Szabolcs-Szatmári
SZERKESZTŐ BIZO TTSÁ G: dr. C servenyák László, dr. F azekas Á rpád, G ulyás E m ilné dr., G yúró Im re (a szerkesztő bizottság elnöke), H orv áth Miklós, dr. K lenczner Im re, K opka János. dr. K ovács Pál, dr. K uknyó János, L ábass M enyhért, dr. M argócsy József, R atkó József, Sim kovics G yula, Szilágyi Im re, Scholtz Béla.
FELELŐS SZERKESZTŐ: dr. H á r s f a l v i
P é t e r
SZABOLCS-SZATMÁRI SZEMLE G azdasági, tá rsa d alm i és k u ltu rá lis folyóirat. A S zabolcs-S zatm ár M egyei T anács lapja. M egjelenik negyedévenként. K i a d j a a S zab o lcs m e g y e i L a p k i a d ó Vállalat, F elelő s k i a d ó : Mádi L a j o s ig azgató. S zerk esz tő s ég : N y í r e g y h á z a , Sóstói ú t 31/b. T e le fo n : 11—788 K i a d ó h i v a t a l : Szabolcs m eg y ei L a p k i a d ó Vállalat, N y í r e g y h á z a , Z rínyi Ilona u. 3—5. T e l e f o n : 10—150
K é z i r a t o t n e m ő r z ő n k m eg és n em a d u n k vissza. T e rj e s z t i : a M a g y a r P o s t a . E lő f izeth ető a P o s t a K ö zp o n ti H ír la p I r o d á n á l (Bp. V., J ó z s e f n á d o r t é r 1., t e l e f o n : 180—850, p o s t a c í m : 1900 B u d a p e st) és b á r m e l y kézbesítő p o sta h iv a ta ln á l. Évi előfizetési d í j : 40,— F t. C s e k k s z á m l a s z á m : 215—96162. B e fiz e té s k o r m i n d e n es etb en k é r j ü k fel t ü n te tn i a fo ly ó irat n e v é t : SZA BO L CS-SZ AT M Á R I SZEMLE
K és zü lt a N y írség i N y o m d á b a n . Felelős v e z e tő : Holéezi István. — 1976. — V. — 4428
I n d e x : 25 923
U.
SZABOLCS-SZATMARI
G azdasági, társad alm i és k u ltu rá lis folyóirat 1976. m á j u s X I. É V FO L Y A M , 2. S7.AM
Tartalom: TANULMÁNYOK,
c i k k e k
GYŰRÓ IM RE: G azdasági fejlődésünk és a közm űveltség 1 KOVÁCSVÖLGYI ZOLTÁN: B e m u ta tju k a nyíregyházi p a p í r g y á r a t ----------------------------------------------------------11 H A JN A L BÉLA : T elepüléshálózatunk funkcionális vizs g álata — -------------------------------------------------------------- 19 HAGYOMÁNY BIMBÓ M IH ÁLY N É: L enin szem élyisége és a szocialista e m b e r ---------------------------------------------------------------------- 49 KÖZMŰVELŐDÉS IMRE SAM U: H ogyan beszél a szabolcs-szatm ári nép? — 55 KÁLM ÁN BÉLA: Az anyanyelv szerepe az em ber é le té ben --------------------------------------------------------------------------- 61 NYIRKOS ISTV Á N: Az idegen szavak h aszn álatán ak nyelvhelyességi e l v e i r ő l ------------------------------------------ 67 NAGY ILO N A : N yelvünk helye a világ nyelvei között — 74 BACHÁT LÁSZLÓ: K özélet és a n y a n y e lv ------------------------ 81 OROSZNÉ DEÁK JU D IT : Bessenyei G yörgy gondolatai az iskoláról, az ö n m ű v e lé s rő l-------------------------------------- 84 G Á SPÁ R I LÁSZLÓ: K ölcsey F erenc nyelve és stílusa — 87 KRÓNIKA Diószegi Balázs k iállítása N yíregyházán (Berecz András) 97 NÉMETH PÉTER : N éhány gondolat Szabolcs község id e genforgalm i f e jle s z té s é r ő l----------------------------------------- 101 Dr. W estsik Vilmos (Klenczner I m r e ) --------------------------- 109 KÖNYVEKRŐL T an u lm ányok K isvárdáról (Balogh I s t v á n ) -----------------------113 BÁLLÁ LÁSZLÓ: Csillogó, lobogó, vibráló tá ja k (Pál G y ö r g y ) ---------------------------------------------------------------- 116 S zabolcs-Szatm ár m egyei fö ldrajzi olvasókönyv (G yarm athy Zsigm ondi)----------------------------------------------121 CSERHÁT JÓ Z SE F: A lszik a szarvas (Futaky László) — 124 BALÁZS JÓ Z SE F: K oportos (Nógrádi G á b o r ) ------------------ 127
III.
KÉPEK
SOLTÉSZ ALBERT: P u s z t a -------------------------------------------10 SOLTÉSZ A LBERT: É p ítő m u n k á s o k -------------1B KERÜ LŐ FERENC: B u rg o n y a sz e d é s--------------------------------- 54 FEHÉR A TTILA : G ázvezeték é p í t é s e -----------------------------GG LUKÁCSY GÁBOR: M élység, m a g a s s á g ------------------------ í)6 DIÓSZEGI BALÁZS: P re s s z ó b a n -------------------------------------- 93 DIÓSZEGI BALÁZS: V a r j a k -------------------------------------------99 DIÓSZEGI BALÁZS: A nyám b e t e g -------------------------------- 100 BERECZ ANDRÁS: F elülről fúj az őszi s z é l ------------------ 112
A címoldalon: Gumigyár Nyíregyházán. (MTI Fotó)
E SZÁM UNK M UNKATÁRSAI VOLTAK: Bachát László tanszékvezető főiskolai ta n ár, N yíreg y h áza; dr. Balogh István ny. le v éltárigazgató, D ebrecen; Berecz András főiskolai ad ju n k tu s, festőm űvész, N yíregy h áz a; dr. Bimbó Mihályné egyetem i a d ju n k tu s, D ebrecen; Diószegi Balázs festő m ű vész, K isk u n h a las; Fehér Attila festőm űvész, Fényeslitike; Futaky László megyei k ö n yvtárigazgató, N yíregyháza; dr. Gáspárt László főiskolai ad ju n k tu s, N yíregyháza; dr. G yarm athy Zsigmond m egyei levéltórigazgató, N yíregyháza; Gyúró Imre megyei tan ácseln ö k -h ely ettes, N yíregyháza; Hajnal Béla közgazdász, N yíregyháza; Imre Samu ak ad ém ikus, B udapest; Kalocsay István építészm érnök, N yíregyháza; dr. Kálmán Béla tanszékvezető egyetem i ta n ár, D ebrecen; Kerülő Ferenc festőm űvész, G ávavencsellő; dr. Klenczner Imre k u tató in tézeti igazgató, N yíregyháza; Kovácsvölgyi Zoltán gyárigazgató, N yíregyháza; Nagy Ilona főiskolai tan árseg éd , N yíregyháza; dr. N émeth Péter m egyei m úzeum igazgató. N yíregyháza; N ógrádi G ábor főiskolai t a nársegéd, N yíregyháza; dr. Nyirkos István egyetem i a d ju n k tu s, D ebrecen; dr. Orosz Gáborné Deák Judit főiskolai ad ju n k tu s, N yíregyháza; dr. P á l György főiskolai ad ju n k tu s, N yíregyháza; Soltész Albert festőm űvész, N yíregyháza. F otók: Lukácsy Gábor, Hammel József, Zsák Zoltán. T echnikai szerkesztő: Pristyák József.
IV.
GYŰRŐ IMRE:
G a z d a s á g i fejlődésünk és a közm űveltség S zabolcs-Szatm ár megye tö rté n elm ü n k folyam án ta lá n soha nem já tsz o tt te rü leti és népességi ará n y á n a k m egfelelő szerepet az ország gazdasági és tá rsa d alm i életé ben. G azdasági lehetőségei alap já n nem volt m eghatái-ozója a fejlődés irán y án ak , ezért e te rü le t fontosságában a lehetőségek szintje a la tt m a ra d t. V iszont m élyen a közvéle m ény 'tu d atáb a vésődött néh án y tudósítás, am it M óricz k ü ld ö tt a „H ét k r a jc á r é b a n vagy az ö'köritói tűzeset kapcsán e térség nyom oráról. M ajd a h arm in cas évek fa lu kutató m u n k ája, O rtu tay G yula és m ások g y ű jtő m u n k ája egy m á sfa jta reflek to r fé nyében m u ta tja fel a tá jat. A népi hatalom gazdagodó világa ism ét kem ényen k ir a j zolta a m egyének az országos szinttől való gazdasági, szellem i e lm a ra d á sá t és így le tt ism ét a negatív tudósítások forrásvidékévé. Közel k é t évtizede, hogy ez a megye, együtt lélegezve az országgal, erején felül dolgozik az elm aradottság felszám olásáért. 195fi-ban a S zabolcs-Szatm ári Szemle első szám ában az egyik cik k író — elem ez ve a k ö zoktatást — így z á rja g o ndolatsorát: „I-Iosszú u ta t te ttü n k m eg a gazdasági és k u ltu rá lis fejlődés útján . Jóm ódú kezd lenni a h ajd an i ninestelenséggel küzdő n é pünk. M egvan az előfeltétel ahhoz, hogy szellem i élete is teljes gazdagságában pom pázzék, s vigye tovább, előre gazdasági k u ltú rá já t. E hhez azonban széles körű tá rs a dalm i összefogásra és h athatósabb korm ányzati segítségre van szükség.” Ez ak k o r több volt, m in t m editáció. Ez a valós igény a te rü lete k arán y o s fejlesz tését országos m éretben m egvalósító gazdaságpolitikánk b an rea litá s lett. Az utolsó k ét évtizedben egy ará n y aib a n és m éreteib en is felgyorsuló extenzív gazdasági fejlődés bontakozott ki. Ez a folyam at a m ost záruló IV. ötéves terv b en é rte el a legnagyobb m éreteket. A fejlődés ütem ének, m éretein ek jelzésére szolgáljon néh án y szám ad at (a megyei tanács elnökének jelentéséből): — a II. ötéves terv b en 0,7 m illiárd forint, a III. ötéves terv b en 1,7 mi Ili árd forint, a IV. ötéves terv időszakában pedig 6 m illiárd fo rin t é rté kű ipari b eru h á zásra k e rü lt s o r : — a III. ötéves te rv b e n 12 m illiárd forinto t, az elm ú lt ö t évben pedig 24 m illiárd fo rin to t fo rd íto ttu n k beruh ázáso k ra, álló alap o k g y arap í tá sá ra ; — am íg m egyénk részesedése a H l. ötéves te rv időszakában a népgazda ság összes beruházásából 3,2%-os volt, addig a IV. ötéves te rv b e n ez az ara n y 5% körül alakult,
1
Ez a néhány kiem elt, jellem ző a d a t önm agában is m eggyőzően bizonyítja, hogy a központi szervek kiem elt tám ogatással a d ta k lehetőséget a tö rtén elm i e lm a ra d o tt ság felszám olására. A te rü le t egyenletes fejlesztésének a la p ja a term elő erő k arán y o s elosztása, ezért k ap o tt elsődleges szerepet n álu n k az extenzív jelleg. A fejlődésnek ez a szakasza gyors, látványos változásokat eredm ényezett. M egváltozott a táj arc u lata , a gazdaság szerkezetében az ará n y o k eltolódtak, felgyorsult a tá rsa d alm i átrétegeződés, m egvál toztak az em beri életviszonyok. A te rü le t fejlesztésének extenzív fo rrása i és lehetőségei azonban gyorsan k im e rü ln e k (beruházási hatékonyság, m u n k aerő fo rrás stb.). Ez v árh a tó an ebben az ötéves terv b en a mi m egyénkben is bekövetkezik, és akkor a gazdaságfejlesztésnek egyedül já rh a tó ú tja k é n t az in ten zív fejlesztés jö h e t szám í tásba. I tt vetődik fel a kérdés, hogy a m egye szellem i felem elkedése lépést ta rto tt-e a gazdaság fejlődésével, a lakosság jelenlegi iskolázottsági szin tje és an n a k belső tag o zódása m egfelel-e a fejlődés különböző szakaszainak, és végül a te rü le t arányos fe j lesztése szem pontjából nem közöm bös, hogy a szellem i erők te rü le ti eloszlása m en y nyire teszi m egalapozottá ezt a célkitűzést. A válaszkeresést szolgáló vizsgálódás célja nem le h et az egyértelm ű igen vagy a nem kim ondása. M ivel folyam atról v an szó, az időarányosság a v álaszad ásb an m eg h atározó jellegű. A teljeskörűség h ely ett inkább a k ölcsönhatások feltárásá ra , a te n d enciák m egjelölésére leh et vállalkozni, azzal a m eg v allo tt céllal, hogy n ézetet fo r m á lju n k és m ozgósítsunk a továbblépés feladataira. Hol ta r t m a a m egye szellem i felem elkedése? A teljesebb m egértés m egkívánja, hogy m egvizsgáljuk azokat a tényezőket, am e lyek gátolták, illetve elősegítették a lakosság iskoláztatási, m űveltségi viszonyait. A dem ográfiai m ozgás felgyorsulása állandó tényező le tt és en n ek h atása k ed v e zőtlenül befolyásolta a m űveltségi, az iskolázottsági szin t alak u lását. Az első nagy m u n k a erő -eláram lásk o r az akkor legképzettebb réteg végleg, elköltözött. Á llandósult viszont egy közel harm incötezres nagyságrendű ingázó csoport, m ely n ek iskolázottsága a jelenlegi m egyei átlag n ál is alacsonyabb. Az ism ert okok m ia tt ez a szint a feln ő tt o k tatás eszközével alig em elhető. A tartó san m agas hullám csúcsokkal tű zd elt népesedési ará n y m ia tt a m agas létszá m ú év járato k (10—12 000 fő) teljes és m inőségi képzése csak sok hiányossággal valósult meg. E gyrészt a szociális gondok, m ásrészt az in tézm én y h áló zat k orszerűtlensége sú ly o sb ította a helyzetet. A képzés u tá n a m unkaképes k o rb a lép v e en n ek a korosztály n ak a jelentős része is végleg elköltözött. E folyam ato k so rán m integy leíölöződött az iskolázottabb réteg. Ez a tendencia csak a h atv an as évek végén k ezd ett m érséklődni és csak n ap jain k b a n érte el a term észetes fluktuációt. A k ü lte rü lete n élők (11%) m agas arányszám a, a cigánylakosság hagyom ányos életm ódja, a különböző okok m ia tt a rá n y aib a n növekvő szellem ileg sérült, re ta rd á lt gyerm ekek szám a, m ind n eh e zítették az iskolázottsági szin t em elkedését. N álunk a családok 12,7%-a három vagy több 15 éven aluli g y erm eket nevel. Ez az országos 5,7% -kal szem ben igen m agas. U gyanakkor a lak áso k 41,2%-a egyszobás. Egy k o ráb b i felm érés azt igazolja, hogy sajnos a nagyobb lak áso k n em a népesebb esaládók tu lajdonai. K özism ert, hogy a gyerm eklétszám növekedésével arán y o san csökken a családok életszínvonala. Az e lta rto tta k ará n y a m agas (100 ak tív keresőre 102 e lta rto tt ju t, az országos 73). Az átlag k e re se t az ip arb an , m ezőgazdaságban egy a rá n t m egközelítően 2,0%-kal m ég m a is kevesebb az országos átlagnál. így világossá válik, hogy az életszínvonal ja v u lása n á lu n k lassúbb ütem ű, m in t a gazdaságilag fe j
3
letteb b területeken. Itt a kor színvonalán való m egélhetés még jelen tő s réteg n ek gond. A lé tfe n n ta rtá s m indennapi gondja közism erten nem m elegágya a m űvelődési ig én y nek. E/.ek az objektív tények az utóbbi években csökkenő, de meg m a is reális gondok. E nnek ellen ére a lakosság iskolázottságában e lé rt eredm ény tükrözi a lakosság m eg nö v ek ed ett k u ltu rá lis igényét és azt a társadalm i m éretű erőfeszítést, am i jellem ezte ezt a m egyét három évtizeden keresztül. Az eredm ény m ost kezd beérni és a m aga belső ellentm ondásosságával együtt jól tükrözi a felgyorsult változást. A népesség iskolai végzettség szerint, a m e g fe le lő korúak százalékában 1930—1973, 15
18
25
éves és idősebb népességoől legalább Év
ált. iskola 8 osztálya m e gyei
1930. 1941. 1949. 1960. 1970. 1973.
6,4 6,4 10,1 20,1 41,6 46,3
orszá kü lö n b gos ség 12,9 15,1 20,6 32,8 51,4 55,6
— 6,5 — 8,7 —10,5 —12,7 —10,0 — 9,3
felsőfokú tan in tézeti oklevél
érettségi m e gyei 2,4 1,8 2,7 4,3 9,6 11,3
orszá k ü lö n b m e gyei gos ség 4,7 4,2 5,5 8,8 15,5 17,7
—2,3 - 3 ,4 - 2 ,8 —4,5 - 5 ,9 —0,4
1,0 0,7 0,8 1,2 2,3 3,3
o rszá k ü gos lö n b ség 1,8 1,6 .1,7 2,7 4,2 4,8
—0,8 —0,9 —0,9 - 1 ,5 —1,5 —1,5
Ezek az ad ato k azon túl, hogy tényszerűen bizonyítják , hogy nem csak a g azd a ságban, h an e m a lakosság iskolázottságában is dinam ik u s a fejlődés, te n d en ciát is je lölnek. A m íg az 1930-tól 1940-ig tartó évtizedben a teljes stag n álás vagy jelentős viszszaesés v o lt tapasztalható, addig 1950-től tízévenként közei megduplázódom a v égzet tek sz ám arán y a iskolanem enkónt. A felzárkózás ütem e is felgyorsult. Közel m ásfél év tized a la tt a nyolc osztályt végzők szám a országosan 22,8% -kal em elkedett, u g y an ez a változás n á lu n k 26,2%. Ez a felgyorsult fejlődés m egállította azt a kedvezőtlen helyzetet, hogy 1960-ig n ő tt az országos cs megyei állagok közötti különbség, g y akorlatilag a m űveltségben elm arad ásu n k fokozódott. V ilágosan látni kell, hogy am i változás itt tö rté n t az e l m ú lt évtizedben, az nem csak a belső h elyzetünket te tte kedvezőbbé, hanem k ib írja az ö sszehasonlítást m ás m egyékkel és ennek alap já n a so rb an elfoglalt hely m á r nem az utolsó.
3
A 7 éves és idősebb állandó népesség iskolai végzettsége — 1973 — Megye Szabolcs-Sz. T olna Heves Békés B ács-K iskun H ajdú-B ihar* Orsz. átlag
8 osztályt végzett 32,7 32,6 32,5 32,5 32.5 31,4 37,3
É re tt ségi zettek
Megye
6,3 6,3 6,2 4,3 11,1
Szabolcs-Sz. ‘ B aranya ‘ Csongrád *H ajdú-B. Orsz. átlag
Felső fokú oklev. rend.
M egye Szabolcs-Sz. ‘G yőr-Sopron Nógrád ‘ Csongrád *H ajdú-B. *Borsod-A-Z. ‘ B aran y a Orsz. átlag
1.9 1.9 1,7 1,7 1,6 1.5 1,5 3,6
* = a m e g y e i város.ok a d a t a i n élk ü l!
riven átlagos iskolázottsági szin t a la p já n — b á r jól tu d ju k , hogy ez csak egyik (de nem jelentéktelen) tényezője a m űveltségi állap o tn ak — n yugodtan k im o n d h at juk, hogy ez a megye a szellem i felzárkózásban tú lju to tt a m élyponton és az ú tja e rő teljesen felfelé ívelő. G ondjaink ellenére még egy bizonyíték. Egy tá rsad alo m szellem i, m űveltségi színvonalát — an n a k korszerűségét — erősen m eghatározza a nők iskolázottsága. M i kor a m élyponton voltunk és a jelzők rán k ta p a d ta k (1930), a nők 5 ,7 ',,-án ak volt 8 osztálynak m egfelelő végzettsége, 1% -nak érettsé g ije és 0.1% -nak felsőfokú oklevele. 1973-ban m ár a nők 12% -a rendelkezik érettségivel, szem ben a férfiak 10.5%-űval. Ez nem csak eredm ény, gond is, de m indenkeppen olyan jellem ző a d a t a felem elkedés ú tján, am i nem elhanyagolható. Az iskolai végzettségben a nem ek közötti megyei belső arány egyre inkább a nők ia v á ra tolódik el. A 18—24 éves korosztályban a nők nagyobb h án y a d a rendelkezik nyolc osztályú végzettséggel, m int a férfiak. E bben a k o rosztályban a közép- és felső fokú végzettségben is vezetnek. M egállapíthatjuk, hogy az egyenjogúság a m űv eltség ben napi gyakorlat lett. Figyelm en kívül hagyva a szak m u n k ástan u ló i végzettséget, a 15—39 eves férfiak átlagosan elvégzett osztályszám a 7,87, a nőké 7,85. A szak m u n k ás képzésben való felzárkózásukat példázza, hogy a jelen leg szak m u n k ás nőit i52%-a 1945 u tán szerezte képesítését, addig a férfiak n ál ez az ará n y 71%. Ez az eredm ény elb ír egy országos összehasonlítást is. A nők iskolai végzettsége a megfelelő korúak szazalékaban — 1973 — Megye
15—X éves 8 osztály
Szabolcs-Sz. B ács-K iskun ‘ B aran y a T o ln a *Borsod-A-Z. ‘ Csongrád * H ajdú-B ihar
• a m e g y e i v á r o s o k a d a t a i n é lk ü l!
4
43,4 43,4 42,8 42,6 42,6 42,3 37,8
Megye Szabolcs-Sz. ‘ G yőr-Sopron F ejé r Békés P est Somogy B ács-K iskun Z ala T olna N ógrád *Borsod-A-Z. ‘ Csongrád ‘ B aran y a ‘ H ajd ú -B ih ar
18—X éves érettségi 12,1 12,0 12,0 11,9 11,5 11.3 11,0 11.0 10.3 9,5 9,1 8,5 7,9 7,0
M egyénk tá rsa d alm i m éretű iskolázottságának m u ta tja a következő n éhány szám adat.
gyors em elkedését szem léletesen
A 18 éves és idősebb népesség átlagos iskolai végzettsége korcsoportok szerint — 1973 — Á tlagosan elvégzett osztályok szám a
K orcsoport év 18 19 20—24 25—29 35—39 45—49 55—59 05—69 75—X
férfiak
nők
8,31 8,41 8,46 8,16 7,00 6,57 5,35 4,70 4,50
8,74 8,85 8.97 8,18 6,30 5,78 4,71 4,30 3,86
M int m inden gyors változás, így m egyénk m űveltségbeli felzárkózása is igen sok ellentm ondással te rh e s az im ponáló eredm ények m ellett. Az első m in d já rt az a tény, hogy az iskolázottság még nem m űveltség, nem életform a. Az iskolázottság m értéke is csak felgyorsult te n d en c iájáb an kedvező, az országos átlag elérése még a későbbi idők feladata. N em abszolút m érce ez az átlaggal való azonosulás. Az átlagtól való lem arad ásb an benne van a mi történetiségünk, ezért n em egy táv o lab b i cél elérésé nek h ián y a m u n k án k m ércéje, hanem hogy éltü n k -e, k ih a szn á ltu n k -e m inden olyan mai lehetőséget, am i a célhoz vezet. így közelítve a tém át, egy reálisab b érték ítéleth ez ju tu n k . Az iskolázottság, a m űveltség nem öncél, ezért fontos a term eléssel való kölcsön h atásá n ak vizsgálata. S zabolcs-Szatm ár ip arosodásának kezdetén igen sok volt a szkep tikus, akik eleve m egkérdőjelezték a n n a k sikerét, éppen a tá j k u ltu rá la tla n sá g a m i att. N em v ették figyelem be az ip a rn a k a m űveltségre gyakorolt h a tá sá t és azt a tényt, hogy itt m egvolt az a belső erő, am ely ezt a k ív ü lrő l jö tt lehetőséget jól felh aszn álja és m eg terem tse a gazdaságfejlesztéssel együtt a n n a k k u ltu rá ltsá g i (iskolázottsági) f e l tételét. E zért a térség jelenlegi m űveltségét, a n n a k m egfelelőségét a gazdaság, a te r melés fejlettségének k ö lcsönhatásában kell vizsgálni. Figyelem be véve azt a te n d en ciát, hogy az intenzív fejlődési szakasz küszöbén m eghatározó a m űveltség visszaható szerepe a term előerők fejlődésére. A m űveltségnek a gazdaságfejlesztésben b etö ltö tt közvetlen szerepe az ak tív k e resők m űveltségi állap o tátó l függ. A k ölcsönhatásban viszont nem közöm bös, hogy az ak tív k eresők a gazdasági szerkezet m elyik szekto ráb an helyezkednek el. A zt a gyors g azd aság i-társadalm i átrétegződést, am elyet m egyénkben a képzésnek követni kellett, az alábbi tá b lá z a t m u ta tja : A z a ktív keresők százalékos megoszlása Á gazat
1959.
1960.
1970.
1973.
Ip ar É pítőipar M ezőgazdaság Szállítás K ereskedelem Egyéb
7,5 1,3 77,8 2,0 2,7 8,7
9,0 6,1 67,3 4,9 3,8 8,9
18,1 11,0 44,3 7,4 7,2 12,0
18,8 10,1 42,0 7,8 7,8 13,5
5
Az átrétegződésben két erős ten d en cia a m eghatározó. E gyrészt az ipar, ép ítő ip ar a rá n y á n a k három szorosra való növekedése, m ásrészt a m ezőgazdaságban foglalkozta to tta k rész arán y á n ak gyors csökkenése. A k é t ág azatb an vég b em en t m ennyiségi v ál tozás m ellett a term elésben egy jelentős m inőségi v áltozás is tap asztalh ató . Ebben a szakaszban a gyorsan fejlődő gazdaság k ét alapvető szellem i igényét k e l le tt a közo k tatásn ak kielégíteni. Az egyik ilyen igény az irán y ításh o z szükséges szel lem i bázis m egterem tése, a m ásik az általán o s és szakm ai m űveltségben való lép és ta rtá s a gyors átrétegeződéssel. T ársad alm i m éretben nem egyértelm ű a közo k tatásn ak ez az igénykielégítő te v é kenysége. H a az ak tív keresők körében végzünk vizsgálatot, ak ik végső soron m eg v alósították a gazdaságfejlesztést, akkor a szükséges képzettség jelen léte vagy hián y a m á r k o n k réta b b an kim u tath ató . Ebben a rétegben tíz év a la tt több, m in t kétszeresére n ő tt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szám a, k ét és félszeresére em elk ed ett az érettségizettek és a nyolc osztályt végzők arán y a, és 7% -ról 2,8% -ra csökkent az a n a l fab éták száma. Ez az iskolázottsági átrétegeződés m egfelelő, alk alm as volt a gazdaságfejlesztés v égrehajtásához, m e rt az irányításhoz feltétlen ü l szükséges felsőfokú végzettségűeket — egyrészt letelepítéssel (m űszakiak) — a növekvő igény ará n y áb an sik erü lt biztosí tani. A különböző szintű tech n ik a fog ad ását és az ú j term elési k ö rü lm én y ek b e való beilleszkedést a nyolc osztályt végzettek ará n y án ak gyors em elkedése biztosította, így az irán y ítás és a közvetlen m unkavégzés iskolázottsági igényét fedeztük. M arad t azonban belső ellentm ondás elég. Egyik leglényegesebb hiányosság, hogy a term elés n ek a középszintű vezetés irá n ti igényét csak részben sik e rü lt k ielégíteni. E nnek egyik oka, hogy a term elés felfu tá sát szükségszerűen követő szellem i m u n k a (ad m in isztrá ció). a szolgáltatás fejlődése szinte elnyelte az érettség izettek et. I tt kell szám on ta r tan i középfokú o k ta tásu n k szerkezeti összetételének h iányosságait (kevés a m űszaki szakközépiskola) is. Az egyik legnagyobb gondunk, hogy az ak tív keresők közel 50%-a nem rendelkezik az általán o s iskola nyolc osztály án ak m egfelelő végzettséggel. Ez a réteg szinte kizárólag a fizikai állom ányhoz ta rto z ik és végzettségük h iá n y a az oka annak, hogy a szakm u n k ásarán y sem m agasabb a jelenlegi szintnél. De e jelentős csoport szám ára az egyéni érvényesülésben is csak a b e ta n íto tt m unkás szintje az e l érhető. Az ellentm ondásos helyzet m egism eréséhez és a fe la d a t m egjelöléséhez vizsgálni kell a fizikai állom ány végzettségének °,'o-os m egoszlását is (1970). K eresők Lakosság
Fizikai dolgozók Iskolai végzettség
A nalfabéta 1—5 osztály fi—7 osztály fi osztály É rettségi Felsőfokú
Szellem i fogl.
mezőgazd.
építő ipar
ipar
4,9 29,ü 42,8 22,3 0,3 —
2,7 17,1 28,8 50,2 1,2
0,6 7,6 25,8 60,3 5,6
egyéb OSSZ. 4,1 24.4 35,8 34,9 0,8
3,3 21,3 35,6 37,9 1,9
összes
0,8 6,4 30,6 43.9 18,3
2,8 17,7 30,6 36,6 9,1 3,2
5,1 28,6 30,9 28,1 5,1 2,2
A legkedvezőbbnek m ondható képzettségi arán y o k az ip a rb a n a la k u lta k ki. Ez a tény is igazolja, hogy egy térség k u ltu rá lis felem elkedése csak ip artelep itéssel o ld ható meg. Az itt alk alm azo tt te c h n ik a és technológia, v a la m in t az egyeb adottság meg az iparon belül is differenciáló h a tá st gyakorolt. E n n ek ered m én y ek én t ebben az ág a it
zatb an a legm agasabb az általán o s iskolai végzettség. Az iskolázottságban végbem ent m inőségi v áltozást még szem betűnőbben m u ta tja az 1960. évi ad ato k k al való összeha sonlítás, am ely sz erin t a nyolc osztállyal rendelkező szakm unkások ará n y a 23,3%-ról 68,5% -ra em elkedett. Ez a változás m á r töm eges m éretű ja v u lá st je le n t és a fiatalab b korosztályokból való feltöltődés első je le k é n t is felfogható. Az érettség iv el ren d e lk e ző szakm unkások szám a rá n y án a k m egközelítően h áro m és félszeresre em elkedése m ár bizonyos, a szem léletben végbem enő v áltozást tükröz. Ezek a változások jelzik az ip a rn a k a m űveltségre gyak o ro lt h atását, m ásrészt je l zőkövei S zabolcs-S zatm árban az elsőgenerációs m unkásnem zedék fejlődésének, a fia talo k ip a rb a való áram lásának. A m ezőgazdaságban a v ártn á l gyorsabban és nagyobb m érték b en sik e rü lt bizto sítani a m egnövekedett nagyságú üzem ek szám ára a vezetői g árd át. E bben a k ed v e zőnek m ondható fejlődésben, hogy m a átlagosan 7,7 íelső ío k ú végzettségű szakem ber dolgozik egy-egy gazdaságban, jelentős szerepe van a te rü le tü n k e t ellátó N yíregyházi M ezőgazdasági Főiskolának. E n nek köszönhető, hogy üzem eink vezetési és term elési színvonala, fejlődésének ütem e nem m arad el az országos átlagtól. Az ág azatban a csökkenő létszám (—66 000) segítségével m egduplázódott ugyan az általán o s iskolát végzettek szám a, de a m élypontról való in d u lá s (11,4%) h átrá n y a csak lassan m érséklődik. Tapasztala-t igazolja, hogy ez a végzettségi ará n y m ár ma sem elégíti ki a gyorsan fejlődő és egyre nagyobb m éretek b en m odern technikával rendelkező term elési igényt. A vezetés és a szükségesnél nagyobb szám ú és alacso nyabban k épzett fizikai dolgozók rétege közül szinte teljesen h ián y zik egy jól k ép zett középvezetés. Ez a m űveltségbeli, ez a képzettségbeli különbség nem csak a te r m elésben okoz problém át, hanem itt-o tt b u k tató k én t jelen tk ezik a m u n k ah ely i d e m okrácia kibontakozásában. A gyorsabb ü te m ű iskolázottsági átrétegződést a m ező gazdaságban nem csak egy általán o s m egyei érdek sürgeti, hanem az a z ellentm ondás, am i m ár m a is fékező h a tá st je le n t az ágazat fejlesztésében. E bben az ágazatban igen sajáto san és egyben kedvezőtlenül alak ú i a szak m u n kások helyzete. E gyik oldalról a központi a k a ra t m inden eszközt és lehetőséget fel használ, hogy növekedjék a szakm unkáslétszám a term elésben. U gyanakkor az ü ze m ekben a m ezőgazdasági szakm unkás erkölcsi-anyagi presztízse m eg sem közelíti az ugyanott dolgozó ip a ri szakm unkásét. E nnek és még sok m ás tényezőnek ered m én y e k én t a szövetkezeti parasztság csaknem három negyede szakképzetlen. A nőknek csu pán 2Üo-a rendelkezik szakm ával. Ez a valós állap o t ma, abban az időben, am ikor m ár az irodalom arró l vitázik, hogy p ara sztn a k lek in th e tő -e még az, aki a m ezőgazdaság ban és falun dolgozik. Igazolt tény tehát, hogy a m ezőgazdaságban bekövetkezel! gyors tech n ik av áltással nem ta rto tt lépést az iskoláztatás és ez egy belső feszültségei eredm ényezett. M egyénk k u ltu rá lis életében n incs fontosabb feladat, m in t ezt az elm arad á st fel számolni. E nnek k é t já rh a tó ú tja van. Az egyik: a tankötelezettségi tö rv én y szigorú és következetes v ég re h ajtá sá v al m egakadályozni a m ezőgazdaság ú jra íeltöltődését hiányos végzettségűekkel. M ásrészt: 1980-ig m inden dolgozó esetében 46 éves korig pótolni kell a feln ő tt képzés eszközeivel a hiányzó végzettséget. E zt a fela d ato t csak társad alm i m éretű összefogással le h et m egoldani. D e m eg kell oldani, h a a nyo lcv a nas évek intenzív fejlődési szakaszát m egfelelően a k a rju k előkészíteni, h a gazdasági fejlődésünkkel együtt biztosítani k ív á n ju k lakosságunk szellem i felzárkózását. A vizsgálódás alap já n v álaszt adva a fe lte tt kérdés egyikére — hogy a lakosság jelenlegi iskolázottsági szin tje és an n a k belső tagozódása lép ést ta rto tt-e gazdasági iejlödesünkkel — összefoglalva m egállapítható, hogy lakossági m é retb en ez a felz ár kózás nem tö rté n t meg. V iszont az ak tív keresők kedvezőbb iskolai végzettsége lehe-
7
tővé te tte a gazdaság intenzív fejlesztését és k ielég ített n éhány alapvető m inőségi igényt is. Ez a m egfelelés a fejlődés ellentm ondásos ú tjá t v ég ig járta és még m a is sok egyenlőtlenséget ta k ar. E n nek ellen ére m egállapíth ató , hogy b iztosított m egyénkben, különösen az iparb an , a m űveltség kedvező visszaható szerepe a term előerők fejlő désére. Az iskolázottságnak ilyen m éretű fejlődésével m egalapozottnak m ondható a m e gye gazdasági felem elkedése. De ez a m ai m űveltségbeli szin t és végzettségi arány még nem elégséges a v árh a tó intenzív fejlődési szakasz előkészítéséhez. Az idő sürget, ezért ebben a te rvidőszakban egy gyorsabb ü te m ű v álto zást kell biztosítani. M egválaszolatlan még a k érd és m ásik része, hogy a m egyén belül a különböző Lerü letek egyenletes gazdasági fejlesztése a szellem i erők elosztásával m egalapozottnak te k in th e tő -e ? E tém akörben az időarányosság a m eghatározó tényező. A válaszadás is in k áb b csak a törekvések és tendenciák felism erésére, m egjelölésére szorítkozhat, m e rt alig egy évtized az az id ő tartam , am it e szem pontból vizsgálni lehet. M egállapítható, hogy a gazdasági és szellem i ko n cen tráció folyam ata felgyorsult a m agasabb szerepkörű fe la d a tta l rendelkező településeinken. Az ip a ri és egyéb m u n kah elyek szám a is ezeken a településeken n ő tt a leggyorsabban. A z anyagi erők k o n ce n tráló d ását igazolja az a tény, hogy az ip a rb a n fo g lalk o ztato ttak közel 75% -a nyolc településen dolgozik. N agyságrend szerin t ezek a települések N yíregyháza, M átészalka, K isvárda, N yírbátor, F ehérgyarm at, T iszavasvári. I tt 10 000 lak o sra 2000 lő ip ari fog lalk o ztato tt jut. V ásárosnam ény e m érőszám a la tt m arad. Z áhony helyzete egészen sajátságos. A közlekedés az egész vonzáskörzetben egyenletes foglalkoztatást biztosit. B enne Z áhony szerepe még nem a la k u lt ki. A. szellem i koncen tráció n em ilyen látványos, de m in d en em líte tt településen je len van, m in t városfejlesztő tényező. A szellem i élet fejlődését az intézm ényi fe lté te lek létrehozása m eggyorsította. Az intézm ények közül — am elyek egy város szellemi életé t m egalapozzák — jelentőségükkel kiem elkednek a közép- és szakközép, v alam in t a felsőfokú képzés intézm ényei. V árosainkban ebből a szem pontból kedvező a hely zet. K isvárda, M átészalka, N y írb áto r a m aga térségében iskolaváros és képzésével m eghatározza vonzáskörzetének iskolázottsági szintjét. N yíregyháza ebből a szem pontból m ár m egfelel a felsőfokú szerepkörű ran g já n ak . H a m egvizsgáljuk a felső fokú oktatási intézm ényekben ta n u ló k szám át és a rá n y á t a városokban, ak k o r N y ír egyháza ebben a sorren d b en az ötödik város.
A felsőfokú oktatási intézm ényben tan u ló k V áros szám a 1. 2. 3. 4. 5. 6.
B udapest Szeged Pécs D ebrecen N yíregyháza M iskolc
44 985 8 409 6 849 5 808 3 441 2 601
arán y a % 49,5 9,2 7,5 6,4 3,8 2,9
A m egyeszékhelynek a képzésben b etö ltö tt jelentőségét még tovább fokozza, hogy az itt felsőfokon k ép zett szakem berek zöm e pedagógus és ag rárm érn ö k , a falvakba telep ül és o tt segíti elő a szellem i felzárkózást. Ez a k é t főiskola jelen tő sen hozzájá8
ru lt a m egyében élő felsőfokú végzettségűek sz ám arán y án ak növelésén túl a szellem : élet fellendítéséhez, m e rt jellegénél fogva tá rsa d alm i kapcsolódásuk sokoldalú. U gyan ak k o r egyoldalúságot és ará n y tala n sá g o t szül, m e rt m egyénkben felsőfokon eg y álta lán és középfokon is csak a szükséglet a la tt van bizto sítv a a m űszaki képzés. A z így k ia lak u lt beiskolázási ará n y nem felel meg a gazdasági szerkezetnek. Addig is, am íg a m egyén belüli képzés ki nem alakul, biztosítani kell a te rü leti beiskolázási elvet. Ebben m egyénk nem nélkülözheti a központi segítséget, m e rt m a a m egyéből felső fokon ta n u ló k a rá n y a jóval az országos átlag a la tt van. T elepüléseink szellem i k o n ce n trác ió já t lassítja, hogy a hagyom ányos értelm iségi szakm ák (orvos, jogász, stb.) telítetlenek, viszont az ip a r még n em elég vonzó a m é r nökök szám ára, m ivel gyáregységeink zöm e része egy nagyobb v állalatn a k , így g y á rt m ányfejlesztés gyakorlatilag n álu n k nem folyik, ez ért az alkotó m u n k a lehetősége erősen b eh atáro lt. Az üzem m érnökök szám ára viszont igen kedvező a helyzet szakm ai és egzisztenciális szem pontból egyaránt, de ilyen képzési bázis, — am in t ezt m ár em lítettem — m egyénkben nincs. Ü zem eink fejlődését érzékenyen érin ti en n ek a szelle mi feltéte ln ek a hiánya, Ez az objektív helyzet, am ely feszültséget hord m agában, e-gy gyorsabb ütem ű feltöltődési kíván. Elsődlegesen váro sain k b an kell ezt elvégezni. N em elég a településfejlesztés szám ára a jól k ép zett em berfők m ennyiségi je le n léte. Szervezet, intézm ény kell, am i összefogja, szervezi és m ozgósítja a szellem i erőt és ak tív szellem i életet biztosít a településen. C sak ezáltal lesz k u ltú rá ja , szellem i k a ra k te re eg.y városnak. Hogy a várossá fejlesztésben en n ek m ilyen jelentősége van, azt éppen N yírbátor várossá v álása igazolja. A v áro sain k szellem i életét biztosító k u ltu rá lis intézm ények és szervezetek szinte teljes m érték b en kiépültek. A tárg y i feltételek és a m űködés m inőségi m egítélése m ár nem ilyen egyértelm ű. Ez az oka annak, hogy a v áro sain k b an élő értelm iség szellem i h atásrendszere még nem összefogott, ezért az o ttani szellem i élet alak ításá b an szere pük szám arán y u k n ál kedvezőtlenebb. A tudom ányos élet szervezetei és intézm ényei k ia lak u lásán ak n incsenek m eg a feltételei. Ez központilag sem tám ogatott. Az egyetlen N yírségi A gro tech n ik ai K utató In tézet is elszegényedett az elm ú lt évtizedben k u tatási tém ákban, m e rt elv o n ták tőle a hagyom ányos te rm elé st szolgáló burgonya, rozs, n ap rafo rg ó fajtak ísé rlete t. Az a k kori k u ta tó k jelentős része tém a nélkül m a ra d t és m áshol hely ezk ed ett el. Az in tézet pedig sokáig k ih a szn á latlan volt és nehezen lelte m eg a h ely ét a term elés szo lg álatá ban. P edig a k u ta tó m u n k a ilyen d ec en tra liz áció jára országos g y ak o rlat a példa. A tu dom ányos k u ta tó m u n k á n ak így nagyobb m űhelyei nem a la k u lta k ki. N em elh an y ag o l ható azonban az a tud om ányt és a k u ta tó m u n k á t szolgáló tevékenység, am i az utóbbi időben egyrészt az intézetben, m ásrészt a k ó rh ázain k b an és a főiskolák tan szék ein m ár k ialak u lt. Az aktív szellem i és tudom ányos élet k ia lak ításá n ak fo ly am atát szervező m u n k á ju k k a l igen jól segítik a különböző tudom ányos egyesületek. Az értelm iség szám a ugyan gyorsan em elkedik, d e ezen b elü l alig v áltozik az a l kotó m u n k á t végzők aránya. T alán ez is egyik oka annak, hogy alig fejlő d ik ;l niegye p u b lik álási lehetősége. Ó nálló kiad v án y o k csak nagy időkihagyásokkal je len n ek meg, és azok is a hagyom ányt feltáró jellegüknél fogva erősen a m ú lta t vizsgáló jellegűek. G azdasági, szellem i életü n k m ai problém áira, g o n d ja ira az önálló tudom ányos v álasz keresésben nagy a b átortalanság. A m agasabb szerepkörű településeink, ahogyan az anyagi erők k o n cen trálásáv al csak a várossá válásn ak a lehetőségét k a p tá k meg, úgy a n n a k szellem i m egalapozását is folyam atosan meg kell terem teniük. A m ennyiségi felhalm ozódást m á r jelzi az a tény, hogy v áro sain k b an három szor, N yíregyházán közel ötször több felsőfokú vég zettségű szakem ber dolgozik, m in t a nevét viselő já rá sb a n összesen. Az ebből kiala-
D
kit,ható szellem i k a ra k te r m ár lassabban bontakozik. A tö rek v ések et és azt a szándé kot, hogy városaink a vonzáskör szellem i központjai legyenek, jól tü k rö zik azok a k i em elkedőnek m ondható k u ltu rá lis rendezvények, am elyeknek mozgósító h atása k ed vezően h a t a környezet k u ltu rá lis életére. A m egvizsgált Összefüggések és jelenségek alap ján , sok ellentm ondással ugyan, de jellem zőként m egállapítható, hogy a m egye különböző te rü lete in ek egyenletesebbé váló gazdasági fejlődésével — ha fáziskéséssel is — de lépést ta rt a szellem i k u ltu rális szint em elkedése. A meglévő szellem i erők eloszlása m egfelel a term elés d ecen tralizálásán ak . Ezek a gazdasági decentrum ok azonban éppen az idűarányosság m ia tt nem v á lh a tta k még a szó igaz értelm ében szellem i központokká. V árosaink gyors gazdasági fejlődése b i zonyítja a szellemi erők jelenlétét, de ennek szerveződése, h agyom ányt terem tő m u n k á ja csak a folyam at kezdetén tart. A következő évtizedek nagyon következetes és tu datos m u n k á ja kell ahhoz, hogy ez a folyam at k ite lje sed jék és k iem elt telep ü lésein k ne csak nevükben, hanem szellem iségükben is városok legyenek.
10
KOVÁCSVÖLGYI ZOLTÁN:
Bem utatjuk a n y íreg y h ázi p a p írg y á ra t K ülföldiek és h az án k fiai, nyugatról és a szomszédos országokból érkező szak em berek, a m egye és a város érdeklődő lakosai, fiatalo k és idősek, egyének és cso portok az utóbbi időben egyre gy ak rab b an keresik fel a P a p írip a ri V állala t H u llám doboz és Z sákgyárát, közism ertebb nevén a nyíregyházi p ap írg y árat. V an benne v a lam i érdekesség, am i vonzza a látogatókat. N ehéz válaszolni a rra a kérdésre, vajon mi le h e t ez a sajátosság. T alán az, hogy a v árosban, sőt a m egyében a legnagyobb term elési érték et, évi m ásfél m illiárd fo rin to t előállító gazdasági egység. Esetleg az, hogy a legm o d ern eb b a u to m ata b e re n dezésekkel, fe jle tt technológiával dolgozó, valódi nagyüzem . V alószínűbb, hogy szor galm as m u n k á sain ak jó híre, ak ik h árom év a la tt k étszer n y erté k el a K iváló gyár címet. Mi, a k ik a gy árb an élünk, pontosan nem is tu d ju k , m i te tte m essze földön híressé ezt a szép gyárat. Hogyan született a gyár? A G azdasági B izottság h a tá ro z ta el, hogy a csom agolóanyagoknál m utatkozó tőkés im p o rt csökkentése, a hazai csom agolástechnika fejlesztése, v a la m in t a p a p ír feldolgozó ip a r e x p o rtjá n a k növelése érdekében, egyedi n ag y b eru h ázásk én t p a p írfe l dolgozó g y ára t létesít N yíregyházán. A zért N yíregyházán, m e rt a feldolgozandó a la p p a p ír döntő többsége ebben a té r ségben érkezik a S zovjetunióból, így szállítása kedvező. In d o k o lja az ország keleti és északi részének iparosodása és fokozódó csom agolóeszköz-igénye is. A legdöntőbb ok m égis az volt, hogy az ügyes és szorgalm as szabolcsi m u n k áso k n ál foglalkoztatási gondok, az ország sok m ás te rü leté n pedig m u n k a erő h ián y jelen tk eztek . M egbecsül h etetlen é rté k ez az iparosításnál. A m u n k ásain k védelm ét is szolgáló okos p o litik a eredm énye, hogy csökkent az eljáró m unkások szám a, a term ék ek u taznak, nem a dolgozók, a szülőhelyükhöz k ö zelebb dolgoznak az em berek. Az építkezés — h a figyelem be vesszük a sa jn álato s felső-tiszai árv íz zavaró h a tá s á t — viszonylag rövid idő a la tt za jlo tt le, a helyi Szabolcs m egyei Á llam i É pítő ipari V állala t kivitelezésében. 1969. novem ber 1-én k ezdődtek el az é p íté st előkészítő talajegyengető m u n k á k és 1972. decem ber 1-én m eg in d u lt az üzem szerű term elés. A g yár a beru h ázási k e re t túllépése nélk ü l létesült. K özben a szabolcsiak a csepeli p ap írg y á rb a n p ró b á ltá k ellesni a csom agolóesz közök g y á rtá sá n a k szakm ai fogásait és a B u d ap estrő l le te le p ü lt m u n k áso k k al m eg h o n o sították n álu n k a papírfeldolgozó szakm át. Az au to m ata g épeket 8—10 külföldi és a b e ta n u lt hazai szak em b erek irá n y ítá sá val szabolcsiak kezelik. Sokan féltő aggodalom m al, n éhányon k étk ed v e k érd ezték :
11
vajo n képesek-e a szabolcsi m unkások a h azánkban, sőt K ö zép-E urópában sem honos, európai színvonalat képviselő papírfeldolgozó gépeket ü zem eltetn i? Mit tudnak a gépek és az emberek? A g yár k ap a c itá sá n a k döntő részét a norm ál h u llá m p a p ír term ék ek adják. Ebből k észítjük a szaloncukros doboztól a hűlőszekrcnyes dobozig term ék ein k jelentős ré szét. M inőségüket dicséri, hogy csom agolási versenyen nag y d íjat, k ü lö n d íjak at, o k leveleket k ap tak term ékeink. Az összes szomszédos ország részére ex p o rtá lu n k belő lük, a beléjük csom agolt m ag y ar áru k k a l pedig a világ v alam en n y i te rü le té re el ju tn ak . Speciális te rm ék ü n k a h étrétegű hullám doboz, am elyet K özép-E urópában csak mi g yáriunk, P ap írzsák o k at is készítünk, szintén im p o rtp ó tló jelleggel. E zeket k ü lö nösen a m ezőgazdaság és az élelm iszerip ar igényli. R oham osan nő az ip a r k ereslete a különleges kiv itelű sz-elepes zsákok irán t, m elyek au to m atik u s gépi tö ltésre is alkalm asak. A p ap ír-p o lietilén kom binációk a legfejletteb b élelm iszerip ari és gyógyszeripari csom agolóeszközök közé tarto zn ak , s ezeket az országban csak m i g y ártju k . Ebbe csom agolják pl. a N yírségi N yom da á ltal végzett nyom dai m u n k ák u tán — a N y ír egyházán g y árto tt tejport. S zerencsés a beru h ázás azért is, m e rt k iem elt im portpótló term ék ein k b ő l a b e ru h ázási p rogram ban előírt színvonalnál m agasabb szinten te rm elü n k és több te rm é k et á llítu n k elő itt N yíregyházán, m in t te rm eln e k hasonló gépekkel k ap italista , vagy szocialista országban.
A hullámdobozgyártó üzem
12
A HUNGAROPACK-verseny nagydíjas doboza a gyárban készült Az elm ú lt évben, k ereken szám olva h arm inchélm illió dollár érték ű , főleg nyugati im portot pótolt term elésünk. A term elés alakulását, két legfontosabb g y ártm án y u n k at, a norm ál h u llá m p a p ír term ék ek et és a red ő s-talp as zsákokat tekintve g rafik o n ja in k szem léltetik. (14,15. old.) Ezek az adatok m inden szónál jobban bizonyítják, hogy képesek v o ltak a sza bolcsi m unkások a m odern tech n ik áv al m agas színvonalon gy ártan i. V olt e re jü k te r ven felül m indazokat a m unkaigényes te rm ék ek et legyártan i, am ire a csepeii p a p ír g y á r m á r nem vállalkozott. A népgazdaság befektetése ilyen ü tem m el a terv ezett 10 évnél rövidebb időben, 8 év a la tt m egtérülhet. E zért é r t el a gyári k o llek tív a a három éves üzem szerű term elés során k ét évben is K iváló gyár szintet. B érszerkezetünk a több m űszakot szolgálja A m egyénkben szokatlan, egyedülálló b érszerkezetet ala k íto ttu n k ki. A nagy m értékű, kereken nyolcszázm illiós eszközállom ány, a nagy term elékenységű gépek kötelezően írjá k elő részünkre a több m űszak, alapgépein k en a folytonos üzem fe n n tartását. E zért a bérezési m ódszerünk a több m űszakos m unkavégzésre ösztönöz. V é lem ényem sz erin t a tö rzsg árd a és a több m űszak m eghonosításának egyik legfonto sabb — de nem egyedüli m ódszere — a helyes bérpolitika.
r:
A gyár a m ásodik m űszakban végzett m unkaid ő re 20%, a h a rm a d ik m űszak után 40% és folytonos üzem ben — 6-j-2-es m u n k aren d b en — 60% -os p ótlékot biztosít. B ér szám fejtésnél a pótlékok alak u lá sa:
M ásodik M unkarend
H arm a d ik
F olytonos
m u n k a re n d u tá n biztosított %
Bérszám fejtésn él ^ lalrn a~ ossz. %
Két m űszakos m u n k a re n d H árom m űszakos m un k aren d Folytonos (ű-j-2) m u n k aren d
10.—
—
—
10,—
6,67
13,33
6,67
13,33
— 40 —
20 — 60,—
B érszínvonalunk a m egyei átlag n á l lényegesen m agasabb, 36 707,— Ft, ezen belül — m egfelelően a m u n k áscen trik u s szem léletnek — a m u n k ás b érszín v o n al 37 464,— Ft/fő, 70%-os OSZB beállási szinttel. H a a z t is szám ításb a vesszük, hogy 26 napos nyereség-* részesedést fizettü n k , nem is le h e t csodálkozni, hogy folyam atos m űszakba fizikai m u n kásnak b eju tn i nehéz nálu n k , s létszám h ián y u n k év ek ó ta nincs.
14
A szakm ai képzettség növekedése Az új ip a rá g m eghonosítása fizikai dolgozóinktól, szakem bereinktől intenzív ta nulást igényelt. C sepelen, külföldön és itt N yíregyházán folyt a tap asztalatcsere, a betanulás. Ip a ri ta n u ló in k az országos versenyeken és a gy ak o rlati m u n k áb an egy a rá n t kiváló eredm ényeket értek el. A továbbtanulásban részt v e v ő k száma A/, o ktatás tém ája Szakmai tanfolyam ok Közép- és főiskola Nyolcadik általános
1971/72
1972/73
94 24 —
101 27 —
1973/74 105 29 —
1974/75 180 32 15
Jelenleg 235 50 21
Idejében felism ertük, hogy a szakem berellátás jav ítása, a helyi szak g árd a k ialak ítása, a közép- és felsőfokú végzettségű m űszaki dolgozók a rá n y á n a k ja v ítá sa to v áb b fejlő désünk egyik feltétele. A gyár in d u lásak o r egy, jelenleg ö t ösztöndíjas egyetem istánk tanul, kettő külföldön, s m ind az öt szabolcsi fiatal. A képzettség és a begyakoi'Iottsag növekedése alapvető v áltozást eredm ényezett dolgozóink képzettségi összetételé ben. Nyolc általán o s iskolai, vagy an n ál m agasabb végzettséggel a m egyei átlagnál lényegesen m agasabb részarán y ú — 81% — rendelkezik g y áru n k dolgozói közül. T a1 ságos és hasznos szakm ai átretegződés is zajlott le dolgozóink, elsősorban m unkásnom k között az elm ú lt években. L ényegesen csökkent a segédm unkások, n ő tt a szak m unkások es b e ta n íto tt m unkások aránya.
15
'
/
m u n k á s a in k
sza km ai
-
férfiak
CZI
/
r eteg zo d ese
riók
segédm unkás
b e ta n íto tt m u n k lis
szakmunkás
1973
1976
1973
1976
Szociális gondoskodás Jó lehetőségei v an n a k a dolgozók szociális és k u ltu rá lis körülm ényei kedvező alak ításán ak , de állandó felad ato t is je le n t ezek to v áb b i jav ítása. Az üzem szerű gyártás m egindulása u tán a m egye és a város p árt- és tan ácsi v e zetőinek tá m o g atásáv al sik e rü lt a 100 férőhelyes p ap írg y á ri óvodát felépíteni, s hozzá a m ú lt évben az „E gyütt N yíreg y h ázáért” m ozgalom k eretéb en to rn aterm et lé tesí teni. A gyár nyíregyházi dolgozói gyerm ekeinek óvodai elhelyezése teljesen, a b öl csődei részben m egoldott. K eretáta d ássa l év enkén t 400 000 F t-o t te rv e zü n k átad n i óvodafejlesztésre a városi tanácsnak. Az elm últ évben orvosi ellátásu n k sokat jav u lt. Üzemi fogászatot, főállású üzemi orvost kap tu n k . Ü zem i büfét, k ö n y v tá ra t, kism am a-fo g lalk o ztató t létesítettü n k . S ajnos az öltözőnk m ég nem kielégítő. M unkásszállás létesítését is terv eztü k , de m a m ár célszerűbbnek ta rtju k a m unkáslakás-akció tám ogatását. T avaly 8] dolgozónk, ebből 79 m unkás és 2 alk alm azo tt lak ásp ro b lé m ája m egoldásához a d tu n k anyagi tám o g a tást. Ez év re további 40 m u n k á sla k ás-tám o g atá st tervezünk. M indezekkel m unkásaink értékes és szorgalm as m u n k á já t k ív á n ju k viszonozni és elősegíteni a tö rzsg árd a k ia lak u lásá t, a m unkássá válás folyam atát.
16
a gva' ri d o l g o z o k is k o l a i v e g z e t t s e g e
fórfiak
nők
Terveinkből Üj g y árnál a további fejlesztés nagyobb gondot okoz, m int egy régi üzem nél. A P a p írip a ri V állalat és felügyeleti szerve, a K önny ű ip ari M inisztérium fontos szerepet v állalt a m egye iparosításáb an a IV. ötéves terv id ő ta rtam a alatt. Ez a fo lyam at nem szakadt meg, m a is tart. Az ip arfejlesztés fontos m ódszere lesz a m eglevő üzem ekben — így n á lu n k is — a gépek jobb kihasználása, a jobb m inőségű m unka, a jobb üzem - és m u n k aszer vezés. T eim elésfejlcsztésünk fontos tartozéka a K üzép-E urópában csak n álu n k g y árto tt úgynevezett m ik ro h u llám ú term ék ek gyártásrejlesztése. A m ikrohullám -feldolgozó vonalban a közelm últban fejeztük be az ívkasírozó gépen az üzem i p róbákat. T e t szetős k iv itelű és kitűnő áru v cd elm et biztosító dobozok készülnek ezen a gyártó vonalon, m elyek a hazai és külföldi igényeket m agas szinten elégítik ki. A szűk k a pacitási k eresztm etszetein k feloldásához további kim etsző és h ajto g ató -rag asztó gépek b eállítása indokolt és szükséges. Az V. ötéves terv id ő ta rta m á ra legjelentősebb fejlesztési elgondolásunk a p a p ír zsákgyártó üzem ünk jelentős bővítése. Az Á llam i Fejlesztési B ank a cem en tg y ártás fejlesztésével párhuzam osan a cem entcsom agoló anyag, a zsákgyártás to vábbíejleszlesére k iírt p ály ázat alap ján készítettük el negyedm illiárdos beruházási tervünket. A pály ázatok rangsorolása alap ján esélyeinket olyan jelen tő sek n ek ta rto ttá k , hogy m ár a beru házás jóváhagyása előtt engedélyezték az üzem tervezését. 17
A négy és fél ezer négyzetm éteres csarnok három zsákgyártó gépsorával, m a még tervezői rajzokon szereplő elgondolás, jövőre azonban m á r term elő egység lehet, m ely tovább öregbíti az ügyes kezű, szorgalm as szabolcsi m u n k áso k jó hírét.
18
HAJNAL BÉLA:
T elepüléshálózatunk funkcionális v izsg álata A tá rsa d alm i és gazdasági élet m inden m egnyilvánulása, egész fo ly am ata te le pülésekhez kapcsolódik, vagy települések között bonyolódik le. Az egyes települések közötti k apcsolatok fejlődése, bővülése hozza lé tre egy nagyobb te rü le ti egységben a települések szervesen összefüggő h ie ra rc h ik u s rendszerét, a településhálózatot. K i alak u lása hosszú tá rsad alm i, gazdasági és tö rtén elm i fo ly am at eredm énye. A fel szab ad u lás elő tt a települések között, v alam in t a b en n ü k u ralkodó életviszonyokban ren d k ív ü l nagy különbségek jö tte k létre, am elyeknek okai földrajzi, tá rsa d alm i és gazdasági tényezőkre vezethetők vissza. A szocialista típ u sú telep ü lésh áló zat-fejlesz tés egyik fontos célkitűzése, hogy az ország m inden lakosa szám ára m egközelítőleg azonos lehetőségeket, feltéte lek e t lehessen biztosítani. E n n ek az érvényesítése azon ban — a népgazdaság erő fo rrásain ak m ás, fontosabb te rü le te k re tö rtén ő k o n ce n trá lá sa m ia tt — egészen a legutóbbi évekig v o n ta to tta n h alad t. N em zetközi összehason lítás alap já n m egállapították, hogy M agyarország sajáto s h elyzetét az adja, hogy foglalkozási szerkezete „fe jletteb b ”, m in t am ennyire azt gazdasági fejlettség e m eg k ív án n á, az urbanizációs szint viszont m ég a gazdasági fejlettség á lta l m egkívánt szin tet sem éri el. A településhálózat ésszerűbb, hatékonyabb, gyorsabb és terv szerű b b fejlesztése céljából ezért 1971-ben a M inisztertanács elfogadta az országos te lep ü lésh á ló za t-fe j lesztési koncepciót. E n n ek egyik célja egy olyan településh áló zat k ia lak ítása, am ely ben se n k it sem é r jelentős h á trá n y term észet- és gazdaságföldrajzi, vagy m ás egyéb o b jektíve ad o tt te rü le ti eltérések m iatt. Á ltalános cél, hogy az elkövetkező években bizonyos alapvető ellátást m indenki szám ára — m egfelelő fo rm áb an — lehetővé tegyenek (hálózati villam os energia, egészséges közösségi vízellátás, gázellátás, szilárd b u rk o la tú bekötő út, közlekedési lehetőség stb.). Az előzőekből következően az in fra stru k tu rá lis (lakás-, közm ű-, köz lekedés-, hírközlés-, úthálózat, szociális, egészségügyi, oktatási, kereskedelm i) e llá to ttság b an m eglévő te rü le ti különbségek csökkennek. A te rv az ellátottsági viszonyok te rü leti d iffe ren ciáltság á n ak és a települések színvonalkülönbségének m érséklését a településhálózat korszerűsítésével, u rb an izáló d ásáv al és a népesség ko n cen tráló d ásáv al eg y ü tt k ív á n ja m egoldani. A gazdaság egé szének h atékony té rb eli fejlesztése azonban nem csak a term elő erő k és a népesség k o n cen trálását, han em az in fra stru k tu rá lis ellátás sz ínv o n alán ak em elését is igényli. E nnek egy-egy körzeten b elü l kell elsősorban végbem ennie, hiszen a népesség á lta lá ban könny ebben csoportosítható á t egyes települések — a város és a fa lu között — m in t nagyobb te rü le te k között. Az utóbbi nem is kívánatos, m e rt m ind tá rsad alm i, m in d gazdasági okokból cél szerűbb egy-egy körzeten belül m e g tarta n i azt a népességet, am elyik a térség gaz19
dasági ad o ttság án ak ésszerű kiaknázásához és a népesség ú jraterm eléséh ez hosszú távon szükséges. A népességkoncentráció h a tá sá ra m á r növekednek a települések között a nagy. ság rendi és részben a funkcionális különbségek. Az apró és kis falv ak csoportja funkcionálisan elszegényedik. Az elszegényedés alap fo k ú funkciókra is k ite rjed (pl. általán o s iskolai oktatás, m ezőgazdasági nagyüzem ek közvetlen irán y ítása stb.), am ely az oktatási és az irán y ítási színvonal té rb eli különbségeinek m érsék lését szolgálja. Ez különösen élesen vetődik fel S zabolcs-Szatm árban, ahol m inden h arm a d ik te le pülés ezer főn aluli. Az apró és kis falv ak b an , illetve a tany ák o n élők szám a a m e gyében eléri a százezret. Az itt élők ellátottsági színvonala álta lá b a n lényegesen a la csonyabb még a falusi ellátottsági szinteknél is, ráa d ásu l az ellátás helyben történő fejlesztése is több vonatkozásban (pl. közm űvesítés) sokkal költségigényesebb az á t lagosnál, különösen a városokénál. E m ia tt az em líte tt helyek fu n k ció in ak vég nélküli csökkentése, de növelése sem indokolt. A rra kell törekedni, hogy a falv a k az a la p ellátást biztosító fu n k ció ju k at m egtartsák, illetve h iá n y u k esetén ezeket pótolják. Ezt a rendelkezésre álló ja v a k ésszerű felh aszn álásáv al kell elérni. A helyi adottságok kal, in g atlan o k k al (lakóházak, épületek, u tak , villan y h áló zat stb.) to v á b b ra is gon dosan kell bánni, m ivel ezek is a nem zeti vagyon részei, és m ás helyen tö rtén ő p ó t lásu k ra a nem zeti jav ak b ó l kell — esetleg fontosabb helyekről -- anyagokat, illetve anyagi erő k et elvonni. Az ésszerű te rü le t- és településfejlesztés fontosságát m eg erő sítette az MSZMP X I. kongresszusának h a tá ro z a ta is. „Az ország, a főváros, a m egyék kiegyensúlyozott fejlesztésére törekszünk, az ú j létesítm én y ek telep ítéséb en ez legyen az irányadó. A term előerők elhelyezése feleljen m eg a gazdasági h atékonyság k ö v etelm én y ei n e k . . . T ovább kell ja v íta n i a k ü lte rü lete k en élő lakosság helyzetét. Azon kell m u n kálk odnunk, hogy tovább csökkenjenek a különbségek az azonos jellegű települések, v a la m in t a v áros és a falu kom m unális, k u ltu rá lis, egészségügyi ellátásáb an . T elep ü léseink n y ú jtsa n a k a szocializm ust építő em berek n ek m ind kedvezőbb életfeltétele ket.” V izsgálódásunk egyik alapvető célkitűzése az, hogy m egállapíthassuk, hol ta rtu n k m ost a funkciók m eglétében, és az azonos jellegű települések elláto ttsá g án a k közelí tésében. A m egye településhálózatának demográfiai vonásai A m egye te lep ü lésh áló zatán ak helyzete az utóbbi évtized jelentős ja v u lása elle n ére m ég m indig eléggé kedvezőtlen — 1969. előtt városhálózatról nem is b eszelh et tü n k —, m e rt igen nagy a továbbfejlesztésre alk a lm a tla n apró falv ak szám a és az egészséges te lep ü lésstru k tú rá h o z szükséges (3(1—50 000 lakosú) középvárosok teljesen hiányoznak.
20
A te lepülések és népességük száma népességnagyság-csoportok szerint 1973. ja n u á r 1. 1. táblázat N épességük
A települések N épességnagyság csoport (fő) — 299 300— 499 500— 999 1 000— 1 999 2 000— 2 999 3 000— 4 999 5 000— 9 999 10 000—14 999 15 000— Ö sszesen:
száma
arán y a
száma
arán y a
6 17 54 67 40 27 12 6 1 230
2,6 7,4 23,5 29,2 17,4 11,7 5,2 2,6 0,4 100,0
1 109 6 381 38 688 87 482 93 444 98 244 76 353 77 473 81 924 561 098
0,1 1,1 6,9 15,6 16,7 17,5 13,6 13,8 14.6 100,0
Az országos telep ü léshálózat-fejlesztési koncepcióban — am elynek alap já n m egyei te rv is készült — N yíregyházát felsőfokú, K isv á rá ét, M átészalkát, N y írb áto rt közép fokú, F ehérgyarm atot, T iszavasvárit, V ásárosnam ényt és Z áhonyt részleges középfokú k özponttá n yilvánították. E zenkívül 16 község k iem elt alsófokú, 41 alsófokú, 9 rész leges alsófokú központi szerepkört kapott, míg 156 település szerepkör nélküli falu m aradt. A z alsófokú körzetek összetétele a te lepülések szám a szerint 2. tá b láz at 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
3
1
2
1
1
M egnevezés településből áll Alsófokú k ö rzetek szám a
14
14
13
11
3
2
Az alsófokú körzetek települések szám a szerinti összetétele azonban eltérő, m ert míg a m egye nagy h atárú , viszonylag nagy népességű ny u g ati te rü le te in e k települései önm ag u kban is, vagy 1—3 m ás településsel együtt alsófokú k ö rzetet alk otnak, addig a sű rű telep ü lésren d szerű keleti részen egy körzethez általáb a n jóval több település tartozik. A legnagyobb a fehérg y arm ati körzet, am ely 12 településből áll, a já n k m a jtisib an 11, a n y írb áto rib a n és a v ásárosnam ényib an lü, a k isv á rd a ib a n 9, a k öl eseiben, a csengeriben, a rozsályiban 8, a csarodaiban és a m átészalk aib an 7 település alkot egy körzetet. A k ö rze th atá ro k m eg állap ításán ál figyelem be v ették azt a tö re k vést, hogy az alsófokú ellátáshoz m indenki, lehetőleg 5—lü km -es h atáro n belül hozzá jusson. A településhálózati te rv e t m esszem enően figyelem be vevő ip aro sítás ered m én y e képpen a m egye népességének településenkénti átrétegződése m eggyorsult. A népes ség k o n centrációja a m ég m indig nagy ará n y ú elvánd o rlás ellen ére fokozódik, je le n leg a települések egyik felében az össznépességnek m ár csak 15—16%-a él.
21
1. ábra. A megye településeinek központi szerepköre
K is v á r d a
Vasaposnamsntj
FeherQtfarrra)
*Mateszslüj Nyíregyháza J Tiszeveevspi
> ►h a i
Felsőfokth^központ N u i'b e tö r
középfokú központ Veszteges középfokú központ kiemelt elsőfokú központ fítsófokú központ
® Részleges alsófokó központ a Egyéb letepitles
Az alsófokú, és a magasabb szerepkörű központok környékük községeivel együtt egy-egy alsófokú körzetet alkotnak.
a
2. ábra. N épességkoncentráció S zabolcs-Szatm ár m egyében
f i népesség . . m egoszlása ( °/o )
10
ZO
30
00f 50
60
00
80
90 100
f i te/epülesek m egoszlása ( °/o)
A mozgás a kis népességű falvakból m ost m á r a m egyében levő városok, illetve a városias települések felé is irán y u l. U gyanakkor az apró falv ak b an lakók szám a összességében egyre nő, m e rt a települések népességének csökkenése m ia tt egyre több település k erü l ebbe a kategóriába. A vándorlás a fiatalab b , m ozgékonyabb k o r osztályokat érin ti, ezért a falv ak népessége öregszik, korösszetétele ro m lik és a n a gyobb lélekszám úakból a kisebbek felé haladva a születési arányszám csökken, az el v ándorlás nő. A fen tiek b izonyítására elegendőnek látszik a népesség v áltozását n é pességnagyság sz erin t csoportosítani. Az apró falv a k (szám uk 1970. ja n u á r 1-én 77 volt) közül az 1970—1972. közötti időszak három évében csak 15-nek n ő tt a népessége, ebből 6-nak 5% -nál nagyobb m értékben. (3. és 4. táblázat.)
23
A települések népességnagyság és népessegszám -változás szerinti csoportosítása 3. táblázat A népessegszám változása az .
N épessegnagyság csoport 1970. ja n u á r 1.
300--
299 499
1 1
7,6— 10,0
5,1— 7,5
—
1
T elepülések száma ahol a népesség
csökkenés
növekedés 10,1—
-
1970—72 években, 0 )
2,6— 5,0
0,1— 2,5
0,0 - 2,6— 2,5 , 5,0
n ő tt
nem nőtt
3
2
4
5,1— 7,6— 10,1— 10,0 7,5
—
—
1
1
2
2
1
2
1
7
4
11
5
5
13
9
—
—
—
össze sen
A nepesseg növe csök v á l kedés kenés tozás átlagos m értéké, 0'0
6
2,5
19,2 —16,7
13
17
4.0
14,9 —10.3
45
54
1.1
7,0 — 5,9
—
—
3
3
10
2
7
15
17
6
7
12
9
58
67
0,3
5,6 — 5,3
999
1
—
2
1 000 — 1 999
—
—
—
2 000 — 2 999
—
—
1
1
7
6
11
7
3
4
9
31
40
0,4
4,2 — 3,8
—
2
5
8
9
—
2
—
8
19
27
1,1
2,3 -
1
2
5
7
12
500--
3 000 — -1 999
1
—
1,2
9 999
1
—
—
i
3
3
—
1
1,7
2,3 — 0,6
10 000 —14 999
1
—
—
3
1
—
1
—
—
—
5
1
6
3,8
0,6
3,2
—
1
—
—
—
—
—
—
—
—
1
—
1
8,9
—
8.9
6
1
4
13
28
45
51
22
18
40
52
178
230
2,4
3,2 — 0,8
5 000 -
15 000 ÖSSZESEN:
A telep ü lések közpon ti sz erep k ö r és n ép esség szám -v áltozás szerin ti csoportosítása 4. táblázat A népességszám változása az 1970—1972 években 0 0 K özponti szerepkör
növekedés
Felsőfokú
—
K özépfokú Részleges középfokú K iem elt alsó fokú Alsó fokú
-•-i C o s: :C 2C
1o co t-’' o
10,1—
i
T elepülések szám a
5,1 — 7,5
2,6— 5,0
0,1— 2,5
0,0— 2,5
—
—
—
—
—
—
—
1
—
—
—
—
5,1 — 7,6— 10,1— 10,0 7,5
1
—
i
8,9
—
8,9
—
3
—
3
5,5
—
5,5
—
—
4
__
4
5,6
_
5,6
1
—
í
5
u
16
1,3
2,1
—0,8
11
2
5
2
13
28
41
0,4
3,0
—2,6
2
1
1
1
i
2
7
9
0,2
3,8
—3,6
1
—
—
1
1
—
—
3
—
—
—
—
1
—
—
1
3
6
3
—
—
—
3
10
8
2
Részleges alsó fokú
n öve csök v á l 1 össze- kedés kenés tozás nem , sen n ő tt 1 átlagos m érték e, % nőtt 1 ahol a népesség
csökkenés 2,6 5,0
A népesség
Egyéb települések
3
—
4
5
12
29
36
18
12
36
24
132
156
0,6
6,2
—5,6
ÖSSZESEN
6
i
4
13
28
45
51
22
18
40
52
178
230
2,4
3,2
—0,8
A Szam os—T isza közben az árvíz u tá n volt ném i te rü leti átrétegződés is. A v é delm i töltésen tú li települések lak ó in ak a közeli községekben b izto síto ttak kedvező építési feltételeket. A központi szerepkör szerinti csoportosításból hasonló k ö vetkez tetések vonh ató k le. A szerepkörrel rendelkezők közül 5% -nál g y orsabban n ő tt a népesség C sengerben (17%), F eh érg y arm ato n (11%), M átészalkán (11%) és N yíregy házán (9%). A m agasabb szerepkörű települések népessége nő, a kisebb szerepkörűeké csök ken, de leggyorsabban a szerepkör n élküli települések népessége fogy. M eg állap ít ható teh át, hogy a szerepkör önm agában még nem népességnövelő, m ég csak nem is népességm egtartó tényező. E lgondolkodtató, hogy a kiem elt alsó fokú és az alsó fokú központok több m in t k é th a rm a d á n a k csökkent a népessége, pedig a term észetes sza porodásuk pozitív volt. A népesség m e g ta rtá sá ra csak ak k o r k e rü lh e t sor, h a m eg felelő szám ú ipari, vagy m ás nem m ezőgazdasági m u n k a h ely e t létesítenek, és ha szerepkörüknek m ind jobban m egfelelnek. A területegységek (város, község) népesedését a term észetes népm ozgalom m el le tt a v ándorlás irán y ítja. A k ét tényező együttesen egy időben gyakorol h atást, m ég pedig úgy, hogy az egyik tényező a m ásik h a tá sá t erősíti, vagy m érsékli, esetenként kiegyenlíti. A szerepkörrel rendelkező települések n ép esség én ek v álto zását k o o rd in á ta ren dszerben ábrázoltuk. A telep ü lések et jelölő po n to k at a 3. áb rá n a változók százalékos érték ei alap ján tü n te ttü k fel. A k o o rd in átaren d sz errő l leolvasható, hogy az ad o tt település n ép esed é sében m ely tényező h a tá sa volt erősebb. A népesedés ugyanis o tt v áltozik a leg erő tel jesebben, ahol a k ét fő tényező h a tá sa egyirányú. Az ellen tétes irán y b a n ható n ép m ozgalm i tényezők a népesedés fo ly am atá t á lta lá b a n m érséklik. A v izsgálatba b e v ont települések közül a term észetes szaporodás k é t község k ivételével m in d en ü tt kedvező és a négy év a la tt á lta lá b a n 2—5% -ot tesz ki. Ez év en te átlag o san 1—1,5%b an em elné a népességszám ot, ha azt a vándorm ozgalom nem m ódosítaná. Az alsó fokú és a részleges alsófokú központokból — egy k ivételével — m in d e n ü tt e lv á n d o rlás figyelhető meg, am ely a -]-T < —V térn y o lcad b an fe ltü n te te tt településeknél abszolút értelem ben is csökkentette a népességet. A k iem elt alsófokú és a m agasabb szerepkörű települések közül T iszavasváriban, M átészalkán, N yíregyházán, F e h é r gyarm aton és C sengerben a bevándorlás, m íg V ásáro sn am én y b an , N agykállóban, O roson és K isv árd án a term észetes szaporodás növelte jo b b an a népességet. Z áhony ban, N yírb áto rb an , R akam azon és Tiszalökön a term észetes szaporodás p ó to lta az el v ándorlásból eredő veszteségeket. A fentiekből a r r a is k ö vetkeztetni lehet, hogy a népesedés v álto zását a telep ü lé sek nagysága csak közvetve m ás tényezőkön k eresztü l befolyásolja. A m egváltozott tá rsad alm i viszonyok h a tá sá ra felgyorsult a term előerők k o n centrációja. Ez m aga után v o n ta a népesség te rü leti, v a la m in t telep ü lésen k én ti átren d ező d ését is. Míg az elm ú lt 25 évre a te rü le ti átrétegződés v olt jellem ző (a megyéből közel 150 ezren költöztek el véglegesen), m a egyre inkább a m egyén belüli m ozgás v álik jellem zővé. A népes ségváltozás telep ü lésen k én ti eltéréseit a lap ja ib a n S zabo lcs-S zatm árb an is a term elő erő k eloszlása szab ja meg. M ivel a m egye ip a ra a jövőben is p o n tszerű en egy-egy településhez kapcsolódik — összefüggő ip a ri kon cen tráció t nem te rv e zn e k —, v á r ható, hogy a népesség településenkénti átrétegződése is to v áb b ta rt. A népességkon ce n trác ió t és a m egyén belüli la k ó h ely v á lto z tatást azonban ésszerű h a tá ro k között kell ta rta n i. Ez a közlekedési lehetőségek ja v ítá sá v a l valószínűleg m eg is valósít- ' ható.
26
3. ábra. A kiem elt alsó fokú és a magasabb szerepkörű központok népességváltozásának összetevői, 1970—1973.
A m egye közlekedési viszonyai A településfejlesztő erők közül m a m á r nem m indig elsődleges tényező a köz pontokba való betelepítés. A közlekedés ja v u lása és a m otorizáció elterjed ése révén a b ejárás is egyre inkább általán o ssá válik. A szellem i, technikai, gazdasági előre halad ás ered m én y ek én t ugyanis m in d in k áb b m egszűnőben v an a lakóhely és a m u n kahely egysége. T érbeli elkülönülésük v alam in t a központi intézm ények felkeresése (iskolába járás, ügyintézés, bevásárlás stb.) a központok és a k ö rzet települései között intenzív közlekedési kapcsolatok létesítését igényli. Jól szervezett közlekedéshálózat létrehozása esetén korszerű közlekedési eszkö zökkel a n aponta ingázás távolsága a jelenleg in él m ég nagyobb is lehet, h a az az egyén és a társadalom szám ára eg y a rán t elfogadható id ő h atáro n belül m arad. Az e l m ú lt évtizedekben a közlekedés te ré n végbem en t fejlődés ered m én y ek én t a m egyé nek m a m á r m inden községe be van kapcsolva a közlekedési hálózatba. Egyre több új já ra to t indítan ak , de a régi vonalakon is nő a já ra tsű rű ség . Az utazás irá n ti igények és az utasok szám a azonban legalább ilyen gyors ü te m b en nőtt, em iatt a zsúfoltság egyes helyeken nem hogy csökkent volna, h an e m to v áb b fokozódott, a m enetidő sem változott lényegesen. P edig egy telep ü lésn ek a központhoz viszonyított ■közlekedés földrajzi helyzetét a távolságon k ív ü l az e lju tá s id eje is lényegesen befolyásolja. Az azonos távolságra lévő és egyenlő utazási idővel elérh ető telep ü lések közül pedig az van kedvezőbb helyzetben, ahonnan sűrűbben in d u ln a k járatok. Egyenlő táv o l ság, m enetidő és já ra tg y ak o risá g esetén a v asú tta l ren d elk ező k jobb fek v ésű n ek te kinthetők. Jelenleg a közigazgatási h a tá ro k — m in d en ek elő tt a já rá sh a tá ro k — és a közle kedési lehetőségek között szoros kapcsolat találh ató . E n n ek m a g y aráz ata részben az, hogy a közigazgatási h a tá ro k m egvonásánál figyelem be veszik a közlekedési lehetősé geket, m ásrészt a m ár k ijelö lt közigazgatási h a tá ro k is befo ly áso lják a töm egközleke dési eszközök já ra ta in a k (elsősorban az au tó b u szjárato k n ak ) vonalvezetését. Jelenleg a m egye településeinek alig 3% -a közelítheti m eg előnyösebben a szomszédos járás székhelyét, m in t sa já t közigazgatási központját. A településhálózat-fejlesztési te rv e k a m ai közigazgatási fu nkciók egy részét a középfokú központokba helyezik. íg y e telep ü lések m egközelítésének ja v ítá sa m ár n ap jain k b a n is jelentkező feladat. Ez legkönnyebben a nyíregyházi és a ny írb áto ri körzetben valósítható meg, hiszen m indkettő lényegében s a já t já rá sá v a l egyezik meg (a legnagyobb nyíregyházi körzet m ag áb an fog lalja a kis k ite rjed é sű nagykállói já rá st is). E m ellett a középfokú központok közt N yíregyháza (a felsőfokú központ egyúttal középfokú funkciót is betölt) föld rajzi helyzete a legkedvezőbb, m e rt központi fek vésén tú l a közlekedési ú tvonalak g y ű jtő p o n tja is. A n y írb áto ri kö rzet kis terü letű , em iatt m ég a legtávolabb eső telep ü lés sincs 25 k m -re. Ezzel szem ben K isvárda, v a la m int M átészalka a sa já t körzetében ex cen trik u sán h elyezkedik el, így egyes te rü le teik viszonylag távol esnek, van 60—63 k m -re lévő település is.
A to vábbiakban az 1974/75-ös h iv atalo s vasú ti és au tó b u sz-m en etren d ek felhasz nálásáv al m inden településről k isz ám íto ttu k a já rá si székhelyre, illetv e a megfelelő középfokú központba való elju tás idejét. A hol az u ta zá st csak átszállással lehetett m egoldani, ott az átszállási időt is figyelem be v ettü k . H a egy ad o tt telep ü lésrő l a központ autóbusszal és v o n attal is m egközelíthető volt, ak k o r az elju tá s idejének a rövidebb m en etid ő t választottuk. Az utazás id ő ta rta m á t egy m u n k an ap reggeli órái-, j ra h atáro ztu k meg, m ivel feltételeztük, hogy legtöbben ily en k o r k ív á n n ak a központba elju tn i. E m ia tt a községekből a já rá si székhely, illetv e a középfokú központ felé tö r ténő h alad á st te k in te ttü k . A községeknek a központtól való táv o lság án ak m eg h atáro - |
28
zasa u tán koord in átaren d szerb en ábrázoltuk az elju tás idejét. Az áb rák b ó l is m eg állap íth ató volt — am iről egyébként m eg v o ltu n k győződve —, hogy a legkedvezőt lenebb közlekedési feltételek a fehérgyarm ati és a vásárosnam ényi já rá sb a n vannak. Ennek szem leltetesére 4. áb rán k o n b em u tatju k a feh érg y arm ati, illetve a v ásáro s nam ényi já rá s összevont áb rá ját. 4. ábra. A fehérgyarmati és a vásárosnaményi járás településeiről való eljutás ideje a járási székhelyre a távolság függvényében
km
•
A feh érg yarm ati járás települései
x
A v ásáro sn am én y i járás telep ü lései
Az áb rá n m eg rajzo ltu k a 30 km /óra atlagsebességű u tazás ú t-id ő függvényét is. A m egye településsűrűségét figyelem be véve ezt ugyanis elfogadható alsó h a tá rn a k te k in te ttü k . A vonal fe le tt elhelyezkedő települések viszont azt jelen tik , hogy ezekből m ég az em lítettn él is kisebb sebességgel le h et e lju tn i a já rá si székhelyre. M indezek a r r a h ív já k fel a figyelm et, hogy az átszállási idő és a m enetidő csökkentésével je lentősen em elni kell az utazás átlagsebességét. Elsősorban e k ét já rá sn a k kell gyöke resen ja v íta n i a közlekedését, m ivel a m ostoha közlekedési viszonyok m á r m ost is, a jövőben pedig m á r inkább kerékkötői le h etn e k a to v áb b i fejlődésnek. A telep ü lé seknek a já rá si székhellyel, illetve — a középfokú fu n k ció k kiépülésével p árh u zam o san — a m egfelelő középfokú k ö zponttal fen n álló közlekedési k ap c so la tát kell a m os ta n in á l jóval kedvezőbbé tenni. A já rá si székhelyek egyórás izokrónjai (az egyenlő idő a la tt elérhető p o n to k at összekötő vonal) a já rá sh o z tartozó települések döntő részét k ö rb efu tják . A ra jtu k k ív ü l esők (összesen 42 község) legtöbbje a feh é rg y a rm a ti já rá sb a n az o rszág h atár közelében, a m á tészalk ain ak a m egszűnt csengeri já rá s egyes részein, a n y íregyházi ban a T iszával h atáro s te rü lete k en ta lálh ató k . A m ásik négy já rá sb a n m indössze 6 olyan község van, ah o n n an 1 óra a la tt nem érhető el a já rá si székhely. A középfokú központok sa já t körzetén belüli egyórás izo k ró n ja a k isv árd ai és a m átészalkai körzetben alig lépi túl a m egfelelő já rá s h atárait.
30
5. ábra. A középfokú központok saját körzetén belüli 1 órás izokrónja, 1974.
K isv á rd á ra pl. a vásárosnam ényí járásb ó l — 7 község k ivételével — jelenleg több m in t egy óra a la tt le h e t elérni, sőt B ereg legtöbb községéből m egközelítőleg k ét ó rá t vesz igénybe az út. Az előbbiek m ia tt nagyon valószínű, hogy K isv árd a vonzása kelet felé legfeljebb a Tisza vonaláig te rjed , e m ia tt a Tiszán tú li te rü le te k lakosságá n a k közép Cokú e llátásá t ilyen közlekedési feltéte lek m e lle tt nem fogja tu d n i m eg oldani. M átészalka egyórás izokrónja is hasonló, m e rt a m ostoha közlekedési viszo nyok m ia tt szinte az egész feh é rg y a rm a ti já rá sb ó l és C senger k ö rnyékéről is csak hosszú utazás árán k ereshető fel. A fen tiek sürgetőleg v etik fel a Tisza—Szam os vo n alon túli te rü le te k „közelebb hozását” . Még a közlekedés jelentős ja v ítá sa u tá n is tú l m esszinek tű n ik a ta rp a i és a csarodai, de m ég a b ara b ási alsó fokú körzethez is K isvárda. Az előbbi helyekről ezért a középfokú fu n k ció n ak m egfelelő igények k i elégítéséhez nagy távolságot kell m ajd m egtenni. A közlekedés fejlettség e a já ra to k szám ával is m érhető. E nn ek szám b av ételét egy m u n k a n a p ra a központba irányuló v onat- és au tó b u szjárato k összegeként végeztük el. A középfokú központba jelenleg á lta lá b a n még csak ak k o r in d u ln a k já ra to k , h a azok eg y ú ttal já rá si székhelyek is. E zért az u tó b b ia k at v álasz to ttu k vizsg álatu n k b an a já ra to k célp o n tján ak . A megye településeiről a já rá si székhelyekre induló já ra to k szám a községenként nagyon e l térő. N egyven községből n ap o n ta m axim um három já r a t indul. A m egyeszékhely — am ely környezetére a legnagyobb vonzást gyakorolja — a k ö rn y ék településeiről elég g y ak ra n elérhető. A já rá s központjával a legjobb kapcsolatot (több m in t 18 já ra t) Oros, N yírtelek és A n arcs ta rtja fenn. További 7 településről le h et 15-nél többször elju tn i a k ö zig az gatási centrum ba. Így a já rá si székhellyel intenzív kap cso lato t ta rtó csoportba 10, a közepes k ateg ó riáb a (7—15 já ra t) 111, a ritk a utazási lehetőséget jelen tő k (keve sebb m in t 7 járat) közé 102 település tartozik. A já ra tsű rű sé g legjobb a kisv árd ai já rá sb an , ahonnan csak n éhány Z áhony környéki (Győröcske, Z surk, Benk) v asú ttal nem rendelkező községből nehézkes az eljutás. A sű rű v asú th áló zatú nyíregyházi já rá s községeinek döntő részéből az átlag n á l szinten többször le h et N yíregyházára utazni. M a még nem kielégítő a v ásárosnam ényí já rá s községeinek járatsű rű ség e. A v a s á t n élküli te rü lete k rő l induló autóbuszok szám a á ltaláb a n igen kevés. A megyei á tla g nál kedvezőtlenebb a helyzet a feh é rg y a rm a ti já rá sb an , v alam in t a m átészalk ain ak a régebben csengeri járáshoz tartozó te rü le te in is. A já ra to k sűrűsítésével, a m e n et idő csökkentésével, a zsúfoltság enyhítésével, a k u ltu rá lta b b u tazás feltételein ek ja v í tásáv al fokozni leh etn e az „e lz árt” települések életképességét. A cen tru m o k vonzásá nak kiterjedése, v alam in t az ipari m u nkahelyek könnyebb elérhetősége esetén v aló színűleg tovább csökkenne az elvándorlás is. 1975 m á ju sáb an F eh érg y a rm a t három üzem ében v é g re h a jto tt felvétel — am ely a m u n k aerő településenkénti m egoszlásának vizsgálata céljából készült — is azt b i zonyítja, hogy legtöbben a könnyen elérhető környező községekből já rn a k be (Ján k m ajtis, Tunyogm atolcs, Penyige, K isar) és távolodva a központtól szám uk egyre fogy. A legtávolabbi o rszá g h atá r m enti települések lakói közül m á r csak elvétve dolgoznak F ehérg yarm aton, sőt á ltaláb a n jelenleg nem is v állaln ak o tt m u n k át. E bben a hosszú utazási időn és a já ra to k ritk a ság á n kív ü l nagyon valószínű, hogy szerepet já tsz an ak olyan tényezők is — m in t a kezdeti alacsony kereset, az új m u n k a körülm ények szokatlansága —, am elyek a valam ivel kedvezőbb u tazási k ö rü lm é n y e k kel rendelkező településekről bejáró dolgozóknak is p ro b lém át okoz.
32
A m egye településhálózatának funkcionális vizsgálata A to v áb b iak b an b em u tatju k a m egye településeinek — központi szerep k ö r sze rin ti csop ortosításában — az elő írt funkciókkal való elláto ttság át. V izsgálatunk leg fontosabb cé ljá n ak ezek szám ának és a ben n ü k levő különb ség ek n ek a fe ltá rá sá t és térbeli h elyzetét te k in te ttü k . A települések szerepkörén ek m egfelelő fu n k ció k at a V árosépítési T udom ányos és T ervező In tézet á lta l 1972-ben k észített „Szabolcs-Szatm á r m egye telep ü léshálózat-fejlesztési te rv e ” cím ű ta n u lm á n y alap já n v e ttü k szám ba. A vizsgálat során a terv b en elő írt funkciók egy részétől (pl. tá rsa d a lm i és töm eg szervezetek létesítm ényei, tűzoltószertár, rendőrőrs vagy körzeti m egbízott, Á llam i B iztosító-m egbízott stb.) eltek in tettü n k , m ivel ezeket a statisztik ai beszám olási re n d szer k eretében te lep ü lése n k én t nem figyelik meg. A szakosított ü zleth áló zat szám ba v ételé t szakjelleg sz erin t végeztük. M indezek figyelem bevételével az egyéb településeknél a részleges alsó fokú központoknál az alsó fokú központoknál a kiem elt alsó fokú központoknál szerep eltettünk.
12
,
18, 24, 32 fu n k ció t
A részleges középfokú központoknál további fu n k ció k at v izsg áltu n k (ren d ő rk ap i tányság, M N B-fiók, szakorvosi rendelőintézet, szülőotthon, szociális otthon, stra n d fürdő, m űvelődési központ, m úzeum , szakm unkásképző intézet, szélesvásznú mozi, sporttelep, to rn aterem , szálloda), a középfokúnkat pedig m ég to v áb b iak k al egészí te ttü k ki (bíróság, ügyészség, tűzoltóparancsnokság, általán o s kórház, m entőállom ás, kiskereskedelm i áruelosztó rak tá r). S tra n d fü rd ő n e k a m esterséges (m edencés) és te r m észetes (föveny) stran d o k a t, sp o rtp ály án a k a hivatalos m érkőzések le já tsz á sá ra a l k alm as p ályákat, sp o rttelep n ek több sportág (labdarúgás, rop-, kézi-, k o sá rla b d a stb.) leb o n y o lítására alkalm as létesítm ényeket te k in te ttü k . A körzeti orvosi rendelő h ely ett az egészségügyi elláto ttság o t jo b b an tükröző k ö r zeti orvosi székhelyet, a m űvelődési otthon h ely ett az ú ja b b elnevezés m ia tt m űvelő dési h ázat és m űvelődési központot v ettü n k szám ba. Az egyéb telep ü lések n él a csak alsó tagozatú iskolával rendelkezőket külön is m egfigyeltük. M ivel a részleges középfokú és a m agasabb szerepkörű központokban a funkciók szám án ak m eg állap ítása — növekvő d ifferenciáltságuk m ia tt — egyre nehezebb, ezért a fu n k ció k kal való ellátottság elem zésénél és a m egfelelő szerepkörűéit egym ással való összehasonlításánál helyi ta p asz talato k a t is felhasználtu n k . A kereskedelm i funkciók 1973-ra, a további adato k — ahol azt külön nem jelöl tü k — 1974-re vonatkoznak.
33
Néhány településtípus megfigyelt funkciói 5. tá b láz at Egyéb települések
Részleges alsófokú
Alsófokú
K iem elt alsófokú
központok Községi tanács Fiókposta K örzeti orvosi székhely Védőnő
Községi tanács P ostah iv atal T akarékszövetkezet K örzeti orvosi székhely V édőnő Bölcsőde Ó voda
Községi tan ács P o stah iv atal T akarékszövetkezet K örzeti orvosi székhely Védőnő B ölcsőde K örzeti állatorvosi székhely
Zöldség-gyüm ölcs bolt Eszpresszó T üzelőanyag eláru sító hely G ázcseretelep
S portpály a
Községi tanács P o stah iv atal T akarékszövetkezet vagy OTP K örzeti orvosi székhely Védőnő Bölcsőde K örzeti állatorvosi székhely G yógyszertár
Óvoda Á ltalános iskola K lubszoba, m űv. ház K eskenyfilm es mozi Alsó és felső tagozatúG yúgysZertár É lelm iszerbolt általán o s iskola T isztasági k ád fü rd ő M űvelődési ház T isztasági k ád fü rd ő Ó voda Ip arcik k b o lt Alsó és felső tagozatúT bc-gondozó in tézet Zöldség-gyüm ölcs N orm álfilm es mozi általán o s iskola Egyéb szakrendelés K önyvtár bolt Ó voda Á ltalános iskolai V endéglátóhely d iákotth o n S portpálya M űvelődési ház Alsó és felső tagozatú általán o s iskola N orm álfilm es mozi Á ltalános iskolai É lelm iszerbolt diák o tth o n K özépiskola Iparcik k b o lt K ö n y v tár
34
Ip arcik k b o lt R u h ázati bolt V egyiáru bolt Vas-, m űszaki és üvegbolt Eszpresszó É tterem T üzelőanyag- és építő an y ag eláru sító hely G ázcseretelep
M űvelődési ház N orm álfilm es mozi K ö n y v tár S portpálya A B C -áruház Ip arcik k b o lt R u h ázati bolt V egyiáru bolt Vas-, m űszaki és üvegbolt K u ltú rcik k b o lt Egyéb szakbolt Eszpresszó É tterem T üzelőanyag- és ép ítő an y ag eláru sító hely G ázcseretelep P iac B en zin k ú t
E lem zéseinkben azonban csak a funkciók létével illetv e h ián y áv al szám oltunk, nem v ettü k figyelem be az intézm ények kapacitásbeli és m inőségbeli eltéréseit. Az egyéb települések funkcióinak elem zéséből m eg állap íto ttu k , hogy több köz ségben m ég a lakosság m indennapi életével összefüggő szükségleteket biztosító in tézm ények egy része is hiányzik. M inden település ren d elk ezik u g yan élelm iszer vagy vegyesbolttal és m in d e n ü tt van italbolt, de fiókposta m á r 8 telep ü lésrő l h iá n y zik. U gyancsak 8 helyen szám ít hiányzó funkciónak — a kis tan u ló létszám m ia tt — az általános iskola is, am elyből 5-bcn fiókposta sem találh ató . Eze.\ a községek egyben a m egye legkisebb lélekszám ú, legfejlődésképtelenebb te lepülései, am elyek ren d szerin t csaknem össze v an n a k épülve a szomszédos községek egyikével. K om lódtótfalu és Nagygéc házai pedig a Szam os záró g átján belül feksze nek. (Csak alsó tagozatú iskola 40, alsó és felső tagozatú eg y ü tt 108 településen m ű ködik, az ebbe a csoportba tartozó 156-ból.) K lubszoba, ill. m űvelődési ház és keskenyfilm es mozi m á r 17, ill. 22 községből hiányzik. A fu n k ció k k al való elláto ttság további so rren d je a következőképpen alak u l (zárójelben az e llá to tt települések sz ám a ): Ó voda (113), védőnő (68), körzeti orvos (60), községi ta n ác s (52). Zöldség-gyüm ölcs eláru sító hely (36) és ip a rcik k b o lt (11) m ég kevesebb helyen találh ató . A m ezőgazda sági tsz-központ az egyéb telep ü léstíp u sra nem elő írt funkció, sőt a term előszövet kezeti egyesülések fokozódása m ia tt — m elyek az optim ális üzem nagyság k ia la k ítá sá t célzó tö rekvéseket szolgálják — egyre kevesebb község rendelkezik ilyen funkcióval. H asonló foly am at játszódik le a közös tanácsok k ia la k ítá sá n a k ered m én y ek én t is. M indezek m ia tt jelenleg a 156 település közül csak 42-ben van eg y ü tt a községi ta nács m in t igazgatási és a tsz-központ m in t gazdasági funkció. H a az előbbi kettőt, v alam in t az óvodai, az alsó és felső tagozatú ál-talános iskolai, a k ö rzeti orvosi és a zöldség-gyüm ölcs e llá tá st együttesen te k in tjü k , ak k o r m á r csak 13 telep ü lésen ta lálh ató m eg a felsorolt h a t funkció és pl. csak 10 esetben van a leg g y ak rab b an elő forduló óvoda, alsó és felső tagozatú iskola, mg. tsz-központ egy helyen. Az in téz m én y h álózattal való ellátottság d iffe ren ciáltság á ra utal, hogy a több fu n k ció v al re n delkező települések sem azonosakat m o n d h atn ak m agukénak. A tá b lá z a t utolsó sora egyúttal jelzi a m egye egyéb települései funkciókkal való elláto ttsá g án a k so rre n d jé t is.
A z egyéb te lepülések hat kiválasztott fu n k c ió já n a k szám a és megosztása 6. táb lázat A községek
A funkciók szám a
A leggyak rab b an előforduló funkciók
szám a
szám a
m egnevezése
A 6 funkció közül 1 fun k cióval sem rendelkezik
25
1 funkcióval rendelkezik
17
6
2 funkcióval rendelkezik
26
ÍR
Óvoda, alsó és felső tagozatú iskola
3 funkcióval rendelkezik
27
10
4 funkcióval rendelkezik
22
fi
Óvoda, alsó és felső tagozatú iskola, mg. tsz-központ Óvoda, alsó és felső tagozatú iskola, körzeti orvos, mg. tsz-központ
5 fun k cióval rendelkezik
26
15
Óvoda, al^ó és felső tagozatú iskola, mg. tsz-központ, körzeti orvos, községi tanács
6 funkcióval rendelkezik
13
13
Óvoda, alsó és felső tagozatú iskola, mg. tsz-központ, körzeti orvos, községi tanács, zöldség-gyüm ölcs eláru sító h ely
Óvoda
A telep ü lések et a funkciók szám a szerin t osztályozva a következőket k a p ju k : A z egyéb te lepülések megoszlása a fu n k c ió k szám a szerint 7. tá b lá z a t M egnevezés
T elepülések szám a
1
—
5 1 6 R 9 7 1 funkcióval rendelkező
10
11
12
21
18
17
5
2
3
4
2
3
6
8
23
34
19
összesen
156
A legtöbb (34) település 7 funkcióval rendelkezik, 12 funkció csak 5 községben (Tiszabercel, K ék, G égény, P etn eh áza, Tiszakerecseny) van. A telep ü lések et három csoport ba soroltuk, m égpedig úgy, hogy 40 k e rü lt a szerepk ö rén ek m egfelel, 74 a közepesen felel m eg és 42 a nem felel m eg kategóriába. A települések típ u sb a sorolásakor a következőképpen já rtu n k el: — „szerepkörének m egfelel” az a település, ahol az elő írt fu nkciók m eg létének ará n y a 75% -nál nagyobb, — „szerepkörének közepesen felel m eg” akkor, h a az elláto ttság 55— 75%-os, — „szerepkörének nem felel m eg” csoportba tarto zó k n ál a m eglévő fu n k ciók ará n y a 55% -nál kisebb. A részleges alsófokú központok funkciói tö bbnyire helyi ig ényeket elégítenek ki, m á r m egjelenik ezek m e lle tt azonban néhány központi jellegű funkció is. (Pl. taka rékszövetkezet, iparcikkbolt, eszpresszó.) Az ilyen jelleg ű központok létrehozása ott volt szükséges, ahol a szerepkör nélk ü li települések viszonylag távol v an n ak az alsó fokú központtól, vagy nem kielégítőek a közlekedési lehetőségek. A m egye 9 rész36
leges alsófokú központja általáb a n m egfelel szerepkörének, többségük ren d elk ezik az elő írt (18) funkciók nagy részével. Leggyengébb az ellátás köztük N ábrádon, a leg jobb B átorligeten, A rany o sap átib an és Leveleken. A felsorolt fu nkciók közül leg ritk á b b a bölcsőde (1), a norm álfilm es mozi (2), a tü zelő an y ag -eláru sító hely (4), a takarék szövetkezet (5) és a gázcseretelep (5). Községi tan ács közülük csak K án to rján o sib an nincs. Az alsófokú központok feladatai közé tartozik, hogy sa já t népességükön felül a h ozzájuk tartozó községek olyan jellegű a lap e llá tásá t is m egoldják, am ely azokban nem ta lálh ató meg, és előreláth ató lag a későbbiekben sem fejleszthető ki. így e köz p ontoknak vonzást kell gyakorolni környezetükre, am elynek erősítése eg y re sürgetőbb feladat. E hhez a helyi ellátást biztosító funkciók m ellett, központi in tézm én y h áló zat tal is ren d elkezniük kell. Az alsóíokú központok ellátottság i és felszereltségi szin tjét ezért 24 funkció a la p já n vizsgáltuk. E bben azonban m á r nem szerep eln ek olyanok (pl. élelm iszerbolt, vendéglátóhely), am elyek m á r az alacsonyabb szin tű telep ü lése ken is m in d e n ü tt m egtalálhatók. A fun k ció k at egyenként vizsgálva m eg állap íth ató , hogy községi ta n ác s m ind en alsófokú központban van. P o stah iv atal is egyedül csak M érken nincs. T akarékszövetkezet vagy OTP K állósem jén, M áriapócs, M érk, Rozsály, S zatm árcseke és Tiszabecs kivételével m in d e n ü tt m egtalálh ató . A védőnőellátás m eg oldott, n em körzeti orvosi székhelytelepülés csupán R ozsály (a szom szédos G acsály viszont az). A gyógyszertári ellátottság nagyon kedvezőtlen, 13 alsó fokú k ö zp ontban (Ajak, Csaroda, K ocsord, Lónya, M érk, N yírbéltek, N yírtelek, P átro h a, Rozsály, S zat m árcseke, Tiszabecs, Tunyogm atolcs, Tuzsér) nincs gyógyszertár. K örzeti állatorvos három negyedükben, bölcsőde csak eg y h arm ad u k b an A tisztasági k ád fü rd ő k az alsófokú központokból teljesen hiányoznak.
van.
C saknem hasonló a helyzet az általán o s iskolai d iá k o tth o n n a l is, m e rt m indössze négy helyen m űködik kollégium . A n n ak ellenére, hogy szám uk növelése kívánatos, úgy v éljük, túlzó az az elképzelés, hogy m inden alsó fokú központban létesítsen ek általános iskolai diák o tth o n t, ugyanis az alsó fokú körzetek nagy része nem ren d e l kezik jelentősebb k ü lte rü lettel. Óvoda, alsó és felső tagozatú általán o s iskola, k ö n y v tár, sp o rtp ály a m indegyikben van. M űvelődési ház öt helyről (Nagydobos, N yírtelek, P átro h a, Rozsály, Tiszadob) hiányzik. N orm álfilm es mozi csak 12 alsófokú központ ban találh ató . A kereskedelm i funkciók közül leggyakoribb a gázcseretelep (34), az eszpresszó (31), az ip a rcik k b o lt (19), az étterem (15), a tüzelő- és ép ítő an y ag -eláru sító hely (12), a vas-, m űszaki és üvegbolt (10), a ru h áz ati bolt (8) és a v eg y iáru b o lt (5). Az alsófokú központok közül legfejlettebb B alkány és N yírm ada, am elyek a fe l sorolt fu n kcióknak szinte m indegyikével rendelkeznek. Az elő írt 24-nek k ev e sebb m in t fele ta lá lh a tó azonban Lónyán, Rozsályban, S zatm árcsek én és T iszabecsen. Á ltaláb an kevés funkció van a város környéki alsófokú központokban (K ótaj, K o csord) és az o rszág h atár m enti kisebb népességű településeken (Lónya, R ozsály stb.). A kiem elt alsófokú központok jelentősebb települések, de még n em városias jellegűek, eseten k én t egyes középfokú intézm ényeket is m agukban foglalnak. A fi gyelem be v e tt funkciókból (32) a települések kisebbik felében ta lá lh a tó csak tisz ta sági k ád fü rdő, tbc-gondozó intézet, (a koráb b an létreh o zo tt tbc-gondozó in tézetek háló zatán ak bővítésére v árh a tó an nem k e rü l sor, m ivel a tbc-s b etegek szám a az utóbbi évtizedben erősen csökkent), általán o s iskolai diák o tth o n , A B C -áruház, ip a r cikkbolt, és egyéb szakbolt (tej, hús, virág, aján d é k stb.). Az elő bbiektől nagyobb arányban, kb. azonos gyakorisággal fordul elő a bölcsőde, az egyéb szakrendelés, a norm álfilm es mozi, a ru h á z a ti bolt, a piac és a benzinkút. M indegyikükben v an köz ségi tanács, p o stahivatal, takarékszövetkezet vagy OTP, körzeti orvos, védőnő, gyógy-
37
szertár, körzeti állatorvos, óvoda, alsó és felső tagozatos általán o s iskola, m űvelődési ház, könyvtár, sportp ály a és gázcseretelep. A m egfelelő funkciókkal való elláto ttság ebben a telep ü léstíp u sb an m ondható legjobbnak, m e rt összességében m inden 4 közül 3 m ár jelenleg is m egtalálható. T elepülésenkénti m egoszlásukban viszont szóródás található. Az átlagosnál (25) több v an C sengerben, N agyecseden, N agyhalászban, N agykállóban, T iszalökön és Ű jfehértón. (A legtöbbel a h áro m utó b b i rendelkezik.) L eg jobb az ellátás N agykállóban, m e rt lényegében csak általán o s iskolai d iá k o tth o n a nincs. K ülön ru h áz ati b olt nem m űködik ugyan a nagyközségben, en n ek ellen ére ru h á k a t bő v álaszték b an leh et iparcik k ü zletéb en vásárolni. N agykálló a k iem elt alsó fokú központnak m egfelelő funkcióknál többel is ren d elk ezik (pl. ren d ő rk ap itán y ság , ügyvédi m unkaközösség, szakorvosi rendelőintézet, Á B -fiók stb.), am ely já rá si szék hely jellegéből fakad. A já rá si székhelyek közül a telep ü lésh áló zat-fejlesztési k o n cepció révén N agykálló k ap ta — elsősorban N yíregyháza közelsége és az ebből eredő kis v o n záslerülete m ia tt — a legalacsonyabb központi szerepkört. E m ia tt jelenlegi b eso rolásának te lje sen m egfelel. A régi já rá si székhelyeken is (Csenger, K em ecse, Tiszalök) v an n a k bizonyos k ö zépfokú funkciók pl. szülőotthon, m entőállom ás. Az elő írtn ál, de az átlag n ál is jóval kevesebbel rendelkezik Oros és T arpa. O roson pl. kevesebb intézm ény ta lálh ató , m in t egyes részleges alsófokú központokban. M indebből a rra le h e t következtetni, hogy a N yíregyháza „á rn y ék áb a n ” fekvő O ros csak a legcsekélyebb m érték ű központi szerep k ö rt tölti be környezetében. N yíregyháza erős vo nzóhatása a gyors fejlődés és a jó közlekedési feltételek révén v árh a tó an m ég jobb an m agához k ap cso lja O rost és a hozzá tartozó szerepkör nélk ü li településeket. T a rp a funkciószegénysége a viszonylag kevés népességével ném ileg m agyarázható. A részleges közép fo k ú központokat a teljes alap fo k ú ellátáson tú l — m integy a távolabb eső középfokú központok szerepének kiegészítésére — középfokú in té z m ényekkel részlegesen kell ellátni. A m egye négy részleges középfokú központja közül kettő (F eh érg y arm at és V ásárosnam ény) já rá si székhely, a m ásik k ét nagyköz ség (T iszavasvári és Záhony) ipari, illetve közlekedési jelentősége az ország h a tá ra in is tú lterjed . A fen tiek h atássa l v an n a k a m eglévő fu nkciók sz ám ára és jelleg ére is. Míg a já rá si székhelyeken — jellegükből adódóan — jó az igazgatási-szervezési fu n k ciókkal való ellátottság, addig a k ét m u n k á sla k ta nagyközségben ezek tö b b n y ire h iá nyoznak (pl. rendő rk ap itán y ság , M NB-fiók, Á B-fiók). Az előbbi h elyeken az egész ségügyi, m űvelődésügyi, kereskedelm i funkciók is csaknem h iá n y ta la n u l m egvannak, így elm ondható — legalábbis az elő írt fu n k ció k at te k in tv e —, hogy ezek m a ra d é k ta la n u l m egfelelnek szerepkörüknek. Az ellátás F eh érg y arm ato n jobb, de V ásáros nam ény alig m a ra d el mögötte. M indkettőnek (az igazgatási-szervezési jellegűeken túl) pl. számos olyan egészségügyi fu n k ció ja is van, am elyek csak középfokú közpon to k ra v an n a k előírva, pl. általán o s kórház, szakorvosi rendelőintézet. K ereskedelm i ü zlethálózatuk differenciált, szállodája is v an m in d k ét településnek. A fen tiek m ia tt F eh érg y a rm a t és V ásárosnam ény is a szerepkörén ek m egfelelő k ateg ó riáb a sorolható. T iszavasvárinak és Z áhonynak az elláto ttsá g a az előbbiekhez k ép est hiányosabb, a helyi funkciók kielégítőek, de m a m ég a közpo n tiak szám a kevés. A k ettő közül Z áhonyban v an kevesebb intézm ény. A fonto sab b ak közül csak szakorvosi ren d elő in tézettel, középiskolával és középiskolai kollégium m al rendelkezik. T iszavasvárihoz kép est hiányzó funkciói: a szociális otthon, a szakm unkásképző intézet, a cipőbolt, a k u ltú rcik k b o lt, a benzinkút, a szálloda és a m úzeum . A szolgáltatási fu nkciók szam a is Z áhonyban kevesebb (fényképész azonban T iszav asv árib an sem találh ató ). A fe n tiek m ia tt T iszav asv árit a szerepkörének közepesen m egfelel, Z áh o n y t pedig a szerep k ö rén e k (jelenleg) nem felel meg csoportba soroltuk. T iszav asv árib an az egészség
38
ügyi (bár az új tiszalöki ren d előintézet a Körzetet ellátja), Z áhonyban pedig elsősor ban a kereskedelm i és a k u ltu rá lis funkciók nem kielégítőek. Ezek erősítése esetén jobban m egfelelnének szerepkörüknek. K özépfokú központi szerepkörre a m egyében is olyan v áro so k at jelö ltek ki, am elyek több alsófokú körzet ellátásá t is szolgálják. A m egye középCokú k ö zp o n tjain ak v á rosi hagyom ányai rövid fen n állásu k óta m eg nem a la k u lh a tta k ki. Ez azonban nem je len ti azt, hogy nem rendelkeznek városi, ill. központi funkciókkal. Sőt v áro ssá n y il v á n ítá su k a t is ja v arész t an n a k köszönhetik, hogy igazgatási-szervezési, o k ta tási-k u l tu rális, egészségügyi, kereskedelm i és szolgáltatási, nem utolsósorban m u nkahelyi szerep k ö rü k m essze tú lte rje d h atáraik o n , és jelentős vonzást gyakorolnak körn y eze tükre. Sem népességük szám a, sem városképi m egjelenésük vagy k om m unális lé te sít m ényeik nem indo k o lták úgy várossá szervezésüket, m in t am en n y ire azt a k ö rn y e zetükben elfoglalt helyük, kiem elkedő szerepük tette. A b etö ltö tt és elláto tt funkciók te h á t fontos városképző tényezőkként je len tek meg. A középfokú központok közül elsősorban a népességében legkisebb, és a legkésőbb városi rangot k ap o tt N y írb áto r fu n k ció in ak növelése kívánatos. F őként egészségügyi intézm ényi elláto ttsá g át kell jav ítan i. M ár épül az új rendelőintézet, m elynek á tad á sáv a l kedvezőbbé v álik n em csak a város, hanem a körzet lakosságának egészségvédelm e, gyógyítása is. N incs á l talán o s k órháza, b őr- és nem ibeteggondozója, szociális otthona, stran d fü rd ő je, szállo d ája, szab ad téri színpada sem. K isv árd a és M átészalka elláto ttság a csaknem teljesen megfelelő, ezért ezeken a helyeken a k apacitásbővítés és az in tézm ények m inőségének ja v ítá sa az elsőrendű követelm ény. K isv árd án a szociális o tth o n és a szálloda, M áté szalkán a szociális otthon és a szab ad téri színpad hiányzik. A fen tiek m ia tt K isv árd át és M átészalkát a szerepkörének m egfelel, N y írb áto rt pedig a szerep k ö rén ek közepesen felel m eg csoportba soroltuk. Az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióban m egfogalm azták a felsőfokú központok szerepkörét, fela d atá t is. E szerint az alap-, a közép- és a felsőfokú in té z m ényi ellátottságon felül ebben a kateg ó riáb an biztosítani k ell a felsőfokú tu d o m á nyos, k u ltu rá lis és oktatási intézm ényeket. I tt kell elhelyezni egy-egy országos köz ponti in tézm ényt is. M inden irán y ú fejlesztését az egész m egye szükségleteinek k i elégítésére kell tervezni és m egvalósítani. N yíregyháza az utóbbi évek roham os fe j lődésének ered m én y ek én t a m egye felsőfokú ellá tá sá t m á r — csaknem m inden v o n a t kozásban — képes jól m egoldani, de a legtöbb intézm ényén ek vonzása még nem , vagy alig lépi tú l a m egye h a tárait. Így intézm ényei m a még in k áb b m egyeszékhelyi m in t felsőfokú központi fu n k ció k at szolgálnak, de az országos jellegű intézm ények (pl. a két főiskola) kiépülésével és v árh a tó an n éhány további létesítésével a város képes m ag a sabb igényeknek is m egfelelni.
39
6. ábra. A települések szerepkör szerinti m egfelelő funkciókkal való ellátottsága
A szerep körnek m egfelelő elláto ttság céljából a települések egynegyedében gyökeresen ja v íta n i kell az életkörülm ényeket, növelni kell a fu nkciók szám át. A települések intézm ényi elláto ttság a és s a já t népessége között kapcso lat ta lálh ató . A nagyobb n é pességű települések álta lá b a n jobban m egfelelnek szerepkörüknek, elláto ttság u k em ellett összefüggésben van te rü leti elhelyezkedésükkel, illetv e az egyes tájegységek telep ü léstíp u saiv al is. A te lepülések szerepkör szerinti fu n k c ió k k a l való ellátottsága, 1973 8. tá b láz at A szerepkörének közepesen m egfelelő
m egfelelő Központi szerepkör
összesen
összesen a
települések szá ma
Felsőfokú Középfokú Részleges középfokú K iem elt alsófokú Alsófokú Részleges alsófokú S zerepkör nélküli
alig m egfelelő
CL H
:0
átlagos népessége
szá ma
átlagos népessége
szá ma
átlagos népessége
szá ma
átlagos népessége
i 3
81 924 12 991
1 2
81 924 13 975
i
11 023
2
7 723
i
14 011
i
3 073
4
8 132
11 4
fi 787 4 343
4 23
4 454 2 962
i 14
5 264 2 403
16 41
6 108 2 906
5
2 249
4
1 699
9
2 004
40
1 900
74
1 045
42
465
156
1 107
65
4 686
107
1 822
58
1 061
230
2 440
—
Az aprófalvas keleti te rü lete k en egyes kis létszám ú telep ü lések is központi sze rep k ö rt k ap tak (Csaroda, B arabás, Lónya, Rozsály), m íg a m egye m ás részein — vonzás h ián y áb an — jelentősebb települések is szerepkör n élk ü l m ara d tak . A népes ségszám szóródása legnagyobb az alsófokú központokban, m e rt pl. a legnépesebb B alk án y ban több m in t tízszer an n y ian élnek, m in t a legkisebb C sarodán. V izsgála ta in k azt m u ta tjá k , hogy a települések különböző szintű központi szerep k ö rre való kijelölése nagyobb részben jól sikerült. Jelen leg a legnagyobb le m arad á s az előírt funkciókhoz viszonyítva az alsófokú központokban találh ató , m e rt 41 ilyen jellegű település közül jelenleg csak négy felel meg — ezek sem m a ra d é k ta la n u l — alsófokú szerepkörüknek. M ivel szerep k ö rü k teljes ellátásátó l m ég m essze v an n ak , a jövőben elsősorban — anélkül, hogy az a m agasabb szerepkörű központok fejlő d ésén ek ro v á sá ra m enne — ezek fejlesztését kell szorgalm azni. E zért kívánatos, hogy a fen ti kö z pontok ak k o r is előtérbe k erü ljen ek , am ikor alap e llá tást jelentő (közm űvesítés, k ere s kedelm i intézm ények stb.), vagy m ás, nem m in d en n ap i ig ényeket kielégítő (központi) fu nkciók telepítéséről van szó. így e települések vonzóbbá, korszerű b b é v álh atn á n ak , ezzel eg y ü tt pedig valószínűleg növekedne népességük is. Az egyéb telep ü lések je len tős része n éhány elem i funkciót sem m o n d h a t m agáénak. Ezek á lta lá b a n a legkisebb települések, ezer fő körü li közülük csupán k é t község (Ú jkenéz, Tiszam ogyorós). A részleges alsófokú és a k ie m e lt alsófokú települések tö b b n y ire az elő írt fe lté te lek n ek m egfelelnek, csupán Oros szerepköre tű n ik túlm éretezettn ek , m ivel eg y általán nem tu d a n n a k m egfelelni, így felvetődhet N yíregyháza város k ö rn y ék i községévé
41
n y ilv án ításán ak gondolata is. A kiem elt alsófokú központok közül Tiszalök, de fő k én t N agykálló — bizonyos vonatkozásokban — m ég a szerep k ö rü k re elő írtn ál is több funkcióval rendelkezik. Z áhony — a h atalm as m unkaerővonzás kö zp o n tja — funkciói nak szám a még nem éri el a részleges középfokú központ színvonalát, így további erő sítése az elsőrendű feladatok egyike. Szalmái- és Bereg központjai közül F eh érg y a r m a t és V ásárosnam ény jól m egfelel jelenlegi szerepkörének, sőt m in d k ét hely fu n k cióinak szám a felü lm ú lja az eggyel m agasabb szin tre k ije lö lt N y írb áto rt, am ely em iatt középfokú feladatok ellá tá sá ra m a még csak részben képes. Az eddigiekből is m eg állap íth ató , hogy a nyolc legm agasabb szerepkörű k ö zpont a m egye te lep ü lésren d szerének „sú ly p o n tja it” képezi, így az elm ú lt évekbeli figyelem rem éltóan gyors fe j lődésük lehetőséget ad a jövőben m egvalósuló fejlesztéseknek. V árosképi m eg jelen é sük azonban még (kivéve N yíregyházát) m a is elm arad az ország m egfelelő szerep körű településeitől, de a jelentős építkezések nyom án folyam atosan szépülnek, v o n zásuk révén népességük szám a nő, szerepkörükkel pedig m in d jobban kiem elkednek környezetükből. Egyre inkább m egszűnőben van az az ellentét, am it k o ráb b an eg.yegy község esetenkénti erőteljes fejlődése a településh áló zat szerkezetében spontán m ódon előidézett. M a m á r a m egye településhálózata összhangban az egyes te le p ü lé sekkel tervszerűen, jó irán y b a n fejlődik. A to vábbiakban néhány olyan jelenség (funkció, ellátottság) elem zését is elv é geztük, am elyek a települések .jelenlegi fejlettsége és jövőbeni fejlődése szem p o n tjá ból jelentős tényezőknek szám ítanak és k apcsolatba hozhatók a telep ü lésh áló zat fejlesztési elképzelésekkel. M egvizsgáltuk a m egye alsófokú körzeteinek kereskedelm i funkcióval való el láto ttság át. F eltételeztük, hogy m inden körzetközpont rendelkezik m in d en olyan fu n k cióval, m in t a körzethez tartozó bárm ely település. V izsgálataink azt m u ta tjá k , hogy az ellátottság m értéke a körzetközpont regionális szerepkörével, népességnagyságával és a körzet földrajzi fekvésével szoros k apcsolatban van. A legkisebb lélekszám ú alsó fokú központok rendelkeznek a legkevesebb kereskedelm i funkcióval (Rozsály, Csaroda, Tiszabccs, B arabás, Lonya). A városokhoz, v alam in t a já rá si székhelyekhez (am elyek m agasabb regionális szerepkörrel rendelkeznek) tarto zó körzetek b en leg jobb a m egyében az ellátás (N yíregyháza, M átészalka, K isvárda, N yírbátor, F e h é r g y arm at, V ásárosnam ény). E llentétben a ta n u lm á n y egész eddigi g o n d o latm en eté vel — eddig ugyanis csak a funkció m eglétét, ill. h iá n y á t vizsgáltuk —, itt bizonyos m inőségbeli és színvonalbeli eltérések et is figyelem be v ettü n k . A közepesnél jobb és a jó k ategóriába tartozó központok ugyanis eg y a rán t képesek sa já t alsófokú k ö rze teik lakosságának kereskedelm i ala p e llá tá sá t m egoldani, m ivel az ehhez szükséges bo lth álózattal m indegyikük rendelkezik. E nnek ellen ére mi csak azok elláto ttság át te k in te ttü k jónak, ahol az áru v álaszték bőséges és kereskedelm i vonzásuk is jelentős. U g yanakkor m egfigyelhető, hogy a városok v o n zá sh a tárán belül levő — de hozzájuk nem tartozó — alsó fokú körzetekben szintén hiányos az in tézm ényhálózat, am elynek oka az, hogy a városok v o n zá sh a tára m essze tú lterjed az alsóíokú körzeth atáro k o n , így a városok a sa já t alsófokú körzetükön kívül ezen alsófokú körzetek funkcióit is többé-kevésbé ellátják . E m iatt az e m líte tt helyeken eddig nem v aló su lh ato tt meg a d iffe ren ciált kereskedelm i hálózat kifejlesztése. K ülönösen feltű n ő Oros, m in t k i em elt alsófokú szerepkörrel rendelkező körzetközpont k ereskedelm i funk ció in ak szegénysége. A dataink szerin t — legalábbis a keresk ed elem te rü leté n — még alsó fokú, sőt részleges alsófokú központi szerepkörnek sem tu d m egfelelni. A nagy n é pességszám ú alsófokú körzetele k ö zpontjában — m á r csak jelentős népességük e l lá tá sá ra is — kedvezőbb kereskedelm i h álózat jö tt lé tre (N agyhalász, D om brád, Nagyecsed, B alkány, R akam az, Ű jfehértó), K özepesnél kedvezőbb az ellátás Csenger, Tisza-
42
lök és N agykálló körzeteiben, m ivel az előbbi kettő já rá si székhely volt, az utóbbi pedig m a is az. L egkedvezőtlenebb helyzetben az o rszág h atár m en ti te rü lete k v an n ak , földrajzi helyzetük és településszerkezetük m iatt, de a m egye belső terü lete i is — kivéve a b ak taló rán th áz i k ö rzetet — az átlag n ál szintén kedvezőtlenebb ellátásb an részesülnek. A részleges középfokú és a m agasabb szerepkörű településeken felgyorsult és fokozódott az anyagi és a szellemi koncentráció. A régebben döntően ag rá r- vagy vegyes foglalkozási szerkezetű települések ezért átalak u ló b an v an n a k és egyre inkább ipari-szolgáltatási jellegűvé válnak. Az ipari m u nkahely ek szám a is ezeken a h ely e ken n ő tt a leggyorsabban. A m egye ip a rá b an foglalko ztato ttak közel három negyede a nyolc településen dolgozik. A legtöbb ipari kereső a m egyeszékhelyen van, ahol a m egyei összlétszám több m in t 40° 0-a található. N yíregyházán, K isvárdán, M átészalkán, N yírbátorb an , F eh érg y arm ato n és Tiszav asv árib an a 10 000 la k o sra jutó ipari foglalkoztatottak szám a nagyon hasonló, m eg közelíti vagy m eg is h a la d ja a 2000 főt. V ásárosnam ényban azonban még 1000 a latt m arad. Z áhonyban pedig az ipari foglalkozású dolgozók szám a igen kevés, keresői döntően a közlekedési ágazatb an dolgoznak. Jelentős szám ú m u n k a erő t fo g lalk o ztat nak még az ÉRDÉRT m átészalkai és vásárosnam ényi telepei is. F igyelem rem éltóan nő a m egyében dolgozó értelm iségiek szám a is, összetételük kedvezően változik, m e rt em elkedik a m űszaki, az agrár-, a közgazdasági képzettségűek arán y a. Szám uk azon ban a szükségesnél m égis jóval kevesebb, különösen a középfokú, vagy an n ál a la csonyabb szerepkörű településeken. E bben nem kis része van a kisebb települések gyenge in fra stru k tu rá lis elláto ttság án ak , közlekedési elzártság án ak és nem utolsósor ban az ip a r hián y án ak . Pedig kív án ato s lenne szám uk növelése, m e rt szak k ép zett ségük, k o rszerű gondolkodásm ódjuk és az átlagosnál gyorsabban növekvő igényszint jü k m in d en bizonnyal serkentőleg h a tn a e települések gazdasági, tá rsad alm i, szellem i életén ek fejlődésére. Ez pedig valószínűleg fokozná e települések szerepkörének m ind teljesebb k ifejlődését is. A jó közigazgatás és an n ak ésszerű m egszervezése a lakosság gyorsabb, ponto sabb, szakszerűbb ügyintézését segíti. E m ellett m in t igazgatási központ növeli egyes települések vonzását. A közös tanácsok és a nagyközségi (közös) tanácsok fontos igazgatási fu n k ció ju k révén egyebek m e lle tt döntő h a tá st g y akorolhatnak a kiem elt telep ü lések központi szerepkörének érvényesítésére. A tanácsok típ u sa és a telep ü lések központi sz erep k örének szintje között a m egyében m a m á r csaknem teljes az összhang. A m egye tanács-hálózatának á ta la k ítá sa az utóbbi öt évben felgyorsult. A ta n á csok szervezésénél és székhelyük m eg állap ításán ál figyelem be v e tté k a települések központi szerepkörét is. 1975. ja n u á r 1-én a m egyében 4 városi, 34 nagyközségi és 87 községi tanács m űködött. A m egyében a felsőfokú központ, és a középfokú központok m ind városok, a részleges középfokú és a kiem elt alsó fokú központok nagyközségek. K ivétel K em ecse (önálló községi tanácsi székhely), am elynek igazgatási jellegű köz ponti fu n kciója még csak közös községi tanács révén sem érvényesül. Az alsófokú központoknak azonban csak alig több m in t h arm a d a nagyközség, 15 községnek pedig csak önálló községi tanácsa van, igaz ezek közül 8 egyedül alk o t önálló alsófokú körzetet, a m ásik 7-hez azonban önm agán k ív ü l m ás községek is tarto zn ak , en n ek ellenére m a m ég nem közös tanácsi székhelyek.
43
A tanácsok székhelye a te lepülések központi szerepköre szerint 1975, ja n u á r 1. 9. tá b lá z a t ö n á lló
Közös
Ö nálló
K özös
Városi M egnevezés
A tan ácso k szám a összesen
községi
nagyközségi tanácsok szám a
Felsőfokú K özépfokú Részleges középfokú K iem elt alsófokú Alsófokú Részleges alsófokú Szerepkör nélküli
c Q. :0
A TANÁCSOK SZÁMA ÖSSZESEN
1 3 — — — —
—
—
—
—
— 2 7 4 —
— 2 8 11 —
— — 1 15 4 27
— — — ii 4 25
i 3 . 4 16 41 8 52
4
13
21
47
40
125
A 74 központi szerepkörrel rendelkező település közül csak K án to rján o si (rész leges alsófokú központ) nem tanácsszékhely, v iszont a részleges alsófokú központok és a szerepkör nélküli települések egyike sem nagyközség, sőt az u tó b b ia k n ak m a m á r csak eg y h arm ad áb an ta lálh ató községi tanács. A központi szerepkörű települések fu n k ció in ak to v áb b i erősödését jelen ten é az is, h a a m ezőgazdasági term előszövetkezetek — v árh a tó an to v áb b folytatódó — egye sülésével a központokat is m inden lehetséges esetben az alsófokú központokba h e lyeznék. Az Á F É S Z -k ö zp o n to k — többnyire m á r jelenleg is — jól igazodnak a központi szerepkörű településekhez. A m egyében 1976-ban m á r csak 32 (1975-ben m ég 38) ÁFÉSZ m űködik. A k iem elt alsófokú és a m agasabb szerepkörű települések közül csak Z áhony és Oros nem rendelkezik Á FÉ SZ -központtal. 1975-ben az alsoíokú kö z pon to k b an 12 helyen (közülük 7 nagyközség), a részleges alsó fo k ú ak b an egyedül R am ocsaházán, a szerepkör n élküliekben pedig A narcson, G acsályban és G yörteleken volt központ. Az ellátan d ó népesség o ptim ális nagy ság án ak elérése érd ek éb en azon b an az Á FÉ SZ -ek között is egyesülési tö rek v ések figyelhetők meg. L egutóbb az alabbi Á FÉSZ-ek egyesültek: az anarcsi a kisv árd aiv al, a gacsályi a já n k m ajtisiv al, a hodászi a m átészalkaival, a kölesei a feh érg y arm ativ al, a porcsalm ai a csengerivel, a ram ocsaházi a b ak taló rán th áz iv al. E gyesítéskor a központok elhelyezésénél — funkcióik to v áb b i bővítése céljából — előnyben kell részesíteni a (m agasabb) szerepkörrel rendelkező településeket. Az Á FÉ SZ -ek k ö rz e th a tá ra it az alsó fokú k ö rzetek h a tá ra iv a l összevetve m á r jelentős eltérések figyelhetők meg. Ez abból adódik, hogy az alsó fokú k örzetek szám a (65) kétszer annyi, m in t az Á FÉSZ-eké. A m egyében 9 olyan Á FÉSZ van, am elynek h a tá ra egy-egy alsó fokú k ö rzettel esik egybe. N agyecsed és B alkány Á FÉ S Z -einek h a tá ra k ét-k é t, T iszaszalkáé pedig h áro m alsó fokú k ö rze tet foglal m agába. A többinél a társközségek jelen tő s része a
44
m egfelelő alsó fokú körzetek h a tá ra in tú li település, am i az egyesülések m ia tt v á r h ató an a jövőben még inkább így lesz. A települések belső fejlettségének egyik m ércéje a közművesítés, de a gazdaság fejlesztésn ek is fontos telepítő tényezője a víz. A közm ű m egléte a népesség helyben m a rad ására, illetve bizonyos m é rték ű vonzására, hián y a pedig az elv án d o rlásra gya korol kisebb m é rték ű hatást. A közm űvesítés foka a m egyében m ég m a is alacsony, vezetékes vízszolgáltatás a telep ü lések n ek csak alig egynegyedében ta lálh ató , a z á rt k özcsatornával ren d e lk e zők szám a még ennek a felénél is kevesebb. A részleges középfokú és a m agasabb szerepkörű települések u tc áin a k egy része el v a n ugyan lá tv a közüzem i vízzel és zárt közcsatornával, de a bekapcsolt lakások szám a m ég kevés. Az e m líte tt helyeken 30—50% közötti a vízzel való elláto ttság arán y a, de K is v árd á n m ég csak m in d en 9. la k ás v an a háló zatb a kötve. Legjobb az ará n y Z áhony ban, ahol 3 lakás közül 2 vízvezetékes. A kiem elt alsófokú települések közül csak B ak taló rán th áza, Csenger, G ávavencsellő, N agykálló, R akam az, T a rp a és T iszalök víz ellátása te k in th ető jónak, m e rt D em ecserben, K em ecsén és Ű jfeh értó n m ég je le n té k telen az ilyen la k áso k aránya. D om brád, Ibrány, M ándok, N agyecsed, N agyhalász, Oros még nincs közm űvesítve. Az alsófokú központok közül csak K ó tajb an , Já n k m ajtison és T unyogm atolcson jelentősebb a bekötött lakások arán y a. Az alsófokú központok jelentős részének közm űvesítése azonban m á r fo ly am atb an van, de több m in t felü k ben csak 1980 u tá n v árh a tó a közösségi vízellátás m egoldása, pedig köz p o n ti szerepkörük erősítése m e g k ív án n á azt. A fejlette b b in fra stru k tu rá lis elláto ttság ugyanis nö velné a központok vonzerejét, sie tte tn é az anyagi és szellem i ko n cen tráció fokozódását és a gazdasági élet szám ára is m egfelelőbb alap o k at terem ten e. A köz m űvesítés az V. ötéves terv b en — m inden eddiginél nagyobb len d ü lettel — fo ly tató dik tovább. E bben a tervidőszakban ú ja b b 47 településen o ld já k m eg a közösségi v íz ellátást, n éh á n y n ál azonban szám ítani le h et arra, hogy a m egvalósulás befejező éve áthúzódik m ajd a VI. ötéves terv re. (A 7. á b ra egy k o ráb b i te rv v a riá n st m u tat, am ely azóta an n y ib an változott, hogy B eregsurány, B eregdaróc, M árokpapi és T iszaszalka is a közm űvesítendő települések között szerepel.) A m á r jelenleg is m űködő és a következő években felépülő vízm űvek fö ld rajzi eloszlása azonban a települések központi szerepkörével nem m in d ig esik egybe. E nnek egyik oka ab b a n kereshető, hogy a közm űvesítést szervező községi vízgazdálkodási társu lato k lé tre jö tte nagy m érték b en függ a helyi tanácso k anyagi helyzetétől és a helyi lakosság kezdem ényező készségétől. M ásrészt a S zatm ári-sík ság o n az árvíz u tán i ú jjáép ítéssel egyidőben a szerepkör n élk ü li telepü lések jelen tő s részének köz m űvesítése is m egtörtént. A közm űvesítésre k ije lö lt települések lis tá já n V ásárosnam ény és Z áhony is m eg található. V ásárosnam ényban a n éh án y éve hozzácsatolt V itkán és azzal eg y ü tt a közelben fekvő O lcsván végzik el a m unkát, Z áhonyban pedig a M Á V -lakótelepen kívüli te rü le te k e t fogják a vízhálózatba bekapcsolni. Az V. ötéves te rv v ízm ű b eru házásai között nem szerepel K em ecse k iem elt alsófokú központ, to v áb b á A jak, Hodász, K állósem jén, N yírbéltek, Rozsály, T yúkod, V aja nagyközségek sem, am elyek alsófokú központok. A te rv e k sz erin t e települések közm űvesítése a következő te rv időszakban az elsők között valósul m a jd meg. (A közm ű v esített telep ü lések szám b a vételekor a csak n éh á n y la k á st ellátó v álialat, állam i gazdaság stb. a d a ta it figyelm en kívül hagytuk.) A közm űvesítetlen, szerepkör n élküli telep ü lések legnagyobb része a megye középső te rü leté n és S zatm ár-B eregben található .
45
í . ábra. A közm űvesített és az V. ötéves tervben közművesítenelő települések
N incs azonban m á r m essze az az idő sem, am ikor egyre in k áb b valósággá válik, hogy a lakosság döntő részét egészséges vizet adó vízvezetékkel lá tjá k m ajd el, fü g g etlenül attól, hogy az em berek m ilyen szerepkörű településen élnek. Addig, am íg ez m egvalósul m inden településen, a rra kell törekedni, hogy a településközpontok köz m űvesítése oldódjon m eg m inél h am arab b . Az anyagi eszközök bővülése során így sor k erü lh e t m ajd a települések perem részeinek a háló zatra k ap cso lására is. Egy-egy település fejlettségét, életképességét, az ott élők gazdasági ak tiv itását, igényét á ltaláb a n a lakásépítés, az ép ített lakások ará n y a is tükrözi, am ely a v án d o r m ozgalom m al kapcsolatba hozható. 1971—1974 között az ezer lakosra jutó é p íte tt lakások szám a (az 1970. évi árv izet követő ú jjá ép ítés az ad a to k a t bizonyos m értékig torzítja) á ltaláb a n azokon a te le p ü léseken nagy, ahová a bevándorlás irán y u l, és o tt kevés, ah o n n an elv án d o rlás figyel hető meg. L egnagyobb a rá n y ú lakásépítés M átészalkán v aló su lt m eg (a m egyei á tla g n ak több m in t három szorosát te tte ki), a legm agasabb szerepkörű telep ü lések között a további sorrend a következő: F eh érg y arm at, K isvárda, N yíregyháza, V ásárosnam ény, N y írb áto r és Záhony. Az építkezés ütem e ezek m indegyikében m eg h alad ta a m egyei átlagot, de T iszavasváriban a n n a k csak k é th a rm a d á t érte el. A k iem elt alsófokú központok közül csak h é t községben v olt m egyei átlag fele tti lakásépítés, legnagyobb arán y ú R akam azon, T iszalökön és N agyecseden, legkisebb pedig (kevesebb m in t a megyei átlag fele) D om brádon és N agyhalászban. Az alsófokú központok közül az árvíz sú jto tta te rü lete k en ép ítették a legtöbb la k ást (Kölese, Rozsály, Tunyogm atolcs, Já n k m ajtis), a legkeveseb bet pedig Hodászon, N yírkárászon, Tiszadobon és T iszacszláron. A részleges alsófokúak közül a legtöbb L eveleken, a legkevesebb B á to r ligeten épült. A szerepkör n élküliekben legnagyobb a lak ásép ítések szóródása, m e rt m íg ezen időszak a la tt a T isza—Szam os közben a falv a k nagy része teljesen ú jjá épült, m ás településeken (pl. Tiszacsécse, T iszarád, T iszatelek) alig ép ü lt új lakás. S zabolcs-S zatm ár m egye 230 településének több m in t 622 000 az állan d ó népessége, am elyből m ég m a is több tízezren m egyén k ív ü lre ingáznak. Az elm ú lt 5—10 évben itt is felgyorsult a gazdasági növekedés ütem e, ezzel együ tt a tá rsa d alm i átrétegződés is. Ez a fo lyam at a m egyében azonban m ég k o rántsem fejeződött be, ellen tétb en az országossal, ahol m ár csak kisebb ará n y ú változás várható . T ovább kell teh át, hogy fo lytatódjék a m ezőgazdasági keresők szám ának csökkenése, m e rt egészen biztos, hogy magas a rá n y u k a következő évtizedek során nem ta rth a tó fenn. M ivel a m egyében nagy összefüggő m ezőgazdasági jellegű te rü le te k vannak , a tá rsa d alm i átrétegződést követni fogja a lakosság te rü leti átrétegződése is. A m ezőgazdaságból felszabaduló, ill. ott elhelyezkedni nem tudó több tízezer em ber foglalk o ztatását — csaknem te l jesen — a m egyében k ívánatos m egoldani, m e rt ellenkező esetben a népesség k o r m egoszlásában és dem ográfiai egyensúlyában h ely re h o zh a tatlan k áro k k eletk e zh e t nek. A hhoz, hogy az eljáró k szám a ne növekedjen, han em lehetőség szerin t m inél jobban csökkenjen, a m u nkahelyek létesítésén, a foglalkoztatási nehézségek m egoldá sán k ív ü l a településhálózat olyan m egerősítésére van szükség, am elyben az é let körülm ények (intézm ényhálózat, kom m unális ellátás, m egyén belüli közlekedési le h e tősegek stb.) az országos színvonalhoz hasonlóak. F e jle tt telep ü lésh áló zat esetén ugyanis a népesség eredeti lakhelyét, de főként m egyéjét ritk á b b a n h ag y ja el, így népességm egtartó szerepe jól érvényesül. E rre m á r m ost is, később pedig m ég inkább szükség lesz. Az elm ú lt évek céltudatos és — álta lá b a n — következetes telep ü lés- és telep ü lés h álózat-fejlesztésének jelei m á r jól láth ató k . N yíregyháza, a m ásik három város és a négy részleges középfokú központ íigyelem rem éltóan fejlődik, népességük em el-
47
kedik, szerepkörük nő, vonzásuk terebélyesedik, így ezek m á r szilárd v áz át ad ják a jövőben m egvalósuló fejlesztéseknek és fejlődésnek. íg y elsősorban to v á b b ra is ezek erősítése látszik célszerűnek. M a a leggyengébb „láncszem ei” a fejlődésnek az alsófokú központok. K ülönösen fontos és sürgető fe la d a t szerepkörük erősítése. U gyanis többségük m a m ég nem tu d ja sem a saját, sem a k ö rzetü k a la p e llá tá sá n a k nagy részét biztosítani. E zért általáb a n oda nem betelepülnek, han em elvándorolnak, így népességük fogy. M iután a közép, a részleges közép és a kiem elt alsófokú központok népcsségfelvevő képessége is kicsi a jelentkező igényekhez képest, feltétle n ü l szükséges, hogy ebbe a településcsoportba tarto zókban is olyan k örülm ények k ia la k u lá sá t segítsük elő, hogy azok legalább meg tu d já k ta rta n i sa já t népességüket és a term észetes szaporodásuk egy részét. Ahhoz, hogy a népesség további te rü le ti átrétegződése a k o ráb b ia k n ál kedvezőbb k ö rü lm é nyek között m en jen végbe, e rre fe lté tle n ü l szükség van.
I r o d a l o m
1. D r. B e lu sz k y P á l: A d a lé k o k a m a g y a r te le p ü lé s h ie ra r c h ia v á lto z á sa ih o z . 1900—1970. F ö ld ra jz i É rte s ítő 1973. 1. 2. Dr. B e lu sz k y P á l: N y íre g y h á z a v o n z á s k ö rz e te . A k a d é m ia i K iad ó. B u d a p est, 1074. 3. B o ro s F e re n c —K o v ács C s a h a —K őszegi L ászló : A te rü le tfe jle s z té s h o ss z ú tá v ú k o n c e p c ió ja . Köz íz d a s gi S zem le t973. 2. 4. D r. C z im b alm o s B é la : U rb a n iz á c ió é s te le p ü lé s h á ló z a t-fe jle s z té s S z a b o J e s-S z a tm á r m eg y éb en . T e rü le ti S ta t
/.lika 2ü75. i.
5. H o rv áth G cza : M eg jeg y zések a te le p ü lé s fu n k c ió k k a te g o riz á lá s á n a k , v a la m in t a te le p ü lé s fe jle tts é g és h ie r a rc h ia f e ltá rá s á n a k k é rd é sé h e z . T e rü le ti S ta tis z tik a 1971. 4—5. G. K o v ács T ib o r: A sta tis z tik a i te le p ü lé s - es v á ro sfo rg a lo m . T e le p ü lé s d e m o g rá ü a i ü lésszak , S z o m b a th e ly , 19G9. 7 K o v ács T ib o r: A p ró f a lv a k a m a g y a r te le p ü lé s h á ló z a tb a n . T e le p Ü le s d c iT i o g rá J ja i ü l é s s z a k . S z o m b a t h e l y . 1973, fi. T u r á n i Jó z se f: A k ö z s é g i t e l e p ü l é s e k fu n k c io n á lis t í p u s a i é s s z e r e p k ö r ü k V as m e g y e t e l e p ü l é s
h á ló z a tá b a n . T e le p ü lé sd e m o g rá fia i ü lésszak , S z o m b a th e ly , 1969. 9. D r. V ö rö s m a rtin é T a jti E rz s é b e t: A n é p e s sé g fe jlő d e s d in a m iz m u sa . F ö ld ra jz i É rte s ítő 1972. 1. 10. Az M SZM P XI. k o n g re ss z u sa . K o s su th K iad ó , B u d a p est, 1975. 11. S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e te le p ü lé s h á ló z a t-fe jle s z té s i te rv e . V á ro sé p íté si T u d o m á n y o s és T e rv e z ő In té z e t, B u d a p e st, 1972.
48
BIMBÓ MIHÁLYNÉ:
Lenin szem élyisége és a szocialista em b er Valószínű, hogy ezrek élnek a Földön m a is, akik 1870-ben születtek. Az 1870-ben m illiókkal együtt sz ü letett V lagyim ir Iljics is a XX. század eleji em beri átlag é le tk o rt érte meg, 54 éves korában, 1924. ja n u á r 24-én h a lt meg. A m a élő ezrek és az elh alt m illiók kisebb-nagyobb tetteik k el élnek vagy továbbélnek ism erőseik, család ju k , m u n k aterü letü k , tu dom ányág uk körében. V lagyim ir Iljics te tte i és em léke EM BERISÉGM ÉRETÜEK; g o ndolkodó-forradalm ár tevékenységével tö rtén elm i szem élyiséggé, tö r ténelm i nagy em berré vált. Ö a p árta lap ító proletárvezér. A fo rrad alo m k é rle lh e te d len géniusza, a m a rx izm u st továbbfejlesztő tudós-politikus, az eln yom ottakért, a d ol gozó m illiókért m inden erejét és g ondolatát áldozó kom m unista, a BOLSEVIK. A S zovjetunió K om m unista P á rtjá n a k az 1. sorszám ot viselő tagkönyve m a is V lagyim ir Iljicsé. M auzóleum ánál n ap o n ta ezrek v ára k o zn ak a v ilág m in d en tá járó l. M illiók tanulm ányozzák m űveit nap m in t nap szerte a világon. P árto k , m ozgalm ak v alljá k ta n ító ju k n a k , példaképüknek. A felszab ad ításu k ért küzdő n épek h arc áb an neve m ozgósító jelszó. A S zovjetunió és az egész szocialista v ilág ren d szer az ö veze tésével elin d íto tt társad alo m ép ítést folytatja. Ezt tük rö zte az MSZMP X I. kongresszu sának jelszava is: Tovább a lenini úton! L enin p o rtré ja , m in t történelm i szem élyiségé, ism ert. Mégis évente száz meg száz ú jab b könyv szerzője keresi életének „ titk á t”, szem élyiségének varázsát. M arxista szerzők vizsgálják azt a történelm i ú ttá v ált 54 évet, am ely a la tt a sajáto s egyéni családi viszonyokból e lin d u lt em ber egyénisége és szem élyisége egységbe forrott, tö r ténelm i nagy em b erré vált. L enin életének egyik m ag y ar k rónikása, G yurkó László így írt erről könyvében: „ . . . L enin lényege az, hogy felv illan to tt és m egtestesített egy lehetőséget, m elyről világ addig csak álm odott. A hazugság nélküli élet lehetőségét, a szerepjátszás k ik ü szöbölésének lehetőségét, az egyéniség torzulás nélküli k iteljesed ésén ek lehetőségét. Hogy az em b er az lehessen, aki v aló jáb a n : önm aga. Hogy fe la d a tá t úgy is v é g re h a jt hassa, hogy közben ne kelljen tőle idegen szerepet vállaln ia. Hogy m ég aki a leg m a g asabbra ju to tt, az is öntörvényei szerin t élhessen, s a világ ráfü g g esztett szem e ne kenyszerítse önm aga m e g ta g a d á sá ra . . . L eninnek sik e rü lt? A fo rrad alo m te re m te tt ilyen h e ly z e te t... Vagyis L enin nem te tt m ást, m in t am it k o ra e lv á rt tőle? De hisz m inden szerep játszásn ak ez az alapja. Csakhogy Lenin nem azért élt így, m e rt e lv á r tak tőle, hanem m e rt ilyen volt: ben n e fejeződött ki a kor, ezért le h e te tt a k o r m eglestesitője. Mások, ha m eg a k a rtá k őrizni egyéniségüket, csak ko ru k ellen ére te h e t ek , L enin a kor segítségével. Ezért, hogy aki élete k ró n ik ásá v á szegődik, csak úgy e jesíth eti felad atát, h a a forradalom k ró n ik ása is.” (Lenin, O któber; 48—49. old.) h
★
49
A komm unista forradalmár szem élyisége máig példaképünk, annak ellenére, hogy a körülmények, a szocialista társadalmi forradalom soron következő feladatai és mi magunk is mások vagyunk, mint am elyek a század első harmadában Szovjet-Oroszországban Lenin és tevékenysége körülményei voltak. Minden ember szem élyisége egyéniségéből és a társadalom számára végzett te vékenységéből, m unkájából áll, amit egy társadalmi szerepkörben m egvalósít. A kör nyezet — a család, baráti kör, m unkahely, ill. rétegek, osztályok — és az egyén köl csönhatásában az ember aktivitása, tudatosságának szintje és mértéke állandóan for m álja, erősíti, rögzíti és gazdagítja a szem élyiségének jegyeit. A mi társadalmunkban ezért válik egyre fontosabbá a szocialista tipusú ember kialakítása. Ebben is segítségünkre lehet, ha ismerjük Lenin egyéniségének, szem é lyiségének kialakulását, állandó formálódását, gazdagodását. Például szolgál arra is, hogy aktív, tudatos tevékenységgel előkészítette önmagát a forradalmár szerepére, s amikor kora azt követelte, hogy vezetővé váljék, vállalta és élete végéig betöltötte ezt a szerepkört, Szem élyisége állandósága a cselekvő forradalmáré, aki ugyanakkor változtatta a cselekvését a körülményeknek és a forradalom előrehaladásának m eg felelően, ezért tudott történelm et formálni. Lenin e g y é n i s é g é n e k kialakulásáról vall a családjáról illetve a gyermek és ifjú Vlagyim ir Iljicsről szóló néhány adat. Nagyapja még jobbágyparaszt volt az 1791-es bejegyzések szerint Apja nagy ne hézségek árán szerezte m eg a m atem atika—fizika szakos tanári oklevelet, népiskolai felügyelő 20 évig, s az ő neveltjeit (a néptanítókat) a szimbirszki kerületben róla ne vezték „uljanovistáknak". Forradalmi demokrata nézeteket vallottak mind Lenin ap ja, mind tanítványai, s tevékenységükkel az elnyom ottak életét igyekeztek elvisel hetőbbé tenni. A nyolcgyerm ekes U ljanov családban Vlagyim ir Iljics a negyedik volt. A családi légkört a munka és tudásszeretet, az egymás iránti tisztelet és a demokratizmus jelle mezte. Ebben alakultak a gyermek alapvető jellem vonásai; az ötéves Vlagyimir olva sott, vidám, mozgékony, játékban állandóan kezdeményező, fegyelm ezett, rendszerető, egyszerű, őszinte, igazságszerető és igen következetes volt. Tisztelt, szeretett és kö vetett példaképei: apja, I. NY. U ljanov és bátyja, Alexandr voltak, akiket korán el veszített. (Apja 1886 januárjában, 54 évesen agyvérzésben halt meg, mint 88 évvel később L enin) Alexandr Uljanovban a jövendő pétervári kémiaprofesszort sejtették tanárai, M engyelejev legjobb tanítványai egyikét, s nem a cár elleni merénylő, narodnyik forradalmárt, akit tettéért 1887-ben kivégeztek. Vlagyimir Iljics híressé vált sza vai: Nem, nem ezen az úton fogunk h a la d n i... m indenekelőtt arra utaltak akkor, am it megtagadott bátyja tevékenységéből, de egyéniségében m egőrizte a forradalmár A lexandr Uljanovot. Jellem zőjévé vált egész életútján ez a viszonya az emberekhez, a mozgalomhoz, am it ma dialektikusán tagadó, m egszüntetve-megőrző és továbbvivő viszonyként nevezünk. Vlagyim ir Iljics 1887-ben érettségizett, s abban, hogy a „hazaáruló” testvérének a gimnázium igazgatósága odaítélte a nyolcévi kiváló tanulásért és példás m agatar tásért járó aranyérmet, elsősorban a kitünteuetlnek volt szerepe. A gyermekkori jel lem vonások megszilárdultak, s a m unka- és tudásszeretettel gazdagodtak. Ennek a fo lyam atnak az elm élyítését jelentették a kazányi és kujbisevi (Szamára volt a város régi neve) évek, am ikor jogot tanult, tüntetett, bebörtönözték, száműzték, majd Péter várott első fokozatú jogi diplom át szerzett. Eközben vált m arxistává és szerzett ta pasztalatokat a fejlődésnek indult orosz munkásmozgalomban, s megírta első mun káit, am elyek az oroszországi gazdasági-társadalmi helyzet felm érésének előtanulm á nyai voltak. 50
L enin egyénisége k ialak u lásán ak , és életén ek is az első szakasza 1893-ban zárult. 23 evesen jogászi végzettséggel, alapos m a rx ista m űveltséggel és széles k ö rű tá rsa d a l mi ta p asz talattal h atáro zta el, hogy P éte rv á rra, a pro letárk ö zp o n tb a költözik, hogy szervezhesse, egységesíthesse a fo rrad alm i erőket. Elm életi felkészültségét gyakorlati cselekvéssé válto ztatta. É letszükségletévé az eln y o m o ttak felsz ab a d ítá sáé rt v ívott h arc o t te tte meg, egyéni érd ek eiv é a p ro le ta riá tus legm élyebb érdekei váltak. 1894-ben, a K ik azok a n é p b a r á to k ...? c. m űvében m egfogalm azta ezt: „A szociáldem okraták politikai tevékenysége ab b a n rejlik , hogy elősegítse az oroszországi m unkásm ozgalom fejlődését és szervezését, hogy k iem elje a m ozgalm at m ostani állapotából, az elszórt, m inden vezető eszm étől m en tes tilta k o zási kísérletek, „zendülések” és sz trájk o k állapotából, és á ta la k ítsa az EGÉSZ orosz m unkásO SZTA LY szervezett harcává, am ely a polgári rend ellen irán y u l s a k isa já títók k isa já títá sá ra és a dolgozók elnyom ásán alapuló tá rsa d alm i ren d m egsem m isí tésére törekszik. E tevékenység a la p ja a m a rx isták n a k az az általán o s meggyőződése, hogy O roszország egész dolgozó és k izsákm ányolt népességének egyetlen és te rm é szetes képviselője az orosz m u n k á s . . . A m ikor m a jd a m unkásosztály élen járó k ép viselői m agukévá teszik a tudom ányos szocializm us eszm éit, az orosz m u n k ás tö rté nelm i szerepének eszm éjét, am ikor m ajd ezek az eszm ék széles k örben elterjed n ek , és a m unk ások szilárd szervezeteket terem tenek, am elyek tu d ato s o sztályharccá v ál to z tatják a m unkások m ostani szétforgácsolt gazdasági h áb o rú já t, — ak k o r az orosz m unkás, v alam ennyi dem o k ratik u s elem élére állva, m egdönti az ab szolutizm ust és a nyílt politikai h arc egyenes ú tjá n elvezeti az orosz proletariátust (az egész világ p ro le tariá tu sá v al együtt) a győzelmes ko m m u n ista forradalom hoz.” (Lenin Összes M ű vei I. 283—285. oldal.) A k itű z ö tt és v á lla lt fe la d a t nem m a ra d t szándék, en n ek m egvalósításában, a nap m in t n ap ú jra k e z d e tt és tö retlen ü l v égigvitt h arc b an n ő tt fel V lagyim ir Iljics a p ro letárv ezér történ elm i szerepéhez úgy, hogy közben k ite lje síte tte önnön szem élyiségét, hogy m egfelelt ennek a történelm i szükségszerűségnek. Az 1890-es évek O roszcrszágának társadalm i-gazdaság i h ely zetét a h iv atalo s ideo lógusok m e lle tt értelm ezték a narodnyikok, a „legális” m a rx isták , G enfben P leh an o v és csoportja, és értelm ezte L enin a m a rx isták kis csoportjával. L enin k ö vetkezetesen alk alm azta a m arxi objektív, m a teria lista szem léletm ódot, ezért tu d ta fe ltá rn i a kap italizálódás ú tjá n halad ó orosz társadalom gazdasági-társad alm i szerkezetét, az osz tályokat, az elkülönülő osztályérdekeket, am elyek m eg h atáro zták a társad alo m b an folyó osztályharc form áit, m ódszereit, eszközeit. L eninnek és tá rsa in a k le k ellett le p lezni és győzni a nem p ro letárérd ek e k et tak aró értelm ezések et m in d en ek elő tt a p ro letariá tu s különböző rétegeiben, és m in d en haladó jellegű tá rsa d alm i csoportban. A fo rra d a lm á ro k a t m eg k e lle tt győzni a p á rttá egyesülés jelentőségéről. A kezdettől — „H arci Szövetség a m unkásosztály felsz ab a d ítá sára” — hosszú, nehéz k ü zd elm ek kel teli ú t vezetett az OSZDMP(B), azaz a „B olsevik” p ártig, a N agy O któberi Szo cialista F o rradalom és a szocialista építés vezető erejéig. H ih etetlen m ennyiségű apró m u nkával, lelem ényességgel ju to tta k el az első laptól — R abócseje G yeló — a lenini Iszkrá-n á t a P rav d á-ig , az igazán fo rrad a lm i pártsajtóig , am ely b etö ltö tte a „kollekiv p ropagandista, k o llektív ag itáto r és kollektív szervező” szerepét. A p ro letariátu s osztállyá szervezésétől, a gazdasági és p o litik ai h arc m a rx ista el m élettel való íelvértezéséig, a p ro letariátu s és a parasztság osztályszövetségének az el ism ertetéséig, ezen szövetség m egerősítéséig 1905, 1914, ill. 1917 fe b ru á rjá n á t v ezetett az orosz m unkásm ozgalom , s b en n e L enin útja, forrad alm ak o n , háb o rú k o n , veresége den á t a győztes O któberig, a m egvalósult p ro letárd ik ta tú rá ig . És éppen L enin írta le
51
ism ételten Á llam és forrad alo m cím ű m űvében a M arx á ltal m á r 1852-ben m egfogal m azott té telt, hogy a p ro le tá rd ik ta tú ra csak eszköz és osztálynélküli tá rsad alo m fe l építésében, de nélkülözhetetlen eszköz. L enin a gyakorlati politikai felad ato k m egoldása előtt m indig elm életb en oldotta m eg azokat, végiggondolta és m ásokkal is végiggo n d o ltatta a lehetőségeket, s ezzel biz tosította, hogy a ta k tik a i, a részfeladatok b eleillettek a stratég ia i célkitűzésekbe, s azok m egvalósulását hozták közelebb. V ezetői képessége ab b an is m egnyilvánult, hogy a m unkához a leg ráterm etteb b , a m egfelelő seg ítő tá rsak at ki tu d ta választani, és m egbízott b ennük, de ellenőrizte és ellen ő riztette a m u n k á ju k at. Az elvégzett m un k át, és ezen k eresztü l az em b ert obje k tív e n értékelte, s ezzel p é ld á t m u ta to tt vezető társain ak . E lm életi és g y ak o rlati tevékenységében eg y a rán t érv én y esítette következetes m a te ria lista történelem szem léletét. így nem csak alk alm az ta új tá rsa d a lm i helyzetekben M arx és Engels ta n ítá sait, h an e m gazdagította, to v áb b fejlesztette a m a rx ista elm élet m in d h áro m alkotórészét. A politikai gazdaságtan szám ára az oroszországi k ap italizm u s elemzése, az im p erializm us tudom ányos leírása, vagy a gazdaság szocialista átala k ítá sáh o z vezető u ta k és eszközök fe ltá rá sa a m egszületett első p ro letárállam b a n legalább olyan fontos és ú j tudom ányos ered m én y ek voltak, m in t a filozófia sz ám á ra az an y a g -tu d at viszony részletes ism eretelm életi elem zése a neopozitivista filozófiákkal szem ben, vagy az eb ből adódó anyag definíció, vagy a társad alm i-g azd aság i a la k u la t fogalm a, az osztály, az állam tudom ányos leírása volt, vagy a tudom ányos szocializm us szám ára a p á r t ról, az osztályszövetségről, a forrad alo m ró l szóló len in i tan ítás. L enin egyéniségének, szem élyiségének jellem ző vonása v o lt a következetesség. E zért egyetlen egységes fo ly am attá nő a politikus és gondolkodó tudós, fo rrad a lm á r életének m u n k á b an e ltö ltö tt 31 éve. H ih etetlen en erg iáv al és időbeosztással dolgozott. A fegyelm ezett, pontos és precíz m u n k á t ezért k ö v etelh ette m eg m ásoktól is. U gyan a k k o r tu d o tt és sz erete tt pihenni, sportolni, szerette a csendet, a term észetet. A p i henés id e jé t is önm aga szabta meg, de a forrad alo m győzelm e u tán e rre egyre ritk á b b an k e rü lt sor. E zért viselte olyan nehezen azt a k én y szerp ih en ő t is, m ely et orvosai 1922-ben a m egbetegedésekor írta k elő neki. H a a tevékenysége c é ljá t tek in tjü k , am iért kü zd ö tt és végül életét áldozta, ak k o r szem élyisége vonásaiból az elnyom ás k érle lh etetlen gyűlölete és az elnyom ottak, a dolgozó em b er m élységes tisztelete a legszem beötlőbbek. M ár szám űzetésében jo g v é delm i tanácsokkal lá tta el a hozzá forduló paraszto k at, a m u n k áso k k al élete végéig eleven k apcsolatot ta rto tt, v élem én y ü k et m egkérdezte és m eg h allg atta, tám aszkodott rá ju k az ő k et érin tő kérdések, helyzetek m egoldásában. T u d o tt ta n u ln i a legegysze rű b b em b ertő l is, aki a s a já t m u n k á já n a k m estere volt, ezért tu d ta tan íta n i, vezetni a néptöm egeket. V lagyim ir Iljics em b erszeretete szigorú osztályelvre épült, k o m m u n ista h um anizm us v o lt ez, am ely elsz a k íth a ta tla n u l fo rrasz to tta egybe m inden dol gozó em b er érdekét, s ez a soknem zetiségű O roszországban különösen jelentős volt. E nnek a hu m an izm u sn ak szerves része v o lt in te rn acio n alista állásp o n tja, am ely tö r e t len m a ra d t az első világ h áb o rú b an , am ikor az im p e rialistá k nem zeti soviniszta légkö rében az in te rn acio n alisták m aro k n y i kis csoporttá fogytak, s a kibontakozó fo rra d a lom ban, am elyben vezetése a lá töm ö rü ltek a legkülönbözőbb nem zetek fiai. Ez a k o m m u n ista hum anizm us és intern acio n alizm u s jellem ezte L en in t a hatalom ’ b irto k lá sán a k h é t évében is. A jta ja m indig n y itv a á llt a hozzá segítségért fordulok szám ára, s ügyeikben érdem ben és igazságosan in tézk ed ett, s a v ég re h ajtásró l in fo r m ációt kért. U tolsó írásai között a nem zeti kérdés különböző m egoldásai, k o n k rét le-
52
hetoségei éppúgy helyet kap tak , m in t a fo rradalom továb b fejlő d ésén ek lehetőségei, m ind elm életi m ind g yakorlati vonatkozásaiban E urópa és Á zsia népeinél. Lenin, aki gyűlölte az elnyom ókat, és életét az ellen ü k fo ly ta to tt h a rc n a k szen telte, nyugodtan v ette tudom ásul, hogy állandó életveszélyben élt. 1901-től, am ióta L enin néven írt, s am ikor az első m e ré n y letet m egkísérelték ellene elkövetni, részt v e tt az o sztályharc m inden form ájában. F ájd alm asab b volt sz ám á ra az, am ikor volt harco stársai, elv társai e lá ru ltá k a fo r rad alo m ügyét. Elvi szilárdságából és következetességéből azonban nem engedett sem F leh an o v v al, sem M artovval, sem T ro e k ijjal szem ben, b á r a végsőkig igyekezett m eg győzni őket. Az osztály tudatos cselekvésének oly nagy jelentőséget tu lajd o n ító Lenin köny ö rtelen ül m egkövetelte vezetőtársaitól a helyes, tudato san elem zett h ely zetfel ism erést, és az erre épülő egységes cselekvést. . a fo rrad alm i m a rx istá t az k ü lö n bözteti m eg a nyárspolgártól és a íiliszterlől, hogy tu d ja hirdetni a tu d a tla n tö m e geknek a közelgő fo rrad alo m szükségességét, be tu d ja bizonyítani elk erü lh etetlen sé gét, m eg tu d ja m agyarázni a nép szem pontjából való hasznosságát, és elő tu d ja k é szíteni rá a p ro le ta riá tu st és a k izsákm ányolt töm egeket.” (Lenin M űvei, 28. köt. 297. old.) Az osztály és a vezetők tudatos, objek tív elem zésen alap u ló cselekedete m ellett ezért tu la jd o n íto tt Lenin olyan nagy jelentőséget a d em o k rácián ak a k iv ív o tt politikai hatalom ban, m e rt eszközt lá to tt benne a néptöm egek tu d ato sság án ak foko zására. „A szovjet dem okratizm us — vagyis konkrét, m ostani fo rm ájáb an a proletár d e m o k ratizm u s szocialista jellege először is ab b an áll, hogy a választók a dolgozó és k izsákm ányolt töm egek, a burzsoázia pedig ki van rekesztve a v álasztásokból; m ásod szor, hogy a választásoknak m indenféle b ü ro k ra tik u s form asága és ko rláto zása elesik, a töm egek m aguk h atáro zzák meg a választások re n d jé t és id ő p o n tját, u g y an ak k o r pedig teljesen szabadon v isszah ív h atják a m e g v álaszto ttak at; h arm ad szo r abban, hogy m egalakul a dolgozók élcsapatának, a n agyipari p ro letariátu sn ak legjobb töm egszer vezete, am ely lehetővé teszi a nagyipari p ro letariátu s szám ára a k izsák m án y o ltak leg szélesebb töm egeinek vezetését, az önálló politikai életbe való b evonásukat, a sa ját ta p asz talata ik ra tám aszkodó politikai nevelésüket, hogy ilyenform án első ízben tö r ténik lépés abban az irán y b an , hogy a lakosság valóban m in d egy szálig m egtanuljon korm ányozni és hozzáfogjon a korm ányzáshoz.” (Lenin M űvei, 27. köt. 268. old.) E zért foglalkozott 1917-től az állam , a hatalom , a dem o k rácia és a d ik ta tú ra leg különbözőbb összefüggéseivel, k o n k rét vonásaival szinte m inden beszédében, hozzá szólásában és írásában. A vezetők és a p árt, illetve m indkettő és a néptöm egek egységét a tu d ato s és egy séges cselekvésben ta rto tta m egvalósíthatónak. Az em berekkel való gyakorlati foglalkozásban olyan tü relm es L enin hevesen és gúnyosan érvelt, h a ideológiai v itá k b an ellenfeleinek nézeteit b írálta, s vaslogikával bizonyította s a já t igazságát. T ü relm etlen n é és könyörtelenn é v á lt akkor, h a n em tö rő i omseggel, a dolgozók érdekeinek m egsértésével és az egyszerű em b erek et lebecsülő m ag atartással találkozott. A szubjektivizm us m inden m egnyilvánulása ellen fellépett, s a dem agógiát ép p úgy leleplezte, m in t a b ü ro k ratizm u st. 1904-ben ír ta le m áig is érvényes jellem zését a u u ro k ratizm usról: „B ürokratizm us m ás szóval annyi, m in t pozícióharc. A b ü ro k zm us azt jelenti, hogy az ügy érd ek eit aláren d elik a karrier érdekeinek, hogy fo kozott figyelm et fo rd ítan a k a jó kis pozíciókra és fitty e t h án y n a k a m u n k á ra , hogy a rf>0Ptaiúsért m a ra k o d n ak ahelyett, hogy az eszm ékért h arco ln án ak .” (Lenin összes
53
M űvei ft kötet, 340. oldal.) A p ártb a n éppoly veszélyesnek ta rto tta ezeket a to rzításo kat, m int az új szovjet állam szerveiben, s m inden m egengedhető eszközzel h arco lt ellenük. A forradalom győzelm éért, m ajd az új tá rsad alm i rend m egvédéséért és m egszi lá rd ítá sá é rt fo ly tato tt harc vezetése és az ellene elk ö v etett m erén y let k im e n te tte k szervezetét. 1922-től ú ja b b ellenséggel, a betegségekkel, is k ü zdelem re kényszerült. H ih etetlen akaraterő v el ta n u lt meg V lagyim ir Iljics b én u lása u tá n ú jra irm és me szelni K o rtö rtén ete: a napi 5—10 perces engedélyezett d ik tálásk o r, m ajd jav u lasa m értékében a későbbi 30—40 perces m unkaidőben szü letett levelek es cikkek so ia is. 1922 novem berétől 1924 ja n u á rjá b a n bekövetkezett h alalaig m ondta, d ik tá lta gyors író in ak a „P olitikai v ég ren d eletét”, a „F o rra d alm ak ró l”, „A szocializm us győzelm éről S zovjet-O roszországban”, „Az állam i te rv b izo ltság ró l”, „A szövetkezetekről’'. ..A k u l tu rális fo rrad a lo m ró l”, „A nem zetiségek és az autonom izaias kérdéséhez , a „Hogyan szervezzük á t a m u n k á s-p a rasz t felügyeletet”, az „In k áb b keveset, de jo b b an , a „Levél a K ongresszushoz” (a X II. kongresszushoz) cím en m eg jelen t m üveit. A negyedik agyvérzést nem tu d ta legyőzni. L enin önnön szabadságát — a társadalom törvényszerűségeinek felism erését és az azok h a tá sá t segítő gyakorlati, forradalm i cselekvést — a m unkásosztály, a dol gozó m illiók szabadsága részek én t való síto tta meg. ★ A mi fela d atu n k m a a szocialista em ber k ia lak ítása, a szocialista m ódón eles, cselekvés és gondolkodás tá rsa d alm i m éretűvé tétele. E hhez v ezetőknek es v ezetel teknek eg y a rán t ú tm u ta tá st n y ú jt V lagyim ir Iljics L enin személyisege.
Kerülő Ferenc: Burgonyaszedés
54
IMRE SAMU:
H og y an beszél a szabolcs-szatm ári n é p ? C ikkem címéből valószínűleg m inden olvasó sejti, hogy a szabolcs-szatm ári n y elv járásró l, tajszólásroi fogok szólni. Úgy gondolom azonban, hogy célszerű, ha előzőleg röviden elm ondom , hogy m it is értsü n k a szabolcs-szatm ári n y elv járás elnevezésen M int tu djuk, a m egyek közigazgatási egységek. Az is eléggé ism ert, hogy évszáza duk folyam án egy-egy m egye te rü lete jelentősen m ódosulhatott. így v o lt ez SzabolcsS zatm ár m e esetében is, am ely m ai kiterjed éséb en alig n éh án y évtizedes m ú ltra te k in th e t vissza, s három régebbi m egye — Szabolcs, S zatm ár és Bereg — terü letét. Hl. te rű id é n e k gy re-.zei ím.-.:.* m agában. Sőt ennek a m egyének mai elnevezése is egészen ú jk eletű A zt is tudjuk, hogy n y elv járásain k legjellegzetesebb sajátság ai m ár régen k ia la k ultak, hasonlóképpen az egyes n y elvjárások terü leti kötöttségei is, te h á t az, hogy mei' ik n y elv járást m elyik vidékén beszélik. K isebb-nagyobb változások az idők fo ly a m án a n y elv járási h a tá ro k a t illetően is tö rté n lek ugyan, de ezek a változások a nyelvi.írások területi tagolódását az utóbbi egy-két évszázadban alapvető m ódon nem b e folyásolták T álán az elm ondottakból is eléggé m agától értetődően következik, hogy a mai m egyéknek m in t közigazgatási egységeknek a h a tá ra i és a n y elv járáso k n ak m in t egytajca nyelvi egysegeknek a h atárai általáb a n nem esnek egybe. Ma* szóval ez azt jelenti, hogy egy-egy m ai megye terü letén több n y elv járás is p-'hoi, ül. hogy egvaz .n hpusu n y elv járás egy m egyénél nagyobb te rü le tre is jellem ző lehet. A mai S zabolcs-Szatm ar megye vonatkozásában m ind a k ét eset fennáll A m egye terü letén ek nagy részén lényegében egyazon n y elv járás él, m égpedig egy nagyon eidekes, nagyon színes, sajátos nyelvjárás, am ely több jól érzékelhető, jellegzetes sajatossaga révén élesen elválik a vele szom szédos n y elvjárásoktól. S en a n y elv járásn ak a h a ta ra délen lényegében azonos a m eg y eh atárral, sőt hosszú te rü leten nyugaton is, am i ez esetben a Tisza vonala. U gyanakkor azonban a megye délnyugati része (Tiszadob, T iszavasvári vidékei a h ajd ú -b ih ari n y elv járást beszéli, illetőleg: a szabolcs-szatm árin ak m o n d o tt nyelv1 Hu jellem ző a m egye h atarato l — ez esetben az o rszág h atártó l — északra, illetve k eletre fekvő te rü letek egy részére is. T eh át am ikor a következőkben szabolcs-szatm ári nyelv járásró l beszélek, a nyelv járás te rü le té t a fentebb elm ondottak szerint kell értelm ezni. A szab olcs-szatm árinak nevezett nyelv járás része egy nagyobb n y elv járási egy ségnek, nm e'y^t v /akem b erek északkeleti n y elv járástíp u sn a k neveznek, s am ely kb. a H ern ád —S ajó—N agyvárad vonaltól keletre eső te rü lete k re jellem ző. E nnek az észak keleti n y elv járástíp u sn a k term észetesen több, az egész te rü le tre jellem ző sajátság a
55
is van. de ezen belül jól elkülöníthető, viszonylag önálló n y elv járási egység a szaboles-szalm ári. bizonyos sajátságok ugyanis az em líte tt nagyobb egységen oe'.ui csak a szaboLcs-szatm ári n y elv járásb an ta lá lh a tó k meg. M inden m agyar n y elv járás a nyelv három sík ján különbözhet a köznyelvtől, ille tőleg a többi nyelv járástó l. M égpedig: a) h an g tan i a rc u la tá b a n ; b) n y elv tan i v o n at kozásban; c) szókincsében, szóhasználatában. A következőkben én is ebben a sorren d b en beszélek a szabolcs-szatm ari n y elv járásról, m égpedig elsősorban a M agyar N yelvjáráso k A tlaszán ak anyaga alap jan . Ez az igen jelentős n y elv járástan i m ű, am elynek anyagát, m integy három negyed m illió nyelvi adatot, az ország legjobb szakem berei g y ű jtö tték össze 1950 es 1965 kozott a helyszínen, 1162 nyelvi té rk é p en m u ta tja be az egész m ag y ar n y elv terü le t legjel em zőbb sajátságait. A nyelvatlasz m u n k á latai során 22 községben végeztünk helyszíni g y ű jté st a m egye te rü le té re is; s közülük 18-ban hosszabb-rövidebb id ő t m agam is eltöltöttem . T eh át a b em u tatan d ó jellegzetességeket bizonyos m értek ig szem élyes ta p asztalatok alap já n is ism erem . M indezek előrebocsátása u tá n m ost m á r valóban rá té rh e tü n k cikkem m o n d a n i v aló ján ak a lényegére: „H ogyan beszél a szabolcs-szatm ári nép?' I. Ism ertetésem et a n y elv járás h an g tan i vonatkozású, elsősorban a kiejtéssel k a csolatos kérdéseivel kezdem . 1. A hazai nyelv járáso k kétféle e h an g o t ism ern ek : az ún. n y ílt e -t (je le = e ) es az ún. z á rt e-t (je le = e ); pl.: em ber, ti m en te k, ők m ente k. Az északkeleti n y e lv já rá stí pusb an — és így a szabolcs-szatm áriban is — viszont csak eg y fajta e h ang v an ; az előbbi p éld ák a t véve: ember, ti m en te k, ők m entek. Ebben a sajátság á b an te h á t a n y elv járás egyezik a köznyelvvel. E n n ek m egvan a m aga tu d o m á n y tö rtén e ti m agyarázata. A m ai irodalm i nyelv n o rm áin ak , helyesírási ren d szerü n k n ek k ia lak ításá b an m eghatározó szerepet já tsz o ttak olyan szem elye . (p . K azinczy F erenc, Kölcsey Ferenc), ak ik an y a n y elv ű k k én t ezt a n y elv járástíp u st b e szélték. Vagyis irodalm i nyelvünknek, h ely esírá su n k n ak ez a sajátság a, hogy csati eg y fa jta e -t ism er, lényegében az északkeleti n y elv járástíp u s h a tá sá t tükrözi. Meg kell azonban m o n d an u n k azt is, hogy ez a sajátság a beszéd hangzása szem p o n tjából nem érték elh ető pozitívan. A beszédet egy hangúbbá teszi. E zekben a n y elv já rá so k b an ugyanis kb. m inden negyedik m agánhangzó e, míg azokban, am elyek a z á rt é -t is ism erik, csak kb. m inden hatodik. 2. Az északkeleti n y elv járástíp u s nagy részére jellem ző az ó, ő, é h an g o k n ak un. kettőshangzós ejtése. V agyis a köznyelvi jó, ősz, tél szav ak at itt valahogy így e jtik . jóu, őiisz, téil. Az ó, ő hangok ejtését illetően a szabolcs-szatm ári és a h a jd ú -b ih a ri n y elv járás szinte teljesen megegyezik. A lapvető különbség van azonban közöttük az e hang e jté s m ódjában. A zt szinte m indenki tu d ja, hogy pl. D ebrecen vidéken bizonyos e h ely ett í- t m o n d an ak : szíp, kik, ebíd, felesig stb. (Ezt szoktu k í-zésn ek nevezni.) A szabolcsszatm ári n y elv járásb an ez az ejtésm ód teljesen ism eretlen . De ugyanezek a szavak ebben a n y elv járásb an sem é-vel hangzanak, m in t a köznyelvben, es nem is úgy, m int a m á r e m líte tt téil, h anem valahogy így: sziép, kiék, ebiéd, felesleg. Így azu lan érd e kes kettősségek a la k u lh a tn a k ki: a köznyelvben teljesen egyform án irt szavaknak eléggé eltérő lesz a kiejtése. Pl.: iég a tűz; b eb o ru lt az eig, a gy eiek nagyon 'té l: féil öt v a n ; stb. Ez az ejtésm ód eléggé tip ik u san a szabolcs-szatm ári n y elv járás sajátsága.
56
3 Az é hanghoz kapcsolódik a következő jellegzetesség is. Elég szép szám m al v a n n ak olyan szavaink, am elyekben az é a m ásodik szótagban fordul elő, s ez az é a r a gozás so rán e-vel váltak o zik (pl. teh én : tehenet, egér : egeret stb.). A szabolcs-szatm ari n y elv járás ezeket a szav ak at alap a lak ju k b an is e-vel ism eri; pl.: tehen szeker eger, kerek, derek stb. 4. K öznyelvi ö helyén gyakori a n y elv járásb an az ű; pl.: kű, bű, lű, szű, űket, búr stb. Jó v a l ritk á b b a n az ó helyén az ú; pl. lú. 5. U gyanakkor viszont a köznyelvi hosszú ú, ű, í helyén g y ak ran a m egfelelő rö vid h ang h allh ató : búza, rúd, bűnös, kesztyű, kínozza stb. S ebb en a sa játság á b an a .szabolcs-szalm ári n y elv járás élesen különbözik a h ajd ú -b ih aritó l, ahol en n ek éppen a fo rd íto ttja a gyakori: a rövid u, ü, i is m egnyúlik n éh a ; pl.: cukor, tűkör, dícsér stb Egyezik viszont az u, ű, í m egrövidülésében a d u n án tú li, illetőleg az erdélyi n y elv járásokkal. 6. Az egesz északkeleti n y elv járástíp u sra jellem ző az az ejtésm ód, hogy a szó vé gen vagy a szotag végén álló l, r, j erősen m e g n y ú jtja az elő tte álló rövid m ag án h an g zót, pl. alma, asztal, első, torma, bokor, körte, ökör, szilva stb. Ez az ejtésm ód jellem zi a szabolcs-szatm ári n y e lv já rá st is, de ez a sajátság itt meg egy jellegzetes helyi színnel is bővülhet: ez a m egn y ú lt rövid m agánhangzó az a, e o , o eseteben g yakran kettőshangzós színezetű, s valahogy így h an g zik : oálma. nyeelve, tuorma, öküör. II. A következőkben nézzünk meg néhány nyelv tan i jellegű n y elv járási sa já tsá got is! Előre kell azonban bocsatanom , hogy a nyelv tan i jellegzetességek szám a m in den n y elv járásb an — így a szabolcs-szatm áriban is — jóval kisebb, m in t a h a n g ta niaké vagy m int a szókészletben ta lálh ató eltéréseké. B em u tatásu k is hosszadalm a sabb, bonyolultabb, így én is m indössze n é h á n y a t em lítek meg közülük. 1. A birtokos szem élyragozás egyes szám 3. szem élyének ra g ja a köznyelvben is. a n y elv járáso k zöm ében is — a m agas h an g ren d ű szav ak b an -e, -je; pl.: bőre. veje A szabolcs-szatm ari n y elv járásb an viszont — legalábbis bizonyos szavakban — gyakori a rag -i, -ji fo rm á ja is: bűri, veji. ' A l á tényt, hogy pl. egy családnál voltam , tő lü k jövök, vagy h ozzájuk m e gyek, a koznyelvben a következő m ódon szoktuk kifejezn i: K o v á c sé in á l vo ltam ; K o v ác sé itó l jövök; K ovács ékhoz m egyek. A szabolcs-szatm ári n y elv járásb an m ás ragozási ren d szer a szokásos, a követke zőképpen K o v á c sé in á l voltam , K o v á c sé in á l m egyek. Vagyis ugyanaz a fo rm a két viszonyt fejez ki: a hol? kérd ésre és a hová? kérd ésre felelőt eg y arán t. A h a rm a d ik ra, a honnan? kérd ésre felelőre a n y elv járásb an k ét m egoldás is v an : jövök K ő ül, K o v á c s a iu l, ez az általános. Az északi, északkeleti részeken viszont h aszn á latos ez a form a is: K ovácséknul, K o v ác séin ál. 3. Bizonyos igéken (pl. tesz, visz, vesz, m eg y stb.) m ég m a is eléggé gyakori az -n ra g . teszen, vtszen, vészén, megyen. M indegyik e m líte tt nyelv tan i sajátság n y elv ü n k régi jellegzetességét tükrözi. III, A következőkben nézzük m eg a szóhasználat n éh án y esetét, azt, hogy bizo' • ■>s fiisalm .ik (tárgyak, növények, eszközök stb.) m egnevezésére m iféle m ás szav ak at használ « n yelvjárás, m in t a köznyelv. A szóhasználat te rü le té n a v álogatás m ég az előzőknél is nehezebb, n y elv járásain k ugyanis tá jsz av ak b a n m eglehetősen gazdagok.
57
A tájszavakkal k ap csolatban is hangsúlyoznom kell azonban azt, hogy a b em u ta tandó szavak egy része szintén nagyobb te rü lete n él, m in t a sz ab o lcs-szatm an n ak n e vezett n yelvjárástípus. U gyanakkor viszont u g y an an n ak a fogalom nak a m egnevezé sére a n y elv járás m ás-m ás te rü leté n elég gyakran m ás-m ás szó használatos, sót az sem p éld átlan, hogy ugyanabban a községben egy fogalom nak több neve is van. Sót m a m á r á lta lá b a n az a helyzet, hogy a helyi jellegű m egnevezés, te h a t a tu lajdonkeppen! tájszó m e lle tt ism erik — és h aszn álják is esetleg — a fogalom köznyelvi m egnevezeset is, am i a nyelvi képet a szóhasználat vonatkozásában m ég ta rk á b b a teszi. N ézzünk m eg a következőkben n éhány jellegzetes tájszó h aszn álato t — elsőként a term esztett, illetv e a gyom növények köréből! A búza, rozs, árpa, zab közös m egnevezésére a köznyelvben és n y elv járásain k zö m ében is a gabona szó használatos. A szabolcs-szatm ári n y elv járásb an viszont gabona a rozs hagyom ányos neve, s a búza, rozs stb. összefoglaló n ev ek én t az elet, term ény, kalászosok szavak a gyakoribbak. — A kr u m p li szót ism erik es h aszn á ljak ugyan, de a növény hagyom ányosabb m egnevezése: kolompár. (Csak m ellékesen em lítem meg, hogy az íro tt nyelvben elég gyakori burgonya szó nem él, ahogy a többi n y elv járás zöm ében sem.) — A bükköny n ev ek én t él m aga ez a szó is, b á r inkább b okk ony fo r m á b an ; de gyakoribb a lednek név. — Több neve van a n y elv járásb an a pipacsnak. Az északi részeken általán o s h aszn álatú a pipacs; m á su tt em ellett el a vadm ak, m a kvirág elnevezés is; N yírtétről van a d a tu n k a vadtulipán, tulipán névre, s erre az u tó b b ira B újról is. — A lóhere és lu c ern a káros gyom növényének ebben a n y elv járásb an is aranka a neve, de a keleti részeken inkább fecskefonalnak h ív ják . — A bab az egész n y elv járásb an m a .is inkább paszuly; s a term ése sem hüvely, h an em csii. — A sütőtök neve sok h e ly ü tt bécsitök. — A sárgarépát a n y elv járás nagy részeben így nevezik ugyan de az északkeleti részeken inkább m urkó, a d elk eietin m u r á k a neve. — A gaz szó h ely ett eléggé általán o s a dudva. — Régen aratás, illetv e k ep erak as u tán a ta rló n szétszóródott g abonaszálakat össze szokták gereblyézni, és kis kevekbe k ö tötték. E nnek a n y elv járásb an k ét neve is v an : kaparék; főleg a m egye középső részéin pedig zila. (Ez eléggé tipikusan szabolcs-szatm ári tájszó.) A n y elv járás szókincsének gazdagságát, változatosságát nagyon szem léltetően m u ta tja a kukoricával kapcsolatos szóhasználat. E zért ezt nézzük m eg egy k icsit rész le te se b b e n ! M ár m ag án ak a növénynek is két neve van. Á ltalán o s a tengeri, de a keleti része ken m á ié-n ak hívják. — E nnek m egfelelően a m ég puha, tejes, foznivalo kukorica is gyengetengeri, gyengemáié. — A k ukorica v irág ján ak , cím erének ilyen elnevezeseil ism erik- berkéje, birkéje, sőt K éken bizséje is. (M indegyik elégge tip ik u san szabolcsszatm ári tájszó.) A n y elv járás nyugati részén, a Tisza v o n alán viszont m ar a zabja m egnevezés él — A kukoricacső b o rítólevelének a tip ik u s neve susok, suska, suskó (ez a név is lényegében csak S zabolcs-S zatm árra jellem ző ); a volt beregi részeken azonban m á r csuha, csuhaj ennek a növényrésznek a neve. — A kukoricacsö vegé ből kinövő h ajsze rű rész ebben a n y elv járásb an in k áb b sejme. b a r a nyugati része ken nevezik így is: haja, bajusza. — Nagyon sok szót h aszn ain ak a lem orzsolt k u k o ri cáb an ta lálh ató polyvaszerű anyag m egnevezésére; pl.: liha, lika, pi, pihe penej, p ) ', pejke pejkő, pejva. — Több elnevezése van a kukorica m orzsolasanak. Eléggé általa nos a morzsol szó, a k eleti—északkeleti részek kiv ételév el; itt a fejt igét használják. A déli részeken erre a m űveletre a hant szó haszn álato s, de égj t.s Melyeken a dörzsöl elnevezés is él. — A íosztás m űveletét viszont á lta lá b a n a hant szóval fejezik ki, -rr a foszt sem ism eretlen, különösen a középső és a déli részeken.
58
S végül m ég egy növénynév! N agyon ta rk a k épet m u ta t a csalán n ev e: csillár, zsinart. csilant, cselant, csalánt, csonár. Ezek ered etü k b en m ind a csalán szóra v e zethetők ugyan vissza, de a válto zato k ta rk a ság a m indenképpen nagyon érdekes. I tt em lítek meg egy régi m ezőgazdasági eszközt is. R égebben, h a nem nagyon m esszire m en tek szántani, az ekét nem kocsin v itték ki a h atárb a, h an em volt egy eszköz, am e y két vastagabb iából volt összeállítva nagyjából X form ában. E rre h e lyeztek az eket, az egészet a taligához erősítették, s így v o n ta ttá k ki a h atárb a. E n nek a szerszám nak n y elv járásain k b a n elsősorban ekeló, csúsztató, csúszóka a neve itt m ásképpen nevezték: kabóna, gabona; a keleti részeken: kabola. M a persze ez az eszköz m á r ism eretlen. T alálu n k ta jsz a v a k a t term észetesen a gyüm ölcsnevek között is. P éld á u l az egres neve S zabolcs-S zatm árban m a is köszméte. — Ism erik ugyan az egres szót is, de az m ást je le n t: a szőlő éretlen fü rtjé t. — A cseresznyefa, b arack fa sé rü lt kérgén kiforró, nyulos an y ag n ak m acskam ez, mézga a neve a legtöbb n y elv járásb an ; itt: kóduscsipa. - Sok neve van a szóló kapaszkodójának, b aju szá n ak : Icunkorgója, kuncsorgója, koncsorgója, kunkorekja, keringője. — A vadrózsa term ésének, a csipkebogyónak a m egnevezesere nagyon találó szót alk o tta k a szabolcs-szatm áriak. A szó azonban egy k i csit illetlen, ezert nem is írom le, bizonyára így is nagyon sokan rájö n n ek , hogy m e lyik szóra is gondoltam . Hogy azonban v alam it m égis segítsek, an n y it elárulok, hogy egy összetételről van szó, am elynek m ásodik ta g ja a vakarcs szó. N ézzünk meg n éhány állatn ev e t is! A p atk án y a n y elv járás nagy részében pocok' - a den ev ér szarnyasegér; — a pióca nadáj; — a kukac pondró; — a m éh dungó vagy •lonfiró; — a kígyó m egnevezés m ellett gyakori a csúszó is; — a sündisznó szúrósdisznó, szuróskutya, délén pedig ink ább tüviskesdisznó, tüviskeskutya. — K ékeséről ism erjü k a gólya nagyon regi cakó m egnevezését. — S végül még egy tájszó t az állato k k al k a p csolatban: főleg a regi szabolcsi részeken a m acska nem karmol, h an em mar. N ézzünk szét egy k icsit a ház környékén, a házieszközök között is! A szoba szó helyett itt in kább a ház ja rja . E nnek m egfelelően le h et egy la k ásb a n elsőház és hátulsohaz vagy felsöhaz és alsóház, illetve nagyház és kisház. — A p ad lás a n y elv járás nagy részén pad, b á r délen él a padlás m egnevezés is; keleten viszont a házhija. hászija. A ta k arék tű z h ely legáltalánosabb neve pór vagy spór; de nevezik így is ’ 1tmyha, vaskonyha, futó. — A szalm azsák a keleti részeken in k áb b surgyé. — A kétulu k o sárn ak három neve is van a n y e lv já rá s b a n : északon kosár, keleten kasita, m ás hol kaska. — A lé tra m egnevezése sem egységes: nagy te rü lete n láptó, de a keleti r é sze! . n inkább ' rajtoja. — A talicska egységesen furik. — E gyetlen neve van a szövőszéknek is, de több fo rm á b a n : esztovála, esztaváta, esztvála, cszváta. — És még t,yei;en ad ato t: a g.yaluforgács neve a n y elv járás nagy részén fodróc. (S ez a szó szinte kizárólag csak ezen a vidéken él.) E m lítsünk meg végül egy-két tájszót az em berrel kapcsolatban is. A nagyanya irie-nevezese — legalábbis régebben — naná volt, a nagyapáé papó. (M indkettő e!égRé Lipikusar. szabolcs-szatm ári tájszó.) — A zt szinte m indenki tu d ja, hogy a gyerek, az S7.-ib,ilr»-íiíi»i marban pulya. — A h alán té k n ak szintén főleg ezen a tá jo n szólító a neve; a k e'e ti részeken gyakoribb v a k sze m m á r m ás vidéken sem ritk a. — A köldök neve iir in k ább púp, a combé sodar (ami egyúttal sonkát is jelent). — A m eztelen gye rek iu pucér. — a • /nbolcs-szatm ári em ber kacag, nem n evet: s nem talál v alam it, hanem lel vagy lél, esetleg tanai.
59
S még egyetlen, a régi szokásokat idéző szót! Disznóöléskor régebben itt is szok tak egy kis hurkát-kolbászt küldeni szomszédnak, rokonnak, komának. Ennek a neve nagyon találóan, nagyon szem léletesen, s szinte csak a szabolcs-szatmári nyelvjárás ban — le s i volt. Bőven folytathatnám még a szabolcs-szatmári nyelvjárás tájszavainak a felsoro lását, de cikkem terjedelm ének m egvannak a maga korlátái, am elyeket talán már túl is léptem. S úgy gondolom, talán már a bemutatott anyag is igazolja, hogy a szabolcsszatmári nyelvjárás tájszókincse valóban nagyon színes, nagyon gazdag. Cikkem befejezése előtt azonban mindenképpen szükségesnek tartok egy meg jegyzést a leírtakkal kapcsolatban. Cikkemnek ez a címe: „Hogyan beszél a szabolcsszatmári nép?” Lehetséges azonban, hogy a cím pontosabb lett volna akkor, ha múlt időben adjuk meg: hogyan b e s z é lt ... Ügy gondolom ugyanis, hogy az a kép, am elyet én itt most bemutattam, egy kicsit mór a múlté; a szabolcs-szatmári „nép”-re vonatkoztatva legalábbis néhány évtized del korábbi állapotot tükröz. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a bemutatott ki ejtési sajátságokat, nyelvtani formákat, tájszava'kat nem találhatjuk meg még mn is a szabolcs-szatm ári nyelvjárásnak szinte minden falujában. Csupán azt akarom ez zel jelezni, hogy ma már nincs ennek a nyelvjárásnak sem talán egyetlen olyan tele pülése, ahol csak e g y e d ü l ez a nyelvi változat, a bem utatott nyelvjárás élne. Az elm últ néhány évtized hatalm as tórsadalm i-gazdasági-kulturális változásai nem hagyták érintetlenül a nyelvjárásokat sem. Ahogy nagyon sokat változott a falusi em ber életmódja, ahogy m egváltoztak a szokásai (még pl. a ruházkodás terén is), ép pen úgy sokat változott a nyelve is. A régi, hagyományos, nyelvjárásias beszédmódot egyre inkább háttérbe szorítja a köznyelv, vagy legalábbis annak valam ilyen helyi színezetű változata — különösen a fiatalabb nemzedék körében. Vagyis a nyelvjárások ma mindenütt, így Szabolcs-Szatmárban is eléggé bomlanak, pusztulóban vannak. Ügy gondolom azonban, mindenképpen jó és hasznos, ha nyelvünknek ezekről az igen érdekes, nem zeti múltunkhoz szorosan hozzátartozó színfoltjairól m inél többet tudnak azok is, akik esetleg még ma is benne élnek, vagy legalábbis nemrégen még benne éltek, de azok is, akik a nyelvjárásokat már csak a m últ nyelvi emlékeinek tekintik. Ezért nagyon köszönöm a lap szerkesztőségének, hogy cikkemnek helyet adott.
flP
K á l m á n Bé l a :
Az a n y a n y e lv szerep e az em b er éle téb e n Az anyanyelv szabad h aszn á lata alapvető em beri jo g ain k közé tarto zik . A nem rég H elsinkiben m e g ta rto tt európai biztonsági és együttm űködési értek ezlet záró o k m á n y án ak bevezetésében is ez á ll: „a részvevő állam ok tolm ácsolják a z t az ó h aju k at, hogy h o zz ájáru lja n ak a béke és a n épek közti m egértés m egerősítéséhez, az em beri szem élyiség gazdagodásához faji, nem i, n y e l v i és vallási m egkülönböztetés nélk ü l.” A h átrán y o s m egkülönböztetéseket nem ok n élk ü l ítéli el a záróokm ány. A fa ji m egkülönböztetés ugyan a rabszolgavilágra és a gyarm ati u ra lm a k ra u tal, de nyom ai meg m a is m egvannak. A g yarm atosítók k iirto ttá k A m erik a és A u sztrália őslakossá gán ak nagy részét, sót a d él-am erik ai őslakosság szervezett irtá sa m a is folyik B razí liában. H ivatalosan ugyan csak D él-A frikában és R odéziában h átrán y o s helyzetűek az un. színes bőrűek, de a valóságban m áshol is. G ondo lju n k csak az USA négereire es E u ró p a cigányaira. A fa ji m egkülönböztetést azonban n em csak a feh érek ism erték, hiszen a fő rabszolgavadászok ara b o k voltak, nem rég pedig U gandából u ta síto ttá k ki a teh er bőrű és az in d iai lakosságot. A h átrán y o s nem i m egkülönböztetés is sok helyen él még. S vájcb an csak nem rég k ap tak a nők szavazati jogot. A felsőbb iskolák egy része m ég a m ú lt században is el volt zarv a a nők elől. Szám os országban g yakorlatilag m ég m a is m in d en m u n k á t a nők vegeznek, és egyes országokban k orlátozzák a m űvelődéshez való jogukat. A h átrán y o s v allási m egkülönböztetés m a m á r kevés hely en v an meg. Hosszú ideig d ú lta k vallásh áb o rú k . A katolikus többségű országokban ü ldözték a p ro testán so kat, a p ro testán s országokban a katolikusokat. A zsidók üldözése és k iirtá su k ra való törekvés a m ú lt századi orosz pogrom ok u tá n éppen század u n k b an é rte el te tő p o n tjá t a náci u ralo m idején. Szám os a ra b állam b an a zsidók és k eresztén y ek m a sem teljes J0 ou állam polgárok, ak á rcsa k a m oham edánok Izraelben. A nyelvi egyenjogúságra, vagyis az anyanyelv szabad h a sz n á la tá ra vonatkozólag -■ sajnos — világszerte keveset te tte k eddig. T eljesen m eg n y u g tató an csak Finnország ■ : Svájc oldotta m eg a nyelvi kisebbségek kérdését, m ert állam n y elv v é te tte őket. Tn>: 4 kevésbé k o rláto zo tt szabadságot élvez szám os m ás nem zeti kisebbség E urópa országaiban. D.- miért fontos az anyanyelv szabad h aszn á lata ? H iszen m an ap ság olyan gazda sási, Scchnikai integráció alak u l ki, olyan nem zeti összefogás, am ely n ek eredm énye, hoev h arm in c év óta nem volt h áb o rú E urópában. A X V III. század b an m ég hetekig tarto tt, m íg valaki Z alából Szabolcsba ért. M a m á r n éh án y ó ra leforgása a la tt B u d a pestről N ew Y rkban le h et az em ber. R égebben a lakosság jelen ték en y része egész eleten á t alig mozdult ki szülőfalujából vagy városából. M a alig ta lá lu n k v alak it, aki ne já r t volna külföldön. Évtizedek óta h a llg a th a tu n k külföldi rád ió t, n éh án y napos késéssel o lv ash atu n k külföldi újságot, n ézh etjü k a külföldi tévéadást. H atalm as gaz
di
dasági egységek ala k u ln a k ki, m in t a KGST, az európai Közös Piac. Egyes o rszágha tá ro k alig szám ítan ak m á r h a tá rn a k (Benelux állam ok, S kandinávia). A nagy gazdasági integráció m ellett m i szükség van az an y an y elv re? M iért nem csin álunk valam i egységes világnyelvet, hogy azon beszéljen ezentúl bolygonk m inden lak ó ja? E gyszerűnek látszik a válasz, de nem á r t egy p illa n a tra elgondolkodni rajta. G ondoljuk csak meg, m ennyi nehézségbe k e rü l egy-egy nyelv elsajátítása ! Evek v erejték es m un k ája, míg egy nyelvet a dadogás szintjéig m egtanulunk. M ivel tu d n á n k n égym illiárd em b ert a rra kényszeríteni, hogy egy u j n yelvet elsajátítso n ? Hiszen an y an y elv k én t úgysem tu d n á n k m egtanulni. És itt é rtü n k el tu la jd o n k é p p en az anyanyelv lényegéhez. Hogy mi az anyanyelv, azt nem is olyan egyszerű m eghatározni, de az a lényeg, hogy b eleszü letü n k egy nyelvbe, am elyen szüléink, testvéreink, ro konaink beszelnek, am ely et k ö rn y ezetü n k használ. E nyelv segítségével ism erjü k meg a világot, a lak u ln a k k i fogalm aink, fo r m álódik gondolkodásunk. E nyelv m egnyilvánulása a hangos beszéd és áttételesen az írás. Ez az az eszköz, am ellyel k ö z v e t l e n ü l , á t t é t é i n é l k ü l ki tu d ju k f e jezni gondolatainkat, m e g értü n k m ásokat, á tv e h e tjü k őseink ta p asz talata it, cs tovább a d h a tju k a következő nem zedékeknek. Az anyany elv au tom atikus, a fogalm ak köz v etlen ü l kapcsolódnak a szavakhoz, kifejezésekhez. A n y elv tan i ren d szer is au to m a tikus nem kell gondolkodnunk, m ilyen h an g alak ú névszóhoz vagy igéhez m ilyen r a got vagy képzőt kapcsoljunk, és m ilyen sorren d b en ra k ju k egym áshoz a nyelvi clom eket. Az anyanyelv teszi az em b ert em berré, ez k ap cso lja össze a társad alo m m al, ez a la k ítja ki m ag át a tá rsa d alm at. Ez a tá rsad alo m kezdetben csak a csalad. m ajd a szom szédok, az iskolatársak, m u n k a társa k , ism erős és ism eretlen em berek, végül m indazok, ak ik ezt a n y elv et an y an y elv k én t beszélik: a kereskedelem , a közlekedés, a sajtó, a rádió, a televízió, a hivatalok stb. K osztolányi v a llo tta an y an y elv ű n k rő l: „B enne v an a m últam , a jelenem és a jövendőm . B enne van az életem , B enne van a h alálom is. B enne van a sorsom .” Egy 1842-ből való iskolai tankönyv írja : „Szeressed nem zeted ősi m agyar n y e l v é it Nincs féltőbb kin tse egy N em zetnek, m in t nem zeti nyelve. A’ V ilág legregeboi T ö rtén eti bizonyítják: hogy azon nem zet, m ellynek nyelve g o n d atlan ság a á ltál elkorcsosodott, vagy idegennek m ajm olása és felvétele m ia tt elenyészett, az az elő n em zetek sorából k itö rü ltete tt, ’s azt többé életre hozni sem m i nem vala lcepes. T ö rv é nyeket, m ellyek elavultak, ism ét felébreszteni, és u jja k a t terem ten i lehet de a k ih o lt n yelvet többé felélleszteni soha nem le h e t” (H árm as k is - tü k ö r . . . P esten, 184_. 51—52. 1 ). M ikor az anyanyelv k in y itja a k a p u t a világ felé az azonos nyelvű tá rsa d alo m ban, ugyan ak k o r el is z á rja a m ás an y anyelvű tá rsa d alm ak felé. E zért a nyelvhátaisokkal lényegesebb k ö rülzártság, m int az állam h atáro k . Egy o sztrák n ak a nem et, egy flam an d n ak a holland, egy fra n ciá n ak a belga vagy a svájci á lla m h a tá r h a tá r ugyan, de ha az o ttan i n y elv h atá ro n nem m egy túl, csak olyan az érzése, m in th a sa ja t o rszá g án ak egy m ás vidékén volna. A nyelvi h atáro n azonban csak úgy tu d u n k nagy n e hézséggel áttörni, ha e lsa já títu n k egy vagy több idegen nyelvet, am elyek azonban sohasem p ó to lh a tjá k az anyanyelvet. M indenki csak a sa ját anyan y elv en teljes érték ű em ber, m e rt a m ásik ta n u lt nyelv m á r m indig áttételes, a nyelvi kifejezés es m egeités soha sem tökéletes. Az egyéniség, szem élyiség csak az anyanyelven b o n tak o zh at ki teljes egészében. A nyelvben benne van az illető közösség m ú ltja es jelene, m üveszete, néprajza, története. A n y e l v m indenki szám ára az an y a n y elv et jelenti, enn ek segítségével tud tan u ln i, elem zően gondolkodni, és ezáltal alkotni, befolyásolni, v á l toztatni. A nyanyelv nélkül m u n k á t végezni is nehéz. B2
Hogy az anyanyclv m ennyire összefogja a hozzá tarto zó tá rsa d alm at, és m en n y ire cikuloniti a m ás anyanyelvű tá rsad alm ak tó l, a rra érdekes nyelvi p éld ák a t is ho zh a tunk. A. görögök barbarosz-nak nevezték a m ás nyelvűeket a szám u k ra érth e tetlen ö v_1 ’i (blabla) beszédük ih A szlávok egy része s lo v e n i^ s lo v a c i néven nevezi m a g á t (vo. slovo „szó”), te h á t ha valakivel szót le h e t érteni. A sz ám u k ra é rth e tetlen beszedüeket pedig n em e c-nek , vagyis n ém án a k m ondják, m e rt őket az idegen nyelvű a sü k etn em ak a rtik u lá la tla n h a n g ja ira em lékeztette. Egyes m ag y aru l tan u ló külföldiek igen érdekesnek ta rtjá k , hogy a francia expliquer, angol to explain, n ém et erkláren m agyarul: magyaráz. H a pedig valaki v a la m it egyenesen, k ö zérth ető en fejez ki, az: m agyarán m egm ondja. D em e László h aso n latáv al: „A nyelviség szerepe olyan, m in t a levegőé: enélkül biológiai, an élk ü l tá rsa d alm i é le t nincsen. A n n y ira nélkülözhetetlen, hogy lé té t te r m észetesnek la tju k , és észre sem vesszük; csak ha p roblém a van vele. A levegőét ak kor, h a fuldoklunk a h ián y átó l; a nyelviségét akkor, ha k ik e rü lü n k term észetes k ö zegünkből. es „érintkezésképtelenekké” süllyedünk. A nyelviség a t á r s a d a l m i e m b e r t á r s a d a l m i l e v e g ő j e : észrevétlen, de n élk ü lö zh etetlen közege az em beri szintű leinek. Es „a” nyelv m indenki szám ára az a n y a n y e l v e . . . ” (M a g y ar N yelv LX XI., 7.). Egy m ásik h aso n lattal pedig ta lán m egvilágíthatom a k ü lönbséget az anyan y elv és a többe-kevesbé m e g tan u lt nyelv között. Az anyanyelv b en otthon érzem m agam at, m in t s a ja t lakásom ban. M m den zegét-zugát ism erem , m in d en t m eg találo k benne, m in den bútorhoz, tárgyhoz, könyvhöz fűződik valam i em lékem . M ás nyelvben úgy érzem m agam , m int egy idegen lakásban. F élek bárm ihez hozzányúlni, félszegen, ü g y etle nül, k en y elm etlenül téblábolok benne. Az idegen nyelvi körn yezetbe szak ad t feln ő tt em b er az új k ö rnyezetben ritk á n é th e ti el azt az em beri színvonalat, am elyet sa já t anyanyelvi körn y ezetéb en m á r el eit. A nyanyelveből sokat felejthet, anyanyelvi kiejtése elto rzu lh at, m in t egy olyan em bere, aki felnőtt k o ráb a n süketül m eg: nem h allja , m it m ond, nem tu d ja beszédét u környezetéhez igazítani. Az uj nyelv pedig nem válik anyanyelvévé, to v á b b ra is m áso d ren d ű m arad, ha az anyanyelv el is halványodik. Az asszim iláció, a n y elv v áltás háro m nem zedékre nyom ja rá bélyegét, három nem zedékre te rje d ki a lelki válság. szülök m a r aligha sa já títjá k el az új nyelvet, az asszim ilálódó az an y an y elv ét las sa n k én t mar. az új nyelv et m ég nem tu d ja anyanyelvi fokon. Az idegenben szü letett gyerekeit otthon kezdetben a nagyszülők és szülők ny elv ét ta n u ljá k meg, de m ih ely t p ajtásaik lesznek, iskolába já rn a k , m á r azon a nyelven beszélnek szívesebben, am it új I o rnyezetükben használnak, m e rt h iáb a anyanyelvűk a szülők nyelve a környezet a ra m asodrangú nyelvvé degradálódik, sőt elérkezhet az idő, hogy nagyszüleikkei m á r nem is tu d n a k szót váltani. É rdekes m egfigyelnünk (az 50-en túli korosztálynak), hogy a k é t v ilág h áb o rú kö z ti nacionalizm us, revizionizm us túlzásaiból hogyan csap tu n k á t lassan a m ásik vég■nie. Akkor a k orm ányzat m inden b a jé rt a trian o n i békét te tte felelőssé. Az ötvenes években pedig sa jtó n k szem érm esen h allg ato tt m inden m ás nacionalizm usról, tö rté nt ttudomanyunk egyes képviselői vállalták a m agyarság bűnbak szerep ét egy évez redre visszamenően. Pedig írníg az írásbeliség egy szűk csoport kiváltság a volt, míg a latin volt az egyház, a hivatal, pz iskola nyelve, addig a nyelvi, nem zetiségi k érd és föl sem m erült. Voltak h áborúk, hódítások, de a hódítók csak adót, m un k ásk ezet a k a rta k nem kí■ itak meg, hogy a leigazottak elsajátítsák leigázóik nyelvét.
63
M agyarországon a h áb o rú k foglyul e jte tt és itt le telep ített vagy ide m enekülő m ás nyelvű népcsoportok za v arta lan u l h asz n á lh a ttá k sa já t n y elvüket, senki sem kenyszeríte tte ő ket a m agyar nyelv m e g tan u lására. A n ém et n y elvű vagy n em ette v á lt v a rosok, m in t Brassó, Szeben, B uda, Sopron n ém etü l vezettek jegyzőkönyveiket, sa ja t városelnevczéseiket használták, m in t H erm an n stad t, K ro n stad t, O ien, Ü denburg. Az egykori P ilis m egyében le telep ü lt n éh án y száz főt kitevő Já szfalu m eg a teljesen m a gyar környezetben is an n y ira m e g ta rto tta jász nyelv ét a X III. század közepe óta, hogy a XV század végén a király i adószedők jó n a k lá ttá k egy já sz-la tin szojegyzek össze állítását, hogy elboldoguljanak a nem m ag y ar any an y elv ű falu b an . A nagyon vegyes nem zetiségű P ilis m egye falv aib an az iskolák nyelve a X V III—X IX . században a m ag y ar falv a k b an m agyar, a ném etben ném et, a szlovákban szlovák, a szerbben szeib volt. Még az 1892. évi h elységnévtár is közli m inden község es varos nem zetiségi ne'. I lí, ahol v e it
.
A sem m iképpen sem m enthető erőszakos beolvasztó tö rek v ések M agyarországon csak a századfordulón kezdődtek, és nem ta rto tta k tovább a nem zetiségi v idékeken három évtizednél. Nem is v o lta k nagyon hatékony ak . Meg kell jegyeznünk, hogy az angol francia, orosz és n ém et asszim iláló törekvések u g yanebben az időben sokkal erőszakosabbak és h aték o n y a b b ak voltak. 1910-ben, te h á t n em sokkal az első v ilág h áb o rú kitörése előtt M agyarországon a nem m ag y ar an y a n y elv ű ek m ag y aru l ludasa v áro sokban 43,4% volt, országosan pedig 16,4 /<>. M agyarországon a nem zetiségek szám a (ha ném elyiknél kisebb m é rtek b en is. m in t a m agyar anyanyeivűeké) állandóan em elk ed ett 1840 es 1900 (m illio k ia k ik e re k ítv e ): m agyar 4,8-^-8 ,6 ; ro m án 2,2—>2,8; szlovák 1,6—>2,0; n em et l,2-*2,0, szeib h o rv át 0,42—>0,62, az egyéb (olasz, görög, bolgár, lengyel) 0.44^-0,33 fogyott, a ru té n (ukrán) sta g n ált: 0,4. A m ag y ar an y a nyelvűek szam a azonban alig em elkedik IK.tU óta a szomszédos állam ok népszám lálási ad a ta i szerint, C sehszlovákiában pedig nuvekedés h ely ett erősen csökkent. 1930-ban 840 ezer m ag y ar an y a n y elv ű t ta rto tt szá m on a h ivatalos népszám lálás, 1970-ben félm illiót. H a a 840 ezerből levonjuk a K á r p á ta ljá ra eső m integy százezer főt, v alam in t a 40-es évek végén a lakossagcsereve. m integy százezer áttelep ü ltet, akkor is 40 év a la tt m integy 140 ezerrel fogyott a m a g yar any an y elv ű lakosság. A X IX . században a napóleoni h áb o rú k u tá n a gazdasági élet m eg k ív án ta a n em zeti állam ok kialak u lását, a h ű b éri korszak széttagolódásának, m egszűnését. A szám ta lan királyságra, fejedelem ségre, hercegségre és v aro sa lla m ra tagozodo n em ei é» olasz nyelvű közösségek részben békésen, részben h áb o rú u tjá n n agyjából egy-egy állam k eretéb en egyesültek. A nem zetiség szerin ti elkülönülés első k rité riu m a a nye volt. Így nem csak egynyelvű állam oeskák egyesültek, h an em élénk p ro p ag an d a in d u lt m eg a lnbbnemzetiségü állam ok (O sztrák—M agyar M onarchia, Törökország, O roszor szág) felosztására, illetőleg belőlük nem zeti állam o k k ia lak ításá ra. T örökország e u ró p ai részéről m á r a balk án i h áb o rú k lesza k íto tták a nem torok többségű te rü lete k et, az első v ilágháború u tán a P árizs környéki békékben is a nem zeti állam o k k ia lak ítása volt a jelszó, és ezért úszta m eg viszonylag kisebb te rü leti veszteseggel N ém etország és B ulgária M ivel azonban a nem zetiségi elv m e lle tt jobban érv én y esü lt a „vae victis” é, így a soknem zetiségű M onarchia h elyére szám os új többnem zetisegu allam k e r ü lt Pl. az újo n n an m e g ala k u lt C sehszlovákiában a cseh és szlovák lakosság együttvéve 65% -ot te tt ki, te h á t csak 10% -kal nagyobb többséget, m in t az egykori M agyarorsz.. gon. Az ará n y R om ániában 80, Ju goszláviában 85% volt. Az első és m ásodik világ h áb o rú u tá n a legtöbb nagy nép és szövetségeseik úgy a ak íto ttá k ki az országhatárokat, hogy je len ték telen szórványok k iv é te liv e l (0— 3%) s ' já t h a tá ra ik o n belül egyesítik az azonos nyelvűeket. Angol, fran cia, orosz, olasz, spa64
nyol, cseh, szlovák, délszláv kisebbség nagyon csekély van h atáro k o n kívül. Az te r m észetesen nem v álto ztat ezen a tényen, hogy egyes nép ek több országot alk o tn ak , m int a k é t N ém etország, A usztria, Svájc, Belgium . E k ét utóbbi országban tö b b a n ern /rta lk o tó nép, am elyek azonban nyelvileg teljes jogúak, m e rt k ét vagy több á l lam n y elv van. É lnek E uró p áb an olyan népek, am elyeknek nincs s a já t országuk, te h á t m ás nyelvű a 'la m b a n vagy állam okban élnek nyelvi kisebbségként. Ilyen a k a ta lá n (Spa nyolországban 8 millió), breton (1,2 m illió F ranciaországban), baszk (930 ezer Spanyoles F ranciaorszagban). fríz (300 ezer H ollandiában és az N SZK -ban), szorb (150 ezer az N D K -ban), v alam in t az E urópában m ásfél m illióra tehető, de teljesen szétszórtan élő cigányság. Ez utóbbi egy indoeurópai, a hindivel rokon n y elv et beszélő nép, am ely nek sehol Mncs nyelvi autonóm iája, te h á t ahol v annak is cigány iskolák vagy o sztá lyok, azokban is a többségi nyelven ta n ítjá k őket, te h á t a S zovjetunióban oroszul vágy u k rán u l, S zlovákiában szlovákul, M agyarországon m agyarul, Spanyolországban sp a nyolul. T ehát m in d e n ü tt — helytelenül — faji, nem pedig nyelvi k isebbségnek te k in tik őket. Az európai népek közül az állam m al nem rendelkező nép ek en k ív ü l m indössze kettő van, am elynek egyharm ada sa já t ország h atárán kív ü l él, m ás n y elvű állam ok alattv aló ja, állam polgára. Ez a kettő: az alb án és a m agyar. Az alb án o k eg y h arm ad a :óieg Jugoszláviában es kisebb szám ban G örögországban, v a la m in t O laszországban Iá ik. Ju g o ' öv iában autonóm te rü le tü k v an : Kosovo. A M agyarország h a tá ra in k ív ü l élő m sgyar anyanyelvű népesség több, m in t k éth arm ad részében a szom szédos orszá gokban el nagyreszt a m agyar h a tá r m entén, v a la m in t a K eleti K árp áto k b an és a Mezosegen E rdélyben. 1953-tól tiz en k é t évig létezett egy közigazgatási egység M agyar A utonóm T artom ány, m a jd 1960-tól M aros M agyar A utonóm T arto m án y néven, am elyben kettős (rom án es m agyar) volt a hivatalos nyelv. A te rü le t az egykori szé.v.e ly v aim egyekel (Csík, H árom szék, U dvarhely, M aros-T orda) foglalta m agába és székhelye M arosvásárhely (Tirgu M űre?) volt, M ikor R o m án ia 1965-ben fö lv ette a Rom án S zocialista K öztársaság nevet, az új alk o tm án n y al egyidőben v ég re h ajto tt kozigazgatasi átszervezés következtében a k étnyelvű ta rto m án y m egszűnt. A szomszédos országokban, ahol jelentős m ennyiségű m ag y ar an y an y elv ű őslakos él, országonként es korszak o n k én t különböző m értékben van a m ag y ar an yanyelvű la kosságnak kulturális autonóm iája. Ez abban nyilvánul meg, hogy v an n a k m agyar
nvelvű alsó es középfokú iskolák, a pozsonyi, kolozsvári, u n gvári és ú jv id ék i eg y ete men m ag y ar nyelvi és irodalm i tanszék, m ag y ar könyvkiadó (pl. M adách. K riterion) m agyar nyelvű napi- és hetilapok, folyóiratok, a rád ió b an es televízióban időnként m ag y ar nyelvű m űsor. M agyarországon 1930-ban élt m integy 480 ezer ném et, 105 ezer szlovák, 55 ezer délszláv, ifi e»>r rom án és 32 ezer egyeb (főleg cigány) an yanyelvű, azaz a lakosság 7,9%-a volt nem m ag y ar anyanyelvű. A m ásodik v ilágh áb o rú a la tt a n ém et lakosság jelentős r é s z é t N e m c to rsz ig ta hivták, a m a ra d ék n a k egy részét a h áb o rú u tán k ite le p ítették U gyanakkor C sehszlovákiával m integy százezres lakosságcserét h a jto tt vég re az akkori korm ány. így a k é t legjelentékenyebb szám ú nem zeti kisebbségből alig m a ra d t m utatA ha valam i A m eglevő nyelvi kisebbségek csak szórványok. 196D-ban 1.4% v o lt az ará n y u k : 30 ezer délszláv, 26 ezer szlovák, 24 ezer cigány, 22 ezer ném et, Iá ezer rom án é s 11 ezer egyéb (görög, lengyel, bolgár, orosz). Még e csekély szám ú nyelvi kisebbség szam ára is v an n a k nem csak alsó fokú iskoláink, hanem g im n áziu mok és tanítóképzők is Uuriapcnit-n, P écsen, B ékéscsabán és M akón, az egyetem eken pedig tan árk ép zés (az egy cigány nyelvet kivéve).
65
Az ún. nemzeti kisebbségek ragaszkodása anyanyelvűk m inél szélesebb körű használatához tehát nem nacionalizmus sem nálunk, sem más országokban, hanem em beri és állampolgári jog. Tulajdonképpen az a term észetes törekvés, hogy otthon érez zék magukat hazájukban, ne pedig a többségtől eltérő anyanyelvűk m iatt másodrangú állampolgárnak, hogy szabadon és közvetlenül fejleszthessék ki tehetségüket hazájuk és ezen keresztül az egyetem es em beriség javára. Saját anyanyelvűnk ápolása, és más anyanyelvűek m egbecsülése tehát nem v a lami öncélú romantikus rajongás, hanem nagyon reális és gyakorlati kérdés. N yel vünk m űvelésével saját értékeinket fejlesztjük, hasznára vagyunk nyelvi közössé günknek, és nem zeti értékeink növelésével az egész emberiségnek.
ee
NYIRKOS ISTVÁN:
Az id e g e n szavak h a s z n á la tá n a k n yelvhelyességi elveiről i 1. Az idegen szavak h a szn á latá n ak kérdésében m á r évtized ek ó ta zajló v ita tanúi vagyunk. A v ita nem csak tudom ányos körökben folyik, han em az olvasóközönség külön [ele rétégéi ben is, aho l gyakran bizony élesen fogalm azzák m eg a k érd é st: hes i vagy sem az idegen szavak h asználata. M ár elö ljáró b an m egjegyezzük, hogy a k érdés ilyetén feltevese kissé egyoldalú szem léletről tanúskodik. Á rn y a lta b b volna ugyanis m egfogalm azásunk akkor, h a azt k érdeznénk: hogyan és m ik o r élh etü n k idezavai' al, vagy hogyan es m ikor cserélh e tjü k fel őket m ag y ar m egfelelőikkel? M ielőtt azonban az im é n t fe lte tt k érdésekre válaszolnánk, h add irá n y ítsu k olvasóink gyeim et egy ezzel szorosan összefüggő p ro b lém ára: törvényszerű-e, szükségszerű-e imgy i d e g e n e l e m e k , i d e g e n s z a v a k k e rü lje n e k á t egyik nyelvből a m ásikba. 2. Egyes idegen elem eknek vagy idegen szavaknak az anyan y elv b e k erü lése tu lajdonkeppen term észetes folyam at. Ahogy az egyes em b er sem v o n h atja k i m ag át b arátain ak , egy nagyobb közösségnek vagy a tá rsa d alo m n ak a ny elv i h a tá sa alól, éppoly nehéz elképzelni nyelvet, am ely m inden idegen elem től m en tesen m űködnék, am ely k izárólag ősi, v álto za tla n n y elv tan i ren dszerével s különösen v álto za tla n szó kincsben elem eivel „+eim e ln e m eg” m indazokat az elem eket, am ely ek szükségesek ahhoz, hogy gondolái- cs erzelem világukat m egform álják, nyelvi köntösbe foglalják, s ezeket társaikhoz elju ttassák , tá rsa ik k a l közöljék. A tö rté n elm i esem ények so d rá sában a / egym ással érintkező népek közötti kapcsolatok szálai hol szo ro sab b ra fo nódtak, hol lazáb b ak k á v áltak, s ezek a korab eli nyelvben is észlelhetők v o lta k : hol kézzel Tog’h atoan, hol rejtette b b en , felszín a la tti áram lato k fo rm ájáb an . Az idegen nyelv h a tá sa nem egyenlő erősségű a nyelv egész tarto m án y áb an . H angtani, szí tani és m o n d a tta n i rendszere a legkevésbé kész külső h atáso k befo g a dására. Ny 'vünkből m indössze egy -k ét jelenséget em líth etü n k . A zt m o n d h a tju k te hát, hogy a m ag y ar nyelv szinte m inden egyes n y elv tan i kifejező eszközt (ragot, jelet, képzőt sih .1 az ősi finnugor, ugor rokonság köréből örökölt, vagy ezen örökség ta la ján a m a i belső m ozgásával hozott letre, s csupán szoros k iv é telk én t h iv a tk o zh a tu n k egy-két olyan, ú ja b b an k eletk ezett h a n g ra (zs, dzs) vagy képzőre (-nők, -nők: pl. ülnök, v o h á m o fc; -iroz, -iroz: pl. brillíroz, forszíroz; -ista: pl. turista, egyetemista s tb j , am elyek ,, idegen szárm azás g y an ú jáb a estek. Az igazság m eg v ilág ítása v ég ett azon ban el kell m ondanunk, hoey a szlávból á tv e ttn e k v é lt zs h an g a m a g y arb an is k ia la k u lh a to tt m ég a zs-t tartalm a zó jövevényszavak átv étele előtt akkor, h a -s h an g u tá n Például -g vei kezdődő képz.ö vagy szó k ö vetkezett (pl. keres-gél, am elynek az ejtése tüár ak k o r is és m a is kerezsgél). M inden bizonnyal ugyanezt m o n d h a tju k el a török
67
hódoltság id ején á tv e tt dzs hanggal k apcsolatban is, am ely k étség telen ü l több osz m án -tö rö k jövevényszóval egy ü tt k e rü lt á t hozzánk (findzsa, handzsar, dzsida, szan dzsák), de m in t h an g tan i jelenség nem igen le h e te tt ism eretlen az olyan h an g tan i k ö r nyezetben, am ikor péld áu l cs h an g u tá n -ben, -bői rag k ö v etk ezett (pl. gyumolcs-ben, szűcs-ből, am elyeknek az ejtése: gyüm öldzsben, szűdzsből stb.). A zt sem ta g a d h a tju k továbbá, hogy fe n t em líte tt képzőink fo rrá sa a szláv (-nők. -nők), a n ém et (-éroz, -íroz) és a la tin nyelv (-ista) volt. Igazában azonban a -nők képzőt a m ag y ar a jk ú beszélők közössége hozta lé tre oly módón, hogy a szláv ered etű u dvar és u d v a r n o k szó alap já n a m agyar nyelvérzék egy -n ő k képzőt v o n t el, s te lt hozzá m ás szavakhoz (asztal-nok, pohár-nok stb.). H asonló fejlődés m e n t vegbe az -éroz, -íroz és az -ista képzővel kapcso latb an is. M indezek u tán joggal m erü l fel a kérdés, m elyik az a te rü lete a nyelvnek, am ely leginkább kész a rra , hogy idegen elem eket fogadjon m agába. Nem k éslek ed h etü n k so k at a válasszal: a ny elv n ek az a te rü lete, am ely a leg in k áb b h a jlik arra, hogy idegen elem eket olvasszon m agába, a leg ru g alm asab b an illesz k ed jék a k ív ü lrő l induló term ék en y és gyümölcsöző népi es nyelvi érin tk ezések fo ly a m ataihoz, a tá rsad alo m és a m űvelődés fejlődésének igényeihez: az a s z ó k i n c s világa A szó olyan építőelem e a nyelvnek, m ely viszonylag legkönnyebben illeszt hető be a nyelv színes és h atalm as épületébe. M iképpen is m egy végbe ez az „é p ít kezés”. ez a „beépülés” ? M ielőtt e rre válaszolnánk, tegyünk egy rövid k ité rő t a m a g yar szóalkotás te rü leté re , m e rt csak így é rth e tjü k m eg igazán a szavak és k ifejezé sek szerepét anyanyelvűnkben.
3. A m ag y ar szókincs lé treh o zásán ak és bővítésének többféle m ó d ja v o lt es va Á ltalános és középiskolai nyelv tan k ö n y v ein k á ltaláb a n a s z ó k é p z é s t (szép — szépség, beszél — beszélget, lep — lepel, é n e k — énekel stb.), a s z ó ö s s z e t é t e l t (favágó, búbánat stb.) és a m o z a i k s z ó k a t , s z ó r ö v i d í t é s e k e t (M Á V , Ofotert s t b ) em lítik meg. N oha a szóalkotásnak m ég sok m ás — igen erdekes — m ódja is van, m in t például a s z ó h a s a d á s s a l (pl. a szláv cseljad-bol egyrészt cseled, m ásrészt család, s a bozótos~bozontos, s z a r u ~ s z a r v , p e r e m ~ p r e m stb. szoparok, am elyek egym ásnak h an g - és je len tésta n ila g szétk ü lö n ü lt változatai), az í k e r i t e s s e l (izeg-mozog, m endem onda, k u t y k u r u tty stb.) és m ás m ódon k eletk ezett szavak, a teljesség k ed v é ért m égis m eg k ell em líten ü n k , hogy a szóalkotas k o rán tsem ilyen egysíkú jelenség. A nyelv igen széles lehetőséget te re m t a m aga szam ara, hogy ne csak a jelen, hanem a jövő v árh a tó fejlődésének igényeit is kielégíthesse. Éppen ezeit nem csak úgynevezett a l a k t a n i ú t o n képes ú j szav ak at létreh o zn i hanem j e l e n t é s t a n i ú t o n is, a m á r m eglevő szóalakoknak ú j jelen tésb en való h aszn á la tával. N ézzük meg m indezt kissé közelebbről!
II.
A szókincs bővítésének a l a k t a n i e s z k ö z e i között tartjuk számon az imént em lített szóképzést, szóösszetételt, a m ozaikszavakat, a szoroviditeseket, az ikente.seket, a szóhasadást, a szóelvonást (pl. a szláv csardafc-ból lett a m agyar csarda, mivel a - k hangot tévesen többesjelnek érezték), a szóvegyülést (csokor es bokréta szóból lett a csokréta) és a szórövidülést (tulajdonos-bál a tulaj), nem tekintve a nyelvújítás egy-két szabálytalan szóalkotó módszerét (a szócsonkítást: cso+orr-b ol csór, le g ő + é g -bői lég stb.).
38
A felvázolt kép azonban nem volna teljes, ha nem em líten én k m eg a szókincs i d e g e n s z a v a k k a l , i d e g e n e l e m e k k e l való g y ara p ításán a k m ódját. Az i d e g e n s z ó á t v é t e l é n e k több oka leh et: a) az illető fogalom nak az átv étel idején nem v olt m egfelelő m a g y ar neve (tele vízió, rádió, tranzisztor, kongresszus, kem ping, demokrácia, szocializmus stb.); b) olyan m e llé k jelen té st vagy h an g u lato t hordoz az idegen szó, am ellyel a m eg levő m ag y ar szó nem rendelkezik (szajré, melós; heroikus ’hősi’, gigászi 'h a ta lm a s1, náció nem zet’, dáma 'hölgy' stb .); c) csak az á tv e tt szó alkalm as a környezetfelidézésre (szamovár, trojka; szauna: gésa, pagoda stb .); átvesszük továbbá a k k o r is, ha d) te h erm en tesíth etü n k vele m agyar szavakat, azaz ro k o n értelm ű sz av a k at á llít h a tu n k a m ar m eglevők m ellé (motivál 'm egokol, m egindokol’, tendencia 'irán y zat'. m odern 'korszerű, m a i’, figura 'a la k ' stb .); e) h angzásánál fogva kifejezőbb, expresszívebb h a tású n a k tű n ik (briliáns 'k á p rá zatos, rem ek’, heccel 'bosszant, u g ra t’, bekrepál 'felfordul, m egdöglik’, hóbelevánc cokm ok’ stb.); f) a m egszépítés, az eufem izm us igényével, am ikor a beszélgetés so rán szóba k e rülő k ellem etlen fogalm ak n ev ét igyekszünk elkerülni (WC, diaré 'h asm en és’, uréter hugycsö' s tb .); g) egy ad o tt ko rb an h aszn á lt tárgy, dolog stb. m egjelenítésére, felidézésére, az archaizálás, a regies h an g u lat m egterem tése céljából (fringia 'széles p engéjű, nehéz szablya (a k u ru c k o rb an )’, strázsa, dzsida 'hosszú nyelű lán d zsa’ stb.); h) az idegen szó jelen tésk ö re szélesebb, s gyakran több m ag y ar ro k o n jelen tésű szónak szinte összefoglaló jellegű n ev ek én t használatos (pl. agresszív — erőszakos, kötekedő, támadó, rámenős; pozitív — valóságos, tényleges, határozott, egyértlemű, egyetértő, ketsegtelen, haladó, előrem utató); i) a m agyar szónál egyértelm űbb, iélreérth etetlen eb b , ponto sab b (különösen a szakszavak k ö rében: rádiusz ’orsócsont’, reaktív 'a fizikai reakció elvén alap u ló ’, szklerozis 'érelm eszesedés’ stb .); j) a felesleges finom kodás, előkelősködés, a m űveltség fito g tatása (kum u la tíve 'íein alm o zo ttan, együttesen’, kvalitatíve 'm inőségileg’, botrány sztori), am ely tu la jd o n keppen a d iv attal, s esete n k én t ta lán ném i kozm opolitizm ussal is rokonságot tart. N yilvánvaló, hogy a fenti okok nem csak külön-külön, h an em egym ással tá rsu lv a i előidézhettek a különböző típusokba sorolt idegen szav ak átv éte lé t és elterjesztéA j i r o d a i o m n y e l v é b e n (1. M óricz pedellus, kom endál, mizserál, stelázs, e b p lo - irá ' s M ., K rúdy extraszoba, inszurrekció 'nem esi (fegyveres) felkelés’, k v itte k (v.igyunk) stb Váci M ihály bizarr, groteszk, kom prom isszum , sztráda, artikulál s t b ) éppúgy m eg találh ató k e szavak, m in t a k ö z n y e l v b e n (kooperáció, koordinál, te n dencia, produkció, pro d u k tu m , kom plett, rekonstrukció, amortizáció, p a rtn e rv á lla la t, minimális, delegátus, konkrét, export, import, reális, program, kulturális, m axim ális, P atrnnai stb.) vagy a n é p n y e l v b e n (almáriom, fu n d a m e n tu m , avizál 'é rté k e sít’, adrec cím ’, passzus 'm a rh a le v é l’, disputa, m íder ’fűző’, c ugg 'gum iereszték (a cipő szá rában)', atakéroz, kom endéroz, forszéroz stb.). l-e n g yakran találkozunk velük a s z a k m a i n y e l v b e n (siló, kom bájn, agronómns; korrektúra, ku r zív stb.), bizonyos r é t e g e k n y e l vében (bankett, púder, flört, mmsznUans: lá n g ján alulival k ö tö tt házasság’, gáláns s tb .); sőt a t o l v a j Va- v j a s s z - es d i á k n y e l vben (zri, hekus; bliccel, klassz stb.) is.
69
III. Az következik-e az idegen szavak e viszonylag széles korú hasznalatabol. hogy h iábavaló m á r m inden küzdelem ellenük? A ligha volna helyes elfo g ad n u n k ezt a n é zetet. A zt sem m o n d h a tju k viszont, hogy m in d en áro n való k iirtá su k ra kell toreked n ü n k N yelvhelyességi szem pontból ugyanis háro m csoportba so ro lh atju k az idegen sz av ak at: a) a szükséges, b) a m egtű rh ető k vagy elk erü lh ető k és c) az elk erü len d ő k csoportjába. a) A s z ü k s é g e s i d e g e n s z a v a k közé so ro lju k azokat, am elyeknek egy általán nincs m agyar m egfelelőjük: rádió, televízió, tranzisztor, mignon, shantung, w h isky , magnó, cigaretta, izotóp, oxigén, hidrogén, technológia, szocialista, k o m m u nista, kongresszus, kom binát stb. Ide so ro lh atju k to v áb b á az idegen k örnyezet felidézésére alk alm as szóalakokat tszamovár, trojka, szauna, gésa, pagoda, donna stb.), s a régi ko ro k egyes tárg y ain ak vagy h an g u lata in a k m egterem tésére, felidézésére, az arch aizalas írói szán d ék áv al elő előbukkanó kifejezéseit (fringia, dzsida, m enüett, p refektus ’a város legfőbb e lö ljá ró ja (az ókori K óm ában)’, akindzsi 'tö rö k lovas’). A különféle szakm ák, tu d om ányágak nyelvében, a szakzsargonban igen e lte rje d i az idegen szavak h asználata. Jelen tő s részük való b an n élk ü lö zh etetlen (ferrit. ion 'elektrom os töltésű anyagi részecske’; levantin ’keresztszövésű sim a selyem szövet klorocid; k o m m u ta tív ’az eredm ény m egváltozása n élk ü l felcserélhető (mennyiség, m ű velet)’ stb.), m ás részük viszont teljesen felesleges, m ivel pontos m ag y ar m egfele lő jü k van (1 . ko m m unik áció — közlés, elektrifikált — villamosított, vokális — m a g á n hangzó, konszonáns — mássalhangzó s t b ). Szükségesnek kell ta rta n u n k azokat az idegen sz av a k at is, am ely ek n ek ugyan van m á r m agyar egyenértékesük, ez azonban nem m in d en m o n d atb eli helyzetben tu d ja helyettesíten i am azt (1 . telefon — távbeszélő, viszont az összetett szavakban leg alábbis egyelőre — kissé szo k atlan n ak tű n n é n ek : távbeszelo-kezelo, tavbeszelokagyló, távbeszélő-asztal stb.). b) A m e g t ű r h e t ő vagy e l k e r ü l h e t ő idegen szavak közé azokat sorol juk, am elyeknek van ugyan m ag y ar m egfelelőjük, a k ét szóalak m e g ta rtá sá t azonban stilisztik ai szem pontok indokolhatják. A heroikus, gigászi, honorárium, plagizál szavak ünnepélyesebb, illetőleg enyhébb, finom abb h an g u latú ak , m in t a h ely ettü k gy ak ran a já n lo tt hősi, hatalmas, tiszteletek], (idegen szellem i alkotást) eltulajdonít, ellop szavak. H asonló a helyzet azokkal is, am elyek olyan kifejező erőt, h an g u lati tö b b le te t hordoznak, hogy alk alm asab b ak a rosszallás, a tréfás vagy gúnyosabb á rn y a la t kifejezésére. N yilván m in d en k i érzi, hogy a spicli, a dáma, a náció cs a bekrepál alak o k fogalm i jelen tése tu lajd o n k ep p en m eg egyezik a besúgó, a hölgy, a n em ze t és a m eghal szavakéval, h an g u latilag azok mégis telítetteb b ek , gazdagabbak. A m egszépítésre törekvés, az úgynevezett eufem izm us is fe n n ta rth a t olyan sza v a k a t am elyek bizonyos testrészek, biológiai folyam atok vagy kellem etlen b e te g s é gek stb. m egnevezésére (pl. diaré — hasmenés, uréter — húgyvezeték, m enstruáció — havi vérzés, tébécé — tüdőbaj stb.) használatosak. Az elk erü lh ető idegen szavak szám a ren d k ív ü l nagy. Ezen a te rü lete n valóban sokat te h e tn é n k a m agyar nyelv egyes ősi, h angesztétik ai szem pontból is ertek es tu* * la jd o n ság ain ak védelm e (pl. a szókezdő m ússalhangzótorlodasos alakok, idegen hangk o m b in á ció k 1 pl. o-o: kooperáció, koordinál vagy a szótőben m eglevő nem egyn em ű ,
70
szokatlan m agánhan g zó -társu láso k : i-i-a-ü pl. miniatűr kerülése) érd ekében, s a m ár k ia lak u lt belső szoalkotasi m odok k iak n áz ásá ra és továbbfejlesztésére. N ezzunk egy-lcét a d a to t arra, elk erü lh ette volna-e a K elet-M agyarország egy-egy cikke az idegen szó h a sz n á la tá t anélkül, hogy ez m eg v álto ztatta vo ln a a m on d at érleim ei vagy a cikkíró közlési szándékát, m ondandóját: pl. rekonstrukciót h a jto tta k végre (1976. febr. 27. 3.) — felújítást, k o r s z e r ű s í t é s t k u l t u r á l i s színvonal (márc. . 4.) — műveltségi színvonal vagy a m űvi <-.cég színvonala; intrika (uo. 2.) — fondor lat, ármánykodás, cselszövés; fényesen dem onstrálják (uo. 1 .) — szemléltetik, mutat rak d o k u m e n tu m o k (marc. 4. 2.) o kiratok, hivatalos iratok, hiteles tárgyi bizonyíté ko k ; terüleLek koncentrációját (uo. 2 .) — . . . összevonását, összpontosítását; terv cil lus (uo. 3.) — tervidőszak; a ktív közrem űködés (uo. 3.) — te v é k e n y . . m odern üzem ben (uo. 3.) — k o r s z e r ű ,, .; potenciális sz ö v e tsé g e s k é n t... (uo. 4.) — lehetsé ges . . . ; reálisnak (II. 28. 3.) — valósnak slb., stb. A m ag y ar változatok gyakoribb h aszn á lata fogalm azásunknak, stílu su n k n ak csak elő n y én v áln ék , elősegítene a szöveg idegenes hangzásán ak elkerülését, s olykor b i zony eloszlatna a m egértés során jelentkező esetleges hom ályosságokat. c) Az e l k e r ü l e n d ő vagy n e m a j á n l a t o s idegen szavak közé so ro lh at ju k azokat a szavakat, am elyeknek tökéletes m egfelelőjük van, s a stílus váltoxatossag ara való törekvés eszm énye sem indokolja használatu k at. A p redikátum (állít m ány), a s z u b je k tu m (aiany), a vokális (m agánhangzó), a konszonáns (m ássalhangzó) az export (árukivitel), az im port (behozatal), a zsűri (bíráló bizottság), a delegátus küldött, m eghatalm azott), a kollektíva (közösség), a dialógus (párbeszéd), a sztráda (autópálya), a f n d z s id e r ~ f r iz s i d e r (hűtőszekrény), a cinemascope (szélesvásznú) a teen-ager itizcrtrvcs) stb. szavak m agyar m egfelelői teljesen eg y en érték ű ek idegen válto zatu k k al, ezek h aszn á lata te h á t nem je le n t előnyt a nyelv szám ára.
IV. Az előzőkben m ar u ta ltu n k arra, hogy a nyelv nem csak a l a k t a n i úton képes bővíteni a szókincset, hanem j e l e n t é s t a n i eszközökkel is. E nnek legősibb m ódia a nevadas, am ely abb an áll, hogy bizonyos term észeti, állati vagy egyéb han g jelen sék' egy h an gsorral je lö lü n k m eg (pl. reccs! kopp! pi-pi-pi-pí! puj-puj!). Egy szót egy n e v e t atv ih etek azonban egy új jelenségnek, egy m ásik fogalom nak a m egne*ezeserc. E.- ta p asz talju k akkor, am ikor a falu szóval nem csak a település egyik fa ítá já t. hanem a falu lakosságát, a faluközösséget jelöljük. A falu azt beszéli m o n d" jészlel te h a t azt fogja jelenleni, hogy „a falu lakossága azt beszéli”. M egtörténik továbbá az is, hogy nem a nevet, a szót visszük át egy m ásik fogalom vagy képzet jelölésére, h anem az egyik szó j e l e n t é s é t egy m ásik szó, egy m ásik n é v alá : -la 1' ni. Ez történt többek közt tokaji szavunkkal, am ikor a tokaji bor szerkezetben a tokaji e re d 'iile g csupán a szárm azás helyét jelölte. K ésőbb viszont felv ette a „to kaji b o r” jelentést. E zért eleg m a m ár csak an n y it m on d an u n k : kérek egy tokajit, s mindé ik: szamara érthetővé válik, hogy például nem tokaji vizel, tejet, hanem (egy uv* k.) tokaji bort kérek. M indezek a szóalkotási m ódok a m agyar nyelv belső törvényszerűségeinek feleltek meg, a m ag y ar nyelv szoalkotási törvényeit, m ó d ja it követték. Ugyanúgy azonban, m ik e n t az alak ta n i úton tö rté n t szóalkotási módok ism erteté sevei kap csolatban te ttü k , itt is szólnunk kell az idegen, a külső h a tá s érv én y esü lésé től G yakran m egtörténik ugyanis, hogy egy m agyar szó — am ely m ár előbb is meg71
volt a m agyarban, a k á r egyszerű, a k á r összetett szóként — idegen nyelvi h a tá sra vesz fel új jelentést. Nézzük m eg kissé közelebbről, hogyan megy végbe, s m iben is áll ez a h atás! A zért érdem es e rre figyelm et fo rd ítan u n k , m e rt az ilyen nyelvi fejlődések nem an n y ira szem betűnők, m in t a m á r tá rg y a lt idegen szavak átvétele, am ik o r az átv étel első p illa n a tá b a n kiderül, hogy új nyelvi elem átv ételérő l v an szó. Az itt tárg y alan d ó esetekben azonban az „á tv é tel” folyam atai sokkal re jte tte b b e n m en n ek végbe, éppen ezért szinte észrevétlenül se tte n k ed h etn ek be nyelv ü n k b e káros idegenszerűségek is. T erm észetesen nem m inden ilyen átv éte l te k in th e tő káro sn ak . Ügy gondoljuk, senki sem te k in ti k áro sn ak a m a g y arra nézve, hogy az állatn év k é n t m á r régebben h aszn ált kacsa szavunk nem zetközi m in ták alap já n n y erte 'v aló tlan h ír’ jelen tését (elsőnek a fra n cia canard 'k ac sa’ v ett fel 'v aló tlan h ír ’ jelen tést). Az elefánt szónak a 'szerelm esek m elletti felesleges szem ély’ jelentése sem a m ag y arb an jö tt lé tre szab á lyos jelentésfejlődéssel, hanem a ném et h a tá sá ra kap cso ltu k mi is az elefánt szóhoz ezt a jelentést. Szám os szót, elsősorban összetett szót hoztun k lé tre olyképpen, hogy egy-egy idegen összetett szót m indenestül lefo rd íto ttu n k , m integy tü k ö rk ép et, pontosabban t ü k ö r s z ó t készítve róla. így k eletkeztek olyan szavaink, m in t jól néz ki (ném. aussehen), befolyás (ném. Einfluss), előszeretet (ném. Vorlieb), kebelbarát (ném. Busen freund), tetszhalál (ném. Scheintod), álláspont (ném. S ta ndpunk t), lőpor (ném. Schiesspulver), színgazdag, színdús (ném. farbenreich), já r m ű (ném. Fuhrwerk), közel (ezer) . . . (nem. beinahe, nahezu), érintő (lat. tangens), tört szám (lat. fractio, ném . Bruchzahl), előítélet (lat. praejudicium), gyököt vo n (lat. radicem extrahere), sugár (lat. radius), ellenszenv (nem zetk. szó antipathia), ellenállás (talán a lat. resistentia), összeesküvés (bizonyára lat. conjuratio), töredelem (lat. contritio), húsvét (szláv m e sovuzem ), húshagyó (szláv mesopust), nagyhét (szláv velika sveta) stb. A tükörszavak term észetesen leh etn ek kifogástalanok, h a szem léletükben nem m ag y artalanok, s fogalom jelölésük is pontos, szabatos. E ngedm ényt kell ten n ü n k nyelvhelyességi szem pontból akkor, ha m a g y artalan o k n a k m in ősülnek ugyan, de más, jobb m egfelelőjük nem szü letett m ind ez ideig. E lfogadhatóknak te k in th e tjü k h á t a befolyás, előszeretet, tetszhalál, álláspont, lő por, járm ű, érintő stb. szavainkat. E lk erülhetőnek a kebelbarát szót, am elyet a testi-lelki jóbarát szóval h ely ettesít h etü nk, b á r kissé bizalm as, gúnyos je le n té sá rn y a la ta m ia tt egyes esetekben h aszn ál n u n k lehet. Idegen szem léletet tükröző voltuk m ia tt viszont k erü len d ő n ek ta rtju k a jól néz ki kifejezést, am elyet a jól fest, jó színben v a n kifejezésekkel k önnyen h ely ettesíth e tü n k . H asonló a helyzet színgazdag (színes, sokszínű), közel ezer (m ajdnem , mintegy) szav ainkkal kapcso latb an is.
V. Az idegen szavak és kifejezések átv éte le — m o n d h a tju k összefoglalásképpen — term észetes jelenség a népek és nyelvek érintkezése során. A m ag y arb a szakadatlalan u l áram ló új fogalm ak ú ja b b szavak m egism erésével és beolvasztásával (1 . hibrid, kom bájn, k o m binát stb.) já rn a k . N em in d íth a tu n k h á t v alam iféle általán o s irtó h áb o r ú t ellenük, de igenis v álo g atn u n k kell a m egfelelő helyes kifejezések között. P e r s z e ,
72
a lefis.keresebb módszer itt is a megelőzés volna, mivel akkor, ha egy-egy idegen szó \ ngy idegenes szem léletű tükörszó meghonosodott már, a harc szinte kilátástalan ellene. Hadd szóljunk ezzel összefüggésben még az idegen szavaknak arról a sajátságá ról, am elyet a nekik m egfelelő magyar változattal (pl. kultúra — m ű v e l t s é g , m ű v e lő d é s ) való összevetés során nem mindig szoktuk figyelem be venni. Tudnivaló p e dig, hogy a szavak tudatunkban különféle társulásra képesek. Az azonos tőalakból származó szavak úgynevezett szócsaládokat hoznak létre, m int m ű , m ű v e l , m ű v e l ő d i k , m ű v e l e t l e n , m ű v e l e t i e m i g , m ű v e l t , m ű v e l t s é g stb. Nos, ilyenfajta társulásra az id e gen szavak általában alig képesek, melynek következtében jelentéstartalm uk, jelen téstartományuk is szegényesebb. A k u l t ú r a —- m űveltség szópár elem zése folyamán azt tapasztaljuk, hogy ez utóbbiban a tőszó és a képzett szó egymásra vonatkoztatása történik meg. A tudatban — ösztönösen vagy tudatosan — m egjelenik az alapszó ( m ü v e i t ) , de m ódosított változatának ( m ű v e l t s é g ) jelentése is. Ott lappang ugyanis a képző ( - sé g ) felhalm ozottságot kifejező nyelvtani szerepe. A magyar szóalak tehát ezeknek a fogalmi jelentéseknek és az Itt teljes részletességgel nem tárgyalt nyelvtani viszonyoknak a sűrítése, tömörítése révén stilisztikum ot hordoz, arra kényszerítve az olvasót, hogy képzeletét működésbe hozza, gondolkodását megmozgassa. Ezzel a tár sulási képességgel — am int erre már utaltunk — az idegen szavak csak csekély mér tékben rendelkeznek (vö. t r a n z i s z t o r , t e e n - a g e r ~ t i n é d z s e r , ominózus 'baljóslatú, vég zetes’ stb ). A magyar szavak éppen ezen társulási képességüknél fogva sokkal kevésbé érthe tők félre, mint idegen változataik. A könnyebb és világosabb m egértés elősegítése, a félreértések elkerülése pedig a nyelv lényegéhez tartozik. A nyelv értünk, beszélőkért és hallgatókért, egymás tökéletesebb megértéséért van. A világ teljesebb m egism eré sét szolgálja, ha helyesen és célszerűen élünk vele, ha szüntelenül védjük és pallé rozzuk, mint gondolataink és érzelm eink m egformálásának és továbbadásának nélkü lözhetetlen, legféltettebb eszközét.
73
NAGY ILONA:
Nyelvünk h ely e a világ nyelvei között F öldünk 3 m illiárd la k ó ja k ö rülbelül 3000 nyelven beszél. H a e tö m érd ek nyelv egyenletesen oszlana m eg használói között, m inden 1 m illiós em b ercso p o rtra m as-m as nyelv ju tn a . Ez azonban korán tsin cs így. A sta tisz tik á k szerin t az em b en seg <e h arm ad része m indössze 13 nyelvet használ. A le g elterjed teb b ek köze a k ínai, az angol, a h in dusztáni, az orosz, a spanyol, a ném et, a japán, az arab , a m alaj es a fran cia tartozik. H uszonkilenc azoknak a nyelveknek a szám a, am ely ek et 10 m illiónál többen beszélnek. E te k in te tb en te h á t a 14—15 m illió beszélőt szám láló m agyai igen figyelem re m éltó helyet foglal el a világ nyelvei között. Az a lehetőség is csak jo félszáz nyelvnek ad a to tt meg, hogy csiszolttá, kim ű v eltté v áljék , a legfinom abb á r nyalatok, rezdülések kifejezésére is képes legyen. B üszkék le h elü n k r a ; hogy n y el vünk is e k im ű v elt nyelvek egyike. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a nyelvek anyagában, csiszoltságában m utatkozó eltérések sem m iféle érték b eli különbségét nem jelentenek. M inden nyelv p o tenciálisan egyenlő ran g ú , s a kedvező vagy kedvezőtlen környezet a d ta feltételek, az életm ód, a tá rsa d alm i fejlettség foka a nyelvi m űveltség sz ín vonalának alak u lá sát is befolyásolhatja. Hogy a k im ű v elt nyelvek közül m ely ek ből lesz világnyelv, az elsősorban beszélőinek szám ától, társad alm i, politikai es ku tu rális tényezőktől függ, s nem értékk ü lö n b ség et fejez ki. A m ár em líte tt statisztik ai adatokból m egtu d h atju k , hogy a nyelven kívüli ténye zők hol jelölik ki h elyünket a világ nyelvei között. Az ilyen szám ok viszont sem m it sem á ru ln a k el a nyelvek belső világáról. P edig e több ezer nyelv h allatan joggal esh etü n k gondolkodóba; vajon egyetlen nyelv szétagazasaval jo tt-e le t le, vagy mm eleve több létezett-e a világ b an ? M ilyen kapcsolatb an álln ak a nyelvek egym ással? H ogyan le h et közöttük eligazodni? Régóta izgatják ilyenfele k eid esek a nyelv titkai irá n t érdeklődő em bert. A m ag y arázat igényéből született a Bébe', tornyáról szóló bibliai legenda, am ely sz erin t az em berek h a jd a n egyseges n y elv et Isten z a v a rta volna össze büntetésképpen Tszammethikosz fáraó pedig azon fáradozott, hogy az em beri ség ősnyelvét kiderítse. K ét gyerm eket elkülö n ítv e n ev eltetett, hogy em beri szót ni h alljan ak , s úgy gondolta, am elyik nyelven a gyerm ekek ösztönösen megszólalnak, az a legrégibb nyelv. Az egyik gyerek állító lag egy írig szót e jte tt ki, te h a t — a taraó szerin t — a fríg le tt volna a legősibb nyelv Ezek term észetesen nem egyebek k u ltú r tö rténeti érdekességnél. Hogy egykor elődeink között tubb tizczei. esetleg több száz ezer évvel időszám ításunk előtt hogyan k ezdett a beszed képességé k ialak u ln i, m ajd ezekből a csírákból hosszú fejlődés során m ik én t jö tt létre egy közösségei átfogó nyelv, a r r a csak következtetni tudunk. Ilyen idő tá v latáb ó l ugyanis nem lehet meg állap ítan i teljes bizonyossággal, hogy vajon egy vagy több nyelv k eletk ezett-e eg y szerre, m ég kevésbé, hogy m elyek voltak ezek a nyelvek. A m ai világ nyelvei közti eligazodásra k ét ú t kínálkozik Egyieszt nyelvtani rend szerük különbségei, m ásrészt szárm azásuk szerint osztályozhatjuk őket. A - ri- •. tipoló giainak nevezett felosztás három fő n y elv tip u st k ü lö n ít el. I z o l á l o k [elszigetelők)
74
azok a nyelvek, am elyek nem ism ernek ragozást, s a szavak n y elv tan i szerepét a szó rend es a hanglejtés jelöli. Ilyen például a kínai vagy H átsó -In d ia n y elveinek nagy részé. Az a g g l u t i n á l ó (ragasztó) nyelvek a szó tövéhez kapcsolt já ru lék o k k al jelö lik a n yelvtani viszonyokat. Ide ta rto zik a világ ny elveinek többsége, k ö ztük a magyar is. A f l e k t a l o (hajlító) nyelvek jellegzetessége, hogy a szavak rag o zásá ban lontos szerepük van a lőbeli hangváltakuzasoknak (pl. nem ei sprechen, sprachte, gesprochen). A v elvi-k _.rm zás szerinti csoportosítása a rokon n y elv ek et nyelvcsaládokba fogja össze. Rokon nyelvek azok, am elyeket a nyelvtudom ány közös ősre tud vissza vezetni. Beszélőik valam ik o r közös hazáb an éltek, s közös, n ag y jáb ó l egységes n yelvet lieszéltok, am elyet alapnyelvnok m ondunk. E bből az egységből idővel különböző tá r sadalm i, föidsajzi egyeb okok folytán kisebb-nagyobb csoportok sz ak a d tak ki, k ü lö n ü lte k el. tá v o lab b ra v ándoroltak, s nyelvük is m ás irá n y b a fejlődött. A nyelvek rokonsági kapcso latán ak m egállapítása an n ál könnyebb, m inél később v áltak el b e szélőik egym ástól. A francia, olasz, portugál, rom án stb. nyelvek összetartozása azért is volt régtől fogva nyilvánvaló, m e rt ezeknek csak k ö rü lb elü l m ásfél ezer éves i n.i o m ú ltju k van. Az is könnyíti tö rté n etü k k u ta tá sá t, hogy ism erjü k közös ősüket, a latint. A e rrm a n nyelvek (ném et, angol, svéd, holland, flam an d , d án stb.) m integy 1800 éve v altak el egym ástól. A szláv nyelvek (orosz, cseh, szlovák, b olgár szerb lengyel slb.) is k ö rülbelül 1500 éve fejlődnek külön. Ennyi idő a la tt a nyelvek nem táv o lo d n ak el a n n y ira egym ástól, hogy összetartozásuk felism erh etetlen n é válnék. Mmel régebben k ü lö n ü lt azonban el egy csoport a közös n y elv et beszélő ősöktől, an n ál nagyobb m értékben különbözik m a nyelve rokonaiétól. Az ilyen nyelvek közös e r e d etét csak az összehasonlító nyelvészet tu d ja kim utatni. E tu dom ányág m ódszereivel igazolható, .1 gy a latin, a germ án, a szláv nyelvcsoportok egym ással is rokonságban v an n ak , sót hozzájuk ta rto z ik m ég többek között a görög, az albán, az örm ény nyelv, távolabbi ro konként pedig az úgynevezett indoiráni (urdu, h in d u sztán i, perzsa, szan szk rit stb.) nyelvek. Ez a k ite rje d t rokonság egyetlen nagy ny elv család o t alkot, am elyet ta g jan a k föld rajzi elhelyezkedéséről indoeurópai vagy k ét szélső ta g járó l indoyerm an n y elvcsaládnak hívunk. A világ nyelvei szám talan nyelvcsaládba töm örülnek. V an n ak olyan nyelvek is, am elyeknek rokonsági viszonyait m ég nem sik e rü lt tisztázni. A jap án , a koreai, a > « mai ism é re ink szerin t egyik nyelvcsaládba sem tartozik. Az am erik ai indián nyelvek közötti genetikus kapcsolatok sem világosak. Ezek feld e rítésé t nehezíti hogy nem ism erü n k m inden in d iá n nyelvet. D él- és K özép-A m erikában v an n a k olyan te rü letek is am elyeknek lakossága eddig nem k u ta to tt nyelv ek et beszél. Az ilyen nehéz ségek ellen ere a világ nyelveinek többsége besorolható valam ely ik nyelvcsaládba. A leg,1 .i-ninsebbek köze tarto zik az indoeurópai, a sé m i-hám i (héber, szír, arab , etióp, ak• ■1 stb.), az u ráli (finnugor és szam ojéd nyelvek), az altaji (török, m ongol, m andzsuturvguz nyelvek), a kaukázusi (grúz, m ingrél, laz nyelv), a sinotibeti (kínai, tibeti, b u rm ai stb.), a dravida (tam il, m alajam , k an n a d a stb. nyelv), a m aláj-polinéz (m aori, m alái. jávai slb.), a szudani, a bantu, a h ottentotta-busm an nyelvcsalád. Ezek ném elyike töl b zaz n yelvet is m ag áb a foglal. A m aláj-polinéz nyelv család b a p éld áu l több m in t f()0 n v p k a sorolnak, am elyeket M adagaszkár és a H úsv ét-szig etek közötti k ite rje d t szitielvilágon beszélnek. M asok jóval kisebbek, csak n éh án y tu c a t n y elv et fognak össze, m in t a mi nyelvcsaládunk. V együk k a elebbrö) szem ügyre azt a nyelvcsaládot, am elybe m ag u n k is ta rto zunk: az u rá li v agy finnugor nyelvcsaládot! Ez utóbbi m egnevezés te rje d t el á lta lá nosan, m eri nyaívcsaládunk többségét valóban a finnugor nyelvek alk o tják . A p o n to sabb, m inden rokon nyelvet összefoglaló név m égis az u r á l i n y e l v c s a l á d , 75
am ely a finnugor nyelveken kívül a rokoni közösségből elsőként k iv á lt szamojédok nyelvét is m agába foglalja. Az uráli elnevezes a r r a utal, hogy az egész nyrlvcsalád közös h azája feltehetően az U ral környékén volt. Az u rá li nyelvcsalád nem m ondható népes csalá d n ak , m integy 2 J —24 m illió főt szám lál. Összesen 28 nyelv tartozik ide, közülük azonban n éh án y m ár kihalt. Az o nyelveket beszélők létszám a nagyon egyenlőtlenül oszlik meg, Mi, m agyarok alk o tju k n y elvcsaládunknak több m in t a felét, s a m egmaradó 10 m illió em b er 19 nyelven osztozik. A második legnépesebb csoport a finn: k ö rü lb elü l 5 m illióan beszélik. E gy m illión felül van az esztek és a mordvknok lélekszám a T ehát a többi 3 m illió em berre 10 féle nyelv Jut. N émelyiket néhány száz vagy csak néhány tucat cm bei használja, söl olyan is előfordult, hogy az egyik szam ojéd nyelvet m ár csak k ét idős asszony ism erte.
N yelvcsaládunk nyelveit a következő á b ra szem lélteti (a szögletes zárójel a kihalt nyelveket je lö li): U ráli nyelvcsalád
finnugorok
ugor nye lv ek : m ag yar vogul (manysi) osztják (chanti)
perm i nye lv ek : zűrjén (komi) vo tják (udm urt)
volgai finnugor n ye lv ek : cserem isz (m ari) m ordvin [m erja] [m urom a]
szam ojédok:
balti f inn n y e lv e k : finn észt k arja lai inkeri lűd vepsze vót liv lapp
nyenyec enyec nganaszán szölkup [kamassz] [karagassz] [kojbál] [motori] [szó jót] [tajgi]
Legközelebbi rokon nyelvünk a vogul vagy manysl 6* az ooztják vagy chanti. B eszélőiknek lakóhelyéről közösen o bi-ugor nyel veknek m ondjuk ókét, s a m a g y ar ral egy ü tt n y elvcsaládunk ugor ágát alk o tják Itt em lítjü k meg. hogy rokon n ép e in k n ek s ny elv ü k n ek jelolesere á lta lá b a n kél név h aszn álato s: az egyik tö b b n y ire idegen eredetű, s a környező nép ek ragasztották ráju k , a m ásik sa já t elnevezésük. Ugyanígy van ez a mi esetünkben is: m a g u n k at * nyelv ü n k et m a g y arn ak m on d ju k , idegenek pedig a török ered etű ungarisch, Hungárián, hongrois stb. névvel illetn ek b ennünket. A zűrjén (komi) és a v o tjá k (udm urt) nyelv a finnugorság permi ág át alkotja. A cserem isz (mari) és a m ordvin m a is élő volitui linnugnr nyelvek. K ét közeli roko nuk, a m erja és a m urom a m á r k ín ait nyelv, nevükön kívül tu lajd o n k ép p en sem m i lyen em lék nem m a ra d t fenn róluk. A balti finn nyelvek legjelentősebbike a iinn, sa ját nevén suomi. A m ásodik le g nagyobb nyelv ezen a csoporton bellii az é s z t A többi ide tartozó nyelvet, a k arja lait, az inkerit, a lűdüt, a vepszét, a vótot, a llv et lényegiben kevesebben beszélik. A lapp nyelvben olyan erős nyelvjárási különbségek alakultak ki. hogy beszélőik egyáltalán nem vagy alig értik meg cgym áxt: legalább hat külön lapp nyelvről, teh át lapp n y el
76
vekrő l beszélhetnénk. A nyelvészeti hagyom ány a la p já n azonban n em te k in tjü k több n y elv n ek ezeket az egym ástól nagyon különböző nyelvjáráso k at. N y elvcsaládunk m ásik nagy ága a szam ojéd nyelvek csoportja, am elyhez a nyenyec, enyec, nganaszán, szöikup, kam assz, karagassz, kojbál, m otori, szojot és tajg ai nyelv tartozik. Ezek közül azonban csak az első négy élő nyelv. A töb b iek m ég a m ú lt század folyam án k ih a lta k , m iu tán beszélőik b eolvad tak a szom szédos népekbe. N ém ely rokon n y elvünk term észetes jövője az lesz, hogy m iu tán beszélői beol v ad n a k a környező népekbe, kihal. Ilyen sors v á r több b alti fin n n y elv re is, többek között a vótra, am elyet m a k ö rülbelül húsz em b er használ. Más n y elv ek azo n b an — b á r csak n éhány ezren beszélik őket — az utóbbi évtizedekben ö rv en d etes fejlő d és n ek in d u ltak. E rokon n y elv ek et beszélő kis n ép ek ugyanis — a lap p o k S k an d in á v iá b an élő cso p o rtjait n em szám ítva — a S zovjetunió te rü le té n élnek, többen au tonóm k ö ztársaság ban vagy nem zetiségi körzetben. Jó részük a N agy O któberi Szocialista F o rrad alo m elő tt az írá s t sem ism erte. A szovjethatalom a d ta m eg szám u k ra az írás m eg terem tésének lehetőségét. A zóta egyre tö b b e t fá rad o z n ak n y elv ü k gazdagításán, csiszolásán, egységes iro d alm i nyelv létrehozásán. M a m á r n em egynek k ö zülük figye lem re m éltó iro d alm a v a n a s a já t nyelvén. A m anysi Sesztalov m ű v ein ek egy része m ag y ar fo rd ításb an is olvasható. A N orvégiában, S védországban, F in n o rszág b an élő lap p o k nem zeti m ozgalm ának eredm ényeképpen az utóbb i évtizedekben a lap p nyelv m egbecsülése is növekszik, s a lap p nyelvű iro d alm i m űv ek is szaporodnak. E kis n y elvek jelentősége felbecsülhetetlen a tudo m án y szám ára. Ezek ism erete n élk ü l n y elvcsalád u n k elő tö rtén e tén e k szám os kérdése re jtv e m a rad n a. Legközelebbi rokon n y elveink segítségével tu d ju k csak k id e ríten i azt is, hogy s a já t n ép nevünk, a m agyar szó h o n n an szárm azik. A következőkben a r r a p ró b á lu n k fele letet keresni: hogyan bizo n y íth ató be, hogy éppen ezek a n y elvek a rokonaink, hogy te h á t az u rá li n y elv család b a tarto zu n k . P u sztán h allás ú tjá n is felfed ezh etü n k ném i egyezést: a han g sú ly ugyanis a leg több rokon n y elvünkben azonos helyen, m inden szó első szó tag ján van. A m elyik rokon n y elv ü n k e lté r ettő l a szabálytól, a rró l tu d ju k , hogy idegen h a tá s ra v álto zo tt meg ben n e az ered eti hangsúlyozási mód. A m agánhangzók és a m ássalhangzók arányos eloszlása, a szó eleji m ássalhangzó-torlódás kerülése is h o zzájáru l ahhoz, hogy e n y el vek hasonló akusztikai benyom ást k eltenek. No persze, ezek a té n y ek ö n m agukban sem m it sem bizonyítanak. E nnél több egyezést azonban laik u s fü llel n em igen leh et észrevenni. N yelvrokonaink beszédét ugyanis nem értjü k . N y elv család u n k leg táv o labbi ágai k ö rü lb elü l 6000 éve elv áltak egym ástól. Legközelebbi rok o n ain k tó l, az o bi ugoroktól is m integy h áro m e ze r éve sz ak a d tu n k el. E hosszú idő a la tt m in d eg y ik n ép csoport m ás-m ás te rü le tre vándorolt, m ás-m ás n épek szom szédságába sodródott, s a különböző h atáso k eredm ényeképpen nyelve is különböző irán y o k b a fejlődött. Ez a sok ezer éves különfejlődés az oka ann ak , hogy m a nem é rtjü k m eg egym ás nyelvét. A ny elvek v áltozásában azonban bizonyos szabályszerűségek figyelhetők meg. Az őshazából örökölt szavak nem ak árhogyan v álto ztak meg, h an e m egy nyelven b e lül tö b b n y ire egységes, m egh atáro zh ató módon. Az egym ástól régen elszak ad t rokon nyelvekben m a te h á t nem azonos h an g so ro k at kell keresnünk, h an e m fel kell d e rí ten ü n k a h angok szabályos m egfeleléseit, s ezek segítségével ta lá lh a tju k m eg a közös tőről fa k a d t szavakat. E zt a m u n k á t az összehasonlító n y elv tu d o m án y végzi. Fej szavunk rokon nyelvi m egfelelőit vizsgálva azt ta lálju k , hogy a m a g y ar f helyén e nyelvek m indegyikében p szerepel: m anysi pank, u d m u rt pun, m ordvin pe, finn pda. A m agyar fa a rokon nyelvekben így hangzik: m anysi po, kom i. u d m u rt, fnari pu, fin n puu. M inthogy m inden f kezdetű ősi szav u n k rokon nyelvi m egfelelői
77
p -v el kezdődnek, ebből a rra következteth etü n k , hogy az egykori közös nyelvben, az alap n y elv b en is p állo tt a szó elején, s a m ag y ar nyelv külön életében v álto zo tt f-le. Hal szavunk m egfelelője a m anysiban chűl, a m a rib an kol, a fin n b en kala. A hat szám név m anysiul chot, kom iul kvat, m a riu l kút, m o rd v in u l koto, fin n ü l kuusi (töve: kuute-). A legtöbb rokon nyelvben te h á t k áll a szó elején, így valószínű, hogy ez az ered eti hang, s a m ag y arb an tö rté n t változás. H a tovább v izsg álju k azonban k k ez d etű szavainkat, különös kettősségre fig y elh etü n k fel. A kéz a m an y sib an kát, a m a ii b an kit, a finnben kdsi. A kő szó m egfelelői a m anysi kü, a m a ri kü, az u d m u rt kü, a fin n kivi. E szavak szó eleji m á ssalhangzója a m ag y arb an is v álto zatlan m aradt. Mégis következetesen érvényesülő hangváltozással állu n k szem ben itt is. a. szabály titk á t ugyanis a k u tá n i m agánhangzó rejti. H a ez m ély (u, o, a), a k-ból h le tt a m a gyarban, h a viszont m agas (i, ü, ö, e), m e g m arad t Jc-nak. Az ilyen hangm egTelelések fontos szerep et já tsz an ak az u ráli nyelvrokonság m eg állap ításáb an . C sak ezek segít ségével le h et egész szav ak at és n y elv tan i elem ek et összevetni. A hangm egfelelések a d já k te h á t a többi bizonyító eljá rá s alap ját. A n y elvhasonlítás m ásik fontos alapelve, hogy az alak ilag egyeztethető szavak jelen tése is m egegyezzen, vagy ha eltér, a tö rté n t jelen tésv álto zást m eg tu d ju k m ag y a rázni. A fe j szó előbb felsorolt m egfelelői szintén ’fe j’-e t jelen ten ek . Ház szavunk m egfelelői a rokon nyelvekben 'sátor, vadászsátor, k u n y h ó ’ jelentésűek. Ez azonban érth ető. N yilván a rokon nyelvi szavak jelentése áll közelebb az eredetihez. E szó je lölte fogalom ta rta lm a lényegesen m egváltozott az évezredek folyam án, de régi nevét v álto zatlan u l m eg tarto tta. A m ag y ar vaj szó m egfelelői h alzsírt, zsírodékot je len ten ek a rokon nyelvekben. N álu n k a teh én tejb ő l készü lt zsirad ék nev ére foglalódott le ez a szó. A m ag y ar lé szó alak i m egfelelői egyes nyelv ro k o n ain k n ál hallevest, m ásoknál h ú slevest jelentenek. A szavak jelen tése te h á t bizonyos ésszerű k e re te k között v álto zik meg, s nem le h et k é t a k á rm ily e n jelen tésű szót ro k o n n ak n y ilv á n íta n i csak azért, m e rt h a n g a la k ju k kap cso latb a hozható egym ással. E m ódszerekkel m egvizsgálva szókincsünket, a r r a az ered m én y re ju tu n k , hogy n y elv ü n k b en m integy 1000—1200 ősi ere d etű szó van. Ez a szám első p illa n tá sra k e vésnek tű n h e t, s joggal m e rü lh et fel a k érd és: vajo n elegendő-e en n y i szóegyezés a h hoz, hogy kétség telen n é tegye n y elv ü n k uráli eredetét. Először is tu d n u n k kell, hogy az előbbi szám csak tő szav ak at tartalm a z, s ezek a m ag y ar nyelv k ü lö n életéb en h a talm as szócsaládok szülőivé váltak. A fe j szó péld áu l a következő szavaink alk o tó elem e: fejel, befejez, fejezet, fejedelem , főnök, fejében, kifejez; hétfő stb. Ősi ered etű al szavunk csalá d ja is ren d k ív ü l népes: alj, aljas, alacsony, alany, alap, alatt, alá, alól, alattomban, aláz, alig, alom, alsó stb. H a ezek m ind eg y ik én ek v alam en n y i lehetséges szárm azék át és összetett fo rm á já t is figyelem be ven n én k , több száz szót so ro lh atn án k elő. Tolnai Vilmos, egyik nyelvészünk, statisztik ai vizsgálatok alap já n azt bizonyította, hogy irodalm i és k ö znyelvünk szóhasználatában az ősi ered etű szavak, illetőleg szó összetételek gyakorisága eléri a 88 százalékot. M ásodszor e szavak je le n té sé t kell m egvizsgálnunk. A nyelvek ősi, ered eti szavai m indig elsősorban a legalapvetőbb, legegyszerűbb fo g alm ak at nevezik meg. Ősinek bizo n yult szavaink közé ta rto zik névm ásain k egy része: én, te, ő, ki, m i stb.; ro k o n ságnevek: fiú, leány, ős, ipa, napa, vő, m e n y stb.; szám nevek: kettő, három, hat stb.. testrésznevek: fej, kéz, máj, száj, szem, fog stb .; elem i életfu n k ció k at kifejező igék. él. hal, m egy, jut, hall, fél, eszik, iszik stb.; állato k és növények n evei: eger, hal, sün, eb, fogoly, lúd, m éh; fa, nyírfa stb .; term észeti jelen ség ek n ev ei: tavasz, ősz, tel, víz stb .; ásványok nevei: arany, ezüst, vas stb.; lakóhely re, ru h áz k o d ásra vonatkozó sza vak falu, ház; m ez, öv stb. H a ilyen elem i fo g alm ak at jelen tő szavak sokasaga m ind u ráli-fin n u g o r ere d etre vall, ez önm agában is nyom ós érv am ellett, hogy nyelvűn^ 78
helye ebben a nyelvcsaládban van. P usztán szókincsbeli egyezések alap já n azonban a n y elv tu d om ány nem dönt egy nyelv rokonsági hovatartozásáról. A szókincs ugyanis a nyelv n ek v álto zásra leginkább hajlam os része: folyam atosan fogad m ag áb a új sza v ak at, a régiek egy része meg feledésbe m erül. Ki ism eri m a p éld áu l ápol 'csókol’ vagy im let 'szo p tat’ sz av u n k at? Pedig ezeket 400—500 évvel ezelőtt m ég általán o san használták. H ány m eg hán y szó veszh etett el azokban az évezredekben, am elyekből sem m iféle írásos em lékünk nincsen! Éppen ez ért szilárd ab b fogódzókra van szükségünk a nyelvrokonság eldöntéséhez: a n y elv tan i ren d szer vallom ására. E rre bízv ást tám aszk o d h atu n k , m e rt a szavak öszszeszerkesztésének m ódja és a köztük levő viszonyokat jelölő elem ek a g y ak o rlat ta núsága sz erin t lényegesen kevesebbet v áltoznak hosszú évezredek a la tt is. m in t a szókincs. N éhány k irag a d o tt példa szem léltesse, m elyek a m ag y ar n y elv tan i ren d szern ek azok a legszem betűnőbb sajátságai, am elyek n y elv ü n k et jellegzetesen uráli, illetőleg fin n u g o r nyelvvé teszik, s u gyanakkor alapvetően elv ála sztják az ism erteb b in d o európai nyelvektől. Az új szavak létreh o zásán ak két leggyakoribb m ódja a s z ó k é p z é s és a s z ó ö s s z e t é t e l . K épzőink jó részének van m egfelelője a rokon nyelvekben. A dobál, ugrál, úszkál szavaink végén lévő l gyakorító képző péld áu l a m anysi u ji 'úszik' szó ból ujeli 'úszkál', a fin n laulaa 'énekel' igéből laulelee 'én ek elg et' alak o k a t képez. A fin n u g o r nyelvek m indegyikében m e g találju k a szóösszetételnek egy érdekes tí pusát, am elyet ö s s z e f o g l a l ó ö s s z e t é t e lnek nevezünk. Ezek a szavak k ö rü l írv a fejeznek ki egy új fogalm at olyan módon, hogy an n a k k é t elem ét egym ás m ellé állítják . Ilyen szem lélet hozta lé tre a m i arc, orca sz av u n k at az orr-j-száj összetétel ből. A m anysiban is így ta lá lju k : nol-tus ( o r r + s z á j^ a r c ) , a kom i szintén így fejezi ki: nir-vo m (o rr + s z á j= a r c ) . M ás rokon nyelvek m ást ta láln ak az arcon jellem zőnek: ch an ti no t-sem (o rr+ sze m ) észt suu-silm ad (száj-(-szemek). Közös azonban az az élénk képzelőerőre valló szem léletm ód, am ely ezeket a szav ak at létrehozta. Szemfüles, iafia (lcá n y a+ fia), szántó-vető összetételeink is ebbe a típ u sb a tarto zn ak , s m egfelelőik meg is ta lálh ató k a rokon nyelvekben. A m ag yarban a különböző határozói viszonyokat ragokkal és n év u tó k k al fejezzük ki. H atáro zó rag jain k szám a 23, vagyis a m agyarban 23 eset van. Több rokon n y el vü n k n ek is hasonlóképpen gazdag a h atáro zó rag -re n d sz ere: a kom i 17, az u d m u rt 16, a fin n 15, a m ari 13 esetet különböztet meg. Az oroszban viszont csak 6 , a la tin b a n 5, a n em etben 4 eset van, az angol névszóragozás pedig csak egyetlen alak o t jelöl meg külön raggal. Az indoeurópai nyelvek ragok h ely ett elöljáró szó k at alkalm aznak. H atáro zó rag jain k többsége m a úgynevezett testesebb rag (pl.: -bán, -ben; -bál, bol stb.), de bennük szám os olyan elem et fedezhetünk fel, am elyek m ás rokon nyelvek rag ja in ak is alkotórészei vagy önálló ragjai. Ezek a közös elem ek a h ajd an i, úgyneve zett p rim é r határozóragok, ő si rag ja in k egyelem űek voltak, h elyet jelöltek, s három irán y t tu d ta k kifejezni: hol? honnan? és hová? kérd ésre feleltek. Az n rag például, am ely hol? kérd ésre felelt, m inden rokon nyelvünkből k im u ta th a tó : m ag y ar benn hajon, vízben; m anysi ju n 'b e n n '; kom i ulin 'a la tt'; finn takana 'm ögött' stb. Ez a csak h ely h atáro zásra képes ősi rag ren d szer n y elvünkben k itereb ély esed ett, elvont v i szonyok (idő, m ód, állap o t stb.), finom árn y a lato k kifejezésére is alk alm assá v ált, de m a is egesz h atáro zó rag -re n d sz erü n k et jellem zi az irán y h árm asság kifejezése. Az in doeurópai nyelvek elöljáró in ak nem jellem zője az irányhoz kötöttség: az orosz v vagy a n em et in eloljárószó hol? és hová? k érdésre eg y a rán t felelhet, a m ag y ar -bán, -ben rag azonban hely h atáro zó k en t m indig csak hol? k érd ésre felel.
79
R ag ja in k n ak gyakran több alak v á lto z atu k is v an (-bán, -ben; -nak, nek), s a szó m ag ánhangzóinak m inősége sz ab ja meg, hogy k ö zülük m ely ik et v álasz th atju k . ház-\-ban — k e r t+ b e n ; fut-\-nak — e sz + n e k . A legtöbb rokon n y elv ü n k b en érv én y e sül ez az úgynevezett illeszkedés törvénye: finn taZo-j-ssa 'h á z b a n ’ - kade+ ssa k éz b en ’; juo-\-vat 'isznak' — te/ce+w áí 'tesznek'. Az in doeurópai n y elvekben nincs ilyen szabályszerűség: orosz d o m + a m — g yen+ gam . N yelvcsaládunk m indegyik ta g já n a k közös sajátság a, hogy a b irto k lá st birtokos szem ély ragokkal fejezzük ki. Az ism ertebb indoeurópai nyelvek ugyanezt a viszonyt a birtokos névm ás és a birtokszó kap cso latáv al jelö lik : m uj otyec — ap ám ; dein Buch — a könyved; our fa m ily — családunk. N em csak a birtokos szem élyragozás rendszere hasonló rokon nyelveinkben, h a nem m aguk a ragok is közös eredetűek. É ppen ez ért nagy súllyal esnek la tb a a n y elv rokonság bizonyításakor. A m agyar v ize m egyes szám első szem élyű birtokos szem élyragos a la k rokon nyelvi m egfelelői is m rag o t k ap n a k : m anysi w item , m ari w etem , m ordvin vedem , finn ve te n i ( K v e te m i). A m agyar m ondatszerkesztés sajátos vonása, hogy a jelzős szerkezetben az elöl álló jelzők nem k ap n a k rag o t: úszó halakkal, nagy fához. U gyanígy van rokon n y el vein kben is: m anysi m in n e chu m e l 'm enő férfiv al’, u jn e chuletel úszó halak k al'. Az indoeurópai nyelvekben viszont a jelző is ugyanolyan szám ban és esetben áll, m in t je lze tt szava: pl. orosz kraszivogo malcsika, kraszivuju knyigu. A szám névi jelzőt egyes szám ú névszó követi a m ag y arb an és a rokon n y elv ek ben is: két hal, hatvan férfi; m anysi kit chul, chotpan chum ; fin n kaksi kalaa. Az in doeurópai n y elvek ilyenkor többes szám ba teszik a névszót: zivei Bücher; tw o books. A birtokos jelző ra g ta la n u l is á llh a t nyelv ü n k b en s m ás u rá li nyelv b en is: az aszszony fia, a férfi keze; m anysi ne pige, c h u m kate. A z indoeurópai nyelvek birtokos jelzője birtokos esetben v an : knyigi malcsika. N yelvtani ren d sz erü n k sajáto s jegyeiből n é h á n y at m ás, nem rokon nyelvekben is felfedezhetünk. A m agánhangzó-illeszkedést péld áu l a török nyelv ek egy része is ism eri. A nyelvrokonság eldöntéséhez te h á t csak a jellem ző vonások együttese ad m egbízható alapot. A nyelv tan i ren d szer jegyeinek ilyen összetétele csak az u iáli n y elvekre jellem ző. Az a tény, hogy szókincsünk alapvető rétege s n y elvtani ren d sz erü n k alap jai m ind finnugor, illetőleg u ráli e re d etre v allanak, kétségtelenné teszi, hogy ny elv ü n k helye az u rá li nyelvcsaládban van.
80
BACHÁT LÁSZLÓ:
Közélet és a n y a n y e lv (Zárószó. Elhangzott a magyar n ye lv h eténe k 1976. március 27-én a nagykállói m ű v e lődési házban rendezett záróülésén.) T isztelt H allgatóság! G y ak ran hangzik el n ap ja in k b a n az a m egállapítás, hogy ny elv ü n k nagyon m eg rom lott. Sokan a nyelvm űvelő m ozgalm unk nagy fellend ü lésén ek o k át is ebben lá t ják . Szívesen m ondo g atják : valóban szükség v an a rádió, a nap ilap o k nyelvm űvelő ro v ataira, m inden ily e n fajta k iad v án y ra, hiszen igen m egrom lott a nyelvünk. A nyelv azonban soha m eg nem rom olhat. Szókincse, szabályrendszere o b jektíve létezik, s még ak k o r is m egvan, ha sok em b er a m indennapi n y elv h aszn álatáb an n em a k a r erről tud o m ást venni. A n y elv h asz n ála tu n k b a n van a hiba, abban, ahogy nap m in t nap a nyelv szókészletét és szabályait felhasználjuk. A zt kérdezhetné valaki, hogyan ju to tt oda n y elvhaszn álatu n k , hogy olyan sokan beszélnek n y elvünk rom lottságáról. Régebben, 30—40 évvel ezelőtt nem v o lt ennyire hibás n y elv h aszn álatu n k ? A válasz az le h etn e : igen, a n y elv h aszn álati h ib á k nagy része ak k o r is m egvolt, de nem tű n t úgy elő, m in t n ap jain k b an . A dem okratizm us kiteljesedésével, az em berek közéleti tevékenységének em el kedésével egj're többen és többen szólalnak fel értekezleteken, gyűléseken, sokan h a lla tjá k szav u k at a rádióban, a televízióban, m eglehetősen nagy a szám a azoknak, akik írásos jelen tések re, szóbeli beszám olókra „kényszerü ln ek ”. K ülönösen előtérbe k erü lt ú jr a a szóbeliség, a közvetlenül h atn i ak aró élőszó kezd m a ú jra egyre nagyobb jelentőségre szert tenni. Ez ta lán term észetes is, hiszen am ik o r a társad alm i viszonyok, a tech n ik a és a tudom ányok en n y ire gyors ütem ben fejlődnek, m in t n ap jain k b an , az élőszó teszi lehetővé csak a gyors inform ációcserét. A nagy tá rsa d alm i v áltozáso k at azonban nem tu d ta hasonlóan gyors ütem ben követni az an yanyelvi k u ltú ra em elkedése. Az inform ációk ta rta lm á ra figyelnek inkább, a fo rm áju k , a nyelvi m eg fogalm azásuk csak m ellékes kérdés m arad. Ez a m a g y arázata a n y elv h aszn álati hibák felszínre kerülésének. M a m á r társad alm i igény, m égpedig nagyon sürgető igény az an y an y elv i m ű v elt ségnek a m ainál m agasabb színvonalra em elése. Sok tudom ányosan igazolt vagy az elet ta p asz talata ib ó l le szű rt tény tá m asztja alá ezt a tá rsa d alm i igényt. A n y elvtudom ány és a lélektan m ai k u ta tásai nagyon világosan és meggyőzően m u ta tjá k be a beszéd, a nyelv és a gondolkodás összefüggését, elv álaszth atatlan ság át. G o n d o latainkat a nyelv segítségével közöljük m ásokkal. M agunkban is m indig n y el je n , az anyanyelven gondolkodunk. T ehát gondolataink m ár a fejü n k b en nyelvi fo r m á t öltenek. A nyelv és a gondolkodás egym ásra u taltság áb ó l következik az, hogy a í a gondolkodást a k a rja fejleszteni, a n n a k a nyelvet is m ű v eln ie kell. „M inden pontatlan, pongyola kifejezés, m ondat hibás, p o n ta tla n m egfigyelés eredm énye, tisz
81
tá za tla n fogalm akat takar, am elyek a téves következtetés m elegágyai” (Balassa, G arm ada. Bp. 1958. G). A nyelv és a gondolkodás egym ásra u taltságábó l következik az is, hogy az egyéni képességek kibontakozásának lényeges feltétele a m agasabb fokú anyanyelvi m ű v elt ség. A tanulók, s á lta lá b a n az em berek szellem i m ozgékonysága a n y elv h aszn álatu k fejlettségi fokának is függvénye. M a m á r nem csak tap asztalati, hanem tudom ányos ism eretein k is v an n a k arról, hogy a m űveltségbeli h átrán y o s helyzet egyik alapvető tényezője az anyanyelvi h átrá n y o s helyzetűség. Az alacsonyabb m űveltségű környezet k o rlátái között felnövő gyerm ek nyelvkincse szinte csak a családi nyelv szin tjén m arad, s erősen k ö rü lh a tá ro lt sávban mozog. A ta n u lá s igen nagy nehézséget okoz az ilyen gyerm ek szám ára, hiszen nincsen b irto k á b an „a ta n u lás elsőrendű eszközé n ek : a gazdagabb, fejlettebb, rug alm asab b szókészletnek s á ltaláb a n a nyelvi ru g a l m asságnak” (Bárczi Géza, A nyanyelvi nevelésünk m eg ú jításáért. K ongresszusi H ír adó 5. 1970. 6 ). Az ilyen tanuló képességei és készségei kedvezőtlen körülm ényei h a tá sára sokkal lassabban fejlődnek, és ren d k ív ü l nagy erőfeszítéssel képes csak m eg szerezni az iskola á ltal m egkövetelt ism ereteket, hiszen m in d e n fa jta ism eretszerzés a lap ja és feltétele a nyelvi képességek és készségek m egfelelő szintje. A fejlette b b anyanyelvi m űveltség elősegíti az egyén tá rsad alm aso d ásán ak folya m atát. M inél inkább finom odik a nyelvérzék, fejlő d ik a nyelvi készlet, és gyarapodik a kifejezőképesség, an n á l alkalm asab b á válik az em b er a tá rsa d alm i felad atain ak a m egoldására. Az élet szám talan p éld át á llít erről elénk. G ond o lju n k csak az é rte kezletekre, a gyűlésekre! Szinte n y ert ügye van a n n a k a felszólalónak, aki ja v a sla ta it m egfelelő nyelvi form ába tu d ja öltöztetni. S gon d o lju n k a rra is, hogy m a m ái m egm osolyogják a súlyos fogalm azási h ib á k a t vétőket! Az is valószínű, hogy sok okos terv, ötlet nem k erü l a tá rsad alo m nyilvánossága elé, m e rt kigondoló.] uk nem képes elgondolásait elm ondani, vagy, ism erve nyelvi m űveltsége hiányosságait, nem m eri előadni. T isztelt H allgatóság! S zeretünk beszélni m a arról, s valóban a tények is ezt igazolják, hogy m egnőtt a nyelv kérdései irá n t az érdeklődés. A T udom ányos Ism eretterjesztő T ársu la t nyelvi előadásai, a m ost m ár tizedszer m egrendezett mags^ar nyelv hete, am ely az utóbbi 5— 6 évben m á r országos m ozgalom m á vált, a reto rik ai tanfolyam ok, a nyelvészekhez a ren geteg érdeklődő levél, és a telefonon való érdeklődések nagy szám a, a napilapok és a folyóiratok állandó nyelvm űvelő rovatai m ind ezt igazolják. Az elm ú lt héten errő l az érdeklődésről tan ú sk o d ta k m egyénkben a 10. m agyar nyelv hetén ek országos m egnyitó ünnepsége, központi előadásai és helyi rendezvé nyei. A hét h a t nap ján összesen 117 előadás hangzott el nagyon változó szám ú h a ll gatóság előtt. V oltak előadásaink, am elyeket 15-en, 20-an h allg attak meg, de vo ltak olyanok is, am elyeken 150—180 hallgató je le n t meg. E lőadóink, ak ik közül igen sokan a m agyar nyelvtudom ány kitűnőségei, az előadások nagy részéről azzal a jó érzéssel távoztak, a csillogó szem ek és a figyelő arcok, to v áb b á az előadásokat követő k é r dések tanúságai sz erin t fel tu d tá k kelteni az érdeklő d ést a té m áju k irán t. A kérdések és a nyelv kérdései fele tt a v itá k éppen o tt voltak a legélénkebbek, ahol kevesebb szám ú hallgatóság gyűlt össze. A 117 elő ad ást kb. 8000 em b er h a llg a tta meg, s közel 500 érdeklődő kérdés hangzott el az előadások után. A h allg ató k zöm e tanulókból, pedagógusokból, egyéb értelm iségiekből v erbuválód o tt, és n em kis szám ú m unkásból, a vidéki előadásokon ezeken k ív ü l szép szám m al je len tek m eg term előszövetkezeti parasztok. Az előadásokon k ív ü l külön kell m egem lítenem a M egyei K ö nyvtárban
82
m egrendezett anyanyelvi fórum ot, am elyen 27 kérdés és m egjegyzés h angzott el, s a 25-én d élu tán lebonyolított vetélkedőt, am elyen m egyénk legjobb irodalm i szín p ad ai m u ta ttá k be az ^E zerarcú an y an y elv ű n k ” cím ű irodalm i összeállításukat. Ezekből az adatokból az tű n ik ki, hogy a m agyar nyelv hete a cé ljá t elérte, s való b an jó lenne, h a ez az érdeklődés a m ai záróüléssel nem szűnne meg, han em m a rad an d ó lenne, és n y elvünk m űvelésére se rk en ten é az em bereket. E h elyről is köszönetét kell m ondanom a rendező szervek nevében m in d en elő ad ó n ak áldozatos közrem űködéséért, m inden olyan intézm énynek, v á llalatn a k , ü zem nek, iskolának, m űvelődési o tth o n n a k és könyvtárnak, am ely elő ad ást szervezett és ren d ezett e héten, vagy valam ily en fo rm áb an a rendező szerv ek n ek segített, a megyei p á rt- és állam i szerveknek külön is köszönet az erkölcsi és anyagi tám o g atásért. Csak ez a nagy összefogás te tte lehetővé azt, hogy a ju b ilá ris m ag y ar nyelv h etét a c é ljá hoz m éltó keretek között rendezhessük meg. T isztelt H allgatóság! A XI. kongresszus m eg állap ítása szerin t „a m űvelődés, a m űveltség egyéniséget form áló és közösségterem tő erő”. N yelvi m űveltség nélk ü l azonban m a m á r általános m űveltségről, m űvelődésről nem leh et beszélni. A m űveltség a la p ja az anyanyelvi m űveltség m eglehetősen m agas foka. E m űveltség nélk ü l nem tu d u n k lépést ta rta n i k o ru n k fejlődésével, ugyanis a m inden irán y b ó l érkező h ih e tetlen ü l sok inform ációt nem tu d ju k felvenni és m egem észteni. E m űveltség nélk ü l nem tu d u n k eleget ten n i társad alm i fela d ata in k n a k . S azt sem szabad elfelejtenü n k , hogy a nyelv b á r közös ség-, tá rsa d alo m te re m tő és form áló erő, m égis egyben az egyén fo rm á lá sán a k a leg h atékonyabb eszköze. „A te tte k ékesebben beszélnek a sz av a k n ál” — ta r tja a köz ism ert szólás. Az em berek beszéde, szavai azonban m égsem lényegtelenek, a szem é lyiségüknek igen fontos vo n ásaira utaln ak . „Az egyes em b er alap v ető hangm inősége, a beszédtem pó, a hangképzés folyam atossága, a m ondato k hosszúsága és m eg fo rm áltsága, a szókészlet jellege és nagysága, a szavak h a szn á latá n ak iskolázottsága, a szó készlet alkalm azkodása a tá rsa d alm i környezet követelm ényeihez, a hallgatósághoz való nyelvi viszonyulás m ó d ja eg y arán t a szem élyiség kom plex jellem zői” (Sapir, Az em b er és nyelv. Bp. 1971. 23). N em csak a tetteib ő l ism erjü k m eg te h á t az em bert, hanem a beszédéből is. S befejezésül, hogy ne csak az észhez szóljak anyanyelvi k u ltú rá n k fejlesztésé nek fontosságáról, han em a szívhez is: népét és h a z á já t becsüli m eg és szereti az, aki an y an yelvét szereti, fejleszti, helyesen és tisztán használja.
83
ÖROSZNÉ DEÁK JU D IT:
B essenyei G y ö rg y g o n d o la ta i az iskoláról, az önművelésről* „Eleget gondolkoztam sorsunkon, eleget olvastam , de úgy tapasztalom , hogy az em b er m ag án ak legm élyebb könyv, hol világot, term észetet ism érn i ta n u lh a t.' — n ja Bessenyei G yörgy A H olm i-ban, az em beri szívről elm élkedve. Ö nm agunk és a világ m egism erésére ösztönöznek gondolatai, am elyek egész é let m űvéből kicsengenek. — írá sa i sokszínű egyéniséget tá rn a k elénk, gondolatai a m ag y ar k u ltú ra szerves részévé v áltak, k u ltú rá n k m a is élő elem eihez kapcsolódnak. Bessenyei a X V III. századi felvilágosodás első hazai képviselője, aki a tá rs a dalom ja v ítá sá n a k szándékától vezérelve a m agy ar nyelvm űvelés, a m odern tu d o m ányok te rjesztésén ek nagyszabású k u ltu rá lis p ro g ra m já t h ird e tte meg. A n y u g at-e u ró p a i felvilágosult gondolkodók eszm éit követve, a hazai állap o to k at ism erve, irodalm i m űködését a közm űvelődés szolg álatára szánta. M élységesen h itt az em berben, alak íth ató ság áb an , fejleszthetőségében és a n e velésnek oly nagy ran g o t adott, m in th a az társadalo m alak ító , n ép et-n em zetet g yöke resen átform áló erővel rendelkezne. F ogékonyan reag ált, fo g lalk o ztatta az iskola, nevelés, önképzés kérdése. E ngendjék meg, hogy m ost ezekről szóljak, bizonyítva egyben m ilyen élő k a p csolat te re m th e tő a haza, nem zet, ifjúság nem esítésén szüntelen fáradozó X V III. szá zadi és XX. századi em berek között. M ilyen szerepe volt B essenyei életében, fejlődésében az iskolának, n ev eltetésn ek ? A T arim énes u ta zá sát olvasva tá ru l elénk a tiszaberceli k ú ria es környéke, hol kisgyerm ek év eit tö ltö tte : „Egy puszta helységben — an n a k erdején, m ezején, több falusi gyerm ekkel együtt nyargalódzva, terepély fá k ra m ászva, odvokbul m a d á rfia k a t szedve, sem m i fenyíték, szoros függés a la tt nem léve és ta n u lásáv al szabad tetszésére h ag y atv a . . ." A szabadon tö ltö tt gyerm ekévek élm ényekkel gazdagítják. A nép életének ism e rete, a tá j szeretete, az anyanyelvi gazdagság m á r első m űveiben is írói egyéniségé nek m agával ragadó sa játja. Nyolcéves, m ikor a sá ro sp atak i kollégium ba k erü l, ahol m integy 5 évet tölt. Hogy m it je le n te tt P ata k , a kollégium i élet szám ára, m űveiből, leveleiből o lv a sh atju k ki. b írálja, ostorozza m ikor ta n ítá sá ró l ír — és dicső p éld ak én t hozza nevelési szel lem ét. A ta n ítá sró l szólva sem azt nehezm ényezi, m ilyen m ostoha k ö rü lm én y ek között ta n u lta k a n éh a 20 0 -n á l is nagyobb létszám ú kis előadóterm ekben, hol földön esve • E m lék ezés B e sse n y e i G yörgy h alálán ak 165. évfordulóján.
84
írtak , vagy a tornácon állv a követték a ta n ítá st, m elyet az alsó osztályokban nem is a nagy h írű p atak i professzorok, hanem a nagyobb diákok ta rto tta k — h an em a ta nítás ta rta lm á t és m ódszereit. A k isdiák keserves küszködése a la tin n al, am i az o k tatás nyelve volt, az ókori szerzők m űveivel, a rengeteg m em orizálással tör fel em lék k én t benne, m ik o r B ecs ben Lockc-ot, V oltaire-t, M ontesquieu-t, R ousseau-t, nevelésről v allo tt n ézeteiket o l vassa — és összeveti a hazai iskolákkal: „S züntelen a C lassicus au cto ro k at kell m ondani, a többi V ilágról szó sin tsen ” — írja. T an u ltak eleget a görögök, zsidók harcairól, de R ákócziról csak „beszédből” h a llo tta k és „sem a nagy R ajosról, sem H unyadi Jánosró l, M áty ásró l n em tu d tu n k ”. H iányolja a fö ld ra jz term észettudom ányok ism ereteit, so k allja a m em orizálást, am i neK ered m énytelenségét ta p asztaln i lehet az oskolából h azatérő nem es ifjalcon, akik iskolai ism ereteikkel „sem m ire sem m e h e tn e k ... hiszen Cornelist, C astelliót, Cicerót m ár n em rec itálh at, azonkívül pedig sem m it sem tud, h a fsak m agától nem olvasott es tan u lt, m á r e részbe leh etn e új ta n ítá s m ó d já t felá llítan i”. Az iskolai tan ítás ilyen k ritik u s szem léléséhez a bécsi önm űvelés évei ju tta tjá k el, m ik o r rádöbben, hogy e ta n ítá si m ód szom orú következm énye a középnem esség p arlag i félm űveltsége, m űveletlensége. A kkor, o tt P ata k o n a gyerm ek B essenyeit m inden n él jo b b an m egfogja a vidék szépsége, a Bodrog, a környező dom bok, hegyek, — a R ák ó czi-v ár fa n tá z iá t m eg ragadó, ám u lato t k iváltó h atalm as épületei és története. A kollégium neveléséről, elsősorban az erkölcsi nevelésről á h íta tta l szól v issza em lékezéseiben, eredm ényessége m ég feln ő tt k o ráb a n is m eg fejth etetlen csodának tű n ik előtte, hogy „annyi ifjúságot m eg tu d n a k eg y ü tt t a r t a n i . . . fertelm ességek n élk ü l”. É lete alkonyán, negyven évvel rövid diákoskodása u tán is ennek az iskolának köszöni erkölcsének tisztaságát: „H a a tudo m án y o k ra nézve, m elyek ak k o r m ég e tájo n nagyobb hom ályban borongottak m u n k á jo k n ak m in d e n t nem köszönhetek is, de erkölcsöm nek tisztaság át érdem eknek, azaz K egyelm etek nevelés m ó d já n ak hálálom örökre.” — ír ja ta n á ra in a k k ü ld ö tt levelében. Ez a „tiszta erkölcs”, az erkölcsi szilárdság a legtöbb, am it 13 évesen „odahagyva" az oskolát m agával visz. — N éhány évi otthoni „parlagon h ev erés” u tá n 17G5-ben Bécsbe k erü l M ária T erézia nem esi testőrsegébe. B enne él Becs sodró lendületű, csillogó zajos életében, de m indez nem rag a d ja m agával. S okat m e rít viszont k u ltú rá já b ó l, m egism erkedik a bécsi nem zeti felvilágo sodással, könyvekhez ju t, nyelveket tan u l — te stő rtársa iv al a m egújhodó m ag y ar iro dalom k im u n k álásán dolgozik. M indennek a lap ja ren d k ív ü li fogékonysága, in te lle k tu á lis érzékenysége, m elyre sokszínű tehetség, tudatos fela d atv á lla lás épül. H irdeti, hogy „a tu d o m án y t szorgalm atosság á ltá l meg le h et szerezni” és egyben sa já t életével p éldázza: a tudáshoz, ' udom ányokhoz nem csak iskoláskorban, hanem feln ő tt korban, sa já t erőből is el leh et jutni. Az önm űvelés, önképzés g ondolatának terjesztése m u n k ásság án ak legértékesebb részéhez tartozik. Tizenegy évi m egfeszített ta n u lás következik, m ely m űveltségének m egszerzését oiztosítja, nem iskolai k ere tek között, hanem péld átlan szorgalom m al, ak araterő v el, k itartással.
85
Mohó olvasási vágyát kielégítheti a „császári kö n y v espalotában . de ehhez n y elv tu d ás szükséges. N ém etül, m ajd fran ciáu l, angolul ta n u l és ju t el így a k o rtárs n y u g at eu ró p ai szerők m űveinek olvasásához, ism erk ed h et a hazai és v ilág tö rtén elem ese m ényeivel. T estőríró társai, köztük legszorosabb b a rá tja , B arcsay Á b rah ám evek m ú l tán is olyan k épet őriz róla, m int aki ta n u lásáv al rá ju k is szüntelen serk en tő h a tá s sal volt: „L á tta lak G yuri, az őrszobában fölébredni, és a n ém et d erék aljro l felugorván, L u canust fényes tarsolyodból k ih ú zn i; lá tta la k a sa n y arú életű Cató h alálá n ak ol v asására acélban-sisakban ö ltö z n i... l á t t a l a k . .. csak fúdd meg hangos sípodat, s ébreszd fel zsibbadt érzékenységeinket.” Az iskolai oktatás, nevelés irá n ti érdeklődését nem csak a felvilágosodás eszm e köréből m eríti, hanem benne él a bécsi u d v ar isk o larefo rm jáv al foglalkozok koreben. M int a protestán so k ügyvivője, figyelem m el k ísérh eti a R atio E ducatiom st előkészítő m u n k álato k at, a hazai refo rm átu s iskolák rea g álá sát erre, és oly an hevesen képviseli v elük szem ben előrem utatóbb, nagyobb tá v la to k a t nyitó elképzeléseit a hazai isk o lá zásról, hogy végül sz ak ításra k erü l sor. E zekben az években kezd el írni, sokasodó ism eretei, érlelődő közm űvelődési p ro g ra m ja közzétételére vágyik. — B árm iről ír, kicseng abból a ta n ító szándék, m indig hangsúlyozza: „az ország boldogságának egyik legfőbb eszköze a tu d o m án y ”. T udja, hogy a nagyon hiányosan m űködő p a rtik u lá ris iskolák, az elem i iskola szin tjét sem elérv e a gyerekek egy h á n y a d á t foglalkoztatják csak, és nagy a szám a azoknak, akik feln ő tt ko rb an is analfab éták . P edig a nép tehetséges, friss, fogékony szellem ű, csak a „nevelés nélk ü l po rb an m a ra d n ak nagy tehetségek ”. — A tu d o m án y o k anyanyelven tö rtén ő közvetítése a já rh a tó út, ellenzi a latin, de a n ém et n y elvű iskolai o k tatás elterjesztését, hiszen „m íg a m agyar jobbágyok m ag y aru l szólanak, addig az u rak n a k sem le h et a m agyarságot elfe lejten i”. Bessenyei gondolatainak, felvilágosult eszm éinek te rjesztését gátolta, m ajd e l fo jto tta a hivatalos cenzúra. M űveinek csak egy része je le n h e te tt m eg életében. — Bécsben fokozatosan elszigetelődik, 17í)2-ben hazam egy F első-T isza-vidéki b irto k aira. P usztakovácsiban egyre m élyülő m agányban él. A k iad atás rem énye nélk ü l is tovabo 'ír j a m űveit, az élteti, m in t S áro sp ata k ra k ü ld ö tt m űve elé írja : „H add lássák az u tá n u n k következendő m aradékok, hogy v olt a K egyelm etek tudós tá rsa sá g án ak oly n ev elt fia, ki irá n ta elkövetett atyai gondoskodásokat h alálig h áláln i nem tu d ta.” Több m ű v ét is m egküldi a kollégium nak, helyezzék el a k ö n y v tárb an , v áljan ak közkinccsé. G ondolatainak, szellem ének közkinccsé tétele a m ai ifjúság nevelésével foglalko zók fe la d a ta is. — Az ifjúsághoz szólva Bessenyei újb ó l és ú jb ó l a szüntelen ta n u lásra buzdít: „életednek m inden n a p já b a n kell tan u ln o d — ír ja A H olm i-ban — hogy e l m éddel. m in t h ajn alcsillag a lá tá sn a k h a tá rá n feljővén, m ásoknak világosító fák ly ád d al szolgálhass”. — ezt a kötelességet a szüntelen tan u lás, m űvelődés kötelességet m in d n y áju n k tó l m egkívánja k o ru n k is. K ülönösen te lje síte n ü n k kell e követelm ényt az ő n ev ét viselő tan árk ép ző fő iskolánkon, hol évente ifjú pedagógusok százai in d u ln a k el, és v aln ak a m ag y ar m ű velődés „világító fák ly áiv á”, akikhez m a is elevenen szólnak B essenyeinek a sáro s p atak i iskola ta n áraih o z íro tt szavai a nevelők tá rsa d alm i elk o telezettseg eró l: ..Ti vagytok elm em esterek, erkölcsi aty ák és nevelő atyák. Mi le h et h iv atalo to k n ál nem esebb, szolgálatotoknál hasznosabb. V alaki em b ert oktat, h ird ető p ap ja az igazságnak, és nem zetének orvosa. Oly kötelességnek teljesítése, m ely et érezni tnhb a h írn é l és futó dicsőségnél.”
86
GÁSPARI LÁSZLÓ:
Kölcsey F eren c n yelve és stílusa Kölcsey nyelvi és stílu stö rté n eti jelentőségét ak k o r íté lh e tjü k m eg helyesen, h a életm ű v ét az irodalm i ny elv fejlődéstörténetébe illesztve az egységesülés és n o rm ali zálódás fo ly am atáb an szem léljük. E fo ly am at a m agyar n y elvű írásb eliség m eg jelen é sével indul, és kezdetben a nyelvnek csak egyes te rü lete ire, elsősorban a szem m el és füllel felfogható form ai m ozzanatokra (a h elyesírásra, h a n g ta n ra és az a lak ta n ra ) k o r látozódik, m ajd később a m egértés szükséglete és a gondolkodás fejlődése következ teben a ta rta lm i elem ekre, a szókészletre, a m ondattani, stilisztik ai jelen ség ek re is k i te rjed , és alkalm assá teszi a n y elv et a bonyolult, sokrétű en á rn y a lt gon d o lat m agas m űvészi fokon való kifejezésére. Iro d alm i nyelvünk fejlődése m egfelelő tá rsa d alm i feltételek m e lle tt (pl. a refo r m áció terjedésekor, a felvilágosodás idején, a reform korban ) vagy egy-egy kiem elkedő egyéniség, jelen tő s m űvelődési központ stb. h a tá s á ra olykor m eglendül, m ás esetben m egtorpan, néha visszaesik, de m égis állandó, és m inden k o r elv ála szth ata tla n az ö n álló nem zeti lé té rt való küzdelem től. Kölcsey m unk ásság a a r r a az átm en eti p erió d u sra esik, am elyben az irodalm i r e fo rm er K azinczy tói a politikai reform er, S zéchenyi veszi á t a vezető szerepet. Kölcsey m ind eszm ei, m ind m űvészi te k in te tb en híd a felvilágosodás és a refo rm k o r k özött: életm ű v e az elsőtől in d ítta tv a v aló jáb an az utób b ib an teljesed ik ki. A m a g y ar felvilágosodás m in t m űvelődés- és iro d alo m tö rtén e tü n k kiem elkedő, világi eszm ei m ozgalm a egybeesik a nyelvújítással, v alam in t az iro d alm i ny elv és a helyesírás vegleges k im u n k á lá sá ra irányuló törekvésekkel. B enne egységes — b á r több szem pontból m ég k ifo rra tla n — p rogram ot csak a m ag y ar nyelv és irodalom m eg ú jí tá sára irán yuló vágyak adnak, s ezek tudom ányos jellegű és d em o k ratik u s m ozzana tokat is ta rtalm a zv a összefonódnak a nem zeti törekvésekkel. E m ozgalom legm agyarab b v onása éppen az, hogy a bizonytalan politikai szándékok fö lö tt a nem zeti nyelv kim űvelésének felvilágosult gondolata az összetartó erő. A nyelvi eszközök tu d ato s gazdagításának, nyelvünk p o lg áro sításán ak és a „tisz tább" stíluseszm énynek K azinczy m e lle tt Kölcsey a legnagyobb m un k ása. Nem új szavai, h an em egyéni p é ld á ja és k ritik a i m egjegyzései segítik irodalm i n y elv ü n k re mi m kori egységesülését. A felvilágosodás eszm evilágában a klasszicista stílus je g yé ’ en a n y e lv polgárosításáért lép porondra. Ez az alaphely zet m agyarázza n y elv ú jító elveinek k o rlátáit, íté le tein ek tévedéseit, de ez a fo rrása elév ü lh etetlen erényeinek ■s. M ivel a régiség szav ait szerin te csak új jelentésben leh et felh aszn áln i, m e g b írálja 1 sokonait. m on d v án : „C sokonai a régi szav ak n ak és szóllásoknalt éppen oly keresőjök •s h aszn álo jok volt, m in t R évai, K azinczy és H orv áth E ndre, m égis az ő m u n k áib an ■ oka (értsd: azok a) m agok régi színében je len n e k meg, h o lo tt azon e m líte tt író k b an k g y ak ran új szók g y an án t vétetnek. A m artalék, lomb s többek, h a úgy je len n é nek m eg, m in t am azoknak írása ik b a n az érzem ény, vért, csarnok, sarjaik, fe n y é r stb. ú jításo k n ak v etettek vo ln a a publikum tól, m in t a Vihar, a R ivancs s száz m eg száz 8T
szavak ú jítá so k n a k vétettek. Rec. nem a k a r filológiai villo n g ásra bocsátkozni, de azt meg kell m ondania, hogy Csokonai a m aga expresszióinak s szav ain ak ritk á n tu d ta m egadni az újság ingerét” (Csokonai V itéz M ihály m u n k á in ak k ritik a i m eg ítéltetések). P edig am it Kölcsey szóvá tesz, az Csokonai e ljá rá sá n a k legfőbb érd em e: a régi és népi szav ak at eredeti jelen tésü k b en m enti á t az utókorba. Révai, K azinczy és a többiek új je len tést a d n a k a felú jíto tt szónak (pl. a csarnok Z rín y in él m ég am phiteatrum, a n ém et Halle értelem b en a n y elv ú jító k kezdik terjeszteni), v elü k szem ben ezért tű n ik — m o n d ju k meg, jo g talan u l — a nagy költő ortológusnak. De a p olgárosult irodalom nevében Kölcsey n em csak ezt k éri szám on Csokonaitól, hanem paraszti közönségességét is. Nem sokkal később viszont B erzsenyit ró ja meg nem esi fennköltségéért. A k ét b írá la t következetlen n ek tűnne, h a nem tu d n á n k , hogy szerzőjük m in d k é t esetben a pro v in cializm u st tá m ad ja, m e rt esztétikai m ércéje ellen zi a tá jsz av ak költői h aszn álatát. Csokonai Földivel kezdi „kiáltozni — ír ja —, hogy a köznéptől kell m agyarul tan u ln i, s m ivel ő ezt nem csak kiáltozta, de cselekedte is, innen van, hogy az iskolai tó n u st s az alföldi prov in cializm u st levetkezni nem igye kezett. Még m a is o tt állan a k sok szép dalaib an a G yöngyalak, a K incsem , a Csócsi, s m ás szám talan köz expressziók, m elyek a legszebb so ro k at e lrú títjá k , s m elyekre p éld ák a t nem szükséges felhoznunk, m ivel m u n k á in ak m inden lap jaik o n ta lá lta t n a k ” (i. m.). F elfogását híven tükrözi Csokonai k é t v ersén ek (Szem rehányás, A rózsabim bóhoz) 1813-ban k észített átdolgozása. (A költem ények a M uzárion 1829-i, IV. k ö tetéb en je len n ek meg.) Kölcsey a v ersek népies, vaskosabb szav ait az ízlésnek m egfelelő fin o m kodó, választékos szav ak ra v áltja . P éld á n ak álljon itt A rózsabimbóhoz ered eti és á t írt változata: „N yílj ki, n y ájasa n mosolygó R ózsabim bó! nyílj ki m ár. N yílj ki; a’ bok o rb a’ bolygó G yenge szellők’ csókja vár.
N yílj ki, n y ájasa n mosolygó Rózsabim bó, ny ílj ki m ár, l m a’ zöld berekben bolygó G yönge szellem csó k ja vár.
N yílj ki gyenge k e rti zsenge: H ébe n e k tá rt h in t te rád, Szűz n y ak a d b a F ló ra gyenge B ársonyos p alásto t ád.
N yílj ki bájjal, m in t Auróra, H ébe n e c tá rt h in t reád ’S istenítő kézzel F ló ra Fénylő bársony leplet ád.
Oh, m ik é n t fog díszesedni V éled e’ p arán y i K ert! Oh, hogy ó h a jtjá k leszedni R ólad azt a ’ d rág a szert! —
K e r te m m in t fog díszesedni, Szép virág, m a jd a n veled, Oh m in t ó h ajtnak leszedni, L á tvá n égi kellemed.
H add szakasszalak le, édes R ózsaszál: szép vagy te m ár. Hej, h a m eglát, h án y negédes, H ány k atzé r le án y k a vár!
88
Nem, nem ! egy leány se nyissa Büszke fűzőjét te rád ; Ü ltetőd’ kedves X . .. issa N éked ú ja b b k e rte t ád.
N em nem . Égi ke lle m ed n e k Más n e m nyúl szentségihez; Üjaim ha m a jd leszednek L illám ültet mellyihez.
O tt kevélykedj bíboroddal É kesebb b íb o rja közti! O tt kevélykedj illatoddal K edvesebb illa tja köztt.”
O tt légy büszke b íb oroddal Ékesebb b íb o rja közt, O tt légy büszke illato d d al K edvesebb illa tja közt.”
" ■■ 1 .. . .-. tündéram bróziát hinteni, a h a m v v e d re k m o hait bíborral festeni stb. kifejezések m e lle tt a „h elyenként becsúszott provincializm usok”-a t szintén kifogásolja. A méhe, puholagos, csottnriz, döngécitl szavakkal „apoézfs fen tebb n em eiben” élni „nem le h et” (Berzsenyi D ániel verseik N em kétséges; Csokonai m egítélésében téved, de nem szabad felednünk, hogy Csokonai a nyelv p olgárosításának m a r a reform koron i* túlmutató v o n alát képviseli, és korszakos jelentőségét m a jd e s ik A d y ism eri fel igazán. M indezek ellenére igaztalan lenne Kölcseyt bárm iféle egyoldalúsággal vádolni. „A p oétának nem a rra kell tö rek ed n ie — v a llja Kazinczyhoz hasonlóan —, hogy k ü lönböző tá rg y a k at egyform a m ód alá rekesszen. sőt inkáb b , hogy m in d en tárg y n a k s a já t h an g o t adhasson, s így stílusának, gondolatainak, érzelm ein ek tö b boldalúságot szerezzen” (Berzsenyi D ániel versei). Rz a többoldalúság jellem zi n y elv ét és stílu sát, a m e l y az elvont szépség hom ályosságától a közérthető, rom antikus kitárulkozásig ivei A klasszicista stfluseszmény szám ára az ábrándok, vágyak s az elzárkózás ideális o u rk at jelenti. K edvelt szavai a hérosz, zefir, éteri kedv, Phöbus stb. Boldog ak it szen t berek alkonyában, M int szelíd p ászto rt rem egő Chitóne* Lep m eg a M úzsa, s m agas érzelem m el T íb u ri d alt zeng. G yors enyészettel forog a jelenlét, A dicső héroszt örök éj borítja, B üszke m á rv á n y án k ih a l a csu d áit név, S fű lepi sírját. M int zefir vígan röpes a szelíd dal A jövő k o rn ak nevető virányin, Zöld bokorban fúv deli nő keblére Éteri kedvet. Rózsa sírd o m b ján koszorús p o h árral Ih le te tt kéztől ju t az énekesnek, S nyúgoszik szentelt pora hűs la k áb an Isteni álm ot.
* D lsn ir.u k , ille tv e A rtem lsn ek az an tik ok n ál Is ritka eln evezése.
88
A djad o Phoebus, nekem ezt ju ta lm u l M ajd sö tét éjb en h a világom elhúny, A dj te m íg élek sz erete tt le án y k á t Cypris, ölelnem ” (Kívánság) E gyszerűsödik viszont a nyelv, h a a k épzelt világ h ely ét a valóság fo g lalja el. Á ld o zat cím ű ep ig ra m m á ján a k p éld áu l m inden szava közm agyar: „Á ldozatom k ét Istenség o ltá ra fe le tt áll: K önny neked ó Szerelem , és neked, ó Haza, v ér!” K ölcsey stílu sá t sa játo san színezi a népdalhoz való viszonya is. E llen tétes — lel kesedő és könnyen csüggedő — m űköltői egyéniségét a d al „józan” form áihoz ig a zítja, nem a tartalo m , han em a m űfaj esztétik u m a érdekli, ezt a k a rja m agáévá tenni. „F ölvettem v alam i rím rő l rím re, s tárgyról tá rg y ra ugráló p a ra sz t d alt — olvassuk ö n életrajzáb an — s an n a k fo rm á já ra csináltam előbb a leg m indennapibb, k eresetlen pór k ité te lek k e l p ara szt d a lt s azután úgy nem esítém meg egyik so rt a m ásik u tá n .” A népköltészet és az irodalom k ap c so la tát N e m ze ti hagyo m á n yo k (1826) cím ű esz té tik a i-k ritik a i írásá b an tisztázza, s többek között m eg állap ítja, hogy „a való nem zeti poézis sz ik rá it” a m űköltői g y ak o rla tn ak „a köznépi dalo k b an k ell nyom oznia”. U g y anitt m ond esztétikai íté le te t a dalról, és k iv á lasztja belőle a m űköltészetnek szóló érté k e k e t: a való érzést, a k ö nnyű szállongást, a szán d ék talan ság o t stb. S tílu s eszm ényét azonban később sem a d ja fel. A kom ikum ról írt ta n u lm á n y áb a n (1827) p o étái nyelvről és fen teb b prózáról beszél, s ez u tó b b it is e lh a tá ro lja a közbeszédtől. M eg b írálja K azinczyt, a m ié rt nem üg y elt kellőképp a fen teb b pró za és a poétái nyelv különbségére, „pedig nem csak a szó, nem csak a szórakozás, de a legm erészebb k itétel is elveszti a m ag a poétái fontosságát és színét, m id ő n a p rózával is közössé té te tik ”. T úlzott óvatossága ellen ére K ölcsey tisztán lá tja a köznyelv—prózan y elv —költői nyelv szétválását, vagyis azt, hogy a próza a beszélt és a költői nyelv közötti önálló nyelvi stru k tú ra. E szigorú stíluseszm ény m ögött — m eglepő m ódon — m égis a kifejezőeszközök h ih e tetlen gazdagsága rejlik . A m ú lt törekvései s a jelen felad atai tá p lá lta re fo rm k ori felelősség a rra készteti, hogy választékos irodalm i stílu sát régies és ú j eszközök kel eg y a rán t színezze. M ivel nincs m ód u n k b an b em u tatn i nyelv én ek v alam ennyi sajátság át, ezért jo b b á ra csak azokat em lítjü k , am ely ek b eleillen ek a k o rt jellem ző általán o s nyelvesztétikai törekvések, a jóhangzás és a rövidség k u ltu sz á n a k sorába. P é ld á u l am i a h an g tan i jelen ség ek et illeti, igen fontos, hogy a nyelvszépítő szán dékok ere d m én y ek én t az ö ja v á ra csökken az e h angok m egterhelése. 1833-ban V ö rö sm arty a következőket írja : „De h á t m ié rt nem jó a tekéletes szó? C sak azon csekély okért, m e rt a tökéletes sem rósz és divatos, a te kéletes pedig nem divatos s nem is igen m éltó hogy d iv a tb a hozassák, m e rt m in d en h áro m féle e b etű je m e lle tt is csak e betű k b ő l áll s ezek sz ap o rítá sára a m a g y ar nyelvben sem m i szükség”. V ö rö sm a rtyt a fen ti k érdésben B ajza kö re is tám o g atja, s az ö-s v áltozatok lassan általán o ssá válnak. Így P etőfinél: „Az óriás m ég fö l n em táp ász k o d h ato tt” (János v i téz); V ö rö sm arty n á l: „Fölfelé m egy bo rb an a gyöngy” (Fóti dal) stb. A H im nuszban viszont: „N yújts fe lé je védő k a r t” áll a fö léje helyett, s in n e n a gyakori félreértés. A jóhangzás k ed v é ért az onban K ölcsey sa játo san k ev eri az e - t m eg az ö -t: „V ár állott, m ost kőhalom , K edv s öröm rö p k e d te k ” (H im nusz); 90
„N ap h a fo rrla t, bokraim fö d e zte k; D örge néha, feld erű le m ásnap, S új virágzat öm le el a m ező k en ” (P an asz); vagy: „ I tt van a bérc, s om ladék fö le tte ” (Zrínyi dala) stb. Szórványosabb jelenség az i—ü váltakozása, m in t a sik er—süker, id v —üdv, idő— üdő stb. szavakban. K ölcseynél: „László n y e rt a szép L ilának Id vességet hű kezén” (V érm enyekző), s u g y an itt: „M ártsan ak fegyvert szü v ed b e”. Z sarnok cím ű versében viszont: „De gyűlölte m in d k e ttő t szived ” stb. K öltőink, író in k az eufó n ia céljából szívesen h aszn á lják a tö b b b irto k ra utaló rovjiiebb és ünnepélyesebb -im , -id stb. szem élyragokat. K ölcsey g y ak ra n él e m eg oldással, p éld áu l a H im nuszban: „S elsú jtá d villá m id a t Dörgő fellegedben” ; Zrínyi m ásodik énekében: „Szelíd sugárit többé nem n y u g ta tja Az ősz ap á k sírh a lm in á l” stb. U gyancsak k erü lik a hosszú m agánhangzók torlódását. A m agyar n y e lv re n d szere (1846) erre vonatkozóan az alá b b ia k a t m o n d ja: „Éles hangzókon kezdődő ragok, u m é, ért, ig előtt, úgy szin te ul, ül [sic!] ragok e l ő t t . . . a tőszónak a, e rövid vég betűi tetszés sz erin t m eghosszúlnak, vagy rövidek m a ra d n a k ; p. o. m áig vagy m áig például vagy például, elm eé vagy elm éé; itt a hangzók v álto zato sság ára legyen ü gye let, p. o. diófáig, alm afáig, így: barátságáért jobb, m in t barátságáért, keg yelm éért iobb, mint kegyeim éri". Egy példa Kölcsey prózájáb ó l: ...... az e m líte tt h ázacsk át u rad alm i vadász lakta. N em m in th a az erdő szabályozás a la tt le tt v o ln a; h anem , hogy legyen, k i m akkoláskor, a v á ltó ra fogadott sertés szám ára fölvigyázzon, s az urasági k o n y h a ke d vé ért olykor-olykor egy-két v ad a t le d u rran tso n ” (A vadászlak). Föltűnő viszont a m ássalhangzók torlódása, m elyet szintén a rövidség irá n ti h a j lam szentesít: „Sovárg, eped, száguld, csapong Az em b er u n ta la n ” (Kölcsey: P ip ad al); „F ennröpűltedből kegyesen m osolyogván, Égi Szabadság” (uo.: A Szabadsághoz) stb. Az alaktani Jelenségek közül meg kell em lítenünk, hogy irodalm i n y elv ü n k az a f t ó —a j t a j a , m e z ő — m e z e j e mintájára feléleszti a valamikor szabályos bim baja, böl cse je tőalakot. P éldául a Himnuszban: „É rtü n k K unság m eze in É rt k alász t lengettél, T okaj szőlővesszein N e k tá rt csepegtettél”.
91
T a rk a viszont a kép a v-s és a a nélküli alak p á ro k esetében. A szív és szű, a fej és fő, a hű és hív éppúgy m eg férn ek egym ással, m in t a v í—vív, szí—szív, fú —fúj v ál tozatok : „K üldd el v églehelletem re Még egyszer hív angyalo d ” (K ölcsey: S zerelem h ez); m íg V érm enyekző cím ű v ersében: „Így sikolt a hű le án y ” stb. A refo rm k o r írói — korábbi nézettől is in d ítta tv a — k erü ln i a k a rjá k a szám ukra nehézkes „vele való beszélgetés”-féle szerkezeteket, s hogy a va ló t az értelem csorbí tá sa nélkül elhagyhassák, a rágós, névutós névszókat, h atáro zó szó k at az -i képzővel m elléknevesítik. Az A kadém ia 1843-ban k ia d o tt szab ály zata (A m a g y ar szókötés főbb szabályai) többek között m egjegyzi: „Az ú ja b b d i v a t . .. m ég ném elly ragokra is k ite r jeszti az i képzőt, pl. a bogarak-ról-i értekezéséb en sok tanulságost m o n d o tt; m it azonban igen csínján és óvatosan kell használn i, an n y iv al in k áb b , m e rt a m ondat m ás fo rd ú la ta á lta l könnyen kikerülhető, pl.: értekezéséb en a bogarakról, so k ta n u l ságost m ondott, vagy: a bogarakról értekezéséb en ”. Az alatti, fe letti, kívü li, m e lle tti stb. név u tó -m ellék n ev ek azonban nem h ib á z ta t h ato k : „K end te h á t a h egyek kö zti já rá s t jól tu d ja ” (Kölcsey: A k arp á ti k in c stá r), „se ebéd Utáni csendes álm ából fel ne ébresszék” (uo.). A névragozás terén az egyes szám h a rm a d ik szem élyű birtokos szem élyrag (-a, -e; -ja, -je) h aszn á lata e lté r a m aitól, a -j n élk ü li alak lényegesen gyakoribb, pl.: „kínai pedig m eg ío g h atatlan o k legyenek” (Kölcsey: Em lékbeszéd K azinczy F erenc felett), vagy: „h a élőtökbe írn á m a rc a rózsáit, k ék szem ei szelíd fényét, szőke fu rtei szépségét” (uo.: A k a rp á ti kincstár) stb. A tá rg y rag k ettőzését — főként a m u tató névm ásokon — irodalm i n y elv ü n k á lta lá b an kerüli. Az ötét viszont lépten-nyom on fölbukkan, m ég a választékos K a zin czy sem berzen k ed ik tőle. fgy term észetesen K ö lcseyn él is. „E lhagyni? e v id é k et? ö té1? (A k a rp á ti k in c stá r); „O, téged egy hajtőcske meg nem öl, m in t o tct!” (A vadasz lak) stb. R eform kori nyelvünk idősb, m agasb-féle fokozott m elléknevei szintén választéko sak. régiesek: „De e rre m ég nem elég azon nyelv ism eret, m ely d a jk á n k k a rja i közt reá n k ra g a d t; s a z t hinni, hogy gyerm ekkori n y elv ü n k k el az élet és tu dom ány legmagosb s legtitkosb tá rg y a it is tisztán s erőben e lő a d h a tju k ” — írja K ölcsey a P aram esisben. A m i az igeragozást illeti, egykori gazdag ren d szere m á r jo b b á ra csak funkció n élküli alak v álto zato k keveréke. A különféle m ú lt id ő k et író in k ny elv esztetik ai okok ból, pusztán a változatosság k ed v éért h aszn á lják és őrzik tovább. A ra n y, igaz. pai évvel később, V issza tekin tés (1861) cím ű írásá b an őszintén b ev allja, hogy nem tu d ja „a m agyar igeidők helyes h a sz n á la tá t”. K ülönösen az elbeszélő és a b efejezett m últ m osódik egybe, am elyet K ölcsey példái is bizonyítan ak : „ ő s e in k e t felhozád K á rp á t szen t bércére, Á lta lad n y e rt szép h az át B endegúznak v ére” (H im nusz); „M ost m e g k o n d u lt az ó ra s tiz en k e ttő t ü te " (A k a rp á ti k in c stá r); „B enn a szobában a gyertya utolszor lobbana fe l s elaludt (uo.).
92
A lesz, vesz, tesz igék leve, veve stb. a la k ja h e ly e tt a h ú szas-h arm in cas év ek ben átm enetileg a lön, vön, tön (lön, vön, tőn) v álto zat já rja : „szeszélyes m egjegyzé sek et tón, s tá rsá t v id ám ság ra éleszteni törekedek” (Kölcsey: A k a rp á ti kincstár) stb. A régi nyelv összetett m ú lt idejű a la k ja in a k m á r sem funkciójuk, sem k ü lö n ö sebb esztétikai érté k ü k nincsen, ezért irodalm i n y elvün k csak elv étv e h aszn á lja őket. K ölcsey nyelvébe viszont m ég odaillők, p éld áu l: „E gondolatok tá rn á d én a k lelk em ben a h írvetelkor, hogy K azinczy F erenc élni m egszűnt v a la ” (Em lékbeszéd K azinczy F eren c fele tt); vagy: „volt idő, m ikor bűnösen feledének m indent, am i őket a porból, hova h u llán ak , felem elhető v ala” (uo.). Érdekes, hogy a rövid szav ak at kereső irodalm i nyelv m indvégig fe n n ta rtja a kó dexek idejéből ism ert vártának, n ézten e k (befejezett m últ-j—nak, n ek igei szem ély rag) típ u sú alakváltozatokat. Ezek a fo rm ák a régies h an g u lat m e lle tt erősen v álasz tékosak. így a fentebb idézett E m lékbeszédben is : „s m ozgást és élete t ö n tö tt a tövises ú tra, m it sok m ások elunatkozva, kétségtől leverve p usztán h a g yta n a k”. A régi nyelv te k in té ly e élteti a tárg y as igeragozás je len tő m ódú m ú lt és a fölteteles jelen idő többes első szem élyének látók, nézők; látnok, n ézn ő k form áit, m e lyeket 180ü-ban K azinczy még pro v in ciálisn ak m inősít, de a refo rm k o r írói m á r sza bály o sn ak és iro d alm in ak ta rta n a k : „E baj veszélyesb, m in t g o n d o ln á k” (Kölcsey: A k a rp á ti k in c stá r); „Ide szám íth atn é k a politikai álm odozók szép sereg ét is” (uo.) stb .
Ism eretes, hogy a várd —várjad, ké rd — kérjed stb. tárg y as ragozású alak p áro k b an értelm i es érzelm i különbségek rejlenek. A k o r ízlése — n y ilv án v aló módon — a rövidebb fo rm á k n ak kedvez, p éld áu l: „Isten, áldd meg a m a g y art”, vagy: „Szánd meg isten a m a g y art” (Kölcsey: H im nusz); továb b á: „K üldd el v églehelletem re Még egyszer hiv angyalod” (uo.: Szerelem hez) stb. Az ikes ragozást m in t k ih a ló b an lévő nyelvi fo rm á t a század elején R év ei M iklós éleszti ú jjá. S zerinte valam ennyi a la k ju k b a n ikesen k ell ragozni azokat az igéket, m elyek a jelentő m ód jelen idő egyes szám h a rm a d ik szem élyben -ík ra k~nn*k. T eh á t vonzódám , (ő) v o n zó d é k ; vonzódnám , (ő) vo n zó d n ék (az elbeszélő m u ll c., i feltételes mód első v a la m in t h a rm a d ik szem élyében); vonzódjam , vonzódjál, vo n zó d jé k (vagyis a felszólító m ódban végig) és vonzódom , vonzódol (a jelen tő m ód jelen id ején ek első és m ásodik szem élyében) a h asználatos form ák. A refo rm k o r szigorúan veszi e ragozás szabályait, és m eglehetősen elzárkózik az egyhan g ú b b élőnyelvi szo kástól. író in k o lyan n y ira következetesek, hogy m ég az -sz, -z, -s végű ik te le n igék jelentő m ód jelen id ejű egyes szám m ásodik szem élyében sem éln ek az -1 szem ély raggal, holott a johangzás ezt ugyancsak m egkívánná. Ilyen péld a K ölcseynél: „M it nézsz m osolyogva” (Esti d al); „Fogadód, hogy erő t veszesz m ag ad o n ” (A k árp á ti k in cs tár) stb. R eform kori nyelvünk m o n d a tta n i jellem zői közül az alá b b ia k a t é rin tjü k röviden. G y ak o rta elh ag y já k író in k a h atáro zo tt névelőt, s ezzel rész in t töm örítenék, részin t arc h aik u ssá színezik a stílust. K ölcsey p ró zájáb an a változatosság k ed v éért ritk ítja a nevelőt: „Főügyész ú r pedig p ip á já b a nyúlt, s fogai közt m orm ogó” (A vauaszlakj. Je len tésa rn y a lati különbséggel já r a h atáro za tla n névelő hiánya, am elyre szintén kerü l p éld a. „A ndaházi feje szédelgett; székre veté m a g át (uo.). stb. A nyelvszepitő tö rek v ések h a tá sá ra a vonatkozó névm ások és határozószók rövid (a nélküli) form ai kezdenek terjed n i. A rövidebb alako k h an g u lati é rté k é t K ölcsey is kiaknázza, de m űvészi stílusra, h a szükséges, arányosan él a kétféle elem m el: 93
„Szánd meg isten a m a g y art K it vészek h ányának, N yújts feléje védő k a rt T engerén k ín já n a k ” — ugy an ak k o r: „Bal sors a kit régen té p ” (Himnusz). A töm örítésnek ta lán a legjellem zőbb és leg általán o sab b eszközei a főnévi ige neves szerkezetek. T öbbségük m á r régi n y elvünk b en is m egvan, s a refo rm k o r idején ezekhez sim ulnak, igazodnak hozzá az ú jk e letű idegen változatok. 1813-ban K a zin czy így okolja h asz n á la tu k a t: „n ev eth eti-e holm i fu rc sa em ber, h a . . . a sok hogy-nak. elm ellőzése végett, in fin itív u ssal élü n k ? L á tta m jö n n i; h o lo tt m á r p é ld á t ad o tt rá Z rín y i”. K ülönösen gazdag (a lát, hall, érez, hagy, enged igék m ellett) a kettős tárg y elő fo rd u lása: „A ju h ásztan y ai ebédnél a garboncás je len e te s azt követő em legetések villám gyorsasággal g y ú jtjá k fel képzeletében m indazon regék em lékezetét, m ik et a k árp á ti, oly so k ak á ltal álm odott, és h itt, és k e re se tt k in c stá r felől g y erm ek k o ra óta h allo tt b eszéltetni” (Kölcsey: A k a rp á ti kincstár). U gyancsak gyakori az a m o ndattípus, m elyben a tetszik, lá tszik, h a lla tszik-íéle állítm ányhoz egy főnévi igenévi m eg egy névszói szófajú alan y ta rto zik : „Ez itt em líte tt ifja k sorába látszo tt ta rto zn i az a kettő is” (uo.). M ár idegenszerűbb a kettős alan y a m eg szű n ik m e lle tt p l.: „K azinczy F eren c élni m egszűnt v a la ” (uö.: E m lékbeszéd K azinczy F eren c felett). A többi igenév közül szintén k ed v e lt a töm ö r és rövid -va, -ve képzős alak u la t: „Te lásd meg, ó sors, szenvedő h azám at, V érkönnyel ázva nyög feléd!” (Kölcsey: Z rínyi m ásodik éneke.) R itkább, de a választékos stílu sb an m ég eleven nyelvi eszköz a -ván, -vé n képzős szerkezet: „Ah ta rtsd meg őt, a hű v an y át, te re m n ek T án jobb fiák, s vé d vé n á lljá k k ö rű i” (uo.). A -va, -ve képzős igenevet — régi p éld ák nyom án — író in k olykor a többes szám jelével lá tjá k el, b á r ez a reform kortól kezdve k ere setten irodalm ias. Így K ölcseynél is: „a terem és szom szédházak ab lak a ik zá rv á k ” (A k a rp á ti k in c stá r); „s nem tudá, hogy keb leik sebbel ra k v á k v a lá n a k ” (Em lékbeszéd K azinczy F erenc felett) stb. K edvelt és új jelenség a m elléknévi igenév állítm án y k é n t való haszn álata. D iv at já n a k gyors té rh ó d ítá sá t m inden bizonnyal a m á r többször em leg etett stíluseszm ény segíti:. „M íveltségre törekedés term észetében fekü d t, csín és ízlés külső viseletén is látható vala” (Kölcsey: A k a rp á ti k incstár). A beálló tö rtén ésű m elléknévi igenév is fö lb ukkan e ffa jta m inőségben, noha nyelvhelyességi szem pontból in k áb b a hivatalos stílu sb a illik : „É ppen egy d a ra b o t végzett s m ásikhoz vala kezdendő (uo.). A korízlés választékos irodalm i nyelvi eszközként kezeli a sű rű n (néha la tin o sá n —ném etesen) előforduló igenévi értelm ező t is: „H át n incsenek-e a term észetb en ezer m eg ezer je le netek, fe jth e te tle n m ély tito k ra m u ta tó k ? ” (uo.). A felsorolt jelenségek m e lle tt m in t n y elv ü n k ősi sajátság a m ost kap m egkülön b ö ztetett figyelm et a névszói állítm ány. A legterm észetesebb igétlen m o n d at a n év szói állítm án y ú , de em ellett jelen van egy m ásik (hiányos, létig e nélküli) m o n d at típ u s is, am elynek dom ináns szerephez ju tó nom inális elem ei szem élyeket, tárg y ak at, esetleg érzelm i-hangulati összképeket részleteznek: „Redős, szűk hom lok, h o rp a d t orr, 94
kém lő kis szemek, b arna, beesett arcok, borzas szürke bajusszal árnyékozva, s a keve set mutató arc egészével rendes ellen tételben álló rátartó tekintet, kurta nyak és merevenen tartott derék: ezek valának, m ik az em beren legelőbb szem be ötlének’’ (K ölcsey: A kárpáti kincstár). Kz a szerkesztésmód a század végén s a következő e le jén egy határozott stílustörekvés általános kellékévé válik.
Szépirodalmi stílusunk tudatos fejlesztése a kötőszók változatos h aszn á latá b an Is tükröződik. így az elegánsabb, könnyedebb megoldá.tok m ia tt g y ak ran elmarad a h o g y , esetenként a hop|/-ot más kütószé, a ha, m intha, miképp, m i k é p p e n , m i k é n t , m i s z e r i n t helyettesíti; „Vagy gondolt-e ő azzal, ha mások hallgatják-e?" (Kölcsey: A kárpáti k in cstár): vagy; „Vadászatom ban százszor is találkoztam vele, és szem eim m el láttam, m i k é p p völgyről bércre csak úgy röpült, m int a sas" (uo.). Németes viszont, és nem éppen szerencsés az i s . . . is, mind . . . mind helyén álló mint páros kötőszó, Az is előfordul, hogy íróink csak eg>*lk elem ét, a m int-ct haszn álják: „Azért vagyunk em berek, hogy valam int a gyönyört, úgy a gyötrelm et Is m egélezzük" (K ölcsey: A kárpáti k in cstár); és ugyanitt: „innen van, hogy egyik, mint ú g y ..
másik, szülhet szenvedélyt és születhetik szenvedélytől”. Külön tanulm ányba kívánkoznék a költő prózastüusának részletes elem zése, m on datainak K o s s u t h és E ö t v ö s körmondataihoz való viszonya stb. De m ár az eddigiekből is világosan kitetszik, hogy K ö l c s e y nemcsak előkészíti a reform kort, hanem költői, írói gyakorlatával követendő mintái, is ad a nyelvi cgységi iülas folyam atához Igaz, az általa képviselt stílus, m ely bár jól illik a m ú ltat Idéző,
borongós romantikához s a szóvirágos biedermeierhez, lassan átengedi h ely ét a nyelvi term észetességnek, jelentőségénél foeva mégis döntő szerepet játszik a refo rm k o rb an ható és érvényesülő eltérő ízlések nyelvi érté k ein e k ötvöződésében.
95
96
Diószegi B alázs kiállítása N y íreg y h ázán (M egnyitó beszéd, elhangzott a V M K kiállítóterm ében, 1976. feb ru á r 3-án.)
Diószegi Balázs szem élye és alkotó m unkássága a 40-es évek d ere k átó l kezdve kb. m ásfél évtizedig olyan term észetesen hozzátartozott N yíregyháza szellem i életéhez, m in t a m indennapi m u n k á ju k b a siető em berek, vagy az a sok-sok isk o láb a m enő gyerm ek és diák, az éven k én t egym ás nyom ába növő ifjú generációk k ifo g y h atatlan csapata. Sok ism erője volt. Az átlagos nyíregyházi polgár is könnyen jó l m egjegyezte szakállas, törékeny alak já t. A kkoriban m ég ilyen fo rm á jú szakállt nem igen viseltek a férfiak . Jellegzetes, és m a g a ta rtá st kifejező hitele volt ennek a külső m eg jelen és nek. Mi, ak k o r eszmélő fiatalok, akik tanítóképzős ta n ítv á n y ai is voltunk, és akik m ár tu d tu n k különbségeket észrevenni feln ő tt és felnőtt, ta n á r és ta n á r között, cso dálkozó tisztelettel fogadtuk el Diószegi B alázst ilyennek. M agam is a tanítóképzőben ism ertem meg, és jó volt, hogy m eg is szerethettem . K ülönösen attó l kezdve, hogy a Bessenyei K épzőm űvészeti S zabadiskola növendéke lettem , kezdtem rendszeresen eljáro g atn i Szarvas utcai otthonába, ahol m egism ertem kép eit és szobrait. (A kkoriban m in tázo tt egy szép szobrot Czine M ihályról, M iskáról, aki szin tén egyike volt kedves tan ítv án y ain ak.) S okat beszélgettünk D osztojevszkijről, A dyról. Nagyon szerettem h a ll gatni az A dy versfo rd ításait, angol nyelvre form álva. Az angol szavak, és Ady szav ai nak Ö sszehangzásaiban kereste ezen átteves m űvészi titk át. Nagyon tetszettek az ezek hez k észü lt rajzillu sztráció i is. S zám om ra, aki abb an az időben m eglehetősen m ag á nyos és céltudatosan félrehúzódó ifjú voltam , nagyon m egfelelő szellem i közeg volt ez a légkör, — m ondhatni le h ete tt b ará tság n a k is. Ügy tap asztaltam , hogy abban az időben ő is ö rü lt ennek a barátság n ak , hiszen ő m ég m agányosabb leh etett, m e rt fe l nő tt volt. A szabadiskolában sokan voltunk, akik kom olyan v ettü k póz nélküli k o r rek tú ráit. R endszeresen együtt rajz o lta velünk a szegényházból felhozott öreg bácsi kat, néniket, m a rk á n s arcú m odelljeinket. Nagyon örü ltü n k , ha lá th a ttu k készülő képeit is, m elyeket ak k o r még nem igen é rte ttü n k meg, — és nem is igen a k a rtu k azokat utánozni. Diószegi úgy k orrigált, hogy m eglátni tan íto tt. Nem pedig úgy, hogy hogyan kell m egcsinálni. A zt m indig rán k bízta. Különös tiszteletb en ta rto tta m in denik ü n k egyéniségét. Az volt a m ódszere — és egyben a m eggyőződése is a helyes u tat illetően ■—, hogy hagyta, m indnyájan k ü zd jü n k m eg m ag u n k sa já t ered m é nyeinkért. így m indig k iderült, ki m it v állalt, és m it teljesített. V oltak, ak ik nem v állalták a küzdelm eket, és k ih u llo tta k idővel. Jó volt Diószegitől alkotói m a g ata rtást tanulni. Az ötvenes évek eleje nehéz. Időszak v olt m inden őszinte és igényes alkotóm űvész szám ára. Diószegi m ég jobb an m ag ára m a ra d t m űvészetével N yíregyházán. De v ala hányszor a szakm a kom oly színvonalán álló k o rtá rs m űvészek k erü ltek le e rre a tá jra, csendben neki m ondtak elism erő szavakat. Jóm agám nak is felüdülés volt főiskolás korom ban P estrő l h azajáro g atv a betérni hozzá, jó képeket nézni az otthonos Szarvas utcai lakásban. A kkoriban nem v ett részt hangos, érvényesü lésre m enő m űvészeti köz-
‘.17
életi szerepléseken. K ita rto tt az ak k o r m á r kijegecesed ett m űvészeti és festészeti el’ képzelései m ellett. Az itt b em u tato tt képek szem léletvilága nag y jáb ó l ugyanaz. Ami akkori m űvészetének p ro g ra m ja volt, m á r ugyanazok k v alitásb an , a tem atik a k öré ben, a képek kom ponatív és proporcionális m egform álásáb an , színvilágában, a felüle tek m egm unkálásában, m in t a m ostaniak. Diószegi Balázs szám ára a festészet a lá to tt élm ény form ai és színbeli sum m ázása. O lyan kifejezésbeli te líte ttsé g re való törekvés, am ely tiszteletben ta rtja ugyan a v izuálisan érzék elt valóságot, de a képi elem ek m égsem a valóság form ajegyeihez h asonlítanak, hanem a rra a m egérzésre, gondolatra, m eglátásra, m o n d h a tju k úgy is, hogy intuícióra, m elyet a festő gondolt bele azokba, és o lvasztott szigorúan z á rt sz u v eren itású képpé. Diószegi ennek következtében v i szonylag gyorsan fest, m e rt a töm ör, in tu itív fogalm azás nem tű ri a k ép felü letek et bontogató, m editáló és variáló előadásm ódot. S m égsem valam iféle gesztusfestés ez, m e rt nem a festői eszközök ad já k n ála a képpé alak u lás lehetőségeit, h an em az esz közök m á r előre készen van n ak a képi gondolat fegyelm ező szolgálatában. K edvelt tém ái a v arja k . K öztudott, hogy nem csak ő szereti ezeket a titokzatos m a d arak at. De az itt k iá llíto tt v a rja s képeken jó l m egfigyelhető, hogy n ála hogyan fo rm álódnak á t ezek a m a d árala k o k bűvös feszültségű érzésvilággá, s érezzük, hogy itt nem csak a m a d árszárn y ak ívei, hanem az egész horizont, a föld s ég, a v ilá g egyetem nagy ívei feszülnek. A k é t kalapos fé rfia la k kezében olyan m eghökkentő pontossággal a helyén villan fel a cig aretták fehérje, — m in t am ilyen pontos an n a k az időnek a ritm usa, m elyben egy csecsem ő éhségét jelző sírása felhangzik., Diószegi nagy tisztelője volt m indig m esterének, R udnay G yulának. M egkülönböztetett szere-
Diószegi Balázs: Presszóban
9Ö
Diószegi Balázs: Varjak te tte l v állalja a nagy m agyar festő elődöket, de zárkózo ttan ideg en k ed ik a n y u g at európai izm us- és form ai ára m la to k m áig csapkodó hu llám ú h atásaitó l. M egszívle lendő ez a m a g ata rtás, am ely N agy Istv á n t „m inden m o d ern ek ” felé em eli, h a m ű v é szekről esik szó. Diószegit m a ism eri az ország szakm ai közvélem énye. T ag ja a M agyar K épző m űvészek Szövetségének. B udapesten kettőt, vidéken pedig szám os önálló k iá llítá st rendeztek m űveiből. Több m éltató újságcikk, szakm ai recenzió ism eri el m ű vészetének sajátos, m ag y ar szem léletvilágát, H aits Géza, egyik igen igényes, neves esztétánk, m ű veszeti író n k úgy jellem zi, hogy m űveinek h a tá sa olyan, m in t a szabad, friss levegőé, m elyet felszabadultan szívunk teli tüdőre. A M űvészet 1975. jú n iu si szám a közöl m űveiből, és szép m éltató so ro k at ír m ű vészétéről Szurom í P ál m űtörténész. Ma K iskunhalason él, az oktató m u n k á ja m egszűnésével im m ár boldogan csak m űvészetének. Mi, régi tan ítv án y ai, v á lla lju k m a is elin d ító szem léletadását, ö rü lü n k m egújuló sikereinek. K ív án u n k alkotó m unkásságához jó egészséget. Szívből ö rülünk, ogy szem élyes kap cso latain k sem szűnnek meg, s v isszajár a régi N yíregyházára, b a ra ta i és tisztelői körébe. Berecz A ndrás
99
100
NÉMETH PÉTER:
N éh án y g o n d o lat S zabolcs község idegenforgalm i fejlesztéséről K alocsay Istv án építészm érnöknek, a NYÍRTERV ig azg ató ján ak a következő ol dalakon képekben közölt te rv e m inden bizonnyal Szabolcs község idegenforgalm i fe j lesztésére tesz pontot. A fa n tá z iá t is m egm ozgató, u g yan ak k o r szigorú szabályok közé szo ríto tt építészeti te rv eg y a rán t ad m ajd helyet m úzeu m n ak és ven d ég látó ip arn ak , felh a szn á lja a m odern te ch n ik á t v ilá g h írű tö rté n eti érté k ű képzőm űvészeti alkotások b em u tatására, u g yanakkor term észettudom ányi m ű veltség ü n k et is g y arap ítan i a k a rja a v e títe tt égbolt szem léltetésével. A zonban m indazokban, a k ik az elm ú lt h ét évben a k á r az o tt folyó régészeti k u ta tások m egtekintése végett, a k á r csak a közelm últban elhelyezett idegenforgalm i jelző táb lák h a tá sá ra e lju to tta k Szabolcs községbe, joggal m erü l fel a k érd és: a befejező lépéseknél ta r t m á r Szabolcs idegenforgalm i fejlesztése? A v álasz csak tagadó lehet, m e rt m a m ég az alap le ra k ásn ál ta rtu n k . Azok szám ára, ak ik sohasem já rta k Szabolcs községben, h ad d fo g lalju k össze Szabolcs történeti-id eg en fo rg alm i értékeit. A község Szabolcs v árm egye névadó te le pülése: ered ete a m agyar honfoglalás koráig n y ú lik vissza, am ik o r Szabolcs tró n örökös herceg, Á rp ád nagyfejedelem egyik közeli férfiro k o n a itt v álasz tja m eg téli szállását, s ép ítteti m eg a Tisza p a rtjá n n agym éretű föld v árát. A m ag y ar á lla m a la p í tás id ején le tt ez a település a királyi m egye székhelye. N em csak igazgatási, de egy házi ce n tru m is ebben az időben, Szűz M á ria tiszteletére em elt, s m áig m eg m arad t egyháza az A lföld egyetlen álló XI. századi épülete. A ta tá rjá rá sk o r, 1241-ben a te le pülés elp usztult, s a szerveződő nem esi várm egye m ár m ás-m ás hely en ta r tja köz gyűléseit. Az egyre je len ték telen eb b é váló falu c sk ára először a m illen n iu m tá já n fo rd u lt a figyelem , ennek em léke a fö ld v ár legm agasabb p o n tjá n elhelyezett em lék oszlop. M ajd 1969—75 között a M agyar N em zeti M úzeum m egbízásából végzett rég é szeti k u ta tó m u n k a nyom án v á lt ism eretessé a fö ld v ár ép ítésén ek ideje, m ó d ja; ekkor azon o síto ttuk a jelenlegi ref. tem plom ép ü leté t az oklevelek Á rp á d -k o ri m o n o sto rá val, s n y e rtü n k b ep illa n tá st egy Á rp ád -k o ri város (civitas) településszerkezetébe. Á m a környezet sem m in d e n n ap i: nem kisebb írón k at, m in t M óricz Zsigm ondot ih lette m eg a fö ld v ár sáncairól élvezhető panorám a, h á tté rb e n a zem pléni hegyek koszorújával. A fö ld v ár lá b ain á l húzódó holtág (m orotva), táv o lab b az á rté ri erdők zöldje között folyó Tisza a term észetszerető em berek ezreinek n y ú jth a t felüdülést. H ogyan sá fá rk o d tu n k a term észet s a tö rtén elem e gazdag örökségével? M egte ttü n k -e m in d e n t az ide láto g ató k k u ltu rá lt fogadásáért, s azért, hogy Szabolcsból testileg felüdülve, szellem ileg g y arapodva távozzék? A m egyei idegenforgalm i szerv nek, a N Y ÍR T O U R IST -nak bölcs elő re látásá t dicséri, hogy — b á r n agy k ísé rtést je le n te tt — Szabolcs község reklám ozásával a h á tté rb e n m arad t. U gyanis Szabolcs nem
101
készült fel, önerőből nem is k észü lh e tett fel a rra , am ire k u ltu rá lis em lékei, te rm é szeti adottságai ren d e ltetik ; a r r a a szerepre, am it V eszprém ben N agyvázsonynak, C songrádban pedig Ó pusztaszernek szántak, illetve szánnak. Az ország egyik legnagyszerűbb építészeti, tö rté n e ti em léke, a fö ld vá r tu la jd o n jogi helyzete m a m ég rendezetlen. 1973-ban m egyei tan ácstag i in te rp ellá ció ra m eg szü n tették ugyan az ide történő tem etkezést, de a fö ld v ár jelen leg részben az állam , részben három egyház, illetve felekezet, keleti old ala pedig szám talan m agános b ir to k át képezi. A tulajdonjogi helyzet végleges rendezése az első lépés, m elyet m ajd kö v ethet a tem ető felszám olása, a kertészeti te rv e k m egvalósítása, a sáncok rek o n st rukciója, s csak végső soron K alocsay Istv án nagyszerű te rv é n ek helyszíni a d a p tálása. A X I. századi rom án kori bazilika m űem léki h e ly re á llítá sá t a m ag y ar tudom ányos élet néhány vezető szem élyiségének ja v a sla tá ra v ette te rv b e az Országos M űem léki Felügyelőség. A kivitelezés m u n k á ja 1975-ben m egkezdődött, ebben az évben való színűleg be is fejeződik. Az ép ü let nem csak építészettö rtén eti em lék; tö rtén elm i becsét növeli, hogy falai között za jlo tt le 1092 m á ju sá b an az úgynevezett szabolcsi zsinat, m elynek I. László k irály elnökletével hozott h a tá ro z a ta it László I. törvénykönyve néven ism erjük. (R endkívül hangulatrom boló azonban, hogy az ép ü let falaitó l alig 10 m é terre az általán o s iskola elhanyagolt fá sk a m rá ja és W C -je találh ató . Ezek á t helyezése vagy süllyesztése elsőrangú feladat.) U gyancsak a földvár közvetlen közelében, az egy éve lé te síte tt autó p ark íro zó m e lle tt egy X V III—X IX . század fo rd u ló ján épült, copf stílu sú kúria találh ató . A Zem plén m egyéből ideszárm azott M udrány családé volt, m a jd a m ú lt század végé től a ref. p aró k ia cé lja ira szolgált, m a is az egyház tu la jd o n á b an van, la k atlan . Az épület é rté k é t em elik kőből fa ra g o tt ajtó - és ablak k eretei, a k o rab eli vasajtók, b e ép ített szekrények, s az egyes helyiségek m e n n y ezetsark aib a p in g á lt freskók. A v á l tozatos k eretb en elhelyezett m ellképek a h un és a m ag y ar tö rtén elem kiem elkedő szem élyiségeit ábrázolják, B udától II. Rákóczi F erencig. A hely azonban iro d alo m tö rténeti nevezetességű is: 1928-ban e ház falai közt v o lt vendég M óricz Zsigm ond, m ely látogatás em lékét híres Ebéd cím ű n o v ellájáb an ö rö k ítette meg. T udom ásom szerint a ref. egyház szívesen m eg v áln a ettől az épülettől, m elynek m ég k a rb a n ta r tá sá ra sincs anyagi ereje. Á llam i kezelésbe vétele, m űem léki h ely re állítá sa u tá n sok féle célt szolgálhatna: leh etn e 30—50 fős tudom ányos szim pozionok, országos jelen tő ségű értekezletek m egrendezésének színhelye; tu rista sz álló n a k is k ia lak íth atn án k , sőt, K alocsay Istv án te rv én ek kivitelezéséig m egyetörténeti k iállításn ak , vendéglátóegység nek a d h a tn a helyet. U gyanis m a az az elszánt látogató, vagy csoportos szervezésben érkező tu rista, aki a felsorolt tö rtén elm i em lékek szem besítése u tá n m egszom jazik, vagy m egéhezik, k énytelen továbbállni. A 750 lelkes község egyetlen ita lb o ltja ugyan az elm ú lt évtől a n y ári szezonban m á r napközben is ny itv a ta rt, azonban ellátása, s m aga a hely sem m iben sem különbözik a hasonló n agyságrend ű telep ü lések ilyen jellegű „in téz m ényeitől”. P edig — különösen nyáridőben — a m egyében m eg ren d ezett kongreszszusok, „napok”, stb. több száz fős csoportjai, T okajból á tru c c a n t külföldi tu ristá k tu c a tja i k eresik fel m á r m a is a községet. Egy kisvendéglő — a k á rcsa k halászlével, sü lt h allal — ugyanúgy m egállásra, m a ra d á sra b írn á az utazót, m in t a k é t szom széd község, B alsa és V encsellő halászcsárdája, h alászk ertje. Igaz, ezeket egy m ásik ÁFÉSZ ta r tja fenn . . . A ki a T isza p a rtjá n já r, ritk a kivétellel nem m u la sz tja el, hogy vizében m egfü rö d jék. Szabolcsnak 1970-ig, az árvízig rem e k kis hom okos fü rd ő h ely e volt, még a szomszédos községekből is felkeresték. A kkor tön k rem en t, h ely re állítá sa azóta sem 102
történt mei. Heilij; a Tisza vize itt meg tiszta, nem szennyezi a Bodrog, mint T ok aj ban, vagy mint a Szam os Vásárirnntimftnylinn. A fürdőhely kiépítésével, p ro p ag an d a ja v a i en y híteni leh etn e a gergelyiuüornvaí. nyíregyházi, tokaji fü rd ő h ely ek n y árid ő ben nyom asztó zsúfoltságát s ő t a lassan , ezre* ma^rcszékhely lakóinak még ked vezőbb is lenne, lévén csak 38 km re Nyíregi iiaz. iul Mert végűi is, kikre é p ith eljilk Szabolcs idegenforgalm i fejlesztését? E lsősorban a szabolcs-szalm áriakra Az iskolai tanulókra ak iknek tanulm ányi k irán d u lása in m a rad an d ó élm ényt n y ú jth a t Szabolcs, s felnőttekre, ak ik szabad hétvégeiken csak m ost kezdik felfedezni a m egye történél m i-tér megvet tudom ányi értékeit, csodálkozva azok gazdagságán. S ta rta lé k k é n t ott van T okaj, Szabolcstól alig 11 km -re.
Tropaganda dolga, hogy a n é v varázsára odacsődulő, de kellő idegenforgalm i fo g ad tatá sb an nem részesülő százezrekből hányat is tudunk Szabolcsba csalogatni. De csak ak kor, ha házigazda m ó d já ra fo g ad h a tju k az id e g e n t.. ! Az építésznek a jövőnek kel 1 dolgoznia, m ert a tervek m e g \a nem v ál h a t av íttá a mii. Kalocsa-.- István a szabolcsi invöt fo rm álta izienrú tervvé, m elynek a la p ja it m ost és gyorsan nek ü n k kell lerakni, hogy a befejezes kézzelfogható tá v o l ságba kerüljön.
R észletek a rajzokon lév ő szövegről Az »Uő ábráról! ..M O LÜ R A S — ELŐZMÉNYEK Irodánknál k e l t e i t S n ib olcz falu rendezési tervén ek vlzagálatl a n y á sá b ó l é s a te r u le ir e lh a u n á lá il ja v a lla tá b ó l m egállapítottu k , h ogy c é l szerit len n e az ela v u lá sn a k k ite lt részletes rendezési terv k id o lg o zó ié h ely ett a földvár rekunrtrukelójával é s a m úzeum K e íily -c vam ok trrvczéáével foglalk ozn i fa e w - e lső nttrakcló f e iíp lteaévcl m egn öveln i a látogatok v/am át é s k özvetetten m cggyorsltaíd a rendezési terv realizálá sát Javaslatu n k at a Fclw >-Tisza-vidék rdégcníorgalm i Intéző B izottság az épült i lu n k d ő íó im k -vábbi b ő v ítésé v el e lfo g a d ta . R E N D E L T E T É S : T em etk ezési szok ások k iállítása, h on foglalás kori m ú z e u m , M o re lli-m e ts z e t sz e m lé lte té se , a v l a g ö sszes k órk ép ein ek bem utatása, p la n e tá riu m , a m aev a rsa o földrajzi és c s illa g té rk é p e in e k á b rá z o lá sa , csillag vizsgáló, e x k lu z ív v en d ég látás. ÉPÍTMÉNYEK két db ju r ta r e n d s z e r ü sá to r. E gy d b g tm b c su m o K , a tö rté n e lm i vezéri s á to r n dern u tán érzésével m egform álva. TELEPÍTÉS: a b első f 'dvár n y u g a ti b á s ty á já n a k k e le ti ii'daian, a régi várk ap u val szem b en . SZERKEZETEK: V asbeton h en ger cs relgöb m erevítő m ar K örülötte k ö n n y ű szerk eze t: acéloszlop ok , előre gyártott födém ek . mHanyag tető é» szín es u v e c ■ om lnkzui. ÉPÜ' ETGEPESZET: Víz, villany, klim atlza-ással kom binált m elegvízfű tés. ÜZEMEL TETÉS : A fun k ciók töm örített ö sszevon ásával egyid ejű leg őt IS fős csoport van d oroltath aló a m úzeu m i épü'etéRVüUesben, egym ás zavarása nélkül. Ü zem eltető létszám csú csid őb en 10 fő. ebből állan d ó alk alm azott 3 rő. V en d églátórészleg létszám a 9 fö, ebből állandó alk alm azott 2 fő. BERUHÁZÓK: F1B„ .Tósa A. M úzeum . TIT, Szab olcsi K. T., ven d églátó v. MŰSZAKI MUTATÓK: ossz szin tterü let: 1946 m :. ossz térlogat: 49B7 m \ m 1 ár: 1200 Ft, ép ítési k öltség m ű s z e re k n é lk ü l: 5.9# m Ft." Az ötödik áb ráról: „H E L Y IS É G - ES T E R Ü L E T L IS T A ... FÖLDSZINT: 1. íö g y a lo g ú t: 2. lovassír: ■ eaelm l sír; 4. k eren g ő ; 5. sírleletck . fejfák : 6. szélfo g ó : 7. pénztár: 8. előcsarn ok ; 9. pihenő; II. főlép cső; H. ruhatár; 12. régészeti tablók ; 13. r. v itr in e k : 14. k ö z le k e d ő ; 15. e lő té r ; 16. M orelliir.etszet: 17. k itp o la lé p c ső ; 18. z s ib o n g ó ; 19. u ló té r ; 3 9 . k ap csoló; 21. pr. sü lly esztő . ALAGSOR: 1 0 . fő lé p c ső : 2 2 . v á ra k o z ó : 23. e lő té r; 24. b á r ; 25. táncparkett: 26. zenekar: 27. sz e r v íz fo ly o só ; 211. d o h á n y z ó ; 29. b ü fé ; 30. á iu p u li; 31. tá la ló ; 31. b. raktár; 33. knnyn.v: 3 4 . f e h é r m osog-ttó: 35. fe k e te m . ; 36. raktár: 37. sz ln é sz p lh e n ő ; 38. raktár: 39. k llm tgép f.áz 4C. hőkttepent; 41. női WC; 42. férfi W C; 43. női öltöző; 44. íérflö líö z ö . I. E M E LE T: 1 0 . fő lé p c ső ; 17. k u p o la lé p c s ó ; 45. d o h á n y z ó ; 46. e lő a d ó te re m ; 4 1;. k c z la tc d ő ; 4,-1. v eti tőfo ly o só ; 4 9 . v e títő fü lk e ; 50. k u p olaterem : 91. ig a z g a tó ; 52. titk á r s á g ; 53. la b o r ; 54. d ia -, i llm tá r : ss. restaurátor; 56. m ű h ely ; 57. m ű h ely; 58. férfi w c ; 59. női WC, II., III. EMELET: 10. fó le g tső ; 5u. k u p o la lé g té r : 60. e lő té r 61. k ö z le k e d ő : 62. lérk ép v itrin ek ; 63. galerialép csö; 64. ki.'átőteriiS 2 ; 65, csillag v izsg áló . K E R E SZ T M E T S Z E T : 6 6 . inüty.ersüllycaztő: 67. i.lő b a k o k ; 6 8 . pl. p r o je k lo r o t; 69. p a n o r á m a h e n g e r ; 70. c ir k a rá m a g ö m b ; 71. p la n e tá riu m ég. 7 2 . tá v c s ő ; 73. n y ith a tó kupola.
103
- s _
*•••
íY ER-iro d á n k n á l
k é s z í t e t t „ S z a b o lc s - f a lt/'r e n d e z é s i terv én ek v i z s g á l a t i a n y a g á b ó l 'eT T eihosznáiás; ja v a s la tá b ó l m egöU apí(oU ukr hogy c é ls z e r ű lenne a? e-.avuiasncM h z t e l e s r e n d e z é s i te rv k id o lg o z á s a h e ly e tt c fö ld v ár r e k o n s tru k c ió já v a l ’& ö M u r ;zty csa rn o k te rv e z é s é v e l fog lalk o zn i é s ezen e ls ő a ttra k c ió ^ f e lé p íté s é v e l m e tj ei lá to g a tó k s z á m á t é s k ö z v e te tte n m eg g y o rsíta n i o rendezési te rv r e a tiz a ta a s i a t u n k a t a F etsö tisza v id ék : .degenforgalom in té z ő B iz o ttsá g az e p u le t rnnkciotvöbbt b ő v íté s é v e l e lf o g a d ta . RENDELTE T É S : T e m e tk e z é s i s z o k á s o k jk iá l ti t ö s a , ta s k o rí m ú z e u m , M oreit’ m e ts z e t s z e m lé lte té s e , a v i l á j ö ss z e s k ö rk e p e in e k b e á s a , p l a n e t á r i u m - a m a g y a rs á g „ fö ld ra jz i ^ é s c silla g té rk ép é in ek é&r ázat á s n . esi iiag-
EZSM TI8V A SZAIOtCS-SUTMÁ* MCÖtti tANACSÍ tERYÍZŐ
tROSA
„tímrav" M míja smicnt tuujponAt kípezj. a m m ö i ;osíót szótő, \ m . m a. lörvíNr s \. ?. érőimében véd&emö&í sébesül ?a* HASZNáLÍSA A 138«rÓ UtööítYf alK Ö L TitOS!
isatö:
m & W TANÁCSI ®os>k w m i& Y H k iA
SU W XCSm TW Ai
n m io
At iplMauil U !j« SZABO LCS
TcrvM,! ***"■ 73 4 6 /157173 ^(íf#»<Srdny
k ö z s l ig : F Ö L D V A R
1
/2^0
tanúim
0-30 K '« a « * í
A »<** ntfiaaTOEitt.-
G O N B - C S A f ÍN O K . r* A rn o / / F E J G D F L H i ^ A .1 O R / . *
. 101
a
t
0
.
ű '
k ^ m ií \Ném M b....R ■ O' W . h r t i x G v . W í K'í m w í k I. /
s
n
ft
s
fC s W o s n i^ '
] »••««**. fÜ C S ía r v a d r flS c w iH r ( K a lo c s a i ’
Í.Q ftH Ó m :
105
106
107
ST A
HF LV 1SÜG CG T£C.VLE je i
m£ cn fv £ z £s w »r\t«n ' r 1
aJL
FOlDSZ.S t
* 2 3 i
?6gyj!ogiV, lovass.' fejedelmi wr ke-e ,196
*■. sirle letek, f* tok
6 sjélfoqö 7 pénztár fl előcsarnok
S piheni 10 féf«DC<é
11 ruftolftr 12 í+gfeaefricok*
1$ r. vitriné' \d, köxiekedA 45 előtér 16 MOPB-JmeS* 17 fcupclnlépeső !3
zsibO' ..ő
19 utéisi
:o.ü >3.0 32.0 S6.0 8,5 4,0 :í ,o 4,0
7,b f.
0
73.Ü 4.0 5 4.9 r. 1 2 .0
W ^ - } »'i 3 .. . 7t *•' ■ (olyi■ : 3,0 •7 r. 21 •lOM/V*• 3C .0 • IS njfié 9,C K bt -k.l-.lt e.s 31 (Ctjti i' e '•Or.ilr 20 c n kní»y.’;ü 3* •«hé' a*>^0fíi 2 5 S.5 3: fe*«U .r *0,0 35 rdk'.r ■ 37 r;zinesií.»íivi6 ' 0 . 0 ■ ű0 3e rcktflí 3$ Klímagépbe: 2 0 .Ö 25.0 4^ h8köror.,>* *, 1 . 0 41 női WC C * ;,o a? férfi W i 4.0 43 r.ö Olv É 1 4*0 U férfi őt\Ő7.h t j:‘ - 27
6 ,0
4.5
#« petité f.llyOíí* ■g :té tűik* 5U Ici.pOiO (ítí'W •iu ig n 'i — tU k d * * l; 5 v . 3 ..fiirr.tir 35 > n lcu ráto r 55 Yi&hei; 57 műhely
53.0
7,5
76.0 *4
56 i’*rf1 ™C. 5« r*{ • WC in 50 60 61 62 63 6; 65
JU ii.fcH £ \£ T -
KEREÜ^TNt'GTF' mié 2*tiülye2lő
'0 f l t é p C G * 22 <4rakri-' 23 elitét 2< bőr 2 6 tlncparkef 26 lenekar
108
I. J m rs - 4 78,5
■Q
IJMElJCT *©!épos|
i*t k u p o l o (lépesé v5 Cahőnyaő 46 *{i
ulftbJhok
7. b ’l 2.0 17.5 53.0 59.0
66 Ot. oroJeéW* 69 1 .őréi* uie.T>. 70 •. vn.jrfurajiVTjo 71 ftoiéiárlum lg) 72
73
9,0
.f.O •2,5 "i2,5 ‘4 5,0 'V 3 • ?1.0
Dr. W estsik Vilmos 1883
—
1976
Dr, W e stsik V ilm o s, a M agyar T u d o m á n y o s A k a d é m ia le v e le z ő ta g ja, a N y ír e g y h á z i H o m o k ja v ító K í sé r le ti G a zd a sá g m e g a la p ító ja , a N y ír sé g i M e z ő g a z d a sá g i K ísé r le ti I n té z e t n y u g a lm a z o tt tu d o m á n y o s o s z tá ly v e z e tő je , K o s su th -d íja s , a M u n k a V örös Z á sz ló É rd em ren d , a M u n k a É rd em ren d a ra n y fo k o z a tá n a k k é t szeres, a T e sse d ik S á m u e l-e m lé k é r e m és a S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y é ért k itü n te té s tu la jd o n o sa 1383, m á r ciu s 3-á n sz ü le te tt a P o z so n y tó l é s z a k k e le tr e fe k v ő M od or v á ro sb a n . É d esa p ja , W e stsik N á n d o r , k e r e sk e d ő in a sk é n t k e z d te p á ly á já t, k é ső b b m in t k is k e r e sk e d ő d o lg o z o tt és a la p íto tt csa lá d o t. K ile n c g y e r m e k b ő l — W e stsik V ilm o s a n e g y e d ik v o lt — n y o lc a t n e v e lt fel. A z ak k ori id ő k v id é k i k is v á r o sá b a n a k e r e s k e d és n e m n y ú jto tt e lé g jö v e d e lm e t a n a g y c sa lá d m e g é lh e té s é h e z , e z é r t g a z d á lk o d á s sa l is fo g la lk o z o tt. A m ég is k o lá b a se m já ró g y e r m e k é r d e k lő d é s s e l fig y e lte ap ja g a z d á lk o d á sá t, m a jd k é ső b b s z e m é ly e sen is részt v e tt a s z ő lő - é s g y ü m ö lc s te r m e sz té sb e n , a sz á n tó fö ld m ű v e lé sé b e n , a r é t á p o lá s á b a n és az á lla tte n y é s z té s b e n . E lem i is k o lá in a k v é g z é s e k ö zb en , h a te h e tte , m e z ő g a z d a s á g i sz a k k ö n y v e k e t o lv a s o tt. E fia ta lk o r i, so k o ld a lú é r d e k lő d é s so rá n sz e r z e tt ta p a s z ta la ta i k é ső b b i m u n k á s sá g á r a is h a tá s sa l v o lta k , m iv e l sz a k ir o d a lm i te v é k e n y s é g e n e m c sa k a n ö v é n y te r m e sz té s, h a n e m az á lla tte n y é s z té s és g y ü m ö lc s te r m e s z té s p r o b lé m á ir a is k ite r je d t. É d e sa p já n a k a so k g y e r m e k fe ln e v e lé s e te te m e s k ö ltsé g e t ig é n y e lt, s így n em vo lt a n y a g i le h e tő s é g arra, h o g y k ö z é p is k o la i ta n u lm á n y a it a p o z so n y i g im n á z iu m b a n v é g e z z e . S z ü lő v á r o s á b a n ta n u lt 1898-tól 1902-ig, az á lla m i ta n ító k é p z ő in té z e tb e n .
109
A m o d o r i ta n ító k é p z ő t k itü n te té s s e l v é g e z te é s m in t o k le v e le s ta n ító , 1902, o k tó b e r é b e n b e ir a tk o z o tt a k e s z th e ly i F e lső b b G a z d a sá g i T a n in té z e tb e , m e ly h á ro m é v fo ly a m b ó l á llo tt. Itt s z e r z e tt g a z d a sá g i o k le v e le t 1905-b en , u g y a n c sa k k itű n ő k é p e s í té s s e l. Íg y in d u lt W e s ts ik V ilm o s a la p o s e lm é le ti tu d á s sa l K e s z th e ly r ő l a g y a k o r la ti é le tb e . 1906. m á r c iu s h ó 1 -é n lé p e t t á lla m i s z o lg á la tb a K e c s k e m é te n , s a z ak k o ri f ö ld m ű v e s is k o lá b a n m in t g y a k o r n o k ta n íto tt. 1 907-b en te tte l e a tan ári v iz s g á t T a n á ri k é p e s íté s e az a la p - é s k ö z é p fo k ú g a z d a sá g i s z a k isk o la i o k ta tá sr a jo g o síto tta . 1908-ban az a k k o ri F ö ld m ű v e lé s ü g y i M in isz té r iu m g a z d a sá g i se g é d ta n á r r á n e v e z te k i, és ily e n m in ő s é g b e n ta n íto tt 19 0 9 -b en a já s z b e r é n y i fö ld m ű v e s is k o lá b a n . O tt is m e r k e d e tt m eg n é h a i F a r k a s E te lk a ta n ító n ő v e l, ak i f e le s é g e é s m u n k á já b a n h ű sé g e s tá r s a lett. 1910. ta v a s z á n ú jr a K e c s k e m é tr e k e r ü lt, a h o l az a k k o r lé te s ü lt sz a k ta n ító k é p z ő in té z e t g a z d a sá g i se g é d ta n á r a le tt. 1913— 1 9 1 9 -ig ig a z g a tó i te e n d ő k k e l m e g b íz o tt g a z d a sá g i ta n á r k é n t m ű k ö d ö tt A r v a v á r a ljá n , s z lo v á k ta n n y e lv ű g a z d a k é p z ő isk o lá b a n . 1919. ő sz é n c s a lá d já v a l e g y ü tt K is k u n fé le g y h á z á r a k ö ltö z ö tt é s m in t g a z d a sá g i sz a k ta n á r , a z á lla m i ta n ító k é p z ő in té z e tb e n k a p o tt b e o sz tá st. M u n k a k ö re k éső b b k i b ő v ü lt: 1 9 2 1 -tő l k e z d v e m e g b íz z á k N a g y k ő r ö s, K e c s k e m é t é s K is k u n fé le g y h á z a v á r o so k , v a la m in t a k is k u n fé le g y h á z i já r á s g a z d a sá g i fe lü g y e lő i te e n d ő in e k e llá tá s á v a l. E g y s z e m é ly b e n ta n á r é s já r á si fe lü g y e ld . E k e ttő s m u n k a k ö r t 1924-ig tö ltö tte b e, a m i k o r g a z d a sá g i fe lü g y e lő i m in ő s é g b e n n y u g d íja z tá k , m e r t a z e ls ő v ilá g h á b o r ú b a n — a m e ly e t 1 9 1 4 -tő l 1 9 1 8 -ig k ö z k a to n a k é n t k ü z d ö tt v é g ig — e ls z e n v e d e tt k é tsz e r i s e b e s ü lé s e e g é s z s é g i á lla p o tá t e r ő se n m e g r o n to tta . 1928-b an n y e r te v is s z a m u n k a k é p e s s é g é t é s m in t jó e lm é le t i fe lk é s z ü lts é g g e l, az o k ta tá si é s g y a k o r la ti m u n k a te r é n s z e r z e tt g a z d a g ta p a s z ta la to k k a l r e n d e lk e z ő g a z d a sá g i sz a k ta n á r k e r ü lt 1 929-b en N y ír e g y h á z á r a , a h o l a T isz á n tú li M e z ő g a z d a sá g i K a m a r a m e g b íz á s á b ó l lé tr e h o z ta a H o m o k ja v ító K ís é r le ti G a z d a sá g o t é s e z z e l az o r sz á g é s z a k k e le ti r é sz é n , a g y e n g e te r m ő k é p e s s é g ű h o m o k ta la jo n is m e g k e z d ő d ö tt a m e z ő g a z d a s á g i tu d o m á n y o s k u ta tó m u n k a . E ttő l k e z d v e é le t e v é g é ig te lje s tu d á sá t é s e n e r g iá já t a n y ír s é g i táj a r c u la tá n a k fo r m á lá sá r a , a z itt é lő ak k o ri m o s to h a k ö r ü l m é n y e k k ö z ö tt g a z d á lk o d ó p a r a sz tsá g s e g íté s é r e fo r d íto tta . P é ld á tla n a k a r a te r e jé v e l, u g y a n a k k o r a s z a b o lc si p a r a sz tsá g r é sz é r ő l s z e m é ly e ir á n t m e g n y ilv á n u ló b iz a lo m s e g íts é g é v e l k ie m e lk e d ő e r e d m é n y e k e t é r t e l a k e d v e z ő tle n te r m e s z té s i f e lt é t e le k m é r s é k lé s é b e n , a n y ír s é g i h o m o k ta la jo k te r m ő k é p e s s é g é n e k ja v ítá sá b a n . O ly a n g a z d á ja v o lt ö a n y ír s é g i tá jn a k , a k i b ízo tt a h o m o k ta la j te r m ő k é p e s s é g é n e k fo k o z h a tő sá g á b a n , a p a r a sz ti é le tk ö r ü lm é n y e k ja v íth a tó s á g á b a n . M u n k á ja k ö z b e n ta n u lt é s ta n íto tt. S z a k tu d á s á t n e m c s a k ír á so s fo r m á b a n ad ta k ö zre, h a n e m té li ta n fo ly a m o k a t ta r to tt, é s b e m u ta tó k a t sz e r v e z e tt a h o m o k ta la jo n fo ly ta to tt o k sz e r ű g a z d á lk o d á s sz é le s k ö r ű e lte r je s z té s e é r d e k é b e n . M é ltá n m o n d h a t ju k , h o g y m u n k á s s á g a — a m e z ő g a z d a s á g i tu d o m á n y o k g y a k o r la ti m e g v a ló s ítá s a r é v é n — a k ö z ja v á t, a p a r a sz te m b e r jo b b m e g é lh e té s é t s z o lg á lta é s s z o lg á lja m a is. A H o m o k ja v ító K ís é r le ti G a z d a sá g b a n 1929-b en b e á llít o tt — é s m a is m e g lé v ő — v e té s fo r g ó r e n d sz e r ű k ís é r le te i n e m c s a k h a z á n k b a n , d e n e m z e tk ö z ile g is i s m e r te k a h o m o k ta la jo k te r m é k e n y s é g e n ö v e lé s é v e l fo g la lk o z ó k k ö réb en . K ís é r le ti m u n k á s sá g á n a k e r e d m é n y e ir ő l, s z é le s k ö r ű e lm é le ti is m e r e te ir ő l, g y a k o r la ti ta p a s z ta la ta ir ó l r e n d k ív ü l g a z d a g — tö b b m in t 600 — d o lg o z a ta ta n ú s k o d ik . Ir o d a lm i m u n k á s s á g a k ite r je d t a m e z ő g a z d a s á g k ü lö n b ö z ő á g a z a ta ir a , d e le g tö b b e t a h o m o k ta la jo k m ű v e lé s é v e l, ta la je r ő -g a z d á lk o d á s á v a l, j a v ítá s á v a l é s a h o m o k o n te r m e sz te tt n ö v é n y e k te r m e s z té s te c h n o ló g iá já v a l fo g la lk o z o tt.
110
A g a z d a k ö z ö n sé g , v a la m in t a g a z d a sá g i sz e r v e z e te k töb b íz b e n a d tá k ta n ú je lé t e l is m e r é s ü k n e k W e stsik V ilm o s é s az á lta la v e z e te tt g a z d a sá g irán t. B iz o n y ítja e z t az a sz á m o s d ic s é r ő o k le v é l é s a r a n y é r e m , a m e ly e k e t a H o m o k ja v itó K ís é r le ti G a z d a sá g a te r m e lé s i k iá llítá s o k o n v a ló r é s z v é te l a lk a lm á v a l n y e r t 1930-tól 1 940-ig a k iá llíto tt te r m é n y e ié r t. A z 1944. é v i h a r c o k a la tt e r ő se n m e g k á r o s o d o tt k ís é r le ti g a z d a sá g o t e r é ly e s , sz ív ó s m u n k á v a l o ly a n g y o r sa n h e ly r e á llíto tta , h o g y 1 947-b en a S z a b o lc s m e g y e i m e z ő g a z d a sá g i é s g y ü m ö lc s te r m e s z té s i k iá llítá s o n a b ír á ló b iz o ttsá g ú ttö r ő - é s p é ld á s s z a k o k ta tá si m u n k á s s á g á é r t d ís z o k le v é lle l, k iá llíto tt te r m é n y e ié r t a r a n y o k le v é lle l tü n te tte k i. U g y a n c sa k 1947-b en , a K isv á r d á n m e g r e n d e z e tt m e g y e i k iá llítá s o n á lla m i e lis m e r ő o k le v e le t k a p o tt a m e z ő g a z d a s á g ú jjá é p íté s e te r é n k if e jte t t o d a a d ó m u n k á já é r t. A fe ls z a b a d u lá s u tá n i id ő b e n új é r te lm e t k a p o tt m u n k á s sá g a . F á r a d h a ta tla n u l é s k ö v e tk e z e te s e n fo ly ta tta a tu d o m á n y e r e d m é n y e in e k g y a k o r la ti a lk a lm a z á sá t, a s z ö v e tk e z e ti g a z d á lk o d á s e r e d m é n y e in e k g y o r sa b b ü te m ű e m e lk e d é s e , a n a g y ü z e m i s z o c ia lis ta m e z ő g a z d a s á g m e g te r e m té s e é r d e k é b e n . N a g y ö r ö m é r e s z o lg á lt a fá r a d h a ta tla n tu d ó sn a k , h o g y 1945. u tá n a z ő t ig e n tis z te lő p a r a sz tsá g a fe ls z a b a d u lt g a z d a jo g á n k e r e s h e tte fe l, k é r h e tte ta n á c s a it, ú tm u ta tásait. A m e z ő g a z d a s á g s z ö v e tk e z e ti ú tra v a ló s z e r v e z é s é n e k id e jé tő l a s z o c ia lis ta m e z ő g a zd a sá g i n a g y ü z e m e k ő s z in te s e g ítő je v o lt é s ig e n so k h a sz n o s ta n á c c s a l lá tta e l az új s z o c ia lis ta n a g y ü z e m v e z e tő it, d o lg o z ó it. K ö v e tk e z e te s e n á llá s t fo g la lt a s z o c ia lis ta m e z ő g a z d a s á g e lő n y e m e lle tt. N e v e ö ss z e fo r r o tt a h o m o k ta la jo k te r m e s z té s i fe lt é t e le in e k m e g ja v ítá s á é r t f o l y ta to tt m u n k á v a l. A m e z ő g a z d a s á g i tu d o m á n y te r é n k ife jte tt tö b b é v tiz e d e s m u n k á já v a l m é ltá n é r d e m e lte k i a m e z ő g a z d a s á g i tu d o m á n y o k d o k to r a c ím e t, m a jd é r d e m e i n e k e lis m e r é s e k é n t a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia 195 8 -b a n le v e le z ő ta g já v á v á la sz to tta . N a g y é r té k ű m u n k á s sá g á n a k e lis m e r é s é r ő l ta n ú s k o d ik tö b b e k k ö z ö tt, h o g y 1952ben a K o s s u th -d íj a r a n y fo k o z a tá v a l, 1954-b en a M u n k a V ö rö s Z á sz ló É rd em ren d , 1963-b an é s 1973-b an a M u n k a É rd em ren d a r a n y fo k o z a tá v a l tü n te tte k i a m a g y a r fo r r a d a lm i m u n k á s -p a r a s z t k o r m á n y . 1973-b an S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y é é r t k itü n te té s t k a p o tt a S z a b o lc s -S z a tm á r M e g y e i T a n á c stó l. A N y ír s é g i M e z ő g a z d a sá g i K ís é r le ti I n té z e t K o s s u th -d íja s tu d ó sa tö b b m in t f é l é v sz á z a d o n k e r e sz tü l v é g e z te k u ta tá s a it a h o m o k ta la jo k g a z d á lk o d á s i fe lté te le in e k m e g ja v ítá s á é r t. M ó d sz e r e i, m u n k á s sá g a — a h o m o k i g a z d á lk o d á s a g r o te c h n ik á já n a k k o r s z e r ű s íté s é b e n — e lő b b r e v it té k a m e z ő g a z d a sá g tu d o m á n y á t h a z á n k b a n é s e z e k az e ljá r á so k m a is s e g íts é g e t a d n a k a h o m o k ta la jo k sz á n tó fö ld i m ű v e lé s é h e z , a k o r sz e r ű n ö v é n y te r m e s z té s h e z . M u n k á ssá g a m e g te r e m te tte az a la p já t an n a k , h o g y az ak k o ri H o m o k ja v ító K ís é r le ti G a z d a sá g — a m e g y e m á s m e z ő g a z d a s á g i k u ta tó te le p e i n ek s e g íts é g é v e l — a m a i k o r n a k m e g fe le lő , k o r sz e r ű e n fe ls z e r e lt, tu d o m á n y o s m ó d sz e r e k k e l d o lg o z ó , h a tá r a in k o n tú l is e lis m e r t k u ta tó in té z e tté fe jlő d jö n , é s a s z o c ia lista m e z ő g a z d a s á g sz o lg á la tá b a n d o lg o zzo n . W e stsik V ilm o s 1957-b en c sa k fo r m a ila g v o n u lt n y u g a lo m b a . M a g a s k o ra e lle n é r e se m s z a k a d t e l a m u n k á tó l, az in té z e ttő l. G y a k r a n lá to g a tta k ís é r le te it, az in té z e te t, ta n á c so t a d o tt a m u n k á h o z . S z ív e s e n fo g a d ta k u ta tó in k a t é s s e g íte tt sz a k m a i p r o b lé m á ju k m e g o ld á sá b a n ,
111
1976. ja n u á r 2 9 -é n e g y m u n k á b a n é s e r e d m é n y b e n g a z d a g é le t fe je z ő d ö tt be. É le t ú tja örö k p é ld a k é p m a ra d m in d a z o k sz á m á r a , a k ik e t ta n íto tt és n e v e lt, a k ik a zt v a ll ják . h o g y je le n le g i e r e d m é n y e in k n e m fü g g e tle n e k a z 6 tö b b é v tiz e d e s m u n k á s s á g á tó l. P é ld a m arad a tu d á sv á g y a , fá r a d h a ta tla n te n n ia k a r á sa , a m a g y a r föld ir á n t é r z e tt h a tá rta la n sz e r e te tő , ő sz in te sz e r é n y s é g e é s e m b e r sé g e . W e stsik V ilm o s h a lá lá v a l a m a g y a r m e z ő g a z d a sá g i tu d o m á n y o k n a g y e m b e r e tá v o z o tt el k ö z ü lü n k , a k in e k e m lé k é t m eg ő r iz z ü k .
K lenczner Im re
B e r e c z A n d r á s: F e lü lr ő l fú j az ő szi sz é l
112
könyvekről T anulm ányok K isvárdáról (A Kisvárdai Vármúzeum kiadványai, 1— 7., Kisvárda, 1961-^1975) A z u tó b b i m á s fé l é v tiz e d b e n sz in te sz á m o n se m ta r th a tó m ó d o n m e g s z a p o r o d ta k a h e ly i tá m o g a tá s s a l m e g je le n ő , k is e b b -n a g y o b b te r je d e lm ű h e ly tö r té n e ti m o n o g r á fiá k . A z é r t is ta r th a tó k n e h e z e n sz á m o n é s a z é r t n e h é z fig y e le m m e l k ís é r n i m e g je le n é s ü k e t, m e r t s e m m ifé le k ö n y v je g y z é k b e n n e m s z e r e p e l n e k é s n in c s o ly a n tá jé k o z ta tó sem , a m e ly h ír t a d n a m e g je le n é s ü k r ő l. H ó n a p o k , n é h a é v e k m ú ltá n a S z é c h é n y i K ö n y v tá r a n y o m d a i k ö te le s p é ld á n y o k a la p já n ö s s z e á llíto tt N e m z e ti B ib lio g r á fiá b a n so r o lja f e l a c ím ü k e t. D e e z az id ő sz a k i k ia d v á n y n e m ta r to z ik a k ö z k é z e n fo r g ó o lv a s m á n y o k k ö z é , é s le g fe lje b b a n a g y o b b k ö n y v tá r a k b e sz e r z é ss e l fo g la lk o z ó m u n k a tá r sa i o lv a s sá k r e n d sz e r e s e n ő k et. Á m b á r a m e g y e i és já r á si k ö n y v tá r a k g y ű jtő k ö r é b e ta r to z ik a te r ü le tü k r e v o n a tk o z ó h e ly i k i a d v á n y o k g y ű jté s e , m é g e s e g íts é g g e l is c su p á n e g y -e g y te r ü le tte l b e h a tó b b a n fo g la lk o z ó k u ta tó fig y e l f e l ráju k . H a tá s u k a z o n b a n n e m k ic s in y le n d ő le , m e r t h e ly i o lv a s o tts á g u k m é g is c s a k j e le n tő s é s a sz ű k e b b tá j, v á r o s v a g y fa lu o lv a s ó r é te g é n e k g o n d o lk o d á s á t e s e tle g é v tiz e d e k r e m e g h a tá r o z z á k . M é g in k á b b n e h é z sz á m o n ta r ta n i a n em is n y o m d a i, h a n e m a z ú ja b b te c h n ik a i e ljá r á s o k k a l (pl. ro ta p rin t) so k s z o r o s íto tt k ia d v á n y o k a t. E z e k e t u g y a n is k ö te le s p é ld á n y fo r m á já b a n se m sz o lg á lta tjá k b e a k ia d ó k . N é h a ta lá n n e m is b aj a n a g y o b b p u b lic it á s h iá n y a , d e a tá jé k o z ta tá sö z ö n b e n o ly a n o k is e ls ik k a d n a k é s fig y e le m n é l k ü l m a r a d n a k , a m e ly e k a h e ly i é r d e k
lő d é s n é l is n a g y o b b o lv a s o tts á g o t é r d e m e ln é n e k . E z e k a g o n d o la to k e g y o ly a n k ia d v á n y s o r o z a t k a p c sá n ju to tta k e sz ü n k b e é s é p p e n a fe le d é s tő l v a ló m e g m e n té s sz á n d é k a ír a tja v e lü n k e z t az is m e r te té s t, a m e ly é p p e n s é g g e l n em az e lf e le d e n d ő k k ö z é ta r to z ik . Igaz, h o g y e z e se tb e n r é sz b e n m á r k é ső n is, h is z e n a so r o z a t e ls ő k é t fü z e te m á r r é g e n e lfo g y o tt, m e r t 22, ille t v e 15 é v e je le n t m eg . A so r o z a t 1954 ő sz é n in d u lt m e g (K is v á r d a tö r té n e té b ő l, s z e r k .: É ri Is tv á n , 1954. 88 p. -)- 14 p. m e ll.). M e g je le n é s é t a n n a k a z é r d e k lő d é s n e k k ö s z ö n h e t te, a m e ly a h e ly r e á llíto tt v á r m ú z e u m i c é lo k r a v a ló fe lh a s z n á lá s a a lk a lm á b ó l r e n d e z e tt tö r té n e ti h e te t k ö v e tte . A k k o r is, a z ó ta is a k ö z sé g i, m a jd v á r o si ta n á c s tá m o g a tá sa te t te le h e t ő v é a fü z e te k m e g je le n é s é t. A z e ls ő k é t k ia d v á n y te r je d e lm e s , s z e r é n y k iv it e lű fü z e t v o lt, a k é ső b b ie k 1,5— 2,5 ív te r je d e le m b e n je le n te k m eg . A sz e r k e s z tő Makay L á sz ló é r d e m e az, h o g y v á lto z a to s ta r ta lo m m a l, a k é r d é s o r sz á g o s a n le g jo b b is m e r ő i ír já k ő k e t. Ü g y lá ts z ik , h o g y a sz e r k e s z tő é s a tá m o g a tó v á r o si ta n á c s is ta n u lt n é h á n y s ik e r ü le tle n m o n o g r á fiá b ó l, s n e m k ív á n ja a v á r o s m a jd n e m e z e r é v e s tö r té n e té t e g y e tle n v a s k o s k ö te tb e sz o r íta n i. U g y a n is az ily e n m o n o g r á fiá k m e g je le n é s ü k u tá n so k e s e t b en tö b b k é r d é s t h a g y n a k n y itv a , m in t m e g o ld o tta n , a b o ss z a n tó k ö z h e ly e k és a v a s k o s té v e d é s e k é v tiz e d e k r e ö r ö k lő d n e k to v á b b . A jó s z á n d é k n e m m in d ig p ó to lja a h iá n y o s té n y is m e r e t e t é s a m ó d s z e r b e li tá jé k o z a tla n s á g o t.
113
I ly e n e s e te k b e n — p é ld á k a t le h e tn e id é z n i — a z e r e d m é n y n e m á ll a r á n y b a n se m a b u z g ó sá g g a l, se m a k ö lts é g g el.
E fe je z e te t a té m a k ö r ö k ez id ő s z e r in t le g jo b b is m e r ő i ír tá k (Bóna Istv á n , D ienes Istv á n , Eri I s tv á n é s Kalicz N á n d o r).
K isv á r d a a n e h e z e b b , d e e r e d m é n y e seb b u ta t k ö v e tte — p é ld a m u ta tó a n . A ta n u lm á n y o k sz e r z ő i a v á r o s tö r té n e té n e k e g y ik v a g y m á s ik sz a k a s z á t tá r g y a ljá k , d e m in d ig ú gy, h o g y a tá r g y a lt té m a e g y e te m e s v o n a tk o z á s a it is fig y e le m b e v e s z ik s a m o n o g r á fia ír ó k le g v e s z é ly e s e b b tu la jd o n sá g á tó l, a b é k a p e r s p e k tív á tó l m in d ig m e n te s e k m a r a d n ak .
A k ö v e tk e z ő fü z e te k m á r e g y é n i s z e r zők m u n k á s sá g á t d ic sé r ik . V a ló b a n d i c sé r ik is. M ező A n d r á s (V á r d a i-b ir to k o k jo b b á g y n e v e i a X V . sz á z a d k ö z e p én , 1970. 41. p.) n e m c s a k a m a g y a r c s a lá d n é v k u ta tá s e d d ig i e r e d m é n y e it fo g la lja ö ssz e , h a n e m k é t, e g y m á s t k i e g é s z ítő (1449-b ől é s 1453-ból) n é v so r a la p já n h iá n y ta la n u l r e k o n str u á lta a m e z ő v á r o s i fe jlő d é s c s ú c s a f e l é ta r tó h e ly c s a lá d fő in e k s z á m á t é s le g a lá b b b e c s lé s s z e r ű e n m e g h a tá r o z ta (920 lé le k b en ) a la k ó i sz á m á t is. D e e z e n t ú lm e n ő en lá th a tju k , h o g y ez a la k o s s á g m in t e g y 40— 50 k m su g a r ú te r ü le tr ő l to b o r zód ott, a m i a k ö zép k o ri jo b b á g y n é p e s sé g n a g y fo k ú m o z g á sá r a v a ll. A jo b b á g y a X V . sz á z a d k ö z e p é n m é g n e m r ö g h ö z k ö tö tte n él. A fo g la lk o z á sb ó l sz á r m a z ó c s a lá d n e v e k m e g a rró l v a lla n a k , h ogy a tá r sa d a lm i m u n k a m e g o sz tá s is ig e n m a g a s fo k ú v o lt.
Ez a tu la jd o n sá g m e g v o lt m á r az e ls ő fü z e tb e n is. E z az 1954. d e c e m b e r 13— 19. k ö z t m e g r e n d e z e tt tö r té n e ti h é t e lő a d á sa it é s az a k k o r fr isse n b e r e n d e z e tt v á r m ú z e u m k iá llítá s a i is m e r te tő jé t a d ta k özzé. A táj ő s tö r té n e té t (Risztics E m ília ), a v á r á sa tá s a in a k e r e d m é n y e it é s az e lő k e r ü lt k ö z é p k o r i le le te k e t , v a la m in t a v á r é p íté s tö r té n e té t is m e r te tte ( Eri I s tv á n é s Szabó G y ö rg y ). K é t fo n to s, h e ly i v o n a tk o z á s ú m a g y a r , ille t v e la tin n y e lv ű ír o tt e m lé k e t is k ö z ö lt a X V ., ille t v e a X V I. sz á z a d b ó l. (Jaku b o vich E m il é s K ckhart S á n d o r, a la tin v e r s G eréb L á sz ló fo r d ítá sa .) U g y a n itt je le n t m e g K isv á r d a m e z ő v á r o s tö r té n e té n e k e ls ő v á z la ta (M ak ay L á szló ) és v é g ü l a k o rá n e lh u n y t k is v á r d a i ú jsá g ír ó , Virág F e r e n c ta n u lm á n y a é s m é lta tá s a zá rta le a sort. E fü z e t e t a m á s o d ik c sa k h é t é v m ú l v a k ö v e tte (A k is v á r d a i v á r tö r té n e te , s z e r k .: Éri Is tv á n , 1961. 222. p.). A b e v e z e té s a v á r k ö z é p k o r i é p íté s tö r té n e té t, a X V I — X V II. sz á z a d i, a z o rszá g o s tö r té n e le m b e is b e le já tsz ó sz e r e p é t és a m ű e m lé k i h e ly r e á llítá s t tá r g y a lja . A v á r a t is m e r te ti a „ S é ta a v á r b a n ” c. fe je z e t é s a v á r m ú z e u m k iá llítá s i v e z e tő je k é n t fe ltá r ja a tá j ő s tö r té n e té t e g é s z e n a h o n fo g la lá s s a l b ezá ró a n . A r é g é sz e ti le le t e k h o lt k ő -, c s o n t- é s fé m a n y a g a e le v e n n é v á lik e le ír á s o k r é v é n , az ír a tla n tö r té n e le m a tá r g y i e m lé k e k á lta l n a p ja in k tö r té n e lm é v é v á lik .
A z a d d ig m e g j e le n t fü z e te k e t 1975b e n n é g y m á s ik k ö v e tte é s b ő v ü lt a t é m a k ö r is. E zt je lz i a K is v á r d a h a tá r á n a k fö ld ta n i, fiz ik a i, fö ld r a jz i, v íz r a jz i é s n ö v é n y fö ld r a jz i v is z o n y a it tá r g y a ló k is m o n o g r á fia , s z e r z ő je Béres J ó z se f, h e ly b e li b io ló g u sk u ta tó . (K isv á r d a te r m é s z e tfö ld r a jz a . 1975. 25. p.) A sz e r z ő a tá j te r m é sz e tr a jz i t é n y e ző i k ö z ü l a z o k a t e m e li k i, (pl. a v íz r a jz é s ta la j s z e r k e z e t k ia la k u lá s a ) a m e ly e k a m a i g a z d á lk o d á s sz á m á r a is d ö n tő j e le n tő s é g ű e k (r é te g v iz e k , lá p i m é s z k é p ző d és, ta la jö s s z e té te l), s a m e ly e k r é sz ben a te le p ü lé s te r v e z é s le h e t ő s é g e it és a m e z ő g a z d á lk o d á s ir á n y á t m e g h a tá r o z zák.
N é m eth P é te r (B o r so v a h a tá r v á r m e g y c k ia la k u lá s a , 1975. 22. p.) m á r r é g e b b id ő óta fo g la lk o z ik az á lla m a la p í tá s é s a z t k ö v e tő é v sz á z a d tö r té n e té v e l. R é sz b e n tö r té n e ti, r é sz b e n r é g é sz e ti (s z a b o lc si v á r á sa tá s) e r e d m é n y e it f e l h a s z n á lv a k o m p le x m ó d sz e r r e l, a z o k -
le v e le s a d a to k , a r é g é sz e ti f e g y v e r le ie tek , a z o k le v e le s fo r r á so k e g y b e v e té s é v e l r a jz o lta m e g a b o r so v a i v á r is p á n s á g h a tá r a it. A h a tá r ő r z ő v á r is p á n s á g n a k a X I. sz á z a d b a n k é t k ö z p o n tja v o lt, a z e g y ik k é ts é g te le n ü l a T isz a n a g y k a n y a r u la tá b a n , a X V . sz á z a d i v á r é p íté s t m e g e lő z ő e n m á r m e g lé v ő fö ld v á r b a n . A m á s ik k ö z p o n t a S z o v je tu n ió te r ü le té n a T isz a é s B o r so v a p a ta k to r k o la tá b a n m a is a n é v je lz ő fa lu m e lle tt. A h e ly n é v e le m z é s a la p já n m e g á lla p íto t ta, h o g y e te r ü le te n m a g y a r r a l v e g y e s s z lá v n é p élt. • A so r o z a t h a to d ik fü z e té t Makay L á sz ló írta. (K isv á r d a fe jlő d é s e 1468-ig. 1975. 26. p. + 6 m e ll.) L é n y e g é b e n v é v e a sz e r z ő m á r k o rá b b a n is m e r te te tt v á r o stö r té n e te r é s z le te s e b b é s m ó d s z e r e s e b b k ife jté s e . K is v á r d a tö r té n e té n e k azt a k o r sz a k á t tá r g y a lja , a m e ly r e u g y a n m á r v a n n a k o k le v e le s a d a ta in k , d e e d d ig a m a g y a r m e z ő v á r o s o k e k o r b e li k ia la k u lá s á r a m é g a r é sz le te s k u ta tá so k h iá n y o z ta k . A m a g y a r m e z ő v á r o s o k a X IV . s z á za d b a n in d u lta k fe jlő d é s n e k , k it e lje s e d ésü k , s z á m b e li é s g a z d a sá g i g y a r a p o d á su k a X V . sz á z a d r a e sik . M a k a y L á sz ló a k e d v e z ő fö ld r a jz i té n y e z ő k (r é v á tk e lő h e ly , ú th á ló z a t) m e lle t t rá m u ta t a V á rd a y c sa lá d g a z d a s á g p o liti k á já ra , d e n e m m e llő z i a la s sa n g y a r a p o d ó h e ly la k ó in a k e r ő fe s z íté s é t sem . M ező A n d r á s fe n te b b is m e r te te tt é s k o rá b b a n m e g je le n t ta n u lm á n y á n a k e b b e n a fü z e tb e n v a n a tö r té n e ti e lő z m é n y e . A jó l ta g o lt, o lv a s m á n y o s f e l d o lg o z á s m in tá u l s z o lg á lh a t a p o litik a i, g a z d a sá g i é s tá r s a d a lm i té n y e z ő k e t e g y a r á n t f ig y e le m b e v e v ő h e ly tö r té n e ti f e l d o lg o z á so k n a k . A k o r sz a k a z é r t z á r u l az 1468. é v v e l, m e r t a z e k k o r k ia d o tt m e z ő v á r o s i s z a b a d a lo m le v é lb e n te tő z ő d ik a tö b b m in t sz á z é v e m e g in d u lt fe jlő d é s. A z o lv a s ó
a z o k le v e le k e t ig e n jó m a g y a r fo r d ítá s b a n k a p ja m eg . A ta n u lm á n y o k j e le n le g h e te d ik — r e m é lh e tő le g nem u to ls ó — fü z e te Benda K á lm á n k ö z lé s e . (N y ó r y P á l é s V árday K a ta le v e le z é s e 1600— 1607. 1975. 51. p. + 4 m e ll.) A n a g y m ú ltú V á r d a y c sa lá d u to ls ó le á n y s a r já n a k m á s o d ik fé r jé v e l, az o r sz á g o s m é ltó s á g o k a t b e tö ltő N y á r y P á lla l v a ló l e v é l v á l tá sa n e m c sa k m a g y a r n y e lv i e m lé k , d e a sz á z a d fo r d u ló e s e m é n y e ir e is fo r rás. E n n é l m é g n a g y o b b a le v e le k m ű v e lő d é s tö r té n e ti je le n tő s é g e , m e r t a kor c sa lá d i v is z o n y a ib a , a fő ú r i h á z ta r tá s é s g a z d á lk o d á s m in d e n n a p ja ib a , a n e m e s i n a g y ú r i é le tfo r m á b a e n g e d b e te k in té st. A m ű v e lts é g , a h itv ilá g , a g y ó g y ítá s , a h á z a ss á g k ö té s e k o r b e li fo r m á it é p p e n ú g y m e g le h e t b e lő lü k is m e r n i, m in t a le v é lír ó k je lle m é t. A l e v e le k je g y z e ta n y a g a m in d e n r é sz le tr e k ite r je d ő e n tá jé k o z ta t a z é r in te tt e s e m é n y e k h á tte r é r ő l is. A h é t fü z e t — fő le g a z o n b a n a z u tó b b e m líte tt ö t — ta r ta lo m b a n é s k iá llít á s b a n e g y a r á n t fig y e le m r e m é ltó , a ta r ta lo m a sz e r z ő k fe lk é s z ü lts é g é t, a k ü ls ő fo r m a a s z e r k e s z tő é s a ta n á c s íz lé s é t é s á ld o z a tk é s z s é g é t d ic sé r ik . A z e lv is tis z te le tr e m é ltó , h o g y a n a g y t e r j e d e l m ű é s n a g y lé le k z e tű , á lta lá n o ss á g b a n m o z g ó ta r ta lo m ö s s z e fo g la lá s h e ly e t t s o r o z a tb a n m e g je le n ő k is e b b fü z e te k b e n is m e r te tik a n a g y m ú ltú h e ly e g y -e g y k o r sz a k á t, v a g y e g y -e g y je le n tő s s z e r e p lő te v é k e n y s é g é t. A k é ső b b m e g je le n e n d ő ö ss z e fo g la lá s sz á m á r a e z e k b e n v a n a té n y a n y a g l e fe k te tv e . M in d a z e lv , m in d a fü z e te k ta r ta lm a , m in d K is v á r d a m e g é r d e m li, h o g y a h e ly i é r d e k lő d é s e n tú l e z a v á l la lk o z á s a z e d d ig in é l n a g y o b b p u b lic i tá s t k a p jo n .
Balogh István
115
BÁLLÁ LÁSZLÓ:
Csillogó, lobogó, vibráló tájak Uzshorod, 1975, K árpáti Kiadó B á llá L á sz ló n e v e jó l is m e r t a m a g y a r o lv a s ó k ö z ö n sé g e lő tt. Ír á s a it g y a k o r ta k ö z lik k ö z p o n ti fo ly ó ir a ta in k , n a p ila p ja in k is. N e v e é s ir o d a lm i m u n k á s sá g a e g y b e fo r r o tt a S z o v je tu n ió K á r p á to n tú li te r ü le té n e k m a g y a r ir o d a lm á v a l. A K á r p á ti Ig a z S z ó fő s z e r k e s z tő je k é n t j e le n tő s s z e r e p e v a n a m a g y a r n y e lv i k u l tú ra é s m ű v e lő d é s m e g s z e r v e z é s é b e n é s ir á n y ítá sá b a n U k r a jn á n a k e b b e n a t é r s é g é b e n . A m in d e n n a p i ú js á g ír ó i m u n k a é s la p s z e r k e s z té s m e lle tt ig e n j e le n tő s é s s o k o ld a lú ir o d a lm i m u n k á s s á g á ll m ö g ö tte. 1951 ó ta — az u k rán é s az o ro sz n y e lv ű k ia d á s o k k a l e g y ü tt — töb b m in t 20 ö n á lló k ö te te je le n t m eg . A d r á m a k iv é t e lé v e l c sa k n e m v a la m e n n y i m ű fa jb a n o tth o n o sa n m o zo g . Irt v e r s e k e t fe ln ő tte k n e k (Z en g j h a n g o sa b b a n ! 1951; K itá r o m k a r o m , 1954; R o h a n ó é v e k so d r á b a n , 1956; N y á r i lá n g o k , 1961) é s g y e r m e k e k n e k (K ip -k o p k a la p á c s, 1959; T a p s i-tito k , 1972) e g y a r á n t, rip o r to k a t (É s fe lg ö r d ü l a fü g g ö n y , 1961; A h o ln a p ö r ö m é é r t, 1965; E z a v á r o s, 1962), r e g é n y e k e t (A J u v e n tu s 1 ű r u ta sa i, 1963; H id i P is ta b ic ik lis ta , 1963; M ed d ő fe lh ő k , 1964) é s n o v e llá k a t (P a rázs a h ó b a n , 1967; A v ilá g ó r a k e ty e g é se , 1970). K ö te te in e k tö b b s é g e a K á r p á ti K ia d ó g o n d o z á sá b a n j e le n t m e g . A z 1 950-es é v e k b e n a s z ü lő fö ld , a táj é s a n é p i é l e t je lle g z e t e s v o n á s a it b e m u ta tó v e r s e iv e l h ív ta fe l m a g á r a a f i g y e lm e t. E lső p ró za i ír á s a i a z 1960-as é v e k e le jé n je le n te k m e g . A g o n d o s ú j sá g ír ó i m u n k a s z ín v o n a la s r ip o r tk ö n y v e k e t é r le lt m e g a z ír ó b a n . E z e k b e n a r ip o r tk ö te te k b e n (É s fe lg ö r d ü l a f ü g
116
g ö n y , A h o ln a p ö r ö m é é r t, E z a város) az ú js á g ír ó k ö z é r d e k ű é s z r e v é t e le i és ta p a s z ta la ta i ö ss z e g e z ő d n e k e lső so r b a n a k u ltú r a é s a m ű v e lő d é s h e ly z e té r ő l, a p e d a g ó g iá r ó l é s ta n ü g y i p r o b lé m á k ról, m ű v e lő d é s s z o c io ló g iá r ó l é s a v á r o si é le tfo r m a a la k u lá sá r ó l stb . E zek a z ír á sa i u g y a n a k k o r — k ö z é r d e k ű é s p o liti k ai ta r ta lm u k m e lle t t — stílu s p r ó b á u l is s z o lg á lta k a sz é p ír ó i v é n a k ip r ó b á lá sá h o z , e lő k é s z ü le te t je le n te tt e k a k é s ő b b i r e g é n y e k é s n o v e llá k m e g ír á sá h o z . J e lle m z ő B á llá L á sz ló sz e r é n y s é g é r e , h o g y tö b b r e g é n n y e l é s je le n tő s n o v e llá s k ö te tte l a h á ta m ö g ö tt e ls ő so r b a n ú j sá g ír ó n a k , a k u ltú r a é s a m ű v e lő d é s h a r c o sá n a k v a llja m a g á t: „ N e m c su p á n a zért, m e r t ú js á g ír ó i p r o d u k c ió m te r je d e lm é b e n is tö b b s z ö r ö se a z ír ó in a k , h a n e m a z é r t is, m e r t írói te r v e im e t ú js á g író i é s sz e r k e s z tő i m u n k á m h o z ig a z í tom . L e g fő b b s z e lle m i tö r e k v é s e m , h ogy a la p , a m e ly e t g o n d ja im r a b íz ta k , m e g fe le lj e n fe la d a tá n a k . Ü g y é r z e m , h o g y e n n e k a la p n a k a te v é k e n y s é g e , s z ín v o n a la fo n to sa b b m o m e n tu m a K á r p á to n tú li m a g y a r s á g sz e lle m i é le té b e n , m in t a z o k a m u n k á k le h e tn é n e k , a m e ly e k e s e t le g m é g p lu s z k ik e r ü lh e tn é n e k a sz é p ír ó i to lia m a l ó l . . . M ió ta le h e t ő s é g e m n y ílt a z ú js á g ír ó i m u n k á h o z , a s z é p ír ó it m e llé k fo g la lk o z á s n a k te k in te m ” — id é z i a s z e r z ő t N a g y J á n o s, az E gy k ü lfö ld i m a g y a r ír ó c. c ik k é b e n . (A lfö ld , 1973. 8. sz.) A Csillogó, lobogó, vibráló tájak c í m ű k ö te tn e k is a g o n d o s ú js á g ír ó i m u n k a a z a la p ja . A sz e r z ő e b b e n a k ö n y v é b e n k é p z ő m ű v é s z e ti tá r g y ú ír á s a it
g y ű jtö tte c so k o r b a é s te tte le a z o lv a s ó a sz ta lá r a . A k ö te t a z o n b a n töb b a m in d e n n a p i rip o r te r i m u n k á n á l, jó v a l töb b e g y sz e r ű r ip o r tk ö te tn é l. T ö b b é te s z i az e le v e n sz é p ír ó i s t ílu s é s m in d e n e k e lő tt a b e ls ő á té lé s, a k ö n y v a n y a g á n a k a fo r rása, a k é p z ő m ű v é s z e tte l, a K á r p á ti t e r ü le t m ű v é s z e ti é le t é v e l v a ló te lje s a z o n o s u lá s : „ V a la m ik o r m a g a m is c é h b e li” -n e k sz á m íto tta m , a s z o b r á s z a t v o lt a fő fo g la lk o z á s o m ; a z írá s, a z ú jsá g ír á s c sa k v e ss z ő p a r ip a . A z u tá n é le te m ú g y a la k u lt, h o g y r ö v id e s e n é p p fo r d ítv a le tt. A rég i sz a k m a ir á n t a z o n b a n m e g m a r a d t b e n n e m v a la m i e g é sz e n s z e n v e d é ly e s r a g a sz k o d á s, a m i arra sa r k a llt, h o g y k é p z ő m ű v é s z e ti tá r g y ú írá so k k a l r e n d sz e r e s e n je le n tk e z z e m . M ondom ; tö b b e z a z ifjú s á g , a z ifjú k o r i sz a k m a i ir á n t é r z e tt n o s z ta lg iá n á l, tö b b a régi fe s tő - é s sz o b r á sz b a r á to k h o z v a ló ra g a sz k o d á s n á l, p á ly á ju k fig y e lé s é n é l. Ü g y é r z e m : a k é p z ő m ű v é s z e te t a z é r t t e k in te m é le t e m sz e r v e s , e lid e g e n ít h e te t le n r é sz é n e k , m e r t e b b e n a k ö r n y e z e t b e n v o lt r é sz e m a b b a n a n a g y é lm é n y b en , a m e ly n e m z e d é k ü n k n e k k ö z v e tle n ü l a z in d u lá s é v e ib e n m e g a d a to tt. Én a fe s tő , a sz o b r á sz o k k ö z t ta p a s z ta lta m m i az, a m ik o r a z e m b e r e k b e n az a lk o t ni h ív ó ú j é le t m in d e n la p p a n g ó e n e r g iá t fö ls z a b a d ít” — ír ja B á llá L á sz ló a k ö te t E lő sz a v á b a n . A fo r r á s é s a k iin d u ló p o n t e b b e n a k ö te té b e n is, m in t A világóra ketyegése c. n o v e llá s k ö te té n e k n é h á n y sz é p d a ra b já b a n ( ő s z i n y á r fá k , In k a r n á c ió stb.) az ifjú s á g é s a fe ls z a b a d u lá s e m b e r t ú jjá te r e m tő n a g y é lm é n y e , a z u n g v á r i „ fé n y e s s z e llő k ” k o rsza k a , a r ö v id é le tű K é p z ő m ű v é sz e ti F ő is k o la e g y k o r i n ö v e n d é k e in e k a sz e m p o n tjá b ó l v a ló lá t á s m ód . A z író is k ö z ü lü k v a ló é s in n e n „ m éri az id ő t” . A k ö te tb e n n em n e h é z fe lism e r n i az ö n é le tr a jz i m o z z a n a to k a t. In n e n v a n a s z e m é ly e s je le n lé t a k ö n y v c sa k n e m v a la m e n n y i ír á sá b a n ; e z a s z e m é ly e s je le n lé t te s z i m ű v é s z iv é é s ir o d a lm iv á a sz e r z ő sa já to s, d e e g é sz k o ru n k ra v o n a tk o z ó e m b e r i é s m ű v é sz i
v a llo m á s a it, h it v a llá s á t a m ű v é s z e t e r e jé r ő l é s sz e r e p é r ő l, a tö r té n e lm i s o r s fo r d u ló te r e m te tte ú j v ilá g u n k b a n . E z a j e le n lé t a lk a lm a t é s le h e t ő s é g e t ad az ír ó n a k e ls ő so r b a n n e m a s z a k s z e r ű é r té k e lé s r e (p e r sz e k ö z b e n e z t is e lv é g z i, b ár b e v a llo tta n n e m e z a z e r e d e ti c é l ja ), h a n e m a b e m u ta tá sr a , az e g y e s m ű v é s z i p á ly á k b e m é r é s é r e , a z ú j e m b e r i é s m ű v é s z i m a g a ta r tá si n o r m á k p o n to s m e g r a jz o lá s á v a l é s fe lm u ta tá s á v a l. A C sillo g ó , lo b o g ó , v ib r á ló tá ja k a K á r p á ti te r ü le t k é p z ő m ű v é s z e ir e és k é p z ő m ű v é s z e ti é le t é r e ir á n y ítja a f i g y e l m et. A te r ü le t p ik tu r á lis é le t e m á r a fe ls z a b a d u lá s e lő t t is (az ir o d a lm i é l e t te l e lle n té tb e n , a m e ly n e k a lig v o lt) j e le n té k e n y h a g y o m á n n y a l r e n d e lk e z e tt. M a p e d ig — B á llá k ö n y v é n e k ta n ú sá g a s z e r in t — S z o v je tu n ió -s z e r te „ K á rp á to n tú li is k o la ” n é v e n e m le g e tik . A t e r ü le t a lk o tó m ű v é s z e in e k g y ű jte m é n y e s tá r la ta it n é h á n y a lk a lo m m a l a s z a b o l csi, a n y ír e g y h á z i k ö z ö n sé g is m e g c s o d á lh a tta . A k ö te t az U n g m e n ti k é p z ő m ű v é s z e ti te le p n é g y n e m z e d é k b e li j e le n tő s e b b ta g ja in a k a z é le t é t é s m u n k á ss á g á t m u ta tja b e a z is k o la a la p ító i tó l, E r d é ly i B é lá tó l é s B o k sa y J ó z s e ftő l S o lté s z Z o ltá n o n é s H o r v á th A n n á n át M ik ita L á sz ló ig é s A v e r k ije v a L u d m ilá ig , a m a i fia ta lo k ig . A k ö n y v b e n B á llá L á sz ló 14 m ű v é s z (fe stő , sz o b r á sz , fa fa r a g ó ) é le t é t é s m u n k á s s á g á t is m e r te ti h o l é le s e b b , h o l k e v é s b é é le s k o n tú ro k k a l, r o k o n s z e n v e s e n r a jz o lv a m e g e m b e r i é s m ű v é s z i a la k ju k a t, m a g a ta r tá su k a t. M ű v é sz i e lv e ik e t é s c é lja ik a t, n e m k e v é s b é m ű a lk o tá sa ik a t a b e lső á t é lé s é s a h o z z á ju k v a ló s z e m é ly e s r a g a sz k o d á s, a m ű é lv e z ő é s a m flk r itik u s m ó d já n s z in te e g y sz e r r e é lv e z i é s íté li m eg . Ü g y ír r ó lu k , m in th a ő m a g a is m é g m in d ig „ sz a k m a b e li” le n n e . M ű v é sz i k é p m á s u k a t ú g y r a jz o lja m eg , h o g y k ö z b e n p o n to s é s é r z é k le te s m ű e le m z é s e k e t k a p u n k , é s íg y a lk o tá sa ik k a l is m e g ism e r k e d h e tü n k . B á llá le ír ó m ű e le m z é s e ib e n könyn y e d , e le v e n é s é r z é k le te s . E b b en jó l
117
Segíti ő t s a já to s sz á p ír ó i s tílu s a is. A m ű v é s z i k é p lé n y e g é n e k m e g r a g a d á s á ra, e ls ő so r b a n a „ lá tta tá sr a " tö r e k sz ik . M ég a z is m a g a e lé tu d ja k é p z e ln i az á lta la le ír t é s b e m u ta to tt k é p e k e t, ak i e g y é b k é n t so h a se m lá tta e z e k e t a m ű a lk o tá so k a t. L e ír á sa i n y o m á n n e m c s a k a fe s tm é n y k ö r v o n a la i r a jz o ló d n a k ki é le s e n , h a n e m a r á n y a i, s z ín e i, ső t h a n g u la ta i is. Kocka A n d rá s jó l is m e r t Jaszinyai tavasz c. k é p é n e k e le m z é s é b ő l p é ld á u l íg y : „A t é l g ö r c s e it o ld ó ta v a s z i fé n y k e lt e tte örö m e ls ő so r b a n a m ű v é s z s z é le s e c s e t jé n e k fé k te le n s z á g u ld o z á s á ban ju t k ife je z é s r e . B iz to s, g y o rs k é z z e l r a jz o lja m e g e lő s z ö r is k o n tú r o z v a a táj m o n u m e n tá lis (de itt a z é le s fo r m á t o l dó k ö d ö n ó t v a la m i á lm a ta g d e r ű v e l m a g a so d ó ) h e g y e it. S z é le s e c s e t te l v á z o lja fe l a k ö z é p - é s e lő té r b e a m é ly árn y é k ú h á z a k a t, a b o r á k a t; a k ö z tü k f e sz ü lő ta v a s z i ű jz ö ld te r e t o ly a n le n d ü le t te l v is z i f e l a v á sz o n r a , h o g y sz in te ü v e g la p n a k v a g y h á r ty á n a k é r e z z ü k (v a ló b a n ü v e g k é n t c s illo g a k ö d sz ü r te , m e g tö r t n a p su g a r a k b a n ), a lo m b ju k a t b o n tó fá k k o r o n á já t e g é s z e n v ilá g o s s á r g é k b ó l-fe h é r e k b ő l r a k ja fe l r o p p a n t p u h á n , s z in te ta m p o n o z z a a k é p r e . M ire m in d e z z e l e lk é s z ü l, m á r k ia la k u lt a m ű vén n éh án y m o z g á s ir á n y is. A z „ a r a n y m e ts z é s ” v o n a lá b a n e lh e ly e z e tt ú ttó l jo b b r a lé v ő h á z - é s fa c so p o r t ö n m a g á b a v is sz a té r ő k ö r fo r g á st v é g e z , az á te lle n e s b a lr a in d u l, a h e g y e k m e r é sz e n f ö l f e lé te n d á ln a k , s a tö b b i k é p e le m m o z g á s á t fé k e z i, s z a b á ly o z z a a fö lé je ív e lő d ő é g d a r a b . íg y jö n lé t r e az a b iz o n y o s n a g y o n m o z g a lm a s, n a g y o n sz ín e s, le h e le tf in o m lír a i v a lő r ö k r e é p ü lő k o c k a a n d r á si lá tv á n y , n y u g ta la n u l v ib r á ló , m o z g ó té r e le m e k b ő l, a lé g k ö r j e lle g z e t e s h a tá s a it m a x im á lis a n á tv e v ő é s v is sz a tü k r ö z ő s z ín e k b ő l: a h id e g s z í n e k (h eg y ek ) á tm e le g s z e n e k a p á r á tó l, a m e le g e k (h ázak , fá k ) le h ű ln e k a k ö d tő l, s íg y e g y m á s h o z s im u lv a a la k ítjá k k i a k é p sa já to s, s e ly m e s s z ín v ilá g á t.” I ly e n é s e h h e z h a so n ló „ m ű le ír á s o k k a l” g y a k o r ta ta lá lk o z u n k a k ö te tb e n . B á llá
118
le ír á s a i a lá tv á n y e r e jé v e l b írn a k és h a tn a k . S z in te ú jr a m e g fe s ti a k é p e t, d e n e m e c s e tte l, h a n e m to lla l. A szó k if e je z ő e r e jé v e l, a n y e lv v a r á z sá v a l; e l a d d ig , h o g y az o lv a s ó m é ltá n h ih e ti: ez m á r n e m is a fe s tm é n y , a m ű a lk o tá s v ilá g a , h a n e m B á llá L á sz ló é , a szép író é, a k i m a g a v a ll íg y az e m b e r r ő l és a táj sz é p s é g e ir ő l. V a la h o g y ú gy, m in t a k ö l tő, a lír ik u s , c sa k e z ú tta l n e m r itm iz á lja, n e m tö r d e li so r o k b a a s z ö v e g e t. T a lá n n e m v é le tle n , h o g y B a liá n a k , fia ta la b b k o r á b a n , a m ik o r m é g v e r s e k e t is írt, m in t lír ik u s n a k e g y ik le g fő b b é l m é n y e é s té m á ja a tá j, a sz ü lő fö ld v á l to z a to s sz ín p o m p á já n a k sz in te fe s tő i m e g j e le n íté s e v o lt. A Nyári lángok (1961) c ím ű k ö te té b e n g y a k o r ta t a lá l k o zu n k ily e n fé le lír a i tá jfe s té s s e l: A n a p r a fo r g ó s h iá b a v á r ja r o ss z k e d v ű e n n a g y s ö t é tlila
m á r k e le tr e n é z e tt, a k e lő n a p o t: vágn ak a k om ork ék égn ek fe lh ő -fo g a to k .
L ilá s k é k tó c s á k a s e m m ib e m e r e d n e k , é s fe n y e g e tő e n sö té tz ö ld a rét, é r te tle n n é z ik m e g k o p o tt k e r e sz te k a n a p r a fo r g ó v íg a r a n y sz ín é t. B á llá ifjú k o r á b a n k é p z ő m ű v é s z e ti ta n u lm á n y o k a t fo ly ta to tt, sz o b r á sz ak art le n n i. K o ra i v e r s e in e k le g tö b b jé b e n , így fő le g A nyár színeiben o tt é lt a z az ig é n y i6, h o g y n e c sa k le ír ja , h a n em m e g is „ fe s s e ”, a m it lá t. Ez a k ö ltő i k é p e ss é g s e g íti ő t a k é p z ő m ű v é s z e ti a lk o tá s o k o ly s z ín e s le ír á s á b a n é s é r z é k le te s m e g je le n ité s é b e n . A C sillo g ó , lo b o g ó , v ib r á ló tá ja k s z e r z ő je a k ö te tb e n sz e r e p lő k é p z ő m ű v é s z e k m in d e g y ik é v e l s z e m é ly e s k a p c s o la tb a n á llt v a g y á ll m a is. A z isk o la m e g a la p ító it, a n a g y ö r e g e k e t (E rd élyi B é la , B o k sa y J ó z s e f, K o c k a A n d rás) m e s te r é n e k v a llja , a tö b b ie k m u n k á s s á g á t p e d ig e ls ő so r b a n a b e a v a to tt k ortárs s z e m é v e l fig y e li é s é r té k e li. E r d é ly i Bé lát o ly a n s z u g g e s z tív e r e jű p e d a g ó g u s n a k é s m ű v é s z e ts z e r v e z ő n e k ta rtja , a k i-
n ek s z in te fe l se m b e c s ü lh e tő h a tá sa v o lt a te r ü le t e g é s z e sz á z a d i m ű v e lő d é si é le té r e , é s a k in e k a n e v é tő l e lv á la s z t h a ta tla n a n n a k a n a g y sz á m ú é s te h e t s é g e k b e n g a z d a g m ű v é s z g á r d á n a k a k i a la k u lá sa , a m e ly e t m a e g é s z U k r a jn á b a n K á r p á to n tú li is k o lá n a k e m le g e t n ek . B oksay Józsefben a m e s te r t, a t u d ó st é s a m ű v é s z t tis z te li, a k in e k a „ sz in te m á r k la s sz ik u s n a k sz á m ító k á r p á to n tú li tá jk é p ” m e g te r e m té s e fű z ő d ik a n e v é h e z , ak i a z o n o su ln i tu d o tt n e m c sa k a v id é k te r m é sz e ti é s h a n g u la ti s a já to s s á g a iv a l, h a n e m e fö ld te r ü le t la k ó i n a k le lk i é le t é v e l is. M anajló Fedor s z e r in te a P o d k a r p a tsk a R u s „ G y á sz” -á n a k , a k á r p á ta lja i sz e g é n y s é g n e k , a n é p é le t n e k a le g ig a z ib b fe s tő je ; K ocka A ndrás m u n k á s sá g á b a n p e d ig a „ jó k e d v ű , d e rű s r e n d ”, a h a r m ó n ia m e g te r e m té s é t v é li a le g s z e b b é s le g n a g y o b b m ű v é s z i m e g v a ló s ítá s n a k . Soltész Z o ltá n t a c s il lo g ó , lo b o g ó , v ib r á ló tá ja k fe s tő jé n e k n e v e z i, a k in e k a m u n k á s sá g á b a n a t e l je s K á r p á to n tú l képe k ib o n ta k o z ik „ fö ld r a jz ila g is, m e r t s z in te k e r ü le te k s z e r in t le h e t e tt v o ln a sz é tr a k n i a z e g é sz e x p o z íc ió t, és érdekes tu r ista u ta k a t te n n i a z á llv á n y o k k ö z ö tt, g o n d o la tb a n e llá to g a tv a a jó l is m e r t h e l y e k r e . S o k a r c ú v id é k ü n k n e k e s z e n v e d é ly e s m e g f ig y e lő je n é g y é v tiz e d e s m u n k á s s á ga so rá n tá ja in k n a k sz in te m in d e n h a n g u la tá t v á sz o n r a v itte , s a le g k ü lö n b ö ző b b lír a i é s e p ik a i ta r ta lo m m a l t e lít e t te m e g őket" — ír ja a fe s tő r ő l e g y k ie v i g y ű jte m é n y e s k iá llítá s a ü r ü g y é n . N a g y e lis m e r é s s e l a d ó z ik Kassai A n ta l é l e t m ű v é n e k , a k in e k a k é p e i a s z o v je t h a za h a tá r a in tú l — F r a n c ia o r sz á g b a n , O la sz o r sz á g b a n é s c sa k n e m v a la m e n n y i s z o c ia lis ta o r sz á g b a n — is jó l ism e r te k . O az, ak i m ű v é s z e té b e n az E r d é ly i é s a B o k sa y h a g y o m á n y t s z in te tiz á lt a é s s a já to sa n e g y é n i é s ú j e le m e k k e l g a z d a g í to tta . M e g k ü lö n b ö z te te tt fig y e le m m e l ír a p á ly a - é s n e m z e d é k tá r s a k m u n k á s sá g á r ó l, a k ö z v e tle n ü l a fe ls z a b a d u lá s u tá n in d u ló m ű v é s z e k r ő l, a R ep in S tú d ió e g y k o r i fia ta lja ir ó l; (a k ik k ö z é an
n a k id e jé n ő m a g a is ta r to z o tt) a fia ta lo n e lh u n y t ig e n te h e ts é g e s Szőke Ist vánról, az o r sz á g o s h írű „K ora ta v a s z ” fe s tő jé r ő l, Habda Lászlóról , é s a „K ék s z in fó n iá k ” sz e r z ő jé r ő l, S zta skó G yu lá ról. A b e r e g sz á s z i s z ü le té s ű é s m a is o tt é lő , e g y k o r i té g la g y á r i m u n k á s n ő t, az a u to d id a k ta H orváth A n n á t a „ m ű v é sz e t, a k u ltú r a m in d e n e s é n e k , p á r a tla n u l so k o ld a lú , s z ín e s , m o b il, h a r sá n y e g y é n is é g é n e k n e v e z i. H o r v á th A n n a n é p i-m ito ló g ia i ih le te tts é g ű m ű v é s z e te n e m c s a k sz ű k e b b h a z á já b a n é s S z o v je tu n ió -s z e r te , h a n e m M a g y a r o r sz á g o n is jó l ism e r t. S o k o ld a lú , n é p i „ ő s te h e ts é g ”. F a fa r a g ó é s szo b rá sz, k e r a m ik u s é s é r e m m ű v é s z e g y sz e r r e , d e u g y a n a k k o r k itű n ő k ö n y v illu s z tr á to r , d ís z le tte r v e z ő é s b e ls ő é p íté sz , ső t k ö z ír ó is, a „ M e g tö r t c se n d ” c ím ű a k tu á lis é s a g ita tív e r e jű r ip o r tk ö n y v sz e r z ő je . B á llá L á sz ló H o r v á th A n n a e g y é n is é g é b e n a m in d ig k ís é r le te z ő é s ú ja t k e r e ső , a fe lfe d e z é s iz g a lm a it m in d u n ta la n u l m ű v é s z i a lk o tá s s á fo r m á ló m ű v é s z tip ik u s a la k já t m in tá z z a m e g , a k i e r e d e ti te h e ts é g é v e l és m ű a lk o tá s a iv a l h o l e b b e n , h o l a b b a n a m ű fa jb a n e jti c so d á la tb a n e m c s a k h í v e it, h a n e m a tá r la tlá to g a tó k ö z ö n s é g e t is. B á llá L á sz ló n a k a k itű n ő m ű v é s z i p o r tr é k m e g r a jz o lá sa é s e le m z é s e i k ö z e p e tte a rra is v a n m ó d ja é s id e je , h o g y k ö r k é p e t a d jo n n e m c s a k m in te g y h a t v a n é v m ű v é s z e ti é le té r ő l, h a n e m arról a n a g y h o r d e r e jű v á lto z á sr ó l is, a m i az e lm ú lt h a r m in c é v a la t t sz ű k e b b h a z á já b a n , a K á r p á ta ljá n v é g b e m e n t a tá r sa d a lo m b a n , a g o n d o lk o d á s b a n é s a m ű v é s z e tb e n e g y a r á n t. A z o lv a s ó n a k a k önyvet la p o z g a tv a gyakran tá m a d o ly a n é r z é se , h o g y a sz e r z ő sz á m á r a a m e g v á lto z o tt ú j é le tn e k , a tá r sa d a lm i v á lto z á s n a k a m e g r a jz o lá sa le g a lá b b o ly a n fo n to s, m in t a s z e r e te tt k é p z ő m ű v é s z e k b e m u ta tá sa . A k ö te t — a sze r z ő b e v e z e tő so ra i s z e r in t is — v a llo m á s. V a llo m á s, d e n e m c s a k a m ű v é s z e tr ő l, h a n e m a tá jró l, a h a z á r ó l é s az ú j tá r s a d a lm i ren d rő l, a sz o c ia liz m u s r ó l is.
119
A k ö n y v b ő l a p a tr ió ta szó l h o z z á n k : a s z ő k é b b s a tá g a b b h a z a sz e r e lm e se . T a lá n ez a z é r z e le m , e z a g o n d o la t ad e n n e k a k itű n ő e n m e g ír t, d e e g y é b k é n t la z a s z e r k e z e tű k ö n y v n e k e g y s é g e t és ig a z i m ű v é s z r e v a lló s z e m lé le te t. M in d e n b iz o n n y a l e z t s u g a llja a c ím is, a C sillo g ó , lo b o g ó , v ib r á ló tá ja k , a m e ly a k a r v a -a k a r a tla n u l a K á r p á to k h e g y v ö lg y e it, „ v a d r e g é n y e s ” tá ja it id é z i a g y a n ú tla n m a g y a r o lv a s ó n a k . A tá j, a h aza, a n é p m e g v á lto z o tt ú j é le t e fö lö tt é r z e tt é le tö r ö m fo r m á lja -h a tja á t a z író g o n d o la ta it é s d ik tá lja a k ö n y v so ra it. B á llá ig a z i p a tr ió ta ; a b b ó l a fa jtá b ó l v a ló , a k i h a a K a u k á z u sb a n v a g y az U r a ib a n já r is, s z e m e i e lő tt m in d u n ta la n a K á r p á to k b é r c e i v o n u ln a k e l; aki iz g a lo m b a jö n , h a a sz ü lő fö ld jé r ő l h a ll, h a a n n a k je lle g z e t e s s é g e it fe d e z i fe l, m e s sz e , tö b b e z e r k ilo m é te r r e a z o t t h o n tó l; e g y B o k s a y -k é p e s e té b e n p é l d á u l íg y : „ . . . h á n y s z o r m e g tö r té n ik v e lü n k , h o g y sz ü lő fö ld ü n k tő l e z e r k ilo m é te r e k r e b o ld o g ö r ö m m e l s z a la d u n k od a e g y k é p h e z , m e g d o b b a n ó s z ív v e l o tth o n u n k r a e m lé k e z v e n é z z ü k r a jta a j e l le g z e te s m e le g , v ö r ö s e s -b a r n á s s z ín e k k e l á b r á z o lt is m e r ő s tá ja t. E zer m á s k ö z t n y o m b a n m e g is m e r jü k a k é p e t,
120
a n é lk ü l, h o g y e lo lv a s n á n k a sz e r é n y k is b e tű s n é v a lá ír á s t.” A k ö te tb ő l lé p te n -n y o m o n k iü tk ö z ik a s z ű k e b b h a z á ró l s h a z á h o z s z ó ló v a llo m á s . B a liá b a n a m á r h a z á r a t a lá lt n é p o tth o n te r e m té s é n e k a z ig é n y e m u n k á lk o d ik . E m b eri és m ű v é s z i c é lja is, h o g y n é p e , e z a s o k a jk ú n é p , m é g o tth o n o sa b b á te h e s se h a z á já t. S z ü lő fö ld jé n e k m ű v é s z e ir ő l sz ó ló ír á s a it is a z é r t g y ű jti c so k o r b a és a d ja á t a z o lv a s ó n a k , h o g y e z z e l is o t t h o n o sa b b á é s g a z d a g a b b á te h e s s e n é p é n e k é le té t. A C sillo g ó , lo b o g ó , 'v ib r á ló tá ja k c í m ű B a lla -k ö te te t h a sz o n n a l fo r g a th a t já k m in d a z o k , a k ik m e g a k a r n a k is m e r k e d n i a K á rp á ti te r ü le t k é p z ő m ű v é s z e ti é le t é v e l, a K á r p á to n tú li isk o la k é p z ő m ű v é s z e iv e l é s s ik e r e s m ű a lk o tá sa iv a l. B á llá L á sz ló k ö n y v e n e m c s a k a z é r t iz g a lm a s, m e r t ez a z e ls ő ö s s z e g e z é s a te r ü le t k é p z ő m ű v é s z e té r ő l, h a n e m a z é r t is , m e r t v a llo m á s o s le ír á sa ib a n sz in te m in d e n ü tt o tt é r e z z ü k a s z ü lő fö ld é s a h a z a ir á n ti h a tá r ta la n sz e r e te té t é s r a jo n g á sá t. K ár, h o g y a z e g y é b k é n t s tílu s o s a n é s sz a k s z e r ű e n m e g ír t k ö n y v te lje s e n n é lk ü lö z i a k é p z ő m ű v é s z e ti a lk o tá so k s z e m lé le te s b e m u ta tá sá t. P á l G y ö rg y
S zabolcs-S zatm ár m egyei földrajzi olvasókönyv Ö rö m m el k ö sz ö n tjü k a z ú ja b b m e g y e i o lv a s ó k ö n y v e t. M in d e n b iz o n n y a l h a s z n o s k é z ik ö n y v e le s z e z a k ö te t — a h o g y a n a sz e r k e sz tő , d r. F risn y á k S á n d o r m a g a is sz e r e tn é — a k ö r n y e z e tis m e r e t é s a fö ld r a jz ta n ítá s á v a l fo g la lk o z ó p e d a g ó g u so k n a k , a T IT -e lő a d ó k n a k , a h o n is m e r e ti sz a k k ö r ö k n e k , id e g e n v e z e tő k n e k é s a S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e ir á n t é r d e k lő d ő k n e k . A k ö n y v r e n d e lte té s e te h á t e g y fe lő l o k ta tá si, m á s fe lő l azonban k ö z m ű v e lő d é si, k ö z e le b b r ő l h o n ism e re ti. E n n e k a s z in té z is n e k a m e g v a ló s ítá s á v a l a g y a k o r la ti h a s z n á la tr a s z á n t k é z ik ö n y v b e n s ü r g e tő s z ü k s é g le te t, tá r s a d a lm i ig é n y t e lé g ít e t t k i a r a n g o s s z e r z ő i k o lle k tív a . A k ö n y v a d is c ip lin á k k ö z ü l k ie m e lte n a fö ld r a j z o t te k in ti s tú d iu m a tá r g y á n a k , d e m ár az e lő s z ó b ó l m e g tu d ju k , s a k ö te t e t v é g ig o lv a s v a s e m m i k é ts é g ü n k se m m a rad a fe lő l, h o g y a fö ld r a jz , m in t a z is k o la i o k ta tá s e g y ik ta n tá r g y a , é p p e n ú g y ö s s z e te tt é s tö b b tu d o m á n y á g e r e d m é n y e it h a s z n á lja fe l, ö tv ö z i e g y b e , m in t p l. a tö r té n e le m . B á r a s z e r z ő k e g y ik e s e m k ö z li a d a ta in a k fo r r á sa it, le lő h e ly e it, m é g is á t s ü t a z e g y e s ta n u lm á n y o k o n a z o k fo r rá sb á z isa , a k u ta tá si e r e d m é n y e k b iz to s tá m a sz té k a . A z o lv a s ó k ö n y v i fe ld o lg o z á si fo r m a te r m é s z e té b ő l k ö v e tk e z ik , h o g y s z o lg á lja é s ig é n y li a z o lv a s ó ja a k tiv itá s á t, h o g y is m e r e tk ö z lé s e in e k , s f e l s o r a k o z ta to tt d o k u m e n tu m a in a k é r d e k lő d é s t k e lt é s é v e l ö sz tö n z i azt, h o g y u tá n a n é z z e n d o lg o k n a k , n e m c s a k a z ig a z sá g m e g n y u g ta tó b iz to s íté k a k é n t, h a n e m a té m a , a tá r g y m é ly e b b ö s s z e fü g
g é s e in e k fe ltá r á sa , m e g é r té s e é r d e k é b en . E z é r t ta lá n jó le t t v o ln a je g y z e t a p p a r á tu s sa l é s ir o d a lo m je g y z é k k e l is fe ls z e r e ln i a k ö n y v e t. A z e lő b b ie k e l l e n é r e se m fé r k é ts é g a z e g y e s ta n u lm á n y o k tu d o m á n y o s sz ín v o n a lá h o z . T a n u lm á n y k ö te ttő l m in d e n k é p p e n e g y n a g y o b b tá r g y k ö r h ö z k a p c so ló d ó tu d o m á n y o s é r te k e z é s e k e t v á r a z o lv a s ó . A z o l v a só k ö n y v b e n a z o n b a n — h a ta n u lm á n y o k m e g fé r n e k is b e n n e — , e ls ő so r b a n o ly a n s z e m e lv é n y e k e t is k e r e sü n k , a m i ly e n e k n e k a b e m u ta tá sa , fe ld o lg o z á s a az o lv a s ó t is b e v o n ja a lk o tó m ó d o n a m e g is m e r é s i fo ly a m a tb a . A k ö te t ta n u l m á n y a ib a n é r v é n y e s ü lő tu d o m á n y o s s z ín v o n a l e s e te n k é n t k iz á r ja a z e lő b b ie k b e n ig é n y e lt, s a k ö n y v te r m é s z e té tő l e le v e e lv á r h a tó , az o lv a só t a lk o tó m u n k á r a k é s z te tő e m ó c ió k a t. A k ö n y v k ö z r e b o c sá tó ! íg é r ik , h o g y le s z m é g fo ly ta tá s , é s a m o s t n e m is m e r te te tt v á ro so k , k ö z é p fo k ú v a g y r é s z le g e s k ö z é p fo k ú k ö z p o n to k b e m u ta tá s a m a jd a m á so d ik k ö te tb e n k e r ü l so rra , e z é r t is v é l jü k fo n to s n a k é s m e g fo n to la n d ó n a k a z e lő b b ie k b e n t e t t é s z r e v é te le in k e t. A m o s ta n i k ö te t s z e r e n c s é s f e j e z e t c í m e k k e l ta g o lja m e g y é n k te r m é sz e ti, g a z d a sá g i é s te le p ü lé s fö ld r a jz á t. E z e k e t a feje z e tie k e t z á r ja te r m é s z e ti tá ja k m o z d u la tla n n a k tű n ő e g y s é g e it é p p e n a m a i d in a m ik u s v á lto z á s a ib a n b e m u ta tó fe je z e t, m e ly b e n a te r m é s z e te t á ta la k í tó e m b e r t lá th a tju k é s a z t a h a ta lm a s erő t, a m it a te r m é s z e t á ta la k ítá s á b a n ,
a z e m b e r i s z ü k s é g le te k k ie lé g íté se é r d e k é b e n a k ö zö ssé g i tá rsa d a lo m , a s z o cia lista r e n d s z e r f e j t k i és t e tt le h e tő v é .
121
S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e te r m é sz e ti fö ld r a jz a dr. Borsy Zoltán to llá b ó l k e r ü lt a k ö te tb e . A N y ír sé g te r m é s z e tr a j z á t g a z d a g e r e d m é n y e k k e l k u ta tó is m e r t tu d ó s a tá j te r m é s z e tfö ld r a jz i k é p é t o ly a n p o n to s sá g g a l tá r ja e lé n k , h o g y — tu d o m á n y o s s z a k k ife je z é s e in e k so k a sá g a e lle n é r e is — m illió k b a n s z á m o la n d ó fö ld tö r té n e ti s z a k a s z o k a t tu d u n k á tfo g ó a n m e g ism e r n i s e g íts é g é v e l. A d é l-n y ír s é g i g y e p v a sé r c e k r ő l s z á llin gó h ír e k n e k já r a v é g é r e dr. K uknyó János írása, m e ly b e n a s z a k e m b e r m e g g y ő z ő é r v e lé s é v e l o s z la tja e l a té n y e k k ö rü l a le g e n d á t, é s a g y e p v a s é r c v a ló sá g o s é r té k é t h o z z a tu d o m á su n k r a . A S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e v é d e tt te r ü le te i é s te r m é sz e ti r itk a sá g a i c. ír á s f e l b o rzo lja — jó é r te le m b e n — az e m b e r id e g e it. F é ja G éza ír ja a „ T a lá lk o z á s B e r e g g e l” cím ű , m é g k é z ir a tb a n lé v ő k ö te tb e n s z e r e p lő e s s z é jé b e n , h o g y a h a r m in c a s é v e k b e n a p o litik a i k ü z d e l m e k v ih a r t k a v a r ó lé g k ö r é b e n já rt u g y a n erre, d e c sa k a m ik o r a h a tv a n a s években ú jr a v is s z a té r t v id é k ü n k r e , v e tt e é sz r e a te r m é s z e ti s z é p s é g e k e t, a m e g k a p ó k ö r n y e z e t é r té k e it. Ez az írá s is b iz o n y ítja , h o g y m ily e n g a z d a g o k v a g y u n k é s h ív j a fe l sz ív b e m a r k o ló a n a fig y e lm e t arra, h o g y m e n n y ir e p a z a r ló a k is. A te r m é sz e ti é r té k e k r ő l k ö z ö lt le ltá r , sa jn o s, m a m á r e s e te n k é n t c sa k e ls z a la s z to tt á lo m . A z ú ttö r ő k n e k é s a h o n is m e r e ti m o z g a lo m te r m é s z e tv é d e l m i s z e k c ió in a k , d e m in d e n k in e k , aki c s a k v a la m it is te h e t, s z ü k s é g e s m e g m o z d u ln ia , h o g y természeti értékeink
megmaradjanak, újjáéledjenek szocia lizmust építő népünk örömére, uno káink, utódaink javára. H. Szabó Béla ír á sa — p o n ta tla n sá g a i e lle n é r e is — tö b b e k k ö z ö tt e z é r t n a g y o n fig y e le m r e m éltó . A k ö v e tk e z ő fe je z e tb e n a m e g y e g a z d a s á g fö ld r a jz á v a l fo g la lk o z n a k a s z e r zők. M i s z ív e s e n v e ttü k v o ln a , h a e b b en a r é sz b e n tö b b h e ly e t k a p a z ip a ri fö ld ra jz. A m e g y e ip a r á r ó l dr. Frisnyák Sándor s z ó l n a g y a la p o s sá g g a l, r e n d s z e
122
r e z e tte n , s m é g is h iá n y é r z e tü n k tám ad a ta n u lm á n y o lv a s á s a u tá n . Ü g y g o n d o lju k , h o g y a m e g y e ip a r á n a k a f e j le s z té s e töb b , m in t a fe le s le g e s m u n k a erő fo g la lk o z ta tá s á n a k a m e g o ld á sa . A te r m e lé k e n y s é g , a m e g fe le lő h e ly r e t e le p íte tt ip a r fe jle s z té s p o litik a i, tá r s a d a lm i é s életm ó d o .t v á lto z ta tó .k ih a tá sú . rrúnt e z t az ír á s e g y -e g y m o n d a ta m a g a is b iz o n y ítja . Dr. K u knyó János, dr. Vargha László Gyula, n é h a i Nagy Sándor a s z a b o lc si m e z ő g a z d a s á g h ír e s te r m é k e it m u ta tja b e, a z a lm a , a d o h á n y , m a jd a b u r g o n y a é s a sza tm á ri s z ilv a k e r ü l e g y m á s u tá n sz ó b a . E zek az írá so k a z e g y sz e r ű le ír ó m ó d sz e r e n tú l é r té k e lé s s e l é s ja v a s la to k k a l is g a z d a g ítjá k is m e r e te in k e t a n e v e z e te s s z a b o lc si te r m é k e k r ő l, a z o k jö v ő jé r ő l. A te le p ü lé s fö ld r a jz i té m á jú f e j e z e t b en m e g y é n k n é p r a jz o s a i is sz ó h o z ju to tta k . Dr. Süli Zakar István a m e g y e te le p ü lé s h á ló z a tá t té r k é p e z i fe l, s f e l r a jz o lja a to v á b b lé p é s ú tjá t is, a m i n é l k ü l a fa lu é s a v á r o s k ö z ö tti k ü lö n b sé g , az e lm a r a d o tts á g , v a g y s z in tk ü lö n b s é g n e m o ld h a tó fe l, é s a m in d e n k it e g y a r á n t m e g ille tő é le tm ó d , é le ts z ín v o n a l fe j le s z t é s e n e m k é p z e lh e tő el. Dr. Balogh István a la p o s r é s z le te s s é g g e l, tu d o m á n y o s p o n to s sá g g a l, n a g y m e g e le v e n ítő e r ő v e l m u ta tja b e a sz a b o lc s-s z a tm á r i fa lv a k é s p a r a sz th á z a k n é p r a jz á t. E b b e n a z ír á sb a n találunk olyan szem el
vényeket, am elyeket a tanítási órákon, vagy honismereti szakköri foglalkozá sokon is be lehet mutatni, s a jó l sz e r k e s z te tt r a jz o s v á z la ta i k iv e t ít v e s z e m lé le t e s s é te s z ik n a g y o b b c so p o r t s z á m á ra a sz ö v e g e t. T öb b ily e n r e le n n e s z ü k sé g az o lv a s ó k ö n y v m ű fa já t m a g á é n a k v a lló k ö te tb e n . N y ír e g y h á z a é s M á té s z a lk a fö ld r a jz i m e g k ö z e líté s ű , d e n é p ra jzi e s z k ö z ö k e t is a lk a lm a z ó le ír á s á t ta lá lju k dr. Frisnyák Sándor és dr. Csö mör Zoltán k ö z le m é n y é b e n , s v á r ju k a tö b b i v á r o su n k b e m u ta tá s á t is a k ö v e t k e z ő k ö te tb e n . A v á lto z ó tá ja k c. fe je z e tb e n ta lá lju k
dr. Erdész Sándor n é p r a jz k u ta tó ír á sá t
a S z a tm á r -b e r e g i-s ík s á g te le p ü lé s e ir ő l, e s g a z d a sá g i é le té r ő l. T a lá n ez a ta n u l m á n y s z e r k e s z té s ile g jo b b a n ille t t v o ln a a te le p u lé s fö ld r a jz i fe je z e tb e , a h o l h a so n ló té m á jú ír á s is h e ly e t k a p o tt. A J a a u lm a n y m e g y é n k e t n é p r a jz i sz e m p o n t ból so r o lja tá je g y s é g e k b e , é s a t e le p ü lés, a g a z d á lk o d á s e g y e s k é r d é se i m e l le tt b e p illa n th a tu n k a n é p i m ű v é s z e tb e , e s nér>t\agyr>manvok h a'‘ís~'X ~~tanulm ány h a sz n o sa n s e g íth e ti a h o n is m e r e ti-n é p ra jzi sz a k k ö r e in k m u n k á já t. A R é tk ö z lo ld r a jz i k é p é t dr. Korm ány Gyula r a j z o lja m e g , n e m fe le jtk e z v e e l a fö ld r a j zi té n y e k b e m u ta tá sa m e lle t t e z e k k u l tu r á lis v e tü le te ir ő l sem , e z e g y ik é r d e m e e s é r d e k e s s é g e ta n u lm á n y á n a k . A z E c se d i-lá p r é g e n é s m a c ím m e l is m é t n é p r a jz i je lle g ű ír á s t o lv a s h a tu n k a k ö n y v b e n . A lá p rég i k u ta tó ja , dr. Far kas József, — m in t dr. B a lo g h I s tv á n — ü g y e s e n h e ly e z i e l ta n u lm á n y á b a n a z o k a t a s z e m e lv é n y e k e t, a m e ly e k é r te lm i le g e s é r z e lm ile g e g y a r á n t m e g r a g a d h a tjá k az o lv a s ó t, s a jó ta n á r v e z e t é s é v e l e le v e n n é v á lh a t a ta n ítá si óra is E z b iz o n y n e m k is é r d e m e e n n e k a d o lg o z a tn a k . T a rp a é s v u lk á n ja , Á rv íz és ú jjá é p íté s a S z a m o s v ö lg y é b e n , a
N y ír sé g v is s z a v a r á z s o lt ta v a i c. ta n u l m á n y o k dr. K uknyó János m u n k á i A sa já t e r e d e ti, a té m á t jó l m e g r a g a d ó fe lv é te le i te sz ik s z ín e s s é é s é lm é n y s z e r ú v e ír á sa it. A S z a m o s v ö lg y é n e k ú jj á é p ít é s é n e m c s a k fö ld r a jz ó r a i, h a n e m o sz tá ly fő n ö k i órai té m a is. A z e m b e r i e g y ü ttm ű k ö d é s, a k ö z ö ssé g , a s z o c ia liz m u s e r e jé n e k d ia d a la sz é p é s jó l m e g fo g o tt le ír á s t k a p o tt e b b e n a ta n u l m á n y b a n . És h o g y v a n n a k m é g te n n i v a ló in k ? Ig en , v a n n a k ! A z e m b e r n e k n e m c s a k a m u n k a e r e jé r e ta rt s z á m o t a s z o c ia lis ta te r m e lé s , h a n e m g o n d o sk o d ik is te s ti, s z e lle m i fe lfr is s ü lé s é r ő l, m é ltó é le tk ö r ü lm é n y e ir ő l, e z t a v is s z a v a r á z s o lt ta v a k r ó l k é s z ü lt le ír á s is b i z o n y ítja . ö s s z e g e z v e : h a sz n o s a n g y a r a p o d o tt a z o k ta t ó -n e v e lő m u n k a k é z i k ö n y v tá r a é s g a z d a g a b b le t t a m e g y e i h o n is m e r e ti m o z g a lo m is e z z e l az ig en é r d e k e s és é r té k e s — o lv a s ó k ö n y v h e ly e tt ta lá n in k á b b m o n d h a tju k íg y — ta n u lm á n y k ö te tte l.
(A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának kiad ványa. Szerk. dr. Frisnyák Sándor Nyíregyháza, 1975.) G y a r m a th y Z sig m o n d
123
C S E R H A T JÓ ZS EF:
Alszik a sz a rv as B iz o n y á r a a v é le t le n h o z h a tta íg y , m é g is v a n v a la m i je lk é p e s a b b a n , h o g y a D u n á n tú lr a e ls z á r m a z o tt C se r h á t J ó z s e f k ö te te a N y ír s é g i N y o m d á b a n n y e r te e l k ü ls ő fo r m á já t. E s z e r é n y k ö te t m e g je le n te t é s e u g y a n is a z e g y m á s t v á l la lá s t is jó l p é ld á z h a tja . S z e r z ő je , ak i B a lsa m e lle t t e g y ta n y á n n ő tt fe l, V e n c s e llő n s n é h á n y o s z tá ly t N y ír e g y h á z á n já r t isk o lá b a , tö b b e s e tb e n v is s z a e m lé k e z ik g y e r e k k o r á r a , id é z i ír á s a ib a n e z t a tá ja t. A z it t é lő k p e d ig k e llő k é p p e n m é ltá n y o ljá k a r a g a sz k o d á s t é s íg y s e g ítik é le tb e n ta r ta n i a z e m lé k e z e té t. A k ö te te t o lv a s v a n y o m b a n k ite ts z ik , h o g y a v ilá g r ó l s z e r z e tt ta p a s z ta la tn a k , is m e r e tn e k n e m v o lt h íj á n a k ö ltő . C se r h á t J ó z s e f 1 915-b en s z ü le te tt, s k o rán , 19 6 9 -b en h a lt m e g , m e g é lt e g y d a rab tö r té n e lm e t. A v e r sír á s in d íté k a i, ö sz tö n z ő im p u lz u s a i — h a n e m is m in d v é g ig — e h h e z a z ív h e z k ö th e tő k , s n y o m o n k ö v e th e tő k . E z e n h a la d v a ú g y tű n ik , in k á b b a p a d t h a n g u la tá b a n m in t á ra d ó jó k e d v é b e n n y ú lt a to llh o z C ser h á t J ó z se f. L e g tö b b sz ö r a s z e g é n y s é g é v e z r e d e s p a n a sz á b ó l v e tt a sz á já r a és le g in k á b b a h a jo ló , k ü sz k ö d ő e m b e r t é n e k e lt e m e g . S o k sz o r é s s o k fé le k é p p e n . E n n e k e lle n é r e e z a k is g y ű jte m é n y v é k o n y n a k m o n d h a tó . O k á t a b b a n k e r e s h e tjü k , h o g y a z A ls z ik a s z a r v a s -s a l o ly a n p o sz tu m u sz m ű v e t v e h e t k e z é b e a z o lv a s ó , m e ly a v á lo g a tá s so r á n é r té k e lh e tő , a rra é r d e m e s ír á s o k a t ta r ta l m a z z a csak . V a r g a Im r e , a z u tó s z ó ír ó ja — ak i e g y sz e r s m in d a z é le t p á ly a s k ö lté s z e t so m m á z á sá r a is v á lla lk o z o tt — tu d ó s ít
124
arról, h o g y C se r h á t v e r s e it r a n g o s ir o d a lm i fo ly ó ir a to k is k ö z ö lté k . A z é le tm ű so k d a r a b ja m e g j e le n t a K e le t N é p e , a M a g y a r C silla g , a z E r d é ly i H e lik o n , a S o r su n k , k é s ő b b a z É le t é s Iro d a lo m , K o rtá rs, J e le n k o r stb . h a sá b ja in , k ü lö n b ö ző a n to ló g iá k b a n . S a já t k ö ltsé g é n A m a g r a s e m ü g y e l s e n k i c. v e r s e s k ö te te t (1941); K i l é p ü n k az állószék b ől c. r a p sz ó d iá t (1943); A b a l s a i f ö l d c. tiz e n k é t é n e k b ő l á lló e p o s z t (1948) a d o tt k i a k ö ltő . E g y éb n a g y o b b lé le g z e tv é t e lű ír á s á t m é g e n n y i s z e r e n c s e s e m k ís é r te , p o r o so d ó k é z ir a t b a n m a r a d t. M á so k is e m lítik , d e a z u tó sz ó s z ö v e g é b e n is m e g ta lá lh a tó , h o g y I lly é s G y u la m in t a v id é k e n k a lló d ó t e h e ts é g e k e g y ik é t ta r to tta sz á m o n . M o sta n i k ö te te te m a tik u s ta g o lts á g b a n a k ö z é le t i je lle g ű , a te r m é s z e tte l k a p c s o la to t tartó, v a la m in t a s z e m é ly e s so r sr ó l v a lló v e r s e it ta r ta lm a z z a . A k átyúban f e j e z e tc ím a la tt az 1940— 44. k ö z ö tti id ő s z a k v e r s e it t a lá l ju k , s k ö z ü lü k n e m e g y e m lé k e z e te s m a ra d k é p i fr is s e s é g é v e l, e le v e n s é g é v e l. A sz ü lő fö ld sz e r e te té t, a fe ln e v e lő k ö r n y e z e th e z v a ló v o n z ó d á s á t b e n s ő s é g e s, d e o ly k o r tú lid e a liz á lt g o n d o la to k k ö z v e títik , p l. ....... o tt m é g e r ő s a tö r v é n y , / m in d e n t le g y ő z a jó s z ó . . . " (B a lsá n ). U r a lk o d ó m o tív u m k é n t a z o n b a n a s z e g é n y s é g e t, a z e le s e tts é g e t, s e n n e k fe lp a n a s z lá s á t, k ü lö n b ö z ő m e g k ö z e líté s ű b e m u ta tá sá t e m líth e tjü k (V á la s z n é lk ü l, K o n d á s le g é n y stb .). C se r h á t J ó z s e f u r a d a lm i c s e lé d e k g y e r m e k e k é n t b e lü lr ő l is m e r te e z t az é le tfo r m á t, s a p a r a sz ti v ilá g tá r s a d a lm i ta g o z ó d á sá n a k
S z e m b e tű n ő e lle n té t e it is é p p e n e z é r t e g y sz e r ű , d e k ife je z ő so r o k b a n fo g a l m a z h a tta m e g p l.: A fe lv é g e n r e m é n y terem , a z a lv é g e n m e g s z ü n te le n tap ad a p or, s p is z o k sz e m é t c sík o z z a a z e m b e r k ezét. O tt a m ik o r sá r b a n é z n e k , s a v ó íz e v a n a m é z n e k . S h a m e g v e tn e k , s ír v a v e tn e k , d a g a d t té r d e t ö b lö g e tn e k . . . (A z a lv é g e n ) A z e h h e z a v o n u la th o z k a p c so ló d ó to v á b b i v e r s e k in k á b b c sa k su g a lljá k , m in t k im o n d já k a f a j - é s n e m z e tfé lté s t, az ó lá lk o d ó h á b o r ú e lő é r z e té t (K á ty ú ban, L á t t a d - e ? . . . , A fa p a n a sz a ). N agyobb id ő ta r ta m o t fo g át az ítélet c. a la tti v e r s a n y a g (1957— 1969). A r r ó l ta n ú s k o d ik , h o g y a k ö ltő önnön v ív ó d á s a in a k ered m én yek ép p m e g ta n u lta v a ló s a b b é r té k e s z e r in t lá t n i é s m é r n i a v ilá g o t é s e n n e k tü k r é b en u g y a n a k k o r a m a g a so rsá t, h e ly é t (M in ő sítés, T a n ú n a k h ív la k , ít é le t ) . A k é te ly é s ö n m a r d o sá s f e le s e lg e té s e a z o n b an c sa k n e h e z e n h ig g a d a „ C élo m n em a N a g y C él. Á lm o m n e m a le g s z e b b .” — fé le b e le n y u g v á s s á . G o n d o k e m é s z tik , s m a g a b iz á sá n a k , e r e jé n e k k e v e s b e d é s e k é s z te ti, m o n d a tja k i e z t íg y v e le . D e ta lá n é p p e n e n n e k k ö v e tk e z té b e n v á lik m é g e r ő se b b é b e n n e a k is e b b sé g b e n m a r a d t — h a g y a to tt e m b e r , a s z e g é n y ség , a n e m fe le jth e t ő n y o m o r ig a z á v a l v a ló a z o n o su lá s. A te r m é s z e ts z e r e te t lír a i m e g fo g a l m azásán ak e lg o n d o lk o d ta tó p é ld á it n y ú jtja a K a lá sz-k ö zeib en . É rződ ik , h o g y n e m e g y v e r s v a ló b a n a m e g fig y e lt lá tv á n y , a s z é p v is s z a a d á s á n a k ig é n y é v e l író d o tt, ta v a s z t id é z , fá k z ö ld jé v e l n y u g ta t, m e g s z ó la lta tja a h a v a z á s z e n é jé t. C sa k h o g y e z e k a fá k e l ső so r b a n m a g á n o sa k , a fa g y ö n g y m a g a a la s s ú h a lá l, a sz a r v a s a m e g h a js z o ltsá g je lk é p e , a rög b e n é p e s íte tt v ilá g á v a l
tá r s a d a lo m -k é p le tű , eg y szó v a l m in d m in d v a la m ifé le e m b e r i ta r ta lm a t h o r doz. (E rdő, M a g á n o s fá k , F a g y ö n g y , R ög, A ls z ik a s z a r v a s stb .). A m e g b o m lo tt h a r m ó n iá t é r z é k e lte ti e r ő se b b e n m in t a ren d e g é sz é t, s te r m é s z e té lm é n y é n e k le g fo n to sa b b je lle m z ő je k é n t a g e n e z is r e , a z ö r ö k k ö r fo r g á s r a r á v e títi a z é le t tr a g ik u s s z ín e z e té t. A k ö te t a H o l v a g y t o k ? v e r s e i v e l z á r u l. M e g e le v e n e d n e k a z „ e m lé k e z e t fe s tm é n y e i”, k ir a jz o ló d ik a c sa lá d i p o rtré, s fe lh a n g o s o d ik a k é p z e le t sz ü lte tá r sa lk o d á s. K o c s is n a g y a p já r ó l, a n y já ról, a p já r ó l, v o lt k ö r n y e z e te s z e r e te tt ta g ja ir ó l sz ó l m e g h itt e m b e r i h a n g o n , d e a m i fá jd a lm a t id é z a r r ó l is s z ó t ejt, a k o m o r d o lg o k r ó l, m e g r o m lo tt k a p c s o la to k r ó l, a „ se n k i n e m e z t a k a r ta ” tö r té n é s e ir ő l (K a p cso la t, L á m p a é s sz ív , G y e p lő k , K e tte n e g y tá lb ó l, L á to g a tó m ). M in t té m a , h e ly e t k ap a z é le t j e le n té k te le n n e k ta r to tt e s e m é n y e in e k m e g é n e k lé s e , b iz o n y s á g té te lé ü l a n n a k , h o g y a m a g a h e ly é n m in d e n m e n n y ir e fo n to s le h e t. É s n e m u to lsó so r b a n a le ltá r k é s z íté s a lk a lm a is e z a c ik lu s. K é s z ü lő d é s az ö r e g e d é s, a n a p le m e n té k b e v á r á sá r a , s z á m v e té s a m e d d ig ju t o ttá l k é r d é s e i v e l, h o g y v é g ü l e lh a n g o z z é k : „ N a p sz á m o s a v a g y o k a v e r sn e k , N e m f e j e d e l m e ”. M e g fig y e lh e tő C se r h á t k ö lté sz e té b e n , h o g y is m e r i az ir o d a lo m k ö v e té s r e m é l tó m in tá it é s tu d a to s a tö r e k v é s b e n n e a k ö lté s z e t le g jo b b h a g y o m á n y a in a k tu la jd o n b a v é te lé r e é s k ö z tu la jd o n n á t é te lé r e is. H iv a tk o z á sa i v a g y é p p e n u ta lá s a i (pl. A lá tó lá n g ja , E g y b a la to n sz á r c s ó i m é c s v ir á g h o z stb .) b iz o n y ítjá k , h o g y tu d ta k ik tő l k e ll é s a k a r t is ta n u ln i. V a n ú g y , m ik o r e g y n a g y e lő d v e r s s o r á t ö tv ö z i s a j á t é n e k é b e h o g y p l. a T ó th Á r p á d -i „ m in d e n c s ín y r e fr is s ” á p r ilis á t v is sz h a n g o z z a to v á b b a m a g a ta v a s z v á r á sá b a n (S o r b a n á llá s v ig a s z é r t). K e d v e li é s fe lh a s z n á lja a z e u r ó p a i v e r s s z e r k e s z té s e le m e it, d e n e m v e ti e l a sz a b a d a b b m e g fo r m á lá s le h e tő s é g é t sem . A t e lje s r e g y ú r ta k m e lle t t a zo n b a n
125
m é g e b b e n a v á lo g a tá sb a n is s z e r e p e l n e k fé lk é s z , v e r ss z e r ű v e r s e k é s ez m in d ta r ta lm i, m in d fo r m a i sz e m p o n t b ó l é r te n d ő . Ez a fa jta k ö lté s z e t k ö z e l k e r ü lh e t az o lv a s ó h o z , m é g is a z t k e ll m o n d a n u n k : n em ad k ü lö n ö s e b b s z e lle m i iz g a lm a t, m e r t n e m fo g a lm a z m e g o ly a n ú ja t és o ly a n m ó d o n , a m e ly ta r tó sa n e m lé k e z e tü n k b e v é ső d h e tn e . C se r h á t k ö lt é s z e t é ből h iá n y z ik az a m e g a la p o z o tt s z e m lé le ti e g y sé g , az a r e n d e z ő e lv , m e ly n e k b irto k á b a n a p illa n a tn y i h a n g u la to k a t,
é r z é se k e t, g o n d o la to k a t a s z e m é ly e s v i lá g a s z ű k e b b h a tá r a in tú lm u ta tó é r v é n y ű v é a v a th a tn á . Jó k ö z e g b e n m u n k á l k o d o tt, d e a m it n em sik e r ü lt e g y é n is é g e sz ű r ő jé n á tlé n y e g íte n i, az n e m is v i s e lh e ti a m in d e n m a r a d a n d ó a lk o tá s m e s te r je g y é t. E zt tu d v a is, is m e r te té sü n k e t a z z a l zá rju k , h o g y e k ö te t n em é r d e m te le n ü l je lz i C se r h á t J ó z s e f n e v é t. A h u m á n u m sz o lg á la tá b a n v a ló b a n h ű n a p sz á m o sa v o lt a v e r sn e k .
(Bp. 1976., Szépirodalmi K.) F u la k y L á szló
B A L Á Z S JÓ ZS E F:
Koportos B a lá z s J ó z s e fn e k a z 1 975-b en m e g j e le n t „ M a g y a ro k ” u tá n a „ K o p o r to s” e g y é v e n b e lü l a m á s o d ik k ö n y v e , s m ir e ez az írá s n a p v ilá g o t lá t, ta lá n m á r a k ö n y v e s b o lto k p o lc a in le s z a „F á b iá n B á lin t ta lá lk o z á s a I s te n n e l” c ím ű h a r m a d ik k ö te t. S k é sz e n á ll a n e g y e d ik : „A z á r ta tla n ”, a m e ly a II. v ilá g h á b o r ú e g y ik k e v é s s é is m e r t, d e n a g y o n iz g a l m a s tö r té n e té t e le v e n ít i fe l a n y ír e g y h á zi h u sz á r e z r e d r ő l — m in t a sz e r z ő is n y ila tk o z ta . K i ez a te r m é k e n y író, a k in e k k ö n y v e ib e n sz ű k e b b h a z á n k — m e g y é n k — a fő h ő s ö k n e k o tth o n t ad ó h e ly s z ín , és ak i pontosan tudja, h o g y „a T isz a v iz e so k k a l tisz tá b b , a S z a m o s k a v a r o g , p o c s o ly a s z ín ű tü k r e c sa k a k k o r v ilá g o s o d ik k i, h a ö ss z e é r a T is z á v a l? ” B a lá z s J ó z se f M a g y a r o r sz á g tö r té n e lm é n e k e g y ik le g s ö té te b b n a p já n , 1944. m á r c iu s 19 -én s z ü le te tt a S z a b o lc s, B e r e g é s S z a tm á r m e tsz é sp o n tjá b a n lé v ő V itk á n . (V itk á h o z k ö z e l, a N y ír e g y h á z a — V á sá r o sn a m é n y v a s ú ti v o n a lo n ta lá lh a tó a K o p o rto s e ln e v e z é s ű m e g á lló h e ly .) Á l ta lá n o s is k o lá it s z ü lő fa lu já b a n , k ö z é p is k o lá it M á té sz a lk á n v é g e z te . „ M á té sz a l k ára k e r ü lte m k o llé g iu m b a — m o n d ta e g y in te r jú b a n . A z ó ta is h ív e v a g y o k m in d e n k o llé g iu m n a k , m in d e n k ö z ö s sé g n e k . M e g g y ő z ő d é se m , h o g y c sa k a m á sik e m b e r te h e t e m b e r r é m in k e t is .” M á té sz a lk a u tá n B u d a p e st k ö v e tk e z e tt, a h o l k é t é v ig s e g é d m u n k á s v o lt, m a jd az E ö tv ö s L orúnd T u d o m á n y e g y e te m m a g y a r — tö r té n e le m sz a k o s h a llg a tó ja . A z e g y e te m e lv é g z é s e ó ta a M a g y a r P a p ír c ím ű ü z e m i la p m u n k a tá r sa . A j e
le n tő s a m a tő r film e s m ú ltta l r e n d e lk e z ő B a lá z s J ó z se f b ö lc sé sz d o k to r i d is s z e r tá c ió já t A n to n io n i film j e ir ő l írta. A f i l m e z é s in d íto tta e l az író i p á ly á n is, h i sz e n K o p o rto s c ím ű k is r e g é n y é t is f i lm fo r g a tó k ö n y v n e k sz á n ta elő szö r. F e n t e m líte tt n é g y k ö te tn y i te r m é k e n y s é g e c sa k lá ts z a t: m o s t m e g je le n ő k ö n y v e it a z e lm ú lt h a t é v a la tt ír ta m eg. A M a g y a ro k , a m e ly c sa k a k ö n y v k i a d á s la b ir in tu sá b a n k e r ü lt az e ls ő h e ly ié , b á r a m o s t m e g j e le n t k is r e g é n y u tá n író d o tt, é s a m e ly r ő l F u ta k y L á sz ló a S z e m le 1976/1-e s sz á m á b a n írt, a K o p o r to s n á l jo b b é s e r ő se b b m ű . A M a g y a r o k a s z e g é n y s é g é s a tu d a tla n sá g , a tu d a tla n sá g é s a te h e te tle n s é g , a t e h e te tle n s é g é s a h á b o rú te s tv é r is é g é r ő l szó l. D e sz ó l a s z e g é n y s é g ö ssz e ta r tó e r e jé r ő l, a m u n k a b e c sü le té r ő l, az e l e s e tte l v a ló e g y ü tté r z é sr ő l é s a h a g y o m á n y ő r z é sr ő l. A K o p o rto s, b á r e ttő l többre v á lla lk o z o tt, kevesebbről szól. •
A k is r e g é n y b e n a „ so v á n y B a lo g ”, „ak i tu d ta , h o g y ő t m in d e n k i c ig á n y n a k ta r tja ”, h ir te le n e lv e s z ít i a fe le s é g é t. H a z a u ta z ik b u d a p e sti m u n k a h e ly é r ő l o ly a n sz é p te m e té s t r e n d e z n i a s s z o n y á n ak , m in t a „ B e r e c z k y G y u lá é ” v o lt, d e k ö r ü lm é n y e i, h e ly z e t e m ia tt c sa k „ c só ró c ig á n y te m e té s ” le h e t a v á g y b ó l. A k ö n y v m á s o d ik r é sz é b e n a te m e tő b e n b o ly o n g é s a n n a k s z é lé n ta lá lk o z ik a „ k o p o rsó ” s z ó t id é z ő K o p o r to s n e v ű v a s ú ti m e g á lló h e lly e l. A h a r m a d ik r é sz b e n a z a ss z o n y t b ú c sú z ta tó p a p n a k íg é r t k o sa r a k h o z k e r e s v e s s z ő t B a lo g M ih á ly , a m it n a g y n e h é z s é g e k á rá n ta -
127
Iái is, d e a c ig á n y o k , a k ik k e l e g y ü tt d o lg o z ik , v é r e s r e v e r ik é s m in d e t e l v e s z ik tő le . A tö r té n e tn e k h á r o m v o n u la ta v a n , a m ib ő l a k is r e g é n y le g f e lj e b b k e t tő t b írn a el. U g y a n is c sa k a z e ls ő é s a h a r m a d ik r é sz h o r d o z e g y s é g e s j e le n té s t: egy em ber kitörési kísérleteit az őt
körülvevő csoport erkölcsi és viselke dési normái közül. A z e ls ő k ís é r le t, a d ís z e s v é g tis z te s s é g m e g a d á s a n e m s ik e r ü lh e t, m e r t a te m e té s (fa lu n k ü lö n ö se n ) c so p o r ta k tu s: tö b b e m b e r n e k — p a p n a k , h a r a n g o z ó k n ak , m u n k a tá r sa k n a k , k o c sisn a k , s z o m sz é d a s s z o n y n a k — k e lle n e e g y ü ttm ű k ö d n ie a h h o z , h o g y a v á g y v a ló s á g g á le g y e n , ő k a z o n b a n B a lo g M ih á ly m in d en k ü z d e lm e e lle n é r e c s a k o ly a n t e m e té s t s e g íte n e k e lő , a m i e g y c ig á n y a ss z o n y n a k k ijá r. S n in c s e n sz é p k o p o r só , n in c s tö m e g , n in c s h a r a n g z ú g á s. A m á so d ik k itö r é si k ís é r le t a k is r e g é n y h a r m a d ik r é sz é b e n a p a p n a k te tt íg é r e t m e g ta r tá sa : a v e s s z ő k m e g s z e r z é se a k k o r is, h a se n k i se m h is z i, h o g y ta lá lh a tn a c s a k e g y s z á la t a k ö r n y é k e n . M iu tá n e z e n v á g y m e g v a ló s ítá s á h o z
128
e g y m a g a is e le g e n d ő , lá tsz ó la g g y ő z te s lesz. B a lá z s ít é le t e a z o n b a n az a r e g é n y b e n , h o g y a csoport hatása alól a k
kor sem lehet szabadulni, ha egyéni cselekvésről van szó. A k is r e g é n y k ö z é p ső r é sz e e lk ü lö n ü l a m á s ik k e ttő je le n té s é tő l. A h a lá ltó l v a ló fé le le m é s az e m lé k e k fe lid é z é s e id e g e n t e s t a m ű sz ö v e té b e n , e g y m á s ik r e g é n y b ő l v a ló ep izó d . A „ K o p o r to s” v a ló b a n v is s z a fo g o tt tö m ö r sé g g e l m e g fo g a lm a z o tt k is r e g é n y , d e ez a tö m ö r sé g g y a k r a n a m ű h á tr á n y á r a v á lik . A z o lv a s ó n a k n é h a a z az é r z é se , h o g y c sa k a film k a m e r a „ sz e m é v e l” lá th a tn a e g y -e g y j e le n e te t te lje s e g é s z é b e n , o ly a n sz ű k é n m éri a szerző a h e ly z e t e k e t je lle m z ő in fo r m á c ió k a t. A K o p o r to s a z e ls ő n e k m e g ír t m ű v e k sz o k á s o s h ib á iv a l r e n d e lk e z ik , d e m i u tá n is m e r jü k a k itű n ő m á so d ik k ö n y v e t, a M a g y a r o k -a t, e lm o n d h a tju k : j e le n tő s fia ta l író in d u lt e l p á ly á já n k ö z ü lü n k , é s m e r t r ó lu n k ír, — é r k e z e tt v is s z a k ö zén k . (B p . 1976., Szépirodalmi K.)
Nógrádi Gábor
Megjelenik minden negyedév második hónapjában
