Szent telő gyógyfürdő (Püspök fürdő) NAGYVÁRAD MELLETT

Kwizda köszvéiiytolyailókja

VZ>

évek óta kipróbált háziszer

estíz, köszvény és idegbajok ellen.

A legelőnyösebb és l e g j o b b v a l a m e n n y i kettős t á b o r i l á t c s ő közül a mi, ú j o n n a n

javított

Valódilag c s a k az i t t m e l l é k e l t védjejry£•> gyei. — K a p h a t ó A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g « minden gyógyszertárában. g C5T" F ő l e t é t Magyarország részére : B u d a ­ pesten Török József gyógyszertárában. Egy üveggel 1 frt o. é. C3T" N a p o n k i n t i postai szétküldés a fő-letét által:

p£~

látcsőnk (Distanzglas). ~ > N

E z e n eszköz tiszta, színnélküli, 4 3 m m objektiv-átmérővel; m i n d e n s z e m r e alkal­ mas, még a legmesszibb távolságot is, tökéletes élességgel és tisztán mutatja; s katonai egyéneknek, v a l a m i n t utazás- vagy szini előadásra e g y a r á n t kitűnő. — E látcső 8 (ivegg-el bir, 4£-szeres nagyítással, e o m p a s z és b ő r s z í j j a l közvetlenül az eszközön, v a l a m i n t szilárd b ő r t o k k a l s szíjjal; t l b o n k i n t 9 í r t v á m - és viteldíj-mentesen. 4193 <J r E j r t ^ - ^ -*^-r^^ I^BVH^lencsével, szín nélkül, egészen finom fémbe dolgozva, legsssl «• • ' , eV' e L * S i ^ B » ' sS-flkv. nagyobb távolságokat élesen és tisztán m u t a t v a , 15-ször naBsssssHsiBzezsBtBssssBsssaBBBaBBaBBBaB^BBBk^BSzszsai gyítva 5 í r t ; 18-szor nagyítva (> í r t ; v á m - és viteldíjmentesen.

K W I Z D A F E R E N C Z JÁNOS. osztrák cs. kir. és r o m á n kir. udv. szállító kerületi gyógyszertára Kornenburgban, Bécs mellett.

Árak utolérketlenül alacsonyak!

Szállítás csak utánvét vagy az összeg előleges beküldése mellett.

S e d e l m a i e r & SchultZ, Optische Anstalt, M ü n c h e n , 17 Theatinerstrasse 17. Legnagyobb

raktár

látszerészi

készítményekből,

Münchenben.

»» t

50 év óta sikerrel fentartására és e m e l é s é r e a l e g k i t ű n ő b b szer

Dr. Bottá arczkenocse rövid idő alatt m e g s z ü n t e t : s z e p l ó t . m á j ­ f o l t o t , s m i n d e n b ő r k i ü t é s t az arczon. T ö k é l e t e s e n á r t a l m a t l a n , s mert n e m zsiros k é s z í t m é n y , n e m képez b ő r a t k á k a t (Mitesser) a z a r c z b ő r ö n . E g y t é g e l y ára 1 f r t , k i s t é g e l y ára 5 0 k r . megránI t n D A M A m n s i l Á l r í v O k i t ű n ő ó v - z e r az arcz Í M . O V 1 I O 1 U U S U U V I & C czosodásának meggátlására és e m e l i a z a r c z b ő r üdeséget és ruganyosságát 1 ü v e g ára 5 0 k r . Központi postai szétkttldési raktár:

K o v á c s S á n d o r gyógyszertára Xagy-Beeskereken. B u d a p e s t e n főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógysz. Király-n. 12. Postai megrendeléseknél finom ponderek, szappanok és illatsze­ rek h o z z a c s o m a g o l á s a a j á n l t a t n a k . Viszonteladók kerestetnek. 5H5HSHSH5H52H55H5HSHHE5ESE5HSESE5EÍ

n a g y v á l a s z t é k b a n , minden alakban, ezekhez a legújabb szö­ vetek H a a s F ü l ö p és Fiai cégtől. hálószobák, ebédlöszobák minden stylben k i t ű n ő ntes^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ t e r e k által k é s z í t v e . T e r e m é s m ű t e r e m F e r e n c z i e k - b a z á r a , I. e m . a b a z á r b a n . 4187 Mély tisztelettel

Kárpitos bútorok Asztalos bútorok Korner

v a l ó d i m i n ő s é g b e n e g y e d ü l c s a k a 115 é v ó t a f e n n á l l ó S a l v a t o r gyógyszertárban Észéken. felsőváros D i e n e s J. G.-nél kapható. H a t á s a előmozdittatik, a Spitzer-féle salakos mosdóviz h a s z n á l a t a á l t a l , 1 ü v e g ára 5 0 k r . A j á n l o m m a k a c s a b b b ö r t i s z tátlanságoknál a • M i l i c z - a r c z k e n ő c s ö t » . 1 t é g e l y ára 60 kr. — K i t ü n Ő l y o n i r i z s p o r 1 d o b o z 1 frt, k i s d o b o z 5 0 k r . , 1 t é g e l y S p i t z o r - k e n ő c s 3 5 k r . , 1 d a r a b S a l v a t o r - s z a p p a n 5 0 kr. M i u t á n t ö b b f é l e u t á n z á s o k l é t e z n e k , «a S p i t z e r é s M U i c z k e n ő c s h e z h a s z n á l a n d ó s z a p p a n b a saját c z é g e m be v a n n y o m v a és csak ezen c z é g e m m e l ellátott i S a l v a t o n szappan tekinthető valódinak. A Spitzer-kenöcs födelén pedig a Salvator-fej d o m b o r ú n y o m á s b a n v. n feltüntetve. — B a k t á r B u d a p e s t e n T ö r ö k J ó z s e f gyógyszer­ tárában, király-utcza 12. s z á m . Postai m e g r e n d e l é s e k utánvétel mellett azonnal eszközöltetnek. Elismerő levél. Gyér ( T o r o n t á l m . ) 1889. j u l . 6. Tisztelt u r a m ! A múlt hóban küldött 3 adag szeplőkenőcscsel s t b . n a g y o n m e g v a g y o k e l é g e d v e . É n u g y a n i s m á r 18 é v e , h o g y ezen kitűnő hatású arozkenőcsöt öntől a legnagyobb megelége­ déssel veszem és biztosítom, h o g y megrendelői s z á m a szépen gyarapodott általam és fog is. ü g y s z i n t é n m o s t i s kérek 6 tégely szeplő elleni arozkenőcsöt egy barátnőm s z á m á r a . Üdvözlettel Várkonyi Sándorné.

'A KI NEM TUDJA, Inog a sok hirdetett gyógyszer iőzül 'melyik felelne meg leginkább betegségé­ 1 inek, az kérje azonnal levelező - lapon Richter rkiadóintézetétől Lipcsében, a képekkel ellátott^ [„A Betegbarát" czímű könyvecskéi A hozza [nyomtatott hálairatok bizonyítják, hogy a mű^ vécékében foglalt Jó tanácsok követése által, nem J ^osak ezren-meg-ezren elkerülték a haszontalan i ^pénzkiadást, hanem még a vágyva-vágyott^ gyógyulást is hamar megtalálták. A„ Jcönyv legyen küldetik meg.^

Különös figyelemre méltót

I hírneves Dr.Forti-féle

sebtapasz

T Ö R Ö K J Ó Z S E F ESESSÍTiSTSí B é c s b e n : Pleban Xav. Ferencz a régi cs. k. tábori gyógyszertárában, Istvántér 1. s z . t Dr. Girtler gyógyszertárában, Freiung 7. sz., Scbarrer Konrád gyógyszertárában, Marianilferstrasse 72. sz., Fritz G. és R., Braunerstrasse 5. sz., Raabe Bruno I. Báckerstrasse 1. Droguistáknál. P r á g á b a n : Fürst József gyógyszertárában, Poric 1071. G r á c z b a n : Nedwed A. gyógysz. a Húrtéren. B u d a p e s t e n : Schernhoffer K. gyógyt. Kristóf-tér sarkán. Ibos N. gyógyszertárában, V. ker. Nádor-utcza 3 . sz. Buday E. városi gyógyszertárában, városház-tér 9. Pillich F. gyógysz. Dorottya-ntcza 9. sz. Urbánn J. klrály-utcza 93. sz. Kriegner György Káivin-ter. Barna Zsigmond marokkói utcza 2 ; továbbá Thallmayer é s Seitz, nádor-utcza 10. Kochmeister Fr. utódainál, nagy korona-utcza 32. Neruda Nándor, hátvaniutcza 7. sz. Droguistáknál. Telkessy J . udvari gyógyszerész a várban. Vlassek E. gyógyszerésznél a Krisztinavárosban, Jánostér. Frumm J. gyógyszerésznél Víziváros, fö-utcza. Moldoványi J. gyógyszerésznél, Víziváros, fö-utcza. Eiszdorfer G. gyógysz. Tabánban (Ráczváros) Palota-utcza é s Dévay Szollösy J. gyógytárában, Krisztina­ város, Karácsonyi-utcza sarkán. Á c s o n : Kratochvili József. A r a d o n : Rozsnyai M. é s Scháffer A. gyógysz. B a l a t o n - F ü r e d e n : Orbán J. B a l á z s a - G y a r m a t o n : Cservenyák Gy. é s Herepey K. B . - C s a b á n : Varságh B. B e r e t t y ó - T J j f a l u n : Tamássy Géza. D e b r e c z e n b e n : Ír. Rothschnek V. E., Tamássy K. Göltl N., örvényi 0 . , Mihalovits István é s Muraközy K. D u n a - P ö í d v i r o n : Nádhera P. E g e r b e n : Köllner Lörincz gyógysz. E p e r j e s e n : Krivoss Gy. Kom V. és Mákoviczky J. E r s e k u j v á r o t t : Conlegner J. E s z é k e n : Dienes J. G. és Dávid Gy. gyógyszertárában. G y ö n g y ö s ö n Mersits N. é s Baruch J. G y ő r ö t t : Lippöczy M. s Stlrling K. H . - H a d h a z o n : Farkas ö . K o s z t o n : Keresz­ t e s J. é s Sehmidt K. J á s z b e r é n y b e n : Merkl J. K a l o c s á n : Horváth K. K a p o s v á r o t t : Czollner V. és Babochay K. K a r c z a g - o n Báthory B. K a s s á n : Hegay G.ésWandraschekK.Korláth F. K é s m á r k o n : Genersich C. A. K i s - V á r d á n : Khudy J. K o m á r o m b a n : Schmidthauer A. Kirchner H. és Kovács Arisztid. E é v á n : Hedveczky S. E o z o n c z o n : Kirchner D. é s Pokorny L. M e z í - K ö v e s d e n : Fridély B. M e i ő K á s z o n y b a n : Rátz Gy. M e z ő - K o v á c s h á z á n : Kiss P. M i s k o l c i o n : valódi minőségben csak Dr. Szabó Gyula és Ujházy Kálmánnál kapható. H . - B e c s k e r e k e n : Kovács S. B T a a r r - K a n i s s a n : Prager Béla. É a g y K á r o l y b a n : Ffileky P. N a g - y - K o r ö s ö n : Muller I. S T . - S s o m b a t o n : CsepcsányiB. H . - T á r a d o n : HuzellaM., Molnár J. és Heringh S. E y l r e t r y h á z á n : Korányi J. Szopkó Alf. gyógysz. és Kovács S. K a g y - K á l l o n : Hvezda K. P a k s o n : Malatinszky S P é c s e t t : Sipócz J. P o ­ z s o n y b a n : Erdy István. P u t n o k o n : Fekete N. R i m a s z o m b a t o n : Hamaüiár K. E o z s n y ó n Pósch J. gyógysz. örökösei és Hirsch J. N. S . - A . - T J j h e l y e n : Zllnszky J. S o p r o n b a n : Gráner J. S ü m e g e n : Stamborszky L. B z a t n m á r o n ; Bossin J., Dr. Lengyel M. é s Literáty E. S z a r v a s o n : Barts E- S z e g e d e n : Barcsay K. és Keresztes S. S z . - F e h é r v a r o t t : Dieballa Gy., Braun L. és Rieger B. S z é k e l y h i d o n : Szabó J. S z e n t e s e n : Várady L. és Podhradszky L. S z o l n o ­ k o n : Kecskéssy F. S z o m b a t h e l y e n : Rudolf A. T a r p á n : Monó I. T e z n e s v á r o t t : Tárczay I. és Jahner C. M. T e c s ő n ; Ágoston Gy. T . - U j l a k o n : Roykó G. T o k a j b a n : Czigányi B. T o l n á n : Gömbös L. T o r n a i l l á n : Urszinyi Zs. T J n g v á r o t t : Bene L. Lám S. Hoffmann B. Krausz A., Speck J. és Lukovics M. V a á l o n : Frischmann F. V a r a n n ó n : Gaál S. V e s z p r é m b e n : Ferenczv K. és Szili Horváth P. V i l ­ l á n y o n : Csató Gy. Gyula. E l l á k o n : Unger G. Z i r c z e n : Tejfel J. E r d é l y b e n : B r a s s ó n : Mánn és Izay. D e é a e n : Róth P. P o h a r a ­ s o n : Gleim Richárd. K o l o z s v á r t t l Valentini A. Gundhardt A. Wolf J. é s Dr. Ember Bogdán. K e z d i - V á s á r h e l y e n : Kovács F. M . - V á s á r h e l y t : Bucher H . E a g y - S z e b e n b e n : Molnár J. C. S z e p s i S s e n t - G y ö r g y ö n : Beteg B., Otves P. és Barabás F. S z á s z v á r o ­ s o n : Graffins J. V a j d a - E o n y a d o n : Dr. Juchó F.

Ezen kitűnő hatása, nem eléggé ajánlható gyótvtapasz készitöje FORTI LÁSZLÓ. Lak.: Budapest, I. k., S'ándor-uteza i.

1

arczkenőcs s Salvator-szappan

József, kárpitos-mester.

mely rendkívüli gyógyereje, el­ oszlató, érlelő a fájdalmat csil­ lapító hatása által leggyorsabb, legbiztosabb é s egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű bajokban. Egy cso­ mag ára 5 0 kr. nagyobb cso_-^_--^B^B^B^_-^_-^_--^B^B^B^B^B^B^i^B^B^B-. niagé 1 frt. használati utasí­ tással együtt postán küldve 2 0 krral több. Központi küldeményező raktár Budapesten:

használtatik

S z e p l ő t é s m á j f o l t o k a t , v a l a m i n t az ö s s z e s b ő r t i s z t á t l a n s á g o k a t el­ távolítja jótállás mellett a S p i t z e r - f é l e s z e p l ő s m á j f o l t e l l e n i

Különleges SMUTTAL

^

Rizspor

VEGYÍTVE

V * * ^ C H . FAY, ILLATSZERÉSZ, 9 , rae d e la - F-a i x , 9

PARIS

brünni szöveteket eredeti gyári árak mellett a

Siegel-Imhof félefinomposztógyár szállítja BRÜNNBEN. Egy elegáns tavaszi vagy nyári u r i öltönyhez elegendő egy szelvény 310 mtr hosszúságban, a mi megfelel 4 bécsi rőfnek. 1 szelvény ára 4.80 7.75 finom 10.50 nagyon finom 12.40 legfinomabb űtf valódi gy a ubol. ~5*á Továbbá nagy választékban kap­ hatók : Selyemmel átszőtt kammgarnok, felöltőkhöz való szövetek, vadászok és kiránduló Í részére lodeüek, peruvienne és tosking szalon - öltönyökhöz, rendelet szerint me? határozott posz­ tók hivatalnokok részére, mosható szövetek urak és gyer­ mekek részére, valódi piquék, mtllényszövetek stb. K e z e s s é ­ get vállalunk, hogy jó árut, mintaszerintit a legponto­ sabban szállitink. Minták ingyen és bérmentve.

nyel, a női test szépítésére ; II. A nők titkai; III. Művészet a férfiak szerel* messe t é t e l é r e ; IV. Művészet a háza3 élet boldoggá tételére. Mindegyik e 4 igen érdekes munka közül frt 1,25, elegáns kötésben frt t . 5 0 ; Lassieitz Zsófiánál, Graz, Villefortgasse 20.

Felülmúlhatatlan legjobb, o r v o s i l a g ajánlott enyhítő-szer

hökhurut, rekedtség és hurut esetében. Készletben van a leg­ több gyógyfű-, fűszer és esem ege- ker esked. Közvetlenül a gyár­ ból, Lipcséből, 2 frt 50 kr. 8 /i palaczkért, v. 1 frtnak 1 palaczk­ ért beküldése mellett bérmentve AusztriaMagyarország, Cseh­ ország stb. bármely helyére.

Hirdetések

felvétetnek

kiadóhivatalban, pesten, utcza

IV. 4-dik

a

Buda-

k.f

egyetem-

szám-

alatt.

VÉGHLESI

Hazánk legtisztább, leg­ olcsóbb és legjobb szénsavdus, égvényes s a v a n y u v i z e .

Legjobb és Leghirnevesebb Pipere Hölgypor

\|

Hölgyeknek! íilt'K;

A legjobb

—

PARIS.

VEGHLES-SZALATM-n (Zólyom-m.) Mindig friss töltésben kapható a budapesti főraktárban:

Erzsébet-körút 56-ik szám alatt. Telephon-összeköttetés.

Szent telő gyógyfürdő (Püspök fürdő) NAGYVÁRAD MELLETT.

nrSzámos

r a k t á r a v i d é k e n . "»o

M i ! SetauOt-furulya!

Vasúti állomás, távírda, posta. Fürdő-évad : májustól augusztus végéig. Utolsó évad: tetemes ármérsékléssel szeptember 1-től október hó végéig. Téli évad: november 1 -tői április végéig. 30—40° C hévforrások, tükör, porczellán, moórfürdők, újonnan épült igen díszes cursalon, impozáns, gyönyörű, nagy társalgó és tánczteremmel, éttermekkel, kávéházzal és fedett terrassokkal, közvetlenül a nagy és árnyas tölgy­ erdő szélén, séták a díszes park, az árnyas erdő és a Somlyó hegyen, födött sétahely, kitűnő konyha, a váradi püspökségi pinczékben kezelt saját termésű kitűnő borok, hírlapok, tekepálya, naponta háromszor zene, 2 hetenként a váradi katonai zenekar is játszik.

87 uj szoba

épült.

Ezen hévforrások kitűnő eredménynyel használtatnak : idült rheumaticus, köszvényes, görvélykóros bántalmaknál, izületi és idegbajoknál, női betegségeknél, gyomorbajok­ nál stb. Az ivóforrás szelíden oldó hatással bir. Fürdőorvos az évad kezdetétől szeptember végéig. Bővebb tudósításokkal szolgál 4306

a

fürdőgoridnoksáff.

Idényszerű újdonság! A s é t a b o t - f u r u l y a k e t t ő s c z é l r a s z o l g á l : M i n t s é t a b o t naI g y ó n c s i n o s k ü l s ő v e l bir, m i n t f u r u l y a p e d i g t i s z t á n k i h a n ­ golt, felette k e l l e m e s z e n é j ü hangszer, m e l y e t bárki legott ] m e g t a n u l h a t . A s é t a b o t - f ú r u l y a f e l h a n g o k k a l bir, m i n é l ­ fogva b á r m e l y zenedarab rajta eljátszható. K ü l ö n ö s fon­ t o s s á g g a l bir a s é t a b o t - f u r n l y a k i r á n d u l ó k r é s z é r e , kik könnyű m ó d o n sétaközben lépten-nyomon zenei élve- | zetet szerezhetnek vele m a g u k n a k és társaiknak. I E g y s é t a b o t - f n r u l y a ára c s o m a g o l á s s a l e g y ü t t u t á n ­ v é t m e l l e t t 1 frt 7 0 k r . A j á n l a t o s a b b a z o n b a n a z ö s s z e j g e t e l ő r e b e k ü l d e n i , m e l y e s e t b e n 2 frtnak e l ő l e g e s u t e l - | [ ványozása ellenében bárhova b é r m e n t v e elszállittatik.

STERNBERG ÁRMIN j hangszeripartelepe Budapesten VII.

k e r e p e s i - ú t 3 6 . sz.

f" K í v á n a t r a n a g y k é p e s h a n g s z e r k a t a l o g u s o m é r d e k l ö I dőknek ingyen és bérmentve megküldetik. Harmonikáról | | szóló képes árjegyzék k ü l ö n kiadásban. ^ ^ ^

HlöfizeUíi feltetlUk: VASÁRNAPI ÜJSÁO és ( egész évre 1 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: j fél érre 6 •

STOCZEK

X X X V I I . ÉVFOLYAM.

B U D A P E S T , M Á J U S 18.

20. SZÁM. 1890. Csnpán

JÓZSEF.

1819—1890. "% " T I N C S még három éve, hogy a magyar mü\^ szaki tudományosságnak és szaknevelésX 1 nek hazánkban egyik legelőkelőbb úttö­ rője, Stoczek József, rendkivül meleg és szí­ vélyes ünnepeltetések tárgya volt, abból az alka­ lomból, hogy a budapesti József-műegyetemen elfoglalt tanárságának negyvenedik évét betöl­ tötte. Tudományos főintézeteink s a művelődésünk iránt érdeklődő és abban munkálkodó körök legjelesebb bajnokai, a tudományos akadémia, az egyetem, a József-műegyetem, a kolozsvári egye­ tem, a közoktatási minisztérium, az országos köz­ oktatási tanács, a magyar mérnökök és építészek egyesülete, a természettudományi társulat, a fővárosi s előkelő vidéki tanintézetek régi ta­ nítványai, m a kulturéletünkben előkelő álláso­ kat betöltő férfiak, mostani növendékei s a müveit körök előkelőségei voltak képviselve azon a fényes ünnepen, mely a nagyérdemű vete­ rán tudós és tanférfiu tiszteletére rendeztetett. Maga az ünnepelt ősz tudós, 68 éve daczára, ép testi, lelki erőben jelent meg tisztelői körében, tiszteletet parancsoló, derült, szép arczával, az idők súlya alatt meg nem hajlott hatalmas ter­ metével, szemében az életerő és életkedv tüzével, mindenkiben megerősité a reményt, hogy még évek hosszú során keresztül rendelkezni fog azzal a szívós, kitartó erővel, melyet a magyar művelődés javára kevés ember birt oly mérték­ ben hasznosítani, mint épen ő, s a legkevesebb, a mit reméltünk, az volt, hogy tanári pályának félszázados jubileumát is megünnepelhetjük a ott láthatjuk az elsők között, a kik a hazai t u ­ dományos haladás zászlaját erős kézzel lobogtat­ ják. E n n e k a reményünknek adtunk azon alka­ lommal kifejezést e lap hasábjain. Fájdalom, e reményünk nem teljesült. Stoczek József, a mű­ szaki ismeretek ez első rangú vezérbajnoka, t u ­ dományos életünknek büszkesége, m a m á r h a ­ l o t t , — e hó 11-én kivált az élők sorából, mind­ nyájunknak méltó fájdalmára, kik szellemi előhaladásunk nagy ügye iránt érdeklődéssel visel­ tetünk. Stoczek József sokkal jelentősebb és ismer­ tebb alakja volt tudományos törekvéseinknek, semhogy működésének, érdemeinek elősorolása új lehetne a müveit közönség előtt. A Vasárnapi Újság is ismételve bemutatta arczképét s ismer­ tette élete pályáját hasábjain. Ezúttal tehát, ne­

VASÁRNAPI UJSÁG

j egész érre 8 írt 1 félévre _ 4 •

Csapán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

) egész évre Q frt

í félévre _ 3 •

Külföldi elÖflzetenekhez a pouuilag meghatározott viteldíj is cutolandó

: hogy ismétlésekbe essünk, az életére vonatkozó fogva mind e mai nap g eléggé nem méltányol­ adatok közül csak a legfőbbek fölemlítésére szo­ ható érdeme volt. Ö volt ez intézetnek első ma­ gyar igazgatója, a ki a vezetésére bizott inté­ rítkozunk. Stoczek József Szabadkán született, Pécsett zet kormányát erélyes kézzel megragadva, azt végzé középiskoláit s aztán Pesten előbb az it­ egész lelkével fejleszteni, emelni igyekezett, tel­ teni papnöveldének, majd a magyar tudomány­ jes mértékben fölfogván az egyetlen magyar egyetemhez kapcsolt mérnöki-intézetnek lett ta­ műegyetem fontosságát hazánkra, ipari s általá­ nítványa, majd tanár-segéd a geodesiából az ban anyagi fejlődésünkre. Tiz éven át, 1862-től 187á-ig, viselte a m ű ­ akkor nagy hirben állt Peczelt József tanár mel­ egyetem igazgatói tisztét, s erre az időre esnek lett. 1847-ben, midőn a József-főipariskola szerazok a nagy és üdvös reformok, melyek e sze­ veztetett,ezen]ett rendes tanára a természettan­ rény kezdetű intézetet a valódi műegyetemek so­ nak. Hogy az intézet annyira fejlődhetett, hogy 1861-ben műegyetemmé lehetett s mint ilyen a rába s ezek között is tekintélyes rangra emelték. legkiválóbb intézetek egyikévé válhatott egész Működésének szép elismerése vala az, hogy miEurópában, abban Stoczek Józsefnek kezdettől d ő n ' l 8 7 l - b e n a közoktatásügyi kormány a mü-

STOCZEK

JÓZSEF.

EUinger

E d e fényképe

után.

2 0 . SZÁM. 1 S 9 0 . XXXVII. ÉVFOLYAM.

egyetem autonómiáját életbe léptette, első rek­ torává a karok egyhangúlag, nagy lelkesedéssel öt választották meg. Már ekkor legelső tudósaink sorában volt helye, a ki érdemeinek minden oldalról önkén­ tes elismerésével találkozott. A tudományos aka­ démia már 1858-ban levelező, két évre rá ren­ des tagjává választotta, 1867-ben az akadémia mathematikai és természettudományi osztályai­ nak lett elnöke, majd igazgató tanácsának tagja, végül alelnöke. A reáliskolai tanárvizsgáló bi­ zottságnak elnöke már 1863-ban lett. A termé­ szettudományi társulat, melynek ülésein annyi tartalmas és élvezetes előadást tartott, s mely­ nek elnöki tisztét hét éven át (1865—1872) vi­ selte, tiszteletbeli tagjává választotta, mint szin­ tén a középiskolai tanáregyesület, a magyar mérnök-, és az országos iparegyesület is, melynek első megalakulásától tizenhárom évig első alel­ nöke volt. 1872-től kezdve az orsz. közoktatás­ ügyi tanács alelnöke s műszaki osztályainak elnöke, 1874-től a középiskolai tanárképző inté­ zet igazgatója s a középiskolai tanárvizsgáló bi­ zottság elnöke. Felsőbb helyen is elismerést ta­ láltak érdemei, királyi tanácsos, a vaskorona rend III. osztályú lovagja, a főrendiháznak élet­ hosszig kinevezett tagja lett, a tudományegye­ tem pedig a filozófia tiszteletbeli doktora czimével ruházta föl. A tanári szék volt tudományos működésének az a góczpontja, melyből kevés t a n á r terjesztette az igazság és ismeret vidám sugarait annyi vilá­ gossággal és meggyőző erővel, mint ő. Előadásai­ nak vonzó ereje a hallgatóságra tüneményszerű volt, ő maga is nem egyszer annyira belelelkesült az előadásba, hogy még betegségét is elfelejtette. Ékesen szóló tanár s valódi művész volt abban, hogyan lehet a hallgatóságot a tárgy iránt lebilin­ cselni, fogva tartani s a tudást úgy közölni, hogy az állandóan belevésse magát az emlékezetbe. Azonban irodalmilag is serényen ápolta a tudományt. Beszélnek egy nagy könyvéről, melybe egy hosszú élet szorgalmas tanulmá­ nyainak gyümölcseit rakta le, mely azonban vé­ letlenül a lángok martaléka lett. Első müvét, «A kis katoprikai kathetométerről* még 1845ben, tanársegéd korában irta. Ugyancsak fiatal tanár korából önálló kutatáson alapuló szá­ mos, becses dolgozatát közölte a Poggendorfféle német természettudományi folyóirat, mely külföldön is megállapította hírnevét. Az ötve­ nes években egymást követték értekezései, me­ lyeket a természettudományi társulatban s az akadémiában tartott. Ujabb dolgozatai közül föl­ említjük a rövided körök mérésére, a színkép­ elemzésekre, a Poisson-féle tételekre, a barometrikus magasságmérésekre, a meteorológiai meg­ figyelésekre s a föld alatt vezetett vizek lehűté­ sére vonatkozókat. Stoczek megmutatta, hogy aránylag szűkös körülmények s mostoha viszonyok között, sok küzdelemmel és sikerrel lehet művelni a tudo­ mányt. A ma élő és működő mérnöki és ter­ mészettudományokat ápoló nemzedék csaknem kivétel nélkül az ő nevelése. Az a tudós volt, a kinek működése a mellett, hogy új igazságokat fedez föl, hasznos életpályákat nyit meg s kenye­ ret juttat sokaknak kezébe. Két év előtt kezdett betegeskedni annyira, hogy működése szinterétől, melyen egész lelkével csüggött, meg kellett válnia. Az akadémia tavalyi nagygyűlésén fölolvasott tartalmas beszéde volt utolsó irodalmi munkája. Ő már akkor annyira beteg volt, hogy a fölolvasást másra kellett bíz­ nia. Betegsége néhány nap előtt aggasztóvá vált s e hó 11 -én örökre lezáródott az az életpálya, melyhez a sikeres munkálkodásnak, a valódi érdemnek annyi elévülhetetlen emléke fűződik.

A VÉRCSEFIÚ. Oh, mily jó, oh, mily jó itt az erdők árnyán, A világtól távol, egymagamban járván; Emberi szenvedély itt nem üldöz engem, Pihenek egyedül édes, boldog csendben. Önzés és erőszak, hatalom önkénye, Irigység a nagyra, rágalom a fényre, Gonosz indulatok zűrzavaros árja, Nyugovó lelkemet itt meg nem találja. Milyen is az ember, milyen is egymáshoz, Nem, nem hasonlít ő semmihez sem máshoz ! Gyönge az erősnek örökös zsákmánya, Amaz is azonban csak a boszút várja. Oh, mily jó, oh, mily jó itt az erdők csendjén, Egyedül bolyongva igy andalog elmém; Mig egy sikkantásra lábom elé nézek, S arczomon e közben piros-ágot érzek . . . lm, egy vércsefiú vijjog lent a porban, Fészke a magasban, a sziklatoronyban ; De imént rá lesett s ledobta egy gerle, S most búgó kaczajjal gyönyörködik benne! F E J E S ISTVÁN.

HORATIUS ÉS KAZINCZY.* Irta: B E Ö T H Y ZSOLT. Előadásom kevesebbet ad, mint a mennyit czíme ígér. Tulajdonképeni tárgya csak egyetlen költői levél, melyet Kazinczy Ferencz épen most nyolczvan esztendeje intézett Berzsenyi Dániel­ hez. Mentségem, hogy ez egyetlen költeményben ott látom az egész Kazinczyt, minden párt felett álló míveltségével és pártos ízlésével: az embert, a költőt, a nyelvészt és a műbírálót egyaránt. Kései, talán az egész világköltészetben utolsó visszhangja e levél egy, közel kétezer éves epistolának, melyet Horatius irt a Piaóknak. A hora­ tiusi epistola a költészet mesterségét tanítja el­ més epigranimákban, pattogó hexameterekben. Az európai költészetnek minden hegye-völgye visszhangozta ezt a levelet, mint valamely örök szózatot; visszhangozta deákul és nemzeti nyel­ veken, versben és prózában, egészen a zempléni Sátorhegyig, mely alatt századunk első tizedei­ ben az új magyar mivelődésnek őrző és vezérlő fénye égett. Ennek világát és melegét érezzük a Berzsenyi-féle levélben is. Noha egyetlen szó sincs benne másról, m i n t az izlés és vers dolgai­ ról, érdekét csak a rövidlátás szoríthatja a köl­ tészetre. Irodalom és művészet alapítása, tudo­ mányok terjesztése, a nyelv reformja, az iro­ dalmi és társaséleti h a n g átalakítása, finomság a felfogásban és kifejezésben, melynek legfőbb próbája és virága a v e r s : mindezek a nemzeti mivelődés kérdései; a nemzeti mivelődés pedig akkor nem is a nemzeti életet, h a n e m a nem­ zeti feltámadást jelentette. Ez az egyszerű és sokszor elmondott igazság irodalomtörténetünknek egy feltűnő és sajátos jelenségét magyarázza m e g : a magaslatot, me­ lyen előttünk Apáczai, Bessenyei, Kazinczy s még néhányan állanak. Nevezetes alakoknak is­ merünk, tisztelünk és hirdetünk irókat és költő­ ket, kiknek önállóságát és jelentőségét a tudo­ mányban, eredetiségét és mélységét a költészet­ ben, szaktudósok és kritikusok méltán tagadják. A közönség osztozni látszik a kedvezőtlen véle­ ményben, s emiékök mégis képes lángra gyúj­ tani a nemzetet, mint gyújtotta Kazinczyé, s a magyar iskola mégis kötelességének tartja híven ápolni emiéköket és hirdetni nagyságukat. Tartsa is m i n d e n h a ! El tudnók-e képzelni nélkülök irodalmunk történetét, de magát irodalmunkat ? Szellemök talán nem volt elég éles a természet és emberi élet rejtett igazságainak kutatására ; de a nemzet mivelődési érdekeinek, szükségei­ nek, haladása eszközeinek fölismerésében, hir­ detésében és védelmezésében annál élesebb és elszántabb. Képzeletök nem volt elég gazdag és eleven, hogy közvetetlenül szólhassanak jövő századokhoz; de lelkesedésök gyújtott, tisztított, világított, harapózott tovább és messzebb, lobog körülöttünk ma is, s lángja visszavezeti nemze­ dékeken keresztül szemeinket hozzájok. Jelentő­ ségük nem könyveik tudományos és költői érté­ kében áll, h a n e m magyarságában, a magyar mi­ velődés s ezzel a magyar élet fejlesztését és erő­ sítését szolgáló eszméikben. Nem t u d n á m talá* Felolvastatott a magyar tud. akadémia nagygyűlésén.

lobban és rövidebben jellemezni őket, mint Ka­ zinczy tette épen a Berzsenyi-levélben: «Magyar leikökben halhatatlanok.» x Áldatlan viszonyaink, elszigeteltségünk és szakadozottságunk, politikai helyzetünk bizonytalansága, kénytelen küzdel­ meink nemzeti életünk kenyeréért, nyelvünkért, mindenben saját erőnkre szoríttatásunk.- e kö­ rülmények, más nemzeteknél majdnem érthetet­ lenek, emelik magasabbra talapzatukat. Ezek teremtettek nálunk egy külön irodalmi iskolát: az apostolok iskoláját. Hősei n e m nagy irók és nagy költők; de azért méltán koszorúsaink. Az általok elgondolt, sugallott, megteremtett ma­ gyar irodalom nagy alakjainak koszorújából egyegy levél őket illeti; ők mivelték meg ezt a föl­ det, hogy megteremje a babért. Halántékaikon úgy is tövissel látjuk összefonódva. így hatnak aztán ránk a költészetnek is mély varázsával, n e m költői nagyságukkal, h a n e m pályájuknak szomorú és emelő költészetével, mely a nemzet eposzi hányatásai és tragikai küzdelmei között osztályrészükül jutott. Kazinczy lelki világát a sötét árnyékok, me­ lyeknek borujában látta őt a Széphalmon me­ rengő Petőfi s szoktuk látni mi is, épen nem bo­ rították el. Nem, főképen még abban az időben, 1809-ben, mikor a Berzsenyi-epistolát irta, noha a fellegek m á r sűrűn vonultak föl egére. Szép­ halomra költözése 1806-ban, anyagi romlásának m á r n e m is kezdete, h a n e m megpeesétlóse volt. É s ő egy szóval sem említi a lelketlen önzést, mely ide szorította; talán rá sem gondolt. Ba­ rátjának, Kis Jánosnak, 2 s az újhelyi Arcasnak 8 boldogan festi új lakhelye szépségeit: a mosolygó rétséget és szántóföldeket, a szomszédos «szent tölgyligetet*, a tág völgyet övező bérezek koszo­ rúját, a szabad kilátást a körülfekvő falvakra, egész az újhelyi toronyig s a borsii Rákócziomladékig, a közeli nyájas szőlőhegyeket, kö­ zöttük a toronyai fordított legyezőt, vagy a mint ő m o n d j a : szellőztetőt, a zörgő malmokat s az országutak vidám életét. Mintha csak ezt a bir­ tokot festené H o r á c : Hoc erat in votis modus affri non ita magnus. «Tibur és Praeneste n e m lehetett szebb.» A vágj' és megnyugvás együtt szólal meg ez egyszerű sóhajban. A sabinumi táj a Lucretilis lábánál, a Digentia szakadéka, egy­ m á s n a k kezet nyújtó bérczeivel, fügefáival és kőtölgyeivel Vacuna ősrégi templomának omla­ dékain, terrasszaival és patakjaival bizonyára regényesebb, de nem olyan megnyugtató, mint a széphalmi tájék. E világ minden zugolyai közt, oh Széplialom, nékem te nevetsz leginkább ! énekelte Kazinczy még 1793-ban, fogsága előtt, 4 s most nem rossz sorsa kényszerét, inkább régi álma teljesültét látja ide vettetésében. Azonban alig költözik új o t t h o n á b a : csapással sújtja s o r s a : első lánykája s addig egyetlen gyermeke meghal. Szive fáj; de gyásza egészen átolvadottnak látszik irodalmi motívumokba és költői kép­ zetekbe. Feleségét, ki a lemondásnak és nélkü­ lözéseknek jegyezte el magát vele, imádja és sejtelme sincs róla, hogy az általa festett családi képek, melyeket az ő rövidlátó szemei idilleknek néznek, m a úgy tűnnek föl előttünk, mint egy nemes, nagy, szegény női sziv tragédiájának megható jelenetei. Gróf Török Zsófia, Kazinczy h ü és szeretett nejévé lett, kire egy egész iroda­ lom nézett méltán hódoló tisztelettel, Berzsenyi két ódát is irt hozzá; de költőjét, a ki értse, máig sem találta meg. Kazinczy szivében sűrűn következő apai örömei sem ébresztenek gondo­ kat ; a szerelem rózsafája virágzik. Nem az őszülő, szegény atyák aggodalmával, h a n e m a fiatal fér­ jek büszkeségével nézi kicsinyeit. A korán elhalt és szépen megénekelt Ifigénia után, sebét bekö­ tözni, jő Eugénia, ki egész boldoggá teszi azzal, hogy vonzódik a képekhez. De utána m á r «nad­ rágos ficzkót*, Trajánt vagy Emilt szeretett volna, s ép akkoriban, mikor felkeressük, Sophronia Thaliája születik. A csalódás érzésénél jobban elfoglalja a gond, hogy várt fia születé­ sére előre megirt költeményét miként alakítsa át — genus femininumra. Az átírással nem éri b e ; még egy epigrammal is könnyít magán, melyben elmondja, h o g y : a három Charis is előbb leve s Ámor u t á n u k ; im Sophie csak ezt 1 A Berzsenyi-levélben. Kazinczv Költeménvei (Nem­ zeti Könyvtár) H. 18. 2 Kazinczy Levelei Kis Jánoshoz, I. 118. 119. 3 K. Költeményei, II. 45. Kazinczy Levelezése Ber­ zsenyivel, 116. 4 K. Költeményei, I. 48.

VASÁRNAPI UJSÁG.

3 15

22 Berzsenyi egyszerű és érzékeny lelke | nyelv, hanem a nyelvtudomány dolgában is ját." nyomatékossá lesz. Á magyar nyelvészet legna­ mely oly vonzóan tűnik föl előttünk leveleiben, gyobb és legeredményesebb harczában, melyet komoly örömmel veszi a megtiszteltetést s feb­ Révai ésVerseghi folytattak, nyilatkozatai te­ ruár á8-dikán minden bőbeszédű hálálkodás kintélyül idézvék, s Sylvester-kiadásának beve­ nélkül köszöni meg. Sőt, Kazinczyval szemben zetésében még határozottabban állást foglal a ezúttal először, kritikára bátorodik. Az első dol­ nagy Révai emléke és rendszere mellett. 1 6 A múlt gozatot remeknek mondja, melynek egy nagyobb I évben, az ő szemei előtt szövetkeztek triászszá részletét és számos sorát ez második iskolás mo­ pesti barátai, Horvát István és Vitkovics, ma- dorú rontotta meg. Maradékainak amazt teszi ! gyíkhoz csatolván a fiatal Szemere Pált, kit Ka- el, «a kasonlíthatatlan szépségekkel teljest*, a j zinczy (delke másá»-nak nevez, s szövetségük- korcs kópiát pedig kérlelhetlenül elégeti. Ka­ ! ben ép annyi lelkesedéssel ragaszkodván holtig zinczy udvariasan veszi a bírálatot s a javasolt 23 I a mester személyéhez, mint elveihez. 1 6 Alig ér in integrum restitutiót nagy részben elfogadja. A levél veleje vagy csirája benne foglaltatik ! haza, új öröm várja. Az új nemzedéknek két Kazinczynak egy, Kis Jánoshoz 1805. július I legfényesebb költői csillaga az országnak két Nem volt egyetlen irónk, ki annyira iró és 11-dikén irt levelében. 24 A költészettannak őt csak iró lett volna, mint Kazinczy. Mitsem érez i ellenkező széléről sorakozik be az 1ő7 pályaköBerzsenyi , deczem- legközelebbről érdeklő, előtte legfontosabbnak magára nézve igazán fontosnak, mint íróságának I r é b e : 1808. októberében 18 látszó tárgya a nyelv és verselés kérdése: a sikerét, mely szemeiben a magyar nyelv, izlés, berében Kölcsey . Mindegyikök költemények­ költői kifejezés. A többivel, elméletben és kriti­ ben siet tömjént gyújtani mesterének. A jövő míveltség, sőt váltság és jövő kérdése. Egészen kában, keveset törődik. Kis Jánosnak áradó di­ e gondolatban él és semmi m á s b a n : csupán , hódolatát hallhatta szavaikban, először és utol­ cséretekkel köszöni meg epithalamiumát, mely­ szor, mélyen és föltétlenül. Szellemének uralma íróasztala mellett; a többit mind, börtönt és nél, szerinte, «mennyeibb zengzeteket magyar teljes ; ellenzéke még szétszórt és tehetetlen. Az szegénységet, m i n t h a csak álmodná. «Fény az lant még nem adott.» Ebből az alkalomból egy b á l v á n y o m ; mindig csak ő volt és mindig ember, kit az irodalomban elsőbbnek ismer ma­ mondja el, mintegy elvei fenntartásául, hogy ö 8 gánál : Báróczi, már sírja felé közeledik. A csacsak őlesz* , mondja a Kis Jánoshoz irt költői becsülni tudja ugyan a kadencziás verseket is, de a levéltöredékben. Komoly és kizáró lelkesedése ládtalan és hazátlan agg különcz 1809-ben a görög módra n - ottak mégis csak «fensöbb szép­ család és otthon ünnepén, karácson szombatján, egy, minden izében művészi temperamentumot séggel zengenek»; ezekhez közel áll a mértékre tölt el s az élet apró és jogos igényeinek szem­ el is költözik családot és hazát keresni. vett rimes verseknek «újabb módú zengése.» E Kazinczy az irodalom élén áll, úgyszólván pontjából könnyelműségnek látszik. Gondatlan­ költői, vagy helyesebben verselési eklekticzizmus sága egy nagy és szent gondnak árnyéka. Fél­ uralkodói vagy főpapi szerepre jut. Első minisz­ mind kevesebbet tűrt a ritmusnak alig érzett százados pályája, nagy czélja szolgálatában, tere Kis János, kit hűsége jutalmául bőven elhal­ régi magyar versmódból, s mind jobban elfogult moz a bókok érdemkeresztjeivel. Ebben a hely­ épen annyi hiúságot mint hősiséget, ép annyi a Rádai nem hangzatos váltakozásaiban. Együtt kicsinyességet mint vaskövetkezetességet mutat. zetben jut eszébe, hogy rövid foglalatban, mint­ érzi ebben a mívelt nyugot játszi kényességét, egy költői trónbeszédül, előadja gondolatait a Gyöngéd férj, szerető atya, h ű b a r á t ; de magán­ a klassziczizmus derűs harmóniáját s a magyar magyar költészetnek amaz eszményéről, mely sze­ életének eseményei közül is kétségkívül azok nyelv komoly szépségét. Ennek az egyesítő és mei előtt lebeg, melynek megvalósítására maga érdeklik legjobban, melyek a kitűnő levélírónak válogató ízlésnek irta meg költői történetét és törekszik s a magyar irodalmat és közízlést ve­ alkalmas motívumokat szolgáltatnak. Egy szép elméletét a Berzsenyi-episztolában. Választott levélbe, melyet ír, könnyen temeti gondját, s egy zetni szándékozik. Megírta ugyanannak a hely­ múzsájának hűségére szenteli fel a magyar He­ zetnek ugyanabban a hangulatában, mely egy dicsérő szó, melyet kap, h a m a r feledteti bajait. likont. Ki ez a múzsa, h o n n a n jött hozzánk és Minden könyvet, minden verset, minden új szót év múlva a Vitkovicshoz czímzett hires költői mivel kecsegtet bennünket ? nevezetes tettnek tekintvén és megszokván így hadizenet kibocsátására vezette a maradiak el­ A költő fötörvénye az izlés; a verset verssé a len. A levél, melyről ezúttal szólani kívánok, tekinteni, csökken fogékonysáya, érdeklődése a másnemű tettek világa iránt. Az ő múzsáját berzsenyi nevét viseli élén; de csak később czí- szózatosság teszi. Ezt a kettőt keresi csak, a nem némítja el a harcz. Olvasva leveleit ez esz­ mezte és küldte hozzá. Nem az új barát irány- többivel keveset törődik; az izlés fogalma is nála tendőből, bár a háborús világ hirei emlegetve zásának vagymegtisztelésének, hanem általában csupán a kifejezések választékosságára és hang­ vannak bennök, különösen a Dessewffyhez inté­ a nyilatkozásnak vágya vezette. Előbb Cserei zatosságára szorítkozik. A példákhoz és tanítá­ zettekben : hangjokból, stiljökből és tárgyaik Farkasra gondolt s közli is vele október 17-dikén sokhoz való ragaszkodás izlés nélkül mitsem é r : változatosságából alig lehet fogalmunk róla, szándékát és a költeménynek két töredékét. vagy szépek-e a Horatius után anapsestusokban hogy körülötte alapjaiban reng a monarkhia, Négy nappal később elküldi első kidolgozását, ugrándozó magyar jambusok s a Gyöngyösi még mindig Cserei nevével, Berzsenyinek módján rotyogó, totyogó, potyogó, szotyogó rí­ Napóleon Bécsben székel s az anya-császárné, élén 19 is. November 13-dikán azonban már azt irja mek? A példa és a tan kénye szépetnem széppé, Széphalomtól néhány órányn-a, gróf Csáky Imre terebesi kastélyában tördeli kezeit. 9 A zempléni Csereinek, hogy ez a levél művészetet illető dol­ rútat nem rúttá nem tehet. A szózatosság a báj­ insurrectio készületeiről hallunk egyet-mást; de gokkal levén tele, versirót illet; azért inkább ban, elevenségben és könnyűségben áll j Hora­ elég hogy szép, legyen a sajnálkozásnál a győri csatában elesett barátok Berzsenyihez adresszálta s útnak is indította tius t a n í t á s a : «az nem 25 fölött, majdnem hangosabban nyilatkozik a hozzá; ö továbbra marad. E nyilatkozat ellenére még bájos is a vers.* Kazinczy is idéz versében megbotránkozás, hogy Kisfaludy Sándor hadi bizonyos, hogy a levél2 0 Nikla felé csak két hónap­ verseket, mint Horatius Homer sorait; de ő nem marsa mily szörnyű támadásokat követ el az pal későbben indult. Berzsenyire kétségkívül a felcsapó láng, hanem csak a lirai szózatosság izlés és jóhangzás ellen. 10 Míg Aspernnél és gondolt m á r Kazinczy, de hogy levelét csak­ példájául szövi be kedves Daykájának sorait. Azt Wagramnál dörögnek az ágyuk, őt inkább mos­ ugyan hozzá intézze s elküldje neki, e szándéká- mondja ugyan, hogy ő «az iskolások feddésit tanában megjelent magyar Marmontelének, a ma­ , ban valószínűleg csak «a niklai remete» tíjabb kaczagjai); de maga is megírja a jambus törvé­ gyar nyelv érdekében Németországra küldött pá­ | hódoló sorai erősítették meg. Somogyból a kö- nyeit, más szavakkal, de ugyanazzal az értelem­ epistolájának a lyairatának s készülő Bochefoucauldjának sorsa í vetkező 1810. év első napjaiban két üdvözlő mel és szigorral, mint Horatius, 26 trimeterről szóló soraiban. Azonban ö nem­ ! költeményt is vett. Az első egyenesen Kazinczy­ tartja izgalomban. Hadi készletét gyűjti: epi27 grammáit a csombókos poéták és maradi irók hoz volt intézve s Tiborcz harsány, erővel teljes csak újjal, hanem «füllel is méri hangjait* ; ellen. Diadalt ül ő i s : megírja az első magyar i panaszai zendülnek meg benne külföldieskedő j Kazinczynál ez fő fontosságú: a fül kényessége, szonetteket, s győzelmi jelentésekül küldi szét uraink ellen. Ki hivatottabb őket magyarsá- hogy úgy mondjam, külön ízlése.— De az iskola a szélrózsa minden irányába. 1 1 A harczi zaj közt ; gukra inteni Kazinczynál, kiben «Sokrates kénye ellen szólván, felfogásában, szellemében nyájas bölcsessége egyesül Horatius lelkével s még távolabb jár az egyéni kénytől, a szabad­ hallgatja a barátok tapsait. élesb kaczajával* ? «Hol én tanácslok, ott páran- ságtól. Épen a schönbrunni béke megkötésének nap­ , csolsz te», irja Berzsenyi, kinek már akkor fiók­ Az boldog, a kit nyájas istene jaiban, mikor az uralkodó a magyar korona te­ jában hevert a Romlásnak indult. Másik költe­ Kegygyei vezérel a saját nyomon. rületének egy részéről lemondani kénytelen, ményét Török Zsófiához irta, azt kívánva tőle, Ez a nyájas isten azonban közös i s t e n : Hel1809. októberében tervezi, és irja híres episto- hogy ((myrtus-ágakkal övezze Kazinczynak ke­ láját Berzsenyihez. írói dicsősége sohasem ra­ vély koronáját.* Ezeknek vétele után küldi el lenis, kinek régi koszorúja m á r a művelt nyugat gyogott fényesebben, tekintélye sohasem volt csak Kazinczy jan. 19-dikén episztoláját végső ! új virágaival is díszlik. O az, a ki távozásra int szilárdabb, elsősége föltétlenebb, mint ez idétt. kidolgozásban s már Berzsenyire czimezve, de j «a durva nép beszéditől*, a Horatius által csú21 A költészetben legnépszerűbb vetélytársával, i n e m egyenesen neki, hanem Kis János által.' j folt "hagymán és borsón élőnek* modorától és 28 Kisfaludy Sándorral, kire sohasem tudott igazán A kisérő kéziratnak néhány sora fölötte érdekes: j nyelvétől. A magyar dalba ö leheli «görög ke•Ne legyünk oly hiúk barátom, hogy azt higy! cseket* s «hesperi eget* ö derít tetőinkre. Vezérjó szemmel nézni, fegj'verszünetet köt, melyben ö m a r a d a helyzet ura. Himfynek, a múlt tava­ jük, hogy a mit mi írunk, a maradék religiosus I léte alatt nem érthetünk egyebet a pisói levél szon elküldte Petrarca arczképét, 1 2 s bókoló tisztelettel fogja nézni. Mi még hajnallunk s tá­ ! tanácsánál a költőkhöz: hogy az ő kinyilatkoz­ levelet vesz tőle, melyben Gessnert magasztala- vol a b a t á r ! De higyjük azt gőg nélkül, hogy tatásait, «a görög példányokat forgassák kezök 29 sokkal halmozza el s fordítóját a maga mesteré­ lesz oly idő, a midőn azt a papírosat, a melyre \ közt ébren is, alva is.* E levél kérdéséhez j u t karunkon által ömlött fejünk gondolatja s szi­ j Kazinczy i s : "természet szül-e jó költőt, vagy nek vallja. «Az istenek sugallták neki!» tör ki 30 Kazinczy, 1 3 s Himfy dalairól dicsőítő czikket ir vünk érzése, a háládatos s igazságos maradék I képzi művészet ?» s felfogásában az izlést is csuegy n é m e t újságba: u Szava nemcsak a költői tisztelettel fogja illetni. Xe hajtsd bé tehát a i pán tanulmány és műveltség eredményéül tün­ Berzsenyi Episztolája leveleit, hanem úgy add teti föl, úgyszólván minden forrását külföldön 5 Negyedik gyermekem születésére. U. o. 64. által neki, a hogy itt megyén s kérdd, hogy tegye keresvén. Neki, kiben oly elevenen élt és hatott *1 Erdélyi Levelek (Családi Könyvtár), 196. félre leveles ládájába. Egykor talán feljebb fogK. Levelei Kishez I. 120. • K. Levelei Kish ez. I. 308. i ják becsülni maradékai, mint az armális irhá8 K. Költeményei, II. 9. " K. Levelezése Berzsenyivel, 57—61. 9 84 K. Levelei Szentgyörgyi Józsefhez, 184. D. o. 7 7. 15 10 25 U. o. 194. 262 s. k. Gr. Dessewffy József Levelezése Kazinczyval, Horatius, Epistola ad Pisones, v. 99. " K. Levelei Kishez, II. 15. »27 U. o. v. 251—268. I. 87. "18 K. Levelei Kishez, I. 276. ü. o. v. 274. " U. o. 70. K. Levelei Kishez, I. 294—299. K. LeU. o. 288. K. Levelezése Berzsenyivel. 33, ps, 88 ü. o. v. 229. 247—250. 273. 19 veleiése Berzsenyivel, 22. K. Levelezése Berzsenyivel, 28. " ü. o. v. 268—269 12 » ü. o. 254. Kazinczy Levelei Kishez, I. 255. 262. « U. o. v. 408. 13 • U. o. 53. 55. 57. K. Levelei Kishez, I. 908. ü. o. 271. 14 ü. o. 297.

a legklasszikusabb példát követi. 5 I m m á r ötven éves és megőszült; de boldognak vallja magát, boldognak sötét emlékei, szorongatott jelene és fenyegető jövője ellenére. Idegszervezetét, egész lelkületét jellemzi az a nyilatkozata, hogy sze­ mei elszoktak a fájdalom miatt való sírástól; könnyeket csak édesebb ellágyulásokban onta­ nak. 6 Arra született, hogy folyton áldozzon és semmit se érezzen áldozatnak. A nap könnyen feledtette vele az éjszakát s éjjeleibe mindig hecsillámlott a tegnapi alkony és a holnapi haj­ nal fénye. «Áldom azt, a ki kígyókon és sárká­ nyokon s a pokolnak minden ijedelmein vitt keresztül s most jutalmaz.» 7

316

VASÁRNAPI ÜJSAG.

20. SZÁM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.

SZÁM. 1890. XXXVtI. ÉVFOLYAM.

317

VASÁRNAPI UJSÁG.

•

hangját érzi bennök. A régi magyar versbe oltott francziás mód, az eredeti s a németbe oltott gö­ rög izlés, azután az egészen németes: ezek han­ goljak dicséretekre. Csak egy irány és mód van. melyet föltétlenül és nyers hangon ítél. el: a né­ pieseké, a durva pórhadé, a békáké a fülemülék mellett, kiknek dongására pirul a büszke Pieris, 9 legfényesebb koszorúját «a hon nagy díszed­ nek: Daykanak és Kisnek, Berzsenyinek es Kis­ faludy Sándornak halántékaira nyomja. Külö­ nösen az első kettő: az ő Vergilje és Variusa. Szenthnentálizmnsa es hiúsága furcsa ellenmon­ dásba keverik. Felsóhajt, hogy «ök még csak hajnallanak*, a határ távol van, énekeiket újabb dalosok el fogják feledtetni. Rögtön utána veti, — igaz,hogy már csuk Berzsenyire vonatkoztatva,— hogy nem lesz oly kor, «mely nevét csodálás nélkül emlegesse*. Hiába szidalmazza őket «a vak tudatlan s a pöfíedt kancsal bölcs» nyelvrontóknak! E kitörésével Kazinczy egeszén Ho­ ratius s az Ars poetica tekintélyéré támaszkodik,

I

m e l y n e k a BZÓÚjítás s z ü k s é g e t es j o g á t

Déchy Mór fényképe.

A KREPATURA-VÖLGY AZ ERDÉLYI KÁRPÁTOKBAN.

KOSSUTH LAJOS. Éjszak-Amerikában 1851-ben készült daguerreotyp-kép.

AZ ÚJÉPÜLET (NEUGEBAUDE) ÉS KÖRNYÉKE. Dr. Téry Ödönnek a lipótvárosi bazilika kupolájáról fölvett fényképe.

fejtegető

soraiban 82 mintegy a magyar nyelvújításnak klasszikus programmját és védiratát látja és idézi. Epistolája végén költői finomsággal és lendülettel festi s szólaltatja meg múzsáját, ki a suttogó Bodrog mellett dalivá akadt rá s első tekintetével megigézte ismerősen ismeretlen bá­ jaival. «Ah kivagy? Csudállak és szeretlek!" Neve Xenidion s Ktelke. Tehát idegen és ma­ gyar. Ez a második neve azonban, a magyar,

különben a nemzeti eszme, az izlés nemzeti ele­ mei és forrásai iránt semmi fogékonysága. A ró­ mai költészet nyers kezdeteit, a Carmen Saliaret és Andronicust, Horatius sem kiméli; Kazinczy tól is bőven kijut Tinódi «ihlettelen, rest és si­ ket* versének, melyet«Szikszó borától fűlve, dúdola». Gyöngyösinek csak könnyűséget dicséri; de már Zrínyi, valószínűleg az elragadtatott Rádai tekintélyének alapján, mint verselő is elis­ merést nyer tőle. Ám az övénél fényest útra a klasszikái költés múzsája Sylvesterünket hítta, kinek szavát Tihany leánya felkapá s hordta szét a Tátráig és az Öltig. Ne értsük félre Ka­ zinczy képzeletének, szárnyalását: a verselés­ ről van szó, a hexameter viszonyáról a Zrínyivershez.81 De a népszerű «rekedt koboz ezinezogása», «veszett patkó-csattogás», «részeg czigányok» közt a hellén múzsa elrejtezett, mígnem Kádai megtalálta. Kalmár György, a «pór zarán­ dok i) hasztalan lopta el lantját; igazibb hangján csak a pap-triász kezében szólalt meg, míg édes mosolyával, bájos kegyével Hellenis Virágot boldogítá. Mellettük Zrínyi kobza sem némult el, •de «két pár húrjait egy párra szállítá le Besse­ nyei.!) így verték követői: Barcsai, Ányos, Teleki József és Ádám, «versükben nehézkék, s eltelve mégis végtelen keesekkel.» így jut el saját korához és köréhez. Napjainak mindegyik költői irányára van egy elismerő vagy bókoló szava; de csak annyiban, a mennyiben valamely idegen, a miénknél felsőbb mívelődés MAGYAR KIRÁLYI TESTŐR. Scolík Karola fényképe. Schmidt Sándor fényképe

81 Ugyané tárgyú kisebb költeményei: Sylrester (Tö­ visek és Virágok) s Az tmtók (Virágok és Gvomok). K. Költeményei, I. 104—117.

A LIPÓTVÁROSI BAZILIKA ÉS KÖRNYÉKE. Dr. Téry Ödönnek a budavári miniszterelnöki palotából fölvett fényképe.

RÓMAI ARANYBÁNYÁK A CSETATYE-HEGYEN, VERESPATAKON.

B •

A

A

Z8ÁMBÉKI

TEMPLOM.

PULSZKY FERENCZ.

ÜT. Kemény Ferenez fényképe.

New-Yorkban 1851-ben készült daguerrotyp-kép

A. M Ű K E D V E L Ő - F O T O G E Á F I A I K I Á L L Í T Á S B Ó L .

AZ ANDBÁSSY-ÚT ÉS A SZOMSZÉDOS UTCZÁK.

csak olyan igazi második név, mely elfeledve marad az anyakönyvben s csak a legünnepélye­ sebb alkalmakkor kerül elő. Báróczi, «az új Atticának méhe», volt az ápolója, s finnyásán fordul el a nép beszédétől. A hellén, római, olasz, franczia és német múzsáktól tanult. Éneke külföldi s nem is volt mindig az övé; de a müvelés magyarrá teheti. Törvénye egy: a szép. Röviden : az új műveltség által megértett, alakított, fejlesztett régiség, a magyarul szóló idegen izlés. lm ez, száraz kivonatban, a Berzsenyi-epistola tartalma, Kazinczy elmélete. Bizonyára szűk a kör, melyben ez az ediktum mozog: a versmódok s az ízléses es hangza­ tos kifejezések köre. Nem mondja egy szóval sem, hogy ez nem az egész költészet. Áz ö sze­ meiben, ki mindenekelőtt a nyelv eszthetikusa volt, mindenesetre legfontosabb mozzanata, a költői hivatás es képesség próbaköve. Nemcsak ebben az epistolában, de összes értekező iratai­ ban, bírálataiban, leveleiben sehol nem mutat hajlamot a művészet lényegére vonatkozó kér­ dések, a költészetnek alap-elemeiben és végső feladataiban vizsgálása iránt. Csak a legnagyobb általánosságokban szól felölök, s bizonyos "tar­ tózkodó méltósággal" érinti a műfajokat, külö­ nösen az úgynevezett nagyokat. Kritikai szem-

Dr. Téry Ödönnek a lipótvárosi bazilika kupolájáról fölvett fényképe.

A M Ű K E D V E L Ő -FOTO URA.FIAI K I Á L L Í T Á S B Ó L .

3S

Horatius, Epistola ad Pisones. v. 45

318

•

20. SZÍM. 1S9U. XXXVII. KVFOLYAM.

A mint tudjuk, az 1000-dik év első napja el­ Minden eszköz jó lesz, ha meghozza a rejtély pontjai: a választékosság, dísz, kecs, zengzetes­ múlt a nélkül, hogy a természet törvényei csak megoldását. Ha nem sikerül a kísérlet . . . a i g , mind csupán szavakra, sorokra, legfeljebb legkevésbbé is megzavartattak volna. De ezúttal többi majd elválik. versszakokra vonatkoznak. A felfogás, jellemzés, — Majd elválik! — ismétlék az élesebb elmé­ szerkezet magyarázatába és vitatásába nem bo­ nem oly világfelfordulásról volt szó, mely a bib­ jűek. — Hát aztán mit nyerünk vele, ha Maston liai homályosságu irott szövegeken alapult. A csátkozik, íz, csin, tüz legyen a versben : ez neki elég. Ha egyéb munkái mind elvesztek volna, a Föld egyensúlyában történendő olynemü módo­ J. T.-t felakasztják és a katasztrófa összes iszo­ kritikus képéből meglehetős pontossággal von­ sulásról volt szó, a mely el nem vitázott és elvi­ nyaival mégis bekövetkezik ? Tehát délelőtti tizenegy óra tájban Maston J. hatnának következtetést irói tehetségének és tathatatlan számításokra támaszkodott és oly kí­ T. szemközt állt Scorbittné Evangeline asszony­ sérletről, a melyet a balisztikai és erőműtani tu­ munkásságának képére. Bizonyos, hogy verseket sággal és John Presticcel, az enquéte-bizottság dományok roppant fejlődése feltétlenül megva­ irt: a szépenszólás művészetének ez az igazi mezeje. Nem találnók-e el, hogy költészete lósíthatónak tüntetett fel. Ezúttal a tenger nem elnökével. A dolog igen simán ment. E párbeszédben a azokra a fajokra szorítkozik, melyekben a kife­ a halottait fogja kiadni, hanem élőket fog miijezés fontossága a költemény rövidségének ará­ hó számra eltemetni új medrének mélységeibe. következő kérdések és feleletek váltattak, az Ennek az volt a következménye, hogy mind­ egyik fél részéről igen nyersen, a másik fél ré­ nyában emelkedik ? Nem keresnők-e az ötletek, azon változások mellett, a melyeket az újkori széről igen nyugodtan. elmés, kecses, zengő kifejezések kultuszát: da­ És ki hihette volna, hogy valaha oly körül­ lokat, szonetteket és epigrammokat; ódát már eszmék idéztek elő az emberi elmékben, a mények következhetnek be, midőn a nyugodtság ] rémület mégis oly fokra hágott, hogy szá­ kevesebbet ? Könnyűsége nehéz munka, rövid­ sége hosszú fáradság eredménye. Képzelhetjük-e mos 1000-dik évi dolog ugyanazon eszeveszett­ Maston J. T. részén lesz. — Még egyszer és utolszor kérdem, akar ön dalolva a mezőn, vagy a pillanatnak fenkölt séggel ismételtetett. Soha se készülődött az ihletében önkénytelenül megnyíló ajakkal? Ezt ; emberiség ily buzgalommal az elköltözésre felelni ? — kérdé John Presticé. — Mire ? — monda némi gúnynyal a Guna költőt csak íróasztala előtt láthatjuk; hosszan- í e gy jobb világba! A gyóntatószékekben soha se hosszan nézve a zöldes, durva, tiszta papírla­ mondattak ily nagyszámú és ily hosszú bünlajst- klub titkára. — Arra a kérdésemre, hogy hol van jelenleg pokra, melyeken a hajnal több kitörölt, mint romok! Soha ennyi bűnbocsánatot nem nyer­ meghagyott szót talál. Nem gondolnánk-e, a tek haldoklók, a kik in extremis megbánták a Barbicane elnök? — Már megmondtam százszor. szerkezet csekélyebb fontosságának révén, költői vétkeiket. Sőt arról is volt szó, hogy általános és — Ismételje százegyedszer is. levelekre? Nem lennénk-e bizonyosak benne, egyetemes bűnbocsánatért kellene folyamodni, a — Ott van, a hol a lövés történni fog. hogy Kazinczynak főképen és első sorban fordí­ melyet a pápa egy breve alakjában engedélyezne — Es hol fog történni a lövés ? tóvá? kellett lennie, még pedig nem az irodalmi minden jóakaratú és rettegő embernek a földön. — Ott, a hol Barbicane kollégám van. viszonyok számbavételével, melyekre hivatko­ Ily körülmények közt Maston J. T. helyzete zik, hanem tehetsége természeténél és irányánál naponkint válságosabbra fordult. Scorbittné — Vigyázzon, Maston J. T. fogva. A kifejezés művésze, nem az alkotásé; az Evangeline asszonyság attól remegett, hogy a — Mire? — Vonakodásainak következményeire, a me­ alkotók tolmácsolására született. Legkitűnőbb híres tudós a közboszuállás áldozatául esik. Sőt talán az is megfordult az eszében, hogy taná­ lyeknek az lesz az eredménye . . . műve, melyet szintén nem hagyott készen maga — Hogy ön nem fogja megtudni azt, a mit után, de aiapját ö rakta l e : az a magyar nyelv, csolja neki azon egyetlen szó kimondását, a me­ mely képessé lett a művelt világ eszméinek és lyet Maston J. T. oly páratlan makacssággal el­ nem kell tudnia. — A mit jogunk van tudni! érzéseinek tolmácsolására. E körben mozog mint hallgatott. De nem mert előállni a tanácscsal és jól tette. Kétségkívül határozottan visszautasító — Ezt a véleményt nem osztom. költő, mint műbíráló, mint tanító. választ koczkáztatott volna. — Az esküdtszék elé fogjuk önt állítani! (Vége követk.) Képzelhető, hogy még Baltimore városában — Tessék. — És az esküdtek el fogják önt ítélni. is, a hol szintén a rémület uralkodott, nehéz volt féken tartani a lakosságot, a melyet rend­ — Ez az ő dolguk. kívül felizgattak az Egyesült-államok hírlapjai — Az ítélet pedig azonnal végre fog hajtatni. és a táviratok, a melyek «a világ négy sarkáról» — Ám legyen! érkeztek, hogy ugyanazon apokalyptikus kifeje­ — Kedves Maston ! — bátorkodott mondani REGÉNY. zéssel éljünk, a melyet Szent János evangélista Scorbittné Evangeline asszonyság e fenyegetések Irta VERNE GYULA, francziából ford. HUSZÁR IMRE. használt Domitián császár idejében. Ha Maston hallatára, a melyektől a szive reszketett. J. T. a keresztény vallás e kegyetlen üldözőjének — Oh ! . . . asszonyom! — monda Maston (Folytatás.) korában él vala, a dolgát kétségkívül gyorsan el­ J. T. Scorbittné Evangeline asszonyság elhallígy okoskodott Pierdeux Alcide. Nemsokára intézik. Oda dobták volna őt a fenevadaknak. gatott v az ó és új világ hírlapjai is felkapták és megvi­ De ő erre bizonynyal csak azt mondta volna : — «Már is odadobtatok.)) — És akarja ön tudni, mi lesz az Ítélet ? — tatták ezen ijesztő feltevéseket. A Barbicane és De bármint legyen is, a rendíthetetlen Maston folytatá John Presticé elnök. társai művelete által előidézendő világfelforgatás — Ha ön szives lesz megmondani . . . vimellett teljesen eltörpülnek mindazon óriási for­ j J. T. vonakodott megmondani, hol van az az x gószelek, tengeráradások és egyéb elemi balese­ pont, jól tudván, hogy ha a titkot elárulná, Bar­ szonzá Maston J. T. — Ön halálra fog ítéltetni, a mint megértek, a melyek hébe-korban elpusztítják a Föld bicane elnöknek és Nicholl századosnak lehetet­ demlette. egy-egy csekély részét. Az effélék csakis részleges lenné tétetnék a mű folytatása. — Igazán ? katasztrófák. Néhány ezer ember elvész, de a De utóvégre egyetlen embernek e harcza az többiek, a kik őket túlélik, alig érzik magukat egész világ ellen szép látvány volt és rendkívül — Es fel fog akasztatni, ez oly bizonyos, mint megháborgattatva a nyugalmukban. Minél in­ növelte Maston J. T. dicsőségét Scorbittné Evan­ kétszer kettő = négy. kább közeledett a végzetes határidő, annál in­ geline asszonyság szemeiben, nem különben a — Akkor, uram, még van kilátásom a megme­ kább erőt vett az iszonyodás még a legbátrab- Gun-klub tagjainak véleményében. Meg kell nekülésre, — feleié Maston J. T. hidegvérüen. — bakon is. vallanunk, hogy e derék emberek, nyakasok le­ Ha ön egy kissé értene a mathematikához, nem Az egyházi szónokoknak könnyű volt a világ vén mint valamennyi nyugalmazott tüzér, még mondaná, hogy oly bizonyos, mint kétszer kettő= végét megjövendölni. Az ember azt hihette volna, mindig lelkesültek Barbicane és társai tervéért. négy. Ki bizonyíthatja be, hogy az összes mahogy megint elérkezett a keresztény évszámlálás A Gun-klub titkára oly óriási hírnévre vergő­ thematikusok a mai napig nem voltak vala­ 1000-dik évének borzasztó időszaka, mikor az dött, hogy számos egyén irt már levelet neki, mennyien bolondok, midőn azt állították, hogy emberek azt hitték, hogy tömegesen fognak a mint a hogy a hires gonosztevőknek szoktak két mennyiség összege egyenlő az egyes részek irni, csak azért, hogy néhány sornyi választ kap­ mennyiségével, vagyis, hogy kétszer kettő feltét­ halottak birodalmába alásujtatni. Röviden elmondjuk olvasóinknak, mi történt jon e kéztől, a mely e világot fel fogja forgatni! lenül — négy? De ha ez egyfelől igen szép volt, másfelől ama korszakban. Az emberek, a Szent János — Uram ! — kiáltá az elnök álmélkodva. evangélista Jelenéseinek (Apocalypsis) egyik verse mindinkább veszélyessé kezdett válni. A csőcse— Ah ! egészen más volna, ha ön azt mon­ alapján joggal azt hihették, hogy közel van a ' lék éjjel-nappal a baltimorei fogház-épület körül daná ; ez oly bizonyos, mint egy és egy: — kettő. végitélet napja. Várták az isteni harag jeleit, a kóválygott, nagy lárma és dulakodás közt. A Ez teljesen kétségtelen, mert ez már nem theomelyet a Szentirás megjövendölt. Várták a kár­ legdühösebbek hic et nunc meg akarták lyn- rema, hanem definitio! hozat fia, az Antikrisztus megjelenését. chelni Maston J. T.-t. A rendőrség már közeE számtani leczke után az enquéte-bizottság «A X-dik század utolsó évében, — irja Martin , ledni látta a perczet, midőn nem lesz képes őt elnöke visszavonult, míg Scorbittné Evangeline H. — félbeszakadt minden mulatság, üzlet, megvédelmezni. asszonyság a saját szemeiben nem talált elég munka, még a mezei munka is. Az emberek azt A washingtoni kormány, elégtételt akarván lángot, hogy méltólag bámulhassa álmainak esz­ mondák: miért gondoljanak a jövőre, a mely adni úgy az amerikai népnek, mint a többi kül­ ményi mathematikusát! már nem lesz ? Gondoljanak az örökkévalóságra, földi népeknek, végre elhatározta Maston J. T. a mely holnap fog kezdődni! Az emberek beérték | vád alá helyeztetését és az esküdtszék elé való XIV. azzal, hogy legközvetlenebb szükségleteikről gon­ ! állíttatását. A mely nagyon rövid, de a melyben az x pont doskodtak : sokan a földjeiket, kastélyaikat a ko­ A rémülettől remegő esküdtek «nem fogják földrajzilag megállapíttatik. lostoroknak hagyományozták, hogy védelmező­ hosszúra nyújtani a dolgát» mint Pierdeux Al­ ket szerezzenek maguknak a mennyek országá- cide megjegyezte, a ki a maga részéről bizonyos Maston J. T. szerencséjére a szövetségi kor­ ban, a melybe belépendők voltak. Számos ado­ rokonszenvet erezett e makacs mathematikus- mány a következő táviratot kapta az akkoriban mánylevél, a melyek az egyházak javára állíttat­ természet iránt. Zanzibárban székelő amerikai konzultól. tak ki, e szókkal kezdődnek: «A világ vége köze­ Szeptember 5-én reggel az enquéte-bizottság «Wright János S. államminiszternek ledvén és rombadőlése elkerülhetetlen lévén, stb.» i elnöke személyesen megjelent a fogoly zárká­ "Washington. A. E. Á. Mikor a végzetes határidő elérkezett, a népek a jában. Zanzibár, 6zeptember 13-án reggeli bazilikákba, a kápolnákba és az Istennek szen­ Scorbittné Evangeline asszonyságnak, sürgős 5 órakor a helyi idő szerint. telt egyéb épületekbe tódultak és iszonyú aggo­ I kérelmére, megengedtetett, hogy őt elkísérje. dalmak közt várták, hogy a végitélet hét an­ I Talán e szeretetreméltó hölgy befolyása, egy Nagyszerű munkák folynak a Wamasei te­ gyalának trombitája megszólaljon az égi ma­ j utolsó kísérlet alkalmával mégis diadalmasrületen, a Kilimandzsáró hegyláncz déli olda­ gasból. » j kodni fog! . . . Semmit se szabad elmulasztani. lán. Barbicane elnök és Nicholl százados nyolcz

VILÁGFELFORDULÁS.

»

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

jO.

SZÁM.

1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.

__

VASÁRNAPI

UJSÁG.

319

hónap előtt itt telepedett le Bali-Bali szultán oltalma alatt. Ezt a kormány tudomására kí­ vánta hozni, hive Trust Richárd W. konzul.» , így jutott köztudomásra Maston J. T. titka. És így történt, hogy a Gun-klub titkárát nem akasztották fel, habár ezentúl is a börtönben maradt. De ki tudja, nem fogja-e utólag, ámbár későn, sajnálni, hogy meg nem halt, dicsősége teljessé­ gében ? (Folyt, köv.)

PANORÁMAK A LIPÓTVÁROSI BAZILIKA TETEJÉRŐL. — Téry Ödön dr. fényképei. —

A turisták között, a kik a Magyarországi Kár­ pát-egyesület Budapesti Osztályát megalkották, a műkedvelő fotográfozásnak is sok hive van, a mint az a sikerült kiállítás bizonyítja, melyet épen ők rendeztek a művészek Andrássy-uti palotájában. A természet szépségeit kutató, szép kilátások­ ban gyönyörködő turistát mindig el szokta fogni a vágy, hogy a miben gyönyörködik, azt emlé­ kében rögzítse. Eddig ezt csak a festő vagy raj­ zoló művész tehette, kiben a tájék szépsége inspirácziót keltett müvek alkotására. Mióta azonban a fotográfozás tökéletesedett, a turistákban élő vágy is könnyebben teljesíthető. Ha a turistá­ ban van bizonyos művészi érzék, neki van leg­ inkább módjában, hogy képet vegyen föl a leg­ szebb tájékokról. .. A Budapesti Osztály buzgó alelnöke, Téry Ödön dr., kinek három képét mutatjuk be, egyike a legügyesebb műkedvelő fotográfusainknak. Neki támadt az a szerencsés gondolata, hogy a mikor a múlt őszszel a lipótvárosi bazilika ku­ polájára a keresztet föltüzték, onnan a kereszt mellől készítsen a fővárosról fényképeket. A mint tudjuk, a bazilika keresztjének csúcsa majdnem száz méternyire nyúlik a főváros fölé. Igaz, alig harmadrésze az Eiffel-toronynak, de a ki bazilikánk csúcsára fölküzdötte magát, nem fogja e magasságot kicsinyelni, kilátásul pedig talán még közvetetlenebb hatású a hatalmasan fejlődő és változatos környékü magyar főváros panorámája innét, mintha magasabbra emelked­ nénk a felhők közé. A bazilika csúcsában Buda­ pest olyan kilátó helyet nyert, melyről főváro­ sunknak, hogy úgy mondjam, a veséibelátni be. Pompás középületek, díszes ház-sorok, ormótlan kaszárnyaszerű lakóházak, szűk udvarok, min­ denféle szabású tornyok, füstölgő gyárkémények, puszta tűzfalak és beépítetlen hézagok tarka képe valósággal elvarázsolja a szemet, mig a nyugati szemhatárt szegő budai hegyek változa­ tos lánczolata, a budai városrészek festői fek­ vése s a három büszke híddal ívelt Dunának hajóktól nyüzsgő ezüst szalagja a legszebb táj­ képek egyikét tárja szemünk elé. A köröskörül megszakítatlanul kitáruló pano­ rámában az én figyelmemet leginkább az a kép ragadta meg, melyet dr. Téry 0/iön az első ké­ pen örökített meg. A rengeteg Újépület ásít ott óriás nyolcz-szögü udvarával, melynek nagysá­ gáról némi fogalmat nyújt, hogy erre az udvarra 384 ablak és ajtó tekint hármas sorban, még azonfölül a négy sarkához egy-egy jókora bér­ háznak beváló kétemeletes épület biggyeszkedik. Bármennyire ismerjük is Budapest képét, ez a része, épen mert igy sehonnan sem látni az eddigi kilátó helyeikről, szokatlanságával lepi meg a nézőt. Az Újépület, a gyászos emlékű «Nájgcpáj», szándékolt lebontása — reméljük, nem is soká — el fogja a panorámából ezt a részt tüntetni; azért dr. Téry Ödönnek ez a képe történeti jelentőségre is számíthat. E kép érde­ kes részei még a Duna szélén az épülő ország­ háza, az ormótlan nagy, bár hatalmas szom­ szédja mellett eltörpülő, földmivelésügyi minisz­ térium, a kereskedelmi akadémia, túl rajta az erdészeti egyesület háza s a mögött a Valerokaszárnya, jobb kezünk felé a közoktatásügyi mi­ nisztérium, épülete, vele szemben az igazság­ ügyi palota egy része van még a képen. A Duna túlsó partjáról az Országút, Újlak és Ó-Buda vá­ rosrészek tekintenek át, melyeknek legkiválóbb épülete a Lukács-fürdő új szállója. A városré­ szek fölé a Hármashatár-hegy domborítja széles hátát, messzebb a Margit-sziget fölött a NagyKevély formás gerincze rajzolódik az égre, túl

HÁROM VAS-TORONY.

GRÁNIT-TORONY.

A W A T K I N Á L T A L I N D Í T V Á N Y O Z O T T L O N D O N I ÓRIÁS TORONY T E R V E I .

rajta pedig a Pilis-Hegység körvonalai vesznek el a messzeség ködében. A második képet az Andrássy-út jobboldali díszes ház-sorának a Városligetig nyúló hosszú vonala teszi érdekessé. Némiképen ez a kép is szokatlanságával is hat, mert különben Buda­ pestnek egyik kilátó helyéről sem látni igy egy­ folytában. Ott látjuk rajta az operaház domború hátát, vele szemben a magyar államvasutak szép kávéház épületét, a kettő közé a bazilika árnyéka vetődik a nagymező-utcza bejáratáig. A nagy-körút körben vonul el szemünk előtt, azért csak egyes kimagaslóbb házai láthatók. A kép mélységében a városliget mosódik el az ipar­ csarnok ködképével, túl rajta a keleti szemhatá­ rom a pesti medencze szélei emelkednek. E két képet kiegészíti a harmadik, mely ma­ gát a bazilikát tünteti föl. Még az állványok szö­ vevényes vázába van rejtve a hatalmas kupola, két tornya pedig csonka. A kép a várból, a mi­ niszterelnöki palotából van levéve. A bazilikának egyenesen neki irányul a lábunk előtt elnyúló lánczhid, neki a fehérlő Nákóháznak. A mikor gróf Andrássy Gyula agyában nevét megörökítő út építése megfogant, ugy sze­ rette volna tervezni, hogy a lánczhidtól egyene­ sen vezessék a városligetbe; de a mint a képen is látjuk, ennek a bazilika volt útjában. Mégis kár, hogy nem maradtak meg az eredeti plánum mellett, bár természetesen ugy, hogy nem a ba­ zilikát bontották volna le, hanem kerek térrel fogatták volna körül. A képen látni egész szép­ ségében a Ferencz-József-teret, mely arányainál fogva csak a budai várból méltatható teljes egé­ szében. Tisztán láthatók a pesti oldal kiválóbb épületei, melyek közül csak az operaházat, az ! iparcsarnokot, a városligeti víztornyot, meg a ! magyar államvasutak középponti állomását em­ i lítjük ; kivált emez érdekes, a mint valami nagy I diadalkapu módjára emelkedik ki a nagy arányú főváros keleti szélén. A tornyos építő divatra szinte egy kis malicziának tűnik föl, hogy a bazi­ I lika hatalmas kupolája mellett inezi-finczi kupo: lásdit játszik a Fonciére-épület.

zőnek 250 guinea jutalmat ígérnek (egy guinea ál shilling, azaz körülbelül 12 forint). A feltételek nagy általánosságban mozogtak, csak annyi köttetett ki határozottan, hogy a torony 1200 lábnál magasabb legyen (Eiffel tornya tudvalevőleg 1000 láb magas), s hogy az emeletek elég erősek legyenek a ven­ dégfogadók vagy hivatalos helyiségek elhelyezésére. Az emeletek száma, a lépcsők és emelőgépek elhelye­ zése s maga az épület anyaga a tervező tetszésére bí­ zattak. A rajzokat és mintákat, a hozzá való költség­ vetési tervezetekkej együtt, márczius 14-éig kellett beküldeni s már előre megalakították a biráló bizott­ ságot is Carbutt E. H. elnöklete alatt. A pályázatot sikeresnek lehet mondani. Nem keve­ sebb, mint 80 terv küldetett be, melyeket május 1-én a belváros egyik termében, a Throgmorton-utczában, közszemlére kiállítottak. A legtöbben vas- és aczélszerkezetű s részben az Eiffel-toronyhoz na­ gyon hasonló épületet terveznek, de több tervező massiv kőmives munkát ajánl. Van olyan is, mely tornyát 2000 láb magasságig akarja fölemelni. Egy másik 1470 láb magas torony 60 láb magas kőtalajon állana, mely talaj több mint 8 hold földet bo­ rítana be. Van oly terv is, a hol az óriási tornyot kerekeken lehetne tovaszállítani s ennek főczélja volna a tengeri betegség ellensúlyozása a calaisi szorosban, oly módon, hogy a 60 lábnyi kerekeket hajókra tennék. Egy más tervezeten az oszlop kül­ sején volnának a csigalépcsők, úgy, hogy a fölmenő műidig szabad kilátást nyerne, sőt körülbelül a to­ rony közepe tájáig lóvasutat is lehetne alkalmazni. A sok tervezetből mellékelt képünk négyet mutat be, melyek ízléses alakjuk által tűnnek ki. Három vasból és egy gránitból van tervezve s mind a négy körülbelül másfél ezer láb magas lenne.

A ZÖLD MARCZI FAZÉKVÁSÁRJA.

Lám szegény Zöld Marcziról sok mindent elmondtak már, csak jót nem. Híjába! Nem hall­ gatták meg azokat a tisztességes tót fazekaso­ Dr. CíAPODI ISTVÁN. kat, a kikkel egyszer Szoboszló alatt vásárt csa­ pott. Bottal sem hagyták volna ezek a Marczi becsületet! De hát, mihaszna, ilyen a világ: I mindig az egyik fél szaván indul el, a másikat Eiffel hírneve nem hagyja nyugodni a nemzeti í meg ki sem hallgatja, pedig a mint mindjárt kibüszkeséget. Az amerikai Egyesült-államok polgá­ j tűnik: jámbor tótjaink különvéleményének is rainak excentrikus hajlama és büszkesége oly any- | volt jogosultsága, s mikor a sorja kijött, nem nyira köztudomású, hogy a «móg nagyobb» torony ! ok nélkül ütötték meg mellüket a Marczi becsü­ építésének rögtön felmerült tervei felett senki sem lete mellett. csodálkozott, sőt valóban csodának kell tartanunk, Nyolcz fazekas tót jött egyszer le a felvidék­ hogy már eddig nem építették fel azt. De a sokkal ről, edénynyel megrakott szekereikkel a nád­ higgadtabb angolok között is igen sok pártolóra udvari vásárra igyekezve. Sok viszontagság után talált az az eszme, hogy Eiffel se t főzze le» a hatal­ a szoboszlói szőlők alá értek, a hova Nádudvar mas britteket. S csakugyan már a múlt évben ala­ már csak egy pár órajárás s estig könnyen oda érhetni. Még jobban meglassították hát fáradt kult Londonban egy részvénytársaság, Sir Watkin gebéik lépteit, a mi szerfelett könnyen sikerült, Eduárd parlamenti tag kezdeményezésére, melynek . — s az ülésben hátradőlve, kéjes merengéssel kitűzött czélja Londonban egy az Eiffel-tornyot ma­ ; lógatták le bocskoros lábaikat. A szőlőskert gasságban felülmúló nagy tornyot építeni. i vén fái hűvös árnyékot vetettek az országA részvénytársaság múlt évben nov. 1 -én nyilt ; útra, a diófák lombjai körül illatos szellő pályázatot hirdetett ki az építendő torony tervraj­ i terjengett, a lankadt bokrokból gyönge sezaira. A legjobb tervezetnek 500, az utána követke­ I regély-csicsergés hallatszott, egybeolvadva a

A LONDONI ÓRIÁS TORONY.

VASÁKNAPI UJSAG.

3-20

j

~

kenetlen kerekek lassú nyikorgásával, s mindez jó tótjainkat egymásután édes szunyókálásba ringatta. Egyik-másik el is kezdett már álmo­ dozni jó vásárról, hol még a repedt fazekak is elkeltek, kitűnő, erős, olcsó, sok pálinkáról s más efféle kellemetes dologról, midőn egyszer csak kemény, parancsoló kiáltás hangzik: — Megállj! Kerekre nyilt szemmel riadtak fel a tótok, s nagy rémületükre megpillantják az ut közepén Zöld Marczit, kinek hirét már annyiszor rettegve hallották. A betyár félkarját csipejére téve, délczegen, mozdulatlanul ült pompás fakó lován, szobor­ szerű termetén aranynyal kihányt zöld selyem­ mellény, karcsú derekán tarka kendő körül­ tekerve, tele pisztolylyal, lábán aranyrojtos, ezerránczu gatya, ezüst sarkantyús kordován csizma, széles vállán millinges karikás és dupla puska, melynek csövére lehajlottak a csárdás kalapján rezgő kékes darutollak. — Mit visztek ?— szólalt meg a betyár, miután bátorságtól szikrázó szép fekete szemeit végig­ hordozta a megrettent embereken. — Fazekat, uram, Nádudvarra. — Az még több száz tű hoszszánál. Ne fárad-

20.

SZÁM.

1890.

xxxvu.

ÉVFOLYAM.

az ivó vizet a tenger alul hozzák fel az ott fakadó­ paripáját, oly gyorsan, mint a szélvész, eltűnt a forrásokból. A merítést búvárok eszközlik, kik bal­ hálálkodó tótok szemei elől. jukban kecskebőrből készített tömlőket, jobbjukban kötélre erősített súlyos köveket tartva ereszkednek le a különben csekély mélységbe, mig a tömlő meg­ Azt beszélik a régi öregek, hogy még azután töltése után a felbuzogó viz fáradság nélkül tolja fel is soká, mikor már rég" elfütyült a szél a Zöld őket a tenger színére. Némely forráshoz apály ide­ Marczi talpa akit, — a v tótok, valahányszor jén csolnak nélkül is el lehet jutni. ••' Úszó levélhordók Peruban. Peru csendes oczecsak a szoboszlói szőlők alatfc jártak, az emléke­ zetes helyen mindig megcsendesítették nyikorgó áni vidékei és Jaen de Brancamoros tartomány kö­ szekereiket, s vágyakozva nézegettek széjjel, zött a postaszolgálatot erős indiánok teljesítik, kik a Guancabamba és az Amazon folyó egy részét áthátha ismét előteremne valamerről az ő jó vevő­ uszszák. A leveleket fejükön turbán-alaku posztóban jük, a kit többre becsültek száz jámbor ember­ hordják, van azonkívül ott még egy széles s hosszú nél és tizenhárom nádudvari vásárnál. kés, melylyel néha utat kell törni maguknak az er­ dők sünijében s balkarjuk alatt bambusznád, hogy az úszásban magukon segítsenek. Élelmi szert nem EGYVELEG. hordanak magukkal, mert mindenütt vannak ven­ ••- A Bosporus áthidalását komolyan tervezik. A dégszerető indiánok. A fáradságos postaszolgálat hid az európai oldalon Paimoli Uissarnál kezdődnék több napra terjed. * A Wagner-kultusz politikai fontossága érde­ s az ázsiai partra Anatoli Hissarnál menne át, egész­ ben véve 850 öl szélességű volna. A jelentékeny kes példában mutatkozott a német birodalmi gyű­ hídnak nagy nehézségekkel nem járó kiépítése foly­ lési választásoknál. A múlt ülésszak alatt Beyruth tán az európai és ázsiai vasúthálózatok a forgalom képviselője Feustel színházigazgató volt. A jelen vá­ nagy előnyére közvetlen összeköttetésbe jönnének lasztásoknál a szocziálisták jelöltjének volt több kilátása s még szűkebb választásra került a sor. egymással. * Az anyósokat Khinában nagyobb tiszteletben Wagner özvegye, ki távol volt, a választás esélyeitől részesítik, mint a feleséget. Nemrég egy khinai értesülve Beyruthba sietett és sorba járta az ottani összeveszve anyósával és feleségével, mindkettőt egy- ellenpárt tagjait, figyelmeztetvén őket, hogy a bey-

20.

SZÁM.

STANLEY,

1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.

A MINT ELŐADÁSÁT

TARTJA A LONDONI

FÖLDRAJZI TÁRSASÁGBAN MÁJUS 5-ÉN.

STANLEY LONDONBAN.

STANLEY

fi

ÚTJA

A

TÖRPÉK

ORSZÁGÁBAN.-

Dr. PARKÉ KISZÍVJA A MÉRGET STAIRS HADNAGY SEBÉBŐL.

játok annyira; látom a lovatok sem nagyon szerre ölte meg, s a törvényszék azt határozta, hogy ruthi színház dicsősége hanyatlani fog, ha Feustel futos, a szekeretek is ugyancsak su-atja a hájat. mivel az anyós megöléseért lefejezés, a feleség meg­ elbukik. Mivel pedig a beyruthiaknak a Wagner-féle darabok előadásából nagy jövedelmük volt, az érdek Megveszem én az edényt. Fordítsátok fel a öléseért felakasztás büntetése van megszabva, a bű­ megváltoztatta politikai nézeteiket s a szocziálista nös a nagy büntetést kapja meg, tudniillik fejeztes­ szekereket! jelólt csakugyan rae»bukott. sék le. A tótok könyörgésre fogták a dolgot, de a be­ '••'*. Az ABC 26 betűjéből egy német ember számítása * A pilulák valódi hazája Anglia, hol egy szak­ tyár egyetlen pillantása beléjök fojtotta a szót, szerint 620,448,401,733,239,439,360,000 különböző lap számítása szerint egyetlen nap 5,643.961 dara­ s a szekerek nagy csörömpölve, egymásután változatot lehet összeállítani. Oly nagy szám ez, bot fogyasztanak el, azaz minden élő emberre — aborultak az árokpartra. hogy a változatok leírására a földön jelenleg élő csecsemőket is beleszámítva — hetenként legalább — Mindenki vegyen ki egy lőcsöt s törje össze összes emberek munkája is csak 1000 millió év alatt egy pilula jut. Az egész évben elfogyasztott pilula a maga fazekait! hangzott keményen tovább a volna elegendő, még abban az esetben is, ha minden mennyisége mintegy 181.000 kilogramm volna s parancsszó, mire a fazekasok újra rimánkodni ember naponként 40 oldalt irna le s minden oldalon ennek elszállítására 36 vasúti kocsi volna szükséges. Ha ezeket a pilulákat egymás mellé sorban raknák, kezdtek; de a betyár fegyverére tevén kezét, tü­ 40 különböző változat foglaltatnék. a sor kétszer oly hosszú volna, mint a távolság Li­ * öreg majom. Cromarty angol községben nem­ relmetlenül kiáltott: rég egy ló agyonrugott egy házi majmot, mely még verpool és New-York között. — Mit mondtam! ? ••' Nagyszerű adományok. Egy névtelen ember­ egészen vidám és egészséges volt s bizonyithatólag Erre a jámborok neki vetélkedtek a keserves 1779-ben került a család birtokába. Még ha ekkor barát nemrég 100.000 frt sterlinget, vagyis egy mil­ dolognak, s rövid időn izzé-porrá törtek vala­ csak egy pár éves lett volna is, már jóval fölülha­ lió forintot adományozott oly üdülőház számára, mennyi fazekat. melyben a londoni kórházakból kikerülő szegény ladta a száz évet. :: Lord Byron egykori görög csónakósa, egy 80 betegek nyernének további ápolást. A nemes példa A betyár szótlanul, komolyan nézte a müve­ letet, s midőn mindennek vége volt, sorba maga éves agg görög halt meg a napokban Missolonghi- közhirré tétele után ismét akadt egy másik ember­ ban. A Kasis nevű öreg görögnek nagy hasznára barát, ki 50.000 font sterlinget ajánlott fel e czélra. elébe állította a fazekasokat. — No, mit szepegtek ? A vásár megesett, s vált ismeretsége a hires angol költővel, mert a tö­ Már is szemeltek ki London közelében egy nagy angol utazó mind fölkereste és megajándé­ alkalmas terűletet s közelebb hozzá fognak az új Zöld Marczinak nem szokása alkudni. Mondja mérdek intézet építéséhez. kozta, 8 végül az állam fényes temetést rendeztetett humanisztikus :: mindenki, mennyi érő fazék volt a szekéren ? számára. A bázeli egyetemen tanuló orosz nők politikai A tótok sóhajtozva sorolták elő kárukat, mit * A földgömb legmelegebb vidéke Bahrein kör­ üzelmei oly sok kellemetlenséget okoztak, hogy az a betyár figyelmesen meghallgatva, övébe nyúlt, nyékén van a perzsa öböl partján. Folyók és forrá­ egyetemi tanács jövőre külföldi tanulónők fölvételét 6 mindeniknek három annyit adott, mint a sok itt nincsenek s mindamellett a lakosság száma megtiltotta. mennyi kárt bevallott, avval sarkantyúba kapva meglehetős nagy, a mi csak az által lehetséges, hogy

«Aírika Bismarckján, a hogy Stanleyt újabb időkben általánosan nevezgetni kezdik, hetek óta valóságos fejedelmi diadalutakat tesz Európa különböző országaiban. Világhírű utazóknál, kiknek kiváló sikereit első sorban nagy tehetsé­ gük és ritka erélyük teremti meg, a régi kortól fogva egész napjainkig természetes dolog volt az ünnepeltetés. így ünnepelték nálunk is Weyprecht és Payer éjszaksarki utazókat, a Ferencz-József-föld felfedezőit, s hasonlókép sok­ féle kitüntetésben részesült a közép-ázsiai uta­ zásairól világhírűvé vált Vámbéry Ármin is. De nemcsak a társadalmi viszonyok fejlődésének megfelelő, de valóban hatványozott nagyságú az a hódolat, melyben most Stanley részesül. Soha még egyetlen kutatót, a regényesen eltűnt Franklint és Livingstonet sem véve ki, nem em­ legettek oly gyakran, mint Stanleyt, kinek hír­ neve az utóbbi hónapok alatt a kunyhókig is elterjedt. Stanley a jelen pillanatban a világ egyik leghíresebb embere, kinek minden moz­ dulatát és szavát táviratok özöne hirdeti s kinek egy-egy felolvasását még diplomácziai válságok s az újabban oly annyira előtérbe lépett mun­ kásmozgalmak sem képesek háttérbe szorítani. A művelődéstörténelem jövő századi írója örömmel fogja följegyezni napjainknak e Stanley-lázát, mint egyik jelenségét annak, hogy a tudományos vívmányokkal szemben a nagy kö­ zönség érdeklődése emelkedett. És nem fogja rendkívüli túlzásnak tartani, mert hiszen Stan­ ley nemcsak felfedező, nemcsak az óriási Kongó­ állam megalapítója, de egyúttal két oly hatal­ mas óriási út megtevője is, melyhez hasonló ke­ vés volt a világtörténelemben; s az a század, mely a Nagy Napóleon másodvirágzását is csak 100 napig élvezte, bizonynyal méltán tarthatja kiváló egyénnek azt a férfiút, ki több jeles tett mellett kétszer hozott méltán bámulatos dolgot létre: a Kongón s az Aruvimi őserdejében. Stanley ünnepeltetésónek középpontja Lon­ donban volt, a hol május 5-ikén nagy előadást tartott a «Koyal Geographical Soeiety»-ben, a mint a földgömb legnevezetesebb és legtekinté­ lyesebb földrajzi társaságát nevezik. 0, kinek a földrajz oly sokat köszönhet, most e társaság körében szaktudománya legkiválóbb tekintélyei előtt tette az első részletes és tudományos jelen­ tést útjáról. Hogy ez a jelentés azonban nemcsak szakférfiak előtt történt meg, az egészen termé­ szetes. A földrajzi társaság is előre lemondott arról, hogy az előadás saját termében tartassék, s kiválasztotta erre London egyik legnagyobb termét, mely rendesen monstre-hangversenyek számára szolgál, a
321

VASÁBNAPI UJSÁG. dog Anglia jelenleg talán a leggazdagabb nem­ zet az egész világon. A királyi család tagjai előtt levő tér s a teremnek más részletei pom­ pás élő-virágokkal voltak díszítve, s a felolvasó felett a terem nagy orgonáján óriási térkép volt látható, a melyen széles zöld szín jelölte azt a rengeteg területű erdőt, melyen Stanleynek tel­ jes féléven át kellett regeszerüleg átbujdosnia; azt az erdőt, melynek hoszsza oly nagy, mint a Szent-Pétervártól Konstantinápolyig terjedő út, s mely e mellett oly széles is, hogy a belsejében lakó négerfajoknak (nem meseszerű dolog-e ez?) fogalmuk sincs arról, hogy a földgömbön volna oly terület, a hol nincsen erdő. Stanley felolvasása, melyet a nagy terem kar­ zatán is egészen jól hallottak, nagy utjának kü­ lönösen két érdekes részletével foglalkozott. Egyik volt az említett óriási erdő s az abban lakó törp efaj, melyről Stanley azt hiszi, hogy a legrégibb emberfaj a világon, s melynek átlagos magassága csak 40 hüvelyk. A másik a Ruvenzori-havasról szólt, az egyenlítő alatt levő örök hóval borított hegyről, mely azonos a régiek által úgynevezett Hold-hegységgel, a melyet épen ugy, mint a törpék országát, az újabb tu­ dósok hajlandók voltak egyszerűen mesének tar­ tani. De e mellett szólt utazásának többi rész­ leteiről is s oly élénk leírást nyújtott, hogy hallgatói bizonynyal nagy gyönyörűséget találtak volna benne, még akkor is, ha a felolvasó nem maga Stanley lett volna. Hogy a földrajzi társaság tagjai s a jelenlevők a nagy utazót minden lehető kitüntetésekben részesítették, az igen természetes. Stanley afrikai kísérői, kik a felolvasáson mind megjelentek, egyenként megkapták az aranyérmet, a társaság kitüntetését; s mivel maga Stanley már 1873-ban

részesült ily kitüntetésben, őt azzal jutalmazták meg, hogy egy, a Wales tartományban (a hol Stanley született) újonnan felfedezett aranybá­ nya első termékéből külön érmet készítettek számára, arczképével és dicsőitö felirattal. S mi­ dőn a hírneves felolvasó előadását a jelenlevők hosszas éljenzései közt befejezte, maga a walesi berezeg, Nagy-Britannia hatalmas világbirodal­ mának leendő uralkodója, állott fel s angol szo­ kás szerint, mint társasági tag, magasztaló sza­ vakkal indítványozta, hogy a társaság mondjon Stanleynek köszönetet. Az indítványt, angol szokás szerint, testvére, az edinburghi herczeg pártfogolta, bár természetes, hogy ily pártfogásra nem is volt szükség. Erre megszólalt a nagy or­ gona, s a tejedeimi vendégek mindenike sietett kezet szorítani a nagy utazóval, mielőtt eltávoz­ tak volna. A földrajzi társaság felolvasásán kívül, mely­ ről két képünk nyújt fogalmat (egyik az átalános képet adva, másik a felolvasó Stanleyt, jobbján a walesi herczeggel), Stanley tiszteletére még több összejövetelt rendeztek Londonban: egyet a walesi herczeg elnöklete alatt az Emin-pasamentő bizottság s egy másikat maga a különben visszavonult Viktória királynő, kinek Stanley május 6-án volt vendége a windsori fejedelmi kastélyban. HARCZ A TÖRPÉK ORSZÁGÁBAN. A számos meseszerüleg hangzó kalandok között, melyek Stanley legutóbbi útját a nagy közönségre nézve is oly érdekfeszítővé teszik, talán a legfonto­ sabb a hírneves utazónak ós kísérőinek első keresz­ tülvonulása a törpék országán, azon az országon, mely egyetlen rengeteg erdőből áll, oly erdőből,

A HALLGATÓSÁG AZ ALBERT-HALL TEREMBEN.

S T A N L E Y ELŐADÁSA A L O N D O N I F Ö L D R A J Z I TÁRSASÁGBAN M Á J U S 5-ÉN.

á22

VASÁBNAPI U J S A G .

ao. SZÁM, ISDO. xxxvn.

ÉVFOLYAM.

száraz lemezek vagy gelatine-bromezüst emulsiós lemezek idejét nyitotta meg. Ez volt az, mi a fotográfiát nemcsak rendkívül fontos és hasznos szolgálatokra alkalmassá tökéletesí­ tette, hanem egyúttal azt, mint rendkívül és egyszerű gyakorlati dolgot, általában véve min­ denkinek hozzáférhetővé varázsolta. A dolog kettőn fordult meg: azon a két hiá­ nyon, melyeket az imént a kollodiuinos-képeknél említettünk. Előre megkészült és a haszná­ latra bármikor egyaránt alkalmas lemezekre volt szükség, melyeknek érzékenysége a világos­ ság iránt a lehető legtetemesebb fokú legyen. Ma a száraz lemezek mind a két czélt elérték, mert azokat évek során keresztül megtarthatjuk, és érzékenységük valóban bámulatos, szépség tekintetében azonban a kollodiumos lemezeken készült képeket nem haladják felül. Ma az utazó teljesen elkészítve \iszi magával fotográfiai le­ Egy ily csatának utójelenségét tünteti fel a lapunk tott részletek pedig világosak, mint a mellékelt mezeit, vegyi szerekre vagy setét Bátorra a fotomai számában közölt rendkívül érdekes kép, mely rajzon láthatni; ezenkívül a jobb oldal a balol- grafálásnál a tetthelyen szüksége nincs; a meg­ Stairs hadnagy megsebesülését s gyógyítását ábrá­ í dallal megcserélt helyzetű. A positiv képet azu­ világítás ideje valóban minimum és a megvilá­ zolja. Stairs a legkiválóbb emberek közé tartozott tán igen könnyű móddal úgy kapjuk, ha az üveg­ gított lemezt akármikor később is lehet fejlesz­ Stanley kísérői között; maga a vezér elmondta róla és üveglemezt (vagy a hogy mondani szokták: mat- teni. Dr. Konkoly Miklós a kiállításon egy olyan riczot) a képes oldalán, pokolkö-oldattal meg- negatív képet mutatott be, melyet véletlenség­ egy pár társáról, hogy hasonló jellemes és kitartó és í nedvesített és megszikkadt papirossal borítjuk ből a megvilágítás után 1346 nap múlva fejlesz­ köteleségtudó férfiakat alig ismert az életben. S hogy ; be, e kettőt alkalmas keretben egymáshoz szo­ tett ki; a kép azért kifogástalan. mily bizalma volt a még csak 25 éves ifjú emberben rítjuk és a világosságra viszszük. A papirosra az A száraz-.'emezek készítésével 1861-ben már (Stairs 1863 július havában Halifax új-skócziai vá­ ezüst-nitrát-oldatot szintén tojásfehérje réteg ta­ líussel foglalkozott és az ő módja az úgyneve­ rosban született; Amerikában is nevekedett), mutatja pasztja, mely a papiros egyetlenségeit is kitölti; zett tannin-eljárás volt. Az érzékeny kollodiumaz a tény is, hogy több ízben bízta reá a helyettes az ilyen úgynevezett albuminos papirost nagy- : réteget ugyanis tannin-oldattal vonta be és tel­ parancsnokságot s ő általa kísérletté meg a Hold­ i ban gyártják, és friss minőségben kapható úgy jesen megszárítva későbbi időkben is használ­ hegység hófedte csúcsának megmászását. Stairs az hogy a fotográfusnak azt csak az ezüstnitrátos hatta bármikor. A bökkenő csak az volt, hogy Aruvimi mellett elterülő rengeteg erdőben is a 70 oldattal érzékenyítenie kell. A másoló-keretben a a megszáradással a lemez érzékenysége teteme­ tagból álló előcsapat vezére volt, mint ilyet támad­ világosság természetesen az üveglemeznek csak sen csökkent; hanem ez a mód már is nagy szol­ az átlátszó helyein barnítja meg a pokolköves gálat volt kivált az utazók javára. ták meg Avihba mellett, körülbelől fele úton a Panga papirost, még pedig az átlátszóság arányában, vízesések és Nepoko között, a benszülöttek. A csa­ A tannin száraz-lemezek idejéből való képe­ hol jobban, hol meg kevésbbé jól; a másoló-ke­ tában a törpék mérges nyilai nemcsak öt emberét, ret olyan szerkezetű, hogy időről-időre megte­ ket kiállításunkra Déehy Mór (a Himalája cso­ de őt is megsebesítették. Négyen ezek közül meg is kinthetjük a papiroson fejlődő képet, és a papi­ port) és dr. Konkoly Miklós gyűjteményében haltak a sebben, mindannyian órák vagy napok ros az üveglemezhez pontosan ugyanabba a hely­ láthatni. Az új korszakot Dr. li. L. Maddox London­ múlva beálló idegrázkódások következtében, ha­ zetbe kerül vissza. Ha a kép a kellő fokig kifej­ ban 1861-ben kezdette meg. 0 ugyanis kísérletei bár a seb némelyiknél igen jelentéktelennek látszott. lődött, akkor a másolásnak vége szakad, a papisorán azt tapasztalta, hogy érzékeny száraz le­ Stairs szerencsére megmenekült, de csak az expedi- | rosról a fölösleges ezüstnitrátot leoldjuk (fixálás), mezek ezéljaira a kollodium helyett a gelatine a I és a képet egy arany-oldatot tartalmazó fürdőczió orvosának, a derék dr. Parkénak, önfeláldozása legalkalmasabb hordozója az érzékeny hártyá­ folytán, s mivel a nyílon levő méreg valószínűleg ben megszinezzük, mikor az arany mint rend­ nak; a gelatine oldatába bromezüstöt elegyí­ kívül finom hártya bevonja az ezüstöt és a kép már több nap óta száradt volt. Sebét jobb oldalán tett, azt emuisiónak készítette meg ós úgy ön­ kellemetes barnás vagy ibolyás szinüvé válto­ kapva, maga rögtön letörte a belé lőtt nyilat, s alig tötte az üveglemezre. Az így készült száraz-le­ zik, így készül azután a positiv kép, melyen egy hüvelyk darab maradt testéhen. Dr. Parké ezt a már a johb oldalt jobbra, a világosat meg vilá­ mez, kivált érzékenység dolgában, már igen tar­ nyílvéget kihúzta s azután saját maga szívta ki a se­ gosan stb. látjuk. A mellékelt rajzok is láttatják tósnak bizonyult, habár a lemezek érzékenysége bet. Stairs mindennek daczára három héten át alig ezt, melyek mellett a negatívok positiv másai ál­ a kollodiumos vagy jód ezüstös lemezek érzé­ tudott megszabadulni, és sebe még több hónapon ke­ lanak. Az eredeti negatívról igy bárhány másola- ; kenységénél tetemesebb nem volt is. Most kiválóan arra törekedtek, hogy a tartós resztül sem forradt be. tot készíthetünk és ez az egyszerű mód az, melyet a fotográfusok világszerte ma is használnak. száraz lemezek érzékenységét fokozzák. E tekin­ A törpék ezen veszedelmes mérge, melylyel állí­ tetben Charles Bennett, ugyancsak Londonban, A kollodiumos eljárás 1871-ig tartott és az ez- j 1878-ban eltalálta, hogy 3—5 napig tartó mele­ tólag az óriási elefántokat is képesek megölni, kü­ lönféle állatoknak, különösen egy itt az ős erdőkben zel készült képek szépség dolgában kifogástala­ gítés után az emulsio érzékenysége 10-szer—20-szor tetemesebbé vált. Abney és Wojiley gyakori veres hangya fajnak kipréselt nedvéből ké­ nok. A mód azonban két kellemetlenségben leledzett, nevezetesen az üveglemezt mindig közvet­ 1879-ben az érzékenységet még inkább fokozták, szül. Még maguk a törpék is félnek tőle, s ezért a lenül a fotografálás előtt kellett a kollodiummal mert magasabb fokú melegséget használtak. Ha­ mérget nem szabad a faluk közelében készíteni 8 meg az ezüst oldattal bevonni, mert ha a hártya nem a melegség fokozása könnyen megrontotta midőn elkészült és a nyilak fogas végeire felkenik, megszáradt, érzékenysége rendkívül elapadt; az emuisiót, a gelatine elbomlott. Dr. D. von zöld levelekkel borítják be, nehogy valamikép ma­ ezért e módot nedves eljárásnak is nevezték, Monckhoven eltalálta 1879-ben Ghentben (Bel­ guk is megsebesüljenek tőle. Minél frissebb a méreg, melynek ebből kifolyóan az a másik kellemetlen gium) azt is, hogy az ilyen gelatine brom-ezüst annál gyorsabban öl, s a halált rendesen több óráig oldala is volt, hogy setét dolgozó szoba nélkül emuisió érzékenységét ammóniák hozzáadásával tartó kínos haldoklás előzi meg, s a felgyógyulás | nem lehetett fotografálni sehol sem. A ki a sza- alig remélt mérvben lehet fokozni. Ez volt az­ : badban tájképeket fotografálni akart, annak a után a száraz lemezek korszakában egyúttal egye­ csak igen ritka esetben következik be. szükséges vegyi szereket és egy sátort kellett lőre a legnevezetesebb tökéletesítés is, mert az magával vinni, mely utóbbi, alkalmas berendezés­ eljárás maga a bámulatos siker mellett igen sel, a fekete dolgozószobát pótolta. így azután, egyszerű volt. Monckhoven lemezei világhiA FOTOGRÁFIÁRÓL. kivált nagyobb utazásoknál, a fotografálás igen rüekké váltak, és bár ő maga 1882-ben már terhes dolog volt, a sok málha, meg kivált az a do­ meghalt, a nevéről nevezett lemezeket roppant log nehezítette meg a munkát, hogy az üvegek­ mennyiségben gyártják és használják ma is. 1851-töl maig. ben, vegyi szerekben minduntalan kár esett. Ha számot akarnánk adni mindazokról, kik a Nagy haladás volt Niépce de St. Victornak Azután a lemezek érzékenysége sem volt kifo­ száraz lemezek egy vagy más irányú tökéletesí­ 1849-ben közölt azon eljárása, hogy Talbot pa­ gástalan, de mindezek daczára a kollodiumos tésében fáradoztak, vagy ha az egyes eljárásokat pirosa helyett tojás fehérjével borított üveglemezt ' képek a szobában való fényképezésnél méltán csak röviden elsorolni akarnók, teljes kis könyv használt, és a tojás fehérje réteget vonta be a beváltak. telnék már ezekből. De ez egy rövid ismertető világosság iránt érzékeny jódezüst hártyával, ha­ A műkedvelő fotográfia ekkor meg csak csirá­ czikknek nem lehet feladata, eziránt a fotográ­ nem gyakorlatban nem igen felelt meg, mert a jában volt; valóban tetterős, kitartó egyén volt fiának ma már gazdag irodalmára kell utalnunk. tojásfehérje könnyen megromlik. Mihelyest Ar­ az, ki ebben az időben, kivált messze idegen tá­ Csak az egyes szinek iránt érzékeny és a ter­ cher a kollodiumos eljárást feltalálta, 1851-ben, jakon, a szabadban fotográfiáit. A nálunk most mészetes színekben fotografáló lemezekről kell ez a mód a talbotyp és daguerreotyp képeket látható műkedvelő-fotográfiai kiállításon méltó még néhány szóval megemlékeznünk. egyaránt háttérbe szorította, úgy hogy ez utób­ bámulatra gerjesztenek azok a remek képek, Az utóbbi dolog még mindig megoldatlan, biakat rövid idő multán teljesen mellőzték. melyeket Bosty Pál az 1857-ik és 1858-ik évek­ majdnem meg sem közelített dolog. Lehetetlen­ A kollodium nem egyéb, mint a robbanó­ ben Havannában, az Orinoko vidékén és Mexi­ nek azonban nem mondható, mert a tudomá­ gyapotnak (telített kénsav és salétromsav ele- kóban készített és Eötvös Loránd báró állított nyok meg a gyakorlat mai fejlettségénél általá­ gyébe áztatott gyapotnak) oldata. A robbanó-gya­ , ki. Az ember nem tudja, hogy e képeknek tár­ ban a lehetetlenség jóval kisebb körre szorult. pot ugyanis éth érben és borszeszben felolvad, gyi vagy tekhnikai szépségében gyönyörködjék-e, Az egyes szinek iránt különösen érzékeny leme­ s ez oldat azután, mint a kocsonya, szép, sima avagy az akkori — imént vázolt — eljárás ösz- zek dolgában azonban már sok haladás történt. hártyává szárad meg a levegőn, és nem veszedel­ j szes nehézségeit méltassa, melyeket említett Az impulsust e dologhoz az a körülmény adta, mes többé, míg a robbanó-gyapottal nem jó tré­ hazánkfia üy sikeresen küzdött le. Dr. Konkoly hogy az ezüst-3Ók a különböző színű világosság fálni, hatalmas explodáló anyag az. A kollodium | Miklós is állított ki ezen korszakból való tanul- irányában nem egyformán érzékenyek, más sza­ arra szolgál, hogy az érzékeny ezüstsókat az I ságos szép képeket. vakkal, hogy a különböző szinü sugaraknak üveglemezhez tapaszsza. E czélra a kollodiumot Az 1871-ik év egy újabb korszakot, a mai vegyi hatása is különböző. A tiszta vörös szinü melyre csakugyan ráillik a mese jelzője «se vége, se jódkáliummal, broinkáliummal keverve az üveghosssza.» Az a parányi népfaj, melyet Stanley a föld­ , lemezre öntik, hogy szép egyenletesen terüljön gömbön élő emberek között a legrégibbnek tart, el rajta. A lemezt ezután pokolkű-oldatba kell nemcsak sajátságos törpesége által tűnik ki, de szo­ mártani, mely alkalommal a kollodiumban egy­ úttal bromezüst, jódezüst támad és a ltmez azon kásaiban és életmódjában is nagyon eltér a többi nedvesen a fotografáláshoz készen van. A kellő négerektől. Négy izben vonult át Stanley a törpék megvilágítás (exponálás) után a képet vasgáliczországán, kik utóbb már egészen barátságos és bizal­ oldat fejleszti ki, úgy hogy a megvilágított he­ mas viszonyban voltak vele, égy hogy kedvencz ele­ lyeken az ezüstnitrátból ekkor a szin ezüst deleikkel sült kígyókkal és nyers férgekkel is megkí­ mint igen finom setétszinü por kiválik, még­ nálták őt, de első utazásában, mely az 1887-ik év pedig, a megvilágítás foka szerint, sűrűbben második felét csaknem teljesen igénybe vette, nem vagy ritkábban. A fejlesztett képet ezután egyszer megtámadták az országukba jött idegeneket nátriuuihyposulfit oldatba helyezik, mely a s valóságos csatákat folytattak velük, mely csaták az ; kollodiumból a meg nem változott ezüst­ európaiak lőfegyverei daczára sem voltak veszélyte­ sókat kioldja és így kifogástalan átlátszó hártyán lenek, mivel az apró vademberek a rengeteg erdő egy negatív képünk van, mely, ha megszáradt, tetszés szerinti számban való másolásokra alkal­ rejtekhelyeit nagyon jól ismerték s e mellett veszé­ mas. Az ilyen negatív kép olyan, hogy azon a lyes nyilakat használtak. megvilágított helyek sötétek, a meg nem világí­

II.

20. SZÁM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.

sugarak így úgyszólván hatástalanok, a mi más­ részt annyiban jó, hogy így lemezek készítésénél vagy a fejlesztésnél vörös szinü vüágosságnál dolgozhatunk, különben a teljes sötétségre vol­ nánk utalva, mi a dolgot gyakorlati tekintetben igen megnehezítené. A kék és ibolya szinü su­ garak meg rendkívül hatásosak, a zöld vagy sárga szinek ismét kevésbbé vagy tökéletlenül, stb. Ennek folyománya az, hogy egy tájék vagy különösen festmény fotografálásánál az egyes szinek hatása a lemezre különböző fokú, a po­ sitiv képeken a veres színű tárgyak szurokfeke­ tén, részletek híjával jelentkeznek, a kék szí­ nűek fehéren és szintén részletek híjával látha­ tók, stb. Ezen a bajon úgy segítettek, hogy az emuisiót külön folyadékokkal keverik vagy a kész lemezt ilyen egyes szinek iránt érzékenyítő oldatokba mártják, milyenek pl. az eosin, erythrosin stb. oldatok. így azután a lemezre a kü­ lönféle szinek inkábbegybehangzó intenzivitással hatnak és a kép több részletben gazdagabb, fel­ tűnően szebb.

EGY FALEVÉL NEGATÍV KÉPE.

VASAKNAPI UJSÁG. sokkal biztosabban kezelhetők a lehúzható papi­ ros lemezeknél és könnyüségükön kivül oly kis helyen férnek el, hogy egy tuczat üveglemez helyett 12 taczat üyen celluloidlemezt vihetünk ugyanakkora tartóban. A kiállításon ilyen Carbutt-féle celluloid-lemezeken fejlesztett képeket Machaeek Antal állított ki; és ha ez a dolog talán még nem a legtökéletesebb is, mindenesetre szép jövővel kecsegtet. A fotográfus ekkor érzékeny és tartós lemezekből kis helyen és aránylag csekély súlylyal igen sokat vihet majd magával, tehát olyan kedvező helyzetben lesz, milyenről az alig múlt kollodium korszakában is aligha ál­ modtak. Hiába, igy halad és fejlődik minden, mihe­ lyest egyszer az ideje elkövetkezett. A fotográfia annyi mindenfélére szolgál már ma, hogy azt át­ tekinteni sem könnyű dolog. Alig van tudomány, melynek egy vagy más tekintetben javára nem vált volna, a gyakorlatban meg épen napról­ napra fontosabbá válik. A fizikában megtanított a nekünk nem látható sugarakra, melyek a szi-

UGYANAZON FALEVÉL POZITÍV KÉPE.

3á3 kicsinységre fotografált levelekkel történt, me­ lyeket postagalambokkal vagy a léghajókkal szál­ lítottak tova és a rendeltetési helyen sokszoro­ san nagyítva, fehér falra vetítve, kényelmesen el­ olvasták e parányiságokat. Puska- és ágyúgolyókat is repülésük közben fotografáltak már, a legérdekesebbek egyike kü­ lönben az a kísérlet, melyet egy berlini tanár a legújabban úgy hajtott végre, hogy magában a kilőtt ágyúgolyóban rendezett be fotografáló kamarát, mely azután a repülő golyó pályáját jegyezte fel. A golyó belsejébe érzékeny lemezt helyezett és a golyó csúcsán egy kicsiny nyilast fúrt meg, melyen a világosság úgy, mint Porta első sötét kamrájánál, bejuthatott. Az ágyút ekkor egyenesen a napba irányozva sütötték el és ter­ mészetesen addig, míg a különben saját hosszasági tengelye körül forgó golyó egyenes pályán haladt, a nap képe, mint egy kis korong jelent meg a lemezen, a mint a golyó irányát változ­ tatta, a kezdeti korong görbe vonallá változott meg, mely azután a golyó pályáját így pontosan elárulta. Okmány-hamisításokat is kiderített már a fotográfia, a nélkül, hogy a kérdéses papiros a legcsekélyebb változást vagy kárt szenvedte volna, mert a később és láthatóan alig más szinü tentával irott hamisítvány a fotográfiai másolaton azonnal szembetűnt. Parisban meg a bűntettesek és a rovott egyének fotografálása igen hasznosan szolgál a közjó és az osztó igazság érdekében. Ebbe a rendőrségi albumba az arczképek megszépítés vagyis retouche nél­ kül kerülnek ugyan, a mi nem igen udvarias, hanem annál hasznosabb dolog. Nyomozás vagy meginkább üldözés esetén a keresett egyén fo­ tográfiáját egy éjszaka mesterséges világítással 20,000 darab levélbélyeg nagyságú papiroson el tudják készíteni és azután szerteszét küldhetik. SCHMIDT SÁNDOR.

A MŰKEDVELŐ-FOTOGRÁFIAI KIÁLLÍTÁSBÓL.

NEGATÍV LEMEZ.

Igen tanulságos sorozat az, melyet a kiállítá­ son Scolik Károly (Bécsből) mutatott be, neve­ zetesen egy ugyanazon tárgynak fotográfiáit a közönséges kollodiumos, gelatine emulsiós, meg azután az egyes szinek iránt érzékeny (orthochromás) lemezekre készítve, mely utóbbiakon meglepően több új részletet és a képeken sokkal nagyobb harmóniát tapasztalunk. Legújabb időkben az üveglemezt is kiküszö­ bölni próbálták. Az üveg ugyanis súlyos és sok helyet kivan, a mi kivált nagyobb utazásoknál kellemetlen, hol a száraz lemez-készletet az utas­ nak magával kell vinni. Valamennyire Talbot módjához tértek vissza, nevezetesen az amerikai *Eastman Dry Plate et Film Cy» gyártmányai terjedtek el, melyeknél papirosra öntötték az emuisiót. Másoláskor azután a papirost olajjal áttetszővé tenni kellett, különben sokáig tartott a dolog. Ezután olyan papiros került a forga­ lomba, melyről fejlesztés után az emulsiós hár­ tyát lehúzni lehet és a másolás könnyen, a hár­ tyának bármelyik oldalán történhet. Legújabb dolog a celluloidból készült lemezek gyártása, melyeket a Carbiitt amerikai czég gyárt; ezek

POZITÍV KÉP.

I várvány színeinek sorozatában az ibolyán tul S következnek, a csillagászatban a felfedezések, | tanulmányok hűséges műszere, a csillagos égnek S megbízható registrálója, és legújabban titáni munkát is fog végezni a csülagos ég rendszeres fotografálásában, mint a csillagászok a párisi kongresszuson az alig múltban, 1889augusztus| ban, elhatározták. Az orvosi tudományok tekin­ tetéből már Dr. William G. Thompson NewYorkban az állatok szív-verését is megfotografálta. Építészeti, sőt mérnöki munkálatoknál mérési ezélokra is bevált a fotográfia, és a kris­ tályok szögleteinek kiszámolására is alkalmas­ nak bizonyult. Az aczél minőségét fotagrafiai utón is meghatározhatni, ha a fehér izzóvá vált aczélt megfotografálván, a fotográfiát mikroskóppal vizsgáljuk, mert a minőségre jellemző i szerkezeti különbségek jól megismerhetők. Hadi ezélokra az angolok már a krimi háború ! idején használták, sőt az angol hadseregnek manapság külön fotográfiai segédcsapatja is van külön e czélra berendezett kocsikkal, melyeket I háború idején mozgósítanak. Paris ostromlásaI kor is tudjuk, hogy a levelezés a mikroskópos

A műkedvelő-fotográfusoknak a budapesti műcsarnokban rendezett kiállításából mai Bzámunkban közölt képek közül Kossuth Lajosnak és Pulszky Ferencznek arczképe az ötvenes évek elejéről, a daguerreotypia fénykorszakából való, s mind a kettő Éjszak-Amerikában készült Kos­ suth ottani körútja alkalmával, melyben Pulszky Ferencz is kísérője volt. Az ezen fajta képek finom rajza e két arczképen is jól szembeötlik és kivált Kossuth képe igazi ereklye ebből az időből. Ezt Wartha Vincze műegyetemi tanár, a kiállítást rendaző bizottság elnöke, állította ki, és az eredeti daguerreotyp-kép mellett az arról általa készített fényképet is. Pulszky Ferencz arczképét dr. Szontagh Ta­ más mutatja be, kinek birtokába a két évvel ez­ előtt elhalálozott Szontagh Sámuel hagyatéká­ ból került. Szontagh Sámuel mint 1848-iki emigráns kezdetben Londonban lakott, és úgy Kossuthhoz, mint Pulszkyhoz benső barátság fűzte s ennek emléke a bemutatott arczkép is. Scolik Károly művészetét a magyar kir. testőr díszruhás lovas képe dicséri. Az eredeti egy ka­ binet nagyságú fotográfia, melyről Scolik nagyí­ tást készített; ez a kiállítás legnagyobb fényképe, mely 85 cm. széles, 112 cm. magas és minden részletében tökéletes mű. Ez a kép nemcsak azért érdekes, mert a kiállítás legnagyobb fény­ képe, hanem azért is, mert a kiállítás egyik legbuzgóbb rendezőjét tünteti föl: jászárokszállási és nagybányai Kneusel-Herdliczka Arnold, ny. cs. és kir. őrnagy, m. kir. testőr hazánkfiát, ki­ nek a műkedvelő-fotográfia ügyében nálunk is bokros érdemei vannak. Herdliczka nemcsak egyik rendezője volt az 1888-ik évi bécsi mű­ kedvelő-fotográfiai kiállításnak, hanem jelentős része van abban is, hogy a fotográfia Bécsben a magasabb körökben kedvelt foglalkozássá vált. A mi kiállításunk igen sokat köszön Herdliczka lankadatlan szorgalmának, ki kezdettől fogva a tervezés, rendezés sokféle munkáiban szüntele­ nül fáradozott. Ó neki magának is sok érdekes fényképe van a kiállításon, melyekből néhányat legközelebb lesz alkalmunk bemutatni. Dr. Téry Ödön budapesti madár-perspektiváju érdekes képeiről mai lapunknak egy másik czikke szól. Dr. Kemény Ferencznek a kiállításon látható gazdag gyűjteményéből itt a nevezetes zsámbéki templomot ábrázoló sikerült képet mutatjuk be, Schmidt Sándor képei közül pedig a verespataki Csetátye-hegy ormán látható aranybányát, mely még a római időkből maradt

324

i

i

•

*

VASÁENAPI Ü J S Á G .

reánk. Sok rabszolga verítékes munkájába került, I gondolnak, a tiszta tudományt pedig, legyen az bár míg e roppant üregeket kivájták azért a sárga '. miféle, haszontalannak mondják. Pedig tudomány nélkül nincs gyakorlat. Ma a gyakorlat emberét is fémért, mely az emberiség sorsának intézésében tudósok iskoláiban képezzük és pedig azért, mert a m a is oly nagy szerepet játszik. tisztán tudományos törekvéseknek meg nem becsü­ E számbeli közléseink sorát Déchy Mór áta- lése nemcsak az emberiség legmagasztosabb eszmé­ lánosan ismert szépségű képei közül, az erdélyi nyeit rontaná le, hanem meddővé tenné magát a Kárpátok egy részletével a Krepatura-völgy gyakorlatot is. Épen a természettudományok a leg­ szembetűnőbb példákkal bizonyítják ezt; még az meglepő távlatú képével rekesztjük be. Déchy Mórnak kaukázusi utazásában fölvett érdekes úgynevezett hasznos fölfedezezéseket is rendesen fényképeiből már volt alkalmunk a ((Vasárnapi nem azok hozták létre, kik olyanokat kerestek, ha­ nem úgy létesültek azok. mint az elvont igazságot Újság* f. évi 17-ik számában egész csoportozaönzetlenül kereső tudósok által elért tudományos tokat b e m u t a t n i . eredmények kifolyásai. Kiknek köszönhet többet az emberiség, azoknak, a kik a bölcsek kövét vagy a perpetuum mobilét A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA makacs kitartással keresvén, egyszerre minden bajá­ KÖZÜLÉSE. tól meg akarták menteni ? vagy azoknak, a kik az Ötvenedik közülését tartotta akadémiánk e hó égitestek mozgásainak kutatásán kezdve, lassan, de 11-ikén. A nagy díszterem nem telt meg egészen, de lépésről-lépésre haladva, a természet megismerésé­ most is elég nagy számmal adott kifejezést a tudo­ nek ma elért magaslatáig emelkedtek ? Nem szeretném, ha félreértenének, távol áll tőlem mányok és az irodalom iránti érdeklődésének a kö­ azt kívánni, hogy a tudomány az emberiség anyagi zönség. A vendégek közt jelen volt gróf Csdky Albin hasznát előmozdító törekvésektől elzárkózzék ; de közoktatási miniszter és Berzeviczy Albert államtit­ merem állítani, hogy eredményre e téren is az szá­ kár. Az akadémikusok is nagy számmal jelentek meg, mithat leginkább, kit oda az igazság keresése vezet. Mennyire kétes a siker a közvetlenül kitűzött gya­ többen dísz magyarban ; Szabó József pedig a bolog­ korlati czélok hajhászásánál, azt sok példa között nai egyetem tudorainak zöld általvetős tógájában. talán a legszembetűnőbben bizonyítja a filloxera Az elnöki emelvényen báró Eötvös Loránd elnök, terjedése, melynek megakadál}rozá^a, daczára a sok traknói Vilmos másodelnök, Szily Kálmán főtitkár ezer, sőt százezer franknyi dijaknak, mindeddig alig i s Gyulai Pál osztálytitkár foglaltak helyet. sikerült. Más részt azonban milyen nagy eredmé­ A közönség közt szétosztották az «Akadémiai Ér­ nyekhez jut a tudományos igazságot kereső tudós, tesítő* legújabb füzetét, mely az akadémia egy évi mikor kutatása a gyakorlat terére vezeti, azt nem működésérői, a pályázatokról, a vagyoni helyzetről mutatta meg senki sem fényesebben, mint Pasteur, részletes tájékozást nyújt, s közli a Semsoy Andor ki a filloxeránál sokkal nehezebben hozzáférhető nagy adományából kihirdetett pályázatot is. Tíz tu­ szervezeteknek útját tudja állani. Tudomány és gyakorlat, mindkettő az emberiség dományos munkára egyenkint 10,000 frt van kitűzve, 1895 szept. 30-iki határidővel. Az akadémia vagyona jóléténak emelésére szolgál, de mig a gyakorlat köz­ a múlt év végén 2-269,978 frt 66 krra ment. A múlt vetlenül az életre hatván, a nagyvilágban él és ju­ évi gyarapodás 7G91 frt. E vagyonba nincsenek szá­ talmát ott megtalálhatja, addig a tudomány elvont mítva az akadémia kezelése alatt álló külön alapok, feladataival csak a szakemberek kis körében fejlőd­ köztük az Arany szoboré, mely 71,615 frt. Az aka­ hetik s kevés igazi barát támogatására szorul. A tu­ démia évi bevétele 151,406 frt volt, a miből 40,000 domány pártfogói között az elsők az akadémiák. A mi akadémiánknak is megvan ez a hivatása. frt állami segély. Kiadása 143,775 frt. Tisztán tudo­ Találja meg körünkben otthon mind az a magyar mányos czélra 88,654 frtot adott ki. ember, kit inkább lelkesít az eszmény, mint az Báró Eötvös Loránd elnöki megnyitó beszéde a anyagi érdek s ki nem a pillanat igényeinek, hanem tudományt és gyakorlatot az emberiség jólétének a jövő haladásának előmozdításán dolgozik !» szolgálatában mutatta be, s meggyőző például az Eddig tart Eötvös beszédének általános része. In­ elektromosságra hivatkozott, mely a természettudo­ nen kezdve a beszéd természettudomány s az elek­ mányi kutatások óriás fejlődését legjobban mutatja. tromosság történetét elbeszélve, megmutatja azt az utat, melyen a tudomány eredményhez vezet és elő­ Szólván a lelkesedésről, melylyel a nemzet az akatünteti a módot, melyben ez a gyakorlattal kapcso­ démiát támogatta, így folytatta : latba lép. Mindebből pedig az a nagy tanulság, hogy még az «De a mint minden korszakra a maga teendőivel, új korszak új teendőkkel következik, úgy változik a olyan tudomány is, mely nagy anyagi hasznot nyújt, munkatér, melyen e lelkesedés leginkább nyilvánul. ugy haladhat csak igazán, ha munkásai az igazságot Más volt az a negyvenes években, mikor nemzetünk nem mellékérdekből, hanem magáért az igazságért, akadémiánk nagy alapítójának szavára öntudatra éb­ tudásvágyból keresik. Ezt bizonyítja az elektromos­ redt, más volt az ötvenes és hatvanas években, mikor ság tanának egész fejlődése. A mi az avval foglalkozó nemzetiségünket külerőszak ellen kellett védeni és tudósokat vezérelte, nem egyéb, mint az ember esz­ más lett a hatvanas évek óta, mióta létünk biztosítva ményi törekvéseinek szelleme. Művészetnek, tudo­ lévén, annak megerősítésén kívül már arra is kell mánynak egyaránt ez a szülő oka. E végokot formu­ törekednünk, hogy a művelt nemzetek sorában lázni nehéz, a rejtély kulcsát megtalálni tán nem is mennél előkelőbb állást foglaljunk. De új korszakok­ lenne jó. Az észnek magának nincs teremtő ereje, kal új emberek jönnek, az apát a fiu követi, az állam- csak a sziv adhatja azt neki, nem az, a mit anatómus, férfit, a költőt, a tudomány munkása váltja fel s j hanem a mit a költő szívnek nevez. Titokkal állunk velők változik a forma is, melyben e lelkesedés kifeje- j szemben s a titkok honában többre megy a költő, zésre jut, bár annak forrása mindig ugyanaz marad, mint a természettudós. De ha okát nem is tudjuk adni, azért ne küzdjünk az eszmény hatalma ellen ; az igaz hazaszeretet. Irodalom és tudomány, mindketten eszményi tö­ kövessük inkább buzdító szózatát, nyilatkozzék az rekvéseknek, a szép és igaz szeretetének gyermekei. bármely alakban : a katona vitézségében, vagy a hit­ Az akadémiák feladata őrködni, hogy az egyik, mint térítő rajongásában, a művész remekében vagy a a'másik a mindennapi élet szükségletének színvona­ méinök alkotásában, a költő énekében vagy a tudós lán felül emelkedjék: az irodalom ne legyen csupán kutatásaiban! hírlapirodalom, közönséges regénytár és iskolaköny­ Élénk éljenzés kisérte a beszédet, melyet aztán fő­ vek gyűjteménye, a tudomány ne csupán a közvet­ titkári jelentés követett Szily Kálmán terjesztette lenül hasznot hajtó kérdésekkel foglalkozzék. Nálunk a legtöbben elismerik az irodalom e ma­ elő a jelentést, világos csoportosításban mutatván föl gasabb czéljainak jogosultságát, de bizony sokan az akadémia egyévi működését. hamisan Ítélnek a tudomány fenkölt feladatairól. A A jelentés elsorolta az osztályok munkálatait, ki­ magyar nyelv, magyar irodalom, magyar történet adványait ; a tett kutató utak, köztük a konstanti­ nemzeti szempontból kedveltek, a mi rendjén is nápolyinak eredményeit; a nyelvészeti, történelmi, van ; a természettudományok elég népszerűségnek j természettudományi munkálkodást; a különféle bi­ örvendenek, azért, mert alkalmazásaik hasznos vol­ zottságok és ezek folyóiratainak serény működését; tát mindenki belátja, a többi tudományokról azon- i Semsey Andor százezer forintos adományát tiz nem­ ban sokan azt tartják, hogy azok, mint hasznot nem j zeti munka kiadására (éljenzés ;) a tudomány terjesz­ hajtók, csak a szobatudósok kellemes időtöltésére | tésére szolgáló «Könyvkiadó Vállalat» sikerét, mely­ valók. Pedig nemzeti felvirágzásunkat alig fenyeget- nek az életbe léptetett változtatások következtében heti nagyobb veszély, mintha a tudományok értékét kétszerte több a pártolója most, mint a megelőző­ a szerint latolgatjuk, a mint azok egy vagy más nek volt. A jelentés szólt a havi folyóirattá tett mellékesé] elérésére szolgálatot tesznek, mert a Értesitő-ről, s ama hét tagról, kik megérték félszá­ mint igaz az, hogy a tudomány hatalom, mely nél­ zados tagságukat; szólt továbbá az elhunytakról. kül Európában ma egy nemzet sem élhet, ugy bizo- I Egy év alatt tizennégy fejfával lett gazdagabb az nyos az is, hogy a tudományban haladni csak az tud, akadémia temetője. A kültagok közül meghaltak : ki az igazságot magáért az igazságért és nem mel­ Ahlquist, Giesebrecht és Dudik Be,da; a levelezők közül Pauer János püspök, Tóth Ágoston, Ney Felékérdekből keresi. A tudomány nemtője csak ugy nem hagyja ma­ rencz, Ábel Jenő, Antal Géza és Orbán Balázs; a gát igába fogatni, mint a költő pegazusa. Azok, a rendes tagok közül Pesty Frigyes, Apáthy István ós kik ezt tenni mégis szeretnék e a tudományokat az Hnnyady Jenő; a tiszteletiek sorából gr. Andrássy Gyula, ki olyan történetet csinált, mely a magyar anyagi hasznosság mértékével mérik, a humaniszti­ történetnek egyik fényes lapja marad s melyet meg­ kus tudományok rovására rendesen a természettu­ írni az akadémia kötelessége lesz. dományokat magasztalják. Észre sem veszik, hogy i ilyenkor nem is ezekre, hanem csak alkalmazásaikra | A közönség megéljenezte a jelentést is.

20. SZÁM. 1890. xxxvii.jvrLYAOM. Beöthy Zsolt irodalomtörténeti tanulmánya • Ho­ ratius és Kazinczy következett ezután. A nagy nyelvújítóról, kiről most gyakran beszélnek kicsinyléssel, kegyelettel és hévvel szól, valamint kor­ társairól, kik a nemzeti irányért hevültek. A szé­ pen irt és költői szárnyalású tanulmányt egész ter­ jedelmében lapunk közli. Pulszky Ferencz volt az utolsó felolvasó, ki »A re­ naissance és Mátyás király* czimen a nagy király í halála négyszázéves fordulójának alkalmából kegye­ letes hangon szólt az akadémia ünnepélyes közülésén. Mátyás születéséből egész legenda támadt a holló­ ról, a gyűrűről. A korabeli irók is legenda stílusban irnak róla; könyvtára számát akkorára teszik, a mi abban az időben hihetetlen. A legendák átmentek a nemzet tudatába, s a higgadt történeti kritikát nem szívesen fogadja. így vagyunk az 1848—49-iki ese­ ményekkel is, pedig ennek még élő tanúi vannak köztünk. A mai kor eszméinek mértéke szerint azon­ ban soha sem ítélhetünk helyesen a multakról. Má­ tyást is a renaissance eszme körében kell megbírálni. Á renaissance vetkőztette ki Olaszországot a germán uralom durvaságaiból. A költészet, művészet szárnyra kelt, a szép kultusza elterjedt a társadalomra. Itália 1 egész Európa tanítójává lett. Magyarországra gyorsan kiterjedt a szellemi megújulás korszakának hatása a szoros érintkezésnél fogva. Mátyás minden tekintet­ ben a renaissance szülötte s így kell őt néznünk, , hogy megítélhessük. A Kelet helyett nyugat felé lor­ dul, ott akarja növelni hatalmát, mert a művelt or­ szágok vonzák. Ábrándnak tűnik föl, hogy a legma­ gyarabb király német császár akart lenni, de annak a kornak jellemzője a merészség, a becsvágy, a hata­ lomra törekvés. Óriás tevékenysége mellett talált időt a klasszikusok olvasására, leveleket váltott a humanistákkal, s pártolta a művészeteket. Méltó, hogy e nagy szellem halálának nógyszázados évfor­ dulójakor az akadémia is megemlékezzék róla. Pulszky már megritkult közönség előtt olvasott föl. Még az elnök mondott köszönetet a hallgatóság­ nak figyelméért s ezzel az ülés véget ért. Az akadémikusok ülés után a «Hungária* termé­ ben lakomára gyűltek össze. Az első felköszöntőt b. Eötvös mondta a királyi párra. Azután Fraknói báró Eötvös elnököt, Pauer Imre Szily főtitkárt, Szily vi­ szont a három osztálytitkárt, Baksay Sándot Fraknói Vilmos másodelnököt, György Endre a 90-ik évöket meghaladott Jedlik Ányost és Brassay Sámuelt, mint az akadémia legidősebb tagjait, mások viszont az ujonan választott tagokat, az idei pályakoszorusokat, Duka Tivadart stb. köszöntötték fel.

IRODALOM É S MŰVÉSZET. Magyarország történelmi földrajza a Hunya­ diak korában. Ily czim alatt veszi a történetolvasó közönség egy nagyhírű és nagy terjedelmű munka folytatását. Gr. Teleki József t Hunyadiak kora»-t minden művelt magyar olvasó ismeri. Az akadémia nagyemlékű néhai elnöke azonban nem végezhette be egészen művét, melyben nem csupán a politikai történetet kívánta megírni, hanem az ország akkori állapotjait is felmutatni minden téren, s éhez igen sok anyagot gyűjtött össze. A nagy munka a hato­ dik kötetnél szakadt félbe. A gróf intézkedett vég­ rendeletében, hogy munkáját folytassák, s annak jö­ vedelméből több ezer forint jutott az akadémia ke­ zébe. Az akadémia történelmi bizottsága Csánki Dezsőt szemelte ki a mű folytatására, ki egy pályá­ zaton keltett figyelmet. A politikai történetet gróf Teleki már befejezte, s most Csánki az ország állapotjainak rajzát a történeti földrajzzal egészíti ki, a mi fáradságos munka volt, kutatni kellvén a régi megyei határokat, a fennállott városokat, községeket, melyek­ ből annyi elpusztult a török uralom alatt; továbbá a birtokviszonyokat, stb. A feladatnak Csánki dicsére­ tesen megfelelt. A 788 oldalra terjedő kötet, a bevezetésen kivül, melyben szerző munkájának tervrajzáról és felhasz­ nált forrásairól ad röviden számot, huszonhat ma­ gyar megye régi földrajzi állapotait rajzolja részle­ tesen és a közvetlen egykorú források adatainak alapján. Kezdi az ország közepén Pilismegyén, mely­ ben akkor Buda, a főváros is feküdt. Azután követ­ keznek Pest, Heves s az összes északkeleti és keleti megyék le egész a királyhágóig, Biharig, azután Bé­ kés, Külső-Szolnok, Csongrád, Csanád, Zaránd és Arad megyék. A többiek a két utóbbi kötetben fog­ nak tárgyaltatni, mig az utolsó kötet a nagyon szük­ séges hely- és névmutatót s végül hazánk akkori ki­ merítő térképét fogja hozni. Minden megyéről rész­ letesen szól, feltünteti városait, várait, falvait, főbb birtokosait, a megye főispánjait, s ád gyakran sta­ tisztikai és közgazdasági adalékot. Azon 26 megyé­ ben, melyet jelen kötetében tárgyal, összesen 197 várat, 253 várost, 6426 helységet és 4370 birtokos család vagy testület nevét sorolja fel, mindenütt megjelölve azon forrárokat, honnan egyes adatait

:>0. SZÁM. 1S9Ü.

xxxvn. ÉVFOLYAM.

merítette. A történeti helységnévtár egyik becses adata a munkának. Petőfi költeményeiből új népies kiadást rendezett az Athenaeum-társulat, Havas Adolf tanár szöveg­ kritikája alapján. Ez a legteljesebb gyűjtemény Petőfi költeményeinek valamennyi kiadása közt. Az 1882 óta talált költeményekkel bővült az új kiadás; ilyen összesen tizennyolez van. Találunk néhány kiegészí­ tést is. Havas Adolf tanár, kit az Athenaeum igazga­ tósága a szöveg-revizió munkájával megbízott, a Petőfi által rendezett utolsó kiadásokon kivül átvizs­ gálta és gondosan összehasonlította a nagy költőnek a nemzeti múzeumban őrzött összes kéziratait, úgy­ szintén a Kovács Mihály turkevi tanító birtokában levő s Gyulai Pál szívességéből rendelkezésére bocsá­ tott eredeti kéziratokat, vagyis felhasználta a lehető legteljesebb apparátust. így a magyar líra fejedelmé­ nek gondolat-kincse tisztán és hamisítatlanul jut a közönség kezébe, híven még az orthografia s ponto­ zás sajátosságaihoz is, melyek eddig mellőztettek. A kötet végén vannak a zsengék és töredékek. Az új kiadásnál tehát figyelembe vettek mindent, hogy Petőfi költeményeinek végleges kiadását előkészít­ hessék s még a sorrendben is Petőfi beosztását követ­ ték. A kiállítás csinos, a nyomás tiszta. A kötet 706 oldalt tölt be sürün nyomtatva. Piros vászon kötése is tetszetős. Ára 1 frt 50 kr. Stanley és a hősiesen megszabadított Emin pasa, irta Scott E. P. a «Felolvasások Afrikáról" és az «Antwerpeni élet» szerzője ; angolból fordította Győry Ilona. Több képpel és egy térkép melléklettel. Lauffer Vilmos kiadása, Budapesten. A kik a hires utazó legutóbbi viszontagságos expedicziójának ka­ landos története iránt érdeklődnek, s előbb akar­ nak erről részletesebb tudósítást olvasni, mintsem magának Stanleynak munkája megjelenik, azok a 252 lapra terjedő könyvből elég érdekes tanulságot meríthetnek. Ára diszkötésben 4 frt. Reminiszczencziák a múltból, egy kötet útirajz, történelmi emlékezés jelent meg e czimen Ocskay Gusztávtól. Többeket a nyitramegyei OcsKay-család irományaiból és emlékeiből állított össze. Először Budnay Sándor herczegprimás életéből mond el egy ismeretlen epizódot; négy czikkben a régi biráskodás, megyei élet s «audiendum verbum regium* mibenlétét illusztrálja adatokkal; van egy pár po­ litikai színezetű, néhány biográfiai érdekű emléke­ zése művészekről és államférfiakról. Egy pár útirajz, történelmi emlékekkel, még több változatosságot visz a rövidke reminiszczencziák közé, s egy novella («A hit») mint elbeszélőt mutatja be a szerzőt. Egyik közlemény pedig gr. Benyovszky Mór életrajzához közöl okirati adatot. A kötet a szerző arczképével ellátva, a Lampel-féle könyvkereskedés kiadásában 1 írtért kapható. Az elitélt leánya. Daudet Ernő kfét-kötetes regé­ nye foglal helyet a Singer és Wolfner-féle «Egyete­ mes regénytár* legújabb kötetében, Sz'gethyné Szalay Erzsi fordításában. A két Daudet közül Ernő nem oly előkelő franczia író, mint Alfonz, de szívesen olvassák. Itt az önfeláldozó gyermeki szeretet, az ártatlanul vádolt becsület viszontagságait és győ­ zelmét írja meg. Ára a két kötetnek piros vászon­ kötésben 1 frt. A görög nyelv tanításának kérdése Magyaror­ szágban czimen szól hozzá dr. ienyvessy Ferencz képviselő a görög-kérdéshez, mely épen most van a képviselőház napirendjén. A görög nyelv tanítása ellen szól, elismerve a görög szellem és költészet nagy hatását, de utalva rá, hogy ezeket minden mivelt nemzet a maga nyelvére sietett átültetni a lehető jó fordításokban. A bibliát is fordításban bírja a világ s mégis megtalálja benne a keresztény szellem vigaszát. Fenyvessy röpirata előadja a görög nyelv tanítása körül megindult egész mozgalom tör­ ténetét. A röpirat a Révai-testvérek kiadása, ára 1 frt. A legújabb kor története czimü munkából, melyben Marczalli Henrik a jelen század esemé­ nyeit írja le, a 4—5-ik füzet hagyta el a sajtót a Bévai-testvérek kiadásában. A franczia események előadását folytatja, a júliusi királyságtól kezdve, majd az angol reformok korszakára tér át, s Viktória királynő uralkodásának gazdag történetét adja elő. Egy füzet ára 30 kr. A magyar katholikus főpapság czimü munka jelenik meg pünkösdre Hock János országgyűlési képviselő tollából. A főpapokkal együtt ismerteti a hazai tanitórendek főnökeit is. A szép kiállítású munka a főpapok arczképét is közli. A díszesebb kiadás előfizetési ára fűzve 2 forint, félbőrkötésben 1 frt. A megrendelések Singer és Wolfner könyvkiadó-czéghez küldendők. A fővárosi színkörökben áldozó-csütörtökön kezdődtek meg az előadások. A budai színkörben az

VASÁENAPI^UJSÁG^

325

idén is Krecsányi társulata tartja az előadásokat, I évre 30,000 frt segélyt szavazott meg különféle ha­ melyeknek sorát a «Czigánybáró»-val kezdte meg. zafias és nevelésügyi czélokra. A választmány azt is elhatározta, hogy Orbán Balázs emlékének megörö­ A társulat a legjobb vidéki társulatok egyike, s a kítéséről gondoskodni fog. Zakariás Dániel nyugalmostani bemutatókor már mint jó ismerősöket ro­ ] mázott református lelkész a Brádon létesítendő kis­ konszenvesen fogadta őket az elég szépszámú kö­ dedóvó felépítésére 12.000 frtot ajánlott fel. Agyü­ zönség. Saffi nehéz szerepét Kopácsy Juliska játszotta lés elhatározta, hogy az iskolákat és a kisdedóvókat nagy sikerrel, Arzénát Ledovszky Mari, kik külön­ magyaros stílben és egyöntetűen építteti és azokat «Emke» megjelöléssel látja el. ben jóformán egyedüli új tagjai a társulatnak; a többi szereplők Kreesányiné (Czipra), Német, a teno­ MI UJSÁG ? rista, Kiss Mihály, Tollagi, Kovács, már ismeretesek A király a pünkösdi ünnepek után érkezik Buda­ a fővárosi közönség előtt. A városligeti nyári szín­ házat is e napon nyitotta meg Féld igazgató. A pestre. A delegácziók június 4-ikén nyílnak meg, s • Kékszakállú asszony* czímű ismeretlen angol víg­ mig együtt lesznek, ő felsége Budán és Gödöllőn fog játék, s a szép Galathea operetté kerültek színre, tartózkodni. Ezalatt udvari ebédeket is rendeznek a megnyitóul pedig Jászay Mari szavalta el Ábrányi királyi palotában. A belvárosi plébánia-templom ünnepe. A főváEmilnek ez alkalomra irt prológját. 1 ros egyik nevezetes műemlékét, a részben még az Árpád-házi királyok idejéből származó belvárosi plé­ KÖZDíTÉZETEK ÉS EGYLETEK. bánia templomot, e hó 15-ikén fényes egyházi ünneA magyar tud. akadémián május 12-ikén a má­ sodik osztály ülésezett és Pulszky Ferencz elnökölt. pélylyel adták át ismét rendeltetésének, miután a Vécsey Tamás tartotta az első felolvasást «Adalék restaurálás müvét teljesen befejezték. Az újjá-alakía jogi oktatás történetéhez* cz.men. Vécsey a Justi- ' tás 70,000 frtba került, és Steindl Imre műépítész, nianus «Omnem reipublicae» kezdetű hires, de ed­ ki az országházat is építi, vezette. A szentély fölötti dig tudományosan nem analizált rendeletét, a kö­ ívre Vastagh György nagy freskót festett, Mária és a zépkori jogtanitásnak ezen aranybulláját vette kri­ tikai méltatás alá. A keleti népek és a görögök jogi magyarországi szentek csoportjával. Az egyházi ün­ oktatásánál kezdődik a szemle, ugy tér át Rómára, nepélyen a bibornok-primás nem jelenhetett meg hol a jog korán nyer önálló uralmat a vallás mellett. gyengélkedése következtében, helyette Palásthy Pál Érdekes Vécsey dolgozatában a tantervről, főleg az ' czimzetes püspök végezte az egyházi szertartást. A oktatás czéljáról és módszeréről szóló rész, melyben tomplomba csak belépti jegyek mellett lehetett i a múltról való referálás mellett új eszméket fűz a régiekhez és a jelen feladatára is figyel, főleg a szak- jutni. Az egyházi szónoklatot Romeiser plébános ! tudományok porsa érdekli a külföldön ugy, mint a tartotta. A szertartáson megjelentek a polgármestej hazában, s hangoztatja, hogy a római jog ép ugy el I rek is, a városi hatóság számos tagjával. A templom van terjedve a földön, mint a biblia. — Acsádi Ig- környéke fel volt díszítve. nácz volt a második felolvasó. Előadásának tárgya : A bécsi mezőgazdasági és erdészeti kiállítás ((Ipartörténetünk feladatai*. Alapeszméje az, hogy ismernünk kell iparunk történeti fejlődését s levonni e hó 14-ikén nyilt meg a rotundában. A kiállításban abból a tanulságot. A külföldnek ezért van széles alapú Magyarország is részt vesz, a megnyitáson gr. Bethlen közgazdasági tudománya, mig nálunk a lehető leg­ földmívelési miniszter is megjelent b. Orczy Béla nagyobb közöny mutatkozik gazdasági multunk minisztorrel együtt, valamint a földmívelési minisz­ iránt. Egyes iparágak történetét már megírták, de ez csak kevés. Kívánatosnak tartja, ha egész gazda­ térium több tisztviselője, a magyar főurak közül is ság-történetünket, a czéhek életével együtt, szakértő számosan. A király ő felsége nyitotta meg a kiállítást kezek mielőbb feldolgoznák. Felsorolta azokat a fő s így az udvar és a monarkhia méltóságai sem hiány­ elveket is, melyeket szem előtt kellene tartani. A zottak. A király kíséretében voltak : Károly Lajos, sok pályadíjból, melyek évenként gazdasági kérdések I megoldására kitüzetnek, a gazdasági történetre is le- Ferencz Ferdinánd, Ferencz Salvator főherczegek, | hetne kitűzni. — Ezzel a felolvasással végződött az és Koburg Fülöp herczeg. O felsége a megnyitó be­ szédben meggyőződésének adott kifejezést, hogy a ülés. | A néprajzi társaság e hó 10-ikén Hnnfalvy Pál | kiállítás a monarkhia gazdaságának jelentékeny fej| elnöklete alatt felolvasó ülést tartott. Lázár Béla a I lődéséről, nyújt meggyőző tanulságot. Azután többe­ igaraboncziás diák»-ról szóló néphitet tanulságos ket megszólított, s a magyar kiállítás végrehajtó bi­ ! módon magyarázta meg. A teje -vajat kérő szélvészt I és vihart keltő garaboncziás diák alakja az irodalom- zottságának tagjai előtt örömét fejezte ki, hogy I ban is tért foglalt; azonkívül, hogy neve a 16. szá- Magyarországot gazdag és szép kiállítás képviseli. i zad elejétől kezdve említtetik, Bél Mátyás, Csokonai, A király gr. Dessewffy Aurél, a magyar osztály elVas Gereben, Arany János is meg-meg rajzolják alakját. A népies hagyomány keletkezéséről, szemben [ nőkének kalauzolása mellett először is magyar kiálUIpolyi Arnoldnak azzal a nézetével, hogy a garabon­ | tást nézte meg. A magyar kincstári uradalmak, több cziás diák pogány mythosi alak — az előadó bizo­ j nagybirtokos, az erdészeti egyesület, a nagyobb bunyítja, hogy középkori vándordiák, ki faluról-falura 1 dapesti gyárak mellett is jelentékeny a magyar kiál­ jár, bűvészkedik, az olasz gramantikusok mintájára, lítók száma. 0 felsége aztán folytatta a többi osz­ onnan neve is: gramantids — garaboncziás] diák. tályok megtekintését s az egész kiállításról nagy I Nyelvészeti, történeti, összehasonlító mythologiai elismeréssel emlékezett meg. A magyar kiállítás gaz­ \ alapon fejtegeti ezt a föltevést ós kimutatja, hogy dasági osztályában 2000, az ipari osztályban 150, a mely vonásokat teremtett a magyar nép képzolete s házi ipariban 50 a kiállítók száma. A borászati oszmelyek az átvettek. Utána ifj. Matisko Bertalan is­ : tályban ezer féle bor van. Az egész kiállításban kömertetett egy lublóvidéki népmondát, az u. n. Gas- | rülbelül 7000-en vettek részt. A bécsiek sürün láto­ parek-mondát és keletkezését. Weber Samu a szepesi gatták az első napokban a kiállítást. Az aradi kiállítás augusztusban nyilik meg. szászok ruházatáról értekezett, Wlislocki Henrik pe­ dig az erdélyi sátoros czigányok szerelmi jóslásait és Eddig 625 magánkiállító jelentkezett, de a tárlat­ varázslásait ismertette. ban ezeken kivül részt vesz számos megye, község A képzőművészeti társulat e hó 10-iki választ­ és gazdasági egylet is, gyűjteményes kiállításokkal. mányi ülése intézkedett a műcsarnok téli kiállítá­ A tárlat nagy iparcsarnoka 1800 négyszögméternyi sáról, s a kitűzendő jutalomdijakról. térfogatú, a mezőgazdasági és a gépcsarnoké 840— A műcsarnok kiállítása november 25-ikén nyilik 840 méter. Lesznek még borászati, erdészeti, méhé­ meg és január 25-ikéig tart. A müvek beküldésének szeti és más pavillonok. Ez épületekhez csatlakoz­ határnapja november hó 10-ike. A téli kiállításra a nak a vendéglő, kávéházi pavillon, a zenecsarnok, a következő pályázatokat tűzte ki a választmány: 1. pezsgő-pavillon stb. a Trefort Ágoston által alapított két aranyéremre, Kinevezések. Szász Róbert ós Puky József keres­ egy hazai és egy külföldi mű kitüntetésére; 2. a társulati 1000 /orintos-dijra; 3. a Káth-féle 300 forin­ kedelmi miniszteri titkároknak a király ő felsége tos dijra ; 4.) a Munkácsy Mihály álta, alapított 6000 osztálytanácsosi czimet és jelleget adományozott. frankos ösztöndíjra ; végül 5. egy 300 forintos pá­ A budapesti lóversenyek az utóbbi napokban is lyadíjra, mely egy hazai művész által beküldött és nagy érdeklődés és szépszámú közönség jelenlétében esetleg szinnyomatban való sokszorosításra alkalmas festmény kitüntetésére szolgál. E pályázat czélja az, folytak le. Május 15-én az első verseny az eladó verseny volt, hogy a társulat tagjai számára kiválóan becses mülapot adhasson ki s a művészek versenye e czél el­ melyben Uechtritz «Benczúr*-ja győzött. E nap leg­ érését előre biztosítsa. — Keleti Gusztáv igazgató nagyobb díját, a 10,000 frankos államdíjat Kodoi jelentése szerint a Kolozsvárit rendezett kiállítás litsch tábornok «Villám* ja vitte el. A szt. Gellért ! bevétele két hét alatt 894 frt volt, s 1133 frtig vásá- Handicapban Rot sehild báró «Resolut»-ja, a kisebb : roltak kisebb műtárgyakat. Jelenleg Brassóban van- 4000 frtos államdíjért való küzdelemben Eszterházy Miklós gr. «Aspirant»-ja érkeztek be elsőknek. ; nak a vidékre küldött tárgyak kiállítva, s azután Nagy-Váradon lesz a társulat tárlata. — Id. Almássy A Széchenyi-díj 100 aranyát Kutschenbach főhadnagy Kálmán gróf 300 írttal az alapító tagok sorába lépett «Piczulá»-ja, a második eladó verseny 1000 írtját s ezen kivül 29 rendes taggal gyarapodott a társu- , Péchy Andor t Rusnyák* -ja, az akadályverseny Paskáli-díját Eszterházy Miklós «Wie denn nicht* nevű lati tagok száma. Az erdélyi magyar közművelődési egyesület ez lova nyerte.

326 A j e g e n y e i g y ó g y f ü r d ő t az erdélyi r. kath. ta­ n u l m á n y i alaptól H e r r m a n n A n t a l t a n á r v e t t e bérbe hosszabb időre, azzal a szándékkal, hogy e kedvező és téres fekvésű, jeles gyógyhatású helyet a m a g y a r intelligenczia egyik legkellemesebb és legolcsóbb gyógyuló, ü d ü l ő és nyaraló helyévé t e g y e ; m a g á n a k pedig erdélyi néprajzi t a n u l m á n y ú t j a i számára ké­ nyelmes kiinduló és p i h e n ő állomást biztosítson. J e g e n y e vasúti állomás egy órányira v a n Kolozs­ váron i n n e n ; a fürdőhely erdős hegyektől környe­ zett és v é d e t t völgyben fekszik 5 5 0 m é t e r n y i m a ­ gasságban, ít foknyi forrásvize és meleg fürdői j ó eredménynyel használhatók ideges-, csúzos- és h ó l y a g - b á n t a l m a k n á l , vasasláp fürdői kiváló hatásúak női betegségeknél. A fürdőigazgatóság gondoskodott m i n d e n i r á n y b a n kellő kényelemről, saját kezelésű k o n y h á r ó l , zenéről, külön fürdői lapról és a fó'sais o n b a n színi előadásokról. A fürdő pünkösd másod­ n a p j á n nyilik meg. A magyarországi központi Fröbel nőegyesül e t m ú l t h ó 27-én hangversenynyel egybekötött g y e r m e k - ü n n e p é l y t r e n d e z e t t a vigadó n a g y t e r m é ­ ben. Az ünnepélyen jelen volt gróf Csáky Albin val­ lás és közoktatásügyi m i n i s z t e r is. A hangversenyen Lukács-Schlnck A n n a zongorán, s ifj. Koller Ferencz h e g e d ű n játszottak, Keichert Leopoldine pedig ének­ kel m ű k ö d ö t t közre. Orvosok és természettudósok Nagy-Váradon. Nagy-Váradra ez év őszén m e n n e k az orvosok és természettudósok. A fogadtatásra a megye és város bizottságokat küldtek ki. E z alkalomból kirandnláBokat is tesznek Biharmegye főbb helyeire is ; ezeket a Kárpát-egyesület r e n d e z i . B e t h l e n G á b o r s z ü l ő h á z a , mely m é g n e m r é g r o m l a t a g állapotban volt, m o s t stílszerű n r i lak k é ­ p é t nyújtja. A házat, mely Maros-Ilyén a báró Bor­ nemissza Tivadar kertjében áll, a tulajdonos helyre­ á l l í t t a t t a . A fedél m e g v a n újítva, a falak kiigazítva; kevés hija a teljes bevégzésnek. A triesti általános biztositó-társaság (Assicu­ razioni Generáli) f. é. április h ó 29-én Triestben t a r t o t t 58-ik közgyűlésén beterjesztette az 1889. évi mérlegét. A közgyűlésnek t i t t jelentésekből értesülünk, hogy az életbiztosítási ágban a díjtartalék 2.046,093 frt 42 krral szaporodott és 1889. deczember 31-dikén 26.634,162 frt 01 krra emelkedett, m i g az 1889-ben újonnan kötött biztositások összege 16.225,817 frt 85 krra rúgott, miáltal az 1889. deczember 31-dikén érvényben levő biztositások tőkeösszege 116,904,64S frt 39 krra felszaporodott. Az elemi biztosítási ágazatokban a díjtartalék 2.194,541 frt 21 k r t tesz ki, m i g az 1889. deczember 31-dikén a jövő évekre érvényben m a r a d ó uijkötelezvények összege 23.544,053 frt 2 2 krra r ú g . Az értékpapírok árfolyam-ingadozásának fedezé­ sére szolgáló tartalékalap 253,855 frt 74 krral sza­ porodott és 1889. deczember 31-dikén 1.190,453 frt 6 0 krra emelkedett, n o h a a kisorsolandó értékpapírok csak is névértékükkel lettek a mérlegbe felvéve. A tőkésitett nyereségtartalék elérte az alapszabály­ szerinti magasságot 2.625,000 írttal, m i g az ingatla­ nok tartalékalapja 1.289,480 frt 9 2 krra emeltetett. Az 1889-ben kifizetett károk összege: 10.114,545 frt 47 kr. A társaság alapítása ó t a egész 1889. de­ czember 31-dikéig 227.371,940 frt 22 krnyi tekinté­ lyes összeget fizetett ki károk fejében. E z e n összeg­ ből 139,041 káreset 42.396,621 frt 32 krnyi kártérí­ téssel h a z á n k r a esik. Az összes biztosítéki alapok 2.388,389 frt 32 krról 40.758,238 frt 4 2 krra emeltettek és a legjobb érté­ kekben vannak elhelyezve. Tiszta nyereség fejében 653,438 frt 4 8 kr. lőn kimutatva, miből m i n d e n egyea részvényre 106 arany forintnyi = 265 franknyi juta­ lék esik. Mint ismeretes, az Assicurazioni Generáli életbiztosított feleinek érdekében m á r évek előtt elhatá­ rozta és alapszabályainak 4 3 . §-a élteimében keresz­ tül is vitte, hogy az életbiztosítási á g díjtartaléka a B) mérleg szerint egészen külön számoltatik el, és, hogy az alaptőke és a nyereménytartalékok felét kizá­ rólagosan az életbiztositottak j a v á r a külön lekötötte. 1889-ben nevezett intézet az életbiztosítási tárczája érdekében m é g egy igen nevezetes és fontos lépést t e t t előre, a menynyiben kijelentette, hogy az élet­ biztosítási ág különös érdekében ajégbiztositást üzlet­ köréből kizárja és azt m i n t a baleset ellen való bizto­ sitásnál tett, egy külön e czélra szolgáló intézetnek átengedi. E z által a triesti általános biztositó-társaság üz­ letfelei m é g is azon helyzetben vannak, hogy összes biztosításait a nevezett intézet ügynökei által helyez­ h e t i k el j ó l és megbízhatóan, m e r t a m i n t a baleset ellen biztosításokat az «Első o. általános baleset ellen biztositó-társaság* által intézheti el, ép úgy utalja a jégbiztosításokat a szinte általa t á m o g a t o t t «Magyar jég- és viszontbiztosító részvény-társasághoz* elinté­ zés végett. Minthogy, m i n t ismeretes, ezen két in­ tézet mindegyike egy-egy teljesen befizetett millióra r u g ó alaptőke és az Assicurazioni Generáli j ó l ki­

VASÁBNAPI UJSÁG.

20. SZÁM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.

próbált ügynöki hálózata felett rendelkezik és azon­ kívül az anyaintézet szolid elvei szerint kormányozt a t i k : nevezett két társaság is azon kellemes helyzet­ ben van. hogy biztosítási ágaikban a legmesszebbre terjedő biztosítékokat képesek nyújtani.

S i r v a j ö t t e m . Dagályos vers, tele üres, nagy sza­ vakkal s össze n e m illő képekkel. S z é p t a v a s z r e g g e l é n . Ily kezdetleges formában még a költői tartalom is elveszne.

Walla József !•••••• •• <<, Alik

SAKKJÁTÉK. HALÁLOZÁSOK. STOCZEK JÓZSEF

ravatalát

1602.

ANDRÁS LÁSZLÓ,

aranymisés

áldozópap,

tiszaujlaki

n y u g a l m a z o t t plébános és ngoceai főesperes, élete 84-dik, áJdozársága 60-dik évében, Szatmártt. — SZABÓ KÁROLY, úrbéri törvényszéki n y ű g . elnök, 8 6 éves, G y e r ő - V á s á r h e l y t t .

— NAGY AMBRUS

GUIDUS,

ferenczr. szerzetes, 79 éves, Érsekujvártt. — JÁNOSI P Á L DEZSŐ, a nagybányai m i n o r i t a társház főnöke, élete 46-ik évében. — SUBÁNYI GYULA, ref. lelkész, egyházmegyei főjegyző és megyebizottsági t a g , élete 44-ik évében, Szilágy-Nagyfaluban. — P A P P EMÍLIÁN

irgalmasrendi szerzetes, 4 6 éves, P o z s o n y b a n . — N É M E T H ? J Ó Z S E F , n y ű g . t á b o r s z e r n a g y , 71 B é c s b e n . — LARÉNCZ ALBERT, Csikmegye

Budapest,

VállalUozilí: Granitterazzo, Betonirozások, Csatornázásoli, yízölioW u t a l t . Czementlapok és Mozaik lapokkali liöveseésselj: e l l t é s z i t é s é » * e stl>.

V1LÁOOS.

Világos indul s a negyedik lépésre matot mond. A z 15í)<í. s z á m ú f e l a d v á n y Behting

HEYDOK JÓZSEF,

a

tokaji

megfejtése.

Sötét.

Világos.

«.

Sötét.

1. Fe4—h7 „ . Kf4—e3 : (a) 1 . — __. — Kf4—g5 : (b) 2. Vd6—d4f___ Ke3—d4: 2. Vd6—f6 f— Kg5—f6: 3. Fa5—b6 mat. 3. Fa5—d8 mat. 6.

d.

rovartirtó porom

e.

\ 18—fi (oe i 1. — — Fa8—e4 - * 3 < > 2. Hc3—d5\.„. Fe4— d5 : g4—g3 2. Yd6—eő+ _. K t. sz.j 3. Fa5-d2 mat. 3. Ve5—g3 mat. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi Sándor. — Kovács József. — Babocsay Béla. —Tarnóczon: Németh Péter. — Nagykörösön: M. — A nagy­ kőrösi polgári kör takk-kedoelSi. — A pesti sakk-kör. 1. . . .

dobozokban 1 írtjával kisebb 3 0 krjával. Azonkívül ajánlom különlegessé* geimet, u. ni. s v á b - é s csótánybog-ár-irtó-port dobozokban 1 írtjával, kisebb 5 5 krjával; m o l y - ó s n a n g y a - i r t ó - p o r dobozokban 1 frt, kisebb 55 kr. és 3 0 kr. Elpusztithatlan mézga-fuj tatok, melyek segélyével a rovar, moly vagy orosz bogárpor egyformán szétszórható és a legkisebb hasadékokba belövelhetö. Egy darab ára 4 0 kr. Poloska-irtó-szesz bú­ torok számára. Egy nagy üveg 5 0 kr., egy kis Üveg 3 0 kr. Felülmulhatlan hatású poloska-irtó-szesz, falazat számára. Festésnél, meszelésnél vagy falak mázolásánál a festékbe, mészbe vagy vakolatba keverésbe alkal­ mas. Egy pintes üveg elégséges egy középnagyságú szobára. Ára 1 frt. — Cs. es kir. szab. a maga nemében egyetlen hatású

KÉPTALANY.

patkány- és egér-irtó-szer!!! (Nem méreg! Csak rágó állatoknak halálos.j Egy bádog-doboz ára 1 frt, 6 doboz 5 frt o. é.

keres­

Vidéki megrendelések 1 frton alól n e m eszközöltetnek. Nagybani vevők ju­ tányos árleengedésben részesülnek. Az összes fentnevezett gyártmányaim meg­ felelő magyar és német használati utasításokkal el vannak látva. — Valódi minőségben nagy és kisebb mennyiségben kaphatók :

MITTERPACHER LMRE, h o n v é d - s z á z a d o s , 4 9 éves, Vesz­ p r é m b e n . — MOLNÁR SÁNDOR, v e s z p r é m i aljárásbiró, az i r g a l m a s o k b u d a i k ó r h á z á b a n . — SZACSVAY GÉZA,

m

p r ICC D - ki""- szabad, vegyészeti termények gyára, n L I O ö ö . Budapest, VII., király-utcza 4 7 . , sz., I. em. hova minden Írásbeli megrendelés intézendő. Fiókraktárak Budapesten: Szilber Antal veje, VII. királyutcza és károly-körut sarkán, b. Orczy-féle házban; Thauer József, V., nagykorona-utcza 1 2 . szám; Takáts Lajos, IV., Hatvani-utcza 1 9 . s z . ; Gaizler Béla, I., vár, tárnok-utcza 6. sz.; Weninger M., IT. fő-utcza 2 8 . sz., és Magyarországon 4-190 a legtöbb fuszerkereskedésben. Stf Tessék csak «Reiss B.-féle» g y á r t m á n y t k é r n i ! ! " » t

m . kir. helyszinelési felügyelőségi hivatalnok, 40 éves, D e b r e c z e n b e n . — FARKAS ZOLTÁN, 4 5 éves, Kősze­ gen. — VERZAR MÁRTON, n y ű g . számvevőségi tisztvi­

selő, 6 5 éves, A r a d o n . — Kocsi SEBESTYÉN ANTAL, a budapesti közúti vaspálya társaság hivatalnoka, élete 60-ik évében. — UJHÁZY E M I L , a budapesti kereske­ delmi akadémia növendéke, élete 21-ik évében, posta- és távíró-főnök, ki ö n k e z ű l e g v e t e t t véget életének, 61 éves k o r á b a n . — ISTVÁNFFY JÓZSEF, pénz­ ügyigazgatósági titkár, 54 éves, Kolozsvártt. — zottsági tagja, 68 éves, Mogyoródon. — LANGER J Ó ­ ZSEF, földbirtokos, Ecsen. Alsó-takácsi FARKAS PÁLNÉ, szül. Jákobéi Amália, 71 éves, dr. F a r k a s László jeles fővárosi orvos édes­ anyja, V á c z o n . — JEKELFALUSSY BERTA, Jekelfalussy

József m i n i s z t e r i osztálytanácsos nővére, 4 4 éves korában, Budapesten, u g y a n i t t : E G E R L Í J O S N K szül. Clair Mária asszony, Clair Gyula honvédezredes n ő ­ vére, élete 53-dik é v é b e n ; SZENTPÁLY ISTVÁNNÉ, szül. E g r i I r m a , élete 48-ik évében. — E L E K E S KLÁRA] Elekes Pál, kir. kúriai bíró leánya, élete 15-dik évé­ b e n . — Ozv. LICHTNER DÁVIDNÉ, szül. P u l i t z e r E l e o ­

nóra, 6 5 éves, Kecskeméten. — E G R E S I DAKA Rózáéves i ^ ' S z e 8 e d e n - ~ Gróf SCHÖNFELDNÉ, szül. Pálffy A n n a grófnő 87 éves. Pozsonyban. — Ozv. FESZLER JÁNOSNÉ, szül. L i n k Katalin, 58 éves, Győrött. — ERDHARD TERÉZ, állami iskolai t a n í t ó n ő ,

T á t r á n g o n . -— KUBÁNYI MARGIT, élete tavaszán, Bal a s s a - G y a r m a t o n . — Ozv. MABÓTHY JÁNOSNÉ, M a r ó t h y

Margitnak, a n e m z e t i színház tagjának édes anvia JJ Rozsályon.

SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. T a v a s z s z a l . M e a t ' u r a m . Az elsőbea csak a verse­ lés érdemel figyelmet, de azt is többször csak erőlte­ tett kifejezések árán éri e l ; például, hogy a «hevert» 6zóra jó rímet csapjon, a napról ezt mondja: «Képe színes, mint milyen m á r rég volt; Működése, az sem oly levert.» A «Mest'uram» sem sikerült, a befejezése egészen gyenge. Szerző intentiója szerint, úgy hiszszük, ezt, hogy «Ha koporsót készít mest'uram, nem bánom», János magára érti, de a versből ez nem tűnik ki, az olvasó inkább a megcsalt leány koporsójára gondol. A párbeszéd szövésében azonban elismerésre méltó ügyesség nyilat­ kozik. E s t é m . Még mindig nem üti meg a közölhetés mértékét, a hiba a második és harmadik strófában v a n ; lígy látszik, e két strófát n e m tudja jól meg­ csinálni.

A legjobb

brtinni szöveteket eredeti gyári árak mellett a

Siegel-Imhof féle finom posztógyár szállítja BRÜNNBEN. Egy elegáns tavaszi vagy nyári uri öltönyliez elegendő egy szelvény 3' 10 mtr hosszúságban, a mi megfelel 4 bécsi rőfnek. 1 szelvény ára 4 . 8 0 közönséges 7 . 7 5 finom 1 0 . 5 0 nagyon finom 1 2 . 4 0 legfinomabb BW v a l ó d i g y a u b ó l . ""Wi Továbbá nagy választékban kap­ hatók : Selyemmel átszőtt kamuigarnok, felöltőkhöz való szövetek, vadászok és kirándulók részére lödének, peruvienne és tosking szalon - öltönyökhöz, r e n d e l e t s z e r i n t m e g h a t á r o z o t t posz­ tók hivatalnokok részére, mosható szövetek urak és gyer­ mekek részére, valódi piquék, niellényszuvetek stb. K e z e s s é ­ g-ét vállalunk, hog-y jó árut, mintaszerintit a legponto­ sabban szállítjuk. Minták i n g y e n é s bérmentve.

Felülmúlhatatlan legjobb, orvosilagajánlott enyhitö-szer

hökhurut, íekedtség és hurut esetében. Készletben van a leg­ több gyógyfü-, fiiszer és csemege-keresked. Közvetlenül a gyár­ ból, Lipcséből, 2 frt 50 kr. »/i palaczkért, v. 1 frtnak ! palaczk­ ért beküldése mellett bérmentve AusztriaMagyarország, Cseh­ ország stb. bármely helvére.

Hirdetések

felvétetnek

kiadóhivatalbaii. pesten, utcza

IV. 4--dik

a Buda­

k.,

egyetem-

szám-

alatt.

Hazánk fcjrtisztább, leg­ o l c s ó b b és l e g j o b b szénsavdns, égvényes savanyuvize.

YEGHLESSZALATM-ii ( Z ó l y o m - m . ) Mindig friss töltésben kapható a budapesti főraktárban:

Erzsébet-körút 56-ik szám alatt. Telephon-összeköttetés.

t*r Számos r a k t á r a vidéken, -m

Hazánk legkedvelteob savanyuvize Borral haasnálT* kfterjedi kedveltaegnek orremd

A MOHAI

NAGY F E R E N C Z , p ü s p ö k - l a d á n y i

BROZORÁD RUDOLF, földbirtokos, E s z t e r g o m m e g y e bi­

Diszes gyógyterem, elegáns éttermek, terasse, kávécsarnok, födött sétány, j ó zenekar és szini előadások, vizisétákra kényelmes és biztos angol csónakok s vitor­ lás hajók, bál, tombola, j ó restauratió — Wild vezetése alatt — szép és kényelme­ sen bútorozott lakások, posta és távirdai hivatal, jól rendezett gyógyszertár. — B.-Füredre vonatkozó ismertetések kaphatók m i n d e n könyvkereskedésben és a fürdőben. A fürdőintézet rövid ismertetése kívánatra ingyen megküldetik. A közlekedés, déli vasúton Budapestről — naponkint kétszer — Bécs és Kani­ zsától Siófokig, innen a Balatonon á t *lt óra alatt a iKelénn uj gőzhajóval történik, továbbá a n y n g o t i v a s a t v e s z p r é m i állomásától, honnan az ott kellő számban levő kényelmes bérkocsikon és kellemes utón, másfél óra alatt juthatni Balaton-Fü­ redre. — Vasúti saisonjegyek 33*/a"/u kedvezménynyel, mindennap Budapestről B.-Füredre és vissza 3 napra érvényes jegyek fllF" f e l á r o n * V B kaphatók. — A fürdö-intézet rendelö-fö-orvosa : Dr. H n r a y t urad. orvos : O e m á l . — Lakás meg­ rendelések, (melyre előleg küldendő) a fürdőintézet igazgatóságához intézendők Ba­ laton-Füredre. — Lakások június 15-ig és augusztus 20-tól 30
mmmmmíMm

stb.-ket biztosan és gyökeresen kiirtja csak az én minden

meg.

Rendszeres szőlö-kura szeptember 1-én kezdődik.

Gyári raktára a gartenaui Portiandi czement és vízhat­ lan mész-gyárnak,

csótánybogarak, molyok, hangyák, bolhák, legyek

1. _.. — — f7—fö (d) 2. Vd6—eő + . Kf4—eő : 3. Fa5—c7 mat.

kedő testület Nesztora, 84 éves. — M i t t e r n b ű r g i

Nagy-Károlyban. —

Raktái't tart: Ivei-amit l a p o k , Ivollu-imi l a p o k , Mettlachi lapok, Terracotta-áruk, Kőfedél pép, Tikzálló téjflák, Kémény rakváayok. l>ol s t b .

Poloskák, svábbogarak

c.

1. ___ .__ — d 4 - c 3 : (c) 2. Vd6—d21 c3—d2 : 3. Fa5—dá mat.

éves, szám­

Gyári raktára a gartenaui Portiandi czement és vízhat­ lan mész-gyárnak.

május 25-én nyittatik

«BALATON-FÜRED» enyhe és egyenletes klímájánál és kitűnő juhsavó intézeténél fogva különösen ajánlható: idült légcsőhurut é s tüdöbántalrnaknál: égvényes sós, szénsavas vasas forrásai, hideg és meleg szénsavas fürdői, gőzfürdő s* a női és férfi uszodával ellátott halaton-fürdői javalvak : gyenge emésztés, idült gyomor- és bélhuzam-, vesemedencze- és hólyaghurut, hasi pozsga, m á j , l é p , aranyér és női bántalmak ellen ; továbbá vérszegénység, sápkór és görvélykórnál, általános gyengeség, gerinczagy és idegbántalmaknál.

C-t ül.

Megfejtés. Vüágot.

vevője, buzgó tisztviselő, Csik-Tapolczán. — STÍ : HMER FRIGYES, fővárosi czukor-gyáros és törvény­ hatósági tag. —

czemeiitáru-gyára ••••< építési anyagok r a k t á r a VII. kev., Rottenbiller- utcza 13. sz.

számú feladvány. Heathcote G.-tó'l.

a műegyetem könyvtá­

r á b a n állították föl 8 eltemetéséről a t a n á r i testület gondoskodott. A díszes ravatalt egészen elözönlötték a koszorúk, melyeket a n a g y é r d e m ű t u d ó s tisztelői és a testületek küldtek. A temetés e h ó 13-ikán m e n t végbe. O t t volt Csáky Albin gróf kultuszmi­ niszter is Berzeviczy államtitkárral, továbbá Eötvös L o r á n d báró akadémiai elnök, Szily K á l m á n főtitkár­ ral. H o l l á n E r n ő altábornagy, R á t h Károly főpol­ g á r m e s t e r s ezeken kivül az akadémia számos tagja, a t u d o m á n y e g y e t e m és a fővárosi középiskolák ta­ nárai. A m ű e g y e t e m t a n á r k a r a gyászfátyolos kala­ pokkal testületileg jelent m e g K l i m m Mihály rektor vezetése mellett s az ifjúság is nagy számmal gyűlt egybe. A beszentelési szertartást Kanovics Mór Béla józsefvárosi esperes-plébános végezte. A koszorúk­ kal borított b a r n a érczkoporsót hatfogatu h a l o t t a s kocsi vitte ki a kerepesi-uti temetőbe. A koszorúkat külön kocsira helyezték. A sírnál, mely a Deákmauzolenmhoz vezető u t jobb szélén van, Kanovics plébános rövid i m a u t á n újra beszentelte a kopor­ sót. E z u t á n a m ű e g y e t e m i t a n á r t e s t ü l e t nevében íölser I s t v á n tanár, a gépészmérnöki szakosztály dékánja, elbúcsúztatta a h a l o t t a t . A m ű e g y e t e m i fiatalság háláját és részvétét Rohrimjer Sándor tech­ nikus fejezte ki n é h á n y szóval. E l h u n y t a k m é g a közelebbi n a p o k b a n : MOLNÁR

327

VASÁRNAPI UJSAG.

SZÁM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.

kwizila tavényfolyadékja évek óta kipróbált háziszer

A «Vasárnapi Ujság» 18-ik számában közölt képta­ lány megfejtése: A szépség értékét szem szabja meg.

HETI-NAPTÁR, május hó. Xap

Katíwlikits

es

protestáns

Görög-Orosz

Israelita

18 V. E6Eiandi

E 6 Ivó 28 S. h. 6GJób Prudent 7 Sz. K. m. 29 Bemardin 1 Sivun 8 János ev. 20 K. SzienB.hv. Pudens 9 Izaiás pr. 81 S. jTimót vt. 2 Júlia 10 Áldozó esiit. 3 Scliel. 22 C. Jnlia vt. 4jemeh. 11 Mócvt. 23 P. Dezső pk. vt. Dezső 5S.6. p. 12Epifán •21 Sz. M. k. segíts. Zsuzsanna Holdváltozásai. # Újhold 18-án 9 óra 35 pk. este.

ím.hó hv.

s.

Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . (L. egyetem-tér 6. szám.)

(íanzseidene bedruckte F o u l a r d s fl. 1.20 bis fl. 3.90 p . Méter (ca. 4 5 0 versch. Dessins) — vers, roben- u. stückweise portó- und zollfrei in's Haus das Seidenfabrik-Dépőt 6 . H e n n e b e r g (E. u.K. Hofiief.) Z ü r i c h . Ifuster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Portó.

SZOBRÁNCZFÜRDÖ

négy ásványos fonásának hideg sós-kénes vize biztos se­ gélyt nyújt mindennemű bőrkiütésekben, gyomor- és máj­ bajokban, görvélyes betegségekben, csúzos és köszvé­ nyes bántalmaknál, daganatok, vértódulás, szemgyengttlés, nemi bajok és kövérség ellen. Az ujabbi berendezés és átalakítás teljes kényelmet biz­ tosit a vendégeknek és ugy a lakások, miként az étkezés ára mérsékelve lett és jutányosnak tekinthető. A fürdővendégek az oda- és visszautazásra vasúton Ungváron á t egyharmad dij-leengedésben részesülnek. Ungvárról Szobránczra jó bérkocsik közlekednek. Üzen páratlan gyógyvíz üvegekben több évig megtartja gyógyerejét, miért is azt a beteg otthon is sikerrel használ­ hatja. Egy nagy láda 4 0 üveggel a fürdőben 7 frt, kisebb láda 2 0 üveggel 4 frt. A vízszállítás is vasúti kedvezményben részesül. Megrendeléseket a Fürdőigazgatósághoz kell czimezni. Budapesten ezen víz csupán Edeskuty L.-nál kapható. J5#~ Május 1-től j ú n i u s 15-ig és augusztus 15-től szeptember végéig 3 0 száztóli leengedés. ~ ^ 8 Fürdőorvosul a ííerületi orvos, dr. Bussay ur, van

T E ;

,890.

*m A fűrdíiigazgiitóság.

I hogy • sok hirdetett gyógyszer közfii ' melyik felelne meg leginkább betegségé- ' r nek. az kérje azonnal levelező-lapon Richter 1 'kiadóintézetétől Lipcsében, a képekkel ellátotti „A Betegbarát" czímü könyvecskét. A hozzi) nyomtatott hálairatok bizonyírják, hogy a műL vécékében foglalt jó tanácsok követése által, nem j ^csak ezren-meg-ezren elkerülték a haszontalan^ ^pénzkiadást, hanem még a vágyva-vágyott^ gyógyulást is hamar megtalálták. A^ .könyv ingyen küldetik i

I

l > K J o b b Hasfali- « • u d l i d l t a l Kitonfl proli á'atot teáz ai eméurtéal caT«rcknál. 19 fenség-e J ó z s e f ftfherczeit aaztalio rendaa ttelnl aaoigat. , Friss töltésben mlndrnfcor kapható i _ 1^/löSBLrzzfir T c^»i. *• kir. 4. « a * klrilj Ü«llt3»l».ll.l/^ -•—'•» udvari fiallitonal Budapeiten Ú g y s z i n t é n minden g y ó g y s z e r t á r b a n , ffiszerkeraske desben *a -°ni1«glób»n.

Dr. Bottá arczkenöcse rövid idő aWtt meg-ziintet: szeplót. m á j ­ foltot, s minden b ő r k i ü t é s t az arczon. T ö k é l e t e s e n á r t a l m a t l a n , s mert nem zsíros készítmény, nem képez b ó r a t k á k a t (Mitesser) az arczbörön. E g y t é g e l y ára 1 f r t , k i s t é g e l y ára 5 0 k r . D r R ó t t a m n s H Ó V Í 7 P kitünö óv zer az arcz meg«/>111. O U l l d IUObOQVl£ti czosodásának meggátlására és emeli az arczbör üdeséget és ruganyosságát 1 üveg ára 5 0 kr. Központi postai szétküldést r a k t á r :

Kovács Sándor gyógyszertára Kagy-Betsktreken. Budapesten főraktár: T ö r ö k József gyógysz. Király-u. \2. Postai megrendeléseknél finom pouderek, szappanok és illatsze- pl ^rek hozzacsomagolása ajánltatnak. Viszonteladók kerestetnek. Ül

E g y ü v e g g e l 1 frt o. é. C ^ " N a p o n k i n t i p o s t a i szétküldés a fő-letét

által:

osztrák cs. kir. és r o m á n kir. u d v . szállító kerületi gyógyszertára Korneuburgban, Bécs mellett.

Legjobb és Legbirnevesebb Pipere Hölgypor

T E R M É S Z E T E S Különleges Rizspor

M

J >

V

PARIS

SMUTTAL VCQYITVE

CH. FAY,Paix.ILLATSZERÉSZ, 9 PARIS.

— 9 , rue de la P:

4 H 5 H S B 5 E S H S H 5 H 5 H 5 H5H5HSH5

xxoi s&epse

Valódilag csak az itt mellékelt védjegyfj. gryel. — K a p h a t ó A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g minden gyógyszertárában. C 3 " Főletét Magyarország részére: B u d a ­ pesten Török József gyógyszertárában.

K W I Z D A F E R E N C Z JÁNOS,

^

f.mtartására és emelésére a legkitűnőbb szer

'A KI NEM TUDJA,

csúz, koszvény és idegbajok ellen.

Nincs

többé

fejfájás!!

MIGRAFIÍPORA Huszom'it év óta egyoldalú, ideges, rheumaszerii, sőt gyomorból származó fejfájás ellen a legjobb sikerrel használtatott, mit több ezerre menő köszönet-n.vilvánitások bizo­ nyítják, utolsó időben a m a d r i d i n d v a r feltűnő eredménynyel használta. 1 skatulya ára használati utasítással 2 f r t , egy kis próba-skatulya használati utasítással 1 f r t . Eredetiben kapható csakis egyedül F á y k i s s József , .nagy K r i s t ó f é h o z czimzett gyógyszertára tan Budapesten. I C Postai megrendelések azonnal enzköznltetnek.~M

B

TILIN! SAVANYÚVÍZ

Legkiválóbb képviselője az alkalikus savanyuvizeknek ! (33,6339 szénsav, nátron 1U.(I0Ü részben) mint gyógyforrás évenkint növeli elismert jó hírnevét, s azonkívül a leg­ nr kitűnőbb diáti- Tp/lítel'ai-tii T tvóosarnokus italt képezi. -tZtUVtU^Wltf lu. k i b á n a nyári hónapokban tjtT p o h á r s z á m r a ~9H is kapható.

P

lastillesdigestives de Bilin «

rok

(Bilini emésztési c z u k o r k á k ) biztos >zer m i n d e n n e m ű e m é s z t é s i z a v a ­ e l l e n , mindig friss minőségben van készletben a főraktárban *18* 7

f'ji í ^ v • T ^ d l Z ' T T T ' ' V " L Í U J L I J Ö I V I J

1

X

T

cs

- é s kb" ^ s

szerb

_L.» k. ndv. szállítónál

Budapesten, Krzsébet-tér 8. Kapható azonkívül minden gyógyszertárban, fuszerkereske­ désben, szállodában és vendéglőben. F a s t i l l e s d e B i l i n a legtöbb gyógyszertárban és gyógyszerárú kereskedésben.

VASÁENAPI UJSÁG.

_!0.

SZÁM.

1890. xxxvii.

ÉVFOLIJ

ASSICURAZIONI GENERÁLI 1889. EVI M E R L E G E . Nyereség- és veszteség-számla az A) mérleghez (1889).

BEVÉTEL.

.A. t é t e l 'neve 1. Díjtartalék a mnlt éTről: aj tűzbiztosítás — — _ — _ _ _ . bj szállítmánybiztosítás — — — _ _ _ ej jégbiztosítás ... _ _. _ _• ..

196106a 30 115819-9 46:0861 2123«04O

2. Tartalék oly károkra, melyek 1888. deoz. 31-én még, fűgfcöben Toltak: a) tűzbiztosítás _ _ _ _ _ _ _ _ b) szállítmánybiztosítás _ _ _ _ _ _ e) jégbiztosítás _ _ _ _ _ _ _ _ 3 . Dijak a tSrlések levonásával: aj tűzbiztosítás _ _ _ _ _ _ _ _ bj szállítmánybiztosítás _ _ _ _ _ _ - . e) jégbiztosítás _ _ _ _ _ _

36294531 24616919 1571,86

2123220 td

610686 3d

61068636

680460214 160189256! 2318/4691 1072524161

(. KötvényilleWkek: a) tűzbiztosítás ... _ b) szállítmánybiztosítás ej jégbiztosítás _ _

10725241

35394582

Tőkeelhelyezések jövedelme: al Értékekre adott előlegek kamatai ... — _ b) Állam- és más értékpapírok kamatai s osztalékai ej Kamatok váltóleszámitásból, folyó számlától és ágió _ . . _ _ . _ _ _ _ 6. Nyereség különféle értékesítések folytán...

_

61051,83

353945 8-J

29571671

-.

7. Az állam- és egyéb értékpapírok többletértéke az 1889. decz. 31-iki árfolyam szerint számítva ...

29571671

3700365'

37003651

24052694

24052694

A tüzbiztositási ágba befoglalvák a tükörüvegbiztcsitásban elért eredmények. Összesen

_

_

_|

U'1381309119

KIADÁS. üzlet

Vagyon I Összes B e v é t e l e k frt

A.

t é t e l

Vagyon '| Össze* K i a d á s o l i ktll frt jkri írt kr

n e v e

. Yiszonbiztositási dijak: aj tűzbiztosítás bj szállítmánybiztosítás . ej jégbiztosítás _ ... 393049391 . Károk: a) tűzbiztosítás: kifizetett kárösszegek, frt 2.424,227-60! tartalék még ki nem fizetett károkra 350,538-80.1 277476640 b) szállítmánybiztosítás: kifizetett kárösszegek, .-S« frt 655,483-39 tartalék még ki nem fizetett károkra 288,553-29 94403668 c) jégbiztosítás : kifizetett kárösszegek., frt 1.994,554-07 tartalék még ki nem fizetett károkra 1,950-91 199650498 5715:30806 . Díjtartalék IS89. decz. 31-én még folyó biztosításokra aj tűzbiztosítás 1 b) szállítmánybiztosítás , teljesen tehermentes ... 2194541 c) jégbiztosítás f . Jutalékok: aj tűzbiztosítás _ b) szállítmánybiztosítás „ ^ ej jégbiztosítás _ _ _ _ _ 102772425 . Általános kezelési költségek: aj tűzbiztosítás , b) szállítmánybiztosítás 69094063, ej jégbiztosítás , , Adók és illetékek: aj tűzbiztosítás _ _ ... __ bj szállítmánybiztosítás c) jégbiztosítás 21539201, , Az ellátási pénztár kamatai... _ _ — , Kétes követelések leírása „ _. _ Nyereség ... _ _. Összesen— _ _

57324730,14386341491

3869412 -

j—|jl381309*19j

393049391

^MAPIiX^ 5715308061

2194541

21. SZÁM. 1890. 1027724251

090940 68|

1&56946 17026á3

53965151: 57834563 573247:30 1438634149

_

_

_

_

_

_

2458806859

I

összesen _

_ il

1. Viszonbiztositásj dijak _ — _ — 18866411 2. Esedékes biztosit, eszközölt fizetések : készpénzb. tartalékban a) halálesetre szóló biztosításokért — 181641989, 30563610 b) elélés esetére szóló biztosításokért 43580271! 15334289 ej járadékokért— — — ._ — _ 315650 13746_:85| 2389685 45 4421:35 40 4836083 361 Levonva a viszonbiztositások fejében: 23000 4026980 63514 71 2349*15166 41913549 700332 m 234941565 2768551 14 3. Kötvény-visszavásárlások _ — _ 35263482 tartalék kőltségtart. 4. Dij-és kult-1 a Halálesetre szóló biztosítás 21009732:18 361552;17; ségtartalék \ b Elélésre szóló biztosítás 512652968 1797129 1890. számi, j t J-nulékbi-toí—_j _ _ 1-S5-2554. 379523JÍS 2743148740 2743148740:

I

le : vi-zonbiztositások _ _ _ _ _ _ tsseaso-íN ! l. Tartalék 1888. decz. 31-én függőben levő károkra ! 601166571 31287908 | 3. Díjbevétel aj halálesetre szólóbiztosításokra _ _ •I 4094970 06 b) elélésre szóló biztosításokra . _, 59686605 483608336 c) évjáradékra szóló biztosításokra _ _ 14424725 |4. KötTénjdijak _ _ _ _ _ _ _ _ _ 63514;71 p . Díjtartalék átadott viszonbiztositásokra —— 70033235 Elhelyezett tőkék jövedelme: a) Jelzálogi követelések kamatai _ — — _ 76401 93 b) Értékekre adott előlegek kamatai — _ _ 118354! ej Állam- s más értékpapírok kamatai _ — 77219657! d) Folyó számlák kamatai ... _ _ 2150009, ej Az ingatlanok tiszta jövedelme — _ f) Életbiztosítási kötvényekre adott előlegek ka­ matai — — _ _ _ — _ „ 14089186 Összesen — — — 125543387 102455378 102455378 Levonva a tartalék rendes jutalékát — _ — ^ ^ H marad _ _ |7. Nyeremény-egyenleg különféle értékesítések folytán 18. Az állam- és egyéb értékpapírok többletértéke az 1889. decz 31-iki árfolyam szerint számítva

—

\—1.309242653Ö|

Összesen _ _ 1024553 78 Levonva a kiegészítési részleteket ... — 23088009 Netto-tartalék _ _ 31452 28 5. Orvosi tíszteletd. j 6. Jutalékok I az év folyamában ki13318,80 13328801 7. Költségek j fizetve — — _ 8. Adó és bélyeg I 9. Kamatok a nyereménynyel biztos, javára 10. Leírás kétes követelésekre ——

23088009 3145228:

27811010 86 117684885 2663416201 44507:78) 277455,22 44O072;10' 50738,93

Nyereség Összesen

275661,17 31199926471

276855114] 3526348a

266:34102011 44507781 277455221 12554 37! 45262647 507389S1 15683 SOi 15683 80 27099641 2709964

167479)19 I_22p323 36!I 387802 55| 30924265!3Öi| 27566117,3119992647

Az ASSICURAZIONI GENERÁLI vagyonállása 1889. deczember 31-én.

VAGYON.

Usszesen

A. t é t e l ne-ve

TEHER.

Összesen

A. t é t e l n e v e

forint lkr{| forint lkr:| forint ! kr

£_

forint

1 A részvényesek adóslevelei a töke be nem fizetett részéről — — 1837500 1 8 3 7 5 0 0 - 3675000 ... _ _ _ _ _ _ liAlaptóke _ _ _ _ _ _ 2Ingatlan birtok: 2ÍTökósitett nyereménytartalék _ „ _ —— a) városi telkek _ _ _ _ _ _ _ _ _ 466410:) 18 .,,1 :) Tartalék az értékpapírok árfolyam-ingadozásának fedezésére — bj földbirtokok (gazdasági leltárral) _ _ _ _ ._ 267208615 J7336389 ^ 4 Ingatlan tartalék _ __, ... — _ „ ... ,„ „ ej 1889 decz. 31-én még el nem adott gazdasági ter­ 5 Tartalékalap kétes követelések fedezésére _ _ _ mékek a társaság földbirtokaiból _ . . _ . _ . . . 10825902 108259 02 " aj Díjtartalék még érvényben levő biztosításokra: aj Kölcsönök a társaság életbiztosítási kötvényeire _ _ _ 254566827 Az A . mérlegen b) Aktív életjáradékok és jelzálog által biztosított, a felek halá­ KF79W3S. b) . A B mérlegen — _ _ ... lakor fölveendő tőkék vételára _ „ — _ _ . _ . 33345 — Tartalék bejelentett, de deczember 31-én még ki nem fize­ 4 Kamatozó jelzálogil&g bizto- I tett károkra: sitott töke-kölcsőnök ingat- I a) folyó frt 1.408,649.35 Az -A. mérlegen _ ._ ... „ _ ._ 141504Í82 141504182 : lanokra a jelzálog o-zt. tar- | bj hátralékos frt 6,392.47 A 3 3 mérlegben _. _ ... tozók kivételével J 8 Osztalékalap az életbiztosításban|II A tábl. frt 352,990'63 5 Kölcsönök letéteményezett állam- és más értékpapírokra _ — 22820 — 29870H 5269011 nyereménynyel biztosítottak javára 13 és 13 A tábl. frt 81,431*56 6 Állam- és más értékpapírok — 438956301 1737716333 21766726 37j 9 A hivatalnokok ellátási pénztárának vagyona . - ... — — 7 Váltok a tárczában _ . _ _ — _ _ — _ _ 556139 — 556139 10!JelzáioghiteIezők _ _ _ — 8 Előlegek a jelzálog-osztálynak (alapszb. 1. czikke ej pont) _ 30146673 301466 73hl Egyenleg a viszontbiztosítók számláján _. _ _ — 9 Pénzek folyó számlán különböző bankoknál és hitelintézeteknél 84777973 1480960 10h2 63318046 • az intézet fiókjainak számláján — ... — 10 Készpénz-készlet a trieszti és velenczei igazgatóságok pénztárában 3990891 357777 4313 aj Hitelezők különböző czimeken 31786852 _ — — —— 11 Készpénz-készlet a fiókok pénztárában— _ _ _ _ 1758704 7232083 8990787 bj Letétek kezesség és biztosíték gyanánt _ ... — 12 Maradvány a viszonbíztositók számlájáiból — _ _ _ _ 3287354 62615424 14 A - B mérleg folyó számlájának egyenlege 59:328070 _ — ... — ... 13 • az intézet fiókjainak számláiból _ _ _ _ _ 17745153 122217602 'oGidoni alapítvány 1044724*9 _ _ ... _ _ — _ — — _ 14 • az A- mérleg folyó számláiból — _ _ _ _ 59497813 59497813 16 Oirard alapítvány _ — . . . _ _ — _ 15aj Adósok különböző czimek alatt... _ _ — _ — _ 392900|27 30081326 693713)53 17 Goldschmiedt alapítvány ... — ... _ b) Adósok jelzálogkölcsönökre hátralékos kamatokkal _ _ 326001 326001 18 Felosztható nyereség ej Letétek kezesség és biztosíték gyanánt — — _ „ — 59396601 474477,60; 106844361 dj Letét Goldschmiedt alapítvány _ — — _ 3000, 300016 Díjtartalék átadott élet-viszontbiztosításokra — _ 70033235: 700332,38 17 Bútorzat a vasszekrények a társaság összes hivatalaiban, czégtáblák, papír és nyomtatvány az összes raktárakban _ _ iS Előlegezett jutalékok és szervezési költségek _ _ ——

kr

219454121

Assicurazioni

Generáli

központi

10*64313 43 34167115 61 446:3142904:

igazgatósága

419135

Triesztben:

434422I

641043 419135)49 434422:19

37040133

37040133

682834!43! 1819399 382248 15 59396601 594978 IS 5648'92 4977'50 3000—' 34035469

3311290! 715947 33 3717 ; 23 2191122 5219595! 43444410 47447760 106844361 59197813 564892 497750 3000— 31308:379! 65343848

10464313 43 34167115 61 4*63148910*1 A jövő években lejárandó tüzbiztositási dijak:

Báró Morpurgo

forint |kr|

2194ö4121| 3663416201 2663416201

641043,

'I

Az 1889 deczember 31. a jövő évekre érvényben maradó dijkőtelezők értéke i frt 23.544,053-22

forint kr

2625000! 2625000 52500001312500-1 1312500 2fH500d— 654626071 535827 53 1190453601 128948092 1 2 8 9 4 8 0 m 40000J 40000 80000—[

I

A c s . kir. szab.

18866411

23986902 0 3 312879 08|

Dr.Bazzoni

Richárd, B e s s o M., Báró Bruck

József, S e g r é V . — A vezértitkár: B e s s o

frt 23.544,053-22 Ottó, D r . Calabi

R., D r . M a u r o g o n a t o

József.

Magyarországi vezérügynökség Budapesten az intézet saját házában, Dorottya-utcza 10. szám.

I.,

feltetilek.VASÁRNAPI UJSÁG és | egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: | félévre— 6 «

HORATIUS ÉS KAZINCZY. Irta:

21539201 16569|46 1702633

Nyereség- és veszteség-számla a B) mérleghez. Életbiztosítási osztály (1889). 1. Mnlt évi díjtartalék-

tlöfiteteti

BUDAPEST, MÁJUS 25.

B E Ö T H Y

ZSOLT.

(Vége.)

Csupán

VASÁRNAPI UJSÁG

j egész évre 8 frt 1 félévre _ A •

X X X V I I . ÉVFOLYAM.

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

melyre valamikor semmi egyéb, mint a nyomo­ rúság vitte.3* Azután azokra gondol, akik utána fogják az ő módján keresni, a mit ö már meg­ talált. Ha kegyes múzsájának már nem hódolhat régi hevével, pajzánságával, tréfáival, legalább hálásan emlékezik meg az örömökről, melyeket neki köszön, vele foglalkozik utolsó epistoláiban s az ö méltó szolgálatára tanítja az új nem-

| "** M * ™ ® ' " I félévre _ 3 •

Külföldi előfizetésekhez a poetailag meghatározott viteldíj is emtolandó

latott, gonddal es fáradsággal terhes pálya a költői, ha kontár nem akar maradni. Csak a szavakkal is mennyi a baja! Aaavfttag vén-égből kell életre idéznie a jó régi kifejezéseket s forga­ lomba hozni a gyakorlat szentesítette újakat*6 Nem tünik-e föl előttünk egy lelkes ifjú a Sátor­ hegy alatt, ki egy új irodalom teremtésének módjain gondolkodva, figyelve figyel a sabinumi öregre s szavait Íróságának ve­ zérkönyvébe jegyzi •.' Pontosabb az első, Augmtushoz irott levél, mely­ ben a régi római költök túlzott kul­ tusza ellen fordul, kiket magasztalni divat, de olvasni nem. A görögök: azok örök példányok ; de a görög­ ség szellemi elete máskép fejlett. mint a rómaiaké. A nehézkes es csiszolatlan régieknek túlságos becsü­ lése csupán régiségök miatt: ok­ talan alfektáczió. Mindig dühbe jön, ha az új költőket lenézik, csakis mert újak. Augustusnak, kinek ha­ talma a viszonyok szükségszerű fej­ lődéséből állott elő s az avulttal szemben az újnak jogát képviseli. a költészetben is az új mellett kell pártot fognia. Mily fontos s mily ritkán emlegetett nyilatkozatok ezek.

ORATIUS pisói levele sem költészettan a szó igazi értelmében, csak Quintilianus s utána a későbbi római irók nevezték el poeticá­ nak s állították ezzel némileg hamis világításba. A mi szerkezetét illeti, sokkal sze­ szélyesebb, lazább és töredékesebb, mint a Kazinczy-féle levél. Csak egy lépéssel fejlesztette tovább a klasszikái poétikának és bírálatnak hagyományos verses műí'ormáját, az epigrammot. Görög és római költők ily verses apróságokban, mű­ tárgyak és képmások képzelt felira­ taiban, majd csak mint a rövid és csattanós kifejezés hatásos for­ májában, ismertetve magasztalták a művészet nagyjait és alkotásai­ kat, magyarázták és védelmezték saját műveiket, korholták és taní­ tották közönségöket, csúfolták a kontárokat és szidták kritikusaikat. A görög és római anthologiák epigrammjaiból a sugaraknak egész özöne árad az antik világ müfelfogására és irodalmi életének jel­ Híresebb a harmadik levél, az lemző mozzanataira. Ilyen poétikai úgynevezett Ars poetica, az antik epigrammokat, egész gyűjteményt világnak ékesszólást és költészetet fűzött össze Horatius a pisói levél­ tanító technéi és arsai között a ben a nélkül, hogy igazán egygyé le^ismeretesebb, valódi kritikai köz­ öntötte volna. Valószínűleg hoszmondások tára. A szó igazi értelmé­ szabb időn keresztül jegyezgette a ben sem nem egészen egységes, sem költészetre vonatkozó gondolatait, nem tisztán tanító költemény. Ke­ s alkalom adtán ezekből állította letkezésének, vagy legalább összeál­ össze hires levelét. Már élete vége lításának és kidolgozásának körül­ felé járt. Erezte a kor súlyát, mely ményei megértetik gúnyolódó, tré­ «szerelemtől, bortól, tréfától s végre 88 fálkozó hangját s szubjektív, majd­ a lanttól is megfoszt bennünket.* K A Z I N C Z Y F E R E N C Z . nem lirai színezetét. Lucius Calpur Elhízott, elkényelmesedett s a köl­ K r e n t z i n g e r József 1808. évi f e s t m é n y e a m a g y a r t u d o m á n y - j s a k a d é m i á b a n . nius Piso consulságot viselt, ér­ tészet hevületei és a város izgalmai demes és mivelt ember volt. Fiait, helyett szivesebben szunyókált a úgy látszik, megszállta vagy megszállani készült a zedéket. A bölcs és jó öregek lelke ez: az emlé­ sabinumi villa márványpadján, vagy nézegette hívatlan költők dühe. Atyjok barátja, Horatius, kezés hálája s a tanítás vágya és kedve. Ebből csöndes gyönyörűséggel a természet pompás ké­ a költő-mesterség komolyságának, nehézségei­ peit maga előtt. Öregségén nem szomorkodott. fakadt epistoláinak második könyve, melynek nek, veszedelmeinek elsorolásával s a fűzfa­ Megnyugodva jelenében, hálásan gondolt múlt­ nemcsak pisói levelében, hanem a két előbbiben poéták kegyetlen gunyolásával akarta őket jára, mely dicsőséget, barátokat, s ezt a villulát és is a költészet és irodalom ügyeivel foglalkozik. eszökre téríteni. Valóban tanítva ijesztget s agellust szerezte neki, ezt a kedves tanyát gyer­ Kései, utolsó munkái ezek, mintegy búcsúja a ijesztgetve tanít. Összeszedte jegyzeteit, Arisztotyános kertjével, hűs patakjaival, lankás földjei­ költészettől. Július Florusnak, a második levél­ teles s talán Neoptolemos tanításaira való enilével és zöld hegyeivel. Költészetének köszöni, ben elmondja, mint lett költővé, s milyen zak-

H

33

Horatius Epistolamm

l i b . I I . á. v. 5 5 — 5 8 .

ü.

O.

l'.p-

' C. o. v . 1 1 5 — 1 1 9 .