Gyásznap az aradi tizenhármak emlékezetére

Ingyenes havilap 12 000 példányban

XIII. évfolyam 10. szám • 2015. október 15.

ÉRDI LAP A

P O L G Á R I

Ö S S Z E F O G Á S

L A P J A

facebook.com/er di.fidesz; facebook.com/t.meszaros.andras; er difidesz.hu

w w w. e r d i l a p . h u Következő számunk november 19-én jelenik meg

Gyásznap az aradi tizenhármak emlékezetére agyomány szerint a Kálvin téri református templom kertjében emlékeztek meg az érdiek az idén is nemzeti gyásznapunkról, október 23-ról. Erdélyi-Takács István református lelkész volt a házigazda, és a Bukovinai Székely Népdalkör, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola diákjai adtak műsort. Ünnepi beszédében T. Mészáros András polgármester a következőket emelte ki: „166 évvel ezelőtt ezen a napon Arad várában 13 mártír állt szemben hóhéraival. Ugyanazokban a percekben Pesten az első felelős magyar kormány miniszterelnöke, Batthyány Lajos gróf nézett kivégzői szemébe. Az ügy, amelyért életüket áldozták e bátor emberek, a szabadság volt. Magyarország és Európa szabadsága. Hősök voltak ők, akik halálukig küzdöttek ezért az országért, amit miattuk érezhetünk ma is a hazánknak. Rájuk emlékezünk ma. Rájuk és a szabadság eszményére. Az 1848-as szabadságharc a magyar történelem egyik legnemesebb fejezete, de nem az első és nem is az utolsó azok sorában, amikor a magyarok a szabadság védelmére esküdtek, akár az életük feláldozásával is. Legtöbbször elsőként Európában. Mert van valami a magyar lélekben, amely mindenki más előtt képes érzékelni a bajt. Ezer éves történelmünk érlelte ki e képességet. A megmaradás elpusztíthatatlan vágya, a szabadság iránt érzett szent hit. Itt, Európa közepén, az értetlen és sokszor ellenséges környezetben. De mindannyiszor idő előtt felismerve a veszélyt. A magyarság keresztyén hite Európa békéjét és integrációját erősítette. A tatár- és a török hódítással szemben nemcsak magunkért, hanem Európáért is harcoltunk. A magyar szabadságharc 1848-ban az európai forradalmak szabadság-eszméjét is táplálta. 1956-ban a nemzet felkelése a kommunista diktatúra ellen a bátorságon és a hazaszereteten túl a szabad európai szellem iránti hűséget is kifejezte. 1990-ben pedig, békés forradalmunk kibontakozásával az

H

ország az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett is döntött. Mert azt hittük, hogy a magyar nemzet által évszázadok óta képviselt eszmék, értékek, ideák az Unió közösségének értékei és ideái is egyben. Papíron így is volt: az ezek szellemében épült új Európához csatlakoztunk 2004-ben, abban a reményben, hogy az unió nemzetei együtt fáradoznak a közös anyagi, szellemi és erkölcsi felemelkedésért. Az európai emberek boldogulásáért. Azért a szabadságért, amelyért annyit küzdöttünk történelmünk során. Nem számítottunk arra, hogy a görög-zsidókeresztény hagyományok semmivé foszlanak s ezt Európa vezető államai tétlenül nézik, sőt némelyik bátorítja is az irányú törekvéseket. Számunkra a világ legtermészetesebb dolga, ha az ember megvédi a családját, a hazáját, a tágabb közösséget, amelynek tagja. S ezáltal azokat az értékeket, amelyeket e közösség egységesen magáénak vall. Magyarország ugyanígy ezer éve védi Európa határait. Nekünk ma már a schengeni egyezményben is rögzített kötelezettségünk az ország és az Európai Unió külső határainak védelme. Mivel az Unió nem képes vagy nem hajlandó rá, Magyarországnak kell megvédenie e határokat. Ez most a dolgunk. Mert tévedés ne essék: ez is a szabadságról szól. Európa s az európai nemzetek szabadságáról. S ilyen helyzetben nem számít, hogy mit gondolnak erről, mit gondolnak rólunk mások. Mert képzeljük el az elképzelhetetlent, hogy a 48-as hazafiak mérlegre teszik szabadságunkat és az azt elnyomók rosszallását. Nem, tisztelt Hölgyeim és Uraim, nincs olyan mérleg, amelyen a szabadsággal, biztonságunkkal, közös értékrendünk védelmével szemben bármi más megmérhető volna.” Az ünnepség végén a pártok, társadalmi szervezetek, az önkormányzat és a frakciók, valamint a megemlékezők elhelyezték az emlékműnél a kegyelet koszorúit és virágait.

Lerakták az Interspar alapkövét égymilliárd forintos beruházás keretében épít INTERSPAR hipermarketet a SPAR Magyarország Érden. A mintegy 7000 négyzetméteres, környezetkímélő technológiákkal megtervezett létesítmény alapkövét 2015. október 5én tették le az Iparos úti autópálya-csomópont közelében. Az ország egyik legnagyobb INTERSPAR áruházához mélygarázst, shopterületet, valamint kültéri fogyasztótérrel rendelkező SPAR „to go” egységet is építenek. A nyitást legkésőbb 2017 tavaszára tervezik. Az érdi INTERSPAR felépítése a SPAR hazai fejlesztéseihez, üzletmegújítási és új üzletnyitási törekvéseihez illeszkedik. A mintegy 4 milliárd forintos beruházásban az úthálózatot is fejlesztik a hipermarket környékén. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által átépítésre kerülő M7-es - Érd, Iparos úti autópálya-csomópont korszerűsítési munkáival – amit a SPAR 400 millió forinttal támogat – egyszerre az üzletlánc saját beruházásban a környező utakat is megújítja. A 6938 négyzetméteres érdi INTERSPAR-t, melynek mintegy 40 százaléka lesz eladótér és egynegyede kiszolgáló terület, a legkorszerűbb

N

technológiákkal tervezték. A fűtéséhez földgázt egyáltalán nem használnak. A gazdaságos és jó komfortérzetet biztosító padlófűtéshez/hűtéshez a kereskedelmi hűtésrendszerből származó hulladékhőt hasznosítják. A hipermarketben a gyors bevásárlás jegyében kifejlesztett, s az országban elsőként kültéri fogyasztótérrel megtervezett SPAR „to go”-t is kialakítanak, ahol széles készétel kínálatból válogathatnak majd a vásárlók. Az 1213 négyzetméteres shopterületen egyebek között cipő-, ékszer- és virágszaküzlet is nyílik, és lesz kávézó, illetve ugyanitt 500 négyzetméteres önkormányzati közösségi teret is épít a SPAR. A parkoláshoz a mélygarázsban 177, szabadtéren 117 helyet alakítanak ki. Az érdi beruházás alapkövét T. Mészáros András polgármester, dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár és Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója tette le. Az eseményen elhangzott: az osztrák családi tulajdonú áruházlánc továbbra is eltökélt a magyarországi kereskedelem fejlesztése és a partner-hálózatának a

bővítése iránt. Az érdi beruházással az ország egyik legnagyobb kereskedelmi foglalkoztatója 100 munkahelyet teremt, és további harmincan a shopterület üzleteiben találhatnak munkát. A hazánkban 24 évvel ezelőtt alapított cégcsoportnak jelenleg több mint 400 egysége működik Magyarországon. Egy három éve elindított folyamat eredményeként a világszerte

magán-kiskereskedelmi üzletek hálózataként ismert márka itthon is megalapozta a partnerkoncepció kiteljesítését. Jelenleg 63 SPAR partner és SPAR market üzlet működik családi vállalkozásban, s ezt a számot a közeljövőben legalább százra fejlesztik. Az OMV töltőállomásokon bevált modell is bővítés előtt áll: több új SPAR express nyitását tervezik.

T. Mészáros András, Aradszki András és Heiszler Gabriella az alapkőletételen

2

ÉRDI LAP

Én előre megmondtam…

Akarunk-e muszlimokká válni? ét jól elkülönülő vélemény áll ma egymással szemben migránsügyben. Az egyik a liberálisoké: szükségünk van rájuk és segíteni is akarunk rajtuk. A másik a konzervatívoké: a menekülteken segíteni kell, a gazdasági bevándorlókon nem. A magyar kormányzat, Orbán Viktorral az élen a másodikat osztja, és karakteresen meg is válaszolja, miért. Nézzünk hát egy kicsit s dolgok mélyére! A liberálisok szerint három okból kellenek a migránsok. 1. Az elöregedő európai társadalmak nem képesek már reprodukálni önmagukat, ezért a romló demográfiai adatok ellensúlyozása miatt szükség van a bevándorlókra. 2. A munkaerőhiány pótlása miatt kell a bevándorlás. 3. A háború elől menekülőket be kell fogadni. Mik a konzervatívok ellenérvei? 1. Európában ma a muszlimok aránya mintegy 5%, de például Franciaországban eléri a 10%-ot is. Vannak olyan helyek, városok, ahol ennél nagyobb arányban laknak, Brüsszelben arányuk eléri a 30%-ot, és sok nagyvárosban léteznek ún. „no go” zónák, ahová fehér, keresztény embernek nem ajánlatos bemenni, mert ott a saría, a muszlim törvénykezés van érvényben. Az európai 0,8-1,2 reprodukciós átlaggal szemben a bevándorlóknál 4-6 gyerek születik, vagyis belátható időn belül elérik a lakosság meghatározó többségét. Ha azt is hozzá vesszük, hogy az integrálásuk eddig csúnya kudarc volt mindenütt, nem nehéz belátni, hogy egy idő után az őslakosságnak kell majd integrálódnia, miáltal a keresztény Európa múltidőbe fog kerülni. 2. Statisztikák szerint a migránsok kb. 30%-a írástudatlan, és csupán 5%uk felsőfokú végzettségű – már ha hinni lehet a bemondásuknak, hiszen papírokkal a legritkább esetben rendelkeznek. Mivel többségük 18-30 év közötti férfi, és legtöbben már több évet töltöttek menekülttáborokban, ahol lehetőségük sem volt dolgozni, nehéz elhinni, hogy kiváló munkaerő lenne belőlük. A németek is úgy számolnak, hogy a nyelvtudás megszerzése és betanítás után, mintegy három év alatt lehetne egy részüket, úgy 20%-ukat bármilyen munkára is alkalmassá tenni. közben azonban családegyesítés címén létszámuk többszörösére nőhet. Európa azonban tele van jelenleg is munkanélküliekkel, elég ha a spanyol fiatalok 50%-os munkanélküliségére utalok, vagy akár a görögökére, olaszokéra, vagy a keleti német tartományra, ahol még nyelvi problémák sincsenek. Vagyis nem egyszerűen munkaerő, hanem olcsó munkaerő kellene a nagyvállalatok némelyikének. Hogy a szakszervezetek mit szólnak ehhez, az más lapra tartozik. 3. Azokat, akiket vallásuk, meggyőződésük miatt üldözik és életüket fenyegetik, valóban be kell fogadni a humánum jegyében. De nem ők választhatják meg befogadásuk helyét, hiszen már Törökországban sem üldözte őket senki. Arról nem is beszélve, hogy ha a siiták üldözik a szunnitákat vagy fordítva, és ezért menekülnek, új befogadó országukban ugyanúgy üldözni fogják egymást.

K

Tudnivaló a muzulmánokról arrazin 2010 augusztusában megjelent könyvében, a Németország felszámolja önmagát című munkában ezt írja „Az összes érintett országban a következő tendenciák tapasztalhatók a muzulmán bevándorlók között: – átlag alatti munkaerő-piaci integráltság, – átlag feletti függőség a szociális ellátórendszerektől, – átlag alatti részvétel az oktatásban és a képzésben, – átlag feletti termékenység, – területi szegregáció és hajlam a párhuzamos társadalom kialakítására, az oktatásra, – átlag feletti vallásosság, amelyben növekvő szerepet kap az iszlám hagyományos, illetve fundamentalista értelmezése, – átlag feletti bűnözés, az egyszerű utcai erőszakos bűnözéstől kezdve a terroristatevékenységig bezárólag.”

S

Böjte Csaba a migránsokról n nem a bevándorlóktól féltem Európát, hanem a lagymatag keresztényektől. Az a természet rendje, hogy az a népcsoport, amely vegetál, amely nem alkalmas rá, hogy az életet továbbvigye, elsorvad, kihal, lehúzzák a lefolyón, és a helyüket elfoglalják azok a népek, amelyekben van életerő, lendület, bátorság. Teherbe ejtik feleségüket, csobogó élet veszi őket körül. A mai Európa langyos állóvíz, ahol sok ember egyik legfőbb gondja a fogyókúra, az alakformálás és értéktelen, csillogó kacatok gyűjtése, a testet, lelket megrontó élvezetek utáni hajsza. A Jóisten, úgy látom, a migrációs kérdéssel egy jó nagy fakanalat ragadott, és elkezdte kavarni ezt a hatalmas fazekat. Isten azt szeretné, hogy térjünk észhez, térjünk meg, különben elveszünk. Ne magunkra aggatott címkékkel jelezzük, miben hiszünk, hanem legyen gerincünk, jól definiált értékeink, amelyekhez tartjuk magunkat. Ne nyafogjunk, hogy de nehéz a feladat, hanem küzdjünk. A focicsapat sem siránkozhat, ha erős az ellenfél, hogy jaj, összeesküdtek ellenünk, tervet eszeltek ki, hogyan győzzenek le bennünket! Küzdeniük kell, megfogalmazni saját elméletüket, hogyan nyerhetik meg a meccset! Az most a kérdés, káoszba süllyedt harmadik világ lesz-e Európából, vagy a tolerancia, a becsületes munka, a párbeszéd útján mi leszünk képesek segítő kezet nyújtani, hogy mindenütt megteremtődjön egy rendezett, békés világ. Nem lehet folyamatosan félrevert harangok zajában élni, ezért nyugtassuk meg magunkat, s arra összpontosítsuk erőinket, ami a feladatunk. Jókedvvel, örömmel, gyermekekkel töltsük meg a Kárpát-medencét, mert az ország mindig azé lesz, aki élettel, gyermekkel tölti meg. Ha nem lesz gyermek, a légüres teret a máshonnan jövő emberek töltik be. A demográfiai kérdés az egyik legfontosabb a Kárpát-medencében. Ha ezt nem tudja népünk megoldani, legördül számunkra a függöny. Forrás: Magyar Nemzet

É

ÉRDI LAP

A polgári összefogás lapja • Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelős kiadó a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: ORLAI SÁNDOR, telefon: 06-20/9205-496. E-mail: [email protected] Honlap: www.erdilap.hu ISSN 1589-9950 Levélcím: 2030 Érd, Alsó u. 8. Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, 8200 – Veszprém, Házgyári út 12., Felelős vezető: Horváth Gábor – ügyvezető igazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, e-mail: [email protected], 06-23-520-117, [email protected]

XIII. évfolyam 10. szám • 2015. október 15.

ányszor hallotta Ön, kedves Olvasó ezt a mondatot és hogyan reagált rá? Helyzettől függően mást és mást jelenthet. Gondolom nem vagyok egyedül vele, ha néha visszanézve eszembe jutnak a pár évvel ezelőtt elhangzott mondatok körülményei. Vannak jóindulatú figyelmeztetések és vannak felelősséghárító tamáskodások, amelyeket nagyon nehéz különválasztani. Hiszen tulajdonképpen mindig a jövő az, amire vonatkoznak… Emlékszem, 2008 év elején, amikor nekifogtunk a csatorna társulat szervezésének Érden, többször találkoztunk egy bizonyos SZJP nevű ember „áldásos tevékenységével”. Első lépésként az volt a feladatunk, hogy a 17.000 érintett ingatlantulajdonos közül megnyerni 12.000 család bizalmát, akik aláírják a belépési szándéknyilatkozatot. „Én előre szólok, hogy ez lehetetlenség, ezt nem lehet megcsinálni, az egészből úgysem lesz semmi! Nem kell aláírni semmit, mert ki tudja mire használják fel! ” – hangzott a „jóindulatú” tanács. Ezt onnan tudom, hogy többen felkerestek az utcájából, akik kérdezték, hogy ez most hogy is van? A vészmadárkodás nem jött össze, az érdi emberek bíztak a program sikerében és rekordidő alatt a szükségesnél jóval többen írták alá. Következő lépcsőben megvolt a következő „jóindulatú figyelmeztetés”. Többen azzal kerestek meg, hogy azt hallották, hogy „nem kell fizetni a részleteket, mert hiába jött össze a létszám, úgysem fog nyerni a pályázat”. Megnyugtattuk őket és természetesen amikor 2009 tavaszán a magyar irányító hatóság jóváhagyta a pályázatot, akkor látszott hogy ez is rémhír volt. De itt még nem állt meg a történet. „Jó, rendben, hiába hagyta jóvá a magyar Kormány, Brüsszelben úgysem fogják jóváhagyni, nem kell fizetni semmi hozzájárulást, sőt, fel kell mondani a részletfizetést is!” – hangzott még mindig ugyanattól az embertől a környezetében a „jótanács”. Elég sok embert sikerült felheccelni ezzel, rengeteget dolgoztunk, hogy megnyugtassuk őket, hogy minden rendben, minden a terv szerint halad. Persze, ez sem jött be, az EU Bizottság is áldását és pénzét adta Érd legnagyobb beruházásához.

H

Azt hittem, innen már nincs mit kitalálni. De jött a következő „előre megmondom, mi lesz”. Az ügyfélszolgálatot sokan azzal keresték meg, hogy lesz-e egyáltalán olyan aki a kivitelezést végezze, mert a közbeszerzés általában évekig húzódik és olyan sok csatornát kell építeni, hogy senki nem fogja elvállalni ilyen rövid idő alatt. Mint kiderült, még mindig ugyanazok az emberek heccelték szomszédaikat. Megnyugtattuk őket, hogy a közbeszerzés folyamatban, szakmailag minden rendben, a befizetett pénzek addig is biztonságban vannak a saját bankszámláján mindenkinek. Aztán valóban, lezárult az eljárás és a nyertes kivitelezők megkötötték a szerződést. A legviccesebb rémhír, amit ezután hallottam az volt, amikor már tudtuk, hogy heteken belül indulnak a munkagépek, hogy „hiába van megkötve a szerződés, felvették az előleget és rájöttek, hogy ezt nem lehet megcsinálni”. Természetesen ugyanazoktól az emberektől indult, akik várták, hogy mikor jön be az „előre megmondtam” jóslatuk. Ha azt hinné a kedves olvasó, hogy ezt nem lehet fokozni, akkor téved. Ahogyan haladtak előre a munkák és megépült Érden 250 km utcai csatorna vezeték és kiépítették 17.000 család rákötését, a kétségbeesett „én ugye megmondtam emberek” próbáltak újabb és újabb okot keresni arra, hogy miért nem jó ez az egész beruházás és miért fog hamarosan eljönni a világvége. „Alul van méretezve az egész, nem fog elfolyni a szennyvíz”hangzott az egyik. „Nem elég a kapacitás a tisztítóban, nem fogják tudni tisztítani ezt a mennyiséget” –hangzott a másik rémhír. Ezek pedig azon-

nal tucatnyi, néha százasával jelentkező ügyfél kérdéseket generáltak az ügyfélszolgálaton. Ahogy utána érdeklődtünk, hogy kitől hallották ezt, hogy ki terjesztheti ezeket, mindig kiderült, hogy ugyanazon körből indulnak a rémhírek. „Hiába épült meg az egész, nem lehet beüzemelni, mert elszámolták a méretezést és nem teljes a hálózat”, „a rossz tömörítés miatt hamarosan az egész városban be fog szakadni az összes út” – ezek már az utolsó kétségbeesett próbálkozásoknak tűntek, hogy megingassák a bizalmat, a szemünk előtt zajló, megvalósult munkálatok eredményét is kétségbe vonják. Mert az ugye nem lehet, hogy ha „előre megmond” valamit, az ne jöjjön be. Valamelyik „jóslat” csak be kell jöjjön és akkor jöhet a „na ugye?!” Most, így közel három évvel a munkálatok befejezése után a rémhírterjesztők még mindig reménykednek, hogy egyszer csak eljön az ő idejük. Még a napokban is hallottam, hogy próbálkoztak azzal, hogy ennyi idő elteltével is kétségbe vonják, hogy jó volt a városnak a beruházás, megfelelő, modern kertvárosias létet tesz lehetővé. Ha a 10.000 csatornaszakaszból 50 esetében (ami 0,5%-os arány!) a garanciális időszakon belül javítható és javítandó probléma merül fel, akkor arra nem azt mondják, hogy „oldjuk meg!”, hanem azt, hogy „na ugye megmondtam?!”. Annak ellenére, hogy a tények nyilvánvalóan és egyértelműen cáfolják ezt. Szerintem most és itt mondjuk már ki végre, hogy nincs igazuk a vészmadárkodóknak. Hiába szaporodtak meg csata után a hősök, hiába jön a következő mantra, a város jó úton indult el egy évtizede és ami előttünk áll, az legalább annyira biztató, mint az elmúlt évtized. A Batthány 2020 program egy lehetőség a városnak, a város lakóinak. Annak megvalósítása során lehetnek alternatív gondolataink, lehetnek félelmeink, de egyben biztos vagyok: mindannyiunk érdekében meg kell valósítanunk, építenünk kell tovább a várost. Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva: amit mi itt helyben megcsinálunk, az lesz a mienk. Azoké, akik ebben a városban, Érden lakunk. Úgy legyen! SIMÓ KÁROLY ALPOLGÁRMESTER

XIII. évfolyam 10. szám • 2015. október 15.

Az érdi Fidesz Érdért dolgozik Beszélgetés T. Mészáros Andrással, a helyi Fidesz elnökével Országszerte folyik a tisztújítás a Fidesz-szervezetekben. Érden szeptemberben került rá sor, és a „bevált csapaton ne változtass” jegyében a tagság arra szavazott a tisztújító közgyűlésen, hogy maradjon az eddigi vezetőség. Így 2002 óta folyamatosan T. Mészáros András a helyi Fidesz-szervezet elnöke. Újraválasztása kapcsán beszélgettünk vele. – Minden tisztújítást úgy csinálunk, hogy megbízunk három főt, aki megkérdezi a tagságot, vajon mi az elképzelésük az elnökre és a vezetőségre vonatkozóan, kit látnának szívesen. Ez most is megtörtént, és az volt a meglepő, ami eddig még egyik tisztújításnál sem fordult elő, hogy nem volt az elnökre más javaslat, mint jómagam, aki 2002 óta vezetem a helyi Fideszt. A vezetőség tagjaira volt ugyan egy-két más javaslat is, mint a jelenlegiek, de a szavazásnál már nem történt változás. Az egész tagságot meginterjúvolták, és közel 95%-ban a regnáló elnökséget támogatták. Íratlan szabály szerint legalább 10 ajánlás kell ahhoz, hogy valaki felkerüljön a szavazócédulára. – Meddig maradhat együtt ez a csapat? – Figyelnünk kell arra, hogy a legközelebbi tisztújításnál már ideje lenne fiatalítani. Egyrészt magát a tagságot kell fiatalítani úgy, hogy közülük is minél több támogatót szerezzünk, értve ezalatt a huszonöttől negyven-negyvenöt éves korosztályokat. Azért is fontos ez, hogy az újonnan bekerülők néhány ciklust végig tudjanak politizálni, és meg tudják határozni az érdi Fidesz arculatát. Az elnökségben is hasonlóképpen fiatalítani kell. Demjén Attila ugyan már a fiatalok közül került ki, de úgy gondolom, tovább kell fiatalítani itt is, el kellene érni a negyven-negyvenöt éves átlag életkort. Van még erre két évünk. – Jó alkalom ez arra is, hogy némileg visszatekintsünk az érdi Fidesz történelmére. 1990-ben már megjelent Érden a Fidesz. Hogyan történt mindez? – A helyi Fidesz 1989 végén alakult meg. Akkoriban még senkinek nem volt politikai tapasztalata, kissé romantikus módon kezdtünk neki. Júniusban Nagy Imre temetésén Orbán Viktor híres beszédében elmondta, hogy egyrészt itt vannak a fiatalok, akik teret, helyet, lehetőséget keresnek maguknak, másrészt itt akarnak élni Magyarországon, és ehhez az kell, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki. Volt erről komoly vita, az akkori szocialisták természetesen rögtön megtámadták Orbánt, hogy ilyet nem lehet követelni. A szovjet csapatok aztán kivonultak, és azóta senki nem védekezhet azzal, hogy ilyen-olyan elnyomás alatt cselekszik. Engem még az országgyűlési választásokkal kapcsolatban kerestek meg a százhalombattai fideszesek, hogy vállaljam el a képviselő-jelöltséget. Úgy gondoltam, hogy az egész választókerületet kellene hatékonyan képviselni, és ha a kerület legnagyobb településén, Érden nincs Fidesz, akkor ez nagyon nehéz lenne. Bementem a Fidesz akkori központjába a Kosztolányi Dezső térre, és megkértem, adják meg az akkori Fidesztagok közül az érdiek nevét, hogy fel tudjam venni velük a kapcsolatot. Így történt, hogy hat-nyolc emberrel a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban leültünk, és ők megalakították az Érdi Fideszt, mert én az akkori szabályok szerint nem lehettem tag, hiszen elmúltam már harmincöt éves. Ezt 1992-ben pótolta a debreceni kongresszus, és így kongresszusi határozattal vettek fel a Fideszbe. Megalakultunk tehát és elkezdtünk dolgozni. Egyszerű dol-

gokkal kezdtünk: használt ruhákat gyűjtöttünk, ezeket az akkori lengyel piacon, a Felső utcán eladtuk, majd az így megszerzett mintegy százhúszezer forintot felajánlottuk különböző érdi egyházi szervezeteknek, hogy karitatív célokra fordíthassák. Eljött aztán az országgyűlési választás, és sok-sok vita után úgy döntöttünk, hogy külön indulunk. MDF-SZDSZ-Fidesz sorrend alakult ki a választásokon, és az MDF-es Kovács László lett a képviselő. Természetesen azok az emberek, akik végig dolgozták a kampányt, úgy gondolták, induljunk az önkormányzati választáson is. Ott már sikeresen szerepelt a Fidesz szervezet is, öt fideszes jutott be az első képviselő-testületbe. – Akkor azonban, ha jól tudom, nem mindenhol indult önállóan a Fidesz. – Valóban voltak közös indulók az SZDSZ-szel, de nem sokáig tartott a közös küszködés, mert akkor még más volt a rendszer, és a képviselők választották meg a polgármestert. Az SZDSZ beállt Harmat Béla mögé, míg mi nem. Az így átalakult erőviszonyokat tudomásul véve Harmat Béla polgármester lett, Buttinger Antal az SZDSZ részéről és jómagam pedig alpolgármesterek. Ez a politikai alku négy évig jól működött. A 94-es választás egyfajta cezúra volt az országos és a helyi Fidesz életében is, mert történetének legrosszabb választási eredményeit érte el minden területen. Helyben nem jutott be fideszes a testületbe, a megyei közgyűlésbe egy fő, az én voltam. Harmat Béla akkor már mint a Közéleti Társaskör jelöltje nyerte meg a választást, és mellette a Társaskör, az MDF, a KDNP, a Kisgazda Párt, az Ipartestület és az MSZP jelöltjei jutottak be a testületbe. Ez annak is tudható be, hogy közvetlenül a választás előtt erőteljesen megváltoztatták a választási törvényt, például közvetlenül választották a polgármestert és egyfordulós lett a választás. A Fidesz helyi szervezetként megmaradt, azonban helyben kissé elveszítette a hangját, befolyását. – 1998-ra azonban ez megváltozott, ahogy országosan is. Egyre erőteljesebb lett a fellépésünk, egész Érden jelen tudtunk lenni, sikeresen tudtunk kampányolni, így tavasszal a Fidesz – az FKgP-vel és az MDF-fel együtt – kormányt tudott alakítani. Sikeres is volt a kormányzás négy éve, egyben hibáztunk: azt gondoltuk, hogy ezt mindenki ugyanígy látja, látják, hogy jobb, mint az MSZP-SZDSZ négy éve volt. Sajnos ebben tévedtünk, így 2002-ben újra MSZP-SZDSZ kormány tudott alakulni, és két cikluson át kormányozni. Én a Pest Megyei Közgyűlés elnöke lettem, és öten képviseltük a helyi Fideszt az érdi képviselő-testületben: Kéri Mihály, Mórás Zsolt, Segesdi János, Szabó Béla és jómagam, de voltak szövetségeseink is, akik közös listán indultak velük: Donkóné Simon Judit, Kádár Kenese, Nagy Zoltán és Tóth Tamás. 2002-ben ugyancsak bejutott öt képviselőnk, és meg tudtuk fogalmazni azokat a dolgokat, amit másképpen, meggyőződésünk szerint jobban csinálnánk, és úgy

3

ÉRDI LAP

gondoltuk, nagyobb hasznára lennénk Érd város lakóinak, mint a fennálló testület. 2002-ben történt az is, hogy először választottak meg a helyi Fidesz elnökének Várkonyi András ellenében. Újraszerveztük a Fideszt, újból aktivizáltuk magunkat, mert a leköszönő Várkonyi Andrással együtt többen eltűntek a politikai életből. 2003-ban már az Érdi Lapot is el tudtuk indítani, ami azért volt lényeges, mert a helyi sajtóban nem tudtuk megjeleníteni magunkat. Március 15-én jelent meg az első szám, azóta a 13. évfolyamnál tartunk. – Ha jól emlékszem, akkor indult meg a létszámnövekedés is. – Akkoriban indultak országszerte a polgári körök, így a polgári, jobboldali gondolkodású emberek, akik úgy gondolták, nem kellene újból visszatérni a szocializmushoz, megalakították ezeket a köröket. Érden volt ennek egy komoly előzménye is, hiszen már 1997-ben megalakult az Összefogás Egyesület, amely helyet tudott biztosítani ezeknek az embereknek 2002 után is. A polgári körök tagjai szép lassan beléptek a Fideszbe Érden is. Tagtoborzás is volt, amelyet nemsokára meg is kell ismételnünk. 2006-ra, a legközelebbi választásokra már olyan erővel rendelkeztünk helyben is, hogy – ugyan még az országgyűlési választást nem nyertük meg –, de az őszi önkormányzati választáson többséget tudtunk elérni, és a polgármesteri széket is el tudtuk nyerni. 2010-ben és 2014-ben ezt a sikert meg tudtuk ismételni, méghozzá úgy, hogy minden választókerületben nyerni tudtunk. Most telik le a harmadik ciklus első éve, vagyis egy éve vagyok harmadik ciklusos polgármester. Nagyon remélem, hogy mindazok a dolgok, amiket eddig elvégeztünk, és azok is, amik előttünk vannak még, bebizonyítják az érdieknek, hogy jól választottak, mert fejlődik a város. – A helyi Fidesz mennyire tud hozzájárulni a város sikerességéhez? – Az egész tulajdonképpen a helyi Fidesznek köszönhető, mert a választásokat a polgármester egyedül nem tudja megnyerni, de még a képviselőkkel együtt sem. Csak azzal a háttérrel, azokkal az emberekkel, azok családjaival együtt tudtunk sikeresek lenni, akik csatlakoztak a Fideszhez, akik magukévá tették az Orbán Viktor által megfogalmazott programot. Azok segítségével, akik úgy gondolták, polgári társadalmat kell építeni, mindenki saját munkája, tehetsége alapján tudjon boldogulni, és ez a szándék, akarat a társadalom nagy részénél befogadásra talált. 2010-ben szinte gátszakadás szerű győzelmet okozott az országban és Érden is, és 2014-ben is meg tudtuk ismételni, ami egyben azt is jelenti, hogy jó úton járunk. Túl sokan nem számítottak erre, mert 2010 és 2014 között nagyon kemény dolgokat kellett véghezvinni ahhoz, hogy az ország ne ott álljon most, mint pl. a görögök. Ha a baloldalra hallgattunk volna, most ugyanott lennénk. Az első években sikerült megállítani és visszafordítani az eladósodottságot és a leépülést az országban és Érden is, 2014-től pedig már az építkezés folyik. – Jóval szélesebb körét öleli fel most a Fidesz tagsága a társadalomnak, mint régebben, a vállalkozóktól kezdve az alkalmazottakig, a fiatal értelmiségiektől a nyugdíjasokig. Sokkal jobban tudunk most reagálni, mint akkor, amikor csak egy szűk létszámú csapatunk volt. Néha azt a vádat kapjuk, hogy populisták vagyunk. Hát persze hogy azok vagyunk, mert a néppel együtt szeretnénk megoldani a gondokat, azokét, akik Magyarországon élnek, magyarnak vallják magukat, és úgy gondolják, hogy ez jó, és itt szeretnék leélni az életüket. ORLAI SÁNDOR

Megszületik-e német Földön újra a szörny? gy Oliver Masucci nevű csepűrágó azt találta ki, hogy Hitlernek maszkírozza magát és a produkcióval körbeutazza Németországot. Maga döbbent meg legjobb, mert amerre járt, mindenki barátságosan fogadta, szóba elegyedtek vele, és a várakozásával ellentétben, nem nagyon tapasztalt elutasítást. Lehetne ugyan azt mondani, hogy ez nem volt más, mint a kuriózum iránti érdeklődés, vagy éppen a Hitler ábrázolás hitelességének az elismerése, de akkor valószínűleg pontosan abban az önáltatási csapdában találnánk magunkat, amelyikben a politikai korrektség jegyében manapság egyébként is lenni kell. A múlt megismerésének fontossága napjainkban a legfontosabbak közé tartozik, mert ha megint elfelejtjük a régmúltban és a közelmúltban megesett dolgokat, nem menekedhetünk. Újra és újra meg kell élnünk azokat a traumákat, amelyeket egyszer, vagy akár többször is, már megéltünk. Itt most természetesen nem az egyéni, újra megélések eseteire gondolok, hanem a történelem által, a feledékeny emberiség nyakába zúdított leckékre. Két ismételten felbukkanó halálos veszély vicsorog elpuhult, eltunyult, a természetes immunrendszerét nagyobbrészt elpusztított társadalmunkra, kultúránkra. És mindkettőt megéltük már. Az egyik során a dekadenciába-, nihilbe süllyedő, kultúrájának az értékeit semmire sem becsülő késő római-kori évszázadok visszatértét éljük meg. A másik pedig az a – egyelőre még nagyon mélyen szunnyadó- reakció amely, más megoldást nem látva, pusztító választ ad a nemzetet ért valós és vélt támadásokra. A nácizmus ez a pusztító reakció, amely akár újra lángba boríthatja kontinensünket. A német nép az első nagy háború után nem csak büszkeségében és gazdaságilag lett megalázva, hanem az 1920-as évek fék nélküli „liberalizmusát” is megkapta. A nácizmus uralomra jutásának a gazdasági, politikai előfeltételeiről az érdeklődő ember már olvashatott éppen eleget, nem témája ennek az írásnak. A nácizmus megsemmisítése óta a németek arra lettek kényszerítve, hogy folyamatos önostorozással vezekeljenek – már több nemzedék óta. Mintha a vezeklést egy sajátosan perverz karmester irányítaná, aki a kommunikációs eszközök teljes arzenálját felhasználva a fürdővízzel – nagyon is tudatosan – a gyermeket is kiöntötte volna. Mindazt az éréket, ami a németséget németté tette – a rátarti büszkeség, az önmagát erősen pozitívan meghatározó attitűd, az erőteljes nemzeti érzés- a nácizmus bűneivel együtt üldözendővé tették és a felnövekvő nemzedékek számára ez vált természetessé. A másság gondolkodás nélküli elfogadása, sőt túlzó felértékelése szintén részévé vált az identitásuk lerombolásának. Ami az 1920-as években már egyszer természetes és követendő volt – a szexuális szabadosság, a homoszexualitás szinte divattá emelése, az idegenek majmolása, az erkölcsi gátak szétszaggatása – a nagyvárosokban és főleg Berlinben, ismét része lett a mindennapoknak. Mindezek egy olyan nép kebelén belül, amelyiket a rend és a fegyelem emelt naggyá, és amely nép rendben és fegyelemben érezte mindig is jól magát. A múlt század húszas éveiben jelentkezett egy ember, egy ideológiával, és megmondta Németország tragédiájának az okát, valamint azt is, hogyan lehet abból a bajból felemelkedni és vállalta, hogy mindezt meg is tudja valósítani. A Sátán embere volt, sátáni tervekkel és megoldásokkal, de mert a Weimari Köztársaság csak káoszt és züllést tudott felmutatni a választópolgároknak, a németek –nyilván nem gondolva a szörnyű végeredményt - a rendet, a fegyelmet, a gazdasági fellendülést, a világuralmat ígérő-, Adolf Hitlert választották meg kancellárnak. Teljesen demokratikusan, hellyel-közzel normális választás során. Németország ismét nagyon nagy bajban van. Azt már el sem lehet dönteni, melyik a nagyobb a bajai közül. Az a tény, hogy önmaga reprodukálására már szinte képtelenné vált, a némely országrészekben 0,6%-os termékenységi ráta (holott a természetes reprodukcióhoz legalább 2% körülinek kéne lenni) reménytelenné teszi, hogy képes legyen önmaga fenntartására. Ez persze több évtizednyi bűnös tudati rombolás következménye. Ez sem kevés baj, de még nagyobb baj, hogy választott politikusaik, élükön a kancellárral, akár a kábult állapotban lévők, nem érzékelik sem a bajt, sem a megoldást. Vagy ha igen, akkor arra rosszabb megoldást találtak ki, mintha a halálos ellenségükre bízták volna a sorsukat. Egy olyan idegen kultúrájú néptömeget invitáltak és invitálnak országukba, városaikba és Európa gazdasági, politikai szívébe, amelyik sem most, sem később nem akar integrálódni. Szemünk előtt épül fel egy párhuzamos társadalom, amelyik ha kellően megerősödik létszámban, véglegesen átalakítja nem csak Németországot, de egész Európát is. Alig egy-két évtized múlva Európa ismét darabjaira szakad, amely darabok már most is kezdenek kirajzolódni. Franciaország nagyobbik részét lassan elnyeli a muzulmán, afrikai áradat, kisebb régióiban önvédelemre berendezkedett keresztyén kolóniák maradnak. Németország, Ausztria, Belgium, Hollandia és esetleg még egy-két skandináv ország őslakosainak együtt kell majd élniük a napi szinten jelentkező zavargásokkal, az egymással is marakodó muzulmán szektákkal, sok esetben fegyveres összecsapásokkal. Kelet-Közép-Európa kénytelen lesz bezárkózni és Oroszország felé orientálódni. Hacsak! Hacsak nem ismétlődnek meg a múlt század húszas éveinek második felének eseményei és a lassan öntudatra ébredő németeknél nem lendül ismét teljesen a túloldalra a mérleghinta. Mert a lassan felbőszülő németeknél ismét jöhet egy ember, aki megmondja a bajok okát, megmutatja a megoldást és vállalja, hogy kitakarítja a szennytől, a mocsoktól, az ingyenélőktől Németországot. Ez a „Takarító” már csak tűzzel és vassal tud megint dolgozni. A jövő méhében megint ott ficánkolhat a szörny. És ennek a szörnynek egy angyal lesz az anyja. Egy angyal a Merkel családból. KOPOR TIHAMÉR

E

www.aradszkiandras.hu • www.t-meszaros.hu www.erdifidesz.hu www.erd.hu • www.erdicsatornazas.hu www.erdmost.hu • www.erdilap.hu

4

ÉRDI LAP

Megnyílt a Pumukli Német Nemzetiségi Óvoda

Meghívó Az Érdi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő Testülete szeretettel meghívja Önt és kedves családját 2015. október 16-án, pénteken 17 órakor, a II János Pál pápáról szóló kiállítás megnyitójára, az Érdi Vigadóban. A kiállítás címe:

Sz. II. János Pál pápa a Pap, a Püspök, a Pápa

A kiállítás-megnyitó alkalmából Zsille Gábor költő, műfordító, publicista tart előadást. A kiállítás október 16-18-a közt tekinthető meg.

Olvasónk írta... eggel 6 óra 18 perc, poroszkálok lefelé Érd-Parkvárosban, lefelé a dombon a Bem térre. Poroszkálok? Vagy inkább próbálok balesetmentesen eljutni a távolsági busz megállójáig. A járda helyenként életveszélyes, eső után sártengeren "verekedjük" keresztül magunkat, el sem tudom képzelni, hogy kismamák babakocsival hogyan közlekednek erre. Néha ránk csodálkozik egy-egy autos, jééé, errefelé gyalogos is jár. És elérkezett 6 óra 20 perc... amikor is lekapcsolják a köztéri lámpákat, így sötétségbe borul a táj. Gyermekem gyorsan feltalálja magát, mire is jó ilyenkor egy mobiltelefon? Hát, zseblámpaként működtetjük, míg

R

elérünk a Bem térig. Így esélyt adtunk magunknak, hogy ne lépjünk nagy kátyukba, ne süllyedjünk el egy-egy sár-medencében, bokánkat megkíméljük egy ficamtól. Kérem az illetékeseket, vegyék maguknak a fáradságot és sétáljanak le egy reggel 6 óra 20 perckor ezen a szakaszon, szerintem el fognak csodálkozni egy kissé az ember tűrőképességén. Remélem, hogy gyorsan tudnak valami megoldást erre az áldatlan állapotra, ne fogjunk mindent az éppen folyó építkezésre. Annak gondolom semmi köze az Iparos út megvilágításához... KÖSZÖNETTEL, KOLEV ZSUZSANNA

KÖZÉRDEKŰ TÁJÉKOZTATÁS Az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft. Ügyfél-elégedettség mérést végez Felhasználói körében. Teszt alapú kérdőívünkben megkérdezzük Ügyfeleinket ügyintézéseik során gyűjtött tapasztalataikról, illetve szolgáltatásunkkal kapcsolatos elvárásaikról. A mérés célja szolgáltatásaink ügyfélközpontúságának növelése, és fogyasztói tájékoztatásunk minél gyorsabbá és közérthetőbbé tétele. A kérdőív 2015. október 1 – november 30. közötti időszakban elérhető a Társaság honlapján www.erdivizmuvek.hu. A kérdőívet regisztráltan kitöltő Felhasználók között 2016. január 8-án 30 db 16 GB-os pendrive kerül kisorsolásra. Kérjük, ossza meg velünk véleményét, értékelje és véleményezze a Társaság szolgáltatói és ügyfélszolgálati tevékenységét. Köszönjük, hogy segíti munkánkat: Érd és Térsége Víziközmű Kft.

XIII. évfolyam 10. szám • 2015. október 15.

z Érdi Német Nemzetiségi Önkormányzat egy régi álma valósult meg pénteken, amikor ünnepélyes keretek között átadták a város első nemzetiségi óvodáját. Az önkormányzat vezetője elmondta, az igény ugyan már régóta létezett, az önmagukat német nemzetiségűnek valló érdiek részéről, de mostanáig mindig más megoldást kellett keresniük. Így még egy éve sincs annak, hogy az önkormányzat által biztosított pénzből megkezdődhetett az oktatási intézmény létrehozása az egykor szintén óvodaként működő, Riminyáki úti épületben. Az eseményen részt vett és a szalagot átvágta, ezzel az intézményt a város nevében átadta a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak Bács István alpolgármester (FideszKDNP). Beszédében Bács István elmondta: tiszta szívből kívánom, hogy a gyerekek által elmondott versikéből, hogy miért szeretnek a Pumukli óvodába járni, annak minden egyes sora teljesüljön az elkövetkezendő évek folyamán. Úgyhogy én mindenkinek, főleg a gyerekeknek sok boldogságot kívánok az új óvodában, és a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak pedig nagyon sok erőt és kitartást – tette hozzá az alpolgármester. Vargáné Magyar Erika, Pumukli Német Nemzetiségi Óvoda vezetője elmondta az óvoda kiemelt feladatának tekinti, a német kisebbség élő

A

szokásainak, hagyományainak és kultúrájának megismertetését, nem utolsósorban pedig a német nyelv ápolását. Az intézmény vezetője megnyitójában úgy fogalmazott, hogy az óvoda szakmai-nevelési programja is elsősorban ezt a célt szolgálja. Jelenleg mintegy 1500-1700 érdi lakos van, aki német nemzetiségűnek vallja magát. A helyi svábok leszármazottai mellett a Német Nemzetiségi Önkormányzat információi szerint, vannak családok a néhai NDK-ból és a szomszédos Ausztriából is. Eszes Mária szerint a most átadott nemzeti-

ségi óvoda mindannyiuk számára egy ragyogó lehetőség, hogy nyelvüket és kultúrájukat a legfiatalabb nemzedék segítségével megőrizzék és továbbadják. A Pumukli Német Nemzetiségi Óvoda megnyitóján az óvodások műsorát és az ünnepi beszédeket valamint szalagátvágást követően Hajdú Ferenc atya áldotta meg az épületet, majd a résztvevők a Rosenbrücke énekkar előadásában meghallgathatták az intézmény névadójáról készült rajzfilm főcímdalát is. (FORRÁS: ERDMOST.HU)

5

ÉRDI LAP

XIII. évfolyam 10. szám • 2015. október 15.

Sikeres az érdi úszósport

Kupagyőzelem Gyenesdiáson Négy sportegyesület részvételével tartottak felkészülési röplabdatornát Gyenesdiáson szeptember 26án. A Delta RSE Érd valamennyi mérkőzését megnyerve az élen végzett. hazai pályán szerepelt NyugatBalaton Röplabda Sportegyesület, a grazi és a szombathelyi sportiskola, valamint az érdi Delta RSE lépett pályára a gyenesdiási, nemzetközi felkészülési tornán. A serdülőkorú röplabdások versenyét utóbbi egyesület nyerte, Dömötör-Mátrai Beáta vezetőedző jirányításával. „Kicsit döcögősen indult a szezon első meccse, nagyon lámpalázasak voltak a lányok, és az első szett feléig tartott, mire megnyugodtak. Akkor átvettük a vezetést, majd megnyertük a játszmát. A második szettben nyugodtabban játszottunk és a nyitásaink is felerősödtek. Marady Fanni liberó játéka megadta hátul a stabilitást, Tátrai Niki és Laub Regina támadásaiból szereztünk rendre pontokat. Három gyerek korosztályú játékos is játéklehetőséget kapott: Jancsó Emese, Budaházy Boglárka és Fertődi Dóri, akik bátor játékukkal felnőttek a feladathoz és a csapat így 2-0 arányban győzött” – értékelt Dömötör-Mátrai Beáta vezetőedző. „A második meccsen az osztrák grazi sportiskola ellen léptünk pályára, amelyen hasonló volt a forgató-

A

Selmeci Attila, az Érdi Úszósport Kft. elnöke volt T. Mészáros András polgármester vendége a heti sajtótájékoztatón. elmeci Attila elmondta, hogy sikeresen alakult az év, minden várakozást felülmúltak az eredmények. Júniusban kezdődött az érdi úszók sikersorozata, amikor is elnyerték a Hónap műhelye címet és az ezzel járó ötszáz ezer forintos ajándékutalványt, amelyet a Decathlon áruházban költhettek el. Az egyesület három éve indult, kezdetben Százhalombattán edzettek, ám most már az Érdi Aréna és a Gárdonyi Tanuszoda ad otthont. Felnőtt versenyzőjük még nincs, a legidősebb a 17 éves Sós Dániel. Elmondta, hogy a bakui Európa Játékokon, ahol egész Európa jelen volt, Sós Dániel 200 és 400 méter vegyesúszásban egyaránt negyedik

S

lett, Tekauer Márk pedig 200 méter pillangón nyolcadik. Később Tbilisziben Barócsai Petra és Milák Kristóf szerepelt sikeresen, és a hazai serdülő és ifi bajnokságban is helyt álltak az érdi versenyzők. Augusztusban pedig a szingapúri ifjúsági világbajnokságon a Magyar Úszószövetség Sós Dánielt és Tekauer Márkot is nevezte, ahol Sós Dániel ezüst érmet szerzett 200 méter vegyesen, Tekauer Márk pedig hetedik helyezést ért el. A továbbiakban megköszönte Selmeci Attila az eddigi támogatást, és azt kérte, segítse az úszósportot továbbra is a város, mert még sok jó eredmény van bennük. T. Mészáros András az állami földek nyilvános árveréséről beszélt. Elmondta, hogy november 1. és december 31. között az Ipartestület székházában kerül sor a Földet a gazdáknak program keretén belül a nyilvános árverésekre.

könyv, mint az előző mérkőzésen. Azzal a különbséggel, hogy a második játszma végjátékában nagyon kiengedtünk és ezáltal igen szorosra sikerült a hajrá. Szerencsére mi jöttünk ki belőle jól és végül ezt is 2-0 arányban nekünk írták jóvá.” – folytatta az érdi szakvezető. Két mérkőzésnyi szünetet követően – mialatt az érdi lányoknak volt lehetőségük pihenni – a házigazda Nyugat-Balaton Röplabda Sportegyesület ellen játszották a döntőt. Az ellenfél szintén megnyerte az első két találkozóját a tornán. „Az első szettben megnyitottak minket, meglepte a csapatot a jóval erősebb nyitás és ez már meghatározta a játék képét. 25-16-re nyert az ellenfél. A

második szettben viszont már felvettük a kesztyűt és hasonló nyitásokkal, illetve sokkal pontosabb fogadással átvettük a játék irányítását és sikerült kiegyenlíteni. 1-1. A harmadik, rövidített játszmában jól startoltunk és már 13-9 is vezettünk, mikor porszem került a gépezetbe: saját hibából vétettünk többet, a támadásaink rendre kiszálltak outra és ezzel felzárkózott az ellenfél 13-13-ra. A végén azonban jobban koncentráltunk és egy jó blokkal, továbbá egy nyitással 15-13-ra hoztuk a szettet és ezáltal 2-1-re a meccset. Tátrai Niki, mint csapatkapitány igazi vezére volt a csapatnak. Mind a három meccsen kiemelkedőt nyújtott.” – nyilatkozta a www.deltarse.hu-nak Dömötör-Mátrai Beáta.

Hirdessen az Érdi Lapban! Nyomtatott és elektronikus formában a weboldalunkon (www.erdilap.hu) megjelenik az Ön hirdetése. Az internetes példányszámmal megnövekedett újság biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az Ön hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az Ön hirdetése egy olvasó elérésére még 50 fillérjébe sem kerül!

Hirdetésfelvétel: 06 20 355-4710, [email protected], [email protected] 06-23-520-117, [email protected]

6

XIII. évfolyam 10. szám • 2015. október 15.

ÉRDI LAP Kovács Sándor: Érdi portrék 17.

Joó László színművész, színházigazgató, dramaturg oó László 1918. december 4-én született Budapesten. Szegény sorsú családból (apja már születése előtt elhagyta édesanyját s nem vállalta fiát) került a győri árvaházba s ott nevelkedett 11 éves koráig, amikor édesanyja férjhez ment és a kisfiút ismét magához tudta venni. Különböző segédmunkák után kertészeti szakközépiskolai végzettségének megfelelő alkalmazást kapott a híres Bakay Lajos sebész professzor balatonlellei birtokán. (Államosított Bakay villa volt Érden a mai Gyula utcai óvoda is.) Szavaló tehetsége korán megmutatkozott, de csak másodszorra sikerült bejutnia a Színiakadémiára. (Makay Margit ismerte fel elsőként beszéde és orgánuma különös szépségét.) 1943-ban diplomázott, de katonai szolgálata miatt a Nemzeti Színházban kezdett pályáját meg kellett szakítsa és csak később tudta folytatni. Burokban születtem című memoárjában őszintén vall karakán, szókimondó egyénisége ellenére mellépártoló jó sorsáról, amely innen már végig kísérte életét. Budatétényben a honvéd tudósító századba osztották be, majd Marosvásárhelyen végeztettek el vele egy zászlósi tiszti tanfolyamot. 1944ben a lakitelki nagyadó védelmére, majd Sopronon át a németországi Potsdamba vezényelték egy kiképző táborba. Innen visszakerült ugyan Ausztriába, Nesselbachba frontszolgálatra, de a május 9-i fegyverszünetnek köszönhetően hamarosan épségben túlélte a háborút. Jánosházán ugyan orosz hadifogolytáborba került, ahonnan vonattal továbbszállították volna a Szovjetunióba, de az orosz őrt pálinkával elaltatva, a vagon aljában lyukat fúrva, több társával sikerült megszöknie. Visszajutott Budapestre, ahol a Nemzeti Színházban rejtőzött el. Leigazolása után Lendvay Ferenc főrendező barátjának köszönhetően Debrecenben folytatta színészi pályáját, majd Budapestre jött Várkonyi Zoltán Művész Színházába. Innen azonban személyes okok miatt hamarosan átment Bárdos Artúr Belvárosi Színházába. Hadifogságban lévő nevelőapja helyett el kellett tartsa édesanyját és testvéreit is, ezért Törökbálinton 3 hold földet igényelt és kapott, amelyen gazdálkodást foly-

A kiállítást megnyitja…

J

tatott. 1947-ben, amikor nevelőapja hazatért a fogságból, a földet s házat visszaadta a községnek. Az 1948-as kommunista fordulat után a színházi életben is ideológiai és aktuálpolitikai torzulásoknak megfelelő követelmények következtek. Ezért Joó László 1951-ben az Úttörő Színház és az Ifjúsági Színház tagja lett. Rövid ideig a Magyar Néphadsereg Színházában is dolgozott. Sztálin halálakor, 1953-ban feltehetően egy meggondolatlanul őszinte megjegyzése miatt leépítették. 1955ben rövid ideig a pécsi Nemzeti Színházban folytatta pályáját. Gosztonyi János Columbus című főszerepével elért sikere hatására 1956-ban ismét feljött a fővárosba és a József Attila Színházban helyezkedett el. A Szabadsághegy című drámában, amelynek bemutatóját Rajk László újratemetésének napjára, október 6-ra tűzték ki, a gyárigazgató, András szerepét játszotta. A szünetben meglátogatta és gratulált neki Nagy Imre miniszterelnök is. A forradalom idején a színház forradalmi bizottságának vezetőjévé választották, de a forradalom leverése után retorziót nem szenvedett. 1957-től Szegeden Vaszy Viktor alkalmazta színházában. Egy magánéleti ok miatt azonban innen felmondott, jó sorsa azonban ekkor se hagyta el, mert tehetségét méltányolva, pártonkívülisége ellenére 1958ban rábízták a győri Kisfaludy Színház igazgatását. Ezzel pályája csúcsára ért. Politikai okokból azonban pár év múlva igazgatói állásából felmentet-

ték és a fővárosi Madách Színházba helyezték át. Itt szakszervezeti titkár lett. Közben az 1960-as évek Kádárrendszerének konszolidált viszonyai között már európai turnékat is szervezhetett magának, járt Moszkvában, Londonban, külképviseleteink szervezésében költői előadóesteket tarthatott Európa nagyvárosaiban. 1967-től az Irodalmi Színpadon játszott. Ekkor meghívást kapott vendégszínészi játékra, a lágerorvos szerepére Torinóba is a Vajon ember ez? című darabba. Gyakran szerepelt a Magyar Rádióban is. Élete új korszakába lépett, amikor 1968-tól a Pannónia Filmstúdió vezetője és dramaturg-lektora lett E minőségében több száz külföldön bemutatott magyar filmhez készített feliratokat. Innen ment nyugdíjba 1979-ben. Első házasságából született Katalin nevű lánya, aki szüleihez hasonlóan színésznőnek tanult 1989-ben tragikus módon vetett véget életének. Negyedik feleségétől született Eszter nevű lánya angol-orosz szakon végzett, filmek fordításával, dramatizálásával foglalkozott, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él. Joó László negyedik felesége házgyári, fővárosi önkormányzati utak, hidak beruházásával foglalkozott. Érden 1990-ben telepedtek le. A művész 2010-ben megkapta lakóhelye, Érd Város Életmű Díját. 2012. október 14én, 94 évesen, hosszú, gazdag és sikeres életút után hunyt el. (A cikket Burokban születtem című memoárja és családja információi alapján írtuk, amelyekért szíves köszönetünket fejezzük ki.)

Jótékonysági hangverseny volt Battán nyitotta meg.Ezt követően ökumenikus áldást mondott Illésy Mátyás katolikus plébános és Sárosi Gábor református lelkész. A koncertet megtisztelte, a közönséget köszöntötte Vida László ungvári konzul, Bóna Zoltán országgyűlési képviselő és Sinka László, Százhalombatta város alpolgármestere. A hangversenyt szeretetvendégség zárta.

zeptember 30-án a százhalombattai Szent István templomban, nagy sikerrel lezajlott az a Jótékonysági hangverseny, melyet a Magyar Ökumenikus Szolgálat , a Musica Divina Egyesület, a Szent István kórus és számos önkéntes készített elő és rendezett meg. A koncerten felléptek: Bábel Klára hárfaművész, Szvorák Katalin Kossuth-díjas népdalénekes, Vasvári Tamás zongoraművész, a Musica Divina Énekegyüttes, a Szironta Csengettyűegyüttes, megszólalt az Európában egyedülálló lantcsembaló. A hangversenyt Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója, az esemény fővédnöke

S

A Jótékonysági hangversenyen 447 400.-Ft adomány gyűlt össze, melyből a Szolgálat munkatársai tüzelőt vásárolnak és osztják szét Kárpátalján a szegény, idős embereknek.

www.aradszkiandras.hu • www.t-meszaros.hu • www.erdifidesz.hu www.erd.hu • www.erdicsatornazas.hu • www.erdmediacentrum.hu www.erdilap.hu • www.tarnok.hu • www.diosd.hu

gyszer csak rátalált ez a művészettörténész-kiállításmegnyitó feladat. Ő pedig szerényen odament a mikrofonhoz, és halkan, de határozottan elkezdte – megtöltve a termet valami különös érzéssel, amelyben minden van: szakértelem, szeretet, irodalom, képzőművészet… Mondandóját sose olvassa! Nem keresi a szavakat, nem akadozik, nem hebeg, nem ismételget. Logikusan felépített bemutatóiban nincs egyetlen tudálékosan okoskodó, fellengzősen nagyképűsködő idegen szó sem. Csak egyszerű, világos, közérthető magyarsággal kifejtett összefüggésrendszer. Gördülékenyen, választékosan. Természetesen. Persze, magyar szakos tanár. Meg rajz szakos. Meg ki tudja még, mi mindent kutatott az egyetemen, hiszen otthon van a titkosírás rejtelmeiben ugyanúgy, mint Szabó Lőrinc zegzugos szerelmi viszonylataiban – sokkal előbb, mint ahogy Nyáry Krisztiánnál olvashattuk. …De hiszen ezek az arcok az előbb még fintorogtak viszolyogva a képek láttán, most meg érdeklődve szemlélgetik! Varázslat történt? Igen. Közben ugyan elhangzott néhány (művészettörténeti koron és időn átívelő) segítő gondolat, és máris elfogadjuk az extrémet is: a démon, a gonosz bennünk van, hiszen az emberi fantázia mindig is kivetítette belső félelmeit. Hogy szörnyű? Nem kell szeretni, attól még létezik… Azt is fejből mondja el, kinek melyik festménye hol található, pedig onnan, ahol ő áll, nem látni az L-terem kisebbik oldalát. Minden alkotásról és alkotóról van egy kedves, toleráns megjegyzése. Már előre várjuk: most miféle irodalmi utalást, idézetet, történetet csempész be, hogy közelebb vigye a nézelődőt a megértéshez. Észre se vesszük, mikor eleveníti fel korábbi ismereteinket, majd hirtelen: csakugyan, ezt így tanultuk is valamikor! Az ő szemével felfedezzük a virágot, a madarakat, a fákat, ha a magunké csődöt mond a tobzódó színáradatban. Áll a mikrofon előtt – szerényen mosolyogva. Nem, nem rajtunk. Csak éppen tudja, hogy ez is művészet: láttatni, értetni, megszerettetni. Isten éltessen, Majorné Bániczki Julika! DARÓCI LAJOSNÉ

E

XIII. évfolyam 10. szám • 2015. október 15.

7

ÉRDI LAP Megújító találkozások

Victor E. Frankl és az értelem keresése Lelki, szellemi találkozásokról van szó, néha valóságos találkozásokról is beszámolok, olyan jelentős személyekről, akik már nincsenek közöttünk. Ezek a találkozások nagy hatással voltak a gondolkodásomra, inspiráltak, formálták a szemléletemet, és ez által az életemet is. Remélem, hogy az Önök figyelmét is elnyerik, és utána keresnek egy-egy alkotónak, és elolvassák műveiket. Akkor már célba z irodalom mellett mindig a pszichológia érdekelt a legjobban. Lelki problémáimra kerestem a választ, így találtam rá először C. G. Jung könyveire, majd a bécsi pszichiáter Victor E. Frankl: Orvosi lélekgondozás - című főművére. Magával ragadott ez a szellemi-filozófiai alapozottságú, értékközpontú, értelmet kereső pszichoterápia. Miután minden magyarul megjelent művét elolvastam, rátaláltam a Logoterápia és Egziszenciaanalízis Egyesületre, melynek szervezésében elvégeztem egy három éves kiegészítő képzést, és logoterapeuta minősítést szereztem. Victor E. Frankl (1905-1997) orvos, filozófus, a logoterápia és egisztenciaanalízis megalkotója Legismertebb műve: „… mégis mondj igent az életre!” – című önéletrajzi írása, melyben koncentrációs táborban töltött fogságáról számol be, és arról a rendkívüli törekvéséről, hogy a szörnyű, megalázó körülmények között is az élet értemét kereste. Úgy vélte, hogy az ember bensőleg erősebb lehet, mint külső sorsa. A logosz fogalom Frankl értelmezésében

A

értelem, objektíven adott szellemi érték. A logoterápia sajátos célkitűzése abban rejlik, hogy az emberben spontán meglevő értelem felismerését, valamint az értelmet megvalósító képességet, és az ehhez kapcsolódó döntést és felelősségvállalást támogassa. A logoterápia rendszere három oszlopra támaszkodik. Az értelemre törekvés: A logoterápia szerint nem elég a külső élet alakítása, a belső beteljesedés épp olyan lényeges. A beteljesedés mindig egy értéklehetőségre kell, hogy irányuljon, magának az értéknek a megvalósulása az, ami lényeges az életben. A mai embert az élet értelmetlenségének érzete egyre inkább a hatalmába keríti. Már sem az ösztöneink, sem a hagyomány nem mutatja meg azt, hogy mit is kellene tennünk. Az élvezet nem lehet célja az életünknek, az örömöt a teljesített értékek kapcsán érezzük. A személynek a helyzet értelmét kell felfognia, megragadnia és valósággá tennie. A lelkiismeret az az intuitív képesség, amely arra irányul, hogy a minden helyzetben benne rejlő egyszeri és egyedi értelmet felkutassuk. Az ember értelemre való irányultsága a lelki egészség mértékének tekinthető. Az akarat szabadsága: „Az ember konkrét, egyedi sorsteréből nem léphet ki. A sors úgy tartozik hozzá az emberhez, mint a talaj, amelyhez őt nehézkedési erő nyomja, amely nélkül azonban a járás lehetetlen volna.” A talaj ugródeszka szabadságunk számára. A szabadság sors nélkül nem lehetséges, a szabadság egyfajta viszonyulás a sorshoz. Az ember a saját meghatározottságait alakíthatja,

meghaladhatja, transzcendálhatja. A lehetőségek közti választás kényszere elől az ember élete egyetlen pillanatában sem térhet ki. Életünket valójában az a küzdelem tölti ki, amelyet bennük szabadságunk vív belső és külső sorsával. A neurotikus maga állja el igazi lehetőségei útját, maga áll útjában annak, ami lehetne. Fatalista, az őt gyermekkorában ért hatásokra hivatkozik, így mentegeti akaratgyengeségét. Gyengeségünkben önnevelési feladatot kell látnunk. Az élet értelme: Az életnek minden körülmények között van értelme. Minden élethelyzet kínál lehetőséget az értelmes döntésre. Még a legkiszolgáltatottabb helyzet is hordoz választási lehetőséget, ha a

cselekvés lehetetlen, akkor a beállítódásunkon tudunk változtatni. Fontosnak gondolom, hogy még egy fogalomról szóljak, amit Frankl is nagyon hangsúlyozott: a szenvedés értelméről. Senki sem várja vagy kívánja a szenvedést, mégis mindenki sorsában bekövetkezik valamiképpen (csalódások, sikertelenségek, szeretteink elvesztése, betegségek, méltatlan helyzetek, kiszolgáltatottság, tehetetlenség, fájdalmas hiányok, és még hosszan sorolhatnám). A szenvedés kikerülhetetlen. Hogyan viszonyuljunk hozzá? A szenvedésben a lényeg: szembesülni azzal, amit a sors ránk mér. Bensőleg eltávolodunk a szenvedés tárgyától, distanciát hozunk létre e dolog és a személyünk között. Ilyenkor személyiségünk szellemi oldalára támaszkodunk, másrészt érzelmileg mélyen átéljük az adott állapotot. „Amíg csak szenvedünk egy sem kívánatos állapottól, feszültségben vagyunk a tényszerű lét és a között, aminek lennie kellene.” A szenvedés kiemel minket az apátiából, a lelki hullamerevségből. Amíg szenvedünk, addig vagyunk a legélőbbek. Ez a feszültség nem csupán gyötör bennünket, hanem a helyzet átlátására is készet. Ha a szenvedés sötét éjszakáján átjutottunk, egy új, az előzőnél lelkileg- szellemileg magasabb életszakaszunkba lépünk. Figyelmükbe ajánlom ezt a jelentős, lélekformáló, hatékony pszichológiát, amely engem arra késztetett, hogy keressem, megtaláljam és beteljesítsem rendeltetésemet, a számomra megnyíló legmagasabb lehetőség: a költészet művelésével. Az idézetek Victor E. Frankl: Orvosi lélekgondozás – című könyvéből valók. BAKA GYÖRGYI

VOTIN JÓZSEF: nemnapló – 10.

Az igazság akkor is igazság, ha csak egyetlen ember képviseli, sőt akkor is, ha senki sem.

2015. október FAKÓBARNA POSTAI KÉPESLAP. Ahányszor kinyitom a feleségem nagyanyjának imakönyvét, mindig kiesik belőle. A szürkésre halványult szépia barna képen rohamozó német katonák raja kapaszkodik ki egy kopár vízmosásból. A háttérben drótakadály, tankcsapdák. A képaláírás német. De nem ezt szoktam nézegetni, és a Nagymama sem ezért tartotta/őrizte az imakönyvében. Nem tudom, járt-e templomba. Öreg korában már biztosan nem. Katolikus lehetett a család, így az imakönyv volt olyan fontos, mint a protestánsoknál a Biblia. Ez a képeslap szerepelt azon a helytörténeti kiállításon, amelyet még könyvtáros koromban (30 éve) hoztam létre, a Hazafias Népfront házában. Keserű emlék. Talán nem is kellene felemlegetni. Hogy mégis miért? Mert jellemző. Érdre – akkor és most is. Lefölözős történetek. (A régi igazság: ki mint vet, úgy arat… modern gazság lett: ki mint vet, más arat.) Abban az időben, javíthatatlan optimistaként letettem egy komplex javaslatot Érd műemléki és természeti értékeit ismertető kiadványra (érdekes módon megcsinálhatták mások), egy helytörténeti gyűjtemény létrehozására, a párhuzamos gyűjtések/tevékenységek kiküszöbölésére, meg ilyesmikről.

Ha van irattár, megtalálhatók a dokumentumok a Művelődési osztály és a könyvtár anyagában. Talán megkeresem a saját példányaimat. Megkeresném, de minek? A gyűjtésre felhívást is otthon gépeltem, indigóval. Személyesen hordtam szét a faluban. A kiállítást beletették a könyvtár programjába – így megcsinálhattam, részben munkaidőben, de főleg hétvégén. Anyósom kelengyéjéből és a mi lepedőinkből volt a drapéria, a 300-400 tárgy háttere. Feleségem családja közismert érdi lévén, megvolt a bizalom. A megnyitó délelőttjén a fiam is segített, amikor elkészültünk, valaki lefényképezett minket. Ebéd után átvonult a könyvtár igazgatónője a sleppjével, szó nélkül körülnéztek és elvonultak. A történet a továbbiakban sablonos. A megnyitóról írt a Pest megyei Hírlap. Valahogy kimaradtam a szereplők közül, az újságban a HNF két aktivistájának neve szerepelt. Ismertem az újságírót, levelet is írtam Kádár Editnek. (Ez is az egyik, el nem küldött, pedig nem szerelmes levél.) Utójáték: a kiállítás bezárása már nem az én feladatom lett. Újra tanulni kezdtem és megszereztem az újságíró és pr képesítést. A tárgyi emlékek egy része még a kilencvenes évek elején is ott porosodott a volt HNF épület udvarán álló kis házban. Azután nyilván az lett a sorsa, mint a Jovicza gyűjteménynek. Nyoma veszett. *** NINCS BÉLYEG A KÉPESLAPON, ÚGY LÁTOM, NEM IS VOLT. A képeslap hátoldalán a bélyeg helyén piros tintaceruzával odavetett krix-krax és két bélyegző, TÁBORI POSTAHIVATAL , 44. I. 26. és ELLENŐRÍZVE , K 1(?)41. Lila tintával, mártogatós, hasított hegyű (100-as) tollal, nagy gonddal írott címzés és szöveg van ezen az oldalon. özv. Paulovits Józsefné úrasszonynak Érd. Fő utca 63. sz. / Oroszország, 1944.I. 22. / Drága jó Anyám! én hála a jó Istennek egészséges vagyok, mit Maguknak is tiszta szivemből kivánok. / Sok, sok csókot küld szerető fia Fránci Jól kiírt, gondos, szép írás. Annyira szabályos, egyenes sorok, hogy azt hittem, sorvezetővel írta a legény. De nem, mert a j, g, y alsó szára nem utólag odabiggyesztett, mint annak idején a lányok írta szerelmes levelekben volt. És ceruza vonalazás nyoma sem maradt. A szöveg elég szellősen írva, kitölti a rendelkezésére álló mezőt, a Fránci aláírás alig fért, ferdén összeszorítva a jobb alsó sarokba. A lap felső peremén, apró bolha betűkkel:

Feladó: Paulovits Ferenc tiz. Tábori posta sz. K-141. / Tábori postával. Ennyi maradt az anyának, emlékül a legkisebb fiáról, és még talán egy-két igazolványkép. További sorsáról csak tétova, bizonytalan szóbeszéd maradt az utókorra. Fránci eltűnt. Nevét utóbb felvésték az ófalui templomkertben a II. világháború áldozatainak emléktáblájára. *** A NAGYMAMA IMAKÖNYVE. Mostanában naponta a kezembe kerül. Esténként – bár nem abból imádkozom, mert horvátul van. Nagymama rác volt, érdi rác. Két kis emlék maradt a Nagymama után: a kopott aranyozású, latin betűs imakönyv és egy kis ortodox feszület. Kézbe való, lapos kis öntvény, a szárán a jellegzetes ferde áthúzással. Az imakönyvet úgy használták eleink, mint a családi Bibliát, mondtam. Miért gondolom? Mert abba jegyezték föl a legfontosabb megjegyzendőket, azokat a dolgokat, amelyek még a kalendáriumokban szokásos bejegyzéseknél (eső esett, megellett a Riska, stb.) fontosabbak voltak az utókor számára. Ebben a könyvecskében a megsárgult utolsó lap hátoldalán, szép cirkalmas férfiírással található: ifj Paulovits József / Születettt 1906 Január 12 én // ifj Paulovits Károly / Született 1908. Máj. 6.án // Paulovits Antal. / Született. 1914. Január 6.án // Paulovits Ferencz. / Született. 1920. Márcz. 1.én Természetesen ezek a képek, papírlapkák idegeneknek, finnyás entellektüeleknek nem jelentenek értéket. Esetleg a rokonságnak, késői unokáknak, vagy különleges érdeklődésű gyűjtőknek, amatőröknek és profiknak, néprajzosoknak, szociológusoknak, helytörténettel foglalkozó önjelölt kutatóknak. *** SZENTKÉPEK IS VANNAK az imakönyvben, és más feljegyzések is. Amolyan családi irattár, némi túlzással: dokumentum gyűjtemény. Népi építészeti műemlékekkel hivatalból foglalkozva, tájházak kijelölésével, berendezésével bíbelődve, gyakran találkoztam hasonló családi emlékekkel a Tolna megyei Döbrököztől a Pest megyei Zsámbokig. Döbröközön a nénike szíjakra hasított műanyag tejes zacskókból háncs módjára font papucsán csoszogott előttem az agyagpadlós konyhába, ahol az asztalon, a viaszos vászonterítő alatt őrizte a régi fényképeket. Zsámbokról Lapu Margit néni keresett meg (az

irkából kitépett lapra írott levelét máig őrizgetem) és Ikvainé Sándor Ildikó szakértő tanácsaival végül meg is nyílott a ma is látogatható tájház. Megviselt, megszürkült Jézus Szíve szentkép, rézkarc. Két soros német, gót betűs címsor alatt latin betűs szöveg, felajánlási fohász. A képecske érdektelen, a hátoldalán apósom kissé ákom-bákom betűivel: Paulovits Antal. 1923. Kilenc éves volt akkor. Egy másik, ugyancsak Jézus Szíve szentkép hátoldalán a nyomtatott szöveg kihagyott helyeit kitöltve az olvasható, hogy Paulovics Antal fölvétetett a Szívgárda érdi Xav. sz. Ferenc lev. csapatába 1926. márc. hó 7.én. Aláírás: P. Timár Máté S. J., a jezsuita páter kiírt írásával. Két kis jel a jezsuiták érdi aktivitásáról az adott évtizedben. Ez a két jellegtelen, megviselt képecske több információt tartalmaz, több kutatásra és dokumentálásra alkalmas irányt jelöl ki, mint az eddig megjelent összes helytörténeti/honismereti kiadvány. *** NÉHAI PAULOVITS JEROMOS sírhelye Újfaluban a gyalogösvény mellett volt. A gyalogösvény mellett, amelyik az egykori újfalui temetőn átlósan vezetett át, a Gizella utcától Janka utcába. Közvetlenül a Gizella utca mellett, a mára már felszámolt temető szélén. Nem ismertem, persze, hogy nem ismerhettem, hiszen 100 éve meghalt. Utána csak egy egyre halványuló, fel-felvillanó emlékkép maradt: egy sírhely, egy kissé megdőlt furcsa sírkő, rajta a feleségem családnevével Jeromos – az is csak az én fejemben. Egyszer azt álmodtam, hogy Jeromos bátya azon az ösvényen ballagott el a jobb világba, s csak a sírkövét hagyta emlékeztetőnek. A fák gyökerei szétágaznak, a családfáké is. Mit tudhatunk az őseinkről? Szinte még az eleinkről is alig valamit. A születési anyakönyvben még benne van szüleink neve és esetleg a születésük ideje. Az unokáim már nagyanyjuk nevét sem tudják fölidézni – a fiam sem nagyon. A Koluszka nagymamát már nem, csak a sírját ismerem. Ő Julianna volt. Imaköyvéből egy összehajtogatott papírlapról a család, a rokonság más tagjai lépnek elém: Koluszka Borbála meghalt január 14én 1904ben. / Nagula Sándorné meghalt Junius1.jén / Koluszka Károly meghalt 1986ban Márczius 5én. *** KÖZELEDIK A HALOTTAK NAPJA. Mindenszentek másnapján…

8

ÉRDI LAP

XIII. évfolyam 10. szám • 2015. október 15.

Egy „hideg és unalmas Október 6. Nemzeti Gyásznap O ország”

A Botteni- és a Finn-öböl között élő finnek mindig is kemény harcokat vívtak a természet erőivel és területeiket elfoglalni kívánó idegen népekkel. A Magyarországtól mintegy kétezer kilométerre északra fekvő ország egy része már az északi sarkkörön túl fekszik. Ebből adódóan nem ritkák a mínusz 30-40 fokos telek, a nyári plusz 25 fok viszont már melegnek számít. Az ország természeti szépségekben gazdag. Délnyugati részén, a Balti-tengerben az Ahvenanmaa szigetvilágot találjuk, délkeleti részén pedig a Finn-tóhátság húzódik több mint ötven ezer tóval, sok ezer szigettel és szinte végeláthatatlan erdőkkel. Északon, Lappföldön ezer méternél magasabb hegyek emelkednek. Az élelemtermelés szempontjából mostoha adottságú területeken lakó finnek igyekeztek kihasználni a természet adta javakat. Ennek során példa értékű kapcsolat alakult ki ember és természet között. A kölcsönös egymásra utaltság alakította a finnek egymás közötti viszonyát. Sohasem tolakodóan, de figyelnek egymásra, s ha valaki nehéz helyzetbe kerül, mindig számíthat mások, a közösség támogatására. A finnek lakta területek 1809-ig Svédországhoz, ezt követően több mint száz évig Oroszországhoz tartoztak. A mai Finnország a korábbi évszázadokban ütközőterületet jelentett Svédország és Oroszország, ezzel együtt a Nyugat és a Kelet között. A finnek a nyugati kultúrkört választották, ezért történelmük során a legtöbb háborút az oroszok ellen vívták. Amikor a Finn Nagyhercegség Oroszországhoz került, a finneknek számolniuk kellett a mindenkori orosz kormányzat eloroszosító törekvéseivel is, amelyeknek igyekeztek ellenállni. Az első világháború idején Oroszország meggyengült, amely lehetővé tette a birodalom nyugati, gazdasági és politikai szempontból legfejlettebb területeinek kiválását. Elszakadt Oroszországtól Észtország, Lettország, Litvánia, s újjá alakult Lengyelország is. Finnország 1917. december 6-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet a szovjet-orosz kormány elismert. Ennek ellenére csapatokat küldött Finnországba az ottani kommunista szervezetek támogatására. Finnországban polgárháború robbant ki, amely a Carl Gustaf Emil von

Mannerheim tábornok vezette polgári erők győzelmével ért véget. A függetlenség kivívását követően Finnországban gyors gazdasági fejlődés ment végbe. Jelentősen nőtt az életszínvonal, s világ országaival jó kapcsolatokra törekvő finn külpolitika is számtalan barátot szerzett az országnak. A két világháború között csak a Szovjetunió részéről fenyegette veszély Finnországot. Joszif V. Sztálin és a szovjet diktatúra nem mondott le az egykori Orosz Birodalom nyugati peremterületeiről, s csak a megfelelő időpontra várt, hogy visszaszerezhesse őket. 1939. november 30-án egy szovjet provokációt követően a szovjet hadsereg rátámadt Finnországra. Az akkor mintegy 3,8 milliós Finnország állt szemben a 169 milliós Szovjetunióval, amelynek hadserege nagyobb létszámú volt, mint Finnország lakossága. A Mannerheim vezette finn hadsereg ennek ellenére 105 napig ellenállt, hatalmas veszteségeket okozva a támadóknak. A szovjet-finn téli háborút lezáró moszkvai béke nyomán Finnország területeket vesztett, de – Lengyelországgal és a balti államokkal ellentétben –megőrizhette függetlenségét. 1941-ben Finnország és a Szovjetunió között ismét beállt a hadiállapot. Az 1941 szeptemberéig tartó háború során a finnek igyekeztek visszaszerezni a téli háború során elvesztett területeiket, amely nagyhatalmi érdekek miatt nem sikerült. Finnország 300 millió dollár jóvátételt fizetett a Szovjetuniónak, újabb területekről volt kénytelen lemondani, de nem szállta meg a szovjet hadsereg. Finnország további fejlődése szempontjából ez létfontosságúnak bizonyult. A második világháborút követően bontakozott ki a „finn csoda”, amelynek eredményeként ma Finnország Európa és a világ legfejlettebb országai közé tartozik. A finnek igyekeznek harmóniában élni egymással és a természettel. Büszkék országukra és súlyos harcokban megőrzött függetlenségükre. Nem hangoskodnak, nem szemetelnek és ezt másoktól is elvárják. Kétségtelen, hogy az ország éghajlata hűvösebb, mint a Közel-Keleten, és sivatag sincs, semmilyen értelemben. Még nincs. PERGEL ANTAL

Hirdessen az Érdi Lapban! Nyomtatott és elektronikus formában a weboldalunkon (www.erdilap.hu) megjelenik az Ön hirdetése. Az internetes példányszámmal megnövekedett újság biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az Ön hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az Ön hirdetése egy olvasó elérésére még 50 fillérjébe sem kerül!

Hirdetésfelvétel: 06 20 355-4710, [email protected]. 06-23-520-117, [email protected]

któber 6.-án minden évben fejet hajtunk a tizenhárom aradi vértanú emléke előtt, és minden évben büszkén tekintünk vissza szabadságharcos elődeinkre. Éppen ezért néha fontos lenne elgondolkodni azon, hogy milyen messze van tőlünk 184849 magyar szabadság küzdelme. Milyen messze vannak tőlünk az aradi tizenhárom eszméi és erkölcsi tartása napjainkban. Sokszor úgy olvassuk az élettörténetüket, mint valami romantikus Jókai-regényt, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez sohasem volt valóság. Pedig valóság volt! Valóság volt az, hogy a magyarok szabadságáért különféle meggyőződésű, vérmérsékletű és származású emberek össze tudtak fogni, és együtt fordultak szembe az önkényuralommal. Pedig Széchenyit, Kossuthot, Andrássy Gyula grófot, Deák Ferencet sok szempontból egy világ választotta el egymástól, mert Széchenyiben, Kossuthban, Andrássyban és Deákban is volt önérvényesítő szándék, bennük is volt emberi önzés, de mégis össze tudtak fogni, amikor azt mondták: mi magyarok, fogjunk össze a Hazáért és a Haza szabadságáért! Mert sok mindenről lehet vitatkozni napjainkban is, de a magyarságunk mindig össze kell, hogy kössön bennünket, határon innen és azon túl is. Az olyan hősök, mint az aradi tizenhárom mártír tábornokai, akik közül többen nem is beszéltek magyarul, alapvetően járultak hozzá ahhoz, hogy mi most büszkék lehetünk a magyarságunkra. A magyar szabadság gondolata, 1849. október 6-a után jelentette a legtöbbet a magyarságnak. A magyar szabadságért élni és harcolni nagyszerű dolog ugyan, de meghalni érte úgy, hogy valaki nem is magyar, a legfontosabb hazafiúi üzenet. De kik is voltak az aradi vértanuk, akik életüket adták a magyar szabadságért? Aulich Lajos, a vértanúk közül ő volt a legidősebb. A tavaszi hadjáratban az ő hadtestének beavatkozása döntötte el az isaszegi csatát a honvédsereg javára. Aulich, aki tapasztalt, higgadt és tehetséges katona volt, kiválóan tett eleget feladatainak. 1849 júliusában Kossuth hadügyminiszterré nevezte ki, és Aulich a nehéz hadi helyzet ellenére is igyekezett egységet vinni a honvédsereg működésébe. A kötél általi halálra ítéltek közül hetedikként lépett a bitófa alá. Damjanich János, aki szerb határőr családból származott. A tavaszi hadjáratban a III. hadtest parancsnoka volt, döntő szerepet játszott a tápióbicskei, az isaszegi, a váci, a nagysallói és a komáromi győzelmekben. 1849 júliusában Kossuth kinevezte az aradi vár főfelügyelőjévé, és felajánlotta neki a hadügyminiszterséget. Július végétől az aradi vár parancsnoka volt. Augusztus 17-én átadta a várat az orosz csapatoknak, akik kiadták a császári és királyi hadseregnek. A kötél általi halálra ítéltek közül ő lépett nyolcadikként a bitófa alá. Dessewffy Arisztid, egy ősi nemesi család sarja. A döntő vereség után török földre menekülhetett volna, de Liechtenstein altábornagy, volt bajtársa biztatására, aki megígérte neki, hogy kegyelmet jár ki számára, itthon maradt, és Karánsebesnél letette a fegyvert. Liechtenstein közben is járt érte Haynaunál, de a fővezér sajátosan értelmezte a kegyelmet: miután a hadbíróság Aradon halálra ítélte Dessewffyt, nem akasztófán kellett végeznie, hanem főbe lőtték. Kiss Ernő egy dúsgazdag, örmény család sarjaként született. Az ő nevéhez fűződik a honvédsereg első komoly sikere, a perlaszi szerb tábor bevétele. 1849. május második felében helyettes hadügyminiszterként is szolgált. A hadbíróság golyó általi

halálra ítélte. Nem engedte bekötni a szemét, és mivel az első sortűz nem végzett vele, egy tiszt közvetlen közelről fejbe lőtte. Knézics Károly egy horvát határőr családban született. Részt vett a tápióbicskei, az isaszegi, a váci, a nagysallói és a komáromi csatákban. Damjanich lábtörése után ő vette át a III. hadtest parancsnokságát. ’49 július közepétől a „tiszai megfigyelő hadtest” élén a tokaji átkelőt fedezte, majd a hónap végén csatlakozott Görgei feldunai hadseregéhez. A kötél általi halálra ítéltek közül negyedikként őt szólította a hóhér. Láhner György, egy elmagyarosodott, német polgári családban született. 1848 szeptemberétől a hadügyminisztérium osztályvezetőjeként kulcsfontosságú szerepet játszott a honvédség fegyver- és lőszerellátásának biztosításában. Ő volt az egyetlen olyan személy, aki nem harctéri, hanem adminisztratív tevékenységéért kapta meg a tábornoki rangot. Szoros baráti viszony fűzte Görgei-hez, és bírta Kossuth nagyrabecsülését is. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Saját születésnapján lépett a bitófa alá. Lázár Vilmos is egy örmény, magyar nemesi család sarja volt. Noha csak ezredes volt, mint önálló hadtestvezénylőt, a tábornokokkal együtt állították hadbíróság elé. Mivel az osztrák csapatoknak adta meg magát, kegyelemből golyó általi halálra ítélték, és október 6-án a hajnali órákban Dessewffyvel, Kiss-sel és Schweidellel együtt főbe lőtték. Leiningen-Westerburg Károly gróf, a vértanúk legfiatalabbika, a Hessen nagyhercegségben található Ilbenstadt városban született. Családja ősi német arisztokrata família, rokonságban állt Viktória angol királynővel is. Noha csak néhány szót tudott magyarul, katonái tűzbe mentek volna érte. A tavaszi hadjáratban kitüntette magát Tápióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál és Komáromnál. Buda bevételénél ő vezette a III. hadtest rohamoszlopait. Leiningen kitűnően bevált, remekül harcolt mind a komáromi csatában, mind Vácnál, majd július végén a Miskolc környéki ütközetekben is. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. „Odafenn igazságosabban ítélnek fölöttünk” – mondta. Ő volt a hóhér hatodik áldozata. Nagysándor József, magyar nemesi család sarja. A tavaszi hadjáratban a fősereg lovassági parancsnoka volt, április 7-én Kossuth tábornokká léptette elő. Buda bevételénél személyesen vezette rohamra katonáit a Fehérvári-kapu melletti lőtt résnél. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte, és ötödikként lépett a bitófa alá. „Ma nekem, holnap neked” – mondta a hadbírónak. Pöeltenberg Ernő 1848. szeptember 29-én részt vett a pákozdi csatában, majd Jellasics üldözésében. A téli hadjáratot már dandárparancsnokként harcolta végig. A tavaszi hadjárat végén Görgei őt nevezte ki a VII. had-

test parancsnokává. Poeltenberg csapataival Győrbe vonult, és két hónapon át a Rába-vonal védelmét látta el, közben több kisebb ütközetben is diadalmaskodott. Június 28-án az ötszörös túlerőben lévő császári és királyi fősereggel szemben hősiesen védelmezte Győrt, majd Komáromba vonult vissza. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. A vesztőhely felé tartva állítólag így szólt társaihoz: „Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni”. A küldöttség első tagja ő maga volt. Schweidel József, akit 1848 novemberében Görgei megbízott a fel-dunai hadtest egyik hadosztályának parancsnokságával, majd Pest városparancsnokává nevezték ki. Júliustól előbb Szegeden, majd augusztustól Aradon a kormány mindenkori székhelyének parancsnoka volt. Noha 1848. október 30. után nem harcolt, a hadbíróság őt is golyó általi halálra ítélte. Török Ignác kisbirtokos nemesi család sarjaként született Gödöllőn. A bécsi hadmérnöki akadémián végzett. 1839-46 között a magyar nemesi testőrségnél az erődítéstan tanára volt, tanítványai között volt Görgei és Klapka is. 1849. május végétől a honvéd mérnökkar helyettes parancsnokaként ő irányította a budai vár erődítéseinek lebontását, majd az Esztergom-párkányi hídfő építését. Július végén őt nevezték ki a mérnökkar parancsnokává. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Másodikként lépett a bitófa alá. Vécsey Károly gróf apja, Vécsey Ágost lovassági tábornok volt a magyar nemesi testőrség utolsó parancsnoka. ’49 április elején kinevezték az Aradot ostromló V. hadtest parancsnokává, és Vécseynek köszönhetően a várőrség június 30-án kénytelen volt kapitulálni. Május elejétől kezdve az ő csapatai tartották ostromzár alatt Temesvár erődjét is, és csak néhány napon múlt, hogy ez az erőd nem került a honvédsereg kezére. A hadbíróság őt is kötél általi halálra ítélte. Neki jutott a legkegyetlenebb sors: végig kellett néznie nyolc társa kivégzését, mert őt kilencedikként szólította a hóhér. Szemtanúk elbeszélése szerint már egy-két órával a kivégzéseket követően roppant tömegek zarándokoltak arra a helyre, amelyet a zsarnokság “Golgothává avatott”. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak. 1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849 augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát - őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni -, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát - őt szokás a tizenötödik aradi vértanúnak nevezni - és 1850 február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. HORVÁTH PÁL

XIII. évfolyam 10. szám • 2015. október 15.

9

ÉRDI LAP

Egy érdi kőfaragó nemzetközi sikerei zilasi László kődiplomás kőfaragó felesége, Gizella értesített Benkő András kőfaragó-épületszobrász kimagasló teljesítményéről, eredményeiről, melyet már másodszor ért el az Európai Kőfaragó Fesztiválon. 2014-ben Németországban a freiburgi Escholz Parkban a XV.Európai Kőfaragó Fesztiválon a világ 18 országából 145 versenyző közül a nemzetközi szakmai zsűri által az érdi Benkő András lett az első az „Erdő szelleme”művével. Norbert Stoffel az Európai Kőfaragó Iskolák Szövetségének elnöke, nagyra értékelte Benkő András munkáját, mivel 2014-ben, első alkalommal japán, orosz, litván, izraeli kőfaragók is részvételükkel emelték a rendezvény színvonalát. Magyarország az európai uniós csatlakozásakor 2004-ben kapott jogosultságot ahhoz, hogy a Fertőrákosi Kőfejtőben adjanak otthont a fesztiválnak. 2015.június 26-28 között 15 országból voltak jelen kőfaragók Strasbourgban az Európai

S

javaslatára felvételiztem a nyolcadik osztály után Budapestre a Bokányi Dezső Építőipari, Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképzőbe. Szerencsém volt ott is, mert két kiváló tanár kezébe kerültem. Botos Antal tanár úr a szakismeretet tanította és úgy tudott előadni, hogy nem lehetett nem megszeretni a tananyagot. Herr András mester pedig a szakma apró, de nélkülözhetetlen fogásaira tanított meg. Ezekből a tantárgyakból mindig kiváló voltam, a gyakorlatot meg egyszerűen imádtam. Jelenleg Buzár Károlyt tartom mentoromnak, az ő tanácsait, javaslatait mindig megfogadom. Buzár Károly az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark fő szimbólumát az Árpád-emlékművet mely Kallós Ede szobrász és Bercsik Gyula építész közös alkotása újra faragta, hogy legalább egyet említsek munkái közül. Árpád vezér eredeti szobra a Körkép épületében található így az időjárás viszontagságaitól száz év után védve

A közönségdíjas alkotás

Benkő András munka közben Kőfaragó Fesztiválon. Most a nemzetközi szakmai zsűri által az első és a második helyezett két kanadai versenyző lett, a harmadik pedig egy francia. Benkő András nem lett dobogós, viszont az eredményhirdetés után a faragványok elárverezésre kerültek és a közönség Benkő András munkáját értékelte a legtöbbre 1600 euró-ért vitték el művét, míg a zsűri által első helyezett munkáját 1100 euró-ért. Az alkotásokért kapott összeget a szervezők a fesztivál rendezési költségeire fordítják. Mindezek ismeretében ültem le beszélgetni a Parkvárosban élő Benkő András kőfaragó-épületszobrásszal. Tiszta tekintetű, halk szavú, nagyon szerény, a kövekből csodákat formáló varázsló ő, aki két kezének munkájából nemcsak fenntartani tudja magát, hanem kőbe véset motívumokat, legendákat, történelmet farag a jelen és a jövő nemzedéke számára. – Az első jelet, az indítékot kitől kapta, hogy kőfaragó legyen? – A Teleki Sámuel Általános Iskolában jártam és Púpos Miklós tanárom volt az, aki azonnal észrevette kézügyességemet, és nemcsak észrevette, hanem segített is abban, hogy komolyan vegyem magam és az ő

van. Mindig olyan emberek mellé sodort az élet, akikre fel tudtam nézni és sokat tanultam és tanulok a mai napig is tőlük. – Az iskola elvégzése után, hol folytatta? – Vállalkozók mellé mentem dolgozni, aztán mivel nem jelentettek be ott hagytam őket és az Ép-Kő Kft-hez mentem dolgozni. Onnan átkerültem a Reneszánsz Zrt-hez, és most is ott dolgozom. Elmondhatom, olyan munkaközösségben dolgozhatom, ahol mindenki szereti a munkáját, ez abból is lemérhető, hogy egy-egy munkát többen is csinálunk egyszerre, fontos az összhang, és a szakma minden apró részletét kell ismerni, mert csak akkor tudunk együttműködve dolgozni és jó minőségű munkát kiadnunk a kezünkből. – Említene néhányat az Ön számára emlékezetes munkák közül? – A Halászbástya, a Mátyás-templom, Szentháromság szobor felújítása. Aztán az Országház, a Kossuth Lajos téren a Kossuth-szoborcsoport, Andrássy Gyula lovas szobrának talapzata, Margit híd aztán Pécset a Zsolnai negyed és külföldre is készítettünk munkákat többek között Torontóba. A legkedvesebb, legemlé-

kezetesebb munkák számomra a Parlament és környékének a rekonstrukciója. – Ezzel azt akarja mondani, hogy az Országház és környékén történt munkálatok, kedvesebbek az Európai Kőfaragó Fesztiválon elért eredményeknél is? – Bizony így van. Nekem a szívemhez a legközelebb az Országház és környékén végzett munkáim a soha el nem felejthetők. A verseny az más, ott, inkább az izgalom amiatt, hogy legalább elfogadható eredményt érjek el, hiszen Magyarországot is képviselem, nemcsak magamat. Az igaz tavaly négyen képviseltük hazánkat, Guth Bence, Sárga György, Kassanyi Tamás és jómagam. Akkor a zsűri által én lettem az első, de a közönség Sárga György stilizált sólymát előrébb tette az én alkotásomnál. 2015-ben Strasbourgban a versenyfeladat szerint 16 óra alatt egy 20x30x30-as rajnai kvarc homokkőből kellett a rajnai misztérium alapján faragni egy művet. Alkotásommal a katedrális őrszemét ábrázoltam, melynek különlegessége az volt, hogy egy forgatható karikát is faragtam munkámba. Bár a zsűri által nem lettem dobogós, de a közönség most az én munkámat tartotta a legjobbnak, így ismét felemelt fővel jöttem haza. – Mikor döntötte el, hogy indul a versenyen? – Valójában én imádom a munkámat csinálni, de versenyezni nem szeretek. A véletlen folytán kerültem a csapatba. Guth Bence munkatársam tudta, hogy tanultam a német nyelvet, és tudok is beszélni elfogadhatóan, ezért meghívott a csapatba, mert így legalább lesz olyan is, aki érti is amit mondanak. Mikor Freiburgban voltunk, akkor közölték, nemcsak fordítanom kell, hanem el kell indulnom a versenyen is. Az igaz mondogatták előtte is, de én azt viccnek vettem,

hiszen a német tudásom miatt kellettem a csapatban. A versenyen mikor végül elindultam, be kell vallanom, nagyon izgultam, mikor letettem a szerszámot a kezemből, még mindig láttam itt-ott javítani valót, s mikor megtudtam, hogy a zsűri által első let-

mat, felemelő érzés volt, de ennek ellenére, igazán boldog akkor vagyok, mikor a Parlamentünkre nézzek, akkor még a szívem is másként ver. – Szabadidejét mivel tölti? – Szeretek motorozni, persze nemcsak úgy céltalanul. Azt hiszem az országban, már majdnem minden várat felkerestem, aztán még az épületek díszítései nagyon érdekelnek. Budapesten szeretek sétálni, igazi szép impozáns épületeink vannak, sok lenyűgöző díszítő elemmel, ezek mindig magukkal ragadnak. A természetben, erdőben gyalogolni ugyancsak felüdülést jelent számomra. Csajkovszkij zenéjét szeretem hallgatni, valamint az Illés-együttes, aztán Zorán, Bródy János is a kedvenceim közé tartoznak. – Családja, hogyan fogadja, hogy kőfaragó? – Még nem házasodtam meg, de párommal, Ivettel remélem jól alakul életem e része. Szüleimmel élek Parkvárosban. Bátyám és húgom már elköltöztek otthonról. A szüleim mindig mindenben támogattak és támogatnak a mai napig. A testvéreim örülnek sikereimnek. Csak köszönettel tartozom szüleimnek és testvéreimnek, mindig mellettem állnak, és támogatnak, ha szükségem van rá. Kijelenthettem egy szerencsés ember vagyok, azt csinálhatom, amit szeretek, és ez a lehető legjobb, valamint a jó munkaközösség. Benkő András csillogó szemében látom a tenni akarást, azokat az álmokat melyek megvalósulásra várnak, s mint ahogyan a zerindi ezermester Kátai Lajos mondaná „Ez még csak az út eleje, ezután jönnek csak az igazi szép feladatok.” Kézfogásában érzem, még sok csodálatos, látványos alkotás

A Kossuth szobor talapzata előtt tem, akkor nyugodtam meg. Nagyon jó érzés volt. Most 2015-ben a közönség értékelte a legjobbnak a munká-

Érdi Városi Polgárőr Egyesület 2030 Érd, Fűtő u. 41 Ügyelet 0-24 óráig 2030 Érd, Duna utca 84. Telefon: 06 23 374-459, 06 30 621-2596, 06 30 621-2579

Polgárőrség Bűnmegelőzési Központ Telefon: 06-23-632-888, Mobil: 06-30-621-2596

fog kikerülni Benkő András kezei közül. FEKETEGYARMATI SÁNDOR Kedves Érdi Polgárok! Várjuk Önöket az Összefogás Egyesület székházában (Alsó u. 8.) minden csütörtökön 18 órától. Találkozhatnak önkormányzati képviselőkkel, a város vezetőivel, a polgári oldal aktivistáival, tájékozódhatnak a város életéről. A Fidesz Érdi Szervezete

10

XIII. évfolyam 10. szám • 2015. október 15.

Birkózás – Grappling

A szurkoló hangja ői kézilabda csapatunk a várakozásoknak megfelelően sikeresen fejezte be a szeptemberi hónapot. A Budaörs újonc csapata nem jelentett gondot Budaörsön. A lányok jó kezdés után (a 12.percben 10:1) félgőzre váltottak, s végül 34:22 arányban nyerték meg a mérkőzést. A meccs pozitívuma a győzelem mellett, hogy fiataljaink ( Bernát Dorina, Gulyás Vanda, Vajda Luca, Takács Kitti, Szabó Laura) viszonylag sok időt tölthettek a parketten. Az ő következő mérkőzéseken történő szerepeltetésük,- az NBI mérkőzéseinek irama, légkörének megszokása, és a sok nézőhöz való hozzászokás stb.- még sokat hozhat az ennél nehezebb meccseken. A következő mérkőzést az esélytelenebb Mosonmagyaróvár csapatával az Érd Arénában játszották a lányok, amelyen igencsak próbára tették szurkolóik idegeit. A mérkőzés rosszul indult, az elején három góllal is elment az ellenfél, amelyet aztán a szünetig sikerült egalizálni, sőt egy góllal már mi vezettünk (11:10). A második félidőben többnyire a mi csapatunk volt egykét gól előnyben amelyet a mérkőzés végén sikerült ötre növelnünk. 23:18 a vége, de ez egyáltalán nem volt olyan sima meccs, mint ahogy az eredményből következtethetünk rá. Az utolsó tíz percig szinte fej-fej mellett haladt a két csapat, s csak a hajrában vált biztossá az érdi győzelem. Szeptember utolsó vasárnapján következett a Népfürdő utcában az MTK elleni mérkőzés, amelynek az eleje kísértetiesen hasonlított a Mosonmagyaróvár elleni mérkőzésre. Az esélytelen MTK az első félidő közepén minden érdi szurkoló megrökönyödésére már öt góllal vezetett (8:13) ekkor az MTK edzője időt kért. Ez jót tett az érdi lányoknak s Szabó Edina tanácsai után a védekezés keményebbé vált, a támadásokban több lett az átütőerő, s a szünetre csapatunk már egy gólos előnnyel fordult (14:13). A második félidőben tovább folytatódott az első félidő második felének jó játéka, s a második félidőt lányaink 19: 6-ra nyerték, s így alakult ki a 33:19-es győzelem. Október 3-án a Debrecen csapatát fogadta az Érd. A lányok láthatóan egyre inkább összeszoknak, egyre jobban érzik egymás mozgását, lényegesen kevesebb a technikai hiba, az eladott labda, a védekezés jól működik,s Janurik Kinga őszi szezonban nyújtott eddigi remek teljesítménye a kapuban biztonságot ad a csapatnak. A támadó játékra sem lehet kifogásunk,s összességében ez jó játékot eredményez. A csapat végig kézben tartotta a Debrecen elleni mérkőzést, a lányok szemmel láthatóan élvezték a a játékot, s 20:9-es első félidő után a második félidő nagyobb részében a fiatalok játékával 32:20 –ra nyerték a mérkőzést. Persze az igazi erőpróba csak most következik, október 21-én a Népligetben a Ferencváros, november 1-én pedig itthon a Dunaújváros ellen. A Dunaújváros első csapatától október elején menesztették Mátéfi Eszter vezetőedzőt, s ennek következtében a dunaújvárosi lányok nem csak az Érd ellen „szívják fel magukat”, hanem bizonyítani akarnak az új vezetőedzőnek is. A mérkőzés „pikantériája”, hogy a Dunaujvárosban öt volt érdi játékos is szerepel ( Oguntoye Viktória, Triscsuk

N

Lemák Diána Világbajnoki bronzérmes, Nagy Krisztián Kadet Kötöttfogásban Országos Bajnok

ve szerezte meg a világbajnoki bronzérmet, NoGi kategóriában az V. helyen végzett.

Birkózás: z elmúlt hétvégén Törökországban, Antalyában vett részt Lemák Diána a Grappling Világbajnokságon, kadet versenyzőink Cegléden a Reznák János emlékversenyen, a kötöttfogású országos bajnokságon képviselték az érdi színeket.

A

Grappling: Lemák Diána többszörös országos bajnokunk 53 kg-ban szerzett jogot az Antalyában megrendezésre kerülő Grappling Világbajnokságon való részvételre. GI kategóriában, csoportjában az iráni legyőzése után sajnos a török ellenfele ellen – a döntőbe jutásért vívott küzdelemben – beszorult a sérült karja és vereséget szenvedett. A bronzéremért az azeri ellenfelét egy háromszög fojtás fogással legyőz-

Október 10-én a ceglédi Gál József Sportcsarnokban került sor a 2015. évi Kadet Kf-ú Országos Bajnokság megrendezése. 46 kg-ban Nagy Krisztián minden ellenfelét magabiztosan legyőzve szerezte meg a junior korcsoport mellett a kadetek között is az országos bajnoki címet. 54 kg-ban Váncza Pistinek vezető helyzetből egy felesleges csípődobás után beszorult a karja, így 8-6-ra vereséget szenvedett a ceglédi Kecskeméti ellen, az V. helyen zárta az országos bajnokságot. 85 kg-ban Pataki Sámuel a harmadik helyért folytatott mérkőzésén nagyon szoros csatában vesztett és így Ő is az V. helyen végzett. Gratulálunk. TAR MIHÁLY

Sakk: Hazai győzelem a csapatbajnokságon Pest megyei Szuper csoportban induló Érdi VSE Gyömrő csapatát fogadta. Az eddigi egymás elleni mérleg (négy érdi győzelem és négy vereség mellett mindössze két döntetlen volt) és az erőviszonyok alapján nehéz volt megjósolni, hogy most melyik csapatnak jön ki a lépés. Izgalmas mérkőzésnek ígérkezett. Egyik csapat se tudott a legjobb összeállításban felállni, így elég kiegyenlítettek voltak az erőviszonyok. A hazai együttes hamar előnybe került. A második táblán Horváth Kálmán gyors döntetlennel kezdett papíron erősebb ellenfele ellen, majd Miklós Tamás, Konrád Zoltán, Szilágyi Sámuel és Farkas Béla könyvelhetett el 1-1 pontot. Holtság István és Pápai János döntetlenje már a csapatgyőzelmet jelentette. Az ifjúsági

A

táblán Pálinkás Lőrinc végig fölényben játszott és bemattolta ellenfelét. Az első tábla pontja viszont a Gyömrőieké lett. Öt és fél órás közdelem után, nehéz végjátékban Varga József (a képen bal oldalon) is megadásra kényszerítette ellenfelét, így kialakult a végeredmény: Érdi VSE – Gyömrői SE 7,5-2,5.

Érd Szovátai ut 34 sz. alatti 100 m2-es

Meglévő konyha- és egyéb bútorok felújítását vállalom. Modern vasalatokkal, új frontfelülettel széppé alakítom a meglévőt. Ne dobja ki a régit, öltöztesse újra! Új konyha- és egyéb bútorok készítését is vállalom, kiváló minőségben. Stein Benjamin asztalos mester 06-30/283-7574 E-mail: [email protected]

üzlethelység csendes üzleti tevékenységre, vagy irodának kiadó. Eddig élelmiszer üzlet működött benne, élelmiszer üzletnek berendezéssel együtt kiadó. Tel: 06 20 278-8738.

Krisztina, Kovács Anna, Vincze Melinda, Nick Viktória) akik valószínűleg „presztizskérdést” csinálnak az Érd elleni mérkőzésből. Nem is beszélve arról, hogy a meccsnek óriási jelentősége lesz a legjobb négy közé jutás küzdelmében. De ez minden mérkőzésre igaz. Az a csapat, amelyik a legjobb négy közé vágyik, egyetlen mérkőzésen sem „betlizhet”. Az őszi szezonból A Ferencváros és a Dunaújvárost követően még hátravan a Siófok és a Székesfehérvár elleni meccs, s egyik sem lesz „sétagalopp”. Labdarugó csapatunknak nehéz volt a sorsolása szeptember végére. A győri sikeres 2:2 után Érdre látogatott a Videoton második csapata, amely 0:4-es vereséget mért fiainkra. A játék képe alapján túlzott a vereség aránya, négy gól nem volt a két csapat között. Tény, hogy a Vidi II játékosai képzettek, jól használták ki helyzeteiket, míg a mi támadóink a legjobb helyzeteket is elpuskázták. A Videoton II. jól zárta le támadásaink elől az utat, védelme jól állt a lábán, uralták a középpályát, s támadásaikban mindig benne volt a gólveszély. A Vidi II megérdemelten vitte el Érdről a három pontot. Ezt követően a Ferencváros II-höz látogatott csapatunk, amitől a tabellát látva ( Fradi II állt ekkor az első helyen ) sok jót nem várhattunk. A papírforma beigazolódott, a mérkőzést 3:1 arányban a Ferencváros nyerte. A vezetést az első félidő hatodik percében csapatunk szerezte meg, de a félidő vége előtt a Ferencváros II fordított, így 2:1-es Fradi vezetéssel vonulhattak pihenőre a csapatok. A második félidőben ezt Nagy Dominik révén a Fradi II még eggyel megtoldotta, s 3:1 arányban nyerte meg a mérkőzést. Ezen a meccsen is bebizonyosodott, hogy az NBI-es csapatok keretéhez tartozó játékosok közül, ha hárman-négyen visszajátszanak, azaz szerepelnek az NBIII-as csapatukban is, az ebben az osztályban rengeteget jelent. Október elején a BKV Előre volt csapatunk vendége, akit 3:2 arányban sikerült legyőzni. A Vidi II és a Fradi II elleni vereségek után önbizalom növelőnek is jól jött ez a győzelem, amely a 3:1-es vezetés és a mutatott játék alapján biztosnak tűnt. A BKV Előre 11-esből megszerezte második találatát, majd a 89.percben ismét büntetőhöz jutott, ezt Kertész Ferenc az érdiek kapusa bravúrosan hárította. Lapzártánk előtt a csapat a Panchó Arénában a Puskás Akadémia II csapatánál vendégeskedett. A mérkőzést csapatunk 2:0-s félidő után 4:1 arányban nyerte meg. Bravúros győzelem, s ezzel csapatunk az őszi szezonban letudta valamennyi NBI-es csapat második csapata elleni mérkőzést. Az Érdi VSE a lejátszott 10 mérkőzéséből 5-öt megnyert, kettő végződött döntetlennel, és három vereséget szenvedett, ezzel a tizenhét fős csoportban a 8. helyet foglalja el. A következő fordulóban október 17-én szombaton 14,30-kor a 6. helyen álló Diósd Select csapatát fogadják a fiúk az Ercsi úti pályán, majd az október 25-én vasárnap 13,30kor az Andráshida vendégei lesznek. Október 31-én a Dorog csaptata látogat az Ercsi úti pályára, a mérkőzés 13,30 órakor kezdődik. Hajrá Érd, hajrá Érdi VSE! PATÓ LAJOS

M és A Masszázs Cím: Törökbálint, Munkácsy M. utca 39. Telefon: 30/483-9926 Web: www.m-es-a-masszazs.hu

11

ÉRDI LAP

XIII. évfolyam 10. szám • 2015. október 15.

HIRDETÉSFELVÉTEL: A megrendelők a www.erdilap.hu weboldalon a HIRDETÉSFELVÉTEL fülre kattintva érhetők el és tölthetők le. Elérhetőség még: telefon és fax. 06-23-364-017, mobilon: 06-20-355-47-10 telefonszámon, e-mailen [email protected] vagy [email protected], 06-23-520-117 SZOLGÁLTATÁS • Duguláselhárítás, víz, gáz, központifűtés-szerelés, WC-k, mosdók, tartályok, szifonok cseréje, ázások, csőtörések megszüntetése. Megbízhatóan garanciával. Tel: 06-20-491-5089. • Mezőkövesd Zsóryfürdőn okt.1-ápr.30-ig kedvezményes téli árak. 6 nap/ 5 éj félpanzióval emeleti kétágyas szobában 29.425,-Ft / Fő. Törzsvendégeknek és gyerekeknek 14 éves korig kedvezmény! Fürdőbelépő 1.400,-Ft / nap. Bővebben: www.zsoryfurdo.hu; 06-49/413-227 [email protected]. • Megnyitottam gyógymasszőri magánrendelőmet, ahova mozgásszervi, és egyéb problémákkal szeretettel várok mindenkit. 2030 Érd, Szabadság tér 9. Tel.: 06-30-390-84-17, www.egvitalcentrum .hu. • Vállalom gázkészülékek és villanyboylerek tisztítását, karbantartását, bevizsgálását díjmentes kiszállással. Érd, Diósd, Törökbálint, Biatorbágy, Tárnok,és Százhakombattán. Hívjon bizalommal. Az Ön problémája nekem nem gond! 06-70-285-32-12. • Olcsón vállalunk fűnyírást, bozótírtást, gallyvágást, favágást, teljes körű kertészeti munkát, dísznövény és díszfa telepítést. 06 -20-418-02-04. • Minden munka egy kézben! Ács, kőműves, festő, víz, fűtés, gáz, villanyszerelés, kerítésépítések, térkövezések, díszkert építés, szigetelések, faépítmények, kocsibeálló, terasz, térkő építés. Tel.: 06-30479-2776. • Külső hőszigetelés 2500 ft/nm, festés 800Ft/nm, tapétázás 1000 Ft/nm, gipszkartonozás 2000Ft/nm! Minőségi garancia! festoguru.weebly.com. Tel: 06-70250-91-32. • Csókás vízvezeték szerelő. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. • Pedikűrös házhoz megy! Gyógypedikűrt, esztétikai pedikűrt vállalok otthonában. Pedikűr :3000.- Frissítő talpmasszázs:3000.- Andi: +36-30-372-1951. • Redőny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel: 06-30-245-1151, 06-23-375-111. INGATLANT KÍNÁL, KERES • Érdi ingatlanok az interneten ingyenes hirdetéssel: www.erdi-ingatlanok.hu.

ÁLLÁS • Érd és környékén VÍZVEZETÉK SZERELŐ munkakörbe munkatársat keresünk, azonnali munkakezdéssel. Jelentkezni a [email protected] e mail címen, vagy a 0630-717-9510 telefonszámon lehet. • Érd és környékén GÁZKÉSZÜLÉK SZERELŐ ÉS KARBANTARTÓ munkakörbe munkatársat keresünk, azonnali munkakezdéssel. Jelentkezni a [email protected] e mail címen, vagy a 0630-717-9510 telefonszámon lehet. • Gépi kötésben és kötött áru összeállításában jártas munkatársakat keresünk. Telefon: 06-70/61-45-673. • ÉRDI ÁLLVÁNYÜZEMBE SEGÉDMUNKÁST KERESEK. Érdeklődni:.00-16.00 óra között. Telefon: 06-20/319-29-96.

EGYÉB

AUTÓ BÉRLÉS

• Vásárolnék gyűjteményembe régi érmeket, pénzeket Pengőt,Koronát,Forintot papírt-fémet illetve kitüntetést. 06-20/9971-153. • Konyhakészen háztáji tömött májkacsa 5-6 kg 7000/db májával. 06-30-532-6507.

• Autóbérlés már 2 333.-Ft/naptól! Kilométer korlátozás nélkül! A 7-es főút M0-ás kereszteződésénél, Diósd határában! XXII. ker. Budapest, Diótörő út 127. www.a111rent.hu T.: 06 30 570-0875.

• Autófelvásárlás azonnali készpénzfizetéssel! Állapottól függetlenül 0-18 éves korig hitelkiegyenlítéssel is. Kérésre házhoz megyünk vagy várjuk telephelyünkön. NON-STOP Telefon: 06 30 682-1390, www.a111auto.hu. TÁRSKERESÉS • 35 éves (197/88) érdi független férfi vagyok, káros szenvedélytől mentes. Komoly kapcsolatra vágyom egy csinos lány személyében. 06-30-823-20-26.

• GUMISZERELŐ kollégát keresünk Érdre, A leendő munkatárs feladatai lesznek: Általános személygépjármű motor-, és tehergumi gumiabroncs szerelési feladatok elvégzése A jelölttel szemben támasztott elvárások: • tapasztalat • Megbízhatóság • Fizikai alkalmasság • Precíz, pontos munkavégzés Előnyök: • Felni javítási ismeret Amit nyújtunk: • Havi fix fizetés Jelentkezés: 06-30-4486208

Raktárostargoncavezető

Újonnan induló ingyenes céges buszjárattal székesfehérvári partnercégünkhöz keresünk kollégákat az alábbi munkakörbe:

Termelési operátor Amit kínálunk:

Br. 150-200e Ft kereset Cafeteria Hosszú távú munkalehetőség Jelentkezés:

KONYHABÚTOROK KÉSZÍTÉSE

Fényképes szakmai önéletrajzokat, a fizetési igény megjelölésével az alábbi elérhetőségekre várjuk: [email protected]

06-20/336-3803 www.pannonjob.hu Kölcsönzést-közvetítést engedélyező nyilvántartási szám: 4376-4/2003

munkakörbe keresünk azonnali belépéssel, határozatlan idejű munkaszerződéssel hosszútávra munkatársakat. Stabil nemzetközi háttér, fix bérezés, cafeteria rendszer. Elvárások: raktáros gyakorlat.

AUTÓFELVÁSÁRLÁS

M.A.X Training

Ádám Ferenc BÚTORASZTALOS 06-30-9893 523 • www.edax.hu/adambutor

N,

E ÉNY KEM Z D AN ED KOS DE O

Összeszerelőket, raktárosokat keresünk százhalombattai munkahelyekre. Amit kínálunk:

Hirdessen az Érdi Lapban!

Biztos munkalehetőség Kiemelkedő bér és bónusz Céges buszok sok irányból Jelentkezés:

06 40/343 343 www.pannonjob.hu Kölcsönzést-közvetítést engedélyező nyilvántartási szám: 4376-4/2003

Érd, Balatoni út 66. 2. emelet ENDORFIN STÚDIÓ Bejelentkezés: 20/374-25-37

12

ÉRDI LAP

XIII. évfolyam 10. szám • 2015. október 15.

LAKÁSFELÚJÍTÁS, NAGYTAKARÍTÁS ‐ ESETLEG ÚJ LAKÁS? AZ ÉRDI FÜGGÖNYBOLT MINDEN‐ BEN AZ ÖN PARTNERE. FÉNYZÁRÓ SÖTÉTÍTŐINKKEL VÉDE‐ KEZZEN A TŰZŐ NAP MELEGE ELLEN! FÜGGÖNYEIT, KARNISAIT ‐ EGYEDI IGÉNYEK SZERINT IS‐ MEGTERVEZ‐ ZÜK, ELKÉSZÍTJÜK Több száz minta közül választhat! Lakásfelmérés, szaktanácsadás nálunk ajándék. Érd, Riminyáki út 79. Tel.: 06‐30/227‐4494 Nyitva tartás: H‐P: 9‐18 óráig, SZOMBAT: 9‐12 óráig Tájékozódjon FACEBOOK oldalunkon:

web: www.fuggonybolterd.hu

Érd kapujában ingatlan eladó Eladó Érd-Diósd határán főútvonalon, jó infrastruktúra mellett 1513 m2-es sík saroktelken lévő ingatlan, mely két utcáról nyíló bejárattal rendelkezik. A földszinten 246 m2-en pékség ill. üzlet, valamint 144 m2-en stúdió müködött, a vállalkozások tavaly megszüntek. Az ingatlan elhelyezkedésének – V1 övezet – köszönhetően kereskedelmi, szolgáltatói t evékenység kialakitására kiválóan alkalmas. Az ingatlan kiváló befektetési lehetőség is. Az emeleti részen 188 m2-en lakótér ill. 80 m2-es tetőtér van kialakítva. Az épületből többlakásos társasház is kialakítható. Az ingatlan több autó parkolására alkalmas. Az ingatlan több gáz ill. villany csatlakozással, valamint vízzel és csatornázással is ellátott. Az ingatlan irányára 50 Mft. Telefon: 06-20-858-6767

KELL EGY JÓ CSAPAT! Az ÉTV-ÉRDI VSE NŐI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA szeretettel várja utánpótlás csapataiba

a kézilabda iránt érdeklődő lányokat. Jelentkezés és érdeklődés:

2001-2002, szivacs-kézilabda: KISGERGELY CSILLA, Tel.: 06 30 554-29-56 2003-2004-es korosztály: Kemény Andrea Tel.: 06 30 860 3586 97-98-99-as korosztály: OLÁHNÉ BALOGH TÜNDE, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály: HAVRIL KÁROLY, Tel.: 06 20 343-17-78