Indulj a mûszakba, bányász! Rövid búcsúzás, a gyerekek még alszanak, odakint már pirkad, az úton találkozom néhány munkatársammal. Negyed óra múlva az aknánál vagyunk. A felolvasó-szobában a lômester vezetésével Borbálához fohászkodunk: O heilige Barbara Du edle Braut, Mein Leib und Seel’ sei Dir vertraut. Sowohl im Leben als im Tod, Komm mir zu Hilf’ in letzter Not. Komm mir zu Hilf’ beim letzten End, Dass ich empfang’ das heiligste Sakrament. Dass ich bei Gott soviel erwerb’, Dass ich in seiner Gnade sterb’. Den bösen Geist weit von mir treib, Mit Deiner Hilf’ stets bei mir bleib! Wenn sich meine Seel’ vom Leibe trennt, So nimm sie auf in Deine Händ’! Amen O, Szent Borbála, dicsô Nagyasszony, testemet és lelkemet Neked ajánlom. Légy támaszom utolsó órámban, hogy Jézus szent testét magamhoz fogadjam. Isten irgalmából részesüljek, mikor testembôl elszáll a lélek. Ámen. A lômester elmondja a beosztást: ki melyik mezôben fog fejteni, ácsolni, robbantani, szerelni.

Hat óra. Egy rövid fújás, kezdôdik a siht. A reggeles mûszak beszáll a kasba. Leereszkedünk a vágatba, majd elgyalogolunk a fejtéshez. Gyenge a karbidlámpák fénye, meleg van. A tegnapi helyen folytatjuk a fejtést. Hárman dolgozunk egy csapatban: mi, vájárok csákánnyal fejtjük az elôttünk álló fényes fekete falból tegnap lerobbantott szenet, szívlapáttal töltjük a csillébe. A csillés kéz alá gurítja az üres csillét, majd elviszi a telit. Négy csille megtelik, újra robbantani kell.

Nyolc óra. Jön a lômester. 6-8 lyukat fúr, beteszi a robbanótölteteket, betapasztja agyaggal, a gyújtódrótot messzire elvezeti. Visszamegyünk a járatban egy szélesebb helyre, biztonságos távolságba. Most lehet reggelizni, kihasználjuk a robbantás alatti kényszerszünetet. Leülünk egy fagerendára. Bumm, bumm, bumm – hangos robba-

nások, por, de hamar beindul a ventillátor. Jóízûen falatozunk: egy darab kenyér, egy kocka szalonna, kis szelet hagyma… A beszélgetés közben néhány vicc, nevetés – jó hangulatban jobban megy a munka. Jól esik egy korty bor a kulacsból. Milyen jó, hogy a kulacs fala nem átlátszó! Mire elfogy a tízórai, elül a por, felállunk, és irány a fejtés.

Fél kilenc. Újra fejtés, lapátolás, szállítás. Nyomunkban az ácsok dolgoznak. Megfaragják és beállítják kétoldalt az embermagasságú oszlopokat, tetejükre kerül a fôtefa, az ácsolatok közé deszkák, hogy megakadályozzák a kôzetomlást. A bôrsisak véd a kövek ellen, de melegít is. Izzadok. Pár lépés a sihtestáskám, benne az alumíniumkulacs és egy üveg, jót húzok a vízbôl. Izzad a lábam is a gumicsizmában. Hiába tekerem be minden nap friss kapcába, néhány óra után tocsogok az izzadságban. A csizma is tocsog a vízben, amíg egy kapaszélességû árokkal el nem vezetjük a zsompba, hogy onnan aztán a felszínre szivattyúzzák.

Ziegler Tibor eredeti bányász viseletben

Tizenegy óra. Teleraktuk az ötödik csillét. Rövid pihenô. Jön az aknász, beírja a teljesítményt és elvisz a fejtésrôl: légvágatot kell csinálnunk párhuzamosan a fôvágattal. A legfontosabb, hogy mindig legyen friss levegô.

Fél egy. Kész a légvágat mára tervezett szakasza. Indulunk egy másik fejtésre, ahova nem vezetnek sínek. Itt a szenet rázócsúszdára lapátoljuk. Nem jó itt dolgozni, mert dübörög a motorja. Lerázza a szenet az alattunk levô vágatban álló csillébe. Ott összeállítják a vonatot, és a muki kihúzza a mai termelést a külszínre.

Háromnegyed kettô. Összeszedjük a szerszámot, rendet hagyunk magunk mögött a délutánosoknak. Egymásra nézünk: az izzadság és a szénpor fekete ördögökké változtatott. Beszállunk a kasba. Öt perc, és újra látjuk a kék eget, érezzük a szellôt, élvezzük a fényt. Szent Borbála ma is meghallgatta fohászunkat. Fent vár a váltás. „Jó szerencsét!” – köszönünk fáradtan, és erôteljes „Jó szerencsét!” a válasz. Leadjuk a szerszámokat a kovácsmûhelyben karbantartásra, élesítésre.

Két óra. Pontosan felhangzik a gôzsípból a rövid fújás. Indul a váltás a föld gyomrába. A fürdôben lemossuk az ólmos fáradtságot. Hazafelé gyorsan visz a lábunk, beszélgetünk, tervezzük a délutánt. Vár a család. Holnap reggel újra kezdjük…

JÓ SZERENCSÉT! (Mirk Mária novellája nagyapja, Marlok János 1976-os elbeszélése alapján)

Solymári állatorvosi és homeopátiás rendelô Solymár, Terstyánszky út 120. (PEMÛ Pilisszentiván felé esô csarnokának sarkával szemben) Kedd, csütörtök: 14-19 Szombat: 09-12 dr. Molnár Attila 06-30-964-2160, 06-26-360-919

14

Nyárzáró fesztiválon a szentiváni fúvószenekarral Hetedik éve már, hogy több napos, nagyszabású nyárzáró fesztiválokat rendez augusztus második felében az esztergomi régió legkisebb önálló települése, a Dorog és Nyergesújfalu között félúton, a hegyek lábainál megbújó Mogyorósbánya. Idén elôször nemzetiségi fúvóstalálkozóval is színesítették a programot, melyre több más együttes mellett meghívták községünk fúvószenekarát is. Bár a rendezvény ideje alatt többször is esôre állt az idô, a jó hangulatot ez sem tudta letörni: az erdôszéli sportpályán felállított hatalmas sátorkomplexumban kora délutántól késô éjszakáig biztosított volt a jó hangulat. Mogyorósbánya legnagyobb kultúrcsoportja, a helyi fúvószenekar ez év augusztus 13. és 15. között immár hetedszerre rendezte meg a község Nyárzáró Fesztiválját, amely évek óta több ezer látogatót vonz, és egész hétvégére kínál tartalmas szórakozást minden korosztálynak. A zenekar nagy álma valójában egy zeneház megteremtése a községben, így a rendezvénybôl befolyó bevételt szívük szerint már most erre a célra tennék félre, de a nagy részét egyelôre még elviszik az együttes mindennapos fenntartási költségei. Kicsit talán furcsa is ezért, hogy arra eddig nem gondoltak, hogy fúvósegyüttesek közti találkozóval színesítsék e több napos fesztivál programját, de mint azt többen is megerôsítették, ez a programelem idén elôször került bele a három nap mûsorába. Persze akinek ideje és lehetôsége engedte, nem járt rosszul az idei fesztivál elsô két napjával sem, hiszen olyan fellépôkkel és produkciókkal találkozhatott, mint a környékünkön nem ismeretlen Charlie Firpo Big Band, Tóth Gabi vagy Demjén Ferenc. A legszínvonalasabb program mégis 15-én, vasárnap várta az ide látogatókat, ekkor léptek színpadra a szentiváni zenészek is, a helyi, csolnoki, nyergesújfalui, vecsési, illetve egy felvidéki kisvárosból érkezett kollégáikkal együtt. Zenekarunk szentiváni indulását vasárnap délre tûzte ki az együttes vezetôje, Spanberger Zsolt, a tájháznál azonban kiderült, hogy a zenészek egy része elôzô nap alaposan hozzájárult a pirkadatig tartó vörösvári búcsúbál sikeréhez, így az indulás kissé nehezen alakult. Szerencsére lekésni semmirôl sem késtünk le: a rendezvény programja csak két óra körül kezdôdött egy látványos fúvós felvonulással, addig a helyi zenekar tagjai és segítôik bôkezû vendéglátással üdvözölték az érkezôket a fôtéri buszváróban rögtönzött fogadóbázison. A téren egybôl családias hangulat alakult ki, hiszen a fellépôk már szinte mind zenéltek közös rendezvényeken, így ismerôsként köszönthették egymást. Magának a fúvóstalálkozónak a megnyitását a szervezôk úgy álmodták meg, hogy az eltérô irányokból érkezô zenekarok, egy felvonulás keretében találkozzanak egymással a falu szívében, ezért minden zenekart más utcába kísértek fel, hogy aztán onnan egyeztetett idôpontban elindulva épp egyszerre érkezzenek vissza a fôtérre. A terv legalábbis ez volt, más kérdés, hogy a számításba hiba csúszhatott, hiszen amire a mieink – a kitûzött leghosszabb útvonalon – bevonultak a központba, a többiek már mind odaértek. Ráadásul nemcsak a leghosszabb, de a legmeredekebb útvonal is a miénk volt, hiszen egyenesen a falu szôlôhegyére kellett felmásznunk, hogy onnan vonuljunk vissza – némi kárpótlást nyújtott, hogy az egyik gazda elôzékenyen kinyitotta pincéjét a csapat elôtt, és amíg az indulásra vártunk, kóstolót is kaphattunk a termésébôl.

Az ünnepélyes beérkezés után kisebb ugrás következett a programban, hiszen a nap további része a falu fölötti hegyoldalban lévô sportpályán zajlott, ahova úgyszintén hosszú, meredek, s ráadásul az esô miatt sáros-csúszós úton kellett feljutni. A pálya szélén azonban minden zenekar rendezte sorait, majd látványos keretek közt vonultak be a színpad elé, ahol a felsorakozás után egybôl egyfajta örömzenélésbe fogtak – élen a szentivániak „hangadóival”, Spanberger Zsolttal és Kelemen Tamással. A mûsor itteni részének kezdetekor a falu és a megye elsô emberei, illetve szlovák kisebbségi vezetôi is köszöntötték a szép számban egybegyûlteket. Havrancsik Tibor polgármester és Hévízi Pál, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke a helyi együttes erôfeszítéseit méltatta, Nagy Mária, a megyei szlovák kisebbség elnöke pedig arról beszélt, hogy a nemzetiségek akkor szolgálják az „örökszépet”, ha megôrzik magukban mindazt, ami egyedi és ami sajátos. Popovics György, a megyei közgyûlés elnöke azt hangsúlyozta, hogy Komárom-Esztergom megyében él a népesség arányához mérten a legtöbb nemzetiségi lakos, és büszke arra, hogy egy ilyen kis falujuk is ilyen komoly nemzetiségi rendezvényt tud megszervezni. A fellépések sorát a házigazdák nyitották meg, nem is akármilyen hangulatot teremtve: a mogyorósbányai zenekar ugyanis nem kimondottan hagyományôrzésre alakult, annál is kevésbé, mert a lakosság eredeti összetétele alighanem itt is eléggé átalakult a bányászkodás évtizedei alatt, a máshonnan ide költözôk révén. Ez azonban nem befolyásolta hátrányosan az együttes fejlôdését: repertoárjukon jórészt közismert zenemûvek, operett-betétdalok, esztrád jellegû számok, sôt népszerû könnyûzenei slágerek feldolgozásai

szerepelnek, amelyek – igen magas színvonalú – elôadásával alighanem bármilyen közönség elôtt sikert tudnak aratni. Hozzájuk képest a szentivániak mintha kicsit rövidebb mûsoridôt kaptak volna, fellépésük mégis fordulópont volt a délután során: a mieinké volt ugyanis az elsô tánc – jobban mondva elsôként a szentivániak zenéjének hallatán perdültek táncra néhányan a nézôközönségbôl. Az „áttörést” a Lahmkruam jelentette: ettôl kezdve amíg le nem jöttünk a színpadról, legalább három-négy pár ropta a táncot az amúgy nem túl nagy méretû tánctéren. Szép példája volt a nemzetiségi kultúrák egybefonódásának, hogy az alapvetôen szlovák nemzetiségi faluban milyen lelkesedéssel fogadta a közönség a zenészeink hagyományos sváb repertoárját. Szentiván csapata után a nyergesújfalui zeneiskola együttese következett, majd a csolnoki csapat zenészei léptek a színpadra, akik már öltözékükkel is igyekeztek nyilvánvalóvá tenni, milyen fontosnak tartják a környék egyik legrégebbi bányászközségének ilyen hagyományait. Kora estébe hajlott már az idô, amikor a vecsési, majd a Szlovákiából érkezett Lapásˇanka együttes lépett a színpadra, eddigre már igen emelkedetté vált a nézôk hangulata, köszönhetôen a zenéken felül a bôkezû vendéglátásnak is – amelyben a helyi zenekar tagjai igazán derekasan kivették a részüket. Miután pedig az összes zenekar bemutatta tudása legjavát, egy nagy közös zenélés zárta a fúvástalálkozó programját. Összességében úgy véljük, a Pilisszentiváni Fúvószenekar egy igazán jól sikerült rendezvényen tudta terjeszteni és öregbíteni községünk jó hírnevét, a program lebonyolításával pedig, külön-külön és együtt is elégedettek lehettünk.

15

Kenyérlángos parti Gyönyörû napsütéses idôben, 22 család közel 70 tagjának részvételével tartottuk meg hagyományos kenyérlángos partinkat a focipályánál lévô kemencénél, augusztus 22-én. Az idei évben – gondolva az anyukák munkájának megkönnyítésére –, ebédre terveztük a lángosok elkészítését. A kemence felfûtését Solt Gábor szakértô felügyelete és segítô közremûködése mellett 10 órakor kezdtük meg. Gubán Gábor tagtársunk aktív önkéntes tûzoltó, ô felügyelte, hogy a tûzgyújtás körül minden rendben történjen. A munkából a kicsik is kivették a részüket, ôk a gallyakat és száraz ágakat gyûjtötték. A tûzrevaló összehordása után a gyerekek rövid sétát tettek a Jági tóhoz, majd focizással és tollasozással, illetve egyéb ügyességi játékokkal múlathatták az idôt, míg mi, felnôttek, a kemence megfelelô hômérsékletének eléréséig jóízû beszélgetéssel és az ebédnekvaló elôkészítésével töltöttük az idôt. Ponta Enikô irányítása alatt összeállításra került a kürtöskalács tészta is, melyet a szalonnasütô részen parázs felett süthettek meg a gyerekek és a felnôttek. Szorgos kezek forgatták az erre a célra kialakított fanyársakon a tésztát, majd a kész kalácsokat vajjal megkenve fahéjas, kókuszos és diós tálcákon megforgatva, igazi profi kürtöskalácsként lehetet fogyasztani. Délután két órától az elkészült lángosok és kalácsok illata kezdte belengeni a focipályát és környékét. A közel másfél méteres tepsikben sorra sültek az újabb és újabb adag kenyérlángosok, mígnem aztán mindenki jóllakott – még a focimeccs nézôinek is jutott a finom falatokból. Már kezdett beesteledni, mire a társaság elkezdett szedelôzködni. Nagycsaládos közösségünk megint bebizonyította, hogy hogyan lehet viszonylag kis összegbôl nagyon jó közösségi összejövetelt tartani. Grégerné Papp Ildikó

TÉLIGUMI-VÁSÁR Szezon elôtti téligumi-vásár az Autó St. Ivánnál szeptember 30-ig 13” már 7.000 Ft-tól 14” már 9.700 Ft-tól

15” már 10.500 Ft-tól 16” már 15.300 Ft-tól

Foglalja le most! A foglaló összege 1.000 Ft / abroncs. Az árak tartalmazzák az áfát. Részletes információkért hívjon, vagy jöjjön el hozzánk személyesen! Tel.: 06-26/567-061, 06-70/942-5812 Pilisszentiván, Bánki D. u. 2.

Velünk idén is jól jár!

Nyertünk a háztartásigép-csere pályázaton! Hamarosan 41 családunknál lecserélhetjük a régi hûtô- és mosógépet, új, korszerû, energiatakarékos berendezésekre, egy újabb, megnyert pályázatunk eredményeként. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiírt Zöld Beruházási Rendszer Energiatakarékos Háztartási Gépcsere pályázatán még április elején indult egyesületünk. A kormányváltás és a minisztérium átszervezése miatt csak most került sor az eredményhirdetésre. A minisztérium honlapján szereplô információ szerint 5.132.678 Ft támogatást sikerült megszereznünk. Külön öröm számunkra, hogy a Pilisszentiváni Nyugdíjas Egyesület is eredményesen szerepelt ezen a pályázaton. Csak így tovább! Grégerné Papp Ildikó

16

Vörösvári Napok, huszadszor Huszadik alkalommal rendezték meg idén sem kellett csalódniuk. E program legérdekesebb augusztus közepén a kistérség talán legnagyobb fellépôje a veszprémi utcazene fesztivál korábbi szabású késô nyári programsorozatát, a gyôztese, Petruska András volt, aki egyetlen szál Vörösvári Napokat. A kereken egy hetet átívelô gitárral lényegében egy egész zenekart tudott rendezvények, melyeket eredetileg a pilis- megjeleníteni. vörösvári katolikus templom Nagyboldog- Szombaton a hagyományos búcsúprogramoké asszony-napi búcsújához igazítottak, idén volt a fôszerep: a Mesterségek Utcája program augusztus 13-án kezdôdtek az immár Civilek keretében kézmûves mesterek portékáival Lovas András csapata Házának elnevezett eddigi zeneiskolában és a ismerkedhettek az érdeklôdôk, akik a népi felújított Mûvészetek Házában, majd a 14-15-i mesterségek néhány fortélyát is kipróbálhatták. hétvégén a város számos pontján zajlottak külön- Mások kicsit arrébb a körhinták világában féle mulatságok. Komoly érdeme a szerve- szórakozhattak, és a bóvlis vásárt járták. A zôknek, hogy a programok alatt alapvetôen gyerekeknek délután a mostanában igen nagy mindvégig a hagyományôrzésé volt a fôszerep, népszerûségnek örvendô Alma együttes adott egészen az augusztus 20-i tutajhúzással koncertet, de fellépett a helyi akrobatikus táncbezárólag, ami egyenesen a vörösvári svábság csoport is. 320 éves ittlétét szimbolizálta. Este a bál elôtt, a programtól eltérôen az Ha bárkinek kétsége lett volna arról, mennyire Altheimbôl érkezett fúvószenekar szórakoztatta a kommersz vagy mennyire igényes búcsúra közönséget, ezután vette kezdetét a Bravi Buam számíthat, a felütést már az augusztus 13-i meg- hagyományos bálja. A mulatozás elsô szünenyitó ünnepség kezdôszáma megadta: még tében ugyancsak egy meglepetés következett: Werischwarer Mädchen Handball Mannschaft mielôtt egy szó is elhangozhatott volna, a hagyo- egy Tirolból érkezett zenekar vállalta, hogy amíg mányôrzô rendezvényeken gyakran fellépô a „hazai” csapat pihen, egy fél órát ôk játszanak tizenéves Mirk-nôvérek – Szilvia és Júlia – a mulatni vágyóknak. Harmonikásuk ugyan nem üdvözölték az egybegyûlteket, egy sváb népdal- volt, így egy fiatal vörösvári zenésznek – csokor elôadásával. Ezután került csak sor a ren- Manhertz Walternek – ki kellett segítenie a dezvénynek helyet adó kultúrház – immár zenekart, így viszont a közönség még hálásabban Mûvészetek Háza – igazgatónôje, Balasi Anikó, fogadta a mûsorváltozást. Utána a Bravi Buam illetve Gromon István polgármester köszöntô zenészei álltak vissza a színpadra, ahol hajnali beszédeire, amiket szintén nemzetiségi program háromig húzták a talpalávalót, ám még ekkor is – a helyi Német Nemzetiségi Táncegyüttes szere- igen nagy számú közönség mulatozott a gimnáplése – követett. Persze nem feledkeztek el a zium udvarán felállított sátorban. szervezôk a magyar hagyományokról sem: ezt az A vasárnapot jó keresztény szokás szerint ünnepi „irányt” egy vendégként érkezett tánccsoport, a szentmisével kezdték, délután pedig német Táncmûvészeti Fôiskola kamaracsoportja kép- nemzetiségi délutánt rendeztek. Erre az ún. Gromon István polgármester csapata viselte a mûsorban. Schwabenfestre mintegy tucatnyi településrôl Ezt bô egy órás szünet követte, a péntek este fô érkeztek tánccsoportok és zenekarok, bemutatva programjának szánt színdarabhoz ugyanis némi- az általuk ôrzött sváb hagyományokat, így az leg a színpadot is át kellett alakítani. Bár az érdeklôdôk igazán színes mûsort nézhettek elôadott darab egy amerikai musical – a végig, megtûzdelve egy-két, talán kevésbé odaCervantes életén és mûvein alapuló La Mancha illô mûsorelemmel. Ezt követôen táncház, és az lovagja – magyar feldolgozása volt, a vörösvári altheimi fúvószenekar koncertje kezdôdött, este hagyományôrzés (ez esetben inkább múltôrzés) pedig – az elôzô napi hosszú bál és a rossz idô még itt is szerepet kapott: a darabot elôadó ellenére – ismét teljesen megtelt a rendezvénysáamatôr színtársulat ugyanis annak a Moór tor az Ungarndeutsche Jungs báljára, ami szintén Annának a nevét viseli, aki Magyarország egyik hajnali 3-kor végzôdött. legelsô ismert színésznôje volt, a XVIII-XIX. A búcsú rendezvényei még az augusztus 16-i század fordulóján, és aki nem mellesleg Vörös- héten is folytatódtak: került a programba fiatavár lakója volt. A Sándor Jolán rendezte elôadás loknak szervezett horgászverseny (a gyôztes több Harmadszor is gyôztek a Fa-szállítók egyébként, a társulat amatôr jellege ellenére mint 110 halat fogott!), mazsorett elôadás és igazán profi volt, külön érdekesség, hogy az fúvószenekari hangverseny is. A mûsorsorozatot fideszes kihívójának stábja is, kiállt továbbá – a egyik fôszerepet Koczka Gábor, a vörösvári az immár negyedik alkalommal megrendezett program történetében elôször – egy tisztán rendôrôrs parancsnoka alakította, s vele együtt tutajhúzó verseny zárta, ahol véglegesen gazdára lányokból álló egység, a helyi kézilabdás lányok összesen öt rendôr játszott a színpadon. talált az eddigi vándorkupa – az egyik csapatnak csapata, akik ráadásul nem is az utolsó helyen Kissé kilógott a hagyományôrzô programok ugyanis immár harmadszor sikerült gyôzelmet finiseltek. közül a gimnázium udvarán rendezett Akusztikus aratnia. Érdekesség, hogy a versenybe beszállt a Pitz Dániel – Hegedûs András zenei udvar címû mûsor – bár a szervezôk talán vörösvári polgármester választási csapata illetve ezzel is új hagyományt próbálnak teremteni, hiszen tavaly már volt ilyen, nagy sikerû blokkja a búcsú programjának. Ugyan a BlueGrass Fesztivál névre keresztelt tavalyi, egész estés rendezvénynél az idei program kicsit karcsúbbra sikeredett, azoknak, akik szívesen hallgatják a countryzene Kentucky vidékén elterjedt, dallamos, lágyabb változatát Mirk-lányok Petruska András La Mancha lovagja és a hasonló zenéket, most

17

Ízelítô a Pilisszentiváni Nyugdíjas Egyesület 2010. IV. negyedéves programjából Október 13. – Találkozó Október 16. – Kártyajáték November 10. – Találkozó November 13. – Kártyajáték December 08. – Találkozó December 11. – Kártyajáték December 29. – Szilveszteri mulatság

Nyugdíjasaink nyárvégi kirándulása Gyula és Békéscsaba látnivalóival ismerkedtek augusztus 24-én a Nyugdíjas Egyesület tagjai, egynapos kirándulás keretében. Megtekintettük a gyulai várat, mely a XV. század elsô felében épült, és a leírások az egyetlen épen maradt alföldi téglavárként említik, habár 130 évig volt török kézen. Megismertük Mátyás királyunk és a gyulai vár kapcsolatát is, ezután látogatást tettünk a belvárosi Nádi Boldogasszony kegytemplomban, mely elôtt lefényképezkedtünk. A következô állomásunk a Százéves Cukrászda volt, ahol egy kis pihenô keretében sok finomságot kóstoltunk meg, és eközben felfedeztük a cukrászda különleges kapcsolatát Pilisszentivánnal. Kiderült az is, hogy e vendéglátóhely elnevezése megtévesztô, de pozitív értelemben az: nem száz, de csaknem 170 éves múltra tekint vissza, hiszen elsôként az 1840-ben üzemelt. Napjainkban is régi, tökéletesen restaurált bútorokkal van berendezve, melyeket az idelátogatók használhatnak. Békéscsabán a Munkácsy Mihály Emlékházban megtekintettük a festô huszonegy, ott kiállított remekmûvét, egyúttal röviden megismerkedtünk mûvészpályájával és életének fôbb állomásaival is. Tartalmas nap után, jólesô fáradtsággal értünk haza késô este Pilisszentivánra. Estók Ferenc

Valódi színpadon Bakos Kornélia tanítványai Jótékonysági koncert a pilisi látássérülteknek Ismét jól sikerült jótékonysági koncertet adtak Bakos Kornélia operaénekesnô szentiváni és környékbeli tanítványai, a tavasszal felújított pilisvörösvári Mûvészetek Házában – ez alkalommal az itt élô látássérültek javára. A koncert a résztvevôk számára is különleges volt, mert bár közönség elôtt már többször is felléptek, igazi színpadon a többségük most énekelt elôször. A koncerten összegyûlt adományok összege meghaladta a félszázezer forintot. Bakos Kornélia operaénekest valószínûleg nem kell bemutatni a Pilisszentivánon élôk döntô többségének, hiszen énekes tanítványaival együtt több koncertet is adtak már a községben, sôt Pilisszentiván határain kívül is, és mindegyik valamilyen jótékonysági célt szolgált. A szentiváni kálvária javára például kétszer is koncerteztek, más alkalommal a templomtorony sisakjának festésére ajánlották fel az egybegyûlt adományokat, de volt hasonló fellépésük Vörösváron is, akkor a református imaház közösségi termének építését támogatták a koncertjükön összegyûjtött felajánlásokkal. Legutóbbi vörösvári fellépésükkor, idén tavasszal kérték fel az énekeseket arra, hogy egy következô alkalommal énekeljenek a Látássérültek Pilis Völgye Egyesülete javára is. Ezt mindannyian örömmel vállalták, így került sor erre a koncertre, amit az augusztus 27-i péntek estére sikerült megszervezni. A „tanítómester” mellett szívesen vállalkoztak az újabb fellépésre a tanítványok is, hiszen minden ilyen szereplés lehetôség arra, hogy kellô rutint, tapasztalatokat szerezzenek a közönség elôtti szereplés terén, egyúttal bemutathassák újonnan szerzett tudásukat, ismereteiket. A mostani koncert mûsorán reneszánsz lantdalok és madrigálok csendültek fel, az énekeseket gitáron Varga Gabriella gitármûvész kísérte. A belépés díjtalan volt, de adományokat szívesen fogadtak az egyesület javára. A rossz idô ellenére félig megtelt a nézôtér, így a koncert végére kereken 57.000 forint gyûlt össze. A fellépôk utólag elmondták: ez az alkalom különösen érdekes volt az eddigi szerepléseik sorában, hiszen többségük nem énekelt még igazi színpadon, így csak most szembesültek azzal, hogy mennyire más, mint templomban vagy egy nagyobbacska elôadóteremben énekelni. Mint mondták, a fények, a reflektorok és a nem mindennapos akusztika komoly kihívás elé állította ôket – ráadásul egy részük magát a Mûvészetek Házát is most látta elôször belülrôl, testközelbôl. A társulat következô fellépése elôreláthatólag december második felében egy karácsonyi koncert lesz a pilisszentiváni templomban, zenekari kísérettel.

Az Idôsklub szeptemberi összejövetele Szeptember 8-án, tizenöt fôvel tartotta meg második összejövetelét az Idôsklub a plébánia Szent János termében. A jelenlévôk között új tagokat is üdvözölhettünk. A találkozó kezdetén az elôre megadott elôadás: „A szenvedés megélése.” hangzott el. Somogyi Károly röviden összefoglalta a témakör fogalmait, majd Barsi Balázs ferences atya szentbeszédjét hallgathatták meg a jelenlévôk. A téma kifejtése során érintettük az Ószövetség és az Újszövetség szenvedéssel kapcsolatos tanítását, de a mai kor teológiája kapcsán leginkább Jézus megváltó, megbocsátó, gyógyító hatását emelhettük ki. A szentbeszéd elhangzása után az elôadó röviden összefoglalta a beszéd fôbb gondolatait, hogy megfelelô alapot adjon a hozzászólásokhoz. Ezeket követték a tagok hozzászólásai, megnyilatkozásai. Az általuk elmondottakban legnagyobbrészt az ima fontossága, a szenvedô, magányos ember meglátogatása kapott hangot, de szó esett a kórházi ellátás visszáságairól, valamint a nem hívô, megkeseredett emberek kilátástalanságáról. Mi, mint a klub életre hívói, igazán nagy örömmel láttuk, mennyire aktívak voltak tagjaink. Az összejövetel szép színfoltja volt a hónap névnaposainak köszöntése. Ennek keretében nyolc Máriát és Borbálát köszöntöttünk. A köszöntés során mindegyikük egy szentképet kapott ajándékul, a szokásos köszöntô ének és a felkínált sütemény mellé. Egyúttal elhatároztuk azt is, hogy a közösség erôsítése végett a következô összejövetelig egyegy, kihúzott nevû tagtársunkért mindannyian otthon is imádkozunk. A találkozás a végén kötetlen beszélgetéssel, igen jó hangulatban zajlott le. A klub következô összejövetele 2010. október 6án 16 órakor lesz a plébánián. Ezen a találkozón a magány elfogadását, feloldását és elviselését tûztük ki témánkul, s mint a mostani, ez a téma is tagjaink kérésére fog terítékre kerülni. Várjuk további érdeklôdôk bekapcsolódását is az Idôsklub tevékenységébe. Somogyi Károly

18

KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK  MENTÔK: 104 és 330-188  RENDÔRSÉG 107 és 330-130  TÛZOLTÓSÁG - POLGÁRÔRSÉG 105 és 06-20-9605-680  ORVOSI ÜGYELET: Pilisvörösvári mentôállomás (este 19 és reggel 07 óra között valamint hétvégén és ünnepnapokon) Telefon: 330-360  ORVOSOK RENDELÉSI IDEJE: Nádor Emese dr. Hétfô: 13-17 Kedd: 08-12 Szerda: 13-17 Csütörtök: 08-12 Péntek: - páros héten 13-17 - páratlan héten 08-12 Molnárné Rozs Ildikó körzeti ápoló Vajay-Bencsik Melinda Telefon: 367-963; 06-20- 9420-373 Gábeli Márta dr. Hétfô: 08-12 Kedd: 13-17 Szerda: 08-12 Csütörtök: 13-17 Péntek: - páros héten 08-12 - páratlan héten 13-17 Kissné Aknai Marika Telefon: 367-964; 06-30-3083-100  FOGÁSZAT: Szabó Ildikó dr. Rajkai Ferencné Julika Hétfô: 08-14 Kedd: 14-20 Szerda: 08-14 Csütörtök: 14-20 Péntek: 08-14 Telefon: 367-988  CSECSEMÖ TANÁCSADÁS: Csehné Bencsik Mariann Gábeli Márta dr. Hétfô: 12-13 Balog Ildikó Nádor Emese dr. Csütörtök: 12-13  TERHES TANÁCSADÁS: Csehné Bencsik Mariann Balog Ildikó Kedd: 08.30-10.30  GYEREKORVOS TANÁCSADÁS: Nagy-Szakáll Zsuzsanna dr. Minden hónap 1, és 3. kedd: 11.00-13.00  GYÓGYSZERTÁR: Ureusz Patika Szabadság út 14. Hétfô-péntek 08-17  POSTA Hétfô, csütörtök, péntek: 08-16 Kedd: 08-14 Szerda: 08-18

Anyakönyvi hírek

NÁSZ

GYÁSZ augusztus 21. Gödrös Antal (Tóth Margit férje), szül.: 1942. 02. 14.

ÚJSZÜLÖTTEK augusztus 10. – Szabó Roland (Lôte Ildikó – Szabó Zoltán) augusztus 19. – Marlok András (Baumgartner Márta Tünde – Marlok István) augusztus 27. – Tresch Marcell (Hollósy Szilvia – Tresch András)

augusztus 07. Kovács Piroska Dóra – Kis Gergely augusztus 13. Horváth Sarolta Éva – Sándor László augusztus 18. Vámosi Valéria – Ladányi István György augusztus 18. Drávai Ilona Erzsébet – Lukács Péter augusztus 21. Molnár Zsuzsanna – Kövesdi Zsolt augusztus 28. Mirk Gyöngyi Erzsébet – Csuri Csaba augusztus 29. Ambrus Anett Tünde – Szûcs Gábor Máté

A Pest megyei I./B osztály Arany Ászok-csoport felnôtt bajnokságának következô mérkôzései Szeptember 19. vasárnap 16.00 Szeptember 26. vasárnap 16.00 Október 02. szombat 15.00 Október 09. szombat 15.00 Október 17. vasárnap 14.00 Október 23. szombat 14.00

– – – – – –

Mogyoród – Pilisszentiván Pilisszentiván – Tahitótfalu Pomáz-ICO SE – Pilisszentiván Pilisszentiván – Isaszegi SE Pilisszentiván – Verôce Budakalász – Pilisszentiván

Ôstermelôi piac Szentivánon Az év hátralévô részében is minden hónap 3. szombatján szervezik meg az immár közkedveltté vált piaci napokat a megszokott helyszínen, a Fiat-szerviz területén (Bánki Donát u. 2.). Szeptemberben 18-án várják a vásárlókat és az érdeklôdôket, szokás szerint 8 és 12 óra között.

Berta lányok hatékony ingatlanközvetítése Berta Klaudia illetve Berta Viktória neve egyre többször látható a környéken. Több éves értékesítôi tapasztalattal a hátuk mögött ingatlanközvetítôként dolgoznak. Hatékonyságuk a „hazai föld” ismeretében és a közös munkájukban rejlik. Klaudia sikereit látva húga, Viktória is nyomdokaiba lépett, így már együtt dolgozva érnek el számos sikert. Sikereik nem csupán a környék ingatlanjainak értékesítésében látszanak. A RE/MAX Magyarország több száz értékesítôje között folyamatosan az elsô TOP 10 értékesítôi között szerepelnek. Elsôsorban Pilisszentivánon, Pilisvörösvárott, Solymáron illetve Piliscsabán dolgoznak. Egyaránt foglalkoznak lakások, családi házak, bel- és külterületi telkek értékesítésével, bérbeadásával. Hatékonyan mûködnek együtt az ingatlant vásárolni, bérelni kívánó Ügyfelekkel is. Egy ma már egyre közkedveltebb exkluzív keresési megbízással dolgoznak, amely lehetôvé teszi a vevôk részére, hogy mindaddig, amíg Ôk dolgoznak, addig a testvérpár felkeresse a számukra legmegfelelôbb ingatlant. Elérhetôségek: Berta Klaudia 06-30-597-6592 Berta Viktória 06-30-768-7205

Kenyérszentelés augusztus 20-án

Pillanatképek a bányásznapi kiállításról