SZERKESZTI PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS. Megjelenik havonta kétszer \ ben, sőt szolgálatunkban is.. Akinek annyi ~s ann~iféle

e"

XVII. évfolyam

~

t:' eJ>

..

-=

Budapest, 1927 március 15

~

~

c

CSENDŐRSÉG) LAPOK MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER

SZERKESZTI

PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS

EL6FlZETESJ ÁRA :

Egész évre _ Félévre _ _ _ Neggedévre _

SZEllJLES1:TOsRG

ts

72 pengő 6 pengő

3

pengő

IUADóRIVATAL

I

BUDAPEST, L, ORSUGliÁZ.OTCA 30

XVII. évfolyam

Budapest, 1927 március 15.

CSENDŐRSÉGI

6. szám

LAPOK

SZERKESZTI PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS ELÓFIZETÉSI ÁRA. Egész évre 12 pengő,\ fél évre 6 pengő, negyedévre 3 pengő

Megjelenik havonta kétszer

Hiszek egy I stenben, h i szek eg y hazában , H iszek eg y Iste1'Li öl'ök i g azságban, H iszek M agya1'ol'szág f eltá madásában. ",L1nen.

18 tiO :!:!

20

\

:<em tökélete», ha egyénisége nem áll összhangban f;zolgálati értékével, ha megjelooé.;ével, viselkedésével és modorával lerontja mindazt, amit egyéb jót ulajdonsá",awival megszerzett. Ugy szeretjülk mi látni a csendőr!; szO'lgálaton .-----kíviiJ, ahogya sZJélkesfeb.érvlÍvi csendőrbálon láttuk: reggel hat órakor sem volt egyetlen csendőr sem. Csendőrbál. akinek kererÖ'l hiányzott volna a hófehér keztyű, A l"gjobhan sil«>rü!lt elitbáJokl'óJ szoktak az aki egyetlen pohár bor-ral 1öbbet ivott volrna, mint ujságok úgy m\.'15emJé'kezni, ahogy a :;zéJkesfelhél'- szrubad s aki csak egy piHanatr'a is megfel-edlkez;ett vári csendőr alti'Bzti bálról írtak. Az pedig, rumi,t volna az ilileml'ől , amellyel tá,rsaságának tartozott. Öröm volt nézni, milyen kedvesek, figyelmesek, ilerről a bálról olvastunk és hallotturnlk, sokkal ör"endetesebh és - nézetünk sZie'rini - sokikal fon- ledekne~ek és 'lzolgáJlatkészek voltak a hölgyeikkel, tosabb, gemhogy szó nélik ül tudnánk eJha,l adni mel- szerények és tiszteletteljesek illusztris vendégeikkel szemb!'ll, szépen, ügyesen táncoltak, egyetlenlette. Az igazán jó csendőr a szolgálatának él, akár egy sem volt közöttük, aki kifogá..;;ra adott volna vall puska a vá!llán, akár nincsen. Lel'lciismel'etes okot. Lám: még táncolva is 'l ehet a testület hímeemlber nem tudja a hivatását ö'llllnagától !"lvá,Jasz- vét és becsületét növelni, még mulatni és szóralkozni tani, szoIg'álati és magánéletét nem tudja eorymás- is lehet úgy, hogy a ma",oyar csoodőr dicsérete fatól órákra Otiziva fiigge1lerníteni. A csendőf1Í ma- kadjon belőle. A csendőr szolgálata a faragatlan, nyers embegánéletében lis befoiyásolnia kell =n.a k a tudatos vagy ösztönszerű le/l ki ,késZíSé","11 ek, amíÍt köteJlesség- rek fflkentaDwával telik, megilleti hát a dic..~ret) érretu!"k nevezünk és ami a testül'e t és végeredmé- ha meg tudja találni a hangot és viselkedé..~t, amely nyében a !közjó ~rde!kél1ek szünet nélkiili szoilgáJa- a bálterem parkett jéhez és a fehér keztyiihöz illik. tában nyhlvánul. Ezt termésZi€tesoo tanulni és gywkowlni 'kell. Ez a követelmény azon'ban koránljjsem jelenti Nem úgy, hogy a csendőr minden sza-b ad idejét a azt, hogy a csendőme'k a maga magánéJletét iiS tel- laktanyán kívül, idegen mrsaságlban töltse, mert jesen é;; ki7..árólag a szŰ'lgálat"11ak kelJ szentelInie. erre semmi szü1kség nÍlncsen, hanem, hogy minden A gondtajlan pihenés óráira II csendőrn~ is éppen al1.-.alommail, akár bajtá11sai, akár idegene.k között úgy szük.s'ége va'l1, n1int bál'kJi 1l1'áJSlIlatk: az élet apl'ó van, mindig viselkedjék úgy, abogy azt a társaörömeit, az áliatlan szórakozás fe1üdítő kellemes- dalmi illemszabályok megkövetelik. A szűkkörű. ségeit és a soha vissza nem tépő fiatalság tavaszá- bizaIrnas társaság, a meghitt bajtársi kör ~m jonak napsugal'át senki sem akarja a csendőrtől meg- gosít fel senIkit lli1'l'a, hogy ne ú/D' vi...::elkedjék, tagadni. De - és ez nagyon fontos - megkeill ta- ahogy nagyobb nyilvánosság előtt \1.scl1.l:'dne. lálni a szól'ailrozásnak is azt az o'kos és helyes mód- Csak úgy lehei elérni, hogy az illedelnle~Rég ne ját és mértéIké1, amely méltó a csendőrhöz és a ideiglenes€Il1 önmagunkra erőszakolt, kén yelnl etlen, hamlis máz, hanem va,lódi <.'gy&nisé",criinknck termécsendőrséghez. Jó bajtársak egymás között érzik magukat a szetes me,,"1lyil\'ánulása legyen. Erre termésZi€te.sen ~lemosak a bálterembt>n van Ipgjobban a/k kor is, ha szóratlroZ11ak. Ha azonban sziikségünlk, halllem elsősorban 11 milld<.'nnapi éldvalakri n~ha más társaS'ágot is felkeres, ám tegye, ben, sőt szolgálatunkban is ..Akinek annyi ~s ann~i­ de "Z!igorúan váJogassa meg azt a társaságot s ha az féle em berrel kell él'in th.-eznie, min t a c8l'lldőrlll'k, hefogadta, tudjolll a:bban úgy viselkedni, abogy 1.'"'e11. annak mÍlldcnnél nagyabb súlyt kC'll hpl~·cznic arra. Aki számot tart arra, hogy a maga társadalmába.n megbe~süljék és szívesoo lássák, az nem vonhatJa hog)' másokkal való érintkezé-'<' ne csak Il~nyt>I{i­ ki mil gát a tál'S3i'élet kö1elez€l1:tségei alól sem. Az It>g, ban~'fll formailag is krifogástala n lef(~· {'n. E zt illedelmes ember mindenki előtt. rokonszenves, még pedig nem a bfu](> 1'(\111 he>ll , hant'lll az ~Idb"'ll kt'll ha egyéb jó tulajdonságainak mél'1éke sze,r ényebb m<'gt.ailllllni, 1I1(,;l't a InUtOl'pmbc miiI' ]\,' 11\ tanulni, is; az illetlen, faragatlan, vagy ügyetlen ember hanem (..,.~k yiz"g<Ízni me/D' az ,'mh"r. Azt mondja az új S7.lll,!.\'<Íla!i t ' t"$it:\s\luk. bosszantó :> vagy aneglizó~ás. vagy gúny üíl'gyává w \ tál'~a{1aI!lli lIlngatHl't<Í~i sZ'lhúlYllk l~ hogy: \"álik. 6rintkl'zl?si fOl'll1<Ík isnH'l'e!l' " l'H'IHlö" t:ír""d"lmi Az a espudijr, aki a JTI,lga c,;JjRzolá~áva l JI('Il! töhelyz<.'t6[ (",.;zi h"<.I\'l·zí;hhé". ~::,'k""I"'h"l'\:íri h:ljrí;rliik: , kénychlle1lt'llül és féJ..;z<,gen érm Imagart ..a . joblJ 1álsa~iÍgl l an, :lz Byen c~pndő]' c~wk a WI'C'lillHt- tá I'~ilink már hl II ú"ái?,'ol is ti'! h~ k !'nm" i~a : "í,!i,·I\·\l. IJilll V;lq] ott1101I ahol Jl('11l kíviÍnnnk WIl' egye'bl't, Bizonyosak " agyunk hl'lI II 1.'. IWf(y a .il\ l'<'hb '1I,~l\ lIliIIi lJ(jgy ihryél~(.s nZ(\'i.s{'n . A 1('g'kivnlólJh t'1i.'IHWl' ma ratlllwgtí ra.

.. _---------------_.

!l()

SZERKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, I., Országház-utca 30.

-----

CSFNOÓRC;É
l HI

,1~mh~lwzJr.iinl{

... !

EY fl l1'lltl l"h <'f, l'rtiillk! .\Inrl'ilh l;; l'tI 1Í1l11l'lwljilk iH ik ",t'onllllo.lal
n t, ;rh'l h., ltul hl 'l~\i.\k. ~l1\\i

t.l

111~li

nlag') aror:-;ztÍ::,r tar:-;H -

dnhtli l' ''; '-!':u .t:h :l!.ri al:1pkih,'it krnkt'L Ell tUl Üll'nl'l'.n:1 JI ,1lünd,'n ~y h,'lIh<, kopog-h\~ hozzún:uk e, 1lli iimll'pll\ kkkk,'l ':Il'luk milltlég! Hd l'" ,\t:1 :l /.I\1lh:ln m:l:" színt, I1lÚ~ értelm<,t, mú~ l'<'li ", mú- klt'ulo"":!'l't llYl' rt a. mtlrciu:,.i iinn<,plésünk. nlin t. n .;g·t'n:.. :\ :lg'y :~lag')- nl'ol'szág- idl'jén! A rl'd 11l:lrt'iu:,.i ünueplé,;ünk te-Ic volt politikuJll 11\:1 I,. h 'h' yolt \usztria f ... lé ininyult közjogi fogadko:i s l,kk:11! A rl'g-i 1l1 ~irrius ü11l1l'péIYl' mög'ölt olt égett a mag):lr y:'u:y ; húrc,a k t' g-y:,.zer c'l ludnánk érni teljes állami füg~l' l,l t'~l"l;,günket! A régi márc.iusoik a magya'!' nép k'iz..it'g-i h:lrt'~1ih(lz szolgú!tllHák a lclke,;ítő erőt, a ]'olitikai !ön'b -ések onnan meriteHék népszerűségüket! .\ ma múrriusa ezzl'i szemben Trianon mllgYllrjálwk kOllloly töpreugés(\ és erős fogadalma! .\ mai múrciu:,. idusán J anus fővel áll a búsuló n;agY:lr a mú~odik ezredév küszöbén! És mig egyik a1'eÚY:lI a múlt emléhi közt kutat, addig másik tekinteti.>vel a s Zl,b b magyar jövő útjadt Ike resi . A ma ruagyarjám kettős kötelessé6met jeleo:JJt ez az é'\-fo rduló; t'gyfe]öl értékelnie kell azt a szent bagyomanyt. tunit egy évezred történelmében - közelebbről };,JS március eseményeiben örökségül kapott; másIllől út kell érezni e azt a nagy felelősségel. ami ezzel a ha~-ománnyal szükségképen vele jár. \" együk tehát II kezünkbe nemzetünk szent bibliáj at: a ma~- ar történelmet és ismerkedjünk meg ez évforduló jel entőségéYel. Ez annyival könnyebb feladat lesz. mert hiszen mi t01ténelmi idők gyermE'kei vagyunk és így érzékekkel bil'Unk abboz. bogy az eseményeket megítélbessük, MásidőI a .9 év távlata i~ elősegíti azon törekvésünket, bogy 1848 márciusának eseményeit a kellő világításban, történelmi kö,etkezményeivel együtt értékelni tudjuk. 1&411 március 15-ikének elsosorban gazdasági tirell mut.atkozik llZ óriási jel entősége. ~

........

~-...,.._

.......................... -----...............

a

Irta: dezséri BACHÓ LÁSZLÓ százados, kir. HODyéd Ludovil~a Akadémia tanára,

ID,

A Cáclizból Sevillába vezető ",asúti vonal mentén az utas s ermmit, vagy nagyon keve.set 1M ~zon szé!>sége'kből, melyeket előbbi Orlvasmányai alwPJán Andaluziában találni remélt. A náJlunlk uTlalkocló közhit szerint Andaluzia a mesék orozága, egy tejjel-mézzel folyó Kánaán. eg)' buja növényzettel Püllll'p hó Éden kertje. boI senki sem dolgozik, banem a hasát sütteti a nappal s az édes anyaföld doJog1;alan gyermekeit ingyen látj" el minden jóval, bőkezűen mindent meg1;eremve neM. Be,allom őszintén, a közbit ezen Andaluziája esak a képzeletben és régi útleíráso'k'ban l~tezik. Le.h,et, ső~ valószínű, bogy ez az ország é
11l:'II,, ' ill ';

l:i,

{''',anis l'kkol' J1101lflatntt kl ct jog'",m),úh . llO~Q' ill gatl:ll~i 1\1 11 lU 11 1'00'SZ:'tg'0I1 nlinclf'l.1ki .. ~zulJadon sz,~n'zllf~t í's i01)rnrtl alUlrH d 1ll1'g1kötö tt"é,g ndk 1111, hzalh: 1.r1n II • J "n~l'p 1kl'zhptik. J';kknr tt'hút,zakílotlunk azza~ a tohh. evszazlldn~ úllapnlt::t1, lllph- HZf'rint az or~zllgh~lI wp:atlant e~ak T1rrnes cmllPr szprezhe!etl és az ,nrs1;ag m~s. nclU nelllPS l'pnclü Jalwsai, ('sakis mint. varOSl pell'n űzbető, banem csak a céhrenc1szcrek keretén belül. bzabályokboz kötött módon yolt gyakoroIbató. A pénzgazdaság, ,agyis a pénzzel való kereskedé., - amit ma a bankok és bitelintézetr:>k végezne k - fő­ képen a z~idóság és kisrészben a yárosi polgársá o ' foglalkozási köréhez tartozott, ~ 1848 márciusáyal megindult eg-y új gazdasági folyamat., amit a földbirtokok szabad forgalma, az ipar és kereskedellO'm szabaddá tétele és a terménygllZdasáo-ból a pénzg'azda~igra yaló áttéré~ jellemez. '" ~ ......~--.-.......-..,.._ ....... ~--~-----~.....----.......... utazók clicsbimn'llszai feldiszítették~ A mórok idejében ez a tartomány tényleg Kánaán földje volt, aminek a magyarázata az, hogy abban az időben igen sűrii volt a lakosság, a síkságot pedig a Guadalquivir vizéből táplált öntözőművekkel, csatornákkal öntözték, ami azután dúsan tenyésző növényzetet eredményezett. A mórok kitakarodása 'után, mivel a lakosság pótlásáról senki sem gondoskodott, ezek az öntözőmű"ek a legnagyobb részben elpusztultak. Nem il kere>:1ztény hódítók vallásos fanatizmusa, mint sokan állítani szeretik, volt az oka Anclaluzia pusztulásának, mert hiszen olyan barbár hódító még nem akadt, aki a saját országát elpusztította és a saját fejőstehenét agyonverte volna. Ennek a fájdalmas hanyatlásnak a valódi oka inkáhb az, bogy az arabok kivonulása után nem volt elég munkaerő az általuk létesített öntözőművek üzemhentartásitboz és a művelés alatt állott területek továbbműveléséhez. A munkás kezek hiánya még fokozottabb mértékben ,ált érezhetővé Amerika felfedezése után, mikor az amúgy is gyér llépességií. Spanyolország egy olyan probléma megolclásával találta magát ~zemben, melyet sajátmagának fokozatos elsorvasztása nélkül abban az időben Európának tlllán egy országa ~em tuc10Lt volna megoldani. Ez a problémll pedig a Columbus. Pizarro, Cortez ~s a többi hódító által a spanyol korona uralma alá hajtott Uj világnak spanyolokkal való benépesítést' volt. :;Hexico kincsei, Peru aranya, melyet hajószámra Hzállítottak Sevillába, a spanyol flotta nagyrészt andaluzilli hajósokból álló legénység'ének a képzeletet izgató elbeszélései, oly nagy batással voltak a kalannos vállalkozásokra különben is hajlamos ulldaluz népre, hogy az hajószámra hagyta el hazáját és az Ujvilág gyarmatain telepedve le, ott munkával inTekezett közreműködni a tűzzel-vassalodaplántált "'·spam"ol UTalom megszilárdításánál. Annak hogy Amerika g-yarmatOSÍtói túlnyomó részben ~ndaluzok voltak. ne~ u,tolsó oka vol~ az ~em. ,bol!'Y Columhus családja Sevlllabllll lakott r:>,; Plzarro, Cortez. yalanünt töhh

---.................................

Sevilla.

1!J:!7

1!)27 március 15,

CSENDÓRSÉGI LA POK

, ~nr~ek" ~l I\;a~la~ág~ rend~zern~k f'lső apostola é" cle1.J,e keltoJe Szech~nYJ Isb:~n grof volt. aki magyar lelkenek nalfY, fa!?atJkns ereJeyel arra törekedett. hogy JlIagyarorszagvt 051, elmaradott gazdaság; állapotából kiemelve a gazdasági éle! szabaddá tétele és a hitpl megszervezése ré,-én egy új, gazdaságiJa!l; jól megal,,POZtltt, boldog Magyarországot tel'emt.sen n1eg, Amit e téren SzéchénYi kezdeményezett. az a márciusi események hatása ala li máról-holnapra - mondhatjuk, hogy minden előkészüle! nélkül - kelt életre, Ez a gazdasági újjáalakulás azonban a gyakorlati megvalósításnál nem ment símán és - ba ma végigtekintjük azt az uta!, amit e gazdasági berende7.kedé~ új pályáján megtl'1i a magyar faj - az! kelJ látnunk. hogy az új életberendezkedésben igen érzékeny veszteség érte éppcn azt a magyar középnemességet, amelyik «.z 1848 március 15-ikének áldozatos híve és létrehozója v(,[t és következménye lett anllak a ténynek. hogy a III agyar középnemesség gyökere ettől az időtől kezdődő­ leg szakadt el a magyar rögtől és napról-napra veszítplt g-azdasági súlyából és társadalmi jelentőségéből. Ennek a helyzctnpk mplyreható történelm i okai ,"annak.

Alig mondották ugyanis ki az ősiség eltörlését, a jc'bbágyság felszabadílasát és a magyar föld szabad forga/mát, máris rátört ntinden oldalról a magyar fajra az elilensrég és neuncsak 'a Jlll.ál'CiThSi alkotmány, halIl'm a mag)'ar népnek puszta lét(' és fennmaradasa is veszélyben furgott. Az ország szélein azok a nemz~tiségeink gyuitottá,k fel elsőnek a pusztító tüzet, azok az oláhok. szerbek es hon-átok gyilkoltá k halomra a védtelen és ilyen tán~a­ dá.ra előkészületlc.n_Dlagyar biI,tokosságot. akik telJeH méryben részesülheti.ek azokban a gazdasági előnyök­ ben amelyeket a IllIagyaI' "lép lIlekiJk lIJyujltott és amilket il n;a,g-ya,l' neimesség DUlgy áldozana QH~lkjlk felJtfilIJáJlt. Megindult tehát az 1848-49-iki magyar szabadságharc, Bz a harc - bár a középnemesség szellemi vez,etése alatt folyt le - volt évszá?..adok óta plső ,küzdellIlünl" amelyikben a magyar nemzet minden retege, a magyar földnek Jllinden becsiiletE' •. lelkéhen h szívébpll magya.r polgára részt vet!.

111

Viszont ennek az ('gy éven át tartott kiizd(-I'-mn(-k lett a vele.járó követk(>zményE', hogy a maln'ar középnemesség-, amelyik átengedett uirtukaiért K(,,,nth-hankókban kapta meg a csekély kárpótlási dijait. c pénznem megsemmisülése folytán ingatlanából ingóvá: fö l dből Kossnth-ballkóvá változott "aln'onát elvesztette. De elvesztette másrébzt azért itóyé \'ált a Rác",kúban és Hánátuan, valamint Horvátországba" is. ho:n~ nlozog alattunk az államélet alapja: a föld. Az igaz, hogy a márciusi időket követett szabadsá~­ harc és elnvomatás kora a magyar iparos- és kere,keduvilágot is megviselte. de ezek vesztesége sokkal kisebh ul érvű volt, mint a földbil,toko~oké azért. mert ők már 1848 márciusa előtt is be voltak nénúleg a pénzgazdaságra rendezkedve, így az átalaknlás nem érte áhl ,' áratlanul és mert másrént a Bach-korszak eln~'om,,­ tása rájuk alig nehez('clet!, hi~z"n foglalko?..ásuk nelJlaZ

-----

~------------------~_._----.~----------.-----_._-~~---------_. _--------~ A feniei"iak az elsők, kik itt ma is láthat,', nyon".kHt hagytak hátra. Krisz!ns előtt 45-bE'1l a dro~ Hi,-

más hódító és kalandor ennek a városnak a sziUöttei voltak, kik elsősorban legközelebbi honfitársaikat jut, tatták a bnsásjöveclelmű tengerentuli hivatalokhoz é~ " nemkevésbbé busás haszonnal kecsegtető gazdátlan latifnndiumokhoz, ültetvényekhez, amelyeket csak el kellett foglalni és a bennszülötteket munkára fogni. Ez mindenesetre könnyebb feladat volt, mint odahaza a hiányzó arab munkáskezekpt izzasztó mnnkával pótolni. Amerika felfedezése és benépesítése \'olt tehát az oka Andaluzia, tágabb értelemben egész Spanyolország hanyatlásának, Az anyaország, hogy gyarmatait táplálja, megfosztotta magát saját erőforrasaitól és lassan elsorvadt. A nagy mUl t dicsőségét és legendás szépségét a régi kultnra muzeális temetöinek, Cordoba és Granadának " műemlékei és a kedvező földrajzi feb'é.énél fog\'a magát nagyjáhól a felszínen tartani tudó Sevi.lla örzik.

•

Ha öevillai embert kéruezünk meg, ki is alapította lulajdonképen ezt" legrégibb időből származó műemlé­ kekben oly gazdag, gyönyörii város l, azl a nagyon komolyan értet! \Táluszt fogjuk kapni, hogy a város alapít6ja maga Herkules \Tolt. A sevilla'i ciCPl'OIll' Illindjárt utal iH :IZ Alameda ue Hprcules-re, a ,-úro" északi részén fekvő szép Héiányrn (lIlelyet különuen ÍH t>ruemes megJléznij, rubol két Jllagas gránitoszlop "al1, it Herkules oszlopai. Ezek valaha t~nyleg ('g~' Herkules-teJlJplum oszlopHi voltak H itt csak az újkorhan állított"k fel öket. De a néphit Hzerint maga II féliKtpn MZÚr!" u(> öket a földhe \'álldorlá~ui közhen /lzon II hplyell, nwl,et I~gszehlllwk lalitil HITH, hogy otl \'úrosl ,il"pífROl1, Nem ke ll cHodálkozni 'Izan. hogy, llprl~ulps likupjuln-a nugroll hűszkék, killek llZ tlml('kl'l SZ~lIlOH w:j)IHilludu iÍJ'ú, JlIf'r[ hiHzpn !lz H1ldllluzok sz(;reilk l! sznpel'iuti\'uHzok,d, .\klldwlk olY,n"uk I:~. Ilklk, N.c!" "úlriúdca unokújút, '1'I"'1'8iHl lart,lúk Sp\'tllll UIIlPdCl.11l liiI l<. Tg-uz, (~IIJJPk HZ pllplI kl'zilj(J selll Ili~411lY í11lHt 1'1.

palis néven római gyarmat. A róm,lÍak idPjéhől (iil,h építmény maradt fenn. így il "áros közelében le"ö !Wl!~­ római cirkusz, az említett oszlopok, városfalak marauványai és tornyok, azután a dz\'ezeték. m~lyet a romaiak óta minden g-azda karbantarlot!. úg~' hOI!~' 'lZ ma is használatban van, A vandálok 441-ben Andaluziá! is ('lpusztítotüik; félszázad dal később a nyugati gótok letlek az urak. d,· ezektől semmi emrék sem maradt feIln. Az utánnk küvetkező mórok "Isbiliab"-ból, illiut ök Se"iIIát new~­ ték, tündérvárost csináltak. 12.Jl'1-ban kasztiliai F"1'lIinánd spanyol királ~' kh'erle innen a mórok,! t. de il keresztény királyok alai! is a mór építőműn;""t "oli "Z uralkodó nébány é'-századig ,\" n mórok idl'jéhól származó műemlékeket is nal!~-jú ball megkím,'lh;k, .\ mól' idők ÓÜl Sevilla. noha Hla bo l'gyik l~~jd~ntl\kt.' · nyebb helye Spanyolországnak. sohasem ludta dóh"i féIlyé! elérni, még a felfedezéseket ldi"etö énú,zadban ~eln, arnelyet pf'dig I-li"púnin t\\llykOl'Úll:1k moutI a ti\)' t~Ilelel1l,

['[azáslIiJJl küzbl'n

\"(dahún~s7.0r

oh

'll'

d,)k,.t akar

tum lueglll'Zlli, amelytől nag;~'on sukai yá1'1;'11u. rt.'lltl ..

sen el szokt.nn szökni útitill·~ailHtúl. Ilt'lH.'g'y '·S\'tt..'g't.'" profán UlegjegyzésC'k ehnl~b'f\t!"'Sl\mlwn "-'S g-~'i)n~ Urú!'-\' gerubell znvarjullHk. Itt l u.)t! ig" :lllllyi g;yi)IIYt 1rll Jall\i ynló vtil' az C'm h ern"'. hog'~' :lZ l'mhl~l· lh.'lU i .... ~·1"ti IHl"~. 1I1iél't fordul ln e g.' olyan k<""l'S llI:lg"yar (.'mIH'r ~1';l1l) \\1

oI'szlÍgban! P"dig igaza "an 'I ,,'Yill,li .l,dn"k .. Wil;"\) liO ha dsto H~\'ílIa. \)0 1);1 visI .. llHlraYill" ." \ \ki III'Ill látt" Hl'\'ilIúl.
lIl'hogy (ll1l·yl'tljüllk. \ 1\,'.n'J:...,ü dnh\.1!". a\ltit HZ ,>I\\ht'" itt luep;u('z, h'l'nH"sZt'tPSt~lI a :-'7.l\kt·"\~"~ hú z Yilú~hirü 100'IIYet, H Oil'nld;l. Bl'jÚl':ltút kl'l't':-"\"l'. ht·\t~\"t\l!ll'tH

l"ilI'cll'úlis

I'I-!)

ik Ilth'milh".

:I

lHI1''''h',!'úkkal 1>,,&1h'"

."11:1 j,'lI''.\.:l'll,Q 1\lg'\':1 Ilk klit\n~l't\ " llwll1H\ 1,kotllw( t'l).. th'.I ..!;.I;,.,·; hni:lltlli h\'I~ ·2.I'lhl':t. j~, .l ~ t~ l11:l\'\'in~auak n:asil\: IWA'~

jt\h'lltt.lSl~g·t~ :I lúnw

ilt;ll:l1..IlIa~h:111

1II\1t:llkozik: l~l~ .>lcltt:l 1\l:1~~ " ll' 1:lI'snlIaLlllllkllll',wkiHafüllHPol"

.llIhlli

ki\ r. .. 'ptll\ltl("~"'l·g" Jilhl~t.l\ll Ji~ol'h'l)lhl'; ~nki~ ('Zl,"-I"'" a r"lllll'!..III'" yolt m: llrSÚlg-n1 killato jell'lIlo' fnUlllh:

\' . .

~t'::\l t:\r~adaln\i ~lllyuk l~S .il'll'nto~('g-ük.

\ ',\n,~i PI,I~'m'l;knak ('sak ~Hjnt. yúro~uk tériiletélI I'S k(id,'h'lI bl'lül Hllt (;Il',..nun LIII iln g' cli~lllcrL heLyzetük, :1 n'u·,hll k ra la in k Iyül, :IZ or~zng- Yidekt'ill múr ta rsad:tlmi hl'l~7.I'tük ing'ldozo és mintll'nkor csak nz egyén prtl'kl'ill' I Ing'gll Jt'll'lI tö,;egl1 yolt, . \ Yilltikt'll elo jobbúg-yoknak és zselJérsorsú föld1Illn'hlkut'k ,,'Il\lll Hel l' tal'l:>adalmi igényiik nem volt. és igy tm'~ld:lhl\i j>L. ntlist!gük sl'm lelleteit. Az l'rszagball lakó zsitlósúg-nak sem volt semmiféle t;'r~nd!llll\i tl'Kiutdye, ,n'a!,." ertekelése. Az llr~zag- súlein tömeg-t'sen élt nemzetiségek befelé dH' ~ajút ig-ényiik és az adott gazdasúgi helyzetnek Il\"J.lyltotta kaszlJainaK sorompOlt es lomOOllinl egy évezred Óla éLvezett törn.ene.lJII1i. Jogaixól, te~tYerkent ulelte keDlere a magyar ío1C1on lakó llilllden nmdu, rangu, eletel'deku es log1aJkozasú lakossagot. .l<;ttol kezdn~ minden tar"f1dalmi l:>zabalytól és ~ogi 101'mulatol mente"ülve a magym' haza minden polgara be· Jutllatott a mag-yar kózepnemessegbol közepos:tltailyá ntalalmJt társadalmi csoportba, ain szellemi kepessel;einel. t'rkölcsi feJfogasanal és kulturalis igenyelllél log'Ya oda törekedett, es másfelől meg tudott leleml azon általános köyetelményt:tlmelk, aJIl1iJrei egy közéipusztálybeli - hogy liOC-Y mondJulk - ÚI"i embel'ltőtl e!lvárt a magyar társaselet. A felszabadult jobbágyok és zsellérek. valamint az ipm:os- és kereskedöviliLg lelik-éJben is feltámadt a w.,as_.~. élet utá.n.i ~ ,ágy, l!;Z:tIBl a ~. együrtt ila.ssam. tkialakUJltak ~~ • •

HJ 27 IDill'cins l:;,

CSENDÓRS~OI [J.POK

1l~

___

___

_______1

_______

ri,lduuvl's cs jpari JIlunkuHok és polgiu'uk fál"i'iarlaLrlll (·~llporl()~lllusaj j~. , . J~ZI'Il C~())Ju1'lok uzonuun nom voLtak egynlu!o!lol il: thúg-halnll:lIl kinai J'aJakk a l clvuln.~zlvu, hanp!U HZ ~gylk CISOjlortból a mUlSilk,hn. le,lelll(,llkedetmeik, ,u/v.ugy a V'Jtl ....w~iJ lyedl'Hll ek mimLpll JehetuHege nyitva állott az (>gyenek rt'~zerL'. l'usz tan csuk II loud oszta!yról mondnatJuk pl, l1ugy .. tarsatla lJllilul;' aJalÜl doktol ridegen eH meI"l' YCll elzurkozoiL, .!:ia Illlm' 1lll0t;ri 1848 lI1lM'ci us 15-éoLöJ. a moo. a:IlaJPÓ.g eltelt itlőn át II ,bál'swséllel. ikialakruilá.sát szem.Ügyre veszszillk, a k!öVletkező órtle.kcs megl,tigyelések1b.ez J'lltUlllk:: l\üg városi lakossagunk l,öreben hatalmas erővel induli meg a küzdelem a középnemesség történelmi hreleből kialakult középodztálYbU való bejutásert és ez pál' év ll'lol'gasa aLati annyira sikerült is. hogy a mai magyru' közeposztalyban mar hiába keresünk Olyan rétegvonailia:kwt, =e'lY'etk a lkifu.éposztályna!k Ihogy úg-y mondJuk - törlenelmi jogCl.mmel is bíró egyedeit az ujonnan beérkezetieklol elvalasztJák és amig a városi közeposztályok uralkodó szinét a polgári elem túlSUlya ad,Ja m eg, adcllg a talusi lakossag' mai egyle dei ugyszólvun ma is aDDan a tarsadalmi korben élIK elehlkeL, alhol ŐSaJPJukat az 184lj. év IllllWciusi e.seunélnyffi talU.ltak. A iam JObbág-y- es zsellérlakOsSaga kol' eDen ma IS Igen halvanyan el az a vagy, hogya kozéposztaly kOl'ebe Ielem~lked.Jenek . .l:!.z az osztaly még ma sem bIT keilo érzekkel allll0z, bogy ennek a társadalmi emel· kedesnek erkölcsi erejé.t, Jelentosegét és gazdasagi tartalmat k elloleg ertekelIli tudna, y iszont a tent vázolt gazdasági tragédIa tarsadalmi kÖVTetkezmenyenek tudlu~t ó be az a mai tényleges helyzet is, bogy a magyar falvakból kiszorult a regi közepnemes birtokososztaly és - töl'tenel1lli tekintelyét apl'openzre valtva fel jól-rosszul avarosi pOlgarság soraiban helye:z.kede!.t el. l!,z a táJ.'Sadalmi ataJa.kulas a közepnemesseg áldozata folytán Jött letre azon tény által, hogy a magyar llemesseg előJogairól önkent lemondva a márciusi esznl ek vlvmanyaKent törvenybe iktatta a társadalmi és jo·gIi. egyeruőséget, a kö1Jtooer'f\11Íse1é&t, a V1Ili1JÚJsak smbad gyraJkorull tat és a tÖJ.-vemy elö,t1li egye[llőseget. Ha azonban ma visszatekintünk és megfigyeljük azokat a kövctke:tlménY!lket, amikkel ezek az atalaknlá~ ~~~ .~_~ ~ ~

___________

Patio de Lagarto-ba, Ennek az udvarnak a templomba \'ezető kapUJáról egy kitömött hokodi! lóg le, azért hh-ják a kaput is l'uerta de Lagarto-nak. (Lagarto: gyík, krokodil), Fából faragott, mindenféle képekKel és feliratokkal kicifrázott gyík nem ritkán szerepel ,a ,,-panyol katedrálisok bejáratánál. Sohasem tudtam rajöIllli. hogy ez mit jelent, miért van az a hokodil ottan? Fejtörésem feltűnhetett a koldusoknak, mert az egs ik rögtön szolgálatkészen felvilágosított: . - Este lagarto es la Prudencia, (Ez a krokodIl a Bölcsességet jelenti.) J ó, ez tehát a Bölcsesség, a fő erények egyike, de hát miért kell ennek épen a kapura ráerősítve lenni' Alighogy megköszöntem a szíves felvilágosítást, már egy tucat kOldus vett körül és mind a tizenkettö egyszene magyarázta azt is, amire nem voltam kivánctii, közben egymást lökdöste és szídta, hogy jobban érvényeSüljön, A nagy vitatkozásnak azzal vetettem ,éget, hogy naurágzsebeimet kiforclítottam és sajnálkozó vállvonogatás sal adtam tudtára az ambiciózus társaságnak, hogy én nem vagyok idegen, én idevaló vagyok , , . Ezt a bölcs gondOlatot, melyet később is többször alkalmaztam gyakorlatilag, valósúnűleg a hokodil, a Bölcsesség sugalmazta .. , A spanyolok lenézőleg mértek végig és a faképnél hagytak, A kitömött krokodil t különben 1260-ban az egyiptomi szultán küldötte ajándékba a sJ}anyol királynak, ki azt a kapu tetejére egyelefántagyarral és azon kantárral erősíttette oda, melyet valamikor állítólag Cid használt, .. De a krokodil hatalma a toronyra már nem terjedt ki, mert ott már nem volt szerencsém, pedig ugyancsak nagy harcot kellett vívnom a koldusokkal. De ez",k már sem az üres zseb nek, sem pedig spanyol be-zédemnek nem hittek, hanem a szemembe nevettek ffil'gdic.sértek, hogy milyen szépen tudok spanyolul, sőt ;'z ,,,,gyIk :>zemtelenül azt a megjegyzést tette, hogy már azert sem lehetek spanyol, mert olyan bolond nem akad ennek a földnek a szülöttei között, aki, hacsak

____

__

___

____

nem hivatásos vezető, ilyen rekkenő meleg ben kedvet érezne magában egy ilyen magas toronyba felmászni, Az okoskooás, ha szemtelen is, okos és mulatságos volt ~ így megadtam magam sorsomnak s nem is igen sajI1áltam a "váltságdíjat··, melyet le kellett adnom, hogy a derék cabal1érok egyedJiil hagyjanak, Ahogy a toronyba vezető rampákon felfelé ba~la­ go k, elébem áll egy Ől' s rámparancsol, fordulJak vissza, mert magános embernek a toronyba nem szabad felmenni. Hiába magyará:tltam neki, hogy nem vagyok öngyilkosjelölt, nem is szédülök, a nagyharangot sem akarom elvinni. Csak akkor engedett tovább, mikor az egyedüllétet egy újabb pe:tletával megváltottam. Ez a jelenet nehányszor megismétlődött ugyanazon eredménnyel. Sajnos, hogy a spanyol hatósagok a koldulásnak ezt a szemérmetlen moOját nem tuoJák, vagy nem akarják megakadályozni. Valami harminc és egynehány igen kényelmes rámpa vezet fel a toronyba, Azt mondják, hogy mint Napoleon a velencei Campanille-be, Katholikus Ferdi' nánd a Ginldába lóháton ment fel. A Giraldát a mórok a XII, században kezdték el építeni az algebra feltalálójának, egy Al-Dzsebel' nevű arab tudósnak a tervei szerint és személyes vezetése alatJt. Nem hiáJba tenTB111:e egy ilyen tudós, mert e:tl a minaré a legszebb mindazok között, melyekkel a mohamedán építőművészet megajándékozta a világot. Egy cseppet sem hasonlít a keleti mohamedán országokban látható elegáns, vékony minarékhoz, mert ugyanis u nyugati mohamedánok imatornyai, így a GiraIda is. általában szélesebbek, vastagabbak s hogy mégiS könnyüknek és karcsúknak tünnek fel, azt a kecses formájú ablakoknak köszönhetik. A hagyomány szerint a Giraida alapkövei alá az arab-spanyol harcokban elesett keresztény lovagok maradványait tették, A:tI arabok égő fantáúája így szimbolizálja .a félhold hatalmát a kereszt felett. A t?rony eredetIleg csak 36 méter magas volt; a kereszteny uralom alatt azonban még öt efileletet raktak

.. u

/l,

jb

J927 március 15.

CSENDÓRSÉGl LAPOK

sok j~l:t.ak; ~ő.~én~ ha figyelembe. vesszük az emlékünkben JaJoan elo ket forradalom es Trianon tapasztalatuit, úgy a következőket allapitJlatjuk meg: " A magyar élet nagy átalakulásának megindítója "a legnagyobb magyar": SzéchénYi István m-óf és' a lángleJku Kossuth Lajos voltak. . . Mindkettő. f8:natik~s sze!:etettel dolgowtt faj táJáert! Mmdket allamferfi elobbre akart.a a magyar népet vinni a boldogabb jövő felé! De más volt az eszköz. anut terveik megvalósításánál fielhasznállu akartak és egészen más volt a mód, uhogyan eszméiket a gyakorlati életbe átültetni gondolták. [Széchényi ~t tartotta., hogy a magyar fait európai sziawOillllllTa keH eJme1ni, de ennek foko~t06 feó,J()déssel kell végbemennie ú",ry, hogy a magyar fai gazdasági helyzet.e meg ne rendülj ön, hanem ellenkezőleg megerősödjék és hogy dvmináló szer epét és történelmi hivatását itt, a Kárpátok medencéjébe,n feltétlenül rnegőrizze.

Kossuth ezzel szemben azt vallotta, hogy az, átalakulásnak awnnal, késedelem nélkül meg kell történni. O abban a bitben élt, hogy ba a magyar nép történelmi loszt.alyai nemesi eloJogaikról lemondanak és mindeIluket megosztJak a magyar föld összes lakóival. Ub"Y a ~zent áldozathozatal fe..Ltetlenül ki fogJa valtani a hála érzetét a magyar föld minden polgárábol, akik ez ajandek réven a magyar haza edes gyermekeivé lettek t>s ennek a hálanak osszeforrasztó tuzében ki fog alakulill. az egy ér1lésű, egy célú, egy eszmoort élő magyal' nemzet. I J. A márciusi ifjak Kossuth mellé állottak; a politikai magyar nemzet őt fogadta el vezéréül. amivel lekötötte magá,f, a KosstJ fu álltaJ telál'l i,tott pl'Og'l'am meJ,lebt. Széchényi félreállott. de nem szünt meg nemzetéért tovább dolgozni és amikor látta, hogy a Kossuth által eloiri útirány közjOgi forradalomho7. vezethet és hogy a nemzeüsegeink nemesak hogy nem honorálják a nekik nyuJtott előnyöket, hanem egyenesen a magyal' "llam epsége ellen törnek, fajtáJaért aggódó leJke elborult a veszélyektől való félelmében. A történelem eseményei awn a ponton feltétlenül ••• _____________• --.--------------~--_.

föléje. Az alsó emeleien vannak a harangok, felettük pedig az óramű. Egy felső emelet dór, a másik ión stilű. A torony vastag falait helyenként oszlopok által alátámasztott, patkóalakú esipkezett ívek ben rajzolt gyönyörű kettős ablakok törik át. A torony tetejére egy kupola van ráépítve, amelyiknek a stilusa nem áll összhangban a GiraIda többi részével. A kupolán egy öt méter magas, csekély 13 mázsát nyomó bronzszobor, a HIT szobra áll, me ly függőleges tengelyén a széllel forog s így a szélkakas szerepét is betöl ti. A széLIelfogó felület a szobor kezében levő zászló. A forgó szobortól kaptá a Giraida a nevét (spanyolul girar: forogni). A torony teljes magassága valamivel kevesebb száz méternéL Odalépek az egyik patkóalakú remek kettősablak­ hoz és mialatt tekintetem az egyik oldalon az alattam levő házak udvaraiba hatol be kivánesian, a másik oldalon pedig a város távolabbi részeiben és a vidékben gyönyörködik, ismét előterem egy újabb, Isten a megmondbató:ja, már hányadik "vezető" és rossz angolsággal (ez bizonyosan jó borravalót várt tőlem), de nagyon barátságosan közli velem, hogy a GiraJda 25 harangja közül a legnagyobbikat 168S-ban húzták fel és tízezer tallérba került. Megtudtam tőle azt is, hogyaGiralda büszkélkedett 1400-ban az t>lső toronyórával Spanyolországban s talán az egész világon_ Meg kell adni, hogy ezek a vezetők, bármennyire alkalmatlanok is különhen, nagyon jól vannak tájékozva. Kár, bogy ll. Giraldának sok része már nem az ercdeti, mert II gyakori földrengések és villá~cRapások (,kozta romholáRok miatt töhbször kellett J'eszlegesen J'pnovúltatni. A legfelső llJellvédről a kilátás valóban olyan tund?ri, mint amiJypn chak IplJet cSIJlmem száz !llétern~Ti nla~asságl.J61. Aluttul1l a Patio rle 10" NBl'unJo~, ez n rp"i pO{'Oko" nil""" ~ , .,." kert hasonló töhbi teRlv~reJhez, I t l . Jllelyek II csend poéziséhe l.Jurkoljók II spanyol. ra ('( ru Il'okul; fl e.s('lld('" szűk IIte'lik, 1II11(·ly,·kbe !'Illg hnlol

113

SzéehénYinek adtak igazat, hogy a magyar raj Ö~SZe8 tbr1.enNmi Jogának awnnali feladása csakhamar ére7r tdte batrányos következményeit is. JS4/j elott ugyanis a tarsadalmi emelkedésnek: a !loli ll.k:ai magya.r nemzet testébe bejutásnak. xagyis a Ilemesscg elnyerésének egyetlen módja az volt, bogy az erre törekvonek fegyverrel kezében. életének felaJánlasával kelleti hareoJ.n.ia a magyar államért. V iszont a nemesseg megszerzese annYi társadalmi előmlUyel, amnyi ga7Id;aságJi kedvezménlIlyel és olyan ruegkulOnbözteteU Jogi helyzettel járt együtt, hogy a ki...uoldről bármi okbol ide került idegeneknek - ha itt almrtak ottbont talalni - érdemes volt ezt a leguemesebb áldozatot is meghozniok. Maslelöl az is teny, hogy aki egyszer a magyar nemesség tagJa lett, az átvette a magyar faj történelmi tradieiólt és Jóban, rosszban o.ztozkodott ezentúl a magyar sorssal. ~1iutan azonban a nemesi előjogokat eUörülték és az idegenek éppen olyan könnyen megszerezhették a magyar allampolgársaggal együttjáró jogokat, millt aZOK, akiket ehhez a l01dböz történelmi gyökérszáJak fúztek es miután eitől fogva .lit awk is élvezték a magy ar rőM jogaLt, alkik egyéIb'.kea1Jt a kő teleze ttségekben ,-agy egyiuuuan nem., vagy csak kényszeruSegbol vetleK ki a reszuket, ezzel megszünt a leghatalmasabb vonzoero, ami az ldegeneket eUlig arra buJa, bogy ne c.;a.k nyelvJ..lt>g, de sZLvben-lélekben is magyarokka \Tálj anak és az ezen á,lla.mpoigáili helyzetüJkbol fla!lmdó
~._M~

__

~

__•

_ _ __ _ • • _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ •

be a nap, kissé távolabb a hatalmas Plaza de Toros, :lz aréna, azután a Guadalquivir napfényben úszó szőke vize, a mozgalmas mÓlók. A háttérben az andaluziai mez ök, alacsony hegyek, mikroszkópikus, ragyogó fehér házacskákkal, melyek úgy fénylenek a napban, mintha elszórt kristályok volnanak. A másik oldalon egy magasabb hegység látszik, sziluett je szinte elvesz a kék horizontban. Amott, mint valami vastag szalag. várfal húzódik, azután látszik egy vár, a Castillo de la Macarena s hogy az álomszerű látványból a kijózanító valóság se hiányozzék, mint felkiáltójelek merednek az égnek a madridi vasút javítómühelyeinek a füstölgö kém~nyei.

A házaknak az időtől zöldesfekete letőire a patinás tornyoknak egész légiója támaszkodik s lllült meg'lIiJlJIlyi Öl'lSZ€Illl, lIléz a io.nnyolk tornya, a Giralda felé; az Aleazar, a félig romOkban beveró mór tünderpalot,1 rogyadozó, melancholikus falai, miut már annyi éYszazad óta, sötéten nézik a mór epítőmüYészet másik esodáját, a katedrális sötél, boltoza tos teteje fel~tt örökifjú szépségben pompázó Giraldá!. amelynek a tetején a liIT szobra allegorizálja a keresztoill~'>l;g diadalát a mórok elvesztett paradicsomában. Nehéz részletezni a benyomást, mel yet SeYilla képt>. ha azt a torollyból nézzük, az emberre g)"'lkorol. A \'irulás és elroulás keveréke ez; élet, 1IIt'1~- b~rnld é" fol!'Y, mely emlékeiből táplálkoz,'a éli a legelldú< hag-)omá · nyoknak It mesék ből öss7..eszö"ődő spirituúlis <'letét ... A zord, szinehagyott épületek, minlha ti tört~II ... I"lII muzeumai volnáuak. a csendes. neptt.'l'·ll. alig' lélt·kz0 utcák, lele édes bájjal és fájó lIo"zlalgiilyal: ~Z B,'\il\a. az élő Illumin, aki dl'Í1g-ukö\'\:>kkel l'S \ irtil!'
fog- "]jlol'ludni

"ohu~(,IlI.

lh"U

1927

l:',.

CSENDÓRSÉOl LAPOK

tH

1l!~ h\{t :, 1l\:q,!,,~ :u· \ln~'~ It'lldht.\;J.' :) III ,l A', HI' r'-l.i t1'n j! ,',Ii II ;:ln:lk ,'!!\ik "kM.,;jÚ\ú! hilt\ l' 1. b. ~'gv H1Úl"l,iu"i tnlllll~Ú:.r. :'\1nit l11'kiink ('p:~ ,'-onl..a ,'r-m.>:· l~,kk;lt\1 >:.~ ,'rm('k~il1<'k ~l tÖldén<:l<>lll \l~ ujt. ~~r<'1.lll't.iiik. litlh:\t.ink. hop;~ l'Zl'k n tnnulHl]gok ~l('m :17A)Jl<~-:\k ';lz,1kk:ll. ~lInlikl't I'ddugCilé ,nllín,ill" l!í-ell~k ii-nlH'l'éh én halkl'lli nW>:'~zlllkt\mllk YdM. .\7. l,ltél'l'~ alT:1 \'l'LA.,thdii Yis~zn: hog'Y ig'l'll "OIUlll U>.::Y i'llll'r"'tik m:\I·"in,; idnsát, hog') "legendökllek lm:l,lúk 'l ,'s,'ml-nyek l'hnoml."úl. nmik 184R nuíl'ciuH 15-cn II ;Út.,>.",l\nk. . I::..l'k l\l'tl\ no.izik nlt'g-. nem t\lUlat,iúk be azokal ~' kú\ "t kt':' Il\agunknak azl a nagy fényüzést, hogy éppen ~zo­ k'lL ti tnnukigoknl hnlJg-assuk el. amikből egyreszt f"junk "snlódá-nit megismerhetjük. másfelől arra is júk eZl'k. hogya jöyőhen ilyen csalódásoktól megkíméllll'~~ük jÖYÖ llt'1l\zedékilllket. Tme tehú!. Tl'ianon szomorú maJ1,J'ar nemzedéke, pzt'k :\ történelem telji'~ tmmlságai. Ez az ér('>m l11ásik ohla!'l. EZl'k utún feleljünk meg- arra a kérdésünkre. amil az l'lején feln'tettünk: mire kötelez bennünket, mai llt'lIIze-déket a nínk maradt történelmi örökség1 A mai ~lagyarol'szág csonkaság'ának oka a trianoni ht'ke",ze-rződésbcn gyökeredZik. A trianoni békeparancs történelmi indokaként pedig azt hozták fel, hogy Magyarország am.al szolgáltatolt okol a megcsonkítására. mert a magyal' faj a hegemóniáját a földjén lakó nemzeti kisebbség'ek eluyomá,úra használta fel és "imperialista politikát folytatott.". X eküllk tehát éppen a március történelme szolgáltatja a legerősebb érvet ahhoz, hogy 3. trianoni békeparancs törléneImi alapjának tarthatatlan~ágát killIU tassuk. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel értessük meg a yilágg-al, hogy 79 évvel ezelőtt mi történt nálunk: hogy ez az ezeréves faj ezen a történelmi napon l\Iiudenét felajánlotta, testvél'eként keblére ölelte és h'gbelső szentélyébe is beengedte még azokat a nemzetiségeket is. rumelyek az 1918. és 1919. évelklbell II ~eg­ rút.abb hálátlansággal fizettek nekünk. Ez a kötelességünk kifelé! A felvilágosító. kételyeket és tévedéseket eloszlató munka! Ebben vegyen részt a festő ecsetjé-vel, az író tollával. a szobrász vésőjével. ezt zokogj a el a művész kezében a hegedü. ez sírjon ki a külföldre járó magyal' smvaiiból! A másik kötelességünkre azok a panaszos hangok ~í,ják fel lelkünket, amik az elnyomott, az idegen fajú allamokban kisebbségi helyzetbe került magyal' te5tyéreink lelkéből szállanak felénk! Onnan, a magyal' éjszakából szünet nélkül sír át hozzánk Petőfi. lelkének tragikussá vált kérdése amit ]848 március 15-én kiáltott bele először a l-r:aO'~aT életbe: ",.' "Rabok leg,Viink, vagy szabadok? Ez cl kérdés... válasszatokJ" Ralljad meg Trianon magyarja a magyal' l'ell.kek sikoltását! Xe aludj el magyal' lelkiismeret és készülj áldozatos lélekkel az eljövendő feleletadáshoz! Csa!k: ha megadhattrulk: 'az lÍg1azJi feleletet, csalk akkor lehet szó örömünnepről ! Csak akkor mondhatjuk el, hogy kiérdemcltiik a ránk hagyott magyal' örökséget! .Az !e<;z a márciusi álmok igazi beteljesedése!

_.._.......

111ürcill~

............

-...

.....

~

-~

.........

...............

~

A nap és a csillagos szférák előtt csak egymast 8zerefniink és egymásra méltóknak ken ?nagunka! Pfeznii Ilk. De a társaság, a társaság! Mily keménnyé l(>sú a szívet, mily frivollá a szellemet, mennyire készlet uf'llfliinkef csak aszerint élni, hogy majd lilit mondollak felőlúnk! Ha (lZ emberek egyszer /Így talrílhOZl/áilok, hogy mindegyik meg ?Jolna szobar/ítva (IZ összesség befolyásától : mily tiszt o [f'regö árorll/o CI lélekbe, mily ?íj eszmrk, mily ?(Jazi Przell/lpk iir/ítellPk fel! Mmp 8tael.

-

l!I27

A hat6ságok és a közcHend elleni eg'yes kihágáHOk. lrta: DH. VALLÓ JÓZSEF őrnagy. :~ (,Ml'mlörtiszti tanfolyam tanára-

Ezen fejezelben azért vann~lk, a h~.lól:lágok t,~ közcsend ellen eikövelelt luhagasok os,;zcvonva, mert slIétválasztásuk nehézségbe ütköznék, mivpl az itt körülirt eselekmények lf>gtöbb.je .n~m (:sak a halóságok, hanem a közesend ellen IS uanyul. Itt ezen fejezetből esak a fontosabb s a gyakorlati közbiztóm,ági szolgálatban gyakran ismétlődő kihágásokat ismertetjük alábbiakban: -U. §. Aki nem zsarolás céljából (Btk. ;)50. S.) valakit" gyilkosság, rablá~, súlyos testisé~·.té:;, gyujtogatás vagy !!lás !özvesz~lyes b(intet~. elk~ve~ tés &vel avagy pedIg rag;almazo vagy becsuletserto állítfu;;~a'l~ nyomtatvány útján való közzétételével fenyeget: 1 hónapig terjedhető elzárással és -tOO K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Mci pedig nem zsarolási célból a fent emlitett bűntettek elkövetésével valamely; vidéknek vagy községnek lakósait fenyegeti: 2 honapig terjedhető elzárással és 600 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel

II

büntetendő".

A Kbtkv. ezen §-ban a "fenyegetést" bünteti, mely lényegileg még igen távol állván a fenyegetés bevc't'ltása által létesített jogsértéstől, leghelyesebben az eló"készületi tevékenységek kategoriájába volna sorolható. A mi KMkv-ünk mégis büntetéssel sujtja ezt a jogveszélyeztető magatartást, mégpedig azért, mert a nyilvános fenyegetés, üldözés stb. azon fel ill, hogy a sél'tettnek lelkületében félelmet ébreszt, egyúttal a közny,ugalmat is megzavarja. A büntetés alkalmazásával tehát a nagyobb veszély bekövetkezésének akarja a törvény elejét venni. Ezen veszélyessé válható "fenyegetés" akkor létesül, ha a megfenyegetett a támadás kilátásba helyezése folytán veszélyeztetve és megfélemli tye érezte magát, feltételezvén, hogy támadója fenyegetésének beváltására képes lesz. Ha a fenyegetés félelmet nem okozott, akkor kihágás tárgyának hiánya miatt büntetés sem lesz alkalmazható. Ez az eset állna elő, ha pl. egy erőtlen aggastyán vagy egy fegyvertelen, fejletlen ifjú súlyos bántalmazás elkövetésével fenyegetne, egy nálánál sokkal erősebb, erőteljes férfit. N em zsarolás céljából az fenyeget, aki hatalmaskodásból és nem vagyoni haszonszerzés végett alkalmazza a fenyegetést. A fenyegetés 1. szóbeli; 2. írásbeli; Yagy :3, kiilső cselekvés által nyilvánított lehet; s vonatkozlmt 1. gyilkosság; 2. rablás; 3. súlyos testi ::lértés; 4. g-yujtogatás; 5. más közveszélyü büntett elkövetésére vagy 6. rágalmazó vagy becsületsértő állításnaik nyomtatvány útján való közzétételérr. Ad. 1. Gyirkosságg1al (btk. 278. §.) az feny.eget, aki a fenyegetett életének előre megfontolással való (praemeditatio) kioJtását helyezi kilátásba, kétség1elen azonban, hogy ezen §-ban gyilkossáo'Q'al való fenyegetés al-att általában az élet kioltásá~~ irányzott fenyegetést (szándékos emberöléssel való fenyegetést) kell érteni. Ha tehát a tettes a fenYl'getésnél nem megy továhb " az ölést ma Q'át me" nem ki~él'li, cselekménye ezen §. alapján ~"ak k~

hál tet leti ge elé to at: O'e'

o ,

an ll-

III I

1~2i III ál'ci u.

15.

CSENDÖ~SÉGI LAPOK

ll;;

Amit 1J;SSZa kell 8zereznüllk: Selmecbánya.

hágásként büntethető. Így pl. a 41. §. alapján ítéltetett el vádlott, ki panaswst töltött fegyverrel letérdelé.sre kényszeritvén, agyonlövés,;el fel1yegette, sőt a fegyvert is mellének szegezte, de szándéka kivitelétől önként elállott (B. T. X. 88.); továbbá, aki ölési szándékkal lesben várta mostoha atyját s midőn ez a korcsmából kijött felé szegezte töltött pi.sztolyát, azután ugyanaz~al üldözte anélkül, hogy elcsettentette volna (B. T. XVI. 109.): Ha azonban a tettes a fenyegetés m!'gvalósítását i~ megkezdi, vagyis az ölési tevékenységet is megkisérli: pl. a lőfegy:vert a sértettre rásüti a késsel feléje szÍlr stb., ez esetbe11 csak akkor le;z csupán kihágásért és nem ölési kisérletért büntetve, ha kétségtelenül be tudja igazolni, hogy ölni nem akart. így kivételesen kihágást állapítottak meg a bíróságok vádlott ellen, aJá panaszost megöléssel fe11yegette s revolverrel néhányszor feléje lőtt, azután önként eltávozott (B. T. VI. 326.); ki előző fenyegetés után panaszos felé levegőbe lőtte pisztolyát (X. 45. 1.); ki panaszos mellének, fenyegeté~ek közt, pisztolyt szegzett s annak kakasát háromszor elc15ettentette: mert a lJisztoly egyik csöve törött és töltetlen volt s nem bizonyult be, hogy vádlott melyik kak'm:;t csettE'ntt'tle el (B. T. XII. ~01.); ki közvetlen közelből forgópisztoly ból kél lövést intézett egy emberekkel telt kocsi felé, de Jövéseit a földnek irányozta (B. T. 104.). Ad. 2. (Rablással való f€'nyeg'eiést az >követ el, aki mást aZZial fenyegei, hogy ingó dolgát eltulajdonítási szándékkal erősza kosan eh'eszi (Btkv. 344. ~.). Az ilyen fenyegeté~ a ~zemély közvetlen me~­ tá!tnadását foglalja magában s rendszerint arra H'; alkalma8, hogya fenyegetettlJen II lapos félelmei nerjesszen, miért is az ilyen fenyegetés alkalmaz<í>;<1 ~sak nagyon ritkán minő"ülhet kihágáss<Í. lTgyal1ls az idegen ingó dolog l'lyétrlére iránY,zoti. fenyegelés rC'ndszerinl már nll'gkezdé~l', lehal ln~érlete a ralJlásnak. Itt tehát nagyon vig);ázni .kl'11 II J!linő­ ~ílé81H~1. Ha ugyani:; a fpnyl'gl'les !(()zl'c:t1;nlll, l! dolog elvélC'lére irlÍ.nyul1 ez rablas klsl'rll'tevt' IlIillijHÜI, mínllJOgy II 1'1i1;lá~ IH:'''IC,'I1 I~ ('rö"znkIG~.I, haJwm f"n yC'gc' Ié"s<,l i~ nlC'gvlllósílhal0 .•\z egYl'clnl ,. lkp lJ7ft.IJIf'!Ő kihiígÍlHi "Sf'1 l<,hM nz 11'1I(,(I1l', hll II j"ttf'~ kii"\'('lw, ]JI. 1<'\'('1 lÍljÚl1 1'l'1I)I'gplI1 P , I'ag.l

ha a fenyegetés vé~rehajt<Ísát l'gy kéfs akkor áll fenn, ha a Btk\'. 422. §-ában fel~oro]j tlÍ.rgyak valamelyikéM];: felgyújtása hl'lyeztl'l ik kil<Íl1hha. Az itt felsorolt tárgya k (ház, kunyhó, gazJa~úgl épület, nagyohb lírúkészlet) olyan lel'l116"zl'( iil'k. hogy felgyújtásukból 1íízv6sz, \'ag~'i", kiizn'~z61~ keletkezhet. Hogy mikor tekinthL'lő az l' ~-balI emlitett árú- vagy terménykészle! "nagyobh llH'nnyl~égű"-nek, azl a lörvény nelll IUl 1<Íl'ozza nll'!!, ;l Lírói gyakorlat azonban akként döntii1t1' 1'1 I'Z! ;l kérdé,:t, hogy amennyibl'll a felg-yú.itntt :írlÍ- I'ag~ ((~rI11éllykészlet értéke IlZ 50 forintot 1ll1'gI1llIadj:l. azt nagyobb JI1l'lIlIybégíÍlll'k Il'lúnÍl·I1I'. l'~rn' tii maJ-;zkodik aZOlI bírói gyakorlat. nw!)' a kiSt'hl, , "I" ~ZCl bcHl l'en'n !'\1,:\,0 I ",uru, \'ngy I ..\l'Iw..~ ny\\'~ I' llrtenl It'! f!'lgyújlá::;ál c~ak 1"<1gYtlnl'ong;\I,í,;,,;\ Illi ni...,it i (B lk\'. 418. ~.). lIa azonhan al. árlÍ- \'agy tl'rnh~n~ készJ!'l ]ll. háwk kiizl'll'lwn \'an, nkk.>l' 1\'lgYlijtú Huk los llH'nnyi,:égh,'n l, tü l'I's:c>lyl \lk":.hat ~ íg~ g\ új Iogllt1Í<;~5 III i Ilíi"iil. . .\.d . ~). l\hls kiif.l·l's';I\I~ I'S hllI11'S\'I"knll\nl d kl.>

-

1fJ~

I

CSENOÓRSÉOl LAPOK

ht

I~.

,

~el

\ ti ~.'l;\ l,1 \'ahi fl'l\ Wgd L'::' ( kélH'Z pl. \' lzál'ad:í~ l!k~:1"~ "a.!. v a" pá I y", 'l ulj li. t:1\ JI'( la ;':' t ll: II H'g'l',n II g,ll il 8<1 \Cal. a kiiú\i; 11\\111kalwl~l'( k6pl'Zl) han):1 fl'll'~b~nJl ­ t;i::-:íval ""g~' l11:í~ kii 7~~7,l'l'l'11l':;l~tlcnség' okozas:lval Y'a \) ft.'ny\\g't..'ft\~. ,... , J 'tl ' );ih:í'Y:l"t h\IWZ n'gul az I:;, ha a tetles - \ ll. ., ~ 'II' " l ' L "\ ""11111 '\;:0. ya'~ hl'l'"ült'1~rl'W II 111l~aJJa;: nyomta 1 , -" <". , , J' I f t II u::.", "l zo II \':i'ny útjÚll \"ítl'tt níga)lIl<1z:Í:; vagy bcc.suletsedes velse!!','yel állunk :::zl'll1bl'J1. , • T:iyolk\'ö :::zt;'mély l11l'gJl'll)'\'f-l'.t,éoe, .rel~yeg~tsx nr\'kkn h'yélhcn \"CIgy üzenet utJan szmte-n Joha-

pi.

~btk~~.

1927 mI/rdnA

.

.

."

•

, Elítélt\' a CÚl'ia ",idio! la l, ln a \'aslltI 19'nzgalo:-:\"hoz intézett lewlében szélyezteti. HiánY'a a Btkv.-nek, hogy nem határozza meg közelebbről a csoport foga'l mát, hanem büntet6 bíróra bízza annak eldöntését, vajjon az összegyi.i.lt egyének, tekintve számukat és támadó képességüket, csoportot képeznek-e. Kéb"'égtelen, hogy a csoportosuláshoz lagalább ul1!-lSi ~m?el' együttléte kívántatik, hogy azok szama lS Jelezze, miszerint ők nem egy közönséges l,űnszövetség, hanem a közbéke megzavarásám al~~as .. töme~. A, csopol'tosulástól élesen meg kell kulonb?z~etm a bekés gyülekezetet, mely jogveszélye.~tetó Jelleggel nem bír. Ilyen a templom, vásári gyn}e~ezet, ..a békés .és engedélyez~tt .nép~yűlés. De a bekes gyulekezet IS csoportosulassa faJulhat ha fplingerlik, vagy izgatók felizgatják. ' A za,argás nem egyéb, mint az összegyült tö~E>g mozgalma, melynek ennélfogva a CSOpOl'tosulas fogalmaval szemben önáBó jelentősége nincs. " Ha a f'?opo:·t?Sul~s személy, vagy dolog elleni ('roszak elkoveteserp lS vetemedett akkor nem kihágás, hanem valamely személy- ~agy dologelleni

hün1e'1 t 1~!e~iiI, miért j::; ilyenkor rt ~{'tit,",('kp[, ~'I k\'II fogni 0:-> a bíl'ósúgnuk áiCH111i . .L\.)rlcn ~. !el~u1 ('sak akkor le.~z alknlmaí!J:lurlo, ha a tomeg felle'l)p:-i!' idúi n' még nem fajuli H csupán Ll közrend mr>gzava: l'úsá~l1:\k a veHzélye forog lenn. Ilye<~Ol' a. h~IYl ::;zilleJJ fellé,y II hatóság a °l'encl fennlartása vagy helYl'eálht&x.t érdekéhen biwnyos intézkedéscket tegyen, pl. korclonokat állítson fel, a közlekedést korlátozza v,a gy i:'zabályozza, csoportok képzését eltilt sa, egyeseket lávozásra, vagy a zaval'gástól való tartózkoc1ásÍ'a felhí"jon sib. Aki ezen renc1elkezéseknek nem engedelme::;kedik, vagy a csoportban továbbra is megmarad és ott esetleg garázdálkodik is, a hatósággal szemben tanúsított engedetlenség miatt a jelen kihágásban válik bünöss'é. A felszólítás utáni puszta ottll1'amclá" már kimeríti cl kihágás tényálladékát s a esendőrjárőr1 elővezetés foganatosításál'a jogosítja. Ily módon ~ zavargásak, tilntetések vezetői ártalmatlanná tehetó'k s elítéltetésük is biztosítható. 43. §. "Aki a hatóság hivatalnoka va~y közege által, hivatása gyakorlatában nevének, allásának, lakhelyének megmonc1ásám szóllíttatván fel, 'a feleletet megtagac1ja vagy valótlant állít: 50 K-ig j erj ecIhető pénzbiint.etéssel biin tetendő. Ezen kihágás a hivatása jogszerű gyakorlásában eljáró hatósági hivatalnok v,agy közeg szándékos és tudatos félrevezetése Mtal létesül. Hatóságok alatt a Btkv. 164. §-a szerint a közigazgatási, bírói és katonai hatóságok,
tal

lj: to lS

ki

I;: i' VE P';

hr d

re

rE lJ

ls

v II

II

K

l! l

r. t

1927 március 15.

CSENDŐRstOl LAPOK

ségi bíró által kirendelt po'l gári egyén az őrzés tartamára hatósági közegnek tekintendő (B . T. LXVII. 347.) . , All,andó .J:lír?i .gy-akorlat szerint hatóSági közeg tO~7abba a kozsegI ll'nok, az esküdt, a hivatalos is'k olalátogató, az iskolaszék, a hitoktató a tolonckiséréssel megbizott magánegyén, a pénzügyőri közegek, a tűzoltó, a csendőr, a rendőr (foly~mőr vámőr), a községi éjjeliőr, a csupán egy éjjelr~ eEkü letétele nélkül őrnek kirendelt esküdt a levélbordó, a villamos vasúti kalauz, a csősz, ~ erdő­ véd, a gátőr, ha fel van esketve, a gyepmester, ha rendőri segédlettel fogja össze a kutyákat stb .). !. Ezen kihágás megállapításának elengedheteten feltétele, hogy, a hatóság hivatahlOka vagy ,özege hivatása gyakorlatában intézze a felszólí:ást, s hogy a felszólított a hatósági hivatalnok 'agy közeg ebbeli minőségét felismerje. E kellék iánya miatt felmentette a B. m. vádlottat, hl a rendőrfo~almazó felhívásám nevét meg nem mondta; mert az illető rendőrfo,Q,lalmazó ebbeli l11inŐSégét mivel sem igazolta (M. K. 1889. 39. sz.). Szükséges továbbá, hogy a hatóság hivatalnoka vagy közege valakihez egyenes felszólítást intézzen IH'vének, állásának, lakhelyének stb . megmondása iránt. Nem lenne pl. megállapítható ezen §. szerinti kihágás akkor, ha. valaki egy községben álnév alatt lappangna, vagy lakását hamisan bejelentené, mert ilyenkor a hatóság felhívása nem előzte meg a h·amis bemondást. Nincs azonban kizárva, hogy <:lZ álnév !'l.I'a tti lappangás más renddkezés alapján szintén büntetés alá v011'assék. Kivételt képez ~l,Z is, ha valaki az ellene fűlya­ matba tett bűnvádi eljárás foly'armán védekezé.sképen használ álnevet. Ez azért nem esik bünietés alá, mert a jogos védekezés egyik eszközét kéipezi, hál' a Cúria egyizben ilyen esetben is maJ.'aszt'aló ítéletet hozott (1912. Bjt. LXVI. 95.). Kihágási ügyben folyó tárgyalás alkalmával vádlott részéről válaszadás megtagadása, továbbá név és lakás meg nem mondása e §. alapján szintén nem büntetendő. A bíró ilyenkor l'endbiintetést 'a lkalmazua t. (Büm.-határozat: 1903. évi 4861. sz.). A bűntett vagy vétség Iniatt eHiélt helyett büntetés letöltése álnév alatt bűnpúl'tolássá minő­ sül (Btkv. 374. §.). A kihágás n1Í,att elítélt helyett büntetés letöltése azonba~l csa'ro a jelen §. alwpján büntethető, mert bűnpártolás csak a bűntett vagy vétség tettese javára Irovethető el. E §. alapján hüntettetett meg hamis név bemolldása pénzi.i.győri közeg előtt (Bjt. XXIII. 301.). Cs'endőrtíszt által végzett közigazgatási ténymegállapítás (lávizsgá}ás) alkalmával hamis név} állás lakhely lJemondasa, vagy az err~ vomi~ko~o felel~t megtagadása: véleményünk szennl szmteI1 (' §. alapján büntetendő. Nem esik büntetés ailá ha özvegy nő kizárólagos családi (leány) nevét' ha~z~álja. ?~m. 1894. évi 54.851. sz. hatarozal,a; ha lJ'O polgan, neve helyett írói npvét bemondja. Büm. 1897. éVI 447. sz. ];atáJ'ozata. .. 46. §. "Akia l~atósági hiv,~ ía.lJ?(~koj, vag~ koz~­ I!'p! hivatalos eljárasóhan sér1.<J IpfeJeze~el~(d IJJC, t~, úgy~zjlly6Jl, aki va~A I!lely h,a~~;"H~l!o~ . ~nt:~eLL ~~~ acJI'kd h(ll5z

I

11 7

nál : 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéFosel tendő.

büntp-

A Btkv. fokozott védelemben részesíti a hatóságoll wt és ezek hivatalos működésl)eu lf'vŐ közPgeit. A fokozott védelem a következó'kbC'n áll: ]. hatóság elleni erőszak lniatt bűn.l.tödik az, a'ki a hatóság, ennek küldöttsége, vagy valamely közhivatalnok ellen s ezek hivatali működésére wmalkozóJag követ el rág'almazást. Kiegészíti ezen fokozott védelmet végül a jelen §. intézkedése is, mel" ,a hatóságokat, ellen oItalJ111azza, melyek sem becsületsértés vagy rágalmazás, sem hatóság elleni erőszak gyanánt nem büntelhetők.

Minthogy

a

büntetőjog

<.>zempontjából a

csendőr is 'közhivatoallnok (rendőrközeg), a 1!O.rvé-

nyak eoon fdkozo'tt O'ltakna természetesen reá is vonatkoziK. Ezen lki'h:áJg-ás tettese csali a ha tóságO'll ki vü'l álló sZJemély Joehet, mert ha a jel~n ~-ban 'körülírt sértést egy Iközhivata~no'k Va§!:Y a védőügyvéd követi el, ezért fegyelmileg, iHetőleg az ügyvéd eSf'tleg rendbírsággal lesz büntetve. A hatóság h!Ívatalnoka vagy 'közege csak "hivatalos eljárásában" lehet passziv alanya a jelen Jrihágásna'li. Annak megáHapítása, hogy lU közl lenne mC'gtorolható, feltéve, hogy rágruhnazás vagy beesiil('tsértés megállapítására 1Jci1átás nem lel1!Il.e. A j'elen ikihág'ásel1követéSiÍ cselekedete> ,] bll<11] ól1, hogya tettes az előbbi pont alatt meghatározott h'atósá.gok v~oy 'h ivatallos szem>&lye'k ,"ah1l1le>IYlk~t szóvaI vagy írásl:h111l. "sértő IJcifejezésekkel" illetI, amennyihen a séltés, mely esetleg feJl)-egctö 8<1<1yakban is áillhat sem cl hatóság elleni erőszak. sem a rá~'laJlmazás ,:agy becsi.iletsért~s tényáll'ld">k;í. ~ magába1l1 nem foglalj'a, s amennylben az fegy('lnn "agy rendbüntetéssel ~el~ torolható meg.. 19~- ~ut'g­ eílJ.apíttatott eZPH klhagas az ellen: 1. aki n \'egol\'baj1ón1!1:k vasvilla fele~nel~vel szi!!,o'k: k?lt <'1knszeo'i'Íl! t Bjt. 329.; 2. aau sZldalnwk kozt lt'Zg"wllnplÍwl 10\"11hb11 :17.011 ld ks e'lh~'11 i~: 1. nki kö)\~gi dlíJjúrl'it tl'tn'slh'k lIe'Wt l," Hjt. IT. :107.; 2. aik i II Yl~g"'I"<.'hajttÍ \·wgé,~j(;t k"JlY"I\'i-

t I

~

\!'~7 'IInr('il1~

CSENDÓRSÉOI LAPOK

h'lI btt\ :iknak 111"",'211', IIj\. Il. ;\:lt.; :\. ~l'k az :Idl)!t r"I'Íl'klwn az C'nyl:d.? J,;"i l' ii Im"lI' I'k tigYl'km hl,,,,,tel(' )111' lIl'tt brc:st(']C'l1l to, II~lIal..t'lm~·ít0 ~-;lg~ l1\('gtt t nagyohhfok.ú l'rő,.;zakoskodás mál~ h~l­ tú:-:í'" l'lIl'ni l'rő"7Á.l'kkli mmőt<ítteteit. Igy hatosag ,'lkl~ l'rlíto'zak miatt itélll' l'1 n euria vá (UO t1 II t : I) aki n hiMt< Jllériéhk ll'l'og}a1á8H végeH holt já],;111 llll'fÖeh'J1 t l'I'nd6r1 teh to'erto vagy tIszteletlen kifejezést has7Jllál pllt>ne. A l'endbüntetéR alkalmazáRa utá'l1 kiháo'á~ n:iatti elj~rásn~:k mál'.. nincs helye. Pl. a j'áJ:áshi;:ó~ ;:e.n~bnnt~te.'Rel, hnntette azt a felet, aki egy kihaga~l, ~gy ta.rgyalaRán ,azt a kijelentést teHe: "Ez nern Jal'Ja. pz Igaztalansag". Lásd Mao'yal' Közio'az~atá,: 189,l. évi 17. sz. b, b , ~a ~d~(jblJ ható;;ág, pl. minü;ztériumközio'az'ltaq ll"" 'k ~th. ;;értetik meO'' l'Z b - < . . ) ](~,..ag! al'vasze vaD')' rllaga ~zal)Ja kl a l't>ndbilntt-'tést dorgálát; ~~gy pé~z-

yJ

I,..

,,""ll'Il'" ;ilakj,íIHill, \ '111.1.)' " kiltÍlg5st .. ljÍlní" Ipl'0ly1 t,lI<Í"a "Í'g'l'(( ge l'llen l'J
--

1fJz7

~~--~----~~~--~-~~~~

A g'olyószóró mint a közbiztonsági szolg'álat feg'yvere. Il'ta: HAZAI J.l\IRE szl\zados. (Bt'feh.:7.ö kiJzll'lllénY .l

Ha 'a golyószóró a liizet meg <1'karia kezdeni, elfoglalja cl 'kiválasztott tüze'lőállást. Ez észrevétlt·niil történjék, nehogy már a tűzmegnyitás előtt elárulja feilállítási helyé!. Főképpen a tömörülés t I,ell k1311ilILi. A golyószórós, mihelyt megfelelő tüzelőállás! talált, siessen előre, állapítsa meg, mily célok muta tkoznak, becsülje meg azok távolságát és Ik eres::;en golyószól'ója számára fedezés t és jó kilövést. Ennek megtörténtével a szÜ'kséges testhelyzetnek megfelelően á:1lítsa fel a go~yószórót, töltse azt meg, állítson irányzékot és tolja annyira előre, hogy a tiizei megkezdhesse. A golyószól'ósnalk Regédkeznek a szereléket; ét< a lőszel'esek. Az utóbbiak közúl egy mint figyelő szerepel lé s a golyószól'ótól balra legyen. A lőszerc­ sek és a szerelékes vegyék ('lő a táraIkat és azokat tartsák kéznél. Feladatuk a golyó szóró snak segédkezni a tlizellésnél. (Töltés, hiités, csőcse're stb.) A golyószól'óval való lövésnél a szórótiiz alkalmazása soha se csábítlsa arra a lövészt, hogy még kis kiterjedésü célt is egész terjedelmében félbesza'kítás nélkül vegyen iüz w1á. Ez ugyanis azzal a hátránnyall jár, hogya tal'tós rázJ.kódta tás lk övetkeztében - ki.ilönöRen haa g01yószóró laza talajon (homok, <szántás) van felállítva - a gollyószóró kizökken a céJ.ból. E:oen sZ<'1bá1ly szem előtt tal'tásával a szórótiizet úgy adjuk 'le, hogy az rövid SOl'ozat()lkoo'l1 leadott ponttüzek egymás mellé helyezéséből tevödjék oösze. Minclig c::;apott célgömbbel célozzunk és igyl>kezzünk 'a z irányvonalat úgy a pont-, mint a szórótűznél a karolk és a vállak összhangzó munkájáyal áBandóan a célon tartani. Egyes lövésnél
pl'-

cll

PI

a

k h a cl

ta

e e lI

n

CSENDŐRstOl LAPO~

1927 március 15.

110

r ~

~ (6)

~

l

.r r

r.. l' 1.1-

~

:::I

--rT) Q.1" [o.. :
1-

-1

~

~~

Jo.L1I)Q~y~ : ~rs // ~ b.o.r""'l'?'ros gsz;-s ora

•

<jlja.loaos Ah~'

~ lo-ua.s or"(7) őrs lMsz6..t1)

4. 4bra.

Kerékpáron ülve il golyószóró~ u golyó~zórút dig a löv€!.:;ek oldalt menn(>lk, át kell helyezni a cél- / karabély módjára a hMon k'>lW,ztb,' c~atolja. pontot. SorozaUűznél a. golyóSlZórós és a figyelő figyt'li B. A golyószóró8 raj szen·C'.::é"i' (~s úcos:liÍSIl. a mag fekvését és eszerint helyesbítik az irányzéKorsz('J"üen fe!szen,lt harbpn'glll'11 il golyó"z<Íkot. Itt jegyezziik meg, hogy a mag akikor felkszi k ró~ félraj 6 főbűl áll. Ezpk közii I l'gy .1 golyó~zó­ helyesen a célon, ha a lövések kisebb hányada a cél rós, három lőszeres, egy szereléke", tm'iihhii egy előtt, nagyobb hányada. pedig a cél mögött csapódik be. A figyelő elsősorban a bec:;apódásokat és II m(l3terlöv~sz (távCsö\'eR puskáv'll). A golyószóró a rendéRzeti Rzolgálatban - ,'ll, tűz alá vett céltárgyat figyeli. Gondoskodni kell Mk sajátosságállál fogyu - ('sak rÖ"id t;u·tamu azonban anól is, hogy ez a figyelés a golyószóró alkalmazáRt nyerhet, miért is a rajnak Ilíslerl"l'1 nlÍl egész lőterületére kiterjedjen, miért is a lőszeresek rllátáwl erűsen fokozni lehI:'! ...~, pcuig olyké]w11. f'gyikét vegyüik ~ly célra igénybe. A folkozott figy,'léssel lényegesen nöwljiik a golyó~zóró tüzének hogyafélraj emhereint'k málhá.iát a 11'lwtl) It'gkiS('bbre csÖntjiit. szállítóes2'Jköz mellőzésév{'l maga a golyószóró8 új ",,,,zh'St'g .. 'k o<elóll ,;pm .lll "Ili ;1I111ak a n'viszi és pedig "vállra" vagy "súlyba" helyzethen. 87..&1)"<,. hogya g-olyú:';'IÍlrú kl'ze1""I' IIwgalwt1. Vállva helyzC>tben a golyószóró a vállon nyng(") önmagát. hizto,;ít.ia és mozg,;konY';;lg;íval ~zik, a töltő emelő előr<, néz é:; a tll~ataipat a go- pootOSllll alkalmazklHlik a VP7.,'II~~ akaral.l!wz. lyóHzórós átfogva tartja. A már <,mlílt,tI li Wt ,'g~' fii\"l'1 1,'lwl l~k· Súlyha helyze/tben a jobb kéz átfO~Jia a ~o­ lyÓl;zórót. Rúlypontja ,kö1J('lélx>n ét-: nagYJaI/an \'IZ- krott'ni. A m(>;,Il,rliiv\'''z hl'll,;lt;í"a milltl'\III1('! flmtü szinu'H helyzetben tartja. (F('lmel<'g,'(]('1! esűnél. 11 :.<:1 hh, IIWl"t lll', li fl'ladatn h',;z n1.tlll ,-t·!.}k 1,·kiiz,I....(" golyÓ!;zÍJróH vagy a felc"öHitt'tt tit rll t , vagy 11 kpz- Jlll'lyckk,'1 1\ !{olyú';lúrú lIag-y :.;zíll';isa Illiatt 1l,~1I óvót fogjn át.)

120

CSENOÓRstOl LAPOK

bill ,.:ik\'I\'~\'1I IIwg'hil'kb7.lIi. lIa t;Ín'~(in'" III p,d t'I'lii\"(~"ziíll k lll'lll ,'·,)ln;l, (\~S;r.ll11 k hl' 111'1)'(;1)(' kÍ'{ 1'1l,.:k:í,t, • \ g",)ly(',,,I,ÚI'Ú" rÍ'lr<1j ('I\',ÍÍ'Il\>k !IH'g-;íllnpít(J,"'l Iltan azt k,'ll ('hli) n IP II II II k, hogy hOY*"rií fl' Iszt>l'e-J ni. IJy módon minden RZéírny területén Imme nrMny ör,;, mel)' esetJrges tömegmegozdulás esetén l'Ö"icl órák l<'forgása lenésfv el neoll1csaJk erkölcsi batást énH' ('J, de magakodályozná az események Súlyosahb kialakulá"iit nagyobb Ik ar,h éltalmi erők orerkPztéig. Ott, ahol lovas ör~ök nillcsenek, a golyószóróval rendelkező ör"ökn<.>k kerékpárral való ellátása igen li\'ánatos lennE>, Az örsölmek eroltal te1:eme3ell megnövekedett mozgékonyságára üt 11001 akarok kitérni, elég, ha ut.alok KOY1HC főhadnagy úr jly

1927 nl/í rl'i

\I" lll.

I<Í 1'/1.'Y It, él 4, Slr,lílll),:111 Q1IPg';I'JI'l1f l~n"'lm"; \~-; I;lnlll, ' , ...; ('I'I{ 1(PI'P. Hag'o A A'olyÍl,;zéll'éJ/; ijrs q,özhiztolll'ági 1'7.lJJgá Ja tn /'i('mmihpn »('nl kii Jiin hÖ7.JtlP a tiihhi ijr~ tl·v(·kpnyspgéWI nlin! golyÍlszól'ós örs ("sa k akkor lépDP fl'J, ) ' I{ eZ'! 'szlvt<:~Pg(>~~'p "". ' , l pnn'(l ' 'k . ha ~mlyo;; reml zavarMiO Számyankin! egy-klét ön;nl-k golJyószÍlrélVitl va ló (']Já tását inc1okolni leh,,! él köw! kpzőkkE>l : a.) él szárny terüll'tén hál'llOl i~ történjék ;;úlyosabb !eI'Il1észelií l'\('nd~avarás, a golyúszórós örsök oda pár órán beJii'1 össz;pontosíthatók, b) a lovas, vagy 'k<:'l'ékpáros golyószóró;; öl-wk nagy hherőv('il párosult mozgé'kOOlyságukkal már önmaguk is Ik épesek a rendzavarás l ('lszigptf'lni (.~ anllak eJhwrapózását megrukac1ályozl1Í, c) a golyószórós örsök, ba az ellenállást nem is tudná'k letörni, a később beérkező nagyobb 'karhaf-almi osztJago'k ooavat'kozásához kenvező e1Jőfeltp­ teleket teremthetnek. Sajno'" erune'k a 'k érdésnek tál'gyalásál1á1 él legszcmbeötf:/lőbb és a legfonto'soahh szpmpontokat ismert 0lkok1ból me1lőzni kelJ. Ht megE>mlliteni 'kivánom, hogy az egyilk küJ, földi államban már évekkel eZ('t1őtt ;;zóba kelillt, mik&ppen lelwÍlne hatásosan védeJkpzni nlf'glepett'sszerű légi támadásOik ellE>n. Főképpe-n a csapatszállító repülőgépek nagy mérvií ,a lka1mazlisánwk 1e]}('tooége éR az enene való védekPzéR 'kt-pezte a hírgya-

á. ábra.

j!)'

1921 március 15.

CsENDÓRSÉOI LAPOl<

_.

12l

~I ,~.\

,.

_ _+-1 ", -(

E

a.. Q a.. QQ Q

t1)ci.,..(a. , o

.

100

;t~o,

Q.

a. a.

• • • •• • c.. • • ~~ í~ b 2«

•...

Cl.-:L

Q...

,..,

.....

Q.

Q..

Q...

o..

Q....

~

CL

Q..

Q..

o-

6. ábra.

láso'k anyagát. (Egy modern C&apaiHzá1lító repüléígépre kM raj f~rel teJjeR felszenMssel és géppuskával.) A döntés .1nna'k idején meg is törtffit és pedig oly iráJnyban, hogy töhlx~k között a vidéki, Iwlyőrségi áJJomásO'któl IlH"'HZe fc'kv{í C'Rt'11dőrörs(i­ kel géppuskával láttáJk el. A golyószórók beosziásán;í I főképpen a csendőr j~kolák jöhetnének számít~sha. A goly6szórók száma máj' részlf,tkérdéR. E-etleges fegy\,(']'c>s JJ(>a Wll1kozá,snál a golyóRzórókkaJ feo!i:;zc>reH cs(>ndőr iHkola nagy Wzerői és l('lje.~ harc értéket képvisphw olyannyira, bogy mtlg sz{']'vezet t {'llmáJlást is kön[1 yíí s7,<'rrel 1udna legyíírni. A golyószóró ]reze Ié.sébp 11 v,,1ló (k iképzés a csendőr iskoLa tanrendjébc> 'k önnyii MJC'rrel Ix'illeszthetö, az örsök lciIképzése pedig oküt1ók oda vezényJé~(~vpl oJdJla~ó meg. (Közepes ,kiképílési fokot kÖ1Ulyii RílelTPJ (>lérbetiink, ba errc 3 órás hC'oSílllís mdJett G félnapot szfl1níttmlk.)

9. Eg!J golyószóró8 csendiír

jlírőr

harca.

A golyószóró alkahnazáb-át egy szűkre '-'za bot ( J«.re(éhen kívánom megb('RzéJni és főkép­ pi'n arra kivánok I'"~mutaJni, hogy il golyószóró~ rllj ('gyéh fl'gyverek nélkiil is tud i'redményes('n harcolni ,és f.')adaiokai ömí!lóan m,'golcl3ini. A go)yószúrós ('sf>lldőr Ö1'l'l [('IJ('pése 0((, :lhol :l tÖJ.lleglllozgaJlllak lwm fajuJ11'ak 7."wargáR~1Í vagy lÚ7JadlÍl'sá, WképJlPlI ('l~(ök~i hn (áR j ,>ki n (pi é 1!C'1l fogja fl'JiiJlIllllni 11 pnskiír: iirsiilw1. AlilJJ lIr,lJlIl,all nwgH7,.,n·p7,(,j ( j'('g'yl'l'l'l'S (·II('n51fp](pvéfi

lást, illetve rC'lldbontó 'kisérJetekpt kell lelörni, ott eredményesség tekintetf>ben a golyószórós ör",ök döntő fölényb('o vnnnak. Fpl/Pl'(;S.

Jllnius 4·én G órakor 112 ]<~. községhl?n ,íllomásozó o-pndőr s~rnyparan('~mok (es. ~z. pk.) .\. köz~gben elhelyC'zeit ('s('neW!" örsről rdt>sz lako! feJgyujlo11ák és <'gy szolgálatban <Í]ló j;írlirt hossza hb 1íí7Jh:l re utáln visszavonulá,m kénv"zerí· lMt~k. .Jál·őröm mindkét. (,mberét súlyo>:an rnegsehesiilve a község'he:' hozaUam . .A bplöl'l csoport je. looleg A. köz~.gtől nyugatra, az umcl<1lmi majorban fORzlognt. Menpkiil1pk bl?lllondás.1 szerint ('nl sztl'ko"kodnak, az értékNehb tárgyakat, éJ('lmi~zl~ )'pk"t öSHzC'hol'clalják, hogy <1zt <1 hnl;Íro]\ túlm fzáJlí(s,ík. A kÖZH~g fh-fi lakoH~áll:;íbúJ a ha(h'ji<,'ltápt fl'lfpgy"rrpztl'm, (inkén t jell'lltk.·zííkhiíl Pgy járőrt ..l n1<1jo1' f('lé Huír úlba indítotimIl ~ gondos. kodtama lielység biíllosítás<ÍrcíJ. .\ lakn/'Slip: h:111' gul
1110::::(/1/0/.

[1 d !/::I'I JJ/ Pg il él':s.

A HZ. pk. ,l W(( jl·lpll!{"; i1);IJljall ílA'~' hit ja, hogy Ij,' alip:IUl ",ús. mint ;, t\\,; 1ogn Ub.; t~:-; köy.y~\t \"t H h~) ft\ Pllh\l1 t l lit k\\~:-;út:.· 1\ \ n~' t
10:

"_-

. in n

CSENOÓRSÉOI LAPOl<

1!l27

III {,!'" i II 'I

l ~,.

A c~oport mindr'll figy.,·lIllN 11']\ooli a fllsz!og-a(á:,; . • \. fij:\")",JlíJk "hPI·,;"ge Ikl~l'h.l? lllar IWIll. Il'hl'[. A hrllll 'lIl'.lI\ \ ill·h:lt. 111\'1'1 ;1 h'g'kn,"'khhl 1\(·h,';r:,·rp; 1 késiIIi IíírI é;:w k n I'ra ,'ngppl,,,l'I\· ", :1 III it, megtámadni, a golyószóróva I a majod és nn nil k A (s . •' : . p7.-. (lhllt(//,o:lÍstl. környéq,ét tiíz alá venni É's a csoportot foglY1l1 .\ ".c, pk. t;i,lw",."hín B. és E. ör"öllvpl l'iadóztatja. kadj:\ pa 1';)11 l'.sllt. 111. .A. kÖ7~"t>gbt.'n összevon l ej (eni. A sz. plc. pO/,{{l/rsai. h't. ,)r"';I'1 il l\l.törl l':"opnrto( llH'g(ámadja é:-; J1lt.'gakadály,lZZ; ]n[(:n!' sd, (1\il'ol1olos(III), e"a~árlánc helyben! FüttyjPlrlffil'{, előre! Irány a a) H. ~s Eo iir"öklwk lávbrszélön parancsol ad. Iwgy kl'll'kparoll, illp(\'(;' elöfogatoll a }t'ggyor- mnJor bal sarka !" (Jelentőfutó útján.) "A műúton levő járör a ~ahb ütl'mhen ",('jék el ~\. kÖ7ft.::;t>gel 6s a IközséghágolyószóTó tÜ7.Jének megnyitásakor támadja meg fl z<Ín yárjúk Illeg t>l,k{'zé:~(>t. lígY'elő'ket, azOikat ej'tse foglyul, vagy üzze pI s a b) tál'lll'"zéltín jl'll'nt a "ámől' sza1caszpaWnl'::-Il0búgllak, jell'Il("",t (",.:;z előljáró parancsnok- lllajor déli szegélyét ta,l'tsa iüz alla tlt." "ágain;)k él legközelebbi honl'(>d állomásparanc;;4. mozzanat. ]jI,li>ágnak al e,;etl'ől, elhatározásáról és cl. tett inH elyzet. tt>.:kl'ué"t:'kről. A golyós~órós félrajnaik n til~löá~l~sha v~ ló e) .:\.. község L'1őljáróságát értesíti, hogy B. beérkerese utan a sz. pk. a rohamfelraJJal c:-;ataré~ E. ör"ök <1zonnal in!luln~k s ft>1 órán beli.il maga láncban támadásra indul. A majortól ikh. 300 m-re is a köz...::;éghen rt':'z. erős tüzet kap, mire a golyószóró tüzét mt'gnyitja. A rohamfélraj csendőrei egyesével gyor" szökl"lés:3. HI OZ:::O JlO!. sel, kihasználva a golyószóró Hízcsapásai által Hely::ct 6 úrn 4/5 pC/'ckor. nyujtott tüzo1rtalmat, folytatják il támadást. A A cs. sz. pk. motorkerékpáron A. közl t>gbr l'Ohamfélrajlra a "B" Ikel~tből irányítotttüz mind érkezett. B, ör:"öt már ott t~lálja, E. Öl'S kb. 5 pE'l'C- Ilrőseibb lesz úgy, hogya tá,maclih; elakad. A golyócel utána érkezik. A közRégbeon nagy i:&ga'loID uml- szóró fé}raj rövidE'sen felrsmeri, 'h ogya rohamf1élraj kuclik a majorból elm{'l1e1ki.ilt€ik e'lbeszéléSl'i nyo- támadását !honnan akaszto11(ák meg és a kE'l te't gyor,; mán, ami azonban é.szl'en>hetően eIül a fiZ. pk. és egymást követő tüzcsnpással árasztja d. Ennek az öl;;ök gyors megjelrné.;;e következtébeon. K. őr­ ha1wsa azonnal jelenbk'ezik, a tüzelés a kertből gy('nme~tE'r jE'lenti a cs. ,'Z. pk.-Th:'l'k, hogya betört csogiil, TIk'ljcl te-ljesen meg.:;ziinik " a 1'Ohal]11 ['É'h'aj kh. pnrt mt>g a majorban garázdálkodik, nagy l~.,ze 100 m-re jut a majorhoz. A mnjol' l'gyl~" ház<1 ihúl teljl"sE'n IE' ,"an részegE'dvE', II rablott hollmit most közepes erő.<;Régű i(üz fekszik a rajon. pakoljá'k koc~ira, dp eltávozásuk csak egy-két óra A RZ. pic. j t'lért' a golyószóró fiE'dYE' állát·;! yáltozmuh-a várható. A csoport f'mhel-ei katonai fegy- tat és az ellenség tiize Mtal il llÍg zaVHrViI C. p\mtol} verekkel vannak fel~zrl'f'l\'e, hizro:"ítúsll'k!'n egy tiizelőálloot foglail s onnan a majort erö:-; oldaloz(j (;r."zem I'ml a míí-úton. tűz alá fogja (a múú(an leovő e,-:emlől'jál'{)l' közlll'l1 , a raj bal számyálhoz fl'lzál'kózot1). ElI/(/trí rozrís. A majorban belllnszol'Ult fORztngatók ])1rg-l(lis(;rAz utat a határ felé Il'zárni, a majort é~za\k felől miégtámadni fl ha a C>iOport foglyul ejtése nem sike- lik a miíút fel'é n vi':;t;ZnV0l111lúst, 1\ major kÖl'l1y('kp riilur, azt a vámöl'ök ~t.'jtett :bf'É'rkE'zési i'l'á'nyáhll azonban olyanerös goly(v;zóI'Ó é:,; pUHka( ÍÍz alatt fekszik, hogy enől ,a sZ{l1l1c1É'k n kró I ]e-mondanak ::i zo J'í tani. A házaik ba heszorult É's az ahlnkokhól lövöldöz{; A cs. sz. pk. lJO/'(/llcsrti (kivollotoson). fosztog'aták g-yÉ'r ti.izt'Jéséi látva, a RZ . ]lk 11 I'Oh11111 , o~. a. köz~égh~zán ö~>i~('Sel'egl~ t poJogá.ri lalkos- elrendl'lésÉ're t'ilérkpzetlnek látja nl. i(Wt. "ag kozul 8 '~la?Vl~eltrt, hk go,lyof' fegy'VerrC'l I'e'nA jE'lre elrpnde!t rohamhoz c&.'1tlakozTI
v..... f(\jf\t h\n~~g' t\'g t.llll:ld II 1. ~(\p;tl~~-~g-\\t ~- 1n ()f':l n

il, p

l< \'

í~ o" II \

t

< l

1927

III árai us

15.

CSENDÓRSéOI lAPOK

A tanu vallomások érték és él'tékelé e se. Il"ta'KJSSAL' .:

r

ADAR föhaduagy.

. ~z }gazsagszolgáiltatásban il tanuknak . tt il Jnl"osag «ok e&'tben a t·al1 . II ' k' lllllU.':.1J1 él lÍt" f'l 't'l , . . uva omaso' a apJan t. ], I , l e ('tet, Igen fontos iSz('rep jut. A marasz~ ~ . v~~y fe!?H'ntő itélet ]"end~zerint a terhelő ;:~} ftlmen.to ~mlU\'allomá~ok, következménye s 10 ) a ullluk .1 bunper kunenetelere döntő oef l á t ~n~a'korolnak. Ez a })efolyás kiilönö;;c>n ~zem ~tln1'k a~,kor! ~ml~or a l.nroság tárgyi hizonyítÉlk ok hiányáI~an, l1~I<:len("k meghozatajánál kizárólag fl tanuk ulloma;;ara lesz ut~lva. .E9."?' ":;1 ber 80rsa t idé'gen em hé'rek vallomásától (emu !l1ggové, - az emberi gyarlósáo-nál fogva méC>" a 1,~gJ?bb mlgaltak-lsunk maJi.. berendez)ked~sél)(m ez mégiS tllmesze~(,:qnek tumk :Pe,l, anunl:'k oka kélségtelenül ,11>1>an l'I?JlI k, hogya b>iró8ágl1ak mi nden méO" eskiiyel ml~~el,ősí!et1. vallomá,t is, joga van ;n,él;}eo-elni. Koztudomású, bogy biráink ezzel a jO'7O"a{'mindl'n ,adott alkalommal élnek is, s az ('l.ha,ng~ott vallomasok?ta t?nu szemeJyénelk, egyéniségének, s az Ossz<-s kornlmenyeknek alavos és .körültekintő mérI<.'gel~,(>, u!án fog~djá:k esak el alapul itéletiik meghozatalanal. Ezaltal az emheri gvarJósáo- határán Ill'liiI a tévt'dér'i lehetőségl'ket IrizArják ~., az ecryes ~'a llom{~o~at ~11l'gfelelő(,ll élié1k elve ha~ználjá'k'" h.>I, 111\'t\'e ertléke~;!ÍlIk . )JyolJlozás folyamán tanukkal a eS'l'ndőr is gyakran foglalkozik. Sok esethen csak rájuk van utalva. I<;lőadásuIJIkat médege-Ini, értélke!l;i é3 érléke~ít(,LJi '1\zonltall1 csak akkor ll'liz képes, ha a 1l'lTl'Jlcltartásunk ln. ~";1 szerint talluknak azo'k at az egyoén('k<-t lwv('zziik, akikről f<-lt~h('iéí, hogy 11 hiincseleh....méu1)TŐI é..; a hiinvádi ('ljáJ"ilsra néz\'c> fontOl< t€-n)1köriilm(>nyről közve(]("!l é~zleh'ten al<1lJtlló tudomá~llk \'an. Ahiinvác1i eljárás folyamán tt>hát, törvényeink szpj'Ínt, o"'ak ezek az (>p;yrnpk le~znek tanuk gyaná,nt ki kérdl'LJhel ők. .. \ nyomozás folyamán azonban, - miután a nyomozás tárgya mindazoknak az adatoknak ,l ki]!ullatolál:la A~ megállapítása, melyek a v~d eml~lése Yagy nem t'll:nelése kérdéf;ébell a vádló táj&koztatá,ára ~zi.ik~gese'k, - a 1arnu fogalma már 111'111 ill;Z :-;zorítha!ó ilyeJl szű"k határok köz{>, II1(,I"L a nyomozá;; lWlJl má ...;, mint előzct"s puhatolás. Ig<-n f;ok ('Io~n kikérd,'zÍ'::;ét kecll\'lH' a c;;pndőrnek mellőznil', ha " köz\·ptlt·u (>,zl<-I&-bl'z szigorúa n rag-aRzkodna, ;; ('zÍ'rt - vÍ'I(>ménYl'lll sZPl'int a nyomozás ,urán 1a11Uk6nf "ílt'n'pplh~>t minden olyan e/,,'yén, ki az (~Ikiin>(p( t hiin('spl!-kmény ről aká r sa.iát észlel~~l', akar llIá;;J1( j('I'·JJf.k<'ző (alluk
" ','

123

" , ..

nyek ~loada,a "ve~ett a c~en~ornel onmaguktól j('_ lent,keznek. Eloadasuk mlUtan rendsz<-rinl - 'k··l . . k"tl" J" f." ' t iol olyolag tanuskodnak, 1(-gtcjblJsZ?r ertélkesek és azt a nyomozás folyamán pfI-dm-e'nyesen fel leh<,t használni. . , Azo~a( a tanukat, kIkre a nyomozás folyamán akar a ~erteít, akár a gyanu,ított, vagy másik tanu h~v~t~OZI'k, luyatkozott tanuknak ~<,vc>zziik. Kik~rd:ze~uket a ~el"teit vagy a gyanusItott ren dszPl1.n ( k~j"r:l y, f.?gja ~ csendŐliőI, aminpk - ha ("sak azt ~ulo~os korlllmenyek nem akadályozzák - il csendor ~:llnden alkalommal te~yen is eleget, mert <>]]<'nkezo, e3etb~n ~z elfo~IL"ag gyanujának telwti ki maga l. .Eloadasuk a l'ertetthez vagy a gyanu~ít()tt­ hoz valo 1gen ~yakran érdelkelt viswnyuknál fogva sok esetben elfogult, s így értékiik is c~ökkpnt. Haióság ~ltal felhivott tanuknak azokat az egyéneke~. ne;e~ziik, kiket a hatóság a hiincsellJkmeny,elkovetesere v~ry a tettes kilétére vonatkozó felvllag"o~ításulk eWak~ek ,állásuknál, foglalkozá;;uknál Yagy llla- kOlUlme>nynel fogva modjukban állhatott az elkövel"tt 1J~iJ~cs(,lekményt mc>gfigyelni vagy a hiint('(tessel ermtkc>zm, pl. a napnak meghatározotl ideiében hiyatalba menő vagy onnan lwzalér{í hl ~'a1alnoko!, ~ovábbá 2érkocsis~k, honlárok, koc,maro~ok, 'kclnok "th. h. ll1yomoza~uk, - anllak \'1Iro'ndolá<;ával. 110lrY II hiincselekmény dkö\'(>té"i iIl'ntkezfíkl1\'k lpgf,'lj .. hh 2-:'3%-a tud c~1Vk érdelllleg,,~ rl'lYilágO' ,ítú~"al ~zol gáhli. }.. nyolllozásnak igl'll ét1ék('~ tanu.ia Jllt-g a he.sugÓ. B<'sugóra nlÍndl'!l nyomozó közl'glwk 1"'1tétlenül sziiksége van, mert l'zt>ktöl igl'n gyakran juthat értékes adatok hirtokába. R,·nthzl"l·inl l'll"nőrzésre szorulnak. Ll'g,llkahnusahh l'llt'n{írizl'~i lllúd ('gy mclsik hesugóva'i való l·!I(·I1{ír!z!t·!i;" kilh'k azol1han ,UTól, hogy ő ,'llenőriz, nl'111 ~/- k;~z(' rw il il, (If jú U \ ,iló (ll d l;1 Il ,í ...... .". 'ITI.... 1. 11l!>h'(';1 torfl'llf<>knl'k :li!:.\llllkh:lll ,.ti" lllg l. íl{·... '" (.rfjiik. lIt·IYl'>'~i'g·éllt·k alal'J",·lt"tl'k II I ;:iLI' k

"I'

t24

CSEN06RStOl lAPOK

1·· ' ·\ . '.. 11'" t I ,c,,, ',..~,\l\'lIli "ll:--,""I{i] függ, l';zl'k llelkul ;, kl!l\'~l,,'u;t \;it;t" \'" ]wlJn" l'l'zek:;z,'t\Ul1lk ll}',:,. , . 'l l t;\R. ' · ]1'\"'""e°x>t ~\\"" \-a~' \, r1.l!~·' ~ltt\k\)s~ng.'H ilZ t\t'Zt"\l((I t. ,I t., ~'~' . .'" ,. ' l ' l' ].: 1" ,·'tl"o' h h,ltr;lll\'l)"an )l'Il~,I"O.1. " IS , za.tJcl. ," r ~~ ;t n~'.'a k h;i t rúnY\l;;nn. l~l'!O,~Y~It'oIJa :ll:Jl(lu,lJln~r' h'h'!!"'" úllapllt. pl. l'gy tt'J",'rnl~8. n(,l~,latiztcnIa .~, ), .\ ~ \l'2l'kl',I"'" h('h"'''o.Í',gélll'z 1('ha t ('lso"OJ'~)1m sz II k· t " , , , "'k 1- Ill'I yc :'t-g,'", jw,g\ nl. \'''Zll'\&' I(le,ll'n ('rze 'szen'em ' . . "l';1 III li hia]' ,'IH' k. ' .L. J' . ; él'zé-kszeryek kifogást~1lml mu"k" 'oCte8C "a lwhl's ,>!'zl'kl'1t>shl'Z azonb~m. mftg nem <:>leg<:>nd~. HÚlwan vannak olyanok. kik ep ,sz('mm~l?ll'llfl. , n~Z1l~'k ét< látnak an~lkiil. hogy a lalottaka.~ l:ogzIl,ent'k. Ennek oka elf;ősol'ban a megfigY'el~:kepesseg hiánYgijedt ember igen sokszor nem tudja előadni azt, amit látott és nem i udja leírni azt, ,aki megijesztetie_ Ahálban jólmulaw, udval'lóktól körülrajongott lány D1ind~nl más szinboo lát és jegyez meg magánwk, mint a petrezse'lymet áruló társnője, csupán a hangulatok ellentéte miatt. A haragtól felgerjedt ember sok esetben lecsillapodá,sa után 1-:em lesz képes hívern előadni felheviiH állapotá'ban elkö\'etett cselelkményeit. Igen fontos tehát atmak a megállapítása, hogy az esemény történtekor nem befolyásolta-e a tanut a hangulat vagy indulat és ha igen, milyen irány han történhetett ez a befolyá' !iolás. , ,Hátr~llyo:;an befolyásolja az érzélkelés helyel:i~eget~z l" =kor az éHzleléssel el'vii. tt jár a Ik övetk....ztf'íe:-;, ~z('lk~?f'n az esetekben ugyamis a ianu cl. latottakhol kowtkl'zlptéseket von le s a történteht a kö\'ethztptéselkkel eg'yiitL l'ö o'ziti esetlcO' azt ' k e.'z ' leletel've l 'IS kiegészíti mao-"arázza o , , . ,miálma~o , ' ..... 'l e.ll'" k' , 'OJ , t~l a val ~~a~,Lo el'O :~pet Jegyez meg magának. Egy kPtios ongytl'kosl>ag1. e"etben két i:izavahjhető tan.';! a l~iró::,ág f'l,?tt ~s~iivel ~rősítve állí lotta, hogy az O?gyük~~ok kolcs0'!10Sf'll lóttek egymásra. A va]~()ma<: alapJan az ep.')Tlk életben maradottat -vád a,]á l~ heIYf:'zték, s csak ig<>11 ho'-;szú vizsgálat utánI ~ike!'

. ., • ig\' :\~ \\l'z,\'k,\le~ l11 ztl)ll~ngn

(, ,"';(l~nl ..hln I~ ..'(l . ; .

í

•

I.

1927

ln1hf'ill~

l".

I'iilt nw,,'úllapíté111i. hng') a tanuk !1 ~jv(o:" I'lfí~ti kot (':';Ö nő" ~(>.zf('h' III ('lé;; hííl kö \'(' IkezlPttp l~, "a IIII~1 s ~ I k;~t , holot t az c"ak nz plhú('Húz;Í,;nál p:-;zk?z?lt 1~('zf{)gi1::; volt. - }<Jgy llHl;;ik tanu a Wlárg>:ala,;~l.,plnok é~Zl)ll k~rc1(>~.,I'l', hogy a vádlottak pafl.l~n l.llo~ "vol td,l~-(' támadói iO'emwl \'álaszolt. Faggala,-H'Cl kesobh kl.l/'10nldle 'hgo'y tánJac1óri ,a l'cáln!'Jll i,,;Ult,r!<, meg, nlPrt t'ölét v~H. ek~(Ql' azon ,kérdé;~ly, hoW llOlnnilll tudja lphát, hogy ezek voHalk: a tamadol,..a legna0:yohb nyug~'lommal azl feleHr: _ha nem ok le!t(:k ~oln~l bizonyára nem i.ilném"k Itt. - Vall~ma~~l il lát~ltalk -alapján való kövelkezte1és, ~n~lt mal' okoskodásna,k is nevezhelünlk, helytelen aranyhan hefolvásoHa. Em~ékezé, alaH a megtörtént eseménY,ekl?-ek, _ a meO'törlénés időpontiától a tanuvaJlomas 1c1(>jéig ~erj~dő." - emléke~:tben, taI:,tását ~rtj.~i.k. lyesseO'e elsosorban a ]0 emlelrezolClhetse,dol fngg. mert ~sak ennek birtolkába/11 leszünlk !képesek az eseményeket ·a gyunkban ho,- szabb ideig változatlanul megől"Ízni. Szi.i.lkséges, hogy az esemény agyun'kban be'n yomási keltve él'deklődél:iünket ébl'e11tadsa. mert enélkül a tödéntelket, mint bem111nh."'et közelebbről nem érdeklő eseményeket, könnyen elfelejtjük. Befolyásolólag haJt még az eset történloétől a repl'odu'kálásig eltelt idő hosszú,~ága i>:_ A hosszú idő az emlékezést elhomályosítja, esetleg ki is zárja. Az emlékezéi:i meg·bíz:hatóság.a főleg abban áll. hoy'\' a tanu úgy emlékszik a történtekre, amint azok valóban megtörténlek. Zavarja a megbízható vislzaemlékezést, ha a tanuvaNomásig a történte/kre sokszor gondo'lun'k, a~t önmagunkkal vitat juk, s az érzékejéshez hasonlóan - saját vagy mások köwtlkeztereseivell kiegészítiük. Ilyen ~etk'll az emlékezés eltér h€lyességétől, s a történt<:>k hl'lyf'tt hamiOi képet őrizii.nk meg_ A ta/11 uzás harmadik mozzalla ta a feQújítás (l'eprodukálá~) vagyis a történlpknek V'isl:izaadása az érzékelés és emlékezéi:i alapján_ Helyessége első::,ül'­ ban i -; az érzékelés és em~é>kPzés helyes::;égéWl függ, A hibá.s visszaad&; a l'OS~Z érzékelé::; természetes követlk ezménye. B",folyásoló'laO' h'at rá a biró1:lá'" . . b CI vagy a csendőr e>lől,ti elfogódottság, a félén'k ség. a gyanUi:iított ~ráll1 {'rzeH részvé4:, harag, továhbá il női szemérem (-['zé:>, li feci:i('gő h'rrnészet slh. Ha a mindennapi éle-tet figyeljük, tapal:izta 1juk, hogy igl'n sokan, igen gyakran állítanak olyatl dolgoIkat, mplyek a va[óságmllk: egyáltalában nPJll felelnek ml'g, vagy attól lényege6l:'n eltérnek. Az eltérés oka nem okE'n'"lwtö n1Í'nrug a ludathan és alroratban, mlo'li cl fentü'lkh6Ilcitiinik, hogya talIllvallomás lwlYl>i..'iégl' sok p"t'then a tanutó] filggetlen köri.ilménytől is függ, Igy magyarázható (',;ak meg, hogy le-ljeSl'll t:izavahiheiő é,.; jóhi:,;zemü lanuk a történtt'kl'l' YOJlatlkozóh1g >:ok (':';P'tlwn \'gymút:itól léuyl:'g't'>'sl'1ll ('Itérő vaUomá:,;l [«.;znek Jó tanu ('Hilk az lei:iz, aki il törlénlek<>l a való,,&oo-nak megfl'll'lől'n, hefolyá~ml'llltestln ,k(>'V,,"s vi~szaad1);i. Azt hoo'v II lanuk legnagyobb l'Ősze nem ill yen, bi~onyfiani fl'lp:,;legei:inek gondolom, melt nyornozá.';ok alkalmával bizonyára nlinclen t>:tlndőmeJk volt alkalma ezl tapasztalni, 0i:iupán arra llÍ,Y0m, fel a figyelmet, hogy Qegyen llllnden c~endol' ovatos a tanuk pliíadás!1inak e.Jfogac1á:;;ában s igYeJkezzék Ilzt értékelm.

Os

YP,

-

19~

]!l '

,l

kl hl

ki: iTl

t!'

Jn 1'1

c:-

n· il

h JI

k n

h

cl ~

l ( ~

(

~ 1

1927 mál'ci us 15.

CSENDÓRSÉGI LAPOK

. Az ért~~~.1és~él - a már fent l'észlete,,;en isllloE'l teteti k?r~l!ll~ny~keu kivül - sohasmn szabad a. ta.nu egYeJ:llseget, Jellt'lll?-ét és életkorát. figyelmen kl vnl b;'l.gym" m(')'t ezek Ismerete és mérlegdlése a h~l~e.s ('~~'éke'lese. na.g~ban előR~,gít~k. A komoly, erkolcRoR t;,' megl~lzhato tanu eload8Jsa a valóságnaik nwgfelelohb, H Igy értékesebb l('.sz a léha erkölcst('len, élete! él?, megbizhatatla1l tanu előadekánál. A magaha ~aJ'koz~tt, másokkal beszélni nem szerető ('mber szuJn,za\'u előadáRa is értéke,ehb lehet a recS{'gő, mindent tudó és mindent látó tanu eloodásánál s veszedelme", volIlla ha a csendőr nem ismerve a. tanu egyéniségét, RZ ilyen sokat bo'szélő tanunak ~l~elt adna csak azért, mert "tud beszélni". Ilyen lrany ban a cs(>ndőr sZCll11élyi ismcl'cteinclr mindenkor nagy hasznát vehl'ti. . FOl,~tos körülmény a taJnuk életkora is. Gye r111e~ektol s?1k <,setben ihasznos vallomásokat. nyerhetnnk, ammek oka az, hogy agyelmekek solk miudé>nt észrevesznek és a lát.olta'kat befolyásmentesen adják vi~sza. A nagyobb fiúk, s a jó f('lfogású islkolá~ gyel'melkek rendszerint igen jó tanuk. Érd(>kl&lésük eleven, megfigyeJlőképességiik fokozott, s öröm.m(>l állanak a csendőr szolgálatára. A serdülő ifjak, kiiJönösen a lányok már nagy óvatosságot igényeln(>k, mert a körülöttük történő eseméuyúket, mQután ~egtöbbször önmagukkal vannak el fogkllva , nem figyelik meg. Felnőtt. egyéneknél a nő gondo~abb, a férfi megbízhatóbb. E'lőrehaladot­ tahh korhan l~vő egyének gyakran hefolyásolhatók, ll1iért iEl előadársuk csöklJrent értékű. A nyomozó esendőr nlÍndell a;lkalommal IRgye lllp"·állal1ítá.<; a tanu nincsen ..e ére. . lál'D elmulasztja, Dyomozásái igell kÖlluyen belytpl(>n irányba terelIheti. Nem ~zabad a c~endől'l1l:"k figy(>lmen kiviiI hagyma azt ;;PIll, hogy a tanuk kikérdezési módja azok ellődá.'Sának hdyességére nagy befolyás~al van. EillIHmal"kodotl, felületes, a dolgok lényegével nP!11 törődő kikérdezéssd nyomozá.<;unknak többet árt unk, mini haf>ználunk. Szülkséges tehát, hogy a IJY011l0ZÓ cscndőrö,k mindazokat a szabályokat, me~ lyelmek helye.sségét bosszú gyakorlat tapa~ztalata.I bebizonyították s amelyek a tanuk igazmondásának clős(>gíté:;él'e igen all'kalmasak, a tanuk kikérdezésénél $zem előtt. tartsák. Ezek: 1. A tanut előbb zavartalallUl IJeszélni engedjiik, előadását pontosan fe'ljegyezziik, hogy figyelnIiluke! semmi t,l ne kel'iilhes<e. :2. Ha a tauu nem tud töbhel t'Jőadni, Cl%: isnlPrl lllellékkörülmények c>lőadásával serkenljiik a lrn'áhlJi t'lőadásnl. 1. f.>ziihég (,~l,tén a lmlul il helyszinre vissziik 4. .Az idő, tilvolság és n~pol~ 111.~g:~Hapítását, to"ábbá a valú;;zinű!1el1nek lat<;zo k0111lmenyeket ki"érJ..,till'l!; ("lIenőrizzűk vagy a tanut. a visRUleu~­ Mk,-~É's IJl"n füntosahb napok v,a gy e,(>ffiényck Clllllt{'~(,,,,,1 Hl·gítjÜ'k. . , KjH~d(!t ('áfolul lTIi"g' ]JI. 11~1 a 1<~lIul, .,1Z~ (dlítllfta, IlUgy az uránu:k Pgy, klH kanalba,n o v~l,!\J kl a w(.rg·l'l akunybúiJóJ .1 pa~ztorhoz, uut II IJtlI:iZ-

,\!o

12.;

lor aztán a férj ételéhe t('tt. Egy kibérlet lJ(-hi7,()nyítoUa, hogy az út meg tétele alatt a kanállJól mÍJlden csepp Iklic.:;eppenl. - "C'gyancffik kL<;érl"t útján ellenőrizhető a íanJunak az az állítása hogy sötétben a gYn a részJIetek feszegetésével hOzJhatók zavarba és lepI ezJbetők le. Az elmondottak lényegét összefoglalva látjUK, hogy a lamulk előadása egymagában - igen sok esetben - keveset érő hizonyíték, s anyomozáR. melyben a büncselelkImény elkövetését s a teltes bünösségét csupán tanuvallomásokkal tudjuk bizonyibani, sdk eselben nem lesz etoedményes. Tévedé" volna mégis azt gondolni, hogy a tanuvallomásoknak a nyomozás folyamán egyáltalában nincs érték(>. A vallomások ugyanis minden alkalo=al nagy jf'len lőséggel birnak és igen értékesek lesznek, de csalk úgy, ha azoknak hl'lyessé,g-ét módunkban áll ellenőrizni. Ez az ellenőrzés elsősorban és legbiztosa bban tárgyi bizonyítéko k (biinj(>lek) hl'szel'llése álÍlallesz lehetséges. Erre kell tehát a tanuvallomásokat. főként felhasználni, mert megdöntb(·tet]('!ll igazság, hogy töhlle! (.1' ('gy hí rgyi hizoll~'í­ l&k száz lanullál.

...------_.-.---.------_.-

~-.-.-.~--._-

Ci~'ányok

praktikái.

Irta: GERGELY ENDRE ny. á. százado •.

A Csendőrséqi Lapok mult évi 13, ~s 24. számáhan "Cigányok", illetve "Hogyan kell (/ ciqáll./lo/;at árlalmatlanná tenni" címek alaH két érdek,'" nyoll1ozáslt ismertetett. Ezekből kitűnik először i~ az, hog-v szó sem Jehet. unól, hogy a cigányok kö~ · biztouságelJC'nes tevékenysl"ge Csonlkamagyal'ol'szág t!:!riil(»OOn a békeidők:höz képest csökkent ,"olna, akár a cigá.nyok számál, wkál' az általuk elköwt<'ll hűu­ csele'k mooyek súlyosságát. telcintjilk is. ~Iá,,;t\d8zor pedig az is kitűni.lk, Ihogy vunnak derék alti~;djeink és ():;(,l1dőreinik, akik eliudnak bánun a körmönfontan l'8>vasz cigánYl1épséggel. Nem könnyű dl)log ez. Sohasem volt. nagy azolrnOlk az örspiU·'1JH'"n" .. koknak 1.1 sza'ma , akik elmondhatták ma"'ukról Ih)"' . l"" . cigányo'kkal Rzem ben komoly t'rromé'llYekl>t tudna k l'lérnL Ehhez mindig' ,;nk leieménye"",ég. ~ok f:íl'adság, még- löbb kitcn1ás és lapu:::ztalal volt ,;ziib";g,,~. Az előbbi f('lltét\:'ktkhez n kl'llő akarall'rí; >ZÜk>'l'g-,", II t apa'l'lzta la t llI('gRzerz{'~élH'z 1wdig az a Ikn ]"111 .,;,.; ,1 megfeklő idő, CSilI;: ho""zahb idő alatt ''k ~~", ~.

CSENDÓRS~Ot LAPOK

l:.!(l

h.,~,'

b \;I11ttljnllnk nz \':-'I'1l'kh,<íl. akikiwk 1)('111 't'Ü' lI\(,tl ittkh;"1 t"t'n :1 1\'1'1'11 ";,t'lI\l'l~ ('S lap:l;;zln,ln tt.1,at ~ ;; t,i'l'lI\iilk \ il, ('II ki.! Il';;t'khell lH'I," ;lIl11),!ra :1;; .'1.'1'1 ,'I'I'dnl\;"Y ,I t'on t O", hnlll'm l}","l:l tohh ""~,ld k'(i:~ h~"., :l t'ip;anyok lll:lgiltnrtn~:lI'~)1. ,\ zl : 1~,:.'''I, ht)g~' "tik nlti"zt ét< t';;l'ndlír tudna ,t1Yl'lH'k1,1 h.'"Z;Í 1l1\l1 II i, 111\'1'1 hi;;Zl'l1 l'hlll'll a tl'lnntelbl'11 :l j,lk :IZ .',<'I<'k il:' "nk I:ll\\d,,(]got nyujtlH1tnak, nhol :1. , ' t (;IIH .·hnilradt. .\ kÖn·t kI'z(íkhL'n nl,Mn} cigúny-tapa,;ztalntot nk,lnlk f,'kmlít"ni, (',;a'k úgy, ahogynIl e;;Zl'mbe iu 1na k. "" 1'llI ú,i l'" i"llll'rt'lh'l1 dolgok l'zd" de nem :'1 1" l'l)lllk lw"zélni. Lt'crlH]O'yobb ]'(~~zükbl'n Baranya , " <". , 1 l í>- 8"111\1<'\ 11l1'gyékhöl "wrlllaznak, al101 moc om Jan ,:,,11 ní>liri'l1Y "'l'l'dml'nH'S, dl' még több igazi eredJll'lkiili elo'áll"üo'Yről tudomá"t SZl'rezni. 111L'IlY " . ,... l hJll('l'h'm az l'zen il I'é,,:zl'n miíködött három eghil'e.... ehh l'iO'Úl1\,-I'ém réúj örl'g jclrásőnnester1., Béres Fl'l'l'ne ,,,zTgL'!"'ári, U51bl'iel 'A lajos domlbóvári és HL'l'Il"l'hiitz 'J ÚZ."l'f nil O'ykanizsai já'rá~parancsnoko­ kat j", akik l'l'Jl(]khii'li credmÓllnyel müködiek a eionllyok .. 1]Pn, dc Illéo' ők ::;(>111 nlindig hiba nélkiiJ. ~ irá!' mo~t n vitéz ~Hol'váth Jónás tiszthelyettes nYolllozú~aihól adódó első tapasztalat az, hogy azon il' ré"zen, úgy lát "zik, - ma is ugynnaz a hl'lyZl't. mint l'zdőtt mintl'g-y 20 ('<:izlendő"eL Az ő nyomoz<'Í,aillilk i~ll1erteté:-é1)\~n l,lőforduló helységnevek le,!.','nag"\·ohh I'é~zére még ma is cigám.yokkall kapcsolatha~' emlén kere!>llt'k fel, 1111n1 másokat, még akkor is, ha a c~endőr,,~g ellL'get zaklatja is ott őket. Viszont más l'é"zt'kd töhlmyil'e elkerülnek. Ilyen vidék vult például a Duna-Dráva torkolatának szöglete köriilhl'liil a pHmunosluri hegyekig j ide nem szívesen mentt'k he, mert esetleges rnenekú1ésúket egyfelől a Duna, má5feWI a Dráva akadályozta. Yítéz Htll'Yáth tiszthl'lyettes nyomozásaiból kiitűnik az is, hogy ha a cigányok elleni nyomozás ('I'edménYl-\,;, az eredmény mindig nagyolbb, mint amekkorára előre számítani lehet. Egy lopás nyomozása kezdetik mf?g és a végső eredmény több tucat lopá,~ és sok más hüncselekmény kiíderítése. Ez régi tapasztalat és igl'n fam tos dolog. Mert nem úgy ,'an ám a dolog, l1ogy, mondjuk, egy oigánnyal é~ egy esettel indul meg a nyomozás, azután sok CIgány-tettes kerül kézre és sok nyilvántartott "kiderítetlen eset" nyomoztatik kij akiderülő escl€k legeglegnagyobb l'é~ze egy örs nyilvántartásában sem szerepel, azokról il csendől'ségnek a kiideriilésig tudomása sem volt. Ennek oka többek között 1{'0'több~yire az, hogy maga a kárl'osullt lakosság ne~l te;"z J~lenté~t az illető ('setekről j sokszor talán a k~r kisehh volta miatt nem, sokszor pedig, - kiilöno~en" ha az "setek Pgy-egy vidékern halmozódnak - talan azélt nem, ffieIi a nyomozást hiábavalónak tartj~ Pi> e~él't az azzal járó herceJhurcától meg akal'J a , n?;agat kímélni. Annak idején az egyik valslDf'g'}'el or:;; ~ szomhathelyi kiír. ügyészségtől nyomo~asra ,k:~~l't ~gy oda beszállított cigányt. Ez a tlgany knlono;;~~lJP('n yallott. BeisffioE"l'lt olyan lopá>'okat, amPly~'o! "pnh spm tudott. Előre megmon(~~)tta, hog;V peldaul az ('gyIk fwluhan melyik MzlJa trJl.t lx-, 11Ut lopott el és hogy il lábtöl'lő-sz6nyeo' 'lIi J'E'Jtett ~ul<.:" ~eg'élyével hatolt be a háziak távolléti~_en !l hazba. :Jhkol' a n):o~ozó járőr az illető faluba P~ hazhoz (:lvczl'ttr·, il hazlak mit sem akartak tudni :tl,llk

1927

I1líll'cillQ

lj.

"1'1'61 hng'y n(]lnij{ lop<Í~ tÖl~én( volnn, - rp~tf •.llt~k t. i., !lOg;' az l'~etl't nem jek~'L~tték,. - rll' nWg'I>i IH' ];:('Ile!! j~m('l'lliiik, hogy :l eJ~lJly Igazat I1~I)~lrlf)tl. Ily módon maj11\ HZ('n'pelt. ElmonrUwtjuk telbát, hogy a cl~(l11yf)k ~okkal több híínc:-;elekmé'l1yt kovl'tnek el, mint azt az ember hinné. HoO'y a ciO'áJly mindig hazudik é::; tagad, nzl már ig..fián mi~d('IJlki tudjn. És m~g s.em lrhpt, rzt cl körülményt l'légglé ~ok:;zor és eleg!;e hat~3'-t(J:-;a!l nlincl('ql l1yomozó cR('uclőr figyelme'be aJanlnnl. Mind",n valamirevaló örspu1"wncsnolknak mf'g van 'i!m'" ~- t'" cl mnga egy vagy több "blZC11 l, "megh',1z11a 0, ciO'ánya akil'ől 1 a csalódást. Dorich József tiszthelyettes besúgásra vállalkozott cigányáról is kisült, hogy milyen gézengúz, dc ez legalább rúfi;oetett a dologra. Hogy vivéz HOl'vátih Jónás Itüszthelyet (leg milyen ta pas;otarla tokat szerzett az ő me~bízJható cigányaIival, am nem tudom, de előbb-utóbb őt is csalódá" fogja érni. Egy szóval sem mondom, hogy a nyomozó csendőr az ilyen het;úgó-cigárnyt ne hasroálja fel, his;oen jól tudom, hogy nagyon sok eset ilyen cigánY()lk nélkül sohasem derült volna ki, teháit lehet ó"ket felhasználni, mnru is szabad nL~kÍik, de bízni bennük 11('111 szafbnd soha. A dánosi mblógyilkosság idején az egész országban igen hajtották a cigányokat. Vns- ~agy Zalamegyében is összeszedett az egyik járásŐl'Il1eS­ ter talán tob b mint kétszáz G"Íg1wnyt és egész nyáron együtt tartva őket, nyomozott vehik. I~l'iIl sok eset kiderült, igaz, hogya legbűnösebh ('iganyok közi.il két legény megszökött a tábOl'UÓI. }LZ eredményt>ket. jórészt egy megbízható cigány-bl,.;úgójának köszönhette a járásől'mester, akit a töbhi cigány közé be· csempésZJett. Ez azután kihallgatta a többi beszél, getését és mrndent (már amit jómlJk látott) elmondott a jál'WsŐl'Il1esternek . A következő télen azután hírül hOl'itáJk a j árásŐlUlll\sternek, hogy egy G"Íg'ány igen költelkezik Ll korcsmáh-lban, aranyól'ája is van. amelyről azt llHmdja, hogy azt az ö barátja, a "járásiél'1ll'e-~\el''' adva ne'ki. A jál'ásőlmest('l' azután hamarosan kiderítette, hogy az ő aranyórás "ua rá,t ja" az ő megbízható bt.'súgója. Kiderült azután az is, hogy a besúgó híwn teljesítette kőtE'llesspo'ét. de csak félig. ,:",\ többi cigányt elárulta ugyan, h~gy la'k at ala kerlllJel1l'k, csakhogy azt is meo·tudta tőlük, hogyalopolt pénzt és ékszert hová rejtették cl. Ezt per~zc nem árulta el, hanem SZéPeJl felszl'rlt' gette maganak. De a járCÍ'sŐl'lllest'ert ennél jobhan bosszant?tt~l a~1 hogy azt a bi~onyos két cigány t i~ ez ,a besugo SZO.~i.l'~te ,m~g a t,aborból, még l)('(li~ ~lzert, hogy ~ t?U.b.l Olg:'lny blzalmát megnYl'rje és Igy azok az e;'télkelk l'eJ,tekh~lyeit neki elárulják. Ha a CIgcUly valanut belsmert a csendőröknek i~1:eks~k a bC"ü;rmeré"ét a tárg)"alwson vi,,;szavonni: Eleg sokszor eredménnyel. A dombóvál~ Gábriel .\li.lJoS j~rá",őrlllesterl'ől (aki különben cigányul, is tudot!), JHI't~ az a )~~enda! hogy az ő cigányai IH'nt ~zokt>ak rt helsmeresn~,(>t V'lsszavonni, mert a jál'ásomlest<~r el szokott JallllÍ főtárgyalásokTa, ahol i;;

l(

II

II II

II I, l II (

cl

r r l ~

l ~

]

]927 március 15.

t

CSENOORstOl LAPOK

leü!vén !lközöns~g közé az első sorba, szuros szelllelY·el ugy meglJesztgette a bűnösökeIt, bogy azok nem mert-ek eJJ€'ne hazudozni. A, hazu~ozáshoz tartozik a hanüs iO'azOIlóimiok !lasznalata lS. Az újszülöttel vándorúh~t kelnek ős 19yjjkeznek azt adilig, amíg csak pár napos, l(>hető­ !<,g sok helyen és más-más névE'll1 meolkel'esz(e1i'e(ni lll,ety~, anyakönyvez(etni; a hiwnyítványokat i~ 111l11dJal't mll1den helyen kiváHják. Ez elégg.é ü:mert dolog:, -,\zt azon ba'n már keve;:;eb ben tudják, hogy ez az ,>!IJal'as nemc.~ak egy vid éken tört~nik meO' hanem az ország három különhöző V'idékén i s. P~l'sze mindffil ,,[déken más-más neveken. tgy azutá'll nem lehet csodálkozni azon, hogyegyeegy cigánynál 810 keresztlevél is V3.11, pedig a különböző vidékeken szel'zetteket együtt nem igen mutog.ltjá'k. A zavart nöwJi az okmányolk csereberélése is, nemkiilönhen az is, hogy ugyanazon cigány vezetékneve, keresz(new, gúnynev{' v>idékenkint változik. Csak az igazi cigá;nY-lJleve álilandó, ezt azonhan igen-ige'n ritlka kivétellel csak a cigá'llyok Íl>merilk. (L. 1925. évf. íO. old.) Az öl'sök szempontjából nézve vannak oliJhoni, hazai cigányok, tkriJJrnek a neve "a mi cigányai Ilk" "zokoH lenni , Ezek .azok a cigányok, a],.-i!k bizonyos falvak határwioon szok1..ak huWllllOs ideig tartózkodni, töbhnyire felváltva 3---4 szomszédos vagy egymllishoz közel eső faiju határábauJ. EzelkE't 'a teriilt'tileg üle<\1ékes ör'<'Ök legénysége ismeri, névszerjnt is. Ezeik !közü~ keriilnelk ki a bizalmi cigá,nyok is. Sok bajt nem szoktak csiná,l ni, va,l'Umi komolyahb dologhan ri tkán hagyjálk magukl"ő já rőrt, aUH'ly meglátja őke( a szokott helyükön, hiza,l maskodó vig-yoJ'gásRal köszöntik. A járől'vezCJ!ő lt'ere.'5zk<>dően megkérdczi: "N o, Kuku, megjötte(ek!" "Meggyiltünk náecságos él'1l1ester úr, csókuloll1 11 kt'zsit-lá,bát!" Az(án milld;:Oll n.\11dhE"ll \'an. Csakhogy! Csakhogy ez a jel<>nl'l az al.att az idő aUaH, míg tá\"ol voltak, már kétszer leját'szódot! az ország két má"i;k vidéiklén, ahová közblm Bzin1én "megjöttek" haza. Ml'!'( ölk három vidékm vimnak otthon; hál'Om kü:lönhöző V'idék~'tl1 ismerik őkE't lL c~endőrök, lJe1'~~ máR ne\'(>l«>n. Három más vidékt'n viselik magukat arámylag jól. Az azél'i p('r,.;ze megesik, hogy a hirte!<'>ll ehkö](özé~ C'>lőtt valami nag-yollh lopás tőrtélúk a kö l 'll yékl\ll , de emül!(' nem minclig kpl'iilul:'1I1 i",meJ'lléJlpk olyan n",v([ elga n)'o ka1. Mire azután Jl]pgint \'isszalk('rüijlwk, a dolog elaludt, hizonyítékot ~z('rl'zni l1liJ1d{'lH"~P(rt' 19l'll n",héz volml. A oigáJlyoknak l'zl'kd il :'{lJltak?zíí, ottllOn~H i"l1wnJÍ igl'll fonto,'; ndna, de pz 1ge'll n(kan Slkel'lll. Bprl"s F(']'{'llC "zigd\''<Íri járá"őonm·"tl'r l'!!;Y 1zbe}l ulána nll'llt a I:->zigd\'ár 1,örllyt>ll,éréi! plt Ll.lI( t'JgallY, ~ozo.tt loh'lw 10\'111 H ('vI'''; \'5 rllll'gy{>!Jiíl. Ol t volt 11 I1IH,.;otll}( otthon. 1\ 1l
121

Persze, ez a kÖl'vámdol'1á.", Dffil történik olyan sza hályosan, mini fent. írtam. Sokszor nffil minden tagja tűnik el egy-egy cigány csapatnak. A vándorlás sOlTcndjp 1':E'111 mindig ugyanaz. ,dz is meg sz')kott történni, hogy a hól1apokl'a terjedő távollét helyett néha csak rövidebh idől'e tünnek el; ilyE'nkor azon ban csalk a szomszédos jál'ásokba vagy vál1negyéIJe szoktak eltávozni. De mirnden E'ltávozásuknak, minden megmozdulásuknak meg van a maga 01.13. Ez az ok pedig vagy lopás, vagy a csendőrség m('gtévesz(ése. Egy-'!'gy cigányc~a]Jat ugya,n is csak kisebb alblrni lopásokat szokott a maga szakállára elkövetni. Ha nagyo1:~b dologról van szó, mindig töhb csapat működik együtt. Ez töljb'l1yire úgy tÖI'iénik, hogy az otLhol1i cigányo'k kiszemelik a betörésre alkalmas 'helyet éti azt alaposan kikérrilelik. Ezután megérkezik t&volabbi vagy közelebbi vúdékről az a csapat, amely a be(örést végre fogja hajtani. ~fost e'seuleg az otthoni cigányOk hírt is adnalk a C$('ndőr­ ségnek idl'gen cigányok érkez;téről. (Annak idején Baranyáhan, sőt Somogyball i~, többnyÍloe bács'kai cigányokat j<.>lentebVek.) Erre a kivezényelt járől'Ö­ ket össze-vissZ<1 szaladtatták, persze vigyázva arra, hogya betörél~ • ... " •• (KÖJlllyií IH'kik l','l'lHlh,'H 1('lIll1. ll1r\'f ,l kutya.luk júkor l~];írl1ljil il júriíd; a l'ig-ú'lI~' kulya ugyallb il ll'gt"1 j(,~l,l ,h l'Sl'lIdhl'lI Hla I·ad. 1I1iknr 11I;\" k\1t~, ug"n t Il'n.) ll ~\ llH\g'Il(\~j ~l ,i(l !'ll!', hogy url ly\\ll ~..ig.:í llY,"" I1zok nt tnpas;dal.in. hog, ,,,;,,k últala i"lIll'n \·i!!',\. ll) ol:. akik