SZERETVE MIND A VÉRPADIG ÉVVEL EZELÕTT, OKTÓBER 6-án VÉGEZTÉK KI AZ ARADI 13 VÉRTANÚT

s Q t r W k II. évfolyam 10. szám

KÜ RT Ö S Közéleti havilap

2004. október

SZERETVE MIND A VÉRPADIG... 155 ÉVVEL EZELÕTT, OKTÓBER 6-án VÉGEZTÉK KI AZ ARADI 13 VÉRTANÚT svéd, finn nemzet fiaiA szabadságnak nak, az jár a baszknak, nincs nemzetisége, flamandnak, vallonnak, csak a nemzeteknek írnek és a magyarnak van szabadságvágyuk. is! A mérce tehát „én Talán így sommásan és minden népet féltek leegyszerűsítve is felattól, amitől féltem az vezethetném az 1848enyém.“ Az aradi 13 49-es szabadságharc és vértanú, a szabadságba forradalom bukását követett hitéért végezte vető megtorlások soroáldozatként, mely hitzatát, mely az aradi 13 nek több mint másfél vértanú kivégzésével évszázad távlatából is vette kezdetét és tartott makulátlanul tiszta, az 1867-es kiegyezéigaz, emberséges üzesig. A nemzeti köztunete van. Akire a nemdatban a tábornokokról zet az életét és sorsát csak a haláluk ténye él. rábízza, az szolgálja a Valamennyiük nevét nemzetet mindhalálig, talán sok történelemés érezze a felelősségét tanár sem tudná kapásés súlyát e nehéz, de ból felsorolni. Még ketündöklő tehernek. A vésbé követte nyomuszolgálat és az alázat kat a történelem, hogy ott kell hogy lebegjen honnan indultak és mindenkinek a szeme milyen úton-módon érelőtt, aki a létra bárkeztek ahhoz az októmelyik fokán áll is, ber 6-i naphoz, amikor A z a r a d i s z a b a d s á g - s z o b o r mert a nemzet nemolyan nagy tiszteletet érdemlően, emberfeletti bátorsággal csak felemel, de le is taszít bárkit, aki viselték a halált. Nem voltak egyforma méltatlan arra, hogy képviselje. A törtéképességű katonák, és egyformán sikere- nelemben mindkettőre volt már számtalan sek se, de sorsuk találkozott ezen a példa. Mert a szabadság, a szolgálat és az napon, bizonyára nem véletlenül, mint alázat olyan, mint az Isten: ha hiszel ahogyan az sem volt véletlen, hogy a benne, van, ha nem, akkor nincs. magyar szabadságharc oldalán a maIlyenkor, az első igazán őszi hónap gyarok mellett szerbek, lengyelek, elején, ki ne gondolna egy komor várra a szlovákok, horvátok és németek is har- mai Romániában, és ki ne gondolna coltak és áldozták fel életüket, ami na- október 6-ra, nemzeti gyásznapunkra. Az gyon csodálatra méltó, mert mai szemmel aradi vár falánál 155 esztendeje áldozták nézve el tudja-e valaki azt képzelni, hogy a hazáért dicsőséges életüket a szabada koszovói albánok önállósági harcát egy ságharc vértanúi, példát adva hősiességszerb tábornok vezesse, vagy, hogy a ből, bátorságból, hazaszeretetből. Az baszk szeparatisták élén egy spanyol aradi Szabadság-szobrot idén már megnemzetiségű vezető álljon? Sorolhatnám a koszorúzhatjuk, és gyújthatunk gyertyát. példákat az írekkel, csecsenekkel, oszé- Tizenhármat. Pedig hány de hány gyertokkal, flamandokkal, és valószínűleg tyát kellene fellobbantanunk zaklatott nem jutnék a végére, mire ez az oldal történelmünk sok százezernyi áldozabetelne. Lehet, hogy most sokan legyin- táért. Ha egyszerre égne ez a sok-sok lántenek, hogy a 48-as szabadságharc egy gocska, micsoda világosság fényeskedne egészen más korszak, más társadalmi- ebben a mostanában olykor elsötétülő politikai berendezkedés idején valósult hazában. meg. Ez igaz. Viszont tény, hogy egyetMi értük gyújtunk gyertyát, vértalen európai nemzetnek sincs jelenleg núinkért, mártírjainkért. Ők meg nekünk olyan politikai, szellemi vezetője, egyé- világítanak. Hátha fényesebb lesz a nisége, aki saját nemzetének szabadságát lelkünk. és boldogulását azonos mércével mérné Hrubík Béla más nemzetével. Mert ami jár a német,

Ára 10,- korona

Október az idősek iránti tisztelet hónapja

Szeressétek az öregeket Nagyon szépen kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. A reszkető kezű ősz apákat, A hajlott hátú jó anyákat... A ráncos és eres kezeket, az elszürkült, sápadt szemeket... Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. Simogassátok meg a deres fejeket, Csókoljátok meg a ráncos kezeket. Öleljétek meg az öregeket, Adjatok nekik szeretetet. Szenvedtek ők már eleget, A vigasztalóik ti legyetek. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. Ne tegyétek őket szűk odúkba, Ne rakjátok őket otthonokba. Hallgassátok meg a panaszukat, Enyhítsétek meg bánatukat. Legyen hozzájuk szép szavatok, Legyen számukra mosolyotok. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. Ők is sokat küzdöttek értetek, Amíg fölnevelkedtetek. Fáradtak ők is eleget, Hogy ti módosabbak legyetek. Ők is elfogadtak titeket, Mikor Isten közéjük ültetett. Azért én kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. Ha majd az örök szeretet Elhívja őket közületek, Ti foglaljátok el a helyüket, Mert ti lesztek majd az öregek. S mindazt, mit nekik tettetek, Azt adják nektek a gyerekek. Azért előre intelek titeket, Szeressétek az öregeket. ÓBECSEY ISTVÁN

A magyar földet ne hagyjátok elveszni! A Kürtös havilap a Szabad Újság hozzájárulásával e havi számában mellékletben hozza a nevesítetlen földek tulajdonosainak névsorát. Kérünk mindenkit, hogy a nevesítéssel kapcsolatban olvassa el közleményünket a 3. oldalon.

Közélet

2 Kürtös

2004. o k t ó b e r

Élni és élni hagyni - a betegeket is! Azzal, hogy az egészségügyben reformra van szükség, többé-kevésbé mindenki, beteg és orvos egyaránt egyetért. Az egészségügy feneketlen zsákja évtizedekig nyelte úgy az adófizetők pénzét, hogy közben mindenki elégedetlen volt. A betegek az egészségügyi ellátással, az orvosok, az egészségügyi dolgozók pedig a bérekkel voltak elégedetlenek, aminek híján bizony a korrupció is elburjánzott ebben az ágazatban, ahol, és ezzel mindenki egyetért, a bőrünket visszük vásárra. Sajnos az egészségtelen életmódunk, a rohanás, a stressz szinte futószalagon termeli az egészségügy számára a pácienseket, de a folyamatosan szűkülő anyagi források már nem teszik lehetővé az egészségügy pusztán állami pénzekből történő fenntartását. Reformra ezért van szükség, és ahogyan a jóllakott nem hisz az éhesnek, úgy az egészséges emberek sem mindig értik a betegek aggodalmait és félelmeit, hiszen aki még nem töltött el egy közkórházban akár egyetlen napot is, az nem tudja, hogy ezek az emberek miről is panaszkodnak, valljuk be őszintén, teljesen jogosan. Az egészségügyi reform

Rudolf Zajac által előterjesztett változatával nagyon sok kormánypárti honatya (és honanya) sem értett egyet maradéktalanul, többek között az MKP politikusai sem, ezért módosító javaslataival a párt, amiből több mint száz volt, megpróbálta saját választói számára hitelesebbé varázsolni a reformot. Az egészségügyi ellátásról szóló törvény felsorolja a fizetés alól felmentettek csoportjait, amelyet az alábbiakban közlünk. Ingyenes megelőző kivizsgálások: - kilenc ellenőrző kivizsgálás a gyermekorvosnál a gyerek 1 éves kora előtt, ebből legalább három három hónapos koráig - egy ellenőrző kivizsgálás a gyermekorvosnál a gyermek 18 hónapos kora előtt - kétévente egy ellenőrző kivizsgálás a gyermekorvosnál a gyermek 3 éves és 15 éves kora között - 18 éves korig félévente egy ellenőrző kivizsgálás a fogorvosnál - 18 éves kor felett évente egy ellenőrző kivizsgálás a fogorvosnál - két ellenőrző kivizsgálás a fogorvosnál a terhes nők számára a terhesség idején - évente egy nőgyógyászati

ellenőrzés a 18 év feletti nők esetében vagy az első terhességtől számítva - havonta egy nőgyógyászati ellenőrzés a terhes nők számára és további egy nőgyógyászati ellenőrzés hat héttel a szülés után - háromévente egy urológiai ellenőrzés az 50 év feletti férfiak esetén

Nem kell fizetnie a kórházi étkezésért és kórházi ágyért: - abban az esetben, ha kötelező gyógykezelést írtak elő - az elmebetegnek, ha önés közveszélyes - a veszélyeztetett terhes nőnek, vagy a szülés miatt kórházban kezelt nőnek - a gyermekek után három éves korig a kísérőjével együtt - az anyagi szükséghelyzetben lévő betegnek, ha állapotát igazolja a szociális hivatal igazolásával a kezelés negyedik napjáig

Nem kell fizetni az orvosi rendelőben: - a megelőző kivizsgáláskor - ismételt látogatásnál ugyanannál az orvosnál, ugyanazon betegség miatt hét napon belül tett látogatás során, ha első alkalommal a beteg fizetett - a gyermek 3 éves koráig

Nem kell fizetni az egészségügyi segédeszköz kiadásakor: - súlyos egészségkárosodottak igazolványával rendelkező biztosítottnak, abban az esetben, ha kap pénzügyi kiegészítést a betegsége miatt megemelkedett kiadásainak fedezésére Nem fizet a beteg kísérője a kórházi bentlakásért: - a beteg gyermek 3 éves koráig - a rákos beteg 18 éves koráig

Nem fizet a szállításért: - a dializációs vagy szervátültető programban résztvevő beteg - az a beteg, aki daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségben szenved, és ennek megfelelő kezelésben részesül - az a súlyos egészségkárosodást szenvedett beteg, aki individuális szállításra szorul - a kórházak közötti szállítás során Az egészségügyi reform keretén belül olyan mentőszolgálatot akarnak működtetni, amely 10 perc alatt eljut minden rászorulóhoz. A Nagykürtösi járásban három ilyen mentőállomás fog működni, mégpedig Nagykürtösön, Ipolykeszin és Csalárban.

Új nyugdíjrendszer Szlovákiában 2005. január 1-jétől változik a ny u g d í j re n d s ze r . A lakosság részletes tájékoztatása céljából október 4-én nagyszabású kampány kezdődött, amely az új nyugdíjrendszert mutatja be. Az érintetteknek 2005. január 1-je és 2006. június 30-a között kell eldönteniük, az állami nyugdíjat választják, vagy a kétpilléres, felerészben a magánnyugdíjpénztárakon alapuló rendszerbe fizetik járulékukat. A kampány alcíme: „A jövője az ön kezében van.“ A felelősségteljes döntéshez nélkülözhetetlen a rendszer részletes ismerete. A tájékoztatás legintenzívebb része november elejéig tart, akkorra várható ugyanis, hogy a működési engedéllyel rendelkező nyugdíjpénztárak saját kampányba kezdenek. A magánnyugdíjpénztárak reklámkampányának legfontosabb célja az ügyfélszerzés lesz. A szociális ügyi minisztérium által fizetett felvilágosító akció keretében minden háztartásba eljut az a tájé-

koztató füzet, mely az új rendszer részletes leírását tartalmazza. A lakosok érdeklődhetnek a díjmentes, 0800/101 105-ös telefonszámon is. A kampány 10 hónapig tart, a megvalósítás 1 millió euróba kerül, melyet világbanki kölcsönből fedez a szociális minisztérium. A legrészletesebb tájékoztatás az interneten kapható: a www.dochodok.gov.sk honlapon minden érdeklődő testreszabott tájékoztatást talál. Az internetes oldalon úgynevezett számológép is működik, melynek segítségével mindenki kiszámolhatja hozzávetőleges nyugdíját. Továbbá kérdéseikre választ kaphatnak a Jobb nyugdíj című műsorban, amelyet az STV2 sugároz minden kedden 21.30, minden szombaton 16.30 és vasárnap10.50 órakor. Miért van szükség a nyugdíjreformra? A jelenlegi rendszer legnagyobb hibája, hogy a nyugdíjasok életjára-

dékát a lakosság gazdaságilag aktív, kereső rétege biztosítja. A gond az, hogy a gazdaságilag aktív lakosság száma csökken, míg a nyugdíjasok száma nő, azaz egyre kevesebb ember egyre több nyugdíjat fizet a nyugdíjjárulékából. Mivel jelen gazdasági helyzetben a nyugdíjjárulék összegét emelni nem lehet, sem a nyugdíjkorhatárt, a lakosság számának további csökkenése mellett marad a nyugdíjreform. A szakértők szerint a nyugdíjreform jelenlegi tervezete nagyrészt kiküszöböli a mai rendszer hibáit, és egy hosszútávon finanszírozható modellt ígér. Az új nyugdíjrendszernek is lesznek vesztesei: az aktív koruk nagy részében a minimálbérért dolgozók nyugdíja nem lesz sokkal magasabb a szociális segély összegénél. Előnyös lesz az új rendszer a mindenkori átlagbérrel egyenlő vagy annál magasabb fizetésért dolgozók számára, ők az új rendszerrel jobban járnak majd. Balogh Gábor

2004. o k t ó b e r

Kürtös 3

Gazdaság

Lehetõségek kis- és középvállalkozók számára! A GÖMÖR Vállalkozásfejlesztési Központ a budapesti székhelyű Új Kézfogás Közalapítvánnyal hatékonyan együttműködve a 2004-es évben is rendelkezésre áll a kis- és középvállalkozók számára a következő támogatási formákban: Kisvállalkozásokat támogató kölcsön (KTK) Ez pénzügyi támogatást biztosít a kisvállalkozások számára, üzleti elképzeléseik hitelből történő megvalósítására. A támogatás maximum a projekt költségének 70 %-a lehet. A kölcsön alsó határa 40.000.-SK, felső határa 250.000.-SK, futamideje 2 év, türelmi ideje 6 hónap. A kölcsön kamata a teljes futamidő alatt 0%. Kamattámogatás (KAT) A kamattámogatási forma a kis- és középvállalkozások éven túli hitelfelvételéhez biztosít támogatást, amely igényelhető beruházási, fejlesztési és elsődleges privatizációs hiteleknél, termelőeszközök pénzügyi lízingjénél, privatizációs lízingnél, forgóeszközhiteleknél. A támogatás mértéke - 15 millió HUF (2,5 milló Sk) alatti hiteleknél az adott kamatperiódusra eső HUF alapon számított 7,7 %-os kamattámogatás

- 15 milló HUF és 70 milló HUF közötti hiteleknél az adott kamatperiódusra eső HUF alapon számitott 5,5%os kamattámogatás EU és nemzeti gazdaságfejlesztési támogatás (EUT) Ez egy egyszeri vissza nem térítendő támogatás, olyan projektek megvalósításához, amelyek társfinanszírozása a Szlovákia európai uniós csatlakozását segítő ún. előcsatlakozási alapok (PHARE, SAPARD, ISPA), valamint a nemzeti gazdaságfejlesztési programok keretén belül történik. A támogatás a saját erő készpénzhányadának 50%-a, de maximum 625. 000.-Sk lehet. EU és nemzeti pályázatokra felkészítő oktatás támogatása Egyszeri vissza nem térítendő támogatást nyújt olyan oktatási programok megvalósításához, amelynek célja az EU-s támogatási lehetőségek megismertetése. ISO és HACCP minőségbiztosítási rendszer megszerzéséhez nyújtott támogatás (ISO) A Szlovákiában működő kis- és középvállalkozások ISO és HACCP minőségbiztosítási rendszer kiépítéséhez és tanúsításához nyújt támogatást.

A tanúsítvány megszerzését követően a támogatás már nem igényelhető. A támogatás a felkészítés és tanúsítás ÁFA nélküli költségének legfeljebb 50 %-a, de nem több mint 170. 000.-Sk. A 10 vagy annál kevesebb állandó alkalmazottal dolgozó vállalkozások esetében az igényelhető támogatás felső határa 85. 000.-Sk. Kiállítások, üzletember-találkozók támogatása A nemzetközi és regionális kiállításokon résztvevő vállalkozásokat támogatja. - Magyarországon megrendezett nemzetközi, országos, illetve regionális kiállításokon való részvétel esetén számlával igazolt összeg, de maximum 16. 000.-Sk - Regionális és egyéb az adott ország területén megrendezendő kiállításokon való részvétel esetén számlával igazolt összeg, de maximum 16.000.-Sk. Közelebbi információkat a hét minden napján JUDr. KÓNYA Zoltánnál ill. PALCSO Gyulánál lehet kapni a 047/56 32324-es telefonszámon, vagy személyesen a Jánošíkova 1, a posta épületének 2. emeletén Rimaszombatban és a [email protected] e-mail címen.

KÖZLEMÉNY A Szövetség a Közös Célokért, területi tájékoztató irodáiban 2003 áprilisában hirdettük meg az ingyenes jogsegélyszolgálatot Szabó Olga ügyvéd szakmai irányításával. Az elmúlt másfél év alatt mintegy 1500 konkrét ügyben adtunk eligazítást szlovákiai és magyarországi polgároknak, és naponta több tíz a névtelen, általánosságban érdeklődők száma. A jogsegélyszolgálathoz forduló polgárok az SZKC irodáiban, Dél-Szlovákia 11 városában kaphatnak segítséget az egyszerű kérelmek és beadványok megírásához, a bonyolult ügyek elindításához pedig ügyvéd nyújt tanácsot. Jelenleg négy ügyvéd szakmai segítségét vesszük igénybe: Szabó Olga - hívható kedden és csütörtökön a pathi irodájában, a 035/78-51-110-es telefonszámon, fax küldhető a 035/78-51111-es tszámra, elektronikus levélcíme [email protected]; Orbán Edit - elérhető csütörtökönként a 0910/212-360 telefonszámon, levélcíme: 811 02 Pozsony, Mostová 8, elektronikus posta: [email protected]; Gál Gábor parlamenti képviselő galántai irodájában időpontot lehet egyeztetni a 031/70-16-141 vagy 0908/423753 telefonszámon, illetve a [email protected] elektronikus címen; Csírik Zsolt dunaszerdahelyi irodájában időpontot lehet egyeztetni a 031/55-04-141 telefonszámon, vagy a zsolt.csirik@storiline elektronikus címen. A Szövetség a Közös Célokért jogsegélyszolgálata a budapesti székhelyű Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával működik, ezért az első eligazító tanácsadás ingyenes, a további ügyvédi szolgáltatás költségeit a polgár állja. Közösségünk szempontjából a legsürgetőbb feladat a földtulajdon visszaadásáról szóló törvényből adódó lehetőség megragadása, ezért a sajtóban és különböző fórumokon ráirányítjuk a figyelmet erre a lehetőségre. Hangsúlyozzuk, hogy a nevesítetlen föld tulajdonjogát két úton lehet ren-

dezni: államigazgatási eljárás keretében kell visszaigényelni, vagy az örökösödési eljárással a polgári Törvénykönyv értelmében. Tapasztalatunk szerint a polgárok még mindig nem tudatosítják eléggé, hogy az 503/2003 törvényben meghatározott módon az állam tulajdonába került földek visszaigénylésére jogvesztő határidő vonatkozik, ez 2004. december 31-e, és hogy ebben az esetben a jogosult személyek csak szlovák állampolgárok lehetnek. A visszaigénylésre vonatkozó beadványt a szükséges mellékletekkel együtt ez év végéig kell benyújtani az illetékes földhivatalhoz. Amennyiben a formai feltételeknek megfelelő beadványt a földhivatal elutasítja, a határozat felülvizsgálására javaslat adható be az illetékes járásbíróságra. Tehát a jogsegélyszolgálat tevékenységét 2004 év vége után is folytatni kell, annál is inkább, mert sokan csak most, a nevesítetlen földek tulajdonosainak sajtóban közzétett és a világhálón is megtekinthető névsora alapján szerzik be a póthagyatéki eljáráshoz szükséges okmányokat. A hagyatéki eljárások elindítása, a bírósági beadványok beadása a jövő év folyamán várható. A Polgári Törvénykönyv alapján örökölhetők meg azok a Szlovák Földalap kezelésében lévő földterületek, amelyek elhunyt személyek tulajdonát képezik. A hagyatéki eljárást az illetékes járási bíróságon kell kezdeményezni, csatolva a jogosultságot igazoló szlovák nyelvű iratokat. Az örökös természetesen lehet külföldi állampolgár is. Azon földterületek esetében, amelyek a Szlovák Földalap kezelésébe kerültek, annak ellenére, hogy a jogos tulajdonos él, egyszerű kataszteri eljárás keretén belül rendezhető a föld tulajdonjoga. Forduljon bizalommal a Szövetség a Közös Célokért területi irodáinak munkatársaihoz. Pogány Erzsébet, a központi iroda igazgatója

4 Kürtös

Tá r s a d a l o m - P o l i t i k a

Tanácskozásra készülnek az MKP küldöttei Amikor megfogalmaztuk az alábbi kérdéseket, abban reménykedtünk, hogy az általunk találomra megszólítottak, többségében MKP-tagok és szimpatizánsok, élnek majd a segítõ szándékú véleménynyilvánítás lehetõségével. Szinte hihetetlen, hogy a megkérdezettek közül mindössze hárman vállalkoztak csak a kérdések megválaszolására. Némileg meglepõ, hogy másfél évtizeddel a rendszerváltás után sok ember fejében jelen van még az a régi rossz beidegzõdés, miszerint ne szólj szám, nem fáj fejem. „Mit érek el vele, ha elmondom az észrevételeimet? Legfeljebb azt, hogy az általam irányított falu még annyi támogatást sem fog kapni, mint amennyi keveset eddig kapott. Meg aztán úgy gondolják, lenne foganatja a kritikának? Meggyõzõdésem, hogy nem." A megkeresettek egyike ezekkel a szavakkal utasította el a válaszadást. Ebbõl netán meg arra az egykori, szintén káros gyakorlatra kellene következtetni, hogy helyi, járási, megyei vagy országos szinten a döntéshozók egyike-másika „odakoppint“ alapon reagál a tényleg segítõ szándékú, de jogos bírálatra? Vagy ez a feltételezés is csak egy rossz beidegzõdés, aminek próbája - miként pudignak az evés - az õszinte véleménynyilvánítás? Amire várhatóan, ugye, az lesz az elsõ reagálás, hogy „Na már miért pont én kezdjem el?“ Egy biztos, akár a fentrõl érkezõ, akár a lentrõl menõ tiszta beszéd, igazmondás vagy érdekmentes véleményalkotás hosszú távon megtermi gyümölcseit. És erre akkor is érdemes törekedni, elültetni a fát, ha annak termését majd csak a jövõ nemzedék fogja betakarítani. A Magyar Koalíció Pártja nagykürtösi járási szervezete október 22-én Lukanényén tartja járási konferenciáját. Ebbõl az alkalomból három kérdéssel fordultunk a párt küldötteihez, tagjaihoz és szimpatizánsaihoz. 1. A helyi szervezetek küldöttei és a járási elnökség tagjai szavazati joggal vesznek részt a járási konferencián, amely a párt legfelsõbb szerve a járásban. Ön mit vár a tanácskozástól? 2. Ön miben látja az MKP politizálásának erényeit és gyenge pontjait helyi, járási és országos szinten? 3. Ön mit tenne másképp az MKP helyében? Válaszol: Kosík István, Ipolynagyfalu polgármestere: 1. Az MKP helyi szervezete elnökeként és küldöttként is elvárom, hogy a járási konferencia higgadt, nyugodt legkörben folyjon le, mellõzve a személyes ellentéteket és kirohanásokat, amikre, sajnos, volt már példa az elõzõ tanácskozások egyikén-másikán. Elvárom, hogy a járási elnökség tagjai egységesen, a helyi problémák megoldása érdekébe politizáljanak. 2. Személyesen az MKP politizálásának erényeit fõleg országos szinten tapasztalom, ahol lényegében pozitívan értékelhetõk az elért eredmények, amiket a szlovákiai magyarság érdekében tesznek, kiváltképpen a törvényhozás területén, s

Ipolynyéken ülésezett az MKP Országos Tanácsa Ipolynyéken tartotta XXX. ülését az MKP Országos Tanácsa, mely tanácskozás napirendi pontjai között olyan fontos dolgok is szerepeltek, mint a kulturális tárca megüresedett államtitkári posztjának betöltése, vagy a fiskális decentralizációról szóló elõterjesztés megvitatása, hiszen nem mindegy, hogy a zömében kis lélekszámú magyar közösségeink milyen anyagi forrásokkal rendelkeznek majd e törvény megszületése után. Az ülést Bugár Béla, az MKP elnökének tájékoztója vezette fel az idõszerû politikai helyzetrõl, aki helyenként kemény kritikával illette egyes MKP tagok munkáját, nem takargatva a felmerült problémákat sem, amelyek szükségszerûen az MKP népszerûségének csökkenéséhez vezettek, melyet néhány hírügynökségi felmérés is tényszerûen kimutatott az utóbbi idõben. Ehhez hozzájárult az a tény is, hogy az MKP viszonya nem túl felhõtlen az egyetlen szlovákiai magyar napilapunk, az Új Szó vezetésével, ezért az Országos Elnökség úgy döntött, hogy egy belsõ kiadvánnyal erõsíti a helyi szervezeteink tájékozottságát, hiszen az információk néha nem úgy csapódnak le a párt alsóbb szintjein, ahogyan az valójában elvárható lenne.

egyben a kisebbségek érdekvédelmi bástyájának szerepét tölti be a párt. Ugyanakkor mint polgármester kifogásolom az MKP vezetõségének kommunikációkészségét, de kiváltképpen segítõkészségét az arra rászoruló választókörzetekben. Az a megérzésem, hogy a választópolgárokra csupán a parlamenti választások idején van szüksége a csúcsvezetésnek, hogy minél több szavazatot tudhassanak be a párt részére, azon túl már egyfajta közömbösség tapasztalható részükrõl, fõleg a kisebb térségekben. 3. Igyekeznék szorosabb kapcsolatot teremteni a helyi szervezetek elnökeivel, a párt színeiben megválasztott polgármesterekkel, és támogatni õket szakmai tanácsokkal és az egyéb lehetõségek kihasználásában. Hogy ne csupán frázisok maradjanak a választási kampány során tett ígéretek, hogy mi mindennel tudnak majd bennünket támogatni. Rados Klára, az inámi óvoda igazgatónõje, az MKP szimpatizánsa: 1. A közös programok, ünnepek lehetõséget teremtenek a család, iskola, óvoda és a lakosság közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveinek a közvetítésére. Programjaink nyilvánosak ugyan, de a helyi MKP tagjai nem támogatják azokat. A magyar kultúra örökségét az idõsebb nemzedék kell hogy közvetítse a fiataloknak.

MEGKÉRDEZTÜK Kuzma Zoltánt, Lukanénye polgármesterét: - Polgármester úr, Ön egykor remek futballista és nagyszerû sportember hírében állt. Mivel lassan félidejéhez érkezik a választási ciklus, engedje meg, hogy - stílusosan szólva - megkérdezzük, milyen a félidõ állása, azaz mit sikerült eddig megvalósítania eredeti elképzeléseibõl? - Köszönöm a „remek futballista” megszólítást, s ha megengedi, sportnyelven fogalmazom a választ is. Sikerült megcsinálni az ígért változást a község és a cég vezetésében, és a falu megmozdult. Az emberek beszélnek, szórakoznak, javult a közérzetük a nagy munkanélküliség ellenére is. Tehát egy null. A második, csodálatos gólt a falun keresztül vezetõ fõút mintegy kilencmillió korona értékben történt újraaszfaltozása hozta meg. Mondhatom, hogy a Doprastav nehézgépei által korábban tönkretett, szétvert útból a járás legszebb, legsimább útszakaszát tudhatjuk a magunkénak. A félidõ harmadik gólját a meglevõ, de nem „létezõ”, csak papíron befejezett szociális lakások átadása jelentette. Hogy továbbra is a „sportnál” maradjunk, láthattunk még

2004. o k t ó b e r

2. Példát kéne mutatni a jövõ nemzedékének, de ki mutasson példát? 3. Alapoznunk kéne, de kire? Csala László, a csábi közös igazgatású alapiskola igazgatója, az MKP Járási Etikai Bizottságának elnöke: 1. Gazdasági téren a Nagykürtösi járás a végekhez tartozik. Az emberek elvárnák, hogy az MKP országos, járási és helyi szinten foglalkozzék ezzel a problémával. Jó lenne, ha a járási konferencia ezzel is foglalkozna, illetve elfogadna egy határozatot egy olyan gazdasági fórum létrehozásáról, amely a balassagyarmati, ipolysági és losonci térség közös gazdasági-foglalkoztatási problémáiról, lehetõségeirõl szólna, hiszen ezek a régiók nagyban befolyásolják a kürtösi régió ilyen irányú gondjait is. A mi térségünk pedig csak kullog a többi után. 2. Helyi szinten: igyekezzünk még többet „láthatók“ lenni. Ne csak az elnök „jelentse“ az MKP-t. Minden tagnak állandó propagátornak kell lennie. Járási szinten: válogassuk meg, és számoltassuk el az MKP által támogatott vezetõket minden szinten. Országos szinten: az MKP, ha jól tudom, nem a milliomosok pártja, ezért a tagság nagyobb szociális érzékenységet szeretne látni az MKP politikájában. 3. Az MKP folytasson következetes politikát továbbra is, több szociális érzékenységet, több odafigyelést az iskolapolitikában a „végeknek“.

néhány nagyon szép megoldást. Ezek közé sorálnám a gyógyszertár korszerûsítését, a kastélyra szerzett anyagi támogatást, a közterek felújítását, a régi futballpályán egy nagyon szép szabadtéri színpad felépítését. - Mint azt Ön is tudja, az MKP október 22-én Lukanényén tartja járási konferenciáját. Mit vár a tanácskozástól, mire buzdítaná a csapatot? - Az MKP tényleg a hozzám legközelebb álló párt, amelynek nagyon szurkolok. Annak ellenére is, hogy a helyhatósági választásokkor nem indulhattam még „cserejátékosként” sem a párt színeiben. Az MKP akkori nényei csapatában voltak jobb játékosok, akikben a falu magyarsága jobban bízott. A mostani vezetés fiatalított, ott is sok csere történt, és hála Istennek, jók voltak a cserék! Az MKP él, és együttmûködve a Csemadok vezetésével, láttatják magukat a pályán. Szurkolok az MKP országos csapatának is. Szlovákiában ez a legjobb csapat, sajnos, kevés a jó játékos! Bízom benne, hogy 2006-ban egy még erõsebb csapat indul majd a parlamenti választásokon! -b-

2004. o k t ó b e r

Honismeret

Kürtös 5

Csillagösvényen erdélyi körút Csaba királyfi nyomában Élménybeszámoló folytatása az előző számból Negyedik napunk Dózsa György szülőfaluja látogatásával kezdődött Dálnokon, ahol az emlékszobra mellett lévő református templom a 15.sz-ból való, falán középkori gótbetűs latin felirat, a karzat falán pedig rovásírás található. Kirándulásunk egyik felejthetetlen állomása Zabola, gróf Mikó Imre szülőfaluja, akit Erdély Széchenyijének is neveznek. Felejthetetlen, mégpedig azért, mert a legtöbben közülünk itt kóstoltuk meg életünkben először a puliszkát Pásztori Tibor lelkész úr jóvoltából. A falu büszkesége a 600 éves református erődtemplom, melyet várfal övez. Utunk egy különleges városba vezetett, neve Kovászna, amely mofettáiról nevezetes. A mofetta, más néven iszapvulkán, leghíresebb gázfeltöréses helyét Pokolsárnak nevezik. Kőrösi Csoma Sándor orientalista szülőfaluja, Csomakőrös következett, a református templom előtti téren álló szobra

előtt tisztelettel elhelyeztük koszorúnkat. A magyar őshaza kutatása Ázsiába vezette, ahol megalkotta a világ első tibetiangol szótárát. Sok híres ember szülőfaluja Zágon, legelsőként Mikes Kelement kell említenünk, aki 17 évesen Rodostóba került II. Rákóczi Ferenc szolgálatába, sajnos többé soha nem került haza. Szülőháza helyén emléktábla áll, nem messze onnan láthatjuk a Mikes-tölgyfát, melyet édesanyja akkor ültetett, amikor fia született. Utunk egy pici falu, Gelence Árpád-kori templomába vezetett, ahol lenyűgözve néztük a falra festett freskókat, amelyek Jézus életét, Szent László legendáját és halványan Szent Katalin legendáját ábrázolják. A templom védőszentje Szent Imre. A gótikus szentélyben lévő csöppnyi barokk oltár előtt állva úgy éreztem, hogy az ipolybalogi templom barokk angyalkáira nézek. A falban rejlő szentségtartón székely rovásírás bizonyítja a magyarság eredetét. Kis csopor-

tunk nehezen búcsúzott el a templomtól, a m e l y 1996-tól a világörökség része. To v á b b h a l a d va megérkeztünk Kézdivásárhelyre, a város 90%-a magyar. Itt található Erdély legnagyobb református temploma. A főtéren Gábor Áron szobra áll, itt öntötték a híres rézágyúkat Thuróczi Mózes öntödéjében. A múzeum 1871-től működik, nagyon látványos babakiállítást és céhműhelyes szobákat tekinthettünk meg. Végül a szobrászművész Vetró András műhelyébe is ellátogattunk. Az 5. nap első állomása Torja - híressége a Bálványos vár, mely a 11. században épült 1100 m magasan a hegy csúcsán. A híres Apor család ősi fészke volt. A torjai Büdös-barlanghoz gyalogtúrát tettünk, ahol a kénhidrogén kiáramlása egyrészt reumatikus betegségeket gyógyít, másrészt minden élőlényt elpusztít, amely belélegzi a mérgező gázt. A túra után megérkeztünk Kelet-Európa egyik gyöngyszeméhez, a Szent Annatóhoz, amelyről annyit kell tudnunk, hogy 953 m magasan, a Csomád hegységben fekvő vulkánkráter, forrása nincs, csupán a hegyekből jövő víz tölti fel a szintjét. A tó partján lévő Szent Anna-kápolna búcsújáró hely. Következő állomásunk Gyimesfelsőlok - a faluban működik a Szent Erzsébet Katolikus Gimnázium, igazgatója Berszán Lajos lelkipásztor nagy szeretettel tanítja a csángó, a moldvai és a gyimesi magyar gyermekeket. 2004-ben Magyar Örökség-díjat kapott. Gyimesbükk - itt található a történelmi Magyarország határát szimbolizáló határkő és a Rákóczivár romjai. 5. napunk utolsó állomása Csíkszereda, 46000 lakosú város, 83%-a magyar, 16%-a román és 1%-a cigány nemzetiségű. A város legújabb gyöngyszeme a Makovecz Imre által tervezett katolikus templom, melynek egyedi stílusa elvarázsolja a látogatót. A 6. nap Csíksomlyó megtekintésével kezdődött. A kegytemplom és a Ferences-rendi kolostor 1442-48 között épült. A kegyszobor, ami Európa legnagyobb Mária-szobra, 1510-15 között épült, 2,27 m magas, hársfából készült - A napba

öltözött Asszony. 1567-től minden pünkösd szombatján búcsút tartanak e helyen, amely az erdélyiek nemzeti ünnepe lett. Következő állomás Mádéfalva, ahol tisztelettel adóztunk a kb. 200 meggyilkolt székely tiszteletére emelt emlékoszlop előtt, melyet 1899-ben emeltek. Továbbhaladva megérkeztünk Csíkszentdomokosra Márton Áron, Erdély mártír püspökének szülőhelyére. Szobra a falu központjában díszeleg. A Maros és az Olt folyása mellett elhaladva láthattuk Marosfő üdülőhelyet, ahová a románok ortodox kolostort telepítettek. Gyergyószentmiklós – 20 000 lakosú város, nagy része magyar nemzetiségű. A nap fáradalmait rövid szünettel a Pongrátz-tetőn pihentük ki 1300 m magasságban. Lefelé j ö ve t m e g t e k i n t h e t t ü k a Gyilkos-tavat 995 m magasan a tengerszint felett. 1837-ben keletkezett egy földrengés után. Érdekessége, hogy a vízből kiálló fenyőfacsonkokat a vasoxid konzerválja, így a tó keletkezése óta sértetlenül meredeznek az ég felé. A Békás-szoros lenyűgöző

szépsége mindnyájunkban örök emléket hagyott. Szárhegy - itt található a reneszánsz stílusban épült Lázár-kastély, melyben Bethlen Gábor nevelkedett, és egy ferences kolostor is. Következett Csíkdánfalva, mely fekete kerámiájáról és szőtteseiről híres. Számunkra újra felejthetetlen élmény következett, ugyanis Urbán Árpád útitársunk barátja és kedves családja vendégül látta az egész társaságot olyan sok finomsággal, hogy ízét még most is érzem, ha rágondolok, és mi, hölgyek még

ráadásul csíki fekete kerámiát is kaptunk emlékül. Megérkeztünk Máréfalvára, ahol szebbnél szebb székelykaput csodálhattunk meg. Erdély legmagyarabb városa Székelyudvarhely, amely ma is iskolaváros, a Tamási Áron Gimnázium és a Benedek Elek Tanítóképző működik ott. A város központjában lévő szoborparkban sétálva megtekinthettük olyan hírességek mellszobrait, mint pl. Bethlen Gábor, Wesselényi Miklós, Szt. László király, Csaba királyfi, II. Rákóczi Ferenc és még sokan mások. A 7. napunk Szejkefürdőn kezdődött, ahol székelykapuk sorozata alatt elhaladva megemlékeztünk a lagnagyobb székelyről, Orbán Balázsról az ott található síremlékénél. Következett Farkaslaka, Tamási Áron szülőfaluja, ahol láthattuk a szülőházát és síremlékét is egyaránt. Az erdélyi fazekasmesterek híres falujába, Korondra érkeztünk, ahol nem bírtunk ellenállni a szebbnél szebb cserepeknek, vászonból készült ruháknak és a fából faragott edényeknek és dísztárgyaknak. A parajdi sóbánya mellett elhaladva megérkeztünk Szovátára, hogy megmártózzunk a híres Medvetó sós vizében. Ámultunk, hogy nem merülünk el a vízben a magas sótartalom miatt, de még jobban megdöbbentünk, amikor a fejünkön hirtelen úgy elkezdett kopogni az eső, hogy félórás várakozás után kijöttünk a vízből, felvettük elázott ruháinkat és cipő nélkül bőrig ázva elsétáltunk az autóbuszhoz. Így ért véget az utolsó előtti napunk. Marosvásárhelyi gyönyörű szállásunk után hazafelé jövet megálltunk Körösfőn, mely híres népművészetéről, varrottasairól és hímzéseiről. Nem hiszem, hogy csoportunk valamely tagja is úgy érezné, hogy Erdélyt bejárva, oda többé nem szükséges és nem érdemes visszamenni... Az a hely több annál, mint pusztán érdekességek sorozata. Erdélyország mágneses vonzereje viszszahív bennünket, vissza a gyökereinkhez. És miért fontos ez? Azért, hogy megértsük hovatartozásunk lényegét és jövőnkre szóló jelentőségét... Szívből köszönöm Urbán Aladár Tanár Úrnak a lehetőséget, hogy részt vehettünk ezen kiránduláson, ezáltal az élményt is, amelyben részünk volt. Vajon a jövő nyáron hová visz minket a Palóc Társaság szárnyain? Balázs Tünde

6 Kürtös

SZÉLTÉBEN−HOSSZÁBAN

Hegyaljai Ősznyitó 2004. szeptember 26-án másodszor került sor Kőkesziben a Hegyaljai Ősznyitó megrendezésére. Míg tavaly a hegyaljai öt község: Kőkeszi, Terbegec, Gyürki, Sirák és Szelény szervezte az ünnepséget, az idén a teendőket a központi falu, Kőkeszi vállalta magára a CSNTV segítségével. Bár tartottunk attól, hogy kisebb lesz az érdeklődés, mint tavaly, félelmeink alaptalannak bizonyultak. A kultúrház nézőtere színültig megtelt. Vendégeink között voltak: Hamerlik Richárd parlamenti képviselő, Balázs Péter, a Nagykürtösi Körzeti Hivatal elöljárója, az OTP bank munkatársai, valamint a környező falvak polgármesterei. A műsor mindenkinek elnyerte tetszését. Fellépett a kóvári Fehér Rózsa éneklőcsoport, a Hegyaljai Menyecske- és Férfikórus, a siráki és a gyürki tánccsoport. Nótákat hallhattunk Petrovics Szilvia, Hecsei Mária, Balla Mária, Básti János és Lackó István tolmácsolásában. A kőkeszi néptáncosoktól karikázót és csárdást, az ipolynyékiektől verbunkost és palóc táncokat láthattunk. A legfiatalabb szereplők a kőkeszi óvodások voltak. A műsort Molnár Csaba pohárköszöntője zárta, aki arra emelte poharát, hogy jövőre is ilyen szép számban találkozzunk a III. Hegyaljai Ősznyitón. Bojtos Katalin

KIS FALU NAGY TETTEK Haraszti - A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized alatt ugyan sokminden megváltozott ennek az aprócska falunak az életében, de az idei év kétségtelenül a legsikeresebbek egyikeként kerül majd be a község krónikájába. Hihetetlenül gyorsan épült meg a községháza közelében az a mutatós fedett szabadtéri színpad, amelyet méltán irigyelhetnének meg nagyobb települések is. Figyelmet érdemel a falu kis templomának teljes belsõ felújítása, melynek befejezése a napokban várható. Cseri Edit polgármester asszony elmondta, hogy Csáky Pál miniszterelnök-helyettes közremûködésének köszönhetõen a kormányhivatalból érkezett anyagi támogatás, a hívõk adományai és a községi hivatal által nyújtott segítség tette lehetõvé, hogy kicseréljék a templom elöregedett villanyhálózatát, az elavult ablakok helyébe a kor igényeinek megfelelõek kerüljenek, új padlóburkolat váltsa fel a régit, és korszerûsítsék a belsõ térvilágítást. Azt is megtudtuk a polgármester aszszonytól, hogy a jövõ évben kerül sor a templom belsõ festésére.

ELMÚLT 100 ÉVES Október lévén, amely az idõsek iránti tisztelet hónapja, indokoltnak tartottuk hírt adni arról, hogy a Nagykürtösi járás minden bizonnyal legidõsebb polgára Lukanényén él. Híves Rozália nénirõl van szó, aki, mint arról csak késve értesültünk, idén augusztusban ünnepelte viszonylag jó egészségnek örvendve szerettei körében kerek századik születésnapját. ÁGAT NEM TÖRVE Októbert mutat a naptár, s feltartóztathatatlanul beköszöntött az esztendõ leggazdagabb évszaka, az õsz. Terménybetakarítás folyik a határban, szüretelnek a gyümölcsös- és szõlõskertekben. Az õsz a természet számadása. Az emberi élet õszi évszaka, az idõskor is a számvetés ideje. Miként a gondos gazda, ágat nem törve, óvatosan, kíméletesen szüreteli le a gyümölcsfák gazdag termését, a fiatalabb nemzedéknek is hasonlóképpen kellene viszonyulni az idõs emberek élettapasztalatainak átvevésében. Ne törjük össze a hitet, ne fosszuk ki, és ne hagyjuk magukra õket... Hagyománnyá vált, hogy október az idõsek iránti tisztelet hónapja. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy az év többi hónapjában mellõzhetjük az irántuk való tiszteletet és megbecsülést.

2004. o k t ó b e r

FEKVÕRENDÕRÉRT KIÁLTANAK Ha hinni lehet kedves népdalunknak, miszerint erdõ mellett nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni, akkor némi módosításal igaz az is, hogy falu végén nem jó lakni, mert sok port kell (csak a rím kedvéért) nyalogatni, egészen pontosan, nyelni. Kiváltképp, ha az a mintegy 200 méter hosszú utcácska mezei útba torkollik. Errõl az egykor aszfaltszõnyeget is látott, de évek alatt a rajta megforduló számtalan nehézgéptõl teljesen tönkrement, hepe-hupás poros mezei útról tudni kell, hogy mostanság is kora tavasztól késõ õszig naponta megfordulnak rajta traktorok, teherautók, mezõgazdasági betakarítógépek, miképpen terepjárók és sima személyautók is. Természetesen az út azért van, hogy járjanak rajta. Az viszont már nem mindegy, hogyan. Ugyanis az ott lakók megfigyelték, hogy a gépjármûvezetõk mihelyt a határútról beérnek az utca elejére, máris magasabb sebességi fokozatba váltanak, és viszonylag nagy, teszem azt 50-60 kilométeres óránkénti sebességgel végigsöpörnek az utcán. Ez ellen ugyan senkinek sem lehet kifogása, hiszen nincs az utcában sebességkorlátozásra szólító tábla. Csakhogy jó és száraz idõ esetén ilyen sebességgel haladva akkora porfelhõt hagynak maguk mögött, csak úgy zúg. Mert ugye, esõ után a határból, a földekrõl hazatartó gépjármûvek kerekeirõl az utolsó sárdarabok éppen az utcába érve hullanak le, és nem jellemzõ, hogy a gépjármûvek üzemeltetõi gondoskodnának a beszennyezett útszakasz letisztításáról. Ebbõl pedig egyenesen következik, hogy mihelyt az idõ ismét jobbra fordul, a felszáradó úton jókora, környezetszennyezõ porréteg marad. S ha ebbe minél nagyobb sebességgel belehajtanak, annál jobban száll a por, jócskán belepve a családi házak elõtti kiskertek virágait, veteményeit, s magát a házak falait, ablakait, az udvaron leállított autókat, a szárítókötélre aggatott, frissen mosott ruhanemût, stb., stb. Egyébként a szóban forgó utcában alig öt-hat családi ház áll, melynek lakói közül ki-ki vérmérséklete szerint reagál az arra közlekedõ gépjármûvek vezetõinek érthetetlenségére (tisztelet a kevés kivételnek), akiket töbször is hasztalan kértek, figyelmeztettek, hol szép szóval, hol emeltebb hangon lassúbb haladásra, amivel kizárnák a por felkavarását. Mi több, a községi önkormányzat képviselõ-testületi ülésén is szóba került az ott lakók problémája. Felvetõdött, hogy forgalomlassító akadállyal, ún. fekvõrendõrrel orvosolni lehetne az érintettek panaszát. A lakók pedig bizakodnak. Igaz, egyelõre csak abban, hogy az õszi betakarítási és egyéb mezei munkák befejeztével, vagy az õszi esõk beálltával kora tavaszig nyugtuk lesz a porfellegektõl. Csakhogy a por nem múlik el, csak átalakul. Marad a sár, a sáros utca. Mivel az utcában nincs, és belátható idõn belül nem is lesz járda, az ott élõ embereknek esõs idõ esetén nincs más választásuk, mint taposni a sarat. Tényleg nincs más vagy jobb megoldás?!

FALUNAP HARMADSZOR Ipolyhidvég - Az elsõ falunapra három évvel ezelõtt, a település elsõ írásos említése 750. évfordulóján került sor. Csakúgy, mint tavaly, idén is volt falunap a községben. Szeptember utolsó hétvégéjének szombatján sport- és szórakoztató játékok várták a gyerekeket a sportpályán, este a kultúrházban Szõlõssy Sándor és cigányzenekara, valamint diszkózene teremtett jó hangulatot a táncmulatság résztvevõinek. Vasárnap a község fõterén álló háborús emlékmû megkoszorúzása után a falunapi program kultúrmûsorral folytatódott a kultúrházban. Az óvodások szereplését Szõlõssy Sándor és fia nótaösszeállítása követte, a zárórészben pedig a Triász Varietas szórakoztatta a közönséget Álom, álom, édes álom c. zenés-szórakoztató mûsorával. Az oldal anyagát írta Bodzsár Gyula

Kürtös 7

Tö r t é n e l e m

2004. o k t ó b e r

„SZÉP KIS DEPUTÁCIÓ MEGY AZ ÚRISTENHEZ, HOGY A M A G YA R O K Ü G Y É T K É P V I S E L J E ! “ (Poeltenberg Ernõ tábornok szavai társaihoz a kivégzésükre indulva) 1849. október 6. – Arad A napsütéses vénasszonyok nyara után esõs napokkal köszöntött be az õsz, és ez Franz Bottnak, a morvaországi Brünn város hóhérának nem kevés szakmai kellemetlenséget okozott. Megfelelõ faanyag híján nem lehetett elõírásos bitófákat ácsolni. A valamilyen építkezésrõl Schweidel József rekvirált oszlopokat c s a k n a g y üggyelbajjal, kövekkel támogatva tudták szilárdan felállítani, annyira átázott a talaj. Szeretett volna kitenni magáért, de sajnos még csak egyenes sort se lehetett kijelölni, az akasztófák vonala a rossz talajviszonyok miatt megtört. Azon a reggelen a várban tulajdonképpen nem volt ébresztõ. A bástyákon égõ kanóccal álltak ágyúik mellett a tüzérek. A Wocherek zászlóalja, élükön Tichy õrnaggyal, már öt órakor felvonult. Nemsokára kivezették az elsõ négy tábornokot, akiket Haynau „kegyelmébõl” nem kötéllel, hanem golyóval gyilkolnak meg. A legvégsõ szolgálatra készülõ papok egyenként csatlakoztak az elítéltekhez. Schweidel Józsefhez a minorita Bardócz, Kiss Ernõhöz Machot várkáplán, Dessewffy Arisztidhoz Baló Béni, Lázár Vilmoshoz pedig Vinkler B r u n ó , ugyancsak minorita szerzetes. T i c h y egyenként néven szólította a tiszteket, és reLázár Vilmos Vilmos gisztrálta a nyilvánvaló válaszokat. A láncra vert tiszteket körülvették, és elindult a menet a nagy kiterjedésû vár egyik hátsó kapuja felé. A papok karon fogták õket, és így igyekeztek köny-

nyíteni a járást, amelyet a jobb kéz csuklójától a bal bokáig vezetõ lánc mindannyiuknál akadályozott. Nem esett hangos szó, halkan beszélgettek, és amit más alkalommal, kivégzésekkor nem lehetett elmondani, ezek a férfiak nyugodtak voltak. Kiérve a kapun a menet jobbra kanyarodott. Megálltak. Lázár ezredes sarkantyúja halkan megpendült. - Tehát ez a bástya lesz a golyófogónk, barátaim! - mondta szakszerûen, miután figyelmesen körülnézett. Tichy fojtott ingerültségû sürgetése után, rövid ima következett, majd Schweidel a kezében tartott, szép mívû feszületet Bardócz lelkésznek nyújtotta, de a tábornok

meggondolta magát és visszahúzta. - Kezem közt akarom tartani, úgy vele meghalni, s miután meghaltam, ne irtózzék kezeimbõl kivenni s fiamnak átadni! A magyar tisztek kezet fogtak. A kivégzendõk kezét megkötözték, levett láncaikat a fõfoglár két katonára bízta. Néhány lépésnyire egymástól sorba állították õket a fal mellett. Lázár, Dessewffy és Schweidel szemét bekötötték, de Kiss Ernõ konokul megrázta a fejét. - Vigye innen azt a piszkos rongyot! Látni akarom a gyilkosaimat! A papok félrehúzódtak, az elítéltek fél térdre ereszkedtek. Fehér ingüket V formában kigombolták és

széthajtották.Tichy intésére mindegyik térdelõ elõtt, alig kétlépésnyi távolságra három-három katona sorakozott fel. Már jó elõre kiosztották a szerepeket, kettõnek a szívre, egynek a fejre kellett céloznia. Ilyen távolságról lehetetlen hibázni. Tichy kardja villant,a fegyverek eldörd ü l t e k . D e s s e w f f y, Dessewffy Arisztid Lázár és Schweidel azonnal elõrebukott, de Kiss Ernõnek csak a vállát borította el a vér, csupán egyetlen golyó találta el. Tichy intésére egy katona Kiss Ernõhöz ugrott, és közvetlen közelrõl a fülébe lõtt. Odabenn a várban is jól hallották a valamivel késõbb leadott lövést. Ittebei és eleméri Kiss Ernõ altábornagy, volt országos fõhadparancsnok, a magyar honvédség elsõként kinevezett tábornoka fél térdét felhúzva hanyatt zuhant. A tetemek mellé õrség állt. Az volt a parancs, hogy a holttestek a kora délutáni órákig maradjanak kivégzésük színhelyén, elrettentõ közszemlére téve. Utána pedig ugyanott kerüljenek jeltelen sírba. Badócz minorita a parancsnokoló õrnagy engedélyével magához vette Schweidel József vértõl lucskos keresztjét. A Kiss Ernõ elé vezényelt három katonát Tichy késõbb a profoszhoz küldte, hogy elzárásra j e l e n t kezzenek. Rosszul céloztak. A WocheKiss Ernõ rek visszatértek a várba, és felsorakoztak ugyanott, mint korábban. Elsõként Nagysándor Józsefet vezették ki, majd lassan a többiek is megérkeztek. (Folytatás a 8. oldalon)

8 Kürtös

2004. o k t ó b e r

Tö r t é n e l e m „SZÉP KIS DEPUTÁCIÓ MEGY AZ ÚRISTENHEZ, H O G Y A M A G YA R O K Ü G Y É T K É P V I S E L J E ! “

(Folytatás a 7. oldalról)

Damjanich mankóval, megláncolva, egy katonára támaszkodva jelent meg. A kijárat mellett a várbeli szeméthordó szekér állt, tesséklássék letisztítva, várva, hogy a törött lábú Damjanichot elszállítsa, de látni való volt, hogy a hatalmas test a maga erejébõl nem juthat fel a Poeltenberg Ernõ szekérre, ezért a tábornok intett a hóhérnak, akinek a vállára nehezedve felszállt. A tábornok ügyet sem vetett a közelben álló Howigerre és Tichyre, hanem végignézett a társain. - Elindulunk hát utolsó sétánkra, barátaim? - mondta. Ekkor hangzottak el Poeltenberg Ernõnek azok a csodálatos szavai, amelyet már idéztünk, hogy „Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje!“ Az út a bitófáig Franz Bott számára elképesztõ volt. A szakállas magyar lázadóvezér szivarozott és derûs anekdotákat mesélt. Szekerükkel õk zárták a sort, a többiek papjaik kíséretében, katonáktól közrefogva, lassú léptekkel elöl haladtak. Amikor a menet megállt, a katonaság Tichy parancsára négyszögben vette körül a kivégzés színhelyét. Mint minden hadsereg, az osztrák császáré is sokat adott a formalitásokra. A felolvasás után Utricka fõfogláron volt a sor. Kezében három fekete vesszõvel Tichy õrnagy elé lépett, és fennszóval kegyelmet kért az elítélteknek. Tichy mindhárom alkalomal Török Ignác egyformán válaszolt: - Istennél a kegyelem! Utricka minden elutasításnál kettéroppantott egy-egy vesszõt, és az elítéltek lába elé dobta. Ezután Poeltenberg elé lépett, és tisztelgett. - Kérem, kapitány úr!

A mindössze 36 éves, alacsony termetû férfi másfél évvel korábban még a 4.sz. Sándor huszárezred rangidõs kapitánya volt. A tábornok elköszönt a többiektõl, a bitófa alá lépett, és felállt a zsámolyra. Szemtanút idézünk, Baló Béni református lelkészt: „A hóhér a kötelet a nyakára teszi, s a vasszögre ráhurkolja. Egyik pribék kikapja a zsámolyt, a másik kettõ teljes erõvel húzza lefelé két karját, és rákapaszodik, hogy kinyújtsák a felakasztott testet. A hóhér erõlködik, hogy az áldozat nyakát kitörje, azonban Poeltenbergnek igen izmos bikanyaka volt, s a hóhér sokáig veszõdött vele, míg végre célt ért. A vértanú halála hosszú és szörnyû volt.” Az akasztást természetesen nézték a többiek, szótlanok voltak, gróf Vécsey Károlyról pedig feljegyezték, hogy különösen beható figyelemmel, vérfagyasztó nyugalommal valósággal tanulmányozta minden egyes társa elmúltát. A b i t ó f á t körülvevõ katonák már nem voltak ilyen nyug o d t a k , néhányan Láhner György könnyeikkel küszködtek. Az elítélteket senki nem tájékoztatta milyen sorrendben végeznek velük. Tudták, hogy így még fokozhatják a gyötrelmet. Török Ignác tábornok, az erõdítéstan valamikori tanára, a kiváló képességû hadmérnök volt a következõ. Gyorsan halt meg, egyesek szerint az utolsó elõtti pillanatban szívszélhûdést kapott, és a hóhérsegédek már csak egy élettelen testbe kapaszkodtak. Utricka Láhnert szólította. Láhner György az elõzõkhöz hasonlatosan sorra kezet fogott megfogyatkozott társaival, és halkan, szomorú mosollyal, mintegy valamennyi még megmaradtnak mondta: - Ma van az ötvenedik születésnapom! A magyar honvédség fegyvergyártásának megteremtõje a félelem minden jele nélkül, nyugodtan lépett a zsámolyra. Franz Bott gyorsan végzett vele. A tábornokok mind istenhívõk voltak, de a

horvát határõrvidéki katonacsaládból származó Kneziæ Károly különösen vallásos. Társai halálát figyelve folyvást imádkozott. A lélekben már mindenkitõl elbúcsúzott ember, Utricka által, Bott pribékjei elé lökve, kissé megtántorodott, és a szemüvege a földre hullott. Minden szemüveges ember természetes reflexével utánahajolt, és ezzel ismét módot adott Tichynek a megszólalásra: - Hagyja ott! Lát maga az akasztófán úgyis! Kneziæ nem felelt, az õrnagyra vetett pillantása azonban megvet é s r õ l és undorról árulkodott. Halála után Utricka a sziv a r o z ó Nagysándor József elé léKneziæ Károly pett. A nagy bajuszú huszár azzal tüntette ki a nyeregben ülõ õrnagyot, hogy gúnyosan ránézett, és latinul szólt hozzá: - Hodie mihi, cras tibi!, ami annyit jelentett, hogy „Ma nékem, holnap néked!” A bitófa tövében „Éljen a haza!” kiáltás közben érezte összeszorulni torkán a hurkot. Utricka nem akart tévedni, egy pillantást vetett a kezében lévõ papírra, és Nagysándor elmúlta után Leiningenhez ford u l t . Ta l á n gróf Leiningen-Westerburg Károly okozta a császári hadbíróságnak a legtöbb gondot. Nagysándor József A hesseni nagyhercegségben született arisztokrata családjának egyik tagja, August Leiningen gróf altábornagy az egyik császári ezred névadója volt. A család nevét viselõ ezredet a magyar tábornok édes unokatestvére, Christian zu Leiningen-WesterburgAlt-Leiningen gróf, ezredes vezette. Távolabbi rokonaik között az angol királyi ház is szerepelt. A szép szál, szõke fiatalember azonban olyan buzgalommal és olyan eredményesen (Folytatás a 9. oldalon)

Kürtös 9

Tö r t é n e l e m

2004. o k t ó b e r

„SZÉP KIS DEPUTÁCIÓ MEGY AZ ÚRISTENHEZ, H O G Y A M A G YA R O K Ü G Y É T K É P V I S E L J E ! “ (Befejezés a 8. oldalról)

harcolt a magyar oldalon, hogy mindezt, ha akarták volna, se vehették figyelembe. Nem is akarták. Leiningen Buda bevételének egyik hõse volt, akit az ostrom után azzal rágalmaztak meg a bécsi sajtóban, hogy védtelen hadifoglyokat öletett meg, most az utolsó szó jogán messzire hangzó szóval közölte a katonákkal, hogy élete utolsó pillanatában, közvetlenül azelõtt, hogy az Örök Bíró elé lépne, változatlanul hazugságnak bélyegzi azt a gyalázatot, melynek elkövetésével vádolják. Tichy türelmetlenkedett, ám még mielõtt intésére megperdültek volna a dobok, hogy beléfojtsák a szót, Damjanich a szekérrõl odakiáltott: Beszélhetsz ezeknek. Hagyd abba, Károly! Leiningen magas volt. Amikor a hóhér-segédek felragadták, és valósággal ráemelték a zsámolyra, nyomban észrevehetõ volt, hogy szörnyû halála lesz. Lába a földig ért. Bott emberei minden erejüket megfeszítve húzták lefelé, a hóhér pedig verejtékezve csavargatta a nyakát jobbra-balra, míg a csigolya elroppant, és a gróf befejezte Leiningen Károly fiatal életét. Damjanich ráförmedt Tichyre, akirõl úgy tudjuk, hogy valamikor együtt szolgáltak. Mire való ez a kínzás? Miért nem lõttök agyon minket? Damjanich kiköpött egyet feléje, és így folytatta:

- No, te is sokra vitted! Hóhérlegény lett belõled! Tichy vérvörös arccal megcsapkodta lovát, és közelebb léptetett a bitókhoz. - Gyorsabban végezzen! parancsolta Bottnak. Nem lehet tudni, hogy ez segített-e Aulich Lajoson, aki még hóhérai tiszteletét is kivívta becsületével, de az õ halála gyorsabb volt. Utricka most a szekérhez ment, és megkülönböztetett tisztelettel szólt Damjanichnak. A törött lábú tábornok szemlátomást a legtekintélyesebb volt a lázadóvezérek között, így is viselkedtek vele. Damjanich János az egyetlen volt közöttük, aki sosem vesztett csatát vagy ütközetet, a katonái pedig éltek-haltak érte. Ledobta

magáról szûrre emlékeztetõ fehér köpenyét, és a lelkészek segítségével lekászálódott a szekérrõl. Õ, aki kártyakedvelõ, vitéz óriásként olvasmányból sem kért mást, mint könynyût, az utolsó éjszakán rossz lábával börtöne asztala mellé ült, és költõi szépségû ima bukott ki belõle:

„Ima kivé− geztetésem előtt, 1849. október 5− ről 6−ra vir− radóra. Mindenség Ura! Hoz− zád fohász− Aulich Lajos kodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és üt− közetekben − Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sér− tetlenül kilábolni − dicsértessék a Te neved mindörökké! Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szeren− csétlen hazámat a további veszedelem− től! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyar− országot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem k e g y e sen, s engedj atúlvi− lágon kegyes e l f o gadást talál nom. Ámen! Emí− liámnak vi− gasztalásul!” Damjanich János Ez egy szerb ember hitvallása volt magyar hazája mellett, aki a csatákban mindig elsõ volt. Miután lejött a szekérrõl, Bott pribékjei odasegítették a zsámolyhoz. Felállva magasabb volt az

akasztófánál. Bott hiába szemrevételezte korábban áldozatait, nála is elszámította magát. Sebtében odasúgta segédeinek, hogy amikor a zsámolyt kirántják, a lábakat ragadják meg és rántsák a magasba. Hinnünk kell abban, hogy valaki az utolsó szavaival a neki legfontosabbat kívánja összegezni. Damjanich a feleségére és az országra gondolt: Szegény Emíliám... Éljen a haza! Törött lábát térdben akarták hajlítani a pribékek, míg fönn a hóhér kínlódott a szilárd nyakcsigolyával. A vértanú iszonyúan szenvedhetett e pár perc alatt, mert a teste hol összerándult, hol meg kiegyenesedett. A hatalmas lélek nehezen hagyta el a hatalmas testet. Gróf Vécsey Károlynak nem volt kitõl elbúcsúznia. Az ítélkezõk nem véletlenül hagyták legutolsónak. Azt a várat, melynek tövében valamennyien befejezték életüket, Vécsey foglalta el a császáriaktól. Grünne gróf, a fiatal uralkodó f õ h a d s e g é d e személy s z e r i n t gyûlölte a Vécsey Károly b ü s z k e m a g y a r arisztokratát, aki a saját apját is ellenlábasai közé sorolhatta. Vécsey apja Bécsben élt, a magyar nemesi testõrség utolsó parancsnoka volt, és külön levélben kérte a császárt, hogy méltatlan fiát fossza meg kamarási méltóságától. A tábornok az utolsó elõtti bitófa mellett elmenve lahajolt, és megcsókolta a meggyötört Damjanich még meleg kezét. Ezek voltak az aradi tizenhárom kivégzésének rendelkezésünkre álló kegyetlen, de olykor megható részletei. A nemzeti gyásznapon szerte a csonka hazában, és azon túl is, megemlékezünk a nemzet hõseirõl. Ennek elllenére a 13 katonának sok mindennel adósai vagyunk, hiszen néhányuknak, még a nyughelyét sem tudjuk. Emlékezzünk rájuk dicsõségben, mint ahogy gyilkosaikra is, megvetéssel. Ordas Iván könyve nyomán összeállította HB

Kürtös 10

2004. o k t ó b e r

Kultúra

VÁRJAT OK MÉG, ÕSZIRÓZSÁK... Alapelemeiben a népdal, a német eredetû verbunk, valamint a cigányteleprõl származó cifrázó elemek keverednek. Nem maradt volna fenn a mûfaj, ha a kíséret nem kerül a cigányzenészek kezébe, akik kiváló muzikalitásukkal megteremtették a hangzást. A hangszerek között a hegedûé a fõszerep. A zeneszerzõk egy része maga is prímás.

Valahol olvastam, hogy bár évszázada kíséri fanyalgás, ennek ellenére a magyar nóta és a vele hangzó cigányzene a magyar kultúra része. Gulyás Sándor nótakutató szerint a magyar nóta különleges, egyedi jelenség. Sok tekintetben rokon a népdalokkal, mégis teljesen különbözõ mûfaj. Mások a gyökerei. A nóta nem a nép, a falu szülötte, hanem a városi polgárságé. Most pedig e kis történelmi kitekintõ után következzék az V. Õszirózsa nótaverseny rövid összefoglalója.

Beatrix, Ivány Árpád összetételû szakmai zsûrije a valóban sok jó mûkedvelõ nótaénekes közül a 15 legjobbat juttatta a döntõbe, ahol Papp Sándor, a Pátria Rádió fõszerkesztõjének vezetésével Béres Jarmila és Magyar Nándor (az Õszirózsa elsõ évfolyamának gyõztese - a szerk. megj.) hivatásos nótaénekesek értékelték hét - Nagykürtösi, Lévai, Érsekújvári, Komáromi, Dunaszerdahelyi, Vágsellyei és Galántai - járás tizenhárom településérõl érkezett elõadók teljesítményét. A Nagykürtösi járást Básti János (Ipolykeszi), Cseri Ilona (Ipolynyék) és Híves Mária (Csáb), a lévait Uhrin István (Szalatnya), az érsekújvárit Juhász Irén, Juhász Gyula (Párkány), és Barti Éva (Kéménd), a komáromit

mét, mert ezúttal a zsûri különdíjasaként került a megosztott második helyre, míg az ipolynyéki Cseri Ilona a múlt évi negyedik helyrõl eggyel feljebb, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára léphetett. Az ipolykeszi Básti János viszont újra közönségdíjas lett. Mindenesetre a viszonylag jó reklám ellenére is meglehetõsen szerény érdeklõdés kísérte nemcsak a helyiek, de a környékbeliek részérõl is a rendezvényt, mert bizony foghíjas volt a nézõtér. Ez viszont mit sem változtat azon, hogy a Csemadok helyi szervezete és a község

A címbeli ismert magyar nóta zenekari számmal nyitotta meg a kürti Pepes Sándor és cigányzenekara a magyarnóta-énekesek ÕSZIRÓZSA címmel meghirdetett V. Országos Versenyének döntõjét, amelyre 2004. október 10-én, vasárnap délután immár hagyományosan az ipolykeszi kultúrházban került sor. Idén a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya a Pátria Rádióval közösen hirdette meg a nagy érdeklõdést kiváltó seregszemlét, amit az is bizonyít, hogy a 33 jelentkezõbõl 28-an el is jöttek a kétfordulós versenyre. Ugyanis a nótaéneke-

sek nagy számát tekintve, helyben elõdöntõ elõzte meg a finálét. Az elõdöntõ - Vajda Margaréta, Nozdrovicky

Horváth Mónika, aki a második helyen végzett. A várkonyi Matús Ernõnek nem sikerült aranyra váltania tavalyi ezüstér-

Domonkosné Fehér Valéria és Sipos József (Bátorkeszi), a dunaszerdahelyit Horsicza Tibor (Padány), Kolár Katalin (Egyházkarcsa), és Matús Ernõ (Várkony), a vágsellyeit Horváth Veronika (Pered) és a galántait Gyõrög Attila (Felsõszeli) Juhos Mária (Nádszeg) képviselte. A verseny végén rövid értékelésében a zsûri elmondta, nem volt könnyû dolguk kiválasztani a sok jó énekes közül a „dobogós helyre“ érdemeseket. Mindenképpen meglepetésként hatott, hogy egy elsõ alkalommal benevezett fiatal hölgy, az egyházkarcsai Kollár Katalin, ének-zene szakos pedagógus vitte el a pálmát. Szintén elõször vett részt az Õszirózsa nótaversenyen a peredi

önkormányzata minden tõle telhetõt megtett a rendezvény helyi elõkészítése érdekében

Bodzsár Gy

2004. o k t ó b e r

Kürtös

Kultúra

M A G YA R Í R Á S s A r I s A v o r Eltüntetett õstörténetünk után kutatva újabbnál újabb felfedezéseket tehetünk. Tudjuk pl., hogy II. Rákóczi Ferenc rovásírásos értesítõket küldött a spanyol királyi udvarba rodostói számûzetésébõl. A bizonyítékok eltûntek! De a spanyol állami levéltárban regisztrálták õket, a futár pedig - aki a bécsi udvar kémje volt feljegyzéseket készített róluk. Magyar Adorján állapítja meg: „Az a tény, hogy a magyar nemzet már a kereszténységre térése elõtt is írástudó volt és nem másoktól átvett, hanem saját betûi voltak, az osztrák uralom számára nagyon kellemetlen körülmény volt, ezért a köztudatból mindenáron ki akarta irtani. Alattomban, titkos megbízottakkal kutattatta fel és semmisíttette meg mindazt, ami a magyarság régi mûveltségét bizonyíthatta. Egy ilyen, ausztriai születésû, de magyarul tökéletesen megtanult ember volt az

a Stromler, akit Thallóczy néven... még a Magyar Tudományos Akadémiában is vezetõ szerephez juttatott.“

A szentpétervári Ermitázsban õrzött szkíta kincseket az egész világon kiállításon mutatták be. Bobula Ida a Metropolitan Múzeumban látta a kiállítást: „...Minden felirat a tárgyakon, tájékoztatás a falakon úgy van megszerkesztve, hogy kizárja a szkíta-magyar rokonságot.“ Mûvelõdéstörténetünknek egyik mellõzött alakja, Fehérné Walter Anna Az ékírástól a rovásírásig c. könyvében olvashatjuk (de nem magyarul, mert 1975 óta még nem jelent meg!): „A természeti erõk pusztító hatását csak még hatványozta a szándékolt megsemmisítés, akár vallási, akár politikai okokból, sõt a legújabb korban az esztelen sovinizmus csak megtetézi a kultúrrombolást...“ 1991-ben az amerikaiak hatezer éves kultúrát bombáztak le. Az emberi kultúra bölcsõjeként emlegetett su-

KITEKINTÕ

11

mér birodalom egyedülálló és pótolhatatlan emlékei semmisültek meg. Többek között olyan agyagtáblák, amelyeken a tatárlakai korong képírásos jelei köszöntek vissza, a magyarsumér kapcsolat tárgyi bizonyítékai. Az amerikaiak olyan bombákat is bevetettek, amelyek földalatti rezgést kiváltva zúzták szét, omlasztották porrá a föltáratlan sumér városokat, ékírásos agyagtáblákat. Bombázták az irakiak által helyreállított zikkauratokat, köztük azt, amelynek Birsz-Nimrud volt a neve... Tudjuk, napjainkban az amerikaiak ismét Irakban tartózkodnak, hogy meghonosítsák a „demokráciát“. Sajnos, ebben a szégyenteljes ott-tartózkodásban magyar katonák is segédkeznek - jó pénzért! Kedves Olvasó! Októberi feladványunk: Írja le annak a költõnek a nevét rovásírással, aki 450 évvel ezelõtt, október 20-án született Zólyomban. A megfejtést október végéig várjuk címünkre. Urbán Aladár sorozatszerkesztő

Madách Napok - Alsósztregova

Balassagyarmat barátainak találkozója Kedves meghívót hozott a postás szeptember végén, melyben Balassagyarmat Város Önkormányzata és a Madách Imre Városi Könyvtár munkatársai Budapestre, a BM Duna Palota színháztermébe invitáltak, ahol immár hetedik alkalommal rendezték meg Balassagyarmat barátainak találkozóját. Az est kiemelkedõ eseménye volt, a megalapításának szintén 25. évfordulóját ünneplõ Komjáthy Jenõ Irodalmi és Mûvészeti Társaság Röpke Ívek címû antológiájának bemutatása, melyre Kõrössi P. József író, könyvkiadó vállalkozott. Az antológia immár a hatodik évfolymába lépett, és az Ipoly innensõ oldaláról is jelen vannak benne a régió irodalmának olyan képviselõi, mint dr.Csáky Károly és Hrubík Béla. Az utóbbinak az Anyám örök címû versét külön kiemelte Nagy László szellemi örökségének és költõi hangjának folytatásáért. Mindkét felvidéki író, költõ immár évek hosszú sora óta a Komjáthy Társaság tagja, és mûveikkel rendszeresen jelen vannak a társaság által kiadott antológiában. Az irodalmi alkotások elemzése után Szabó András és Csábi István elõadómûvészek tolmácsolásában ízelítõt kaptunk a versekbõl és novellákból, majd Balassi Bálint költõre, születésének 450. és halálának 410. évfordulójára emlékeztek az egybegyûltek. Az estet a balassagyarmati származású Gáspár László, a Megasztár nevû televíziós zenei produkció legjobb férfi énekese zárta. Útközben hazafelé a meghívó belsõ sarkára nyomtatott Szabó Károly vers sorai kötötték le gondolataimat: „Fiatalok voltunk, jókedvûek, azt hittük, az élet így örök. Az Ipoly partján most mások csivitelnek, irigyen nézem õket: - vénülök.“ (Bé)

A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a Kékkõi Múzeummal közösen rendezték meg az Alsósztregovai Madách Napokat. A szervezõk az idei 7. alkalommal is azon fáradoztak, hogy minden év más legyen mint az elõzõ, így az idei is, amikor Madách Imre halálának 140. évfordulójára emlékeztek. Az október 1-jén megtartott ünnepség két blokkból állt. Délelõtt a Kékkõi Múzeum mûsora zajlott A nõ tragédiája címmel, Erika Podlipná rádiójátéka alapján, melyet Eva Šoóšová írt át. A darab Fráter Erzsikérõl, az író boldogtalan szerelmérõl, feleségérõl, az író édesanyjáról illetve kettõjük viszonyáról szólt. A mûsor után beszélgetés volt az írónõvel. A darabot nagy átéléssel régióbeli amatõr színészek adták elõ. A darab nagy sikert aratott a jelenlevõk körében. A délutáni mûsort A Tragédia... címmel N. Tóth Anikó, az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium tanára, író elõadása nyitotta. A mély elemzés és a mindenki számára közérthetõ módon megtartott elõadás emelte az évforduló ünnepélyességét. Az elõadás után Zichy Mihály Az ember tragédiájához készített illusztrációit Przudzik József festõmûvész, a Zichy Alapítvány elnöke mutatta be. Az illusztrációk megtekintése után koszorúzás volt Madách Imre síremlékénél. Emlékbeszédet Dr. Praznovszky Mihály mondott, közremûködött még Vass Ottó elõadómûvész. A jól elõkészített és lebonyolított ünnepség méltó volt a nagy író emlékéhez. A szlovák ajkú résztvevõk azonban hiányolták, hogy a délutáni programon nem volt tolmács, így õk az egészbõl nem sokat értettek. A jövõben a program összeállításánál erre is jobban oda kell figyelni. Balogh Gábor

12 Kürtös

2004. o k t ó b e r

Oktatás - Kultúra Bemutatjuk az Inámi Magyar Nevelési Nyelvû Óvodát NEMCSAK MÚLTJA, JÕVÕJE IS VAN

Jövő tavasszal 40 éves lesz az inámi óvoda. Harmincnégy kisgyerek vette birtokába az akkor még félnapos óvodát. Mára az akkori szeneskályhák, a favécék már feledésbe merültek. 1970-ben a szülői szövetség segítségével játszóteret építettek az óvoda mellett levő utcában, két évre rá bevezették a vizet. Közel harminc év után, 1994-ben az óvoda épülete új helyiségekkel bővült az akkori polgármester, Buris Lajos és a szülői szövetség jóvoltából. Az óvodában elkészült a villanyfűtés. Én 1997-ben vettem át a tanintézmény vezetését. A községi hivatal, a szülők és megannyi vállalkozó segítségével fokozatosan sikerült javítani az óvoda helyzetén. Új járda épült az óvoda előtt, korlát került a bejárathoz, mászókák épültek a játszótérre, fenyőfákat és díszbokrokat ültettünk a kertbe. Új és korszerű játékok, segédeszközök beszerzésére került sor. 1999-ben új tető és új kémények kerültek az óvoda épületére, elkészült a csatornarendszer, új padlógumi került a helyiségekbe, lefestették a nyílászárókat, kifestették az óvoda helyiségeit, kibővült a szociális helyiség is. Az elmúlt közel negyven év során itt dolgozó pedagógusok nevében kijelenthetem, hogy eredményes, fárasztó, értelmes és örömteli volt a munkánk. A rendszerváltás óta nagyot fordult a világ, az óvodák sorsa is. A nevelési foglalkozások lazábbak, gyermekeink felszabadultabbak. Természetesen a régi idők legszebb napjait a mai napig is szívükön viselik a pedagógusok. Ilyen ünnepek a farsang, az édesanyák napja, a nemzetközi gyermeknap, a ballagás - búcsú az óvodától, a Mikulás, karácsonyi ünnepek. Minden ünnepre hosszas készülődés után kerül sor. De évről évre tudunk bizonyítani, versekkel, dalokkal, tánccal, jelenetekkel, színdarabokkal. Színdarabjaink közt szerepeltek: Hófehérke és a hét törpe,

Hamupipőke, Lúdas Matyi vagy Mátyás király meséi. Óvodánk kezdeményezésére 2002-ben megrendeztük az „I. Kispacsirta“ regionális népi hagyományőrző versenyt, a Nagykürtösi járás magyar óvodásainak seregszemléjét. Ez a verseny mára már hagyománnyá vált. E nagyszerű verseny segített abban, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét az óvodák létezésére, munkánk értékelésére. Jóleső érzés, hogy 2003-ban a mi óvodánk nyerte el a legjobb magyar óvodának járó jutalmat. A Rákóczi Szövetség, az Illyés Közalapítvány és a NéVA jóvoltából kibővítettük az óvoda könyvtárát, tökéletesítettük az audiovizuális technikai felszerelést. Gyermekeink nagy örömére új mászókákkal szereltük fel a játszóteret. Az óvoda konyháját korszerű berendezésekkel láttuk el. Minden óvodapedagógust csak buzdítani tudok a tenni akarásra. A legkisebb tett is naggyá nőheti ki magát. Mint pedagógus elmondhatom, hogy a legszebb hivatás a pedagógusoké, kisgyermeket nevelni. Nincs szebb, költőibb, kifejezőbb szimbóluma az emberi boldogságnak, mint a gyermekét simogató anyai és apai tekintet. Mint pedagógus százszorosan érezhetem magam szülőnek. Mikor a hatévesek búcsúznak az óvodától, valahol legbelül fizikai fájdalmat érzek. Aztán újra és újra egy különös vágy inspirál... „Topogjon, kinek kedve tartja, /én nem tudok menni csigamód, /vár az élet, hív a munka, /tenni, adni valami jót. /Tudás bányájában vágom, /fejtem, gyűjtöm az eret, /s ha összeszedtem aranyát, /szétszórom nektek, emberek.“ Rados Klára, óvodaigazgató

PALÓCFÖLD KINCSES ÖRÖKSÉGE A harmadik, Bőhm József nevével fémjelzett múzeumi napra szólt a meghívó Zsélybe. Ebbe a mára majdnem teljesen elszlovákosodott faluba, amelynek egyik jellegzetes épülete a barokk kastély. A Zichy bárók és grófok ránk, utókorra testált műemléképülete, ma is megérdemelné a figyelmet. A zsélyi Victoria Kultúregyesület lelkes tagjai éjt nappallá téve fáradhatatlanul dolgoztak azért, hogy a szeptember 15-i múzeumi nap sikeres legyen. Ezen a napon ugyanis a helyi és távolabbról érkezett résztvevők előtt feltárult Palócföld kincses öröksége, hogy a kastélynak lehet értelmes szerepet adni. Ami pedig a kincses örökséget illeti: valóban az, hiszen a község határában folyt régészeti ásatások 1968-ban Szlovákia leggazdagabb avar lelőhelyévé léptették elő Zsélyt. A nyolcszáz sírból előkerült felbecsülhetetlen tárgyi emlék szétszóratott az ország múzeumaiban, végre - mily öröm! néhány darab visszakerült Zsélybe, ott látható szeptember 15-e óta a Zichy-kastélyban. A kiállítás öt teremre terjed ki. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a Victoria Kultúregyesület tagjai nem tétlenkedtek az elmúlt hónapokban, szorgalmasan gyűjtötték a múlt tárgyi emlékeit. Az előző rendezvény óta így

szaporodhatott a kiállított anyag háromról öt teremre. Külön dicsérendő, hogy a rendezők nem holt múzeumot teremtenek szorgalmukkal, hanem olyat, amelyben a régi mesterségek pl. életre kelhetnek, a látogatók, a fiatalok kipróbálhatják, sőt Bőhm Andrástól tudom, hogy számukra foglalkozásokat is szerveznek majd, ahol a gyerekek elsajátíthatják a nagyszülők tudományát, kézügyességét. A múzeumi nap az új, bővített kiállítás megnyitásán kívül egyéb műsorokkal is várta a közönséget. A tudományos tanácskozást Bőhm András, a Victoria Kultúregyesület elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Pavel Pástor mérnöknek, a mezőgzdasági iskola igazgatójának, aki hosszasan ecsetelte az iskola létrejöttétől eltelt időszakot és a működtetés mai gondjait. Arról, hogy miként lett önkéntes helytörténeti kutató, s kutatásainak milyek a konkrét eredményei, élményszerűen dr. Baltazár Miklós körzeti orvos beszélt. Dr. Végh László, a somorjai székhelyű Bibliotheca Hungarica igazgatója az intézményt mutatta be, amely az összes, Szlovákiában megjelenő, magyar nyelvű írásos anyagot gyűjti. A honismeret jelentőségéről, mint nemzettudatunk hajszálgyökérzetéről szólt előadásában a budapesti Magyar

Művelődési Intézet főmunkatársa, Halász Péter, aki a Honismereti Szövetség elnöke is. Romhányi András, a Magyar Kollégium elnöke a magyarság kincses örökségéből merített előadásában, amelynek Magyar kultúrával Európában volt a címe. Az előadások után a résztvevőké volt a szó. A leghevesebb vitát az avar-kérdés váltotta ki, s az lett az eredménye, hogy Baltazár doktort meghívták egy újabb előadás megtartására. Elvi megállapodás született arról is, hogy a Honismereti Szövetség a jövőben is segíti a felvidéki érdeklődők részvételét a Honismereti Akadémiákon, s a Palóc Társaság kollektív tagként jelentkezhet a Szövetségbe. Szeptember 15-e a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe. A múzeumi nap a zsélyi katolikus templomban szentmisével folytatódott. A mise után megható élményben volt részük azoknak, akik a Magyar Örökség-díjas Budai Ilona népdalénekes Máriát megidéző dalait hallgatták a templomban. Bizony nem egy zsélyi hívő szeme lett könnytől nedves... A rendezők s résztvevők ezután megkoszorúzták a Bőhm József egykori lakóházán elhelyezett emléktáblát. Urbán Aladár

2004. o k t ó b e r

Hitélet

Megemlék ezünk elköltözött testvér einkr ől

Magyarok Nagyasszonya

már nem végezhetjük el, a lelki cselekedeteket továbbra is gyakorolhatjuk. Ezek közül az egyetlen, az értük végzett imádság. A sixtusi kápolnában az utolsó ítéletet ábrázoló freskón azt látjuk, hogy a tisztítóhelyen szenvedõ lelkeket felülrõl rózsafüzér segítségével húzzák ki embertársaik. Ez az imádság megváltásunk titkaiban mélyít el minket, ugyanakkor Istennek kedves, a lelkek számára pedig üdvös ájtatosság. „A hit bevilágítja a halál titkát, és derûs nyugalmat áraszt az öregkorba is: az többé már nem tétlen várakozás a megsemmisítõ eseményre, hanem reményteljes közeledés egy teljes érettséggel szemlélt cél felé. Az öregkor éveit azzal az érzülettel kell végigélni, mellyel az ember teljes bizalommal ráhagyatkozik a gondviselõ és irgalmas Atya isteni kezére; olyan idõszak, melyet a lelki élet elmélyítésére - az intenzív imádság és a testvérek iránti szeretetteljes odaadás által - találékonyan kell felhasználni. Így megõrizhetõ és fokozható az életöröm, mely Istennek egyik alapvetõ ajándéka. Ennek az életörömnek nem mond ellent az örökkévalóság utáni vágy, ami mindenkiben érlelõdik, aki komoly lelki életet él." (II.János Pál pápa) Nézzük a sírokon az égõ gyertyákat, és eszünkbe jut, hogy a mi életünk gyertyája is lassan elég. Bár ha óvjuk, talán egy kicsit tovább pislákolhat, hiszen még annyi mindent szeretnénk elérni. De szemünk elõtt lebegjen, hogy a halál homályán túl ott van az örök élet hajnala. Ezért ne csak ilyenkor, évenként egyszer, hanem életünk minden napján imáinkban emlékezzünk meg elhunyt szeretteinkrõl.

,,Salve regina" - ez a köszöntés hangzik minden nyelven. A hívõ lovagias középkor pajzsra emelte az ,,Úr szolgálóleányát", s megadta neki a címet: ,,Regina". Ez a fölséges asszony a mi asszonyunk. (Prohászka: ÖM, 7:454; 225) Istennek, Jézus Krisztusnak anyja Magyarország Pátrónája, Védõasszonya. Az ország az Õ ajándéka, de Szent István végrendeletével öröksége, családja és birtoka is... Meggyökerezett tiszteletét hirdetik az ország alkotmányjogi kincsei: a Szent Korona, a koronázó palást, az országzászló is. Ezen a Mária-kép jóval idõsebb, mint lobogónk hármas színe. Tisztelõi, vallói közt vannak királyaink: Szt. István, Szt. László, IV. Béla, III. Endre, Károly Róbert, Nagy Lajos, II. és III. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia; nagyjaink: Szt. Gellért, Hunyadi (ki kardja markolatára a szentolvasót fûzte), Báthory, Esterházyak, Pálffyak, Koháry, Zrínyiek, II. Rákóczi Ferenc. Buda visszafoglalásakor a vár fokára Szûz Máriás zászlót tûzött az elsõként felkúszó magyar Mária-kongreganista Petneházy Dávid. Az országot hivatalosan felajánlották a Nagyasszonynak. - Olyan útmutatóink, tanítóink oltották szívünkbe nevét, mint Szt. Gellért, Bd Temesvári Pelbárt, Pázmány, Prohászka, Tóth Tihamér, Bangha. A magyar költészet, ima- és énekvilág, számtalan Mária-kegyhelyünk és zarándoklataink, a nép áhítata beszél róla. A nemzet létkérdése: a ,,lenni vagy nem lenni" felörvénylett elõtte mindegyre: a kereszténység fölvételén, mikor István és Gellért emelte magasra Nagyasszonyunk tiszteletét; Muhinál és Mohácsnál és végig dúlásokon, mikor népünk százezreit vitték rabszolgának, hullottak el a hit védelmében... ,,Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról!" Az ország pénze 1848-ig Mária képét viseli. Protestáns erdélyi fejedelmeink, Bocskay, Bethlen, a két Rákóczi György csakúgy Máriásokat veretnek, mint a katolikus II. Rákóczi Ferenc. Amikor õ megindul hadaival ,,Istenért és szabadságért", Máriás zászlók alatt vonul, pedig kurucai többsége nem katolikus. Kiáltványa, a Recrudescunt 100 sérelme közt ott van, hogy Bécs elvitte a pócsi könnyezõ Máriaképet, s már nem imádkozhat elõtte a magyar. Ezt a kiáltványt a nem katolikus Ráday Pál szövegezi! A nagyhatalmú Szûzhöz esdekelt gyönge esendõ népünk szüntelen. (Mindszenty József 1946. május 25-i Mária-évi beszédébõl) Ilyen 900 éves töretlen nemzeti hagyományt szentesített hivatalosan is XIII. Leó pápa, mikor 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulóján, „Magyarok Nagyasszonya“ ünnepet rendelt el október 8-ra. Azelõtt augusztus 15-én, ,,Nagyboldogasszony"-kor ülték, mert 1038. augusztus 15-én halt meg Szent István, koronáját és országát Isten Anyja, Mária oltalmába ajánlva. Immár ezer év - és ezer évi fönnmaradásunk - a bizonysága, hogy a Szûzanya ezt elfogadta, vállalta.

Kliment Éva

A Vasárnapi kalauz nyomán

ÜZENET Miért sirattok? Isten arca volt. Mely simogatóan, hívón rámhajolt... S én mentem ... és most. Fényözönben élek! És nem vagyok más, csak tisztuló lélek! Ha emlegettek - köztetek leszek. De fáj, ha látom könnyetek. Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, Mert én már Istennél vagyok! Ilyenkor õsszel a természet akaratlanul is az elmúlásra emlékeztet bennünket. A sárguló majd lehulló falevelek, a kopár határ, mind valaminek a hiányát juttatják eszünkbe, ami nem is olyan rég még virágzó volt és gyönyörû. Meghalt a természet, meghaltak szeretteink, de itt maradt az a gyümölcs, amelyet életükben termettek. Egész éven át gondozzuk az emlékezés virágait, hogy halottak napja táján minél szebben felékesíthessük sírkertjeinket. lgyekezzünk, hogy minden szál virággal a szívünket, az emlékeinket is odategyük a sírhalmokra, minden egyes gyertya lángja imáinkat vigye a magasba, és a koszorúk, melyeket elhelyezünk a keresztekre, egyben rózsafüzérkoszorúk is legyenek, amiket megholtjainkért mondunk el. Minden könnycsepp, melyet szeretteinkért ejtünk, juttassa eszünkbe, hogy a szeretet Istene majd „odaát letöröl szemünkrõl minden könnyet“ (Jel. 21,4). Jézus feltámadása óta hiszszük és valljuk, hogy a halál az örök élet kapuja. A tesszaloniki hívekhez írt elsõ levélben így tanít Pál apostol: „Az elhunytak sorsáról nem akarunk tájékozatlanságban hagyni benneteket, testvérek, hogy ne szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincsen reményük. Ha Jézus, mint ahogy hisszük, meghalt és feltámadt, akkor Isten vele együtt feltámasztja azokat is, akik Jézusban hunytak el.“ (4,13-17). A halottakért való imádkozás e hitet kiegészítõ indoka a keresztény felebaráti szeretet. Ha hisszük, hogy az elhunytak nem a semmibe hullanak, hanem egy másik életformában tovább élnek, velük szemben ugyanúgy kötelezõ az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása. Rajtuk az irgalmasság testi cselekedeteit

Kürtös 13

14 Kürtös

2004. o k t ó b e r

Egészség

Amit egészségünk érdekében tudnunk kell Bizonyára mindannyian ismerjük az érzést, hogy nem fáj semmink, de nem vagyunk jól a bőrünkben, nem vagyunk eléggé magabiztosak, kevés önbizalommal rendelkezünk, amikor a tükör előtt állunk. Nos, igen, a súlyfelesleg negatív hatásaira gondolok, amely főleg a hölgyeket érinti kellemetlenül. Az, hogy milyen az alakunk, nem teljesen a súlyfelesleg függvénye - vannak nagyon gusztusos molettebb hölgyek, akik a helyes öltözék megválasztásával ellensúlyozni tudják a súlyfelesleget. Vannak viszont emberek, akik kevésbé esztétikusak, habár nincs rajtuk egy deka felesleg sem. Egészségünk szempontjait figyelembe véve, nem volna szabad megengedni

magunknak, hogy elhízzunk, ugyanis izületi bántalmaink egyik fő okozója éppen a túlsúly lehet. Gondolok elsősorban a csípő- illetve térdizületekre, mekkora megterhelést jelent számukra a súlyfelesleg, mennyivel könnyebb dolga van annak a térdnek, amelynek 70 kg-ot kell nap mint nap cipelni, és nem 90 kgot. Természetesen az izületkopást nem egyértelműen a túlsúly váltja ki. Még egy példa - az érfalakon lerakódó zsírfoltok miatt is meg kell szabadulnunk felesleges kilóinktól. Néhány tipp a fogyókúrához: - elegendő mozgás, torna, sportolás, kerékpározás és nem utolsó sorban az úszás, - gyógynövények, teák, amelyek

főként az anyagcserét fokozzák, gyakori összetevőjük a mályva, - kendermag, amely állítólag speciális olajréteggel vonja be a gyomor falát, így az éhségérzet nagy mértékben lecsökken. Napi 2-3 kávéskanállal fogyasszuk kefírbe, jogurtba keverve, - króm, amely serkenti a cukoranyagcserét, erősíti az inzulinháztartást, és szabályozza a vércukorszintet, - rostok - a búzakorpa, búzacsíra melyek normalizálják az emésztést, salaktalanítanak, - zsírégetők, melyek a hájréteg ellenségei, ugyanis elősegítik az anyagcserét. Tabletták formájában gyógyszertárban kaphatók. Balázs Tünde, Mgr.

V É R KO L E S Z T E R I N A MAGAS VÉRKOLESZTERIN A magasabb vérkoleszterin a test sejtjeinek jelzése, egy a vér ozmotikus erői elleni védő mechanizmus, ami kivonja a sejtből a vizet a sejtmembránon keresztül; vagyis a töményedett vérből nem lehet felszabadítani elegendő vizet, hogy átvándoroljon a sejtmembránon a sejtbe, és ezzel fenntartsa annak normális működését. A koleszterin egy természetes „agyag”, amely mikor a sejt membránréseibe „folyik” áthatolhatatlanná teszi azt a víz számára. A koleszterintöbblet gyártása és lerakódása a sejtmembránokban az élő sejt egy természetes védekezése a sejt dehidrációja ellen. A sejtmaggal rendelkező élő sejtben a koleszterin a sejtfal (sejtmembrán) vízáteresztő képességét szabályozza. A sejtmaggal nem rendelkező élő sejtben a sejtmembrán előállítására illetve megújítására felhasznált zsírsavak összetétele biztosítja a dehidrációt és a kiszáradást túlélő képességet. A sejtmembrán koleszterintermelése a sejt egy túlélő mechanizmusa. A koleszterintöbblet dehidrációt jelez. Normálisan a víz az, ami gyorsan, újra meg újra és átmenetileg összetapasztja és összeköti a szénhidrogén téglácskákat a sejtfalban. Egy dehidrált membrámban a víz e sajátsága háttérbe szorul vagy teljesen elveszik. Ugyanakkor ez a víz köti le a sejtmembrán szilárd alkotórészeit, és a sejt résein is keresztüldifundál. Ha elkezdjük megbecsülni, hogy a táplálék emésztési folyamatában a víz a legfontosabb tényező, akkor a legtöbb csatát megnyerhetjük. Ha megadjuk a szervezetnek a táplálkozás előtt szükséges vizet, a véredényekben képződő koleszterinképződés elleni összes csatát megnyerjük.

A koleszterintöbblet a dehidráció eredménye. A dehidráció jelensége okozza a különböző betegségeket, és nem a vérben keringő koleszterin mennyisége. Ezért okosabb dolog a napi vízbevitelünkre ügyelni, mint táplálékunkra. Megfelelő enzimaktivitással bármely ételt meg tudjuk emészteni, még a nagy koleszterintartalmúakat is. Ha a megnövelt vízbevitellel lecsökkentett koleszterinszint újból növekedni kezd, meg kell bizonyosodnunk, nem került-e sóhiányos állapotba. Fel kell ismernünk, hogy a koleszterin a legtöbb hormon építőköve. Természetesen a hormontermelés egy alapvető ösztönzése is megnövelheti a koleszterintermelést. Alapjában véve azt feltételezik, hogy a szívbetegségek a szív artériáiban lerakódott koleszterintől származnak. Végső állapotban ez a kettő (a szívbetegség és a koleszterinlerakódás) egyazon időben is létezhet. A véleményem azonban az, hogy akkor kezdődik, amikor a szűkületet okozó vegyületek (a szervezet által termelt természetes anyagokról van szó pl. a hisztaminról) a tüdőből átkerül-

nek a szívbe menő keringésbe. A dehidrációban a víztárolási folyamat részeként e vegyületek kiválasztása összehúzza a hörgőket. Egy bizonyos küszöbértéknél, ami nem az asztmás rohammal egyidőben jelentkezik, ugyanezek a vegyületek, ha a tüdőn keresztül haladó keringésbe kerülnek és elérik a szívartériákat, összehúzzák őket. Ez a folyamat szívtájéki fájdalmakhoz vezet, amelyek szívkoszorúér-bántalmakként ismeretesek. Dr. F. Batmanghelidj könyve nyomán összeállította: B G

2004. o k t ó b e r

Szabadidõ

„A bölcs ember tör vénye az:…a természet rendje szerint él és cselekszik.” Tagadhatatlanul itt az õsz, a természet téli álomra készül. Ennek ellenére a ház körül, a kertben bõven akad még tennivaló. A jól beérett téli almát, körtét most kell a tárolóhelyiségekben elhelyezni. Erre a legjobb hely a hûvös, tiszta pince, ahol a levegõ hõmérséklete 2-5 0C és magas a páratartalom. A fák alól a lehullott, értéktelen gyümölcsöt is szedjük össze, és semmisítsük meg. Október vége felé eljön a gyümölcsfák és bokrok ültetésének ideje. Azért ilyen késõn, mert meg kell várni, hogy a faiskolákban nevelt csemeték az elsõ fagyok hatására teljesen ledobják a leveleiket. És most lapozzunk fel egy régi naptárt, milyen tennivalókat tanácsoltak elõdeink az októberi hónapra. A gabona õszi vetése Assisi Szent Ferenc (okt.4.) ünnepnapján kezdõdik. Ezért ezt a hetet a nép „búzahétnek” nevezi. A búzahéten tilos kenyeret sütni, a vetéssel is igyekezni kell, mert ha Gál napjáig (okt.18.) nem fejezné be a gazda, csak pelyva teremne a földjén. A remény igazi záloga, ha az elvetett búza kikel, zöldellni kezd, azaz sarjadzik. Ez szorosan kapcsolódik ahhoz a jóslathoz, amely a hó végén Simon-Júda (okt.28.) napjához fûzõdik: „Ha Simon-Júda szinte Mártonig fénlik, gabona s búza bõven terem, az reménlik”. A szõlõsgazdák reménykedve figyelik az idõjárás alakulását, hiszen itt a szüret, annak a régi mondásnak a szellemében, amely szerint „szeptember érleli, október mézeli” a szõlõt. Elsõ hagyományos napja Teréz (okt.15.) névünnepe. Ilyenkor többnyire napos, száraz idõjárás uralkodik, ami kedvez a szõlõnek és a szüretelõknek. Orsolya napját (okt.21.) kedvezõnek tartják a káposzta betakarítására és savanyítására. Apor Péter írta 1736-ban: „a káposztánál magyar gyomorhoz illendõbb étket nem tartanának a régi idõben”. A többi októberi jeles nap régen az addig legelõn tartott állatok behajtásának hagyományát követi: Demeter (okt.26.) a juhok, Simon-Júda a gulya beszorulásának napja, mert úgy vélték, „a gulya a havat hozza a hátán”. Elõdeinknél maradva íme néhány adat annak jeléül, hogy az idõjárásra mennyire ráillik a megszokott jelzõ: szeszélyes.

1907 októberében három héten át húsz fok fölött volt a napi hõmérséklet. Ugyanakkor 1920 októberének utolsó napján mínusz 10 fokot mértek. 1930 október közepén virágba borultak az alma- és körtefák, ezt a jelenséget 1473ban is feljegyezték, amikor ráadásul novemberben cseresznyét szüreteltek! 1932 októbere olyan meleg volt, hogy a hónap elején még vígan lehetett a szabadban fürödni. 1944 okóbere viszont olyan hideg volt, hogy 9-én már havas esõ esett, és hideg északi szél fújt. 1883-ban is hideg volt az október, 8-án súlyos fagyok pusztítottak. Október a legesõsebb idõszakunk. Volt azonban olyan év-1897, amikor egész õsszel nem esett egy csepp esõ sem. Az 52 napig tartó szárazság szintén súlyos károkat okozott a természetben. Egészségõrzõ növények Azt már mindenki tudja, hogy az egészségmegõrzésben nagy szerepe van a megelõzésnek. A népi orvoslásban igen gazdag tapasztalatok gyülemlettek fel, ezekbõl ismertetünk néhányat: - sebek gyógyítására vöröshagymatapaszt, esetleg fokhagymás zsírt, paradicsomot, káposztalevelet használtak szép sikerrel - a bõrbetegségek gyógyításánál fontos a belsõ tisztító kúra elvégzése is, ezért ezek a gyógymódok összefüggnek az emésztést serkentõ, a beleket rendben tartó gyógyteákkal is - emésztési problémák esetén jótékony lehet a fekete retek kipréselt leve, a fokhagyma, a köménymagos leves fogyasztása - puffadásra, székrekedésre a kapor, az almakompót való - hasmenés megállítására pedig aszalt körte, meggylekvár, fekete ribizli kompót javallott - gyomorfekélyeseknek a burgonyalé fogyasztását javasolták - lesoványodott gyerekeknek pedig savanyú káposztát, fokhagymát, tormát adtak bõven az ételekhez, meg 1 kanálka feketeribizli-bort, amelyet kitûnõ étvágyjavítónak véltek - vizelethajtóként a petrezselyemgyökér és a görögdinnye a legismertebb. B.Eszter

Kürtös 15

Számítógép a mindennapokban Ebben a részben folytatnám a Windows 9X operá− ciós rendszerek további ismertetését. A Windows operációs rendszerek grafikus környezete egér segít− ségével vezérelhető. Ez természetesen nem jelenti, hogy egér nélkül nem kezelhető ezen operációs rend− szer, csak a nélküle való működtetés kényszer− megoldásnak számít. Az egér segítségével a munkaasztalon rámu− tathatunk a kívánt objektumra (ablak, ikon, gomb). Ilyenkor az egérmutató jelzi a képernyőn ege− rünk aktuális helyzetét, és egyben különféle alakváltozásaival vissza− jelzéseket ad az aktuális ponton elvégezhető mű− veletekről. Íme néhány példa az egérmutató jel− legzetes formáira:

Egy−egy objektum kiválasztásakor a kérdéses pont− ra kell mozgatni az egérjelet, amit egérkurzornak is neveznek, és le kell nyomni az egér valamelyik gomb− ját. Ezt a kiválasztást kattintásnak vagy klikkelésnek nevezzük. Kettős kattintásnak hívjuk azt a művele− tet, amikor ugyancsak a megfelelő helyre mozgatjuk az egérkurzort, és kétszer „gyorsan” egymás után lenyomjuk a bal gombot. A gyors szó itt azt jelenti, hogy a két kattintásnak bizonyos meghatározott, rövid időtartamon belül kell lennie. Ezt az időt be lehet állí− tani, és tesztelni is lehet. Az egéren általában kettő vagy három gomb található. Ezek közül alap− értelmezésnek mindig a bal gombot vesszük. Tehát ha nincs megjelölve, hogy a kattintást melyik gombbal kell végezni, akkor mindig a bal gombot kell használni. Ez nem jelenti azt, hogy a jobb gombra nincs szükség. Mint látni fogjuk, a Windows operációs rendszerek− ben igen nagy jelentőséggel bír az egér jobb gombjá− nak használata is. A jobb gombbal történő dupla kat− tintást nem használja ki a rendszer. A balkezes egér− beállítás esetén természetesen ez a rendszer meg− fordul, és a jobb gomb lesz az alapértelmezés. Azt a műveletet, amikor a megfelelő helyen lenyomjuk az egér valamelyik gombját, lenyomva tartjuk, új helyre mozgatjuk az egérkurzort, és felengedjük a lenyomott gombot, „Fogd és vidd” (Drag and Drop) techniká− nak nevezzük. Ezt kihasználhatjuk pl.: szövegrészek, állományok, ikonok programok mozgatására, máso− lására. A legfontosabb egér−technikák összefoglalva (jobbkezes egérbeállítás esetén): Jobb gomb

Bal gomb Kattintás

egyszer lenyomjuk

egyszer lenyomjuk

Kettős kattintás Fogd és vidd

kétszer lenyomjuk

nem használatos

lenyomva tartjuk és mozgatjuk

nem használatos

(Drag and Drop)

Balázs Péter, RNDr.

2004. o k t ó b e r

Tá j é k o z t a t ó

Felhívás! A K Ü RT Ö S havilap szerkesztősége felhívja a tisztelt olvasók figyelmét, hogy megrendelhetik havilapunkat a mellékelt szelvény kitöltésével, kivágásával és postázásával a szerkesztőség címére. Postafordultával egy csekket kapnak, melynek kifizetése után a lapot minden hónapban házhoz küldjük. Egy éves előfizetési díj postaköltséggel együtt 200.-SK. Amennyiben támogatni szeretné l a p u n ka t , ú g y k é r j ü k , h o g y t á m o g a t á s u ka t a CSEMADOK NTV külön számlájára a 1775547559/0200 VÚB küldheti. K ö s z ö n j ü k , h o g y t á m o g a t j a m u n k á n ka t !

Megrendelõlap NÉV LAKCÍM

IRÁNYÍTÓSZÁM DARABSZÁM

Felhívás! A komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma tisztelettel értesíti az érdeklődőket, hogy szeptember 24-én, a múzeum Nádor utcai főépületében megnyitotta a MAGYAR KÁLVÁRIA 1945 - 1948 című történeti kiállítását, melyet keddtől-szombatig reggel 9.00 órától délután 16.00 óráig tekinthetnek meg a látogatók. A múzeum vezetése külön felhívja a magyar tannyelvű alapiskoláink igazgatóit, hogy egész napos programmal összekötve (színházi látogatás gyerekelőadásra, Római kőtár, Zichy-palota) szervezzenek múzeumlátogatásokat Komáromba, hogy gyermekeink megismerhessék azt a történelmet, melyet a nagyszüleik éltek meg a hontalaság éveiben. Érdeklődni lehet a K Ü R T Ö S havilap szerkesztőségénél a 0905/608777-es telefonszámon.

Kürtös 16

KÉRÉS A POLGÁRMESTEREKHEZ Immár lassan egy éve, hogy megjelent a KÜRTÖS c. közéleti havilapunk. Mindenesetre örömmel vennénk, ha olvasóink őszintén elmondanák véleményüket, észrevételeiket, kifogásaikat az újsággal kapcsolatban, hiszen egyik elsődleges célunk, hogy nekik és róluk, a környezetükben történtekről írjunk. Hogy eme jogos elvárásnak minél jobban megfeleljünk, egyrészt szükségünk van olvasói visszajelzésekre, másrészt időben kapott információkra arról, hogy egy-egy településen milyen jeles esemény várható, milyen fontos rendezvényre készülnek, avagy milyen nevezetes, érdekes vagy éppen furcsa dolog történt az adott időszakban. Erről leginkább a polgármesterek tájékoztathatnák a lapot, éppen ezért azzal a kéréssel fordulunk hozzájuk, tiszteljék meg szerkesztőségünket egy-egy készülő rendezvényre szóló meghívóval, de telefonon is elérhetők vagyunk. Polgármestereink többsége talán tudja, azoknak pedig, akik netán nem tudják, most mondjuk, hogy a KÜRTÖS szerkesztői, mivel nincs rá anyagi fedezet, nem főállásban végzik munkájukat, s ebből kifolyólag biztos, hogy némileg nehezebb, körülményesebb a dolguk az események és történések folyamatos figyelemmel kísérését illetően. Ezért újfent csak arra biztatjuk a faluvezetőket, hogy szóljanak időben a tervezett rendezvényeikről, hogy mi is időben, úgymond, beprogramozhassuk magunkat. Természetesen nemcsak a polgármesterekkel kívánunk együttműködni, hanem az állami intézmények vagy a közigazgatási hivatalok, egyházak vezetőivel, a mezőgazdasági vállalatok irányítóival, a magyar tanügyi intézmények igazgatóival, a vállalkozókkal, továbbá a futballklubok, a Csemadok és az MKP szervezeteinek elnökeivel, egyszóval mindenkivel, akinek információja, mondanivalója, véleménye, példája vagy élettörténete színesebbé, olvasmányosabbá, értékesebbé, s ezzel keresettebbé is teszi a KÜRTÖS c. közéleti havilapot.

E lapszám megjelenését a Besztercebányai Megyei Önkormányzat támogatta. Vydanie tohto èísla finanène podporil Banskobystrický samosprávny kraj. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. Telefon: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: Pekel Print s.r.o. Bratislava. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.- korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.