SZERBHORVÁT—MAGYAR SZÓTÁRUNK KOSSÁ
JÁNOS
Majd másfél évtizedes munka után, 1968 v é g é n megjelent Szerbhorvát— Magyar Szótárunk első kötete. A szótárírás gondolata mindjárt a felszabadulás után megszületett, de meg valósítását sürgősebb feladatok majdnem egy évtizedig hátráltatták. Amikor tizenhat esztendővel ezelőtt — 1953 őszén — az első konkrét előterjesztést tettem megalkotására, sokan k é t e l k e d t e k a vállalkozás realitásában. Attól tar tottak, hogy túlhaladja erőnket, lehetőségeinket. Inkább fokozatosan bővítendő é s j a v í t a n d ó kisebb szótár kiadása mellett voltak, egyrészt a nagy szükség é s sürgősség, másrészt a m e g f e l e l ő káder és anyagi eszközök hiánya miatt. Jó szerencse, hogy néhai B . S z a b ó G y ö r g y rögtön s z í v v e l - l é l e k k e l m a g á é v á tette a tervet, vállalta az ü g y m o z g a t á s á t az illetékeseknél, és sikerült is meg győznie őket arról, hogy káder is, tapasztalatok is, anyagiak is a munka m e n e t é b e n fognak előállni é s bővülni, csak neki kell vágni. Sok átvitatkozott éjszaka után kidolgoztuk az alapelveket, s megalakult e l ő b b az ideiglenes szótárbizottság, azitán a szerkesztő bizottság, majd 1954^ben — ha lassan, vontatottan is — megindult a munka. Igazunk lett, G y u r k a , s milyen k í m é l e t l e n a sors, hogy most nem tarthatod Te is a kezedben sok fáradozásod beért, de tőled meg nem ért g y ü m ö l c s é t ! Ma, amikor ezt az ismertetést írom, újra á t é l e m az átbeszélgetett, á t v i t a t k o zott, lelkes t e r v e z g e t é s b e n eltöltött éjszakákat — mind benne vannak ebben a kötetben —, s ú g y érzem, veled e g y ü t t teszem m é r l e g r e szótárunkat. Tizenhat esztendeig, szótárunk e l s ő k ö t e t é n e k m e g j e l e n é s é i g a k o n k r é t m u n k á b a n kisebb-nagyobb megszakításokkal, de a szerkesztés gondjaiban sza kadatlanul részt vettem, nem ás t u d n á m h á t m ü v ü n k e t k í v ü l á l l ó k é n t , hideg szemlélőként boncolgatni. Sok dolgot, k ö z t ü k t a l á n l é n y e g e s e b b e k e t is, bizo nyára nem veszek észre benne, ehhez olyan szem kell, amely nem e g y ü t t fejlődött m a g á v a l a szótárral. Igyekszem bemutatni értékeit, nem túlbecsülve, rámutatni fogyatékosságaira, amiket m e g l á t o k , nem túlozva el őket. * * * Szótárunk e l ő z m é n y e i v e l , a s z e r b h o r v á t — m a g y a r szótárírás történetével nem foglalkozom, hiszen jószerével m é g fel sem kutattuk az összes eddig megjelent kiadványokat. E z is egyik, nem is j e l e n t é k t e l e n feladata lehet a Hungarológiai Intézet k u t a t ó m u n k á j á n a k . A felszabadulás óta n á l u n k csak k é t zsebszótár jelent meg: egy e g é s z e n kis terjedelmű, Herceg Jánosé, 1945-ben, egy bővebb, D r . K o v á c s K á l m á n é 1957-ben, Magyarországon pedig Hadrovics László kisszótára (Szerbhorvát— magyar szótár, Budapest 1957), majd tíz é v v e l később Levasics E l e m é r — S u rányi Magda kéziszótára (Budapest 1967).
M i n d e n k é p p e n úttörő m u n k á r a vállalkoztunk tehát szótárunk s z e r k e s z t é s é vel. Nemcsak s z e r b h o r v á t — m a g y a r viszonylatban, hanem általában a szerb horvát v e z é r n y e l v ü szótárak tekintetében is. Hiszen a mienk — mintegy százhúszezer c í m s z a v á v a l — a legnagyobb terjedelmű szerbhorvát k é t n y e l v ű szótárnak ígérkezik. Olyan g y ű j t ő m u n k á t is kellett tehát végeznünk, amely hez hiányzott a k e l l ő alap. Ennek n e h é z s é g e i t szemléltetik az alábbi adatok. V.uk Karadžić mintegy 47 000 szavas szótára a X I X . század elejének szó a n y a g á t tartalmazza, Ivekoviić—Broz 52 000 c í m s z a v a s h o r v á t szótára főképp Voikéra támaszkodik, n é m i kiegészítéssel. A zágrábi akadémiád n a g y s z ó t á r (Ráecnik hnvatskoga ili srpskoga jezika, Zágráb 1880), amely körülbelül 280 000 szót tartalmaz, m é g ma sem teljesen kész, címszóanyagánál, forrásmüveinél és szerkesztési elveinél fogva ma m á r i n k á b b n y e l v t ö r t é n e t i szótárnak tekinte t ő , erre tehát csak részben, utolsó betűáTe pedig e g y á l t a l á b a n nem t á m a s z kodhattunk. A z egyetlen X X . századi teljes szerbhorvát é r t e l m e z ő szótár (Lujo Bakotié: Rečnik srpskohrvatskog iknjizevnog jezika, B e l g r á d 1936) mintegy 50 000 címszavával, amely e g y é b k é n t ú g y s z ó l v á n teljesen Ristié é s Kangrga alább e m l í t e t t szerbhonvát—német szótárára támaszkodik, ma m á r meglehe tősen elavult. A legnagyobb terjedelmű k é t n y e l v ű szótár — Ristié—Kangrga: Refcnik srpskohrvatskog d nemaokog jezika, B e l g r á d 1928 — mintegy 70 000 c í m s z a v á v a l szintén e r ő s e n (kiegészítésre szorul, hiszen több mint n e g y v e n é v e s űrt k e l l pótolnunk. A többi k é t n y e l v ű szótár — k i v é v e D a y r e — D e a n o v i é — Maixner kitűnő szerbhorvát—francia s z ó t á r i t — nem jelentős, s már terjedel m é n é l fogva sem n y ú j t h a t o t t nagy s e g í t s é g e t . A szerb a k a d é m i a i szótárnak (Re&nik srpskohrvatskog knjdževnog i narodnog jezika, I . kötet, B e l g r á d , 1959), amely 300—400 000 címszót fog tartal mazni, m é g csak öt k ö t e t e jelent meg (a zakljuCiti címszóig). A k é t Matrica szótára pedig (Rečnik sipskohrvatsikog k n j i ž e v n o g jezika, I — I I . k ö t e t Üjvddék—^Belgrád 1967), amelynek c í m s z ó a n y a g á t mintegy 150 000-re tervezik, első k é t kötetében a k betű v é g é i g jutott e l E két utóbbi szótárt is csak részben használhattuk fel, noha kéziratos s z ö v e g e a c í m s z ó anyagban é s é r t e l m e z é s b e n is tagadhatatlanul nagy s e g í t s é g e t nyújtott. v
E G Y K I S ÖSSZEHASONLÍTÁS Talán é r d e k e s lesz egy kis ö s s z e h a s o n l í t á s az e m l í t e t t szótárak címszóanyaga és terjedelme t e k i n t e t é b e n . A legnagyobb eddigi szerb—magyar szótár (Brancstits Biagoje é s D r . Darra György, Ű j v i d é k 1894) a b e t ű j e alatt 297 címszót talál/uruk, Levasics—Surányd kéziszótárában 608-at, B a k o t i c é b a n 770-et, Ristié— Kangrga s z e r b h o r v á t — n é m e t szótárában 1012-t, a m i szótárunkban pedig 1647-et (a Matica szótárában 2681-et, a szerb a k a d é m i a i szótárban 5084-et). Ezek szerint s z ó t á r u n k b a n mintegy 5,5-szőr annyi s z ó van, tmánt Brancsits— Derráéban, 2,7^szer annyi, mint L e v a s i c s - ^ S u r á n y i é b a n , 2,l-\szer annyi, mint Bakoticéban, 1,6-szor annyi, mint Riistié—Kangrgáóban (ezzel szemben a M a tica szótárában 1,6-szor, a szerb a k a d é m i a i szótárban pedig t ö b b mint h á romszor annyi, mint a mienkben). E z t e r m é s z e t e s e n csak a c í m s z ó a n y a g m e n n y i s é g é r ő l ad képet, nem az é r telmezésről is egyúttal, holott ennek terjedelme ds hasonlíthatatlanul nagyobb szót áruinkban, mint a felsoroltakban. S z á m s z e r ű e n ezt n e h é z kimutatni, sokkal célravezetőbb egy példával szemléltetni. Az a l á b b i a k b a n bemutatjuk a baviti (se) ige é r t e l m e z é s é t az említett s z ó tárakban. Brancsits-^Derra: baviti se v h (gde) (tartózkodik, időzik; (őkne) foglalatos kodik, foglalkozóik (vei).
Levasics—Surányi: baviti se 1. időzik; 2. čime foglalkozik vmivel. Đakotić: baviti se ^vim se impf. neprel. 1. ostati negde neko vreme; 2. — neč i m : zanimati se neöim, Taditi neáto. Ristié—Kangrga: baviti se -im se 1. wcilen intr (h) verweilen, sieh aufhalton. 2. — se čime sich bescháftigen, sich befassen (mit etwas), mit etwas umgehcn; bavim se i tim ich gebe mich auch damlt ab. A mi szótárunk: baviti havi {vi, ppp) bavljen. I. (tr obs) 1. (provoditi) (el)tölt, átél ~ tivot eltölti életét 2. (zadríavati) visszatart, feLtart 3. (nabauijati) szerez I I . (intr obs) (boraviti) tartózkodik, eltölti az időt vhol I I I . ~ se (refl) 1. {nalaziti se) van vhol; tartózkodik vhol; időzik vhol gde se on sada bavi? hol tartózkodik most? 2. (o éemu: brinuti se) törődik vmivel svak se bavi o svom mindenki a maga d o l g á v a l / b a j á v a l -törődik nek se bavi o svojoj žalosti törődjék a maga b á n a t á v a l 3, (cime: zanimati se) foglalkozik vmivel; m ű v e i vmit ~ se politikom politikával foglalkozik ~ se naukom tudománnyal foglalkozik ~ se znanostima a t u d o m á n y o k a t m ű v e l i ne barim se sportom nem foglalkozom sporttal, nem sportolok. Szótárunk tehát az ige jelen i d ő egyes s z á m harmadik s z e m é l y é n e k alakján kívül megjelöli, hogy folyamatos ige, s megadja múlt tidejü melléknévű ige n e v é t is. A z é r t e l m e z é s b e n egy régies tárgyas alakját közli három jelentéssel és egy példával. E z u t á n egy régies tárgyatlan alakját értelmezi, majd I I I . alatt vtísszaható alakját h á r o m jelentéssel é s h é t szókapcsolattal, illetőleg példával. Hogy teljesebbé t e g y ü k az összehasonlítást, s egyúttal bemutassuk olva sóinknak a Matica szótárának és a szerb a k a d é m i a i szótárnak a feldolgozását, ezeket ás közöljük (a zágrábi a k a d é m i a i szótárét terjed elme ssége miatt nem). Bizonyára érdekes lesz azoknak, akiknek nincs alkalmuk ezeket a szótárakat forgatni. Egyúttal n é m i betekintést szereznek szótárunk szerkesztési elveibe és gyakorlatába, nem k e v é s b é abba ás, hogy szótárunk hogyan használta fel a forrásmüveket. A Matica szótára: baviti, - i m nesvrš. 1. (na cemu, u éemu) v. baviti se (2). — Proklet, da bogda!... áto je [iknjigu] ne ucih! A l \ opet, na njoj da sam ibavio, üto ibi se dugom pu&kom slavio? Jakš. Đ. U poslu tako bavi svakidanjem n a š Bruno. Mark F. 2. nabavljati — I m a š M brašna u kuci? . . . N e m a m . . . — Treba baviti što nemaS! Ves. — se 1. biti (negde), zadržati se, nalaziti se, provoditi vreme, prebivoti. — Govorili su o pruskom kralju koji se joé bavi u Emsu. Nen. Lj. Bavuo s e . . . u B e t ű , u Italiji i u Parizu. Beg. 2. (öim, o č e m u , oko cega) a. zanimati se, biti zauzet, brinuti se, biti obuzet. — Davecá s e . . . novinarstvom bijah i kao novinar pnije svega literat. Matoš. O n je č o v e k koji se váse politikom bavi nego ákolom i prosvetom. Jakš. D. Nas otac se s nama nikada nije bavio. Mai. F. Bavio se mdálju da scuái staru kuóu. Kozarč. b. proućavati (Sto), tretirati (što), imati za predmet. — Imao sam u poslednje vreme v i š e da se bavim naáim pesnicúma. Pop. B . Do B i a n k a n a š a umetnicka p o e a i j a . . . bavila se uzv i š e n i m problemima. Prod. A szerb a k a d é m i a i szótár: baviti, -óm nesvr. I (u redoj upotrebd) l.a. provoditi. — L u d si, R e g o ö u . . . sto ovdje ziviá i ž i v o t svoj b a v i š brojeói pusto legensko kamenje (Brl. 1, 38) b. neprel. boraviti, iiveíi. — On u Sirovcu bavi v e ć dvadeset godina ( C G , Stanié Mii.). 2. zadržavati. — B o g . . . / Tvoračko oko vec na njoj bavd. Pregleda ljodski dela ždg (Radi£. V . , D S N 6842, 5). Hajde, brže govoii 1 kazuj š t o óeő, nemoj da me b a v i š (Svrljig i Pirot, okr., Vadilj.). Nemo me bavit ( K M , E l . G . 3).
3. nabavljati; dobavljati. — V e ć ti bavi orahovu lađu, /1 nabavi tridcset majstora (NP, Vila 1866, 425). „Imaá ti brašna u kući?" . . . — „ N e m a m b a š m n o g o . . . A što?" — „Treba bavdti što nemaš." (Vesel. 12, 482). I I — se 1. nalaziti se, boraviti, zadržavati se. — Gdc se bavi on sad? (Voik, R j ) . Na književnosti je radio i Karadžić dok se bavtio u Kragujevcu (Pavlovié M. K S 1927, 312). Evo, v e ć dva mjeseca bavi se u nas (Gorán 1, 56). Da ga čoek pošlje po smrt, mogao bi se naživljeti. (Kad koji polako ide, ili se dugo bavi, kad se kuda poslje) (NPosl Vuk). Nemoj se bavit tamo (KM, E l . G . 3). 2. (nečim, o nečemu, oko nečega) zanimati se, raditi. — Narod . . . se bavd stokom i imanjem (Dan. D. 12, 647). „Gospodične se bave knjigami *, — bijaše sudčeva r i e ö . . . — Vrazove pjesme č i t a m o (Kovaoić 1, 136). Da, tetko! Psa [fcupite]. J a ć u se njime baviti (Nazor 5, 93). 1 ostade divan g l a s : / D a se s njime pesma bavi (Kać. V . 1, 45). I uvek se po jedan iz porodice bavio lekovdma i lekarstvom (Andrić 5, 243). Sve se, sve se o njoj bav.i (Radič. 1, 275). U Javoriku se v i š e bave o v o ć u nego o stoci (Led. J . 3, 375). K a je da je, o njemu se bavim (Njeg. 7, 191). Ako ti (je udovica m a j k a , / N e k se bavi o svojoj žalosti (NP, Vila 1867, 398). Imamo [je] dosta k u ö n e čeljadi, koja se mogla baviti oko stoke (Jov. K . 1, 352). Ha m á r m o s t a szemléltetésül közölt baviti (se) s z ó c i k k ü n k e t összehasonlítjuk a Matica szótárának é s a szerb a k a d é m i a i szótárnak a feldolgozásával, l á t hatjuk, hogy a mienk h á r o m régi 'jelentéssel többet vett fel, mint a Maticáé, ezzel szemben hiányzik belőle a Matioa szótárában e l s ő helyen feltüntetett (két drodalmi idézettél szemléltetett) na čemu, u čemu állandó határozóval használt j e l e n t é s e (amit e g y é b k é n t sem a zágrábi, sem a szerb akadémiai szótár nem közöl), továbbá a baviti se čime j e l e n t é s egy árnyalata: proučavati, tretiratx, imati za predmet (ami s z i n t é n (hiányzik a k é t nagyszótárból). A szerb akadémiai szótáriból átvettük mind a h á r o m tárgyas é s egy t á r gyatlan c s e l e k v ő alakot, a visszaható alaknak k é t jelentését (boraviti, zanimati se\ ez utóbbit pedig k é t aljelentésre osztottuk (brinuti se o čemu, zanimati se čime). Egy s z ó feldolgozásából természetesein semmilyen l é n y e g e s e b b k ö v e t k e z t e téseket nem lehet levonni, bizonyos dolgokat m é g i s m e g l á t h a t u n k belőle: s z ó tárunk általában több régi (jelentést vesz fel, mint a Maticáé, s h e l y e n k é n t k e v é s b é árnyalt a modern j e l e n t é s b e m u t a t á s á b a n . H á t persze a Matica s z ó tára jóval nagyobb is. mint a mienk, s fő é r d e k e l t s é g e a mai irodalmi nyelv. A Matioa irodalmi p é l d á i v a l szemben viszont a mienkben valamivel t ö b b a közönséges szókapcsolat az é l ő n y e l v b ő l , amelyre a Matioa forrásmüveiben történetesen nincs adat. Mind a k é t nagy szerbhorvát é r t e l m e z ő szótár ugyanis főképp irodalmi forrásokra támaszkodik (szerkesztőségi példát pedig ritkán közöl). Amónt látjuk, szótárunk igen b ő értelmezést ad. E szócikk feldolgozásához természetesen r e n d e l k e z é s ü n k r e állt m á r a szerb a k a d é m i a i szótár ás, a M a ticáé ás, ez tehát sokban m e g k ö n n y í t e t t e m u n k á n k a t . Sajnos, a későbbiek folyamán ez m á r nem lehetséges, k ü l ö n ö s e n m á s o d i k k ö t e t ü n k b e n , amelyre ez a k é t s z ó t á r nem adhat közvetlenül t á m p o n t o t (csak kéziratban), t e h á t bizonyos a r á n y t a l a n s á g elkerülhetetlen. A zágrábi a k a d é m i a i szótárat azonban felhasználhatjuk a t betűig, a v, z, i b e t ű k e t pedig m á r feldolgozta a Matica e l s ő k é t (oirill ábécés) k ö t e t e (részben a szerb akadémiai szótár is), ú g y h o g y l é n y e g e s e b b k ü l ö n b s é g nemigen lesz. f
1
A CIMSZÓANYAG Nézzük meg most szótárunk címszóanyagát. A források fel vannak sorolva a b e v e z e t ő részben, az e g y é n i g y ű j t é s for rásainak m e g n e v e z é s e n é l k ü l , j ó l l e h e t ez igen jelentős, s a szerkesztők hosszú é v e k e n át tartó, nagy, szorgos é s lelkiismeretes m u n k á j á t dicséri. A m i a közölt forrásműveket illeti, a k é t szerbhorvát é r t e l m e z ő szótár ezek ből nem használta fel Hadrovicsén k í v ü l I v a n o v i ć ^ P e t r a n o v i ć orosz—szerbhorvát, Jurančić szerbhorvát—szlovén é s Ristić—Simić—iPopović angol—szerbhorvát szótárát, r é s z b e n kisebb terjedelmük é s jelentőségük, részben amiatt, hogy az idegen v e z é r n y e l v ü szótárak általában k e v é s b é felhasználhatók a s z ó készlet szempontjából. Ristáé—Simić—Popović szótára például é r t e l m e z ő s z ó a n y a g á b a n igen sok semmilyen forrásban nem t a l á l h a t ó szót, e g y é n i s z ó k é p zést is alkalmaz, amelyek a maguk h e l y é n — é r t e l m e z é s ü l — szükségből e l fogadhatók, de nem élő részei a szerbhorvát szókincsnek. Mert h a a szerb akadémiai szótár majd másfél é v s z á z a d o t felölelő forrásmüveiben, sok millió céduláján nem fordul e l ő valamely szó (kivéve természetesen az e g é s z e n új keletüeket), akkor valószínű, hogy vagy egyszeri, egyéni szóhasználat, vagy m e s t e r s é g e s e n képzett, nem használatos, ú g y n e v e z e t t szótári s z ó , amely csupán terheli a szótárat. E z t azért állapítjuk meg, mert a mi s z ó t á r u n k b a n Ristlć— Simić—Popović szótana n y o m á n nem egy ilyen s z ó is található. E g y é b k é n t a szerb akadémiai szótár é s a Matricáé p é l d á u l Bakotic, B e n e s í c , s ő t Ristić— Kangrga szótárának s z ó a n y a g á t ős megszűri, nem vesz fel belőlük mindent, s ha nincs rá m á s adata, feltüntető, hogy onnan vette (bizonyos fokig e l h a t á rolva magát). K é s ő b b erre a k é r d é s r e m é g visszatérünk. Nem veszi f é l a szótárunk, hacsak különös ok nincs rá, az i g é b ő l s z a b á l y o san képzett f ő n e v e k e t (badavadžisanje, đeklamiranje, glibanje), a m e l l é k n e v e k határozóragos alakját
m á n y o s magyar n e v ü k k e l v a l ó azonosulása igein fontos lenne, mert c?Á s:>hol m á s u t t e g y ü t t meg nem találja az érdeklődő. A s z e m é l y n e v e k k e l hasonló a helyzet, inkább csak mutatóba van itt-ott. Sem -helységnévtárt, sem naptárt persze nem lehet csinálna a szótárból, de a j e l e n t ő s e b b e k e t m é g i s közölni kellett volna, mert í g y a szótárhasználót l é p t e n - n y o m o n csalódás éri. Hogy csak n é h á n y példát említsünk a h e l y s é g n e v e k r e vonatkozólag: olyan nagy magyar lakosságú helyek nevét, mint Baöko Gradište—Bácsföldvár, B a é k o Petrovo Selo—Péterréve, Bogojevo—Gombos, Mol—Mohol, hogy a k i sebbeket ne is említsük, hiába keresi szótárunkban az érdeklődő. Jugoszláviai h e l y s é g n e v e k b ő l képzett l a k o s n é v több van, de ha olyan alig ismerteket, mint Jadranim, Grbljanin, fölvettünk, m é l t á n hiányolhatjuk, mondjuk, Brcak-ot (brckói lakos), M l a d e n o v ó a n i n - t (mladenovaoi) stb., nem is szólva a vajda ságiakról, Bács, K u l a , Csóka stb. lakosainak nevéről. S z e m é l y n e v e k is m e g l e h e t ő s e n g y é r e n és v é l e t l e n s z e r ű e n kerültek s z ó t á runkba. Agneza, Andrija, Andelka, Biserka, Franjo, lrena, Ivana, Margaréta stb., amelyeknek v a n magyar megfelelőjük, hiányzanak, noha olyanokat is közöl szótárunk, amelyeknek e g y á l t a l á b a n nincs (Borislav, Borislava). A bece nevek közül benne van Mila (Milosava és Milica), Grgo (Grgur), de hogy BoSko a Božidar. J a k š a a Jakov, Mijo a Miodrag b e c é z ő alakja stb. ezt m á r nem tudjuk meg a szótanból. E g y százhúszezer szavas szótárban e g é s z e n n y u godtan benne lehetne a magyarlakta vajdasági h e l y s é g e k n e k a neve é s a legközkeletübb személyinevek, ez e g y - k é t s z á z c í m s z ó v a l több, de akkor nem oko zunk csalódást a szótárhasználónak, h a tudja, hogy ilyeneket is fölvesz a szótár. E g y é b k é n t k ü l ö n (jegyzéket is lehetett volna k é s z í t e n i róluk. Külföldi földrajzi nevek e l é g szép s z á m b a n vannak szótárunkban, lakók n é v e nem k e v é s b é (Budimac, Feničanin, Harkovljanin, Krlmljanin stb.), tör ténelmi nevek (Herod, Homer, Keops), a mitológiai nevek k ö z ü l az ismer tebbek (Apolon, Junona stb.). Igen hasznos dolog, hogy betűszavakat é s mo zaikszavakat is közöl a szótár, mint általában a k o r s z e r ű szótárak: APV, T
AVNOJ, JNA, Kosmet stb. MÉG E G Y Ö S S Z E H A S O N L Í T Á S A címszóanyagra vonatkozólag italán é r d e k e s lesz egy kis összehasonlítás szótáruink és a Matica, valamint a szerb akadémiai szótár között. Így láthatjuk meg k o n k r é t a n , hogy mit vett föl, mit hagyott ki szótárunk. Azt m á r e m l í tettük, hogy a b e t ű ala«tt s z ó t á r u n k b a n 1647, a Maticáéban 2681, a szerb a k a d é m i á é b a n pedig 5084 címszót találunk. Mi a h i á n y é s mi a t ö b b l e t a mi szótárunkban? A z e g é s z a b e t ű c í m s z ó a n y a g á b a n csak a k ö v e t k e z ő szavak hiányolhatok, v é l e m é n y e m szerint, a mi szótárunkból, t e r j e d e l m é h e z é s rendeltetéséhez képest: A c é s ackati, adjustirati, agirati, agitprop (ez kár, hogy kimaradt, mert az ifjabb n e m z e d é k m á r mem tud róla), az agro- előképző (ez fölöslegessé tett volna n é h á n y ilyen összetételű szórt, amelyet a m á s i k k é t szótár nem vesz föl, s m i is csak i s m é t e l j ü k a „mezőgazdasági" jelzőt az utótag előtt), ajnak és ajnaciti, az akcident származékaiból l e g a l á b b egy, a több (jelentésű alauk, az albin szóbokorból legalább egy, alosati, a n é p i e s amošnji, az e l é g gyakori apsolutizirati, arajslvo, az arhi- előképző, amellyel t u c a t s z á m lehet ö s s z e t é t e leket képezni f ő n e v e k b ő l é s m e l l é k n e v e k b ő l , arivista é s arivizatn, amely j ó v a l gyakoribb, mint a magyarban, aršindžija, amelynek átvitt é r t e l m e is van, az igen gyakori atomizirati, az a u t ó - előképző, automatizam, az a u t o m a š - n a k nem történelmi, hanem általános autonomista j e l e n t é s e , avlijar és avüjaS, ,
l
Ezeken k í v ü l h i á n y z a n a k a k ö v e t k e z ő ismert állandó kapcsolatok, illetőleg jelzőjük: Abrahamovo krilo, adoniski stil, aladinska svetiljka (holott n á l u n k is vannak ilyen kapcsolatok c í m s z ó k é n t pl. Augijeva štala), astalski drug. Mindössze huszonöt^harminc szó h i á n y o l h a t ó tehát, v é l e m é n y e m szerint, s z ó tárunk a b e t ű j é n e k anyagában, ami 1647, illetőleg 2681 címszóhoz képest v a l ó ban n e m sok. H a m á r m o s t m e g n é z z ü k , hogy mi a többlet a m i szótárunkban a Maticáévai és a szerb a k a d é m i á é v a l szemben, a k ö v e t k e z ő a helyzet: több mint 300 olyan címszavunk van, amelyet a jóval nagyobb Matica-szótár nem vett föl, s mint egy 130 olyan, amely a h á r o m s z o r - n é g y s z e r akkora akadémiai szótárban sincs meg. Ezeknek hatalmas t ö b b s é g e idegen szó, a m e l y e k b ő l mi, a m á r mondottak alapján, jóval többet v e t t ü n k fel, mint az é r t e l m e z ő szótárak é s a szerbhorvát vezérnyelvű szótárak. Vannak k ö z t ü k igen s z ü k s é g e s e k (adherencija, alljenacija, apartheid stb.), de akad n é h á n y elég fölösleges is. Teljesen m e l l ő z h e t ő lett volna például abrevijator, amelyet az egy Vujakltia^szótár vesz fel (de az is csak azért, mert egy ritka egyházi használatát közli, amit mi nem), aglutüiacfoni (az aglutinativni mellett), alarmovati (ez az alak fölöttébb ritka lehet, ha az akadémia sok m i l l i ó s adattárában nem volt r á példa, holott az alarmirati alakra egy sereg példát közöl), a francia alertan, az olasz alfíjer, argutla, t o v á b b á n é h á n y agro- összetétel, amely m a g á t ó l értődik. A többlethez tartozik gó n é h á n y s z ü k s é g e s é s hasznos földrajzi n é v , k ü l ö nösen külországokból (bár például az Anglija, anglijski alakokat s z ü k s é g t e l e n volt feltámasztani), azután szép s z á m b a n botanikai kifejezés, n é h á n y s z ü k s é ges m á s m ű s z ó falkalnE, anlaser, apikalan, aseizmičan stb.). S z ó t á r u n k többletéhez tartozik továbbá a Ristić—Simić—Popović angol— szerbhorvát szótárból átvett anyag is. E szótár lexikográfiát elveinek é s s v a korlatánnk jellemzésére e l é g egy példát említenünk. A m e e f e l e l ő angol ieenévszóVnál a k ö v e t k e z ő é r t e l m e z é s e k e t találjuk: oimati, c i m : cuoati. Č U D : drmusati, drmus; gurati, gur; keznti, kez; truokati, truc; trzati, trz. Hogy az ilvAn csonka szóalakokkal é s m á s , m e s t e r s é g e s e n képzett szavakkal v a l ó é r telrnpr.és az említett szótárban mennvire megokolt, annak megállanításpi nem tartozik ide, de ilyen szavak átvétele esv szerbhorvát vezérnyeflvű szótárba, n^iely a szerbhorvát n y e l v k i n c s r ő l is képet ad, v é l e m é n y e m szerint megokolatlan é s szükségtelen. A z említett csonka s z a v a k b ó l szótárunk t ö r t é n e t e s e n csak a drmus-t é s a kez-t vette fel (a szerbhorvát é r t e l m e z ő szótárakban persze nem találjuk), a cim, Cup, gur szavakat nem, b á r amarra a k e t t ő r e sem volt s e m m i v é ' több okunk. V a n áronban hp>lvettük m á s . Az említett szótár az angol szavak é r t e l m e z é s é r e gyakran k é o e z főnévből különféle m e l l é k n e v e t , i g é k b ő l főnevet, amilyet elvben minden főnévből, m i n den igéből lehet képezni, s ez a maga h e l v ó n — értelmezésül — igazolható is. K é t n v e l v ü szótárak v e z é r n y e l v é n e k címszói közé azonban nem e l k é o z e l h e t ő és képezhető alakokat, hanem csak valamikor é s valahol használatos szavakat szokás felvenni. Szótarunkba bizony egy sereg ilyen nem használatos, iellegtelen szórmazékszó is k e r ü l t (jurilac, kiniilac. kiniUja, klicajan, kloocar, kreoilac stb.). Egy-egy ilyen csak ebben a szótárban, valamely angol s z ó fordításaképp alkalmazott s z ó k ü l ö n ö s m ó d o n nemcsak egy, hanem — t é v e s szótári k i k ö v e t keztetéssel — több j e l e n t é s s e l Is k e r ü l t bele szótárunkba (jednja, jurilac stb.), ezenkívül egy-egy angol kifejezés s z ó szerinti fordítása ás, mintha h a s z n á l a t o s szerbhorvát kapcsolat volna (pl. zidar fcula u vazduhu). E z a többlet m á r teljesen holt anyag, csak növeli, de nem gyarapítja, gaz dagítja szótárunkat, sőt, v é l e m é n y e m szerint, csökkenti t u d o m á n y o s hitelét. A szerkesztők szótárakon kívüli, e g y é n i g y ű j t é s e a m a i k ö z n y e l v b ő l , s a j t ó nyelvből, szépirodalomból százszor j e l e n t ő s e b b e n n é l a — n é z e t e m szerint —
kétes értékű anyagnál. Se szeri, se száma azoknak az újabb szavaknak is, kapcsol a toknak is, amelyek semmiilyen m á s szótárban, m é g a nagy é r t e l m e z ő szótárakban sem találhatók. A továbbiakban is inkább erre kellene alapozni a c í m s z ó a n y a g é s a frazeológia bővítését. A h o m o n i m á k a t (azonos alakú, de különböző j e l e n t é s ű szavakat) szótárunk — dgen helyesen — k ö v e t k e z e t e s e n k ü l ö n itárgyalja (baca , baca ; kera , kera , kera ), s ő t bizonyos esetekben n y i l v á n e g y e r e d e t ü szavakat is kettéválaszt (građen*, građen ). T é v e d é s b ő l került tehát d a m a - n á l egy c í m s z ó alá a dominaból származó dáma é s a Dama d a m a - b ó i eredő d á m s z a r v a s . Szótárunk anyaga a szerbhorvát nyelv e-ző változata, csak ritka esetben van a példákban j e - z ő , i j e - z ő alak. A jellegzetes horvát szavakat azonban (kat, kolodvor, k r u h stb.) természetesen fölvettük, s ilyenkor vagy utalunk a m e g f e l e l ő szerbes szóra, vagy megjelöljük, hogy keleti (or) vagy nyugati (occ) n y e l v h a s z n á l a t - e . Valamennyi címszó el van látva h a n g s ú l y jelekkel, szükség e s e t é n a f ő n e v e k birtokos esete és többes s z á m a , a m e l l é k n e v e k n ő n e m ű é s s e m l e g e s n e m ü alakja, az igék változó h a n g s ú l y ú alakjai ós, ú g y s z i n t é n fel vannak t ü n t e t v e a hangsúlyvariánsok, dgen nagy gonddal é s pontosan. 1
3
1
8
1
1
A N Y E L V T A N I ÚTBAIGAZÍTÁS ÉS A MINŐSÍTÉS A címszót k ö v e t ő nyelvtani útbaigazítás s z ü k s é g szerint kiterjed a f ő n e v e k szabálytalan esateire, a m e l l é k n e v e k s z a b á l y t a l a n n ő n e m ű é s s e m l e g e s n e m ű alakjaira é s r e n d h a g y ó középfokára, ú g y s z i n t é n a határozószók r e n d h a g y ó középfokára, az igék egyes s z á m első s z e m é l y é n e k ragján kívül s z a b á l y t a l a n alakjaira (mint fentebb mondtuk, mindig h a n g s ú l y jelekkel). Megjelöljük a szófajt: főnév e s e t é b e n ezt a nem (m, f, s) helyettesíti, a mel l é k n e v e t (a), a határozót (adu), kötőszót (conj), elöljárót (praep), az előkópzőket (prae/), az indulalszókat (intj). az i g é t (vb), hozzáfűzve, hogy t á r g y a s (tr) vagy l á r g y a t l a n - e (intr), továbbá, hogy befejezetlen-e (vi) vagy befejezett (vp), rend szerint j e l ö l v e — ha van — a befejezettnek befejezetlen a l a k j á t é s fordítva. (dogadati se címszónál (vp:) dogoditi se, e n n é l pedig (vi:) dogadati se), ami igen hasznos. Teljesen fölösleges ezzel szembon a visszaható alak (re/l) j e l ö lése, ezt m á r egyetlen modern európad szótár sem teszi, k i v é v e azt az esetet, amikor s z ü k s é g e s a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e között meg a s z e n v e d ő (pas) é s a k ö l csönösen v i s s z a h a t ó (rec) alak között. A címszót é s a nyelvtani útbaigazítást követi, ahol s z ü k s é g e s , a szó m i n ő sítése. A m i n ő s í t é s e k három csoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak a szavak időbeli é s területi használatára, gyakoriságára ós h e l y e s s é g é r e v o n a t k o z ó m e g j e l ö l é s e k : (obs) vagyis elavult é s e l a v u l ó b a n lévő, (prov) vagyis tájnyelvi elemek, (pop) n é p n y e l v i szavak, (neol) vagyis neologizmusek, új szavak, (rar) ritka szavak, (öarb) barbarizmusok, azaz ide genszerűségek és (corr) helytelen, hibás alakok. Hegy milyen m ó d o n sikerült szótárunknak megoldani a szavak m i n ő s í t é s é n e k kérdését, ezt csak k ü l ö n - k ü l ö n r é s z l e t e s vizsgálattal lehetne pontosan megállapítani. Ezért csak e g y - k é t m e g j e g y z é s r e szorítkozom. Hogy valamely s z ó régies, elavult vagy e l a v u l ó b a n van, azt valóban nem egyszerű m e g á l l a p í t a n i , ehhez csak a szerb akadémiai szótár óriási a d a t g y ű j t e m é n y e adhatna határozottabb támpontot. Tagadhatatlan, hogy a szerbhorvát k é t n y e l v ű s z ó t á r a k n a k ez együk l e g é r z é k e n y e b b kérdése. A z óriási V u k - ö r ö k séget m é g mindig igen nagy tisztelettel kezelik a szótárak, nemigen rostálják meg, s biztos adatok híján nem is igen jelölik meg régiességét. Csak a két szerbhorvát é r t e l m e z ő szótár m e g j e l e n é s e u t á n lesz n é m i t á m p o n t erre, b á r
ez a k é t szótár is igen óvatosan bánik a zastarelo jelzővel. Nem csoda hát, ha a szótári ballaszt e l é g nagy a mi szótárunkban is, s ha n é h a m é g elég n y i l v á n v a l ó esetekben sem jelöljük a régiességet. Lehet, hogy vannak ezeknél jellegzetesebb esetek, de csak például felso rolunk néhányat. Blagovoleti, a blagoizvoleti-nak ez a régebbi alakja m i n d k é t értelmező szótár szerint egyházi szláv, elavult, n á l u n k jelöletlen a Tég:ess?í;e. Blagođejanac nálunk is (obs), de m á r blagodejanje nem (sőt blagodejanstvo nal erre utalunk, noha m i n d k e t t ő elavult). Dedić régd is, -tájnyelvi ás, n?m jelöljük. D e l o v a n - n á l csak utalunk delotvoran-ra, nem jelezzük, hogy régies, tehát nem derül k i , hogy régiség, gyakoriság, n y e l v h e l y e s s é g okából vagy mi más okból utalunk emerre. Dvojezičan 'dvoličan' értelemben teljesen elavult, szótárunk nem jelzi. Moralka is n y i l v á n e g é s z e n régies, m é g s e m jelöljük. A (prov) vagyis nyelvjárási elemek m e g j e l ö l é s e tekintetében hasonló a helyzet. E z v o l t a k é p p e n m é g fogasabb kérdés, hiszen erre az írásos adatok sem n y ú j t a n a k igazi támpontot, s a k é t szerbhorvát é r t e l m e z ő s z ó t á r b m is találunk ellentmondásokat. A (pop) n é p n y e l v i megjelölés elég ritka s z ó t á r u n k ban, e g y é b k é n t is a n é p n y e l v , érzésem szerint, egy kicsit háttérbe szorul. E z azonban nemcsak a mi szótárunkról mondható. Az újabb keletű szavak egy részét megjelöljük (neoi), de ezt a m e g j e l ö l é s t nem egy helyen hiányolhatjuk, annál is inkább, mert ez nálunk részben he lyettesíti a k é t é r t e l m e z ő szótárban használt kov(anica) é s indivOidualno). sőt a Tieođom(aćeno) m e g j e l ö l é s t is, márpedig ilyenek is vannak szótárunkban szép s z á m b a n é s m e g j e l ö l é s nélkül. Hogy csak egy példát m o n i i a k erre: a morotres szót, amely, tudtommal, Ristić—Simić—Popović szótárán k í v ü l sehol sem fordul e l ő (a Matica sem ismeri), nem jelöljük (neol)^nak, sőt mindjárt ezzel magyarázzuk a morski potres kifejezést is. A m i n ő s í t é s e k második csoportjába a fogalomköri, illetőleg szaknyelvi meg jelölések tartoznak. Ezekből több mint ö t v e n van szótárunkban, persze egy két igen ritkán s z ü k s é g e s is: (en) azaz borászat, (stat) azaz statisztika. A fo galomkör és a szaknyelv nem különül el, az utóbbi b i z o n y e s e t e k b e n az értelmezésen belül van jelölve, néha (pro/), (off) vagy (sci) megjelöléssel. A fogalomköri m e g j e l ö l é s h e l y e n k é n t ítúl részletező is: adrenalin (chem med pharm), ez m á r elég szükségtelen, hiszen, ha ú g y vesszük, e z e n k í v ü l m é g (biol) ás. A harmadik csoportba tartoznak a stílusminősítések: arpo, fam hum, hyp, ir, off, pej, poet, prof, sci, vulg. E z t az eddigi k é t n y e l v ű szótárak meglehe tősen mellőzték. Ristié—Kangrga szótárában csak fam é s hyp m e g j e l ö l é s t ta lálunk, B a k o t i c é b a n csupán egyet podr(ugljivo)-t, csak D e a n o v i ć szerbhorvát— francia é s Drvodelić szerbhorvát—angol szótárában van több. (A Malacáéban már 16, a szerb a k a d é m i a i szótárban pedig 18.) E tekintetben tehet szótárunk a legkorszerűbb a szerbhorvát v e z é r n y e l v ü szótárak k ö z ö t t (sőt R s t i ć — S i mié—Popovié szótára m ö g ö t t sem marad el, noha az az angol szótárakban egész pontosan é s k é s z e n (kapta a stiláris minősítést). H a tekintetbe vesszük, hogy ehhez a m i n ő s í t é s h e z csupán a k é t é r t e l m e z ő szótár n y ú j t h a t o t t igazán segítséget — é s csak a m á r feldolgozott b e t ű k n é l —, akkor az e téren elért e r e d m é n y valóban jelentős. t
A SZERBHORVÁT MAGYARÁZAT Szótárunk egy újítása a c í m s z a v a k n a k egyfajta szerbhorvát értelmezése, magyarázata, szinonimával, (illetve utalással való ellátása. H e l y e n k é n t IMstić— Kangrga szótárában is találhatunk m á r a szerbhorvát szótárhasználó s e g í t s é gére szolgáló ilyen magyarázatokat, ha valamely szónak több j e l e n t é s é t kei-
leit (megvilágítaná. .Nagyobb mértékiben alkalmazta ezt Drvodelié szerbhorvát— angol é s D e a n o v i ć szerbhorvát—francia szótárában. A mi szótárunk v a l a m e n n y i n é l nagyobb mérteikben, szinte (rendszeresen alkalmazza nemcsak több, hanem gyakran e g y j e l e n t é s ü szavak mellett is. Ezeknek a jórészt a s z e r b h o r v á t é r t e l m e z ő szótárakból, a felsorolt k é t n y e l v ű szótárakból, t o v á b b á — az idegen szavakhoz — V-ujaklija é s Klaié szótárából vett fogalmi meghatározásoknak, értelmezéseknek, m a g y a r á z a t o k nak, s z i n o n i m á k n a k vagy utalásoknak szótárunk e l ő s z a v a szerint „főként k é t haszna van. Egyrészt a szerbeknek é s horvátoknak m e g k ö n n y í t i a keresett magyar m e g f e l e l ő kiválasztását, m á s r é s z t a magyaroknak rámutat a szerb horvát szavak egy részének j e l e n t é s e közötti összefüggésre, s ezzel elősegíti a szerbhorvát nyelv alaposabb m e g i s m e r é s é t . " A szerbhorvát szótárhasználóknak v a l ó b a n nagy s e g í t s é g ez, kiváltképp a több jelentésű szavak magyar m e g f e l e l ő i n e k m e g é r t é s é h e z : glavit 1. (glavan) tő, fontos, t e k i n t é l y e s 2. ( í e p ) s z é p , s z e m r e v a l ó , 3. (obs) (glavat) fejes — vagy: isplahiti 1. (izvetriti se) elpárolog, elillan 2. (oslabiti se) m e g g y e n g ü l , e l e r ő t l e nedik 3. (postaíi slabouman) megzavarodik, meghibban — nem k e v é s b é idegen szavaknál: autoritet 1. (ugled) tekintély, köztisztelet 2. (uticaj) befolyás, hatás 3. (autoritativna li&nost) tekintélyes, befolyásos s z e m é l y . E g y j e l e n t é s ü szavaknál is találunk ilyen magyarázatfélét, az e l ő s z ó szerint: „ha tájszók, elavult szavak vagy k e v é s s é ismert szavak". Ilyen például: gemidžija (prov) (ladar) — gustijerna (prov) (cisterna) — catac (obs) (čitac) — dignitet (dostojanstvó). Igen hasznos m é g ismert nemzetközi szavak mellett is a megfelelő szerbhorvát s z ó : import (uvoz), Érdemes azonban s z ó t á r u n k n a k ezt az újítását egy kicsit közelebbről is megvizsgálni, mert fent e m l í t e t t tagadhatatlan e l ő n y e i mellett vannak fogya tékosságai, s ő t bizonyos h á t r á n y a i is. Ezek v o l t a k é p p e n a b b ó l adódnak, hogy nincs egészen pontosan megszabva a rendeltetése — é r t e l m e z é s vagy magya rázat vagy szinonima vagy utalás —, nem mindig világlik k i , hogy mi is voltaképpen. A z e g y j e l e n t é s ü k a m e n č e és k a m e n č i ć mellett például ezt találjuk: (kamičak). A két c í m s z ó se nem tájszó, se nom elavult, se nem k e v é s b é ismert — amint fent a bevezetőből idéztük —, s ő t gyakoribb is, mint az utóbbi, tehát magyarázatra nincs szükség. Utalás sem lehet. Ha meg szinonima, akkor kamicak-nál u g y a n ú g y elkelne. N é h o l a z t á n nem különül cl az utalás 6: a magyarázat: hindat (indát, pomoć). E z az indát — egy e l a v u l ó b a n levő török szó — valószínűleg u t a l á s a helyesebb alakra (bár ez nincs is benne s z ó t á runkban, s a szótárhasználó nom tud mit kezdeni vele), a pomoć pedig m a gyarázat. E z t azonban csak következtethetjük, nem világlik k i . H e l y e n k é n t h i á n y o s a magyarázat. A dlakav s z ó é r t e l m e z é s e például: 1(kosmat) szőrös 2. hajas 3. (čekinjast) sertés 4. (koščišav) s z á l k á s 5. (maijai?) molyhos. Itt a szerbhorvát szótárhasználó a 2. jelentésre semmilyen t á m pontot nem kap, s ő t az elsőt is félreértheti, ö n k é n t k í n á l k o z i k pedig a meg oldás: 1. (rutav) szőrös 2. {kosát v. kosmat) hajas stb. Egzaltirati-t í g y é r t e l mezi szótárunk: 1. (oduševiti) (fel)lelkesít 2. (uznositi) (fel)magasztal, 3. ( f e l zaklat, (fel)izgat. Itt a harmadik j e l e n t é s t nem magyarázzuk, holott uzbuditi kézenfekvő. Nem felel meg teljesen a céljának ez a fajta é r t e l m e z é s akkor sem, ha rit kább, ismeretlenebb s z ó v a l magyaráz, ami e l é g gyakran megesik. A l d o m a š 1. (likovo) áldomás 2. {napojnica) borravaló. A z ismeretlen likovo nem alkalmas az első jelentós m e g é r t e t é s é r e , sokkal m e g f e l e l ő b b volna (h)alvaluk. Kičeljiv 3. {vlastoljubiv, starešovalački) h a t a l m a s k o d ó , basáskodó — ez a staresoualački nemcsak teljesen ismeretlen, hanem semmilyen szótárban nem is találja meg a szótárhasználó, mire j ó hát?
•Néha aztán é p p e n ott hiányzik a magyarázat, ahol a szerbhorvát szónak két határozottan e l k ü l ö n ü l ő magyar j e l e n t é s e van:, cena 1. ár (pénzben k i fejezett érték) 2. d í j . — Itt a szükségtelen, s e m m i t m o n d ó magyar fogalmi meghatározás helyett — amelyet a további j e l e n t é s e k n é l nem folytatunk — inkább í g y kellett volna m a g y a r á z n i : 1. (za robv) 2. (za uslugu). Nem egy esetben meg az a baj, hogy a szerbhorvát é s a magyar é r t e l m e z é s nem v á g össze: antrešelj 2. (prou) (nered) s z e m é t — ebben az esetben a s z ó tárhasználó nem tudja, a szerbhorvát vagy a magyar értelmezésnek higgyen-e. Beneficitfa 2. (olaks'ica) k e d v e z m é n y , kiváltság — itt vagy (porlastica, prtiulegija) kell szerbhorvátul (s ez a helyes!), vagy könnyítés, e n y h í t é s magyarul, e l v é g r e a kettő között nagy (különbség van. Drmnuti 5. (oštro narediti) ö s s z e teremt vkit, ráförmed vkire — vagy magyarul: k e m é n y e n ráparancsol vkire, vagy szerbhorvátul: (obrecnuti se). Klapac é r t e l m e z é s e : 1. (dečak) kölyök, gyerek, klapec — holott a szerbhorvátban e g y é r t e l m ű e n : 'fiú', ez tehát helyes szerbhorvát, de t é v e s magyar értelmezés. Bizonyos esetekben m é g szólásokat is é r t e l m e z szótárunk szerbhorvátul, noha ez m á r e g é s z e n fölösleges. Megtörténik aztán, hogy ez az é r t e l m e z é s m é g külön is le van fordítva. K r v címszónál: nosi mi krv s očiju (beit dok te nisam ubio) takarodj a szemem elől (amig agyon nem csaplak). — Itt a szerbhorvát s z ó lásnak a Matica szótárából vett magyarázata a magyar é r t e l m e z é s b e n félig le van fordítva é s zárójelben hozzáfűzve a magyar kapcsolathoz, mintha hozzá tartozna, holott t e r m é s z e t e s e n semmi köze hozzá. Sok problémát vet m é g fel ez az é r t e l m e z é s : szótárunk néhol régi vagy tájnyelvi elemmel m a g y a r á z k ö z n y e l v i t vagy egészen m á s stiláris árnyalatú szóval, m á s h o l — (különösen Klaié Idegen szavak szótára n y o m á n — isme retlen, m o n d v a c s i n á l t , purista horvát szavakkal m a g y a r á z , s a szólárba-ználó valamennyit köznyelvi s z i n o n i m á n a k v é l h e t i . í g y aztán bizonyos m é r t f k b e n elmosódnak a szavak stiláris jegyei é s árnyalatai a szótárhasználó előtt, ami m i n d e n k é p p e n nagy kár. Mindent ö s s z e v e t v e : pontosabban ki kellett volna dolgozni a szerbhorvát magyarázatot, mert é r d e k e s kísérlet, é s — mint mondtuk — általában igen hasznos. A Z ÉRTELMEZÉS Szótárunkban az értelmezés, amint m á r e m l í t e t t ü k é s bemutattuk, bő é s gazdag a j e l e n t é s e k taglalásában, a szókapcsolatok felsorolásában, a p é l d a anyagban. E z t nem ás kell külön s z e m l é l t e t n ü n k , hiszen szótárunk minden oldaláról lehetne rá p é l d á k a t idézni. H e l y e n k é n t talán túlságosan bő is az anyag. Bizonyos, minden nyelvben megtalálható k ö z h e l y e k p é l d á u l kimaradhattak volna. Cövek je čovek, az ember ember; ljudi smo emberek vagyunk; on nije čovek nem ember — ezeket nem is lehet m á s k é p p fordítani. Jelzős szerkezet is akad t é l i e s e n s z ü k ségtelen, c i s t - n é l például čista košulja, čisto rublje, čist tanjir, čist vazduh, čista voda — egyiknek sincs semmilyen j e l l e g z e t e s s é g e , s csak e g y f é l e k é p p e n lehet fordítani. Itt-ott a j e l e n t é s e k széttagolása is túlságosan részletető. F e l lehetne tenni a kérdést: vajon s z ü k s é g e s - e p é l d á u l az említett cist s z ó 24 j e lentésre v a l ó szétboncolása (a Matica szótára m e g e l é g s z i k nyolccal), amikor ez főképp fogalmi tagolás, s a legnagyobb részét ú g y i s tisztá-val fordítjuk? De hát sohase érje nagyobb v á d szótárunkat, mint hogy túl b ő s é g e s benne az értelmezés! A túlságos tagolás k ö v e t k e z t é b e n azonban egy-egy jelontés t ú l m e g y a szó használati körén. Akutan 4. j e l e n t é s e szótárunk szerint: (oStar) éles, hegyes. Á t v i t t 'éles* j e l e n t é s e t e r m é s z e t e s e n v a n akutan-nak, de valóságos, konkrét
'hegyes', 'éles' j e l e n t é s e a s z e r b h o r v á t nyelvben nem .ismeretes. D v o z n a č a n 2. jelentése szóbárunk szerint: {dvostruko značajan) k e t t ő s jelentőségű. E z nyil v á n dvoznačajan volna, dvoznadan-nak nincs ilyen j e l e n t é s e (ha volna, a szerbhorvát é r t e l m e z ő szótárak
pala muva -na medveda (e két utóbbi m e d v é d é n é l sincs), jodnim udarcem ubi'ti dve m ü v e , pásti kao muva u pekmez stb. A botanikád, zoológiai, orvostani azonosítás természetesen s z ü k s é g e s , de arra is kellene gondolni, hogy a szótárhasználók z ö m e nem szakember, tehát őket nem az azonosítás, a t u d o m á n y o s terminus érdekli, hanem a k ö z n y e l v i meg felelő. H a van ilyen — m á r p e d i g sok esetben van —, ennek is helyet kell adni az értelmezésben.
T Á J N Y E L V I É S RÉGI E L E M E K S z ó t á r u n k magyar értelmező részében — n y i l v á n éppen a fent e m l í t e t t tel jességre való t ö r e k v é s k ö v e t k e z t é b e n — v é l e m é n y e m szerint kelleténél több a nyelvjárási é s a régiies elem. A modern lexikográfia általában nem használ fel tájnyelvi elemeket az é r telmezésben, vagy csak egészen k i v é t e l e s esetben, s akkor is e l k ü l ö n í t v e vagy m e g j e l ö l v e a tájszót. A társzavakat általában köznyelvi szavakkal értelmezik, hiszen e g y é b k é n t is ritka eset az, amikor a másik nyelvben is van nyelvjárási változata. Tájszó ajánlása nem is feladata a szótárnak, elég a k ö z n y e l v i é r telmezés, a v a l a m i r e v a l ó m ű f o r d í t ó úgyis m e g t a l á l j a rá a m e g f e l e l ő nyelv járási szót vagy m á s m ó d o n érzékelteti — esetleg é p p e n egy m á s i k szó t á j nyelvi fordításával, m á s nyelvjárása elemmel vagy fordulattal — az eredeti nyelvben l e v ő tájszót. iDe ha m á r közlünk, akkor m e g f e l e l ő m ó d o n jelölni is kell, vagy l e g a l á b b elkülöníteni. Szótárunk sok esetben v i g y á z is erre. J ó a feldolgozás például a k ö v e t k e z ő esetekben: d i ž v a (prov) 1. (muzlica) fejődézsa, sajtár, (prov) z s é t á r . . . ; bak (gyermeknyelvben) itejfog (prov) g u z i . . . ; fiéok féldecis ü v e g c s e (proi?) fit y ó k . . . Ezekben az esetekben — h a nem is o k v e t l e n ü l s z ü k s é g e s — minden képpen hasznos a bájszó, s m e g f e l e l ő m ó d o n meg is van különböztetve. Nagy kár, hogy nem ezt a m ó d s z e r t alkalmazzuk m i n d e n ü t t . N é h o l legalább m a gyarázatul ott v a n a köznyelvi s z ó : d ž i v d ž a n (prov) csuli, csűri ( v e r é b ) . De aztán sok helyen e g y á l t a l á b a n nincsenek m e g j e l ö l v e , é s az é r t e l m e z é s b e n összekeverednek a t á j n y e l v i szavak a k ö z n y e l v i e k k e l ; az e l ő b b i e k hol elöl vannak, hol hátul, hol meg é p p e n a k ö z n y e l v i e k között, ú g y h o g y az avatatlan szótárhasználó valamennyit k ö z n y e l v i n e k veszi. Amper (prou) (uedro) ampa, vödör. — Itt k ö z n y e l v i n e k tűnik fel az „ampa", noha tájszó é s h a j ó z á s i szakszó, egyiket fel kellett volna tüntetni. Gapin fahúzó csákány, capin, g a j m ó — itt egy meghatározásszerű köznyelvi é r t e l m e z é s után egy s z a k s z ó t
értelmezésül, a legtöbb esetben s z ü k s é g t e l e n ü l és jelöletlenül. Istiha se pečenica peće csak lassan! lassan, de biztosan! lassan a testtel! lassan a kereszt tel! — ez az utóbbi megcsonkult s z ó l á s (lassan barát v. p á t e r a kereszttel) nemcsak régies é s tájnyelvi, hanem teljesen fölösleges is három k ö z n y e l v i mellett. Tri janjca udaviše kurjaka sok lúd disznót / farkast győz. — Ebben az esetben egy m i n d e n ü t t ismert szólást teljesen megokoiatlanul ritka tájnyelvi alakkal variálunk, ami azért is m e g t é v e s z t ő , mert ezt szótárakban csak t ö b b é k e v é s b é e g y e n r a n g ú változatokkal szokás tenni, ilyen esetben: egy fecske nem csinál n y a r a t / t a v a s z t ; addig ü s d / v e r d a vasat, a m í g m e l e g / t ü z e s stb. Nek ide mutnom vodom vigye v í z ! ü s s e k ő ! — itt elöl közlünk egy (talán helyű) nyelvjárási szólást, e l ő n y b e helyezve a m i n d e n ü t t használt k ö z n y e l v i v e l szem ben. S one strane katanca a kulcslyukon belül; rács m ö g ö t t — itt is egy n á lunk, s z ű k e b b n y e l v t e r ü l e t e n használt szólást részesítünk ok nélkül e l ő n y b e n . K ü l ö n ö s e n jellegzetes ebből a szempontból szótárunkban a közismert k ö z nyelvi fali mu jedna daska u glavi é r t e l m e z é s e : hiányzik egy deszkája / kereke (nem is egyszer, hanem n é g y s z e r : daska, fali é s glava címszónál, továbbá c e t v r t i - n é l : néma četvrte daske u glavi s m é g itt sem a közismert é s a d e k v á t „nincs k i mind a n é g y kereke" szólással értelmezzük, hanem a deszkával). Itt egy ritka t á j n y e l v i változatot, amely n á l u n k tükörképként a fiatalok be szédjében h a l l h a t ó átt-ott, részesít szótárunk e l ő n y b e n «az egész magyar nyelv területen elterjedt szólással szemben, illetve tesz vele teljesen e g y e n r a n g ú variánssá. K á r volna, h a a nyelvjárási elemek túlságos felhasználása bizonyos m é r tékben provinciális jelleget adna szótárunknak. A mi j u g o s z l á v i a i magyar k ö z n y e l v ü n k a m ú g y ds hajlik a regionalázálódásra, provincializálódásra, nem k e l lene ezt — akaratlanul is — m é g alátámasztani. S z ó t á r u n k bizonyos szempon tokból a nagy magyar k é t n y e l v ű szótárakhoz mérhető, kár volna, ha ebben a tekintetben annyira e l ü t n e tőlük. Elavult, r é g i e s szavakat is t a l á l u n k az é r t e l m e z é s b e n , gyakran megokoiat lanul é s jelöletlenül (főképp Brancsits—Derra szótára n y o m á n . Abahija csótár, d í s z e s l ó t a k a r ó ; n y e r e g t a r t ó — itt jobb lett volna előbb a k ö z n y e l v i t közölni, aztán a ma m á r e l é g ismeretlen r é g i e s osótárt, m é g p e d i g j e l ö l v e . De j e l ö l v e is s z ü k s é g t e l e n például a beleti s z ó é r t e l m e z é s é b e n : fehéredik, fehérré válik, (obs) f e h é r ü l — m a i k ö z n y e l v i s z e r b h o r v á t s z ó t miért é r t e l m e z ü n k régivel? A s z i n t é n m a i é s k ö z n y e l v i dudára s z ó n á l „epres" mellett m e g l e p e t é s s z e r ű e n ezt találjuk: (obs) eperjes. A Brancsits—Derra szótár archaizmusait igazán káűr modem szótárunkba felvenni. Milobruka (prou) 1. (šala) tréfa, (obs) csélcsapos — m i é r t kell egy é l ő tájszót r é g e n elavult s z ó v a l értelmezni? Gluv süket, (obs) siket — nemigen lehet m e g é r t e n i , mit keres itt ez a siket. Hiszen ilyen m ó d o n minden oldalon t u c a t s z á m lehetne régies szavakat, r é g i e s alako kat hozzáfűzni a m a i k ö z n y e l v i szavakhoz. G l a v a 10. é r t e l m e z é s e ez: (izvor) forrás, fej. A s z e r b h o r v á t s z ó n a k ez a j e l e n t é s e nem régies, tehát ha azonos sága miatt k u r i ó z u m k é p p e n — ami k ö z n y e l v i szótárakban nemigen szokásos — fölveszünk egy régi magyar szót, legalább jelölni kellene, mert í g y meg tévesztő. Szólások, k ö z m o n d á s o k mellett is t a l á l u n k h e l y e n k é n t e g é s z e n váratlanul valami elavultat. Gledati komé kroz prste szemet huny vki hibái felett; (obs) keresztül n é z az u j j a i n ; u j j a i k ö z t átnéz -vmit. — Élő m a i szóláshoz i g a z á n fölösleges ilyen archadzmusokat e l ő á s n i csak azért, mert h a s o n l ó b b ; inkább mai váLtozatot kellene hozzáfűzni: e l n é z vkinek vmit. Konac delo krasi m i n den jó, ha a v é g e j ó ; (obs) j ó v é g k ö t i a munka koszorúját — nyúlván azért, mert egy hajszállal jobban h a s o n l í t az eredetihez. E z t sem kellene erőltetni, mert fordításban aligha felhasználható. H a pedig ezer esetből egyben s z ü k s é g van rá, a m ű f o r d í t ó é p p e n ú g y m e g t a l á l j a , mint a szerkesztő.
TULAJDONNEVEK. IDEGEN SZAVAK A h e l y s é g n e v e k és s z e m é l y n e v e k é r t e l m e z é s é h e z fűznék m é g hozzá n é h á n y szót. Azt m á r e m l í t e t t e m , hogy szótárunk, sajnos, csak m u t a t ó b a n közöl n é h á nyat, pedig nagy s e g í t s é g e t nyújthatott volna a szerbhorvát é s a magyar változat azonosításában. É r t e l m e z é s ü k b e n szótárunk minden esetben megis métli a címszó mellett a címszót, .tehát e l ő b b m é g egyszer a szerbhorvát alakot közli, csak a z t á n a magyart (Beograd magyarul: Beograd; Belgrád). E z az óvatoskod ás, köntörfalazás Jugoszláviában, ahol a nyelvi e g y e n r a n g ú s á g nemcsak elv, hanem gyakorlat as, teljesen s z ü k s é g t e l e n . S z ó t á r u n k n a k e tekin tetben határozott elvű. álláspontra kellett volna helyezkednie, s k á r volt meg örökítenie azt a korszakot, amikor Belgrád helyett Beognádat írtunk. M a gyar beszédben, írásban nemcsak s z ü k s é g t e l e n , hanem helytelen ós Beograd, Crvenka, Mali IdoS, ezt nem keltlett volna s z e n t e s í t e n i e szótárunknak. M é g külföldi h e l y s é g n e v e k n é l is tapasztalhatjuk ezt az óvatoskodást: Bratislava Bratislava (hist) Pozsony, (hist) Pressburg. — Pozsonyt nemcsak a régmúlt időkben n e v e z t é k a magyarok Pozsonynak, hanem m a is változatlanul annak mondják, m a m á r a csehszlovákiai magyarok is. (Prossburgnak pedig sohasem mondták magyarul, mit keres ez itt?) A s z e m é l y n e v e k k e l h a s o n l ó a helyzet. A k i megkeresi szótanunkban a D r a guíin nevet, az n y i l v á n a r r a kíváncsi, hogy ennek magyarban mi felel meg, teljesen fölösleges tehát m e g i s m é t e l n i (Dragutin magyarul: Dragután; Károly). A s z ü k s é g t e l e n i s m é t l é s helyett inkább több helyet kellett volna adnunk hely s é g n e v e k n e k is, s z e m é l y n e v e k n e k is, nagyobb haszon származott volna belőle. Hadd szóljunk most az idegen, n e m z e t k ö z i szavaknak az értelmezéséről. Szótárunk ebben n é m i k é p p eltér a magyar lexikográfiái gyakorlattól, amint tájékoztatójában kifejtettük. Nem mintha ebben teljesen e g y e d ü l állnánk. Sauvageot írja k i t ű n ő magyar—francia szótárának e l ő s z a v á b a n : „A szótár használója e l ő t t feltűnhet, hogy sok olyan idegen s z ó t is közlünk, amelyeket a magyar n y e l v h a s z n á l a t b a n fölöslegeseknek é s k e r ü l e n d ö k n e k tartunk. E z t azért tartjuk s z ü k s é g e s n e k , mert az ilyen idegen szavak a francia nyelvben •is használatosak, de alakjuk, kiejtésük e l t é r a s z ó magyarosan h a n g z ó a l a k jától. A franciáiul b e s z é l ő idegen é p p a z ilyen szavak h a s z n á l a t á b a n k ö v e t el gyakran hibát." Mi e l l e n k e z ő szemszögből, de ugyanabból a m e g g o n d o l á s b ó l tüntetjük fel az idegen szavaknak a magyarban használatos alakját, akkor is, amikor ez a k ö z n y e l v b e n ritka, ment van k ö z k e l e t ű magyar megfelelőjük. S z ü k s é g e s n e k (tartottuk ugyanis, hogy a szótárhasználó megismerje a szerb horvát átírás miatt nehezen f e l i s m e r h e t ő nemzetközi szó eredeti vagy helyes magyar átírásű alakját. E z természetesen sok nehézséggel jár, s nem is sikerült m i n d e n ü t t a leg alkalmasabb m ó d o n megoldani. J ó a feldolgozás a k ö v e t k e z ő esetekben: egzemplaran m i n t a s z e r ű , p é l d á s (obs e x e m p l á r i s ) . Itt az idegen s z ó zárójelbe tétele é s régiesnek m i n ő s í t é s e korlátozza használatát, de megmutatja a szótár használónak a magyar átírásos alakját. Apologet apologéta 1. {branüac hriéćanstva) h i t v é d ő , h i t v é d e l e m m e l foglalkozó s z e m é l y 2. (fig) vmilyen eszme védője — itt az idegen e l ö l van, mert magyarban is ez az erre a k é t foga lomra h a s z n á l t s z ó . Deficit 1. {manjak} (költségvetési, pénztári) h i á n y 2. fellebbez 2. (pozivatí se na 5to> hivatkozik vmlre • (apellál) — mert e l s ő j e l e n t é s é b e n csak r é g e n volt é s a jogi nyelvben h a s z n á l a t o s az Idegen szó, tehát csak a második j e l e n t é s h e z kellett volna hozzáfűzni zárójelben.
Aspirant 1. vmire törekvő, vmit elérni s z á n d é k o z ó személy 2. (kandidat, pripravnik) pályázó, folyamodó, jelölt • aspiráns — ez. sem helyes, mert az á l talában vmire törekedő s z e m é l y r e nem mondjuk azt, hogy aspiráns, tehát csak a második jelentésnél kellett volna feltüntetni. Az idegen szavak é r t e l m e z é s é n e k ez a módja tehát szintén sok problémát rejt m a g á b a n . De a továbbiakban ezen ás lehet m é g javítani.
SZÓLÁSOK,
KÖZMONDÁSOK
Szótárunk a közönséges szókapcsolatokon kívül több szólást, szóláshasonlatot és k ö z m o n d á s t is tartalmaz, mint a szerbhorvát v e z é r n y e l v ü szótárak. E te kintetben sok magyar k é t n y e l v ű szótárt is felülmúl. A szólásmondások értelmezése — a tájnyelvi és régies elemek fent említett megokolatlan fel használását nem tekintve — általában igen j ó . Csak e g y - k é t m e g j e g y z é s t fűzök hozzá. E g é s z e n ritka eset az, ha szótárunk nem közöl m e g f e l e l ő eredeti magyar szólást, közmondást, vagy nem ad legalább j ó fordítást. A z é r t ilyen is akad. Sijala je baba bar da je babi zauvar — ennek a Vuk Karadžić g y ű j teményéből való kotori k ö z m o n d á s n a k m á r nem ismerjük az é r t e l m é t (való színűleg emiatt nem vette föl a két szerbhorvát értelmező szótár), mi m é g i s közöljük egy suta, szó szerinti fordítással (kölest vetett n a g y a n y ó , haszna lesz majd belőle), amiből nem v i l á g l i k k i semmi. H a s o n l ó ez is: despet babi dušu gubi a dac megeszi az öregasszony lelkét — ebből a n e h é z k e s é s semmit m o n d ó fordításból sem okosodik k i senki. E z azonban ritka eset, szótárunk általában körültekintéssel válogatja meg a szólásmondásokat, s jól értelmezi őket. Csak az a kár, hogy nem mindig világlik ki, egyszerű fordítás-e az é r t e l m e z é s , vagy pedig eredeti magyar szólás, pedig ez is fontos. E z t a k ö z m o n d á s t például: kamen po kamen palača, zrno po zrno pogača (a k é t mondat ugyan fordított sorrendben van V u k g y ű j t e m é n y é b e n , s ú g y is szokás mondani, de nem ezért idézzük), í g y értelmezi szótárunk: követ köre, palota lesz belőle; sok kicsi sokra megy. A z egyik n y i l v á n fordítás (mégpedig igen ü g y e s , de a k ö z m o n d á s n a k csak egyik feléé), a m á s i k pedig eredeti, a d e k v á t magyar k ö z m o n d á s . A fordítás ilyenkor csak zavar, de ha m á r alkalmazzuk, zárójeLbe kellene tenni, vagy m e g j e l ö l n i — ahegy e g y é b k é n t szoktuk is — hogy: szóról szóra. Ritkán, de az is előfordul, hogy szótárunk félreismer valamilyen kapcsolatot. Četa mala ali odábrana — ez valószínűleg idézet valami költeményből (hiszen érzik rajta a tízes), m é g i s k ö z m o n d á s n a k v é l t e a szerkesztő, é s így fordította: kicsi a bors, de erős. Pedig ez n y i l v á n semmi m á s , mint: kicsiny, de jól m e g v á logatott csapat. E z t a m o n d á s t pedig félreértettük: ni sve gore posijeéx, ni bez drva doma dóéi n é h a jobb a fél, mint az egész — mert itt nem a kevesebbel való beérésről, hanem a v é g l e t elkerüléséről van s z ó (ne treba preterivati — í g y m a g y a r á z z a a szerb a k a d é m i a i szótár is), tehát ez az é r t e l m e : nem kell egyik végletből a m á s i k b a csapni. Megesik aztán, hogy ugyanazt a közmondást két helyen k ü l ö n b ö z ő k é p p e n értelmezi szótárunk: nisu mu sve köze na broju — a broj é s a koza címszónál. E z a n é h á n y m e g j e g y z é s azonban semmit sem von le a sok-sok száz szólás és közmondás felkutatásának és é r t e l m e z é s é n e k értékéből. NYELVHELYESSÉG,
HELYESÍRÁS
Hadd mondjunk m é g n é h á n y szót a n y e l v h e l y e s s é g r ő l . Szótárunk általában ü g y e l rá, csak itt-ott található benne egy-egy szépségfolt. Cini ti áge 5. jelen tése: (iznositi) képez, (ki)tesz vmennyit to skupa čini dvesta dinára ez ö s s z e s e n
kétszáz dinár — ebben az esetben a „képez" magyartalan; kétszáz dinárt k é pez, ez szerencsére m é g hibának is e l é g ritka a magyarban. Krutiti igénél: šta se tu krutiš mit vágsz ú g y fel?! mit feszítesz ennyire?! — a „felvág" nyugod tan elmaradhatott volna, mit hencegsz? mit pöffeszkedsz? sokkal helyesebb ds, kifejezőbb is. Cuslek címszónál: skakati iz éusteka
*
*
Szeretném, ha az elmondott észrevételek ellenére, vagy é p p e n azért, mivel ezek az észrevételek nem a l a p v e t ő dolgokra, hanem t ö b b é - k e v é s b é részlet kérdésekre vonatkoznak, az a b e n y o m á s maiadna az o l v a s ó b a n , hogy s z ó t á runk, a jugoszláviai m a g y a r s á g n a k ez az első igazán nagy lélegzetű t u d o m á nyos vállalkozása, a legszigorúbb m é r c é k k e l m é r v e is m e g á l l j a a h e l y é t , s nem egy tekintetben oda sorol ható a gazdag h a g y o m á n y o n alapuló, h a s o n l í t h a t a t lanul nagyobb é s k é p z e t t e b b k á d e r által k é s z í t e t t m á s magyar k é t n y e l v ű s z ó tárak közé. Egyik bizonyítéka ez annak, hogy a magunk erejéből is telik j e lentős vállalkozásokra, s hogy a jugoszláviai m a g y a r s á g m i n d i n k á b b felnő nagy feladataihoz.
