Szeptember-október
Zöldséges Gyümölcsös Szőlő Szántóföld
Zöldséges
Szeptember már általában a betakarítás a legfontosabb tevékenység a zöldségesben, de azért néhány kártevőre és kórokozóra még érdemes odafigyelni. A bagolylepkék későbbi nemzedékei még komoly károkat okozhatnak a káposztafélékben, a paradicsomban, a paprikában és a másodvetésű zöldbabban. Ellenük Dipeles permetezéssel vagy Trichoplus kapszulák kihelyezésével védekezhetünk. Nedves őszi időjárás esetén a burgonyavésszel gyűlhet meg a bajunk. Paradicsomban a szokásosnál sűrűbb 1:1 arányban vízzel hígított tejet használhatunk megelőzésre. A Bordói levet inkább burgonyában alkalmazzuk, mivel foltossá teszi a termést. Ha a salátában felüti a fejét a szürkepenész, terjedését kéntartalmú szerekkel állíthatjuk meg. Akik használják a Vetési Naptárt, azok javíthatják a termés eltarthatóságát azzal, hogy a gyökér-növények, mint a tárolásra szánt sárgarépa, hagyma, cékla, burgonya betakarítására lehetőleg gyökér-napot választanak. A káposztafélék csoportjába ugyan levél-növények tartoznak, de ha tárolni is akarjuk a termést, akkor betakarításra virág- vagy termésnapot válasszunk, így az áru nem lesz romlékony. Hasonlóan kell eljárni, ha a káposztát savanyítani akarjuk. Az eltevésre szánt paprikát, paradicsomot, padlizsánt, uborkát lehetőleg termésnapon a reggeli órákban szedjük le és még aznap főzzük is be. A kihúzott napok sem betakarításra, sem konzerválásra nem alkalmasak. A termésszedés után mindig szedjük le a beteg terméseket is és távolítsuk el a beteg töveket a parcellából így jelentősen lassíthatjuk a betegségek terjedését. Soha se szedjük egy edénybe a beteg és az egészséges termést. A betakarított termés feldolgozását a lehető legrövidebb időn belül végezzük el. A tárolásra szánt termést válogassuk át. Vegyük ki a beteg, sérült vagy ütődött példányokat. Tisztítsuk meg alaposan a megtermelt növényeket. Azután szikkasszuk le róluk az összes nedvességet, majd hűvös, szellős helyen hagyjuk egy kicsit kihűlni, és csak ez után tegyük be a tárolóba. A hideg pincébe vagy verembe betett meleg termény felületén kicsapódik a pára, és a termés menthetetlenül megromlik. A pincét minden ősszel a tárolás megkezdése előtt ki kell fertőtleníteni meszeléssel. Ha a padozat földes, akkor híg mésztejjel öntözzük be a takarítás után. A céklát és a burgonyát tárolhatjuk zsákban vagy ömlesztve. Mindkét esetben ajánlatos a megfelelő szellőzés biztosítása érdekében a termény alá raklapot tenni és arra fektetni a zsákokat. A befulladásra hajlamosabb növényeket – mint a sárgarépa, a petrezselyem gyökere és a zeller – hagyományosan tiszta homok közé szokás tenni. A minden alkalommal friss homokot kell hordani a tárolóba. Saját tapasztalataink alapján kedvezőbb megoldás a száraz szalma közé tenni ezeket a gyökérféléket. Ugyanis a különféle rothadást okozó kórokozók terjedése a
szalmában sokkal lassúbb. A szalma másik előnye, hogy könnyebben mozgatható és tavasszal komposztálható. A hagymát ne tároljuk pincében, hanem valamilyen alacsonyabb páratartalmú helyet keressünk neki. Az sem baj ha fagy éri, ha ott olvad ki ahol megfagyott. Melegebb helyre vinni azonban nem szabad, mert a hirtelen kiengedő hagyma megromlik.
A káposztafélék betakarítás előtti időszakában a bagolylepkék okozhatnak kárt az ágyásokban, ellenük Dipellel védekezünk, lehetőleg éjszaka használjuk a szert, mert akkor bújnak elő, valamint varádics és fehérüröm forrázatot öntözzünk a növények köré a talajra. A fenyegetett növény körül kapáljuk meg a talajt. A káposztafélék szedésére száraz időt válasszunk. Csak egészséges, kártevőktől mentes, a fölösleges levelektől megtisztított, tömött káposztafejeket tároljunk. A szedésre száraz időt válasszunk. Lehetőleg a fejeket nyomás, sérülés ne érje. A betakarítás után a területen a növénymaradványokat semmisítsük meg, ezáltal az áttelelő kártevők, kórokozók számát csökkentjük.
A paradicsom, paprika, burgonya esetén folyamatos lehet a paradicsom- és a burgonyavész fertőzése. Tejes permetlevet használjunk (4 liter tej, 2 liter víz). Takácsatkák ellen káliszappannal védekezhetünk. Burgonyában a burgonyabogár lárvái okozhatnak gondot, amelyek ellen Bacillus Thuringiensis tartalmú szert használhatunk. Szeptemberben a paradicsom és a paprika szedésekor fontos, hogy csak egészséges termést szüreteljünk, ugyanakkor a beteg, károsított terméseket ne hagyjuk a sorok között, mert további fertőzési gócokat alakíthatnak ki. A burgonya felszedésére száraz időszakot válasszunk. A tárolás előtt válogassuk át a gumókat. A betakarítást követően a növénymaradványokat távolítsuk el a területről.
A bab betakarítása után a növénymaradványokat távolítsuk el a fenésedés, és a babrozsda miatt. A vetőmagnak szánt babot a betakarítás után néhány napra szobahőmérsékletű helyen tároljuk és kövessük nyomon a babzsizsik esetleges jelenlétét. Ha ablakosodást észlelünk a babon, akkor válogassuk át a magokat. Az étkezésre szánt babot pedig vigyük alacsony hőmérsékletű helyre és felhasználásig ott tároljuk. Ezzel a babzsizsik tárolás alatti elszaporodását akadályozzuk meg, ugyanis alacsony hőmérsékleten a zsizsikek elpusztulnak. A másodvetésű bab és borsó szedését követően ne hagyjunk növényi maradványokat a területen, ezzel akadályozzuk meg a lisztharmat, rozsda, levélfoltosság és a babfenésedés áttelelését.
A petrezselyem és a sárgarépa felszedése lehetőleg száraz időben legyen. A felszedett terményt válogassuk ki. A betakarítás után visszamaradó növénymaradványokat távolítsuk el. A tárolásra szánt hagyma teljes beérését várjuk meg. A felszedésre meleg, száraz idő a legjobb. A nyaki rész teljes beszáradását száraz időben 1-2 napig tartó szikkasztással segíthetjük elő. Válogassuk át a betakarított terményt. A tárolóhelyiség 0-2oC-os legyen, és kb. 60-65%-os relatív páratartalmú. Szeptember elején és közepén a salátaágyásokban csapadékos, nedves időszakban károkat okozhat a szürkepenész, ekkor kéntartalmú szert használhatunk. A sóska és a spenót ágyásokban a bagolylepkehernyók károsíthatnak, Bacillus Thuringiensis tartalmú szerrel védekezhetünk ellenük. Oldal elejére »
Gyümölcsös
Ebben az időszakban rajzik másodszor a kaliforniai pajzstetű. Ellene kenőszappanos víz permetezése javasolt. A kis- és nagy téli araszolók ellen a fák törzsét kenjük be egérfogó ragasztóval a fák törzsét mintegy 10-15 cm szélesen. A ragacsba beleragadnak a röpképtelen nőstények és nem tudnak a fa koronájába felmenni petézni. A gyümölcsök szüretelése közben ügyeljük arra, hogy fölösleges sérüléseket ne okozzunk, mivel ezekkel kaput nyitnánk számtalan kórokozónak. A gyümölcsöket mindig száraz időben szedjük. Akik használják a Vetési Naptárt, azok válasszanak termésnapot a betakarításra. Szedésközben vigyázzunk rá, hogy ne keletkezzenek a termésen sebek. Ne törjük a leszedett termést. Lehetőleg már szedés közben válogassuk ki a beteg példányokat. Az egészségeseket pedig rögtön tegyük a végleges tároló rekeszekbe. Sose tároljunk együtt gyümölcsféléket zöldségfélékkel, mert a közös tárolás mindkettő számára káros. A kajszi- és őszibarackfákat október végén a tafrina és a levéllyukacsosodást okozó gomba áttelelésének megakadályozására permetezzük meg réztartalmú szerrel. Az esetlegesen előforduló moníliás gyümölcsmúmiákat szedjük össze és semmisítsük meg. A kajszi fákat ne metsszük télen, hogy a gutaütés okozta fapusztulást elkerüljük. A málnásban a letermett vesszők eltávolításának komoly növényvédelmi jelentősége is van. A málna-gubacsszúnyog által károsított dudoros vesszőket valamint a vesszőfoltossággal fertőzött vesszőket is vágjuk ki és égessük el őket. Minden gyümölcstermő növénynél fontos a lehullott lomb összegyűjtése és komposztálása. A kórokozó gombák tavaszi fertőzése csökkenthető ezzel. Hasonló célt szolgál a fák alatti terület felásása, mivel így az avarban telelő kártevők és kórokozók áttelelését meg tudjuk akadályozni. Biodinamikusok az év lezárásaként október végén november elején, amikor már minden más munkával végeztek a gyümölcsösben, permetezzék meg a fák alatti területet és a fák vázágait humuszpreparátummal. Alma, körte
Védekezés
Hatékony tavaszi és nyári védelem után sem a varasodás, sem a lisztharmat nem okozhat komolyabb gondokat. A rovarkártevők közül azonban az almailonca hernyói még szeptemberben is károsíthatnak. Esetenként szükségessé válhat az aknázómolyok, almamoly, sodrómolyok elleni védelem, ekkor Bacillus Thuringiensis tartalmú szer használhatunk. A kis és a nagy téliaraszoló kora tavaszi fertőzését úgy tudjuk elkerülni, ha a fák törzsére hernyóenyves övet helyezünk fel. 15-20 cm széles papírövek középső 10-15 cm-es részét kenjük be ragasztóval, amely kenőszappan és fakátrány keverékéből áll. Ebbe beleragadnak és elpusztulnak a repülni nem tudó szárnyatlan nőstények, ezzel megakadályozzuk a fán való peterakásukat, és a következő évi kora tavaszi hernyók általi lombrágást. Az öveket november végéig, december elejéig hagyjuk kint a fákon. Az almamoly-öveket október közepén távolítsuk el a törzsről. A kaliforniai pajzstetű második lárvanemzedékének rajzása erős lehet, ez ellen a kártevő ellen káliszappannal védekezzünk: 20 dkg káliszappant 10 liter vízben feloldunk, és hígítás nélkül használjuk.
Szüret Október végén, lombhullás után a lehullott lombot távolítsuk el a fák alól, mert jelentős mennyiségű kártevő, kórokozó áttelelését tudjuk így megakadályozni, úgymint a varasodás, levélfoltosság, aknázómolyok és az almamoly. A fák alatti részt ássuk fel, így az ott maradó kártevők és kórokozók áttelelését megakadályozzuk. A felszedett avart komposztálhatjuk. Vágjuk ki a koronából a fertőzött, idős, száradt ágakat. A gyümölcsmúmiákat szedjük le a fákról. A fákat lombhullás után réztartalmú szerrel permetezzük le. A szüret lehetőleg ne nedves, harmatos időben történjen. Gyümölcsszedéskor ügyeljünk arra, hogy ne sértsük a korona vázrendszerét, továbbá óvjuk a gyümölcsöt a nyomástól, hiszen a raktározás folyamán igen jelentős kárt okozhatnak a sérüléseken megtelepedő kórokozók. A termést szedés közbe, vagy közvetlenül utána válogassuk át. Lehetőleg naponta szedjük fel a lehullott gyümölcsöt. A néha igen jelentős darázskártételt csapdázással csökkenthetjük. A tárolóhelyiség hűvös és levegős legyen, a legoptimálisabb a 3-5°C, a páradús környezet kedvez a gombás betegségek kialakulásának. A szüret után a varasodás visszaszorítása érdekében a fákat réztartalmú szerekkel permetezzük, amely a következő évi védelmet szolgálja. A takácsatkák a meleg, száraz időjárás esetén felszaporodhatnak, az erjedő csalánlé, és a kéntartalmú szerek gyérítő hatással vannak erre a kártevőre.
Őszibarack
Szeptemberben a keleti gyümölcsmoly utolsó nemzedéke veszélyezteti, ellene Bacillus Thuringiensis tartalmú szerrel védekezhetünk. Helyezzük ki a hernyóenyves öveket az araszolólepkék ellen. Az esetlegesen előforduló moníliás gyümölcsmúmiákat szedjük össze és semmisítsük meg. Október végén a fákat a tafrina és a levéllyukacsosodás áttelelésének megakadályozására réztartalmú szerrel lemosásszerűen permetezzük.
Kajszi
Védekezés
Levéllyukacsosodás áttelelése ellen réztartalmú szerrel védekezzünk. A lombot be kell forgatni és eltávolítani a fa alól. A kajszifákat ne metsszük a téli hónapokban a kajszi-gutaütés miatt!
Egyéb gyümölcsök
Októberben a csonthéjasoknál is helyezzük ki az araszolók ellen a hernyóöveket. A fákon maradt moníliával fertőzött gyümölcsmúmiákat távolítsuk el. Lombhullást követően a következő évi tafrinafertőzés, levéllyukacsosodás, és gutaütés megelőzése miatt érdemes a fákat rézoxiklorid hatóanyagú szerrel lepermetezni. A fák alatti lehullott leveleket komposztáljuk, vagy égessük el. A dió gnomóniás levélfoltosságot okozó gomba a fertőzött, lehullott levelekben telel át, a tavaszi fertőzés veszélye a lehullott levelek megsemmisítésével számottevően csökkenthető. A málnaültetvényben legfontosabb őszi növényvédelmi munka a letermett vesszők eltávolítása. A vesszőfoltossággal fertőzött málnavesszőket legcélszerűbb elégetni, a rovarkártevők közül a málna-gubacsszúnyog elleni védelem alapja is a károsított vesszők megsemmisítése, amely kártétele dudorokról könnyen felismerhető. A bogyós termésűeknél a lehullott lomb eltávolításával a következő évi fertőzéseket jelentően csökkenthetjük. A szamócaágyásokban a levélfoltosságok kialakulása és a sodrómolyok hernyói ellen védekezzünk réz illetve Bacillius Thuringiensis tartalmú szerekkel. A csapadékos, nedves idő kedvez a meztelen csigáknak, kártételük megakadályozása érdekében a védendő növény köré égetett mészport, vagy kormot szórjunk, riasztó számukra a fokhagymalé. A lombhullás alatt szedjük össze a lombot itt is, mint más gyümölcstermő növénynél, ezzel a károsítók áttelelését csökkentjük. A ribiszkebokrokat a kaliforniai pajzstetű ellen védjük, és az üvegszárnyú ribiszkelepke által a fertőzött vesszőket távolítsuk el. Oldal elejére »
Szőlő
Szüreti időben a madarak gyakori vendégek az ültetvényben. A seregélyek és a rigók száraz, meleg időben vízhiány miatt gyakran megtámadják a fürtöket. A kártételt lényegesen mérsékelhetjük, ha a szőlősorok közé vízzel telt edényeket helyezünk el, vagy emberi fogyasztásra már nem alkalmas, darabokra vágott görögdinnye is eltereli figyelmüket a fürtökről. Védekezhetünk úgy is, hogy a fürtöket hálóval takarjuk, ez elsősorban a kiskerti csemegeszőlőknél lehet kivitelezhető. A darázskártétel megelőzésére helyezzünk ki darázscsapdákat, amely egy szűkülő szájú üveg, és benne ecetes cukros víz legyen. A hagyományos, karós művelésű, sík vidéki szőlőkben ellenőrizzük a kötözéseket. Kössük fel, az esetleg földre lógó fürtöket, hogy ne szennyeződjenek be, mert könnyen megtelepszik rajtuk a szürkepenész. A lisztharmat és a szürkerothadás ellen kéntartalmú szert, a peronoszpóra ellen réztartalmú szert használjunk (természetesen be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időt!). Kora ősszel a leveleket ritkítsuk ki ott, ahol a fürtöket erősen árnyékolják. Lombhullás után a lehullott leveleket azonnal gyűjtsük össze, ezzel is csökkenteni tudjuk a lisztharmat, peronoszpóra, orbánc, és a fakórothadás következő évi kártételét. A leszüretelt tőkéken maradt fürtöket gondosan szedjük össze, égessük el a lehullott beteg levelekkel együtt. A megtisztított tőkéket érdemes réztartalmú szerrel egy bő vizes lemosópermetezésben részesíteni. Csapadékos időjárás esetén ez a két betegség fokozottan jelentkezik, ekkor nem szabad késlekedni a szürettel, mert az egész termésmennyiséget tönkreteheti. Gyümölcsszedéskor vágjuk ki a fürtből a fakó-, és szürkerothadással fertőzött részeket, csak a laza fürtöket tároljuk. A sérült, repedezett héjú bogyókat szedjük ki, mert a raktározás során fertőző kórokozók sebzéseken át jutnak a bogyókba. Az ideális tárolási hőmérséklet 2-3°C. Oldal elejére »
Szántóföld
Az ősz a betakarítások és az őszi kalászosok és más áttelelők (repce, őszi mák) vetésének ideje. A betakarítási időpontját előre nem lehet naptár szerint időzíteni. Alapvető a termény érettsége – a tárolhatóság szempontjából legfontosabb a nedvességtartalom. A betakarítás során is cél a veszteségek csökkentése, az optimális időpont meghatározása nagy tapasztalatot igényel. A veszteség fogalomkörébe tartoznak a különféle kártevők okozta veszteségek – lehetnek madarak vagy rágcsálók okozta károk, melyek ha késlekedünk a betakarítással, napról napra fokozódnak (pl. napraforgó) a tömegével megjelenő madarak riasztására kevés a lehetőség. A fokozatosan érő növényeknél – pl. köles – az érés középidejének meghatározása nehéz, cél az aratási veszteségek csökkentése, s ne feledjük, az elhullott magvak az elkövetkező években gyomosítani fognak (pl. napraforgó, köles). A "kármentés" egyik módszere a tarló legeltetése (birka, kecske stb.), melyek nem csupán az elhullott terményt, de a gyomokat is gyérítik. Csapadékos időjárás esetén a tarlóhántásból kikelő magvak zöldtrágyaként visszaforgathatók. A tarlómaradványok elbomlásához csapadék mellett hő is szükséges, így a talajoltó anyagok csak a fentiek megléte esetén fejtik ki hatásukat. Az őszi vetésű növények esetén is hasonló növényvédelmi és agrotechnikai szempontokat kell figyelembe venni mint általában, azonban kiemelném a fontosabbakat:
elővetemény tulajdonságai, magágy állapota – vetésforgó! fajtaválasztási szempontok: betegség-ellenállóság, télállóság, bokrosodási hajlam – gyomelnyomó képesség – megfelelő csíraszám – állománysűrűség megfelelő vetési idő megválasztása, melyet a szakirodalom időszak szerint megjelöl ugyan, de az "időszakon" belül a legmegfelelőbb vetési időpont kiválasztása a mi döntésünk: a magágy nedvességtartalma meghatározó; kedvező az egyenletesen nedves talaj, melyben a vetőmag napokon belül kicsírázik és kihajt, kevésbé kedvező a teljesen száraz talaj, melyben a vetőmag kiszolgáltatott a rágcsálóknak és a magvakat kereső vadaknak.
Kedvezőtlen azonban, ha a magágy "kevert" nedvességtartalmú, mert az esetlegesen megduzzadó, kicsírázó magvak további csapadékhiány esetén kiszáradnak, elromlik csírázóképességük. Egészséges vetőmag: tisztaság – fertőzésmentesség. Ellenálló fajták esetében a vetőmag kezelése, csávázása szükségtelen. A "rezes" magkezelést körülményessége miatt kevesen alkalmazzák, bár egyedüli megengedett módszer a kőüszög fertőzés ellen. Veszélye, hogy a réz csírázásgátló, -ölő hatású lehet, ezért a csávázó oldat töménysége ne legyen 1%-nál nagyobb! (Recept: 100 l vízhez max. 1kg rézgálic = csávázó oldat; dózis: 1q vetőmaghoz 1520 l a fenti oldatból). Külföldön elterjedt a vetőmag kezelése különböző "védő" (kórokozó-antagonista) mikroorganizmusokkal, melyek hazánkban még nem ismertek, engedélyezett készítmények híján.
Rasztik Viktória – Földi Mihály A Biokultúra 2001/5, 2002/5, 2004/5 és 2005/5 nyomán összeállította: Mihalec Hedvig
