Széplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró. Kézikönyv. a magyar nyelv tanításához. 8. évfolyam

Széplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró

Kézikönyv

a magyar nyelv tanításához 8. évfolyam

nyelvtan_8_KK.indd 1

6/10/14 10:00 AM

SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette MISKOLCI SZILVIA

AP–080331 ISBN 978-963-464-744-7

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 16,48 A/5 ív Tömeg: 324 g


6/10/14 10:00 AM

Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 8. évfolyam

KEDVES KOLLÉGANŐ/KOLLÉGA! Engedd meg, hogy levelemben a tegező formát válasszam, hiszen én is pedagógus vagyok. Pályámat tanítóként kezdtem, majd a tanárképző főiskolán magyar szakot végeztem. Hosszú éveken keresztül tanítottam a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat az általános iskola alsó és felső tagozatán. Szakvezetőként a hallgatói képzésben is részt vettem. A gyakorlatban szerzett tapasztalataim felhasználásával váltam tankönyvíróvá. Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok és a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyveinek. Az elmúlt években több mint ezer iskolában tartottam bemutatóórát, még többen módszertani előadást, illetve tanfolyamot. Ezeken a rendezvényeken sok ezer kollégával találkoztam, talán éppen veled is. Lehet, hogy jelen voltál az Apáczai Kiadó által szervezett nagyszabású, szakmai rendezvényeken is. Az egyiken, 2008 augusztusában átvehettem az érdemes tankönyvírói címet, egy másikon, 2010. január 20-án – az Apáczai Kiadó 20 éves fennállásának ünnepén – másodszor kaptam meg a legsikeresebb tankönyvírónak járó Aranytoll-díjat. Ezeket az eredményeket nem értem volna el, ha nem kaptam volna sok száz kollégától szakmai támogatást, ötletet, tanácsot. Gyakorló pedagógusként tudom, hogy milyen sokat segített a tanóráimra való felkészülésben egy jól öszszeállított tanári segédlet, amely a tanmenetjavaslattól kezdve az óravázlatokig sok-sok módszertani ötlettel gyarapította pedagógiai tudásomat és ezáltal fejlesztette pedagógiai képességeimet is. Úgy gondolom, most sincs ez másképp. Főleg nagy segítség ez a pályakezdő kollégáknak, de szívesen veszik a több éve hivatásukat gyakorló pedagógusok is az ilyenfajta támogatást. Gondolom ezzel te is így vagy, kedves Kollégám, hiszen olvasod a soraimat. A 21. század követelménye, hogy a gyerekeket hasznosítható tudással vértezzük fel, amely alapja az élethosszig tartó tanulás folyamatának. Ugyanakkor képessé kell tenni őket arra, hogy ismereteiket, képességeiket problémamegoldó cselekvéssé tudják alakítani. A hivatás, szakma választásakor, de a mindennapjaikban is szükségük lesz arra, hogy másokat megértsenek, és másokkal is megértessék magukat. Érteniük kell az olvasott szövegeket, rendelkezniük kell a megfelelő írástechnikával, és a helyesírási, nyelvhelyességi képességük szintjét is a lehető legmagasabb színvonalra kell emelniük. A fentiekből adódóan le kell szögeznünk, hogy a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség nemcsak az ismeretek birtoklását, hanem a nyelv tudatos használatának képességét is jelenti. A nyelvhasználat tudatossá tételéhez viszont elengedhetetlen a nyelvismeret. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a lexikális tudást tartsuk a magyartanítás elsődleges céljának. A nyelvtani ismeretek tanítása eszköz, amelynek segítségével a megfelelő módon és mértékben tudjuk fejleszteni a tanulók anyanyelvi képességeit. Az absztrakt gondolkodás hiánya, illetve alacsony foka a korábbi évfolyamokon eléggé megnehezítette a magyar nyelv tanítását. A 14–15 éves gyerekek viszont már képesek az elvonatkoztatásra, így eredményesebb lehet oktató-nevelő munkánk. A 8. évfolyamos tananyag elsajátíttatásakor is törekedtem a fokozatosság elvének betartására. A közlő részek és utasítások az egyszerűtől a bonyolultabb felé, az ismerttől az ismeretlen felé haladnak. Nem győzőm eléggé hangsúlyozni, hogy a képességek fejlesztése 8. évfolyamon is kiemelt feladat. Időt és gondot kell fordítanunk az alapképességek továbbfejlesztésére. Így érhetjük el, hogy tanítványaink sikeres, elégedett emberekké váljanak.

3


6/13/12 10:28 AM


A 8. évfolyamon intenzíven készítjük fel a tanulókat a középiskolai felvételikre. Minden pedagógus úgy érzi, egy-egy felvételin ő is megmérettetik, mennyire volt eredményes az oktató-nevelő munkája, mennyire volt hatékony a tanulók képességeinek fejlesztésében. Ezért ennek a területnek külön fejezetet szenteltem a kézikönyvben, amelynek a címe: Feladatsorok a sikeres középiskolai felvételihez. A tankönyv szerkezetéről, tartalmáról, használatáról a későbbiekben fogok írni, de néhány fontos dologra már most szeretném felhívni a figyelmedet. A tankönyvemben nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciaalapú oktatás alapelveinek érvényesítésére, továbbá a tantárgyak interdiszciplináris lehetőségeinek kiaknázására. A feladatokban igyekeztem a képességeket ismeretekbe ágyazva fejleszteni, és minél több, a mindennapi életben is hasznosítható tudáselemmel gazdagítani a diákok értelmi és anyanyelvi képességeit. A 8. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet az Oktatási Hivatal KHF/4086-19/2009 határozati számon 2009. 10. 07-tól 2014. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott ideig semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet végrehajtani a tankönyvön. Ez alól természetesen kivételek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák. Ezúton szeretnélek megkérni, bármilyen ilyen jellegű problémát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a következő e-mail címen: csopike9@ freemail.hu, hogy újranyomáskor korrigálhassuk. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes leírását elolvashatod a kiadó tanévi naptárában, népszerű nevén az ágendában. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1–5 oldal. Remélem, a tanári kézikönyv sokat segít a tankönyv használatában. Megkönnyíti és lerövidíti a tanórára való felkészülésedet. Pedagógiai munkádhoz sok sikert kívánva kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek: Széplaki Erzsébet Csöpi

4


6/13/12 10:28 AM


METODIKAI ALAPELVEK A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg. Objektív tényezők: – a tanított anyag tartalma – az osztály sajátos adottságai – a megoldandó didaktikai feladatok A Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelményrendszert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentumokban előírt ismereteket, s ezek birtokában a megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre tesznek szert. A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a mondattant, mint a szövegtant, illetve a szófajtant és az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása, mint a kifejezőképesség fejlesztése. Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét értem. A sok jó képességű gyerek nagy „húzóerő” lehet, míg a többségében gyengébb képességű tanulókból álló közösségben a felzárkóztatás válik központi feladattá. A tanítási folyamat során legalább a minimum szint elérésére kell törekednie a pedagógusnak. Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor, összefoglalás vagy számonkérés esetén. A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Ezt bizonyítják azok a nemzetközi mérések, amelyekben tanulók tízezreit kérdezték meg arról, szerintük melyek a kedvelt, eredményes pedagógusok jellemző tulajdonságai. Nemzetközi méretekben a következőket sorolták fel a diákok: megértő, együttgondolkodó, demokratikus, kedves, jó, türelmes, igazságos, segítőkész, van humorérzéke. A magyarországi gyerekek fontosnak tartották műveltséget, a gyermekszeretetet, a lelkiismeretességet és a derűt. A szakirodalom a következő képességeket emeli ki, amelyek megléte záloga annak, hogy kedvelt, eredményes pedagógus legyen valaki. 1. A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a pedagógus a kommunikációs modell mindkét oldalán (feladó és címzett) hatékonyan működik. Feladóként a lehető legpontosabban tudja megfogalmazni az üzeneteit, címzettként a legpontosabban tudja megérteni és befogadni a feladó üzeneteit, beleértve a testbeszéd és a metakommunikáció jeleit. 2. A gazdag és rugalmas viselkedésrepertoárral rendelkező pedagógus az adott helyzetben többféle viselkedésmód közül tudja kiválasztani azt, amelyik az adott helyzetben a leghatékonyabb lehet. A rugalmasság azt jelenti, hogy ha változik a helyzet, a pedagógus is képes változtatni a viselkedésén, s ezzel a konkrét helyzethez igazodik. 3. A gyors helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége feltétele a gazdag viselkedésrepertoár megfelelő alkalmazásának. A pedagógusnak át kell látnia a helyzetet, a lehetséges változtatási módokat és azok következményeit. Döntéseket kell hoznia, hogy mit tegyen, ha a tanulók nagyon belemerülnek egy nekik tetsző feladat megoldásába, ugyanakkor a pedagógus tudja, hogy ezáltal kicsúszik az időből, így nem tudja elsajátíttatni a továbbhaladáshoz szükséges anyagot. 4. A konfliktuskezelés képessége. Az iskolai élet tele van konfliktusokkal. Ezen konfliktusok megoldásához kreativitás szükséges, és mellőzni kell az erőszakot. Gordon nyomán háromféle konfliktus-megoldási módszert különböztetünk meg: ▶ a tekintélyhangsúlyost: a pedagógus tekintélyét latba vetve oldja meg a konfliktust, ▶ a gyermekhangsúlyost: a pedagógus elfogadja, hogy legyen az, amit a tanuló akar, ▶ liberálist: a pedagógus és a diák megegyezik a megoldásban. 5. A tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal való együttműködés képessége feltételezi a mások véleményének elfogadását, a kompromisszumra való készséget. 5


6/13/12 10:28 AM


6. Igen fontos képesség a pedagógiai jelenségek elemzésének képessége. Ez feltétele a pedagógus önfejlődésének is. 7. Az eredményes pedagógiai munka feltétele a pedagógus mentális képessége. Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből adódik, hogy a metodika sem hirdethet egyedüli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert. A következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a taneszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálni az egyéniségéhez, az osztályához, a tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert. A tanulók nyelvi jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztéséhez fontos feltétel az anyanyelv helyes használatára vonatkozó nyelvtani, helyesírási, nyelvművelési, stilisztikai stb. ismeretek megértése. A megértés azonban még nem jelent tudást. A megértett ismereteket meg kell tanítani, illetve tanulni, azaz meg kell szilárdítani őket. A megértett, szilárdan rögzített tudásanyag csak akkor értékes, ha bármilyen nyelvi probléma megoldására alkalmas. Ezt a tudásszintet rendszeresen ellenőriznünk kell, hiszen ez az alapja a továbbhaladásnak.

Az új ismeret feldolgozása Minden magyartanár számára természetes dolog az, hogy a nyelv törvényeit mindenekelőtt nyelvi tényanyaggal szemlélteti. A szemléltető anyagokat úgy válogattam össze, hogy tartalmukban igazodjanak a 14– 15 éves tanulók szellemi érettségéhez, számukra könnyen érthetőek legyenek, és a tanítandó fogalom minden lényeges jegyét bemutassák. Például a tárgyi alárendelő összetett mondat fogalmának kialakításához egy köznyelvi szöveget használtam fel. A mondattani tudnivalók szemléltetésére – nyelvi funkciójukból adódóan – a mondat, illetve a szöveg(részlet) alkalmas. A mondatrészek és szóelemek egyezményes jelei a közös kategóriába való tartozásra hívják fel a figyelmet. Az utaló és szimbolikus jelek a különféle összefüggések érzékeltetésére alkalmasak. Az irányulás kifejezésére nyilat használunk. A hátra mutató nyíl: ℜ az okot (pl.: magyarázó mellérendelő összetett mondat), az előre mutató nyíl: ♦ a következményt (pl.: következtető mellérendelő összetett mondat), a fölfelé mutató ℘ az alárendeltségi viszonyt szemlélteti. A csoportalkotással egy-egy nyelvtani kategória alosztályainak megfigyeltetését, közös fogalmi jegyeinek tudatosítását érhetjük el. A csoportalkotás táblázatos formájú is lehet. A 8. évfolyamos tankönyvben az alárendelő összetett mondat valamennyi fajtáját és a mellérendelő összetett mondatokat is így ismerik meg a tanulók. Hasonló módon táblázatba rendeztem a leggyakrabban használt képzőket. Több feladat megoldásakor a tanulóknak kell táblázatot készíteniük. A kísérő szemléltetésnek az ismeretek megszilárdításában is szerepük van. A tanulók – egyéni vagy közös munkával – nagyobb alakban is elkészíthetik a táblázatokat. Ezeket kitehetjük az osztályterem falára, így lehetőség nyílik a hosszabb szemlélésre, amely segíti az ismeretek megszilárdítását.

Az ismeretek megszilárdítása Az elsődleges rögzítés vázlattal, részösszefoglalással és összefoglalással történik. Az ismeretek tartósságát ismétléssel, gyakorlással, valamint otthoni tanulással érhetjük el. A megtanulandó ismeretek viszonylag rövid terjedelműek, amelyek a tankönyvben a JEGYEZD MEG! címszó alatt találhatók. Ezek természetesen nem szó szerint megtanulandó szabályok, de tartalmazzák a fogalom minden lényeges jegyét. A hangsúly azonban azon van, hogy a tanulók alkalmazni tudják ezeket a szabályokat, és ismereteiket problémamegoldó cselekvéssé legyenek képesek átalakítani. A JÓ, HA TUDOD!

6


6/13/12 10:28 AM


címszó alatt hasznos, praktikus tanácsokat olvashatnak a gyerekek. Az anyanyelv iránt érdeklődő tanulók így szerezhetnek többletismeretet. A rendszerezés a célja az év eleji, a tematikus és az év végi ismétlés. Az év eleji ismétléshez bőséges feladatsor található a 8. évfolyamos tankönyvben. Felöleli az 5., 6. és 7. évfolyamos tananyagot, de gyakorolni lehet a helyesírást is. Aktivizálhatjuk mindazokat a mondattani ismereteket, amelyekre az összetett mondatok tanításakor szükségünk lesz. Ezzel azonban elsősorban a helyesírás és a magyar nyelv használatának gyakorlása volt a célom, nem a nyelvtani szabályok számon kérése. Az év eleji ismétlés bőséges gyakorlóanyaga közül jó néhány év közben is kiválóan használható. Gyakorlás alatt nemcsak az új ismeret begyakoroltatását, hanem a folyamatos gyakorlást is értjük. Ha a korábbi évfolyamokon elsajátított hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani ismereteket nem gyakorolhatják folyamatosan a tanulók, egy idő után elfelejtik őket. Ezért a 8. évfolyamos tankönyvben még több komplex feladattal találkozhatnak a diákok, mint a 7. évfolyamos tankönyvben. A pedagógus döntheti el, hogy a részfeladatok közül melyiket kivel vagy kikkel oldatja meg. Így valódi differenciálást végezhetünk a tanítási órán. Ennek a módszernek a hatékonyságát a felvételiző nyolcadikosaink eredményén is lemérhetjük majd, amely a 8. évfolyam egyik kiemelt tudás-, illetve képességmérése. Ilyenkor minden pedagógus úgy érzi, az ő munkájának a gyümölcse, ha tanítványaik az általuk választott középiskolában folytathatják tanulmányaikat. Feltétlenül említést kell tennem az otthoni tanulás fontosságáról. Az órán feldolgozott tananyag rögzítésének, tartósításának kiemelten fontos módszere. Igaz ez akkor is, ha valamennyien arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb ismeretet már a tanítási órán sajátítsák el a tanítványaink. Szinte hallom a kollégák ellenvetését, miszerint 7–8. évfolyamon egyre nehezebb rávenni a tanulókat az otthoni tanulásra. Bár azok a tanulók, akik szeretnének gimnáziumban, középiskolában továbbtanulni, a felvételik időpontjáig mintha nagyobb aktivitást mutatnának ezen a téren. Ezt követően viszont elég nehéz az érdeklődésüket ébren tartani. Ilyenkor kell mindenféle motivációs lehetőséget elővennünk módszertani tárházunkból. A helyes tanulási technikák kialakítása már alsó tagozatban elkezdődik, amelyet folytatunk felső tagozaton is. Ennek megvalósításához az 5., 6 és 7. évfolyamos nyelvtan tankönyvben, valamint a kézikönyvekben is találnak a kollégák feladatokat, ötleteket. A gyerekeknek nyolcadikos korukra már ismerniük kell a helyes tanulási módszereket. Először a 7. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvben jelentek meg a HÁZI FELADATOK oldalak, s most a 8. évfolyamos tankönyvben is helyet kaptak, mindig egy-egy „leckét” követően. A szóbeli feladat megoldását valamennyi tanulónak javaslom, hiszen ezek minden esetben a feleletterv önálló vagy részben önálló elkészítését kérik tőlük. Ehhez szükség van a tananyag pontos elolvasására, a lényeg kiemelésére, az összefüggések meglátására is. Így talán sikerül rászoktatnunk a tanulókat arra, hogy csak a szóbeli tananyag megtanulása után fogjanak az írásbeli feladatok megoldásához. Nagyon rossz gyakorlatnak tartom, hogy a gyerekek először megírják a házi feladatot, és csak azután látnak hozzá a szóbeli tananyag megtanulásához. A feleletterv készítését jó, ha minden tanítványunk elsajátítja. Ennek gyakorlati hasznát a középiskolai és a felsőfokú intézményekben folytatott tanulmányaik során, valamint felnőttkorukban az önálló ismeretszerzés során is tapasztalni fogják. Az írásbeli feladatok között viszont válogathat a kolléga. A gyerekek képességeihez igazodva jelölheti ki, melyik feladatot oldják meg a tanulók, illetve differenciáltan is kiadhatja őket. A folyamatos gyakorlást segítő feladatok a középiskolai felvételire is jól felkészítenek.

Jártasságok és készségek kialakítása A jártasságok és készségek kialakításának fontos módszere a gyakorlás. A nyelvi gyakorlásnak tervszerűnek, folyamatosnak, gazdaságosnak kell lennie. Érvényesülnie kell a fokozatosság és tudatosság elvének. Mindig pontosan mérlegelnünk kell, hogy mikor, mit, hogyan kívánunk gyakoroltatni a tanulókkal. Ez jelenti a tervszerűséget. A folyamatossággal kapcsolatban az előzőekben már kifejtettem a nézetemet. A gyakorlás állandósága megköveteli, hogy az egyszer megtanított ismeretet minden olyan esetben alkalmaztassuk, amikor a tan7


6/13/12 10:28 AM


anyag összefüggései lehetővé teszik. Például a -val, -vel rag teljes hasonulását (megnevezés nélkül) már az alsó tagozatban gyakorolják a kisiskolások. 5. évfolyamon a teljes hasonulás témakörében, 6. évfolyamon pl.: a személynevekhez kapcsolva, 7. évfolyamon az eszköz- és társhatározó tanításakor kerül újra elő az idevágó tudnivaló. A nyolcadikosok az eszköz- és társhatározói alárendelő összetett mondatok utalószavaiban találkoznak ezzel a helyesírási tudnivalóval. A gyakorlás gazdaságossága a rendelkezésünkre álló idő legésszerűbb felhasználását követeli meg tőlünk: egy-egy ismeret sok lehetőséget biztosítson az adott tudásanyag alkalmazására. Ilyen szempontból elemzem a 8. évfolyamos Tk. 73/13. feladatát. Az utasítás szerint négy mondatban kell pótolni a hiányzó betűket. A gyengébbel nem illik versenyre kelni. Csak becsületes emberrel kötök megállapodást. Nálad okosabb gyerekkel barátkozz! Töltsd a szabadidődet a barátaiddal! Az a) feladat szerint a tanulónak meg kell állapítania, milyen mássalhangzótörvénnyel találkozott a kiegészített szavakban. A feladat megoldásakor az 5. évfolyamon a mássalhangzótörvényekről tanult ismereteit kell aktivizálni, illetve a helyesírási képességét csillogtathatja meg, amennyiben felismerte az írásban jelölt teljes hasonulás jelenségét, és helyesen, hosszú mássalhangzókkal egészítette ki a szavakat. A b) feladat utasításának megfelelően a következőképpen kell átalakítani az egyszerű mondatokat összetett mondatokká, amelyek társhatározói alárendelő összetett mondatok lesznek. Ezt a megállapítást a c) feladatban kell megfogalmaznia a diáknak. Ellenőrzéskor szenteljünk időt a mondatvégi írásjelek használatára is! Nem illik olyannal versenyre kelni, aki gyengébb. Azzal kötök megállapodást, aki becsületes ember. Olyannal barátkozz, aki nálad okosabb gyerek! Azokkal töltsd a szabadidődet, akik a barátaid! A feladatok összeállításakor érvényesítettem a fokozatosság elvét. A legkönnyebb nyelvtani gyakorlat az, amely valamely jelenség felismerését kívánja (Tk. 34/1. – az egyszerű mondat, az alárendelő és a mellérendelő összetett mondatok felismerése). Ennél nehezebb az, amelyben átalakításról van szó (Tk. 73/13. – egyszerű mondat átalakítása összetett mondattá). A legnehezebb önállóan létrehozni valamilyen nyelvtani alakzatot (Tk. 58/8. – adott szerkezeti rajzhoz mondat szerkesztése). A nyelvtani gyakorlás során a tanulók nyelvtani elemzéseket és szintetikus gyakorlatokat végeznek. Az elemzés a nyelvtantanítás kétségtelenül legegyetemesebb és leghatékonyabb eljárása. 8. évfolyamon még inkább előtérbe kerül a komplex elemzés. Ilyenkor az adott nyelvi jelenséget több szempontból is elemezzük (Tk. 67/2.). Bár a nyelvtani elemzésekben az analízisnek van a legfontosabb szerepe, melynek lényege a nyelvi jelenségnek meghatározott szempont szerinti szétbontása, a jártasságok és készségek kialakításához olyan gyakorlatokra is szükség van, amelyeknek az elvégzésével a tanulók maguk hozzák létre a tárgyalt nyelvtani alakzatot. Ezek az ún. szintetikus gyakorlatok. A kérdésekre szóban vagy írásban válaszolhatnak például a következő feladatokban: Tk. 95/7. b), 111/2. f). A kiegészítés lényege: valamilyen szempontból hiányos nyelvi anyag (szöveg, mondat, szerkezet, szó) egy vagy több hiányzó elemének pótlása. Pl.: Tk. 12/1. d), 38/3., 51/6., 100/12. A helyettesítés során egy-egy mondat valamelyik szavának vagy szókapcsolatának mással való fölcserélését kívánjuk a tanulóktól. Pl.: Tk. 100/9., 127/5. Az átalakítás az alakítással rokon gyakorlattípus. Az a lényege, hogy valamilyen jelenséget bizonyos szempontok szerint megváltoztatunk. Pl.: 9/3., 39/5., 127/7. Az átalakítás egyik fajtája a hibás szövegek javítása. Nem értek egyet azzal a nézettel, miszerint a gyerekek nem végezhetnek hibás szövegeken javítási gyakorlatokat. A nyelvhelyességre nevelésben elképzelhetetlen a negatív példákra való hivatkozás. A helyesírási képesség fejlesztésében a problémaérzékenység fejlesztésében is jó szolgálatot tesznek ezek a feladattípusok. Pl.: Tk. 9/2., 14/5., 52/8., 78/9., 124/3. A rendező munka lényege a nyelvileg rendezetlen anyag rendezése, csoportosítása valamilyen szempont szerint. Pl.: 11/4. b), 45/2., 68. o., 124/1. 8


6/13/12 10:28 AM


Az összefoglalás gyakori formája a táblázat készítése. A tanulók általában kedvelik a gyűjtőmunkát, melynek az a célja, hogy a megismert nyelvi jelenséghez minél több példát sorakoztassanak fel az adott jelenség nyelvi törvényszerűségének sokoldalú illusztrálásához. Pl.: 61/3. c), 75/18. b), 93/5. a). Ha a gyűjtőmunkát házi feladatul adjuk, akkor célszerű megjelölni a „legalább” és a „legfeljebb” határt. Ne töltse a gyermek az egész délutánját a feladat megoldásával! A gyűjtendő anyag meghatározásában azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen készletből meríthetnek a tanulók.

Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés fontos szerepet tölt be a tanítás folyamatában. A tanulókban kötelességtudatot, felelősségérzetet alakít ki. A tanár a rendszeres ellenőrzés folyamán értékeli a tanuló munkáját, és ez alapján tervezi meg a további oktató-nevelő munkáját. A feleltetés, az írásbeli munkák ellenőrzése (írásbeli feladatok, felmérések, házi feladatok) teszi a pedagógus számára lehetővé a differenciálást. Meggyőződésem, hogy annyit írassunk tanítási órán a tanulókkal, amit ellenőrizni, javítani és javíttatni is képesek vagyunk. A nyolcadikosok többsége már képes az önellenőrzésre, ezért biztonsággal rájuk bízhatjuk, de érdemes a padtársat is bevonni ebbe a munkába. Természetesen nem hanyagolható el a tanári ellenőrzés fontossága sem. A tankönyvek melléklete a Felmérések az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség és a nyelvhelyességi szint, a néma, szövegértő olvasás szintjének méréséhez című kiadvány. A kézikönyvben – a kollégák többségének kérése alapján – megtalálhatók ezeknek a felméréseknek a megoldása, sőt az értékelés, osztályozás mikéntjére is teszek javaslatot. Az értékelés szempontjából nagyon lényeges, hogy a tanuló minden megnyilatkozását értékeljük. Elsősorban a feltáró és fejlesztő értékelést alkalmazzuk. Pedagógiai munkám egyik alapelve a dicséreten alapuló értékelés. Hiszem, hogy minden tanuló képes olyan cselekvésre, amiért megdicsérhetjük. Mindig arra törekedtem tanítási óráimon és törekszem a bemutatóóráim tartása során is, hogy legyen olyan feladat, amelyet a leggyengébb képességű tanulók is képesek megoldani. A Csöpi néni-féle piros pont sok tanuló arcára varázsolt már mosolyt. A sikerélmény csodákra képes. Nemcsak kiváló motivációs bázis, hanem fegyelmező erő is. Az emberek sikerorientáltak, azok is, akik ezt nem vallják be. A siker, a dicséret bármilyen kismértékű is, jó érzéssel tölt el mindenkit, és további cselekvésre sarkall. Vajon az a tanuló, aki az esélytelenek nyugalmával ül, szenved végig egy órát, mert úgysem kap soha dicséretet, mert mindig van hibája a feladat megoldásában, mikor adja fel? Mikor dönt úgy, hogy rendetlenkedéssel áll bosszút a tanárain, a társain és saját magán azért, mert ő sikertelen?

9


6/13/12 10:28 AM


AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE A magyar nyelv tanításának céljai és feladatai Az anyanyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Ebből következik, hogy az anyanyelv tanításának alapvető célja és feladata: a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése, az anyanyelvi szókészlet és a nyelvtan alapos megismertetése a tudatos és kreatív nyelvhasználat érdekében, a biztos kommunikációs készség elsajátítása. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek a szociális érésben, az önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében, átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete ugyanakkor alapul szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához, amely lehetővé teszi az egyén számára az európai nemzetek és az emberiség közösségében való kommunikációt. Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gondot kell fordítani az értő, majd értelmező, később a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, értve ezalatt a hagyományos és a digitális csatornákon keresztül érkező jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását egyaránt. Ennek feltétele az optimálisan fejlett és használható olvasáskészség (olvasástechnika) birtoklása. Az alapozó szakaszban (5–6. évfolyam) az e téren lemaradt tanulókat a lehető legintenzívebb módszerekkel és munkaformában kell felzárkóztatni, ugyanis ennek hiányában a tanulók nem képesek a magasabb olvasási szinteket elérni. E cél eléréséhez konkrét módszertani javaslatokat közlünk kerettantervünkben. Bár a magyar nyelv tanítása az 5–8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban – témakörökben, fejlesztési célokban, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben, módszertani ajánlásokban és továbbhaladási feltételekben – épül egymásra, azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a két szakasz: az alapozó és fejlesztő szakasz több vonatkozásban eltér egymástól. Az alapozó szakasz (5–6. évfolyam) folytatja és továbbfejleszti az előző két szakaszban (1–2. és 3–4. osztályban) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Továbbá a legkülönfélébb irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket a magyar nyelv rendszerébe, amely elősegíti az anyanyelv használatának megértését. Megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi képességeit és műveltségét. A 7–8. évfolyam már a következő, középfokú iskolafokozat tanulmányait is tekintetbe veszi. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot. Kerettantervünkben a magyar nyelv tantárgyhoz kötött ismeretek és képességek nem elszigeteltek. Elsősorban az irodalommal integráljuk, de más tantárgyakkal való koncentrációra is hangsúlyt helyezünk, illetve folyamatosan más kulcskompetenciákkal is kapcsolatot keresünk és tartunk. A változatos munkaformákban (egyéni munka, páros munka, csoportmunka stb.) folyó feladatvégzéssel nemcsak az ismeretszerzés és anyanyelvi képességek fejlesztése a célunk, hanem az is, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt.

10


6/13/12 10:28 AM


Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél. Kerettantervünkben a nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel rámutatunk a nyelv állandó változására, valamint a nyelvészeti kutatások fontosságára. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb.

Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint azt már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak.

11


6/13/12 10:28 AM


Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között.

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.

Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogása és alkalmazása, a konfliktus fölismerési és kezelési képességének fejlesztése, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak a kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés.

2. Olvasás, írott szövegek megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú felfogása, befogadása és kritikája. Feladatok a szövegáttekintésre, a lényeg kiemelésére, adatkeresésre, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelésére, ok-okozati összefüggés fölismerésére, a szöveg tömörítésére, vázlatírásra, jegyzetelésre. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése nem irodalmi művekben. A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár; riport, interjú. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. 12


6/13/12 10:28 AM


3. Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő, rendezett írásmód, az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. A korábban tanult helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban. Szövegalkotási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről azonosságok, különbségek összevetésével, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítésével; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos műfajainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, (pl.: egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb.) idézésével.

4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (szövegáttekintés, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, ok-okozati összefüggés fölismerése, szövegtömörítés, vázlatírás, jegyzetelés), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása. A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése az interneten, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével különféle, más tantárgyakat is integráló témákból. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Az ismétlés szerepe a tanulási folyamatban.

5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszilárdítása a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata. Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségeinek fölismerésével, tudatosság és felelősségérzet a nyelvhasználatban. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése.

6. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. A tanulók aktuális életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az olvasott művekben megjelenített érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményalkotás és véleménynyilvánítás elősegítése.

13


6/13/12 10:28 AM


7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi és esztétikai véleménycserére, vitára, ítéletalkotásra való ösztönzés. A történeti érzék fejlesztése különböző korokban született szövegek összehasonlítása révén, a nyelvi kifejezés formáinak történetisége.

14


6/13/12 10:28 AM


AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE Magyar nyelv 8. évfolyam Éves óraszám: 55 Heti óraszám: 1,5

Témák Év eleji ismétlés A tömegkommunikáció Az összetett mondat A szóalkotási módok Helyesírási ismeretek Kitekintés a magyar nyelv életére Szövegműfajok és kifejezésformájuk Könyv- és könyvtárhasználat Év végi összefoglalás

Új tananyag feldolgozása 3 10 3 3 3

Gyakorlás 3 2 4 6 3

Összefoglalás, ellenőrzés 1 4 2

5 2

1

Teljes óraszám 4 5 18 11 6 3 5 folyamatos 3

Év eleji ismétlés Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szelektáló és rendszere- Az 5–6–7. osztályos A tanulók képességeinek isző képesség fejlesztése. nyelvtani, helyesírási, meretében differenciált csonyelvhasználati isme- portmunka és egyéni munka retek ismétlése, rend- megszervezése: a tanuló azt szerezése. ismételje, amiben hiányossága van. Az 5. és 6. osztályos ismeretek felidézése a tanév közbeni felzárkóztatás tervezéséhez Helyesírási, nyelvhelyesszükséges. Rövid helyesírási, nyelvhelyességi hibák javításának képessége a helyesírási ségi szövegek önálló javítása, szabályzat használatával, korrekciója. illetve a nyelvtani ismeretek alkalmazásával. Fejlesztési célok

Tananyag

Továbbhaladás feltételei

15


6/13/12 10:28 AM


A tömegkommunikáció Fejlesztési célok Szövegértelmező képesség fejlesztése közlő és befolyásoló szövegeken. Értelemtükröző hangos olvasási képesség fejlesztése a mondatfonetikai eszközök tudatos alkalmazásával a mondottakhoz való viszony érzékeltetésével.

Tananyag Alapismeretek a tömegkommunikációról, elsősorban a befogadás oldaláról.

A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport.

Különféle tömegkommunikációs szövegműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (pl.: a szándék és hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából) közösen, egyéni tapasztalatok felhasználásával. Tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbségek (hír és kommentár) megfigyelése szövegek értelmezésével. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (pl.: azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan).

A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.

A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése.

Információhordozók kritikai használati képességének továbbfejlesztése tömegkommunikációs műfajok olvasásával és értelmezésével.

A tanulók önállóságának növelése az információk felhasználásában.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése. A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (adat-keresés, lényegkiemelés, ok-okozati összefüggés, vázlat-, jegyzetkészítés, összefoglalás stb.).

A továbbhaladás feltételei A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása.

Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.

16


6/13/12 10:28 AM


Az összetett mondat Fejlesztési célok Az önálló tanulás képességének fejlesztése tananyagrészek önálló feldolgozásával. Pozitív tanulási szokások erősítése.

Folyamattervező képesség fejlesztése algoritmus értelmezésével.

A tagmondatok közötti viszony megállapításával a logikai készség fejlesztése.

Tananyag Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje, stílusértéke és hatása a szövegben.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az összetett mondat fogalmi jegyeinek összegyűjtése, rendszerezése önállóan metanyelvi szöveg feldolgozása alapján. A mondatrend változatainak megfigyelése, tudatos alkalmazása. Az utalószó és kötőszó felismerésének, jelölésének gyakorlása páros munkában.

A továbbhaladás feltételei Alárendelő és mellérendelő mondatok felismerése és megnevezése. A szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Összetett mondatok elemzése egyszerűbb esetekben.

A vonatkozó névmás. A vonatkozó névmás fogalmának pontosítása metanyelvi szöveg, táblázat értelmezésével. Sajátos jelentéstartal- A sajátos jelentéstartalmú mú mondatok. mellékmondatok megismerése, jelentésmódosító hatásuk a kommunikációban. Helyes kötőszóhasználat gyakorlása differenciált osztálymunkában. Az alárendelő összetett mondatok elemzési algoritmusának elsajátítása tanári irányítással vagy önállóan. Az alárendelő összetett mondat fajtái (állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói jelzői) jelölésük, ábrázolásuk.

Az alárendelő összetett mondatok fajtáinak felismerése, összehasonlítása, különbözőségek felfedezése, ismeretek táblázatba rendezése. Szerkezeti ábrák értelmezése és készítése tanári irányítással, majd önállóan. Mondatzsugorítási gyakorlatok (pl. a különböző határozói mellékmondatok felismerése, megnevezése a zsugorított mondat határozója alapján). Felelettervek önálló készítése az egyes anyagrészekhez ábrák felhasználásával.

Mondattani, nyelvhasználati ismeretek alkalmazása szóban és írásban.

Felelettervek önálló készítésével lényegkiemelő, összefüggést felfedező, problémafeltáró- és

17


6/13/12 10:28 AM


megoldó, általánosító képesség fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése felelettervek kreatív felhasználásával felelet közben.

A mellérendelő összetett mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó.

Az ismeretalkalmazó A többszörösen öszés problémamegoldó szetett mondat. képesség fejlesztése a tagmondatok közötti kapcsolat felfedezésével.

A mellérendelő összetett mondatok fajtái. A tagmondatok közötti tartalmi és logikai kapcsolatok nyelvi kifejezési módjainak megfigyelése. Mondatelemzési gyakorlatok, szerkezeti rajzok készítése. A következtető és magyarázó mellérendelő összetett mondatok összehasonlítása, különbözőségük meghatározása tanári irányítással. A többszörösen összetett mondatok vizsgálata. Elemzési gyakorlatok differenciált osztálymunkában.

A mondat és a szöveg A szöveg mibenléte. A szöviszonya. veg mikroszerkezete: a mondategész, mondategység, tagmondat felismerése, szerepük megfigyelése a szövegszerkesztésben, szövegalkotásban metanyelvi, elemző szöveg segítségével. A szövegek vizuális környezetét átlátó képesség. A meglévő ismeretek újszerű elrendezésének képessége.

Tanulói rövid írásbeli szövegek (fogalmazások) vizsgálata nyelvtani, szerkezeti szempontból.

A makroszerkezet: bevezetés, tárgyalás, befejezés tudatos, stílusos használata egyéni élményen alapuló szövegalkotáskor.

Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv összevetésével az összehasonlító képesség fejlesztése.

Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv közötti mondattani azonosságok és különbözőségek.

Kombinált órarészlet az idegen nyelvet tanító szaktanár bevonásával.

18


6/13/12 10:28 AM


A szóalkotási módok Fejlesztési célok

Tananyag A szóösszetétel.

Analizáló, szintetizáló, Az alárendelő összetett szavak. konkretizáló, általánosító képesség fejlesztése önálló ismeretszerzéssel.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A szóösszetétel fogalma. Az alárendelő összetett szavak fajtáinak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős megismerése kooperatív munkaformában.

A továbbhaladás feltételei Az alárendelő és mellérendelő szavak megkülönböztetése.

A mellérendelő össze- A mellérendelő összetett szatett szavak. vak: szóismétlés, ikerszavak, jelentéssűrítő összetételek megkülönböztetése differenciált osztálymunkában. Helyesírási problémák felismerése. Ismeretalkalmazó képesség fejlesztése korábban tanult ismeretek felidézésével, alkalmazásával. Az egyéni aktív és paszszív szókincs fejlesztése kreatív szóalkotási feladatokkal.

A szóképzés.

A ritkábban használt szóalkotási módok.

A korábbi évfolyamokon megismert képzők rendszerezése: gyakori névszó- és igeképzők. Alaktani elemzések, játékos nyelvi feladatok a szóalkotás gyakorlására differenciált osztálymunkában. A szóelvonás, szóvegyülés, mozaikszó-alkotás, rövidülés megfigyelése konkrét nyelvi példákon.

Helyesírási ismeretek Fejlesztési célok Helyesírási szabályok önálló alkalmazásának képessége.

Tananyag A magyar helyesírás alapelvei.

Készség az önkontrollra, az önálló hibajavításra.

A helyesírási képesség Az összetett mondat központozása. fejlesztése az összetett mondatokhoz kapcsolódó nyelvtani ismeretek alkalmazásával.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése, rendszerezése folyamatosan, mindig a tanult nyelvtani ismerethez kapcsolva. A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elvének érvényesítése a tanuló írásbeli munkái során.

A továbbhaladás feltételei

Az összetett mondatok központozása: a mondatközi (vessző, pontosvessző, kettőspont) és a mondatvégi írásjelek helyes használata.

Az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok mondatvégi írásjelének helyes használata.

19


6/13/12 10:28 AM


A számítógép keresőprogramjának felhasználásával, az idézet forrásának megjelölésére a digitális kompetencia fejlesztése.

Az idézetek írásmódja.

Az egyenes és függő idézet írásmódja. Az idézetek helyes alkalmazása írásbeli szövegek alkotásakor.

Az egyenes (szó szerinti) idézet helyesírása.

A helyesírási képesség fejlesztése önállóan helyesírási szótárak és a helyesírási szabályzat felhasználásával.

A szóösszetételek helyesírása.

Egybeírás, különírás és kötőjeles írásmód gyakorlása differenciált osztálymunkával párban vagy csoportban. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően.

A begyakorolt alárendelő és mellérendelő összetett szavak helyesírása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Anyanyelvünk eredetéről kiselőadás írása egyéni vagy páros munkában.

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között.

Kitekintés a magyar nyelv életére Fejlesztési célok

Tananyag

A magyar nyelv eredetével kapcsolatos, az interneten a keresőprogramok segítségével megtalált források kritikus felhasználásával a digitális kompetencia fejlesztése.

Nyelvünk eredete és nyelvrokonaink.

Tolerancia és tisztelet más népek nyelve iránt. A kulturált vitatkozás szabályainak betartása.

A magyar nyelv korábbi állapotának megtapasztalása.

Típusa: néhány hangtani, alakRégi szövegek tani, mondattani sajátossága, olvasásával a régi és mai nyelvállapot közötti szórendjének különbség felfedezésével jellemzői. a megfigyelő, összehasonlító és logikus gondolkodás képességének fejlesztése.

Vita a magyar nyelv rokonságával kapcsolatos nézetekről megbízott (a kiselőadást tartó) tanuló irányításával.

A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő, régi, archaikus szövegek eltérések felismerése és a kommunikációs olvasása, idegenségük helyzetnek megfelelő megtapasztalása (néhány hangtani, alaktani, mondattani használatuk. sajátosság), megértésük segédeszközökkel (pl. egynyelvű szótárakkal) kooperatív munkaformában.

20


6/13/12 10:28 AM


Önálló információgyűjtő képesség fejlesztése. Elemző, megfigyelő, hipotéziseket alkotó képesség fejlesztése.

Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben.

A nyelvi normaszegés felismertetésével és értelmezésével a kulturált nyelvi magatartás erősítése.

A szókincs mai rétegződéséről szóló szöveg feldolgozásával a nyelvi állandóság és változás megfigyelése. A változást előidéző okok keresése a témáról való beszélgetés során. A diáknyelv és a szleng szókincsének vizsgálata közösen, az etikai normák figyelembevételével.

Szövegműfajok és kifejezésformájuk Fejlesztési célok

Tananyag

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Nyugta, kérdőív, kérvény kitöltése közösen, majd önállóan. Gyakorlati alkalmazásának ismerete.

Ismeretalkalmazó képesség fejlesztése a mindennapi életben használatos iratok kitöltése kapcsán.

A mindennapi élet néhány alapvető, hivatalos irata.

Önismereti, önkifejező, önérvényesítő képesség fejlesztése önéletrajzírással.

Önéletrajz tartalmi és Az önéletrajz tartalmi és formai kérdései. formai kérdései. A klasszikus és új típusú önéletrajz közötti tartalmi és formai különbségek felfedezése. Önéletrajz írása. Nyelvhasználati, helyesírási ismeretek alkalmazása önéletrajz írásakor.

A továbbhaladás feltételei A gyakrabban használt, a mindennapi élethez kapcsolódó hivatalos iratok jellemzőinek ismerete.

21


6/13/12 10:28 AM


Év végi összefoglalás Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A nyelvi egységek jelentéstani, Ismeretalkalmazó, Az 5–8. évfolyamon rendszerező képesség tanultak szerkezeti összefüggéseinek fejlesztése összefoglalás rendszerezése, megfigyelése, elemzése, összefoglalása. összefoglaló táblázatok alkalmával. A szavak jelentésének, értelmezése. szófaji és mondatbeli A nyelvi egységek szerepének kommunikációs szerepének vizsgálata pl.: beszélgetés, vita összefüggése. közben. A 8. évfolyam nyelvtani anyagához kapcsolódó helyesírási gyakorlatok A magyar helyesírás A tanulók differenciált osztálymunkában. önállóságának fejlesztése rendszere. a helyesírási szabályok Játékos nyelvi és helyesírási vetélkedő rendezése heterogén alkalmazásában és az csoportok között. önellenőrzésben. Fejlesztési célok

Tananyag

A továbbhaladás feltételei

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez A fejlesztő szakasz második évfolyamán fontos, hogy a tanulók minél többféle helyzetben kipróbálhassák magukat. Ezekben a helyzetekben még jobban igénylik az értékelést, hogy megerősítést vagy útba igazítást kapjanak, azaz nagyon fontos számukra a pedagógus szóbeli, írásbeli szöveges értékelése, illetve az osztályzatokkal történő minősítés. A diagnosztikus és összegző minősítés mellett érdemes minél gyakrabban élni a formatív értékeléssel. Ez az értékelési forma alapvetően a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul. Nem minősítést, ítélkezést jelent, hanem egyrészt a tanulási sikerek megerősítését, másrészt a tanulási hibák, nehézségek feltárását, ami lehetővé teszi a tanuló számára az önkorrekciót. Az értékelés, a sikerek és kudarcok befolyásolják a tanuló tanulási motivációját. A kamaszgyerek esetében ez fokozottan érvényesül. Tehát nagy körültekintést igényel a pedagógus részéről. Minden esetben megfontoltan és tapintatosan kell eljárni, főleg elmarasztalás esetén. A fejlődő tendenciát erősíteni, a továbbhaladást ösztönözni, a teljesítményt bizonyos esetekben osztályozni kell. A fogalmazások közül azokat osztályozzuk, amelyeket jól előkészítettünk. Az óraszám 3 tudásszintmérő dolgozatnál többet nem tesz lehetővé, de érdemes 10-15 perc alatt megoldható diagnosztizáló méréseket beiktatni, hogy pontos visszajelzést kapjunk tanítványaink elért szintjéről, ami alapján még tudatosabban tudjuk megszervezni a tanulás folyamatát, a tanítási órákat.

22


6/13/12 10:28 AM


KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A 8. ÉVFOLYAMON Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, képességeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról vallott nézeteinket. A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyi közös vonása a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompetencia kifejezését. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem képes minőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket, megtanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt felelősséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cselekvő embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké. A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg. Az ösztönző (reguláló) kompetenciák elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósulnak meg. A szervező, végrehajtó (kognitív) kompetenciák ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak magukban. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg. Sajnos mintha napjainkban kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla a tanítás-tanulás folyamatában, még mindig az oktatásé és a képzésé és egyre inkább a képességfejlesztésé, a kompetenciaalapú oktatásé a vezető szerep. Pedig nagyon fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. Legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát. Minden ember – gyermek és felnőtt egyaránt – igényli, hogy környezete értékelje a munkáját. Így lehet fokozni valamennyiünk szellemi aktivitását is.

A tanuláselméleti háttér megváltozása Egyre nagyobb tért hódít a konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás, amely abból indul ki, hogy minden emberi tudás konstruált, alkotott tudás. Ebből adódóan a tanulás aktív folyamat, a rend- és értelemkeresés folyamata az élet minden területén. Ha összevetjük a mindennapi életben zajló tanulást és a hagyományos iskolai tanulást, alapvető különbségeket tapasztalunk. A mindennapi életben zajló tanulás a problémák, helyzetek konstruálása és megoldása. Egy olyan szociális folyamat, amelynek alapja a hangos együttgondolkodás. Az iskolai tanulás során a feladatok leegyszerűsítettek, a tanulás pedig magányos folyamattá válik. A konstruktivista tanuláselmélet szerint a tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Erre akkor képesek, ha a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vetnek fel, bátorítják a tanulói aktivitást, megismerést. A tanulási tevékenységet a fő fogalmak köré csoportosítják, megbecsülik a tanulók nézeteit, szempontjait, gondolatait, és a tanulók értékelését nem választják el a tanulás-tanítás folyamatától. Ebből az következik, hogy 23


6/13/12 10:28 AM


a tanulók komplex, életszerű feladatokkal találkozzanak az iskolában, lehetőleg csoport- és párban végzett munkában oldják meg a problémákat, és mindez magában hordja a tanári és tanulói szerepek megváltozását.

Tanári és tanulói szerepek megváltozása A következő táblázatokban a hagyományos és az új, szociális-konstruktivista tanulói és tanári modellt hasonlítom össze. A hagyományos modell Tanár Tanuló a tudás átadása a tudás befogadása a munka megszervezése a tananyag megtanulása a diák motiválása ellenőrzés teljesítménymérés, értékelés AKTÍV PASSZÍV Felelősség Az új, szociális-konstruktivista modell Tanár Tanuló a tanuló konstrukciós folyamatainak a tanulási folyamat aktív szereplője előidézése, állandó figyelése visszajelzések adása metakognitív készségek felértékelődése folyamatos értékelés értékeli a saját és társa teljesítményét AKTÍV AKTÍV Felelősség Felelősség A TANULÁSI FOLYAMAT A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA SZERVEZŐJE A gyakorlat szerint roppant fontos a tanulók motiválása. Csak így érhetjük el, hogy valóban aktív és alkotó szereplői legyenek a tanulási folyamatnak.

Tanulásszervezés Három alapvető munkaformát különböztetünk meg: az egyéni munkát, a párban végzett munkát és a csoportmunkát. Az egyéni munkaformák közül a hagyományos oktatásban a legelterjedtebb a frontálisan irányított egyéni munka. Ekkor mindenki önállóan ugyanazt a feladatot végzi. A rétegmunka során a tanulókat csoportokba sorolják (gyengék, közepesek, jók) általában padsoronként. Minden tanuló a csoportba való besorolásának megfelelő feladatot kap, de önállóan oldja meg. A részben egyénre szabott munka alkalmával a hasonló szintű diákok azonos feladatot oldanak meg. A kompetenciaalapú oktatásban a leginkább kiemelt munkaforma a teljesen egyénre szabott munka. Ebben az esetben a pedagógus a tanuló előzetes tudásának figyelembevételével állítja össze a teljesen „testre szabott” feladatsort a diák számára. A párban végzett munkának két változata ismert. Páros munkában az azonos képességű tanulók dolgoznak együtt. Hátránya akkor mutatkozik meg, ha két gyenge képességű gyerek próbál együttműködni. 24


6/13/12 10:28 AM


Ilyenkor legtöbbször külső segítséget igényelnek. Jómagam is szívesebben alkalmaztam a tanulópár tanulásszervezési módot. A jobb képességű tanuló segíti társát, megízlelheti a tanítva tanulás élményét. A gyengébb képességű tanuló pedig társa segítségével sikerélményhez jut, ami ösztönzi őt. Csoportmunka esetén is alakíthatunk homogén (azonos képességű tanulók) vagy heterogén (különböző képességű tanulók) csoportokat. Az álláspontom megegyezik a párban végzett munkával kapcsolatban leírtakkal. A 8. évfolyamon remélhetőleg az osztályokban már hagyománya van ennek a munkaformának, így a csoportok zökkenőmentesen tudnak együtt tevékenykedni, közösen ismereteket szerezni.

A kulcskompetencia A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásforma) többfunkciós egysége, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak. A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia elsajátításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerőképességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és a vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb. A matematikai kompetencia fejlesztése nemcsak a matematikaórák feladata, de még csak nem is a természettudományokkal foglalkozó tantárgyaké: fizika, kémia stb. Miután a mindennapi élethez szükséges 25


6/13/12 10:28 AM


ismeretekkel, képességekkel igyekszünk felvértezni tanítványainkat, ezért a nyelvtan- és irodalomórákon is adnunk kell olyan feladatot a tanulóknak, hogy a matematikai képességeiket is hasznosíthassák. Erre jó példa, ha irodalomórán ilyen jellegű kérdéseket teszünk fel a gyerekeknek: Hány éves korában jelent meg a költő első verseskötete? Hány évesen halt meg a költő? A nyelvtankönyvben is találkozunk a matematikai kompetenciát fejlesztő feladatokkal. Pl.: Tk. 14/6. Olvasd el a következő matematikafeladat szövegét! Két szegénylegény elindult szerencsét próbálni. Már az első nap kaptak is munkát. Este azonban az egyik talált 12 aranyat az úton, így nem dolgozott tovább. A másik még két napot dolgozott, ezért ő négy arannyal többet vitt haza, mint a társa. Hány aranyat kaptak egy napra? a) Karikázd be a mennyiségjelzős szerkezeteket a szövegben! Két szegénylegény elindult szerencsét próbálni. Már az első nap kaptak is munkát. Este azonban az egyik talált 12 aranyat az úton, így nem dolgozott tovább. A másik még két napot dolgozott, ezért ő négy arannyal többet vitt haza, mint a társa. Hány aranyat kaptak egy napra? b) Oldd meg a matematikai feladatot! A feladat megoldása: egy napra 8 aranyat kaptak. A digitális kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint azt már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. Korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás, az újítás. Azok a speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkozói tevékenységet, a tanulás folyamatában is kiemelt hangsúlyt kapnak. A kezdeményező és vállalkozói kompetencia fejlesztésére kiválóan alkalmas a kooperatív technikák alkalmazása, illetve a páros vagy csoportmunkában folyó oktatás. Ilyenkor a tanulók gyakran maguk dönthetnek arról, hogy a csoport feladatsora közül melyik az, amit szívesen megoldana, illetve vállalkozhat arra is, hogy beszámol a csoport munkájáról. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség olyan kulcskompetencia, amely a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magába. A nyelvtan tananyagban is vannak olyan részek, amelyek alkalmasak ennek a kulcskompetenciának a fejlesztésére. Pl.: a tömegkommunikáció, a médiaműfajok. 26


6/13/12 10:28 AM


Olvashatnak filmkritikákat, amelyek esetleg a filmek megtekintésére is ösztönöznek. Az idézés különféle módjának tanításakor az irodalom gyöngyszemeiből válogattam. Az illusztrációk egy része építészeti alkotásokról készült fotók. A kulcskompetenciák kapcsán fontosnak tartom arra is ráirányítani a figyelmet, hogy el kell érnünk, tanítványaink minden élethelyzetben alkalmazni és hasznosítani tudják meglévő ismereteiket és képességeiket. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy a gyerekek egy adott tanórához kötik mindezt. Számolni csak matematikaórán kell tudni. Helyesen írni csak magyarórákon. A történelemfüzetben már „lehet” nagy kezdőbetűvel írni a népneveket, a történelmi eseményeket. Olyan, mintha a gyerekek fejében fiókok lennének, amelyekben egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó ismereteket, képességeket tárolnának. Ezeket a fiókokat kell megszüntetnünk a kompetenciaalapú oktatás segítségével.

27


6/13/12 10:28 AM


A 8. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KÖNYVEK FELÉPÍTÉSE, TARTALMA A Nyelvtan és helyesírás tankönyv Előszó Az előszó megírásakor arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, miről fognak tanulni, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fontosnak tartottam, hogy a tanítványaimmal megértessem, miért is van szükségük az anyanyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesztésére. Az előszóban megtalálhatók a tankönyv jelölései is, amelyek a tanulók többségének már ismerős lehet. Külön felhívom a figyelmüket az Irány a középiskola című fejezetre, amely két részből áll: Feladatok és Megoldások. Ahogy a fejezet címe is elárulja, a középiskolai felvételire való felkészülésben nyújt segítséget a gyerekek számára. A rövidítések jegyzéke A rövidítések megismerése nagyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. A 8. évfolyamon az összetett mondatok elemzéséhez, a szerkezeti rajzok elkészítéséhez elengedhetetlen a rövidítések, jelölések ismerete. A jegyzetelés tanításához szükséges az alapvető kézikönyvek, szótárak, lexikonok rövidítésének ismerete is. Ismétlés Bár a 7. évfolyamos tananyag gerincét az egyszerű mondatok elemzése alkotta, a 8. osztályos év eleji ismétlő anyag összeállításakor úgy gondoltam, szükség van ennek az anyagrésznek az átfogó, rendszerező ismétlésére. Ugyanakkor bőséges feladatsort állítottam össze a hangtani, szófajtani és alaktani ismeretek felelevenítésére. Természetesen a kollégák dönthetnek úgy is, hogy év elején csak a 7. osztályos mondattani ismereteket aktivizálják, hiszen erre épül majd a 8. osztályos új ismeretanyag egy része. Az év eleji ismétlés többi részében található feladatokat pedig a folyamatos gyakorláskor, a tehetséggondozáshoz, felzárkóztatáshoz használják fel a tanév során. Tapasztalatom szerint több okból is szükséges tanév elején az ismeretek alapos, körültekintő felidézése: ✓ tisztázhatjuk, milyen alapokra építhetünk 8. évfolyamon, ✓ felfedezhetjük az általános hiányosságokat, típushibákat, ✓ tovább mélyíthetjük, pontosíthatjuk a tanulók képességeiről szerzett ismereteinket, amelyek a differenciált osztálymunka hatékonyságának feltételei. Ahhoz, hogy minél több feladatot oldhassanak meg a tanulók, a differenciált osztálymunka biztosít megfelelő keretet, illetve a párban végzett munka és a csoportmunka. Év eleji felmérés Összeállításakor a 7. évfolyamos év végi felméréshez és az átismételt anyaghoz igazodtam. A feladattípusok megegyeznek a 7. évfolyamos év végi felmérés feladattípusaival. A tollbamondás – most is, mint minden esetben – javaslat. Felcserélhető saját összeállításúval. A tollbamondások szövege, a felmérések feladatainak megoldása a kézikönyvben található meg. Kommunikáció A korábbi évfolyamok tankönyveihez hasonlóan a 8. évfolyamos nyelvtan tankönyvben is megtalálható a kommunikációval foglalkozó fejezet. Ennek elején Hangzó anyanyelvünk címmel a korosztálynak való helyesejtési gyakorlatok kaptak helyet, amelyek természetesen igazodnak a nyelvtani tananyagtartalmakhoz. Bővebb gyakorlatsorok a Fogalmazási feladatgyűjteménybe kerültek. A testbeszéd című alfejezetben a tanulók életkori sajátosságát, szocializációs fejlődését figyelembe véve választottam a barátság és a szerelem témakörét. Ezek a szövegek a testbeszéd értelmezésének elsajátítása mellett most is alkalmasak a szövegfeldolgozás gyakorlására. Elsősorban a jegyzet készítését gyakoroltathatjuk 28


6/13/12 10:28 AM


a szövegeken, akár a nemenkénti differenciálás alkalmazásával. Az udvarlási gesztusok kinyilvánítása főleg a fiúk sajátsága, a gesztusok viszonzása, illetve udvarias elutasítása pedig a lányoké. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem kellene tisztába lenniük valamennyiüknek a gesztuscsoportok jelentésével. A feladatok megoldása során olyan kommunikációs helyzetfelismerési képességgel vértezhetjük fel tanítványainkat, amelyeket nemcsak tinédzser-, hanem felnőttkorukban is tudnak hasznosítani. Ha a kommunikáció tanításáról beszélünk, minden kolléga ösztönösen érzi az illem fontosságát is. Valóban, most is minden alkalmat – a spontán kialakultakat is – meg kell ragadnunk, hogy illemre, illedelmes viselkedésre neveljük tanítványainkat. Nincs visszataszítóbb látvány, mint amikor nagy nyilvánosság előtt közönségesen viselkedő, egymás iránti érzelmeiket trágár nyelvi formában megvalló fiatalokban vagyunk kénytelenek „gyönyörködni”. Az egymás iránti tiszteletet tapossák lábbal ilyenkor a párok. Ezt kell velük is megértetnünk. A Kommunikáció fejezeten belül külön részt szenteltem a tömegkommunikációnak és a médiaműfajoknak. A tömegkommunikáció egyre nagyobb tért hódít a fiatalok életében. Szinte mindent elhisznek, amit hallanak, látnak, olvasnak. A médiaműfajok megismertetésével, a kritikai érzékük fejlesztésével érhetjük el, hogy ne váljanak a tömegkommunikáció bábjaivá. Táblázat segíti a személyes kommunikáció és tömegkommunikáció összevetését. Ugyancsak táblázatos formában ismerhetik meg a tanulók a médiaműfajok csoportosítását, illetve táblázatba gyűjtöttem össze a leggyakoribb médiaműfajok sajátosságait. A tanév során folyamatosan találkoznak a gyerekek a tankönyv oldalain, a nyelvtani ismeretanyagok között, illetve azokhoz kapcsolva a médiaszövegekkel. Pl.: tudósítás egy diákújságból Tk. 36/8.; interjú Tk. 50/5.; filmkritika Tk. 61/3., 81/2.; újságcikk Tk. 94/6., 95/7.; riport Tk. 106/15. Így a tömegkommunikációval való foglalkozás nemcsak kampányszerűen, egy rövid fejezetre korlátozva történhet. Igyekeztem olyan témájú írásokat választani, amelyek felkelthetik a gyerekek érdeklődését. Az összetett mondat Az összetett mondat fogalmának pontosítása viszonylag könnyű feladat, hiszen a tanulóknak már van némi tapasztalati úton szerzett ismeretük az összetett mondatról. Gyakran problémát okoz a tanulók számára az egyszerű és összetett mondatok megkülönböztetése, ezért még az összetett mondatok fajtáinak megismerése előtt érdemes tisztáznunk, mi alapján lehet könnyen megkülönböztetni őket. Miért van erre szükség? Természetesen legfontosabb a helyesírási szempont. Gondoljunk csak a központozásra! 7. évfolyamon tényként közöljük a tanulókkal, hogy a megszólítást nem elemezzük, a mondat többi részétől vesszővel választjuk el. A miértre most kapják meg a választ, ugyanúgy, mint a mint kötőszó előtti vesszőhasználat kérdésére. Bár a későbbiekben részletesen foglalkozunk majd az alárendelő, illetve a mellérendelő összetett mondatokkal, már a témakör elején érdemes ráirányítani tanítványaink figyelmét a közöttük lévő eltérésre. Míg a mellérendelő összetett mondat tagmondatai között csak tartalmi-logikai kapcsolat van, addig az alárendelő összetett mondatok esetében a tagmondatok között a tartalmi-logikai kapcsolaton kívül grammatikai kapcsolat is fennáll. Első esetben a tagmondatok egy szinten helyezkednek el, a második típusnál a tagmondatok két szinten találhatók, és az egyik a másiknak alárendeltje. A mellérendelő és alárendelő öszszetett mondatok megkülönböztetése szoros összefüggésben áll a mondatvégi írásjel használatával, ezért már azt is itt tisztázzuk, mielőtt közelebbről foglalkoznánk az összetett mondatok fajtáival. A korábbi tankönyvemhez képest alapvető átalakítást hajtottam végre a fejezet szerkezetén belül. Szakítva a hagyományokkal először a mellérendelő összetett mondatok fajtáival foglalkozom. Általában felismerésük, megnevezésük kevesebb gondot szokott okozni a tanulóknak, mint az alárendelő összetett mondatoké. Egy táblázat alapján egyszerre ismerik meg a tanulók a mellérendelő összetett mondat valamennyi fajtáját, kötőszóikat, jelölésüket. Ezt követően a feladatsor megoldása közben gyakorolhatják a felismerésüket és használatukat. Azt gondolom, a szűkös időkeret sem engedi, hogy hosszasan időzzünk ennél az anyagrésznél. Az alárendelő összetett mondatok tanításakor is a helyesírásra, nyelvhelyességre kell összpontosítanunk. Nem az a cél, hogy nyelvészeket képezzünk általános iskolában. Ennek ellenére az alárendelő összetett mondatokra több időt kell szánnunk. Mivel a mellérendelő összetett mondatokhoz kapcsolódva már felelevenítettük a kötőszóról tanultakat, itt az utalószó értelmezésére helyezhetjük a hangsúlyt. Nagyon 29


6/13/12 10:28 AM


fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az alárendelő összetett mondatok elemzésének technikáját. Erről részletesebben Az anyanyelvi ismeretek elsajátíttatása című fejezetben írok majd. A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatokkal és a mondatrenddel a megismerés szintjén foglalkozunk. Más nyelvtanok a sajátos tartalmú mondatokkal a tárgyalt alárendelő összetett mondatoknál foglalkoznak. Véleményem szerint jobb, ha az elején tisztázzuk ezeknek a mellékmondatoknak a sajátosságait. A későbbiekben sok időt takaríthatunk meg, és könnyebb a felismerésük is. A mondattani ismeretek közé ékelve tanítjuk a vonatkozó névmás fogalmát. A 6. évfolyamos nyelvtankönyvben már utaltam rá, hogy a tanulók akkori nyelvtani ismeretei nem elegendőek ahhoz, hogy megértsék a vonatkozó névmás fogalmát. Ez a névmásfajta elég sok nyelvhelyességi problémát hordoz magában, de erről majd egy későbbi fejezetben lesz szó. Az alárendelő összetett mondatok fajtái a következő sorrendben követik egymást: jelzői, állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói. Azért a jelzői alárendelő összetett mondat az első a sorban, mert ennek felismerése viszonylag könnyű, és valójában szoros kapcsolatban áll az állítmányi alárendelő összetett mondattal. Az év eleji alapos ismétlés most hozza meg a gyümölcsét. Mivel a főmondatot „egyszerű mondatként” elemezzük, fontos az, hogy a tanulók pontosan felismerjék az egyes mondatrészeket. Tisztában kell lenniük az állítmány fajtáival (igei, névszói, névszói-igei). Tudniuk kell, hogy csak a névszói és a névszói-igei állítmány névszói része fejezhető ki mellékmondat alakjában. A tárgyi mellékmondat esetében újra előjönnek a vonatkozó névmásokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi problémák. A napjainkban egyre inkább elburjánzó helytelen használat arra figyelmeztet bennünket, magyartanárokat, hogy nem lehet ezzel a problémával eleget foglalkoznunk. Itt kapott helyet az idézésről szóló fejezet, hiszen az idézés valójában tárgyi alárendelő összetett mondat. A tankönyvben szereplő idézésképletek könnyen rögzülnek a tanulókban. Hamar megjegyzik, mikor hova kell tenni, illetve nem kell tenni mondatvégi írásjelet, hová kerül vessző, idézőjel. A határozói alárendelő összetett mondatokat táblázatba rendeztem, ahová bármikor odalapozhat a tanuló, ha elfelejtette, melyik utalószó melyik határozói alárendelő összetett mondat sajátossága. Ezt követően tizenkilenc feladat szolgálja a begyakorlást, a határozói összetett mondatokhoz kapcsolódó helyesírási képességek fejlesztését. Alkalom nyílik – a többi fejezethez hasonlóan – a korábbi (hangtani, szófajtani, alaktani) ismeretek folyamatos gyakorlására is. Az alárendelő összetett mondatok összefoglalását követően röviden, inkább tájékoztató jelleggel foglalkozhatunk a többszörösen összetett mondatokkal. Ezt követi az összetett mondatokról tanultak összefoglalása. Félévi felmérés A tollbamondás és a felmérés – most is, mint minden esetben – csupán javaslat. A tollbamondások szövege, a felmérések feladatainak megoldása a kézikönyvben található meg. A szöveg szerkezete A szöveg makroszerkezetével – bevezetés, tárgyalás, befejezés – már harmadikos korukban megismerkednek a gyerekek, és írásbeli szövegalkotásuk során több-kevesebb sikerrel igyekeznek alkalmazni a szöveg hármas tagolását. A 8. évfolyamon eddig szerzett ismereteik elegendőek ahhoz, hogy megértsék a szöveg mikroszerkezeti egységeit: mondatszöveg, mondategység, szabadmondat. Ezeket a fogalmakat egy rövid szöveg elemzésével ismerhetik meg a tanulók, amelyhez egy értelmező táblázat is kapcsolódik. A feladatok – egy kivételével – a szövegértő képesség fejlesztését szolgálják különböző műfajú (irodalmi, magyarázó-értelmező, publicisztikai) szövegek értelmezésével. A szóalkotás A magyar helyesírás talán legnehezebb részével, a szóösszetételekhez tartozó egybe-, külön- és kötőjeles írással foglalkozunk ebben a fejezetben. A leggyakrabban ezeken az órákon vesszük a kezünkbe A magyar

30


6/13/12 10:28 AM


helyesírás szabályai című kiadványt. Igyekeztem ebben a fejezetben olyan fogódzókat nyújtani a tanulóknak, amelyek segítik őket ezeknek az igen nehéz helyesírási akadályoknak a leküzdésében. Sok feladat áll a rendelkezésükre, hogy gyakorolják az alárendelő és a mellérendelő összetett szavak helyesírását. A szóképzés nem számít új tananyagnak, hiszen a tanulók a szófajok tanulásakor nagyon sok képzővel megismerkedtek már. A leggyakoribb képzőket tartalmazó táblázatot természetesen nem kell a tanulóknak bemagolniuk, hiszen rendszerező jelleggel került a tankönyvbe. A ritkábban használt szóalkotási módok közül a szóelvonással, szóvegyüléssel és a mozaikszó-alkotással ismerkednek meg a tanulók. A magyar nyelv története Minden gyakorló pedagógus tudja, hogy 8. osztályban az év végéhez közeledve, amikor a középiskolai felvételik ismeretében a tanítványainkat igazából már csak a ballagás izgatja, bizony nehéz ébren tartani az érdeklődésüket. Ez volt az egyik ok, ami miatt A magyar nyelv története lett a tankönyv utolsó fejezete. Úgy gondoltam, a tankönyv utolsó fejezeteként a diákok szívesen olvassák ezeket az anyanyelvünkről szóló ismeretterjesztő szövegeket. A tanítványaim is mindig szívesen olvasgatták, „fordítgatták” a régi nyelvemlékeket. Jókat szórakoztunk a nyelvújítók által alkotott, de nyelvünkbe be nem épült szavakon, pl.: evéskiváncs ’étvágy’, tanódalom ’gimnázium’, pénzcsürnök ’bankár’, elférjesedni ’férjhez menni’ stb. A másik „praktikus” ok az, hogy a középiskolai nyelvtanok általában az év elején foglalkoznak a nyelvtörténettel, így viszonylag még friss ismeretként él volt nyolcadikosainkban ez a tananyagrész. A szövegek kiválóan alkalmasak a szövegértő olvasás képességének fejlesztésére. A magyar nyelv történetének korszakait ismertető szöveg feldolgozásakor feleleveníthetjük az irodalomórán megismert, különböző korokban keletkezett, más-más korstílus jegyeit hordozó irodalmi műveket. Irány a középiskola Nyolcadik osztályban mind több továbbtanuló diákban vetődik fel a kérdés: Megállom-e a helyemet a középiskolában? Ez a kérdés nyugtalanítja a szülőket és a pedagógusokat is. Napjainkban a középiskolai felvételi feladatok megoldásához szerencsére már nem a lexikális tudásra van szükségük a felvételizőknek, hanem a képességeik fejlettségéről adhatnak tanúbizonyságot. Az ebben a fejezetben található feladatokat a tanulók differenciált osztálymunka keretében vagy otthoni gyakorlás során oldhatják meg a tanév folyamán. Az ellenőrzést megkönnyíti, hogy a tankönyvben megtalálhatók a feladatok megoldása is. Év végi ismétlés A feladatsorok megoldása mellett feltétlenül javaslom az összefoglaló táblázatok áttanulmányozását. Fogalomtár A fogalomtárban az évfolyam tananyagához kapcsolódó minden új fogalom megtalálható. Egész évben folyamatosan használhatjuk, de különösen jó szolgálatot tesz az ismétlések, rendszerezések során. Összefoglaló táblázatok A tankönyv végén összefoglaló táblázatok találhatók, amelyek felölelik az általános iskolában tanult hangtani, jelentéstani, alaktani, szófajtani, mondattani ismereteket. Nagyon jól hasznosíthatók az év végi rendszerezéskor. A korábbi évfolyamok ismeretanyagához kapcsolódó táblázatok is megtalálhatók közöttük, ezért a tanulók a középiskolai tanulmányaik során is jól alkalmazhatják majd. Felmérések A tollbamondás és a felmérés – most is, mint minden esetben – csupán javaslat. A tollbamondások szövege, a felmérések megoldókulcsa megtalálható a tantárgyi programban. Nemcsak a nyelvi, helyesírási, nyelvhelyességi képességek mérésére állítottam össze feladatsorokat, hanem a szövegértési képesség mérésére is. A korábbi évekhez hasonlóan a nyolcadikosoknak szóló szövegek válogatásakor is szem előtt tartottam a korosztály életkori sajátosságait, általános érdeklődési körét. Az egyik szöveg a kínai nagy falról, a másik a

31


6/13/12 10:28 AM


virtuális világról, a harmadik a 21. századi építészetről: a toronyházakról, kontinenseket összekötő alagutak tervéről stb. szól. A feladatok között akadnak olyanok, amelyeket a gyengébb képességűek is meg tudnak oldani, de vannak olyanok is, amelyek kifejezetten a jó képességűeknek valók.

A Fogalmazási feladatgyűjtemény és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok A Fogalmazási feladatgyűjtemény, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvek, valamint a Szövegértés interaktív tananyag programcsomagot alkotnak. Használatukhoz külön kézikönyvet írtam Szövegértés– Szövegalkotás tanári kézikönyv 8. évfolyam címmel, ezért ebben a kézikönyvben csak rövid ismertetőt közlök a szóban forgó a tankönyvekről. A Fogalmazási feladatgyűjtemény közvetlen hangú előszóval kezdődik, amely a tanulóhoz szól. A 4. oldalon jelmagyarázat található, amely a taneszköz használatát segíti. Ugyanitt kapott helyet az önellenőrzési szempontsor, amely az önkorrekcióhoz nyújt segítséget, valamint támpontot ad az önértékelés és véleménynyilvánítás tanításához. 8. évfolyamon is fontosnak tartom, hogy minden anyanyelvi órán végeztessünk a gyerekekkel helyesejtési gyakorlatokat. Ilyen jellegű feladatok találhatók a Nyelvtan és helyesírás tankönyvben, de – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – nagyobb részük a Fogalmazási feladatgyűjteménybe került. A légzőgyakorlatok, a kiejtési és gyorsasági gyakorlatokon kívül ezen az évfolyamon – az anyanyelvi ismeretanyaghoz kapcsolódva – kiemelten foglalkozunk a hangsúllyal, a hanglejtéssel (az összetett mondatok intonációjával) és a különböző váltásokkal. A testbeszéd című fejezet szervesen kapcsolódik a tankönyv azonos című fejezetéhez, annak bővített formája. A feladatok, helyzetgyakorlatok rövid idő alatt megoldhatók, elemezhetők. A következő fejezet feladataival együtt akár osztályfőnöki órán is felhasználhatjuk. A Hivatalos szövegek című fejezetben a tanulók elsajátítják a kérvény, a jegyzőkönyv, az elismervény, a nyugta, a szerződés, a kérdőív, a postautalványok kitöltésének és megírásának mikéntjét. A magán- és közéleti kommunikáció című fejezet témái: az életrajz és az önéletrajz. A tanulók mintát kapnak olyan önéletrajz megírásához, amely megfelel a 21. századi önéletrajz tartalmi és formai követelményeinek. Ezekre a praktikus ismeretekre minden tanulónak szüksége lesz felnőttkorában. Előadásaim során sokszor példálóztam azzal, hogy ismerőseim, szomszédjaim helyett gyakran én írom meg a kérvényeket, önéletrajzokat, pedig ahogy mondani szokás: tanult emberek. Hasonló a helyzet a postán, ahol az utalványok, űrlapok kitöltésében szoktam segíteni. Az állampolgári kompetencia fejlesztésének a hivatalos szövegek értelmezése, az ügyintézés mikéntje is része. Ezért ezeket a feladatokat jó szívvel ajánlom osztályfőnöki órákra. A tömegkommunikáció gyakori szövegműfajai a nyelvtankönyv hasonló témájú fejezetéhez kapcsolódik. A feladatok megoldásával nemcsak színesíthetjük a tanítási órákat, hanem a diákok alaposabban megismerkedhetnek a hír, a tudósítás, a cikk, a kommentár, a kritika, az interjú és a riport műfaji sajátosságaival, de szó esik benne a reklámok és az apróhirdetések eszközeiről és hatásáról is. Felhívom a kollégák szíves figyelmét Arany Lajos A hírtől a tárcáig – Sajtóműfaj-elmélet – című könyvére (Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001), amely nagyon jó szolgálatot tesz a tanítási órára való felkészüléskor. A 7. évfolyamos feladatgyűjteményhez hasonlóan az utolsó fejezet az Illemmorzsák címet kapta. A benne szereplő témák és a hozzájuk kapcsolódó feladatok is jól hasznosíthatók osztályfőnöki órákon. Olyan illembeli viselkedésmódokról olvashatnak, beszélgethetnek a gyerekek, olyan szituációkat oldhatnak meg, amelyeket a mindennapjaikban tudnak alkalmazni. A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv összeállításakor szem előtt tartottam a szövegértő képesség hatékony fejlesztésének szempontjait. A szövegek között található elbeszélő és magyarázóismeretközlő éppúgy, mint dokumentumszöveg, melyek százalékos megoszlása 10% elbeszélő, 50% magyarázó-ismeretközlő, 40% dokumentumszöveg. A tankönyv néhány szövegének cseréjét az idő múlása

32


6/13/12 10:28 AM


tette szükségessé. Új szövegek: Mátrix (filmkritika), Motorsport, A grafikus, A maszájok, Kenyérlángos, Farkasok, Méta. A tankönyv formájának egyik jellegzetessége, hogy a szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzá tartozó feladatsorok a jobb oldalon találhatók. A feladatok elsősorban a szövegértő olvasás 2. szintjének, az értelmező szintnek az elérését is biztosítják. A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az önálló véleményalkotásra, a képzelet működésén alapuló kérdések megfogalmazására. Sokszor a sorok között kell olvasniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs a szövegben, ki kell következtetniük azt. Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, és minden feladatsor végén olvasható az elérhető összes pontszám is. Óva intek azonban minden kollégát attól, hogy ezek miatt a feladatsorokat felméréseknek tekintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok találhatók. A pontszámok, melyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak tanulók, tanárok, szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten – kiváló, jó, közepes elfogadható, nem megfelelő – áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fogódzót. Az elért szint ismeretében lehet differenciált osztálymunkában továbbfolytatni a képességfejlesztést. A tankönyvhöz interaktív tananyag is készült, amelynek felépítése azonos a korábbi évfolyamokéval. A szövegekhez olvasástechnikai gyakorlatok, témafeladatok és interaktív játékok kapcsolódnak. Az arculata a 7. évfolyamos interaktív tananyaggal azonos. Ezt nagyon jól illusztrálja az értékelés mikéntjének stílusváltása. 7. és 8. évfolyamon nem kép, hanem hanggal ellátott animáció értékeli a tanuló(k) munkáját. A gyakorló feladatok között megjelentek új típusúak is. Az idegen szavak helyes kiejtését gyakorolhatják a tanulók, amikor az idegen szavak, nevek mellett kétféle kiejtés látható kapcsos zárójelben. A helyesre kattintva hallja a helyesen kiejtett szót. A témafeladatok a tankönyvben található szövegekhez készültek. Egy részük előkészíti, segíti a tankönyvi feladatok megoldását, másik részük az ellenőrzést teszi egyszerűbbé, ugyanakkor látványossá, harmadik részük a szöveg más szempontú megközelítését szolgálja. Az interaktív játékok között szerepel motorverseny, memóriajáték, társasjáték. A társasjátékokban a játékos fő feladata az, hogy a kérdésre három válasz közül jelölje ki a megfelelőt. Helyes válasz esetén tovább haladhat a játéktáblán. Hibázáskor vagy újra kezdi a játékot, vagy több helytelen válasz után megjelenik a helyes megoldás. Azok a kollégák, akik osztályszinten alkalmazzák a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvet, díjmentesen juthatnak hozzá az interaktív tananyaghoz, csak meg kell rendelniük az Apáczai Kiadótól.

33


6/13/12 10:28 AM


A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS ISMERETNYÚJTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE AZ 1–8. ÉVFOLYAMOKON Anyanyelvi ismeretek 1–8. évfolyam

1. évfolyam

Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai 2. évfolyam 3. évfolyam

Intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre alapozottan új nyelvhasználati módok (olvasás, írás) megismerése, eszközi használatának megalapozása.

Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása.

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.

Első évfolyam végén a kerettanterv nem határozza meg a továbbfejlesztés alapjait. Az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.

A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat.

A tanuló felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat. Toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat. A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket.

4. évfolyam Az alsó tagozatban elsajátított anyanyelvi ismeretek rendszerbe foglalása, megerősítése és működőképességének fokozása. Az alapvető nyelvi készségek automatizmusának megszilárdítása. A tanulók ösztönzése a megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi szabályok alkalmazására a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatban. A tanuló alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendezettek. Biztonsággal felismeri a tanult szófajokat, és megnevezi azokat a szövegben is.

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak feltérképezésében a korosztály szintjén.

A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel.

Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használata.

Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés, a jelentés összefüggésének elemzése. Szóösszetétel, alap-, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.

34


6/13/12 10:28 AM


Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére, és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata. A tanuló megkülönbözteti a hangot, a szót és a szóelemeket. Alapismeretekkel rendelkezik a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Értelmezi a rokon és ellentétes jelentésű szavakat, hangutánzó szavakat, a szólások, közmondások jelentését.

Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása.

A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a tanulók nyelvhasználatában. Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól. Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítására. Tájékozottság a tanulók nyelvhasználatában előforduló nyelvváltozatok nyelvhelyességi kérdéseiben.

A tanuló felismeri és megnevezi a szövegben a szavak szófaját. Ismeri a szófajok jellemzőit, a szófajok helyes használatára vonatkozó szabályokat, és alkalmazni is képes őket.

A tanuló elemzi az egyszerű mondatot, megnevezi az egyszerű mondat részeit, szintagmáit. Biztonsággal megkülönbözteti az egyes mondatfajtákat. Megfelelően alkalmazza a tanult nyelvhelyességi szabályokat.

A tanuló leíró nyelvtani ismeretei rendszerezettek: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani fogalmakat megnevez, egyszerűbb esetekben elemzi azokat. Fölismeri a szórend és a jelentés összefüggését. Mondattani, nyelvhelyességi ismereteit nyelvhasználatában alkalmazza. Tájékozott a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között.

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek 1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Tapasztalatszerzés az anyanyelvi ismeretek körében Megfigyelések a hangok képzéséről és fajtáiról; a szöveg és a mondat tagoltságáról (mondathatár, szavak különírása).

Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: – mondat, szó, hang, betű; szótagolás; – szótő és toldalék; – mondatfajták.

Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: – mondatfajták; – szófajok. A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a

Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: A szófajokról tanultak bővítése, mélyítése. Szófaj-felismerési gyakorlatok. 35


6/13/12 10:28 AM


A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének megtapasztalása. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak szerepének felismerése és használatuk gyakorlása. Szavak megfigyelése a mondatban: tapasztalatok a szóalak és a jelentés változásairól, szótő-felismerési gyakorlatok. A többes szám jelölésének felfedezése. Felismerése szövegben is szövegértelmezéssel. Szavak többes számú alakjának alkotása. Beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használatának gyakorlása. Kiegészítő anyag Tapasztalatszerzés a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondatok használatáról. A -ba, -be, -ban, -ben, -val, -vel ragos szóalakok helyes használata és leírása.

beszélő szándékának felismerése és megnevezése. Az ige felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Különféle időben végbemenő cselekvések, történések, létezés megkülönböztetése. Az igék idejének felismerése és megnevezése. Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk. Tapasztalatszerzés a rokon értelmű és ellentétes jelentésű igék szerepéről. Felismerésük és adekvát használatuk. A főnevek felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Fajtáinak csoportosítása, megnevezése. A főnevek megfigyelése a mondatban. A -ba, -be, -ban, -ben ragos főnevek helyes használatának gyakorlása mondatalkotással, szövegértelmezéssel. A melléknév felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Külső és belső tulajdonságot jelentő melléknevek megfigyelése, megkülönböztetése. A tanult szófajok felismerése toldalékos formában is szócsoportokban, mondatban és szövegben.

Az igék megfigyelése a mondatban. A személyes névmások és az igei személyragok szerepének megértése. Felismerésük és megnevezésük, alkalmazásuk gyakorlása. A tulajdonnevek újabb csoportjainak megismerése: földrajzi nevek, intézmények neve, márkanevek, címek. A névelők és a névutók szerepének megfigyelése. Felismerésük és megnevezésük mondatban, szövegben. A névelők helyes használata. A melléknév fokozhatóságának felismerése. Fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor. A számnév fogalmának és fajtáinak felismerése és megnevezése. A fokozott számnévi alakok helyes használatának gyakorlása. Kiegészítő anyag Az állító és a tagadó mondatok tartalmának vizsgálata, összehasonlításuk. Tapasztalatszerzés a szavak rendjéről a mondatban. Az igemódok fogalmának megismerése. Az igemódok és a mondatfajták kapcsolatának felfedezése. Az egyszerű és az összetett szavak jelentésének megfigyelése. Szóalkotások: összetett szavak, tulajdonnévből képzett melléknevek.

36


6/13/12 10:28 AM


5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

A beszélt nyelv A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A hangok világa, a beszélőszervek és működésük. A beszédhangok csoportosítása. Rövid és hosszú magánhangzók; magas és mély magánhangzók. A hangrend és az illeszkedés. Rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között. A beszélőszervek működésének megfigyelése, megismerése. A beszédhangok csoportosítása különböző szempontok szerint: időtartam szerint. A hangrend szerepének felismerése, szerepe a toldalékolásban. Az illeszkedés megfigyelése, szerepe a toldalékolásban. Kiegészítő anyag Legalsó, alsó, középső és felső nyelvállású magánhangzók; ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók megfigyelése. A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk szerint. Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. A mássalhangzók csoportosítása különböző

A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolása A szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófaji rendszere. A nyelvi egységek közötti rendszerszerű összefüggések felismerése a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között. A szófaj fogalmának értelmezése a szójelentés, a toldalékolhatóság alapján. Szófaji rendszerek megismerése. Az ige jelentése, az igékhez járuló ragok, az igemódok, az igemódok és igeidők kapcsolata, az ikes igék. Az ige fogalmi jegyeinek felfedezése. Az igei személyragok felismerése. A módjelek felismerése és megnevezése. Az igeidők kifejezésének megfigyelése. A → módjel és időjel értelmezése. Az igeidők és igemódok közötti összefüggések felfedezése. A névszók: a főnév és fajtái, a melléknév, a számnév és a névmások. A főnév, köznév, tulajdonnév fogalmának meghatározása önállóan és/vagy tanári segítséggel az első szakaszban szerzett ismeretek alapján. A tulajdonnév fajtáinak megismerése és a hozzájuk kapcsolódó helyesírási szabályok alkalmazása az írásbeli

Az egyszerű mondat A mondat fajtái: a mondatok a beszélő szándéka és a mondatok logikai minősége szerint. A különféle mondatfajták változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák: predikatív szerkezet, az állítmány és az alany szófaja, fajtái; a tárgy, a tárgyas szerkezet, a tárgy alakja, fajtái, az alanyi és tárgyas ragozás; a határozók, a határozós szerkezetek; a jelzők, a jelzős szerkezetek. A mondatrészek és a szintagmák felismerése, fogalmi jegyeik összegyűjtése, meghatározás készítése tanári segítséggel, önállóan. A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése: az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. Mindig az adott mondatrésszel kapcsolatban előforduló nyelvhelyességi hibák felfedezése, tudatos anyanyelvi ismereteken alapuló javítása (pl.: az alany és állítmány egyez-

Az összetett mondat Az egyszerű és az összetett mondat szerkezetének összevetése. Az összetett mondat fogalmi jegyeinek összegyűjtése. A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok megismerése. Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok fajtái. Az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok fajtáinak felismerése, összehasonlítása, különbözőségek felfedezése. Az alárendelő összetett mondatok elemzési algoritmusának elsajátítása. A főmondat és mellékmondat viszonyának megfigyelése, az utalószó és a kötőszó szerepe. A kötőszó fogalmának értelmezése. A szórend, illetve mondatrend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A mondatok szórendjének vizsgálata, a mondatrend változatainak megfigyelése, tudatos alkalmazása. Kiegészítő anyag A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya. A szóalkotási módok A szóösszetétel: az alá- és mellérendelő összetett szavak. A szóösszetétel fogalma. Az alárendelő összetett

37


6/13/12 10:28 AM


szempontok szerint: jegyeik alapján és zöngésség szerint. Az ábécé és a betűrend. A betűrendbe sorolás szabályainak megismerése és gyakorlása. A szótag és az elválasztás. Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása. Az egyszerű és az öszszetett szavak elválasztása közötti különbség megismerése, a szavak elválasztásának gyakorlása.

szövegekben. A melléknév fogalma. A melléknév fokozásának gyakorlása, toldalékos alakjai. A számnév fogalmának pontosítása, fajtái, a határozatlan számnevek fokozása. A számnévképzők megismerése. A névmások fogalma, fajtáinak megismerése. Az igenevek: a főnévi, a melléknévi igenév és a határozói igenév. Képzők szerepe a szóalkotásban, az igenévképzők felismerése, megnevezése. Az igenevek igei és névszói sajátosságainak felfedezése. A határozószók, a viszonyszók és a mondatszók. A határozószók fogalma, felismerése. A viszonyszók fogalma, használatuk, kiemelten a névelők, névutók, igekötők. A mondatszók fogalma, kiemelten az indulatszók. A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. A megismert szófajok felismerése szövegben, toldalékos formában is, képzésmódjuk. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. Különféle nyelvváltozatok konkrét – szószintű – példái alapján a nyelv

tetése, a határozóragok helytelen használata). Kiegészítő anyag A szöveg és a mondat kapcsolata. Ismerettartalmú (metanyelvi) szövegekben a nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek felismerése tanári irányítással és önállóan. A szöveg makro- és mikroszerkezete.

szavak fajtái. A mellérendelő összetett szavak: szóismétlés, ikerszavak, jelentéssűrítő összetételek. A gyakori szóalkotási módok – szóképzés, szóösszetétel – rendszerező összefoglalása. A gyakori névszó- és igeképzők felismerése, új szavak képzésének és alaktani elemzések gyakorlása. A mozaikszók. A mozaikszók keletkezése, használatuk. A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei, a szófajok rendszere. Az egyes nyelvi szintek felismerése és megnevezése: szó, szószerkezet, mondat, szöveg. A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése. A szófajokról tanultak rendszerező ismétlése, összefoglalása. Alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó. Alaktani ismeretek rendszerezése: szótő, képző, jel, rag. A toldalékok kapcsolódásának sorrendje. A leggyakoribb névszó-, ige- és igenévképzők.

38


6/13/12 10:28 AM


és a nyelvhasználat rétegezettségének megtapasztalása. A szófajok nyelvhelyességi kérdései. A tanult szófajok helyes használata a szóbeli és írásbeli kommunikációban.

A képzett szavak alkalmazása. Alaktani elemzések. A magyar hangrendszer. A magyar hangrendszerről tanultak rendszerező ismétlése. A magán- és mássalhangzók közötti különbség. A hangrend. A magán- és mássalhangzótörvények felismerése. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetése, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése.

A helyesírási képesség fejlesztése 1–8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai 1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre alapozottan új nyelvhasználati módok (olvasás, írás) megismerése, eszközi használatának megalapozása.

Az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése. Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A tanuló szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot.

Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadtatása. A tanulók önállóságának növelése a szabályalkalmazásban.

A megismert nyelvi eszközök, helyesírási szabályok alkalmazására ösztönzés az írásbeli nyelvhasználatban.

A tanuló a mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja. A mondat szavait különírja. A begyakorolt szókészlet körében biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.

A tanuló írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak. Helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.


39


6/13/12 10:28 AM


5. évfolyam Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód begyakorlása. Korábban tanult helyesírási ismeretek rendszerezése, alkalmazása fogalmazásokban, írásbeli szövegekben.

A tanuló képes másolásra, tollbamondásra és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására.

Az egyszerű szavakat helyesen választja el. Írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz. Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Percenként 15-20 betűt ír. Helyesen írja le a Duna, a Tisza, a Balaton és a Magyarország szavakat. 6. évfolyam

Tanítója útmutatásai alapján kijavítja helyesírási hibáit. Írása jól olvasható, lendületes. Füzetei rendezettek, tiszták.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Nem ejt mondatkezdési, mondatzárási, elválasztási hibát, nem hagy ki vagy cserél fel betűket.

7. évfolyam

8. évfolyam

Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. A tanuló írása jól olvasható, az írásos szövegeinek elhelyezése rendezett. A szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása.

Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása.

Különféle idézési módok alkalmazása, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézése. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. A helyesírás értelemtükröztető szerepének belátása és felhasználása.

A tanuló egyéni írásképe rendezett. Ismeri és megfelelően alkalmazza a tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályokat: a központozást, a tanulmányok során előforduló tulajdonneveket, a belőlük képzett mellékneveket. Önállóan használja A magyar helyesírás szabályai című kiadványt.

A tanuló rendelkezik a tanulmányaihoz szükséges eszközszintű íráskészséggel, írása jól olvasható, esztétikus. Ismeri és helyesen alkalmazza az idézéssel, a párbeszéddel és a központozással kapcsolatos helyesírási szabályokat.

40


6/13/12 10:28 AM


Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek 1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése Az írott betűalakok tanítása. Írott kis- és nagybetűk alakítása, kapcsolása. Az írástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Gyakorlás betűk, betűkapcsolatok, rövid szavak írásával. A hangok időtartamának jelölése. Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása. Hat betűnél nem hoszszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. Szavak írása betűrendben.

Ismeretek az anyanyelvről Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás. Mondatfajták jelölése írásban. Igekötős, valamint különféle idejű igék helyesírásának gyakorlása. Tulajdonnevek, ragos főnévi alakok, -ó, -ő, -ú, -ű végű főnevek, -ít, -ul, -ül végű és a kiejtéstől eltérő írásmódú igék, -s végű toldalékos melléknevek írása. Újabb 20-30 szóban a j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében.

Ismeretek az anyanyelvről Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás. Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igekötős igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; ragos névszók; névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája. 30 újabb szóban a j hang helyes jelölése a tanult szófajok köréből.

5. évfolyam

Ismeretek az anyanyelvről Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás: az időtartam jelölése: -o, -ó, -u, -ú, -ü, -ű, -i, -í; -ít, -ul, -ül; -tól, -től, -ból, -ből, -ról, -ről; a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok; a hagyomány szerinti írásmód; az elválasztás szabályai; a kijelentő és a kérdő mondat jelölése. Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével. A helyesírási eset felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. A leírás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. A j és ly használata a tankönyvi szókincs körében. A tanuló által ismert személy- és állatnevek, a lakóhely földrajzi neveinek írása. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel alkalmazása írásbeli feladatokban. 6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

A beszélt nyelv Az ábécé és a betűrend. A betűrendbe sorolás szabályainak megismerése és gyakorlása. Az egyszerű és az öszszetett szavak elválasztása.

A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolása A magyar nyelv szófaji rendszere. A tulajdonnév fajtáinak megismerése és a hozzájuk kapcsolódó

Helyesírási ismeretek Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése:

Helyesírási ismeretek A magyar helyesírás alapelvei. A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése, rendszerezése.

41


6/13/12 10:28 AM


Az egyszerű és az öszszetett szavak elválasztásának gyakorlása. Az írott nyelv Az írástechnika továbbfejlesztése. A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései. A helyesírási alapelvek: a szóelemző írásmód (hasonulások, összeolvadás, mássalhangzórövidülés, -kiesés), a kiejtés szerinti írásmód (szótövek, toldalékok), a hagyományos, az egyszerűsítő írásmód. A helyesírás alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása. A helyesírás rendszerének (helyesírási alapelvek) megismerése, alkalmazása. Helyesírási ismeretek alkalmazása írásbeli szövegekben. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel, elsősorban A magyar helyesírás szabályai című könyvvel. Írásbeli munkák javítása tanári irányítással és önállóan.

helyesírási szabályok alkalmazása az írásbeli szövegekben. A számnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok rendszerezése. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei. A szófajok helyesírása. A szófajokhoz kapcsolódó alapvető helyesírási szabályok megismerése, rendszerezése, alkalmazásuk. A földrajzi és intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának gyakorlása.

– a tanult idegen személynevek – a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, ismeretek bővítése. Helyesírás gyakorlása a mondatrészekhez és az egyszerű mondatok helyesírási tudnivalóinak alkalmazására. A tulajdonnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok bővebb megismerése. Az egybeírt, a különírt és a kötőjeles írásmódú földrajzi nevek és intézménynevek helyesírásának gyakorlása -i képzős alakjaikkal együtt. Helyesírási kézikönyvek használatának gyakorlása. Helyesírási hibák javítása tanári irányítással és önállóan.

A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elvének érvényesülése. Az összetett mondat központozása. Az összetett mondatok központozása: a mondatközi (vessző, pontosvessző, kettőspont) és a mondatvégi írásjelek helyes használata. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. A párbeszéd helyes írásmódja. Az egyenes és függő idézet írásmódja. Az idézetek helyes alkalmazása írásbeli szövegek alkotásakor. A szóösszetételek helyesírása. Az alárendelő és mellérendelő szóösszetételek helyesírása. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően.

42


6/13/12 10:28 AM


A kommunikáció fejlesztése 1–8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam A társadalomban Társadalmi tapasztaAz önkifejezés iránti Az önkifejezés aktivizálása igény erősítése, különféle újabb szövegformák megvaló eligazodáshoz a latok szerzésével és felnőtt-gyerek kapazok feldolgozásával formáinak és lehetőséismerésével, társas kapcsocsolatok és a családi a környezetben való geinek megismertetése, lataik megszilárdításának élet körében irányított eligazodás támogatámegvalósításának támoérdekében. tapasztalatszerzés és sa baráti körben, az gatása. megbeszélés. iskola közösségeiben, a felnőtt-gyerek kapcsolatokban és a felelős környezeti magatartás területén. Első évfolyam végén a Egyszerű szóbeli közlékerettanterv nem hatá- sek megértése. Kérdésekre értelmes, Részvétel közös drámajározza meg a továbbfejtékokban, illetve a játékok Érthető, folyamatos beszéd lesztés alapjait. Az első rövid válaszok adása. a mindennapi kommunikáA mindennapi kommu- készségfejlesztő gyakorlaés második évfolyamot taiban. cióban. A tanult udvarias nikáció alapformáinak egy fejlesztési szakasznyelvi fordulatok használaalkalmazása a szokás nak tekinti. ta mindennapi beszédhelyszintjén: köszönés, zetekben. bemutatkozás, megszóA mondanivaló értelmes lítás, kérdezés, kérés, megfogalmazása szóban. köszönetnyilvánítás, köszöntés. 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nonverbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak a felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete. A kapcsolatfelvétel, A beszédhelyzethez Részvétel a közéleti A köznyelv, a tanult megszólítás, köszönés, (címzett, szándék, tarkommunikáció iskolai szaknyelv, a társalgás és kérdés illemszabályaitalom) és a nyelvi illem helyzeteinek különféle a szleng szókészletében nak ismerete, helyes alapvető szabályaihoz formáiban felszólalás, meglévő eltérések felisalkalmazásuk. alkalmazkodó beszédhozzászólás formájában. merése és kommunikáciA hangsúly, dallam, mód a kommunikáció A mindennapi élet probós helyzetnek megfelelő tempó, szünet és a nem iskolai és gyakorlati lémáiról, olvasmányokról használatuk. nyelvi kifejezőeszközök helyzeteiben. a saját vélemény meg-

43


6/13/12 10:28 AM


(testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás.

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata élőbeszédben. Kisközösségi kommunikáció, vita.

fogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel.

Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek 1. évfolyam Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás.

5. évfolyam Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolat-

2. évfolyam

3. évfolyam

A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés fejlesztése Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök értelemszerű használata a kifejezés segítésében. Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből vett témákról. Vélemény kulturált megfogalmazása. Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Kiegészítő anyag A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése, használata. Üzenetek tartalmának pontos közvetítése. Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek 6. évfolyam 7. évfolyam Páros és kisközösségi Magán- és közéleti komkommunikáció munikáció A nyelvi és nem nyelvi A szóbeli és írásbeli kifejezőeszközök tudaközlésmód kifejezési tos alkalmazása. A kife- formáinak azonossága és jezőeszközök értelmekülönbsége a magán- és zése a beszédpartnerek közéleti kommunikációmegnyilatkozásaiban. ban. Véleménynyilvánítás, A közéleti kommunikáció egyéni álláspont kifejté- iskolai helyzetei és műfase, reagálás mások véjai: megbeszélés, leményére kisközösségi vita, felszólalás, hozzászóA beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés fejlesztése Páros és csoportos beszélgetés. A kérdezés és válaszadás gyakorlása. Beszélgetés a barátságról, iskolai, családi témákról, a természetről. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak megszólításának és az udvarias nyelvhasználat fordulatainak megismerése és gyakorlása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszédben.

4. évfolyam A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés fejlesztése A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló. Nonverbális eszközök használata szituációs játékokban, beszélgetésben.

8. évfolyam A tömegkommunikáció Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, hirdetés; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.

44


6/13/12 10:28 AM


felvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek, szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. A szavak, mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) öszszehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.

(iskolai, családi, baráti) helyzetekben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben.

lás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása elsősorban a szándékkifejezés és hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és verbális kifejezés eszközeivel.

Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkommunikáció szerepének és hatásának fölismerése. Együttműködés a beszédpartnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban. A nyelvváltozatok szókészletének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekben – a nyelvi illemnek megfelelően. Együttműködés a társakkal, pl.: szituációs vagy szerepjátékban.

A szövegértés fejlesztése 1–8. évfolyam

1. évfolyam Szövegek olvasásával az értő olvasás fejlesztése.

Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai 2. évfolyam 3. évfolyam A szóbeli és az írásos A szövegelemzésben való kommunikációban a jártasság elmélyítésével a megértés pontossászövegértés színvonalának gának és a kifejezés emelése. érthetőségi szintjének emelése.

4. évfolyam A mélyebb tartalmi rétegekbe hatoló elemzés útján az értő olvasás továbbfejlesztése.

45


6/13/12 10:28 AM



Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: tartalommondás a tanító irányító kérdései alapján.

Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A feldolgozott szövegekhez kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Féloldalnyi szöveg önálló néma olvasása, szövegértés bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával.

Előzetes felkészülés után feldolgozott szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasása. Másfél oldal (40–45 sor) terjedelmű, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása és megértése.

Fejlesztési feladatok – A továbbhaladás feltételei 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam A szövegértés fejlesztése az eredményes tanulás és önképzés feltétele. A szövegértés alapja: az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg: – a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása; – az élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése; – az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása; – alapvető helyesírási szabályok készségszintű használata. Az élőbeszéd tempóKülönböző témájú és A megértést biztosító A szöveg értő befogadását jával egyező folyamaműfajú szövegek értő hangos és néma olvasás, biztosító olvasás, különféle tos hangos és néma olvasása, értelmes felolszöveghű folyamatos felol- műfajú szövegek kifejező olvasás. vasása. vasás, szövegmondás. felolvasása, elmondása. A tanult irodalmi és Olvasmánytartalmak Különféle műfajú és renA feldolgozott művekről, egyéb szövegek szerkeösszefüggő ismertetése deltetésű (ismeretterjesztő, olvasmányélményekről, zetének, tartalmának az időrend, az ok-okoszépirodalmi, értekező) színházi előadásról összebemutatása. zati összefüggések bemu- szövegek szerkezetének és foglaló készítése a témának, tatásával: a műfaj és a jelentésének bemutatása. a kommunikációs alkatéma megállapítása. lomnak megfelelő stílusban Rövid, tárgyszerű befelelet vagy rövid írásos számoló a feldolgozott beszámoló formájában. művekről: szerző, cím, téma, műfaj. 1. évfolyam Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás. Rövid szövegek olvasása, szövegértést fejlesztő feladatok megoldása:

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek 2. évfolyam 3. évfolyam Olvasás-szövegértés Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás: Szövegfeldolgozás: prózai szövegek, versek, prózai művek és versek, mondókák, találós kér- népköltészeti alkotások a dések a népköltészet és hazai és a külföldi szépa műköltészet, a klaszirodalomból. Történelmi szikus és a mai magyar, tárgyú olvasmányok. valamint a szomszédos Néphagyományokat feldolgozó,

4. évfolyam Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás: prózai és verses alkotások, népi játékok, népszokás ismertetők a magyar és a hazai nemzetiségek, népcsoportok népköltészetéből.

46


6/13/12 10:28 AM


szereplő, helyszín, események megfigyelése. Szavak, szövegrészletek értelmezése szövegöszszefüggésben. Az olvasmány tartalmára irányuló kérdések megválaszolása. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése.

népek gyermekirodalmából; egyszerű, rövid ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek. A cím és tartalom viszonya. Az olvasmány témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése. A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. Mese és valóság megkülönböztetése. Tapasztalatszerzés szavak, kifejezések többletjelentéséről a szövegben. Gondolategységek lényegének összefoglalása, vázlatpont megfogalmazása közösen. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése.

nemzeti ünnepeket, jelképeket, a természetet és a társadalmi életet bemutató írások. Hétköznapi szövegek. A szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Beszélgetés a szövegről. A szövegekhez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a szövegértés, -értelmezés gyakorlása. Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása. Az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata. Lényegkiemelés, vázlatkészítés – tanítói segítséggel. A szereplők tulajdonságainak értékelése.

5. évfolyam Az írott nyelv

6. évfolyam A szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei Az olvasottak reprodukálásának módjai. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Folyamatos hangos és néma olvasási képesség,

7. évfolyam Az egyszerű mondat A szöveg. Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi,

Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban. Különböző műfajú szövegek néma olvasása. A szövegben kifejtett

Elbeszélések és regényrészletek, versek a klasszikus és az élő irodalom gyermekekhez szóló alkotásaiból. Történetek a magyar nép múltjából, kiemelkedő események, személyiségek megismeréséhez. Nagyobb terjedelmű irodalmi szöveg (pl. ifjúsági regény) feldolgozása. Hétköznapi szövegek. A szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Az olvasmányok témájának megfigyelése. Szövegelemző műveletek bővítése: kulcsszavak kiemelése, szövegtömörítés és -bővítés. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése. Ennek felhasználása tartalom elmondásához. A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése. 8. évfolyam

47


6/13/12 10:28 AM


információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival: adatkeresés, lényegkiemelés, tömörítés. Vázlat készítése különböző műfajú szövegekhez.

illetve szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző műfajú és témájú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, okokozati összefüggések fölismerése.

ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése és felfedezése irodalmi szövegekben. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai, tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. Jegyzetkészítés tanári irányítással.

A tömegkommunikáció Alapismeretek a tömegkommunikációról. Publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése. A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl.: a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, okokozati kapcsolatok felfedezése, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás, jegyzetkészítés stb.). A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek felismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása.

KOMPETENCIAALAPÚ

Széplaki Erzsébet

Széplaki Erzsébet

Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 8. évfolyam

TANKÖNYV KOMPETENCIAALAPÚ

Széplaki Erzsébet ,17 (5$ .

GyD 7Ë97$ 1$1<$*±$NLD

$3±.

I HQ DW JRN yLMR NLDG UWMD QWD

Fogalmazási

8

. évfolyam

feladatgyûjtemény

8. évfolyam INT ERA KT

ÍV TANANYAG – A kiadó a

30

AP–080592K

fe at gok ói jo kiad tja tar nn .

48


6/13/12 10:28 AM


AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA Az összetett mondat szerkezete A nyelvészet megkülönböztet két tagmondatból álló összetett mondatot és kettőnél több tagmondatból álló többszörösen összetett mondatot. Ennek a megkülönböztetésnek akkor vehetjük hasznát, amikor a kettőnél több tagmondatból álló mondatok szintjeit vizsgáljuk. A tagmondatok tömbösödését csak a legjobb képességű tanulók vizsgálják. Az összetett mondatok szintjeit az alá- és mellérendelő viszonyok adják. Az alárendelés mindig szintváltó. 1. 1. 2. Megkérdeztem azt, hogy mit csinálunk délután. 2. T A mellérendelés mindig szinttartó. 1. 2. 1. 2. Elmentem a barátnőmhöz, egész délután teniszeztünk. A többszörösen összetett mondatok altípusai a szintek és tömbök szerint a következők: 1. Egyszintű, háromtagú mondatok: a) A három mellérendelő mondat nem tömbösödik: 1. Gábor szeretett sétálni a Tisza-parton, 2. 3. 1. 2. 3. bámulta a vizet, figyelte a kajakosokat. b) Az első két tagmondat tömbje szemben áll a harmadik tagmondattal. Az ellentét a többszörös összetett mondat főviszonya. 1. 2. Szívesen elmegyek a boltba, sőt nagyon sietek, 3. 1. 2. 3. de az öcsémet nem viszem magammal. c) Ebben a példában is az ellentét a főviszony, de itt a második és a harmadik tagmondat áll szemben az elsővel. 1. 2. Enikő leszaladt a lépcsőn, azonban egyszer csak megtorpant, 3. 1. 2. 3. és visszafordult a bérletéért. 2. Kétszintű, háromtagú mondatok: alá- és mellérendelést is tartalmaznak: a) 1. 2. Beszéltem hozzád, de nem vettem észre, 3. hogy nem figyelsz rám. b) 1.

1.

3. T 3.

1.

2.

Egyre kevesebben hittek abban, hogy jól fog sikerülni a dolgozatuk, 3. ennek ellenére mindenki lázasan írt. c) Két főmondatnak közös alárendelő mellékmondata van: 1. 2. Ott kereste a barátját, ott kutatta, 3. ahol gyakran szokott időzni.

2.

1.

2. Háll 2.

3. Hh

d) A főmondatnak két alárendelő mellékmondata van, amelyek között kapcsolatos viszony van: 1. A gyorsfagyasztott húsokat forró, bő olajban kell kisütni, 1. 2. 3. hogy oda ne ragadjanak az edény aljához, és jól átsüljenek. Hc 2.

3. Hc

49


6/13/12 10:28 AM


e) A főmondatnak két különböző mondatrészt kifejező mellékmondata van, amelyek között nincs kapcsolat: 1. 2. 2. Ha a házi feladatot készítem angolból, gyakran kell a bátyám segítségét kérni, 3. hogy ne legyen benne hiba. 1. Hi 3. Hc 1. 3. Háromszintű, háromtagú mondatok: 1. 2. Sok diáksztori szól arról, hogyan felelnek azok a tanulók, 3. 2. Háll akik nem készülnek az órára. 3. A

A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok megkülönböztetése A korábbi tankönyvemben a hagyományos metódust követtem. Az összetett mondatok fogalmának pontosítását követően először az alárendelő, majd a mellérendelő összetett mondatokkal ismerkedhettek meg a tanulók. Úgy gondolom, már a témakör elején tisztáznunk kell a két mondatfajta közötti különbséget. Sok előadásomon kifejtettem a véleményemet, miszerint a hangsúlyt itt is a képességfejlesztésre, jelesül a helyesírási képesség fejlesztésére kell helyeznünk. Minden tanulónak ismernie kell a mondatvégi írásjel használatát az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok esetében. Erre az ismeretre a mindennapi életében is szüksége lesz, arra viszont kevésbé, hogy a határozói alárendelő összetett mondatok valamennyi fajtáját teljes biztonsággal meg tudja különböztetni. Teljes biztonsággal el kell(ene) viszont sajátítaniuk a tanítványainknak, hogy a mellérendelő összetett mondatok mondatvégi írásjelét az utolsó tagmondat határozza meg. Az alárendelő összetett mondatoknál a főmondat mondatfajtájának megfelelő mondatvégi írásjel zárja a mondat végét. A tankönyvben először a mellérendelő összetett mondattal foglalkozom. Már a témarész első óráján mind az öt fajtával: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó mellérendelő összetett mondattal megismerkednek a tanulók egy táblázat segítségével. Ez a táblázat tartalmazza a jelölésüket, a kötőszavakat és a példamondatokat. Azért választottam ezt a formát, mert tapasztalataim szerint a tanulók sokkal könnyebben rögzítik így az ismereteket, mondatelemzéskor nyugodtan visszalapozhatnak megerősítésért, útbaigazításért. Néha gondot okoz a kapcsolatos mondatok elemzésekor a meg és a pedig kötőszók értelmezése, mivel nem tagmondatok élén, hanem azok belsejében találhatók. Vágd le a deszkadarabot, a közepébe pedig fúrj egy lyukat! 1. 2. A pedig kötőszó kifejezhet ellentétet is, de ilyen esetben a második tagmondat élén áll. Elkészítettem a szendvicset, pedig nem is voltam éhes. 1. 2. A kapcsolatos viszonyt jelölheti néhány olyan határozószó, amely lassan maga is kötőszóvá válik a nyelvfejlődés során. Ezek a majd, azután stb. 2. Gábor kiállt a garázsból, majd komótosan nekiállt lemosni a kocsiját. 1. Előfordulnak olyan ellentétes mondatok is, amelyekben az és kapcsolatos kötőszó szerepel. Ilyenkor a kötőszó jelentése: ennek ellenére, tehát a mondat ellentétes mellérendelő összetett mondat. Már nyolcadikos a fiam, és (ennek ellenére) nem gondol a továbbtanulásra. 1. 2. A választó mellérendelő összetett mondatok tagmondatai különféle lehetőséget tartalmaznak, s ezek közül kell vagy lehet választani. A kirekesztő választás esetében választani kell, kötőszava a vagy-vagy. Vagy átmégy a szomszédba, vagy egyedül maradsz itthon. 1. 2.

50


6/13/12 10:28 AM


A megengedő választásban a lehetőségek nem zárják ki egymást, és a beszélő szempontjából teljesen mindegy, hogy melyik jut érvényre. Kötőszava a vagy, illetve az akár-akár. Ha az akár-akár kötőszót használjuk, szükséges egy harmadik tagmondat is. 1. 2. Akár tetszik neked, akár nem (tetszik), megnézem a filmet. A mellérendelő összetett mondatok közül a diákok számára a következtető és a magyarázó mellérendelő összetett mondat felismerése okozza a legtöbb gondot. Megértésük leglényegesebb eleme az ok-okozati öszszefüggés felfedeztetése. A következtető utótagú mondatokban az első tagmondat tartalmából következik a második tartalma, tehát az első tagmondat hordozza az okot, a második az okozatot. Kötőszavai: tehát, hát, így, ezért. Mindent megtanultam, ezért nem félek a dolgozattól. 1. 2. Az okadó magyarázó mellérendelő összetett mondat éppen ellentéte a következtetőnek. Itt az első tagmondat tartalmazza az okozatot, s ennek okát magyarázza, értelmezi a második tagmondat. Kötőszavai: hisz(en), úgyse(m), ugyanis, tudniillik. Nem félek a dolgozattól, ugyanis mindent megtanultam. 1. 2. A helyreigazító magyarázó mellérendelés tagmondatai között nincs ok-okozati összefüggés, hiszen a második tagmondat csak helyesbíti, pontosítja az elsőben megfogalmazottakat, esetleg más szavakkal fejezi ki az első tartalmát. Kötőszavai: azaz, illetve, vagyis, mégpedig. Ma nem megyek sehova, vagyis itthon maradok. 1. 2.

Az alárendelő összetett mondatok Meggyőződésem, hogy az algoritmusok kialakítására, begyakorlására nagy gondot kell fordítanunk, hiszen többek között biztonságérzetet ad a tanulóknak. Ez az azonos típusú feladatok megoldására alkalmas eljárás előírja az elvégzendő műveletek meghatározott sorrendjét. Miután ezt elsajátítják, bármilyen alárendelő összetett mondatot képesek elemezni. Az algoritmus tanításának kezdeti szakaszában ragaszkodjunk ahhoz, hogy elemzés közben a tanulók szóban is nevezzék meg az elvégzendő műveletet! 1. lépés: Az összetett mondat tagmondatainak megállapítása Öcsi azt kérte tőlem, hogy segítsek neki. Tagmondatok: Öcsi azt kérte tőlem; segítsek neki 2. lépés: A tagmondathatárok bejelölése, a tagmondatok megszámozása 1. 2. Öcsi azt kérte tőlem,√ hogy segítsek neki. Első tagmondat: Öcsi azt kérte tőlem, Második tagmondat: hogy segítsek neki. 3. lépés: A főmondat megállapítása az utalószó segítségével, az utalószó bekarikázása; a kötőszó bekeretezése 1. 2. Öcsi azt kérte tőlem,√ hogy segítsek neki. Utalószó: azt. Tehát az első tagmondat a főmondat. Kötőszó: hogy. A második tagmondat a mellékmondat.

51


6/13/12 10:28 AM


4. lépés: A főmondat elemzése 1. 2. Öcsi azt kérte tőlem,√ hogy segítsek neki. Mit kért? Azt, hogy segítsek. 5. lépés: A mondat szerkezetének ábrázolása

1. 2. T

A szerkezeti ábráról is könnyen leolvasható, hogy az alárendelő összetett mondatok tagmondatai különböző szinten helyezkednek el. Az alárendelő összetett mondatok elemzését segítheti az az eljárás, amikor egyszerű mondattá zsugorítjuk. Így a tanulók számára egyértelművé válik, hogy a mellékmondat az egyszerű mondat egyik mondatrészét fejti ki bővebb formában. Eredeti mondatunk zsugorítva: Öcsi azt kérte tőlem, hogy segítsek neki. ♦ Öcsi segítséget kért tőlem.

A mondatzsugorítás Az alárendelő összetett mondatok funkcionálisan széttagolódással jöttek létre. A főmondatban a kifejtendő mondatrész szerepében áll (vagy kitehető) egy utalószó, amely távolra mutató névmás vagy határozószó. Az utalószó – szófajából következően – jelentését tekintve üres, ezért egy másik mondattal kell pontosítanunk. Így jönnek létre az alárendelő összetett mondatok. Tehát az utalószó valójában az alárendelő mondat funkcióját jelöli ki. Bizonyítja ezt az is, hogy az alárendelő összetett mondatok esetében elvileg mindenkor tudunk mondatzsugorítást végezni: egyszerű mondattá alakítani az összetett mondatot úgy, hogy a mellékmondatot az utalószó mondatrészi szerepében fejezzük ki. Nézzük a tankönyvi példamondatot (Tk. 40. oldal)! Öcsi azt kérte tőlem, hogy segítsek neki. A két tagmondatból álló alárendelő összetett mondat a következőképpen zsugorítható egyszerű mondattá: Öcsi segítséget kért tőlem. A segítséget szó a mondat tárgya, tehát az ezt kifejtő mellékmondat tárgyi mellékmondat. A mondatzsugorítással különösen az azonos kifejezőeszközük miatt könnyen összecserélhető alárendelő összetett mondatok esetében érdemes élni. Ilyen pl.: az akkor utalószót és a ha kötőszót tartalmazó alárendelő összetett mondat, amely egyaránt lehet időhatározói, állapothatározói és körülményhatározói alárendelés. Sőt az is előfordulhat, hogy komplexitás jellemzi a mondatot, vagyis egyszerre többféle határozói alárendelésként is felfogható. Lássunk egy példát! 1.

2.

„ Akkor szép az erdő, mikor zöld, Mikor a vadgalamb benne költ.” (Magyar népdalok I. 283.)

3.

Ebből a három tagmondatból álló összetett mondatból, melynek az első a főmondata, a következő három mondat zsugorítható: 1. variáns: Zölden szép az erdő. Itt a zölden állapothatározó, tehát az Akkor szép az erdő, mikor zöld így ábrázolható 1. 2. Há

52


6/13/12 10:28 AM


2. variáns: Zöldellése idején szép az erdő. Ebben az esetben az ábra így alakul, mivel a zöldellése idején időhatározó:

1. 2. Hi

3. variáns: Az első és a harmadik tagmondatból viszont csak olyan egyszerű mondatot alkothatunk, amelyben a mellékmondatot időhatározóként tudjuk kifejezni: A vadgalamb költésének idején szép az erdő. Az eredeti mondat ábrázolása tehát a következő: 1. 2. Há

3. Hi

A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok Más nyelvtanok a sajátos tartalmú mondatokkal a tárgyalt alárendelő összetett mondatoknál foglalkoznak. Véleményem szerint jobb, ha az elején tisztázzuk ezeknek a mellékmondatoknak a sajátosságait. A későbbiekben sok időt takaríthatunk meg, és könnyebb a felismerésük is. Vannak olyan esetek is, amikor a mellékmondatok – azon túl, hogy a főmondat valamelyik mondatrészét fejtik ki – egyfajta többletjelentéssel, azaz sajátos jelentéstartalommal is rendelkeznek. Ez négyféle lehet: feltételes, megengedő, hasonlító és következményes. Az elnevezések mutatják, hogy itt a grammatikai kapcsolatra szemantikai (jelentésbeli) többlet épül rá. A feltételes mellékmondatban olyan körülmény, feltétel fogalmazódik meg, amelynek bekövetkezésétől függ a főmondatban megfogalmazott esemény érvényre jutása. Logikai szempontból a két tagmondat között oksági viszony van, ami azt jelenti, hogy a feltételes mellékmondat az okot, a főmondat pedig az okozatot rejti magában. 1.

2.

„ Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám.” (József Attila: Kopogtatás nélkül) Itt a mellékmondat áll az élen. Jellegzetes és soha el nem maradó kötőszava a ha. A főmondatban foglaltak a bejövetel feltételét (kopogtatás nélkül), s egyben okát fogalmazzák meg: a szeretet szükségességét. A mondat okhatározói alárendelő összetett mondat. 2. 1. Ho A sajátos jelentéstartalmú feltételes mellékmondatok elég gyakoriak, különösen az időhatározói és állapothatározói alárendelő összetett mondatok esetében, de előfordulnak egyéb alárendelésekben is. A hasonlító sajátos jelentéstartalom is elég gyakori. Amint azt az elnevezés is mutatja, a hasonlító mellékmondat úgy fejti ki a főmondat tartalmát, hogy közben valamihez hasonlítja. Kötőszava általában a mint. „S a szegény nő elhagyatva Úgy maradt, mint a szedett fa.” (Vörösmarty Mihály: A szegény asszony könyve)

53


6/13/12 10:28 AM


Példánkból a vonatkozó névmási kötőszón kívül az állítmány is hiányzik, ami igen gyakori a mint kötőszós mondatokban. A teljes mellékmondat a következő lenne: mint ahogyan a szedett fa maradt. A mondat állapothatározói alárendelő összetett mondat. 1. 2. Há A megengedő sajátos jelentéstartalom lényegében a megszorító ellentétes mellérendelésből fejlődött ki. Azokat a mellékmondatokat soroljuk ide, amelyek olyan körülményeket, feltételeket foglalnak magukba, amelyek valamelyest ellentétet mutatnak a főmondat tartalmával, de annak megvalósulását nem akadályozzák meg, hanem mintegy „megengedik”. Jellegzetes kötőszavuk a bár, ámbár, bárha, noha, jóllehet, holott, illetve a páros ha … is. „Ha féltem is, a helyemet megálltam” (József Attila: Kész a leltár) A kitehető utalószó: a helyemet megálltam úgy … egyértelműen mutatja, hogy a mondat állapothatározói alárendelés, és a második mondat a főmondat. 2. 1. Há A következményes sajátos jelentéstartalmú mondatok csak szemantikai alapon ismerhetők fel, mivel jellegzetes kötőszavuk nincs. Élükön szinte mindig a hogy kötőszó szerepel, ami el is maradhat, ha a mellékmondaton erősebb a nyomaték. A következményes mellékmondat a főmondatban megnevezett minőségnek, dolognak vagy a főmondat egész tartalmának a következményét fejti ki. Leggyakrabban fokhatározói alárendelő mondatokban fordul elő, de más esetek is vannak. Példánk tárgyi alárendelés: „S akkorákat sohajtok, hogy Még a kárpit is meglebben.” (Petőfi Sándor: Színházban)

1. 2. T

A mondatrend A mondatrenddel a megismerés szintjén foglalkozunk. A leggyakoribb eset, amikor a főmondat megelőzi a mellékmondatot. Gyakran találkozunk olyan mondattal, amelyikben az első tagmondat a mellékmondat, s azt követi a főmondat. A beékelődés egyik előfordulási formája az, amikor a főmondatba ékelődik a mellékmondat. A másik, ritkább eset, amikor a mellékmondatba ékelődik a főmondat. Mindezek ismerete helyesírási szempontból lényeges, hiszen minden esetben a főmondat határozza meg a mondatvégi írásjelet.

A vonatkozó névmás szerepe az összetett mondatokban A mondattani ismeretek közé ékelve ismerhetik meg a tanulók a vonatkozó névmás fogalmát. 6. évfolyamon a névmások tárgyalásakor jeleztem a tankönyvben, hogy a vonatkozó névmásokról 8. évfolyamon fogunk tanulni, mivel nyelvtani ismereteik nem elegendőek a fogalom megértéséhez. Valóban. A vonatkozó névmások a legtöbbször kötőszói szerepűek, az alárendelő összetett mondatok mellékmondatát kapcsolják a főmondathoz. Ez a névmásfajta elég sok nyelvhelyességi problémát hordoz magában. Ezért található sok vele kapcsolatos feladat a tankönyvben. Ezzel foglalkoztam a Nyelvművelés lehetőségei a tankönyvben című fejezetben is.

54


6/13/12 10:28 AM


Az alárendelő összetett mondatok fajtái A korábbi gyakorlattól eltérően a kompetenciaalapú tankönyvemben az alárendelő összetett mondatok közül először a jelzői alárendelő összetett mondattal ismerkednek meg a tanulók. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy ezeket az összetett mondatokat viszonylag könnyen felismerik a gyerekek. A minőségjelzői alárendelő összetett mondatokból könnyen létrehozhatók alanyi, tárgyi, társhatározói alárendelések. Erre a tényre ismét hívjuk fel a tanulók figyelmét az adott mellékmondatok tárgyalásakor. Jelzői alárendeléskor a távolra mutató névmás után főnév áll: Az a barátom telefonált, amelyikkel a táborban ismerkedtem meg. Azt a barátomat hívd fel, akit a múltkor bemutattam. Azzal a barátommal beszélgettem, akit te is ismersz. A fenti jelzői alárendelő összetett mondatokból úgy lesz alanyi, tárgyi, társhatározói alárendelő összetett mondat, ha a mutató névmás szófajváltással átveszi az alany, a tárgy, a társhatározó szerepében álló főnév mondatrészi szerepét. Az telefonált, amelyikkel a táborban ismerkedtem meg. Azt hívd fel, akit a múltkor bemutattam. Azzal beszélgettem, akit te is ismersz. A birtokos jelzői alárendelő összetett mondatok többnyire hiányos szerkezetek, csak a kommunikációs helyzet ismeretében tudjuk használni. Annak ba fiúnak adtam kölcsön a tollamat, aki mindig kedves volt hozzám. mi Annak adtam kölcsön a tollamat, aki mindig kedves volt hozzám. b Az értelmező jelzői alárendelő összetett mondat könnyen összetéveszthető a minőségjelzői (kijelölő jelzői) mellékmondattal, főleg fordított mondatrend esetén. Minőségjelzői alárendelő összetett mondat 1. 2. 2. Amelyiket tegnap vásároltam, √ azt az újságot olvasom. Egyszerű mondattá zsugorítva: A tegnap vásárolt újságot olvasom. 1. Jmi Értelmező jelzői alárendelő összetett mondat 1. 2. Olvasom az újságot, azt, √ amelyiket tegnap vásároltam. Egyszerű mondattá zsugorítva: Olvasom az újságot, a tegnap vásároltat.

2. 1. Jé

A minőségjelzői alárendelő összetett mondatból könnyen levezethetjük az állítmányi alárendelő összetett mondatot. Olyan gyerek vagy, aki mindig őszinte. Olyan vagy, aki mindig őszinte. Az első mondatban a távolra mutató névmást főnév követi, tehát jelzői alárendeléssel van dolgunk. A második mondatban az olyan névmás jelzői szerepből a névszói-igei állítmány névszói része lesz szófajváltással. Az állítmányi és az alanyi alárendelő összetett mondat megkülönböztetése a tankönyv 55. oldalán található. A lehető legegyszerűbben igyekeztem rávilágítani a két mellékmondat közötti különbségre. A határozói alárendelő összetett mondatok tanításakor ismét az összefoglaló táblázatból indultam ki, hasonlóan a határozók esetében 7. évfolyamon. A feladatokat nem rendeltem külön címszó alá egy-egy határozói alárendelő összetett mondatfajta esetében. Arra azonban törekedtem, hogy a könnyen összetéveszthető határozói alárendelő összetett mondatokhoz kapcsolódó feladatok egymás mellé kerüljenek. Érdekességképpen megmutathatjuk a tehetséges tanítványainknak az időhatározói mellékmondatok osztályozását, 55


6/13/12 10:28 AM


amely a fő- és a mellékmondat viszonyának figyelembevétele alapján történik. Ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy a mellékmondatbeli cselekvés, történés, létezés a főmondat idejéhez képest mikor megy végbe. (Gondoljunk a melléknévi igenevek fajtáira!) Ebben az esetben is hasonló dolog játszódik le: egyidejű (folyamatos melléknévi igenév), előidejű (beálló melléknévi igenév), utóidejű (befejezett melléknévi igenév). Egyidejűség: a fő- és mellékmondatbeli cselekvés ugyanattól az időtől tart, ugyanabban az időpontban 2. folyik, vagy ugyanaddig zajlik. Mikor találkoztam veled, nagyon megörültem neked. 1. Hi 1.

2.

Előidejűség: a mellékmondatbeli cselekvés megelőzi a főmondatét. Mióta megismertelek, azóta mindig rád gondolok. 1.

2.

2.

1. Hi Utóidejűség: a mellékmondatbeli cselekvés a főmondaté után megy végbe. Rendeld meg előre a jegyet, mielőtt színházba mégy! 1.

1.

2.

2. Hi

A mód- és állapothatározói mellékmondat megkülönböztetésére most is segítségül hívhatjuk a mondatzsugorítást. 1. „ Úgy mentem el, mint kisgyermek” (Petőfi Sándor: Szülőföldem) 2. Há 1.

2.

Az idézet egyszerű mondattá zsugorítva így hangzik: Kisgyermekként mentem el. Tehát a mondat állapothatározói alárendelő összetett mondat. Az ok- és célhatározói mellékmondat felismeréséhez ismét érdemes felidézni az ok- és célhatározóról tanultakat. Segít annak a beláttatása a két mellékmondat elkülönítésében, hogy a célhatározói mellékmondatban az ige mindig felszólító módban, az okhatározói mellékmondatban mindig kijelentő módban van. 1.

2.

Felhúztad az orrod azért, mert megmondtam a véleményem rólad. A megmondtam kijelentő módú ige, a mondat okhatározói alárendelő összetett mondat.

1.

2.

Azért siettem haza, hogy megnézhessem a televízióban a délutáni filmet. A megnézhessem felszólító módú ige, a mondat célhatározói alárendelő összetett mondat.

1. 2. Ho 1. 2. Hc

A többszörösen összetett mondat A többszörösen összetett mondatok legalább három tagmondatból állnak. Ezeknek a mondatoknak is megvan az elemzési menete, amelyet a tankönyv 82. oldalán ismertetek. A legtöbb problémát az okozza, hogy melyik tagmondattal kezdje a tanuló az elemzést. Az a tapasztalatom, hogy a gyengébb képességű tanulóknak már a három tagmondatból álló többszörösen összetett mondatok elemzése is komoly fejtörést okoz, ezért a többszörösen összetett mondatokkal mindenképpen heterogén csoportmunkában foglalkozzunk.

56


6/13/12 10:28 AM


A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN A helyesírási képesség fejlesztése A tankönyvben nincs külön fejezet, amely csak a helyesírási képesség fejlesztésével foglalkozna, de az anyagrészeknél minden kínálkozó alkalmat megragadtam a helyesírás gyakorlására. Nem győzöm eleget hangsúlyozni a helyesírási képesség fejlesztésének létjogosultságát. Meggyőződésem, hogy a leíró nyelvtanból csak azokat az ismereteket kell közvetítenünk, amelyek a képességek fejlesztését szolgálják. Senki sem gondolhatja azt, hogy tanítványai közül mindenki magyartanár vagy nyelvész lesz. Az emberektől azonban minden munkakör, hivatás megköveteli, hogy tudjon helyesen írni, képes legyen kommunikálni a környezetével stb. A helyesírás ugyanakkor a műveltség, az igényesség egyik fokmérője. Ezért van szükség arra, hogy minden órán, és nemcsak a magyar nyelv és irodalom órákon fejlesszük a tanulók helyesírási képességét. A következőkben a teljesség igénye nélkül az egy-egy témakörhöz kapcsolódó legfontosabb helyesírási tudnivalókat emelem ki: Ismétlés – a hasonulások és az összeolvadás esetei – a mássalhangzók mennyiségi változásai – mondatvégi írásjelek – a tulajdonnevek, kiemelten a régies családnevek Összetett mondat – időtartam-jelölés – a mássalhangzótörvények érvényesülése: összeolvadás, hasonulások, a mássalhangzók mennyiségi változásai – írásjelek az alárendelő összetett mondatokban – írásjelek a mellérendelő összetett mondatokban – j-s és ly-es szavak – a népnevek – a tulajdonnevek: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézménynevek, címek – a -vá, -vé ragok írásban jelölt teljes hasonulása – az idézetekben használt írásjelek A szóalkotás – az alárendelő szóösszetételek – a mellérendelő szóösszetételek – a szóismétlések – az ikerszók és az álikerszók – a valódi mellérendelő szavak – -ít, -ul, -ül – -ó, -ő – -i A magyar nyelv története – időtartam-jelölés – tulajdonnevek – mássalhangzótörvények Év végi összefoglalás – a mondatközi és mondatvégi írásjelek – időtartam-jelölés – egybe-, külön- és kötőjeles írás

57


6/13/12 10:28 AM


Irány a középiskola – időtartam-jelölés – a felszólító módú igék – írásjelek (mondatközi és mondatvégi) – j-s és ly-es szavak – a tulajdonnevek és -i képzős alakjaik A helyesírási képesség fejlesztése során minden eddig tanult helyesírási probléma előkerül a tanév során, illetve újabbakkal bővül. A gyakorláshoz változatos feladattípusokat alkalmaztam: másolás, kiegészítés, helyettesítés, átalakítás, hibajavítás stb. A tollbamondások javasolt szövege ebben a fejezetben található. Természetesen a szövegek rövidíthetők, esetleg több részletben is lediktálhatók. Ezt mindig az osztály, differenciált osztálymunkánál a tanulócsoport helyesírási képességének szintje, a típushibák milyensége határozza meg. Hibajavításkor a 20 hibával vagy annál többel író tanulókkal érdemes az egész tollbamondott szöveget lemásoltatni.

Helyesírási gyakorlattípusok A helyesírási képesség fejlettsége szoros kapcsolatban áll a tanulók helyesejtési, olvasási és szövegértési képességi szintjével, továbbá olvasottságával. A kiejtés szerinti helyes írásmód nélkülözhetetlen feltétele, hogy a tanuló helyes időtartammal ejtse az adott szót. Az a gyerek, aki rövid u-val ejti a tanú, odú szavakat, úgy is fogja leírni. Nincs ez másképp a mássalhangzók esetében. Gondoljunk csak a típushibának számító hegeszt, mammut típusú szavakra. A j-s és ly-es szavak esetében a szó írásképének rögzülése biztosítja a szavak hibátlan leírását. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy szeret-e a gyermek olvasni, azaz hányszor látta már a szó írott képét. Az utóbbi megállapításból kiindulva nagyon hatékony helyesírási képességet fejlesztő gyakorlattípus a másolás. Még nyolcadik évfolyamon is. Erre számos példa található a nyelvtankönyvben, amikor csoportosítást végeznek a tanulók, vagy az indukciós szövegből valamilyen szempont szerint válogató másolást végeznek. Az írásfegyelem fejlesztésére is jól alkalmazható a helyesírási szabályzat példaszavainak másolása, ugyanakkor megkönnyíti az ellenőrzést, amelyet a tanuló saját maga is elvégezhet, illetve javíthatja a társa munkáját is. Tapasztalataim szerint az elmúlt években kissé háttérbe szorult az emlékezetből írás. Az interaktív tananyag gyorsolvasási gyakorlataiban előforduló szavakat, kifejezéseket érdemes emlékezetből is leíratni a helyesírásból felzárkóztatásra szoruló tanulókkal, bár a többieknek is hasznára válik, hiszen egyaránt fejleszti a memóriájukat és a megfigyelőképességüket. A tollbamondáskor nagyon ügyelnünk kell a diktálás helyes menetére, ami a következő: 1. A teljes szöveg felolvasása. A tanítványaimat ilyenkor mindig arra kértem, lehetőleg semmi ne legyen a kezükben, sőt hunyják be a szemüket, és minden idegszálukkal koncentráljanak a leírandó szövegre. A felolvasás tempója közepes legyen. A tollbamondás szavai a gyakorolt szókészlet anyagából kerüljenek ki, még akkor is, ha osztályozni szándékozzuk a tanulók munkáját, hiszen nem a „tettenérés” a célunk, hanem hogy mérjük a gyerekek helyesírási „tudását”. 2. A tollbamondás szövegének szólamonkénti felolvasása, szükség esetén többszöri ismétléssel. 3. A szöveg újraolvasása kifejezetten lassú tempóban, hogy a gyerekek javíthassák az általuk felfedezett hibákat. Ilyenkor nem engedtem meg számukra, hogy áthúzzák, besatírozzák a hibás szavakat, és nem csak az íráskép esztétikai romlása miatt. A hibás szavakat zárójelbe tették, megszámozták, és a szöveg alatti sorba leírták javított formában. Erre természetesen plusz időt kell biztosítani a számukra. A tollbamondások esetén nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ellenőrzés pontosságára. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne maradjon javítatlan hiba a leírt szövegben. Sok esetben még a tanulók javítását is ellenőriznünk kell. Előfordulhat, hogy bár a hibát kijavítja a tanuló, de egy másik hibát vét a leírt szóban. Legalább ilyen fontos, hogy minden esetben értékeljük a diákok teljesítményét. Természetesen nem a jeggyel történő értékelést kell mindenkor alkalmaznunk, hanem helyezzük előtérbe a feltáró és fejlesz58


6/13/12 10:28 AM


tő szóbeli, illetve írásbeli értékelést. Az egyes leckékhez kapcsolódó tollbamondások szövege a következő részben található. A szövegek rövid terjedelműek és érdekesek. Meggyőződésem ugyanis, hogy a gyerekek szívesebben írnak le olyan szövegeket, amelyek tartalma felkelti az érdeklődésüket. Az akaratlagos írás közben a legmagasabb szintű helyesírási képesség fejlesztése valósul meg. Akaratlagosan ír a tanuló minden önálló feladatvégzés során. Ezek közül a fogalmazásokat, azaz az önálló szövegalkotásokat emelem ki. Ilyen esetekben a gyermek nem arra figyel, szerepelt-e már a tananyagban, tehát tanulta-e már a helyesírási szabályt, hanem arra, hogy leírja az általa megfogalmazott gondolatot. Ez javításkor szokott komoly gondot okozni számunkra, hiszen a tanítványunk akkor is leír összetett mondatokat, amikor annak mondatvégi írásjelének használatára még nem tanítottuk meg. Ekkor „lép be” a kompetencia a maga nyers valóságában. Rendelkezik-e tanítványunk kellő kompetenciával gondolatainak írásbeli rögzítésére. Természetesen ilyenkor is segíthetjük diákjainkat. Elsősorban azzal, hogy rászoktatjuk őket a helyesírási szabályzat használatára. Csak remélhetjük, hogy a nyolcadikosok többsége már kellő problémaérzékenységgel rendelkezik. Kialakult benne az igény arra, hogy utánanézzen egy-egy szó helyes leírásának, ha bizonytalan benne. A javításkor is az lenne az ideális, ha minden tanulóval külön foglalkozhatnánk. Gyakorló pedagógusként tudjuk, hogy ez szinte kivitelezhetetlen egy tanítási órán, ezért azt javaslom, hogy közös javításkor csak a típushibákat beszéljük meg, viszont minden tanuló javítását utólag, tanítási órán kívül ellenőrizzük. Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a tollbamondás között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kijavítani és kijavíttatni. A két-három hét késéssel javított és javíttatott hibákat közben esetleg újra és újra elkövetik a tanulók, így a hibás szóalak rögzül bennük. A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. Valójában válogató másolásról beszélünk, hiszen vagy szóhalmazból vagy szövegből kell szétválogatni és lemásolni valamilyen szempont szerint a szavakat. Tk. 67. oldal 2. a) feladat Másold le a szövegrészletből azokat a szavakat, amelyekre igazak az alábbi megállapítások! Többes számú, tárgyragos összetett főnév: szalagdarabokat Tárgyragos általános névmás: mindent Határozói igenév (2): bámulva, felkacagva Határozószó: egyszerre Kijelentő módú, múlt idejű, E/1. ige: bámultam Ellenőrzés: felolvasással. A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a hiányzó helyre, esetleg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat, a szöveget. Tk. 51. oldal 6. feladat Pótold az alábbi alárendelő összetett mondatokban a hiányzó betűket! A) Amilyet a nagymamám szokott sütni, olyan süteményt szeretek. B) Ahány kísérletet elvégeztem, annyi dicséretet kaptam a kémiatanáromtól. C) Akkora szerencse ért, amekkorától nem is álmodtam. D) Annyi almát vettem a piacon, amennyit haza bírtam vinni. Ellenőrzés: összehasonlítással. A választásos feladatokban két, esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasztani a helyeset, illetve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség tanításakor.

59


6/13/12 10:28 AM


Tk. 90. oldal 2. a) feladat Húzd alá, mit jelentenek a szövegből kiemelt szavak és kifejezések! kétségek gyötrik bizalmatlan bizonytalan elburjánzik károsan elszaporodik véletlenül elterjed útszéli (hang) kellemes, barátságos utazás közbeni abban a hiszemben abban reménykedik azt hiszik erőtől duzzadó erősebb izmosabb Ellenőrzés: felolvasással.

bizonyíthatatlan sikeresen megnő közönséges, durva azt szeretnék akaratosabb

A hibakereséses feladatokkal kapcsolatban még napjainkban is megoszlik a tantárgy-pedagógusok véleménye. Vannak, akik azt vallják, a gyerekek csak minden szempontból tökéletes, nyelvileg hibátlan szövegekkel, mondatokkal találkozhatnak az iskolában. Mások úgy vélik, bár mértékkel, de szükség van hibás szövegekkel, mondatokkal szembesíteni a tanulókat a tanítási órákon. Ezt az álláspontot képviselem én is. Erre legjobb példa egy nyelvhelyességi problémát taglaló feladat. Hibás mondat, szöveg nélkül ugyanis nem tudnánk foglalkozni a nyelvhelyességi problémákkal, azaz a köznyelvi normától eltérő kifejezésekkel. A problémaérzékenység fejlesztéséhez is szükség van a hibás nyelvi alakzatokra. Továbbá az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a mindennapi életben, a médiában, az utcai feliratokban is gyakran találkoznak a gyerekek helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez utóbbiakat legtöbbször elég, ha javítjuk a gyerekek beszédében, ugyanis a hiba okának feltárására nyelvtani ismereteik legtöbbször még nem érik el a megfelelő szintet. Gyakran adtam tanítványaimnak szorgalmi feladatul, hogy keressenek helyesírási, nyelvhelyességi hibákat újságokban, folyóiratokban. Sajnos sohasem érkeztek üres kézzel az órára. Ami nagyon fontos, hogy a hiba feltárását mindig kövesse a hiba kijavítása. Tk. 78. oldal 9. feladat Húzd alá a következő mondatokban a hibásan írt szavakat! Csak annyiból állt a házi feladatunk, hogy lekellett írnunk néhány etyszerű szerkezetet. Azokal szeretem el tölteni a szabadidőmet, akiknek az enyémhez hasonlo az érdeklödési köre. Annak adom kölcsön a kedvenc könyvemet, aki éppségben visszais hozza. Te sem vagy job azoknál, akik csak későb gondolkozznak el a teteik következményén. a) Írd le helyesen a fenti mondatokat! Csak annyiból állt a házi feladatunk, hogy le kellett írnunk néhány egyszerű szerkezetet. Azokkal szeretem eltölteni a szabadidőmet, akiknek az enyémhez hasonló az érdeklődési köre. Annak adom kölcsön a kedvenc könyvemet, aki épségben vissza is hozza. Te sem vagy jobb azoknál, akik csak később gondolkoznak el a tetteik következményén. A helyesírási szabályzat „A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, … a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.” Amíg helyesírás újabb átdolgozására és elfogadására nem kerül sor, addig mindenki számára a szabályzatban leírtak a mérvadók. Ezt el kell fogadtatnunk a szülőkkel, nagyszülőkkel, esetleg más szakos kollégáinkkal, még akkor is, ha ők még a 10. kiadás szerint tanultak az iskolában. Úgy gondolom, ennek a kézikönyvnek minden család könyvespolcán ott kellene lennie, hogy bármelyik családtag használhassa. Korábban lelkesen szorgalmaztam, hogy a 3. évfolyamos tankönyvcsomagnak legyen része a helyesírási szabályzat. Később azonban már csak a javasolt könyvek listáján szerepeltettem szülői értekezleteken. Örültem, ha sikerült meggyőznöm a szülőket a kiadvány beszerzésének és használatának fontosságáról.

60


6/13/12 10:28 AM


A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szükségünk van. 8. évfolyamon már nemcsak a szótár részt, hanem a tárgymutatót és a szabályzati részt is eszközként kell(ene) használni. Ismerniük kell(ene) azt is, hogyan használhatják a szótárt analógia alapján, ha egy konkrét szóalakot nem találnak meg benne.

A tollbamondások szövege T. 1. Gyorsan elteltek a vakáció napjai. Különböző helyeken nyaraltatok. Sokan családjukkal magyarországi nyaralóhelyeken vakációztatok. Mások külföldre utaztak. Károly bátyja elhagyta az útlevelét az egyiptomi útjuk során. Bizony nem volt egyszerű a hazajutás. Az idő múlásával a kellemetlen élmények is megszépülnek. Jó sztoriként lehet mesélni őket a barátoknak. T. 2. Tóthék nyáron tíz napot Balatonföldváron töltöttek. Szerencséjükre ragyogó időt fogtak ki. Egyszer a szántódi komppal áthajóztak a Tihanyi-félszigetre. Megnézték a tihanyi apátságot. Utána megebédeltek egy kis halászcsárdában. Nagyon ízlett nekik a balatoni halászlé és a túrós csusza. T. 3. Karinthy Frigyes már kiskorában naplót vezetett, ami kedves, humoros írásokat tartalmazott. Gyermekként vetette papírra az első fantasztikus regényét, aminek a címe Utazás a Merkúrra. Tizenöt évesen folytatásokban közölték a Nászutazás a Föld középpontjába című regényét. Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, mert újságíró lett. Csatlakozott a Nyugat íróihoz. Tanár úr kérem című novellafüzérét iskolai élményei alapján írta. Kitűnő humora azonnal magával ragadja az olvasót. Feltétlenül olvassátok el! T. 4. Tegyünk jeget egy edénybe, és kezdjük el melegíteni! Kevergessük az olvadó jeget, így a hőmérséklet egyenletesebb lesz. A jég hőmérséklete 0 oC-ig növekedik, de addig nem változik, ameddig az összes jég el nem olvad. Miért nem emelkedik az olvadó jég hőmérséklete? Az olvadás során a közölt hő a szilárd anyagok részecskéi között meglévő szoros kölcsönhatás felbontására szolgáló energiát biztosítja, ezért nem emelkedik a jég hőmérséklete. T. 5. A diákönkormányzati ülésen Enikő, az iskolarádió szerkesztője beszélt az új elképzeléseiről. Előzetesen felmérték a tanulók körében, miről hallanának szívesen. Voltak, akiket a sport érdekel. Mások az új filmekről, könyvekről és művészekről hallanának szívesen. Egy nyolcadikos lány azt javasolta, hogy lehessen hirdetni a rádióban. Mindenki egyetértett abban, hogy még többet kell tudósítaniuk az iskolai eseményekről. Végül megegyeztek az új műsortervben. T. 6. (Tk. 43. oldal) Biztosan neked is rosszulesik, ha nem figyel rád a társad, amikor hozzá beszélsz. Próbálod lekötni a figyelmét, jóllehet kevés sikerrel. Hiába ragaszkodsz csökönyösen, mint egy csacsi a témádhoz, hallgatód pillantása nem találkozik a tiéddel. Ez intő jel arra, hogy témát változtass. Ha ezt megteszed, partnered több érdeklődéssel fog hallgatni. Esetleg megegyezhettek abban, hogy miről beszélgessetek. T. 6. (Tk. 52. oldal) Az olyan krémest szeretem a legjobban, amilyet a nagymamám süt. Nagyi sokszor akkora tálcával készít nekem, hogy alig fér az asztalra. Ilyenkor érzem, nincs annyi krémes a világon, amenynyit ne bírnék megenni. Nagymamám ilyenkor kétségbeesetten néz rám. Mindig attól fél, hogy elrontom a gyomrom. Pedig a mondás úgy tartja, a fiatal gyomor mindent megemészt. T. 7. Öt költő öt szerelmi vallomása „Ha megszeretlek – írja József Attila Kopogtatás nélkül című versében –, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám.” Szabó Lőrinc így vall szerelmet: „Mindenütt ott vagy, ahol valaha / tudtalak, láttalak, szerettelek.” „Úgy is látlak, ha behunyom a szemem” – közli Petőfi Sándor szerelmével. 61


6/13/12 10:28 AM


„Rád gondoltam, s arra – sóhajt fel Tóth Árpád –, hogy / messze vagy, és jaj nekem.” „Az vagy nekem, mint testnek a kenyér” – szól Shakespeare egyik legszebb szerelmi vallomása. T. 8. Úgy megharagudtam a barátomra, hogy napokig nem szóltam hozzá. Miért nehezteltem meg rá? Megbeszéltük, hogy elmegyünk együtt színházba. Nem volt könnyű jegyet szereznem az előadásra. Akképpen öltöztem fel, ahogy Thália templomában illik megjelenni. A megbeszélt időpontban elmentem hozzá. Közölte velem, hogy nagyon fáradt, ezért nem jön el a színházba. Később derült ki, hogy egy tévésorozat miatt mondott nemet. Hát barát az ilyen? T. 9. Nem szeretek olyanokkal beszélgetni, akik durva, trágár kifejezéseket használnak. Többnyire a műveletlen, kevés szókincsű emberek beszédének sajátossága. Mintha a tudatlanságukért azzal állnának boszszút, hogy tovább rombolják az anyanyelvünket. A magyartanárom azzal vigasztalt, hogy mint minden rossznak, ennek is gátat lehet szabni. Kezdjem először a szűk környezetemben. Beszédemmel mutassak példát, és figyelmeztessem azokat, akik nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket használnak. T. 10. Egy gépjármű vezetése, üzemeltetése nem veszélytelen dolog. Képzeljük el, hogy egy jármű 110 km/ óra sebességgel halad. Aztán azért következik be a baleset, mert nincs megfelelő műszaki állapotban. Balesetveszély állhat fenn amiatt is, ha meghibásodik a világítás vagy az irányjelző. Ezeknek a berendezéseknek a hibátlan működését hatóságilag is ellenőrizni kell, hogy ne veszélyeztessék a forgalomban részt vevő többi járművet. T. 11. Hunyadi Mátyásnak a fekete sereg létrehozásával az volt a célja, hogy a korszerűtlen és nemesi bandériumok helyett csak tőle függő, ütőképes hadsereget hozzon létre. Erre azért volt szükség, hogy visszaverje a török támadásokat, és folytassa nyugati hódításait. Az ellenzék folyamatosan felrótta neki, hogy nem foglalkozik kellő módon a török veszéllyel, valamint nem megfelelő célra fordítja a hadiadót. Az idő Mátyást igazolta. A 15 000 fős hadsereget a nyugati harcokra tartotta készenlétben, ahonnan III. Frigyes támadásaitól kellett tartani. A kiépített végvári vonal pedig annak a bizonyítéka, hogy foglalkozott a török veszéllyel is. T. 12. Ha a fák, füvek vagy akár az erdei állatok szólni tudnának, látván az embert és viselt dolgait, azt mondanák szánakozva: Óh, te szerencsétlen, honnan tévelyedtél ide, és hogyan fogsz te itt élni? … Rajtunk pihensz, mondanák a füvek, de ki ne tépkedj bennünket a földből, mert neked fogunk hiányozni. Mi alánk menekülhetsz az eső meg a tűző nap elől, mondanák a fák, de ne akarj bennünket leigázni, mert akármilyen furcsa, idegen jövevény vagy, azt az oxigént szívod, amit mi növények kibocsátunk, azon a fehérjén élsz, amihez csak általunk juthatsz hozzá… (Ancsel Éva: Százkilencvennégy bekezdés az emberről, CLXXXIX.) T. 13. Az automata mosógépben való mosás könnyű dolog, ha betartjuk a megfelelő utasításokat. Rakjuk be a kiválogatott ruhaneműt a mosódobba, és gondosan zárjuk be a gép ajtaját! Tegyünk megfelelő mennyiségű mosóport a tárolóba, hogy szép tiszta legyen a ruha! Az öblítőről se feledkezzünk meg, másképp nem lesz illatos a ruhánk! Állítsuk be a programkapcsolóval a kívánt programot, és indítsuk el a gépet! A mosás végeztével már csak a teregetés marad hátra, de ebben nem áll rendelkezésünkre gép, ezért muszáj kétkezi munkával elvégeznünk. T. l4. Kata nagyon unatkozott dédinél, mert senki sem volt otthon. Egyszer csak gondolt egy nagyot, és kinyitotta a szúette ruhásszekrényt. A felső polcon észrevette dédnagymamája molyrágta kalapját, amelyet diákkorában viselt. Azonnal felpróbálta a nagy becsben tartott fejfedőt. Felvette a régi szövetruhát is. a muszlin zsebkendőt a ruha felső zsebébe dugta. Ekkor lépett be az ajtón az egész család. Valamennyien szájtátva nézték az ódivatú viseletben pompázó lányt.

62


6/13/12 10:28 AM


T. 15. Végre-valahára elérkezett a várva várt nap. A nyolcadikosok a tantermükben gyülekeznek. Mindenki kezében egy-egy gyönyörű virágcsokor. Az izgalom nőttön-nő. Hamarosan megszólal a csengő, ők pedig egytől egyig beállnak a sorba, és lassú léptekkel, énekszóval elindulnak az udvarra. Meghatottan búcsúznak az iskolájuktól, tanítójuktól, tanáraiktól, osztálytársaiktól. Évi és Csilla eddig sülve-főve együtt voltak, de már csak idei-óráig lehetnek együtt. Csilláék nyáron másik városba költöznek. Szemmel látható a búskomorságuk. Maholnap végleg búcsút kell mondaniuk egymásnak, bár megígérték, hogy az interneten tartják majd a kapcsolatot egymással. T. 17. Az egyik kedvenc könyvem a Meglepetések enciklopédiája, amelyet Szuhay-Havas Ervin írt. Ha elolvasod, biztosan te is érdekesnek fogod találni. Az emberek bizonyos téves információkat egy idő után igaznak vélnek, és így adják tovább. Például Julius Caesar sohasem kiáltotta, hogy te is fiam Brutus. IV. Henrik sem mondta: Párizs megér egy misét. II. Richárd sem olyan volt, mint amilyennek Shakespeare lefestette. Nem lehetett púpos torzszülött, inkább erős, fess fiatalember, bár velejéig gonosz. Mennyi tévhit!

A felmérések tollbamondásainak szövege Év eleji felmérés Az idegen nyelvekről nem mondhatunk le. Sőt arra kell törekednünk, hogy legalább egyet minden művelt magyar tökéletesen tudjon. De használjuk fel idegen nyelvtudásunkat arra, hogy vele magyar nyelvtudásunk nyerjen, ne veszítsen! Az idegen nyelvvel párhuzamosan tanuljuk újra a magyart. Vegyük számba minden zenei eltérését, s mennél jobban elsajátítjuk az idegen nyelv kiejtését, annál tudatosabbá tehetjük a magyart. Akkor nem rontjuk el vele a magyar nyelvtudásunkat, hanem megerősítjük. Régi igazság, hogy anyanyelvét is jobban tudja, aki még egy nyelven tud. (Kodály Zoltán)

Témazáró felmérés: A jelzői, az alanyi, az állítmányi és a tárgyi alárendelő összetett mondat Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű gondolatait is az ember fölcifrázva, bonyolultan adja elő. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak. A magyar nyelv természeténél fogva az egyszerűséget és a világosságot kívánja. … Ebből következik, hogy a jó magyar írás és beszéd tanítását voltaképpen a helyes gondolkodás tanításával kell kezdeni. Ki gondolkodik helyesen? Aki az igazat keresi. Az írás és beszéd módja mindenkit leleplez. Jól beszélni és írni magyarul, ez tehát igazából: jellemkérdés. (Illyés Gyula)

Félévi felmérés Sokan leledzenek abban a hitben, hogy jól tudnak magyarul, hiszen magyar az anyanyelvük. Aki annyira biztosan hiszi ezt, annak okvetlenül van még tennivalója. Aki többet tud, az látja legvilágosabban, hogy még többet kell tudnia. Figyeljük nagy költőink, íróink művészetét, de hallgassunk azoknak a szavára is, akik nyelvünknek helyes használatára, életének, szerkezetének megismerésére iparkodnak nevelni bennünket! Ők ugyancsak segítenek abban, hogy kellően értékeljük a nyelvet, nyelvünket. Ez a célja a magyar nyelv hetének is: a közfigyelemnek nyelvünk védelmére való irányítása. Hogy is mondja nagy íróművészünk, Kosztolányi Dezső? 63


6/13/12 10:28 AM


„A nyelv a tudósnak ereklye, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Vajon nem közös érdekünk-e, hogy az ereklye minél tisztább, hogy ez a hangszer minél zengőbb, hogy ez a fegyver minél fényesebb és élesebb legyen?” (Ferenczy Géza)

Témazáró felmérés: A szóalkotás A kötőjelnek nem az a rendeltetése, hogy vele álcázzuk az egybeírás és különírás szabályaiban való tájékozatlanságunkat. Nem követhetjük azoknak a példáját, akik – valahányszor nem tudják eldönteni: egybevagy különírjanak-e valamit – áthidaló megoldásként kötőjelhez folyamodnak. Tudod-e, hogyan kell írni a következő szavakat? Tedd próbára helyesírási képességedet! Őszibarack- és meggylé, dolgozatírás és -javítás, földrajztanár, művészettörténet-tanár, cserkészmozgalom, cserkészzászlóavatás, házifeladat-készítés, déligyümölcstermés, déligyümölcs-kereskedés, tanévzáró.

Év végi felmérés – Milyen nyelven hallgat? – Hallgat magyarul és svédül. Ezen a két mondaton bizony a legtöbben megütköznének, jóllehet a nyelvtudásnak a legmeggyőzőbb bizonyítéka éppen az, hogy az ember nemcsak beszél azon a nyelven, hanem azon is gondolkodik. Nem könnyű megállapítani, az idegen nyelven gondolkodik-e, aki rajta szól, de nem is lehetetlen: a szórend, a mondatfűzés stb. gyakran elárulja. Gondolkodni és hallgatni legtöbbünk csak anyanyelvén képes. Az a nyelv tehát, amelyen hallgatunk, amely csöndjeinket is betölti, az anyanyelvünk. Kosztolányi Stockholm című versében arról ír, hogy svéd nénikkel teázik: „Hallgatnak ők is, én is hallgatok, de csöndjeink nem érnek össze végül, mivelhogy én magyarul hallgatok, s ők svédül.” (Hernádi Sándor)

64


6/13/12 10:28 AM


Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyam A helyesírási hiba megnevezése

5. évfolyam 0

1

2

A mondatkezdő nagybetű

3

6. évfolyam 0

X

A mondatközi írásjel, a vessző használata a tagmondatok határán

X

X

Egyéb mondatközi írásjel (pontosvessző, kettőspont)

X

X

A párbeszéd lejegyzésekor előforduló központozási hibák

A toldalékok írása, mgh.-k a toldalékban (-ít, -ul, -ül, -ról, -ről stb.)

X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (-t, -tt, -b, -bb)

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD Zöngésség sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon

X

X

X

X

3 X

X

X

X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (szőjön típusúak és a higgy)

2

X

X

X X

1

X

X

A tőváltozatok írása (húszas – huszad típusúak)

0

X

X

X

A tőváltozatok írása (irat – írat, tol – toll típusúak)

3

X

X

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD A szótövek írása begyakorolt szavakon

2

X

X

X

1

X

X

A szótövek írása nem begyakorolt szavakon

0

8. évfolyam

X

X

Betűtévesztés, betűcsere

A képzés h. sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon

3 X

X

A zöngésség sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon

2

X

A mondatvégi írásjel összetett mondatok végén

Az idézés

1

7. évfolyam

X X

X X

X

65


6/13/12 10:28 AM


A helyesírási hiba megnevezése

5. évfolyam 0

1

A képzés h. sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon

2

3

6. évfolyam 0

X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás begyakorolt szavakon

2

X

A mássalhangzó-rövidülés

X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD begyakorolt szavakon

X

X X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

X

A történelmi személynevek begyakorolt esetben

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA A személynevek egyszerű esetei

X

X

X

X

3

X

X

X

2

X

X

X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD begyakorolt szavakon

1

X

X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD nem begyakorolt X szavakon

0

X

X X

3

X

X

A mássalhangzó-kiesés

8. évfolyam

X

X

X

Az összeolvadás nem begyakorolt szavakon

2

X

X

Az összeolvadás begyakorolt szavakon

1

X

X

Az írásban jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

0

X

X

Az írásban jelölt teljes hason. begyakorolt szavakon

3

X

X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

A történelmi személynevek nem begyakorolt esetben

1

7. évfolyam

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

66


6/13/12 10:28 AM



5. évfolyam 0

1

2

Az állatnevek

3

6. évfolyam 0

1

2

X

7. évfolyam 3

0

1

2

8. évfolyam 3

0

1

2

3

X

X

X

A földrajzi nevek (egyeleműek) és -i képzős alakjai

X

X

X

X

A kötőjeles földrajzi nevek (tanulmányok során előfordulók) és -i képzős alakjai

X

X

X

X

A kötőjeles földr. nevek (tanulmányok során nem előfordulók) és -i képzős alakjai

X

X

X

A különírt elemekből álló földrajzi nevek

X

X

Egyéb tulajdonnevek begyakorolt szavakon

X

X

Egyéb tulajdonnevek nem begyakorolt szavakon

X

Az elválasztás összetett szavak esetében

X

A számok helyesírása

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A keltezés és toldalékos formái

X

X

Az elválasztás szótagolás szerint

X

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS A szóismétlések írása (szókettőzés)

X

A szóismétlések írása (napról napra típusúak)

X

A szóismétlés írása (örökkön-örökké típusúak)

X

A mellérendelő szóösszetételek írása begyakorolt szavakon

X

X

X

A mellérendelő szóösszetételek írása nem begyakorolt szavakon

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

67


6/13/12 10:28 AM



5. évfolyam 0

1

2

3

6. évfolyam 0

1

2

7. évfolyam 3

0

Az ikerszók írása begyakorolt szavakon

X

X

X

Az ikerszók írása nem begyakorolt szavakon

X

X

X

Az alárendelő szókapcsolatok írása begyakorolt szavakon

X

X

X

Az alárendelő szóösszetételek írása nem begyakorolt szavakon

X

X

X

1

2

8. évfolyam 3

0

1

2

3 X

X

X

X

A szövegértő képesség fejlesztése A szövegértési képesség fejlesztésére külön tankönyvet írtam a 8. évfolyamos tanulók számára, amely egy sorozat tagja. A szövegértő képesség fejlesztése hatékonyságának fokozása érdekében elkészítettem a tankönyv interaktív változatát is, amely digitális táblán és projektorral egyaránt használható. Az interaktív tananyaggal nemcsak színesíthetjük tanítási óráinkat, hanem olyan mértékben tudjuk motiválni tanítványainkat, hogy a tanulási és képességfejlesztő folyamat aktív résztvevőivé válnak. A továbbiakban a nyelvtan tankönyvben található szövegértő képesség fejlesztését szolgáló feladatokra szeretném a kollégák szíves figyelmét felhívni.

A didaktikus szövegek értelmeztetése A tankönyv jellegéből adódóan sok didaktikus szöveget, azaz utasítást tartalmaz. Lehetőleg minden utasítást értelmeztessünk a tanulókkal, ugyanis ha a gyerekek nem értik az utasítást, értelemszerűen a feladatot sem tudják megoldani. Az elemzés menete a következő: 1. Mi az utasítás tárgya? 2. Mi a megoldandó probléma? 3. Mi a válaszadás módja? Konkrét példán: Tk. 73. oldal 12. feladat Kösd össze az idézetet a megfelelő ábrával! Az utasítás tárgya: az idézet összekapcsolása ábrával. A megoldandó probléma: elemezni kell az idézeteket, meg kell állapítani a szerkezetüket, értelmezni kell az ábrákat. A válaszadás módja: az idézet és a megfelelő ábra összekötése. A feladat értelmezését mindenképpen előzze meg az utasítás felolvasása. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne mindig a jól olvasó gyerekek olvassák fel! A hangos olvasás fejlesztése igazából a hibásan olvasó gyerek számára fontos. Ezért biztosítsuk a felolvasó számára a szöveg – bármilyen rövid is – áttekintését! Az algoritmus megegyezik a felkészülés a szöveg felolvasására folyamat metodikájával. 1. A szöveg néma olvasása. 2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mássalhangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek stb.) aláhúzása. 3. Egyéni, hangos olvasás. 4. A hangos olvasás értékelése, javíttatása.

68


6/13/12 10:28 AM


Az indukciós szövegek A nyelvtankönyvben nagyon sok indukciós szöveggel találkoznak a gyerekek, amelyek vagy az új ismeret elsajátításához szolgáltatnak nyelvi bázist, vagy a feladat megoldásához biztosítanak alapot, ugyanakkor olvashatnak metanyelvi szövegeket is. A könyv tartalmaz ismeretterjesztő szövegeket, főleg A testbeszéd című fejezetben, sőt dokumentumszövegeket is. A tankönyv átdolgozásakor külön figyelmet fordítottam arra, hogy a szövegekhez olyan feladatok kerüljenek, amelyek a szövegek megértését segítik, illetve fejlesztik. Meggyőződésem, hogy elvont nyelvtani fogalmak megtanítására csak olyan szövegek alkalmasak, amelyeket értenek a tanulók. A következőkben az ismeretterjesztő (magyarázó-értelmező) szövegek algoritmusát olvashatják a kedves kollégák. Bár minden szöveg esetében nem tudunk a tanítási órán lépésről lépésre végigmenni az algoritmuson, de szorgalmazzuk azt, hogy a tanulók önálló tanuláskor alkalmazzák az egyes lépéseket. 1. A szöveg előzetes áttekintése Cím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírások Feltételezések megfogalmazása: a szöveg várható tartalmáról az új információról 2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással 3. A szöveg témájának a megnevezése 4. Ismeretlen kifejezések magyarázata a) Szövegösszefüggésből b) Tanulói magyarázat c) Tanári magyarázat (szemléltetés) d) Szótár, lexikon felhasználásával 5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása a) Adatkeresés ______________, b) Lényegkiemelés – Bekezdések sorszámozása – Melyik bekezdésben olvastál …………-ról? – Kiegészítéses feladatok – Tételmondatok aláhúzása – Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkal c) Felosztások, rendszerezések – Táblázatok kiegészítése – Táblázatok alkotása d) Ábrák értelmezése – Grafikonok – Diagramok 6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy hangos olvasással 7. Vázlatírás – tételmondatok alapján A bekezdések témáinak megnevezése

69


6/13/12 10:28 AM


8. Jegyzetelés A szöveg tartalmának tömör megfogalmazása Ok-okozati összefüggések feltárása LEJEGYZÉS: a) Vázlatpont b) Adatok (rövidítések használata) c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata: ♦ > = ) d) Táblázatok alkalmazása Lássuk mindezt egy konkrét szövegen! (A világot jelentő kerekek Tk. 91. oldal 3. feladat) A szöveggel való ismerkedéskor feltétlenül fektessünk hangsúlyt a cím értelmezésére! A gyerekeknél gyakran tapasztaljuk, hogy tudomást sem vesznek a szövegek címéről. Ez azonban nehezíti számukra a szöveg globális megértését. Nem tudnak előfeltevéseket megfogalmazni az elolvasandó szöveg tartalmára vonatkozóan, illetőleg nem keresnek kapcsolatot a szöveg illusztrációival, márpedig ezek a lépések fontosak a szövegre való ráhangolódás, az érdeklődés felkeltése miatt. Az adott szöveg címének vizsgálata során kitérhetünk arra, hogy ismerik-e a fotókon látható sporteszközöket, kiprobálták-e már a hozzájuk tarozó sportágakat. A szöveget – rövidsége miatt is – érdemes némán elolvastatni a tanulókkal. Olvasás közben feltétlenül számoztassuk be a bekezdéseket [a) feladat]! Erre azért van szükség, hogy a későbbiekben tudjanak tájékozódni a szövegben, azaz a feladatok megoldása közben ne kezdjék el mindig elejétől végigolvasni a szöveget, hanem csak arra a bekezdésre koncentráljanak, ahol megtalálják a kérdésre a választ. A szöveg elolvasása után fontos az előfeltevések összevetése az olvasottakkal. Tisztázzuk azt is, hogy a fotók hányadik bekezdésekhez kapcsolódnak, mit illusztrálnak [b) feladat]! Ezt követően a tanulók húzzák alá a tételmondatokat [c) feladat], majd feltétlenül fogalmaztassuk meg a vázlatpontokat [d) feladat]! A tankönyv e) részfeladatában kérdésekre kell válaszolniuk a tanulóknak. Először beszéljük meg, vagy önállóan adjanak támpontot, melyik kérdésre melyik bekezdésben találjuk meg a választ! A második kérdés arra példa, hogy a témája a 2. bekezdéshez kapcsolódik, de a választ a tanulók a tapasztalataik, illetve a fantáziájuk alapján adhatják meg. Melyek lehetnek azok az utcai akadályok, amelyeken lehet gördeszkával trükközni? Például: járdaszegély, lépcső, babakocsi feljáró stb. Szeretném megnyugtatni a kedves kollégákat, hogy a szöveg ilyetén feldolgozása kevesebb időt vesz igénybe, mint amennyi időbe tellett a leírása, főleg abban az esetben, ha csoport- vagy páros munkában dolgoztatjuk fel. Az indukciós szövegek esetében természetesen nincs szükség ilyen részletes elemzésre, de a szöveg megértésére ebben az esetben is gondot kell fordítanunk. Lássunk erre is egy példát! Tk. 60. oldal 1. feladat A következő szöveg valamennyi mondata tárgyi alárendelő összetett mondat. Bizonyítsd be, hogy igaz az állítás! Tudod-e, hogy honnan ered a komputer szó? A latin computare szó azt jelenti, összevágni, rovásfára felírni. Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára azt írja, hogy a magyar megfelelője elektronikus számítógép. Tanácsoljuk neked, te is inkább ezt a kifejezést használd. A mondatelemzés előtt meg kell bizonyosodnunk, hogy értik-e a tanulók a szöveget. A szövegre vonatkozó kérdésekkel a feladat megoldását is előkészítjük. Pl.: Mit jelent a komputer szó? Mit ír erről a szóról az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára? Mit tanácsolnak neked (nektek)?

70


6/13/12 10:28 AM


A kommunikációs képesség fejlesztése A kommunikációs képességek fejlesztése szorosan összefügg az anyanyelvi ismeretek tanításával és tanulásával, valamint a tanulók iskolán kívüli tapasztalatainak felhasználásával. A tankönyvben sok olyan feladat található, amelyek középpontjában a szóbeli és/vagy az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése áll. A kommunikációs képességek fejlesztésének módszertanáról bővebben a Szövegértés–szövegalkotás tanári kézikönyv 8. évfolyam című tanári segédletben írok.

Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése Nagyon fontosnak tartom, hogy a szóbeli szövegalkotás előtt kellő időt biztosítsunk a tanulók számára, hogy összeszedhessék gondolataikat. A beszélgetés viszont már folyhat spontán módon. A vitát, illetve az abban való részvételt már elő kell készítenünk, és hagynunk kell időt az érvek és ellenérvek összegyűjtésére is. Tk. 24. oldal 12. feladat Vitatkozzatok arról, mennyiben felelős a média a fiatalkorúak egyre erőszakosabb megnyilvánulásáért! Tk. 61. oldal 3. feladat a) Ha láttad a filmet (Szabadság, Szerelem), egyetértesz-e a kritikával? Indokold meg a válaszodat! Ha nem láttad a filmet, megnéznéd-e az olvasott kritika alapján? Érvelj az álláspontod mellett!

Írásbeli kifejezőképesség fejlesztése Ahhoz, hogy a tanuló szívesen alkosson írásbeli szöveget, olyan témát kell választanunk, amelyik érdekli őt, és van mondanivalója róla. A kifejezőképesség fejlesztésének egyik alapja, hogy a tanulónak megfelelő szókincse legyen, ezért folyamatosan kell bővítenünk a szókincsét, és igényes nyelvhasználatra kell nevelnünk. Tk. 23. oldal 8. feladat Nézd meg a következő rajzot! Alkoss róla egy olyan rövid szöveget egy diákújság számára, amely a média hatásáról szól!

Az ilyen jellegű feladatok esetében hívjuk fel a tanítványaink figyelmét a terjedelmi korlátokra is! Ne írjanak többet, mint amennyi sort biztosít számukra a tankönyv. Ezek figyelembevétele kamatostul megtérül a felvételik, országos mérések írásakor és a versenyeken való részvételkor. Ahogy a bevezetőben írtam, csak néhány példán igyekeztem bemutatni a nyelvtan tankönyv feladatainak képességfejlesztő lehetőségeit. Természetesen a kollégák bővíthetik, kiegészíthetik őket. De ügyelnünk kell arra, hogy lehetőleg annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit képesek vagyunk ellenőrizni és értékelni!

71


6/13/12 10:28 AM


A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN A nyelvművelés szavunk bonyolult, igen szerteágazó fogalmat takar. A Magyar értelmező kéziszótár így határozza meg a jelentését: Az anyanyelvi műveltség terjesztése a nyelvhelyesség elveinek a nyelvhasználatban való érvényesítése végett. A tankönyv írása közben minden alkalommal kitértem az adott témához kapcsolódó nyelvhelyességi problémára. Még abban az esetben is, ha a korábbi évek alatt már találkoztak velük a tanulók. Úgy gondolom, a hétköznapi nyelvhasználatban a helyes köznyelvi formától eltérőn, hibásan használt szóalakokkal nem elég csak egyszer foglalkoznunk, sajnos legtöbb esetben nem elég csak egyszer javítanunk, illetve javíttatnunk. Egyre jobban elharapóznak bizonyos nyelvhasználati hibák. Ezt a negatív folyamatot sajnos a média nemhogy megfordítaná, hanem inkább felgyorsítja. Több médiaszereplő, főleg a gomba módra szaporodó „sztárok” beszélnek súlyos nyelvhelyességi hibákkal. Sokan „nákoznak”, még többen „szukszüköznek”. Szép számmal akadnak olyanok is, akik fittyet hánynak az egyeztetési szabályokra, mondataikból ok nélkül száműzik az alanyt, a -ba, -be pedig szinte teljesen kiszorítja a -ban, -ben-t. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy egyes „sztárcsináló” tévéműsorok épp a negatív hatásokat erősítik, s olyan emberekből gyártanak sztárokat, akik a nyelvi igényességet még hírből sem ismerik. Természetesen vannak olyan médiaszereplők is, akik tiszta magyarsággal, helyesen képesek kommunikálni. A nyelv züllése elleni küzdelemben ők lehetnek a segítőtársaink. Általában negatív példán vetettem észre a tanulókkal a helyes köznyelvi formától eltérőn, hibásan használt szóalakokat. Tudom, a kollégák között akadnak olyanok, akik azt vallják, hogy a gyerekek elé csak minden szempontból hibátlan nyelvi produktum kerülhet, mert anyanyelvi képességeik csak így fejleszthetők maradéktalanul. Úgy vélem, ez alól a nyelvhelyesség területe teljes mértékben kivétel. Csak a hibásan használt nyelvi forma elemzése, a hiba okának feltárása vezethet a probléma kiküszöböléséhez. Ezek után a tanulók vagy önállóan, az eddigi nyelvi ismereteik alapján, vagy a JÓ, HA TUDOD!-ban leírtak segítségével sajátíthatják el a helyes köznyelvi formának megfelelő szóalakokat, kifejezéseket. A tankönyvben a következő helyes köznyelvi szóhasználattól eltérő nyelvhasználatra hívtam fel a figyelmet: Az idegen szavak felesleges használata (7/8.) A sajtó nyelvében egyre többször használnak az alkotók még abban az esetben is idegen szavakat, amikor azoknak magyar megfelelőjük is van. Egyesek „műveltségük” fitogtatásául szánják, nem törődve azzal, hogy a címzettek csak az Idegen szavak és kifejezések szótárának segítségével értik meg a mondanivalójukat. A testületből így lesz grémium, a támadásból attak, s folytathatnám a végeláthatatlan sort. 1. grémium; 2. pacifista; 3. juice [dzsúz]; 4. eklatáns; 5. kompetens; 6. interpretál; 7. attak a) támadás; b) meggyőző; c) illetékes; d) békebarát; e) értelmez; f) gyümölcslé; g) testület 1. g)

2.d)

3. f)

4. b)

5. c)

6. e)

7. a)

A hasonló alakú szavak helyes használata (8/12.) Minden évfolyamon találkoztak kiegészítéses feladattal a tanulók, amelyekbe a mondat jelentésének megfelelően kellett beírniuk a hasonló alakú szavak közül a megfelelőt. A feladat megoldása: Gondatlanul szerelték be a gázkazánt, veszélyezteti a lakók életét. Nyaralás közben gondtalanul teltek a napjaink. Számomra is kényelmetlen, hogy mindig figyelmeztetnem kell téged a pontosságra. Kénytelen vagyok elfogadni az érvelésedet. Kriszta dobogó szívvel lépte át a kivilágított helyiség küszöbét. A szomszédos helység lakói közül is sokan részt vettek a rendezvényen.

72


6/13/12 10:28 AM


Többféle, a köznyelvi szóhasználattól eltérő kifejezés javítása (14/5.) Az első mondatban a -nál határozórag helytelen használatát kell javítani a tanulóknak. A második mondatban azt kell felismerniük, hogy nemcsak a sok, hanem a sokféle szó után is egyes számot használunk. A 3. mondat helyes. Ha a tanulók pontosan értelmezik az utasítást, nem írnak semmit a harmadik vonalra. Ilyen „beugratós” feladatokkal versenyeken és felvételiken is találkozhatnak. A negyedik mondat a hol? és hová? kérdésre válaszoló határozóragok megfelelő alkalmazását kívánja. A feladat megoldásánál senki sem hibázott. A feladat megoldásakor senki sem hibázott. Sokféle friss gyümölcsöket lehet kapni a piacon. Sokféle friss gyümölcsöt lehet kapni a piacon. Tavaly nyáron egy baráti családdal Hegykőn nyaraltunk. Ez a mondat hibátlan, tehát nem kell javítani a vonal ellenére sem. A Gergő az egyik legjobb tanuló az osztályba. A Gergő az egyik legjobb tanuló az osztályban. Az és kötőszó használata (35/4.) Kerülnünk kell a többszörösen összetett kapcsolatos mondatokban az és kötőszó halmozását. Ezt legegyszerűbben az és kötőszók elhagyásával érhetjük el. Elsétáltunk a barátommal a közeli parkba, (és) beszélgettünk az új angoltanárunkról, (és) közben néztük a focizókat, és mi is beálltunk közéjük játszani. Feltétlenül szólnom kell egy nyelvhelyességi babonáról is az és kötőszó kapcsán, amely így hangzik: és-sel, hát-tal nem kezdünk mondatot. Pedig vannak olyan beszédhelyzetek, amikor kommunikációs és nyelvhelyességi szempontból helyesek. Pl.: Hát te mit csinálsz? Én megcsináltam a házi feladatot. És te? Tehát a feladatban is kommunikációs és nyelvi szempontból is helyes a következő mondat: És te hogy kerülsz ide, kit keresel? Az utolsó két mondatban az és helyett inkább a pedig szót ajánlom. A nyelvművelő kéziszótár így fogalmaz: „A tagadó, tiltó utótagú szerkezetekben magyarosabb a nem pedig, mint az és ne(m). Most megyek hozzád, nem pedig holnap.”

De vagy viszont (35/6.) Más a helyzet a de és a viszont kötőszókkal. Vagy az egyiket, vagy a másikat használjuk egy ellentétes mellérendelő összetett mondatban. Pl.: Elmentünk a barátnőmmel moziba, de a film elejéről lemaradtunk, vagy Elmentünk a barátnőmmel moziba, viszont a film elejéről lemaradtunk. A feladat megoldása: Meghívtak bennünket a rokonok ebédre, de mi elkéstünk. A nagyiékat is vártuk, azonban ők nem tudtak jönni. A második mondatban is választania kell a tanulónak. Vagy az és kötőszó mellett, vagy a pedig mellett dönthet. A vonatkozó névmások (58/7., 59/2.) A beszélők gyakran használják helytelenül a vonatkozó névmásokat, főleg az ami szorítja ki az amely névmást. Néhány alapszabály: – ha a főmondatban főnévvel megnevezett tárgyra vagy elvont fogalomra vonatkozik, akkor az amely használandó. Pl.: itt van a könyv, amelyet kértél; a szerelem, amely eddig éltette, a fiú cselekedete miatt egy pillanat alatt megszűnt.

73


6/13/12 10:28 AM


– ha a főmondatban főnévvel meg nem nevezett dologra vonatkozik, az ami vonatkozó névmást kell használnunk. Pl.: ez az, amire régóta vágyom. – ha több említett dolog közül egyet kiemelünk, az amelyik vonatkozik rá. Pl.: ahhoz a tanárhoz fordulj segítségért, amelyik már ismeri a problémádat. az aki csak személyre vonatkozhat. Pl.: nekem is az a kedvenc színészem, aki neked. Az 58/7. feladatban Koltói Ádám Akinek nem inge… című írásának részletéből is sok hasznos tudnivalót sajátíthatnak el a tanulók. Az a) feladatban a vonatkozó névmásokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi tudnivalókat gyűjthetik ki, majd a b) feladatban alkalmazhatják is az ismereteiket. Abba vagy abban? (76/1.) Ugyanaz a probléma, mint a -ban, -ben , -ba, -be határozóragok használata esetében. Élőszóban pongyolaság, írásban hiba a hol? kérdésre -ba, -be ragot használnunk. Ennél is súlyosabb hiba az, ha a hová? kérdésre -ban, -ben ragos szóval felelünk. A tankönyvi feladat helyes megoldása tehát: Abban az iskolában tanulok most is, ahová elsős korom óta járok. Abba az iskolába járok, ahol elsős korom óta tanulok.

74


6/13/12 10:28 AM


NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A MUNKÁLTATÓ TANKÖNYVBEN Gyakran éri mai iskolarendszerünket az a vád, hogy megbomlott az egyensúly az oktatás és a nevelés között. A gyerekeket oktatjuk, de nem neveljük. Sokan a pedagógusok közül azzal védekeznek, hogy már nem jut rá idő: rengeteg a tanítandó ismeretanyag, egyre több a tanítóra, tanárra váró feladat a képességfejlesztés területén. Úgy gondolom, a nevelés nem időfüggő. A szülő sem úgy neveli a gyerekét – már amelyik neveli –, hogy leülteti, s azt mondja: most nevelek rajtad egy kicsit. Minden vérbeli pedagógus kihasználja a spontán nevelési helyzeteket, ugyanakkor igyekeztem a feladatok összeállításakor azt is figyelembe venni, hogy milyen nevelési cél valósítható meg a segítségükkel. A kommunikációs fejezet, ugyanúgy mint a korábbi évfolyamokon, a nevelési lehetőségek tárháza. A barátság és a szerelem tinédzserkorú tanítványaink érzelmi életében kezdi elfoglalni az őket megillető helyet. Talán ezért vált ki belőlük dacot, olykor agresszivitást, ha a felnőttektől azt hallják, hogy fiatal vagy te még hozzá, mármint a szerelemhez, vagy ez a fiú (lány) nem való a barátodnak. A barátságról és szerelemről szóló szövegek megírásakor törekedtem arra, hogy ne papolásnak, egy felnőtt ember okoskodásának vegyék a tanulók az olvasottakat. Néhány olyan buktatóra hívtam fel a figyelmüket, amelyek barátságokat, szerelmeket tehetnek tönkre. A feladatokhoz készült fotók nem csak illusztrációk, hanem szerves részei az egyes feladatoknak. Mások viselkedését mindig könnyebb elemezni. De hiszem, hogy aki más szemében észreveszi a szálkát, az előbb-utóbb a saját szemében legalább a gerendát felfedezi. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül emelek ki nevelési szempontból néhány feladatot. Ezzel elsősorban a pályakezdő, még kellő gyakorlattal nem rendelkező kollégáimnak szeretnék segítséget nyújtani.

A barátság (13/3.) A beteg barát meglátogatása általában természetesnek tűnik tanítványaink számára. A barátság egyik fokmérője, ha féltett kincseinket (Bence esetében az autogramgyűjtemény) is megmutatjuk barátunknak. Innen már csak egy lépés a titkok megosztása. A titkok elárulása viszont örökre megpecsételheti egy barátság sorsát. Nem árt beszélgetni erről a gyerekekkel, hiszen a jól értesültségével hivalkodni vágyó ember a legjobb barátját veszítheti el, ha kiadja a titkát. (17/2.) A szövegben szereplő közmondás, amelyről beszélgethetnek a tanulók így szól: „Barátot szerencse hoz, szükség próbál.” A barátról, a barátságról sok közmondásunk szól. Érdemes egyet-kettőt megismertetni a tanítványainkkal, és lényeges az értelmezésük is. Pl.: barátod vize édesebb az ellenség mézénél = többet ér a barátod dorgálása, mint az ellenséged hízelgése. Jó barát drágább az aranynál = a jó barát a legnagyobb kincs. Egy jó barát a szomorúságban felér százzal a vigasságban = többet ér egy olyan barát, aki a bajban kitart mellettünk, mint az olyan barátok tömege, akik csak érdekből barátkoznak velünk. Nagy divat télen-nyáron a sötétített szemüveg hordása. Erre vonatkozik a 3. feladat kérdése. A beszélgetés közben viselt szemüveg elrejti a partner szemét, ez roppant zavaró lehet a szemkontaktus tartásában. Úgy érzi ilyenkor az ember, mintha lesből figyelnék, illetve takargatnivalója lenne a másiknak vele szemben. A szerelem (18–21. oldal) A témával kapcsolatos szövegek, a hozzájuk tartozó illusztrációk és feladatok önmagukért beszélnek. Látszólag szövegértő képesség fejlesztése áll a középpontban, de a feladatok alkalmat teremtenek a közös megbeszélésre, véleménynyilvánításra, önértékelésre, önismeret-fejlesztésre, a szociális kompetenciák fejlesztésére. Az illusztrációknak minden esetben fontos funkciójuk van. A rajzokon szereplő fiatalokat könnyebb megszemélyesíteni, mintha saját magukról, viselkedésbeli hiányaikról, esetleges zavaraikról nyilatkoznának. Több kolléga beszámolt arról, hogy ezeket a témákat – udvarlási gesztusok, flörtölés, a közeledés elfogadása, elutasítása – osztályfőnöki órán is elővették, a gyerekek külön kérésére.

75


6/13/12 10:28 AM


A tömegkommunikáció (22–24. oldal) Lassan három évtizede annak, hogy a tanítói, majd a tanári pályát választottam hivatásomul. Az elmúlt évek alatt hatalmas, szinte robbanásszerű fejlődés zajlott, és zajlik napjainkban is a technika, az elektronika és a média világában. Tanítványainkat olyan információáradat veszi körül szinte minden pillanatban, hogy nagyon nehéz számukra eligazodni közöttük. Ezért kell megtanítani őket arra, hogy hogyan szelektáljanak a rengeteg információ között, hogy ne higgyenek el mindent feltétel nélkül, ami kering a világhálón, azaz el tudják választani a búzát az ocsútól. A 23. oldal 8. feladatának illusztrációján lévő fiatalban talán jó néhányan magukra ismernek. Sok érdekeset megtudhatunk a gondolkodásukról, a tömegkommunikációhoz való viszonyukról, ha elolvassuk rövid írásaikat. Érdemes egy kis időt szentelni, akár osztályfőnöki órán is, az erről a témáról való beszélgetésre. Egészséges életmódra nevelés (29/1.) Az indukciós szöveg a C-vitaminról szól, amely egy biológiakönyvből származik, tehát ismert (lehet) a tanulók számára. Az a), b), c) és d) feladat megoldása közben megerősíthetjük nemcsak a biológiaórán szerzett ismereteket, de beszélgethetünk a helyes táplálkozásról, a fejlődésben lévő fiatal helyes étrendjéről is. (32/1.) Országos felmérés eredménye a megdöbbentő valóság: gyermekeink egy jelentős része túlsúlyos a helytelen táplálkozás következményeként. A mikrohullámú sütő használatával kapcsolatos szöveg így kezdődik: Kevés zsiradék és kis mennyiségű fűszer felhasználásával is ízletes ételeket készíthetünk mikrohullámú (mikro-)sütőben. E mondat kapcsán beszélgethetünk arról, miért fontos, hogy kevés zsiradékkal (lehetőleg növényi eredetű olajokkal) és kis mennyiségű fűszer felhasználásával készült ételeket fogyasszunk. Drogmegelőzés (66/8.) Sokat olvasunk, hallunk a kábítószer káros hatásairól, azokról a fiatalokról, akik rabjaivá váltak. Bennünk, felnőttekben mégis él a hiú remény, hogy ez a mi gyerekeinkkel, tanítványainkkal nem eshet meg. Pedig rájuk ugyanúgy leselkednek a drogdílerek. Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényének részlete jó alkalmat ad arra, hogy beszélgessünk erről a témáról. Szívem szerint minden nyolcadikossal megnézetném a Leonardo di Caprio főszereplésével készült Egy kosaras naplójából című filmet. Művészi ábrázolása – bár a film nem szűkölködik a naturalista ábrázolásmód képi eszközeivel sem – annak a folyamatnak, amelyben egy nagyreményű kosaras ifjú a sportteljesítményét fokozó szerektől eljutott a kábítószerig, s a drogfüggő állapottól a kábítószermentes életig. Az elvonási tünetek borzalmait látva a gyerekek talán meg sem próbálják a kezdeti „repülési” szakaszt. Az európai azonosságtudat (49/1., 2., 79/1.) Tanítványaink számára már lassan történelem, hogy 2004. május 1-jén Magyarország kilenc másik országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A fővárosok alapján kell megnevezni az egyes országokat. Ezekről az államokról a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 8. évfolyam című tankönyvem 32. oldalán olvashatók rövid ismertetők. Természetesen a fővárosok neve is megtalálható. Érdemes beszélgetni arról, miért jó egy országnak és a lakóinak, ha egy nagyobb közösséghez tartoznak. Tudom, hogy elég kényes téma, hiszen otthon elég eltérő véleményekkel találkozhatnak a gyerekek, de nem az a megoldás, hogy akkor inkább nem beszélünk a témáról. A másik feladatban szereplő indukciós szöveg az Európa Tanácsról szól. Az Európa Tanácsról több hír is szól a médiában. Nem árt, ha tudja a gyerek, mi is ez az intézmény. Igaz, hogy történelemórán is hallhatott már róla, de ez is az ismeretek elmélyítésének egy módja. Az anyanyelv szeretete, ápolása A könyvben több indukciós szöveg témája az anyanyelv, a magyar nyelv. Ezek közül kettőt szeretnék kiemelni. A 71. oldal 4. feladatában Krúdy Gyula vall a magyar nyelvről, amit egy mesebeli árva gyerekhez hasonlít, akiből királyfi lett. A 90. oldal 2. feladatában Illés Béla A szép szó című írásából idézek: 76


6/13/12 10:28 AM


Kétségek gyötörnek szép nyelvünk jövőjét illetően, és azt hiszem, nem is ok nélkül. Elburjánzott a pongyolaság, a stílustalanság, nagyon kevesen törekszenek a választékos kifejezések használatára, nem beszélve a durva beszédről, az útszéli hangról, amelyet felkaptak a fiatalok abban a hiszemben, hogy ezt használva modernek, maiak, s talán még erőtől duzzadóbbak. Tűrhetetlen, tarthatatlan ez a hullám, s bízom benne, hogy eljő az a kor, amely nem a trágárságával lesz modern, hanem a gondolkodásával. A helyes magyar beszéd, a szép szó olyan kincs, amelyre mindannyiunknak vigyázni kell, akár a szemünk fényére, ez az anyanyelvünk ugyanis. Nyesegetni kell, tisztogatni, fejleszteni, szépíteni, ékíteni, még hajlékonyabbá, kifejezőbbé tenni, nem pedig bemocskolni. A nyelv a lélek tükre. Hogy ki milyen lelkületű ember, azt beszéde is elárulja. Aki durva beszédű, az nem lehet véletlenül sem megértő, a szépségek iránt fogékony ember, az a gondolkodásában is durva, darabos, a humánus dolgok iránt is érzéketlen, magának való, pöffeszkedő, felvágó és hatalomra törő. A tudományos megfigyelések legalábbis ezt bizonyítják… Az író megfogalmazta, milyen egy durva beszédű ember. Ezzel szemben fogalmaztassuk meg a tanulókkal, milyen egy szépen, helyesen beszélő ember. Reméljük, ők is ilyenek (lesznek). Olvasóvá nevelés (96. oldal indukciós szövege) A szövegbeli Annamária rendszeresen jár az iskolai könyvtárba. Sajnos ez egyre kevesebb tanulóról mondható el, pedig igyekszünk diákjainkat erre ösztönözni pl. kutatómunkával. Aki teheti, leül a számítógéphez, és az interneten keresgél. Természetesen ez is dicséretes dolog, hiszen a lényeg az, hogy kutasson, olvasson, tegye magát képessé – a mi segítségünkkel – az önálló ismeretszerzésre. Az egyik aggályom az, hogy az internetes keresőportálokon sajnos nem minden információ, adat állja ki az igazság próbáját. A tanulók viszont minden elfogadnak, gyakran biztattam őket arra, nem árt, ha egy lexikon, szótár alapján végzik el az ellenőrzést. A másik aggályom – pozitív gondolkodásom ellenére – az, hogy rövid időn belül fog minden általános iskola, család számítógéppel rendelkezni. Addig viszont marad a jó öreg könyvtár. Viselkedés koncerten (105/10.) Egyre több 13-14 éves diákkal lehet találkozni rockkoncerteken. Hogy ott vannak, az a szülő felelőssége. Hogy nem értek egyet azzal, miszerint késő éjszaka tizenévesek tombolnak a nézőtéren, az az én bajom. De a saját lelkiismeretem megnyugtatására mindig beszélgettem hasonló tankönyvi feladatok kipróbálása közben arról is a tanítványaimmal, ha már elmehetnek ilyen koncertekre, hogyan kell(ene) viselkedniük, mire vigyázzanak. A másság elfogadása (106/15.) A riport témája a világtalanok világa. A riporter a vakok intézetébe látogatott el, ahol nyolcadikos diákoktól érdeklődött az iránt, hogyan képzelik a jövőjüket. A feladatok megoldása közben alkalom nyílik arra, hogy beszélgessünk a gyerekekkel fogyatékos társaik életéről, kilátásaikról, hiszen sok iskolában az integráció kiterjed a fogyatékos gyerekekre is: siketekre, vakokra, mozgássérültekre. Hiszem és tapasztaltam is, hogy a gyerekek mennyire toleránsak és segítőkészek tudnak lenni az ilyen társuk iránt. Ezt mindenképpen erősíteni kell bennük. A másság elfogadása – véleményem szerint – alapvető szociális magatartásforma.

77


6/13/12 10:28 AM


TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ 8. ÉVFOLYAM A következő oldalakon olyan tanmenetjavaslat áll a 8. évfolyamon tanító kollégák rendelkezésére, amely a szakrendszerű nyelvtanórák tananyagát tartalmazza heti 1,5 tanítási órára. Ez a gyakorlatban úgy valósítható meg a legeredményesebben, hogy az egyik héten 2, a másik héten 1 nyelvtanórát iktatunk az órarendbe. A közölt tanmenetjavaslattól bármikor el lehet térni, hiszen a pedagógusnak mindig alkalmazkodnia kell tanítványai képességeihez, változhat a haladási ütemük, esetleg az iskola működési rendje. Az Apáczai Kiadó honlapjáról (www.apaczai.hu), valamint a saját honlapomról (www.szeplakierzsebet. hu) heti két tanítási órára készült tanmenet is letölthető. A tanmenetjavaslat a KHF–3019-2/2008. számon jóváhagyott, az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve alapján készült, melynek akkreditációja 2008. június 30-án történt meg, amelynek óratükrében 8. évfolyamon heti 1,5 nyelvtanóra szerepel. A tanmenetjavaslatot a következő hivatalos tankönyvek felhasználásával állítottam össze: Nyelvtan és helyesírás tankönyv, Szövegértést fejlesztő gyakorlatok, Fogalmazási feladatgyűjtemény. A tanmenetjavaslat tartalmazza az anyanyelvismeret, a helyesejtés, a helyesírás, a nyelvhelyesség, a kommunikáció, valamint a szövegértés és szövegalkotás tananyagát. A Javasolt taneszközök rovatban a tanórához tartozó tankönyvek oldalszámait is feltüntettem. Természetesen szükséges válogatni az ott található feladatok között, hiszen nem lehet valamennyit egy tanórán feldolgozni. A témazáró felmérések egy átlagos képességű osztályban általában 20-25 perc alatt megírhatók. A többi idő alatt képességfejlesztést ajánlok. Az év eleji, félévi és év végi felméréseket szövegértésből és nyelvtanból is lehetőleg egy tanítási órán írattassuk meg. A kompetenciamérések alkalmával és a középiskolai felvételikkor sem áll több idő a tanulók rendelkezésére. A tollbamondásokat esetleg a következő tanítási órák elején diktálhatjuk le. A helyesírás folyamatos gyakorlását a tanulók hiányosságai, típushibái ismeretében olyan órákon is javaslom, amikor nem szerepel konkrét feladatként a tananyagbeosztásban. A házi feladatok lehetőséget nyújtanak a differenciálásra, illetve biztosítják a folyamatos gyakorlás lehetőségét, segítik a középiskolai felvételire való felkészülést. A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv szövegeihez tartozó feladatsorok megoldásai a Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 7. évfolyam című kézikönyvben találhatók. A tanmenetjavaslatban előforduló rövidítések: E. f. = Előzetes feladat Ffgy. = Fogalmazási feladatgyűjtemény Ny. = Nyelvtan és helyesírás tankönyv Kk. = Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 8. évfolyam Sz.f.gy. = Szövegértést fejlesztő gyakorlatok T. = A tollbamondások szövege, amelyek a kézikönyvben találhatók

78


6/13/12 10:28 AM


Óra

1.

2.

3.

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységKompetenciák, formák, módszertani (készségek, képességek) javaslatok

Ismerkedés a Előszó elolvasása és taneszközök- értelmezése. kel A rövidítések jegyzékének áttanulmányozása, értelmezése. ISMÉTLÉS Helyesejtési gyakorlatok. Ny. 15/1. Az 5–7. évfolyamon Hangzó anyanyelvünk tanult nyelv- című alfejezet közös tani, helyes- áttekintése. A hangok, betűk, hangírási, nyelvhelyességi törvények csoportmunismeretek kában. Ny. 5–6. o. Jelentéstani gyakorlatok Hangtani és páros munkában. Az idegen szavak felesleges jelentéstani ismeretek használatának kerülése. Ny. 7–8. o. T. 1. Szófajtani és Helyesejtési gyakorlaalaktani istok. meretek Válogatás a tankönyvi feladatok között a tanulók képességeinek megfelelően, differenciálás. KOMMUNI- Az azonos alakú toldaKÁCIÓ lékok. A testbeszéd Ny. 11/3. A barátság T. 2. A szöveg értelmezése. Beszélgetés a barátságról. Mondattani ismeretek

A hatékony, önálló tanulás: Rövidítések feloldásának képessége. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Egész tanévben minden tanítási órán folyamatos! A helyesejtési képesség fejlesztése. Egész tanévben minden tanítási órán folyamatos! Helyesírási képesség. Helyes, pontos nyelvhasználat. Kognitív kompetencia: Kreatív gondolkodás, kombinatív és alkotóképesség.

Tudásszerző kompetencia: Összefüggés-kezelő képessége. Személyes kompetencia: Kreativitás, önszabályozó képesség. Anyanyelvi kommunikáció: A verbális és nem verbális komplexitás kezelésének képessége. Szociális kompetencia: Kapcsolatteremtő, kötődési képesség. Anyanyelvi kommuHelyesejtési gyakorlatok. nikáció: Az önkifejezéshez szükséges nyelvi Mondatelemzési gyaképességek fejlesztése. korlatok csoportmunHelyesírás. kában. Ágrajzokhoz mondatok Kezdeményező kompetencia: A csoport rendelése. Ny. 13/3., munkájának segítése. 14/4. Kognitív kompetencia: Helytelenül használt kifejezések. Ny. 14/5. Elemző, logikai képesT. 3. ség. Kommunikatív kompetencia: Ábraolvasás, ábrázolás.

Javasolt taneszközök

Egyéb javaslatok a témakörhöz (projekt, játék, kutatómunka stb.)

Ny. 3–4. o.

Ny. 15–16. o., 15/1. a) Ny. 5–8. o. Hf. 9. o. Minden jelzett tollbamondás ajánlott szövege a Kk.-ben található.

Ny. 15/1. b) Ny. 10–11. o.

Önálló kutatómunka (a 2. órához kapcsolódva): 1. Gyűjtsetek információkat a könyvtárban vagy az interneten Assisi Szent Ferencről! 2. Nézzetek utána, milyen művészeti ágak örökítették meg Szent Ferenc alakját (festészet, szobrászat, film stb.)! 3. Készítsetek csoportonként tablót a szentről!

Ny. 17. o. Ffgy. 13–14. o., válogatás a felA testbeszéd című adatok közül fejezet témái és szövegei, a Fogalmazási feladatgyűjtemény azonos témájú Ny. 15/1. c) feladatai osztályfőnöki órákon is Ny. 12–14. o. feldolgozhatók.

79


6/13/12 10:28 AM


4.

Év eleji felmérés szövegértésből Év eleji felmérés anyanyelvi ismeretből, helyesírásból

5.

6.

7.

8.

A kínai nagy fal című szöveg értelmezése.

A hatékony, önálló tanulás: Szöveg-feldolgozási technikák alkalmazása. A tanultak alkalmazásának képessége.

Az Ny. melléklete: 2–3. o. Megoldás: Kk. 99. o. Az Ny. melléklete: 4–5. o. T. szövege: Kk. 63. o. Megoldás: Kk. 92–93. o.

A helyesírási típushibák Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfogajavítása. Önértékelés. dásának képessége. Személyes kompetencia: Önértékelési képes- Ny. 18–19. o. Ffgy. 15–17. o., ség. A szerelem. válogatás a felUdvarlási gesztusok Szociális kompetencia: adatok közül Kapcsolatteremtő képesség. AZ ÖSSZE- Helyesejtési gyakorlaAnyanyelvi kommuni- Ny. 15/2. TETT MON- tok. káció: Önkifejezéshez Ny. 27–29. o. DAT Az új ismeretek befoszükséges nyelvi képesAz összetett gadásához szükséges ségek fejlesztése. ismeretek felelevenítése A verbális és nem vermondat fogalma. Egy- csoportmunkában. bális komplexitás keze- Ny. 20–21. o. szerű vagy Metanyelvi szöveg értel- lésének képessége. Ffgy. 18–19. o., mezése. Szociális kompetencia: válogatás a felösszetett mondat? Kötődési képesség. Fe- adatok közül lelősségvállalás. BizonyKözeledés elfogadása, talanságtűrés. elutasítása Kommunikatív komNy. 22–26. o. A tömegA személyes és a tömegkommunikáció petencia: Képi inforkommunikáció közötti azonosságok és mációk kezelésének A médiamű- különbségek. Táblázat- képessége. értelmezés. Anyanyelvi kommufajok A médiaműfajok csonikáció: Szövegértő portosítása. Műfaji sajá- képesség. Kommunikátosságok megismerése. ciós képesség, kommunikációértékelés. A melléHelyesejtési gyakorlaTudásszerző kompeNy. 15/3. rendelő és tok. tencia: Összefüggés-ke- Ny. 30–31. o. alárendelő Írásjelhasználat a mon- zelő képesség. összetett datok végén. mondatok A magyar helyesírás Anyanyelvi kommuHf. 32. o. megkülönszabályainak pontjai. nikáció: Helyesírási Sz.f.gy. 12–13. böztetése A Számla című dokuképesség fejlesztése. o. Írásjelek az mentumszöveg feldolSzövegértés. Rövidítéösszetett gozása egyéni munkásek értelmezése. mondatok ban. végén

A felmérések értékelése, javítása

Szerelem (az 5 és a 7. órához kapcsolódva): 1. Olvassátok el a Ffgy. 20. oldalán található regényrészletet és verset! Oldjátok meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat! 2. Gyűjtsetek példát a magyar és világirodalomból, ahol a párok szerelme beteljesedett, illetve ahol az egyik fél vagy a körülmények miatt szakadt meg a kapcsolat!

80


6/13/12 10:28 AM


9.

10.

11.

12.

A melléren- Metanyelvi szöveg érteldelő összetett mezése és jegyzetkészímondat fajtái tés csoportmunkában. Jegyzetkészítés tanulópárban. Beszámoló jegyzet alapján. Helyes kötőszóhasználat. Ny. 35/4., 5., 6. Vesszőhasználat. Ny. 35/7.

Tudásszerző kompetencia: Összefüggés-kezelő képesség. Gondolkodási kompetencia: Konvertáló képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes, igényes nyelvhasználat. Narratív kompetencia: A dolgok közlésének képessége. A melléren- Helyesejtési gyakorlaAnyanyelvi kommunikáció: Szövegértés. Hedelő összetett tok. mondat fajtái Tudósítás értelmezése, lyesírás, helyes nyelvhasználat. nyelvi megfigyelések. Ny. 36/8. Gondolkodási kompetencia: Példakeresés képessége. T. 4. Az Autóbusz-menetrend Személyes kompecímű dokumentumszö- tencia: Önállóságvédő képesség, befogadói veg feldolgozása páros készség. munkában. Az alárende- Helyesejtési gyakorlaAnyanyelvi kommulő összetett tok. nikáció: Szövegértő mondat Metanyelvi szöveg értel- képesség. elemzésének mezése. Kommunikatív komlépései Az alárendelő összetett petencia: Ábraolvasás, mondat elemzésének ábrázolás. algoritmusa. Tudásszerző kompeNy. 40. o. tencia: ProblémamegT. 5. oldó képesség, példakeresés képessége. A Mátrix (filmkritika) Személyes kompetencímű szöveg feldolgozá- cia: Véleménynyilvánísa csoportmunkában. tási képesség. Anyanyelvi kommuA sajátos Helyesejtési gyakorlanikáció: Szövegértő jelentéstartal- tok. A metanyelvi szöveg képesség. Helyesírás. mú mellékértelmezése csoportHelyes, kifejező nyelvmondatok munkában. Szóláshahasználat. sonlatok értelmezése. Szociális kompetencia: Ny. 43/4. Csoportkezelési, együttT. 6. működési kép. Hivatalos szövegek. Személyes kompetenA kérvény. cia: Önállóságvédő, önkifejező képesség.

Ny. 16/4. Ffgy. 5/1., 2. a) Ny. 33–35. o. Hf. 38. o. Ny. 32/4.

Ny. 16/5. Ffgy. 5/2. b), 7/1. Ny. 36–37. o. Hf. 39. o. Sz.f.gy. 16–17. o.

Az Irány a középiskola fejezet feladatait az év során folyamatosan oldják meg a tanulók differenciált osztálymunkában. Az egyes feladatok házi feladatként is feladhatók, illetve középiskolai előkészítő foglalkozásokon is felhasználhatók. Interaktív tananyag

Ny. 16/6. Ffgy. 5/2. c), 7/2. Ny. 40–41. o.

Hf. 46/1. Sz.f.gy. 6–7. o.

Ffgy. 5/2. d), 7/3. a), b) Ny. 42–43. o. Hf. 46/1. Ffgy. 21–22. o. Hf. 23/3.

81


6/13/12 10:28 AM


13.

14.

15.

16.

17.

A mondatrend

Az alárendelő összetett mondat fajtái. A jelzői alárendelő összetett mondat és fajtái A vonatkozó névmás

A jelzői alárendelő összetett mondatok Gyakorlás

Helyesejtési gyakorlatok. Metanyelvi szöveg értelmezése. Az összetett mondatok fajtájának felismerése, a mondatrend megállapítása. Hivatalos szövegek. A kérvény. Helyesejtési gyakorlatok. Metanyelvi szöveg értelmezése, a táblázat tanulmányozása. A vonatkozó névmás fogalma. A vonatkozó névmások helyes használata. Ny. 50/3., 4. Szerkezeti rajzok és mondatok párosítása. Ny. 51/6. Helyesejtési gyakorlatok. Mondatelemzési gyakorlatok. Hibajavítás. Ny. 52/8. T. 6. (Tk. 52. o.) Rövid interjú szövegének értelmezése, szöveg értelmezése. Kérdésfeltevések. Ny. 50/5.

Kommunikatív kompetencia: Ábraolvasás, ábrázolás. Szociális kompetencia: Csoportkezelési, együttműködési kép. Személyes kompetencia: Önállóságvédő, önkifejező képesség.

Ffgy. 5/2. e), 7/3. c), d) Ny. 44–45. o. Hf. 46/2., 47. o.

Anyanyelvi kommunikáció: Pontos, helyes nyelvhasználat. Tudásszerző kompetencia: Összefüggés-kezelő, ismeretszerző képesség, alkotóképesség. Nyelvi kompetencia: Grammatikai rendszer kialakításának képessége.

Ffgy. 5/2. f), 7/4. Ny. 48–49. o., 50/3., 4.

Anyanyelvi kommunikáció: Igényes nyelvhasználat, helyesírás. Szövegértés. Szókincsbővítés. Kognitív kompetencia: Elemző, összehasonlító képesség. Gondolkodási kompetencia: Információszerzés képessége. Az állítmányi Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommuniés az alanyi Metanyelvi szöveg és káció: Elemzőképesség. alárendelő táblázat értelmezése. Kommunikatív komösszetett Mondattani, szófajtani, petencia: Ábraolvasás. mondat alaktani elemzések. Anyanyelvi beszéd. Ny. 57/4. Szociális kompetenGyermekmunka régen cia: Kapcsolatkezelési, és napjainkban. kötődési képesség. ÖnNy. 56/3. o. kiszolgálási képesség. Segítségnyújtási képesség. Anyanyelvi kommuAz állítmányi Helyesejtési gyakorlanikáció: Szövegértő és és az alanyi tok. alárendelő A vonatkozó névmások helyesírási képesség. Tanulási kompetencia: összetett helyes használata. Képesség- és készségfejmondat Ny. 58/7. lesztő képesség. Gyakorlás A Motorsport című szö- Szociális kompetencia: veg feldolgozása Csoportkezelési képesség.

Ffgy. 24–25. o., válogatás a feladatok közül

Hf. 53. o.

Ffgy. 5/3. a), 7/5. a), b) Ny. 52. o.

Ny. 50/5.

Javaslat osztályfőnöki órára (a 15. órához kapcsolódva): Öltözködés Ffgy. 74–75. o.

Hf. 54. o.

Ffgy. 5/3. b), 7/5. c), d) Ny. 55–57. o. Hf. 59/1., 2.

Interaktív anyag

Ffgy. 5/3. c), 7/6. a), 7. a) Ny. 58. o. Hf. 59/3. Sz.f.gy. 10–11. o.

82


6/13/12 10:28 AM


18.

19.

20.

21.

A tárgyi alárendelő összetett mondat

Helyesejtési gyakorlatok. Metanyelvi ábraértelmezés. Mondatelemzés. Ny. 60/1. A kötőszók helyes használata. Ny. 60/2. Filmkritika értelmezése Ny. 61/3.

Az idézés

Helyesejtési gyakorlatok. Az idézéssel kapcsolatos helyesírási szabálypontok értelmezése. Hiányzó írásjelek pótlása idézetekben Ny. 64/1. Idézetekhez kötődő érzelmi megnyilvánulások megfogalmazása. A tárgyi mel- Helyesejtési gyakorlalékmondat és tok. Az idézések helyesírásáaz idézés nak gyakorlása. T. 7. Gyakorlás A kábítószer emberpusztító hatása. Ny. 66/8. b) Az Oscar-díj eső című szöveg feldolgozása csoportmunkában. Trilógiák különböző művészeti ágakban. A témazáró felmérés A jelzői, alanyi, állítmányi és a tárgyi alárendelő összetett A jegyzőkönyv tartalmi mondatok és formai jellemzői.

Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértő képesség. Táblázatértelmezés. Helyes nyelvhasználat. Kommunikatív kompetencia: Ábraolvasás, ábrázolás. Személyes kompetencia: Véleménynyilvánítási képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértő és helyesírási képesség. Tanulási kompetencia: Képesség- és készségfejlesztő képesség. Esztétikai-művészeti tudatosság: Az irodalmi alkotások értékelésének képessége. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírás. Pontos másolás. Személyes kompetencia: Önszabályozó, egészségvédő képesség. Esztétikai-művészeti tudatosság: A filmművészeti alkotások értékelésének képessége. Személyes kompetencia: Véleménynyilvánítási képesség. A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képessége.

Gondolkodási kompetencia: Információk szelektálásának és rögzítésének képessége.

Ffgy. 5/3. d), 7/6. b), 7. b) Ny. 60–61. o.

Hf. 61/3. c), 62. o.

Ffgy. 5/4. a), 7/6. c), 7. c) Ny. 63–65. o. Hf. 67/1.

Ffgy. 5/4. b), 7/6. d) Ny. 66. o. Hf. 67/2., 3. Sz.f.gy. 30–31. o.

Az Ny. melléklete: 6–7. o. T. szövege: Kk. 63. o. Megoldások: Kk. 93–94. o. Ffgy. 26–27. o.

Önálló kutatómunka (az Oscar-díj eső című szöveghez kapcsolódva 20. óra): 1. Nézzetek utána az interneten a legutóbbi Oscardíj nyerteseinek! 2. Gyűjtsetek adatokat, információkat a díjazott személyekről! 3. Kutassatok a könyvtárban és az interneten, mikor volt az első Oscar-díj átadása! Ki alapította a díjat?

83


6/13/12 10:28 AM


22.

23.

A határozói alárendelő összetett mondat és fajtái

Helyesejtési gyakorlatok. Metanyelvi szöveg értelmezése, táblázat áttekintése. Feladatok megoldása tanulópárban. Mondatelemzés, ábrázolás.

A témazáró A helyesírási típushibák felmérés javí- javítása. tása Önértékelés.

Az elismervény, a nyugta, az ellennyugta.

24.

25.

26.

Helyesejtési gyakorlatok. Differenciált osztálymunka: tagolatlan szöveg tagolása és elemzése Ny. 72/7.; Helyesírási gyakorlatok Ny. 71/5. 72/9., T. 8. A grafikus és a Haj, haj frizura című szöveg feldolgozása páros munkában. A határozói Helyesejtési gyakorlatok. alárendelő Differenciált osztályösszetett munka: helyesírási mondat fajtái gyakorlatok Ny. 73/13. Gyakorlás T. 9., T. 10., Komplex elemzési feladat Ny. 74/15. A megrendelőlap, a kérdőív. Az alárende- Helyesejtési gyakorlatok. lő összetett mondatokról Szövegértés Ny. 79/1. tanultak ösz- Szólások, közmondások szefoglalása értelmezése Ny. 79/2. Komplex elemzés Ny. 80/3. T. 11. Az Akikkel együtt csatlakoztunk című szöveg feldolgozása páros munkában.

A határozói alárendelő összetett mondat fajtái Gyakorlás

Kognitív kompetencia: Elemző és összehasonlító képesség. Gondolkodási kompetencia: Rendszerező képesség. A hatékony, önálló tanulás: Példakeresés képessége. Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfogadásának képessége. Személyes kompetencia: Önértékelés, önreflexióra való képesség. Állampolgári kompetencia: Hivatalos szöveg értelmezésének és megfogalmazásának képessége. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes nyelvhasználat. Helyesírás. Kognitív kompetencia: Elemző és összehasonlító képesség. A tanultak alkalmazásának képessége. Személyes kompetencia: Önértékelés, önreflexióra való képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírás. Kommunikációs képesség. Helyes, szemléletes, kreatív nyelvhasználat. Kognitív kompetencia: Elemző és összehasonlító képesség.

Ffgy. 5/4. c), 7/6. e) Ny. 68–69. o.

Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés. Helyesírási képességfejlesztés. Gondolkodási kompetencia: Logikai és rendszerező képesség. Állampolgári kompetencia: Európai azonosságtudat és magyarságtudat fejlesztése.

Ffgy. 5/5. b), 7/6. h)

Hf. 76. o.

Gyakorlati alkalmazás (a 22. órához kapcsolódva): jegyzőkönyv készítése az osztályfőnöki óráról Ffgy. 28/2.

Ffgy. 29. o.

Ffgy. 5/4. d), 7/6. f) Ny. 71–72. o. Hf. 77. o. Sz.f.gy. 22–23. o. Hf. 78. o.

Ffgy. 5/5. a), 7/6. g) Ny. 73–75. o. Hf. 78. o.

Ffgy. 32–33. o.

Interaktív tananyag Differenciált szövegfeldolgozás: A grafikus című szöveget a fiúkkal, a Haj, haj frizura című szöveget a lányokkal érdemes feldolgoztatni, majd beszámolnak egymásnak az olvasottakról. A tanulópárok egy-egy, az Európai Unióhoz csatlakozott országot mutatnak be a társaiknak

Ny. 79–80. o. Hf. 81. o. Ffgy. 34–36. o. Sz.f.gy. 32–33. o.

84


6/13/12 10:28 AM


27.

28.

29.

30.

A többszörö- Helyesejtési gyakorlasen összetett tok. mondatok Többszörösen összetett mondatok elemzésének algoritmusa. Ny. 82/1. Elemzési gyakorlatok tanulópárban vagy csoportmunkában. T. 12. A postautalvány. Nyomtatványok kitöltése csoportmunkában. Az összetett Helyesejtési gyakorlamondatokról tok. tanultak ösz- Magyarázó-értelmező szefoglalása szöveg értelmezése. Ny. 86/1. Mondattani, alaktani elemzések. Mondatalkotási gyakorlatok. Szólások kiegészítése, értelmezése. Ny. 87/4. T. 13. Félévi felmé- A Kalandozás az álomrés szövegér- világban című szöveg tésből értelmezése.

Gondolkodási kompetencia: Logikai gondolkodás, konvertáló és kombinatív képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes, pontos nyelvhasználat. Ábraértelmezés. Állampolgári kompetencia: Utalványok kitöltésének képessége.

Ffgy. 5/5. c), 7/7. a) Ny. 82–84. o. Hf. 85. o.

Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés. Helyes, pontos nyelvhasználat. Helyesírás. Természettudományos kompetencia: Környezettudatos magatartás, környezetvédelmi képesség. Szociális kompetencia: Gondoskodás képessége.

Ffgy. 5/5. d), 7/7. b) Ny. 86–87. o. Hf. 88. o.

Ffgy. 34–36. o.

Önálló kutatómunka (a 28. órához kapcsolódva): Gyűjtsetek adatokat, kísérleti leírásokat az állatok intelligenciájáról a könyvtárban vagy az interneten!

A hatékony, önálló ta- Az Ny. melnulás: A tanultak alkal- léklete: 8–9. o. mazásának képessége. Megoldás: Kk. 100. o. Félévi felméA tanultak alkalmazásá- Az Ny. mellékrés anyanyelnak képessége. lete: 10–11. o. vi ismeretből, T. szövege: helyesírásból Kk. 63–64. o. Megoldás: Kk. 94–95. o. Anyanyelvi kommuFfgy. 5/6. a), A SZÖVEG Helyesejtési gyakorla7/7. c) SZERKEZE- tok. nikáció: Szövegértő TE Metanyelvi szöveg érképesség. A szövegegy- Ny. 89–91. o. telmezése. Táblázatból ségek felismerésének Hf. 91/3. d) összefüggések felisme- képessége. rése. Ny. 89. o. Szöveg- Kommunikatív komtagolás gyakorlása. petencia: Ábraolvasás. Anyanyelvi beszéd. Ny. 90/2. Tételmondatok felisme- A hatékony, önálló résének gyakorlása. tanulás: Tanultak alkalNy. 91/3. b) mazása új helyzetben. Példakeresés képessége. Téma és illusztráció kapcsolata.

85


6/13/12 10:28 AM


31.

32.

33.

34.

35.

A helyesírási típushibák Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfogajavítása. dásának képessége. Önértékelés. Személyes kompetencia: Önértékelési képesség. A Farkasok című szöAnyanyelvi kommuveg feldolgozása önálló nikáció: Szövegértő munkában. képesség. Természettudományos kompetencia: Környezettudatos magatartás, környezetvédelmi képesség. Anyanyelvi kommuA szövegHelyesejtési gyakorlaértelmezés tok. nikáció: Szövegértő gyakorlása A sisakos kazuár című képesség. A szövegszöveg feldolgozása egységek felismemagyarázórésének képessége. értelmező kooperatív technikák alkalmazásával csoport- Elemzőképesség. szövegen munkában. Szociális kompetencia: Kapcsolatkezelési, kötődési képesség. Önkiszolgálási képesség. Helyesejtési gyakorlaA szövegAnyanyelvi kommunitok. értelmezés káció: Szövegértő és komReszkessetek parlaggyakorlása munikációs képesség. publicisztikai füvek! A reklám és a Alkotó nyelvhasználat. szövegeken fiatalok publicisztika Személyes kompetenszövegek feldolgozása cia: Önkifejezési készcsoportmunkában. ség, kreativitás. Narratív kompetencia: Dolgok közlésének képessége. A SZÓALHelyesejtési gyakorlaAnyanyelvi kommuniKOTÁS tok. káció: Szövegértő kéA szóösszeté- Metanyelvi szöveg érpesség. Lényegkiemelés. tel és fajtái telmezése, táblázatértel- Táblázatértelmezés. Kommunikatív komAz alárenmezés. delő szóösz- Az alárendelő szóössze- petencia: Ábraolvasás, szetételek és tételek helyesírásának ábrázolás. Rövidítések helyesírásuk gyakorlása. szóösszeté- értelmezése. telek alkotása. Ny. 98/3., 4. Helyesejtési gyakorlaAnyanyelvi kommuAz alárendelő szóösz- tok. nikáció: Szövegértő és szetételek és Helyesírási gyakorlatok helyesírási képesség. helyesírásuk csoportmunkában. Tanulási kompetencia: Képesség- és készségfejT. 14. Illemmorzsák. Igaz és lesztő képesség. hamis állítások megkü- Szociális kompetencia: Csoportkezelési képesség. lönböztetése.


Sz.f.gy. 38–39. o.

Ffgy. 5/6. b), 8/8. a) Ny. 92–93. o.

Ffgy. 5/6. c), 8/8. b) Ny. 94–95. o. Hf. Újságcikk riport vagy interjú olvasása és ajánlása osztálytársaknak

Ffgy. 5/6. d), 8/9. a) Ny. 96–98. o. Hf. 101/1., 2.

Interaktív tananyag

Előzetes kutatómunka az interneten a Reszkessetek parlagfüvek! című szöveghez kapcsolódva 33. óra): Előzetesen adjuk fel a Ny. 94/6. d) feladatát! Készítsenek rajzot (hozzanak fotót) a parlagfűről! Nézzenek utána, honnan származik, hogyan terjedt el hazánkban a parlagfű! Kik és hogyan irthatják a növényt? Milyen parlagfű irtó kampányokról hallottak (vettek részt)?

Ffgy. 5/6. e), 8/9. b) Ny. 99–100. o. Hf. 101/3. Ffgy. 61. o.

86


6/13/12 10:28 AM


36.

37.

38.

39.

Mellérendelő szóösszetételek és helyesírásuk

Helyesejtési gyakorlatok. A mellérendelő összetételek fajtái. Helyesírási szabályok megfogalmazása. Ny. 102/1. a), 103/6.

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírás. Helyes nyelvhasználat. Nyelvi kompetencia: Grammatikai szabályrendszer kialakítása. Személyes kompetencia: Önszabályozó, Önfegyelem, önuralom. egészségvédő képesség. A hatékony, önálló taMellérendelő Helyesejtési gyakorlanulás: A tanultak alkalszóösszetéte- tok. lek és helyes- A mellérendelő szóösz- mazásának képessége. írásuk szetételek mozgószaSzabálykövetés. bályainak értelmezése, Anyanyelvi kommugyakorlati alkalmazása. nikáció: Szövegértő képesség. SzókincsbővíNy. 104/8. T. 15. tés. Helyesírás. Pontos A Méta című szöveg másolás. Állampolgári kompefeldolgozása csoporttencia: Hagyománytiszmunkában. A hosszútelet. méta és a körbeméta játékszabályainak összehasonlítása. Mellérendelő Helyesejtési gyakorlaKognitív kompetencia: szóösszetéte- tok. Elemző és összehasonlílek és helyes- A szóösszetételek csotó képesség. portosítása, helyesírási Szociális kompetencia: írásuk szabályzat használata. A másság elfogadása, Ny. 107/16., 18. esélyegyenlőség értelPublicisztikai szöveg mezése. értelmezése, beszélgetés A hatékony, önálló a riport témájáról. tanulás: Példakeresés T. 16. képessége. A szóképzés Helyesejtési gyakorlaAnyanyelvi kommutok. nikáció: Helyesírási és A szóképzés lehetősékommunikációs képesgei, táblázatértelmezés. ség. Helyes nyelvhaszNy. 110. o. nálat. Szóelemek felismerése. A hatékony, önálló Ny. 111/2. a), b) tanulás: A tanultak Helyesírási szabályok alkalmazásának képesmegfogalmazása. sége. Képességfejlesztő Ny. 111/3. képesség. Az életrajz. Szociális kompetencia: Eszmények, ideálok befogadása, értékek felismerése és képviselete.

Ffgy. 6/7. a), b), 8/9. c), d) Ny. 102–103. o. Hf. 108/1., 2. o.

Ffgy. 62–63. o. Ffgy. 6/7. c), d), 8/9., 11/2. Ny. 104–105. o. Hf. 108/3., 4. Sz.f.gy. 46–47. o. Interaktív tananyag Projekt (a 37. órához kapcsolódva): Technikaóra Métaütő és métaFfgy. 6/7. e), f), labda elkészítése Testnevelésóra g), 8/10. Ny. 106–107. o. Métázás Hf. Az órán feldolgozotthoz hasonló témájú publicisztikai írások gyűjtése.

Ffgy. 6/8., 8/11. a)–d), 11/3. Ny. 109–111. o.

Ffgy. 37–38. o. Hf. Ffgy. 39/2. vagy 40/3.

87


6/13/12 10:28 AM


40.

41.

42.

43.

44.

A ritkábban használt szóalkotási módok

Helyesejtési gyakorlatok. Példák alkotása minta alapján a szóelvonásra, szóvegyülésre, mozaikszó alkotásra. Ny. 112/1–3. A diáknyelv egyik sajátosságának gyakorlati alkalmazása. Ny. 112/4. A hagyományos és új típusú önéletrajz tartalmi, formai jegyei. A szóalkotás- Helyesejtési gyakorlaról tanultak tok. összefoglaA tanultak rendszerezélása se, összefoglalása. A testbeszéd értelmezése és a beszédmodor. Ny. 114/4. T. 17. Otthon. Kérések elhárítása.

Témazáró felmérés: A szóalkotás A Hogyan működik a rakéta? című szöveg feldolgozása páros munkában. A MAGYAR Helyesejtési gyakorlaNYELV tok. TÖRTÉNE- A metanyelvi és ismeTE retterjesztő szövegek A magyar értelmezése. Jegyzetkényelv eredete szítés. Ny. 116/6. Híres maHíres magyar nyelvkugyarok, akik tatók megismerése. nyelvrokona- Magyar–mordvin inkat keresszótár készítése páros ték munkában. Ny. 118/6. A felmérések A helyesírási típushibák értékelése, javítása. Önértékelés. javítása

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírás. Kommunikációs képesség. Helyes, szemléletes, kreatív nyelvhasználat. A hatékony, önálló tanulás: Példaalkotás képessége. Személyes kompetencia: Önkifejezési készség, identitás képesség.

Ffgy. 6/8.), 8/11. e)–i) Ny. 112. o.

Anyanyelvi kommunikáció: Szókincsbővítés. Helyes, szemléletes nyelvhasználat. Helyesírás. Gondolkodási kompetencia: Logikai és rendszerező képesség. Szociális kompetencia: Gondoskodás képessége. A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képessége. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértő képesség. Szókincsbővítés.

Ffgy. 6/9. a), 11/1. Ny. 113–114. o. 1. Kutass a könyvtárban vagy Hf. az interneten olyan tudósok Ffgy. 64–65. o. után, akik a magyar nyelv rokonFfgy. 65/3. nyelveit kutatták!

Ffgy. 40–42. o. Hf. Ffgy. 43/7.

Önálló kutatómunka (a 43. órához kapcsolódva):

Az Ny. melléklete: 12–13. o. T. szövege 64. o. Megoldások: Kk. 40–41. o. Sz.f.gy. 24–25. o. Ffgy. 6/9. b, 12/4. Ny. 115–117. o. Hf. 118. o.

Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértő képesség. Állampolgári kompetencia: Hagyománytisztelet. A magyarságtudat Ffgy. 32–36. o. erősítése. Szociális kompetencia: Eszmények, ideálok befogadása, értékek felismerése és képviselete. Személyes kompetencia: Önértékelési, önfejlesztő képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértő Sz.f.gy. A Kérem a következőt! képesség. 41–42. o. című szöveg feldolgozá- Személyes kompesa önálló munkában. tencia: Egészségvédő képesség. Életvezetési készség.

2. Rendezd az általad gyűjtött anyagot! 3. Mutasd be az osztálytársaidnak az általad választott személyt! Ha lehetőséged van rá, készíts számítógépes prezentációt! 4. Gyűjts információkat a különböző nyelvrokonság elméletekről! Kik is a nyelvrokonaink?

88


6/13/12 10:28 AM


45.

46.

47.

48.

A magyar nyelv történeti korszakai A magyar szókincs eredete

Helyesejtési gyakorlatok. Táblázat értelmezése: korszakok és jellemzői. Nyelvünk ősi elemei. Rokonsági kapcsolatok felismerése. Ny. 120/3.

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírás. Helyes nyelvhasználat. Nyelvi kompetencia: Grammatikai szabályrendszer kialakítása. Szociális kompetencia: Kapcsolatkezelési, életA Kenyérlángos című vezetési és gondoskodászöveg feldolgozása si képesség. páros munkában. Személyes kompetencia: Önszabályozó, egészségvédő képesség. A magyar Helyesejtési gyakorlaAnyanyelvi kommunikáció: Szövegértő készókincs ide- tok. gen és isme- Metanyelvi szöveg értel- pesség. Szókincsbővítés. Helyesírás, nyelvhelyesretlen erede- mezése. A jövevényszavak és ség. tű elemei Esztétikai-művészeti idegen szavak megkütudatosság: Más kullönböztetése. túrák értékeinek elfoA maszájok című szögadása, a világban való veg feldolgozása páros eligazodás. munkában. Az informá- Helyesejtési gyakorlaTudásszerző kompeciórobbanás tok. tencia: Az információk hatása a nyel- Információk kezelése, kezelésének képessége szelektálása. vünkre (szelektálás, felhasznáAz idegen szavak meg- lás). ítélése a mai magyar Narratív kompetencia: nyelvben A dolgok közlésének A Nem hallod? Süket képessége. vagy? című riport felSzociális kompetencia: dolgozása, beszélgetés a A másság elfogadása, témáról. együttélési képességek. A szókészlet Helyesejtési gyakorlaAnyanyelvi kommunirétegei napja- tok. káció: Szókincsbővítés. inkban A metanyelvi szöveg Helyesírás. feldolgozása. A diákSzemélyes kompetennyelv és az egyéni szó- cia: Önértékelés, önrefkincs értékelése. lexióra való képesség. Önfegyelem, önuralom Szociális kompetencia: című téma feldolgozása. Együttélési képességek: türelem, empátia.

Ffgy. 8/12. a), b), 13. a), b) Ny. 119–120. o.

Sz.f.gy. 34–35. o.

Ffgy. 8/12. c), d), 13. c), d) Ny. 121. o.


Sz.f.gy. 34–35. o.

Interaktív tananyag Ffgy. 8/12. e), f), 13. e), f) Ny. 122. o. Ffgy. 58–59. o.

Ffgy. 8/12. g), 13. g) Ny. 123. o.

Ffgy. 62–63. o.

89


6/13/12 10:28 AM


49.

50.

51.

ÉV VÉGI ISMÉTLÉS

ÉV VÉGI ISMÉTLÉS

Év végi felmérés szövegértésből

Helyesejtési gyakorlatok. Mondatközi és mondatvégi írásjelek helyes használata. Ny. 124/.1 Nyelvhelyességi hibák javítása. Összefoglaló táblázatok áttekintése Családi ünnepek című téma feldolgozása. Helyesejtési gyakorlatok. Szószerkezetek alkotás és helyesírása. Ny. 125/5., 6. Összefoglaló táblázatok áttekintése. T. 18. Az Állati féltékenység című szöveg feldolgozása páros munkában. Az Építészet a 21. században című szöveg értelmezése.

Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 8/12. h), káció: Helyesírás. Kom- i), 13. h), i) munikációs képesség. Ny. 124. o. Szövegalkotás. A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képessége. Szociális kompetencia: Együttélési képességek: türelem, empátia. Ffgy. 66–69. o. Anyanyelvi kommunikáció: Szókincsbővítés. Helyesírás. Gondolkodási kompetencia: Rendszerező képesség. Természettudományos kompetencia: Környezettudatos magatartás, környezetvédelmi képesség. A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képessége.

Év végi felmérés anyanyelvi ismeretből, helyesírásból 52.

53.

Képességfejlesztő óra


Anyanyelvi kommunikáció: Igényes nyelvhasználat, helyesírás. A Génkutatók nyomáSzövegértés. Szókincsban című szöveg feldol- bővítés. gozása páros munkáKognitív kompetencia: ban. Elemző, összehasonlító Betegség és halál című képesség. szöveg elolvasása, beNarratív kompetencia: szélgetés a témáról. Dolgok közlésének képessége. A helyesírási típushibák Szociális kompetencia: javítása. Siker és kudarc elfogaÖnértékelés. dásának képessége. Személyes kompetencia: Önértékelési képesség. A színek című szöveg Anyanyelvi kommufeldolgozása nikáció: Szövegértő képesség.

Ffgy. 10/14. a), b) Ny. 125. o.

Sz.f.gy. 30–31. o. Az Ny. melléklete: 14–15. o. Megoldás: Kk. 101. o. Az Ny. melléklete: 16. o. T. szövege: Kk. 64. o. Megoldás: Kk. 97. o.


Helyesejtési gyakorlatok.

Sz.f.gy. 36–37. o.

Ffgy. 70. o.

Ffgy. 10/14. c), d)

Sz.f.gy. 28–29. o.

90


6/13/12 10:28 AM


54.

55.

Képességfejlesztő óra

Az Irány a horvát tengerpart! című szöveg feldolgozása páros munkában.

A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képessége (matematika, földrajz). Anyanyelvi kommuUtazás közben című nikáció: Szövegértő téma feldolgozása cso- képesség. Helyesírás. portmunkában. Szociális kompetencia: Együttélési képességek: Kiránduláson, strandon türelem, empátia, hucímű téma feldolgozása. morérzék. Interaktív óra Az év során a legsikere- Szociális kompetencia: sebb interaktív játékok Siker és kudarc elfogalejátszása egyének vagy dásának képessége. párok, illetve csoportok Együttműködési képesversenyeként sége: fair játékra való képesség.

Ffgy. 10/14. e), f)


Ffgy. 78–79. o. Ffgy. 78–79. o.

Ffgy. 10/14. g), h)

91


6/13/12 10:28 AM


A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint Év eleji felmérés 1. Anna egy nyitott ablaknál állva csodálta a

főnév (tulajdonnév) határozatlan névelő befejezett melléknévi igenév főnév határozói igenév ige határozott névelő

távoli melléknév hósipkás melléknév hegycsúcsok főnév felett névutó lassan melléknév vándorló folyamatos melléknévi igenév felhőket főnév Minden jó szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 14 pont.

a)

Minden jó jelölés 1–1 pont, összesen 10 pont.

b) ablak|nál nyi|to|tt csodá|l|t|a vándor|l|ó felhő|k|e|t

szótő + rag szótő + kötőhangzó + képző szótő + képző + jel + rag szótő + képző + képző szótő + jel + kötőhang + rag

2 3 4 3 4 Minden jó szóelem 1–1 pont, összesen: 16 pont.

2. Mássalhangzótörvények igyekezzetek: írásban jelölt teljes hasonulás különböző: képzés helye szerinti részleges hasonulás nehézségű: írásban nem jelölt teljes hasonulás vízparton: zöngésség szerinti részleges hasonulás barátjával: összeolvadás Minden jó szó és mássalhangzótörvény megnevezés 1–1 pont, összesen: 10 pont. 3. széllel, Széllel, Széll-lel, Mirtillel Kovátscsal, sahhal, briddzsel, méhvel Minden jól toldalékolt szó 1–1 pont, összesen: 8 pont. 4. a) Gabi beteg volt.

A

Á

2+2

b) Ma sok beteg volt a rendelőben. (( .......... ((((((( i

A

Á

5+2

h

me

Jme Hi Hh c) Julika szalonnasütés előtt felszeletelte a kenyeret és a hagymát.

A

Á

5+2

i ((((((((((((

Hi T d) Zsuzsi a mozi előtt találkozott a legjobb barátnőjével. h

((((((

mi

t

A

Á

T 5+2

(((((((

Hh

Ht Jmi

92


6/13/12 10:28 AM


e) Matematikaórán néhány gyerek nem tudta a mértékváltásokat.

A

Á

5+2

i (((((((((( me

Jme Hi

T

Minden jó mondatrész 1–1 pont, az ágrajz 2 pont, összesen: 32 pont. 5. A kőszívű ember fiai Jókai Mór regénye. A fogadásra érkező nagykövetek bemutatták feleségüket a kormányfőnek. A dolgozatíráskor hamar eltelt a 45 perc. Néhány vendég késve érkezett. Az iskolánkban több mint háromszázan tanulunk. Minden jól javított nyelvhelyességi hiba 2–2 pont, összesen 10 pont. A felmérés összesített pontszáma: 100

Témazáró felmérés: Az alanyi, az állítmányi és a tárgyi alárendelő összetett mondatok 1.

2.

1.

1. a) Olyan vagyok, mint máskor.

4

2. Á 1. 2. 1. b) Irigylem azokat, akik mindig jókedvűek. 2. T 1. 1. 2. c) Amilyen a szolga, olyan az ura is. 2. Á 1. 2. d) Milyen kár, hogy nem tudtam elmenni hozzád! 1. 1. 2. e) Megértettem, nem számíthatok rád. 2. T

4 4

1. 4

2. A 4

Minden jól elemzett mondat 2–2 pont, minden jó szerkezeti ábra 2–2 pont, összesen: 20 pont. 2. Kérdezd meg, mikor kezdődik délután az edzés! Akik nem írtak házi feladatot, csak azok oldják meg ezt a példát! Azt kívánom, teljesüljenek a vágyaid. Ne az járjon az eszetekben, hogy mikor csöngetnek ki az óráról! Ki az a fiú, aki Szilvivel beszélget?

3 3 3 3 3 Minden jó írásjel 1–1 pont, összesen: 15 pont.

3. Visszahoztam a könyvet, amelyet kölcsönadtál nekem. Van benned valami, ami nagyon tetszik nekem. Eltört a vázám, amelyhez kellemes emlékem fűződik. Az lesz a barátom, aki méltó a bizalmamra. Azt a tollat add ide, amelyiket az előbb is kértem! Minden helyesen használt vonatkozó névmás 1–1 pont, összesen: 5 pont.

93


6/13/12 10:28 AM


4. a) Ady Endre ezt írja A Hadak Útja című versében: „Vörös jelek a Hadak útján: / Hunniában valami készül”. b) „Vörös jelek a Hadak útján: / Hunniában valami készül” – írja Ady Endre A Hadak Útja című versében. c) „Vörös jelek a Hadak útján: – írja Ady Endre A Hadak Útja című versében – Hunniában valami készül”. Minden jó idézés 2–2 pont, összesen: 6 pont. 5. Azok a házirendpontok változtak meg, amelyek az óraközi szünetekre vonatkoztak. Tényleg komolyan gondoltad azt, hogy nem jössz el kirándulni? Elköltözött a szomszédból az a család, amelyik évek óta mellettünk lakott. Annyian jöttek el a koncertre, mint még soha. Minden helyes javítás 1–1 pont, összesen 4 pont. 6. Annak őrzöm a fényképét, akit régen szerettem. Olyan feladatot kell megoldanod, amelyet a többi osztálytársad már megoldott. Felvettem a ruhámat, azt, amelyiket a nagymamámtól kaptam. Annyi virágot kapott a tanárnő, hogy egyszerre nem tudta hazavinni. Minden jól szerkesztett mondat, hibátlan helyesírás esetén 2–2 pont, összesen: 8 pont. 7. a) A mondat a beszélő szándéka szerint: kijelentő, szerkezete szerint: összetett, logikai minősége szerint: állító. Minden jó kiegészítés 1–1 pont, összesen: 3 pont. b)

1. 2. T A jó szerkezeti rajz 2 pont.

c)

ne fn nm i hsz fi nm i ksz Az emberek azt tudják igazán szeretni, akit becsülnek is. Minden helyes szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen 9 pont.

d) ember|e|k: szótő + kötőhangzó + jel tud|ják: szótő + rag Minden jó szóelem 1–1 pont, a megnevezés összesen 1 pont, összesítve 7 pont. e) azt: zöngésség szerinti részleges hasonulás tudják: összeolvadás A mássalhangzótörvények helyes megnevezése 1–1 pont, összesen 2 pont. A felmérés összesített pontszáma: 80

Félévi felmérés 1. a) kapcsolatos mellérendelő összetett mondat

1.

2.

4

1. b) célhatározói alárendelő összetett mondat

4

2. Hc c) magyarázó mellérendelő összetett mondat

1.

2.

4

94


6/13/12 10:28 AM


1.

d) ellentétes mellérendelő összetett mondat

2.

4

1. e) állítmányi alárendelő összetett mondat 4 1. 2. Á f) alanyi alárendelő összetett mondat 4 2. A 1. g) következtető mellérendelő összetett mondat 4 2. 1. h) helyhatározói alárendelő összetett mondat 4 2. Hh Minden jó szerkezeti ábra és megnevezés 2–2 pont, összesen: 32 pont. 2. X, 2, X, 1, 2, 1, 1, X Minden jó tipp 1–1 pont, összesen: 8 pont. 3. Főzz 30 dkg cukorból és 1,5 dl vízből szirupot, közben egy tálba tegyél 24 dkg sovány tejport, 1 Ráma margarint, és 30 dkg kókuszreszeléket! Erre még melegen öntsd rá a szirupot, és jó alaposan keverd össze! Légmentesen zárd le, majd egy éjszakára tedd a hűtőszekrénybe! Másnap formázz golyókat a masszából úgy, hogy a közepébe egy darabka diót, mandulát, vagy mogyorót helyezz! Végül forgasd meg kókuszreszelékben! Hidd el, sikered lesz! Minden jó javítás 1–1 pont, összesen: 20 pont. 4. Alárendelő összetett mondat: nm mn fn i ksz hsz hsz Olyan jó könyvet olvastam, mint még soha. Minden helyes szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 7 pont. Mellérendelő összetett mondat: Kata elmosta, eltörölgette a poharakat, és a helyükre tette őket. elmos|t|a szt + j + r

eltör|ö|l|get|t|e szt + kh + k + k + j + r

te|tt|e szt + j + r

ők|e|t szt + kh + r

pohar|a|k|a|t szt + kh + j + kh + r

hely|ük|re szt + j + r

Minden jó szóelem 1–1 pont, összesen: 23 pont. 5. Elmentem az unokbátyámékhoz, és egy jót szörföztünk a számítógépen. Megoldottad a feladatot, de (vagy viszont) hibáztál a szorzáskor. Elolvastam azt a könyvet, amelyet ajánlottál. A lányok a legújabb filmről beszélgettek, a fiúk pedig kíváncsian hallgatták őket. Minden jó javítás 2–2 pont, összesen: 10 pont. A felmérés összesített pontszáma: 100

Témazáró felmérés: A szóalkotás 1. egyszersmind, más-más, máról holnapra, maholnap, örökkön-örökké, körös-körül, nagyon nagy, egyszer s mindenkorra, ákombákom, izeg-mozog Minden jó bekarikázás 1–1 pont, összesen 10 pont. 95


6/13/12 10:28 AM


2. dokumentumfilm-bemutató, gépkocsinyeremény-betétkönyv, megnemtámadási szerződés, párbajtőr-világbajnokság, kerekasztal-konferencia rendezése Minden helyesen leírt szó 1–1 pont, összesen 5 pont. 3. Pl.: a) Nem egyszer, legalább kétszer szóltam már neked. Nemegyszer megbotránkoztam a viselkedéseden. b) Bárcsak eljönnél velem kerékpározni! Bár csak egy hete találkoztunk, mégis úgy érzem, régóta ismerjük egymást. Minden helyes mondat 1–1 pont, összesen 2–2 pont. 4. mozdonyvezető: tárgyas alárendelés szúette: alanyos alárendelés alig-alig: szóismétlés limlom: ikerszó

irul-pirul: ikerszó hazámfia: jelzős gyorsúszó: határozós alárendelés hányaveti: valódi mellérendelő összetétel Minden jó megnevezés 1–1 pont, összesen: 8 pont.

5. a) Nem egyszerű az űrhajósok élete a világűrben, így a tisztálkodásuk sem. Természetesen ők is zuhanyoznak egy külön erre a célra kialakított fülkében. A zuhanyzáshoz azonban orrcsipeszt is vesznek fel, ugyanis a térben szabadon úszó vízcseppek a tüdőbe kerülve tragédiát okozhatnak. Minden jó karikázás 1–1 pont, összesen: 11 pont. b) Írd a megadott szóképlet mellé a szövegből a megfelelő szót, nevezd meg a szófaját is! ik + szt + k + kh + k = kialakított befejezett melléknévi igenév szt + k + k + r = zuhanyzáshoz főnév szt + kh + k + k + r = okozhatnak ige Minden jó szó 0,5–0,5 pont, helyes szófajmegnevezés 0,5–0,5 pont, összesen: 3 pont. c) zuhanyoznak = szt + kh + k + r ige úszó = szt + k folyamatos melléknévi igenév tisztálkodásuk = szt + k + k + k + j főnév Minden jó szóelem és helyes szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 14 pont. 6. Az űrhajósok a súlytalanság közepette napjaik jelentős részét testedzéssel töltik, hogy igénybe nem vett izomzatuk teljesen le ne épüljön. Ha ezt nem tennék, lábra sem bírnának állni, amikor visszatérnek a jó öreg Földre, a kék bolygóra. Minden helyes kiegészítés 1–1 pont, összesen:12 pont. 7. a) gyárt, taps b) ordibál, motel, rémítő, csokréta c) Országos Takarékpénztár, televízió Minden jó megoldás 1–1 pont, összesen: 8 pont. A felmérés összesített pontszáma: 75

96


6/13/12 10:28 AM


Év végi felmérés 1.: kapcsolatos 2.: ellentétes 3.: magyarázó 4.: következtető 5.: választó Minden jó szerkezeti rajz 2 pont, összesen: 10 pont. 2. „Szerelem! – kiált fel Vergilius. – Gátat ki emelhet elébed?” Ne csak tudd a jót, hanem tedd is! Szerelmet, füstöt, köhögést nem lehet eltitkolni. Minden jó írásjel 1–1 pont, összesen: 10 pont.

1.

3. a) tárgyi alárendelő összetett mondat

2. T b) társhatározói alárendelő összetett mondat

1. 2. Ht

c) okhatározói alárendelő összetett mondat

1. 2. Ho

d) mennyiségjelzői alárendelő összetett mondat

1. 2. Jme

e) időhatározói alárendelő összetett mondat

1. 2. Hi

Minden jó szerkezeti ábra és megnevezés 2–2 pont, összesen: 20 pont. 4. döntened: főnévi igenév azzal: névmás kedveled: ige

után: névutó aki: névmás el: igekötő Minden jó szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 6 pont.

5. Szívesen megmutatnék neked néhány trükköt, amelyeket a bűvésziskolában tanultam. A nyelvhelyességi hibák javítása 1–1 pont, összesen: 4 pont. A felmérés összesített pontszáma: 50

97


6/13/12 10:28 AM


Javaslat a felmérések értékelésére Az ország iskoláiban bizony elég eltérő %-os határokat alkalmaznak a pedagógusok. Van, ahol az elégséges szint eléréséhez már 33% is elegendő, van, ahol az 50% is kevés. Tudom, hogy ez helyi megállapodás kérdése, amelyet elsősorban a tanulók képessége határoz meg, mégis úgy vélem a közel 20%-os eltérés igen nagy különbség. A következőkben egy enyhébb és egy szigorúbb értékelésre teszek javaslatot a %-os határokat tartalmazó táblázatban:

Értékelési kategória

Enyhébb %-os határok

Szigorúbb %-os határok

Jeles

91–100%

93–100%

Jó

76– 90%

79– 92%

Közepes

60– 75%

66– 78%

Elégséges

40– 49%

51– 64%

Elégtelen

0– 39%

0– 50%

Feljegyzések _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ 98


6/13/12 10:28 AM


A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása Év eleji felmérés A kínai nagy fal 1. Az i. e. 3. századtól i. sz. 17. századig A két jó válaszelemért 1–1 pont, összesen: 2 pont. A kínaiak így védekeztek a külső támadások ellen. A jó válaszért 1 pont. Qin Shi Huangdi i. e. 210-es években. A két jó válaszelemért 1–1 pont, összesen: 2 pont. Döngölt földből és téglából. A két jó válaszelemért 1–1 pont, összesen: 2 pont. A jelzőtornyokban füst- vagy tűzjeleket adtak le. A két jó válaszelemért 1–1 pont, összesen: 2 pont. 7142 km (6352 + 290 + 500)

4-5 cm 2. A trapéz alapjára ezt kell írni: 7-8 cm A magassága: 10 cm Az alappal szemközti oldalra: 4-5 cm.

A jó válaszért 1 pont.

10 cm

7-8 cm A megfelelő rajz, az adatok beírása 1–1 pont, összesen: 4 pont. 3. A fal nem összefüggő, nem egységes építmény, különböző korokban épült. Minden aláhúzott válaszelem 1–1 pont, összesen: 4 pont. 4. Néhány méter széles, beleolvad a környezetébe, egy képregényből ered a megállapítás. Minden helyes megállapítás 1–1 pont, összesen: 3 pont. 5. 2011-ben 24 éve, 2012-ben 25 éve stb. A helyes válasz 1 pont. 6. Az időjárás, a helyiek elhordják a fal tégláit. Minden helyes megállapítás 1–1 pont, összesen: 2 pont. 7. Várható vázlat: 1. A fal építésének célja 2. Az első védelmi rendszer 3. A fal építőanyagai

4. A fal adatai 5. A városi legenda 6. A pusztuló világörökség Minden vázlatpont 1–1 pont, összesen: 6 pont. A felmérés összesített pontszáma: 30 99


6/13/12 10:28 AM


Félévi felmérés Kalandozás az álomvilágban 1. a) Steven Spielberg: Jurassic Park A rendező neve, a film címe 1–1 pont, összesen: 2 pont. b) Pénzt takarítanak meg (nem kellenek drága díszletek), nincsenek a színészek számára veszélyes akciójelenetek. Minden helyes megállapítás 1–1 pont, összesen: 2 pont. c) Eljátsszák a forgatókönyv szerinti szerepeket. A helyes megállapítás 1 pont. 2. gigantikus: hatalmas méretű, nagy, óriási virtuális: számítógépen megalkotott, mesterséges aktívan: tevékenyen részt vesz valamiben háromdimenziós: térbeli kiterjedés (szélesség, hosszúság, magasság) Minden jó szómagyarázat 1–1 pont, összesen: 4 pont. 3. Asterix, a gall; Shrek; Baljós árnyak; A jedi visszatér; Szörny Rt.; Harry Potter; Grinch; A klónok támadása; A Gyűrűk Ura; A szépség és a szörnyeteg Minden jó bekarikázás 1–1 pont, összesen: 6 pont. 4. A virtuális világban az ember szabadon körülnézhet, mozoghat, sőt cselekedhet is. Aktívan beavatkozhat az eseményekbe. Minden kiemelt szóért, kifejezésért 1–1 pont, összesen: 4 pont. 5. Kézmozdulat továbbítása: adatkesztyű A látvány érzékelése: adatsisak két kis képernyővel Fejmozdulat jelzése: speciális berendezés Szavak, zajok érzékelése: fülhallgató Minden jó megnevezés 1–1 pont, összesen: 5 pont. 6. Várható vázlat: 1. A mozi mint álomgyár 2. A nagy vidámparkok 3. A virtuális világ 4. A felszerelés 5. A virtuális világ veszélyei Minden jó vázlatpont 1–1 pont, összesen: 5 pont. 7. Az álomvilág nyújtotta élvezet állandó keresése, a család, a barátok, a munka, a tanulás, a mindennapi teendők elhanyagolása. Minden helyes megállapítás 1–1 pont, összesen: 6 pont. A felmérés összesített pontszáma: 35

100


6/13/12 10:28 AM


Év végi felmérés: Építészet a 21. században 1. metropolis = nagyváros (világváros) pilon = függőhidak láncot, ill. kábelt tartó oszlopa rámpa = különböző szintű utak összekötésére alkalmas mesterséges lejtő globális = teljes (átfogó, összefoglaló, mindenre kiterjedő) kontinens = földrész Minden jó meghatározás 1–1 pont, összesen: 5 pont. 2. Nagy a zsúfoltság. Hidak, alagutak. Csatorna + alagút. Millennium-torony, a Messinai-szoros feletti függőhíd. Minden jó válaszelemért 1–1 pont, összesen: 7 pont. 3. A Millennium-torony Tokió mellett egy mesterséges szigeten épül. 150 emeletes, 840 méter magas. 50 000 ember befogadására képes. Lakások, irodák, éttermek, üzletek, pihenésre és sportolásra alkalmas helyek egyaránt lesznek benne. Minden jó adat 1–1 pont, összesen: 9 pont. 4. A híd fajtája: függőhíd. A híd hossza: 5300 m. Mit mivel köt össze: Szicíliát az olasz szárazfölddel. A pilonok magassága: 370 m. Minden jó adat 1–1 pont, összesen: 4 pont. 5. Egészítsd ki a következő táblázatot!

Az alagút neve

Miket köt össze?

Hosszúsága

Gibraltári-szoros alatti alagút A Földközi-tengert az Atlanti-óceánnal.

35 km

Euroalagút (Csalagút)

Franciaországot Nagy-Britanniával.

Kb. 50 km

Bázisalagutak

A hegy egyik oldalát a másikkal.

33–57 km

Bering-szoros alatti alagút

Alaszkát Oroszországgal.

40 km Minden jó kiegészítés 1–1 pont, összesen: 8 pont.

6. Az út mélysége eléri a 286 métert. Az útnak viszont nem lehet nagy a lejtésszöge, mert nagyon meredek lesz, ami balesetveszélyes. Minden indokláselemért 1–1 pont, összesen 5 pont. 7. Készíts jegyzetet az utolsó bekezdésről! Közlekedés ♦ gyors fejlődés ♦ globális autópálya = több kontinens, kb. 100 ország A legnagyobb építési terv: Alaszka ⇓ Oroszország ♦ Bering-szoros alatti alagút = 40 km Minden elemért 1–1 pont, összesen 7 pont. 8. Várható vázlat: 1. Toronyházak építésének oka 2. Millennium-torony 3. A Messinai-szoros feletti függőhíd 4. Az afrikai és európai kontinens összekötése 5. A globális autópálya Minden jó vázlatpont 1–1 pont, összesen 5 pont. A felmérés összesített pontszáma: 50 101


6/13/12 10:28 AM


A TANKÖNYV EGYES FELADATAINAK MEGOLDÁSA Úgy gondoljuk (tankönyvszerző és szerkesztő), hogy egy kézikönyvnek nem tiszte, hogy a tankönyv minden egyes feladatának megoldását közölje. Vannak ugyanis olyan kreatív feladatok a tankönyvben – szövegalkotás, egyéni vélemény megfogalmazása stb. –, amelyeknek nem lehet egyféle megoldása. Olyan feladatok is találhatók azonban a tankönyvben, amelyek megoldását célszerű egyértelművé tenni mindenki számára, pl.: rejtvények, feladványok, szólások, közmondások értelmezése. A nyelvműveléssel kapcsolatos feladatok megoldása A nyelvművelés lehetőségei a tankönyvben című fejezetben található. Segíteni szeretnénk a kollégák munkáját azzal is, hogy a tankönyv bonyolultabb feladatainak megoldását megtekinthetik az Apáczai Kiadó honlapján: www.apaczai.hu. 7. oldal 10. Valaha szinte minden parasztházban volt kemence. Talán éppen ezért sok szólásunk és közmondásunk is kötődik hozzá. a) Egészítsd ki a megadott szólásokat és közmondásokat a kemence szó megfelelő alakjával! Bátor a kemence mögött. Egy kemencében sütnek. Kemencéből katlanba. A kemencét támasztja. Olyan, mint a külső kemence.

d) c) e) a) b)

b) Melyik szóláshoz melyik jelentés tartozik? Írd a mögöttük lévő vonalra a betűjelét! a) lopja a napot; b) nagyon kövér; c) sülve-főve együtt vannak; d) gyáva ember; e) egyik bajból a másikba kerül c) Gyűjts még szólásokat, közmondásokat a kemencével kapcsolatban! Kemence van a házban = ne beszéljünk a szóban forgó dologról, mert olyan is hallja, akire nem tartozik. Nem nyer a kemence mellett ülő koronát = a lusta ember nem sokra viszi az életben. Befűtötték a kemence száját = kellemetlen helyzetbe hozták. 10. oldal 1. b) Nézz utána, milyen cselekedetei miatt vált a szegények védőszentjévé Szent Antal! Szülei halála után a gazdag ifjú eladta a családi birtokait, és a pénzt szétosztotta a szegények között. Mindig befogadta és segítette a kitaszítottakat és a nincsteleneket. 43. oldal 4. A következő rajzokon egy-egy olyan állatot láttok, amelyről egy-egy szóláshasonlat juthat az eszetekbe. Írjátok le a megfelelő szóláshasonlatokat! Ravasz, mint a róka. Csökönyös, mint a szamár. Türelmes, mint a birka. Hűséges, mint a kutya. a) Gyűjts a rajzokon látható állatokkal kapcsolatos közmondásokat O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyve segítségével! 102


6/13/12 10:28 AM


Róka Rókán rókát kell fogni = a ravasz ember eszén ravaszsággal kell túljárni. Talál a róka rést magának = nem kell a ravasz embert félteni, kivágja az magát a bajból. Szamár A szamár fejét nem szokták megszappanozni = az ostoba, csökönyös emberre kár időt és pénzt pazarolni. A szamár nagyobbra becsüli a szalmát, mint az aranyat = az ostoba ember nem ismeri fel az igazi értékeket. Birka Türelmes birka sok fér egy akolba = sok békés ember megfér egymással kis helyen is. A koszos birka is átcsúszik a többivel = nagy csomóban a selejtese, a hitványabbja is elcsúszik. Kutya A kutya is akkor vész meg, mikor legjobb dolga van = sokan nem tudják megbecsülni, hogy jól megy a soruk, sőt épp akkor kezdenek elégedetlenkedni, amikor a legkedvezőbb helyzetbe kerülnek. b) Írj feltételes mellékmondatú közmondásokat a rajzokon látható állatokról! Róka sem ravasz, ha kicsáválják = a gonosz, ravasz embert is ártalmatlanná lehet tenni megfelelően kemény eszközökkel. A szamár is rúg, ha piszkálják = a legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából. A kutya is felkél, ha megéhezik = az éhség a lusta embert is munkára készteti. A kutya is húst enne, ha pénze volna = sok mindent másképp tenne az ember, ha megvolna rá a lehetősége, sok mindent megszerezne magának, ha módja volna hozzá. 47. oldal 3. A következő szavak Tótfalusi István Vademecum Szokatlan szavak szótárának egyik oldaláról valók. Írd le tömören a szavak jelentését! gacsos lábú: csámpás, térdben vagy bokában befelé forduló lábú ember vagy állat gála: ünnepélyes alkalom, díszünnepély; ünnepi ruha gáláns: nők iránt előzékeny gangos járású: hetyke, büszke, délceg járású gardedám: idősebb nő, aki régen a „jó házból való” fiatal lányokat bálba, nyilvános helyre kísérte gasztronómus: ínyenc, az evés-ivás kifinomult ízlésű élvezője gavallér: finom, divatozó, hölgyek iránt előzékeny, társasági ember gazsulál: hízelgésből készségeskedik, kedveskedik, hajbókol a) Írd az egyes rajzok alá a megfelelő szót! 1. rajz: gacsos lábú 2. rajz: gardedám

3. rajz: gasztronómus

49. oldal 2. Mely országok csatlakoztak velünk együtt az Európai Unióhoz? Segítségként megadjuk a fővárosok nevét! Rajzold le az Európai Unió zászlaját! Főváros Varsó Ljubljana Prága Pozsony Tallin Riga Vilniusz Valetta Nicosia

Ország Lengyelország Szlovénia Csehország Szlovákia Észtország Lettország Litvánia Málta Ciprus 103


6/13/12 10:28 AM


79. oldal 2. A szólások értelmezése: Ki mit főzött, egye meg! = ha megcsinálta a bajt, viselje a következményeit! Nagy az öble, de vékony a dongája = erősnek, értékesnek látszik, de valójában gyenge, hitvány. A kutya is füvet eszik, mikor beteg = a betegnek bele kell törődnie abba, hogy nem ehet azt, amit szeretne. Akár az egyik öklömet harapom, akár a másikat = akár ezt teszem, akár azt, sehogy sem jó. A nyerget üti, hogy a ló érezze = úgy bánt vagy büntet valakit, hogy nem közvetlenül neki, hanem olyannak okoz bajt, kellemetlenséget, aki a legközelebb áll amahhoz. Nem a ruha teszi az embert = ne az öltözetük alapján ítéljük meg az emberek értékét! 87. oldal 4. b) Tudod-e, mit tároltak a polcos tárgyon? Segít, ha ismered a következő szólásokat és jelentésüket. Megette a kenyere javát = túl van élete derekán, már nem fiatal ember. Olyan, mint egy falat kenyér = nagyon jószívű, szelíd, engedékeny ember. Kenyérre lehet kenni = vajszívű, engedékeny ember. Egy kenyéren van = közös háztartásban él vele; hasonló életkörülmények között él; egyetért vele. Majd megbékül a maga kenyerén = megbékül engesztelés nélkül is. Valakinek a kenyerét eszi = valaki eltartja. 93. oldal 4. e) Nézz utána könyvtárban vagy az interneten, melyik földrészen él a többi röpképtelen madárfaj! Írd a kép alá, melyik madár látható rajta! kivi: Ausztrália emu: Ausztrália nandu: Dél-Amerika strucc: Afrika A képen emu látható a fiókájával. 94. oldal 6. d) Nézz utána az interneten a következőknek! ■ Hogyan néz ki a parlagfű? Készíts színes rajzot róla! 20–140 cm magas, terebélyes, ágas egyéves gyom. Központi egyenes, tompa négy élű szárral rendelkezik, amelynek sűrű oldalhajtásai vannak. A talajhoz közeli néhány cm-es részen 2-3 elágazása is lehetséges. Magassága változatos, a 150 cm magasságot is elérheti. Levelei egy- vagy kétszeresen szárnyasan szeldeltek, kétoldalt sűrűn szőrözöttek. A szőrök a levél fonákján hosszabbak. A levél színe sötétzöld, fonákja szürkészöld. A sárga színű 4–5 mm-es porzós fészkek a legfelső hajtások végén, rövid kocsányon ülnek. A fészkek 10-15 virágot tartalmaznak. ■ Honnan származik a parlagfű? Észak-Amerikából. ■ Hogyan terjedt el Magyarországon? Magyarország területén az 1920-as években Somogy déli részén tűnt fel először. Később az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli megyékben, majd az ország északi része felé terjedt. ■ Mikor és miért eredménytelen a kaszálás a parlagfű elterjedése elleni védekezésben? A fiatal növényeket tömeges megjelenésük után, minél előbb tanácsos kaszálni. A talajszinten a gyökérnyaki résznél kell a növény szárát elvágni. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Ha ezzel elkéstünk, az egyszeri kaszálás már nem eredményezi a parlagfű kiirtását, mert a növény az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből 3-4 oldalhajtást nevel, és pár hét múlva újra virágba borul.

104


6/13/12 10:28 AM


■ Miért ne vegyenek részt gyerekek a parlagfű irtásában? A parlagfű irtását ne bízzuk gyerekekre, mert az erős pollenkoncentráció a levegőben kiválthatja a lappangó allergiát. Kerülni kell a növény közvetlen érintését, mert az is allergiás reakciót válthat ki. A kézi irtást kesztyűben kell végezni. ■ Milyen kampányokat hirdettek eddig Magyarország parlagfű-mentesítésére? Együtt a parlagfű ellen, Parlagfűmentes Magyarországért. 98. oldal 4. Írd le a keresett szót, amelynek valamennyi betűjét megadjuk csoportosítva és betűrendbe sorolva! A megfejtésben segít a zárójeles megjegyzés. a) á é í ó g m p sz t b) a a e e ö ő k ny ny t v v z c) e é o d f h l ny s

számítógép (informatikai berendezés) anyakönyvvezető (foglalkozás) holdfényes (nyári éjszaka jelzője)

99. oldal 6. Mást jelent a szó, ha másképp választod el. Írj szómagyarázatot az elválasztáshoz! borzalom, mustár, vezérelve borz-alom = állat lakóhelye, bor-za-lom = szörnyűség must-ár = szőlőlé értéke, mus-tár = őrölt mustármagból készített ízesítő ve-zér-elve = irányító eszméje, ve-zé-rel-ve = irányítva 99. oldal 8. Keress olyan szót, amely a megadott szavakkal összetett szót alkot úgy, hogy az egyik utótagja a másik előtagja! drágakősó, fahajóhíd, életképeskönyv, hegygerincvelő, pihenőnapfény, költőpénzjutalom, naprakészétel, csigalépcsőház 100. oldal 12. Keresd meg azokat az utótaghoz illő előtagokat, amelyeknek mindegyike népnév! Karikázd be, mi látható a képen! oroszkrém, franciakrémes, görögdinnye, perzsaszőnyeg, svédcsavar, rácponty, franciasaláta, spanyolfal, törökülés, franciakulcs, perzsabunda, angolszalonna, spanyolnátha, görögtűz 120. oldal 3. Egészítsd ki a következő szöveg alapján, milyen rokonsági kapcsolat van a megadott személyek között! Keress még rokoni kapcsolatokat közöttük! Nagy Tibornak és Nagy Tiborné Tóth Évának két gyermeke van: Emőke az idősebb, Csanád a fiatalabb. Emőke feleségül ment Kiss Tamáshoz, akinek az édesapja Kiss Imre, édesanyja Kissné Kozár Erzsébet és van egy húga, Szilvia. Csanád feleségül vette Takács Tímeát, akinek az édesapját Takács Istvánnak édesanyját Takács Olgának hívják. Takács Olga Csanádnak anyósa. Kiss Szilvia Nagy Emőkének sógornője. Nagy Csanád Kiss Tamásnak sógora.

Kissné Nagynénak nászasszonya. Nagy Tibor Takács Tímeának apósa (ipamja). Nagynénak Takács István nászura.

105


6/13/12 10:28 AM


123. oldal 1. A következő szavak mellett három jelentést találsz. Karikázd be az igazat! 1. apol: ápol – csókol – aláír

6. bürü: pásztoring – kis híd – fiatal juh

2. anziksz: képeslap – folyóirat – távirat

7. kalamáris: tintatartó – gyöngyfüzér – cipőfelsőrész

3. grádics: kosár – lépcső – almafajta

8. cserény: tetőfedő anyag – pásztortanya – szorgos

4. pityóka: mentegomb – ital – burgonya

9. izibe: rizsfajta – majd egyszer – azonnal

5. lappantyú: madár – papucs – zár

10. gyepű: sövény – füves terület – erdősáv

123. oldal 2. Adj olyan vezetéknevet a tanároknak, amelyből kiderülhet, hogy milyen tantárgyat tanít, és rímel a keresztnevére! Írd a neve mellé azt a három szót, amelyik szerinted a tantárgyához tartozik! szimfónia, alliteráció, grafika, mechanika, epigramma, portré, rondó, anód, fókusz, disztichon, akvarell, gordon Tantárgy

A tanár neve

A tantárgyhoz tartozó fogalmak

ÉNEK

Dallam Dalma, Kotta Soma

szimfónia, rondó, gordon

RAJZ

Ecset Csenge, Festő Benő

grafika, portré, akvarell

FIZIKA

Mágnes Ágnes, Erő Gergő

mechanika, anód, fókusz

IRODALOM

Regény Teréz, Téma Béla

alliteráció, epigramma, disztichon

106


6/13/12 10:28 AM


FELADATOK A SIKERES FELVÉTELIHEZ Az Apáczai Kiadó rendezvényein, a tanfolyamokon, a bemutatóóráimat követő szakmai beszélgetésen sok, 8. évfolyamon tanító kolléga kérte, hogy jelentessek meg olyan feladatgyűjteményt, amelyet használhatnak a felvételi előkészítő foglalkozásokon. Úgy gondoltam, hogy ezeknek a feladatoknak a legjobb helye a 8. évfolyamos kézikönyvben van. Először a feladatokat olvashatják a kedves kollégák, amelyek közül a kedvükre válogathatnak. Akár feladatsorokat is lehet belőle összeállítani. A megoldásokat a feladatok után közlöm. 1. Minden szócsoport szavaihoz ugyanaz az állatnév illik előtagként, hogy összetett szavakká váljanak. Írd le a vonalra a megfelelő állatnevet! a) eszű, húr, tojás _________________

f) köröm, szem, zene ___________________

b) cipő, szívű, farknyi ______________

g) csapó, csípés, fogó ____________________

c) here, farok, halálában ____________

h) tej, szakállú, gida ____________________

d) köhögés, fül, létra _______________

i) kenyérfa, szeretet, sziget _______________

e) ember, lencse, nyál _______________

j) hűség, szorító, bőr ____________________

2. Batthyány Lajost egy napon végezték ki az aradi vértanúkkal. Írd le betűrendbe sorolva, hogy kikkel! Használd a -val, -vel toldalékokat! Lázár, Dessewffy, Kiss, Schweidel, Poeltenberg, Török, Láhner, Knezich, Nagysándor, Vécsey, Leiningen-Westerburg, Aulich, Damjanich __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ 3. Alkoss mondatokat, amelyekben rávilágítasz a hasonló alakú szavak jelentése közötti különbségre! a) adaptál – adoptál b) egyezség – egyesség c) jólét – jóllét a) _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ b) _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ c) _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 4. Ugyanaz a jelző illik mindkét szóhoz. Melyik? ablak – szerencse

________________

gém – orvosság

________________

feladat – kolbász

________________

ősz – bánat

________________

álom – szalámi

________________

hetek – kalács

________________

tojás – dió

________________

lelkész – konyha

________________

fogat – találat

________________

kocsi – rendőr

________________

107


6/13/12 10:28 AM


5. Pótold a szövegben a hiányzó kötőjeleket! Magyarország Közép Európában, a Kárpát medencében található. Hazánk legszebb részei, a turisták által is gyakran látogatott Fertő tó környéke, Visegrád vidéke, a Balaton felvidék, a Duna Tisza köze, a Zempléni középhegység, a Mátra hegység, a Zalai dombság, a Balaton tó partvidéke és a budapesti Duna part. Borsod Abaúj Zemplén megye természeti szépségei is évről évre egyre több látogatót vonzanak. Területén több Rákóczi vár található. 6. Húzd alá a következő szavak közül a helyesírási hibát tartalmazókat, és javítsd ki őket! köppeny, barak, sielők, irigy, ígéret, kiváncsi, dicséret, konektor, inteligens, hegeszt, bujdosik, szöllő, zöldellő, szolíd, szelíd, bújócska, szőjetek, rójjátok, lejebb __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ 7. Írj olyan kétszavas szószerkezeteket a meghatározások alapján, amelyek szótagjai felcserélhetők! a) Hozzá nem értő 13. századi kincstáros:

________________________________

b) Népvándorlás kori, török nyelvű nép cellája:

________________________________

c) A testek kölcsönös egymásra hatásának vigyázója: ________________________________ d) Kenőcsként sebre helyezett gyógyító szer:

________________________________

e) Régi karácsonyi kalács:

________________________________

8. Keresd meg a különböző előtagokhoz tartozó utótagot! a) jég-, tűz-, víz-

______________

nap-, kép-, es-

______________

b) szél-, taps-, por-

______________

nóta-, fej-, fenyő-

______________

c) kör-, táj-, fény-

______________

zok-, vég-, indulat-

______________

d) tűz-, sár-, hó-

______________

izom-, lámpa-, mocsár- ______________

e) homok-, vég-, felleg-

______________

madár-, nép-, kar-

______________

9. Karikázd be a helyes szóalakokat! le-fel mászkál – le-felmászkál – lefel mászkál, elkezdtem olvasni – el kezdtem olvasni, kitudtam számolni – ki tudtam számolni, be-be néz – be-benéz – bebe néz, megfogod mondani – meg fogod mondani, follyon – folyjon, edzzetek – eddzetek – edzdzetek, dísszázad – díszszázad, süllyed – sülyjed – süjjed, szájról-szájra – szájról szájra – szájról, szájra 10. Írd le a következő szavakat minden lehetséges helyen elválasztva! kilogramm, gátőr, maxi, autogram, felesel, mechanika, peches, képért, egyenes, falig, mégis, Veszprém, tanév, konfliktus, Weöres, felemelő, lajstrom, pénzért, Koósék, farkasprém __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ 108


6/13/12 10:28 AM


11. Javítsd ki a mondatokban előforduló nyelvhelyességi hibákat! Meg-e mondta, mit akar? ___________________________________________ A barátom el szok jönni hozzánk. ______________________________________ Mondhatnák én is valami? __________________________________________ Tanár néni, lássa ezt a képet? ________________________________________ A Noémi meg a Béla szemeznek. _______________________________________ 12. Írd le -val, -vel toldalékkal az alábbi szavakat! dl, meggy, sah, Kováts, méh, Hoffmann, reflex, Peugeot, Adrienn, Thököly __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ 13. Írd le helyesen folyóírással a következő egybeírt tulajdonneveket! NOBELDÍJ, MÁTYÁSKIRÁLYTÉR, NŐKLAPJA, ÁLLAMÉSJOGTUDOMÁNYI KAR, JÓZSEFATTILATUDOMÁNYEGYETEM, ERZSÉBETHÍD, KŐRÖSICSOMASÁNDOR, NYUGATIPÁLYAUDVAR, HÉTVEZÉRUTCA, TELEKIBLANKAALAPÍTVÁNY, PÉNZÜGYMININSZTÉRIUM, ADYENDREKOLLÉGIUM, OKTATÁSIMINISZTÉRIUM, GÁRDONYIGÉZALAKÓTELEP __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ 14. A következő szólások és közmondások mindegyikében szerepel a könyv szó. Írd le a megadott jelentés alapján a megfelelő szólást vagy közmondást! a) Szeretni kell a könyveket, mert bennük nem csalódunk = ____________________________________ __________________________________________________________________________________ b) Csak sok olvasással válunk művelt emberekké = ___________________________________________ __________________________________________________________________________________ c) Gyakorlottan, folyamatosan hazudik = __________________________________________________ __________________________________________________________________________________ d) Könnyebb tanulni, mint nehéz testi munkát végezni = ______________________________________ __________________________________________________________________________________ 109


6/13/12 10:28 AM


e) Abból, hogy milyen könyveket olvas valaki, az is kiviláglik, hogy miféle ember = __________________ __________________________________________________________________________________ 15. Foglald mondatba a két megadott szó különböző jelentéseit legalább három mondatban! terem 1. jelentés: _____________________________________________________________ 2. jelentés: _____________________________________________________________ 3. jelentés: _____________________________________________________________ sejt 1. jelentés: _____________________________________________________________ 2. jelentés: _____________________________________________________________ 3. jelentés: _____________________________________________________________ 16. Matematika- és fizikaórán megismerhettél néhány görög betűt. A) Keresd meg a következő mondatokban a latin betűs olvasatukat, és írd le őket! B) Írd a latin betűs olvasat mellé a megfelelő görög betűt is! a) Néhány halfaj már kipusztult a Dunából. ____________________

_____

b) Többé talán sosem látlak.

____________________

_____

c) Olyan jól érzem magam ma.

____________________

_____

d) Mondd el, tagadni kár!

____________________

_____

e) No, megadod végre a tartozásodat!

____________________

_____

17. Fogalmazd meg, milyen nyelvi jelenség adja a következő viccekben a humor forrását! a) – Két szúnyog közül melyik a rendőr? – Amelyik nyakon csíp. __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ b) A farsangi mulatságon felsorakoznak a jelmezbe öltözött gyerekek. A tanító néni így szól az egyikhez: – Fejeden korona, válladon palást, te biztosan király vagy. Pistike mindig valami képtelen ötlettel áll elő. Most egy nagy csillag van a fejére akasztva, és kötéllel egy hatalmas csavart vonszol maga után. – Pistikém, te minek öltöztél? – kérdi a tanító néni? – Én vagyok a csillagfejű csavarhúzó. __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________

110


6/13/12 10:28 AM


18. Az alábbiakban elferdített szólásokat olvashatsz. A) Írd le helyesen a szólásokat! B) Magyarázd meg a jelentésüket! a) Régóta a gyomrában van. __________________________________________________________ Jelentése: __________________________________________________________________________ b) Megette a sütije javát.

___________________________________________________________

Jelentése: __________________________________________________________________________ c) Egy szőnyegen árulnak.

___________________________________________________________

Jelentése: __________________________________________________________________________ d) Két darálóban őrölnek.

___________________________________________________________

__________________________________________________________________________________ e) Nem tűzi a kontya mellé. ___________________________________________________________ Jelentése: __________________________________________________________________________ 19. Sorold betűrendbe a következő szavakat! kérelem, kerek, kérek, kereskedő, kérés, kereskedelem, kérelmező, kereslet, kerék, kérvény __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ 20. Helyettesítsd a következő idegen szavakat a magyar megfelelőjükkel! korrekt = ___________________________

aktív = _________________________

natúra = ___________________________

maximális = _____________________

shopingol = _________________________

centenárium = ___________________

legális = ___________________________

kreatív = ________________________

attak = ____________________________

régió = _________________________

21. Egészítsd ki a j hangnak megfelelő betűvel a következő szavakat! Karikázd be a szavak közül a kakukktojást! hangyabo___, gombo___ít, bo___hos, sapkabo___t, bo___torján, cobo___, bo___ong, bo___ler, bó___a, bo___tos, bo___tár, bo___szolgálat, gombo___ag, bo___gó, bo___kott 22. A három meghatározással három olyan szóra utalok, amelyeknek csak a kezdőbetűje eltérő. Oldd meg a feladatot a példa alapján! víztömeg európai nép kis patak ár ír ér a)

német pénz volt

börtöncella

ókori evezőshajó

________________

__________________

_________________

111


6/13/12 10:28 AM


b) c) d) e)

ébred

talál

ravasz ötlet

________________

__________________

_________________

pázsit

ragaszkodik valakihez

varróeszköz

________________

__________________

_________________

szeletelő

hegyi átkelő

fogával őrlő

________________

__________________

_________________

hüvelyes növény

ló eledele

fogoly

________________

__________________

_________________

23. Válaszd ki és karikázd be az alábbi szavak mellett a megfelelő jelentésváltozatot! tengerszem petrence legális elemózsia cvikker apol szövétnek rafinált flört csutora

hegyi tó zöldségféle törvényes úti élelem városi polgár gondoz ruhaanyag ravasz italféle hangszer

féldrágakő kisebb szénarakás küldött estebéd zsebóra csókol fáklya becsapott tánc reuma

madár egyházi rend nagyon okos előétel szemüveg hirdet bíró gazdag kacérkodás kulacs

24. Javítsd ki a mondatokban előforduló nyelvhelyességi hibákat! A Noémi meg a Tóni mindig vitázik. _________________________________________________ El-e jönnél hozzánk? _____________________________________________________________ A szüleim el szoknak engedni moziba. ________________________________________________ Ilyet én is tudnák csinálni.__________________________________________________________ Látol valami érdekeset? ____________________________________________________________ 25. Írd a megfelelő oszlopba a földrajzi neveket, majd az -i képzős alakjaikat! Javítsd ki, amelyiket szükségesnek tartod! Csepelsziget, Csehország, Csongrádmegye, Csendesóceán, Cserháthegység, Csabacsűd Egybe

Külön

Kötőjellel

_____________________

_____________________

____________________

_____________________

_____________________

____________________

Az -i képzős alakok _____________________

_____________________

____________________

_____________________

_____________________

____________________

112


6/13/12 10:28 AM


26. Válaszd el minden lehetséges helyen a következő szavakat! oligarcha, Ráczot, legelsőként, házig, Weöres, legelő, edző, Dessewffy, Erie-tó, Visegrád __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ 27. Mi a foglalkozása a következő személyeknek? Egy-egy név valamennyi betűjét fel kell használnod. Góga Zita: _______________________

Gánry Tamara: _________________________

Taáloló Pál: ______________________

Trosztida Ármin: ________________________

Mogro Teus Leó: _________________________________ 28. Egészítsd ki a mondatokat „oda-vissza” szavakkal! A kétjegyű mássalhangzók jegyei megmaradnak. Már hó ________________ el a bérci tetőt. A kormány befagyasztja az _____________. A ___________ előtt megjelentek a jegyüzérek. A súlyemelő teste csupa _____________. Ősi kutyafajta a _________________. Egy _______________ sem lehet a kiszolgálásra. Lassan elhalványulnak a ____________ emlékek. Az _____________ eltér a megszokottól. Magoktól roskadozik a ________________. A ________________ szétbogozhatatlanok. 29. Válaszolj a kérdésekre! Mit csinál az, aki a) majd felfal valakit a szemével? __________________________________________ b) szemébe néz valakinek? ________________________________________________ c) megy, amerre a szeme lát? ______________________________________________ d) majd felnyársal valakit a szemével? _______________________________________ e) szeme haján néz keresztül? ______________________________________________ f) beköti valakinek a szemét? ______________________________________________ 30. Sorold betűrendbe a következő szavakat! kérelem, kerek, kérek, kereskedő, kérés, kereskedelem, kérelmező, kereslet, kerék, kérvény __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ 31. Milyen foglalkozásokra, rendfokozatra gondoltam, amikor ezeket a szószerkezeteket leírtam? Állati kártyalap = ________________________ Muzikális fegyver = _______________________ Fém közlekedő = _________________________ Előzményes apóka = ______________________ Strázsa mérete = _________________________

113


6/13/12 10:28 AM


32. A következő szavak mellett három jelentésváltozatot olvashatsz. Karikázd be az igazit! páternoszter

körforgó lift

ima

katolikus pap

rizike

kockázat

étel

ehető gomba

langall

ősi fegyver

lángol

hangszer

árkus

szemüveg

szúrófegyver

ívnyi papír

fátum

szónoki beszéd

sors, végzet

ruhadarab

kontó

számla

szerencsejáték

késfajta

mátrikula

érettségi

anyakönyv

középiskola

vizaví

halfajta

látogatás

szemben

iziben

azonnal

egészében

a legkisebb rész

szövétnek

ruhaszövet

falusi elöljáró

fáklya

33. A meghatározások alapján olyan szópárokat kapsz, amelyek két szótagja felcserélhető. a) állóvízi eszmecsere =

____________________________

b) levélfeladó hely rálép =

____________________________

c) lassú mozgású domborzat =

____________________________

d) oktalan ránc =

____________________________

e) házban élő üdítő =

____________________________

34. Az egyik esetben közös előtagot, a másikban közös utótagot keress! a) – törzs, csiga, jankó

_____________

b) jég, tűz, víz –

______________

– verseny, zavar, robbanás _____________

vég, homok, felleg –

______________

– lencse, szerenád, comb

_____________

izom, lámpa, mocsár – ______________

– gödör, fog, pont

_____________

hó, sár, tűz –

______________

35. Fordítsd le magyarra, azaz keresd meg a szószerkezetek egyes tagjainak a szinonimáit! Cseréld meg a szószerkezet tagjait, s egy főnevet kapsz megfejtésül! szerszám zokog = ________________________

_____________________

előd operál = ____________________________

_____________________

áradás vés = _____________________________ _____________________ recept javít = ____________________________

_____________________

36. Pótold a szavakban a j hang hiányzó betűjelét! tolva___, tava___, bó___a, bog___a, kéte___, le___ebb, skatu___a, vere___ték, támo___og, ga___az, se___pít, mordá___, lapá___, muszá___, ta___ték, ter___esztő, sa___tol, uszá___, ördögrá___a, u___

114


6/13/12 10:28 AM


37. Tedd ki a hiányzó mondatközi és mondatvégi írásjeleket! Kovács úr elmesélte hogyan menekült a hitelezői elől__ Mondd már ki végre mit akarsz__ Én is szeretném hallani beszélj hangosabban__ Kérlek, ismételd meg amit az előbb mondtál__ Te csak azt csináld barátom amit én mondok__ Ugye azért jöttél ide hogy bosszants engem__ 38. Csak látszólag összetett szavak, amelyeket a következő meghatározások alapján írsz le. Melyek ezek? a) csupa agyvelő = _______________________________________________ b) érintetlen bíró = _______________________________________________ c) határőrlaktanya lángol = ________________________________________ d) hamis kacat földet forgat = _______________________________________ e) orvosság kormányoz = __________________________________________ f) fejfedő tetőfedő = _______________________________________________ 39. Írd le felsőfokban a következő mellékneveket! nagyarányú, jószívű, sokrétű, kisszámú, alávaló, különféle __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ 40. Írd a megadott szavak elé és után ugyanazt a szót! Összetett szavakat kell kapnod. ______________mentő______________

______________dal_______________

______________sertés_______________

______________szín______________

______________tető________________

______________lakk______________

______________bőr_________________

______________víz_______________

______________vas_________________

______________ló________________

41. Döntsd el és karikázd be, melyik válasz a helyes! Válasz a) Hány betűből áll a bodzatea szó?

hat

hét

nyolc

b) Milyen szófajú szó a mennünk!

ige

főnév

főnévi igenév

c) Összetett szó-e Veszprém neve?

igen

nem

jelző

alany

állítmány

tárgyas

határozós

jelzős

d) Milyen mondatrész az alábbi mondatban a kiemelt szó! Az okos mindig enged. e) Milyen összetétel a vállvetve szó?

115


6/13/12 10:28 AM


42. Írj olyan szavakat a meghatározások alapján, amelyekben előfordul a „rom” szórész! A vár megrohamozása:

___________________________

Behemót:

___________________________

Jegyzék, lista:

___________________________

Kolostor:

___________________________

Fúvós hangszer:

___________________________

Oromfal a párkányával együtt:

___________________________

19. századi irodalmi irányzat:

___________________________

Víg ballada:

___________________________

Jellegzetes illat, zamat:

___________________________

Légnyomásmérő:

___________________________

43. A következő összetett szavakból csak az előtag és az utótag határa látható. Írj egy-egy lehetséges szót! ___szsz_____, ____nyny_____, _____kiis______, ________cssz_______, ____zive_______

116


6/13/12 10:28 AM


A feladatok megoldása 1. a) tyúk b) nyúl c) ló d) szamár e) béka f) macska g) légy h) kecske i) majom j) kutya 2. Aulichhal, Damjanichcsal, Dessewffyvel, Kiss-sel, Knezichcsel, Láhnerrel, Lázárral, LeiningenWesterburggal, Nagysándorral, Poeltenberggel, Schweidellel, Törökkel, Vécseyvel 3. Például: a) Az író filmre írta át regényét. – A nő örökbe fogadta elhunyt nővérének a kisfiát. b) A felek peren kívüli egyezséget kötöttek. – A vitázó felek végül megbékéltek, és egyességben váltak el egymástól. c) A szülők igyekeznek jólétet biztosítani gyermekeiknek. Gizi sokat törődik a testi jóllétével. 4. ablak – szerencse vak, feladat – kolbász házi, álom – szalámi téli, tojás – dió kemény, fogat – találat négyes (ötös), gém – orvosság kanalas, ősz – bánat késő, hetek – kalács mézes, lelkész – konyha tábori, kocsi – rendőr lovas 5. Közép-Európában, Kárpát-medencében, Balaton-felvidék, Duna–Tisza köze, Zempléni-középhegység, Zalai-dombság, Duna-part, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Rákóczi-vár 6. köpeny, barakk, síelők, kíváncsi, konnektor, intelligens, szőlő, szolid, rójátok, lejjebb 7. kontár tárnok, kazár zárka, erő őre, paszta tapasz, ósdi diós 8. a) csap, ernyő b) vihar, fa c) kép, szó d) hányó, láz e) vár, dal 9. le-fel mászkál, elkezdtem olvasni, ki tudtam számolni, be-benéz, meg fogod mondani, folyjon, eddzetek, díszszázad, süllyed, szájról szájra 10. ki-lo-gramm, gát-őr, ma-xi, a-u-tog-ram, fe-le-sel, me-cha-ni-ka, pec-hes, ké-pért, e-gye-nes, fa-lig, még-is, Veszp-rém, tan-év, konf-lik-tus, Weö-res, fel-e-me-lő, lajst-rom, pén-zért, Koó-sék, far-kasprém 11. Megmondta-e, mit akar? A barátom el szokott jönni hozzánk. Mondhatnék én is valamit? Tanár néni, látja ezt a képet? Noémi meg Béla szemeznek. 12. dl-rel, meggyel, sahhal, Kovátscsal, méhvel, Hoffmann-nal, reflexszel, Peugeot-val, Adriennnel, Thökölyvel 13. Nobel-díj, Mátyás király tér, Nők Lapja, Állam- és Jogtudományi Kar, József Attila Tudományegyetem, Erzsébet híd, Kőrösi Csoma Sándor, Nyugati pályaudvar, Hét vezér utca, Teleki Blanka Alapítvány, Pénzügyminisztérium, Ady Endre Kollégium, Oktatási Minisztérium, Gárdonyi Géza-lakótelep 14. a) Szeretni kell a könyveket, mert bennük nem csalódunk = A könyv a legjobb barát. b) Csak sok olvasással válunk művelt emberekké = A könyvek néma mesterek (tanítók). c) Gyakorlottan, folyamatosan hazudik = Úgy hazudik, mintha könyvből olvasná. d) Könnyebb tanulni, mint nehéz testi munkát végezni = Könynyebb a könyv, mint a pöröly. e) Abból, hogy milyen könyveket olvas valaki, az is kiviláglik, hogy miféle ember = Amilyen a könyv, olyan a gazdája. 15. A terem hamarosan megtelt érdeklődőkkel. Ezen a fán alma terem. Az én terem nagyobb, mint a tiéd. A szervezet legkisebb egysége a sejt. Tibi semmit sem sejt arról, mivel lepi meg a családja a névnapján. A méhek sejteket építenek a kaptárban. 117


6/13/12 10:28 AM


16. a) alfa a (A), b) béta b (B) c) gamma g (C) d) delta d (D) e) omega w (W) 17. a) a nyakon csíp kifejezés többjelentésű: 1.: megcsípi a nyakát, 2.: elfog. b) Pistike valójában „eljátssza” a szerszám nevének szóelemeit, mint ahogy azt az aktivityben szokás: a fején csillag van = csillagfejű, egy csavart húz maga után = csavarhúzó. 18. a) Régóta a bögyében van = neheztel rá valamiért. b) Megette a kenyere javát = idős, öreg. c) Egy gyékényen árulnak = jól megvannak egymással, egy húron pendülnek. d) Két malomban őrölnek = mindketten más-más dologról beszélnek. e) Nem tűzi a kalapja mellé = nem fog eldicsekedni vele. 19. kerek, kerék, kérek, kérelem, kérelmező, kérés, kereskedelem, kereskedő, kereslet, kérvény 20. korrekt = helyes, pontos, becsületes, natúra = természet, shopingol = vásárol, legális = törvényes, attak = roham, támadás, aktív = cselekvő, tevékeny, maximális = legnagyobb, legtöbb, centenárium = századik évforduló, kreatív = alkotó, teremtő, régió = vidék, övezet 21. hangyaboly, gombolyít, bolyhos, sapkabojt, bojtorján, coboly, bolyong, bojler, bója, bojtos, bojtár, boyszolgálat, gombolyag, bolygó, bojkott. Bekarikázandó szó: boyszolgálat. 22. a) márka – zárka – bárka b) kel – lel – csel c) fű – hű – tű d) vágó – hágó – rágó e) bab – zab – rab 23. hegyi tó, kisebb szénarakás, törvényes, úti élelem, szemüveg, csókol, fáklya, ravasz, kacérkodás, kulacs 24. Noémi meg Tóni mindig vitázik. Eljönnél-e hozzánk? A szüleim el szoktak engedni moziba. Ilyet én is tudnék csinálni. Látsz valami érdekeset? 25. Csehország, Csabacsűd, Csongrád megye, Cserhát hegység, Csepel-sziget, Csendes-óceán csehországi, csabacsűdi, Csongrád megyei, Cserhát hegységi, Csepel-szigeti, csendes-óceáni 26. oli-gar-cha, Rá-czot, leg-el-ső-ként, há-zig, Weö-res, le-ge-lő, e-dző, Des-sew-ffy, E-rie-tó, Vi-seg-rád 27. Góga Zita: igazgató Gánry Tamara: magyartanár, Taáloló Pál: állatápoló, Trosztida Ármin: adminisztrátor, Mogro Teus Leó: meteorológus 28. takará – árakat, mozi – izom, kuvasz – szavuk, nyári – irány, kalász – szálak 29. a) Nagyon néz valakit. b) Nem hátrál meg előle, nem fél tőle. c) Határozott cél nélkül megy. d) Dühösen néz valakit. e) Szunyókál. f) Becsapja, elámítja, félrevezeti. 30. kerek, kerék, kérek, kérelem, kérelmező, kérés, kereskedelem, kereskedő, kereslet, kérvény 31. vadász, operatőr, vasutas, oktató, őrnagy 32. körforgó lift, ehető gomba, lángol, ívnyi papír, sors, végzet; számla, anyakönyv, szemben, azonnal, fáklya 33. a) tavi vita b) posta tapos c) lomha halom d) dőre redő e) lakó kóla 34. a) fa, hang, béka, szem

b) csap, vár, láz, hányó

35. ásó sír ♦ sírásó, ős műt ♦ műtős, ár váj ♦ vájár, vény szerel ♦ szerelvény 118


6/13/12 10:28 AM


36. tolvaj, tavaly, bója, boglya, kétely, lejjebb, skatulya, verejték, támolyog, gallyaz, selypít, mordály, lapály, muszáj, tajték, terjesztő, sajtol, uszály, ördögrája, ujj 37. Kovács úr elmesélte, hogyan menekült a hitelezői elől. Mondd már ki végre, mit akarsz! Én is szeretném hallani, beszélj hangosabban! Kérlek, ismételd meg, amit az előbb mondtál. Te csak azt csináld, barátom, amit én mondok! Ugye azért jöttél ide, hogy bosszants engem? 38. szín√ ész = színész, ép√ ítész = építész, őrs√ ég = őrség, ál√ lom√ ás = állomás, szer√ vezet = szervezet, kalap√ ács = kalapács 39. nagyobb arányú, jobb szívű, sokrétűbb, kisebb számú, alávalóbb, különfélébb 40. autó: autómentő, mentőautó; mű: műdal, dalmű; zsír: zsírsertés, sertészsír, játék: játékszín, színjáték; cserép: cseréptető, tetőcserép; cipő: cipőlakk, lakkcipő; talp: talpbőr, bőrtalp; ár: árvíz, vízár; szög: szögvas, vasszög; verseny: versenyló, lóverseny 41. a) hét b) főnévi igenév c) nem d) alany e) tárgyas 42. ostrom, otromba, lajstrom, klastrom, trombita, oromzat, romantika, románc, aroma, barométer 43. Például: díszszázad, fénynyaláb, lelkiismeret, narancsszín, háziverseny

119


6/13/12 10:28 AM


ÓRAVÁZLATOK Témakör: Ismétlés Tananyag: Mondattani ismeretek Fejlesztési célok: Anyanyelvi ismeret: Az egyszerű mondatról tanultak átismétlése A mondatfajták A mondatok logikai minőségük szerint Mondatelemzési gyakorlatok Helyesírás: A különböző helyesírási alapelvek érvényesülése Nyelvhelyesség: Helytelen toldalékhasználat korrekciója Kompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció – Helyesírási képesség – Helyes, pontos nyelvhasználat – Az önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése – Szövegértő képesség fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia: – Kapcsolatteremtési és kapcsolatkezelési képesség – Mások személyiségének tiszteletben tartása – Szabálykövetés Kommunikatív kompetencia: – Ábraolvasás, ábrázolás Matematikai kompetencia: – Műveletvégzés – Logikus gondolkodás fejlesztése I. Beszédművelés Légzőgyakorlat hangerőváltással Tk. 15/1. c) Olvassátok el a jelöléseknek megfelelően halkan, majd közepes hangerővel, végül hangosan Babits Mihály Fekete ország című versét! c) Olvassátok el a verset a fekete helyett színes melléknevekkel! II. Ismétlés 1. A mondatról tanultak felidézése a) Az indukciós szöveg (Tk. 12/1.) elolvasása némán, majd dramatikus hangos felolvasása b) Az összetett mondat megkeresése a szövegben önállóan, a) feladat Ellenőrzés: felolvasással Én csak annyit olvashatok, amennyi írva vagyon. c) A mondatok csoportosítása a beszélő szándékai szerint, példa keresése a szövegben, b) feladat Ellenőrzés: írásvetítőn kijelentő: Nincs tovább. kérdő: De hát a többi vagyona? 120


6/13/12 10:28 AM


Felkiáltó: Megfoghatatlan! Óhajtó: Nincs példa. Felszólító: Tessék tovább olvasni, közjegyző úr! d) A mondatok csoportosítása logikai minőségük szerint (példához elnevezés), c) feladat Ellenőrzés: felolvasással A közjegyző vállat vont. Állító mondat Arról nem végrendelkezik. Tagadó mondat e) A mondatról tanultak alapján a hiányzó adatok beírása önállóan, d) feladat Ellenőrzés: táblakép alapján (az óravégi összefoglaláskor felhasználható) Egyszerű mondat Tagolatlan mondat Tagolt mondat Ejnye! A teremburáját! A közjegyző vállat vont. Teljes mondat Hiányos mondat A közjegyző vállat vont. Nincs tovább. Tőmondat Bővített mondat Gregorics Gáspár. A közjegyző vállat vont. 2. Gyakorlás Differenciált osztálymunka A csoport Helyesírási képesség fejlesztése Tanulópár: Tk. 13/2.

B csoport Mondatelemzés gyakorlása Jobb képességűek Ö: Tk. 13/3.

C csoport Gyengébbek, tanári irányítással közösen T: Tk. 14/4.

Ellenőrzés: összehasonlítással írásvetítőn. Ellenőrzés: az ágrajzokhoz tartozó mondatok felolvasása. A hiányzó ágrajzok felrajzolása a táblára. Értékelés: piros pont. A feladatok megoldása: 13/2. b) Írd le őket helyesen, aszerint csoportosítva, hogy melyik helyesírási alapelv segített a javításban! Kiejtés elve: nincs Szóelemzés elve: egyszer, boldogtalan, százszor, megkérték, többször, (király)atyja, megmondtam, férjhez, ehhez Hagyomány elve: királylány, király(atyja), olyan Egyszerűsítés elve: (király)kisasszony c) Másold le a szöveg második mondatát, majd elemezd! Százszor is megkérték már a kezét nyalka hercegek, grófok, válogatott cigánylegények. ((

sz (((((

i

mi

mi

13/3. b) Válaszd ki, hogy mely mondatok ágrajzát látod, és írd alá őket! Á A Á (A)

Há Hc

Ho Hh

A

Á Hi Hm T

Bence esőkabát nélkül ment el kirándulni. Emiatt hiányzott az iskolából. A barátai délutánonként szorgalmasan látogatták őt. 121


6/13/12 10:28 AM


c) A többi mondatnak készítsd el te az ágrajzát!

Á

A

Á

A

Hh Hm

Á

(A)

Há

(A)

Hi

Á

Á

A

Her Ht T Hr

Háll

Jmi 14/4. b)

(A)

Á

Á

(A)

Hh Hh

4.

Jmi

Hc T Jb

3.

Jmi

3. Házi feladat előkészítése: Tk. 14/5. A nyelvhelyességi hibákat tartalmazó mondatok értelmezése, a hibás szavak aláhúzása. A 3. mondat helyes, tehát nem kell javítani. A házi feladat a mondatok leírása helyesen. 4. Tollbamondás T. 3. Karinthy Frigyes már kiskorában naplót vezetett, ami kedves, humoros írásokat tartalmazott. Gyermekként vetette papírra az első fantasztikus regényét, aminek a címe Utazás a Merkúrra. Tizenöt évesen folytatásokban közölték a Nászutazás a Föld középpontjába című regényét. Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, mert újságíró lett. Csatlakozott a Nyugat íróihoz. Tanár úr kérem című novellafüzérét iskolai élményei alapján írta. Kitűnő humora azonnal magával ragadja az olvasót. Feltétlenül olvassátok el! Ellenőrzés: írásvetítőn összehasonlítással. Értékelés: hibátlan tollbamondásszöveg esetén piros pont. Házi feladat: a hibák kijavítása. 5. Szövegértés Tk. 14/6. Olvasd el a következő matematikafeladat szövegét!

Két szegénylegény elindult szerencsét próbálni. Már az első nap kaptak is munkát. Este azonban az egyik talált 12 aranyat az úton, így nem dolgozott tovább. A másik még két napot dolgozott, ezért ő négy arannyal többet vitt haza, mint a társa. Hány aranyat kaptak egy napra?

122


6/13/12 10:28 AM


a) Ellenőrzés: felolvasással. b) A matematikai feladat többféleképpen is megoldható (okoskodással, táblázattal, egyenlettel): (x + 12) + 4 = 3x /összevonás x + 16 = 3 x /-x 16 = 2x /:2 8=x Tehát 8 aranyat kerestek egy nap. Ellenőrzés: 8 + 12 = 20 3 · 8 = 24 24 – 20 = 4 III. Összefoglalás 1. Táblakép alapján 2. Házi feladatok IV. Az órai munka értékelése

Témakör: Összetett mondat Tananyag: Az alárendelő összetett mondat elemzésének lépései Fejlesztési célok: Anyanyelvi ismeret: Az alárendelő összetett mondat elemzésének lépései Az utalószó és a kötőszó felismerése Mondatelemzési gyakorlatok Helyesírás: A hangok időtartamának helyes jelölése Írásjelek használata Szövegértés: A metanyelvi és dokumentumszöveg értelmezése Kompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció – Helyesírási képesség – A nyelvtani, szerkezeti összefüggések felfedezésének képessége – Szövegértő képesség fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia: – Csoportkezelési képesség – Együttműködési képesség – Mások véleményének tiszteletben tartása Személyes kompetencia: – Önállóságvédő képesség – Önkifejező képesség I. Beszédművelés 1. Légzőgyakorlat Ffgy. 5/2. c) Kilégzés közben ejtsetek h hangot 20, majd pótlevegővétel után 10 másodpercig! 2. Kiejtési gyakorlat Ejtsétek némán egymás után az é–ő magánhangzópárt! 123


6/13/12 10:28 AM


3. Hangfekvésváltás Tk. 16/6. A következő szemelvény többféleképp is megszólaltatható. Ajánlok néhány változatot. Találj ki más megoldást! Kinn a pusztán Egyszer egy asszony ételt vitt a mezőre. Szembe jött rá két pesti diák. Azt kérdik tőle: – Hová megyen, néni? – Megyek a mezőre. Ételt viszek az aratóknak. – Hát aztán hányan vannak, hogy ilyen nagy bögrével visz nekik? – Tudom is én, lelkem, találjátok ki: az én uram, a gazda, a vőm, a lányom ura, János, Jancsi, a szolga… No, hányan voltak? II. Ismétlés, számonkérés 1. A házi feladat ellenőrzése 2. A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok megkülönböztetéséről tanultak felidézése III. Az új ismeret feldolgozása 1. A metanyelvi szöveg elolvasása és értelmezése Tk. 40. oldal a) A metanyelvi szöveg önálló elolvasása b) A metanyelvi szöveg megértésének ellenőrzése kérdések alapján Milyen összefüggés van a főmondat és a mellékmondat(ok) között? Miért van szükség a mondatelemzés elsajátíttatására? c) A lépések lejegyzése a füzetbe közösen, tanári irányítással A tagmondatok megállapítása A tagmondatok határának jelölése, a tagmondatok beszámozása A főmondat megállapítása, az utalószó, a kötőszó A főmondat elemzése A mondat ábrázolása d) A mondatzsugorítás technikája a JÓ, HA TUDOD! alapján 2. Az új ismeret alkalmazása a) Tanulópárban Tk. 41/1. Ellenőrzés: közösen, tanári irányítással. Gyakorold a következő mondaton az alárendelő összetett mondat elemzésének helyes menetét! Azt szeretnénk, hogy te is gyere el a kirándulásra. 1. lépés: Azt szeretnénk, hogy te is gyere el a kirándulásra. 1.

2.

2. lépés: Azt szeretnénk | hogy te is gyere el a kirándulásra. 1.

2.

1.

2.

3. lépés: Azt szeretnénk, | hogy te is gyere el a kirándulásra. 4. lépés: Azt szeretnénk, | hogy te is gyere el a kirándulásra. 5. lépés:

1. 2. T

Értékelés: piros pont. 124


6/13/12 10:28 AM


b) Önállóan Tk. 41/2. és 3. A két feladatot a tanulópár egy-egy tagja oldja meg. A következő mondat elemzése azért nehezebb, mert hiányzik belőle az utalószó és a kötőszó. Feltétlenül egészítsd ki velük a tagmondatokat, majd az öt lépés betartásával elemezd a mondatot! El kellene döntenünk, mit csináljunk szombaton. 1. lépés: El kellene döntenünk, mit csináljunk szombaton. 1.

2.

2. lépés: El kellene döntenünk, | mit csináljunk szombaton. 1.

azt

1.

azt

3. lépés: El kellene döntenünk, 4. lépés: El kellene döntenünk,

|

2. hogy

|

2. hogy

mit csináljunk szombaton. mit csináljunk szombaton.

1.

5. lépés:

2. T

Elemezd a következő alárendelő összetett mondatot! Akkor legszebb az erdő, amikor sárgulnak a levelek. 1. lépés: Akkor legszebb az erdő, amikor sárgulnak a levelek. 1.

2.

1.

2.

2. lépés: Akkor legszebb az erdő, | amikor sárgulnak a levelek. 3. lépés: Akkor legszebb az erdő, | amikor sárgulnak a levelek. 1.

2.

4. lépés: Akkor legszebb az erdő, | amikor sárgulnak a levelek. i

5. lépés:

((((

1. 2. Hi

Ellenőrzés két lépésben: 1. A tanulópárok egymás munkáját ellenőrzik. 2. A feladatok közöz ellenőrzése a táblánál. 3. A házi feladat kijelölése: Tk. 46/1. 4. Tollbamondás T. 5. A diákönkormányzati ülésen Enikő, az iskolarádió szerkesztője beszélt az új elképzeléseiről. Előzetesen felmérték a tanulók körében, miről hallanának szívesen. Voltak, akiket a sport érdekel. Mások az új filmekről, könyvekről és művészekről hallanának szívesen. Egy nyolcadikos lány azt javasolta, hogy lehessen hirdetni a rádióban. Mindenki egyetértett abban, hogy még többet kell tudósítaniuk az iskolai eseményekről. Végül megegyeztek az új műsortervben. Ellenőrzés: írásvetítőn összehasonlítással. Értékelés: hibátlan tollbamondásszöveg esetén piros pont. Házi feladat: a hibák kijavítása. III. A szövegértő képesség fejlesztése A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv 6–7. oldal Mátrix (filmkritika)

125


6/13/12 10:28 AM


1. A szöveg előzetes áttekintése A cím vizsgálata, az illusztrációk megfigyelése, kapcsolatuk a címmel ⎠ Előzetes feltételezések megfogalmazása: Miről szólhat a szöveg? 2. Ismerkedés a szöveggel néma olvasással 3. A szöveg témájának a megnevezése 4. Ismeretlen kifejezések magyarázata, idegen nevek kiejtése Sz.f.gy. 7/1. 1. Karikázd be, mi a Mátrix! A mesterséges intelligencia B kibernetikus csatlakozó C szimulált valóság D távoli jövő 7. Mit jelent a meglehetősen kusza történet kifejezés? Eléggé zavaros, nehezen követhető történet. 5. A szöveg feldolgozása, a tankönyvi feladatok önálló megoldása 2. Mire használják a gépek az embereket? Energiaforrásként a saját működésükhöz. 3. Igaznak tartod-e azt az állítást, hogy a Mátrixot valójában az emberek alkották meg? Indokold a válaszodat! Igen, hiszen a gépeket emberek alkották. Az emberek fejlesztették ki a mesterséges intelligenciát, amely a szimulált valóság alapja. 4. Melyik igaz és melyik hamis a következő megállapítások közül? Karikázd be a megfelelő szót! Smith ügynök a Mátrix szolgálatában áll.

IGAZ

HAMIS

Neo elvezeti Trinityt Morpheushoz.

IGAZ

HAMIS

A lassított felvételek tompítják a legkeményebb jelenetek durvaságát.

IGAZ

HAMIS

Morpheus a filmben Smith ügynök pozitív megfelelője.

IGAZ

HAMIS

5. Fogalmazd meg röviden, mi a fehér nyúl szerepe Neo és Trinity megismerkedésében! A számítógépen kapott üzenet szerint Neonak egy fehér nyulat kell követnie. Egy bulizós társaság egyik tagján pillantotta meg tetovált formában. Ezzel a társasággal jutott el arra a szórakozóhelyre, ahol megismerkedett Trinityvel. 6. Húzd alá a szövegben, mi a film alapkérdése! Aláhúzandó a szövegben (a 2. bekezdés utolsó mondatának a vége): vajon ő-e az, aki elpusztíthatja a Mátrixot és mindazt, amit képvisel.

126


6/13/12 10:28 AM


Házi feladat kijelölése 8. Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten Lewis Caroll [luisz kerol] Alice Csodaországban című regényének! Hogyan kapcsolható a filmhez Alice története? 9. Keress három bizonyítékot arra, hogy a kritikusnak tetszett a film! Keretezd be ezeket a részleteket a szövegben! Láttad-e a filmet? Ha igen, osztod-e a kritikus véleményét, miben? Ha nem, megnéznéd-e a kritika alapján? Indokold meg a válaszodat! A feladatok ellenőrzése 6. A szöveg újraolvasása hangos olvasással IV. Az órai munka értékelése

Irodalom- és rövidítésjegyzék ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.) Akadémiai, Bp., 1959–62 A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás, Trezor, Bp., 2004. Főszerk.: A. JÁSZÓ ANNA A mai magyar nyelv (MMNY.), Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁCZ ENDRE ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001 Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENC LADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990 Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTVÁN, O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Második, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Főszerk.: PUSZTAI FERENC Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLA Magyar Szinonimaszótár (SzinSz.), Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINCKY ÉVA Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 ALLAN PEASE: Testbeszéd (Gondolatolvasás gesztusokból), Park Kiadó, 1988 RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981 RÁCZ ENDRE – TAKÁCS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992 127


6/13/12 10:28 AM

TARTALOM KEDVES KOLLÉGANő/KOLLÉGA! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 METODIKAI ALAPELVEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 Az új ismeret feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Az ismeretek megszilárdítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Jártasságok és készségek kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A magyar nyelv tanításának céljai és feladatai . . . . . . . . . 10 Kulcskompetenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Fejlesztési feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Magyar nyelv 8. évfolyam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A 8. ÉVFOLYAMON . . . 23 A tanuláselméleti háttér megváltozása . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Tanári és tanulói szerepek megváltozása . . . . . . . . . . . . . . 24 Tanulásszervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A kulcskompetencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A 8. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KÖNYVEK FELÉPÍTÉSE, TARTALMA . . . . . . . . 28 A Nyelvtan és helyesírás tankönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 A Fogalmazási feladatgyűjtemény és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . 32 A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS ISMERETNYÚJTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE AZ 1–8. ÉVFOLYAMOKON . . . . . 34

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA . . . . . 49 Az összetett mondat szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok megkülönböztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Az alárendelő összetett mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 A helyesírási képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Helyesírási gyakorlattípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 A tollbamondások szövege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 A felmérések tollbamondásainak szövege . . . . . . . . . . . . . 63 A szövegértő képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 A kommunikációs képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A MUNKÁLTATÓ TANKÖNYVBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ 8. ÉVFOLYAM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Javaslat a felmérések értékelésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása . . . . . . . 99 A TANKÖNYV EGYES FELADATAINAK MEGOLDÁSA . . 102 FELADATOK A SIKERES FELVÉTELIHEZ . . . . . . . . . . . . . . 107 A feladatok megoldása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 ÓRAVÁZLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 Irodalom- és rövidítésjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127


6/13/12 10:28 AM

Széplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró. Kézikönyv. a magyar nyelv tanításához. 8. évfolyam

Recommend Documents