Gerincösvények
A Csíki-havasok fő gerincének bejárása egy hetes, tíz napos időtartamot ölel fel. 1. útvonal: Első nap: Terkő-mező (1300 m) - Naskalat (1553 m) - Szalamás-tető (1551 m) - Kondra kereszt - Bocs tető (1372 m) - Utasalj tető (1254 m) - Égés tető (1232 m) - Kőnyak (1314 m) - Széphavas oldala (1336 m) - Lapos havas (1296 m) - Pogány havas oldala (1351 m) - Gyimesi hágó (1155 m) Jelzés: piros csík, hiányos Hossza: 24 km Menetidő: 7-8 óra Maximális szintkülönbség: (az Olt völgye Balánbánya alatt és a Naskalat csúcs között) 704 m. A Csíki-havasok északi részének legszebb és legszámottevőbb, a turisták által igen kedvelt útvonala. A Terkőn keresztül közvetlen kapcsolódik a Nagy-Hagymás impozáns tömegéhez. (Északon: az Öcsém, Egyeskő). Nyugatról, az Olt völgyéből a Gálkútja- és Bálint-patakok közti hegy élen kapaszkodik fel a DJ 127/B erdőkitermelő út (Ördög-hágó) a Terkő-nyeregbe, a Tatros és az Olt vízgyűjtő medencéjének választóvonalára. Keletről a Hidegség-Jávárdi útján (DJ 127/A) érhető el a Terkő-nyereg.A jelzések ritkák és kopottak. Ezért az utat követve tartjuk az északnyugat-délkelet irányt, és szinte észrevétlenül térünk át a széles havasi legelő keleti peremére, a Szakadát sziklás csúcsai mögött (1396, 1320 m). Az ösvénnyé szűkülő út az erdő szélét követi. 10 perces kapaszkodó után nyugatról megkerüli az egyik kisebb csúcsot (1418 m) és enyhe lejtéssel leereszkedik a Dánfalvi-Naskalat északi pusztájára. Felkapaszkodunk a Dánfalvi-Naskalatra (1454 m). Innen az út a hosszan nyúló, elkeskenyedő hegygerinc nyugati peremén halad tovább, mígnem megérkezik a Naskalatra(1553 m). Tovább folytatva utunkat, rövid egy kilométer után a Naskalat ikertestvéréhez a Szalamás-hoz (1551 m) érkezünk. Néhány esztenát elhagyva leereszkedünk a Szalamás- (kelet) és Átalag-patakok (nyugat) vízválasztójára a Kondra kereszthez. Ide fut össze a gyimesközéplok-sötétpataki turistaút (3 sz.) és a Csíkszentdomokosról induló 5-ös számú, piros kereszttel jelzett ösvény. A Kondra kereszttől irányt változtatva nyugatra fordulunk és megkerüljük a Sötét-patak vízgyűjtő katlanját. Itt rövid ideig a Sötétpatak és Kaloda-patak nyergén együtt fut a gerincút piros csík jelzése a Gyimesközéplokról induló, csak szórványosan felfedezhető piros kereszt jellel. Mi a délnyugatra tájolt, szép gerincúton haladunk tovább tágas pusztákon át, mígnem enyhe kapaszkodóval a Bocs-tetőre (1372 m) érkezünk. A Bocs-tetőről a fenyőerdő keleti peremén ereszkedünk alá. A Kis-Bükk felső végénél (1276 m) a gerincút kettéválik. A délnyugati út nem jelzett, a Lóvész-tetőre (1290 m) vezet, majd tovább halad a vasút vonaláig. Mi a délkeletre tartó gerinc utat követjük, amely fokozatosan leereszkedik a lóvészi vasúti alagút tetejére. (a vasút vonalán legyalogolva a bő kilométerre lévő lóvészi állomáson a Csíkba vagy a Gyimesekbe menő vonatok bármelyikét igénybe lehet venni). Visszatérve az alagúthoz, a gerincút áthalad fölötte, majd egy meredek kapaszkodóval az erdő keskeny nyílásán felível az Utasalj (1254 m) nyugati ponkjára, hogy rögtön le is ereszkedjen a túl oldalon. Az eddig is zegzugosan haladó út újból irányt változtat és több apró dombon és nyergen áthaladva délnyugatra tart a Rez-tetőig (1219 m). Közben mindenhol a változatos táj szépségében gyönyörködhetünk. Tovább az út félkörívben koszorúzza a Kis-Rána patak forrásvidékét (délkelet), majd délnek igazodva rövid emelkedővel néhány erdőfolt között felvezet a Kőnyak (1314 m) keleti oldalán lévő gondozott kaszálóra (nyaktól délkeletre a Szép-havas (1336 m) látható). A
Széphavas nyugati oldalán kanyargó út a Laposhavas (1296 m) és Récéd érintésével megérkezik a Pogányhavas (1351 m) alá. A Köpüs-kút tájékán az út kétfelé ágazik. Délnyugatnak tartó ága a Hegy útja Szépvíz nagyközségbe vezet. Hosszú és sok látnivalóban bővelkedő utunk utolsó részéhez, a Gyimesi (Fügésteleki)- hágóhoz (1155 m) érkeztünk. Itt halad át a Csíkot Moldvával összekötő 12/A országút. Éjszakai szállás a közeli Bükklokapatakában az első csángó településen remélhető. Második-harmadik nap: Gyimesi-hágó (1155 m) - a Szellő alatt (1494 m) - a három Tomot (1402 m) - Orála (1301 m) - Gyürke-tető (1366 m) - Ágas-teto (1359 m) - Endre-tető (1307 m) - Hágó-feje (1233 m) - Benesd-tető (1270 m) - az Óriás-tető alatt (1297 m) - Havas-tető (1253 m) - Csécsend (1194 m) - a Nagy-Rugát mögött (1181 m) - Rugát-tető (1085 m) Jelzés: piros csík, nagyon hiányos Hossza: 28-30 km Menetidő: 9-10 óra Szintkülönbség: kb. 410 m Téli túrára nem ajánljuk a hosszú út és a szálláslehetőségek hiánya miatt, a települések is meglehetősen messze esnek. Mivel jelzései majdnem egészen lekoptak és a hegygerinc nagyon zegzugosan kanyarog, a tájékozódás fokozott figyelmet igényel. A Gyimesi-hágó keskeny vállán átlépve az aszfaltozott úton, kilenc kilométeren át követjük az ősrégi hegyi utat a Szellő (1494 m) impozáns törzséig. Apró dombokon (Fügéstelek, Rátamosó, Radó-mező, Motorsirülő) és alig bemélyedő nyergeken sétálunk át, ahol közel s távol alig fedezünk fel egy-egy magányos fenyőfát vagy facsoportot. A Motorsirülőnek nevezett hely több út találkozási pontja. Ide jön fel a szépvízi víztárolótól a gépkocsival is járható Szénás út. A Szép-fej (1371 m) megkerülése után tovább folytatódik hosszú kilométereken át Gyimesbükk felső végéig. A Szép-fej déli oldalában közvetlen az út mellett található a Szerelmesek forrása - az egyetlen forrás ezen a szakaszon! A kényelmes, széles hegyi út, amely nyugatra kanyarodik a Fata-patak katlanjának peremén, csábítóan hívogat, pedig csak egy mellékgerinc útja, amelyet a Csíksomlyóról feljövő piros kereszt jelöl, s amelyik a Szellő alatt a Fata- és Havas-patakok keskeny vízválasztóján csatlakozik a fő gerincútba. A Havas-patak nyergéből egyenesen és meredeken kapaszkodunk fel egy fűvel borított traktorúton az Első-Tomot tetejére (1422 m), ahol az út keletre kanyarodik. Mi nem azt követjük, hanem délnek fordulva leereszkedünk az Ástút- és Tomot-patakok vízválasztójára. Ha eddig eljutottunk, innen már csekély az eltévedés veszélye, mert a Hágó-bérc oldalában ismét egy útra lelünk, amely kiszerpentinezik a hegy élére, majd megkerüli nyugat felől a Középső-Tomot (1415 m) csúcsát. Ennek déli részén újabb nyereg következik, ahol az út kétfelé ágazik. Mi nem követhetjük a nyugat felé kanyarodó ágat, mert akkor 5 km után Potyondon találnánk magunkat ), hanem éles szögben hirtelen keletnek fordulunk és a Középső-Tomot oldalába vágott úton leereszkedünk egy kisebb patak völgyébe. Átkelve a patakon, egy keskeny erdosávon felkapaszkodunk a Hátulsó-Tomot végére. Egy kisebb ponkon (1242 m) áthaladva máris az Orála (1301 m) alatt vagyunk. Ennek a hegyecskének a megkerülése is több mint egy kilométert jelent. Itt is a kezdeti déli irányt egy hirtelen, éles kanyarral északkeletre váltjuk a Bükk-bérc és az Orála nyújtott nyergében. Nemsokára a Gyürke-tető (1366 m) és az Orála közötti legalacsonyabb ponton - egy újabb nyeregben állunk. Itt átlósan harántoljuk a Fiság völgyén feljövő régi, de nagyon jó állagú utat, amely a Csobányos völgyébe vezet. Már csak a Gyürke-tetőt kell megmásznunk, ahhoz, hogy jó útra találjunk, ugyanis a Fiság nyergétől csak alig látható ösvény áll rendelkezésünkre. A
Gyürke-tetőt nyugatról érintve megint délnek fordulunk. Most már egy jó darabon „egyenesben vagyunk" azaz a Fiság- (nyugat) és Egerszék (kelet)- patakok közötti hegygerincen. Több mint öt kilométeren egyre délnek tartunk érintve az Ágas-tetőt (1358 m), az Endre (András)-tetőt (1307 m) és a Hágó fejét (1133 m). Az Ágas-tető és az Endre-tető közötti hosszú, lapos élen ágazik el kelet felé a kék kereszttel jelzett turistaösvény, amely Csinódnál csatlakozik az uz-völgyi útba. A Hágó fejétől a hegygerinc lassan délnyugatra kanyarodik, balról követve az Uz völgyét. Alacsony csúcsok, nyergek között kanyarog az út, ahol kaszálók, legelők és erdőfoltok váltakoznak egymással. Ezen a részen a felszín fontosabb kiemelkedései a Benesd- (1278 m), a Karocsi-hegy (1193 m), az Óriás-tető (1297 m) és a Csécsend (1194 m). A gerincútról több ponton belátható az Uz-völgy felső szakasza Csinód és Egerszék településekkel. A Csécsend tetejérol alig húsz perces ereszkedő után utunk végcéljához a Rugát-tetőre érkezünk. Negyedik-ötödik nap: Rugát-tető (1085 m) - Botsarka oldala (1199 m) - Gyorödszeg (1152 m) - Fenyő-feje (1133 m) Aklos-bérc (1164 m) - Katorka-éle (1049 m) - Fehérvíz-nyaka (vízválasztó) - Káposztás-havas (1455 m) - Bobiska (1453 m) - Kopacág (1389 m) - Répát-tető (1291 m) - Füge-tető (1173 m) - Polyán bérce (1173 m) - Gombás-bérc (1198 m) - Lassúág pataka Jelzés: hiányos piros csík Hossza: 34 km Menetidő: 10-12 óra Szintkülönbség: kb. 475 m Jellemzés: Csak nyári túrára ajánljuk, tetszés szerint felosztva két napra a turisták óhaja, fizikai erőnléte szerint. Gyönyörű nyeregből indulunk tovább újabb 34 kilométeres útszakaszra. Az enyhe szerpentinnel induló szekérút keskeny cserjésen halad át, majd a Botsarka menedékesen emelkedő, kaszálós oldalán kettéválik. Mi a menetirányban bal felé kanyarodó szép, hegyi utat választjuk a Botsarka (1192 m) és Járos teteje (1213 m) között. Szintben haladva megkerüljük az Uz jobb oldali forrását. A Gyorödszeg (1152 m) előtt már az Uz völgye felső szakaszán lefelé kanyargó út (DJ 123) és a jobbról-balról összefutó kisebb patakok látványában gyönyörködhetünk. Tovább haladva bal felé a kanyargós gerincen legelőkön, kisebb erdőfoltokon át, a Fenyő feje (1135 m) nagy pusztájáról Csinód (Egerszék) csángó település házai bontakoznak ki, délre, a másik oldalon a két Gyertyános katlanja bújik meg, s lennebb a Kászonimedencében Nagykászon község házsorait, templomtornyát fedezzük fel. Rövid kilométer után a hosszú, széles pusztán néhány házhoz érkezünk (Lesődieknek hívják). Alig nézhetünk körül, máris az Aklos bércén (1164 m) vagyunk. Innen tovább, 4-5 kilométeren át, végig erdőben, helyenként széldöntésben haladunk, elég nehézkesen. A Szőke-tető (1104 m) után hosszú lejtőn ereszkedünk lefelé. Délről megkerülünk egy dombot (1049 m). Itt az erdő véget ér. Jó nagy tisztásra érkezünk, amely tulajdonképpen egy lapos nyereg. Utunkat a Margit-patakból feljövő erdei út keresztezi és keresztülvágva az erdőszélen eltűnik az Uz völgye felé. Egyenesen megcélozzuk a tisztás túlsó végét és pontosan a közepén felsétálunk a Fehérvíz nyaka ponkjának tetejére (1015 m). Innen már az erdő keskeny nyílásán át könnyűszerrel leszállunk az alig 150 méterre lévő vízválasztó erdőkitermelő útjára, amely az uz-völgyi Aklosból jön, áthajlik a Fehérvíz nyakán (980 m) és leereszkedik a Kászoni-medencébe a Margit-patak, majd Kászon vize mentén. A fakitermelő úton kb. 400 métert teszünk meg visszafelé, az Uz völgye irányába. Itt egy erdei tisztáson (maga az út is átmegy rajta) megkezdjük a Káposztás-havas ostromát. Utunk legnagyobb emelkedőjéhez érkeztünk. Több mint két kilométeren át egyre csak felfelé kapaszkodtunk, 476 métert emelkedve a Fehérvíz nyakától a
Káposztás-havas csúcsáig, vigyázva arra, hogy mindig annak a hegylábnak az élén maradjunk, amelyik a Tőrös-bérc- és Jáhoros-patakokat választja el egymástól. A beindulásnál két választás adódik: vagy haránt irányban (dél) indulunk el a hegyoldalon a Ráduly kútja irányába és egy félkör alakú kanyarral az erdő szélén (észak) visszatérünk a hegyláb élére, vagy egyenesen nekivágunk a gerincnek (kb. 300 m) addig a pontig, ahol az előbbi út és a hegyláb gerincútja keresztezik egymást. Innen felfelé fenyőerdőben, helyenként széldöntött helyen törünk előre, megkerülve az Uz völgye oldaláról (észak) egy kis csúcsot (1298 m). A ponkocskát elhagyva végre egy kis, lapos nyeregbe érkezünk. Itt a fiatal fenyőerdőben gerincutunkat egy haránt irányú ösvény keresztezi, amely a Kászoni-medencébe, illetve az Uz völgyébe vezet. Tovább kapaszkodva az erdőben 800 m után végre kijutunk a Sándor-hegyese tisztására. A Sándor-hegyesén derékszögben délnek kanyarodunk az eddigi nyugat-keleti irány helyett. A gerincen maradva tartjuk a déldélkelet irányt, és úgy megyünk el a Káposztás-havas (1455 m) csúcsa közelében a keleti oldalon, hogy szinte észre sem vesszük azt. Sűrű fenyvesben gyalogolunk, a jelek nagyon ritkák és kilátás még mindig nincs semmilyen irányba. Enyhe lejtésű nyereg következik, ahol egy újabb harántösvény keresztezi utunkat. Egyenesen előre haladva pár perc múlva a Bobiskán (1453 m) vagyunk, ahol az erdő is véget ér. Innen a Nagy-Répát csúcsáig (1291 m) öt kilométer hosszan tisztásokon, apró erdőfoltokon át kanyarog a gerincút. A Répát-tető több turistaút találkozási pontja. Nyugatról Kászonfeltízről, a piros ponttal jelzett turistaösvény (17. út) érkezik a gerincre. Kelet felől a Baska-havas piros keresztes útja (16. út) vezet ide. Az ösvény tovább halad az egyre alacsonyodó, lapos csúcsokkal tűzdelt hegygerincen. Újabb öt kilométer következik a Füge-tetőig (1189 m) teljesen zárt lomb- és fenyőerdőben. A Füge-tetőről elindulva nyugat-délnyugatra kanyarodik a gerinc. Innen a Bor fejéig együtt halad a Kászonjakabfalvára menő piros pontos ösvény a gerincút piros csík jelzésével. Másfél kilométeren vegyes erdőben haladunk először leereszkedve a Fügetetőről, majd enyhén felkapaszkodva a Mocsvár (1145 m) tetejére. A Mocsvártól a Bor fejéig (1038 m) lejt az út. Újból hosszú, keskeny, bokros tisztáson haladunk. Jobbról elhagyjuk a piros ponttal jelzett ösvényt és délnek tartva két kilométer után fent vagyunk az erdővel takart Polyán-bércen (1173 m). A gerincen apró tisztások szakítják meg az egybefüggő fenyő- és bükkerdőt egészen a Gombás-bérc (1198 m) nagy kiterjedésű, havasi pusztájáig. Kelet felé leereszkedünk a Gombás-bércről, átvágunk egy bükkerdővel borított hegylábon és megérkezünk a Lassúág völgyének tágas rónájára. Innen a legközelebbi szálláslehetőség a két kilométerre levő Csángótelep vagy a Közbérc alatt megbúvó Esztelnek község négy kilométer távolságra. 2. útvonal: Első nap: Rugát-tető (1085 m) - Botsarka oldala (1192 m) - Meggyes feje (1116 m) - Pap hegye alatt (1164 m) Fertés-tető (1051 m) - Nyerges-tető (876 m) Jelzés: kék csík, hiányos Hossza: 16 km Menetidő: 5-6 óra Szintkülönbség: 390 m Jellemzés: Az év minden időszakában járható. Bemutatásra kerülő útvonalunk a Csíki-havasok "kék gerincösvénye" az Alcsíki- és Kászoni-medencék közti, hosszú hegyvonulaton. A Rugát-tetőről induló enyhén felfelé kanyargó hegyi út kezdetben együtt halad a kárpáti főgerinc jelzésével: a piros csíkkal, amelytől a Botsarka (1192 m) északnyugati lejtőjén válik
el. Mi a jobb oldali utat követjük a Botsarka nyugati, vastag fűvel borított oldalában, érintve egy erdőfolt szélét, ahonnan kitűnő rálátás nyílik a Rugátra feljövő útra és Csíkszentmárton keleti részére. Az út általános tájolása dél. Hullámos felszínen halad, apró dombokon és nyergeken át, derékig érő fűtengerben. A Cseke-patak forrásvidékén egy kis dombról (1108 m) bekukkanthatunk a Nagy-Szetye-patak mély völgyébe, a Kászoni-medence keleti felébe. Később tőlünk balra (kelet) egy domb hajlatában elhagyunk egy esztenát, majd a Meggyes fejénél (1116 m) kilencven fokos szögben nyugatra kanyarodunk, aztán ismét délnek fordulunk, így kerülve ki a Kis-Szetye-patak forrásvidékét. Így közelítjük meg a Pap hegyét (1164 m) nyugatról. Hogy teljes legyen a körkép, fel is mehetünk a csúcsra. Nyugaton az Alcsíki-medence és a DélHargita bontakozik ki. Északon a fenyősörényes Bot sarka, s rajta túl a Nagy-Rugát simul bele háttérdíszletébe, a Csécsendbe. A Pap hegyéről meredek oldalúton egy rég kiirtott erdő halott csutakosán ereszkedünk alá majdnem egy kilométeren, nyugatnak, majd délnyugatnak kanyarodva. Innen menedékesen emelkedik az út a Kecske-tetőre (1061 m). Utána a Fertés-tető (1051 m) pusztája következik. A Fertés hosszú, két kilométeres oldalán lesétálunk a Nyerges-tetőre. Az út utolsó szakasza meredeken bukik alá egy öreg fenyvesben, amely a Nyerges-tetőn 1849. augusztus elsején elesett székely honvédek temetőjét rejti. Tíz perc múlva úgy is a kozmás - kászoni országúton állhatunk (11B), szemben a "Csíki Thermophülé" (Orbán B.) hőseinek tiszteletére emelt emlékoszloppal, a Nyerges-tetőn. Második nap: Nyerges-tető (876 m) - Len-kert (1092 m) - Nyerges éle (Balázs dombja, Töris-tető) - Cecele (1173 m) Gorgán-tető (1135 m) - Köz-tető oldala (1087 m) - Bálványosvár (1056 m) Jelzés: kék csík Hossza: 14 km Menetidő: 4-5 óra Szintkülönbség: 297 m Jellemzés: Minden évszakban járható út, jelzései nagyon hiányosak. Megtekinthető Tuzson János csatájának színhelye. A Nyerges-tetőről a turistaút az emlékmű mellől indul. Rögtön belevesz a sötét fenyőerdőbe. Még száraz időben is sárosan, durva traktorok nyomaitól barázdáltan kanyarog fölfelé a Nyerges oldalán. Újból bebújunk az öreg erdőbe, még egy szerpentin, aztán az út fövenyessé, szárazzá válik, és hirtelen kint találjuk magunkat a gyönyörű, tágas Len-kertben. A Balázs dombja (1074 m) tájékán összeszűkül a hegyhát tisztásszalagja, ezért a panoráma csak a Csíki-havasok északi gerincére nyitott. Folyamatosan sétálunk délnek, úgy ahogyan az út vezet kissé szinuszosan, de mindig előre. A kis, ide-oda hajló kanyarok a kétoldali harántpatakok forrásvidékének íveit követik. A Köpüs-kút sarkától leereszkedve a Töris előtti hegynyeregbe (jobbra elhagytuk a Vályus-kutat) gyönyörű helyre érkezünk. Kilátás csak nyugatra van. Előttünk Lázárfalva "tündérkertje": a Kápolna-mező. Ott vigyázzák szomszédai a hegyes Mohos, Fűharam, a Nagyharam. Távolabb a nyugati láthatáron még a Nagy-Piliskét is felfedezzük (Dél-Hargita).A Töris csúcsáról meredeken lefelé visz az út. Alig ér le egy kis nyeregbe, rögtön fel is kaptat a szemben lévő domboldalra bükk- és cserefa (tölgy) erdők között. Utunk derékszögben keletre hajlik az erdő felső peremén, felvezetve az előttünk tornyosuló hatalmas, füves kupolára, a Cecelére (1173 m). Itt állunk a Csíki-havasok végvárán. Nyugaton a Dél-Hargita Kakkuk hegyétől a Mitács-pusztáig és Nagy-Piliskéig tart a horizont. Délnyugaton kibontakozik a Bodoki-havasok gerince és a Büdös. Tőlünk a második hegyláb végén szinte kézzel tapintható közelségben ott áll Bálványosvár csonka tornya. A pihenő után visszatérünk a Ceceléről a gerincösvényre és átlépünk a Bodoki-havasok területére. Követjük a nyugat-délnyugat irányú erdei utat a
Gorgán (Tőrös) tetején, mely az erdő szélén halad, mindaddig, amíg jobbról hozzánk csatlakozik a Csíkkozmásról feljövő piros keresztes turistaút. Tovább ezt a jelet követjük, mert ez frissebb, mint társa a kék csík, amellyel együtt kellene haladniuk Bálványosvárig. Figyelem a déli oldalán kopasz Gorgán és a bükkerdővel borított Köztető között! Itt a nyeregben az eddigi kelet-nyugat irányt harántolva változtatjuk észak-dél irányra, másképp elveszítjük az ösvényt, amely a bálványos hegylábon fut végig. A vár meglátogatása után leereszkedhetünk Bálványosfürdore, ahol számtalan lehetőség nyílik a sátorozásra, pihenésre, a túra kellemes befejezésére.
