SZERKESZTI
SÍK SÁNDORELÖD ISTVAN 'EDELÉNYI ISTVAN KORMOS OTTó BITTNER LA.JOS HOLENDA BARNABAS PAUL CLAUDEL SINKó FERENC MIKES MARGIT POSSONYI LASZLó FöLDI PAL MIHELICS VID írásai
1~JJ MÁJUS Ara: 5 forint
XX. ÉVF.
VI~ILIA
5. SZÁ;\I
TARTALOM
Oldal
Etőd
István: Szenflélek-várásunk Két új Mária-ünnep Edelényi István: Keresetények segítsége Kormos Ottó: Világ királynője .. Bittner Lajos: Solymári Mária, Az, időben az lettem. A felleg (Versek) " rHolenda Barnabáe: Galifei Paul Claudel: Segítő Miasszonvunk (Vers) Sinkó Ferenc: Magy.arok Máriája .. 1I1ikes Margit: Nagymosás' fV"TR) •• Possona! László: Vadmadár (Elbeszélés) Földi Pál: Kutvaének (Vers) 1I1ihelics Vid: Eszmék és tények A kis ut ..
225 időtlenre
227 230 234 235 247 24/\
254 25:"1 2511
267
NAPLÖ Esztergom bástyái ,allatt (269); J'elentések Segura bíborosról (271); A délafrikai parlamenthen (272); Az új psalterium tíz, éve (273); Egy nevezetes évforduló (274): Kater-i TekakwiiJha (276); Egy meg'kapó szentartás (278);
Rabotity legendája (279) "
26;1
Felel ős szerkesztő és ki rudJó: Sík Sándor Fömunkatársak: Mihelics Vid és Róna.y György. Kia,dja a Vigilia munkaközösség', Kéziratokat Budapest 4. postafiók 152. címre kell küldeni. 'Kéziratokat nem őrzünk meg ps nem adunk vissza. Kiadóhivatal: Budapest, V., Kossuth Lajos utca 1. A Vigilia postatakarékpénztárf csekkszámla száma: 37.343. Külföldi előfizetési ügyek: Kultura Könyv- és Hirlap Külkereskedelmi Vállalat Budapest, VI., Sztálin-út 21.
Megjelenik minden hónap, elején. Ára: 5.- forint. Budai nyomda F. v.: Ligeti M, 1119 55
SZENTLÉLEK-vARAsUNK Karrácsony, husvét, pünkösd mint égbenyúló hegyek emelkednek ki az egyházi év dimbes-dombos környezetéből. Karácsony a boldog felismerésnek iinnepe: .úo» szerette Isten a világot . . !' Isten szivének nem volt közömbös az ember sor sa, nem hagyott maounkra bennünket, segíteni akart tehetetlenségünkön. Husvét a megbizonyosodásé: a szenvedés hete a se.qíteni akarás halálos komolyságáról szál, a feltámadás az értünk hozott elégtétel elfogadásáról, meuváltásunk bekövetkeztéről. Pünkösdkor hálánk ünnepel: megköszönjük az anyaszentegyházat, a szentírást, a seentséoeket, szentelményeket, ünnepeket, mindaet, amit arra rendelt Isten, ho,qy a me.qválfás gyümölcsei mindegyikünkhöz eljuthassanak, hogy egyénileg i s belekapcsol6dhassunk az emberiséa számára immár hozzáférhető magasabbrendű, isteni életbe. Aki a megszentelő kegyelem állapotában van, annak részéről a bekapcsolódás megtörtént, N e higgyük azonban, hogy az ilyen lélek számára az ünnepek már csak a boldoa visszaemlékezésnek, a,z atyai házba megérkezett tékozló fiú hálá8vi8sza.qondolásána:k alkalmai. A gyermek- . nek bele kell állni. bele kell nőni fl család életébe, ki kell fejleszteni magán a családi vonásokat, át kell v~nnie a Szenthárom.sá,q életritmusát: lelkünknek Isten képére és h.asonlatossáodra teremtett voltát az élet minden 1Jonatkozásaiban éroénsrre kell ,juttatnunk. Ennek csak lehető sé,qeit kaptuk mea a measeentelő kennelemben. Isten a measzentelő kegyelemben ad az 6 szeméből, ho,qy azon keresztül tudjuld nézni és látni 6t, ma-
gunkat, az embereket és a dolgokat, és ad a szivéből, hogy aion keresztül szeressük, értékeljük, igeneljük mindezeket; de ezek csak szerkezeti adottságok, amelyeknek "üzembe" helyezése, saját szemünknek és szivünknek ezekhez való hozzádolgozása, értelmünknek az isteni értelemmel, akaratunknak az isteni akarattal való tudatos iiseszehangolása a mi feladatunk. Olyan feladat, amelynek meaoldá!fára a legtöbb ember számára egy egész élet nem elegendŐ, s az ilyenek még a másvilágon. a tisztítóhelyen is ezen fognak dolgozni. Csak a szentekről mondható el, hogy a teljességet többé:'kevésbbé megközelítették múr itt a földön. I stent látni, ahogy 6 látja magát, I stent seeretni, ahoiru 6 seereii magát, s Benne minden mást úgy látni éS' úgy' szereini, ahogy 6 lá« és ezerei, ez az üdvözültek életének tartalma és boldoasáqa. Az erre val6 felkészülés viszont a mi életünknek feladata és értelme. Ezért mondja a katekizmus első kérdése, hogy Isten megismerése és szeretése miatt 1Ja,qyunk a nilágon. De a lelkünk legmélyén dol.qozó természe/es i.qények és késztetések is ebbe az irányba terelnek. Saját képére éi hasonlatossdoára alkotta Isten az emberi lelket, s ez az istenképi.
torz alakulatokkal. Nemcenk az leljenek Isten elgondolásainak s Istentől eleárt lelkekben :iönn?k hogy birja a hűsé,qet, kitartson lélre az öni.stenU~snek vagy fl a jóban, hanem ae i8 hiligazsá(J, természet istenitésének; a nap- hogy ezt a iaito. kegyelmet már fénytől elzárt növények, pincémódunkban van kikönyörögni {Jen sarjadt, életképtelen krttrnp- éli! kiérdemelni. Isten Lelke lic~írák fejlődési rendellenessészüntelenül köztünk lebeg, kégeire emlékeztető jelenségei, ha- szen arra, hogy segítségünkre nem még a kecuetem. napSUfl'j,- legyen, csak le kell szólítanunk, Azért, mikor így pünkösd, tárában fürdő lélek is elierdiil-, het, ha további fejlődését nem ján első nagy kiáradására emI sienmele róla gondolt aondola- lékezünk. s a pünkösdöt megelőző taihoe, hanem saját elképzelé- vasárnapok: mise szövegei alapseihez· szabja. Annál inkább. ján az apostolok Szentlélek-vámert könnyen szem elől téueset- rását ujra met: ujra. átéljük, akjük, hogy minden ember külön kor gondoljunk erre az esetről művészi gondolata" Istennek, a esetre történő elJöve1elére is. N (' fejlődésnek útja és menete sem csak hálánk mélJjüljön az első lehet tehát mindenkinél egyfor- nagy, objektiv pünkösd meg!örma, sablónos, tipikus, hanem téniéért, hanem hitünk,' bizalmindegyikünké más, egyéni, leű munk és szereieliinle is a mi egJjéni. szubjektiv pünkösdlönleges. Különleges utunkat előre fel- jeinkkel kapcsolatban. Érezziik isrnerni s vele járó teendőinket át sokkal inkább, mint máskor', rászorultságunkat és hozzátarelőre megszabni nem áll módunkban. Altalánossá.Qban csak toeásunkai, Da nobis in eadem azt tudjuk, hogy minden, ami Spiritu recia sütsere, - imádveliink és körülöttünk történik, kozza az E.qyház: add, hogll uoüanaeon. Seentlélekben meafejlődésünket van hivatva elő ismerjük. mi a: helyes. OlyalI mozdit ani, s elő is mozditia. ha megfelelő fogadtatásban részemegismerésről van itt szó, ami sül. . De hogy mU hogyan fo- a szerctésl iN ma,qóba'l'l1 foglalja. gadjunk, azt esetről-esetre kell hiszen (lj sapere az! [elenti, hon» eldöntenünk. Mi lenne, ha ezek- izletesnelc találni. Lélekből imádben a döntő pillanalakban tel- kozzunk a Lélekhez: add. hom! jesen a saját erőinkre volnánk esetről-esetre, éle/ünk minden ráutalva? Megvúliottsú(Junk itt konkrét helyzetében felismerjük 'is segítségünkre jön. Nemcsak é,~ measzeressill: a helyes meaazt tanítja a kinyilafkoztatás, oldási, Isten szemével lássun,'c és ho.qy a metrszentelö kegyeLe.m Isten seioéne] seeressűnk: s íml állapotában élő léleknek 'is Istenhez egyre közelebb kerúlszük.sége 1Jan átmeneti seaibsé- h essiink. Előd l e t u n ,qehe, hogy cselekedetei meoieá
2"26
K É T
Ú
J M Á R I A.
Ű N -N E P
Edelényi István
KERESZTÉNYEK SEGITSÉGE (Május 24)
(A Segítő Szűzan'Ya a Seentirdsbom), Valahányszor találkozunk a Boldogságos Szűz, személyével a Szentírás lapjain. mindig Iruint g,e,gítő áll előttünk. A világtörténelem legfontosabb párbeszéde, mely Gábriel angyal és a Boldogságos Szűz kőzött elhangzott, e' szavakkal végződött: "Legyen nekem a te Igéd ,szerint". (Luk. 1, 38).. E szavakkal lett Mária Isten anyjává, Jákob létrádává. melyen keresztül Isten szállt le az Égből a földre, hogy az,emberek viszont oda felniehessenek. Leg'yen szavával a legdrágább ajándékot adta nekünk. az Úr Jézus Kr ísztust, az Istentől igéri Megválbót, Ezzel a legnagyobb segítője lett nemcsak a kereszténységnek, hanem az, egész világnak is. A Gábriel ungvallal folytatott beszélgetésből Mária megtudta. hogy rokona. Erzsébet várandós. Áldozatos szerétetétől hajtva. fáradtságot nem sajnál és látogatóba indul, A háromhónapos távollét célja tazonban nem a pihenés, öröm-megosztás csupán, hanem segíteni akarás, szolgálat. A kánai menyegző jelene,tea. Szűzanya hatalmának és segíteni akarásnak Iegkézzelfoghatóbb példája. F'igvelme nem szcs-itleozik pusztán a szükségesek oelőteremtésére, sokkal tágabb köre nm segítő készségének. Nem várja. hogy közbenjárását kérjékAmint észreveszi a háziak, zavarát, azonnallatbaveti hatalmát. Könyörgő mindenhatóságának bizonyítéka, hogy - noha még nem érkezett et a nvilvánossáe elé lépésnek ideje - Szent Fia mégis készségesen veleget, tesz. az óhajának még csoda árán is. Szűs Mári,aa megváltás eszközléséből is kivette részét. Ezek a szavak: "Ellensége,sk,edést vetek közéd és az asszony közé, ivar dékod és ivadéka közé" IX. Pius tanítása szerint olválaszthatatIanul összekapcsolják az ivadékot az édesanyjával a gonosz elleni harcban és a teljeis győzelemben. X. Pius pápa szerint "méltányosság' szerint érdemli ki nekünk a Boldogságos Szűz azt, amit Kr'isztus igazság szerint kdérdernelt," Legyen szavával nemcsak a Megváltó anyjává lett. hanemazonoeitotta magát azokkal a szerivedésekkel, is, melyek ezzel fi hiva.tással.veg'yűtt jártak. Önként állt oda Fia keresatjéhez, Amennyiben rajta láUt. feláldozta öt Istennek, végdgszenvedte megkínsatását, haláltusáját és a szenvedések. tengerében sajátma,ga is áldozattá lett. Joggal mondhatjuk tehát XV. Benedek pápával: "Együtt váltotta meg Krisztussal az emberiséget" . De inkább azért illeti meg a Keresztények Segítségei cím. mert :ll. természetfölötti rendben anyánkká lett. ÉIetünknekszóIítjuk öt. mert valóban életet adott nekünk, az Úr Jézus Krisstust, Az Úr Jézus kífeieeetten is anyánkká rendelte öt a keresztfán, amikor Szent Jánoshoz. szólf» "Ime.ate anyád". A szentatyák egyöntetű véleménye, szerint Szent János abban a pillanatban . mindnvájunkat képviselte. Igy lett miénk az. ajándékkal együt~ az ajándéo
227
kozó is, hogy' ne legyen senJd az ernberek között gondviselő édessegítőt ,kaptunk, mert az édesanya '001'mészetéhez tartoeik, hogy segítsen. Megérti a néma gyermek szav.M, tud ,a ki nem ro.ondott vágy.akról, meghallja az el nem sírt panaszokat, és szereti va hűtlen gyermeket is. Segít. ha kérik. segít, ha nem kénik, Mindenkinek azt a segítséget nyujtja. ami a lélek üdvössége szempontjából la legelőnyösebb, Hatalmának megmutatására pedigva. király szava j ut :eszünkbe. amit anyjának mondott: "Kérj anyám, hisz, lehetetlen, hogy elutaaítsalak". (LII. kir. 2. 20), . A szentírás tehát egyrnagában is eléggé feljo,güsít arra, hogy Már-iáta Keresztények seg-ítsége névvel Illessük. De' mégsem ezért kapta ezt a megszólítást. Csodás események hosszú sorozatával a történelem pattantotta ki azt. (Az imádságban). Msgváltónk felment az égbe, de itthagyia édesanyját, hogy elindítsa küzdelmes útjára szeplőtelen Jegyesét, az Egyházat. Éis a Boldogságos Szűz, "mikor az üdvözítő átdöfött szivéből megazületett Krísztus titokzatos teste. .azt épp oly anyai gonddal, épp olyan bensőséges szerétettel fogadta, mínt aminővel Jézust a bölcsőben melengette, táplálta". (XII. Pius). Szívébe zárta az Isten országának földi építő'it és gondoskodása nem szünt meg mennybevételével sem. Továbbra is védi, oltalmazza, hogy Krisztus arája maradjon olyan szépnek, szentnek, mint antilyen kezdetben volt. Segítő közbenjárása kezdettől fogva ott éit a hívek szrivében s az imádkozó Egyház, a legrégibb időktől kezdve' hitet tett a Szűzanya segítsége- mellett, . Az V. v,agy VLszázadból már beszédet is: ismerünk, amelyben a ,;kegy.es segítő" je,lző sze,repel: "Tu enim noster es port u x, o virgo intemerata et praeses, pia auxiliatrix" (Sst, Efrem munkái között), A IX. századból a Liber responsalis az,."Oltalmad alá futunk" kezdetű imát is hozza már ebben a formában: "Sub tuum praesidium confugiimus, sancta iDei Genitrdx, nostrae deprecatáones ne despicias in necessitatibus, sed a pericubis libera nos semper, Virgo benedicta". A mindenkor Segítő Szűz leglszebb dicséretét egy. a nagy Mária tisztelő Szent Bernátnak tulajdonított imádság fejezi ki ie1gjobhan: "Emlékezzél meg ó Iegkeg'yesebb Szűzany,a. mikónt sohasem hallotta senki, hogy a s'81gHségért hozzád folyamodét gyámolatlanul magára hagytad volna". (A tiirténelemben}, A Szűzanyát a XVI. századtól kezdték gyakrabban Keresztények se,.gítsége megszól'itással illetni. A Szűz anya segítsége a ke,r,eszténység ekkori harcaiban kézzelfügható volt. A déli harangsz,óa nándorfehérvári győzHlem kíesdését hirdet], Callixtus pápa erro u szándékra különleges imákat rendelt-el, melyeket a figyelmeztető harangszóra kellett elmondania kereszténység ügyének sikeréért, A lepantói győzelem (1571) után V. Pius pápa ünnepélyes hálaadásokat rendelt el. A győzelem napját. október 7-ét Szűz Mária ünnepévé tette, amit aztán XIII. Gergoly pápa a Rózsafűzér Királynője ünnepévé változtatott át. A fővezér, D. Giovanni d'Austría thálából az olaszországi Lorettóba, .Szűz, Mária kegyhelyére zarándokolt. Miarc'Antonio Colonna Rómában hatalmas emlékművet állíttatott Máriának, a Kereazté-
.anva nélküL· Ezzel állandó
.nyek Se,gítőjének az Aracoeli teraplomban. A velencei szenátus pedig így adta hírül a győzelmet: "Nem la bátorsáa : nem a fegyverek, nem az, erő, hanem Máoia által győztünk". A Keresztények Segítségébe vetett bizalom adott erőt Szobieszkinek és katonáinak, hogy felve'gyék a harcot Bécsnél a túlerővel szemben. ünnepélyes hálaadással ismerték el Szűz Mária hathatós segftségét. A nagyvezér sátrában balált zászlót a. katedrális Szűz Mária oltárára helyezték. A másikat pedig, amely n török tábor középén állt, Rómába küldték el a pápának. A nép maga is' annyira tudatában volt ,a rendkívüli mennyei seg ítség-: nek. hogy a fővezér neve mellett Mácia nevét is nagy lelkesedéasel éltette. XI. Ince pápa háláját azzal mutatta ki a Boldogságos Szűz iránt, hogya győzelem napját hálaünnepül rendelte el aZ egész Egyházban Szűz Mária nevének fiszteletére (szepternber 12). Buda felszabadítására, pedig a következő felírású zászlót küldtea pápa: Budam Virginis' Dabit Auxihium.! Budát a Szent Szűz segí,tsége adja vissza. _ A Keresztények seg'ítsége megszőlítást megsze,rettékaz emberek és rohamosan terjedt Európában. Külön ki kell a zon bau emelnünk Münchent. Ez a város Bécs felszabadítását kifeje:wtten a Keresztényeik segítsége oltalmába ajánlotta s a győzelem elnyerése utána Keresztények segítsége, tisztelet itt igen nagy arányokat öltött. Külön kéréssel fordultak a pápához, ho,gya Szent Péterről nevezett plébánia templomban engedélvezzen ~gy 'I'estvértestületet, Mária, a Keresetények Segftsége címmel. XI. Ince pápa meghallgatta óhajukat és 1684augusz,tus 18-án kelt bullájával böségeabúosúkegyelmekkel is ellátta. Csakhamar más vidékeik is követték őket 1737-ben több mint három millró tagja volt. 1790 február 9-én VI. Pius pápa Tut-inban hagyott jóvá egy hasonló nevű e,gye,siile,te't és külön' búcsúkban is részesítette, VII. Pius pápa szorongatott helyzetében szdntén oi Keresztenyek nagy Segítőjéhez fordult védelemért Napoleonnal szemben. Miután 1814 májusában diadalmasan bevonult Rómába, 1815 szeptember Iő-én kelt Decretumával nyilvánosan és ünnepélyesen megörökítette esabadulásának emlékét azzal, hogy május 24-ét külön szentmisével és zsolozsmával a Keresztények Segítsége ünnepévé tette Rómában: "... " ad grati animi reddendum pe,renne testimonium g lorisissimae Virgini, quae insperato Sibi et populo fideli in auxilium venit". Az egyeldre csak Rómában megült ünnepnek azután lelkes apostola támadt Bosco Szent János személyében, aki minden eredményét a Keresztények Segítőjének tulajdonította. (Az Egyház mai életében). Róma példájához az idők folyamán - nem utolsó sorban a buzgó apostolok munkája következtében más egyházmegyék is csatlakoztak. Vagy úg-y, hogy az egyházmegye védszentjévé választották a Szűzanvát, Ke,res,ztények Segítsége címmel mint Ausztráliában, Brazihia néhány egvházmegyéje; mint Turin, Genova, Savona, Cesena Olaszországban, Filippi szigetek, Columbia, Equator, Palesztdna, Münster, Versailles, Caracas, stb., va.gy e,gyszerűen engedélyt kértek arra, hogy Rómával együtt ők is meg'ülhessék ezt az ünnepet. Azóta is egyre erősödik a Keresstények Se,gítsége tisztelet s az utóbbi években mozgalom indulűamely azt kéri a Szeritszéktől, terjessze ,kJ ezt az ünnepet az, egyetemes Eg-yházra. Anglia, Ausztrda, Csehszlovákia, Egyesült Allamok, Mexikó, Brazília, Peru, i
229
Bolívia, Salvator teljes püspöki kana nyujtott be ilyen kérelmet. Olaszországból 248, Indiából 64. Franciaországból 48, K'inából 48, Spanyolországból 44. J ugnszláviából 12. Lengyelországból 11. Argentinából 11, ColumbiábóI 9. Venezuelából 8, Portugáfiából 7, Canadából 7, Equatorból 6, Mlagy.arorsZlálgból 5 püspök csatlakozott hozzájuk, s többen Belgdumból, Hollandiáhól, Irorszázból, AIgirból, Egyiptomból, Paraguayból, Costarikából, Marokkóból. Libanonból, a Zöld szdgetekről. Összesen 918 püspök nyilatkozott ruind saját, mind hívei nevében. Az első nemzetközi Mária kongressens 1950-ben Rómában még inkább megerősítette, ezt az .óhajt. amikor megűsmétélte ug vanez! á kérést. 1948-ban öt magyar egyházmegye: Esztergom. Nag yvárud, Szombathely, V áe, V CIszprém azza; örökítette meg Boldogasszony évét, hogy lezt az, új Mária ünnepet beiktatta naptárába. A Keresztények Segitsége tisztelet nálunk is általánosan el van terjedve. Alkalmam volt átnézni az €Igyik országos búcsújáróhely miseszándékait, M8Iglepe,u. mennyi szentrnisét mondatnak a hívők a Keresztények Segítsége tiszteletére. Beszédes kifejezője ez annak, milyen hálával és szerétettel fordul népünk napjainkban is 'a segítő Szűzanva felé.
Kormos Ottó
VILÁG KIRÁLYNŐJE (Május 31) E sorok írója néhány esztendő előtt ugyanebben a folyóiratban a Kegyosztó Nagvasszonvunkról, minden kegyelem közvetítőjé ről szólva, annak a vágyának adott kifejezést, milyen szép lenne május végén az vegész, katolikus Egyházban rnegűnnepelni ja Bal-o dogságos Szűz Anyának új ünnepét, Kegypsztó Boldogasszony napját. Akkor még nem tudtuk. hogy évtizedünknek lesz egy Mária-éve, melyriek világszerte oly nagy volta lelki eredménye. hogy Szeatséges Atyánk az esztendő végén korlevelében ünnepét rendelt el Királvnőnknek, Máriának. Mit jelent az anvaszentegyház tanításában Máriáról, mint királynőről szóló ünnep ~ Akar-e valami új igazságot hirdetni a Boldogságoe Szűzrűl ~ N em. Hiszen éppen az enciklika (Ad caeli °Reginam, 1954. okt. 11.) fejti ki, hogy ezt :a tant - Mária, a mi Királynőnk minden század hívője vallotta. De éppen a Szentatyától felhowtt érvek azt kívánják, hogy lelki előmenetelünkre szelgáljon ennek a tanításnak felújítása és tudatosabb hirdetése. . Ha E, Boldogságosról szóló katolikus tanítást összegezni 'akarjuk, akkor két főpontba esoportosíhatjuk: Mária az Isten Anyja; és mint ilyen részt vesz Kr isztussal a megváltás munkájában (corredemptrix= túrsmegváltó). Erre .al ketltős oszlopra támaszkodik Máriának az a kiváltsága,· melyet röviden így fejezhetünk ki: A Boldogságos Szűzaz~ ég és föld királynője. Hogyan kel'l eet a királynői címeit értelmeznünk ~ Tágabb ér. telemben (sensu lato) Máriát királynőnek nevezhetjük azért, mert minden feremtménv, még az angyalok felett is kimagasodik mél230
tóságánál és szentségénél fogva. Hitünk tanítása szerint minden teremtmény előtt áll ós közvetlenül Szent Fia után követkeailr, Tehát a világmindenség- királynőjének a eimét nem vitathatjuk el tőle. Aki szeplötelem, akiszüz" aki közvetíti a kegyelmet, akit a keresztény jámborság- évszázadokon át annyi, de annyi királynői címmel és runggul ruházott fel, az joggal mondható királynőnek. Ha csak .a litánia jelzóihől ragadjuk ki azokat, melyek a legrnarkánsabbak, akkor is azt kell észrovennünk, nem alaptalan az II bámulat és az <1 végtelentil gyengéd szeretet, mely az Üdvözítő Édesanyját egyúttal Királynőnek is mondtia, Aki a Próféták Királynője,'az azt szűlto nekünk, akit megjósoltak az öszszes próféták. Aki az Apostolok Királynője, az hűségesebb. mint a gvengehi tű Póter, Il kétkedő 'I'amás, az, példájával és talán utasításaival is Krisztus mellctti tanúsúgtételre vezeti az, apostolokat, A Vértanúk Kirúlvnűie lelki szenvedéseiben és kereszt alatti fájdalmában miridcn idők összes vértanújának szenvedését is átélte. A Hitvallók Királynője nekünk arra adott példát, hogy még II legnehezebb életkörülmények l{()zött is hűségesen meg kell vallanunk Kr.isztusban való hitünket. Joggal Királynője a szüzeknek is, hiszen csodálatos módon egyesiJi magában a szüzesség és anvaság titkát, és mínden sz űz.i léleknek erőt ad kijvetésére,a tisztaság melletti kitartásra. Végül Mindenszentek Királynője is, aki mennyei boldogsághan mindnyújuk fölött áll és mindnyájuknak Úrnője is. . De SZDros értelemben (sensu stricta) is Királynőnk Mária. N erncsak úgy áll előttünk tiszteletben, mint ét régi koronás királyok anyja vagy felesége. Hanem ténylegesen is, Krisztustól természetesen függően, die Véle eg'yesülve, az angyalok és emberek, tehát alattvalói fölöH igazi uralkodói jogokkal bir: mennybevitele óta a szó igazi értelméhen királynő. Ezt ét tételt most már, II Pápa eneikl iká.ia urtán, legalább általános nézetnek (senientia communis) mondhatjuk, Hiszen mÍ11d az egyházi hagyomány, mind a hittől felvilágosított ész egybehangzó tanítása ez. Lássuk azonhan most részletesen is az Egyház, tanítását, A pápák számtalanszor királynőként említik a Szúzanyát, Már Szent I. Márton pápa egy levelében »dícsöséges úrnőnknek« nevezi őt. Szent Agathon pápa (678-81) pedig, amikor a VI. egyetemes zsinat atyáihoz ír, úrnőnknek és valóságos Istenszülőnek hívja. A 8. században IT. Gergely, amikor Szent Germánosz konstantinápolyi pátriárkához és a VII. egyetes zsinathoz ír, »rníndnyájunk úrnője és Isten igazi anyja« [elzőt használa a Boldogságos Szűzről. IV. szíxtusz pápa 1476ban kiadott apostoli konstituciójában kHejezetten a »rnennvek királynőjének" nevezi. XIV. Benedek pápa 1748-ban a »dícsöséges asszonyról« ad ki bullát, mclyben Máriát az ég és föld királynőjének hívja. akinek a Legnagyobb Király átadott valamit a hatalmából, Korunk pápáí közül XIII. Leó a Boldogságos Szűz Máriáról több enciklikát adott ki. s ezekben míridig kifejezetten említi Mária királynői méltóságát (Jucunda semper, Fidentem, Magnae Dei Martis, Adjutrteern kezdetű enclklíkák). Szent X. Pius pápa szerint Mária, mínt Királynő áll Fía jobbján (Ad diem illum, 1901. fcbr. 2). Jelenleg uralkodó szeritatyánk pedig elő ször a Krisztus titokzatos testéről szóló körfratában említi. hogy Márla most az égben Fiával együtt uralkodik. Mikor pedig 1950 november l-én ünnepélyesen kihirdette Mária mennybevitelének hittételét, megjegyezte, hogy, »arnint Krisztus az Atya jobbján ül, úgy ül Mária az ő Fiának. az örökkévalóság királyának a Iobbján«, Vagyis: amint Krisztus résztvesz az isteni vrlágkormányzásban, úgy vesz részt Márla is a királyi hatalomban.
A pápák tanúságu mellett minda római, mind a különféle keleti liturgiák is egybehangzóan hirdetik Mária k irúlynőségét, A
231
kedves latin Mária-himnuszok, a Salve Regina, a Regina coeli laetare, az Ave Regina caelorum: ;a máriás miseszövegek, zsoloasmarészele tanúsága mind egybehangzó: "SzűZ) Mária a menvbe vétetett, örvendjetek, mert Kríaztussal mtndörökké uralkodik" (a nagyboldogasszony-napi zsolozsmából) . A keleti liturgiák közül először a görög egyhazét említsük, Végigsorolhatnánk színte valamennyi Mária-ünnep himnuszát, sőt az Úr ünnepeinek sajátos énekeit is, melyek mind kiemelik, hogyaBoldogságos Szűz királynői és úrnői rnéltósága Istenanyaságdban és a megváltásban való nagy szerepeben gyökerezik. Talán egy liturgia sem annyira máriás, mint a bizánci. Még a szentmise kánonjának imáját is áttöri a pap diadalmas éneke, hogyaszentáldozatot .fogadja el az Isten »Iciváltképpen lerszentebb, legtisztább, Iegáldottabb, dicső Királynérikért, az Istenszülő és mindenkorszűz Máriáért 1« A maroniták arab liturgiája úrnőnek nevezi, a sztreké Királynőnknek, a kopt misekönyv az egész világmindenség központjának hívja, aki nagyobb a sokszemű keruboknál és a hatszárnyu szeráfoknál, aki az eget és a földet dicsősége szentségével teljesen betölti,. Az örmény zsolozsma főleg Nagyboldogasszony ünnepén bővelkedik Mária Királynőt dicsérő részekben. Természetesen a szakadár keleti egyházaknak is ez a tanítása, miután ugyanezeket a liturgiákat és liturgikus könyveket hasznátják. Hittudományuk ezeket a kérdéseket azonban nem tárgyalja oly világossággal, mint a miénk. Az újabb kor ortodox teológusai azonban, főleg a filo-katolikus irányzat néha úgy .utal a Boldogságos Szűz szerepére, hogy abból joggal következtethetünk arra: ők is kifejezetten tanítják, hogy Mária minden teremtmény felett elsödtegesen vesz részt a megváltásban a Szentháromság mellett.
Hogy. a szó Iegszorosebb értelmében Mária királynő, azt a keresztény hagyomány,az eleő keresztény századok szent Írói, hitvédői, szónokai is bizonyítják. A keleti egyház szent tanítói közül Szent Efrém, Damaszkuszi Szent János és Szent Atanáz egyházdoktorokra utalunk elsősorban. Főleg Damaszkuszi Szent .Tános Mária horníltáí kiválóak ebből a szempontból. »Mínden teremtett dolgon uraíkodík«, mondja a 2. nagyboldogasszonyi beszédében, »rnert Fia minden teremtett dolgot átadott Anyjának«, Nagyszabású hittudományi művében pedig azt írja: »Miután a Teremtőnk Anyja, azért egyúttal minden tererntett. lénynek az úrnője is« (De fide ortodoxa, 4, 14). Nyugaton Chrysologus Szent péter (Sermo 142), Damjáni Szent Péter (Ser~ 44), Szent Bonaventura, Szent Tamás (Az angyali üdvözlet Magyarázatában: »Az Úr anyja, tehát trrnönk-j tanusága mctlett Eadmerust, Szent Anzelm tanítványát emlftjük meg: »Amínt Krisztus, azáltal, hogy megváltott minket, különleges címen Urunk és Királyunk, úgy a Boldogságos Szűz is, azért az egyedüli módért, mellyel megváltásunkhoz hozzájárul ... és üdvösségünket egyedüli módon kívánja, kéri és goridozza« (De Excel. Virgo Mar. PL 159, 50B). Fejezze be a sort Nagy Szent Albert tanítása (Mariale, q. 43. § 2): »Máría felvétetett a mennyországba ő tehát az egész világ uralkodónője; Benne van a mennyei hatalom teljessége uralkodói hatalom uralma által ... Ugyanarról az uralomról és királyságról, .melyről Fia király nevet kapta, ő a királynőit ... valóban, joggal és a szö sajátos értelmében míndenek ' úrnője, ami csak' bentfoglaltatik Isten irgalmasságában és ezért valójában az irgalmasság királynöje«, Hasonló módon fr Sziénai Szent Bernardin, Canisius Szent Péter, Suarez és Liguri Szent Altonz.
A hittani megfontolás és meg-vitatás, .a Szentírásra és a hitmegvilágított értelemre hivatkozva, Mária részvételéről Krisztus királyi hatalmában, még- a következő elveket hozza fel. A Boldogságos Szűz Mária H világbajövő Udvözítőnek Anyja. Mikor a názáreti kis hajlékban az angyali üdvözletre Szentlélektől fogan, hitünk' tanítása szeriuü Isten anyja, tehát az egcész világmindenség uralkodójának anyja is. Tehát természetszerűen
től
részt vesz Fia ur-alkodói hatalmában és valóságos értelemben is a Mindensésr uralkodónője. Azután Krisztus anyja, Mária, anyja a világot m,cg1)áltó Istennek is. Együtijárta Szent Fiával a keresztutat, ott állt ke resz,tje alatt, utolsó szavaival 'a tanítványban mindnyújunkat gondjaira bízott J éZUEl Krisztus, A feltámadást, a Szen.tlélek eljövetelét az apostolokkal együtt éli át, tehát a megváltás jelentős eseménveinél - akár mint fájdalmas Anya, akár minta kegyelmek közvetítője miridigi résztvesz. Végül pedig It világból elköltözött Üdvözítőnek is Anyja a mennyei dicsőségben, mint mennyei diesöségónek részese és mint minden kegyelem kiosztó ia. Ahogy Krisztus éppen a megváltásból kifolyólag az, e,g~ósz, emberiség ura és királya, úgy Mária is résztvesz az idők végezetéig II megváltás munkájában Fia engesztelése,a kegyelmek kieszközlése és azok szétosztáss, által. Ez Ll hatalma azoriban természetesen Krisz.tustól függ. Krisztus királyi hatalma a katolikus tauitús szer-int a törvény- és ítélethozatalban és annak végrehajtásában áll. Mária, aki "irgalmasság anyja", nem az ítéletek végrehajtásával, hanem mint a kegyelmek kincstárnoka, a lwgYelmek szétoszóásával gyakorolja királynői hatalmát. Az, isteni Gondviseléstől meghatározott szerepe van
233
A SOLYMARI MARIA Maj látta,m a solynuiri Mtifiát.
Rőzsét szedett, ruháJa, csupa. ronm/ ~wlf,
KarJára vett egy Jó nyalábnyi fát És könnyezett ... tán a lelkemre gondolt. Tán megsaJnálta didergő szi1Jem, Mely nyáron is otthont-alanul fázik, Mert megszóWoU:"SzivedlJe 1Jiszern, Hogy fellobogJol1. ami ott paráeslik:" ..• É.cr csóvát vetett szioemhe a tűz. Ne sirj Anyám, ne sid, le égi Seű«, Hiez nincs boldoüabí) nálarn. a vi,láf/on.
Sze.qény voltam; s! enyém lett va.rJ.lJOtwd! Már messze járt ... csak könnue ra!lYogott A hannatban egy mezei 'IJirágon. Bittner
La] 0.<'
AZ IDöBEN AZ IDöTLENRE LliJIJI'FJM Az időben az időtlen re lettem, A:1! éjszakában láttam a napot Bár komor felle!] gomolyoy felettem Kisebbitenek. s egyre' több vam/ok. Erőm 'fogytán. laesemkén! ninc,'! mit ennem, És rnégis mindennap jóllakha;/ok; A halál óránként tanJlát ~,Jer bennem, De makacs vendégként csak: maradok. Míg szemem zokog, lábam táncra perdül És [élredllok; míg kaoas:« a tánc; A sírok között ajkam dalra csendül S a szivem burka fam/ott jégzomfÍne. Ez'Üst.qomb »aauok: ébenfa botvéf/en S élek az étet ellen/é/eképpen. B't i t n e r
Ir a i o s
A FELLEG Fehér felleg »atnrok, A nap hívott elő A rút mocsárból. Friss széllel 'i'á.rrlatok. A szi'lJp;m .könnyező T(l1)(!sZI sapor, Világom más 'I,'Uág, Messzire látole én. Túl rninden bércen S o. tisz/a hÓ'IJirárt A haoaeok: f/J/elJén: Húgom, iest-oérem.
G.Ilolcs lelkem törli mea A báfJ.!/adt csilla.got :-; a méln holdat. Pamai om: úgy libea,
Akár wm éare rótt, ,""'fNdláll mondat,
De ll(!. cloloasod
(J. szél titka sző, Ví.fl leszel s bátor; 17eled í,qy eau oaauok: 8 a .'!zhwm napverő, Tavaszi mámor!
}fU
Bittner Lol o s
234
Holenda. Barnabás
GALl LE I Amikor a tudomány haladása közben egy-egy meglepő lépést tesz előre, az elért eredmény legföbbször nem marad a tudomány belügye. Sokszora~ emberi élet egész külső arculatát megváltoztatja. Igy volt ez pl. a gőzgép, a repülőgép, a rádió stb. feltaláIásakor. De ennél is jelentősebb változást jelentettek azok a tudományos eredmények, arnelvek az embernek a világról való felfogását egészen új síkra vitték át. Szinte e,l sem tudjuk képzelni, mit jelentett az emberiség számára, amikor először felderenge,tt előtte, hogy eza Föld, amelyik annyira szilárdnak, oly abszolút nyugvónak liá,tszott a lába alatt, maga is csak bolygó; nem középpontja a világna,k, hanem annak csak e'gy mellékes kis !'észe. Lelkes apostolokra volt szüksége az új világazemléletnek, akik lelkendezérsükben elsöprik a régi nézetek tehetetlen terhét, s diadalra segítik az új igazságot. Ilyen lelkes apostola volt a koper-nikuszi új tannak Gal iled, Nincsszándékunkhan az itt rendelkezésünkre álló néhány Iapori részletesebben ismerte-tni Galilei életét és. tudományos rnunkásságát, csak az új világszemlélet érdekében vivott harcát akarjuk megvilágítani. Ez a harc nem szűkölködik a d:rámai mozzanatokban. Megkönnyíti munkánkat, hogy a Galilei pör aktái, ame,lyeiket a vatikáni titkos levéltárban őriznék, néhány évtizede már hozzáférhetők a tudományos kutatás számára. Egyébként ennek az iratcsomónak története is nagyon regényes. Egészen l809-ig a vatikáni levéltárban őrizték, akkor Napoleon parancsára sok más értékes múkinccsel együtt Párisba szállították. Úgy látszik, olcsó szenzációt vártak tőlük, de kiderült, hogy elmélyültebb munkát kivánnak és tudományos feldolgozásához senki sem fogótt hozzá. Közben Napoleon megbukott, XVIII. Lajos következett, de Napoleon újabb 100 napos uralma alatt menekülnie kellett s közben az iratok elkatlódtak. Mint később lcíderütt, gróf (később herceg) Blacas, XVIÍI. Lajos kűlügyminisztere vette őket magához. Nyugalmi éveiben Alsó-Ausztriába ment S az íratokat is magával vitte. 1839-ben halt meg s özvegye hosszabb tárgyalás után 1841-ben visszaadta öket a bécsi nunciusnak. Igy ujra visszakerültek a Vatikáni Ievéltárba, Ezt 1867-ben nyitották meg a tudósok előtt, később a nagy Galilei-kutató, WohlwilI, majd 1926-ban a svájci Laemmel kapott lehető séget tariulmányozásukhnz, Ezek teszik teljesebbé a Galilei életéről alkotott képet.
Gelilei 1564 február 15-én született, Pizában. Nevelésre, a valIombrosai kolostori iskolába adták, sőt ittegyc's hírek szerint vicius lett. Felsőbb tanulmánvadt a pizai e,gye,íemen végezte, ahol előszöranyjJlt kívánságára az orvostudományt tanulta, majd főleg tanárának, Riccinek hatására .a matematika fe,lé fordult érdek-
no-
lődése.
Fiatalon lett Pízában azegyeteme'll a matematika tanára, de ez igen szűkös megélhetést nyujtott neki, ezért nagyon szerenesésnek érezte magát, amikor előkelő pártfogója, Guddobaldo del Monte mégseerezte számára Velence, páduai egye,temén a matematikai tanszéket. Itt működík 1592-től 1610-ig, s itt alakultak ki tudományos nézetei, Páduai tanárkodiása alatt hallott 16ü9-henarról, hogy Hollandiában távcsővet készítettek. Maga is megpróbálkozott távcső235
összeállítássals mivel műszerek készítésében ügyes volt, aránylag jó távcsöveket tudott készíteni, mindenesetre jobbakat, mínt abban az időben mások. Jijg-yet a dogenak is ajándékozott s ezzel elérte, hogy fizetését duplára emelték. Egy-két hónap mulva arra gondolt, hogy távesővével az e,get kezdje vizsgálni, Meglepő felfedezései egymást követték. . Megállapította, hogy a tejút sok csillagból áll, hogy a Holdon hatalmas, magas hegyek vannak, hogy a Jupiter körül négy hold kering, Később meglátta, hogyaVénusznak épp olyan fázisai vannak, mint a Holdnak - negyedhold. félhold stb. - s ezt mind.iárt azzal magyarázta, hogya Vénusz a Nap körül kering, tehát a Kopernikus-féle vi.lágrendszer hel y ee. Eredményeit Nuncius Sidereus cím ű könyvében hozta nyilvánosságra. Evvel nevét az egész Európában ismertté tette, bár eleinte' sokan ellene támadtak és kétségbevonták felfedezéseinek igazságát, A kérdés azonban Galilei javára dőlt el, amikor Kepler és a római jezsuita csillagászok Clavius-szal az élükön trielléje álltak. . Galilei a Jupiter holdjair Medici csillagoknak nevezte e,la firenzei nagyherceg; családjának tiszteletére. Célját el is érte, mert- még, 16lO-ben hazakerülhetett Firenzébe udvari filozófusnak és csillagásznak, 161l-ben Rómába ment több hetes tartózkodásra s a tudományos és egyházá körök egvaránt nagy ünneplésben réezesitették. Bellarmin bíboros felkérésére a Colleg-ium Romanum jezsuita csi llagászai szakvéleményt adtak Galilei felfedezésőről. Egyikök, páter Lembo már előzőleg összeállított elgy távcsővet, ezen megfigyelték a Galilei által leírt jelenségeket. de az 'eszköz gyarlósága miatt a Jupi,ter holdjai ·nem látszottak. Később Lembo javított távcsövén, de ennél is jobb volt az, amelyiket Galilei küldött nekik. Clavius 1610 december 17-i levelében azt írja, hogy már ő is biztos benne, hogy 'a Galilei által megf'igyel] csillagok tényleg a Jupiter holdjai. A Bellarmintól kért szakvéleményt rajta kívül Grienberger, Lembo és Maleöte jezsuita csilbagászok írták alá és megerősítették Galilei csillagászati felfedezéseit, csak abban volt kétségük, hogyaHoldon megf iz'yelhető foltok valóban he'gyeik-e~ Galilei azt irta egyik levelében, hogy a Hold hegyeinek létezéséről Claviust meg tudná győzni, "de majdnem bűnös dolog' volna tnegf'ig'yelésekkel és magyarázatokkal fárasztani. terhelni egy kora, tudása és jósága miatt annyira tiszteletreméltó aggastyánt". Maleete nagyon előkelő közönség előtt előadást is tartott a Collegium Romanumhan Galilei caillagáezati felfedezéseiről. A Vénusz fázisváltozásaivaIkapcsolatban megjegyezte: Galilei ezt azzal magyarázza, hogy a Vénusz. kering a Nap körül s megvilágított oldalából mi hol többet, hol kevesebbet látunk. Ebben a kérdésben - mondta Maleete - ő nem 'akar állást foglalni, a döntést másokra b í z z , a . . . . A csillagászati felfedezések sorában 'újabb haladást jelentett a Napfoltok felfedezése. Ezek megf'ig yelésérő! 6'lőször a jezsuita Seheiner számolt be. Ö a napkorong előtt elvonuló bclygőknak gondolta ezeket. Galilei erre válaszul Welseornek Augsburgba két levelet írt. Ehben hivatkoz,ottarra, hogy ő már régebben megfigyelte a napfoltokat és visszautasította Schoíner nézetét, mert egy bolygó útja nem tarthatna 26 napig, amennyi idő alatt a tapasztalat szerint a foltok a napkorong egyik szélétől a másikig áthaladnak. Galilei helyes néze,te szer-int a napfoltok magán a 236
napfelületen vannak s tovamozgásuk mutatja, hogy a Nap tengelye körül forog. Ezzel kapcsolatban nyiltan síkraszállt Kopornikusz tana mellett- Leveleif Seholner leveleivel e,gyütt 1613 márciusában könyvalakhan is kiadta s ennek egy-egy példányát elküldte Borromeo bíborosnak és Barberininek, aki később VIII. Orbán néven pápa lett. Köszönö iratukban mindketten őszinte, csodálatuknakadtak kifejezést, és semmi je,l sein mutatta, hogy Róma teológiai köreiben Galilei eddigi munkái aggályosnak látszottak volna. Az olasz, és a, francía egyetemek tudományos köreiben azonban sokan na,gy nemtetszéssel fogadták ezeket a megnyilvánulásokat; megindult a beszéd, hogy Galilei olyan tanti hirdet, amely a szentírással ellentétben áll. Galilei egvik hűséges tanítványa, la bencés Castelli 1618ban, a pizai egyetem matematikai tanára lett. A firenzei nagyherceg-i udvarhan való időzésekor egyik este a szokásos tudományos beszélgetés alkalmával feladták Gastellineik a kérdést, Kopemikusz tana ellenkezik-e a szentirússal ~ Castell.i ezt tagadta, s felhasználta azokat az érveket, melyekre Galilei is szokott hivatkozni. A vitáról Galáleinek is beszámolt. Galilei hosszabb le,~ vélben válaszolt, amelyben kifejtettenézetét a szentírás értelme-' zéséről. Ezzel veszélyes talajra tévedt, annál i,s inkább, mert nézetei .abban a korban nagyon merészeknek látszottak. A levelet sok példányhan lemásolták és széles körben terjesztették, Igy könynyen hozzájuthattak azok is, akik ellenséges szemmel nézték Galilei működését, A dominikánus Cacciní 1614-ben advent negyedik vasárnapján szentbeszédében megtámadta Galileit. 1615 február 7-én pedig a dominikánus Lorini a római inkvizició bíboros titkárának átadta a Castell'ihez írt levél e,gy példányát és feljeléntést tett Galilei ellen, hogy eretnekségről gyanús, Szerinte különösen merészek és gyanúsak a Ievél következő kifedezései : "A természetes hatásokról szóló vitában !R szentírást csak az utolsó helyen keU tekintetbe venni". "A szentírás magyarázói az értelmezésben nagyon gyakran tévednek" . "A szentírás csak a hitet érintő kérdésekkel foglalkozik". "Természetes dolgokban a filozófiai és a csillagászati argumentum nagyobb erejű, mint a szent, v,agy az isteni". Kifogásolja még Lor-ini, hogy Galilei és követői a szentíráat az ő médjukon és az egyházatyák közös értelmezésével szembehelyezkedveakarják magyarázni és olyan véleményt védenek -a N ap áll és a Föld mozoog -, amely nyilván ellentétben van a szen tírással, Az inkvizició február 25-én kezdte meg 'az ügy tárgyalását ésa tanúk kihalleatását. 1615 decemberében Galilei is Rómába ment, hogy a befolyásos köröket megnyer.ie ügye támogatására. Már 1612-ben Conti bíboroshoz fordult kérdésével, ellenkezik-e nézete a szentírás sal. Conti azt felelte ha elfogadjuk, hogya Nap áll és a Föld mozog. akkor aszeIlJtírás megfelelő szakaszában "semmi más magyarázatra nem maradna helv, mint arra, hogv a szentírása nép médján beszél, ezt az értelmezést azonban nagy szükség nélkül nem lehet megengedni", Ez volt általában az e1gyháziak véleménye, de olyanok is voltak, akik teljes szívvel Galilei .mellé ántak. A dominikánus Campanella nápolyi börtönéből - azért zárták be, mert a pápa fő231
sége alatt egyesíteni akarta egész, Itáliá,t - lelkes. dicsőítő levelet írt hozzá. Foscarini nápolyi karmelita szintén nagy levélben fejtette ki véleményét. hogy a kopernikuszi tlan nem ellenkezik a szentírással. E,z. később könyvalakban is megjelent. Levelének egy példányát Foscarini Bellarminnak is megküldte, aki válaszában azt írta: "Ha tényleges bizonyíték volna arra, hogy a Nap a világ nyugvó középpontja, akkor a látszólag ellentmondó szentfrási hely magyarázatában fokozott óvatossággal kellene eljárnunk és inkább azt mondanánk; hogy ezt nem értjük, mintsem azt, hogy téves az, ami be van bizonyítva". De hozeátesai: nem gondolja, hogy az új tan igazolása valaha sikerülne, hiszen annyira nyilvánvaló tapasztalat. igazolja, hogy ,a; Föld nyugszik. Ez mutatja, hogy még a művelt ernberek számára is milyen nehézséget okozott az új világszemlélet: igazán csak néhány naigy szellem ÍJUdott a legvökeresedett nézetektől szabadulmi. Az inkvizició kongregációja teológus szakértők véleményét kérte a vjtás kérdésről és ezek egyhangú nyilatkozata szerint az új tan filozófiailag téves és formálisan eretnek, mert ellenkezik a szentírás szószeeinti szövegével és ennek az egyházatyáktól adott értelmezésével. A szakvélemény alapján az inkvizició kongregáció - elnöke Bellarmin 'síboros volt - az új tant a szentírással ellenkezőnek jelentette ki, e'zért Foscárini könyvének olvasása tilos lett: Kopernikuszé is. donec corrigatur (amíg ki nem javítják). .Az 1616 február 25-i jegyz.őkönyv szer-int a pápa BeHarminnak meghagyta, "hogy hívja magához Galileit és intse, ho~"Y véleményét hogy a Nap a vHág közepe helyi mozg'ás nélkül, a Föld azonban mozog - adja fel". Bellarmin már március 3-án jelentette, hogy Galilei a végzésben megnyugodott. Maga Galileí az itélet után ezt írta Picchenának,a firenzei minisztemek: "Semmi más nem történt. mínf megállapították. hogy egy ilyen vélemény nincs összhangban a szerrtirással, azért megtiltottákazoknaka könyveknek lUZ olvasását, amelyek ex protesse azt az állítást képviselik, hogYa tan nincs ellentétben a szentírással". Galilei Nuncius Siderens-a és a Napfoltokról szóló könyve p1. nincs eltiltva. Bellarmin már Foscarinihez intézett levelében kifejezte" hogy abban nincs hibáitatni való, hogy valaki hipotézisként foglalkozzék. az új tannal. Ebből és a megelőzőkből is láthatjuk, hogy Galilei eJítélésénél voltaképen nem a tan igaz vagy téves voltáról volt szó, hanem a veezélvességéröl. Veszélyes volt, rnort a körülötte fellángoló harc hevében már nem caa volt a kérdés. amit Galilei szorgalmazott: hogy szükség van-e' a szentírásnak az eddigitől eltérö, azaz p.em szószerintí, hanem képletes értelmezésére, hanem az, bo.gy kinek van igaza: il ssentirásnak-e vagy egy toljesen be, nem bizonyított tudományos feltevésnek. Ennek megfelelően az elítélés nem dogmatíkaí, hanem fegyelmi jel.legű intézkedés volt. De ha dogmatikai lett volna. akkor sem érintené a pápai tévedhetetlenségét, mert nem ra tévedhetetlen maaisstériumnak műve, hanem az index-kongregáeióé, olyan hívatalé, amely minden korhan ki van szolgáltatva az uralkodó tudományos nézeteknek. s amelynek itéIetei épp ezért nem visszavonhatatlanok. Más kérdés, hog-y menynyire kell hibáztatnunk a szakvéleményt adó tudósokat. Bizonyos, hogy ezek nemcsuk a mai tudásunk alapján marasztalhatók el, hanern azért is, mert a harc hevében nem vették figyelembe. hogy
238
ha lH~lkülözte' is az, új tan a kétségbevonhatatlan bizonyítékokat. komoly tudósok álltak mellette 8 ezért semmikép sem lett volna szabad tudományos lehetetlenségnek minősíteni- Sajnálatos, hogy a további hareok folyamán a hangsúly-eltolódctt s a tan veszélyessége igazolva került előtérbe ,aj komolyabbak szemében is. Később Galáleit lazzal ' rágalrnazbák, hogy tanítását esküvel kellett visszavonnia és üdvös penitenciát kapott, Galilei Bellarminhoz fordult védelemért és ő Galilei kérésére Irásba adta a következőket: "Igazoljuk, hogy Galilei sem a mi, sem más kezébe, sem Rómában, sem máshol semmiféle tana ellen nem tett esküt, sem üdvös penitenciát nem kapott, hanem csak a mi urunktól (Oa pápától) adott és a szent kongregáció által publikált döntést közölte vele, hogy a kopernikuszi tan ellenkezik la ssentírással és ezért sem védenivsem biztosnak tartani nem, szabad". Ezzel végződött :a "Galilei-pör" első fedezete. Az ügy Galilei tekintélyének nem ártott és Rómából való távozása előtt a pápa is magánkihallgatáson fogadta búcsúzéul. Firenzébe való visszatérése után folytatta tudományos műkö désér 1618-ban feltűnő üstökösök je;1entek meg az égen. Sokan foglalkoztak ezeknek a meglepő jelenségeknek a magyarázatával, Galilei is előadásokat tartott róluk nagy hallgatóság előtt. Elgondolása téves volt. Azt hitte, hogy az üstökösök a Föld valamiféle kigőzölgéSoéből keletkeznek. Ezek nagy magasságra szállnak fel. ott a Nap rájuk süt és ebből kapják fényüket. Ez a magyarázata vitába keverte Galileit a jezsuita Grassival, aki azt vallotta. hogy az üstökösök valóságos égitestek, amelyek a Hold szféráia fölött vannak, mint 'I'ieho tanította, A vita lezárására Galilei 1623han könyvet adott ki Il Saggiatore (Aranvméeleg) cím alatt. Ekkor lett pápa Barberini bíboros, Galilei régi jóbarátja - ódát is írt Galllel tiszteletére - ezért Galilei új könyvét az új pápának. VIII. Orbánnak dedikálta.. A pápa nagy elismeréssel fogadta a, könyvet, ebéd' alatt az asztalnál olvastatta és Grassival szemben Ga.lileinek adott igazat. . A következőkben néhány szemelvényt adunk a Sagg-iatoreból. Látjuk ezekből a bizonyítás éles logikáját, a nyelv krástálytiszta átlátszóságát és a finom iróniát, amelyek Galilei könyvé, olyan népszerűvétették. Megjelenése után szétkapkodták és bolRog voIt,aki egy példányhoz juthatott. Nemcsak az üstökösről volt szó benne, hanem 53 csillaeászatí kérdést tárgyalt, A hatodik problémával kapcsolatban kikel a tudományra káros tulző jtekintélvtisstelet ellen: ,.Egyebek között észre lehet venni Sarsinál (Grassi ez alatt a név alatt adta ki 'munkáját) a tökéletes hitet, hogy a filozófiában szükséges valamely híres szcrzö véleményére támas?1-' míveí értelmük, ha nem kapcsolódik egy másiknak fejtegetéséhez, meddő és terméketlen marad; talán úgy vélí, hogy 'a filozófia is egy embernek a könyve és fantáziájának terméke. mínt az IUas vagy az Orlando Furioso: könyvek, amelyekben a legfontosabb, hogy amí ott irva van, pontos legyen. sarsí úr, a dolog nem így van. A filozófia' abban a nagy könyvben van megírva, amely .állandóan .nyitva áll szemeink előtt (a Mindenséger értem), de ezt nem értjük, ha először meg nem tanuljuk a nyelvet és meg nem ismerjük a betüket. amelyekben irva van, A matematika nyelvén van megírva és a betűk, háromszögek, körök és más mértaní ábrák, amelyek nélkül lehe. tetlen emberi mödon megérteni a beszédet. nélkülük csak hiába keringünk egy sötét labírtntusban.«
239
A 44-Lk kérdéssel kapcsolatban Galilei felel Grassinak, aki a filozófusok és költők tekintélye alapján azt mondja, hogy a nyilvessző, vagy ólomgulyó, ha sebesen átszeli a levegőt, izzásba jön. Gúnyorsan ír: »Ha Barsi azt akarja, hogyelhiggyem, hogya babiloniak úgyis meg tudták rözní a tojást, hogy gyorsan körülforgatták egy paríttyában, én elhiszem, de azt állítom, hogy az ok messze van attól, amit elém tárnak. Hogy az igazi okot megtalálj am, így okoskodom; ha nálam nem jelentkezik egy hatás, ami másnak sikerül, akkor nyilvánvaló, hogy az: én munkámban hiányzott az, ami a hatás létrejöttének az oka. Es ha csak egyetlen dolog hiányzott nálam, akkor ez az egyetlen dolog az, igazi ok. De nem hiányzott nálam a tojás, sem a parittya, sem az erős ember, aki azt forgassa, a tojás mégsem főtt meg, s(:)t eüenkezöteg, ha meleg volt, kihült. Es mível nem hiányzott más, minthogy nem voltam Babiloniában, tehát a Babiloniában való tartózkodás lehet csak a tojás megkeményedésének oka és nem a Ievegö surtödása.« '
A Saggiatore mégsem mérgesítette el a helyzetet Galilei és R jezsuiták között és Guidúccit - aki Galilei nézeteit először adta ki könyvében - nagy jóakara.ttal fogadták a Collegium Romanumban. Galilei Frederico Cesihez küldött levelében így írt: "Grassi páter igen barátságos volt 'Miario Guiduecihoz, aki azt írja nekem, hogy ez, a páter "non, abhorret a motu terrae" (nem borzad vissza a Föld mozgásától), miután Guiducci megssüntette főbb skrupulusait és azt mutatta, hogy sokban hajlik az, én véIeménvemhez, úgy, hogy nem lenne csoda, ha egy nap egészen magáévá tenné". Galilei azt gondolta, az új pápa trónralépte után eljött az 'alkalmas pillanat az 1616-iki kongregáció tilalom visszavonására, ezért 1624-ben Rómába ment. Kilenc hetes ottartózkodása alatt hatszor volt 'a pápánál kihallgatáson és az minden módon kimutatta iránta jóindulatát. Igy Galilei fia számára egyházi javadaImat ajándékozott, sőt, mikor a fiú nem volt hajlandó a papi tonzurát és a revereadát felvenni - pappá nem kellett volna lennie - a pápa még abba is, belement, hogy fia he-lyett unokaöccse kapja meg a jav.adnlrnat, A kopernilmszi tan helyességéről azonban nem tudta meggyőzni a pápát Galilei. E,gyik alkalommal érve-ire, a pápa így válaszole. "Ha a kopernikuszi tan helyesebbnek is látszik, mint a biblia szószerinti szövegének megfelelő felfogás. ebből még nem követkeetethet.iük, hogy Kopernlkusz rendszere helyes. Ezen a módon ugyanis kénvszcet gyakorolnánk Istenne'] szemben, aki mindentudó és mindenható, s így mód.iában van a világot egészen más törvények szerint megalkotni, mint ahogy Kopernikusz elgondolta". Enne-k az érV'elésnek. a felhasználása. később igen veszedelmes helyzetet teremtett Galile,i számára. Galilei eredmény nélkül tért vissza Firenzébe, de azért tovább dolgozott nagy művén, amelyben a Kopernikusz és ra Ptolemaiosféle világrendszereket hasonlította össze. 1630-ban elkészült a nagy 500 lapos munka és hosszú huzavona után sikerült is egyházi jóváhagyást szeresnie megjelente,téséhez. 1632-ben a könyv "Párbeszéd a két. világrendszerrdl" címen' mégis megjelent. Hárman beszélgetnek négy napon át a könyvben ra kétféle rendszerről. os bár Galilei nem foglal kifejeze-tten állást ra Kopernikusz-Iéle tan rnellett, a könyv egész jenel~éből nyilvánvaló. hogy azt tartja igaznak. Felsorolja a mellette szóló érveket. Első nap 'rámutat arra, meanyivel valószínűbb, ho,gy a Föld forog a tengelye körül, minthogy a hatalmas csillagvilág márhetetlen sebe-s240
séggel körülfordul. A második nap kimutatja, hogy nem szól a Föld forgása ellen, hogy ,a toronyból lesdtett kőa torony lábához esik, hiszen ,a haladó hajón is! az árbóe lábához esik n leejtett kő. A negyedik nap hozza a fő érvet, amelvet ő döntőnek gondolt. Ezusonban tévedésen alapult. Az ár-apály jelens.ég egy érdekes magyarázata volt .ez. Megfigyelte' Velencében, hogy amikor csónakon édes vizet. szállítottak,a víz előre loccsant, ha a csónak hirtelen megállt, és h átracsapódott, ha a csónak hirtelen előreszökött. Ha n Földön is, megfigyelhetnénk hasonló jelenségeket, az - okoskodott Galilei - szemmelláthatóan igazolná, hogy a Föld valóban mozog. Márpedig ez ,a je,lenség itt van a szemünk elő'tt 'll, tenger apályában és dagályában - mondja, Ezt ő 'a köve,tkezőképp magyarázza. A Földnek kétféle mozgása van: kering a nap körül és forog tengelye körül. Napjában kétszer bekövetkezik, hogy a .te'nge,ly körül való forgás Iránya meg'egyezik va Nap körüli keringés iránvával, illetőleg éppen ellenkező vele" Az első esetben a, kétféle sebesség ösazeadódík, a sebesség: megnő, a Földön levő víz, a tenger visszacsapódik, a második esetben pedig a sebeisség lecsökken, a tenger vize előre vágódik. Igy jön létre: naponként a dagály és az apály. Ennek a magy,aráz,a,tnak azonban két gyengéje, van. Galilei azt gondolta, hogy a Nap körüli keringés sebessége csak háromszor akkora, mint a tengely körüli forgás eebeesézeaa egvenlítőn, a valóságban azonban kerekein hatvanszor nagyobb. Igy a hatás, amit ,a Galilei által kigondolt jelenség okoz, nagyon kicsiny. Másrészről a dagály és apály jelensége,i nem 24 óránként jelentkeznek, mínt kellene, hall, Föld tengely körüli forgása játszana szerepet, hanem a periodus 24 óra 50 perc, amint ,azt Kepler világosan látta. Éppen ezért ő a Hold vonzó hatását tekintette, a jelenség okának, amint ma is valljuk. Galilei még azt hitte, hogy a Föld vonzóereje hat ugyan a Holdra, sőt ennek ereje a Hold közelében is akkora, mint itt la Földön, de ,a Holdnak magának nincs vonzóereje a földi tárgyekra, Éppen ezért elvetette a Kepler-féle magvarázatot, sőt nagyon elítélőleg írt róla: »De mindazok közt a jelentős tudósok közt, akik ezeknek a csodálatos természeti jelenségeknek (az apálynak és dagálynak) szeritették figyelmüket, mondja Salviati a Dialogus negyedik napján -, jobban csodálkozom Kepleren, mint bárki máson. Hogyan is tudott egy oly szabad gondolkozású és átható éleslátású ember, mikor a Föld mozgásáröt szóló ,tan már a kezében volt,' eítürní és méltányolni olyan dolgokat, mint a Hold uralma a víz felett: rejtett tulajdonságokat .(t. 1. a Holdból kiinduló vonzóerőt); amelyek nem egyebek gyermekségeknél ?«
Ez is mutatja, hogy mindenéleselméjűségeellenéré is Galilei míIyen messze volt még az általános gravitáció fe:lismerésétől . Érde~ms és meglepő ,az is, hogy Galilei ~ Dialogusoon' nem hivatkoeík Kepler bolygó-törvényeirJ!, amelyek pedig főerősségei voltak az új csi1lagászati viláenéeetnek, Kopemikuss még azt gondolta, hogya bolygók körpályán kelringenek 'a Nap körül, de hamarosan kiderült, hOlgy est nem lehet össseegvestetni a bolygók megfÍJgye,lt mosgásával, esért- Koperníkusz is, kénytelen volt visszatérni az epieiklusokra, Pl. 'a Föld nem körpályán kering a Nap körül, hanema Nap körüli körön csak egy úiabb kör közép241
pontja kering s ennek a második körnek a kerületén mozog annak a körnek a középpontja. amelyen a Föld ténylegvkeríng. A Merkurnál már 7 ilyen módon egymáshoz kapcsolt körre volt szüksége, a megfigyelt mozgás Ieírásához. Egészben a Hold és az akkor ismert 5 bolygó leírásához 34 kört használt Kopernikusz, Ez már haladást jelentett, mert a Ptolomáios rendszerét használó Fracastoro 79 körre szorult, - Galilei szintén csak korpályáról beszélt, pedig akkor már megjelentek Kepler munkái, amelyek megállapították, hogy a bolygók ellipaeis pályán kecingenek a Nap körül. Ez az egyszerű törvéllya legtöbb bolygónál feleslegessé teszi ,azepiciklusok bonyolult rendszerét. Más dologban azonhan Galilei álláspontja helyesebb volt, mint Kepleré, Kepler még nagyon hadlotűarr-a, hogy a csillagvilág értelmét abban keresse, mit jelent az az ember számára. Ezzel szemben Salviati, laki Galileit képviseli a párbeszédben, így beszél: »Tú l sokat követelnénk, Simpliclo, ha azt akarnók, hogya rólunk való gondoskodás legyen az isteni bölcsesség és hatalom egyedül méltó műve és határa, amelyen j.úl semmit se tegyen és rendezzen: én viszont azt szeretnérn, ha nem rövidítenénk meg annyira a kezét,hallem megelégednénk azzal a biztos tuda ital, hogy Isten és a természet annyira foglalkol:!k az emberi dolgok igazgatásával, hogy jobban már nem ls volna lehetséges, még akkor sem, ha az emberi nem gondozása lenne egyetlen feladata. Úgy vélem, ezt .ígen találó és nemes példával tudom bizonyítani, amikor azt mondom, hogya napsugár úgy vonzza magához a párat- és úgy melegíti azt az egy bizonyos növényt, mintha, semmi más dolga nem lenne; s egy bizonyos szőlöfürt. sőt egyetlen szölös zem megérlelését olyan nagy igyekezettel végzi, hogy nagyobb igyekezetet akkor sem tanúsfthatna, ha kizárólagos feladata lenne annak az egy szőlőszemnek a megértetése. Ha tehát ez a szötöszem rriindent megkap a Naptól, amit csak megkaphat ·és semmiben sem rövidül meg azáltal, hogy a Nap egyidejűleg ezer és ezer más munkát is végez, Irigységgel és oktalansággal kellene megvádolnunk azt a szőlőszemet, ha azt kövctelné,: hogy a Nap csak az ő érdeleében süssön, Biztos vagyok benne, hogy az isteni gondviselés semmit sem. mulaszt el abból, ami az emberiség gondozásához szükséges, de eszem sugallatát követve nem tudnám.elhlnni, hogy ne lenne semmi más ezenkivül a világegyetemben, ami az ő végtelen bölcsességétől tügg« i
(Ezt válaszképen mondja Salviati Simplicio kérdésére, hogy a Saturnus - akkor az, volta legtávolabbi ismert bolygó - és az álló csillagok közti óriási cstllag'talan üres teret miért tételezzük fel ~ Kiúek a kényelmére és hasznára szolg ál ~) Más helyen igen szepen ír az isteni tudás vég'telenségéről. »Nern kétséges, hogya császár hatalma sokkal nagyobb, mint a magános személye, de mind ennek, mind annak hatalma semmi a mtndenbatósághoz képest. Az emberek között vannak egyesek, akik jobban értenek a földmiveléshez. De mit jelent egy szölótöt kis gödörbe elültetni tudni ahhoz képest, amit nag.., bölcsességében a természet művel, amikor a tövet meggyökeresítl, táplálja, tápláléka egy' részéből leveleket, másikból kacsokat, harmadikból fürtöket formál, meg szőlőt, héjjat és magot? A természet megszámlálhatatlan munkál közül ez csak egyetlen egy, de már ebben ls megnyilatkozik a végtelen bölcsesség, úgyhogy elmondhatjuk: az Istent tudás 'végtelenszer végte len.«
Ezekkel a részletekkel szemben azonban nemcsak az, volt II veszedelmes Galilei számára, hogy sok helyen szemmelláthatóau Kopernikusz rendszere mellé állt, hanem talán még nag-yobb veszélyt jelenie.tt, hngy oa pápának a Kopern ikusz rendszer ellell felhozott már említett érvelését a párbeszédek naiv, szinte nevetsoéges személyének, Simnliciónak szájába adta s' így magát a pápát is nevetségessé tette. Castelli már az itélet után Galileihez
242
írt levelében azt írja, engesztelje' ki a pápát, mert a Rómában elterjedt hír szer-int haragszLk Galileire. Erthető a pápa haragja, mert a Dialoau« nemcsak a tilalmat hágja át azzal, hogy a hipotézisen túlmenően tételeisen hirdeti az új tant, hanem ezenkívül a pápa tekintélyét is kisebbíteni igyekszik. Alig jelent meg a Dialogo (párbeszéd). a pápa azonnali tilalom alá helvezte, Galileit pedig Rómába idézték az inkviaicióielé. Hiába hivatkozott magas korára - már 70-ik évében volt - és betegségére, meg kellett jelennie. " . 1633. február 13-án érkezett Rómába, ahol a firenzei követség palotájában szállt meg. Aprilis ll-én volt első kihallgatása az inkvizíció épületében s ettől kezdve április 30-ig ott -is kellett maradnia. Háromszobás lakást kapott, inasa vele 'maradhatott, kosztot a firenzei követségről vittek neki. A követtel levélben cenzura nélkül érintkeehetett, A kihallgatás alatt az 1616-iki döntésről kérdesték. Elmondotta, hogy amint Bellarmin igazoló írása is mutatda, közöltéld vele. hogy Kopernikusz tana ellenkezik a szentír-ással, ezért sem biztosnak tartani, sem védeni nem szabad. Ö ehhez alkalmazkodott is. Hivatkozott rá, hogy Bellarmin Foscar-inihez írt levele szerint a tant mint hipotézdst szabad tanítani és ő nem is tett mást- Ekkor vazonban rámuta,ttakaz 1616 Iebruáa- 26-iki je,gyzőkönyvre, amely szer-int tilos neki a tant quovismodo (bármi módon) igaznak tartani, védeni vagy tanítani. Galilei azt válaszolta, hogy ilyen tilalomra nem emlékszik. Érdeke,s ezzel kapcsolatban az 1616 február 25. és' 26·-i je:gyző könyv összevetése. A 25.-i az,t mondja, hogy Bellarmin hívassa magához G.alileit s közölje vele, hogy a tant, mivel a szentírással ellenkezik, sem biztosnak tartani, sem védeni nem szabadi Csak ha Galilei nem igér engedelmességet; akkor kell jeigyz.ő és tanúk jelenlétében megismetolni ,a tilalmat s Galiloíf - eng-edetlensége esetén - börtönnel megfenyegetni. A február' 26-i jHgyz,őkönyv viszont arról beszél, hogy tanúk előtt közölték Gelileivel a parancsot: tilos, hogy a tant a quooismodo tencai (bármi módon fenntartsa), védje, vagy fenntartsa szóban v~a,gy írásban. W olhwill azon a véleményen volt, hogy csak a február 25-iki jegyzőkönyv a hiteles.ia 26-ikit 1633-ban hamisitották. hogy GalileH könnyebben elítélhessék, Úgy gondolta, hogy a régebbi sző véget a megfelelő lapról kémiai szerakkel eltávolították s utána írták odaa február 26-iId jegyzőkönyv új szövegét- Szer-inte az is mutat.ia a hamisítást, hogy ezaló1 a jegyzőkönyv alól hiányzik Galilei 'aláírása. Laemmel 1926 november 26-án a hamisnak vélt jegyzőkönyveIt ultraviola sugarakkal világ-ította át, mert ezek a kitörölt írást is megmutatják. "És a sugarak azt mondták -írja Laemmel -, hogy nincs hamisítás. Összehasonlításul néhány más palimpszesztosznak ismert Iraton is átvilágítottunk és ezeknél rö,gíön megmutatkozott a láthatatlanná tett ösirat (aa eredeti írás), valamint a kitörlésre használt kémikálíák, Azóta a vatikáni Titkos Archivum maga ís beszerzett ilyen ultraibolya lámpát, hogv hasonló vizsgálatokat végezhessen", . . 19M-ben 'a Dialogonak két új angol fordítása jelent meg Amenkában Drako és Santillana . tollából. Drake előszavában azt mondja, h?gy a jegyzőkönyv hiteles, ezért Galilei technikailag Iek.intve vétkos volt. 243
A későbbi április 30-iki kihallgatáskor azt vallotta Galilei e most, hogy ujra elolvastam a könyvét, maga is úgy látja, mintha az védené az. új tant, de ez nem rosszakaratból történt, hanem hiúságból, hogy szellemesnek lássék. A kihallgatás befejezése után mégegvszer visszament bírái elé s azf mondta, hajlandó a Dialogóhoz még két napot hozzáfűzni, s az új részben Kopernikusz tanát hathatósan megcáfolni. Ezután a kihallgatás után elhagvhatta az inkvizíció épületét, hasamehetett a firenzei követségre s csak június 21-én kellett ismét meg-ielennie az inkvizíció előtt, Ujr,a kijelentette, hogy az 1616-iJd döntés után már nem tartotta igaznak ra kopernikuszi tant. M·e,gint felszólftották, hogy monddon igazat, különben a kinzás eszközeihez nyúlnak. Válasza: "Itt vagyok, hogy engedelmeskedjem. s mint mondtam, a döntés utáni ezt a véleményt nem tartottam". ' Az itélet megállapítja: lehetséges, a hosszú idő alatt elfelejtette a tilalmat, hogy semmi módon sem tarthatja és taníthatja az új tant, de a Bellarm ín-Ievélből' is láthatta, hogy olyan tant védelmez, amely a szeertírással ellenkezik, így bűne nem kisebb. Hogy súlyos tévedése és engedetlensége ne maradjon büntetlen. a Dialogót eltiltják, ő,t börtö-nbüntetésre itélik - az inkvizició által megszabott módon - és minden héten el kell majd mondauiaa hét bűnbánati zsoldárt. Másnap, június 22-én la S. Maria, sopra Minerva templomban történt meg az, itélet nyilvános. kihirdetése és Galilei ünnepélyes hitvallása, amelyben térdenállva megtagadta a kopernikuszi tant. E~ a jelenetet sokezor leírták, megfestették, rdle igazi jelentősége mégis kissé homályban maradt, Az itélelt megállapította: "A szentírással ellenkező tant hitt és azokhoz ragaszkodott, azért míndazokba a büntetésekbeo, és cenzúrákba esett, amelyet a szent kánonok és más általános és küJönleges konstitueiók az ilyen vétkesek ellen elhatároztak. Ezektől felmentünk, ha őszinte szívvel és nem szdnlelt hittel és eskűvel megtagadod és elátkozod a fentnevezett 'tévedéseket és eretnekségeket és minden más tévedést, amely ellenkezik a katolikas apos. toli egyház.zal. ,a formula szerint, amelyet meghatározunk", Gal ilei nyilvános és ünnepélyes vallomása ezek szerint nem valamí különleges büntetés, amelvet külön az Ő számára találtak ki, hanem az. index-kongregáeió úgyi vélte, Galilei a szenéírással ellenkező tan hirdetése míatt eretnekségbe esett, így abban az ünnepélyes formában kellett megtagadnia eretnekségét, amelyet minden eretnekség'böl visszatérőtöl megkívántak. J ellemző, ahogyan Galilei pörét Laemmel meg-ítéli : »A népies történetírás azt mondja: Nézzétek, milyen szégyen, hogya vallást, belekeverik a tudományba. };;s már a XVIII. században kijelentik a szabadgondolkozók: Hogy lehetne igaz egy vallás, amely ünnepélyes hatalmi, szóval parancsolja, hogy egy nyilvánvaló valótlanságot élhiggyenek? };;s egyúttal megtfltja, hogy az igazságnak higgyenek? Ez azonban csak látszólag van igy és nem igényelhet magának nagyobb ígazságértéket, mint az első, Impluzív tájékozódás. Mert itt nem a vallás, hanern a tudomány volt olyan korlátolt, hogy az igazság útját elzárta, s mível annak a kornak műveltjeí természetesen tudományuk varázslata alatt voltak, érthető a földforgás elháritása és semmiképen sem jelent a vallásnak vagy a katolicizmusnak szemére vethető szellemi beállítottságot. A Galilei elleni eljárást már sok év óta követelték a tudósok és a papok. Azt is.
244
'felhozhatjuk, hogy amint más országokban a boszorkányperekre vonatkozólag, 'úgy Itáliában a Galilei elleni harcban is a népies vélemény egészen az egyház ~ldalán állott, ameddig a dráma lefolyt,«
Az ünnepélves itélet után két nap mulva Galilei már kiszabadult az inkvizíció börtönéből, visszatérhetett a firenzei követségre. Innen július elején Sienába utazhatott, ahol jóbarátja, Piccolomini érsek látta vendégfil palotáaábam az év végéig, amikor hazament Firenzébe. Ott élt azután villájában, arnelvet csak külön engedéllyel hagyhatott el, s látogatókat is csak engedéllyel fogadhatott. Galilei életének ebben az utolsó szakaszában is folyta,tta. tudományos munkáját, Segíteltték ebben hűséges tanítványai. Ezek közül a már emlegetett bencés Castellin kívül felemdítjük á jezsuita Oavall.ieeit, ,a híres matematikust, aki Galilei Dialogóját jelentőségben, az Orlando F'uríosóval hasonlitotta össze, továbbá Torricelli.t és Vivianít, akik Galileinek utolsó éveiben hűséges társai voltak. Ismeretes az is, hogy a piarista rend ~lapHóját, Kalazanci Szent Józsefet is közeli szálak fűzték Ga.lileihez, Kettőjük érintkezésének főköz,vetítője a Galileiuél tanuló piarista növendékeken kívül a híres dominikánus Campanella Tamás volt, rnindkettőjük nek bizalmas baráí.ja, A Galilei tanulói és baráti köréhez tartozó piaristák közül li Ieg'[elentősebbek volfiak Francesco Mihelini, később a pisai egyetem katedráján utóda, Clemente Settimii, hoszszú időn át titkára és íródeákja és Angelo Morelli, Galilei két jelentős munkáíáról akarunk még röviden me:gem-' Iékezni, az egyik a földrajzi hosszaiság meghatározására vonatkozott, a másik pedig a mechanika megalapozása volt, A tengeren járó hajók a földrajzi szélességet csillagászati megf'ig-yeléeekkol elég. pontosan meg tudták határozni (a szélesség megegyezik a sarkcaillagmak a horizont feletti magasságával), de a hosszúság meghatározása sokkal nehezebb. Az angol és a holland kormány nagy díjakat tűzött ki azok jutalmazására, akik a Ieladatot ldelégítöen megoldják. Manapság úgy csinálják, hogy a rádió időjelzésébölmegállapítják, mekkora ta kűlönbség a greenwichi idő és a tartózkodási helyük ideje köz,ött,s felhasználják azt, hogy egy óra ,alaitta Föld 15o -al fordul tovább a tengelye körül. Ezért ha pl 3 óra az ídőkülönbség, 3x15=45°al hely földrajzi hosszúsága Greenwichhez viszonyítva, Galilei arra gondolt, hogy a Jupiter holdjainak keringési idejeit kellene pontosan megállapítani sakkor a holdak tényleges helyzete rnutatná .a megfigyelőnek, hogy mennyi az idő pl. Firenzében, s a saját idejének ettől' való eltérése megadná a két hely földrajzi hosszúságának különbségét. Do a nehézség az volt, hogy a holdak keringési idejének pontos meghatárosása nem akart sikerülni. Galilei gyanűtotta, hogya zavart a fény véges terjedési sebessége okozta, E,zt a gondolatot Cassiní, a hires, olasz csillagász mag'lá,v,al vitte Párísba, de ott szembekerült a francia akadémia felfogásával, amely Descartes nézetével vallotta, hogya fénynek nincs szüksége időre a tovaterfedéshez, Caesini tanítványa, Römer Oláf éppen a J upiter-holdak keringésében megf igvelt ké.sést használta fe1 a fény-sebesség első meghatározására 1675-ben. Galilei próbálkozása nem adott végleg'es eredményt, de a hol245
landi kormány megrs annyira, értékelte kufatáeait, hogy hálábóf aranyláncot küldött neki. Galilei nem fogadta el - protestáns kormány küldte - s ezt Rómában nagyon jó néven vették tőle. Jel,entősebb Galileineka mechanika megalapozásában kifejtett munkássága, 1638 március, 6-án jelent meg Leldenben az Elzevirek híres nyomd'ájál.,ana Discorsi, az első fizikai tankönyv. Galilei ennek kéziratát már előbb átadta egykori tanítványának, De Noailles.g-rófnak, aki nrint Richelieu követe VIII. Orbánnál engedélyt kapott Galilei meg-látog'atására, Galilei azt írja, csak a kézirata sorsát akarta így biztositani, nem gomdolt kinyomta tására, de a gróf Leldenben kinvomtatta, Ebben la könyvben is Salvieto, Sagredo és Simplicio beszélgetnek négy napon át, egészen úgy, mint a Dialogóban. Galilei szembehelyezkedik Ar-istoteles mechanikai nézeteivel - pl. hogy 1lJ testek esési sebessége súlyuk arányában nő ---' és kifeljti az új mechanika alapjait, A harmadik nap bevezetésében pl. ezt mondJa: »Nagyon régi tárgyról hozok új tudományt". Néhány könnyebb szabályt hallott már az ember emjegetní, pl, hogy a leeső súlyos testek természetes mozgása egyenletesen gyorsuló, De hogy milyen mértékben érvényesül ez a gyorsulás, eddig nem mondták meg. Mert amennyire én tudom, eddig senki sem bizonyította be, hogy a leeső testek által egyenlő idők alatt megtett utak úgy aránylanak egymáshoz, mint a páratlan számok, Megflgyelték, hogy az eldobott test bízonyos görbe vonalat ír le, de hogy ez a görbe parabola, azt senki sem tanította.«
Mechanikai nézetei meg erő sítésére ebben a könyvben le,írja a lejtőn végzett híres kísérleteit s tárgyalja ,az inga lengését, amelyről megádlap ítja, hogy mindig egyenlő idők alabt történik, tehát alkalmasak az idő mérésére- I,tt ugyan tulzásba megy, inert azt
mondja, hogy az inga lengésidede akkor sem változik, ha a kilengés szöge akár 90o-r,a is nő. Ilyenkor a valóságban a lengésidő több, mint 10%-al nagyobbodik. Ez a munka tulajdonképen Galilei egész életéri át kiérlelt iS kísérletileg eUenőrzöt.tgondolatait foglalja össze, 'S a fizika első tankönyvéneki tekinehető. . Galiled ennek megjelenése után sem pihent, de életében más munkájaonár nem jutott nyilvánosságra. Elég sokat betegeskedett és. 1642 Januáa- 8-án hűséges tanítványai körében érte utól a halál. Összefoglaló jellemzését lelg:a.l:kahnasabban azokkal a szavakkal adhatjuk meg, ahogyan Lane, a híres német fizikus a Discorso megjelenésének 300-ik évfordulóján megemlékezett róla: ' "Galilei mai napig fennmaradt népszerűsége kétségtelenül fő leg caillagúszati Ielfedezésedn alapul, s az, ezzel kapcsolatban Kopernikuszért víVo
246
két fajta tevékenységben kőzös az igazság új fogaJ~a, amely már nem II tradíciót veszi kiindulásul, hanem azt, amit az ember a saját tapasztalása és gondolkoeásae.lapján saját maga megis~ner-. Ez az igazságra törekvés sok. kortársáhan dolgozott, de senkiben sem tört fel olyan hatalmasan, mint Galileiben. és esáltal a régi vélemények védői különös ellenségeskedésének és üldözésének is tette ki magát. Ebben van Galilei jelentősége, amelyik túlnyúlik a természettudomány területen" .
Paul Claude,l SEGITö MIASSZONYUNK
Mint a csenevész gyermek, .ki tudja nem nagyon szeretik, nem büszke rá az anyja, H a néha-néha; egy lágy pillantás simogatja, Rlpirul, vadul nevet, mert fél, hogy sírni fog, Ugy e rossz világoen., ki árva, kUagadott Kinek nincs pénze, kiben nincs szellem és tudás, (j is baráto(~ néked, mint bárki más.' A szegénye'k nehezen nyilnak, (le megnyerhetjük szi1Jük, H a figyelmesek vagyunk, ha, kissé tisztesen bánunk veWk Fogadd pillantásom sze.qény, ioaodd kezem, de nékem ne higyj, 'Mindjárt megJ/ek hasonlók köz~ és elfelejtem bajaid. A szegénynek hű barátja nincs, csak ha még szegényebbre talál. JeTI hát, leroskadott. húgom, nézz Máriára 'már. SzegényasszonJl, ha férjed iszik, ha c8enevész a gyermeked, Ha nincs pénzed lakbérre s 'a, haláU lesed, Ó, mikor nincs semmid és fáj minden, az egés-z .Tőjj a templomba, hallaass. Leien: any,iára nézz! Bármi igaztalanság érien; bármi legyen a seb, Ha szenved a gyermek, Anyának lenni keservesebb. Nézz Arra, ki itt van, panasz, remény ne száljon. szívedben, Mint a szegény ki. még szegényebbre akad és nézik egymást csendben. . K o s z t o l á n y i Á d á m fordítása
247
Sinkó Ferenc
MAGYAROK MÁRIÁJA A nYiár végén a Mátrában töltöttem néhány napot. Kisaszszony ünnepének másnapján kint heverésztünk az üdiülő mögött zöldelő hegyi réten. A szdvet zsibbasztó csöndben, és békességben egys,zerre' csak e,gyszekér jelent meg a hegyoldali úton. Koporsó volt rajta, " Tudtuk. ki van a koporsóban. Egy jav:akoraheliasszony volt a szekér néma utasa, laki Kisasszony ünnepének éjszakáján halt meg hirtelen az, alig kilométernvi távolsághan lévő elhíresedett forrásnál. . Akkor csak ia tragikumot láttuk az esetben. De néhány nap múlva, mikor lefelé gördültünk a huszon, a keresztesi, ballai és hasznosi asszonyok beszédéból megtudtam az eset történetét, ahogy a nép látta. Az, történt - mcsélték - hogy az asszony szive kissé gyönge volt, kifáradt a kapaszkodáshan is. az énekben is. Annyira, hogy amikor ott fent a kápolnában M'lirÍ>a köszöntésébe merült a nép, úgy zokogott a meghatódástól. hogy a szive megszakadt Aki látta már, milyen hévvel köszöntik dolgos parasztasszeIlyaink Máriát egy-,egy zaráudokhelven, sméginkáhh, milyen sírással húcsúznakel tőle' hazainduláskor, bizony nem mosolyog ezen a magvarázaton. Sz.ívszakadásig tudják szeretrii a sokarcú Máriát: a gyermeket, a szüzet, az anyát. a fájdalmas.at. a dicsősé gest, la mennyeik királynéját. Honnan e forró szerétet ~ - kérdi mindenki, akinekl csak alkalma nyílik belepillantani 'a magyar nép Mái-ia-tiszteleténck mélységeibe- A felelet még annak számára sem adódik egyik pillanatról la másikra, aki ra nép vallásosságát a legközvetlenebb, legbizalmasabb rnódon, azaz, mint gyermek ismerte meg. Abban is évek hosszú során á,t mesék ből, imádság-okból. olvasmányokból. hallott, lejegyzett énekekből. vallomásokből. mint rnozaikkövecskékbőlalakul ki a telies kép: Mária képe, arca, egyénisége, ahogy ez a magy:arkatolikus nép szivében .él, A magyar nép Máriája legteljesebb módon az evangéliumok és a dogmák Márfája. Nemcsak elfogadja mindazt, amit róla az Egyház mond, hanem teljes. mértékben át is éli. Minéli tovább tanulmányozzuk népünk Mária-tiszteletét. annál inkább me,glátjuk a dogmák és ünnepek mélyén a sugárzó érzelmi tartalmat. Népünk Mária-élményének legalapvetőbb jegye: a bizalmasság és közvetlenség. A három evangéliumi személy, aki gyakrabban azerepel .a nép Iegendáiban és meséiben : Jézus, Már-ia és Szelle Péter. Jézust borzongó tisztelettel ővezi, Pétert az emberi gYÖllgeség: bukdácsoló, humorosan póruljáró képviselőjévé avatja a nép képzelete, Ahogy ők ketten a magyar földön járnak: Isten és az ő emberi árnyéka. Mária ugyanakkor a mennyei anya, aki teljesen emberi. Amíg Péter 'az emberi gyarlóság megszemélyesitője, addig Mária az emberi jóság mennvei kiterjedése:. Az emberi és emberfeletti, földi ésa mermyeí elem Mária földi és mennyei életében kapcsolódik egybe legszorosabban népünk képzeletvilágában. A názáreti ház éppen olyan kicsi hajlék, mint bármely palóc, vagy alföldi tanyai porta, lakói pontosan ugyanazt
248
cselekszik és élik, mint az emlitett magyar hajlékek lakói. Csak éppen hogy úgy járnak ki-he ott az; angyalok, mint nálunk a szomszédok, A nyolcvanhárom esztendős Gera Annus néni ajkáról jegyeztem fel Szeged környékén, Sándorfalván az; alábbi verses legendát.! Gábriel arkangyal leszállt Názáretben, Mint a piros hajnal, mennyei nagy fényben Veri a citerát; zengi a szép fohászt, Ezzel vigasztalja a dicsőült Szent Annát. Hamuszin szárnyait egekbe terjeszti, . Gyönyörű orcáját a földre függeszti. Égszínű palástban, rózsaszín "ruhában, Leszállott. Gábriel Názáret városában. A Szent Anna asszony ülvén ő székében, Szíve nagyon örült szíve gyümölcsében. Lábával ringatja, szájával azt mondja, Aludj el, aludj el, egei, királynéja .. i Az arany bölcsőben. tiszta hófehérben Aluszik Szüz Mária mennveí nagy fényben. Szemeit lehunyja, kezelt kinyujtja, Gábriel angyallal beszélget álmában ... Gábriel arkangyal mondja Máriának. Hogy te leszel anyja világ váltságának. Te fogod msgszütní. te fogod nevelni Kegyes karjaidon Jézust tartani. Mária meg mondja Gábor főangyalnak: Hogy lehetnék anyja én az Úr Jézusnak? Alig, hogy születtem, pólyába tétettem, Márts istenanyjának elneveztettem ? Oo' A bölcsős gyermekek, bölcsős csecsemőcskék, Mikor ők alusznak, noha napon gyöngék, De mikor alusznak, szépen mosolyognak, Orző angyalokkal -akkor vigadoznak ... Altass el mínket is az arany bölcsőben, Hingass el minket is drága szent szívedben, Majd ha üt az óra az örök álomra, Véled együtt álljunk mennyben egy bokorban, A Szentháromságnak vezess tárházába.
Máriának ez az emberi vonásokkalés a mennveiek közvetlen szemléletével bővelkedő képe középkori eredetit Amint Krisztus nierev bizánci képe először Szent Ferenc e,lőtt mozdul meg, úg-y Mária képét is a franciskánus szellern tölti meg emberi vonásokkal a Mária-siralmakban, majd a tömérdek legendáhan,ameh' sz.ínes kertté varázsolta a köz,épkori Mária-tiszteletet, Népünk Márta-képe azonban mai formájában v,égle'g"esen a barokkban alakul ki. Eszterházi Páltól kezdve TeleIk .Józsefig' vallásos erők munkálkoduak e képen, papok, paraszti búesúvezetők, énekesnők és énekesek közvetítik a hívő tömeghez. amely névtelen ezrein keresztül teljesen hozzászíneei és al ak ítj a. azt a magyar gondolkodásmódhoz és fantáziához. ' 1 Gera Anna 83 éves sándor-ratvl asszony valóságos élő lexikona a mult század népies imádságainak, verses legendáinak. Az idézett legendát 1954. júliusában jegyeztem fel tőle. A legendában szereplő »bokor<~ a »kaláka« alföldi megfelelője. »Tárház-e-ria k nevezik Ujszász környékén azokat a tanyai házakat, ahol templom hijján ájtatoskodni jár össze a környék,
Külőnösen mélvreható munkát végzett egy keveset emlegetett, de a nép által annál többet olvasott vallásos népkönyvünk : a. "Makula nélkül való tükör"." Az 1712-es évtől kezdve, hogy először megjelent Nagyszombatban a ,,Királyi Universitásnak Betűivel", számos kiadást ért meg. A könyv Krisztus atyafiságának történetét foglalj,a össze, és mondja el, részben az apokrif evangéliumok, részben középltori szentek, elsősorban Szent Brigitta látomásai alapján. Két és fél évszázad Ma azzal babonázza meg ez a könyv paraszti olvasóit, hogy a, legiapróbb részlotekig mindent elmond, amire, -a hívő képzellet kívánesi a Boldogságos Szüz földi életével kapcsolatban. »Hogy peltg minden őtet szerető szivek megtudhassák az ő szépségét, sok elhihető írások szerínt kinyilatkoztatom Irja Mária külsejéről a könyv. Vala pedig a Sz. Szűz középszerű valamennyire nagyobb a középreno között, Az ő teste búzaszínű vala .és haja aranysz ínű, szemei igen kegyes és barna színűek valának. Orra valamennyire vékony, ajkai pirosak, ábrázattya hosszas. kezei és ujjai is hosszúak valának, szavai nyáj asak és kedvesek, járása lassú és szemérmes vala."
A názáreti ház életének apró mindennapi mozzauatait ig'y írja le: »Elhihető dolog, hogy Szent József reggeli imádságát elvégezvén elment dolgozni és napestig nem jött haza, igyekezvén valamit dolgozva érdemelni, kivel magát szerető jegyesével táplálhassa. Könnyen elhihetni, hogy at emberek örömest adtak neki munkát, mivel jó ember volt ... Annak felette igen szorgatrnatosan szolgált az ő jegyesének és nagy szerencséjének tartotta, ha valami kedves dolgot tehetett neki ... Hasonlóképen a Szent Szűz is szorgalrnatosan szolgált az ő jegyesének, mínden dolgait nagy alázatossággal végezte ... azért a mennyei Kiráiyné az ő szerelmes jegyesének minden nap nagy örömmel ételt készitett, meiy étek, ha paraszti . is volt, de Szent Józsefnek jobb ízű volt, mintsem a hercegi eledelek, mert ugyanis' micsoda ételek lettek volna jobbízűek és kedvesebbek, mint amelyek nem angyaltól, hanem az angyalok királynéjától valának készítve ... «
Ez az angyalok Királynéja pontosan olyan, mint bármely falusi fiatal menyecske, Annyira óhajtja és várja például ft Messiást, hogy eljár beszélgetrri róla a "vén próf'étánéhoz", Anna aszszonyhoz, Aki egyébként "ke,dvCls Iányomnak" sZ'ólitja őt. A betlehemi útra való készülődést így írja le: ..Szent Anna asszonya reménységben volt, hogy az ő házában fog megszületni a világ megváltója, az Isten Szent Fia. Nagy keserűségben volt, hogy Isten az ő bűnei miatt azt meg nem engedi, azért míndazokat, amiket készített volt, az ő édes lányának az útra adá. De a szegénység szeretője azokból többet nem vett, hanem két gyapjú posztócskát, akikbe fejecskéjét a kis gyermeknek pójálhassa. Szent József Joachimmal egy ökröt és szamarat vett, akik közé aztán Jézus tétetett ... «
A jámbor könyv aztán elkíséri a Betlehembe igyekvő "szerelmes jegy,eseke,t', minden lépésükben, ott is az apró mindennaní 2 Makula nélkül való tükör. Mely az üdvözítő Jézus Krisztusnak és Szent Szüleinek életét, úgy keserves kínszenvedését és halálát adja elé. Szűz Szent Klára szerzetében lévő Ujfalussi Klára asszonynak, Karancs Berényi György uram őnagysága kedves házastársának költségén kíbocsájtotta Nagyszombatban 1712. 4067. 536. Ugyancsak Nagyszombatban megjelent még 1722-ben és 1746-ban. Nagyszombatban és Budán jelent meg 1790-ben. Budán 1806-ban. Ezenkivül láttam még egy 1909-es és egy 1912-es kiadását Jászberényből, Baláss Ferenc nyorndájából,
250
részletek leírásával bájolva el olvasóit. "Az éj igen hideg és kedívetlen vala, néha hó, néha eső esett, néha zuzmarás, néha szeles idő volt. A Szerit Szűz, néha a szamáron ült és Szent JÓzs.ef annak zaboláját tartotte, ha pedig gyalog ment, az ökörrel együtt elűlűz1,e".· Ez a -valósázot és közvetlen kapcsolódást kereső szellem a szálláskeresésben nyilatkozik meg Iegkedvesebben. »Midőn Szent József péntek délután (mert Krisztus vasárnap született) Betlehembe érkezett volna, kétségkívül az ő legkedvesebb atyafiához méne, mond·ván: Szerető atyámfia. imé eljöttem az én házastársommal Názáretből, hogy a császár parancsolatja szerint beírassarn magam. Nincs semmim, csak egy ökröm és szamaram, de az én házastársom terhben van - és minden órában várandó. Kérlek azért nagy alázatosan, engedj valami alkalmatos házat, kiben szülhessen és tisztulásig ott maradhasson. Kire a gazda felelé: Atyámfia, méltó kérésed van, én örömest befogadnálak. de látod. - hogy a jövevény emberekkel van tele. Azért megbocsáss, hogy kedvedet nem tehetern.«
Más helyen megpirongatják. "Gonosz embernek kell lenned, hogy a szegény asszonyt oly messzünnen magaddal hozod, minden órában várandó lévén." Mások' meg féltékenységgel vádolják: "Gyanú'sággal kell lenned hozzá." József szomorkodik, Mária azonban vigasztalja: "Monda Szüz Mária: Szerető .rözserern, ne búsulj oly igen. Az Isten adhat szállást, ha pedig nem, az Isten akaratján meg keU nyugodnunk. Feiele Szent József: Szerető Máriám, áll] itt a barmoknál. én addig nem nyugszom, míg szállást nem találok ... «
A -Mária-siralmak közvetlen élményt és a valóság megközelítését kereső szelleme ezekben a részletezésekben, abban, hogy Máriát, Józsefeit, Annát és a Szent nemzetség többi szereplőjét a maga szavajárásában szólaltatia meg, annvira közel hozta a nép lelkéhez, gondolkozásához Máriát, hogy szinte a maga asszonyai közül valónak érezte és érzi őt mindmáig_ A természetfeletad egyéniségeknek és eseményekneka "Makul:a nélkül való tükörv-ben megnyilatkozó közvetlen és emberies szemlelete a magyar néplélek legmélyebb húrjait rendítette, meg. Elég belelapozni a mult században nyomtatásba került Mária-legendák-' ba és énekekbe, vagy akár ismert vallásos ponyvaíróínk, Orosz István, Gitzi György, Koós Bálint, Vak Émán, Varga Lajos írásaiba: nyomban megcsap bennünket a közvetlen szemlélet melege, Varga Lajos, a Szeritírás megverselője például így írja Je a templombavitel előtt álló Máriát: 8 »Mint tavasz rózsája, melyre gyöngyharmat hull, A bíborszín hajnal ragyogó arczárul, Vagy mínt kék ibolya zöldelő rejtekben, Olyan volt Mária. a szent Názáretben ... Haja tündöklöbb volt a nap sugaránál. Mosolygó két arca fehérebb a hónál, Ajkain nyílott a menyország rózsája, Két szemében az ég nefelejts virága ... HáI'om pálma állott Szent Anna udvarán, Illatozó virág volt mindenik gallyán, Rozmaring hajlott ki a ház ablakából, Megaranyozva az esti napsugártól ... s Varga Lajos: Szűz Mária emléke. ÉVsz. nélk. kiadja és nyomtatta az Egri Nyomda Bészvénytllrsaság Egerben. 80-96 old.
251
Viola és szegfű van a haz udvarán, Épp azt öntözgetí az ártatlan 'kislány, Mellette van egy kis hófehér bárányka A kisleánykának ez a játszótársa ... Szent Joakim most jött éppen a templomból, Éppen most lépett be a nagy utcaajtón, Amint magaután az ajtót betette, Leült a fa alatt nyúló kerevetre.' És szólt Szent Annához: Hallod feleségem, A jeruzsálemi főpappal beszéltem, És megmondtam neki, hogy kis leányunkat Holnap már elvisszük, midőn feljön a nap .. ·«
Mária fiatalasszony korában Názáretben, Lajos megírásában - így folyt az, élet:"
ugyancsak Varga
Szent Anna házánál, udvaron és kertben, Sem öreg, sem ifjú dologtalan nincsen. József, a Szent férfi a kis kertet ássa, S azt fölgereblyézi szép puhára Mária, Kicsike lábával szélét-hosszát lépi, Kerek és szögletes alakokra méri. Nézz csak ide, József, amit most készítek, Ezek - úgymond Mária - virágágyak lesznek; Ebben lesz a szegfű, ott a majoranna, Amott lesz az izsóp, itt meg Ibolyácska ... Ott az út szélére levendulát vetek És -ahol most állok, itt mirhát ültetek; Liliom és rózsa a bejárat meUett, Azok érdemlik meg a legelső helyet ... ... A két hű társ míg így foglalatoskodott, Anna eddig egy nagy szent könyvből olvasott, Joachim lent volt a gyümölcsös kertbe, Metsző késével a fákat nyeségette ... « » ...
Mi más mindez, ha nem e,gy magyar paraszti család életének elf'ínomitott és az égre ve,titeitt mása ~ ! ... De- megmarad Mária magyar parasetasszonynak. a népdalbeli anyának a Golgota árnyékában is. Figyeljük meg az, egyik le-gszebb magyar Máriaének alábbisorait:5 ül Mária egy magában: »Hol vagy csítlagom ?« Alacsony kis hajlékában: »Szép gyöngyalakom r« Várja, várja, Jézust Várja, Tejre mézre ,vacsorára. »Hol vagy csillagom ?« Sejtelemmel szíve telve: »Hol vagy csillagom ?« Mint kő nyomja ennek terhe: »Szép gyöngyalakom !,; Néki a legszebbik este, Feketével van befestve. »Hol vagy csillagom ?« Kitekint kis cellájából: »Hol vagy csillagom 7« Szíve lelke búban gyászol: »Szép gyöngyalakom !« Rozmaring van ablakában, nem jő fia míndhíába: »Hol vagy csillagom t« Míg Jézust igy várva-várja: »Hol vagy csillagom 7« Holló száll az ablakába: »Szép gyöngyalakom t« Egy sötét hír, mely azt mondja, Édes fia el van fogva: »Hol vagy csillagom ?« 4 A Könyvek könyve, a Szentírás, vagy Biblia, azaz az 0- és Uj szövetség :Szent Könyvei a Róm. Kath. Egyház által elfogadott összeátlítás után róm. kath.
.2:i2
Még halála is olyan e versels-énekes legendában, mint egy magyar parasztasszonynak. Az egyik szép legenda, mely elmondja, hogy "Egykor. midőn Szűz, Mária - Arvaságán búsulva - Föl'" ment Olajfák hegyére - Honnan mennvbe ment fia". balladai fenséggel sorolja föl, hogyan jelentkezik Gábriel arkangyal bejelenteni, hogy közel van a, Boldogságos Szűz halála. Ez három kívánságot terjesz,t ellő: Legyen j,elen Fia a halálánál, jelenjenek meg az apostolok is és, ne legyen jelen halálos ágyánála gonosz lélek. Kívánsága teljesűl. Sa legenda ígyfolytatja: 6 Akkor a szép Szűz Mária Szépen hazaballagott, A szolgálólánynak mondja 'Szedj en le sok virágot. Szobáját fölékesíté, Meggyujtá a gyertyákat, Előrakja halálára Elkészített ruhákat. Akkor szepen körülülték Szűz Máriát ágyánál Három napot úgy töltöttek, Imádkoztak házánál. Míg jön érte Urunk Jézus Minden angyali karok, Fényességgel minden szentek Látják az apostolok.
A palóc öregasszonyok szedik és szedetík össze így a gyertyát, virágot haláluk óráj ária, azok ágyát üli körül így a nemzetség imádkozva és, bízbatva őket. A mennyek fényességében is meg1:m-:tja a Boldogasszony képe ezeket a paraszti vonásokat. Csak egy példát említünk a sok közül, Sarlós Boldogasszony tiszteletét így zengi egyik népénekesünk, melv mindmáig éL Szeiged környékén:" Sarlós Boldogasszony napját Isten elhozta; Ezt a szegény és a gazdag örömmel várta, Közelgett az aratás, jön az isteni áldás, Szálljon fel hozzá szivünkből buzgó hálaadás. Szűz Mária is aratgat a paradicsomban, Angyalokkal munkálkodik fent menyországban, Az arany kalászokat aratja, rózsákat, Szent Fia csűrében gyűjti az, igazakat ...
Csoda-e, ha e,zt a~ emberközelségben szemlélf Máriát a szeretet tengere ve l'!zi körül , Csoda-e, ho,gy la hívő képzelet bárhol, b~rmikor. bármely körűlmények között szüntelen tele van a várákozás feszültségévele hol, mikor lép elébe a drágalátos. a menynvek királynéje egyszerű parasztasszonvként, egyszerre hatalommal és alá~3Jttal' Nemcsak ,a templomok oltárképei és szobrai mögül, hanem mint a mezőkön, a búza és tengeri táblák közt kanyargó ösvényeken. erdők szélén álldogáló vén vadkörtefák áruvékában is.'
6 u. a. 23. old. 76 Iegújabb ,,ének a váci hétkápolnaí Szűz Máriához. Kiadja Seres András; Budapest. Evsz. nélk, Nyomt. Bartalis I. Budapest.
NAGYMOSAS Igen, a teknőt kölcsön kértem. Zúdulj, forró víz, dőlj bele! Mit mondaszt Ez a ruha túlsok, egy nap nem birok meg vele? Sűrű pára száll, s mint ol felhő, habeile. gomolyog fölfelé. Félek? Csakugyan, félve nézek a toronyló munko: elé. Ne haragudj rám, gyere holnap, ezt most abba nem hagyhatom, sír a gőz, a fedő dobol már, s a ruha, mint a haragom, úgy forr: őbele lut), szivembe vádak keserű dühe mar .•. Zubog a víz, tombol a katlan, mint egy iszonyatos vihar. Dörzsölöm, gyúrom a ruhát, míg lassan fehéren nem ragyog. Kezem fáj, lobog, ég a csontom, hátam verejtéktől csorog. De mind több ruha tódul, árad, óriássá nő dézsa, kád, s a szennues ár fölcsap az égre és fö/,kiáltok: N e tovább! A világ minden szennyeséből én mossam ki a foltokat? Mi ez? Mindig több? Soha vége? Gőz s rémkép eovuu fojtogat.! Elég, elég! Most tégy csodát, Ég! Vagy adj erőt, irgalmad add: s mosom, amit rámmérsz haláli,q, s szeretemi aláeatomat, És egyszerre foszlik a rémkép, mint a rossz álom, mint a gőz, friss, tiszta szag csap meg, a munka keservet és szennyet legyőz. Fénylő, úJ világ mosolyog rátft a holtwp boldog ablakán, és megtisztul a szenvedéstől, mint én, örökre s igazán. Mikes Margit
VADMADÁR Ir ta Po
RS
o
II
y i
L" li s z.I ó
Minden ernbernek vannak könyvei, arniket magával ment mínden hajótörésen át, maga se tudja, miéet, A titok utólag kiderül néha. Ilyen könyv és ilyen nemrég kiderült titok nekem a Bener
255
, - Ha, szedsz nekivalót és tallózol egy kis szemef is neki, ez meg megélhet, Meg is élt Oglán ; így neveztem el, rner t akkor olvastam egy ifjúsági regényt egy nemeslelkű törökről, akibe aztán szfvesen éltem bele magamat, s most j , saját nevemet adva neki, mellemre öleltem Oglán bége,t s úgy vittem haza. Vérét sokáig nem lehetett kimosni ruhám szövetéből. A szebára melletti padlásori csináltam neki fészket puha, vékonyszálú erdei füvekből, verejtékezve ástam neki való férgek után András bátvám parányi zöldségeskertjében, ahol a, néhány tő tengeri es.aka dohány tövek leplezésére szolgált, és ,a talaj minden állati lakóját Oglán eIt> hordottam. Eleinte nem elvett, csak a vízzel telt cseréptányért kellett újra meg újra megtőltenern. Később már evett, ésa szeme már nem volt olyan hályogos a láztól, éctelrnesen csillant felém, ha újabb zsákmánnyal közeledtem, s egyszerosak örvendező, sápogó hangon felelt belépésemre és ép szárnYát is meglegyintette, Ettőlfog-va versenyt gyógyultunk. Nekem úgvlátszík, használt az, . hogy szerotnem lehetett valakit és gondoskodnom kellett róla olyan munkával, ami a gyereknek kemény: étvágyat kaptam és pirosodni kezdtem, nem ültem olyan étvág'yta.lanul .András hácsi vadásztar isznvaszagú kenyere' meg a kecsketejes esti puliszka mellett, és Oglán is egy-ketdőre tisztára takarította a mázas cseréptálat, akármennyit vetettem elébe, Egyedüllétem egyszeere megszünt, társra akadtarn. Og'lán otthanosan ült a fészkén, szólt hozzám meghitt sápog-ásával és a szeme bíztatóan csillant meg HZ eresz adatt, ha éjjel fe,lriadtam. Oxlán ekkor anyám és testvérem, meg a gyerekem ü; volt egyszerre. Gondját viseltem. de ő is gondot viselt rám, mert jelenlétével betöltötte az életemet. ... Vannak pil lanatok, amelyeket nagyon nehezen feled el az ernber. Még most is előttern az. egyik ilyennek a ragyogása. A;bban 'a padláslomtárban mindenféle akadt. sánta öreg zsámoly is, azon tanvázora Oglán fészke mellett, A padláslyukakon at beáradnak a szeptemheri napsütés fényI~i és fénygerendái, bennük millió porszemecske, amelveket, mint afféle nágyftő vett észre a gyerekszem, s ,a,z ernber - mármint a gyerek, - eltöpreng rajtuk. Valóban olyan kicsinyek-e, hogy nem lehetnének valamiképpen még annáli is kisebbek ~ S egyszerre ráj öttem, csak úgy magamtól, hogy igoo;gyere:késsze'l, akkor, ott fedeztem föl az atomok titkát s évtizedek múlva semmi csodálkozást sem érez,tem, amikor nálam jóval bölcsebb és türelmesebb szakemberek a szerkezetét is főlfedezték azoknak a parányi pontoknak. amelyeket én akkor András bácsi padlásürének napszűrődéses világegyetemében láttam lebegni. Ez, a világegye,temakkor az enyém volt és én azon kezdtem. töprengeni, mi Iesz, Oglán sorsa, Persze, hazaviszern. Télen majd ellesz a konvbán. A többit már magátolértetődően rajzolta elém a kilencéves képzelet. Megtanítom őt. az emberek nyelvére, Ogilán meg engemet a kacsákéra, Titokban társalogni fogunk. 'I'avasszal aztán Oglán majd megtanít repülni is. Ez természeitesnek tünt nekem, mert olyan hő vágyam volt, hogy éjszakánkint addig is sokszor repültem, persze álmomban. Hogy Og'lán meg én igy egymászae.kadtunk s ilyen magasságok útjait tudó barátom akadt, azon éppen ezért nem is csodálkoztam. Oglán e'gy másik világból zuhantelérn és nyakának, meg szárnytollainak 256
zöld és kék aranván át éppen ebbe a másik világba pillantottam bele - la Ievegűtenger, a szabadszárnyallás,a magasság, la túlvilág üzentek felém és hívtak s én ezekben a hetekben valósággal lebegtem a föld fölött. - Hazaviszem ! - mondtam egy esti szalonnasütés közben a nagvbátyámnak. - J ó! - egyezett bele és gondosan megpiszkál ta a tüzet. Nézdl ... - tanítobt - ha szabad tüzet raksz majd, mindig vig-yázz, hogy friss, nedveis bot legyen a tűzpiszkálód, az nem gyullad meg könnyen. - Visszatért akacsára: - ÉdelsanyÍLd majd megsüti nektek. .. Már költözés előtt jó kövérre hízott a tarlókon és ha ilyen húsban marad, nem is kell hozzá olyan sok szalonna: mondd meg anyádnak. - Meg ütődve bámulhattam rá a parázs derengésében, mert most arra tért, hogyan kell a szabadtűznél való szalonnasütéshez tüzet rakni: - ... Tudod, sealonnát nem lehet nagytűzőn piritani ! Parázs kell neki, hogy lassan olvadjon, és, piruljon.. s az ember hozzá tudjon férni a kenyérrel ia tűZ' és a szalonna között, Nézd csak! Az ügyesen összeketort parázshalomból kikelő apró kékes lángok úgy forogtak a, tűz, fölött, mint parányi emberkék. s megvilágították csontos, bütykös, nagy ujjait s a végükön a széleis csontlapoknak tetsző körmöket, A vörös derengés lágyan' foszlot,t bele' a sötétbe. A ritkás köd fölött - úgy tetszett, egészen alacsonyan - a esiflagok csapatjai ragyogt,ak. - Elérem-e majd őket Oglánnal, ha megint ilyen alacsonyra leszállanak. amikor már repülni tudok vele ~ - gondoltam akkor, tűz mellett ülő kisgyerek. Valami tompa nesz hallatszott a mocsaras völgyben, madár kiáltozott v,agy éji vad; a bőrzekéből kinyúló hatalmas ujjak ügyesen dolgoztak a tűz fölöt,t é,s odanyujtották nekem a szalonnazsírnal telecsöpögött és tűztől kormos, füstízű kenyereit: N a egyél. - A le,veigő ekkoriban telo volt az erdő, az, éj, a madarak és az állatok hangjaival. Aludni mendünk, és másnap reggel lett. ... Szeptember is elmúlt, 'arany-vörösre váltott az erdő, cs,ak a ház előtti szálfenyők őrizték tompazöld egvenruhájukat. A tengericsövek lassan mind elfogytak a kertből - neki! Ezen a délelőttöri aztán, amikor Oglán tízóraijáról gondoskoltam az ásóval s észre se vettem, milven üveges kék az égbolt s miesoda hangok örvényienek benne, fölmentem Oglánhoz, akit re,gge'l békében hagytam, mert még sötéttel keltünk föl: az őzek itatóhelyéhez vitt 'a nagybáJtyám ezen a reggelen, Amikor vieseaértünk, összeszedtem !a nekivalóta kertben 's fölmásztam a lépcsőn, ami tisztességgel szólva inkább létra volt. A paddástér rothadó bőr holmik ssagávaffele sötétjét most is átmarták a nap fénynyilai. De, a cseréptál kihullott a kezemből és darabokra tört. Oglánt 'sehol sem találtam. Atkutat'tam énte a padlás minden zugát és végűl András bácsi terepszemléde állapította meg a valót: - A te Oglánod meggyógyult és magától ment el. Eljött a húzás ideje s nem maradhatott tovább ... No, legfeljebb nem esz-: tek otthon vadkacsapecsenyét ... Otthagyott, sén mint aki üres szobában levél után kufat, kerestem a nemes Oglán tízenetét. S valóban otthagyta nekem fejének pávakék diszeit és aranyosbarna melltollais, Én pedig azt
257
hiszem, akkor sírtam életemben utoljára: m ilyen hűtlen volt hozzárn. . - Ne "írj! - mondta nagybátyám, s mintha restelkedő g-yüugédség bujkált volna érdes hangjában. Mint minden magánvos ember, pompásan ismerite a gvereklelket s pontosan tudta, mit gondolok: - Nézd, vadmadár, Ha itt van az ideje és neki il' költöznie, keH... ez laz Ő hűsége, ez az élete, és jól teszi, hogy így tesz. J ó" ha néha mi embere-k is ilyenek vagyunk, ha hűek maradunk a bennünket szól ító rendelkezéshez ... - S akkor egy este elmondta a maga életét, amit sohasem értett meg a család. s előttem derengeni kezdett, hogy ilyen belső törvényhez volt híí ő is, amikor a~ lett, ami lett: az erdőhívásához ... És most látom, hogy tanítása mélyebbre hatolt ·bennem, mint akkor gondoltam, mert ime most már tudom, hogy azért én is egy belső hanghoz maradtam hű; hiába vobt a biztos fedél és a bő lakoma, elért, hogy költöznöm kellett lelkem más csillagai alá. Valami me,gpendü] ilyenkor a levegőben, valami nundennél erősebb törvény, ami elvisz, elragad, el kell mennünk olyan élethe, hivatásba, amit az emberek nem értenek ... s ezt most, öregen értettem meg igazán; én, Og'lán, a vén és mégis ifjú vadmadár ...
l{jUTY AÉNEK
111a olyan szép hűvös az éjjel, uau, oou, várnak aZ1 utcák, már fürdik a város a fényes a vízben a hídak alatt: Bátran ügessünk, hiszen nem szűkölnek a villamosok ránk, a téren elnyúlva a,'usznak morotroa a lomha buszok. Almukbn merülve ma [á]; az emberek, ők se harapnak, hosseú fülünk szépen himbál1nl kószáljuk a nagy tcreket. Fejünk a fák simogatják. holdfénybe lebennek a házak, csaholunk és fenn II nW.fI a s1)(1n sokezern.ui ldskut;l/a sír. Földi Pái
258
ESZMÉK ÉS TÉNYEK
Lr i a Mihelics Vid
A:L egyházi törvénykönyv és a ruházott" tagjai az egyháznak, zsinati határozatok ismeretében pilamely Krisztus titokzatos teste, de lanatig sem kétséges, hogy a pap- «csupán tagok s nem önmagukban növendékek szellemi-lelki képzése és önállóan lelkipásztorok. Szemékizárólag a hierarchia gondja és lyes szervei ők a szervezetnek, a feladata. Azt azonban, hogya kértitokzatos testnek, akiken át a fő, Jézus Krisztus, a maga munkáját dés nem is érdekelhetné a világi híveket, nyilván senki sem fogja folytatja. Az egyházi rendeket felállítani, különösen amióta a lavett tagoknak tehát méginkább, mínt a csupán megkeresztelteknek ikusok "nagykorúságáról" annyi és bérmáltaknak. arra kell törekedszó esik. Az igazság egyébként is níök, hogy magatartásban és tényaz, hogy a híveknek - életkortól, konkrét társadalmi körülményekkedésben minél hívebb másai letől és történeti időtől függően gyenek Krisztusnak. Ezt kívánja tőlünk magas méltóságuk, Amellett folyvást keletkeznek uj szerű igényeik, amelyek túlmennek az áltaazonban, bár a lelkipásztori tevélános és megszekott papi szelgálakenység eredménye - a szentséton; nem közömbös tehát számukgekben és az igehirdetésben is mű ra, vajjon kielégítést nyernek-e ködő Krisztus hatására mérheazok. Kézenfekvő azonban, hogy tetlenül felülmúlja a legszentebb ezekről az igényekről mégsem a pap egyéni teljesítményét is, törhívek, hanem egyedül a velük fogténetileg igazolt tény, hogy a szent lalkozó papok,' végső fokon a hiepapok a legsikeresebbek, még akrarchia alakíthat ki olyan képet, kor is, ha ezt a sikert nem minamelyegybenéző és egyetemes dig és főleg nem azonnal tapaszvolta miatt megszabhatja a mintaljuk. A papnevelés legfőbb és örök célja tehát, hogya növendédenkori teendők irányát. Ezért tartom helyesnek, hogy a keket magatartásban és ténykeW or t u nd W a h r h e i t szerdésben "belenövessze" a Krisztuskesztősége, amikor a papneveléssel hoz való hasonlóságba. A képzés kapcsolatos mai problémákról kíminden egyéb feladata eltörpül vánt tájékozódni, nem valami kíemellett. S miként XII. Pius pápa vülállóhoz, hanem egy abban ben1950-ben kibocsátott "Menti Nosneélő szakemberhez, J o s e f M a trae" körlevelében hangoztatta, "a parancsoló szükségesség, hogy szent r i a R e u s s mainzi szemináriumi régenshez fordult, aki egyben a papokat neveljünk, ma nagyobb, pasztorális teológia professzora az mint valaha", ottani hittudományi főiskolán. A Szentatyának ezt a meglátását Reuss nagyszabású tanulmányából, meggyőző érvekkel világítja' meg sajnos, főleg a teredeIme miatt Reuss. Ha ridegen és szenvtelenül csupán néhány részletre utalhatök, vizsgáljuk korunk vallási helyzearnelvekről gondolom, hogy mindtét, akkor mindenekelőtt egy súannyiunk figyeImét magára fogja . Iyos negatívumot fedezünk fel. Ez vonni. pedig abban rejlik, hogy Istent és Reuss kiinduló tétele az, hogy az igéit, a kinyilatkoztatást s ezzel a ujszövetségi papság lényege mínhit tartaImát nagyon sokan - tadig ugyanaz marad, ez tehát márlána legtöbben nem tekintik is rögzíti a papképzéssel szemben sem megrendíthetetlen valóságnak. támasztott alapvető követelményesem teljes, még kevésbbé végső ket.. A felszentelt papok "első és értéknek. Ellentétben az egyháztörkiváló", mert "teljhatalommal felténet hívő korszakaival, a mai em-
259
bernek nehezére esik, hogya hit azután talán bizonyos korlátozá-tartaimát valóságnak, nem pedig sokkal az Isten országát. A hitnek többé-kevésbbé szép és tetszetős ezzel az elégtelenségével függ öszmithosznak fogadja el. Igen cse- sze az a fölöttébb nyugtalanító jekély a katolikusoknak az a hálenség, hogy a bűnt nemigen tenyada, amely nyiltan feladja hikintik bűnnek. Mintha a bűn csak tét - állapítja meg Reuss -, de afféle ártatlan botlás lenne, annyinagyon sokan vannak azok, akira természetes valami az emberket nem hat át a hitnek, mint vanél, hogy -mitsem számíthat az üdlóságnak érzése. Amit a vallásuk vösség szempontjából. elébük ad, viszonylagos, nem peSzerencsére azonban nem hiánydig abszolút számukra. Belejátszik zanak a mai helyzet pozitiv oldalai ebbe az a körülmény is, hogy a sem. Ha kisebb mértékben is, de mai ember sokkal inkább a képre, egyre gyarapodik az igazi hívők mint a szóra van beállítva: inkább csoportja, akik a hit tartaimát mint látni, mint hallani kíván. Arra a valóságot és értéket egészen komohitre, amely Szent Pál szavai sze- lyan veszik. Akik szakadatlanul és rint "a hallásból ered", a mai emminden kudarc ellenére is törhetetber nem könnyen képes. Még a lenül azon vannak, hogy a kegyetemplomjárók. az "aktiv elemek" lem segítségével az élet valamennyi körében is a hit hanyatlását észkörében keresztülvigyék a hit és lelhetjük - írja Reuss -'-, jóllehet magatartás egységét. Hívők, akik ez náluk nem szembeszőkö s nem nemcsak a vallásos hagyományis mindig tudatos. Bizonyára csora támaszkodnak, de saját és egédálkoznának és fel is háborodnának, szen személyes döntéssel, énjük ha vitába vonnók katolikus voltuteljes odaadásásával fogadják el a kat, a tény azonban mégis az, hogy hit tételeit. Amellett azonban taa "hívő hívek" is tekintélyes részgadhatatlan, hogy a csak úgyneveben "hitetlen hívők". zett "hívők", sőt a nem-hívők sincsenek vallásos vágyakozás nélkül. Különbség mutatkozik azonban a Ennek jelei a csodák és csodás jekorábbi időktől abban is, hogy bár lenések hajszolása, a nem is minmindenkor meg lehetett figyelni a dig szerenesés pap-regények üzleti "világhoz" való hozzáfordulást, ma sikere, a vallásos és "vallásos" filkimondottan "odatapadásról" kell mek szaporodása is. beszélnünk. "Ez a világ" - írja Reuss - mindinkább a legnagyobb, Ez a helyzet magyarázza - fejti a végső értékké magasodik a széki a továbbiakban Reuss -, hogy les tömegek előtt, még az egyháa papság irányában ma a legsürgő zon belül is. Ez a folyamat is be sebb követelmény annak a felszöhnem vallottan és rendszerint tutásnak a megszívlelése, amelyet az dattalanul megy végbe. A "hívők" Úr Jézus intézett apostolaihoz: zöme lelki hasadásban él: egy val"Tanúim kell, hogy legyetek." Ahlásos és egy profán emberre esnek hoz, hogy a keresztény hívek a hit szét. Jámborsági gyakorlataik így .tartaimát ismét megrendíthetetlen nem annyira a hit cselekedetei, valóságnak és a legnagyobb értékmint az önbiztosítás szükségletének fogadják el, ahhoz, hogy ne nek folyományaí, Kompenzációt temínt két félre hasadt emberek járjanak el mindennapos dolgaikban, remtenek velük a lelkiismeretük megnyugtatására, amiért életük a a lelkük gondozására hivatott papnak magának kell tanuságot tennie profán területeken nem a keresza hit-tartalom valóságáról és értétény hitet váltja tettekre. Nem elsősorban Isten országát' és igazsákéről. Nem jelenti ez természetesen annak feledését, hogy a 'mai gosságát keresik, bízva abban, hogy papnak is gyakorolnia kell Jézus minden egyéb hozzáadatik, hanem elsősorban- "a mínderí egyebet" s Krisztus mindhárom lelkipásztori
260
'tevékenységét: az igehirdetést, a vezetést ,ésa kegyelem közvetítését, mert hiszen az idők végezetéig ez marad a lényege a papi küldetésnek. Mint minden időkre, napjainkra is áll, hogya lelkipásztori tevékenység a szentmise mél-. tó bemutatásában tetőzik, Ha tehát mégis a hit-tartalomról, mint valóságról és értékről való tanúságtételt emeljük ki a legsürgősebb lelkipásztori cselekedet gyanánt, akkor ezt egyedül a mai vallási helyzet okolja meg. Saját tanúságtételükkel kell ugyanis a papoknak bátorságot önteniök a közvetlenül gondjaikra bízott hívekbe ahhoz, hogy következetese n és a végsőkig, menően vállalják a keresztény "életet, mert hiszen csak ezzel tanúsíthat ják a hívek is a kereszténytelen világ előtt, amelybe a papnak nincs bejárása s amely a maga részéről sem keresi a papot, hogy akiben egyedül van üdvösség: Jézus Krisztus. T'anúságot tenni azonban sokkal több, mint szokásos értelemben ."prédikálni". T'anúságot csak arról adhat az ember, ami személy szerint és éi legmélyebben megragadja őt. A hit tartalmának a papnál annyira valósággá és értékké, és pedig egyre nagyobb fokban azzá kell válnia, hogy az élete minden megnyilatkozásban: gondolkodásban. beszédben és cselekvésben a gyakorolatba átvitt Krisztus-hitet sugározza. Nem vitás, hogy az isteni igéknek szájjal való hirdetése is elengedhetetlenül szükséges, végtére is a hit "a hallásból ered", nem véletlen azonban, hogy hitben szegény és gyenge korokban, aminő a miénk is, a szavak csak akkor hatnak, ha áttüzesíti őket az a vonzó és nemes páthosz, amelyet egyedül az átélés, az igéknek tettekben is hirdetése adhat. Akkor támadhat csak a hallgatóban a bizonyosság afelől, hogy valóban Krisztus "tanújával" került szembe. akinek szavaira ráhagyhatja ' magát, nem pedig egyszerű fecse-
gővel,
akinek hamis páthosza csak a kételkedést fokozhat ja. A mondottak után világos - irja Reuss -, hogya mai papnevelésnek mire kell mindenekelőtt irányulnia. Arra, hogy az egyházi rend felvevői Krisztust tanúsítsák és a tanúságtétel képességét másokkal is közőlhessék. Több minden kelléke van ennek. Elsősorban az önállóság és az önfelelősség felébresztése és megerősítése a növendékeknél. Mindegyikük ugyanis csak a saját egyéniségének megfelelő módon, lépésröl-lépésre próbálhat magatartásban és cselekvésben hozzáhasonulni az egyetlen normához: Jézus Krisztushoz, felhasználva a kegyelem mellett mindazokat a jó tulajdonságait, amelyekkel Isten megajándékozta, és tudatában a fogyatékosságainak, amelyeket Isten meghagyott neki. Az előljáró nak éppen ezért tisztelettel kell megállnia a növendék Isten-adotta egyénisége előtt, s azon kell fáradoznia, hogy ezt az egyéniséget az elérendő Krisztus-hasonlóságra tekintettel ápolja, szabályozza és alakítsa. Mi sem volna elhibázottabb, mint egyeszményinék képzelt azonos formátum kedvéért letörni az egyéni vonásokat. .Az ilyen nevelés eredménye csak torz papi személyiség lehetne, holott a tanúságtétel a magatartás és cselekvés természetességét követeli. Igaz, hogy az erős egyéniségek súlyos keresztet róhatnak a nevelő re, a kereszt azonban - éppen, mert kereszt - mindenkor az Isten ajándéka. Nem szabad, hogy az elől járók engedjenek a kereszttől való' menekülés kísértésének s megpróbálják uniformizální a növendékeket, azokat pedig, akik - Istennek hála - nem hagyják magukat, eltávolítsák a szemináriumból. Nem kevés kiváló 'és kifejezetten papi szernélyiség volt annakidején "igen nehéz" növendék. Persze, hogy szükség van irányításra, szabályozásra, a nem jó tulajdonságok és kinövések lefaragására, a beavat-
261
kozás azonban ne váljék soha idomítássá, mert abból csak külső korrektség fakadhat. A nevelő feladata az, hogy belátásokat közvetítsen, amelyek mint értékfelismerések mozgató rugói lehetnek a szabad akaratnak. Az önfelelősségre való' nevelés olyan szabályzatot kíván a szemínáríumban, amely a lehető legkevesebb előírásból áll. Inkább csak keretet, amelyen belül minden növendék az Isten előtt való felelős ség átérzésével maga alakítja életét. A szeminárium rendjének egyetlen funkciója, hogy a közösség fenntarthatásának biztosítása mellett elősegítse ezt a papi életalakítást. Annál is inkább fűzi hozzá Reuss -, mert ha túl sok az előírás, amelyeket rendes körülmények között nem is lehet egytől-egyig betartani s itt nemcsak fizikai, de morális lehetetlenség is adódhatik - , akkor a szabályzat egyenesen a kötelességek semmibevevésére és felelőtlenségre vezet. A növendékek fiatalok még ahhoz, hogy maguk dönthessék el, vajjon egy előírás igazi kötelesség-e vagy csupán aféle "kötelesség", amely alól az ember könynyedén felmentheti magát. Nem szabad tehát a növendékek mérlegelésére bízni azt, hogy a szabályzatnak mely pontjai a valóban kötelezők. A felelősség e tekintetben az előljárókat terheli. Nekik kell lelkiismeretesen a lehető legkevesebbre szorítaniok azokat az elő írásokat, amelyeket a közösségí élet valóban megkövetel s amelyek a • papi létbe való belenövéshez feltétlenül szükségesek, Sohasem vétve szem elől, hogy a növendékek, noha fiatalok ahhoz, hogy egy túlzsufolt szabályzat előírásai közt válogassanak, mégsem annyira fiatalok már, hogy pórázon kelljen és lehessen tartani őket. Magától értetődik, hogy a saját felelősség tudatában végzett életalakítás a parancsolt és kötelező kereten belül csak lassan haladhat előre. Elhatározásokról van szö, az
262
elhatározások pedig belátásokat tételeznek fel, amelyek csak apránként világosodnak meg. A szernínárium éppen azért "szeminárium", azaz "veteményes kert", hogy a növekvés és a szellemi-lelki izmosodás helyének tekintsük. Mi több, a szent pappá érés folyamata nem is fejeződhetik be a szemináriumban töltött idővel: a szeminárium csak a nekiindulást alapozhatja meg. Az önállóságra és önfelelősségre való nevelés egyben a legjobb nevelés az igazi engedelmességre is, amely több, mint puszta fegyelme-o zettség. Engedelmesség ugyanis a saját akaratunk szabad odaadással történő alárendelése a tekintély akaratának, és pedig éppen a tekintély okából. Ha tehát a neve-o lés arra irányul, hogy a növendék az egyénisége megőrzésével önállóan és személyesen alakítsa magát az őskép és előkép, Jézus Krisztus mására, továbbá, hogy a növendékben kifejlessze az önfe]elősséget az Istenhez való személyes és szabad kapcsolódásért. akkor az erény lényegének megfelelően ez a legjobb nevelés az engedelmességre is Istennel és azokkal szemben, akik Isten révén tekintélyek. Nyilvánvaló - mondja Reuss - , hogy ez a nevelés nem fér össze az olyan külsőleges felügyelettel, amely a növendékeket állandóan ellenőrzés alatt tartja. Hiszen még általános pedagógiai szempontból sem helyes az ilyesmi, míután a fiatalok sokkal leleményesebbek annál, semhogy ki ne tudjanak bujni az ellenőrzés alól, s előbb utóbb már örömüket is találják a kibújásban. Szemináriumban meg éppenséggel veszedelme az annyira kívánatos őszinteségnek. Melegágya a csupán külsőleg korrekt pap-tipusnak, amelyből hiányzik a tanúságtétel képessége. Különben is bármennyire hangsúlyozzuk a napirend betartásának és a lelkiismeretes tanulásnak fontosságát, mégsem az a legfontosabb, hogy a
rendet betartsák és tanuljanak, hanem az, amiért mindezt megteszik. A legszorgosabb alkalmazkodásnak és a legbuzgóbb tanulásnak is lehetnek igen csekély értékű motívumai, olyan motívumok, amélyeket feltétlenül le kell küzdeni, mert nem egyeztethetők össze az igazi papi érzülettel. Mínthogy pedig éppen a motívumok kisiklanak a külsőleges felügyelet bármiféle ellenőrzése alól, világos, hogy az előljárói tevékenység súlyát az időnkénti beszélgetésekre és megbeszélésekre kell áthelyezni. Ahhoz természetesen, hogy ezek valóban eyümölcsözók legyenek, nagy és kölcsönös bizalom szükséges, Reuss míndenesetre óvja az elöljárókat attól a hiedelemtől, hogy valamennyí növendékük valamenynvi kérdésben azonnal a valóságot t árja fel. Arról azonban igenis meggyőződést kell szerezniök, hogy növendékeik becsületesen törekszenek az őszinteségre. Utóbbinak viszont feltétele, hogy nem-tetsző mozzanatok felmerülésekor az elől járók se aggályoskódjanak mindiárt a növendékek papi hivatása felől. Az előljáró természetesen előljáró s annak is kell maradnia, ezt a mínőségét azonban soha nem szabad az első vonalba helyeznie. Atyailag-testvérileg kell foglalkoznia növendékeivel. mlndegyíkkel egyénileg és sok szeretettel és sok időt szentelve nekik. Ha azután ekként sikerül megteremteni a bizalom és a családiasság légkörét, akkor a külsőleges felügyelet, amely egymagában úgysem elegendő, jóformán fölöslegessé válik. A papnevelésnek ezt a jellembeliaszkétikus oldalát: az önállóságra és önfelelősségre való nevelést kétségtelenül elsőbbség illeti meg a másik oldallal, a tudományos képzéssel szembert, amelyről Reussnak megint csak figyelemreméltó mondandói vannak. Mindenekelőtt az, hogy ebből a rangsorbeli megkülönböztetésből semmiképen sem következhetik a tudományos oktatás elhanyagolása vagy alábecsű-
lése. Annyira nem, hogy szemben azokkal, akik a manapság mutatkozó paphiány miatt csökkenteni szeretnék a jelenlegi hatéves tanulmányi időt, Reuss .magát e paphiányt is érvnek hozza fel a minél hosszabb tanulmányi idő mellett, mert hiszen mínél nehezebbek a körűlmények és minél kevesebb a pap, annál több és kényesebb a feladat, amellyel csak a nagyon alaposan képzett papok birkózhatnak meg. Utal azonban Reuss egy másik tényre is, amely aligha jutott volna eszünkbe. Ez pedig az, hogy amíg a fiataloknál a testi érés a multhoz képest átlag két évvel korábban, addig a lelki érés közel két évvel később köszönt be manapság. Ennek nyomán mind a jellembeli-aszkétikus, mind az értelmi nevelés megsinyli a koncentráló képesség elmaradottságát. ami már önmagában is szükségessé teszi a szemináriumi, illetve főiskolai évek számának növelését. A rangkülönbségre hivatkozik Reuss, amikor odakövetkeztet, hogy a tudományos képzést annak a célnak kell alárendelni, amelyre a jelIembelí-aszkétíkus képzés is törekszik, nevezetesen a tanúságtétel képességének. Reuss nem ad igazat azoknak a papoknak, akik amiatt panaszkodnak, hogy a tudományos ismereteknek azzal a hatalmas mennyíségével, amelyet el kellett sajátítaníok, nem sokra mennek ma a gyakorlati lelkipásztorkodásban. Szerinte ugyanis éppen azok panaszkodnak, akik túlkeveset foglalkoztak tárgyalkkal. Az azonban neki is meggyőződése, hogy a tudományos képzést jobban és tervszerűbben kellene az említett cél szolgálatába állítani. Amit elsősorban meg kellene követelni, az, hogya jövő papjai valóban megtanuljanak tudományosan dolgozni, mert csak így nyulhatnak hozzá teljes tudományossággal a teológiai kérdésekhez és a vallásos élet problémáihoz. Ez azért követelmény, mert manapság minden lelkipásztorkodó pap törne-
263
gesen találja magát szemben olyan problémákkal, amelyeken csak akkor tud urrá lenni, ha önmagára hagyatottan is képes a szellemi munkára. Szükséges tehát, hogy még a tanulmányi idő alatt rávezessék az igazi problémák felismerésére és azok tudományos megoldására. . Az Arsi plébános - jegyzi meg Reuss "szent kivétel" és csak szentek tekinthetik őt zsinórmértéküknek. Azt
sokat hirdetnének: általánosan kötelezőkot, amelyek csak a lelkipásztori feladatokat tartják szem előtt, és külön előadásokat azok részére, akik éppen az illető tárgyban óhajtanak rendkívül alapos tudományos kiképzést nyerni. Mert arra igenis kötelezni kelleneReuss szerint - minden hittudományi hallgatot, hogy a teológiának szabadon választott valamelyik tárgykörében szakemberré váljék és tanuljon meg tudományosan dolgozni, amit egy külön és nagyobb vizsgán igazolni is tartoznék. A többi tárgykörben viszont elegendő lenne, ha a feltétlenül szükséges ismereteket kifogástalanul elsajátítaná. Ebben az esetben a vizsgák is jóval sztgorúbbak lehetnének, mint napjainkban. Az így meg takarított idő jelentős hányadát azután a kor követelményeinek megfelelően a ma még mostohán kezelt pasztorális tárgyak javára hasznosíthatnák. Reuss meg van győződve arról, hogy mindez számottevő előnnyel járna a papo' növendékeknek teológiai-tudományos munkára való ránevelés e és későbbi lelkipásztori tevékenységük megkönnyítése és korszerűsí tése szempontjából. A pasztorális teológiával külön is foglalkozik Reuss. Ennek nem szabad megrekednie a pasztorális "technológiában", hanem valóban tudományos pasztorális "teológiává" kell fejlődnie. Ha korlátozott terjedelemben is, de ki kellene egészítení pasztorális pszichológiai, szocíológiaí és orvostani ismeretekkel. A katechetika és horniletika is, amiket oly sokan alábecsülnek, nem egy mai tárgynál fontosabb a lelkipásztorkodás számára. Tanításuknál figyelembe kellene venni a pedagógia és a lélektan legujabb tudományos eredményeit. Tanulmánya végeztével örömét fejezi ki Reuss, hogy mindezekről a kérdésekről olyan folyóiratba irhatott, amely nem teológiai szakfolyóirat. Mert hiszen nem szabad felednünk, hogy szent papok neve-
lése az egyház valamennyi tagjának gondja kell legyen. A világi hívek "nagykorúsága" abban fog itt megnyilatkozni, ha átértve a feladat és az érdek súlyát, ezentúl ők maguk is írnáikba foglalják a szemináriumok növendékeit.
*
Trombózis és embólia, visszerek gyulladása és eldugulása, úgyszin-. tén. eltömő anyagok belekerülése a tüdőbe olyan jelenségek, amelyeket a szélesebb közönség is ismer s amelyekre félelemmel gondol. A szervezet súlyos megbetegedését hozza magával valamennyi. Hosszantartó munkaképtelenséget okoznak s nem ritkán az élet kioltásával járnak. Méltán keltett tehát figyelmet az első nemzetközi kongresszus, amelyet a trombózis és embólia tárgyában a mult év őszéri Baselben tartottak. Közel 700 orvos jött öszsze, hogy meghallgassák és tapasztalataik kicserélésével megvitassák azoknak a neves szaktudósoknak fejtegetéseit, akiket Theodor Kollel' professzor, a baseli női klinika igazgatója, a kongresszus szervező je gyűjtött maga köré. Mintegy negyvenen voltak: orvosok és fiziológusok, belgyógyászok és a sebészi szakok képviselői. Ahogy azonban az ilyen első alkalommal történni szokott, az előadók inkább csak a trombózis és embólia kezelésének jelenlegi állását világították meg s ezen túlmenően legfeljebb a kutatás további irányát és a legsürgősebb teendőket próbálták meghatározni. Értéke természetesen igy is megvolt a kongresszusnak, ha nem is annyira a szaktudósok, de a szorosan vett kutatással nem foglalkozó gyakorló orvosok számára. Ezt állapítja meg W i l h e l m L ö f f l e r, akinek beszámolóját a kongresszusról olvashattam. Ö is felveti a kérdést, amely valaménynyiünkben felmerülhetett, hogy amikor nincs az orvoslásnak egyetlen ága sem, amelynek ne akadna dolga a trombózissal és embóliá-
val, akkor miért csak most tanácskozott felőle az első nemzetközi értekezIet? Válasza szcrint azért, mert csak legújabban sikerült olyan hatásos eszközök birtokába jutni, amelyekkel nagy valószínű ség mellett elejét vehetjük a trombózisnak és ernbóliának azokban az esetekben, amikor .f'ellépésükre valami okból számítani lehet. S ugyancsak legujabb keletűek ázok az eszközök is, amelyekkel a váratlan vagy mégis bekövetkezett trombózis és embólia gyógyulását meg tudjuk gyorsítani. "La phlébíte domine la pathologie", az érhártya-gyulladás a kórtan legnagyobb gondja - írta több mint száz éve Cruveilhier. S ez így is maradt a Iegújabb időkig. Az 1932-ben rendezett német belgyógyászati kongresszuson Morawitz lipcsei professzor, aki a kongresz-' szus elnöke volt, fel panaszolta, hogy még mindig nem án rendelkezésre olyan eszköz, amelyet a trombózis és embólia ellen valóban hatásosnak mondhatnánk. Már pedig - tette hozzá - annál nyomasztóbb ez a tudat, mínél nagyobb és merészebb feladatokra vállalkozhatnak - hála az érzéstelenítés javulásának és a fertőzés kiküszöbölésének a sebészeti szakok. A trombózis és embólia sötét réme csak méginkább ott kísért körülöttük. Mi az oka, vagy talán helyesebben: mi volt az oka ennek a lemaradásnak? Kétségtelenül az mutat rá Löffler -, hogy az orvosi tudománynak talán egyetlen területén sem ütköztek bele olyan megoldhatatlannak látszó problémába, mint a haematológiában, a vérrel és annak alakelemeivel vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék - .foglalkozó tudományágban. Az áramló vér irányában ugyanis két életbevágó követelményt támaszt a szervezet, olyan két követelményt, amelyeknél ellentétesebbeket nem is képzelhetünk. Egyfelől a vérnek nem szabad a szervezetben megalvadnia.
265
másfelől azonban, mihelyt egy sérülésen át kifelé folyik, azonnyomban meg kell alvadnia. Minthogy a szív, amelynek lüktetése a vért állandó mozgásban tartja, a vért a szővetek táplálása céljából a hajszálerek hálózatának mikroszkopikusan szűk, legfinomabb elágazásain is keresztül hajtja, folytonos surlódásban a véredények falával: magában a vérben messzemenő biztosítékoknak kell lenniök, amelyek az alvadást megakadályozzák, Ha viszont véredények sérülnek meg, akár mindennapos kis zúzódások vagy bemetszések folytán, akár nagyobb vágások, így műté tek következtében, akkor az alvadás elengedhetetlen feltétele a vérzés elállásának. Hogy mit jelent az alvadás elmaradása, látjuk a vérzékenységben szenvedőknél, akiknél már kisebb sérülésekből is, mínt egy fog kihúzásából, halálos elvérzés adódhatik. A vér hiányzó vagy csökkent alvadóképessége súlyos végzetként lebeg egyes - szerencsére kis számú - családok fölött. A mondott két követelmény biztosítása céljából több lépcsőre tagozott alvadási folyamat működik a szervezetben. Ennek a folyamatnak nincs helye a sértetlen érrendszerben, de nyomban megindul, ha valami behatás véredényeket nyit meg. Ha azután a vér nem a megfelelő helyen vagy nem a megfelelő időben alvad meg, trombózis áll elő. Trombózisnak nevezzük tudvalevően az ereknek véralvadék okozta elzáródását vagy megszűkülését, Trombózis képzödhetik nemcsak a vér-, de a nyirokerekben is, amelyek a szervezet tápnedveit szállítják. A trombózis, ha meg nem szüntetík, előbb utóbb az illető ér által ellátott terület elhalásához vezet, ami, az egész szervezet pusztulását vonhatja magával. Az embólia legtöbbször már a trombózis következménye: a vérrögről egy darabka leszakad s ez a darabka a vérpályába jutva végül máshol ékelődik be; ha az így keletkezett dugulás helye
a bal koszorúér vagy a tüdőverőér • azonnali halállal kell számolnunk. Közbevetőleg megjegyezve: ernbóIiáról beszélünk akkor is, ha zsírszemcse vagy levegőbuborék zárja el az eret. A véralvadás feltételeinek és az alvadást előidéző tényezőknek alaposabb megismerése, valamint olyan anyagok felkutatása, amelyekkel gátlóan nyúlhatunk bele az alvadás folyamatába, és pedig éppen ott és akkor, ahol és amikor az alvadás nem kívánatos - írj» Löffler -, mára már egészen új fejezetet nyitott a haematológiában. Az utolsó húsz év haladása e téren sokkal jelentősebb, mint az előtte eltelt századé. Köszönhetjük ezt mindenekelőtt a laboratóriumi munka hasonlíthatatlan fejlődésé nek, mert hiszen pusztán a betegek megfigyelésével nem sokra mehettünk volna olyan bonyolult jelenségnél. mint a véralvadás, amelyben legalább tíz, alkalmasint azonban ennél is több tényező reakciói visznek szerepet. A kongresszus utolsó napján a résztvevők meg is tekintették a zürichi egyetem véralvadástani laboratórturnát, amely Fritz Koller professzor irányításával az utóbbi évek legnagyobb eredményeit érte el. Felfedezett például két új tényezőt, amelyek az eddig ismertek mellett ugyancsak döntő módon befolyásolják az alvadást. A trombózis képződése azonban - mint az előadók rámutattak nem kizárólag véralvadási folyamat. Sok függ a véredények falának alkati tulajdonságától is, amelyet főleg az öröklés határoz meg. Az értekezlet hallgatósága mindenesetre azzal a megnyugtató és reményteljes • érzésseloszolhatott szét - állapítja meg Löffler - , hogy a trombózis és embólia veszélyét, ha nem is sikerült még teljesen elhárítani, úgy a belső betegségeknél, mint a sérülések, mű tétek és szülés után ma már lényegesen vissza tudja szorítani az orvosi tudomány.
A KIS
ÚT
E.lJ.1J le1Jélből: "Nem birok a kisfiammal; igaz, eleinte egy kicsit elkénueetettem, de nem gondoltam, hogy ez lesz belőle: türelmetlen, követelődző, túlérzékeny, úgy viselkedik, mint egy csá:szár" .,. Császár? Altalában ritkul ez a . dója, kényura, sőt »istene«, hiszen: »imádják.« szó, mert ritkulnak azok is, akik viselik, vagy viselnék. Van ebben És a Gyermek rnegszokja ezt a kényszerű állapotot. sőt, meg is a folyamatban valami történelmi kedveli, hiszen kényelmes és rnutörvényszerűség, a fejlődésnek irlatságos, Körülötte fordul meg az galmatlan következetessége, a szeotthon, érte van mínden, neki dolrepét már be nem töltő, irányító goznak, sütnek, főznek, vásárolhatalom elhanyatlása, a célszerűb nak, áznak, fáznak, koplalnak és bet kereső ember önrendelkezésének küzdelme és győzelme. • még csak azt sem kell mondani: Igen. A császárok fogytán fogyköszönöm, hiszen boldogok, ha elnak, a királyok leteszik a jogart, fogadja. A Gyermek aztán - hiszen gyermek - elveszti a mértévagy elveszik tőlük, a trón a múket, összekavarodik benne az enyém zeumba kerül s ha valaki kipróés tied, a szabad és nem szabad fobálja, úgy találja: nem is olyan galma, a tisztesség és ocsmányság kényelmes az ülés benne. Őfelsége tehát nyugalomba megy, érzése, a kötelesség és a naplopás törvénye és törvénytelensége, Mindmegszűnik zsarnoknak lenni, elkölti a saját képére vert aranyakat s egy: ő Császár. unokája már filmszínész vagy báNagy baj ez a családra - sok nyamérnök, egyszerűen ember a keserű bánat és önvád kiapadhahatalom minden betegsége nélkü!. tatlan forrása de mégnagyobb baj a Gyermekre, aki az ovodában Az ember azonban furcsa teés végig az életben hasonló Csáremtmény, mert kihúzva fejét az szárokkal találkozik és a Császárok egyik járomból, körülnéz s sürgő sen keres másikat, hogy az igát sose szerették. egymást. Ezek a tovább húzhassa. Elfelejti, hogy a Császárok azt hitték eddig, hogy egyedül vannak, kizárólagos jogokszuverénekkel mindig baj volt és elfelejti, hogy az egy-két jóságos kal és most kiderült, hogy rengeteg Császár van, hasonló joggal és mellett mennyi volt a kegyetlen zsarnok, kényúr, terhe mindenkihasonló, hitben. Ez az áldatlan kinek, környezetének, családjának, növés azonban lecsiszolódna a gyersőt önmagának is. Igen, az ember mekek között és lecsiszolódna az iskolában, az életben, ha a szülők sok apró trónt épít a régi helyett, új zsarnokokat nevel s az »Öfelés a távoli, rendesen gyermektelen »gyermekimádók« hagynák. De nem sége« cimet, rangot, hatalmat ráhagyják. A gyermek már magáruház egy új szuverénre: a Gyerhoz térne a gyilkos bódulatból és mekre. A Gyermek nem akarja ezt. A egészségesen alkalmazkodna környezetéhez, kötelességeihez, ami Gyermek: gyermek akar maradni, de az ember, a szülő nem engedi. alapja lesz később a munkafegyeA szülő bebizonyítja, hogy gyerlemnek, a közösséggel, a családdal, meke igenis csoda, igenis egyedüla nemzettel szemben jelentkező kötelességeinek, de a szülő és az való, legszebb, legjobb, legokosabb, a legelevenebb: Leg, egyszóval: imádók ujra és ujra bebizonyítják, hogy a tanító hülye és ígazságtaCsászár. Otthonának egyedúralko-
lan, a rendőr goromba és ostoba, a villamoskalauz okvetetlenkedő szamár, a Közért kiszolgáló hanyag és lelkiismeretlen, a házmester durva pokróc, mert kötelességszerűen figyelmezteti Öfelségét, hogy tanuljon, hogy ne rohanjon bele a piros lámpába, hogy ne ugráljon a villamosra, hogy ne egye meg felét a felvágottnak és ne a most felmosott lépcsőházba verje le havas, sáros lábát, hanem a lábtörlőn.
Ezek a szerencsétlenek nem veszik észre, hogy egy Császárt figyelmeztetnek s a Császár ez természetes - goromba. A Császár - ha arra kerül a sor - el tud szaladni, és visszakiabálni dolgokat, amelyek semmiféle szótárban nem találhatók, amelyekért otthon még dicséretet is kap, mert látszik, hogyaCsászárból "dörzsölt vagány- lesz, aki megáll a lábán, ha ugyan időközben ezt a lábat le nem vágja a' villamos, amiért természetesen - a kalauz a hibás és a vezető is. A gyermek aztán felnő és a szülő már nem »imádja« annyira, mert zokon veszi, hogya Császár ragaszkodik a trónhoz és környezetét erre szóval, esetleg tettel figyelmezteti is. A szülő természetesen megmaradhat az imádás állapotában, az állam fegyelme, a munka gépezete, s a törvények egyenlősége
:!fS
azonban nem tűrí Őfelsége egyem kilengéseit és nem veszi figyelembe azokat a külön törvényeket, amelyek a szerencsétlen gyermekbe belecsontosodtak. Erre gondolj, szülő és embertársam, ha szereteted erre a gyilkos vágányra fut és inkább gyermeked sírjon most öt percig, mint később te - életed végéig. Te vagy a felnőtt, a vezető és csak rajtad múlik, hogy gyermeked felnézzen rád miridvégig, vagy le, amint értelme kinyilik és keserűen vágja szemed. be, hogy talmicsászárság hazug trónjára ültetted, holott tudnod kellett volna, hogy a császárok kora lejárt. . Nézz körül embertársam az utcán, a villamosban, a tereken és mindenütt, ahol a jövő emberpalántái felnőnek és feltétlenül meg kell, hogy kérdezd magadtól: mi lesz velük a kényurak ilyen tömeges kitenyésztésén, de mi lesz magukkal a Császárokkal, akik boldog gyermekek, tudósok, mérnökök, művészek, általában kiváló dolgozók akarnak lenni, de nem engedték őket és felnőve a meg nem értettség és állandó sértődöttség állapotában tengnek-lengnek a világban, ami érthető is, hiszen nagyon kevés Császárból lesz hirneves sarkkutató, vagy boldog víllanyszerelő. (F e k e t e
I s t v á n)
NAPLÓ ESZTERGOM BÁSTYÁI ALATT ... Ezerötszázkilencvennéav. Az itáliai barokk udvarok hosszú farsangjárt me,gszakítja Keleiueu pápa komor szava: uj ból veszélyben van a kereszténység, de ha népek és fejedelmek összefognak - meg lehet áll ítani, vissza lehet szorítaní a. Magyarországot elöntő török áradatot. Hatalmas nemzetközi e,gyüttműködés gondolata villan fel - a spanyol flotta elindul a keleti vizekre s Erdélyben Báthory Zsigmond Havasalföld felé viszi a hadakat. A birodalmi seregek Esztergom várát veszik ostrom alá - ez :a hadjárat kulcsa: ha sikerül bevenniük ezt a kiépített török erődítményt, jelentős lépéssel viszik előre a felszabadítás nagy rnűvét, A "birodalmi" seregek -- a német tartományok kénytelenkelletlen összetoborzott népe, sietve felfogadott zsoldosok, civakodó vezérek, tehetségtelen császári tábornokok, gőgös, főherce gek. A katonák soha nem kapják időben zsold iukat, az ellátás rossz és hiányos - a muskétás, vértes ilyenkor a föld népét Iosztoga tja, rnessze vidéken elnéptelenednek a falvak. A török élvezi a "belső" vonal miriden előnyét. Kanizsa, Buda, Fehérvár basái készséggel nyujtanak se,gítsógeta hitetlenek ellen - míg fel nem tűnik hatalmas felmentő seregével a nagyvezár. Ebbe II soknyelvű, kalandoroktól hemzseeö birodalmi seregbe kerülnek be la magyarok. Hajdúk, végváriak, önkéntesek, megyMz csapatai. Szétforg-ácsolódnak, semmi szavuk nincs sem a sereg, sem az ostrom vezetésében. Mindig a leg-veszedelmesebb helyre álJítják őket, a rohamok élén majdnem mindig. ha.idúk, lóról leszállt huszárok vitézkednek. Az ostrom lankad, a törökök ujból és u iból erősítéseket kapnak. Ám híre jön a kereszténv sere,gb~ is annak, hogy már úthan vannak a keresztény sereget gyarapító olasz, segélycsapatok - a mantuaiak. . Kelemen pápa szavára egyetlen olasz f'ejede,lem határozza csak el, hogy felkerekedik hadinépével s odavonulvahol a legkeményebb a pogány, elleni küzdelem. Az itáliai félsziget talán legkisebb államának ura Vincenzo Gonzaga - ez a mantuai herceg; akinek számtalan kalandját. vásott; csinyjét ,a "Rigoletto" is megörökitette. Vincenzo a vadósághan igazi késő-renaissance ember volt. Dúsf'an.táziájú, kalandéhes. babonás, művészetkedvelő, néha lelkes, máskor szalrnaláng-kedvű, hol jó, hol kegyetlen apró zsarnok. . Tassot csodálja - e zaklatott elméjű, hasadtlelkű nagy költő rajongója, a Megszabadított Jeruzsálem barokkos hőskölteményét át szeretné ültetni a valóságba. A herceg múzsája s ihletője Barbara: Sanseverino - előtJtel akar Vincerizo hősi tetteivel pompázni. A rnantuai fejedelem vállalkozása nagy lelkesedést kelt Eszakitáliában. Mindenfelől önkéntesek csatlakoznak hozzá' s amikor az akkori Európa talán legjobban felszerel.t, ~azdaganyagi lehet ő ségekké l reIlJdlelkezőse,re>ge, elindul a Dunamenti keresztesháborúra - országok és :tartományok csodálata kiséri a selyembebársonyba öltöz,ött gyönyörű lovakon parádézó csipkés lovagok vonulását. DHa herceg' művészetkedvelö ember is - magával viszi udvari zenekarát - zenészei élén zenemestore Claudio Monteverdi áll. A zenetörténetnek e talán első nagy, modern mes26!)
tere ezidőtájt harmincadik évéhez közeledik. már számos mű alapozta meg hírnevét, de az e,lső operák megteremtő.ie csak ezután bontakozik majd ki teljeis fényességében. Hatezer olasz indul el a jólétben fürdő, cselszövényektől átszőtt olasz udvarokból s megérkezik arra a kietlen senkifőldjére, mely már a magyar végek szomorú világa. Mire elérnek az esztergomi táborba - már tudják, hogy ez a hadjárat nem hasonlít az olasz belháborúk lovagi, vagy zsoldos-kalandjaihoz: itt életrehalálra megy a játék s a török, egészen más, kegyetlenebb s véresebb harcmodorához nem-egykönnyenszoknak hozzá az elkényeetetett lovagok. A birodalmi tábor nagy Ielkesedéssel fogadja ezt a parádés. földi ja.vakban bővelkedő ser-eg'et, Közmondásos a mantuai kincstár bősége - Miksa és Mátyás főhercegek nem is késlekednek s kölcsönért fordulnak Vincenso Gonzagához. aki első napokban ragyog, vendégeskedik, fogadkozik, hogy egymaga megveszi Esztergom várát. Nehány nappal érkeeése után ,a hercegi sátorban nagy, ünnepélyes vesperára hívja rneg a birodalmi sereg vezéreit. Itt Olaudio Monteverdi szerzeménye kerül előadásra, Idézzük csak magunk elé a képet: a sátorváros előtt a Duna esztergomi szűkülete - ráhajlanak vár ismert bástyái, melyek felett félhold s lófarkos zászlók lengenek- A "török" parton: - melyet csak laza körben vesz körűl az ostromgyűrű - a Padisah népér nek száz fajtája portyázik, vonul, fosztogat, tevék heveredneki le a napsütésben, mindenből keleti pompa árad - alig ág'yú lövésnyire aranvszínű brokátból húzott fejedelmi sátor, mindenütt a mantuaí uralkodó jelsz,ava a "S. I. C." s barokkos mitológiai jelképei. A sátorban osztrák főhe1rce,gek, a birodalom minden részéből összegyült tábornokok, spanyol és francia önkéntesek s Vincenzo és kísérete, m int vendéglátó. Tegyük fel a kérdést: volt-e közöttük magvar ~ S menjünk tovább egy lépéssel s itt már belehajolunk a mesébe, Lehetett volna közöttük' magyar - a legnagyobb magyar költő, Balassi Bálint, aki élete utolsó heteit itt, Esztergom bástyái .alaJtt töltötte el ... Műfajok születése, Ha· valaki hallotta Monteverdi "Tancred és Clorinda párviadalá't-t - nem tud attól abenyomástól megszabadulni, hogy üt e nagy mester emlékei mélyéről idézte elő a küzdelem, a harctér hangulatának majdnem wagneri gazdag-ságát. Az alig harminc évCts Monteverdi ott élt a tábor életében. résztvehetett bizonnyal hercege portváln. végigélte e nagy vállalkozás osólvedt és csődjét. A képzelet szárnyán azt is hihetjük, hogy az olasz opera és a magyar lira mégiteremtője - EHzte'rgom bástyáinak árnyékában - megismerhetdék egvrnáat. Vincenzo hiú, szeszélves, lobbanékony ember. A főparancsno kok tudta nélkül törőklesre indul. Vaktában, miriden biztosítás nélkül mélyen belovagol hódoltsági területre - Pálffy Miklós, aki Balassit a halálos rohamban elkísérte - indul a szeszélves mantuai herceg után s nagy-nehezen kimenti a török kelepeéből. melybe már-már belekerült. Innen Gonzaga hirtelen önálló vállalkozásba kezd - Visegrádnak fordul. Egymaga veszi ostrom alá. Nem akar dicsőség nélkül hazatérn i, A visegrádi ostrom története meglehetősen homályos. Bizonyos feltevések arra utalnak. hogya mantuai kincstár komoly szerepet játszott az ostromban s pénzzel sikerült rávenni a török várkapitányt arra, hogy adja
a
270
meg Vineenzonak magát. Mindencsetre - maga a manónai hereeg állt, a vár kapujában s vigyázott arra, hogy a kivonuló törököket s magukkal vitt bőséges zsákmányukat semmi bántódás ne érje - nyugodtan, baj nélkül kerüljenek rá a Budához vezető útra. Esztergomot ugyan akkor nem sikerült bevenni - de Visegrád kis, nem is korszer-ű erődjének meghódítása olyan haditett lehet, mely a messzi Marituában a győzelem glóriáj ával fonja körül a hiú herceg fejét. Egyes források szerirut ugyancsak Monteverdi volt az, aki 'I'e Deum-ot irt Visegrád bevételére - eZ1t ellő is adták a herceg-i serelg visszaérkezésekor, de magát a zeneművet ez időszer-int nem ismerjük. Visegrád után ujból visszatértek 'a mantualak az esztergomi táborba, rnely osztotte, a váltakozó hadiszerencse, minden esélyét - rövid időre sikérült elfoglalni a várat,ez elég voíf arra, hogy a birodalmi sereg' protestáns zsoldosai feldulják a székesegyházat iuelyet a törökök - nyilván saját kultikus céljaik szolgálatában - de tiszteletben tantotfak. De ezt már nem érte meg' a Duna partján Miantua ura. Egy este, vacsoraközben feltette önmagának a szó II oki kérdést "ha visszamennénk f" s asstaltársai legnagyobb megdöbbenésére hajnalban már parancsot is adott a ragyogó sátortábor felszedésére. Hiába próbálták igéretekkel. császári szóval ott tartani az osztrák vezérek - úgyszólván búcsúé sem vett az adós főhercegektől - lovát visszafor-dította. a napos itáliai tájak felé s elvonult erről a szomorú magyar vidékről, melyet hajnal onként már eilepett a késő-októbee-i dér. P. L.
JELENTÉSEK SEGURA BIBOROSROL. 1955. március 16-áH Jfagyar Kurir közölte a félhiv(ttalos német katolikus sa]tóiroda, ((. KNA Mjoor-idból keltezett táoirauü, amely többek között a kö'I'etkezőket mondja: "A spanyol fővárosban közhirré vált, hogy Pietro Segura Saene bibornokot, Sevilla érsekét Rafael Alvarez Lant guadixi (Granada) püspök felszólította: "vonuljon vissza ii,zü/.ővárosán(JJk, Buraosnak egyik kolostorába és mondion. le érseki székéről." Ezzel kapcsolatban a félhivatalos osztrák katolikus . lúo'imli iroda a Kathpress a következőket jelenti: "A spanyol bibornekole és érsekek közös pásztorlevélben fordulnak szembe azzal a külföldi véleménnyel, hogy a katolikus Egyház Spanyolországban mozdulatlan. Emlékeztetnek mindenekelőtt a spanyol misszionáriusok apostoli tevékenységére, a karitativ intézmények j'ontosságára és a leg!cülönfélébb kulturális jellegű megnyilatkozásokra Spanyolországban" vagy a külföldön, metuek a sparnyol katolikus Egyház tevékeny voltáról tesznek tanúbizonyságot. A bibornok és érsekek. akik; most első 'ízben irták alá egyenkint a púsztorlevelet, míg eddig mindenkor a püspökkari konferencia elnöke és a konferencia titkára, irták alá - ' rámutahnak a tanító h ircüalra; melyet a főpásztorok Krisztue nevében gyakorolnak s melimelc a kiveknek alá kell magukat vetniök. Visszautasítják toráblui a haj/hata.tldnság vádját, mellyel a spanyol katetikus EfJyháza.t illetik és kijelentik, hogy erkölcsi téren az engedékenység. az igazságtalanság megbocsátásáig mehet:" Az osz/rák kxüolikusoto nagy lapja, az osztrák katolikus publiciszlika nesz/ora, dr. Friedrieh Eumder által kiadott "Die Öst crrcichische F'urche" március 19-í s:<Jámában "Heti széljegyze(f
271
tek" című rovatában a következőket írja: "A Sevilla érseke, Segura bíbornok körül történt események al katolikus intearatizmus egyik tragédiáját 1Jilágítják meg. Az utolsó másfél évszázadban nem egysz:er voU a megkísértése túlzóan jobboldali katolikusoknak, hogy "pápábbak legyenek a pápánál". Az Uyenek gyakra II öntudatlainul meokisérelték, hogy az ő érzésük szerini "gyengé ré lett Isten. és a tulgyenge pápa helyett" al helyes 1,ilágrend'et "mel/védjék a rosszak, az lsten és az Egyház ellenségei" ellen. Seoillu érseke, Segura kurdinális mint ennek az uüeuraliemusnak: ef/YU, képviselője, drámai küzdelemben visszavonulásra kényszerült. Seaura, akiről a Bíboros Kollégium egyik! ttuiia. azt mondotta, hogy 300 esztendővel, meakésoe született, minden "modern eszmeben" az ördög eszközét, minden nem kcüoiikusban. n spanyol nemzet ellenséaét látta. Néhány hónappnl ezelőtt hozzájárulása nélkül utódlási ioo« koadjutort kapott az addi,qi. nittoruti püspök, Mgr. Monreai személyében. Az utóbbi hetek eseményei azután, mint a spanyol A. C. lapjának, a:z .Eccleeio't-nak: közléséből é.'? a spanyol iudásitások: kiegészítő közZ,eményeiből kitűnik, Rómának ahhoz az utasításához vezett ek, hogy vonuiion vissza. egy kolostorba ... Olyan dráma közeledik most végéhez, ((mely a császár: és a pápa közötti középkori ellentétek nagysár/át, komorsaadt és súlyossá.qát közelíti meg. Se1Jilla ősz bíboros egyházfejedelme, a mélyhitű ember megtalálja békéjét. Vajjon a most méy oly hnta.lmall és befolyásos katolikus integralizmus levonja-e! aJ tanulságot ebből a trugédiából? Ez más kérdés ..." írja a Furche. (Magynr Kurir.) A DÉLAFRIKAI P ARLAMiENTBEN Ver-woerd rniniszter február .8-án bejelentette, hogy a katolikus Egyház 881 délafrikai iskoláját nem hajlandó az állam ren del k ezése alá bocsátani. Ugyanígy meg tagadta a johannesburgi' egyházmegye anglikán eg'yháza is huszonhárom iskolájánlak átadását. A katolikusok és. anglikánok tehát nem hajlandók meghajolni annak a faji megküIönbőztetések alapján álló kormánynak a rendelkezései előtt, amely a bantukat, a délafrikai állam feketéit szellemi alárendelcséeben akarja tartani s meg' akarja fosztand annak lehetőségétől, hogy műveltségben is egyenrangúak legyenek a. fehérekkel. Ugyanez a Verwoerd miniszter fej tette, ki ugyanis valamivel li fönti események előtt a parlamentben, hogy a jelenlegi Strijdom-kormánv főcélja "a fajok .teljes. területi elkülönítése" s a jelenleg a fokföldi tartományban élő mintegy másfélmiIIió fekete más vidékre telepítése, A prngramm vég'rehajtása e1gyébként folyomatban van: csak a tuinap kellett J ohannesburgban mintegv hatvanezer négernek elhagynia s a fehéreknek átadmia lakását. Egyes felekezetek hajlandók támogatui a kormány politikáját. Sőt voltak, akik teológiai érveket is próbáltak fölhÜ'~ni igazolására. A feketék - mondták - annak a Kámnak a lossármazottjai,akikelt .atyja megátkozott, tehát viselniük kell ennek az átoknak a terhét; mások .szorint meg ők még' az ószövetségi törvény alatt állanak s a Megváltás nem vonatkozik - vagy egyelőre még nem vonatkozák - rájuk. A katolikus és az. anglikán e.gyház· ezzel szemben határozottan azt az elvet hangoztafia: minden ember egyenlő, akármilyen színűnek is születik. Az állam eddig személvi és vallási külőnbség nélkül fizette
272
az iskolák
tan8zem~ly~t.ét. Mo~ta,zol1ban.
hogy programmiává
tette a déliafrikai fehér "fölsőbbrelldűség" fajvédő eszméjét, elsősorban azokra az iskolákra akart csapást mérni, ameívek a legtöbb muukáf végzik a bennszülöttek tanításában. A mult év júniusában megszavaztatta a parlamenttel ,,'a bantuk neveléséről szóló törvényt", amelynek értelmében az elkövetkező kélt eszten
AZ ÚJ PSALTERIUlIl TIZ ÉVE. 1945. március 24-én kelt "In qllotidianis praecilnls" kezdeiű motupropriójában, XII. Pius pápa engedélyezte az új latin zsoltárfordítás nyilvános és magátihasználatát. Az é1Jforduló alkalmából a Római Biblikus Intézet szentírási bizottságának elnöke, Bea professzor előadást tartott az új Pealteriumról; Az új fordítá.'?t - . J mondta -; XII. Pius lelkipásztori gondosságának köszönhetjük. Ő akarta ugyanis, hogy a pa.poknak, akik a breviárium numdásá;f(d kötelesek, jó, világos, hű és érthető zsoltárszöveg kerüljön a kezébe. Olyan [ordiiá«, m.ely fokozza lJUzgalmukat, elmélyíti áhítatukat, emeli lelkiéletüket s elő mozdít,ia igehirdető és lelkipásztori munkájukat. Természetesen nem volt könnyű új fordítással vált'ani föl (]J Vulgata századok és századok használatában measeentelt tiszteletreméltó szövegét, melyet egyébként a: trienti zsinat is hitelesnek minősített. XII. Pius pápa 1943-ban kiadott "Divino afflante Spiritu" enciklikája azonban világosan meghatározta e Mtelességnek jogi, nem pedig kritikai mivoltát. A 'mai exegéták ugyanis sokkal alaposabb [ilotógiai fölkészültséggel rendelkeznek, mint hajdan Szent Jeromos kortársai, s ezért jobban be tudnak hatolni a zsoltárok eredeti szöreaének héber! nyelvébe. A tíz évvel ezelőtti nwtuproprió csak megengedte az új sZöveg használa.tát, kötelezővé nem tette. Egyrészt azért nem, meri a. Seenuüua me.qgyőződése sz,erint az új zsoltárkönyv minden kényszer nélkül, magától fo.(/ elterjedni; másrészt pedig azért nem, mert ennek a fordításnak is lehetnek vitaJtható sorai, kifejezései, megoldásai, amelyeknek a módosítását a Biblikus Intézet a hozzá nagy számban érkező javaslatok és észrevételek megfontolásával egy következő kiadásban fogja oénrehaitomc Az elmult tíz év tapaszfjaJlataiJ arra mutatnak, hogy az új szö1)egvalóban "magától" terjed s lesz népszerű. Na'gy örömmel 213
fOl'!fulja mind a világi, mlnd (t seerzetes pupsáy, /őkéul u [iatalabb nemzedékek. A Ritua:le Romanum legutóbbi lciculásti: is ezt az új fordítást közU. Használják sokhelyiitt az új psalteriumot a köz~s o~ficiu.moko~n is, az, antifonákat azonban még 'a Vulgata szerJ''!t e,!!ekhk, mmthogy a dallasnot még nem igazitották hozzá az UJ szoveghez. Számos kritika; tanulmány és méitnlás foglalkozott az új fordiiással; A l,egtöbben megértették a Szentatya. emlitett - s n fordítók által mindig szem. előtt tartott gyakorlati lelkiéleti és pasztorációs szándékát. De aeért; olYrtnok i.~ 'uoltak, akik filológiai, liturgikus vagy költői sgempontból kifogásokat hozlak föl. A fo rdítók mindenesetre. a lehetőségig raglvl'zkodtak az eredeti hébei szöveghez, még akkor is, ha ezzel a költőiség vagy a Vulgataféle oáüoeatho« tapadt misztikus hangulat ném~ kárt ezenvedett. A breviáriumot olvasó papok lulnyomó többsége örömmel vette a szövegnek ezt a, világosabbá tételét, ami egyébként ---;- tette hozzá Bea professzor - teljesen megfelel a héber szellemnek, Sok vita folyt arról is, voltaképpen milyen latint, meiuik latint alkalmazzák a fordításban. A klasseikust t A szentatyákét? Vagy éppen .a humonistáil? A fordítóhj itt is a Szentatya gyakorlati számdékának: szellemében jártak el: olyan lutin, nyelven tolmácsolták al zsoltárokat, amelyről a. leginkább föltehető, hogy az átlagos Pa.pi latin műveltség birtokában a legtöbben megérti.k. "A Biblikus: Intézethez o, világ minden. tájárón száeáoa! és százával érkeznek leoetele - fejezte be előadását, Beai professzor mdyekJ mind azt bizonyUják, hogya szentatya nagylelkű és bátor kezdeményezése va:lódi szük:ségletnek felelt meg, s hogy a.z új fordítás elérte a kezdeményez'Ője áltnl kitűzött gyakorlati és pasztoráli~' célt. S ha: ennek a célnak nz elérése. érdekében esetleg kissé htiitérbe szorultak bisonsro« - egyébként igen tiszteletreméltó - tudományos és irodalmi szemoontok: bő kárpótlást nyertünk értük ama világossá!), kegyelern és vigasz által, melyet az Egyház nevében és szándékára. naponta.zsolt(Írozó papok az új fordításból meritenek; (l, c.)
EGY NEVEZETES ÉVFORDULO. A-z 1555 szeptember 25-én aláírt augsburgi vallásbéke pecsételte meg végle,g Németország vallási megoszlását. A tragikus 'esemény természetesen nem máról-holnapra következett be. Luther fellépése óta (1517) IáHandlóan számolni kellett a; lehetőségével: de felidézéséért sokáig e,gyik fél sem merte vállalni ,ai felelősséget.. A nyilvánosság e,lőtt folyó tárgyalások eddig minda szakadás megezüntetéeének é,saz e,gység helyreállításának jegyében folytak; de mindig kevesebb és, kevesebb őszi nteséggel, Az egység helvreáldítására ,tett minden nyilvános lépést a szakadás elmélyítését célzó két titkos lépés követett. Ig"y minden közeledési kísérlet csak arra vezetett, hogy még jobbaneltá,voHtot:t,a e.gymá:stóla tárgyaló feleket. Az egység ügyé.t a számottevő politikai tényezők közül t,uf;ljdonképpen csak V. Károly császár képviselte komolyan és következetesen. Csaka2i volta baj, hogy őt meg ezer más, gondja, fő leg az állandóan kísérlő francia és török veszedelem sokkal inkább igénybe vette, semhogy elegendő figyelmet tudott volna a kérdésnek szentelni, Harmincnyolc esztendeig tartó uralkodása alatt jóformán csak vendégszerepelni járt Németországba, Emiatt 274
időről-időre kibocsátott rendelkezéseinek nem volt foganatduk. Igy egy egés~ emberöltő elmult anélkiil.hogy a hitújítás ter-iedé-
"ének meg-akadályozására komoly kísérlet történt volna. Ug-yszólván akadály nélkül hömpölygött tovább s Kőzép-, Eszak- és Keletnémetország-ban mindegyre újabb és újabb területeket öntött el. Ennek aránvában hitrendszere és kormányzata is egyre határozottabb formákat öltött. Hova-tovább ,a kereseténvsée új, a katolicizmus mellett magában is meg-álló tipusává fejlődött. Az augsburgi birodalmi zyűlésen (1;)30) és később (1540-41) Haecnauban. Wormsban és Regensburgban fol~tatot,t vallási viták kézzelfoghatóan bebizonyították, hogYa szembenálló álláspontok már sokkal jobban megmerevedtek. semhog-y békés kiegyenlítődés történhetett volna. Mikor az évtizedek ótasürge,te,tt eg-yeitlÜllms zsinat végre. Trientben megnyilt (1545). akkor' kieg-yenlítődés. és öszszehangolódús helyett már csak ou katolikus álláspont kimerítő körülhatárolásáról lehetett szó, És különős, a megeg-yezés legfőbb akadályai nem a teológusok, hanem 'a fejedelmek voltak, akik siettek megrag.adui a hatalmuk növelésére kínálkozó alkalmat. Hiszen nemcsak nagvk.iter-iedésű eg-yházi birtokokhoz jutottak, hanem a nüspökj' joghatóság- kisa.iáfításá val poJiitik!ai hatalmukat is jelentékenyen gvarao.íto tták, Ezentúl nemcsak világi. hanern egyházi- tekintetben is korlátlan urai lettek -alattvalóiknak. (Landeskirchc). A fe,jedelmi abszolutizmus némi középkori kísérletezés után csaki most vált eleven' víalóságg'á úr; lett közel háromszáz esztendőre az európai poldtikai fejlődés vezércsi'llagává. Károly császár a békés mege,gyezés lelhetöségeinek kimeritése után utolsó eszközként fegvverhez nyult. Az úgvnevezetf schmalkaldeni háború (1546-47) igazolta számítását: a mühlbersd csatában nemcsak legvőzte, hanem foglyul is ejtette. az, ellentábor vezéreit. ne a mee.irulult fc.ilödésf, nem lehetett többé, visszájára fordítani, A vallási kérdés ideig'lenes rendezésére kibocsátott császári rendelvény, az úgynevezett interim, sem a katolikusokat, sem a protestánsokat nem elégítette ki. A trienti zsinat második szakaszához (1551-52) fiízött remények szirrtéu nem mentek' teljesedésbe. Igy a meg-békélés csak látszólagos volt, A lelkek mélyén sistergő forradalmi erők bármely pillanatban felszínre tőrhettek. A llag-yr:avágyó Móric szász választó fededelem a maga politikai céljainak elérésére igyekezetit hasznosítani ez·t a forrongó hang'Ulatot. Sikerült tetemes sereg-et gyüjfeniei. Ennek élén az 1552 év tavaszán váratlanul betört Dé luémetorssázba, majd onnét Tirolbn nyomult és az Innsbruckban időző császárt menekülésre, a trienti zsinatot pedig üléseinek elnapolására kénvszerítefte; A nierész támadás egy csapásr-a új helvzetet teremtett: a politikai és vallási egyensúly megint felborult .és a valláseevséz visszaállításának g-ondola.t,ae,g-yszer s mindenkorr'a megbukotíí A protestánsok szabadságának és e,goyerdog-úságának nyilt elismerése elől nem lehetett többé kitérni. Károly császár világ-osan lM·ta ezt s mivel nemi akart önmagával ellontmondáaba kerülni. - már ne
,t öccsére. Ferdinánd magyar királyra bízta. Ferdinánd pedig habozás nélkül levonta fi kénvszerhelyzet tanulHág'tlH: előbb II pasaani cg-yezm6nyben (1552) ideigIenesen, ma.id 27;)
három évvel rá raz,lIJug,sburgi birodalmi g yűlésen végleg rendezte a vadlásszdbadság' kérdését. Na,gy tévedés volna azonban, ha az: itt használt szabadság és 1)égleges szavakat abszolut értelemben vennők. Hiszen az H szabadság, melyet, az, augsburg-i vallásbéke e ngedélv ezett, csak karr.ikatúráda volt az igazi saabadságnak: éspedig horizontális és vertikáEs irányhan egyaránt. Horizontális irányban, mert Il szabadság csupán a katolikusokra és a lutheránusokra terjedt ki; a zwingliánusok, kálvinisták, anabaptisták és más kisebb felekezetek kifejezetten ki voltak alóla vonva; és vertikális irányban, inert a szabad vallásgvakoriás joga csak a kdváltságos osztályokat, a fejedelmeket. a birodalmi közvetlenséget élvező lovagokat és Il birodalmi városok polgárait illette meg. Egyedül ők választhattják meg szabadon vallásukat. Alattvalóikat egyáltalában nem ilIette meg ez a ;iog; nekik ellenmondás és habozás nélkül követniök keUett uruk vallását. Amennyiben nem akarták ez:t meg-termi, jogukban állott olyan fejedelem országába vándorolni. illetve olyan földesúr hirtokáru költözni, aki az ő vallásukat követte. A fejedelmek és főldesurak reformáló jogá;t (ius reformandi) tehát bizonyos fokig ellensúlyozta az alattvalók kívándorfásának jog·,a. (ImI, emigrandi.) Igy alakult kia Cuius regio, eius relig'io, (ak ié a föld, azé a vallás megvállJas,ztásának jog,a) elve, mely a. századok folyásában annv.i sok keserűséget és benső meghasonlást idézett fel. Az augsburgi vallásbéke. t.eháta lelkbismereti szabadság helyett a lelkiismereti önkényt honosította meg és a lelkek megnyugtatása helvett n, fededeImi abszolutizmus még korlátlanabbá tágítását szolaálta, Kétl megszorító Intézkedése u protestán» vallásra rutté:l"t főpapok birtoka továbbra fis a katol.ikus Egyház kezén marad (Reservatum eeclesiasticum), és a katolikus egyházi birtokokon élő protestáns lovagok, polgárok és közületek ezentúl is szabadon gyakorolhatják vallásukat (Declaratio F'erdinaudea) - csak újabb surlódások felidézésére vezetett. Igy az augsburgi vallásbéke igazi megbékélés helyett, csak ideiglenes fegyvernyugvás,t eredményezett. A harmincéves háború vértengerének és mérhetetlen uuszfitúsaiuak kellett közbe.iöurrie. hogy az ernberek végre belássák: az egyóni lelktismeret kérdéseit sem a durva erőszak fe,gyvereiveL sem a poIitik,a raffineriáival nem lehet megnyugtatóan meaoldani. Az auzsburgd mű tervezői és aláírói tuleázosan koruk fe.lz,aklutott vaíllási szenvedélveinek hatása alatt állottak ahhoz, hogy egy új, emberségesebb jövő alapjait rakják le. Békét akartak s e helyett egy miuden addiginál borzalmasabb vallásháború csíráit hintették el. - no -
KATERI TEKAKWl1'HA 1656-b(tn seuleteti; jövőre lesz seiiletésének háromszázadik évfcwdulója, s népe, az irokézek azt remélik. ebben az esztendőben má« oltáron tisztelketik benne első .'1zentjüket. Nemrégiben, egy szobrának fölavatása1cor így nyilatkozott az ügy szentszéki více-postulatont is, Kateri, azaz Katalin Oesernenenhen, mintef/Y félúton a mai New-York és Montréal kiizt; az irokézek lernnulobb törzsének kebelében látta merI a napvilágot. A fehérekkel való érintkezés elzüllesztette a törzset: részellesek lettek, szakítottak minden. 1"é.qi erkölcsi hagyományukkal. Kateri szülei korán elhaltuk. a lIéfJ.IJ276
év~s kislán.yt egyik nagybátyja vette gondjaiba. Tizenkétéves ko-
rában Koiert falujában megfor,dult néhánJ/ hithirdető SI a lányka soha tiibb« nem felejtette el, amit tőlük hallott. N em sokkal később el/Y Lambertville nevű pap telepedeit mei) a faluban, s noha norJ.l}l)(Uy';a. minden modot« tiltotta tőle, Kalerinak: e.qyszer mégis sikerült beezélnie vele s tudtára adni. hogy seereine meakeresztelkcdui. Ekkor tizenkilenc éves volt. A pap nyomban el is kezdte oktatását (J hüre. A iuüol. lány sok küzdelmen meni át. Nagybátyja. s a! törzs idősebbjei férjhez' akarták adni, ha máliképpen nem, hál csellel; különféle fondorlatokkal próbálták elérni, hogy átnyujtlia az általuk választott ifjúnak a főtt gabonáva:l teli tálcát, aimi az irokézeknél a lány. beleeuueeéeét jelentette a házasságba; Katerinak azonbon. rnindig s;ikerült kitérnie. Amiatt aztán sokat gúnyoUák, sok mein-etésben. volt rélize. hiszen törzsében a fic~tal lány számára nem. volt nagyobb dicsőség, mint a luíza:sság, s nagyobb széfJJlen, mint ha pártában marad. 1676-baf/. Katert fölvette a keresziséu szentséaét, Még két ével töltött a falujában: akkor meatudta, hogy (~ Szen! Lőrinc folyam menién. a mai Montréallal szemben. kereszténu közösség ((:lakul!, s oda, költözött át, .'? haláláig ott élt. . _ Kora hajnal/Hl» kelt, «zenimisére ment, szabadidejét imádliágl)(ln töltötte, egyébként pedi.q végezte n rá kirót~ munkákat, lehetőleg a legnehezebbet s Ieinüontasabbat választva. Telente együtt ment falujával oadiiszn), dr ha tehette. félrel'onult n kanadai l'adonban. imádkozott s rt. !ce7'eszt [elét nésie (J liztizados 'fen,1Jők törzsébe. Örák«! töltijtf illY mély elmerűlésben, mint éleiiráia mondia, ..kön uH/Jen ázó arccal, érzéketlenül a. lelIvadabb hldeqek iráni 'is [orrs), rnennyer 'oi1ágosságban fiinU; seiunel", Egy alkolommal. mau« a, fa,zu pupja. ajánlotta neki: 'menjen férjhez. Kaleri aet felelte: szüzessé.qi fogadalmat tett, haláláiIJ f'lJ.'llerlii[ csak .Jéeu« ral)!,izolgá,ja" akar lenni. S egy éjszaka. izzó !HufÍzzsal él/elle föl a talpát: az irokézeknél a rabszolgákat szokták írm melf.ieliHni. Szil/orú immestuutadásokat végzett s keményen sWIY(l"!Ja;{/arnugát: tö'v i sórlY 0'11 aludt, hamut kevert ételébe. szilue» ircet lto'rdolt a. dereksui. De sem az imádság, sem az iinsaHH(/.I'gutcí.~ nem térítelte el aZ' emberek szolgálalálól. Minden munJait szivesen 1Jállalt ,<; örömest és lelleiismeretesen. vérlzel!: uizet hordott, fát 1,á,qotl. ·1Judakat nyúzott, résztvett a csonaké-pít.éshen, állaIbőrök kikészitésében, Az indiánok szerették, mert mindig jókedr-ii és «zioéhres volt. JUete utolsó esztendelében. nan.y lelki szenoedéselo érlék; miniTI((, bt en a, tökélete.~ség utolsó próbáját bocsátotta 'volna rá: súlyo.~ nÍogalrnakat seártuk rá, ő azonban azokat is, a nyomukban járó mesrnetéet is .,.zó nélkül, rnosol,1Jo.q'vaJ és) alázalosan tűrte. Közvetleniil. halála előtt derült ki. ho.qy a rá szórt vúdaT,,1 hamisak. 1680ban. ha/t InCfI. koldússze[Jé7(llen. de kegyelem/Jen .qa:zdagorz~ H oliábon, ir.Ják, arca csodálatosan megszépült, 8 koporSójáhól édessé[Jesil1ut áradt, Sir,iáruíl .csakh.amur szdano« csoda tö-rténl, s Hámáhan. mellind'Ítotlák kanonizádós eljárását. A.z irokézek nutnulélau, s egész Kana.da áhítva várja, hogya, huszonnégy esztendős korábos» szentség hirében elhunJ/tindián, lányt az' Egyluie Lmrnár hh'alalo.'!an is szenité nyilvánUsa s oltárru. emetie azt. akinek I;tr.jánál a Szen; T"ő1'Íuc partján o/JI huzf/ón imádkoznak J{mw{la lányai. O. ft.)
:m
EGY MEGKAPO SZER'l'ARTAS AZ ÚJ NÉMET SZERTARTÁSKÖNYVBÖL. A Li tu rg-ikus mozgalorru ismerői előtt nem újság 'u nyugati állarnok püspöki karainak t örekvése 11 nemzeti nyelv lehetőleg minél fokozottabb használatára 'a szertartásban. XII. Pius pápa Media/or Dei, enciklikája l1Ié,g- nagyobb indítást.' adott erre. ~~mrinta sajtótudóaitó irodák közléseiből tudjuk, legelőször 11 németeknél és a Iranciákuál, újabban pedig Angliában és Kanadában engedélveete vagy fogja: a köze,}jövőbe'll a pápa engedélyezni - termászetesen m szentmisén kívül. - ,fL nemzeti nyelv fokozottabb használatát valamint egyes szertartásoknak a nép igényeihez jobban calkuhnazkodó végzését, Előttünk feksúk, gyönyörü liturgúkus mintákkal díszítve. piros bőrkötésben az összes németorszásri egyházmegye részére elő Írt egységes szertartáskönvv, riÜlálé. A Szentatva 1950-hen, al legutolsó szeutévben hagyta jóvá ezt. a szertartáskönyvet si természetesen a benne lévő szertartÚ'sokat. is. Most osak' a legiellemzőbbre szerotnénk ráv.ilágftani. ez" pedig a házasságkötés szentartása A német rituálékná l a házaeságkőtés szerttartása nuás, mint amit mi ismerünk s ami nálunk ,szClkásbanma,radt Pázmány Péter korától, mikor 1625-ben elöszőr' aM,a ki az Eszt.er~omi Ritu{lilét. Nos, ez az új némef szertartáskönvv bevezetőírnával. a lJap esküvői szentbeszédével és közös imával kezdődik, amint az, il német rituálék szer-int szokásban volt, Utána öt részre nsziva következik a házassázkötás megkapó szer-tardása: 1. fi gyürük megáldása, 2.a jegyesek, ill. házasságú szándékuk viasgádata (serutinium), 3. egymás mega.iándékozása 'a megszentelt gyűrűkkel, 4. a két je,gyes ünnepélyes házassági beleegyezése, és végül 5. az aszszisetáló lelkész meg8'l'ősíti és' megáldja a házassági köteléket. Az új szertartás kiemeli, hogy 'a jegyesek az egész szcrtartás alatt 'álljanak, a nuaki kifejezésére, hogy a ,szellfiséget nem it pap szolgállta·tja ki nekik. hanem -- amint azt hitünk tanítja - mag-uk ,fL házasulandók. Igy jobhan kidomborodik a .szabadakarat és a felelősség. meHye,la jegyeseknek' ezt a szartar-tást öntudatosan útélniök keH. Lássuk az egyc,s! részeket egvcnként is. 1. A gyiírűket a pap nerncaz oltá.r felé fordulva áldja meg, mint laz· jeleuleg nálunk is szokás, hanern a jegyesek feJé fordulva. 2. Az ünuepélves je:gyesvizsgúlat hár-om kérdésből áll. Az eJső: N. N. kérdezem tőled: megvizszúHad Isten elMt. a lelkiismeretedet és szabadou ' és ,a magad jószántából jöt1ml-e ide, hogy jegyeseddel házasságra lépj ~ - Aztán: Hajlandó vagy-e, :iövendő beli házastársadat úgy,szel'etlli. úg'y ti,sz,telni és hozzá olyl hűsé ges lenni, hogy csak a halál választ. el !tli,tekelt. ~ - ÉR végiil fi harmadik: Kész vagy-e' 'UJ gyermekeket, melyeket Isten ad nektek, kezéből elfogadni és felne,velni úgy,amint az egy keresztény apának (anyának) kötelessége '? A három kérdés a házassásr lényéges tulajdoueázaif foglalja magában: az e,~tységet (hűség köteléke), a felbonthatatlanságot (a szeirtség- köteléke) és végül 11 gyennekáldáJsliJ (la gyermek köteléke). Ennek bizonyos részei ,ti· indnálunk szokásos házassági esküben is szerepel.nek (szeretem ... el nem hagyom ... sth.) a. A pap így folytatja: T'itekef teháJt az egy, igazi, keresztény llúzassúg- sZ{>1I1spg't' ldl1 összt',mnillt összefűz titeket. a hűség gyű-
rtije, l<:zzel u VŐÍe.géllY a tucnvasszouyu gyurílJétu !lap kezéből átveszi és menvasszonv.u uijára.. húzza.rambt azután a menyaszszony is megtesz viszont a vőlegény gyűrűjéveL A szeutaégek nagy teológusa és misz.tériuma inak nagy ismerője" E. Walter erről a szép szortartásról emlí.ti meg, hogy milyen érdekes is a gyű rűk jeI~'lltő,s'égének változása, Azelőt,t az1J jelen'tette, hogy házukkal és tulajdonukkal vannak egybefűzve HJ f ia.ta lok, Később a hfiség jeleként magvarázták és ezért ujjukra kölcsönösen egymás gyűrűjét húzdák. melyet ti pap nvujtotf nekik. Most a pap szavaiból úgy tűuik elénk a hűség köteléke, mint a há zas ság' lényege, mert ezt az áldást füzi hozzá: Hordd ezt a, gyürűt hűséged jeIéül az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében! 4. Mos,t köveltkeúka tulajdonképe.ni házasságkűtós a két jegyes házassági beleegyezésével (consensus mar-ita.lis). Azelőtt ~ iniként nálunk - csak egyszerű "igen"-nel feleltek fl német jegyesek. Most a pap összefűzi kezüket.u stólával é,Si a pap .szava i után ezt az ünnepélyes kijelentést teszik: Isten sz.íne elMt, téged, N-t házastársul veszlek .(hozzád, N-hez. házastársul megyek). Tehát életüknek ebben a komoly órádában maguk a jegyelsek tesznek hitet egymás mellett a földi örökkévalósáara. A pap szavaival pedig szinte mezerösíti ed a megegyezést: Az EgyháZi nevében szentesitem ezt fi köteléket, melyeit kötötdetekés megáldalak tit;eket az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Amen. 5. Csak most térdelnek le- a jegyesek. Ami u. i. niost kövétkezik, az már ·a pap áldása, Miután minden szentségben van kézrátételvez új német rituálé ez,t fl házasság szeirtség-i kötésénél is bevezetd : a pap kHerje,sztelt:t kezekkel moridja el az új házasok e.Jőtt először a 127. zsoltárt (németül), majd öt áldást. sz.intén anyanyelvükön. Az, elsőben magukat a házasokat, köteléküke-t és szeretetüket áldja meg, a köve-tkezőben gvermokeikre mond áldást, n harmadikhan a régi értelemben vett "ház"-ra, melyhez a barátok és ellenségek egyaránt hozzátartoznak. Végülaz utolsó két it 1dá sban előbb mindennapi munká.iukat, végü l egész életüket áldja meg. Ezután következik lehetőség szet-int a, nászmise, a misekőnyv ből ismert módon. (Kormos Ottó)
RABOTITY LEGENDA.JA. Job Ila iaobelina páter nevében olvasóink mult évi áprilisi számunknak a ma~agaszkári püspö/d kar nyilatkozatát ismertető naplójában találkozhattak. Ö jer/yczte le és közli h onrilárnainalc ezt az alábbi kedves, ősrégi példabeszédet: "A madaqaszkdrialo mindenhaiá, egy, Istenben való hitének egyik legrégibb tanúsága, Rabotity legendája afféle crescendodesrescendo fölsorolás, meiuet, az elbeszélő tetszése sserint nyujth~~t vagy kurliiluü, végülis azonban. mindig ugyanarra a végső kO.vetkeztetésre jut. A gyerekek annakidején esténkint. holdvitágnál szinte versengve mesélgették ezt a történetet, míg a lwny/irj' előtt rt fonott nádszőnyeyen rt szemüket szelíden lezáró álomra vártak. Rabotit.1J fölmászikJ egy fára, de ügyetlenül leesik és eltöri (/ comb iát, A fa tehát erősebb, n~int flabotity ! Nem, nem - rnondjaJ a fa - mert jön a, szél, megcsavarja derekamat és tövestül kitép. 279
fJnt Itrnt a szél az erősebb. - Nem - mond.ia a szél - hi8Z('/I rt IWU.1Jsé{/ utamat állja. Szóval a hegY,'jé{! erősebb. -- Hogyan - mondjn fl hemJ .- mikor flZ c",erel,' 1,,1.-01 l úrnal.. az oldalfJmba? Iluesfornuin. az eoerek« a legnrt.Q.IJobb erő. -- Dehogy' -,- tiltakoznak aZ, caerck. - h iszen fölffll (/ macska! A macska. tehát mindennél erő.w"bb. - Nem - mondi« rt macska -- mert a kés, meZ/jnek l'a8luí/ van az éle, elvágja: ft nyakmnaf'. A kés nolru» a1 legerősebb? - Nem - 8zól flZ -- lüszen: e[07l'm1l1nk n tűzben, Akkor a: tű:
FeZel6s kiad6: S í k S ata d o r -----
111955 -
Budai nyomda P. V.: Li&etl M.
SZERKESZTŐI
űZENETEK
K. Károly. Bpesi. Címét legyen seives közölni, hogy levélben válaszolhassunk. Ny. M. Mindenekelőtt egy súlyos történeti botlást kell kiigazítauuuk: VIII. Ince pápa nem 1404-ben, hanem 1492. július 26-án halt meg. A vérátömlesztési históriát mindössze eg.y egykorú író, Iufessura István, a, Diario del'la citta di Roma című nagyérdekű napló szerzője említi. Előadáea szerint a pápa házi orvosa három tízéves fiút rneg'öletett és ezek vérét akarta a pápa ereibe átömleszteni. A pápa azonban visszautasította ezt, mire az, orvos, nyilván lel!riismeretIenelljárá,sa következménvoitöl félve elmenekübt. Infessurán kívül egyetlen említését sem találjuk a, különös esetnek. Pedig Pastor, la pápák fáradhatatlan történetfró ia még a kiadatlan követi jelentó:seli:e,t is átbúvárolta, Egyébként is valószínűtlen, mert a pápa, éppen minta Pastortól fedkutatot't adatokból látjuk. egészen jámbor és keresztény módon készült a halálra: meggyónt, megáldozott és a· halálos ágyához hívott biborosoktól bocsána lot kért a pápa koráhan elkövetett hihá.iéet és nyomatékosan lelkükre kötötte, hogy nálánál kűlönb utódot válasszanak. ;)e, mint látjuk, Inf'essura előadása is teljesen tisztázza a pápa
Anya és anyós. -
Helyes, hogy se,g1teni akar a meg'hasoulott
t'ia tal házasoáron. Azonban azt .ajánljuk, hogy nete·gye· közvet-
lenill. N em kell tulságosan meg-ijcdnio ,aMáL hORY rnost a fiatalok vitatkoznak éS' elzlt néha hangosabban teszide. Egyik mctlett sem ul ljou ki. Mi nt a házasság-ok efféle válságaiban m iud.ig, it.t is mind a két fél egy.aránt hibás. Vagy talán nem is hibásak, csak nem volt idejük és alkalrnuk ra házasság' előtt minden kérdést tisz.túzni, ami termószetűkhűl, ügyéniségükből kifolyóan most fel kell hogy merüljön. Ön rrraradion kívül ra vi tadkozás részletein. Legyen a végső menedéke miud a két Iiatalnak, nkihez majd ök Iorrluljanak tanáosért, Most az!t ,ajánljuk, beszéljen ra rokonság, v·agy ra bará.ti társaság le,gkomolyahb fiatal asszony és férfi tagjával. Azok moridják meg; - az nsszony a fia,t,al fele'ségnek, a férfi a fi'rjnek, -amit ön meg akar nekik mondani s ami valóhan í'elelössége tudutára ébresztheti mind a kettőt. Éppen ezért a rokonoknak. illetve harátoknak is hagyja meg sz.igo rúan, hogy a vitatkozok közül egyiknek se, fogják pártját Kívülről csak olyasmit szabad viifatkozó házasoknak mondarri, iami Ielocsúdásukat és felelősségérzetük növekedését szolgálja,
St. I, Nem értette félre, a .szöveget, meor't az ellentót lU k éti fordítás k()zöH valóban fennáll. l\Iíg a Szont István 'I'ársulat szövesre a rabszolga-állapotból való kiszabadulásra kínálkozó alkalom felhasználására. addig az, u. n. limburg-i Biblia az abban való megmaradásra értelmezi Szent Pál szavai,-U (1 Kor. 7, 21). Az, elJenbót oka a görög ezöveg, amely mindkét értelemben magyarázható, s valóhan mindkét érfelrnezésnek meg is -vanuak a képviselői és védői la szentíráemagvarázók közö,t,t. A sz.övegö's<~z.elfüggés mintha
l 955
VIGILIA
\1 :\.J t ' S
a Iimburg i fordításnak k edvezne inkább. S zenh Pál ugyanis fi éle tá lla po ttal. a társadalmi helyzettel kapcsolatban a leg teljesebb kőzömbö s séget akarta a korinthusi híveknek lelkére kötni . Ezzel a közömb öss éggel p edig n em volna teljes összhangban. ha a keresztények csak eg y lépést i s tennének társadalmi hel yz et ük meg vá ltozüa tás ár a. A rabszolgaság. mint az alázatossá g és e nge delme sség g yakorlására alkalmakat bőven kínáló á llapo t , az igazi szab ads á g, a b el ső szabadság k íb ontakozá sának cter ületo leh et. A Iimburg i fordítás s zer-in t ez vo lt S zent Pál gondolatmenete. D e ha val óbau ezt a karta is S zent P ál mondani, sú lyos t évedés volna ben ne az embe ri m élt óságot m élven m egaiázó társadalm i b erendezked és v éd ő iét, a társadalmi k eretek megrnerev ítés ének szósz óI ój át, a j obbna-Lőrek v ó sn ek, a civ il izáció n a k ellenségét l átni. Hogy e rre v onatkozólag mi a felfogá sa és tanítása, u hh oz lUZ Ő egész éle tét ős tevékenység ót figy elembe kell venni. Az azonban bizonyos. 'h ogy nem volf társadalmi forradalmár, hanem az üdvösségnek. a l elkek ügyének mun k ása, már pe,dig minden életáll a.p ot han é s társadalmi helyzetben leh et id eális életet élni. Ö mindent természetfölötti szemszögből néz, onnan pedig az elmúl ó dolgok nagyon kicsinyeknek, szinte sem m ik n ek látszanak. N em érdemes teh á t leülönösebben törődni velük, hiszen csak eszközök. A cé l ;1 Ki-is ztu sb an való öltözés. amel ynek megvalósulá sával a társadalmi ellentétek. a surlód ási f elületek i s eltűnn ek, hiszen .mi ncseu több é zsi dó vagy pogány, rabszolga vagy szabad", hanem mind ny új an I sten fiai. - .A. m á sik órtelmez és azonban ne m kevesbb ,', val ó sz íu ű , és legalább u gyanol yan s ú ly os ér vekke l támaszth a t. a lá. Vélem én yünk szer-in t ez a z értelmezés Sz ent P álhoz m élt őbb n ak is J átszik. Nehezen k épzelhet ő u gyanis el, ho gy Szent Pál, aki olya n. j ól isme rte azoka t az akadályokat sőt v eszél y ek et , a m ike t a rabszolgasá g' a kereszténység m eg élése szempontj ából jelente tt, aki jól tudna azt is, hogy a rabszol gaság a leg éles ebb ellentét be n van a k eresztény ség alapelveivel. a k i olyan ön érzettel hivatkozott a m aga r ómai polgú.rj og ár a , aZ/t kívánta volna, ho gy II rnbszolg úk ne h a sználj ák f el a kí n álkozó alkalmat a s za ba dulásra a z e m be rt olya n in élv en m egai ázó ál lapo t ból. A görög szöv eg' k apcsolá si inódia sem z árja ki ezt az ér te lmezés t. Szent P álnál urrvanis gyak ra n el ő f o r d ul. hogy minteg y zárójelben, magy a r ázó, ki eg és zít ő mellékmondatokat sző bele diktátumaiba. E7.en a helyen is va lós z í nű leg il yennel vian dolgunk. A k érdésnek egyébként dogmatikus vo na tkozása nines, 8 mivel m indkét é r te lme zés összha ngba hozható a krisztusi elvekkel. a k eresztény tan ítással, érthetők a v éleménykülönbségek. k ül s ő
