Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem
ÚT 2.1-222:2006 Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai www.sze.hu/~szepesr
Elızmények, háttér, célok, indokok…
2
Állami Közúti Mőszaki és Információs Kht. Kutatás- fejlesztési pályázat 1997 Az útépítési projektek mőszaki dokumentációinak geotechnikai tartalmai Kutatási jelentés Készítette: SZIF Építı- és Településmérnöki Tanszék
Dr. Keleti Imre: Csökkenthetı-e az útépítés ára hazánkban Közúti és Mélyépítéstudományi Szemle 1999. október • A földmunkák ára 1992-98 idıszakban 10-szeres lett, míg egyéb útépítési munkáké legfeljebb 3-szoros. • Új utak árában kb. 40 % lett a földmunka. • A töltésanyag árindexe 1992-98 idıszakban 1100 lett, míg másoké legfeljebb 500. • Az elnagyolt geotechnikai tervek óvatosságra és ezzel árnövelésre késztetik a vállalkozót. • Kevés lehetıség van a jobb alternatívák kidolgozására az új lebonyolítási rendben.
Károk Geotechnikai hibák
Lehetıségek
Kihívások
Változó feladatok, elvek, követelmények az úttervezésben! 1.
Magassági vonalvezetés
2. Helyszínrajzi vonalvezetés 3. Pályaszerkezet 4. Új projektfinanszírozási formák 5. Gazdaságos és környezetbarát tervezés 6. Útkorszerősítések tervezése: Kihívások és válaszok a geotechnikában ?
Úttervezési célok • Tervezési sebesség növelése • Szolgáltatási színvonal emelése • Forgalombiztonság javítása
1. Magassági vonalvezetés: elválás a tereptıl. Geotechnikai feladatok • Magas töltés alapozása, építése • Völgyhíd alapozása • Mély bevágás csúszásveszéllyel • Alagúthajtás talajban
Konfliktusforrások • Természeti értékek és védelmezıik
2.
• Területhasználat és érdekeltjeik • Települések és képviselıik • Régészeti leletek és feltáróik
2. Helyszínrajzi vonalvezetés: konfliktusmentes sáv keresése. Geotechnikai feladatok • Építés járhatatlan mocsaras területen • Töltésépítés puha altalajon • Vadátjárók • Völgyhíd kritikus alapozással • Támfal tájba illıen
Pályaszerkezetek fejlesztése • Mechanikai méretezés • Típus-pályaszerkezetek • Burkolat nagymodulusú aszfaltból • Teljesítményelvő pályaszerkezet
3. Pályaszerkezet méretezése földmőteherbírás biztosítása? Követelmények a földmőre • Tömörség • Teherbírás • Gyors ellenırzés • Homogenitás • Építés közbeni járhatóság • Vízelvezetés
Autópályaépítésünk gazdaságossága • Világviszonylatban drága • Túlzott szolgáltatási szintek • Korrupció, kartellezés, csıd, csúszás • Társadalmi kritika, • Szigorodó ellenırzés
4. Gazdaságosabb tervezés geotechnikai tartalékokból. Geotechnikai lehetıségek • Meredekebb rézsők • Másodlagos anyagok • Hosszabb építési idı • Alaposabb elıkészítés
Tervezés az új lebonyolítási rendben • Engterv, tenderterv az államnak • Kiviteli terv a gyıztes vállalkozónak • Szolgáltatási szint, tartósság, minıség • Közbeszerzési szabályok • Hatósági engedélyek
5. Áttervezés a gyıztes vállalkozó számára: a geotechnikai munkákban a legtöbb a változás. Geotechnikai változások • Földanyagok beszerzési helye • Töltésalapozások módosítása • Támszerkezet típusa, formája • Hídalapozások • Idıtényezı
Következı évtized útépítési feladatai • Lepusztult közutak felújítása • Burkolatszélesítés • Elkerülı utak építése • Kapacitásnövelés
6. Útkorszerősítések tervezése geotechnikai feladat is. Geotechnikai szempontok • Burkolat és földmő komplexitása • Víztelenítés megoldása • Szélesítés konstrukciója • Töltésmagasság optimálása • Közúti aluljáró
Az európai geotechnikai szabványosítás tárgykörei geotechnikai tervezés talaj- és kızetosztályozás talajfeltárás- és talajvízmérések terepi talajvizsgálatok laboratóriumi talajvizsgálatok geotechnikai szerkezetek vizsgálata speciális mélyépítési technológiák mélyépítési szerkezetek, termékek geomőanyagok alkalmazása geomőanyagok vizsgálata
15
A geotechnikai tevékenység európai szabályozása
MSZE CEN ISO 22475 Talajmintavétel technikai részletei
MSZE CEN ISO/TS 17892 Laboratóriumi vizsgálatok technikai részletei
MSZE CEN ISO/TS 17892 Talajvízmérések technikai részletei
MSZE CEN ISO/TS 22476 Terepi vizsgálatok technikai részletei
MSZ EN 1998 Tartószerkezetek tervezése földrengésre Az altalaj osztályozása
MSZ EN 1991 A tartószerkezeteket érı hatások
MSZ EN 1997-2 Geotechnikai vizsgálatok általános szabályai MSZ EN 1998 A tervezés alapjai
MSZ EN 14688-14689 Talajok és kızetek leírása, osztályozása
MSZ EN 1992-3 Betonszerkeztek tervezése Betonalapok és -cölöpök
MSZ EN 1997-1 Geotechnikai tervezés általános szabályai
~ 125 db ~ 7.500 oldal
MSZ EN 1993-5 Acélszerkezetek tervezése Cölöpök
MSZ EN XX … YY Geomőanyagok vizsgálata
MSZ EN 13249 …13293 Geomőanyagok alkalmazása
MSZ EN XX … YY Mélyépítési szerkezetek, termékek
MSZ EN XX … YY Speciális geotechnikai munkák kivitelezése
MSZ EN 22477 Speciális geotechnikai szerkezetek vizsgálata
Business Media Magyarország Kft. 06-23-422-455
[email protected]
ÚT 2-3.101:1993 Útépítési földmunkák
Szabályozáshiány (töltésalapozás, rézső, támfal, geomőanyag)
ÚT 2-3.102:1998 Útpályaszerkezetek védelme fagy- és olvadási kár ellen
Földárak növekedése (földanyag, elfoglalt terület)
Geotechnikai hibák, károk (támfal- és burkolatkárok)
Új technológiák Új geotechnikai meghonosodása kihívások (talajjavítás, (M7 – M6 ap: geomőanyag) domborzat, tızeg)
ÚT 2-1.222:2002 Utak geotechnikai tervezésének általános szabályai
Szokásos felülvizsgálat
Harmonizálás az új európai geotechnikai szabványokkal
Autópályaépítés geotechnikai tapasztalatai
Bıvítési igények (lebonyolítás, földmunka, töltésalapozás)
ÚT 2-1.222:2006 Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai
2002
2006
konzulens: Schultz Margit
konzulens: Schultz Margit
témafelelıs: Szepesházi Róbert
témafelelıs: Szepesházi Róbert
közremőködık: Benák Ferenc Boromisza Tibor Farkas József Lazányi István Pozsár László Scharle Péter Szilvágyi László Tárczy László Varga László †
közremőködık: Boromisza Tibor Fáy Miklós Fehér Zsuzsanna Lazányi István Pozsár László Subert István Szilvágyi László Tárczy László Trenka Sándor Vízi E. Zoltánné
Tartalom 1. Általános elvek, követelmények
17 o.
2. A tervezés alapjai és általános szabályai
18 o.
3. Tervezési rend, a tervek tartalma
10 o.
4. A földmővek anyaga, szerkezete és építése 40 o. 5. Rézsők állékonyságának biztosítása
18 o.
6. Töltésalapozás kedvezıtlen talajon
12 o.
7. Támszerkezetek tervezése
15 o. 130 o.
1. Általános elvek, követelmények, fogalmak 1.1 Az elıírás célja, tartalma 1.2 A tervezési rend alapelvei 1.3 Kapcsolat más szabályozó anyagokkal 1.4 Fogalommeghatározások Jogszabályok, szabványok, elıírások listája Az Eurocode fogalomrendszere Szakkifejezések jegyzéke
Földmővek és kapcsolódó geotechnikai szerkezetek • Tervezés – követendı eljárásrend, – elkészítendı tervtípusok – tervfejezetek tartalmi elvárásai, – a tervezés elfogadható módszerei. • Megoldás – teljesítendı követelmények – alkalmazható anyagok, szerkezetek, – építési eljárások, – minıségszabályozás módszerei.
Az útépítés teljes folyamatában minden geotechnikai vonatkozású feladat megoldásához követni kell • a pályázati kiírásokban, a munkák megrendelésekor, a szerzıdések megkötésekor, • minden terv, tervfejezet vagy tervjellegő dokumentum elkészítésekor, • a tervek ellenırzésekor, minısítésekor és engedélyezésekor.
2. A tervezés alapjai és általános szabályai 2.1
Tervezési követelmények
2.2
A tervezés során vizsgálandó adottságok
2.3
A feladat kategóriába sorolása
2.4
A talajadottságok vizsgálata és jellemzése
2.5 2.6
Tervezési módszerek Technológiai és minıségtervek Az Eurocode 7 elıírásainak alkalmazása
a földmővekre és a kapcsolódó szerkezetekre. Szempontok, követelmények, módszerek checklistjei.
A földmővek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek legyenek •
funkcionálisan alkalmasak,
•
statikailag megfelelık,
•
kivitelezhetık,
•
környezetbarátok,
•
esztétikusak,
•
tartósak, illetve fenntarthatók,
•
gazdaságosak,
•
elfogadhatóak.
A tervezés során vizsgálandó adottságok • az élı környezet általános jellemzıi, • az épített környezet általános jellemzıi, • a terepadottságok, • a terület meteorológiai adottságai, • a hidrológiai adottságok, • az altalajadottságok, • a talajvízviszonyok, • a felszínmozgások valószínősége, • a földrengés veszélye, • a tervezendı út jellemzıi.
2. geotechnikai kategória átlagos nehézségő, szokásos kockázatú feladatok, ha • 10 és 25% közötti a terephajlás és nem csúszásveszélyes a terület, • nem omlásveszélyes (alábányászott, pincés, karsztos) a terület, • nem épül élıvízben vagy erısen áramló talajvízben vagy állandóan belvizes területen, • nem különlegesen kedvezıtlen és nem különleges a talajkörnyezet, • a talajkörnyezet a szokásos módszerekkel megismerhetı, • a talajparamétereket rutinszerő labor- vagy terepi vizsgálattal lehet meghatározni, • nem terveznek különleges és/vagy újszerő mérnöki szerkezeteket, • kipróbált töltésanyagokat használnak, még ha azok speciálisnak tekintendık is, • speciális, de szabványosított geotechnikai technológiákat is alkalmaznak, • a mőszaki felügyelet és megfigyelés csak szokványos mérési eljárásokat igényel, • az új építmény, illetve az építési tevékenység, valamint a természetes és/vagy az épített környezet közötti kölcsönhatások veszélyességét vizsgálni kell, • új feladatként az 1. kategóriás építmény átalakítását vagy helyreállítását kell tervezni
2. geotechnikai kategória • autópályák, autóutak sík- és dombvidéki szakasza, hegyvidéki utak, hacsak más okok miatt nem soroltatnak a 3. kategóriába, • 10 m-nél nem magasabb töltések és nem mélyebb bevágások, • legalább megfelelı földmőanyagból építhetı töltések, • a felsı földmőrész, ha teherbírása és fagyvédelme részletes talajvizsgálatok alapján tervezendı, • 6 m-nél nem magasabb támszerkezetek, • felszíni víztelenítés 1 km2 feletti vízgyőjtı terület esetén, • felszín alatti víztelenítés 1 m-nél kisebb vízszintcsökkenés esetén, • 6 m-nél nem mélyebb munkagödrök beépített területen, • 10 m2-nél kisebb hasznos keresztmetszető föld alatti mőtárgyak.
A talajvizsgálatok szükséges mértéke Az útépítés által érintett, befolyásolt, valamint az elkészült út viselkedésére kiható, továbbá az építési tevékenységet befolyásoló talajkörnyezet felépítését és tulajdonságait olyan mértékig kell megismerni, hogy az építmény, illetve az építkezés, valamint a környezet geotechnikai jellegő kölcsönhatásai megítélhetık, a geotechnikai feladatok megoldhatók legyenek.
A talajvizsgálatok távolsága Vizsgálattípus elıkészítı
Geotechnikai kategória
Talajrétegzıdés egyenletes
I. II. III.
tervezési
1200 900 600
változó
egyenletes
változó
600 450 300
400 300 200
200 150 100
A számértékek a táblázatot követı szöveg szerint alkalmazhatók.
• különösen változatos rétegzıdés esetén a feltárásokat sőríteni kell, • kedvezı esetben csökkenthetı a sőrőség, de felére ritkán lehet lemenni. keresztirányban • ha vannak lényegesnek ítélhetı változások, • ha külön tervet készíteni a rézsőállékonyság, a töltésalapozás, a földmegtámasztás vagy a felszín alatti víztelenítés megoldására
CPTu statikus szonda nyomószonda
A talajvizsgálatok mélysége • Töltés:
töltésmagasság és 6,0 m
• Bevágás:
bevágásmélység fele és 3,0 m
• Támfal:
alapszélesség kétszerese
• Befogott szerkezet
szerkezetmagasság
E felderítési mélységek • növelendık, ha alattuk még kedvezıtlen talaj várható, • csökkenthetık, ha már kisebb mélységben (s alattuk) különösen kedvezı talajok vannak
A talajvizsgálatok mélysége • Töltés:
töltésmagasság és 6,0 m
• Bevágás:
bevágásmélység fele és 3,0 m
• Támfal:
alapszélesség kétszerese
• Befogott szerkezet
szerkezetmagasság
E felderítési mélységek • növelendık, ha alattuk még kedvezıtlen talaj várható, • csökkenthetık, ha már kisebb mélységben (s alattuk) különösen kedvezı talajok vannak
Tervezési módszerek • tervezés számítások alapján – a legfıbb méretezési módszer marad – parciális tényezık az EC 7 nemzeti mellékletébıl • tervezés megelızı intézkedésekkel szokások alapján – az alapvetı döntések, a kiindulási megoldások – földmőanyag választása, fagyvédelem, rézsőhajlás • tervezés próbaterhelések alapján – próbabeépítések, próbatömörítések – horgonyzások • tervezés megfigyeléses módszerrel – töltésalapozás lépcsıs építéssel – bevágási rézsők állékonysága
Technológiai tervek, utasítások
Minıségtervek
• a technológiai terv (utasítás) célja, érvényessége, az alapját képezı terv,
• az alkalmas mintavétel és mérés módszerei és a gyakorisága,
• felhasználandó anyagok és minıségük,
• vizsgálati eredmények értékelésének módja és elfogadási kritériumai,
• az alkalmazandó gépek, eszközök adatai, követelményei, • a munkát végzı személyek adatai, követelményei, • elıkészítı munkák, a munkaterület elrendezése, • fımunkák rendje, idıbeli ütemezése, • mőszaki felügyelet, ellenırzések, jegyzıkönyvek, • munkavédelem, • környezetvédelem.
• a minıség összefoglaló értékelésének rendje.
Minıségvizsgálat • alkalmassági vizsgálatok a beépítésre tervezett anyagok és eljárások alkalmasságának bemutatására, igazolására a vállalkozó, ill. beszállítója részérıl, • ellenırzı vizsgálatok az elkészült földmő megfelelıségének igazolására a vállalkozó részérıl, • kontrollvizsgálatok a megbízó részérıl a megfelelıség ellenırzésére.
3. A tervezési rend és a tervek tartalma 3.1
Tervezési rend
3.2
A tervek célja és a geotechnikai tervezés követelményei
3.3
A geotechnikai szolgáltatások tartalmi követelményei
A tervezık kompetenciája és kooperációja Projektfázisok és tervdokumentációk
a geotechnikai szolgáltatás
mőszaki tervfázis talajvizsgálati jelentés
geotechnikai szakvélemény
geotechnikai terv
tanulmányterv
elıkészítı talajvizsgálati jelentés
elıkészítı geotechnikai szakvélemény
geotechnikai megvalósíthatósági tanulmány
diszpozíciós terv
elıkészítı talajvizsgálati jelentés
elıkészítı geotechnikai szakvélemény
geotechnikai megvalósíthatósági tanulmány
engedélyezési terv
engedélyezési talajvizsgálati jelentés
engedélyezési geotechnikai szakvélemény
geotechnikai engedélyezési terv
tenderterv
tervezési talajvizsgálati jelentés
részletes geotechnikai szakvélemény
geotechnikai tenderterv
ajánlat mőszaki terve
kiegészítı talajvizsgálati jelentés
kiegészítı geotechnikai szakvélemény
geotechnikai ajánlati terv
kiviteli terv
tervezési (kiegészített) talajvizsgálati jelentés
részletes (kiegészített) geotechnikai szakvélemény
geotechnikai kiviteli terv
megvalósulási dokumentum
ellenırzı talajvizsgálati jelentés
összefoglaló geotechnikai szakvélemény
geotechnikai megvalósulási dokumentum
üzemelési-fenntartási utasítás
ellenırzı talajvizsgálati jelentés
állapotvizsgálati geotechnikai szakvélemény
geotechnikai fenntartási utasítás
korszerősítési-helyreállítási terv
ellenırzı talajvizsgálati jelentés
állapot- (kár-) vizsgálati korszerősítési-helyreállítási geotechnikai szakvélemény geotechnikai terv
2010 -
A Talajvizsgálati jelentés (TVJ) elvárt tartalma
I. Az információk bemutatása
II. Az információk értékelése
1.
A vizsgálatok tárgya és célja
2.
A hely, a létesítmény (méretek, szerkezetek, hatások) ismertetése
3.
Geodéziai információk (adatok, térképek, esetleg légi felvételek)
4.
A feltételezett (egyeztetett) geotechnikai kategória
5.
A terepi és laboratóriumi vizsgálatok ideje, módja, helye és eszközei
6.
A közremőködık adatai
7.
A helyszín bejárásakor szerzett adatok (talajvíz, szomszédos építmények, növényzet, stb.)
8.
A helyszín története, korábbi építési tapasztalatok
9.
Geológiai adottságok, szeizmicitás
10.
A terepi és laboratóriumi mérések eredményei
11.
Talajvíz-, belvíz- és élıvízadatok
12.
Fúrásnaplók a fúrás közbeni megfigyelésekkel együtt
13.
Az eredmények közlése grafikusan, táblázatokban, jegyzıkönyvekben
1.
A terepi és labormunka és egyéb információgyőjtés értékelése
2.
A hibásnak vélt, vagy hiányos adatok ismertetése
3.
Javaslat további (kiegészítı) vizsgálatokra - indoklással, programmal
4.
A geológiai adottságok és a szeizmicitás értékelése a további teendık tekintetében
5.
Az eredmények célszerő grafikus és táblázatos ábrázolása
6.
A változó adatok statisztikai értékelése a geotechnikai kategóriához igazodóan
7.
Talajszelvények bemutatása a különbözı formációk megkülönböztetésével
8.
A talajrétegek szöveges ismertetése (osztályozó, hidraulikai és mechanikai jellemzıik)
9.
A talajvízviszonyok bemutatása (mélység, ingadozás, áramlások, kémiai jellemzık
10.
A tervezési paraméterek felvételére alkalmas adatbemutatás
A geotechnikai terv (GT) tartalma 1.
A feladat ismertetése (a terv tárgya, célja, funkciója)
2.
A projekt közremőködıi, a tervelızmények, a megrendelı díszpozíciók, egyeztetett tartalmak
3.
Az építési helyszín és a környezete bemutatása
4.
A tervezett építmény bemutatása (méretek, szerkezet, hatások, geodéziai adatok)
5.
A talaj- és talajvízviszonyok ismertetése a korábbi geotechnikai szolgáltatások alapján
6.
A geotechnikai kategória a körülmények, a kockázatok és nehézségek vázolásával indokolva
7.
A geotechnikai szerkezetek szöveges ismertetése, rajzai az anyagminıségekkel,
8.
A tervezéshez alkalmazott talajkörnyezeti modellek, tervezési állapotok vázolása
9.
A tervezési követelmények rögzítése
10.
A geotechnikai számítások ismertetése
11.
A technológiai, organizációs, ütemezési követelmények bemutatása
12.
A biztonságtechnikai és környezetvédelmi követelmények ismertetése
13.
Minıségszabályozási (minıségi és minıségellenırzési) követelmények és módszerek ismertetése
14.
A mőszaki felügyelet terve
15.
Az építmény viselkedésének megfigyelési terve
16.
Fenntartási és üzemelési utasítások
17.
A tervezéshez használt szabályozási anyagok, specifikációk, számítógépes programok, szakirodalom
4. Földmővek szerkezetének és építésének tervezése 4.1
Alapvetı elvek, követelmények, eljárási rend
4.2
Földmőanyagok osztályozása, minısítése
4.3
A földmővek szerkezeti kialakítása
4.4
A földmőépítés egyes technológiai részfeladatai
4.5
A földmővek minıségellenırzése
Az új talajosztályozási rendszer Földanyagok minısítése és jelölése sokféle szempontból Geomőanyagok típusai, minısítése, funkciója és méretezése Földmőrészek szerkezete, építése, minıségi követelményei A tömörség- és teherbírás ellenırzésének korszerő módszerei
Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként való általános alkalmasság szerint Építéstechnológiai célú minısítések A terep és a feltalaj minısítése A földanyagok fejthetıségének minısítése A földanyagok tömöríthetıségének minısítése Vízmozgásokkal kapcsolatos minısítések A talajok vízvezetı-képességének minısítése földmővekhez A talajok erózióérzékenységének minısítése földmővekhez A fagyveszélyesség minısítése A talajok térfogat-változási hajlamának minısítése Egyéb földmőanyagok alkalmasságának megítélése Kohósalakok Újrahasznosítandó építıanyagok Származékanyagok Geomőanyagok Az alkalmazható geomőanyagok funkciói és fajtái Geomőanyagok elıírandó jellemzıi az egyes útépítési alkalmazásokhoz Geotextíliák erısségének osztályozása
Az osztályozás alapja
iszap+agyagtartalom
plasztikus index
Szemcsecsoport
Szemcsefrakció
Jelölés LBo
> 630
IP %
Nagyon durva
Kıtömb
S 0,063 %
Görgeteg
Bo
200 – 630
< 40
< 10
Macskakı
Co
63 – 200
Kavicsok
Gr
2,0 – 63
a szemeloszlás, ha a plasztikus index, ha
> 40
> 10
A szemeloszlás és a plasztikus index együttes értékelése, ha
< 40
> 10
> 40
< 10
Durva kavics
CGr
20 – 63
Közepes kavics
MGr
6,3 – 20
Apró kavics
FGr
2,0 – 6,3
Homokok
Sa
0,063 – 2,0
Durva homok
CSa
0,63 – 2,0
Közepes homok
MSa
0,2 – 0,63
Finom homok
FSa
0,063 – 0,2
Durva
plaszticitási index Ip
csoportnév
megnevezés
10 % alatt
nem plasztikus
szemeloszlás alapján
10 és 15 % között
kis plaszticitású
iszap
15 és 20 % között 20 és 30 % között nagyobb 30 %-nál
sovány agyag
közepes plaszticitású nagy plaszticitású
Az iszapok és agyagok konzisztenciája
Finom
Szemcseméret (mm)
Iszapok
Si
0,002 – 0,063
Durva iszap
CSi
0,02 – 0,063
Közepes iszap
MSi
0,0063 – 0,02
közepes agyag
Finom iszap
FSi
0,002 – 0,0063
kövér agyag
Agyag
CI
≤ 0,002
Konzisztencia- index IC
Szemeloszlási görbe alakja
CU
CC
< 0,25
Lapos
> 15
1–3
Puha
0,25 – 0,50
Elnyúló
6 – 15
<1
Gyúrható
0,50 – 0,75
Meredek
<6
<1
Merev
0,75 – 1,00 Lépcsıs
rendszerint nagy
akármennyi (rendszerint < 0,5)
Nagyon puha
Kemény
MSZ EN ISO 14688-1:2006 MSZ EN ISO 14688-2:2006 MSZ 14043-2:2006
> 1,00
Jellemzés Kissé szerves Közepesen szerves Nagyon szerves
Szervesanyagtartalom (≤ ≤ 2 mm) tömeg %-ban 2–6 6 – 20 > 20
Megnevezés Nagyon laza
Tömörségi index ID % 0 – 15
Laza
15 – 35
Közepesen tömör
35 – 65
Tömör
65 – 85
Nagyon tömör
85 – 100
Talajosztályozási segédlet
A talajok minısítése a fölmőanyagként való általános alkalmasság szerint Az általános alkalmasság minısítése azt jelenti, hogy az anyag – felhasználható-e a szokványos technológiák és minıségi követelmények alkalmazásával a földmő valamely részében, ill. ez csak speciális kezeléssel lehetséges-e, – Trρ ≈ 90 % tömörségő beépítéssel tartósan biztosítja-e a szokásosan elvárt mechanikai és hidraulikai paramétereket.
A földmőanyagként való felhasználás minısítése M-1 Kiváló földmőanyagok – a durva szemcséjő, S0,063 ≤ 5 % jellemzıjő talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha Cu ≥ 6 és szemeloszlásuk folytonos. M-2 Jó földmőanyagok – a durva szemcséjő, S0,063 ≤ 5 % jellemzıjő talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha Cu ≥ 6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3 ≤ Cu < 6 és szemeloszlásuk folytonos, – a vegyes szemcséjő, 5 ≤ S0,063 ≤ 15% jellemzıjő talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos, – a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kızettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. M-3 Megfelelı földmőanyagnak minısítendık – a durva szemcséjő, S0,063 ≤ 5 % jellemzıjő talajok, ha 3 ≤ Cu < 6 és szemeloszlásuk hiányos, – a vegyes szemcséjő, 5 ≤ S0,063 ≤ 15% jellemzıjő talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos, – a vegyes szemcséjő, 15 ≤ S0,063 ≤ 40 % (és IP ≤ 10 %) jellemzıjő talajok (erısen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha 8 ≤ w ≤ 18 %, – a finom szemcséjő talajok, 10 < IP ≤ 25 % jellemzıjő talajok, ha 10 ≤ w ≤ 20 %, – a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kızettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. M-4 Elfogadható földmőanyagnak minısítendık – a durva szemcséjő, kissé szerves talajok, ha Cu > 3, – finom szemcséjő a 25 < IP ≤ 40 % jellemzıjő talajok, ha 12 ≤ w ≤ 24 %, – a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kızettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 320 mm-nél.
A földmőanyagként való felhasználás minısítése M-5 Kezeléssel alkalmassá tehetı földmőanyagok közé sorolandók – a durva szemcséjő talajok, ha Cu < 3, – a vegyes szemcséjő, 15 ≤ S0,063 ≤ 40 % (és IP ≤ 10 %) jellemzıjő talajok (erısen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha w < 8 %, illetve w > 18 % – a finom szemcséjő, 10 < IP ≤25 % jellemzıjő talajok, ha 7 < w < 10 %, illetve 20 < w < 24 %, – a finom szemcséjő, 25
40% jellemzıjő talajok, – a közepesen és nagyon szerves talajok, – a szikes talajok, – a mállásra hajlamos talajok vagy kızetek, – azok a talajok, melyeknek a módosított Proctor-vizsgálattal meghatározott legnagyobb száraz térfogatsőrősége kisebb ρdmax < 1,65 g/cm3. A talajok besorolásakor a kitermelési és a beépítési viszonyokat is mérlegelni kell. Egy talaj besorolása javítható, ha azt a tervezı speciális vizsgálatokkal meggyızıen igazolja.
A terep és a feltalaj minısítése A-1 Kedvezı minısítés adható, ha • nagytömegő gumikerekes földmunkagéppel jól járható a terület, • a terep becsült vagy mért teherbírási modulusa E2 > 15 MPa, • durva szemcséjő talajok alkotják a felsı 50 cm-t, • olyan finom szemcséjő talajok alkotják a felsı 50 cm-t, melyekre IC > 0,9. A-2 Bizonytalan minısítés adható, ha • a terület csak néhány napos szárazság után járható gumikerekes nagy munkagépekkel, de terepjárók és lánctalpas eszközök nedves idıben is közlekedhetnek, • a terep becsült vagy mért teherbírási modulusa 7,5 < E2 ≤ 15 MPa, • olyan finom szemcséjő talajok alkotják a felsı 50 cm-t, melyekre 0,75 < IC ≤ 0,9. A-3 Kedvezıtlen minısítés adható, ha • magas talajvíz van, • csak kisebb munkagépekkel, terepjárókkal járható a terület, • becsült vagy mért teherbírási modulusa 2,5 < E2 ≤ 7,5 MPa, • olyan finom szemcséjő talajok alkotják a felsı 50 cm-t, melyekre 0,5 < IC ≤ 0,75. A-4 Gyenge minısítés adható, ha • tartósan belvizes a terület, • csak gyalogosan és speciális jármővekkel járható a terület, • becsült vagy mért teherbírási modulusa E2 ≤ 2,5 MPa, • olyan finom szemcséjő talajok alkotják a felsı 50 cm-t, melyekre IC ≤ 0,5.
Fagyveszélyesség
Kohósalak • A kohósalakok általában akkor építhetık be, ha – környezetvédelmi szempontból elfogadhatóak, – szemeloszlásuk a talajokéhoz hasonló mértékben állandó, – szemcséik szilárdak, nem aprózódnak, a 0,125 mm alatti frakció a módosított Proctor-vizsgálat után nem lesz nagyobb, mint a döngölés elıtti érték 150 %-a, – az izzítási veszteségük legfeljebb 10%, – vízfelvétel és -leadás után csak annyira változnak meg, hogy beépíthetıségük még nem lehetetlenül el. • Elınyös lehet osztályozó berendezésekkel stabilizálni az összetételüket. Az ilyen osztályozott kohósalakok kiváló töltésképzı anyagoknak minısíthetık, melyeket a felsı földmő-részekbe célszerő beépíteni. • A kohósalakok beépíthetısége, tömöríthetısége hasonló a talajokéhoz, ennek megfelelıen lehet beépítési technológiáikat és minısítésüket megtervezni, de ezeket mindig próbabeépítéssel kell véglegesíteni. Minıségellenırzésük tervezésekor gondolni kell arra, hogy teherbírásuk az idıvel a hidraulikus kötés révén javul.
Geomőanyagok A tervezés - alkalmazás elemei alkalmazási kör
termék
funkció
tulajdonság, vizsgálat
igénybevétel
paraméter
TERMÉK
TERMÉK
T E R M É K
Földmővek erısítése geomőanyagokkal
szıtt geotextília, georács+nemszıtt geotextília elválasztásra és erısítésre vasbeton, gabion burkolásra
georács, szıtt geotextília erısítésre szalagdrén konszolidáció gyorsításra
geopokróc, geotextília, geoháló erózióvédelemre
georács, geoszalag erısítésre
geotextília szőrésre
Funkciók 1. Erısítés 2. Védelem 3. Elválasztás 4. Erózióvédelem 5. Szőrés 6. Drénezés 7. Szigetelés
1 réteg georáccsal és szemcsés réteggel elérhetı teherbírásnövekedés georács típusa és szemcsés réteg tetején mérendı E2 MPa
h cm
80
rétegvastagság
100
60 GR1 - 25 GR2 - 25
40
GR1 - 60 GR2 - 60
20
0 1 10
2 15
4 25
7 35
10 45
CBR % E2 MPa
altalaj teherbírása
Töltéstalp kialakítása Tendertervekben megfelelı szakaszolással részletekbe menı tájékoztatás • a növényzetrıl, letermelésének vagy meghagyásának lehetıségeirıl, • a talajvízrıl és belvízrıl, ezek változékonyságáról, gyakoriságáról, • a terep lejtésérıl, egyenetlenségeirıl, a mélyedések, kiemelkedések rendezésének szükségességérıl, • a felszínközeli talajok állapotáról, teherbírásról ezek változékonyságáról.
Töltéstalp kialakítása A töltés alatti felületen (a terepen vagy a föléje épített szemcsés talajerısítésen) általában célszerő • Trρ ≥ 85% tömörségi fokot és • E2 ≥ 20 MPa teherbírási modulust elérni, de ezeket a paramétereket általában nem kell minısítési, illetve továbbépítési feltételként elıírni. Ilyen feltételként elegendı azt megszabni, hogy a tömörített felszínen vagy az erısített rétegen a töltés elsı rétege a kívánt tömörségre beépíthetı legyen. Ha viszont kritikus esetben el akarják kerülni, hogy a töltésépítést a tömörítés nehézkessége és/vagy az elsı töltésréteg minıségének elégtelensége miatt sok helyen újra kelljen kezdeni, akkor az elıbbi követelmények rendszeres ellenırzése célszerő lehet.
Töltéstalp kialakítása A terep és a feltalaj minısítésétıl függıen a következık szerint:
• a kedvezı minısítés esetén a szokásos módszerekkel tömöríthetı a felszín olyan mértékig, hogy rajta a töltés elsı rétege megépíthetı, • a bizonytalan terep járhatóságáról és a tömöríthetıségrıl célszerő próbajáratok és próbabeépítés nyomán döntést hozni vagy talajerısítést, esetleg részleges talajcserét kell alkalmazni, • kedvezıtlen terepen csak georácsos (esetleg szıtt geotextíliás) talajerısítéssel biztosítható a járhatóság és a töltés tömöríthetısége, • gyenge terepen speciális intézkedések szükségesek, melyeket az ilyen esetekben már bizonyosan felmerülı töltésalapozási megoldásokkal együtt kell megtervezni.
Töltéstalp kialakítása A tendertervekben a pusztán csak a járhatóságot biztosító megoldásokat nem kell kötelezıen elıírni. Elfogadható, hogy a vállalkozó az ajánlat mőszaki tervében határozza meg, hogy • viszonylag kevés erısítést elıirányozva kedvezıbb árral nagyobb eséllyel pályázik, viszont ezzel vállalja annak kockázatát, hogy néha nem tud dolgozni, vagy saját költségére mégis több erısítést alkalmaz, • viszonylag sok talajerısítést elıirányozva biztosítja a folyamatos járhatóságot, ám ezzel magasabb árat kínálva kockáztatja a munka elnyerését.
Töltéstest kialakítása Egyéb követelmény híján – a töltéstestekre a következı tömörségi értékeket kell elıírni: • autópályák, autóutak és fıutak esetében Trρ ≥ 90 %, • egyéb utak esetében Trρ ≥ 88%, • alárendelt jelentıségő utak esetében Trρ ≥ 86 %, • a megadott értékek 2 %-os növelése szükséges, – ha homok talaj esetén 1,75 < ρdmax < 1,85 g/cm3, vagy – ha a 20 < IP < 30% jellemzıjő kötött talaj esetén a levegıtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%. • a megadottak értékek 4 %-os növelése szükséges, – ha homok talaj esetén ρdmax < 1,75 g/cm3, vagy – ha a 30 < IP < 40% jellemzıjő kötött talaj esetén a levegıtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%.
2,0 1,9
Sr=0,95
ρ d g/cm
3
1,8 1,7 1,6 1,5
Q
1,4 1,3 1,2 0
10
20
30
40
50
w %
A Q pont jellemzıi talajfajta
A duzzadás jelensége
w Ic ρd Trρρ
% g/cm 3 %
homok, iszap ∝ -
sovány agyag 25 0,75 1,7 88
kövér agyag 40 0,85 1,5 83
Töltés felsı részének kialakítása Egyéb követelmény híján – a töltéstestekre a következı tömörségi értékeket kell elıírni: • a töltést tetején és a bevágás termett talaján (védıréteg alatt) Trρ ≥ 93 % • a tükörszinten (a védıréteg tetején)
Trρ ≥ 96 % • a megadott értékek 2 %-os növelése szükséges, – ha a szemcsés talaj esetén 1,75 < ρdmax < 1,85 g/cm3, vagy – ha a 20 < IP < 30% jellemzıjő kötött talaj esetén a levegıtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%
A földanyagok teherbírása
Tömörségmérési módszerek • kiszúróhengeres magmintavétel • anyagkitöltéses térfogatmérésl és zavart mintavétel • izotópos (radiometriás) tömörségmérés • dinamikus tömörségmérés • penetrométeres vizsgálat • statikus tárcsás terhelés • dinamikus tárcsás terhelés • teljes felülető tömörségellenırzés • technológia-ellenırzés Választás talajfajtától függıen a próbabeépítés alapján
FDVK - CCC teljesfelülető tömörségellenırzés
Tömörség megállapítása • Mindegyik ρd értékhez határozandó meg,
ρdmax
is
egyedi
vizsgálattal
ha nagyon változékony a talaj, ill. ha vita van. • Valamely ρd-hoz a ρdmax azonosító vizsgálat, ill. az azonosító paraméterek és ρdmax elızetesen megállapított korrelációs kapcsolata (pl. ρdmax=f(U)) alapján vehetı fel, ha trendjelleggel változik a talaj. • Valamely ρd -hoz ρdmax közelítı azonosítás, ill. ρdmax elızetesen közelítıleg felmért változásai alapján vehetı fel, ha trendszerően kissé változó a talaj és kevésbé jelentıs a kérdés.
Tömörség megállapítása • A ρd és a ρdmax halmazok hasonlítandók össze, s ekkor a tömörségi fok a
Trρ = ρd / ρdmax
s T = Trρ
s ρ d ρd
2
s ρdmax + ρdmax
2
paraméterő normális eloszlás elemzésével értékelhetı, ha véletlenszerően és nem elhanyagolható mértékben változik ρdmax is. • Valamennyi ρd értékekhez azonos ρdmax veendı fel az elızetes Proctor vizsgálatok átlageredményeként, ha gyakorlatilag homogén a talaj és azonos a tömörítési technológia.
Tömörség értékelése • terv alapján (hely, darabszám) • kiegészítı és speciális vizsgálatok szükség esetén • szakértıi szemle a mérések mellett nagyon fontos, • személyes felelısség-vállalás elengedhetetlen • statisztikai szemlélettel és módszerekkel T – ∆ ≤ T – 1,28 ⋅
1 + 1 ⋅ sT n
Régi utak korszerősítése Alapkérdés: Elég a burkolaterısítés? Kell-e földmőjavítás?
Az útmérnök és a geotechnikus szemléletmódjának különbözısége
útm érnök
geotechnikus m érnök
a tönkrem enetel értelm ezése
forgalom okozta szabályos lerom lás
földm ő teherbíráscsökkenése m iatt bekövetkezett hiba
szem léletm ód jellem zıi
rendszerek szabván yok, típusm egoldások
eg yedi esetek, szakértıi m unka, spec. m egoldások
a m egoldás tartom án ya
szakaszokban, eg y idıszakra
lokálisan, véglegesen
preferált technológia
erısítés aszfaltrétegekkel
víztelenítés, teljes újjáépítés
elsıdleges követelm én y
g yorsan, kis zavarással
tartós m egoldást
5. RÉZSŐK ÁLLÉKONYSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA 5.1
Általános követelmények és szempontok
5.2
A rézsőállékonyság vizsgálata
5.3
A rézsőállékonyság javításának lehetıségei
5.4
Rézsőtípusok tervezési sajátosságai
Lamellás vagy véges elemes állékonyságvizsgálat Állékonyságjavítás víztelenítési, geometriai és mérnökbiológiai módszerekkel, támszerkezetekkel, georácsokkal, talajszegekkel Lejtı, bevágás, szikla, töltés, -szélesítés, anyagnyerı, lerakó.
A rézsőállékonyság növelésének módszerei • Geometriai módszerek – az egész rézső hajlásának csökkentése – padkás, lépcsıs rézső kialakítása – célszerően változó rézsőhajlással. • Víztelenítés - elızetes felszíni vízrendezés, lecsapolás árokkal, szivattyúzással, - felszíni vízelvezetés árkokkal, surrantókkal, csıátereszekkel, - felszínalatti víztelenítés szivárgókkal, kutakkal, drénfuratokkal. • Mérnökbiológiai módszerek - füvesítés, dugványozás, - rızsemővek,bozóttelepítés,fatelepítés. • Talajerısítés geomőanyagokkal – meredek rézsőhajlás biztosítása – töltés szétcsúszásának, alaptörésésének megakadályozása – töltésszélesítés szők helyen • Támszerkezetek – támfalak – befogott szerkezetek – horgonyzott szerkezetek
Rézsőtípusok sajátosságai • természetes lejtık érintett terület, csúszásveszélyes lejtı, elkerülés (?) • bevágási földrézsők rétegzıdés, talajvíz, csúszástípusok, rézsőhajlás tapasztalat vagy vizsgálat alapján • sziklarézsők veszélyek: csúszás, omlás, málló anyag pergése vizsgálat: megfigyelés, összehasonlítható tapasztalat, számítás • töltésrézsők veszélyek: suvadás, szétcsúszás, alaptörés, hámlás, kimosódás megfelelı hajlás, jó anyag, georács alkalmazása, felületvédelem • töltésszélesítések a szélesített töltésrész alapozása, saját stabilitása a meglévı töltés és a szélesített zóna kapcsolata a kialakuló új töltés víztelenítése • anyagnyerı- és lerakóhelyek elhagyás fenntartás nélkül, rekultiváció
A rézsőállékonyság kérdései – az ÚT 2-1.222 megközelítésmódja • A rézsőhajlás költségvonzata sokkal nagyobb, mint azt a mérnökök általában, s fıként az állami földtulajdonon nevelkedettek „érzik”. • Az M7 ap. ~20 m-es bevágásai közül csak egyetlen egy csúszott meg, (ez is a késıi víztelenítés miatt) ami túlzott óvatosságra vall. • Nagyobb kockázatvállalás is elfogadható, mert az építés alatti mozgások kezelhetık, s csúszás esetén sem fenyeget életveszély. • Rendelkezésre állnak már könnyen, gyorsan kezelhetı, olcsó, megbízható állékonyságvizsgáló számítógépes programok. • A nyírószilárdság karakterisztikus értéke a csúszólap egészére vonatkozó „óvatos átlagérték” lehet, s az erre elvárt biztonság 1,35. • Ha a lehetséges legkisebb nyírószilárdsággal számolunk, akkor ennél kisebb biztonság is elegendı. • A megfigyeléses módszer – a szomszédos rézsőkön tapasztaltakból kiindulva s a mélyítés hatásait figyelve – jól alkalmazható. • A meredekebbre vett hajlás miatt fenyegetı erózió elleni védekezésre ma már jó termékek (geotextília, geoháló, juta-, kókuszpokróc) vannak. • Az üzemeltetés (kaszálás) lapos rézsőhajlásra vonatkozó igényét újra kell gondolni, keressük adekvát növénytelepítésben a megoldást.
Erózióvédı pokrócok, cellák
Szivárgóépítés hasított réssel
Szivárgó irányított fúrással összekötött fúrt kavicscölöpsorból
Rézsőállékonyság vizsgálata
Számítógépes programok
6. TÖLTÉSALAPOZÁS 6.1
A töltésalapozás tervezési követelményei
6.2
A töltésalapozások tervezése
6.3
Töltésalapozási megoldások irányelvei Töltésalapozás értelmezése
M7 autópályán alkalmazott összes módszer megjelenése MSZ EN Speciális mélyépítési szabványok érvényesítése (mélykeverés, mélyvibrálás, függıleges drénezés) Monitoring (süllyedésmérés követelményei)
Rotációs mozgás
Töltésalapozás Teherbírási határállapot (talajtörés)
Töltés
Használhatósági határállapot (deformáció)
Süllyedés
Puha altalaj Nagymértékő, egyenlıtlen és idıben elhúzódó süllyedés az altalaj összenyomódása miatt
Töltésalapozási lehetıségek • a feladat kikerülése • építésszervezési megoldások • szerkezeti megoldások • elızetes talajjavítások
Kombinációk!
Töltésalapozási a feladat kikerülése • Helyszínrajzi kikerülés régen alapmegoldás volt, ma egyre kevésbé lehetséges, sıt… • Kiemelés mőtárgyra a fenntartók idehaza kevésbé kedvelik, pedig talán… • Teljes talajcsere nagy volumenben alig lehetséges, kis vastagság esetén célszerő
Töltésalapozás Építésszervezési megoldások
Lépcsıs építés
Többlettöltés
Töltésalapozás Szerkezeti megoldások Töltésmagasság optimalizálása (3-4 m)
Töltéssúly csökkentése
• • • •
• • • • •
dinamikus hatások már nem érik az altalajt süllyedés még nem túl nagy talajtörés veszélye viszonylag csekély kiegyenlíti az alsó és felsı egyenetlen hatásokat
süllyedés és talajtörés ellen is jó geohab (nem tartós) pernye (1 g/cm3 sőrőség) égetett agyaggömböcskék kikönnyítés csövekkel
Geomőanyagok alkalmazása • talajtörés csökkentésére • erıs georács, geotextília (~100 kN/m) • geocella
Töltésrézső laposítása • osztó-nyomópadkával is kialakítható • csak a talajtörés ellen hatékony
Töltésalapozás Talajjavítások Vibrációs mélytömörítés
Döngöléses mélytömörítés
Hagyományos talajcsere
Kavicscölöpözés
Dinamikus talajcsere
Szalagdrénezés
Mélykeverés
Jethabarcsosítás
Vákuumos konszolidáció
Mélykeverés
agyag-iszap homok-kavics 0
MENARD
5
10
15
20
25
30
mélység m
terhelés
kréta
mállott kızet
Függıleges drénezés • Alkalmazási kör – – – –
lassú konszolidáció, de nem kirívó süllyedés várható konszolidálódó réteg vastag és/vagy mélyen van, a kritikus réteg különösen kis áteresztıképességő kövér agyag, a mechanikai jellemzık javítása nem szükséges, vagy nehéz
• Szalagdrén-követelmények – – – – –
hossz 25 m, szélesség 100 mm, vastagság 5-10 mm lehet, min. szakadónyúlás > 2%, min. szakítóerı > 1,5kN, 5 éves ellenállás vegyi jellemzıkkel szemben, megfelelı vízszállítóképesség (a fenti méretek jók), megfelelı szőrıképesség (jellemzı szőrınyílás > 0,08mm)
• Tervezési-kivitelezési követelmények – távolság 1,0-2,5 m számítás alapján, – letőzés csak nyomással, vízzel töltött csıvel 15 cm pontossággal, – fenn 50 cm szivárgópaplanba kötelezı 25 cm-t befogni
Süllyedésmérés • Szükségessége – süllyedés > 20 cm – 90 % konszolidáció ideje > 3 hónap
• Méréshelyi adatlap – – – –
talajadottságok, töltésméret, töltésszerkezet töltésalapozási technológia számított süllyedés, konszolidáció
• Mérésterv – eszköz, pontosság, gyakoriság – kritériumok
• Mérésértékelés – mért adat mennyire illeszkedik a várthoz – mi várható, szükséges-e valamilyen beavatkozás – mikor legyen a következı mérés
7. Támszerkezetek 7.1
Általános tervezési követelmények és szempontok
7.2 Támfalak típusai és tervezésük alapjai 7.3 Befogott támszerkezetek 7.4 Horgonyzott szerkezetek Súlytámfal, szögtámfal, vasalt talaj, szegezett talaj, gabion, máglyafal Befogott cölöpfalak és szádfalak (résfalak) Horgonyzott szerkezetek MSZ EN 14475 Erısített töltés szabvány érvényesítése Ökölszabályok, méretezési követelmények
Erısített talajtámfalak
Hátrahorgonyzott cölöpfal
Támfalak tervezési követelményei • a támszerkezet és a fal körüli földtömeg ne veszítse el általános állékonyságát, • a támszerkezetrıl a talajra jutó hatásokat a talaj teherbírási határállapot bekövetkezése nélkül viselje, • a támszerkezet elemei és a határoló talaj között szükséges kapcsolatok teherbírása ne merüljön ki, • a támszerkezet elemei viseljék el a rá ható igénybevételeket, • a támszerkezet és a környezı talaj alakváltozásai, elmozdulásai az út használatát, a támszerkezetet és környezı építményeket ne veszélyeztessék, • veszélyes lokális szemcsemozgások a támszerkezetben és határoló felületein ne következzenek be, • a támszerkezet felülete esztétikus legyen és a környezethez jól illeszkedjék, • a támszerkezet kivitelezési technológiája feleljen meg a körülményeknek, • a támszerkezet fenntartása ne követeljen különleges teendıket.
Máglyafal
A támszerkezetek két vonatkozása az ÚT 2-1.222-ben • Támfal vagy rézső ? – a magyar dombvidékekhez inkább a bokros, erdıs rézső illik, kıburkolatú támfalak sziklás hegyvidékre valók, – Ausztria szinte csak „bezöldített” máglyafalakat épít, nálunk az üzemeltetı viszolyog a növényzettıl, – bevágásokat támasztunk meg töltésbe való szerkezetekkel, az építéshez kinyitott bevágás gyakorta véglegesen is jó lenne, – támszerkezet esetén is az általános állékonyság lehet a meghatározó, csúszásveszélyes rézsőt csak magas támszerkezet tud stabilizálni, – az elıírás preferálja a rézsőt. • A támszerkezetek tartósságáról… – az Alpokban (fıleg a vasutak mentén) 100-150 éves támfalak vannak, de például a pesti partfalak is hasonló korúak, – támszerkezetet nem egyszerő felújítani vagy javítani, – a víztelenítés „örökös” mőködése kétséges, – a betonelemek esetében a „kitettség” jelentısége mára világossá vált, az acélelemek korrózióját, a faszerkezetek térfogatváltozását és a mőanyagok öregedését még újra kell értékelni, – az elıírás az ajánlott 100 év élettartam alatt csak felületjavítást és tisztítást tart elfogadhatónak.
ÚT 2-1.222 - Útügyi elıírás Kinek? Milyen célra? Nem csak, nem elsısorban a geotechnikusok számára! Nem csak, nem elsısorban a tervezık számára! A geotechnikai tervezık (talán) többet tudnak ennél, számukra az elıírás minimumkövetelmény, útmutató, checklist, hivatkozás, segítség a tervezıi szabadság és felelısség elsıdlegessége mellett. A konkrét projekt tekintetében a konkrét terv az irányadó, nem az elıírás, de a terven számon kell kérni az elıírás követelményeinek teljesítését. A geotechnikai tevékenység szabályozása az útprojektek illetékesei számára Tulajdonos – Finanszírozó - Építtetı - Hatóság – Tendereztetı – Mérnök Geotechnikus - Úttervezı Fıvállalkozó – Alvállalkozó – Beszállító – Üzemeltetı A szabályozás a szakma védelme is a megrendelıvel (a politikával) szemben, feltéve, hogy az „elég” jó és feltéve, hogy a szakma azt betartja.
