szeptember III. évfolyam 9. szám Ára: 945 Ft VILÁG Ügyvéd felelőssége ügyészi szemmel Nyári örömök Jogi és kommunikáció

2009. szeptember III. évfolyam 9. szám Ára: 945 Ft

Ü

VILÁG

Ügyvéd felelőssége ügyészi szemmel Nyári örömök Jogi és kommunikáció

TARTALOM

SZAKMA

4

20

6

SZABADIDŐ

Túlságosan formalizált a közbeszerzés A szakma „napszámosainak” is érdekképviseletet biztosítana a KÖSZ

Köszöntő Egy rövid történettel nem lehet öszszefoglalni egy teljes szám tartalmát, de azért tennék rá egy kísérletet. Egy ügyvédet neki nem tetsző okiratszerkesztésen kapott egy ügyész. Megpróbálták megbeszélni, hiszen fontos a jó kommunikáció, de a kezdeti nehézségeken nem sikerült felülemelkedni, ezért az ügyvéd kénytelen volt Laoszba menekülni. Természetesen rátaláltak, ezért tuk-tuk-kal, majd speedboaton kísérelt meg egérutat nyerni. A csónakos – aki a kormányzás mellett nem átallott száriban táncolni – majdnem elütött egy veszélyeztetett laoszi sziklapatkányt, ahogy az megkísérelte átúszni a folyót. Aztán, hogy hogy nem, egy dzsungelből küldött teniszlabda léket ütött a hajón, így emberünk beesett a vízbe, elfogták, és visszaküldték Magyarországra. Ott csináltak róla több képet, többek közt profilból is. Természetesen kiderült az ártatlansága. Megkönnyebbülésében elment golfozni, megkóstolta a kóser sáskát és elhatározta, hogy ezentúl közbeszerzéssel fog foglalkozni. Ha valamit kifelejtettem volna – járjanak utána!

Üdvözlettel: dr. Szilvási Miklós felelős szerkesztő

Tájékoztató Az ÜgyvédVilág magazin egy példányban továbbra is ingyenes valamennyi magyar ügyvéd számára. Nem ügyvédek, valamint ügyvédek számára az ingyenes példányon felül további példányok 900 Ft + áfa összegért rendelhetők meg a Kiadónál.

PORTRÉ „Az Egészségszigetre még nem érkezett meg Péntek” Ábrahám László a tisztesség, az anatómia és a jog kapcsolatáról

A profilalkotásról II. rész

24

Tenisz és jó társaság Beszámoló a IV. CompLex Jogász Open-ről KARRIER

7

Néhány személyes ügyészi gondolat az okiratot szerkesztő ügyvéd büntetőjogi felelősségéről

26

Tradíció új köntösben A Clifford Chance új arca: Lakatos, Köves és Társai

ÜGYVÉDHOBBIK

11

A jogi szakma egyre nyitottabb a kommunikáció iránt Beszélgetés a Capital Communications vezetőivel

13

A vagyonadótörvény másik arca

29

Golfozás

UTAZÁS

30

Üdvözlet Laoszban! Speedboat és a világ legmagasabb kifutópályája

ÉLETMÓD

31

Mitől kóser a kóser?

16

Kamaszkorba lépett a közbeszerzési törvény A Schönherr Szécsényi Ügyvédi Iroda szakvéleménye

HAJÓZÁS A 41. Kékszalag Európa legnagyobb tókerülő versenye – a Yacht Life magazin rovata

33

KULTÚRA Nyári örömök avagy Garbarektől 1956-ig

35 18

E-polgár e-világban e-kérdések körül Gyorsuló paradigmaváltás az e-hitelesség világában

TUDOMÁNY

37

Noé modern bárkája

Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztők: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós Elérhetőségünk: [email protected] Nyomdai előkészítés: László Ágnes, Filei Nikoletta Nyomdai munkálatok: BLACKPRINT Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Fekete Attila ügyvezető igazgató Hirdetésfelvétel: (40) 464-565; [email protected] ISSN 1789-2430

ÜgyvédVilág ■ 2009. szeptember

3

SZAKMA

II. rész

A profilalkotásról Az ÜgyvédVilág előző számában azt ígértük, hogy érdekes (értsd: hátborzongató) bűnesetek kapcsán igyekszünk majd ősszel bemutatni mindazt, ami alapján megérthető a profilalkotás kriminalisztikai módszere.

Talán mindenki olvasta Agatha Christi ABC gyilkosságok c. krimijét, illetve látta a Bárányok hallgatnak c. filmet. Hasfelmetsző Jack-ről is valamennyien hallottunk. Vajon azt tudjuk-e, hogy a több mint 100 évvel ezelőtti sorozatgyilkosság feltehető elkövetője egy festő volt. Patrícia Cornwell írónő szerint megnyugodhat az angol királyi család, mert a DNS-vizsgálatok szerint nem egyik rokonuk, vagy netán Viktória királynő orvosa volt a gyilkos, hanem Walter Richard Sicker, a művész, akit már 28 éves korára elismert impresszionista festőként tartottak számon. Az orvos egyébként azért volt gyanús, mert a holttestekből sebészi pontossággal vágta ki az elkövető a szerveket, a vesét és a szívet például. Patrícia Cornwell 70 ezer dollárt ruházott be azért, hogy közelebb kerüljön Sicker személyéhez. Persze nem művészeti érdeklődésből vásárolta meg Cornwell 70 ezer dollárért a festő 30 képét, és dolgozóasztalát, hanem azért, mert következő krimijéhez kívánt adatokat gyűjteni. A festőre vonatkozó „szakirodalom” tanulmányozása közben feltűnt az írónőnek, hogy Sickert ízlése nem volt hétköznapi, hanem kifejezetten a morbiditás felé hajlott. A whitechapeli gyilkosságok után festett képei ugyanis arra utalnak, hogy köze lehet a hasfelmetszésekhez. Gyanúja a DNS-vizsgálatok elvégzése után beigazolódni látszott.

4 ÜgyvédVilág ■ 2009. szeptember

A molekuláris biológia híres professzora, Ian Findlay olyan új módszert dolgozott ki, amely alkalmas a régmúltban keletkezett anyagok vizsgálatára is. A hagyományos módszerhez képest ez abban tér el, hogy jóval kevesebb mennyiségű szövet is elegendő a következtetések levonásához. A kutató Londonban vizsgálta meg Hasfelmetsző Jack azon leveleit, amelyeket a bűntények elkövetésekor küldött a Scotland Yardnak. (1961-ig voltak itt, azóta a Nemzeti Levéltárban őrzik e fontos irományokat.) Az elfogulatlan szakemberek nem osztják Patrícia Cornwell véleményét, mivel a DNSvizsgálat mindössze annyit derített ki, hogy a festő feleségének levelén, illetve Sickert rendőrségnek címzett borítékján csekély DNS-azonosság figyelhető meg. Abban sem lehetünk bizonyosak, hogy a leveleket egyáltalán Hasfelmetsző Jack írta, mivel az egyikről később kiderült, hogy azt valójában Tom Bulling újságíró fogalmazta, mert így akart híres lenni. Annak is kevés a valószínűsége, hogy a festő a felesége által írt leve-

lek borítékjára maga nyalta volna fel a bélyeget. Bár a Jack the Ripper néven hírhedtté vált sorozatgyilkost sohasem kapták el, az akkori nyomozóknak orvos szakértők segítségével sikerült használható profilt felállítani. Eszerint az elkövető balkezes, és igencsak jártas az anatómiában, hiszen szakszerűen távolítja el az áldozatok belső szerveit. Ezért a nyomozás figyelmének középpontjába a balkezes hentesek, illetve sebészek kerültek, akik vagy elmebetegek, vagy szexuálisan aberráltak. A profilnak megfelelően rengeteg feltételezett elkövetőt sikerült találniuk, de a későbbi nyomozás adatai nem igazolták a gyanút, így egyik esetben sem történt vádemelés. A büntetőeljárás pedig indokolás nélkül lezárult. Ma a súlyos bűncselekmények elkövetésénél, az elkövetői profil készítésénél az FBI abból indul ki, hogy a tettes a gondolatain keresztül irányítja magatartását. Amikor a nyomozók megérkeznek a tett helyszínére, akkor a szemle folyamán, a tetthely analizálásakor meghatározott kritikus tényeket, ún. kulcsingereket keresnek, és ebből következtetnek az elkövető(k) személyiségstruktúrájára. Ehhez nyújt segítséget a tetthelyről készült fotó, majd később a boncolási jegyzőkönyv is. Fontos támpont, hogy az elkövető nappal vagy éjszaka hajtja-e végre tettét, mert ez sokat elárul a tettes életstílusáról, foglalkozásáról. A profil elkészítésekor fontos figyelembe venni azt az időt is, amelyre az

SZAKMA

elkövetőnek szüksége van ahhoz, hogy az áldozatot megölje, illetve a holttestet esetleg eltüntesse. Következtetni lehet a tettesre abból is, hogy hol szemelte ki az áldozatot, hol követte el a bűncselekményt, és hol találták meg a holttestet. A profilalkotót nemcsak a tettessel kapcsolatos információ érdekli, hanem a profil felállításánál figyelembe veszi az áldozat életkorát, életstílusát, fizikai állapotát, lakhelyét stb. A fenti adatok összegyűjtése és értékelése alapján tudja a szakember elkészíteni a profilt. Az eddig leírtakon kívül külön jelentősége van annak is, hogy hol volt a helyszín és hány áldozatot találtak, hiszen ennek alapján lehet az emberöléseket osztályozni. Az FBI ennél a cselekménynél 5 kategóriát állított fel: – emberölés (egy ember hal meg); – több emberen elkövetett emberölés (két vagy három ember hal meg); – tömeggyilkosság (egy helyszínen, egy cselekmény következtében három embernél több hal meg); – ámokfutó által elkövetett emberölés (egy helyszínen több ember életét oltja ki az elkövető úgy, hogy az elkövetések között nincs megnyugvási állapot); – sorozatgyilkosság (az elkövető különböző helyszínen több emberölést követ el úgy, hogy a cselekmények közben ún. megnyugvási állapot van, és ez napokig, hetekig, de akár hónapokig is eltarthat).

hogy rasszista, leszámolásszerű sorozatgyilkolásról van szó. Mivel itt folyamatban lévő büntetőügyről van szó, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a büntetőeljárás azon szabályait, amelyek úgymond akadálypályává változtatják a procedúrát. Semmiképpen se feledkezzünk el az ártatlanság vélelméről, az in dubio pro reo és a bizonyítási teher igen fontos elvéről! Ez pedig azt jelenti, hogy csak a jogerős döntés után tudjuk majd értékelni a nyomozás elején felállított profilokat. Amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy a profilalkotás bűvészmutatvány-e vagy komoly kriminalisztikai módszer, akkor lezárt ügyeket kell elemeznünk. Talán nem árulunk el titkot, ha kijelentjük, hogy vannak a befejezett ügyek között is olyanok, ahol kimutatható, hogy a korábban felállított profil sikeres volt, de találunk olyanokat is, ahol bizony félrevitte a nyomozást. Bár néhány nagyobb ügyben eredményre vezetett, a módszer mégsem képes csodákra, mert amilyen csábítónak tűnik is ez a lehetőség, számos veszélyt rejteget. Ha ugyanis az információ gyűjtése nem tárgyilagos megfigyelésen alapszik, és a tudományos szempontokat mellőzik, akkor az elkövető pszichológiai jellemzőinek a leírása önmagában nem fog eredményt hozni. Ennek bizonyítéka például a következő eset:

A hetvenes évek közepén több pszichológus és pszichiáter segített az amerikai rendőrségnek, hogy elkapják azt a sorozatgyilkost, aki két hónapon belül egy olcsó szórakoztató negyedben elvágta nyolc férfi torkát. Az elkészített profilt az újságok is közölték. A profil alapján keresett személy a következő tulajdonságokkal rendelkezett: – fehér bőrű férfi, – életkora, húszas éveinek eleje, harmincas éveinek vége, – fürtös szőke haja a válláig ér, – alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, – feltehetően testi fogyatékos, – valószínű, hogy magányos, visszahúzódó életet él, – heteroszexuális, de szexuális élete rendezetlen, ezért tetteit pótcselekvésként kell értékelni, – megszállott, – gyermekkori problémák állnak a háttérben, úgymint alkoholista és brutális apa, a vele szemben érzett gyűlöletet tehát a jelenben bosszulja meg stb. Érdekességként kell megemlítenünk, hogy az újságok által is közölt profilban voltak olyan tényektől elrugaszkodott megállapítások, amelyek kifejezetten azzal a céllal kerültek be a profilba, hogy provokálják az elkövetőt. Ezt kísérletnek szánták a szakemberek. Arra számítottak ugyanis, hogy a tettes majd úgy reagál ezekre a megjegyzésekre, hogy közben elárulja magát. A provokáció így hangzott: „Az elkövető szexuálisan impotens, gyáva, aki saját értéktelenségének dühét szerencsétlen emberi roncsokon és a társadalom perifériájára szorult egyéneken vezeti le. Azonosítja magát azokkal a csavargókkal, akiket meggyilkol. A saját belső konfliktusait úgy próbálja megoldani, hogy a haragját és a gyűlöletét a külvilág ellen fordítja.” Sajnos sem a profil felállítása, sem a provokáció nem segített abban, hogy lebuktassák a tettest. A rendőrség mégis elfogta, mert a gyilkosságok mellett elkövetett egy betöréses lopást is, és menekülés közben elveszített egy levelet. Pechére, rajta volt a neve és a címe. Kiss Anna

Az utóbbi hónapokban a romákat ért támadás a fentiek alapján mindenképpen sorozatgyilkosságnak tekinthető, hiszen az elkövető, illetve az elkövetők többször, egymás után gyilkoltak úgy, hogy a sorozatok között ún. megnyugvási időszakot hagytak. A helyszíni szemle során a nyomozók ún. kulcsingereket kerestek, és ebből következtettek az elkövető(k) személyiségstruktúrájára. Mindenképpen jelentőséggel bírt az a tény, hogy az áldozatok romák voltak, valamint az is, hogy hol és hogyan követték el a bűncselekmény-sorozatot. (Falu széle, sörétes puska) Amikor a most folyó büntetőeljárás gyanúsítottjait őrizetbe vették, majd letartóztatták, az a profilváltozat igazolódott be, ÜgyvédVilág ■ 2009. szeptember

5

SZAKMA

Néhány személyes ügyészi gondolat az okiratot szerkesztő ügyvéd büntetőjogi felelősségéről Jelen írással természetesen nem célom, hogy ráijesszek az ügyvéd kollégákra, inkább az, hogy némileg betekintést engedek ügyészi agyalgásaimba, belső mérlegem szerint hol az a határ, ahonnan már merek arra következtetni, hogy a valótlan tartalmú okiratot szerkesztő ügyvéd nem csupán megvezetett, jóhiszemű papírgyártó, hanem bűnösen trehány, netán zsoldos.

Ha értelemzavaró lenne a „zsoldos” kifejezés, engedjenek meg egy kis kitérőt, mivel ugyan ez nem egy bevett jogi terminus technicus, viszont nagyon találó, ezért nem félek használni. Egy katona senkit nem vet meg jobban, mint a zsoldost, aki esküjét semmibe véve adja el – prostituálja – magát annak, aki megfizeti. Ezzel a logikával párhuzamot vonva fordulhat elő, hogy egy kiváló szakértői véleményekkel alátámasztott váddal szemben a védelem olyan szakvéleményt bocsát a bíróság rendelkezésére, amely a nyomozatival szöges ellentétben áll, és erről a szakértőről természetesen rendre leperegnek a vádat alátámasztó szakmai érvek. Javíthatatlan naivitásra vallana, ha ezt minden esetben csupán a tudomány szerteágazó sokszínűségének tudnánk be. Hogyan sikerül a védőnek rátalálnia pont arra a szakértőre, akinek szakmai álláspontja a nyomozati szakvéleménytől merőben eltér, horribile dictu még egy ötvenmilliós ingatlan ingyenes elkótyavetyélését is gazdaságilag megalapozott döntésnek fogadja el? Netán olyan szinten ásta bele magát a védő a mikroökonómia tudományába, hogy megtalálta az akadémikustól szögesen eltérő elméletet valló rejtett tudományos műhelyt, és tőle kért szakmai állásfoglalást? Ez bizony tiszteletre méltó lelkiismeretességre vallana, de töredelmesen bevallom, azért sokszor bujkál bennem a kisördög, hogy itt bizony nem ez a helyzet, hanem az, hogy a védelem nem szakvéleményt, hanem védencének megfelelő szakértői megállapítást rendelt. Na, ilyenkor nem (kizárólag szaktudásán alapuló szuverén véleményét képviselő) szakértőről, hanem zsoldosról beszélek. Ezen logika mentén teszek különbséget az ügyvédtársadalomban (a törvényes kereteken belül ügyfele érdekét a legmesszebbmenőkig képviselő) ügyvéd és (a disznóságokat lelkiismeret furdalás nélkül lepapírozó) zsoldos között is. Visszatérve eredeti témámhoz: ha az ügyvéd büntetőjogi felelősségét firtatom, első tisztázandó kérdés természetesen, hogy az ügyvéd által szerkesztett, ellenjegyzett

okirattal megvalósult-e bűncselekmény. Az ügyvéd bármiféle büntetőjogi felelőssége (szándékossága vagy gondatlansága) csak abban az esetben boncolgatható, ha erre a kérdésre egyértelmű, minden kétségen felül igenlő válasz adható. Csakis ezt követően vizsgálható, hogy az ügyvédnek ebben lehet-e bármiféle szerepe. Ez természetesen rettentően kényes feladat, hiszen egyrészt jogban járatos személlyel szemben folytatott nyomozásban a legkisebb hiba is buktathatja az ügyet, másrészt az eljárás túlmutat önmagán, mert az ügyvéd egész egzisztenciája veszélybe kerülhet akár egy kisebb súlyú bűncselekmény miatti elítéltetése esetén is. Tehát, ha már túl vagyok a fenti első lépésen, mikor merek támadást indítani a hamis adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd ellen? Legegyszerűbb helyzetben akkor vagyok, amikor az ügyvéd maga is beismer, de mondanom sem kell, hogy erre meglehetősen ritkán kerül sor. Ilyenkor az ügyvédet jellemzően jóhiszeműsége – magyarán trehánysága – miatt vezeti meg ügyfele. Teszem azt, egy parlagon fekvő telket 20 tulajdonosa elajándékoz az önkormányzatnak, hogy ott játszótér épüljön, viszont a 21. tulajdonos ’56-os disszidens, aki valahol a dél-tengeri szigetvilágban tengeti napjait. A polgármester persze a gordiuszi csomót elvágva maga biggyeszti oda a tékozló fiú aláírását a szerződésre, majd ártatlan képpel megjelenik az ügyvédnél, aki minden további nélkül ellenjegyzi azt, tanúsítva, hogy azt a felek előtte saját kezűleg írták alá. Ezután nincs más hátra, mint szaladni a földhivatalba. Az ügyvéd nyilvánvalóan hazudott az ellenjegyzéssel, hisz azzal azt tanúsította, hogy az aláírásokra a szükséges kioktatásokat követően előtte került sor, ami nyilvánvalóan nem igaz, e körben szándékosságához kétség sem fér. Viszont a földhivatali bejegyzésre tekintettel (lásd 5/2000. Büntető Jogegységi Határozat) közokirat-hamisítással állunk szemben, így nem ennek, hanem annak van relevanciája, hogy az ajándékozási szerződésből milyen valótlan adat került az in-

gatlan-nyilvántartásba. Ez pedig nem más, mint hogy külföldre szakadt hazánkfia elajándékozta tulajdoni hányadát a szülőfalujának. Ebben viszont az ügyvédet, ha szándékosság nem is, de a tudatos súlyos gondatlanság (megengedhetetlenül könnyelmű bizodalom a polgármesterben) feltétlenül terheli, ami bizony bűncselekmény, közokirat-hamisítás vétsége [Btk. 274. § (3) bek.]. Jóval komolyabb szellemi erőfeszítést igénylő, de annál nagyobb szakmai sikerrel kecsegtető módszer, amikor a megcáfolhatatlan, de csak közvetett bizonyítékokból (jellemzően az ügy tárgyát képező vagy ahhoz kapcsolódó okiratokból) vezetjük le logikai úton az ügyvéd bűnös közreműködését. Ilyenkor, ha okfejtésünk hibátlan, kevés adattal is eredményt érhetünk el. Ugyanakkor ez a módszer gyakran közel sem olyan komplikált, mint elsőre tűnik. Ha az ügyvéd kettő ingatlan-adásvételi szerződést szerkeszt és ellenjegyez, melyeken minden adat – vevő, eladó, ingatlan, szerződéskötés helye, ideje – megegyezik, csak a vételár tér el, az viszont jelentősen, elegendő a két szerződést a bíró elé fektetni, majd hivatkozni az opportunizmusáról hírhedett viccbéli vilnai csodarabbira (aki bölcsen rábólintott samesza kifogására, hogy két egymással szöges ellentétben álló dolog nem lehet egyidejűleg igaz), ami után az ügyvéd vádlott legkifinomultabb dramaturgiai igényeket is kielégítő vergődése falra hányt borsóként pereg le a bíróról. Persze viszonylag ritkák a hasonló esetek. Tudomásul kell vennem, hogy akármenynyire is kilóg a lóláb, a hamis szerződés felmutatása önmagában ritkán elegendő az ügyvéd ellen. De korai fellélegezni, mert az ügyvéd aknamezőre lép, amikor arra adja fejét, hogy „forró” szerződések szerkesztésével keresse meg a kenyerét. És ez az aknamező ma már jóval több veszélyt rejteget, mint 10–15 éve. Vegyük a legegyszerűbb példát, a cégfantomizálást. Ennek szükségszerű kelléke az ominózus üzletrész-adásvételi szerződéssel ÜgyvédVilág ■ 2009. szeptember

7

SZAKMA

párhuzamosan készült társasági szerződésmódosítás, melynek eredményeként egy eladdig napjait hajléktalanként tengető szerencsétlen válik egy csapásra tulajdonoscégvezetővé. Hiába, újra kezdeni sosem késő, és (mivel a kihívások elől sem szabad soha meghátrálni) erre legjobb módszer egy többtízmilliós tartozással terhelt, ám semmiféle vagyonnal nem rendelkező cég megvásárlása. Tapasztalatom szerint a kezdeti bizonytalankodások után ma már – néhány közvetett, inkább csak a kétségek eloszlatását szolgáló bizonyítékkal megtámasztva – nem okoz gondot a bírónak kimondania, hogy ilyenkor tényleges cégeladás és ügyvezetőváltás nem történt, a szerződés fiktív, és az új személyek bejegyzésével valótlan adat került a cégnyilvántartásba, megvalósult a közokirat-hamisítás vagy a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának bűntette. Nagyobb kihívást jelent a cégfantomizálás mögé látni, az indítékot felfedni, de a fiktív ügylet enélkül is bizonyítható. Ilyenkor persze van némi hiányérzetem, akárcsak a védőnek, aki perbeszédében rendre arra hivatkozik, hogy ennek önmagában ugyan mi értelme lenne? Igaza van, de mivel erre nem minden esetben derül fény, marad a bizonyított cégfantomizálás a nyitott kérdéssel, hogy miért is történt ez. Én a magam részéről szeretem a nyomozókat hajtani az indíték felderítésére, mert ugyan az eredményességi mutatókat ezzel nem javítjuk, ráadásul a nyomozás is elhúzódik, de a gazdasági bűncselekmények természetét akkor ismerhetjük meg igazán, ha képesek vagyunk a dolgok mögé látni, és nem elégszünk meg egy – általában az ágrólszakadt új cégvezető beismerő vallomásán alapuló – eszközcselekmény felfedésével, az ügy tulajdonképpeni felgöngyölítése nélkül. De függetlenül az indítéktól, mindig motoszkál a fejemben, hogy erről tudott-e az okiratokat szerkesztő ügyvéd? Nem szúrt szemet neki az alkohollal vívott egyenlőtlen harc minden nyomát magán viselő újdonsült cégvezető? Nehezen hihető, de ez persze önmagában még nagyon kevés lenne, ráadásul itt a közokirat-hamisítás gondatlan alakzata sem merülhet fel, furcsa is lenne elvárni az ügyvédtől, hogy valamiféle magánnyomozással lekáderezze ügyfeleit. Most akkor alaptalan volt iménti fenyegetőzésem mindenféle aknamezőről, mégsem lehet megfogni azt a zugügyvédet, aki lelkiismeret-furdalás nélkül készséggel nyújt segítséget a cégfantomizálásban? Korántsem. Ha kilóg a lóláb, azt nemcsak az ügyész, hanem a bíró is látja, és csak a lehetőségre vár, hogy lecsaphasson a magyar piacgazdaságot vadnyugativá süllyesztő gengszterek jogzsoldosaira. Azt persze pontosan tudjuk, hogy ami egyik bírónál elegendő az elítéléshez, az a másiknál még kevés lehet. De ha a bíró elég bátor a mérlegeléshez, több bizonyíték is állhat rendelkezésére, ami alapján különösebben

bonyolult indokolás nélkül is kimondhatja a hamis okiratot szerkesztő ügyvéd bűnösségét. Elegendő, ha a hajléktalan, mégoly hiteltelen, leépült „ügyvezető” beterheli az ügyvédet, és a ma már rendelkezésre álló, a legkényesebb igényeket is kielégítő adatbázisok segítségével máris érvényesülhet a dominóelv, és az összes cégfantomizálás felszínre bukkanhat, hiába az ügyfelek egybehangzó vallomása mindenféle tisztességes szándékról. És ilyenkor nincsenek félmegoldások, a szerződések valamennyi érintettje gyanúsítottá válik, elég morbid lenne úgy vádat emelni, hogy a szerződés csak a vevő – új ügyvezető – részéről fiktív, míg az eladó jóhiszemű. Persze mindehhez feltétlenül szükséges az ügyész bátorsága, akinek megvan a lehetősége, hogy kibontassa az ügyet, nélküle nyomozók a legritkább esetekben mernek maguktól nekirontani egy ügyvédnek, de véleményem szerint ez nem is feltétlenül várható el tőlük. Fontos, hogy maguk mögött tudják az ügy lényegét átlátó ügyészt. És az ügyész munkája természetesen itt még nem ér véget, hiszen be kell vállalnia a vádemelést olyan bizonyítékokra

alapozva, amilyenekkel eleddig a bíró talán nem is találkozott, és kérdéses, mennyire érti meg az új idők szavát, mondjuk az adatbázisokból kiszemezett információtömeget. Mondjuk el tudja-e fogadni, hogy egy olyan cég, amelyiknek a bankszámláján semmiféle forgalom nem volt, melóst véletlenül sem jelentett be, ráadásul semmiféle termelőeszközzel nem rendelkezik, eleve nem akart az égvilágon semmit sem csinálni? Vagy inkább az ügyvédnek, aki százával köt olyan üzletrész-átruházási szerződéseket, mely után a cégek hirtelen zombivá válnak, elhiszi-e, hogy ilyen az ő szerencséje? (Mint annak a kerítéssel vádolt életművésznek, akinek mind a kéttucat élettársa prostituált lett). Még nekem is meglepő, de a jellemzően konzervatív bírói kar e körben meglehetősen progresszív, és – amennyiben a tiszta logika fegyverét is bevetve használjuk azokat – minden további nélkül hitelt ad ezeknek az újszerű bizonyítékoknak. dr. Dallos Norbert


9

SZAKMA

Beszélgetés a Capital Communications vezetőivel

A jogi szakma egyre nyitottabb

a kommunikáció iránt A jogi szakma egyre nyitottabb a kommunikáció iránt; a jogi, ügyvédi irodák részéről egyre általánosabb az igény az aktívabb kommunikációra – vélekedik a Capital Communications vezetője, dr. Hegyi Gábor és a cég igazgatója, Németh Sándor. Mindezt az egyre élesedő verseny és a válság is fokozza, a közeljövőben a gazdasági elemzőkhöz hasonlóan a jogi szakemberek is szakkommentátori szerepet tölthetnek be.

Egyre nagyobb nyitottságot mutat a jogi szakma, az ügyvédség a kommunikáció iránt – állítja a Capital Communications vezetője, dr. Hegyi Gábor. A jog és kommunikáció kapcsolata tulajdonképpen kétirányú; a jogi irodák ma már egyre inkább igénylik az aktívabb kommunikációt. Másrészt a jogszabályok – különösen a nagyobb gazdasági ügyekben, például részvénytranzakciók, vállalatfelvásárlások esetében – szigorúan körülhatárolják a kommunikáció lehetséges mozgásterét, azt, hogy mikor, mit és hogyan lehet kommunikálni – egészítette ki a cég igazgatója, Németh Sándor.

jellemző konzervatívabb megközelítés viszszaszorulóban van, egyre jellemzőbb a nyitottság, és az az igény, hogy a jogi terület szereplői is aktívabban vagy interaktív módon kommunikáljanak, „vagyis gyakrabban akarnak magukról beszélni és többet kívánnak magukról mondani”. Dr. Hegyi Gábor és Németh Sándor szerint akkor érdemes megszólalnia a jogi irodának, ha van egy hozzájuk kapcsolódó, aktuális esemény, egy kerek évforduló, névváltás, átalakulás vagy nemzetközi hálózathoz kapcsolódás. A másik érdekes terület, amelyet az irodák figyelmébe ajánlanak, hogy a kü-

lönféle jogalkotási folyamatokban, amikor csak lehet, a szakterületeknek megfelelően hallassák hangjukat, értelmezzék a folyamatokat, egy-egy konkrét törvényjavaslat vagy elfogadott jogszabály kapcsán. Ez a munka mára meghozta a gyümölcsét, a gazdasági újságírók, részben a Capital Communications tevékenysége miatt is, nyitottá és fogadókésszé váltak az irodák ezen értelmezéseire, kommentárjaira. A trendeket tekintve a szakemberek szerint az tekinthető a legnagyobb változásnak, hogy a jogi piac szereplői immáron aktívan értékelnek és kommentálnak. Az ügyvédség, a jogi szakma tehát felismerte, pontosabban kezdi felismerni a kommunikáció adta lehetőségeket, ami ez utóbbi szakma jobb elfogadottságához is hozzájárul. Egyre nagyobb az igény arra, hogy egy ügyvéd is megjelenhessen szakértői elemzői, szolgáltatói szerepkörben. Dr. Hegyi Gábor emlékeztetett arra, hogy egy évtizeddel ezelőtt egy-egy komolyabb gazdasági tranzakciónál a pénzügyi tanácsadót még megnevezték, a jogi iroda említéséről viszont megfeledkeztek. Mára ez is változott, a gazdasági sajtó is nyitott arra, hogy erről összegzést

A kommunikációs szakma szorosan együttműködik a joggal; a Capital Communications először részvénykibocsátások során került kapcsolatba jogi cégekkel. Dr. Hegyi Gábor szerint „az irodák egy idő után azt kérdezték, ha ők kommunikálni akarnának, akkor miként tudnánk nekik ebben segíteni?”. Ez az együttműködés tette lehetővé, hogy a felek megszokják a jog és a kommunikáció kapcsolata során a közös munka szigorát, fegyelmét és ritmusát. Mivel a jogi piac telítődött – tette hozzá dr. Hegyi Gábor – különösen a neves nemzetközi irodák számára fontos, hogy megkülönböztessék magukat a többiektől. Innen származik az igényük a marketing alkalmazására. A nagyobb irodák nemcsak a márkaérték szerinti megkülönböztetést igénylik, hanem a szakterületenkénti megkülönböztetést is, „azaz annak megjelenítését, hogy egy-egy iroda miben igazán jó”. A kommunikációs tanácsadó segítségével az iroda így „hatékonyabban meg tudja határozni magát”, és azt is, hogy a célközönségének milyen üzeneteket akar eljuttatni, a kommunikációs szakemberek pedig abban is tanácsot adnak, hogy mit, milyen eszközökkel és milyen alkalmakkor mondjanak el. A cég vezetői szerint érezhető egy általános trendváltás: a jogi területre általában ÜgyvédVilág ■ 2009. szeptember

11

SZAKMA

adjon. Ez amiatt is fontos, hogy a főként a gazdaság területéhez kötődő jogi irodák nem elefántcsonttoronyba zárva tevékenykednek, hanem a marketing és a kommunikáció eszközeit használva nyitottságot mutatnak. „A sajtó hajlandó megemlíteni az ügyben közreműködő ügyvédi iroda nevét, az ügyvéd pedig szívesen ad tájékoztatást, feltéve, hogy az nem ütközik a titoktartási kötelezettségébe. A nyilvánosság számára is megjelenik, hogy egy-egy iroda mely jelentősebb ügyekben működött közre. A Capital Communicationst vezető szakemberek úgy vélik, az ügyvédreklámra vonatkozó szigor enyhülése is hozzájárult ahhoz, hogy a jogi szakma képviselői úgymond szabadabban szóba állnak újságírókkal. A jogi kommunikáció területén érvényesül egyfajta általános zsinórmérték. A jogi iroda, az ügyvéd, a megadott ügyekhez hozzászólhat, a saját gazdasági ügyeiről akkor számoljon be, akkor kommunikálja, ha jelentős esemény kapcsolódik hozzá. Dr. Hegyi Gábor szerint ugyanis „ez sokkal hatásosabb az image-építéshez, mint egy hirdetést feladni”. Hangsúlyozta, hogy a jogi terület hasonlatos a pénzügyi kommunikációhoz abból a szempontból, hogy bonyolult dolgokat kell értelmezni, háttérmagyarázat nélkül nehéz egy laikusnak, vagy újságírónak értelmeznie, hogy mit is csinál az iroda, milyen területen és ügyekben aktív. A kommunikáció révén erősödő nyitottságnak abból a szempontból is van szerepe, hogy az egyetemekről kijövő mostani generáció jobban belelát, mivel is foglalkozik az ügyvédség, így megalapozottabban döntheti el, akar-e jogi pályára lépni. Másrészt érezhető az ügyvédi irodák részéről az a törekvés, hogy érzékeltessék és bemutassák, tevékenységük nem száraz és unalmas munka. Az aktívabb kommunikációnak köszönhetően az ügyvédi, jogi munka átláthatóbbá válhat, változna a közvélemény arról alkotott jelenlegi véleménye. Dr. Hegyi Gábor szerint a transzparencia iránti igényt a gazdasági válság is fokozta, a jogi szakma is rájött, hogy a nyíltságra és az interaktív kommunikációra ezen a területen is szükség van. „Jelenleg ez még csak a felismerés, az igény megfogalmazódásának szintjén igaz, a megvalósítás már nehezebb” – fogalmazott. „A PR- és kommunikációs akciók kidolgozása, felépítése ugyanis jóval nehezebb, aprólékosabb munka, mint egy reklám elkészítése, és ezt még nem minden iroda ismerte fel vagy fogadta el. De ez egy hoszszabb tanulási folyamat” – tette hozzá. Az ügyvédi iroda jogi kommunikációjának fontos része az eseménymarketing, valamint a brandépítés, amelyhez kapcsolódóan a Capital Communications vezetői emlékeztetettek arra, hogy az egyik megbízójuknak olyan image-filmet készítettek, amelyben a partnerek nemcsak a szakmai, hanem a személyes oldalukról is be tudtak mutatkozni. Az értékrendet ezen eszközök igénybe véte-


Capital Communications vezetője: dr. Hegyi Gábor

Capital Communications igazgatója: Németh Sándor

Capital Communications Egyike Magyarország vezető pénzügyi és vállalati kommunikációs ügynökségeinek, amely az elmúlt években sikerrel segítette élvonalbeli ügyvédi irodák marketingtevékenységét is. Az ügynökség kommunikációs szolgáltatásokat nyújt a pénz- és tőkepiac szereplői, valamint a reálgazdaság hazai és külföldi nagyvállalatai számára. Fennállásának 13 éve alatt a Capital Communications több privatizációs, valamint tőkepiaci tranzakció során működött közre stratégiai tanácsadóként, és számos vállalati kommunikációs kampány, valamint hosszú távú kommunikációs projekt megvalósítója volt.

lével is lehet kommunikálni, ennek kapcsán még annak is jelentősége van, hogy a kommunikációs eseményen vagy rendezvényen például ki a műsorvezető, vagy kik a meghívottak. A jogi szereplők számára fontos az is, hogy a kommunikáció kétirányú, azaz a véleményformáló újságírók, médiaszereplők is fordulhatnak az ügyvédekhez, irodákhoz információért. Ebből a szempontból fontos, hogy a jogi szakma is úgymond kiszolgálja a médiamunkásokat, és ne azt várja, hogy egy adott sajtóközlemény szóról szóra jelenjen meg. Ha az ügyvéd vagy az iroda az újságíró rendelkezésére áll, és érdemi tájékoztatást ad neki, akkor bizton számíthat arra, hogy szakmai ügyekben legközelebb is őket fogják megszólaltatni. Dr. Hegyi Gábor ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a jogi piacot követő, e szakterület szaknyelvét jól értő újságíró ma még kevés van. A gazdasági ügyekhez hasonlóan ezek is annyira összetettek, hogy az újságírók segítségre szorulhatnak a téma jogi oldalának értékelésében. Ez pedig óriási lehetőséget ad az ügyvédi irodáknak, hogy magukra irányítsák a figyelmet, és olyan szakkommentátori szerepben lépjenek fel, mint a gazdasági ügyekben az elemzők. A hatékony jogi kommunikáció szempontjából fontos, hogy annak meglegyen a kellő

beágyazottsága, magyarán sokkal hatékonyabb folyamatosan feltenni a jogi szereplőket a kommunikációs térképre, semmint pusztán egyetlen nagyobb kommunikációs akciót szervezni, bár gyakori, hogy csak ez a kérés. A folyamatosság ereje a szakemberek szerint abban van, hogy az irodához kapcsolódó egy-egy újabb kommunikációs akciót, hírt könnyebben érti meg és kezeli a média, ez pedig védelmet is jelent az ügyvédi irodának, hiszen minél jobban ismert, annál könnyebben tud egy problémát kommunikálni. Németh Sándor a közbeszerzéseket említette példaként; akad egy sor olyan ügy, amelyben menet közben megszólalási lehetősége van a jogi tanácsadónak vagy az ügyvédnek, például arról, hogy egy menet közben felmerült jogi problémát miként kezeltek. Dr. Hegyi Gábor ezt azzal egészítette ki, hogy az egy évtizeddel ezelőtti helyzethez képest ma már a jogi cégek is bátrabban kommunikálják a sikereiket. Ez egyébként a jogi kommunikáció egyik legérzékenyebb, legkényesebb kérdése: ha a jogi iroda megnyeri a megbízójának az ügyet, meddig mehet el a siker kommunikálásában úgy, hogy azért szakmai eredményként bemutathassa, de az ne csapjon át öntömjénezésbe. dr. Schmidt Gábor

SZAKMA

A vagyonadótörvény másik arca Oszkó Péter pénzügyminiszter a „Válságkezelés és vagyonadószappanopera” című cikkében a Népszabadság hasábjain tette fel a következő kérdést, amelyet nyomban meg is válaszolt: „Miként lehetséges, hogy számtalan fájdalmas intézkedés bevezetésekor a legharsogóbb vita mégis a vagyonadóról folyt, illetve folyik? Talán éppen azért, mert az általa érintett réteg bír a legnagyobb hatással a véleményformálásra, vagy esetleg ebben a körben a legalacsonyabb az alkalmazkodási hajlandóság.”

Abban a miniszter úrnak mindenképpen igaza van, hogy a vagyonadó körüli hercehurcát szappanopera jelzővel illette. Aminek a szövegkönyvét pont az általa vezetett minisztérium tisztségviselői csapták össze. Arra valószínű nem gondol, hogy egyeseknek esetleg nem magával a vagyonadóval, mint adónemtípussal van gondja, hanem az átgondolatlan, nem kellően kidolgozott jogszabállyal, amellyel jóval többet ártanak a válságpolitikai intézkedések széleskörűbb elfogadásának, mint amennyi anyagi hozadékkal jár az ilyen formában történő bevezetése. Itt nem is elsősorban az ingatlanadóról van szó, az adónemnek az igazságtalanság határát súroló sematikus értékbesorolási szabályait elegen szétszedték már. Az ingatlanadó ötletével már pár éve bepróbálkozott a pénzügyi kormányzat. Jól emlékszem arra

a sajtóperre, amelyben egy politikus azt nehezményezte, hogy egy cikk a vagyonbevallások alapján megpróbálta kisakkozni, melyik parlamenti képviselő esik majd a törvény hatálya alá, és ő is felkerült a listára,

mert véletlenül az újságíró a hegyvidéki villa teraszát teljes négyzetméterárral számolta. Mondjuk a perelő képviselőnek az is fájt,

hogy a lista legelejére került, bár „A” kezdőbetűjű vezetéknévvel nem nehéz egy ábécésorrendben felállított névsort vezetni. A pert a lap elvesztette, és itt is nyilvánvaló volt, hogy egy ingatlan értékét szinte lehetetlen jogszabályi módszerrel meghatározni. Rátérnék a jogszabály azon szakaszaira, amelyek igencsak megkérdőjelezik a jogalkotó valóságismeretét, igaz, ez lenne a kisebbik baj, mert ha a jogszabály megszövegezése során tisztában voltak a leírtak valódi jelentéstartalmával, akkor az már megbocsáthatatlan cinizmusról tenne tanúbizonyságot. Ugyanis – nem lehetetlen, hogy az ingatlanadóval felhergelt réteg megnyugtatása céljából, némi irigységre is alapozva – olyan dolgokat is a vagyonadó alá lapátoltak, amelyeknek köze sincs a nagy értékű vagyontárgyakhoz. Gondolok például arra az éles eszű meglátásra, hogy akinek hajója van, az csak milliárdos lehet, de minimum többszörösen tízmilliós vagyonnal kell rendelkeznie. Sejtésem szerint az ötlet kiagyalója esti sörözés közben valamelyik bulvárlapban olvashatta, hogy bizonyos körökben most már nem a luxusautó a sikk, hanem minél hatalmasabb és drágább hajóval kell villogni, lehetőleg az Adrián, vagy a Földközi-tengeren, de a Duna is megteszi. Mindamellett, hogy ebben van némi igazság, hiszen a Dunán is számos tengerre gyártott luxus-motorcsónakot látni nap mint nap, és teljes joggal elvárható a megadóztatásuk, nem ez a jellemző. Aki járt már a Tiszán és a Kőrösökön, és látta a horgászatra összeeszkábált bungalós motoros lélekvesztőket, akkor minden eszébe jut, csak az nem, hogy ezek gyorsan értékesíthető, nagy értékű vagyontárgyak lennének. Pedig adott esetben simán az adó hatálya alá kerülhetnek, mert a jogalkotó a motor teljesítményét veszi alapul. Azon felül, hogy párszázezer forintért lehet építtetni egy ilyen hajót, és százezer forint alatt már kapható hozzá egy öregebb, nagy teljesítÜgyvédVilág ■ 2009. szeptember

13

SZAKMA

ményű, buherált csónakmotor, a jogszabály kiagyalója arról az egyszerű, és egyértelműnek tűnő tényről sem vett tudomást, hogy ezen járművek általában külmotorosak, és nagyon ritkán azonos évjáratú a hajótest és a rácsavarozott hajtómű. Ehhez képest a kedvezőbb sávhatárokat a hajó korától (vízi jármű gyártási évétől) teszi függővé, míg az adó mértékét a motor teljesítményétől. De itt legalább felvillan valami életszerűségre utaló elem a jogszabályban, hogy mégsem azonos értékű egy új Volvo-penta motoros tengeri luxusjacht, mint egy öreg Vihar külmotoros bádogladik, de mire a gépjárművekre vonatkozó szakasz megírásához eljutottak, ez a logika is elkopott. A személygépjárművek esetében csak a teljesítményt veszik alapul, a kortól függetlenül. Valószínűleg azért, mert ez tűnt a legegyszerűbbnek, így adott esetben ugyanolyan kategóriába esik egy pár milliót érő, de biztonságos, és még megbízhatóan üzemképes, de csaknem eladhatatlan 10 év körüli családi Volvo, vagy Opel Omega, mint egy új Lexus, vagy Mercedes. Ezzel az adófajtával azokat a nem túl gazdag réteget is büntetik, akik a családjuk védelme érdekében inkább egy öregen is biztonságos svéd autót vesznek, nem ritkán hitelre, és nem az ugyanennyi pénzért egy a törésteszten éppen hogy csak átment új papírcsodát. És az sem elhanyagolható, hogy ezeknél az autóknál a teljesítmény is a biztonságot, és nem a gyorsulási versenyen való plusz erőt szolgálja, hiszen egy nagy tömegű, biztonságos karosszériával csak így lehet belekezdeni megnyugtatóan egy előzésbe. Nyilvánvaló, hogy egy személygépjármű értéke rendkívül sok tényezőtől függ, kortól, futásteljesítménytől, műszaki állapottól, és a motor teljesítménye is folyamatosan csökken a használat során. Az kizárható, hogy a PM-ben ne tudnának a vámhivatal és a biztosítók által is értékmeghatározásra használt Eurotax-rendszerről, ami a legigazságosabb módja lenne egy gépjármű értékének meghatározására. De ha ez túl bonyolultnak tűnik, akkor is törekedhettek volna az igazságosság látszatára egy kortól függő sávmérték kidolgozásával.


A hajókhoz hasonló mellényúlás – ami megint feltételez valami irigységet – a légi járművek ebben a formában történő megadóztatása. Valószínű az ötlet azon a tévhiten alapul, hogy akinek repülője van, az hatványozottan vagyonosabb, mint a hajókkal villogó újgazdagok. A repülés csak úri huncutság lehet. Ha valaki kezébe vesz egy katalógust, kiderül, hogy egy átlagos középkategóriájú autó áráért már lehet egy üzembiztos, többszemélyes motoros repülőt venni.

kusként az MHSZ utódklubokban repülnek, ahol viszonylag kis költséggel, de a reggeli hangárpakolástól az esti hangárzárásig tart az üzem, a tagság egyben egymást segítő kiszolgáló személyzet, és rendkívül rossz néven veszik, ha valaki napközben meglóg. Igaz, a sportegyesületek mentesek a vagyonadó alól, de az ilyen klubokban, mivel a gépkiosztásnál figyelembe kell venni a létszámot, és megesik, hogy a pilóta nem optimális időben jut repülőhöz, nem ritka, hogy több tag összeáll, és vesz egy öreg vitorlázórepülőt párszázezer forintért, összedobva a tárolási költséget. Valószínű, hogy egy ilyen repülőgép láttán korántsem a törvény címében rejlő „nagy értékű tárgy” jutna a jogalkotó eszébe, hanem az, hogy ki mer ebbe a szerkezetbe beleülni.

Egyébként szegény, magyar fejlesztésű Góbétulajdonosok e szerint a számítás szerint rosszabbul járnak, mint egy nagyteljesítményű műanyag versenygép birtoklói.

Persze az üzembentartás már némi jövedelmet feltételez, de nem költségesebb hobbi, mint mondjuk lovat tartani. Nem tudom, mi alapján választotta ki a jogalkotó adóalapnak a legnagyobb felszálló tömeget, ennyi erővel bázis lehetett volna a legnagyobb sebességhatáron alapuló kategorizálás, ez is a típusleírás része. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbben, kispénzű fanati-

Az úgynevezett vagyonadó törvény egy jogtudatos országban nemcsak a szakmaiság, hanem a józan paraszti ész próbáját sem állná ki. Értelmezhetetlen gondolatmenet alapján, látványosan kipécéz néhány tárgyat, sporteszközt, ami a luxust hivatott demonstrálni, minimális valóságérzet és előzetes hatástanulmány nélkül. Ennyi erővel a horgászbot-tulajdonosokat is meg lehetne adóztatni a zsinór szakítószilárdsága alapján, vagy a tigrispiton-tartókat a kígyó hosszát bázisként használva, a vadászpuskákat kaliberenként, vagy a műmellplasztikákat megnövelt köbcentinként. És egy pénzügyminiszter ne csodálkozzon, hogy egy alapvetően demagógiára épülő, rosszul előkészített, és betarthatatlan adójogszabályt az ellenfelei demagóg módon támadnak. Inkább örüljön, hogy nem szakmai szemmel szedik szét. dr. Bodolai László

SZAKMA

A Schönherr Szécsényi Ügyvédi Iroda szakvéleménye

Kamaszkorba lépett a közbeszerzési törvény Kamaszkorú a közbeszerzések törvényi szintű szabályozása, ha azt nézzük, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó első törvényünk majdnem 14 éve lépett hatályba. Ezt követte 2003-ban az új közbeszerzési törvény (Kbt.), melyet fennállása alatt folyamatosan módosítgattak. A legutóbbi átfogó módosítás, ezzel 6 év alatt immár a 26-ik változat, 2009. április 1-jén lépett hatályba.

A legutóbbi módosításnak köszönhetően a Kbt. magán viseli a fejlődésében elért életszakasz, azaz a kamaszkor bizonyos jegyeit: a novella felszínes – látszólag (újra)szabályoz a gyakorlatban nem létező dolgokat (dinamikus beszerzés, elektronikus beszerzés) és nem végiggondolt – az inkoherencia mellett például az erőforrás definiálása versenykorlátozó volta miatt további kérdéseket vet fel. A Kbt. változásait szemlélve szemtanúi lehetünk, hogy a közbeszerzések úgy ahogy működő szabályozása a „javító” szándékoknak köszönhetően hogyan válik egyre átláthatatlanabbá, a beszerzési folyamat pedig egyre bürokratikusabbá, nehezítve mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők életét. Több mint elgondolkodtató, hogy mi az oka a 2008-ban kb. 2200 milliárd forintos értékre rúgó közbeszerzések (a folyóáras GDP 7%-a!) ilyen „kamaszos” szabályozásának. A felszínes, sőt inkább alibiszerű szabályozásra példa néhány, az Európai Unió által előírt kötelezettség átültetése hazai jogunkba. Ilyen például az ún. dinamikus beszerzési rendszer, egy elektronikus rendszerben megvalósuló, az ajánlat folyamatos módosítását lehetővé tevő valóban gyors és hatékony beszerzés. A dinamikus beszerzési rendszert is tartalmazó irányelvet az EU tagállamainak 2006. december 31-éig kellett nemzeti jogukba átültetniük. Ennek a magyar jogalkotó látszólag eleget is tett: a Kbt. 2007. január 1-je óta ismeri a dinamikus rendszer fogalmát. De a részletes szabályozást (hogyan is kellene működtetni a rendszert) azóta sem létező külön jogszabályokra utalja. Azaz a magyar jogalkotó deklaratíve megengedi („Dinamikus beszerzésre nálunk is van lehetőség!”), ugyanakkor nem teszi lehetővé a dinamikus beszerzést (a „lehetőség” csak elméleti marad, részletszabályok hiányában egyetlen dinamikus beszerzést sem lehetett lefolytatni). Hasonló cipőben jár az elektronikus beszerzés is. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a közösségi értékhatárt elérő beszerzéseket 2010. január 1-jétől csak elektronikusan lehet majd lefolytatni, a nemzeti rezsimben ez a határidő 2010. július 1. A jogalkotói szándék törvényi szinten itt is megnyilvánul,


csakhogy az elektronikus beszerzéshez is hiányoznak a végrehajtási szabályok, és nehezen elképzelhető, hogy ezek év végéig megszületnek. Részletszabályok hiányában pedig elektronikus beszerzésre sem fog sor kerülni. A látszatszabályozáshoz kívánkozik még az a „könnyítés”, amely szerint az ajánlattevőknek nem kell igazolniuk olyan „tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult”. Mindez dicsérendő, csakhogy ma Magyarországon – tudomásom szerint – egyetlen egy ilyen nyilvántartás sincs. A nem kellően végiggondolt módosítások közé lehet sorolni, hogy 2009. október 1-jével törlésre kerül, hogy az ajánlatkérő csak akkor írhat ki közbeszerzési eljárást, ha rendelkezik a megfelelő anyagi fedezettel. Magyarán ne lehessen úgy pályáztatni, és ajánlattevői oldalon tetemes költségeket okozni, hogy a nap végén derül ki, semmilyen fedezet nem áll rendelkezésre. Igaz, hogy ez a kötelezettség korábban sem tartotta vissza az ajánlatkérőket, hogy fedezet hiányára hivatkozva szinte bármikor eredménytelenné nyilvánítsák az eljárást, de mégis volt egy ilyen kötelezettségük. Ennek a kötelezettségnek a rögzítése véleményem szerint helyes volt, törlése viszont rossz irányba mutat, és rossz üzenet az ajánlattevők felé. Külföldi vállalkozások, akik pl. ahhoz szoktak, hogy az ajánlatkérők biztosítják, hogy az általuk beárazott vállalkozási díj valóban rendelkezésre áll (mert pl. az eljárás megkezdése előtt az összeget közjegyzői letétbe kell helyezni), rendszeresen érdeklődnek, hogy mi a biztosítékuk, hogy ha a létező legjobb ajánlatot is teszik, szerződni is fog velük az ajánlatkérő. E tekintetben most sem lehet sokat mondani, de mégis valamit: a Kbt. alapján az ajánlatkérő elméletileg nem kezdheti meg a közbeszerzést, ha nincs elég pénze. A novella ezt a kevés kis biztosítékot is törli, véleményem szerint teljesen értelmetlenül, hiszen – tudomásom szerint – eddig sem járt semmilyen következménnyel, ha fedezethiány miatt nem került sor szerződéskötésre. Egy másik, biztos, hogy még komoly hullámokat kavaró kérdéskör az erőforrást nyújtó

szervezetek szűkítése. Az erőforrás-szervezet olyan cég, amely az ajánlattevő számára erőforrást (pl. gépek, know-how) biztosít. Jelentősége az ajánlattevő alkalmassága tekintetében van: ha ugyanis az ajánlattevő személyében nem is felel meg valamely alkalmassági feltételnek (pl. nincsenek kellő referenciái vagy szakemberei), ezen feltételnek úgyis meg lehet felelni, hogy az ajánlattevő erőforrás-szervezetre támaszkodik, azaz ilyen szervezeten keresztül felel meg az adott feltételnek (az ő referenciáira vagy szakemberei hivatkozik). Magyarán, az ajánlattevő azt mondja, hogy „igaz, hogy én ilyet még nem csináltam, illetve ilyen gépeim nincsenek, de van egy cég, aki igen, akinek vannak ilyen gépei, és ez a cég kötelezettséget vállal, hogy ami kell, azt megkapom.” Az erőforrás-szervezetre támaszkodás kérdésével, vagy megfordítva, annak kérdésével, hogy az ajánlattevő kizárható-e egy tenderből csak azért, mert bizonyos erőforrásokkal/ eszközökkel nem saját nevében rendelkezik, az Európai Bíróság több ítéletében is foglalkozott. Az ítéletek egyértelműen rögzítik, hogy az ajánlattevők az alkalmassági feltételek teljesítését szubsztituálhatják, azaz úgy is megfelelhetnek valamely alkalmassági feltételnek, hogy harmadik személy eszközeire („erőforrásaira”) támaszkodnak/ hivatkoznak, függetlenül attól, hogy milyen az ajánlattevő és ezen harmadik személy közötti jogi viszony. Ebbe a kérdéskörbe nyúlt bele a novella és bizonyos alkalmassági feltételek vonatkozásában kizárta az erőforrás-szervezeten keresztül történő megfelelést. Méghozzá elég nyakatekert módon: azt mondja ugyanis, hogy az erőforrás pl. építési beruházás esetén – ha azzal a referenciákat kellene igazolni – nem erőforrás, viszont mégis erőforrás, ha az ajánlattevő és a harmadik személy között többségi befolyás áll fenn. A józan ész diktálta kérdés, hogy mitől esik más tekintet alá valamely erőforrás (pl. egy gép) megítélése, ha azt a leányvállalatom biztosítja, mintha azt egy velem egyébként szerződésben, de nem többségi viszonyban lévő harmadik személy biztosítja. A józan észen túl, azzal hogy a jogalkotó szűkíti az erőforrásszervezetként igénybe vehető személyek, és ezzel közvetve az ajánlattevők körét, egyben korlátozza a versenyt, és – véleményünk szerint – sérti a közösségi jogot, amit, mint tudjuk a magyar jogalkotónak és jogalkalmazóknak is figyelembe kellene vennie. A közösségi jogtól függetlenül a novella azzal sem foglalkozik, hogy a többségi befolyásnak meddig kell fennállnia: az eljárás alatt vagy a közbeszerzési szerződés teljesítése alatt végig? Utóbbi – ami körülbelül azt jelentené, hogy az ajánlattevőben fennálló

SZAKMA

A Schönherr Közép- és Kelet-Európa meghatározó vállalati jogi szolgáltatója. Belgrádi, bécsi, brüsszeli, budapesti, bukaresti, kijevi, ljubljanai, pozsonyi, prágai, szófiai, varsói és zágrábi irodáiban több mint 300 szakember nyújt jogi szolgáltatást helyi és nemzetközi ügyfelek számára. Az iroda komoly hagyományokkal rendelkezik a nemzeti és vállalati határokon átívelő, magas színvonalú gazdasági jogi tanácsadás területén. A Schönherr üzleti filozófiájának középpontjában a komplex gazdasági ügyletek és tranzakciók során nyújtott magas színvonalú tanácsadás és hatékony problémamegoldás egysége áll. A Schönherr irodáinak tevékenysége valamennyi piacon összhangban áll a helyi jogi előírásokkal és szakmai normákkal.

üzletrészek egy közbeszerzési szerződés teljesítéséig csak korlátozottan forgalomképesek – nonszensz, hiszen indokolatlan egy cég életébe ilyen mértékben beavatkozni. Ha viszont nem így van, az adott esetben a többségi befolyás biztosításához szükséges egyszerű megállapodást a közbeszerzési szerződés aláírását követően fel lehet bontani. Magyarán, ezen megállapodások egyedül azért lesznek megkötve, hogy ideig-óráig biztosítsák a megkövetelt többségi befolyást. De egyébként is, eleve miért jelentene többlet biztonságot az ajánlatkérő számára a többségi befolyás, ha az erőforrás-szervezet csupán egy kötelezettségvállalási nyilatkozattal kötelezi magát a szükséges erőforrások biztosítására, a többségi befolyáshoz semmilyen egyéb kötelezettség nem tapad. A többségi befolyás megkövetelése teljesen ésszerűtlen és a gazdasági élethez egyáltalán nem illeszkedő helyzeteket teremthet. Egy példa: Építési beruházásoknál ismert a projekttársaság fogalma: ez olyan társaság, amelyet az ajánlattevő azért hoz létre, hogy a közbeszerzési szerződést ezen keresztül teljesítse, de az is elképzelhető, hogy a projekttársaság alapítását az ajánlatkérő írja elő pl. koncesszió esetén (ilyenek az egyes autópálya-szakaszok üzemeltetésével megbízott koncessziós társaságok). Az is elképzelhető, hogy egy konszern csúcsán lévő anyavállalat több projekttársaságot hoz létre, mert

mondjuk, több autópálya-szakasz üzemeltetésével bízták meg, és több koncessziós társaságot hozott létre, vagy egyszerűen azért, mert úgy gondolta, lesz egy magyarországi projektje. Koncessziók esetében az is gyakori, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítését követően a koncessziós társaságot az ajánlatkérő megveszi, visszaszerezve ezzel a koncessziót, és kvázi belépve mindazon szerződésbe, amely az előbbi példánál maradva az autópálya-szakasz üzemeltetéséhez szükséges (egyszerűbb, mint „kivásárolni” a koncessziós társaságot, és valamennyi szerződést átírni/átruházni). Na már most, annak mi értelme van, hogy többségi befolyás hiányában (i) az egyik projekttársaság nem hivatkozhatja a másik projekttársaság referenciáját, (ii) a magyarországi leányvállalat nem hivatkozhatja a projekttársaságok referenciáit, sőt (iii) a koncessziós társaság átruházása után az anyavállalat nem hivatkozhatja a koncessziós társaság referenciáját. Egy másik, talán egyszerűbb példa: egy konszern anyavállalata egyedüli tagja két leányvállalatának, melyek egyenlő arányban tulajdonosai egy harmadik cégnek („unoka”). Azt mi indokolja, hogy míg (i) az unoka hivatkozhatja az anyavállalat referenciáit, és (ii) az anyavállalat hivatkozhatja a leányvállalatok referenciáit, addig (iii) az unoka többségi befolyás hiányában nem hivatkozhatja egyik leányvállalat referenciáját

sem. Máshogy fogalmazva: miért nem támaszkodhat az unoka az anyavállalat rendelkezésére álló valamennyi – adott esetben a leányvállalatok részéről rendelkezésre álló – erőforrásra? Elzárhatók-e az unoka elől bizonyos erőforrások csupán azért, mert azok nem az anyavállalat, hanem mondjuk a leányvállalat tulajdonában vannak? Nyilvánvaló, hogy nem, hiszen ellenkező esetben, a nem saját tulajdonban lévő, hanem mondjuk lízingelt eszközöket sem lehetne erőforrásként figyelembe venni. Ebben az esetben viszont miért kellene különbséget tenni a ténylegesen az anyavállalat rendelkezésére álló erőforrások vonatkozásában, és miért kellene kizárni, hogy (i) az unoka többségi befolyás hiányában is hivatkozhassa a leányvállalat referenciáit, vagy, hogy (ii) az unoka az anyavállalat erőforrásaként hivatkozhassa a leányvállalat referenciát. Az pedig már egyenesen bizarr, hogy mi a helyzet az olyan nyertes ajánlattevők által alapított projekttársaságok referenciájával, amelyeket a közbeszerzési szerződés teljesítése után megszüntettek? Mivel megszűnt társaságban nem állhat fenn többségi befolyás, azt fogják mondani, hogy „többségi befolyás hiányában azokat senki sem hivatkozhatja”? Kérdések, melyekre úgy látszik a jogalkotó kamaszos zavarában vagy sietségében nem gondolt. De lehet, hogy mindez sokkal inkább a jogalkotó kamaszos nemtörődömségének köszönhető. Mindezzel kapcsolatban az igazán nagy kérdés az lesz, hogy a jogalkalmazók, az ajánlatkérők, a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróságok merik-e majd egy felnőtt komolyságával alkalmazni a Kbt.-t, ésszerű jogértelmezéssel töltve fel a hiátusokat. dr. Török András


17

SZAKMA

Gyorsuló paradigmaváltás az e-hitelesség világában

E-polgár e-világban e-kérdések körül Korunk digitális univerzumában az elektronikus hitelesség biztonságos megvalósítása nélkülözhetetlen követelmény. Ez nem kis feladat, hiszen az újdonság befogadásának ütemét jelentősen befolyásolja az adott innováció jellegzetessége. Nem kétséges azonban, hogy az e-hitelesség számos olyan új lehetőséget ad a felhasználók kezébe, mellyel saját életük, illetve mindennapjaik válnak könnyebbé, egyszerűbbé, csökkenthetik a folyamatok idő- és energiaigényét és legalább lehetőség szinten barátságosabb világot teremthetnek maguknak.

A felgyorsult információáramlásban az e-mailes üzenetek annyira beépültek mindennapjainkba, hogy szinte automatikusan elfogadjuk azok hitelességét. A hitelesség kérdése természetesen nem új keletű, hiszen tudjuk, hogy bizonyos üzenetek, ígéretek, tranzakciók, kötelezettségvállalások valóságtartalmáról érdemes körültekintően meggyőződnünk, hiszen könnyen meglepetések érhetnek bennünket. Az internet vég-

telen forgalmában egyre nagyobb számban jelennek meg olyan, nem hiteles szereplők, melyek a folyamatokon végigmenve már hitelesnek tűnő eredményt produkálnak. A különböző portálokon, szinte nap, mint nap megjelenő adathalászat, on-line csalások, személyazonosság-lopások ellen az elektronikus aláírás használata sokat segíthet. Az elektronikus aláírás azonban nem csak technológiai bravúr, feltétlenül szük-

séges hozzá a részletes szabályozás, oktatás, valamint a szolgáltatók felelősségének precíz meghatározása. A téma jogi szabályozása az Európai Tanács 1999. december 13-án elfogadott irányelvén alapul, hazai joggyakorlatunkban pedig alapvetően a 2001. évi XXXV. törvény köré csoportosul. Az irányelv definíciója alapján az elektronikus aláírás olyan elektronikus adat, amely más elektronikus adathoz van csatolva, illetve logikailag hozzárendelve és hitelesítésre szolgál. Az elektronikus aláírás tehát nem a kézzel írott aláírás beszkennelt formája, hanem a kódolás egy változata, melynek hitelességét jogszabály elismeri. Amennyiben egy ilyen dokumentumról másolat készül, a másolat is hitelesnek számít. Az e-aláírás elkészítéséhez az aláírandó dokumentum mellett az ún. aláírást létrehozó adat, más néven „magánkulcs” szükséges. Ha valaki megszerzi ezt a magánkulcsot, gyakorlatilag ugyanolyan aláírásokat hozhat létre, mint a kulcs eredeti tulajdonosa, olyan ez, mintha sok aláírt üres papírt adtunk volna ki a kezünkből. Ahhoz azonban, hogy az aláírásunkat más

&5WJHJIJSX3^JQ[XYIN{ZGVGY`ZGRZT_KR\sY`sYPUMlY`\sM`KZZYsM[KM_KZKSOUQZGZ|Q Q`XKSQJsYs\KRGQ\KZQK`~T_KR\ZGTLUR_GSGOZNOXJKZOSKMZl\UQZGZlYHGTOY

NYELVVIZSGfRAFELKmSZqTx TANFOLYAMAINK

SZAKNYELVI TANFOLYAMAINK

{J

(FRGWNILJ.1*(TKS`KZQÒ PUMOGTMURT_KR\\O`YMlXGLKRQsY`wZ~

6sT`M_OPUMGJ|PUMHGTQPUMsY sXZsQVGVwXPUMGTMUR[R

941*8TKS`KZQÒ PUMOGTMURT_KR\\O`YMlXGLKRQsY`wZ~

3[TQGPUMY`KRRKSOGRQUZlYUQPUMG HO`ZUYwZlYOPUMOTMGZRGTGJlY\sZKRVURMlXO VKXXKTJZGXZlYGTMUR[R

574+*=SGM_GXGQQXKJOZlRZQsZT_KR\ PUMOY`GQT_KR\O\O`YMlXGLKRQsY`wZ~GTMURH|R \GM_TsSKZH~R

9`KX`~JsYKQsYMG`JGYlMOZlXYGYlMUQPUMG GTMUR[RsYTsSKZR

.*198TKS`KZQÒT_KR\\O`YMlXGLKRQsY`wZ~

9ÒTZXKNU`|///GTMURH|RsYTsSKZH~R

/.[T_GJO0[ :KR 3UHOR +SGOR OTLU&VXKIKJKTYT_KR\YZ[JOUN[ ]]]VXKIKJKTYT_KR\YZ[JOUN[ &5WJHJIJSX3^JQ[XYIN{FPPWJINYkQYKJQS}YYPrU_rXNNSYr_RrS^vL^YFSKTQ^FRFNSP JQX_kRTQMFY{FPFX_FPPrU_rXNMT__kOkWZQkXYJWMrWJ &151 18 ÜgyvédVilág ■ 2009. szeptember

SZAKMA

is hitelesnek fogadja el, az aláírást létrehozó adaton túl szükségünk van tanúsítványra is, melyet az erre szakosodott szervezet a hitelesítési szolgáltató bocsát ki. Ez tartalmazza egyrészt annak a nevét, aki részére kiállították, másrészt olyan információkat, melyek segítségével mások biztonságosan – titkosan vagy hitelesen – kommunikálhatnak a tanúsítvány birtokosával. Ha biztonságosan szeretnénk kommunikálni valakivel, előtte be kell szereznünk a tanúsítványát, melyet praktikusan a hitelesítés szolgáltató honlapján tehetünk meg. Ha megszereztük, ellenőrizni kell, hogy valóban érvényes-e és célszerű megnézni, hogy valóban annak a neve szerepel-e benne, akivel kommunikálni szeretnénk. Az elektronikus aláírások között az uniós irányelv három aláírásfajtát különböztet meg joghatás kiváltására alkalmasságuk szempontjából. Az első a normál aláírás, melynek nincsenek különösebb követelményei. A második kategória az ún. fokozott biztonságú aláírás, mely alkalmas az írásbeliség követelményeinek kielégítésére, így az aláíró azonosítására, kizárólag az aláíróhoz köthető, olyan eszközzel hozták létre, mely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll, a dokumentum tartalmához oly módon kapcsolódik, hogy minden, az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett módosítás érzékelhető. A harmadik fokozat a minősített aláírás, mely olyan fokozott biztonságú aláírás, amelyet biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel készítettek, és amelyhez minősített tanúsítványt bocsátottak ki, ezért alkalmas a kézírással egyenértékű jogok bizonyítására. Ebből következik, hogy ahol a jogszabályok legalább fokozott biztonságú aláírásokat kötnek ki, ott a fenti két formátum biztonsággal használható. Az elektronikus aláírások mellett érdemes néhány szót szólni a dokumentumok titkosításáról. Az adatátvitel biztonságot igénylő online tevékenység három szintje különíthető el úgy, mint általános kommunikáció, üzleti kommunikáció és pénzügyi tranzakciók. A legegyszerűbbek az általános kommunikációra vonatkozó alkalmazások, e-mail vagy a weboldalhoz való korlátozott hozzáférés. Fontos hangsúlyozni, hogy egy titkosítatlan e-mail kb. annyira bizalmas, ill. biztonságos,

mintha átkiabálnánk a szomszédba. A biztonságos adatforgalomban tehát lényeges elem a dokumentumok titkosítása. Ha azonban a titkosítási kulcsok tárolása a számítógépünkön történik, úgy az csak annyira biztonságos, mint maga a számítógép. Meg kell említeni, hogy a titkosításhoz használt kulcs (algoritmus), minél kifinomultabb, azzal arányosan biztonságosabb is. Az USA kormányzata egészen 2000-ig korlátozta egyes polgári célú titkosítási eljárások exportját, így az onnan származó szoftverek csak gyenge titkosítást használhattak. A titkosításra használt módszerek közül kettőt említünk meg úgy, mint a szimmetrikus,

illetve aszimmetrikus eljárást. A szimmetrikus eljárás lényege, hogy a titkosításhoz és a visszafejtéshez használt kulcs megegyezik. Ilyen volt pl. a Julius Caesar által egykoron használt módszer, ahol a szöveg minden egyes betűjét az abc-ben tőle jobbra eső, második, harmadik stb. betűvel helyettesítették. Az aszimmetrikus titkosítás összetartozó kulcspárt használ, az egyik a privát (titkos) kulcs, a másik pedig a nyilvános kulcs, mely bárki számára elérhető. Ahogyan a papíralapú adatforgalomnak, úgy az elektronikus ügymenetnek is fon-

tos eleme a dokumentumok archiválása/ tárolása. Az elektronikus formátumban is fennáll az a probléma, hogy hogyan lehet az e-szignók hitelességét, akár ötven év távlatában fenntartani. Nos, a kérdésben a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet segít eligazodni. A dokumentumokat az ilyen szolgáltatásra minősített szolgáltatóknál kell elhelyezni. A bíróság ezen szervezetek tevékenységét hitelesnek fogadja el és esetleges jogvita esetén a bizonyítási kötelezettség arra hárul, aki ezzel ellentéteset állít. A szolgáltató kizárólag aláírt dokumentumokat fogadhat be és objektív felelősséggel rendelkezik, valamint biztosítja bizonyos fájlformátumok olvashatóságát, értelmezhetőségét, ezáltal lehetővé teszi pl., hogy a bíróság még az olyan régi aláírások érvényességéről is megbizonyosodhasson, melyek ellenőrzésére már nem rendelkezik megfelelő szoftverrel. Az archiválási szolgáltató csak szigorú feltételek mellett távozhat a forgalomból. Megszűnése előtt legalább 60 nappal tájékoztatnia kell az érintett ügyfeleket, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és meg kell jelölnie, hogy melyik másik, vele azonos biztonsági feltételek mellett működő szolgáltató veszi át az archívum kezelését. Az e l e k t ro n i kus aláírással a CompLex Kiadó szoftverfejlesztői figyelemre méltó újdonsággal lépnek a nagyközönség elé, várhatóan még idén ősszel. Az ügyvédi irodai gyakorlatban az adminisztrációt jelentősen megkönynyítő szoftver a fent részletesen körülírt hitelesség és archiválás témakörben is hamarosan jelentős segítséget nyújt felhasználójának. A termék jövőbeni alkalmazói napi munkájuk során tapasztalhatják majd, hogy sokkal több idejük és energiájuk marad a tényleges feladatok és problémák megoldására, mivel az valóban komplex, korszerű és gyors irodatechnikai hátteret biztosít számukra. A fejlesztők céljainak megfelelően e megbízható hátér elősegítheti az ügykezelés tempójának dinamikus fejlődését, illetve ezzel párhuzamosan a hagyományos adminisztrációval járó költségek jelentős megtakarítását, a precizitás és a megbízhatóság alapkövetelményeinek megtartása mellett. dr. Galyas László


19

PORTRÉ

Ábrahám László a tisztesség, az anatómia és a jog kapcsolatáról

„Az Egészségszigetre még nem érkezett meg Péntek” Igazi specialista, aki kivívott hírneve ellenére nem költözött a fővárosba; Szeged kétségkívül általa lett az orvosi műhibaperek elleni küzdelem központja. „Házhoz nem megyek” – magyarázza humorba vegyítve, hogy 45 év praxis után miért nincs irodája Budapesten. Kitérőkkel, de születése óta Szeged az otthona, ahová még az internálás éveiben is visszavisszaszökik, titokban. Hívő ember és ezer szálon lokálpatrióta, ’89-ben, a megyei népfront elnökeként ott ülhetett a Nemzeti Kerek Asztalnál. Jóllehet származása alapján a konzervatív oldalon lenne a helye, de „az a társaság, az a hang elborzaszt”; a baloldal viszont enyhén szólva is „suta gyülekezet” – így tehát igyekszik középen és a szakmánál maradni. Az őt övező reflektorfény irigy pályatársait vakítja el, akik elfeledik hozzátenni: Ábrahám László nem afféle paragrafuslelkű ügyvéd, a Btk. anatómiáján túl az emberi testét is jól érti már. Tisztességet tanult paprikakereskedő nagyszüleitől: csak biztosnak hitt ügyet vállal, s csak a munka végeztével kéri a tiszteletdíjat. A 66 évesen is fitt, bizalomárasztó jogász újabb karitászon gondolkodik: már működő alapítványát bővítené beteg gyerekek megsegítésére. Mint a Balaton szerelmese, egy vitorlás nélküli ős matróz: „én állom a sört, a barátok hozzák a hajót”.

?

Dr. Ábrahám László: a név ismertsége elvitathatatlan, az elmúlt másfél évtizedben beitta magát a köztudatba, szakmabelieknek pedig magyarázni sem kell. Szinte nincs olyan beteg vagy médium, aki és amelyik ne Önt keresné, ha egy kritikus egészségügyi esetet, netán ordító orvosi műhibát szeretne bíróságon orvosolni vagy széles körben magyarázni. Amit viszont kevesen tudakolnak: lát-e bűntudatot egy-egy vétkes orvos szemében? Másfelől ön is ismeri a honi egészségügy lesújtó állapotát; lehet-e az orvosok iránti empátiával, ám velük szemben küzdeni – már ha egyáltalán kell…?

Talán furcsa, de több barátom van az orvosok, mint az ügyvédek közt. A gyógyítók és én is tudom: a magyar orvosképzés világszínvonalú; ha nem is a többség, de sok jó orvos praktizál, a hazai rendszer összességében mégsem működik jól. Akkor vajon hol hibád’zik, kérdezhetnénk? Hogyan lesz egy kiváló medikusból később rossz gyógyító? Miként lehetséges, hogy a betegek tucatjával kerülhetnek szerencsétlenebb helyzetbe egy műtét után, mint voltak előtte? Hogyan fordulhatnak elő olyan súlyos mulasztások


vagy hanyagságok, melyek terhét akár élethossz magukkal cipelik az áldozatok, hátrányait pedig egy egész család elszenvedi? Miközben mindkét félnek egy az érdeke, a gyógyulás. Nos, a jóérzésű orvosok tudják, hogy a perek során én is csak ezekre keresem a választ, persze a konkrét esetben nem megkerülve a személyes felelősség kérdését. Mert bármilyen hibás is a rendszer, az orvosnak a legjobb tudása szerint, a legnagyobb gondossággal kell eljárnia. Ezzel szemben az ügyvédtársaim csak a sikereimet látják, a mögötte lévő munkát már kevésbé. Egyenes következmény a szakmai féltékenység, az irigység. De visszakanyarodva a kérdésére: a műhibát vétő orvosok kizárólag a médiától félnek, semmint a felelősségre vonástól. Nem csoda, az orvostársadalom ilyenkor összezár, sokszor a szakértők sem az igazat mondják, hanem amit a szolidaritás nevében a kollégák elvárnak tőlük. Jó példa volt erre a szegedi beteghordó este, aki elcserélt két műtétre várót, ami egyikük halálához vezetett. Hiába állítottam a per során is, hogy a beteghordó a kórház macskája, mégis az ő felelősségét mondta ki a bíróság. A hierarchiában, s a szakmai kontrollban is felette álló orvos(ok)é fel sem vetődött. Ez egy nagy lecke volt a számomra, de megtanul-

tam, az egészségügy olyan, akár a hadsereg: tábornokot nem áldoznak. Talán ezért nem találkoztam eddig bűnbánó orvossal.

?

Ilyenkor van önben harag?

Persze hogy van, de igyekszem legyűrni az indulataimat, mivel ügyvédként én is az igazságszolgáltatás része vagyok. De hadd fordítsam meg a kérdést. Amikor mi viszünk sikerre egy ügyet, mindig azt mondom a praxisomat egyszer továbbfolytató, orvostanhallgatóként kezdett, ám végül jogi szakvizsga előtt álló fiamnak: „Győztünk, de nem biztos, hogy igazunk van”. Ez egy egészséges kétkedés, amit sajnos a „másik oldalon” sosem tapasztalok. Pedig a műhibák esetében sem kellene újat feltalálnunk ahhoz, hogy csökkentsük a perek számát. Az amerikai Harvard Egyetem filozófiája egyértelmű: „Elismerni, beismerni, bocsánatot kérni!” Sokszor a betegnek elég egy bocsánatkérés, s helyreáll a lelki békéje. De ilyet kisebb ügyekben sem tesznek az orvosok, nemhogy a fajsúlyosabbakban. Az amerikai egészségügy a kártérítések során sokkal betegközpontúbb a mienknél. Igaz, egészen más az általános egészség- vagy a kórházak kötelező felelősségbiztosítási rendszere. Nálunk szinte kizárólag bírói úton lehet kikényszeríteni egy komolyabb kártérítést, míg az USAban az esetek töredéke végződik tárgyalóteremben. Magyarországon a megítélt összegek is csak a szánalomra elégségesek, koránt sincsenek arányban a tényleges veszteséggel. Aki műhiba miatt elveszíti fiatal, várandós feleségét, „jó esetben” kétmillió forintot kap. Egy down-kórral született gyermekért pedig négymilliót ítél meg a bíróság. Ez természetesen nem elégséges egy életen át való teherviseléshez. Sok évre lesz szükség, hogy a bíróságok is meglássák a számok mögött húzódó tragédiák összes lelki és materiális vonzatát.

?

Tapasztalata szerint van-e szociológiai összefüggés a betegek társadalmi helyzete, s a velük szemben „megütött” orvosi hang között? Az alkalmazott eljárások közül kaphat-e mást, kevesebbet például a szegény, a képzetlen, a tanyasi vagy épp a cigányember?

PORTRÉ

Dr. Ábrahám László

Nos, ez nehéz kérdés, vagy nehezen tetten érhető jelenség. De miért lenne másként az egészségügyben, mint más területeken. Sajnos, Magyarországon származástól, tudástól, lakhelytől, anyagi helyezettől függően változhat az emberek kiszolgáltatottsága. Ez különösen igaz egy olyan, még mindig feudális intézményrendszerben, mint az egészségügy. Közvetlen összefüggést persze nehéz bizonyítani, pláne általánosságban megfogalmazni, de tény, akadnak olyan esetek, melyekben ez a gyanú is felvetődhet. Az viszont statisztikai adat, hogy a magánkórházakban vagy a magánpraxisokban sokkal kevesebb az orvosi műhiba. Amúgy templomba járó, hívő emberként is segíteni szeretnék a kiszolgáltatottaknak: már van egy kábítószer-ellenes közhasznú alapítványom. Ezt szeretném átalakítani vagy egy újat alapítani a beteg gyerekek megsegítésére.

?

„Győztünk, de nem biztos, hogy igazunk van” – idézte önmagát az előbb. Eszerint minden ügyet elvállal vagy nemet is tud mondani?

Természetesen szó nincs arról, hogy minden ügyet, gondolkodás nélkül elvállaljak. A konkrét ügy első bírája én magam vagyok. Ahol látom, hogy nincs igazunk, abba bele sem megyek. Mindig törekszem arra, hogy az ügyeket teljes összefüggésükben átlássam. Csak a perért önmagában nem citálhatok senkit tárgyalásra. Se pro, se kontra. Épp ezért az ügyvédi munkadíjamra se előre, hanem csak akkor tartok igényt, ha már túl vagyunk az ítéleten. Tapasztalatból tudom, sokan csak megnyugtatásért keresnek fel, s ha én meggyőzöm őket, hogy az orvos jól végezte a dolgát, nem keresnek tovább indokolatlanul bűnbakot. Ma már meg tudom ítélni, mi tekinthető orvosi mulasztásnak, súlyos hanyagságnak vagy egy kezelés velejárójának. Olykor persze egy-egy ügy már alkotmányjogi alapkérdéseket is érint, mint például az, hogy egy sérülten született gyermeknek van-e, lehet-e kereseti joga. A Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi határozata alapján erre csak a szülőnek van lehetősége,

1943-ban született Szegeden. Az általános iskolát Szegeden kezdte, majd Szekszárd, Nagykőrös és újból Szekszárd után ugyanott, Szekszárdon érettségizett. A szegedi egyetemen 1965-ben szerezett jogi diplomát, előbb gyakornok, majd ügyvédjelölt, később ügyvéd a Szegedi 4. számú Ügyvédi Munkaközösségben, amelynek később a vezetője lett, amely munkakört 1996-ig töltötte be. Jelenleg egyéni ügyvédként dolgozik, fő munkaterülete elsődlegesen az egészségügy és a betegjogok, ezen belül a kártérítési kérdések, míg a Magyar Kriminológiai Társaságban betöltött elnöki pozíciójából fakadóan a büntetőjog elmélete. Ügyvédi tevékenységével a hazai média kiemelten foglalkozik. 1982. november 7-én igazságügy-miniszteri dícséretben részesült. 1989-ben a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnökévé választották, részt vett az ellenzéki kerekasztal tárgyalásokon, a tárgyaláson résztvevők közül az ún. „harmadik oldal”, a civil szervezetek képviseletében, dr. Kulcsár Kálmán akkori igazságügyi miniszter és dr. Kukorelli István jelenlegi alkotmánybíró társaságában. 1990-ben országgyűlési képviselőjelölt a választási koalíció jelöltjeként, az ellenzéki kerekasztal tárgyalásain történő részvételéből fakadóan neve megjelent a rendszerváltást követő kormány lehetséges igazságügy-miniszteri névsorában. 1994-ben az Év Embere kitüntető címet kapta Gregor József operaénekes és Benyik György teológus társaságában. 1996-tól működik az általa alapított Kábítószer Ellenes Alapítvány, amely ma is teljesíti társadalmi feladatát. 1998-tól több éven át a Szegedi Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsának elnöke, valamint civil társadalmi szervezetek szervezője és vezetője (többek közt a „Szegedért Egyesület”, „Szeretett Városunkért Egyesület”). 2002-től a Tisza Volán Zrt. igazgatóságának elnöke, a Magyar Kriminológiai Társaság Dél-magyarországi Szekciójának ügyvezető elnöke, a Szegedi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Kar polgári jogi tanszékének meghívott előadója. 2006-ban jelent meg Orvosi műhibaperek, betegjogok című könyve, amely az egyetemi jegyzet hiányát is pótolja. Ugyanezen évtől adatvédelemmel kapcsolatos írásai az Élet és Irodalomban közéleti hetilapban jelennek meg, korábban a Medical protection Hungary havi megjelenésű szaklap szerkesztőbizottságának elnöke volt. 2008-ban az egészségügyi miniszter lemondása után neve a nyilvánosság előtt is felmerült a lehetséges utódok között. Ügyvédi tevékenységével a hazai média kiemelten foglalkozik. 1967 óta nős, felesége kutató biológusként végzett, antropológus doktor, fia szakvizsga előtt álló ügyvédjelölt.

míg én ezzel ellentétes álláspontot képviselek. Ebben például Lábody Tamás volt alkotmánybíróval is vitám volt; az LB őt igazolta, viszont az élet és a jogfejlődés szerintem engem fog. Igaz, ez nem egy-két éven belül várható. Mindenesetre az orvosi műhibaperekről írt könyvem sikeres a medikusok körében, így a hallgatók már az egyetemen szembesülhetnek ezzel a bonyolult kérdéskörrel. Kissé számomra is meglepő, de a Szegedi Tudományegyetemen adott óráimat rengetegen látogatják, már végzett, bíróként dolgozó tanítványom pedig ma is kikéri a véleményem.

?

Ugye az orvosi-egészségügyi joggal is az SZTE elődjénél, a József Attila Tudományegyetemen (JATE) került közelebbi kapcsolatba? Valóban, a ’90-es évek elején a JATE élére új rektort választottak, hét évig voltam mellette az intézmény jogtanácsosa. Közvetlenül láthattam, a betegek mennyire kiszolgáltatottak, s hogy a gyógyítás, mint közös

cél nem mindig sikerül. Az orvosi hierarchia nagyon erős és feudális. Egy főorvos nem szereti, ha a beteg bármit kérdez, elvárja a feltétel nélküli bizalmat. Azt pedig szinte személyes sértésnek veszi, ha fiatalabb kollégája teszi ugyanezt. Holott a világ jóval nyitottabb lett az elmúlt két évtizedben: a kedvük szegett orvosok Nyugat felé vándorolnak, a betegek pedig más orvost is felkeresnek, él bennük a kontroll igénye.

?

Nem fél az orvosoktól? Habár jó erőben van, ön is kerülhet egyszer az egészségügy „ítélőszéke” elé?

Nem, hiszen sok jó barátom van köztük. Egyáltalán nem feltételezem, ha odakerülnék, megtagadnák a kezelésemet vagy szándékosan félrekezelnének. Amúgy pedig a betegek Robinsonjaként eddig is egyedül küzdöttem, magamért is nekem kell kiállnom. Ha tetszik az Egészségszigetre még nem érkezett meg Péntek, csak az ügyek és a hetek jönnek egymás után. A jó kondíciómért 66 évesen is teszek: rendszeresen futok és ÜgyvédVilág ■ 2009. szeptember

21

PORTRÉ

kocogok, imádok tengerparton, homokban gyalogolni. Gyerekkorom óta nagy focirajongó vagyok, magam is sokáig aktívan rúgtam a bőrt, gyakorló ügyvédként pedig még a Testnevelési Főiskolát is elvégeztem. Sokáig a Szeged NB I-es csapatának kapusedzője voltam. Így hát nemcsak az állandóan forgatott orvosi szakkönyvekből van tapasztalatom az emberi anatómiát illetően. Nyaranta sok időt töltök a balatoni telkünkön; szeretek vitorlázni, igaz, hajóm nincs. Azt szoktam mondogatni: én adom a sört, a barátok hozzák a hajót. Legénységként pedig az ügyvédek vitorlásversenyén is mindig részt veszek.

?

A névvel, mint egyfajta védjeggyel kezdtük, e-mail címe is: abrahamlaci. Nyilvánvalóan közvetlenebb… Bárhogy is, ön tényleg nem egy paragrafusjogász. Mint sokat szereplő sztárügyvéd, szereti a reflektorfényt?

Mér megszoktam, hiányozna. Ha hirtelen lekapcsolnák a kameralámpákat, az azt jelenté: leírtak, jöhetnek a fiatalok. Egyébként sokan kérdezik, miért nincs irodám Budapesten is, hiszen közelebb lehetnék a tűzhöz. Volt idő, amikor gondolkodtam rajta, több lehetőségem is akadt, mégsem mentem. Kissé viccesen azt szoktam erre felelni: házhoz nem megyek. Én minden ízemben Szegedhez kötődöm, ott születtem; 2002 óta vagyok a Tisza Volán Zrt. igazgatósági elnöke. A Magyar Kriminológiai Társaság Délmagyarországi Regionális Szekciójának ügyvezető elnökeként próbálom összefogni a büntetőjog és a kriminológia elméleti és gyakorlati szakembereinek társaságát. Egyik legnagyobb elismerésem az volt, amikor 1994-ben Gregor Jóskával és a katolikus gimnázium volt igazgatójával, Benyik Antal püspökkel együtt az év emberévé választottak a szegediek. Ez talán a családnak is kárpótlás. Mivel tőzsgyökeres szegedi jogász apám Horthy-katonatiszt volt, édesanyámat, mint erdélyi kereskedők lányát az erdélyi bevonuláskor ismerte meg. Múltja miatt az ’50-es évek elejére nemcsak teljes „vagyonelkobzásban” részesültünk, de az egész családot internálták Ebesre. Tizenhat hónap után a Nagy Imre-féle amnesztiával „szabadulhattunk”. A család lényegében földönfutóvá lett, pedig a háború előtt a nagyszüleim neves paprikamalom-tulajdonosként és kereskedőkként vívtak ki elismerést.

?

Talán ők láthatók az irodája falán lógó családi motívumú festményeken is?


Részben igen, róluk is őrzök ilyen emlékeket, nem is egyet. Persze más képeim is vannak, mint ahogy magam is szívesen festegetek…

?

Visszakanyarodva: ügyvédként önnek sem vezetett egyenes útja Szegedre. A történelem és a személyes barátságok mennyiben játszottak szerepet élete alakulásában?

?

Pedig a politika sosem izgatott. Származásom alapján a konzervatív oldalon lenne a helyem, csakhogy az a társaság, az a hang egyszerűen elborzaszt. A baloldal pedig úgy ahogy van…

A családot az internálás után még jó ideig kitiltották Szegedről, így én Hódmezővásárhelyről titokban szökdöstem át a városba. Később apám a jogászkodás mellett Nagykőrösön és Szekszárdon is labdarúgóedzőként kereste a kenyerét, én pedig a „keze alatt” védtem a kaput az NB 3-ban. Apám révén magam is személyesen ismertem Baróti Lajost, a magyar válogatott későbbi vezetőjét, és a legendás Sándor Csikart. Apámnak nagy szerepe volt abban, hogy utóbbi Pestre kerülhessen, mint ahogy Barótinak abban, hogy én pedig Szegedre. Kerülőkkel ugyan, de végül a városban végeztem el a jogi kart, ám politikailag megbízhatatlanként itt nem lehettem volna ügyvéd. Végül Baróti Lajos közbenjárására 1965-ben mégis jelölt lehettem Szegeden, ahol a ’80-as évek közepén már én vezettem az ügyvédi irodát. Még az egyetem alatt meghalt az apám, így 20 évesen tapasztaltam meg a farkassá válást. Napi 40–50 forintért vagont rakodtam, aztán levizsgáztam, és játékvezetőként kerestem némi pénzt. Az államosítással kapcsolatos törvényeknek én még 1965-ben is szenvedője voltam, akkor a nagyszülők-szülők után örökölt ingatlant vették el tőlem azzal, hogy az 1949-ben „kimaradt” az állami tulajdonba vételi jegyzékből. Kezdőként 17 emberöléses ügyben védtem, az utolsót, Kaplár Tibort felakasztották. Kisiklatott egy vonatot, hogy kirabolhassa az utasokat. Nem sokkal szabadulása után viszont agyonvert egy idős bácsit. Számára akkor már nem volt kegyelem, én viszont onnantól nem szívesen vállaltam ilyen ügyeket.

?

Vállalt viszont politikai szerepet…

… töketlen…

Tőlem ez erős megfogalmazás lenne, de a zsurnálszlengben tökéletes. Nos, annak idején egy megnyilvánulásom miatt a helyi ügyvédi kamara vezetője feljelentett, erre én dühömben belekóstoltam a szegedi közéletbe; 1989-ben elsöprő fölénnyel választottak a Hazafias Népfront megyei elnökévé. Mi is kiálltunk a reformok mellett, megelőzve sok mai melldöngetőt. Aztán rájöttem, rossz helyen vagyok, és lemondtam. Az azért nagyszerű érzés, hogy népfrontosként Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter oldalán részt vehettem a Nemzeti Kerek Asztal tárgyalásain. Amikor Antall József összeállította kormányát, az én nevem is felmerült az igazságügy élére, de ezt akkor sem vettem komolyan. Mint ahogy az SZDSZ-es egészségügyi miniszter, Molnár Lajos lemondása után, amikor valaki egyszerűen csak bedobta a nevemet. Engem sem hivatalosan, sem informálisan nem keresett meg senki. De én sem hinném, hogy az orvosok elfogadnának a miniszteri székben egy olyan jogászt, aki amúgy „ellenük” dolgozik. Az életem így teljes, s ebben kutató biológusként végzett, antropológus doktor feleségemnek is óriási szerepe van. Több mint négy évtizede élek vele boldog házasságban, ami lettem, neki köszönhetem, de azt is, ami nem lettem… Ezért igaz az is: nem oda érkeztem, ahová indultam, hanem oda, ahová el kellett jutnom. Kálmán Attila

SZABADIDŐ

Beszámoló a IV. CompLex Jogász Openről

Tenisz és jó társaság

Eredmények Amatőr női egyéni I. Szegő Judit II. Hatala Réka III. Rudolf Nóra IV. Spisák Andrea Nyílt női egyéni I. Göböl Edina II. Sándor Rita III. Csík Noémi Nyílt férfi egyéni I. Pörzse Tamás II. Paulik György III. Kökény Balázs III. Nyéki Tamás Amatőr férfi egyéni I. Vass Gábor II. Bohács Zsolt III. Kis Tamás Lajos III. Kovács Szabolcs Nyílt férfi egyéni 45+ I. Birkás Mikós II. Szentes-Tóth István III. Tivadar Pál III. Stolpa András Nyílt férfi páros I. Paulik György – Kökény Balázs II. Bohács Zsolt – Tildi Balázs III. Kincses Attila – Pörzse Tamás III. Beviz Ákos – Fröhlich Balázs Férfi páros 85+ I. Déri Béla – Kádár Péter II. Nyitrai Károly – Kisbán Lajos Amatőr Vegyes páros I. Nagypál Ildikó – Tivadar Pál II. Zsoldos Andrea – Papp Jenő III. Bihall Viktória – Gecse Péter III. Kallos Judit – Dániel Károly Nyílt vegyes páros I. Csordás Beatrix – Patay Gábor II. Bohács Gerda – Bohács Zsolt III. Balta Rózsa – Szentes-Tóth István III. Gaál Nóra – Paulik György


Negyedszerre rendezték meg a CompLex Jogász Open Társasági Tenisztornát augusztus utolsó hétvégéjén. A tavalyi versenyen közel 100 jogász mérte össze tenisztudását. Elsősorban ügyvédek, de számos bíró, ügyész, jogtanácsos, közjegyző és banki szektorban dolgozó is benevezett a tornára, az egész országból érkeztek versenyzők. Idén több versenyszámot hirdettek, hogy még szélesebb körből jelentkezhessenek a teniszbarátok. Ezúttal is mintegy száz induló vett részt a három napos kupán az IDOM sportcentrumban. – Az idei verseny egyik újítása az volt, hogy az amatőr vegyes páros számot is külön megrendeztük. Ezen kívül a női versenyszámban is külön indítottunk egy amatőr kategóriát. Erre igen nagy volt az igény, mivel több az amatőr versenyző, mint a profi – magyarázza Kovács Szabolcs, az egyik szervező, aki kiskora óta teniszezik, bár – saját bevallása szerint – nem profi szinten. – A férfi páros versenyszámban is történt változás: nyílt férfi páros és férfi páros 85+ volt a két új megjelölés, ez utóbbi versenyszámban azon párok indulhattak, ahol a játékosok betöltött életkorának összege meghaladta a 85 évet. Ennek az újításnak is az volt a célja, hogy még többen léphessenek a pályára. A vegyes páros versenyszámban – a tavalyihoz hasonlóan – idén is lehetőség volt „nem jogász” párral elindulni. Ezt a versenyszámot ezúttal is nagy örömmel fogadták a résztvevők és idén is sokan érkeztek „nem szakmabeli”, de teniszezni szerető feleséggel, férjjel, ismerőssel. – Ez az úgynevezett örömtenisz. Nagy élmény, amikor apa a lányával vagy férj a feleséggel teniszezik – mondta Kovács Szabolcs. Tavaly Temesvári Andrea is indult ebben a kategóriában jogász férjével, de a döntőben kiestek. A versenyszámok nagy része (amatőr férfi egyéni, nyílt és amatőr női egyéni, nyílt férfi 45+, vegyes páros) körmérkőzéses rendszerben kerültek lebonyolításra, így minden versenyző minimum három mérkőzést játszott. A nyílt férfi egyéni és a nyílt férfi páros meccsek pedig kieséses rendszerben működtek. Egyszerre kilenc pályán zajlott a játék, egy versenyző három versenyszámban indulhatott. A mérkőzéseket profi versenybíró osztotta be és segítő kollégáival együtt figyelte a játékrendet. – Sok olyan ismerős arcot látni, akik korábban a még Balatonfüreden zajló országos jogász teniszversenyen is játszottak, az utóbbi négy évben pedig a jogász open lelkes versenyzői. De vannak persze új indulók is – meséli dr. Nagy Eszter szervező, aki kisebb sérülése miatt ezúttal nem játszhatott, helyette az adminisztrációs feladatokkal foglalkozott. – Célunk, hogy a jogász kollégák ne csak a tárgyalótermekben vagy

a munka kapcsán találkozzanak, hanem ilyen szabadidős tevékenységek közben is. Így családi program keretében kötjük össze a sport adta örömet a versenyszellemmel. Sokan jönnek kisgyerekkel és egész nap jól érzik itt magukat. Nagy Eszter ugyan már nem jogászként tevékenykedik, hanem önálló reklámügynöksége van, de a tenisz és a barátai még mindig kötik ehhez a szakmához is. – A gyermekem is teniszezik, remek sport ez, esetemben még összekötő szerepe is van. Úgy látszik, nem lehet elég korán elkezdeni: Kovács Szabolcs néhány hónapos kisbabája is megkapta már első teniszütőjét. – Nehéz volt ilyen színvonalas és szép környezetben lévő, kilencpályás klubot találni – mondja. – A szponzoroknak is nagyon hálásak vagyunk, ugyanis csupán a nevezési díjakból biztosan nem tudtunk volna ilyen remek hétvégi, családi programot létrehozni. A Head, a Griff, Wallis Duna és a CompLex visszatérő szponzoraink, idén is sokat segítettek. A verseny harmadik szervezője, dr. Sándor Rita éppen játszik. A sportrendezvény körüli munkákban mindhárman közreműködtek, mindegyikük foglalkozott a különböző feladatokkal. – A jogász open hűséges és lelkes résztvevője vagyok, már a balatonfüredi versenyekre is eljártam, ezúttal a profik között egyéniben sajnos kiestem a legjobb nyolc között – mondja mosolyogva Birkás Miklós ügyvéd, aki a nemrég Rómában EB-t nyert csapatnak a kapitánya. – Az egyéni tenisz és az ügyvédi tevékenység hasonlít egymásra: saját magunkra vagyunk utalva, a küzdésről szól mindkettő. A tenisz talán könnyebb, mert ha jobb vagy, nyersz, az ügyvédi szakmában viszont ez nem ilyen egyszerű. 16 évesen teniszezőnek készültem, de aztán édesapám sugalmazására más szakmát kerestem, s ügyvéd lettem. Persze a sportot azóta is űzöm. A tenisz olyan számomra, mint a vallás. Foglalkozom az utánpótlással: teniszedző is vagyok és jó néhány ügyvédjelöltet is kineveltem már. Nálunk a tenisz családi hagyomány: édesapám is teniszező volt, a lányom benne van a top 100-ban, de

SZABADIDŐ

párosban és vegyes párosban is indultam, ez utóbbira a lányommal neveztünk be, aki 16 évesen jogásznak készül. Ugyanakkor a teniszt is imádja, elég jól megy neki, lassan már kikapok tőle. Szeged és Budapest között ingázunk, de már a füredi teniszversenyeken is részt vettem, a jogász openre pedig harmadszorra jöttünk el. Péntek délután gulyáspartira volt hivatalos minden nevezett játékos, ahol kötetlen beszélgetés közben jobban megismerhették egymást az „ellenfelek”. Szombat délután, bár kissé szeles volt az idő, ennek ellenére jó hangulatú fogadáson látták vendégül a szervezők a résztvevőket és kísérőiket. A grillparty az IDOM Tenisz és Sportközpont kerti pavilonjában zajlott, majd sor került a tombolára, ahol a szerencsések a verseny szponzorai által felajánlott értékes nyereményekkel (sportfelszerelések, hétvégi gépkocsi használat, vásárlási utalványok) gazdagodtak. Tavaly a versenyzők kapták a szponzorok értékes meglepetéseit, de idén a szervezők úgy gondolták, jobb, ha tombolán sorsolják ki ezeket a nyereményeket, hogy mindenki egyforma eséllyel indulhasson az ajándékokért. Vasárnap a legtöbb versenyszámban az elődöntők és a döntők zajlottak, ám sokan érkeztek „csupán” szurkolni. Az első három helyezett érmeket kapott, az első helyezetteknek természetesen kupa is járt.

Dr. Birkás Miklós

úgy néz ki, sajnos egy sérülés miatt le kell mondania a profi pályafutásról. Kitartás, fifika és gyakorlati érzék elengedhetetlen mindkét pályához. Bohács Zsolt kenu EB- és VB-győztes, ennek ellenére az evezőlapátot gyakran cseréli teniszütőre, hiszen a tenisz is élete fontos része. – Idén amatőr egyéniben, férfi

Látkép a pályáról

Krausz Viktória

Grillparty

Bohács Zsolt

Bohács Zsolt lánya, Gerda

Szemináriumsorozat

2009 őszén újabb témákkal folytatódik a nagy sikerű szemináriumsorozatunk

A KÖNYV

A cápa reputációja

A KÖNYV

KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓ

TANMESE A CSAPATÉPÍTÉSRŐL

P.F. Anthonissen Kríziskommunikáció című könyvének megjelenése alkalmából rendezett szeminárium témái: t)PHZBOWJTFMJLFMBWÈMTÈHPUB[BMBDTPOZÏTNBHBT reputációjú szervezetek? t.JLÏOULFMMÏTMFIFUGÚMLÏT[àMOJBWÈSBUMBOSB t7ÈMTÈHGBKUÈL WÈMTÈHPUFMŐSFKFM[ŐKFMFOTÏHFL a kríziskezelés lépései. t&TFUUBOVMNÈOZPLo)PHZBOÏMKàLUÞMBHZÈSCF[ÈSÈTU BGPHZBT[UØJCPKLPUUPU BSFQVUÈDJØUWFT[ÏMZF[UFUŐ MFKÈSUØLBNQÈOZU BUÚNFHFTFMCPDTÈKUÈTU BUFSNÏLCJ[UPOTÈHJWÈMTÈHPU NJLÏOUQSPmUÈMKVOL BLBUBT[USPGÈMJTLÚSOZF[FUT[FOOZF[ÏTCŐM t.JOJEJBHOØ[JTBSÏT[UWFWŐLTBKÈUT[FSWF[FUFJSŐM Szakmai partner

Budapest, 2009. október 29. (csütörtök) 12.30 – 17.00 óra

A sikeres vállalatok titka az erős csapatmunka!

Patrick Lencioni könyvére alapozva szemináriumi programunkkal a csapatok teljesítményét romboló NşLÚEÏTJSFOEFMMFOFTTÏH NFHT[àOUFUÏTÏUDÏMP[UVL NFH"[FSFENÏOZFLFMIBOZBHPMÈTB BT[ÈNPOLÏSÏT LFSàMÏTF B[FMLÚUFMF[FUUTÏHÏTBCJ[BMPNIJÈOZB WBMBNJOU BGÏMFMFNLPOnJLUVTPLUØMEJT[GVOLDJPOÈMJTDTPQPSUPLBU FSFENÏOZF[.ØET[FSFJOLLFMTJLFSFTDTBQBUPLBUÏQÓUIFU BNFMZFLOFLUJULBB[ÚTT[QPOUPTÓUÈTBLÚ[ÚTDÏMPLSB BGFMFMŐTTÏHWÈMMBMÈT B[FMLÚUFMF[FUUTÏH BCJ[BMPNÏT BWÏMFNÏOZLàMÚOCTÏHFLGFMWÈMMBMÈTB Szakmai partner

Budapest, 2009. november 25. (szerda) 12.30 – 17.00 óra

ÜgyvédVilág ■ 2009. szeptember szept 25 A szemináriumokon a részvételi díj 24 900 Ft + áfa. A részvételi díj tartalmazza a könyv árát, valamint a prezentációk anyagait. Csoportos kedvezmények igényelhetők! További információ a www.hvgkonyvek.hu weboldalon vagy a [email protected] e-mail címen!

KARRIER

A Clifford Chance új arca: Lakatos, Köves és Társai

Tradíció új köntösben A londoni központú Clifford Chance Ügyvédi Iroda és magyarországi partnerei közös döntése eredményeképpen a Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda 2009. július 30-ával kivált a cég nemzetközi hálózatából, s mostantól Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda néven önállóan, de a Clifford Chance hálózatával a „Best Friends” kapcsolatot fenntartva folytatja tevékenységét. A döntésről az iroda legújabb és legfiatalabb partnerét, dr. Ungár Attilát kérdeztük.

?

Az átalakulás híre meglepetésként érte a szakmát. Önök hogy látják, valóban váratlan volt vagy csupán egy új tendencia részeként ez a következő, logikus lépés az iroda és az Önök által kinevelt, új jogászgeneráció életében?

A ’90-es évek elején a magyarországi gazdasági átalakulás és privatizációs hullám hatalmas munkamennyiséget generált, a külföldi befektetőknek tevékenységükhöz magas szintű jogi szolgáltatásra, a már kidolgozott nemzetközi ügyvédi know-how-ra, munkamódszerekre, technikákra volt szükségük. E vállalatok igénye hívta életre a globális jogi tanácsadók hazai irodáit. Ekkoriban teljesen más volt az ügyvédi szakma felépítése: az akkor meglévő irodák, ügyvédi munkaközösségek többsége kis létszámmal, leginkább egyéni ügyfelekkel foglalkozott, és sok helyen a munkatársak nem is beszéltek megfelelően idegen nyelveket. A húsz évvel ezelőtti magyar ügyvédi társadalom nem ismerte, nem ismerhette azokat a technikákat, amelyekkel a külföldi befektetők képviseletét megfelelően elláthatták volna, nem volt meg a kellő létszámú, felkészült jogászcsapat, amely a privatizációval megsokszorozódott munkamennyiséget elvégezhette volna. Így az újonnan érkező, nagy nemzetközi irodák megragadták a lehetőséget, hogy kiépítsék a hídfőállásaikat ezen az új, szinte szűz piacon. Ez a folyamat kisebb eltérésekkel minden kelet-európai országban lezajlott, ha nem is egyszerre. Romániában vagy Ukrajnában például valamivel később, mint nálunk, hiszen a nemzetközi irodák térnyerése az egyes országokban lezajló gazdasági folyamatokat követte. Magyarországra is megérkezett a legtöbb globális praxissal rendelkező angol vagy amerikai központú nemzetközi iroda. Szervezetüket tekintve hasonlóan jártak el: helyi ügyvédi irodákkal / ügyvédekkel közösen megalapították a saját képviseleteiket. Szinte minden irodához érkezett néhány külföldi partner, akik kialakították a saját nemzetközi struktúrájuknak / know-how-juknak megfelelő irodát, majd idővel többnyire tovább léptek. Esetünkben ez másként történt, a mi


angol partnerünk, Richard Lock is eredetileg csak átmenti időre érkezett, ám azóta letelepedett nálunk és a mai napig erősíti csapatunkat.

?

Annak idején vajon miért épp az angol és amerikai irodák tudták a legnagyobb részt megszerezni a jogi piacon? Miért nem a hagyományosan nagy befolyással bíró német gazdasági kapcsolatokat támogató német és osztrák irodáké a vezető szerep ma sem? Alapvetően azért, mert ezek az angol és amerikai központú irodák törekednek elsősorban nemzetközi jelenlétre, így ők uralják a jogi világpiacot. A német, osztrák vagy akár francia hátterű irodák tradicionálisan nem törekedtek ilyen mérvű nemzetközi lefedettségre, inkább regionális szemléletűek, nem terjeszkedtek globálisan tizenöt-húsz éve sem, és most sem teszik. A nálunk is jelen lévő angol és amerikai központú irodák ellenben arra törekednek, hogy tevékenységükkel a világ aktuálisan legjelentősebb gazdasági csomópontjait lefedjék, globális tevékenységet folytató ügyfeleiket követve, a világ bármely pontján azonos minőségű szolgáltatást nyújtsanak nekik. Így történt ez nálunk is a kilencvenes évek elején / közepén, annak ellenére, hogy Magyarországon hagyományosan erős a német és osztrák gazdasági befolyás. E törekvés részeként – az angolszász irodák magyarországi térnyerése idején – egy 1993-ban kötött megállapodással lett a Köves Péter által 1991-ben alapított iroda is a Clifford Chance hálózatának része, s vált Köves Péter, majd Lakatos Péter vezetésével a magyar gazdaság átalakításában kulcsszerepet játszó, a piacon meghatározó irodává.

?

Mi az oka annak, hogy tizenöt év után most az átalakulás és az új működési forma mellett döntöttek?

Nem lehet egyet kiemelni, számos oka van. Több, nagyon eltérő tényezőt is mérlegel-

Dr. Ungár Attila

tünk, amikor egy olyan, a piac változásainak leginkább megfelelő, rugalmasabb struktúra kialakításán dolgoztunk, amelyben piaci vezető szerepünket megőrizhetjük és ügyfélkörünket bővíthetjük. Az biztos, hogy az elmúlt évek globális gazdasági folyamatai meghatározóak voltak a döntésben: érezhetően több lett a versenytársunk, szűkült a piac, s ezzel párhuzamosan elindult egy új tendencia is, amelyben egyes nemzetközi irodák számára már nem volt olyan fontos az erős közép-kelet-európai jelenlét. A közelmúltban a Freshfields és a Linklaters is – megtartva a kapcsolatát a korábbi helyi partnerével – más alapokra helyezte az itteni munkát. A fennmaradó kötelék erőssége irodánként más és más, az együttműködés a felek tárgyalási pozíciójának függvényében alakult. A mi helyzetünk is egyedi módon alakul, s csak első pillantásra tűnik hasonlónak az említettekéhez. Bár a nevünk változott, kapcsolatunk a Clifford Chance hálózatával a lehető legszorosabb maradt, amelynek alapja a különleges, ún. Best Friends megállapodás.

?

Mit jelent ez pontosan? Mi az, ami az új működési forma ellenére sem változik?

A Best Friends kapcsolat garantálja, hogy a Clifford Chance ügyfelei ugyanolyan magas színvonalú jogi szolgáltatásban részesülnek Magyarországon, mint amilyet az elmúlt 15 évben megszokhattak tőlünk. Ez azt is jelenti, hogy gyakorlatilag kizárólagosságunk

KARRIER

LAKATOS, KÖVES ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA

DR. KÖVES PÉTER | DR. LAKATOS PÉTER | RICHARD LOCK | DR. UNGÁR ATTILA Dr. Köves Péter Ügyvéd, alapító partner. Kiterjedt tapasztalata és gyakorlata van pénzügyi intézmények működésével kapcsolatos jogi tanácsadás, strukturált finanszírozási tranzakciókkal kapcsolatos jogi tanácsadás, valamint peres eljárások területén. Fontos szerepet töltött be a korszerű pénzügyi megoldások magyar piaci körülmények között történő bevezetésében. Egyik úttörője az összetett és strukturált pénzügyi jogi technikák, elsősorban a PPP és projektfinanszírozás magyarországi bevezetésének. 2004-ben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium miniszteri elismerésben részesítette a PPP meghonosítása területén végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért. Diplomáját 1983-ban szerezte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1991-ben alapította a Köves & Társai Ügyvédi Irodát, amely 1993ban lépett együttműködésre a Clifford Chance LLP-vel. 1995 és 2009 között a Clifford Chance LLP partnere volt. 2009-től a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda alapító partnere. A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének és a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének tagja. 2008-ban az Európai Uniós Ügyvédi Kamarák Tanácsának (CCBE) elnöke. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2004-ben Eötvös-díjban, a Magyar Ügyvédi Kamara

2006-ban Kiváló Ügyvéd elismerésben részesítette. Az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke 2009-ben a „Großes Ehrenzeichen für Verdienste um die Republik Österreich” kitüntetésben részesítette.

Dr. Lakatos Péter Ügyvéd, alapító és irodavezető partner. Szakterülete a társasági finanszírozás, öszszefonódások, felvásárlások, versenyjog, peres ügyek, távközlési jog, informatikai jog, ingatlanjog. Karrierjét a Köves & Társai Ügyvédi Irodában kezdte 1991-ben. 1993-tól ügyvédként, majd 1996-tól partnerként vett részt a Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda munkájában. 2006-tól a Köves Clifford Chance irodavezető partnere, 2009-től alapító irodavezető partnere a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Irodának. Részt vett számos jogszabály-előkészítő és EU jogharmonizációs projektben. Ügyfelei közé tartoznak hazai és multinacionális társaságok, szakmai egyesületek és államigazgatási szervek. 1991-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd 1992-ben Washingtonban LLM fokozatú diplomát szerzett a George Washington Egyetemen.

Richard Lock Európai közösségi jogász, alapító partner. 1992-ben csatlakozott a budapesti Köves & Társai Ügyvédi Irodához, a Clifford Chance londoni irodájából. A budapesti irodában a társasági jogi csoport és a tőkepiaci ügyletek vezetője, széles körű tapasztalatokkal rendelkezik multinacionális, illetve hazai társaságok részére végzett felvásárlásokkal, eladásokkal kapcsolatos jogi tanácsadásban. Jogi diplomáját az Oxfordi Egyetemen szerezte, anyanyelve mellett franciául és magyarul is kiválóan beszél.

Dr. Ungár Attila Ügyvéd, alapító partner. 1996-ban csatlakozott a Köves Clifford Chance Ügyvédi Irodához. 2000–2001 között a Clifford Chance londoni irodájában a CMT Groupban (hírközlési, média és technológiai csoport) szerzett gyakorlatot. 2006-tól az iroda ingatlanjogi szakcsoportjának vezetője. A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda egyik alapító partnere. A Clifford Chance-nél eltöltött évek alatt számos jogterületen széles körű ismereteket szerzett. Szakterülete a társasági tranzakciós ügyek / felvásárlások és az ingatlanjog. Ügyfelei között megtalálhatóak jelentős hazai és nemzetközi cégek. 1999-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.


27

KARRIER

fennmarad minden, a Clifford Chance ügyfelei által Magyarországon igénybevett jogi szolgáltatásra. A Best Friends kapcsolat előnyös mindkét fél számára: mi biztosítjuk a szolgáltatás megszokott magas színvonalát, és élvezzük a nemzetközi hálózat nyújtotta előnyöket, mint a tudásbázishoz való hozzáférést, a nemzetközi gyakorlatszerzési lehetőségeket vagy a jelöltjeinknek és ügyvédeinknek továbbra is elérhető képzési és továbbképzési lehetőségeket, a Clifford Chance Academy amszterdami, londoni, párizsi vagy más európai nagyvárosban megrendezett kurzusait. Ez a Clifford Chance érdeke is, hiszen az egyik legfőbb cél, hogy ugyanolyan színvonalon szolgáljuk ki az ügyfeleit Budapesten is, mint a világ más pontjain. Mindemellett továbbra is elkötelezett támogatói maradunk a helyi szintű jogászképzésnek is, és jelöltjeinknek ugyanazt a szakmai hátteret és tanulási lehetőséget biztosítjuk, mint eddig.

?

Ha tehát semmi nem változik, akkor mégis miért volt szükséges az átalakulás?

Az új struktúra létrehozásával elsődleges célunk az volt, hogy a pozitívumokat és eredményeket megtartva, a működést elnehezítő elemeket kizárva fenntartsuk rugalmasságunkat. Most flexibilisebbek tudunk lenni befelé, saját szervezeten belül is, és kifelé, az ügyfelek felé is. Megszabadultunk bizonyos kötöttségektől, amelyeket a globális szervezet önmagából adódó működése rótt ránk, de megtarthattuk az előnyeit is; tapasztalatot, háttértámogatást, minőségi garanciákat – így sokkal jobban, rugalmasabban, gyorsabban tudunk alkalmazkodni a helyi piaci változásokhoz és igényekhez. A saját szervezeten belüli mozgás, a hierarchiában történő előrejutás, az egyéni sikerek elismerése is saját kontroll alá került, munkatársaink motiválásában jóval több lehetőségünk van, mintha még mindig a Clifford Chance egész világon egységes előmeneteli rendszerét alkalmaznánk. Meggyőződésem, hogy új, rugalmasabb motivációs rendszerünk hatalmas nyereség az irodának, és ezt saját tapasztalatom is igazolja. Az olyan, hozzám hasonló kollégák számára, akik irodánkban már egyetemi éveiktől kezdve dolgoznak, végigjárják a ranglétrát, részt vesznek belső képzéseinken és az évek alatt felépítik saját csoportjukat, mostantól sokkal tágabb lehetőségek nyílnak a feljebblépésre.

?

Érezhető-e bárminemű változás az ügyfelek körében a bejelentés óta?

Semmi változást nem tapasztalunk. Ez alatt a néhány hét alatt, amióta az új struktúrá-


ban működünk, semmilyen zökkenő vagy megtorpanás nem történt. Szolgáltatásainkat ugyanúgy a lehető legmagasabb szín vonalon nyújtjuk, hiszen munkatársaink ugyanazok, akik ezt korábban is biztosították és hátterünk, valamint földrészeken átívelő szakmai kapcsolataink sem változtak semmit. Ezt a folytonosságot ügyfeleink is értékelik, töretlen bizalmukkal honorálják. A fentieket összegezve tulajdonképpen minden maradt a régiben, csak sok tekintetben rugalmasabbak lettünk, mint korábban voltunk. A Best Friends megállapodás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szoros kapcsolata nem szakadt meg a Clifford Chance szervezetével, továbbra is tagjai maradtunk a különböző munkacsoportoknak (ún. Practice Group-oknak), továbbra is használhatjuk a hálózat tagjaként korábban rendelkezésünkre álló eszközöket, adatbázist, képzési lehetőségeket, csak adminisztratíve, szerkezetileg rugalmasabb struktúrában működünk tovább. Tehát a Clifford Chance továbbra is jelen van Magyarországon, rajtunk keresztül.

?

Az átalakulás lehetővé teszi Önöknek, hogy olyan új ügyfeleket is fogadhassanak, akikkel korábban nem működhettek volna együtt? Igen. Ez számunkra roppant fontos és előnyös változás. Az elmúlt 15 évben számos alkalommal előfordult, hogy nem tudtunk elvállalni egy ügyet Magyarországon, mert valahol a világ másik felén a Clifford Chance képviselte az adott ügyféllel ott ellenérdekelt felet. Mivel a Clifford Chance integráns része voltunk, a Clifford Chance standardok értelmében nem járhattunk el az ügyben itthon sem, jóllehet Magyarországon a két fél között semmiféle érdekkonfliktus nem merült föl. Az átalakulásunk viszont lehetővé teszi, hogy a munkánk alapját képező „conflict”-szabályok messzemenő figyelembevétele mellett hasonló helyzetekben a jövőben rugalmasabbak legyünk. Az öszszeférhetetlenség (conflict) problematika – amellett, hogy az ügyvédi hivatás egyik legalapvetőbb etikai kérdése és alapja – a Clifford Chance gyakorlatában is és ebből következően nálunk is kiemelt fontosságú. Minden egyes új ügy kapcsán az első teendőnk, hogy megvizsgáljuk, van-e bármilyen tényező, amely a már meglévő és korábbi ügyeink kapcsán összeférhetetlenségi problémát jelenthet. Ebben, amennyiben ez szükséges, továbbra is a Clifford Chance

nemzetközi „Conflict Clearence” apparátusa segít bennünket.

?

Van-e valami visszhangja a szakmán belül az irodát érintő változásoknak?

Természetesen van, hiszen a Clifford Chance az egyik legnagyobb és a magyar piacon legrégebben jelen lévő, nemzetközi jogi iroda volt, ezért rengeteg jogász kolléga van ma Budapesten, akik itt, a Cliffordban nevelkedtek s ma a versenytársaknál dolgoznak. Ők ma is úgy tekintenek a Clifford Chancere mint arra a helyre, ahol indultak, ahol karrierjüket elkezdték, így természetesen az ő körükben nagyon gyorsan komoly visszhangot keltett a bejelentésünk. Ezen kívül hallottunk vissza rosszindulatú pletykákat is – de azt hiszem ez elkerülhetetlen. Ugyanakkor a hozzánk érkezett visszajelzésekből látjuk, hogy a Magyarországon és Közép-Kelet-Európa egyéb részein jelen lévő többi nemzetközi ügyvédi iroda számára is emb lematikus döntést hoztunk, amely egy lehetséges pozitív válasz egy általuk is érzékelt, új tendenciára, s amely elgondolkodtató lehet az ő jövőjük szempontjából is. Az elmúlt húsz évben felnőtt egy olyan magasan kvalifikált, nemzetközi ügyletekben jártas jogászgeneráció, amely képes is, alkalmas is arra, hogy ellássa a magas szintű jogi szolgáltatást igénylő feladatokat. Az angol, amerikai irodák háttérbe húzódásával számtalan lehetőség nyílik a megerősödött, nemzetközi standardokon nevelkedett hazai jogászszakma számára. dr. Bakó Krisztina és dr. Blaski Judit

ÜGYVÉDHOBBIK

Golfozás Amíg húsz éve csak filmeken találkozhattunk a furcsának tűnő hóbort művelőivel, ma már nem kell messzire utazni, hogy golfpályát találjunk. Bár egyes hírek szerint néhány golfklub érdeklődés hiányában a csőd szélére került, a sportágat kedvelőknek nem kell aggódniuk, maradt talpon elég.

A II. világháború előtt élénk golfélet volt Magyarországon, női Európa bajnokot is fel tudtunk mutatni. A háború után betiltották – a munkás-paraszt kormány filozófiájába nem fért bele ez az úri huncutság –, de a nyolcvanas évek végén megépülhetett az első pálya, főként nyugati vendégekre alapozva.

maga a pálya (fairway), és a labdagurítási mező (green).

szoknya, „forrónadrág” semmiképp sem fér bele a golfdivatba.

A pálya 18 lyukból áll, ezt általában 72 ütésből tudja teljesíteni az úgynevezett „scratch” játékos. Magyarországon ilyen minősítéssel kb. 10-en vannak a fiatalok és oktatók (pro) között.

Ma körülbelül háromezren golfoznak aktívan, köztülük 4–500 az igazolt versenyző junior, felnőtt, senior kategóriában. Egyébként pár napja ért véget a Senior Európa Bajnokság Magyarországon.

A többieknek egy handicap rendszer alapján több ütésből kel teljesíteniük. A HPC 0–36-ig terjed, a kezdő játékosok handicapje 36.

Ne feledkezzünk meg a várható költségekről sem: egy kezdő készlet 80–120 ezer forintba kerül, egy jó golfozó készlet minimum félmillió forint. A golfcipő 20–40 ezer forintból úszható meg. A labda ára 150–300 forint (ebből el lehet hagyni jópárat a kezdőknek egy körön, a jó golfozó is elhagy egyet-egyet néha), a jobb labdák az 500– 1300 forintot is elérik. Éves pálya bérlet: 200–500 ezer forint, ennyiért egy évig korlátlanul használhatjuk az adott klub pályáját. Ahhoz, hogy a golfpályát használhassuk, el kell végezni egy pályaalkalmassági tanfolyamot is, ennek az ára 100–200 ezer forintig terjedhet. Az oktató díja 7–12 ezer forint/óra, a komplett kezdő tanfolyam ára 50–70 ezer forint. Idegen pályán egyszeri játék, amely során 18 lyukat használhatunk, kb.4,5–6 órán keresztül: 8–15 ezer forint hét közben, 12– 20 ezer forint hétvégén. Gyakorló pályán egy kosár labda bérlése 800–1200 forint (36–50 labda).

A golf legfontosabb játékszabályai könynyen elsajátíthatók. Először a pálya részeivel kell megismerkedni, ezek: elütő (tee),

A pálya általában 4 db. PAR 5, 4 db. PAR 3 és 10 db. PAR 4-esből áll. A PAR 4 azt jelenti, hogy 4 ütésből kell teljesíteni a pályát, ez 2 ütésből és 2 gurításból áll. Általában a kezdőütés (PAR 3 kivételével) 180–250 m hosszú, utána jön a közelítő ütés 100–200 m hosszan. Néha szükséges egy további rövidebb ütés 20–90 méterről. Ezután jön a gurítás. Alapvető szabály: ott játsszuk meg a labdát, ahol fekszik. A pályán vannak víz- és homokakadályok. Ha nem tudjuk megütni a labdát valami miatt, akkor igénybe vehetünk könnyítést, büntető ütés terhe mellett. A golfozásnak is megvannak az alapvető viselkedési szabályai: csendben kell lenni a pályán, és amikor a másik üt, nem lehet közvetlenül mellette állni, mozogni. Ne szemeteljünk, ha kiütjük a gyepet, akkor vissza kell rakni, és ki kell javítani a labda által ütött lyukat! A homokot magunk után el kell gereblyézni! Legalább olyan állapotban kell elhagyni a pályát, ahogy kaptuk! Figyelni kell a többi játékosra, ha véletlenül a másik felé ütjük a labdát, akkor hangosan figyelmeztessük! Bár a filmeken a legtöbb golfjátékos fura maskarát visel, azért az öltözködési szabályokat nem veszik annyira szigorúan. Farmerben nem illik megjelenni, helyette húzzunk fel egy kb. térdig érő rövidnadrágot. A férfiaknak galléros póló a javasolt, a nőkön ujjatlan póló is lehet. A nagyon rövid

Végül, még mielőtt megrettennénk a fenti számoktól, hallgassuk meg egy szenvedélyes golfozó önvallomását: „ Azért imádom a golfot, mert: – gyönyörű gondozott a környezet, a pályák kialakítása a meglévő természetri szépségre épül, – csönd, béke nyugalom vesz körül, – kikapcsol, nem tudok másra gondolni a pályán, mint arra, hogy hogyan fogom a pár száz méterre lévő kis lyukba (10 cm az átmérő) ütni a labdát, – mindezért hajlandó vagyok sokat edzeni, gyakorolni.” Bodolai László


29

UTAZÁS

Speedboat és a világ legmagasabb kifutópályája

Üdvözlet Laoszban! Ha valaki indokínai körutazást tervez, semmiképpen se hagyja ki a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságot. A határ Bangkoktól egyéjszakányi vonatútra található, a vízum a határon beszerezhető. A Mekongon átvezető Friendship bridge laoszi oldalán várakozó, személyszállításra átalakított Zilek láttán az első pillanatban egy kicsit megretten az ember, mi vár rá később. Az árusok kínai katonai látcsöveket próbálnak a turistákra sózni, a duty free shopban csak alkoholt lehet kapni. A határtól kb. 20 km-re található főváros, Vientiane furcsa szocreál-keletis keveredése sem túl biztató. Egyedül a Mekong partjára kiépített sétatérszerűség, a Római-partra emlékeztető kiülős kocsmáival és a közelben kiépített villanegyed emészthető. Érdemes itt megtekinteni a világ legmagasabb kifutópályáját, amely valójában a kommunista időkben emelt monumentális emlékmű. A vietnámi háború után állítólag az USA segélyt folyósított a laoszi kormánynak a kifutópálya lebetonozására, de a segélyt az emlékmű felállítására fordították. Innen ered a becenév. Az utcán feltűnik néha Laosz egyetlen Porschéja, egy-két Mercedes és terepjáró, de a gépjárműpark eléggé lerobbant. Színfoltként gyakran láthatunk a vietnami háborúból itt ragadt amerikai Jeepeket. A laoszi városi tömegközlekedés alapja, mint keleten általában mindenhol, a tuk-tuk. A tuk-tuk egyedi képződmény: a leggyakoribb típus úgy néz ki, hogy egy megfelezett motorbiciklire hátul fedett utasteret erősítenek, ott szoronganak az utazni vágyók. A „tuk-tuk driver” is összetéveszthetetlen, a ferihegyi taxisok hozzájuk képest korrekt úriemberek. Nagyon sokféle tuk-tuk létezik, laoszi specialitás például az UAZ tuk-tuk, de van Toyota tuk-tuk, és az utánozhatatlan dizájnnal rendelkező távolsági autóbuszokat helyettesítő Zil vagy Ural tuk-tuk. Laoszról tudni kell, hogy most tart a késői Kádár-korszaknál, még zajlik a spontán privatizáció. Viszonylag olcsó minden, de kezdenek ráállni a turizmusra. Valószínűleg thai tapasztalatokat felhasználva jöttek rá nagyon gyorsan, hogy mi kell a nyugati turistáknak. Erre jó példa a Vang Vieng nevezetű városka, amelyről a Lonely Planet (a legfelhasználóbarátabb útikönyvek egyike) nem közölt túl sok információt. Mikor ott jártunkkor leszálltunk a buszról – most már a Zilek mellett buszok is közlekednek –, és elhajtottuk a


tuk-tuk-hiénákat, meglepően jól kiépített turistaközpontot találtunk, tele félig nyitott kávézókkal, vendéglőkkel, 5 dollár/nap/ szoba árfekvésű vendégházakkal. Mindez egy cseppkőbarlangokkal teli karszthegység lábánál, egy kristálytiszta folyó partján. A városkában szinte csak amerikai és európai fiatalok tartózkodtak, a vízpart tiszta Sziget-feeling. A folyó túlpartján, ahova egy bambuszhídon lehet átjutni, található a hippi nosztalgiára berendezkedett Other side kocsma. Csak Doors vagy Bob Marley szól a feltornyozott hangfalakból, a pálmafákra felerősített függőágyak mellett. Az Inside kocsma egy félszigeten ontja a technót, ott csak trendi zenék szólnak, néha becsúszik egy kis U2. Napközben nagyon meleg van, ezen segít egy speciális szolgáltatás. Ötletes utazási irodák a hőguta szélén álló utazókat traktorbelsők társaságában felszállítják egy tuk-tukkal a folyó mentén 10 km-re. Ott az ember beleül a belsőbe, mint a Macskajaj című filmben, és lecsorog az őserdőn keresztül, az Apokalipszis most-ból vagy a Szakaszból ismert tájakon. A csorgási élményt fokozzák a part menti Beerlao (laoszi sör) árusok, akik az őserdőben először kifüggesztenek egy reklámfeliratot a pálmafára, hogy „Beerlao 20 méter”. A szomjas turista a partközelbe irányítja magát, ott már várja az árus egy hosszú bambusszal, és kihúzza. Utána sörrel a kézben lehet tovább csorogni a pálmafák alatt. A Beerlao ára a legdrágább helyen is alig több 150 Ft-nál, ráadásul hat és fél decis. A parton körülbelül naplementéig lehet kibírni, mert utána nagyon leesik a hőmérséklet. A kávézókban és a vendéglőkben általában a legújabb premierfilmeket vetítik vcd-n. Találtunk egy általam eddig csak hallomásból ismert intézményt, a Special foods and drinks restaurantot. Először a mindig vigyorgó pincért szúrtuk ki, utána az árlapot. A special dolgok kb. két dollárba kerülnek. Érdemes beülni, mert sokan nem tudják, mit jelent a special kódszó, és egyesek gyanútlanul nyomják magukba a pszichoaktív gombával készült dolgokat. A hatás kábé fél óra múlva áll be, láttam elszállni 50 éves jóvágású angol asszonyt is. Ő közben valószínűleg marslakókat látott.

A Vang viengi piac sarkánál ott jártunkkor dolgozott egy lao sakkárus. Ha arra sétált egy turista, akkor odasompolygott hozzá, elővett egy idétlen sakk-készletet, és halkan megkérdezte: Chess? Ha nemmel válaszoltak neki, valami követhetetlen logika alapján jött a következő kérdés: Smoke? A fura meglátás gyökerein, hogy aki nem tud sakkozni, az biztos hasist szív, azóta is töröm a fejem. Laosz legveszélyesebb állata a kakas. Ha valaki szállást keres, előtte mindenkép érdemes körülnézni, hogy a vendégház mellett kapirgálnak-e kakasok. Mi általában a vezérkakas mellett találtunk szállást. A vezérkakast csak akkor lehet felismerni, amikor már késő. Általában ő kezdi a kukorékolást hajnali fél egy környékén. De nem a jó magyar tanyasi kakas módján, hanem valami iszonyatos hangtartományban. A kukorékolás dominóelvszerűen végighullámzik a környéken, amíg vissza nem ér az ablak alá. Van, amikor két kakas válaszolgat egymásnak, mint a kutyák telihold idején. A Zilek, tuk-tukok mellett létezik egy különösen brutális lao jármű, a speedboat, amellyel csak annak érdemes utazni, aki már túlélt egy orosz rulettet. A lao népességszabályozásban a speedboatnak olyan szerepe van, mint nálunk a bányatavaknak és a balatoni vízibicikliknek. Egy nagyon keskeny, kenuszerű fa hajótestre rászerelnek egy bivalyerős motort, és kb. 80–90-nel száguldanak vele a Mekongon. Az utasok fapadon ülnek, rögzítés nélkül, jó esetben bukósisakban. Állítólag feledhetetlen látvány turistát látni kiszállni a speedboat-ból egy 6 órás utazás után. Az utazási nehézségek, bizarr közlekedési eszközök ellenére Laosz feledhetetlen látnivalókkal bővelkedik. A kommunizmus ellenére megmaradt buddhista templomok, szentélyek, régi királyi paloták mellett számos egyedülálló természeti látványosság, őserdők, vízesések, cseppkőbarlangok várják a túrázni kedvelőket. Az infrastruktúra kiépítése még nem közelíti meg a Thaiföldön megszokottakat, de ez inkább kalandossá, mint kényelmetlenné teszi a nem mindennapi, egzotikus országot. dr. Bodolai László

ÉLETMÓD

Mitől kóser a kóser?

Jászberényben és Kiskunmajsán tavaly készültek el Európa első kóser vágóhídjai. Nagy üzlet a libamájat Magyarországon előállítani és Izraelben eladni, ugyanis a közel-keleti államban tiltott a libatömés. A két vágóhidat júliusban az izraeli rabbinátus, valamint Metzger főrabbi is ellenőrizte, s mindent megfelelőnek találtak. Megvizsgálták, hogy a hőfok megfelelő-e, a feldolgozás, a kivéreztetés és a csomagolás helyesen történik, a nem kóser húsokra nem kerül-e kóser pecsét stb. Öt-hat sakter levágott egy hét alatt húszezer csirkét és Angliába, valamint Franciaországba adták el a húsukat. Ám az izraeli állatorvosi engedély megérkezése után már a libák vágása is elkezdődhetett a közelmúltban. A kóserség hagyományáról és eljárási metódusáról Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija mesélt. Hitközségük a kóserság tekintetében az egyik legszigorúbbnak számít. – A kóser étkezés a zsidó élet mindennapjainak nagyon meghatározó eleme. Számukra nem mindegy, hogyan és mit étkeznek, ugyanis ezek mind folyamatosan emlékeztetik őket az Örökkévalóval való kapcsolatra. „Azzá válunk, amit eszünk” – tartja a mondás, és erre már sokan a vallástól függetlenül is rájöttek szerte a világon, így ma már nem csak zsidók között népszerűek a kóser ételek. A Tórát kell alapul venni a kóserség tekintetében is. Van, amiről csak utalás olvasható, ám van, amit részletesen kifejt. Nem minden állatot lehet megenni. Erről igen részletesen

ír Mózes ötödik könyve. A páros ujjú patások és a kérődzők ehetőek, valamint azok a halak, amik pikkelyesek és uszonyuk is van. A szárnyasok tekintetében a Tóra megengedőbb, ugyanis azon állatokat sorolja fel, amelyek nem kóserek. A leggyakrabban fogyasztott szárnyasok: csirke, liba, pulyka, kacsa. Egy sáskafajta is kóser. Ezt azonban az európai zsidók már évszázadok óta nem fogyasztják, a hagyománya csak Jemenben maradt meg, ahol a mai napig is eszik. „Úgy vágd le, hogy…”, a Tóra szigorúan szabályozza az állatok levágását is. Az ütőerét és a légcsövét egyszerre kell elvágni, egyetlen vágással és nem recés, hanem egy nagyon éles, de egyben sima pengéjű késsel. Így fáj ugyanis legkevésbé az állatnak. Utána ki kell folyatni a lehető legtöbb vért a tetemből, sózással vagy közvetlen tűzön sütéssel. Mindezt a sakter, a „metsző ember” végzi, speciális, éles késsel. Így lesz kóser a levágás. Ennek megfelelően a mezőn széttépve talált állat nem kóser és az sem, amelyiknek olyan betegsége vagy sebe van, amellyel nem élne még egy évet. Ezek a tréflik (héber eredetű szó, jelentése „szétmarcangolt”), azaz nem kóser állatok. A sakter a marha levágása után a tüdőt megvizsgálja: ha a tüdő teljesen sima, akkor az glatt kóser. Ha egy kis seb van rajta, akkor – a kevésbé szigorú vélemények szerint – még fel lehet fújni, s ha nem ereszt, akkor az ehető, kóser. A szefárdi (észak-afrikai) zsidók az állatok hátsó részét megeszik, kioperálva egyes részeit, míg az askenáziak (európai zsidók) nem. Jákobra vezeti mindezt vissza ez a bibliai előírás, aki kificamította csípőjét az angyalokkal való küzdés közben. – A kóserhús előállítása némileg körülményesebb és drágább, mint a nem kóser. Például a kóser vágóhidaknak nagy nehézséget jelent teljesen egészséges, gümőktől mentes, tiszta tüdejű szarvasmarhát levágni. Itthon, hat-hétből egy lesz ilyen – magyarázza Köves Slomó. – Ha a csirke – nem kóser vágóhidakon megszokott módszerrel – a futószalagon áramütést kap és elkábul, akkor az már nem kóser, hiszen a levágás előtt sérült. A tömött liba mája, ha megnő, szintén nem kóser, főleg a tömési sérülések miatt (bár ezt a vélekedést sem osztja mindenki, de például a haszidok nem eszik meg a tömött libát pont emiatt). Ha pedig a nyelőcsöve sérült, azt szintén meg kell vizsgálni, ugyanis ezen esetekkor fennállhat az adott állat „szétmarcangolt állapota”, azaz tréflisége.

A Tóra háromszor is mondja, hogy „ne főzd a gödölyét anyja tejében”, tehát a hús nem érintkezhet tejjel. Sem főzni, sem enni, sem hasznot húzni nem lehet a tej és a hús vegyítéséből. Kétféle hűtő ugyan nem szükséges, de nem érintkezhetnek. Nem kis feladat beletanulni egy kóser háztartás vezetésébe: külön mosogató, külön sütő, külön tálak, edények és eszközök kellenek. Amit a húsoshoz használunk, azt nem lehet a tejeshez és fordítva. A kósertalanítás forró vízzel vagy tűzzel lehetséges, de csak fém edényeknél, például a cserépedényt nem lehet, azt össze kell törni. Eltérő a vélekedés arról, hogy mennyit kell várni a tejes és húsos ételek fogyasztása között. Ugyanis a húsos után, mivel annak az emésztése tovább tart, hat órát is lehet várni, a tejes után viszont, a legszigorúbb vélemények szerint is elég egy órát várni. A tej akkor kóser, ha kóser állatból származik. Tehát a szamár teje tréfli. A fejésnél jelen kell lennie egy zsidónak, aki ellenőrzi a kóserséget. Szeged mellett van olyan üzem, ahol kóser tej és tejtermék készül. A sajttal is lehetnek kósersági problémák, mert a tehén tejébe még különböző enzimeket is tehetnek. A párve, azaz páros ételek fogyaszthatóak együtt a tejesekkel és húsosokkal is. Ilyenek például a gyümölcsök, a zöldségek, a cukor, a só, a kávé, a tojás, a különböző magvak stb. A kenyérnél a lisztet át kell szitálni, ellenőrizni kell, hogy a tojás nem véres-e. A leveszöldségeket, salátát is át kell vizsgálni, nehogy kukacos legyen. Az italok általában kósernek számítanak, a borra külön előírás van, ugyanis azt régen szakrális célokra vették igénybe. Ám a zsidók nagyon ügyeltek arra, hogy az eléjük került bor még véletlenül se legyen olyan, amit más vallás szertartásánál használtak. Ez a fokozott elővigyázatosság az oka annak, hogy még ma is csak az a bor kóser, amely állandó ellenőrzés mellett készül, a szőlő leszedésétől a palackozásig. Olyan egyszerű dolgoknál is ügyelni kell a kóserságra, mint például a rágógumi, amiben a zselatin lehet növényi vagy állati. Ha ez utóbbi van benne, akkor az nem kóser. Ma nehezebb a kóser szabályoknak megfelelni, mert többféle az alapanyag, a színezék és ezeket mind ellenőrizni kell. Ugyanakkor könnyebb is beszerezni a kóser eljárással készült ételeket, hazánkban is kapható szinte már minden termék. A kóserségi felügyelet igen népszerű iparág. A rabbi ad pecsétet, de persze az sem mindegy, hogy melyik. Akik igazán biztosak akarnak lenni abban, hogy valóban kóser, amit esznek, azok csak egy igazán felkészült, alapos és hiteles ember igazolását fogadják el. Vannak olyan közismert kóserségi pecsétet kiadó szervek, cégek, amelyekben mindenki megbízik. Krausz Viktória


31

MICE kicsit Mindenkinek Izgalmas Csobbanás Egész évben

másképpen…

szi csapatépít tréningek Ki akarja zökkenteni munkatársait megszokott életvitelükbl? Váratlan helyzeteken keresztül feltölteni új energiákkal? Csapatépít programjához a helyszínen kívül kínálunk úszást, vízilabdát, teniszt, röplabdát, szörföt vagy kalandparkozást. A szállodához kapcsolódó apartmanház alatti szórakoztatóközpont moziszobával, óriás plazma TV-vel, DVD lejátszóval, szivarszobával, bárral, kártyateremmel valamint biliárd- és játékteremmel gondoskodik arról, hogy ne csak a munkáról szóljon a nap! A közel 1400 m2 konferenciaközpont természetes fényben úszik, légkondicionált, rendelkezik internet-kapcsolattal és modern technikai felszereléssekkel. A legnagyobb terem kapacitása 550 f. Mobil falak segítségével akár 15 különböz méret szekcióterem is kialakítható. A szálloda legfels, nyolcadik emeletén dunai panorámás teraszokkal bvíthet, 200 f befogadására alkalmas bankett-terem ideális helyszín exkluzív rendezvények számára.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ ÉS FOGLALÁS Ramada Resort – Aquaworld Budapest C|A 1044 Budapest, Íves út 16. | T|P 06 1 2313 624 | 06 1 2313 626 | 06 1 2313 630 F 06 1 2313 629 | E [email protected] www.ramadaresortbudapest.hu | www.aqua-world.hu

Az élmények világa… mezítlábtól lakkcipőig…

HAJÓZÁS

Európa legnagyobb tókerülő versenye

A 41. Kékszalag Megint itt volt a nyár, a nyárközepi holdtölte, és ennek megfelelően a balatoni Kékszalag, Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenye is. A nevezések alapján több hajó indulása volt várható, mint tavaly, ez (mármint a 612 nevezett hajó) és ezzel az újabb csúcs már biztos volt. Kérdések azonban maradtak.

Vajon idén lesz-e szél? Kevés vagy sok? Képes lesz-e bárki megdönteni a Nemere II félévszázados időrekordját? Megnyeri-e sorban kilencedjére Litkey Farkas a versenyt a Brókernet-Uniqua kormányánál? Legyőzi-e a címvédőt az idei Rund Um, a Bodensee hasonló tókerülő versenyének a győztese, Király Zsolt a Raffica fedélzetén? Végre összejön-e a győzelem Soponyai Gézának a Mediacontact-Avatarral? A tavalyinál tud-e jobb eredményt elérni Láng Róbert hajója, az RC44? Képesek lesznek-e az idei klasszikus, nem trapézolható hajókat engedő versenyen a hagyományos cirkálók beleszólni a modern gépek versenyébe? A 41. Kékszalag számos kérdéssel indult. Reggel kilencig lehetett latolgatni, utána már csak a verseny jött: Füred előtt elrajtolva Kenese, Siófok, Tihany, Keszthely, és a füredi befutó. Nagyjából 150–200 kilométer, aminek a megtételére 48 óra áll rendelkezésre – persze a jobbak már estére-éjszakára várhatóak voltak. Az esélyesek elhúztak, és többé-kevésbé maguk között vívták meg a küzdelmet. Az első helyért a Raffica és a Brókernet-Uniqua meccselt, az elején a Raffica vezetett, utána lemaradt, a végére csupán 10 perccel futott be Király Zsolt

Yacht Life magazin Magyar és angol nyelven negyedévenként megjelenő luxus jacht- és életmódmagazin. Kapható a nagyobb újságárusoknál vagy előfizethető. Aktuális számunk tartalmából: Tofinou 12, Riva 92 Duchessa, Baia Italia 70, Frauscher Hybrid, Corum Admiral’s Cup Competition, Hannibál a havon, Hölgyborászok, Szivartipológia, A nagy whiskycsaládok.


33

HAJÓZÁS

hajója a győztes Brókernet-Uniqua, és a kilencedjére diadalmaskodó Litkey Farkas mögött. Az idei győztes ideje 12 óra 13 perc lett, az időrekord megdöntése ezúttal is elmaradt. A bronzért a Sponsor Wanted, az RC44 és a Mediacontact-Avatar csatájából az utóbbi kerül ki győztesen, így Soponyai Géza csapata állhatott fel a dobogó harmadik fokára. A klasszikus hajók közül – abszolút hatodikként – a Capella 70-es cirkáló nyert Pomucz Tamás kormányzásával, 25 perccel az ugyancsak 70-es cirkáló Anna (és a kormányánál Csőregh Zoltán) előtt. Nem sokkal maradt le az Orpheus, a Sirocco és az időrekordot tartó, legendás Nemere II, amelyet idén csak hölgyekből álló csapat vitorlázott

www.sopronbank.hu

a versenyen Magyar Vilma vezetésével. Kemény hölgyekben amúgy sem volt hiány idén: Detre Diana szörffel kísérelte meg a távot teljesíteni versenyen kívül, és csak visszafelé tartva Balatonboglárnál adta fel a küzdelmet. Az utolsó hajó 1 nappal és több mint 7 órával a győztes mögött futott be az 555. helyen, bizonyítva azt, hogy a Kékszalagon is a hajózás, a távolság, a természet és önmagunk legyőzése számít igazán. Beszéljenek szép emlékekként szavak helyett is a versenyt vitorlással már többször teljesített F. Tóth Gábor gyönyörű fényképei! Yacht Life

EURO Flexi plusz betét

eknek is! Már céges Ügyfel nélkül)

Rugalmas futamidõvel

(kamatprémium IV rmációk: XXXTPQSPOCBOL info i tovább

EBKM

4,06%

(egyéves futamidõre, kamatprémium nélkül)

Kamatláb a 12 hónapos maximális futamidõ egyes negyedeiben

*EBKM

5,06%

(egyéves futamidõre, kamatprémiummal)

1%

I. negyed negy neggyye yed ed

3% II.. neg negyed gye yed

5% III. III I. negyed negyyed

BUDAPEST V. ker. Bajcsy-Zsilinszky út 12.

7% IV. V. negyed negyed

+1%* kamatprémium

Bajcsy-Zsilinszky út–József A. u. sarkán

Tel.: +36/1/327-9070 BUDAPEST II. ker. Lajos u. 4-6. Tel.: +36/1/336-3140 A kamatprémium feltételekhez kötött, pl. rendszeres jövedelem átutalás. A kamatprémiumot csak természetes személy ügyfelek vehetik igénybe. A feltételek pontos meghatározását a betéti hirdetmény tartalmazza. Az akciós betéti ajánlat nem vonatkozik óvadéki betét lekötésére! A betéti szerzõdés általános és részletes szerzõdési feltételeit a Hirdetmény, a Betéti Ügyletekre Vonatkozó Üzletszabályzat és a Bank Általános Üzletszabályzata tartalmazza. Az ajánlat 2009.06.29-tõl visszavonásig érvényes. A Bank a kamatváltoztatás jogát fenntartja.

XXXTPQSPOCBOLIV


KULTÚRA

Nyári örömök avagy Garbarektől 1956-ig Már tavasz végén elfog bennünket a vágy, hogy hátra hagyva komoly teendőinket, elmeneküljünk valami nyugalmas szigetre, ahol kipihenhetjük magunkat. Vannak, akik a tengert választják a nyári szabadságok színhelyéül, vannak, akik a hegyeket. A hely mindegy, legtöbbször csak a menekülés és a pihenés a fontos: hátat fordítani az íróasztalunkon tornyosuló aktatömegnek, és vissza sem nézni a kapuból. Persze pár napi pihenés után már valami aktívabb elfoglaltságra van szükségünk, ezért a kulturális események között kezdünk kutakodni.

Az idei nyár számos fesztivál megrendezésére vállalkozott, és szerencsére nemcsak Budapesten, hanem egyre több vidéki városban is találhattunk érdeklődésünknek megfelelő programot. Veszprémben például kilencedik alkalommal rendezték meg a Veszprémi Nyári Fesztivált. A programsorozaton belül számos külföldi és hazai fellépőt láttak vendégül a rendezők. Mi Jan Garbarek és együttesének koncertjére, valamint Somi Panni táncszínházára tudtunk elmenni. Jan Garbarek ebben az évben kétszer is járt Magyarországon. A veszprémi fellépését megelőzően a budapesti Szent István Bazilikában hallhattuk őt a brit énekegyüttessel (Hilliard Ensemble) közös koncertjén, ahol az Officium című CD-jüket adták elő. A középkori gregorián énekek Garbarek (főleg szop-

rán szaxszofonos) improvizációival egészen különös hatást keltettek. A brit énekesek három szólamban adták elő a klasszikusok, Dufay, Gesualdo, Christobal Morales, Palestrina, Perotin és Pierre de la Rue műveit, valamint a különböző zsoltárokat és gregorián énekeket. Veszprémben nemcsak a helyszín hangulata volt egészen más, hanem a zenei stílus is teljesen megváltozott. Aki persze ismeri Jan Garbareket, az tudja, hogy ez már évek óta így van. Hol éteri tisztaságú templomi zene jön elő szaxszofonjából, hol pedig a freejazz hangja. Persze ő már régóta nem nevezi jazznek ez utóbbit (sem), hiszen véleménye szerint a jazz korszaka, több mint 40 év után, 1965 körül véget ért. Valódi jazzt Louis Armstrong, Duke Ellington, Count Basie, Ella Fitzgerald és Charlie Parker ját-

szottak. Már Miles Davis zenei pályájának utolsó tíz éve sem tartozik ebbe a műfajba, Garbarek szerint. Talán igaza van Garbareknek, talán nem. Nem kell mindent megneveznünk, hiszen Shakespeare Rómeó és Júliája óta tudjuk, hogy a név nem fontos. Mert „Mi is a név? Mit rózsának hívunk mi, /Bárhogy nevezzük, éppoly illatos.” Garbarek játéka sem attól lesz jó, ha beskatulyázzuk egy zenei stílusba. A veszprémi várban a szabad ég alatt felállított színpadon Jan Garbarek három világhírű zenésszel játszott együtt, Rainer Brüninghaus billentyűssel, Yuri Daniel baszszusgitárossal és Julio Barreto dobossal. A koncert alatt elhangzott többek között: a Twelve Moons, a Heitor, a Song for Everyone, Paper Nut, Rondo Amaroso és Milagre Dos Peixes. Függetlenül attól, hogy legtöbben azt hitték, jazzkoncertre váltottak jegyet, mindenki elégedetten távozott. Garbarek koncertje tulajdonképpen az ELTE ÁJK 1975–1985 között végzett jogászhallgatóinak évfolyam-találkozójaként is felfogható, de természetesen számos hazai zenész is megjelent. Sőt, hangszerüket hanyagul vállukra vető angol nyelvű „muzsikus”-kollégák is ellátogattak Veszprémbe, hogy meghallgassák a négytagú együttest. Egyikük véleményét – a parkolóba menet – sikerült lejegyeznem: „I was most impressed with the bass playing, and the last bass solo I think was the musical highlight for me in a way. Very fresh

Sivasakti Kalananda Táncszínház


35

KULTÚRA

sound, very electric and modern, good use of effects, styles, and sound resources. Garbarek is amazing of course, but Garbarek sounds like ... Garbarek. It is brilliant, and essential to see live for me, but in that sense it is predictable...” Garbarekék koncertjével természetesen még nem fejeződtek be a fesztiválhoz tartozó fellépések. Nekünk sikerült még egy előadáson részt vennünk. Somi Panniék társulata, a Sivasakti Kalánanda Táncszínház augusztus közepén, a Világjava estek befejező programjaként lépett fel Veszprémben. A magyar táncosok India mesés világába vezették a nézőket. A színpadon részben dél-indiai klasszikus táncokat láthattunk, részben pedig megismerhettük a távoli ország néptáncait is. A háttérben tradicionális dél-indiai zene szólt, mely főleg karnatik hegedűre és fuvolára, mridangára (dob), valamint vínára épült. Másnap Budapesten a Várban – a Szanszára című előadásuk előtt – beszélgettünk a társulat vezetőjével és tagjaival. A társulat nevével kapcsolatban megtudtuk, hogy négy jelentésre épül: úgymint SIVA a férfierő, SAKTI a női erő, KALÁ a művészet és ÁNANDA az öröm. Az első két szó a világ ellentétekre épülő egységét fejezi ki, a két utóbbi pedig a művészet örömére utal. Somi Panni nemcsak táncos és koreográfus, hanem az ELTE Bölcsészkarán végzett indológus is. A táncot és a táncelméletet egyébként Indiában tanulta még a kilencvenes évek elején. Azóta is többször vett részt indiai tanulmányúton, és olyan mesterektől tanult, mint K. P. Yashoda, Vasundhara Thomas, Jolsana Menon és Pushpa Shinde. Magyarországon az első indiai technikát használó táncegyüttesét 12 évvel ezelőtt azzal a céllal alapította, hogy a hazai közönség előtt is megismertesse Dél-India klasszikus táncát, a Bharata Nátjam-ot. Ez a szakrális tánc hosszú múltra tekint vissza. Templomi táncként eredetileg az istentisztelet része volt, később a színházi előadásokon szerepelt. Népi gyökerei nincsenek, ebből következően ma sem táncolják falvakban, népi összejöveteleken. Bonyolult tánctechnikára épül, amely nehéz lépéskombinációkból és ritmusképleteket követő lábtechnikából áll.1 Hangulatilag kétféle tánc figyelhető meg a színpadon: egyrészről az erőteljes férfi tánca, a Siva istenhez tartozó tándava, valamint Siva feleségéhez, Párvatihoz tartozó lászja. Ez utóbbi sokkal finomabb, nőiesebb tánc. (Úgy tűnik, hogy a világ e részében, akárcsak máshol, külön mítoszvilága van a férfi és a nő kapcsolatának: tándava és lászja, férfi és nő, erő és ezerarcú finomság. A különbség itt talán csak annyi, hogy a „bűnbeesés” után sem degradálódott a nő 1 A Bharata Nátjam mellett még számos más indiai tánc létezik: Odisszi, Kucsipudi, Manipuri, Mohiniattam, Szattrija, Kathakali, Kathak. Az Odisszi kiváló táncosát, Sandhyadipa Kar fellépését láthattuk augusztus végén a Klebersberg Művelődési Központban.


hétköznapi Évává, hanem Sophia maradt, az isteni eredetű szellem-lélek.) A táncosok különböző történeteket meséltek el, illetve a tánc segítségével az emberben lévő érzelmeket juttatták kifejezésre, ezért nagyon fontos szerepet kapott az arcés a kézjáték is. Az együttes kezdeti célja a szakrális tánc bemutatása volt, később viszont táncszínházi átiratokká fejlesztették előadásaikat, majd egész estét betöltő különböző kortárs koreográfiák születtek (Angyalok a kocsmában, Ánanda lílá, Kalava kuttú). A beszélgetést követően bemutatott táncszínházi előadásuk címe: Szanszára. A cím maga, vándorlást jelent. Ennek megfelelően ez a darab a lét örök körforgásáról szól. Az ind filozófia szerint a szanszárában (a vándorlásban) folyamatosan újjászületünk. Életünk alatt, a születéstől a halálig, különböző feladatokat kell megoldanunk. E tanulási folyamatban a lélek is nemesedhet, ugyanis a halál után az érdemeinknek megfelelő új alakot öltünk. A lélekvándorlás viszont nem végtelen folyamat, hanem olyan tisztító út, amely után a lélek elérheti végső célját, az üdvözülést (Sz.-moksa). A táncosok is ezt a körforgást mutatták be az előadás alatt.

A képen Bárdos Deák Ági; fotós: Bóta Borbála

Míg a szanszára az ind filozófia rejtelmeibe engedett betekintést, addig Bárdos Deák Ági Bardo című zenei műsora a Gödörben a tibeti buddhizmus, a lámaizmus halálértelmezését vette alapul. Sokan azt hiszik, hogy az énekesnő Bardo c. projektje a saját nevének rövidítése, de mint a koncert előtti beszélgetésből kiderült, a címnek semmi köze Bárdos Deák Ági nevéhez. Ezt támasztja alá a CD-n olvasható ajánlás: Juditnak. Lassan már három éve, hogy Kakuk Judit, a Gödör klub megálmodója, alapítója és működtetője meghalt. Ezzel a lemezzel részben neki állítottak emléket, részben pedig – mint megtudtuk –, Ági születésnapi ajándékul kapta ezt 2006-ban, a közreműködő zenész barátaitól: Darvas Ferenctől, Darvas Kristóftól, Gazda Bencétől, Gasner Jánostól, Horváth Bálinttól, Kiss Tibortól, Másik Jánostól, Szendőfi Balázstól és Víg Mihálytól.

A 2006-os év több szempontból is meghatározó volt az énekesnő számára, hiszen a „Bardo” születését megelőzően, még március 15-én, Sólyom László köztársasági elnök megbízásából az akkori kulturális minisztertől, Bozóki Andrástól megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét. Azt se feledjük, hogy erre az évre esett az Ági 50 koncertsorozat is, amiről mindenki tévesen azt hitte, hogy az együttessel a nyolcvanas évek Kontroll Csoportja tért viszsza, pedig annak nem minden tagja lépett 2006-ban színpadra. A Bardo az év végére állt össze, éppen Kakuk Judit halálának idején. Ezért is került oda a cím alá: Juditnak. Akkor még nem tudták, hogy két és fél évvel később újabb barát távozik közülük. Sajnos már Gasner János előtt is hamvassá vált földi életének útja, és zenéjének hangja, mint égi fényének földi mása, halk dallammá szűrődött át a mostani esti koncert alatt. A címadó szerzemény hallgatása közben a zene titkait beitta fülünk, megigézve álltunk csöndesen, majd a köztes létből visszatért testünkbe a földi érzés, s szétfolyt ott, „mint zsibbadt erek útjain a vér”. Bárdos Deák Ági koncertje persze sokkal több volt, mint múltidéző kísérlet, bár a számok között volt néhány régi Kontroll dal, de kortárs költők megzenésített versei is szerepeltek a Gödör színpadán. Kemény István és Térey János művei énekelve sem veszítettek erejükből. Bárdos Deák Ágnes és a Kontroll Csoport egyébként most nagy útra készül: a zenészek októberben az USA-ba repülnek, hogy ott részt vegyenek az Extremely Hungary fesztiválon. A program eredeti neve: Extremely Hungary – Art and Culture Beyond your Expectation (Művészet és kultúra a várakozásokon túl). Ez a rendezvénysorozat az idei év jelentős eseménye az Egyesült Államokban, ezen belül is New Yorkban és Washingtonban. Célja a kortárs magyar kultúra bemutatása, illetve a múlt kútjába esett értékek kimentése. Következő számunkban erről „tudósítunk” majd. A nyár ezzel véget is ért, de elkeseredésre semmi okunk, hiszen az ősz is tartogat számos zenei meglepetést. Akik viszont jobban szeretnek az év ezen időszakában visszavonulni, nekik hadd ajánljuk az Új Dimenzió Műhely által, még 2006-ban megjelentetett CD-t, az Elégia 1956 című zenei műremeket, a Szabados-Klenyán-Jávorka-Babits quartettől. Nem háttérzene, hanem minden otthoni tevékenységet kiszorító, komoly mű. A lemez tisztelgés az ’56-os forradalom szakralitása, bátorsága, szentsége előtt. Hallgatása közben megleljük azt a kincset, amelyért sokan akkor porig égtek, s úgy érezzük, hogy a zene elröpít az égbe, „s a csillagok lélegző lelke csöndesen ragyog a langyos őszi éjjelbe, mely a hideget előzi”. Kiss Anna

TUDOMÁNY

Noé modern bárkája Míg a Bibliában megörökített Noé az özönvíz elől menekítette a föld akkor létező állatait, ma az ember tevékenysége következtében kell megóvni a kihalástól a veszélyeztetett fajokat. A törekvés szinte reménytelen, hiszen a folyamatot visszafordítani nem, legfeljebb egyes esetekben megállítani, illetve lassítani lehet.

Az idei nyár egyik zoológiai szenzációja volt, hogy Magyarországon 250 év óta először bölénybébi született. A kisborjú Füzérkomlóson látta meg a napvilágot; szüleit magyar tulajdonosa Lengyelországból hozta ide, hogy ismét meghonosítsa a hazánkban évtizedek óta kihalt fajtát. Európa legnagyobb emlősállata ugyanis nálunk régóta nem él vadon, és a földrész más fertályán is alig van néhány mutatóba, ott is jobbára állatkertben. Miután az első világháború következtében a faj 1919-ben a szabad természetben kihalt, a húszas években vissza akarták telepíteni. Akkor félszáz egyed élt fogságban – tőlük ered az a hét példány, amely a Lengyelország és Fehéroroszország határán elterülő Bialowieza erdőbe került. A világon számon tartott 1400 bölényből ma ott élő négyszáz állat egyetlen bikától származik, génállományuk 90 százaléka pedig két őstől ered. Ez a palacknyak-hatás nevű jelenség, amikor az állomány létszáma mindössze néhány egyedre csökken, következésképp a genetikai változatosság szélsőséges módon szűkül. Ma tehát Európában kizárólag Lengyelországban él nagyobb bölényállomány; már amennyiben négyszáz állatot annak lehet mondani. Mi több – pontosabban mi kevesebb –, lengyel tudósok időközben kiderítették, hogy a négyszáz nem is négyszáz, legfeljebb huszonöt, mert hogy a túlélési esélyük is meglehetősen korlátozott, és ilyen

körülmények között nem mindegyik állat tud szaporodni. Márpedig ahhoz, hogy egy faj fennmaradása biztosított legyen, legalább ötven egyed kell, így az európai bölényt az örvendetes hír ellenére továbbra is a leginkább veszélyeztetett fajok közé kell sorolnunk. Korántsem a bölény az egyetlen olyan faj, melynek jövőjéért komolyan kell aggódni. Olyannyira nem, hogy immár évek óta külön lajstrom készül a kihaló, végveszélyben lévő, illetve sebezhető fajokról. A Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) rendszeresen közzéteszi a Vörös Lista névre keresztelt dokumentumot, melyben az egész világra kiterjedő civil szervezet három kategóriában tételesen felsorolja az érintett fajokat. A kihaló fajok közé azokat az állatokat sorolják, melyek létszáma az utóbbi 10 évben több mint 80 százalékkal csökkent, 100 négyzetkilométernél kisebb területen élnek, vagy állományuk 250 felnőtt egyednél kevesebbet számlál. A különösen veszélyeztetett kategória azon fajokat jelöli, amelyeket a közeli jövőben a kihalás veszélye fenyeget, az utóbbi 10 évben több mint 50 százalékkal csökkent a számuk, kisebb területen élnek, mint 5000 négyzetkilométer, vagy az állományuk 2500 felnőtt egyednél kevesebbet számlál. A sebezhető fajok pedig azok az állatok, amelyek belátható időn belül a kihalás szélére kerülhetnek, az utóbbi tíz évben több mint 20 százalékkal csökkent a számuk, 20 ezer négyzetkilométernél kisebb területen élnek, vagy állományuk 10 ezer felnőtt egyednél kevesebbet számlál.

A Vörös Lista 44 838 fajból áll, melynek jelenleg nem kevesebb, mint 38 százalékát fenyegeti a kihalás; szemléletes példa, hogy a föld 5487 emlőséből legalább 1141 veszélyeztetett, s ebből 188 kifejezetten végveszélyben van. A különböző fokú veszélyeztetettség az európai bölényen kívül olyan fajokat is érint, mint az ázsiai elefánt, a barnamedve, a jegesmedve, a koala, a gorilla, a csimpánz, az orángután, a tigris,

A hiányzó láncszem? Idén rekordszámú, huszonöt emberszabásúmajom-lelet került elő Rudabányán. Olyan maradványok is felszínre jöttek, amelyek eddig hiányoztak – magyarázta Kordos László paleontológus, az ásatások vezetője. Előkerültek a Rudapithecus kézközép- és kéztőcsontjai, melyek azért nagyon fontosak, mert ezekből pontosan lehet következtetni a mozgásukra, tehát hogy miként csimpaszkodtak, közlekedtek a fákon. Egy olyan csontocska is felszínre jött, ami két összeforrt csontból áll az embernél, a csimpánznál és a gorillánál is, tehát ez bizonyítja a közvetlen kapcsolatot az Afrikában később kialakult emberekhez vezető útvonalon, valamint a csimpánzokhoz és a gorillához vezető útvonalon. Kossuth Rádió


37

TUDOMÁNY

a hópárduc, az indiai antilop, a muflon, a kétpúpú teve, a szürke farkas, a fehérfejű rétisas, a kaliforniai kondor, a királyalbatrosz, a rétisas, a folyami rák, az elefántteknős, az anakonda, a tigrispiton és a kékbálna. Mármost, ha az ütem folytatódik, akkor egyes becslések szerint még ebben a században több tízezer faj kipusztulására kell számítani. Ez persze részben természetes folyamat, hiszen a föld fennállása óta ilyen már sokszor előfordult. Amint ugyanis az egyedfejlődés során új és új fajok keletkeztek, úgy más fajok eltűntek a történelem süllyesztőjében. Egy tipikus faj tízmillió éven belül válik kihalttá – ezt nevezik a szakemberek fajöltőnek –, de van, amelyik több százmillió évig is fennáll. A becslések szerint ezer egykor létezett fajból ma már csak egynek élnek a leszármazottai. Az ember megjelenésével, de még inkább a modern kor beköszöntével azonban ez a folyamat hihetetlenül felgyorsult, ami már a bolygó egész ökoszisztémáját veszélyezteti. Egy-egy állatfaj eltűnése ugyanis nem csak önmagában veszteség, de komoly kihatással van a tápláléklánc többi tagjára, a föld biológiai sokféleségére is. Az utóbbi ötszáz évben legalább 76 emlős halt ki, és tekintélyes hosszúságú listát tesz ki azon tetvek, lepkék, madarak, halak, kétéltűek névsora is, amelyektől végérvényesen búcsút kellett vennünk. Köztük találjuk például az aranyvarangyot, a búbos seregélyt, a labradori récét, a fekete emut, a madagaszkári struccot, az óriásvöcsököt vagy a pápaszemes kormoránt. „Minél tovább várunk, annál drágább lesz megakadályozni az újabb fajok kihalását. Tudjuk, mely fajok veszélyeztetettek, mik és hol vannak a veszélyek – nincs több kifogás, hogy miért álldogálunk a partvonalon” – figyelmeztetett Jane Smart, a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség fajvédelmi programjának vezetője, arra utalva, hogy a föld országainak kormányai évekkel ezelőtt programot fogadtak el, melynek értelmében 2010-re csökkenteni kell a biológiai sokféle-

séget visszavető tendenciákat. Ez a terv azonban a jelek szerint nem vagy legalábbis nem egészen fog teljesülni. „Amikor a kormányok akcióba lépnek a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, némi sikert érnek el a kihalás ütemének megállításában, de még mindig messze vagyunk attól, hogy megfordítsuk a trendet” – tette hozzá Jean-Christophe Vié, a világszervezet programjának helyettes vezetője. „Ideje felismerni, hogy a természet a föld legnagyobb vállalata, mely 100 százalékban az emberiség javára tevékenykedik – ráadásul ingyen. A kormányoknak legalább akkora, ha nem nagyobb energiát kellene fordítaniuk a természet megóvására, mint a gazdasági és pénzügyi szektor megmentésére” – mondta a szakember. A tendencia visszafordítása azért is a lehetetlennel határos törekvés, mert nagyon sok az ellenérdekelt fél. A fajokat veszélyeztető folyamatok között ugyanis olyan tényezőket találunk, mint a környezetszennyezés, ezzel összefüggésben a klímaváltozás, a sok esetben üzletszerűen űzött illegális vadászat, a fokozódó mezőgazdasági művelés, az erdők kivágása. Márpedig ahhoz, hogy világszerte mérhető eredményt lehessen elérni, az olykor egymással is ellentétes álláspontot képviselő országok érdekeit össze kellene hangolni. Jellemző példa a nyílt tengeri cápák esete: a jelentések szerint 32 százalékuk veszélyeztetett, főként a túlzott halászati tevékenység miatt. Több országban a cápa uszonya valóságos ínyencségnek számít, így szinte ipari mennyiségben fogják ki őket a vízből – hogy egyes helyeken, uszonyuk levágása után, visszadobják a vízbe a megcsonkított állatokat. Mivel azonban a nyílt tengeren élő cápák sokszor több ország felségterületén, illetve nemzetközi vizeken foghatók, a nemzetközi összefogás komoly akadályokba ütközik. „A föld csodálatos vadállományát alkotó valamennyi növénynek és állatnak meghatározott szerepe van, hiszen olyan alapvető életfeltételekhez járulnak hozzá, mint az

Sztárfotó egy molekuláról Az IBM a zürichi kutatóközpontjában a világon először lefényképezett egy molekulát. Atomokról már a hetvenenes évek óta készülnek felvételek, a jóval nagyobb molekulákat azonban mindeddig nem sikerült megörökíteni. Az IBM kutatói most megoldották a problémát egy átalakított atomerő-mikroszkóp segítségével. A felvételeken a molekulát alkotó 24 szén- és 14 hidrogénatom nem látszik, a molekulaszerkezet viszont jól kivehető az atomokat összekapcsoló kötések megjelenítése révén. Népszabadság

élelem, a gyógyszerek, az oxigén, a tiszta víz és a talajfertőtlenítés. A gazdaságok teljes mértékben a fajok változatosságától függenek. Szükségünk van rájuk, méghozzá nagy számban. Szó szerint nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük őket” – mondta Jean-Christophe Vié. A kihalást veszélyeztető tevékenységek tiltása vagy legalábbis korlátozása mellett a leghatékonyabb megoldás, ha az érintett helyeken természetvédelmi területeket alakítunk ki, illetve – az európai bölényhez hasonlóan – megpróbálunk egyes fajokat viszszatelepíteni eredeti élőhelyükre. Erre a közelmúltból a korábban gyakorlatilag kihalt kínai dávidszarvas esete hozható fel jó példának. Ez a faj vadon tulajdonképpen kihalt, de a fogságban élő példányokat sikerült szép számban szaporítani, ami komoly esélyt nyújt arra, hogy – afféle modern Noé bárkájaként – sikerül visszatelepíteni őket a vadonba. Szőnyi Szilárd

Házassággal a rák ellen A házasságban élők nagyobb eséllyel küzdik le a rákos megbetegedést, mint az elváltak vagy a megözvegyültek – derült ki egy amerikai kutatásból. Az Indianai Orvosi Iskola munkatársai Amerika-szerte elemezték a rákjegyzékeket egészen 1973-ig visszamenve. A vizsgálat során közel 3,8 millió betegnél hasonlították össze a családi állapotot a betegség lefutásával. Ami a betegséggel szembeni sikeres küzdelmet illeti, a házasságban élők álltak az első helyen, őket követték azok, akik mindig is egyedülállóak voltak. Náluk valamivel rosszabb esélyekkel szálltak szembe a kórral az elvált és a megözvegyült emberek. A legrosszabb kilátásuk azoknak volt, akik külön éltek partnerüktől, de nem váltak el. A kutatók azzal magyarázták megállapításaikat, hogy az elválás gyengítheti az immunrendszert, aminek következtében a szervezet fogékonyabb lesz a rák iránt. MTI


szeptember III. évfolyam 9. szám Ára: 945 Ft VILÁG Ügyvéd felelőssége ügyészi szemmel Nyári örömök Jogi és kommunikáció

Recommend Documents